Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok

Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0096 „Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban” című projekt keretében Dátum: 2015. 09. 03.

1. oldal


Tartalomjegyzék 1

Előzmények .......................................................................................................................... 6 1.1 1.2

2

Mit nevezünk jó gyakorlatnak? .............................................................................................. 8 2.1 2.2 2.3

3

A jó gyakorlatok az eredményes munkát segítő tudás megosztását segítik ........................... 8 Jó vagy legjobb? .................................................................................................................... 10 Az online tudásmegosztó platformok ................................................................................... 11

Jó gyakorlatok bemutatása – mit érdemes bemutatni .......................................................... 12 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5

4

Projekt célja ............................................................................................................................. 6 A kézkönyv célja és használata ................................................................................................ 7

A jó gyakorlat adatai .............................................................................................................. 12 Háttér, kontextus................................................................................................................... 12 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei ................................................................ 12 Érintett szereplők .................................................................................................................. 12 Miért jó gyakorlat - sikertényezők......................................................................................... 13

Jó gyakorlatok ismertetése.................................................................................................. 14 4.1 „Helyi közösségfejlesztés – a szebb jövőért „........................................................................ 14 4.1.1 Alap információk............................................................................................................ 14 4.1.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 14 4.1.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 14 4.1.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 15 4.1.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők................................................................................. 15 4.2 Számít, amit teszünk (Set to make a difference) ................................................................... 15 4.2.1 Alapinformációk ............................................................................................................ 15 4.2.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 16 4.2.3 Jó gyakorlat célja tevékenységei, eredményei .............................................................. 16 4.2.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 16 4.2.5 Miért jó gyakorlat – sikertényezők ................................................................................ 17 4.3 Máltai Játszótér ..................................................................................................................... 17 4.3.1 Alap információk............................................................................................................ 17 4.3.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 18 4.3.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 18 4.3.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 19 4.3.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők................................................................................. 19 4.4 Six Mary's Place (SMP) vendégház (guest house) ................................................................. 19 4.4.1 Alap információk............................................................................................................ 19 4.4.2 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 19 4.4.3 Érintett szereplők .......................................................................................................... 20 4.4.4 Miért jó gyakorlat - sikertényezők................................................................................. 20 4.5 Greenlink – Zöld kapocs ........................................................................................................ 20 4.5.1 Alap információk............................................................................................................ 20 4.5.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 20 4.5.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 20 4.5.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 21 4.5.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők................................................................................. 21 4.6 Oxfam – szomszéd támogató csoport ................................................................................... 21 2. oldal


4.6.1 Alap információk............................................................................................................ 21 4.6.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 21 4.6.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 21 4.6.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 22 4.6.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők................................................................................. 22 4.7 Jog az iskolához, jog a jövőhöz .............................................................................................. 22 4.7.1 Alap információk............................................................................................................ 22 4.7.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 22 4.7.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 22 4.7.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 22 4.7.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők................................................................................. 22 4.8 A Kelet-Európából érkező romák integrációjának erősítése ................................................. 23 4.8.1 Alap információk............................................................................................................ 23 4.8.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 23 4.8.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 23 4.8.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 24 4.8.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők................................................................................. 24 4.9 Collectif national Droits de l'Homme Romeurope - National Human Rights Group Romeurope ........................................................................................................................................ 24 4.9.1 Alap információk............................................................................................................ 24 4.9.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 24 4.9.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 24 4.9.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 25 4.9.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők................................................................................. 25 4.10 Gyermekkoldulás megelőzése Kordobában .......................................................................... 25 4.10.1 Alap információk............................................................................................................ 25 4.10.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 26 4.10.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 26 4.10.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 27 4.10.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők................................................................................. 27 4.11 Thin cities............................................................................................................................... 27 4.11.1 Alap információk............................................................................................................ 27 4.11.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 27 4.11.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 27 4.11.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 28 4.11.5 Miért jó gyakorlat – sikertényezők ................................................................................ 28 4.12 Katalón Terv........................................................................................................................... 28 4.12.1 Alap információk............................................................................................................ 28 4.12.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 29 4.12.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 29 4.12.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 29 4.12.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők................................................................................. 29 4.13 Válogatott pozitív kezdeményezések. A roma uniós állampolgárok más tagországba történő költözésének és letelepedésének helyzete ....................................................................................... 29 4.13.1 Alap információk............................................................................................................ 29 4.13.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 30 4.13.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 30 4.13.4 Érintett szereplők .......................................................................................................... 30 4.13.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők................................................................................. 30 3. oldal


4.14 Lomizás, Devecser ................................................................................................................. 30 4.14.1 Alap információk............................................................................................................ 30 4.14.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 30 4.14.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 33 4.14.4 Miért jó gyakorlat – sikertényezők ................................................................................ 39 4.15 Önellátónak nevezett falu, Rozsály ....................................................................................... 41 4.15.1 Alap információk............................................................................................................ 41 4.15.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 42 4.15.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 44 4.15.4 Miért jó gyakorlat – sikertényezők ................................................................................ 49 4.16 Vállalkozási program, Kisvejke .............................................................................................. 50 4.16.1 Alap információk............................................................................................................ 50 4.16.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 50 4.16.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 55 4.16.4 Miért jó gyakorlat – sikertényezők ................................................................................ 59 4.17 Roma foglalkoztatási program, Fulókércs ............................................................................. 60 4.17.1 Alap információk............................................................................................................ 60 4.17.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 60 4.17.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 62 4.17.4 Miért jó gyakorlat – sikertényezők ................................................................................ 66 4.18 Beregi Kecsketej Szociális Szövetkezet, Csaroda ................................................................... 68 4.18.1 Alap információk............................................................................................................ 68 4.18.2 Háttér, kontextus........................................................................................................... 68 4.18.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei......................................................... 72 4.18.4 Miért jó gyakorlat – sikertényezők ................................................................................ 75 5

Jó megoldások, tapasztalatok tematikus bemutatása ........................................................... 77 5.1 A partnerség javításának leghatékonyabb mechanizmusai és elvei ..................................... 77 5.1.1 Kölcsönös előnyök ......................................................................................................... 77 5.1.2 Szociálpolitikai keret ...................................................................................................... 77 5.1.3 Készségek, képzések ...................................................................................................... 78 5.1.4 Mi a kapcsolat a helyi, regionális, nemzeti és EU-s szint között? .................................. 80 5.2 Társadalmi befogadás: helyi partnerség a civil társadalommal ............................................ 81 5.2.1 Elősegítheti a társadalmi befogadást a civil társadalommal való együttműködés ....... 81 5.2.2 A jó gyakorlatokra irányuló kutatások az alábbi tipikus kérdéseket teszik fel: ............. 82 5.2.3 A szociálpolitika koordinálása ....................................................................................... 84 5.3 A partnerség javításának leghatékonyabb mechanizmusai és elvei ..................................... 86 5.3.1 A társadalmi partnerek szerepe .................................................................................... 86 5.3.2 Kölcsönös előnyök ......................................................................................................... 87 5.3.3 Szociálpolitikai keret ...................................................................................................... 87 5.3.4 Hogyan járul hozzá a partnerség a jobb kormányzáshoz .............................................. 88 5.3.5 A partnerség eszközei .................................................................................................... 88 5.3.6 Mi a kapcsolat a helyi, regionális, nemzeti és eu-s szint között? .................................. 89 5.4 A szélesebb körű társadalmi befogadás stratégia elemei ..................................................... 90 5.4.1 Fokozott részvétel ......................................................................................................... 90 5.4.2 Munkaerő-piaci integráció ............................................................................................ 91 5.4.3 Képzés ............................................................................................................................ 91 5.4.4 Vita és javaslatok ........................................................................................................... 91 5.5 Válogatott pozitív kezdeményezések .................................................................................... 93 4. oldal


5.5.1 5.5.2 6

Nemzeti pozitív kezdeményezések ............................................................................... 93 Helyi pozitív kezdeményezések ..................................................................................... 96

Mellékletek .......................................................................................................................105 1. Melléklet – Táblázatok jegyzéke.................................................................................................. 105 2. Melléklet - Ábrák jegyzéke .......................................................................................................... 105 3. Melléklet – A jó gyakorlatok irodalomjegyzéke .......................................................................... 105

5. oldal


1 1.1

Előzmények Projekt célja

A projekt célja a Kazincbarcikai járásközpont vezetésével megvalósítandó területi együttműködést segítő programok kialakítása – a Kazincbarcikai Járásban - a társult önkormányzatokkal együttműködésben. Ezen túl egy olyan modell jellegű együttműködési program megvalósítása, amelyek célja a járáshoz tartozó települések, és helyi szereplők közötti területi együttműködések felmérése, kialakítása és megerősítése a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – Kazincbarcikai járásszékhely által - koordinációs tevékenység megvalósításával. A projekt során, közös fórumokon, kerekasztal-beszélgetéseken, konferencián - szakértők közreműködésével és a helyi civil társadalom véleményének mind szélesebb körű megismerésével és figyelembevételével - kerülnek összehangolásra a helyi esélyegyenlőségi programok. Továbbá a projektben részt vevő önkormányzati tisztviselők, koordinátorok, speciális képzéseken kerülnek továbbképzésre. Az esélyegyenlőség területén kiemelten kerül felmérésre, megtárgyalására, és továbbgondolásra az ifjúsági munkanélküliség, a nők munkaerő-piaci reintegrációja és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés problematikája. Mindemellett a helyi esélyegyenlőségi programok összehangolása kiterjed a mélyszegénységben élőket, a fogyatékkal élőket és az időseket érintő problémák megoldására is. A célok, feladatok kijelölése előtt nagyon fontos megismerni a célcsoportoknak a várossal, járással szembeni elvárásait, amely a nemzetközi, a hazai környezeti magatartási trendekből következik, valamint lehetőségeket-veszélyeket képeznek a város, térséggel szemben. A projekt célcsoportjai: - Elsődleges célcsoport: azok a személyek, amelyeket a fejlesztés valamely pontján érdekeltek, érintettek. Ennek alapján a közvetlen célcsoport: o Kazincbarcikai Város Önkormányzat dolgozói o Projektben részt vevő együttműködési partnerek o projekt megvalósításában részt vevő szakértők - Másodlagos célcsoport: o Kazincbarcikai Járás lakossága: a projekt során elkészülő „Járási esélyegyenlőségi program” végrehajtása során közvetve lesznek a pályázat haszonélvezői. ezen belül is kiemelten fontosak a hátrányos helyzetűek például: fogyatékkal élők, romák, nők, gyerekek, munkanélküliek, stb.) A projekt eredményeként létrejönnek az esélyegyenlőségi programok végrehajtásához szükséges szolgáltatási és intézményi együttműködések, megállapodások. Kialakulnak, megerősödnek - civil szervezetek, gazdasági szereplők és szakértők bevonásával - a társadalmi párbeszéd, a közösségi tervezés helyi rendszerei. Létrejön a felzárkózással kapcsolatos, kiemelten a Helyi Esélyegyenlőségi Programokban foglalt feladatok járási szintű egyeztetésének párbeszédfóruma, a járási szintű felzárkózási kerekasztal. Végezetül pedig, megalkotásra kerül a helyi Esélyteremtő Programterv. A projektek hatásaként - a helyi esélyegyenlőségi programok kapcsán - hosszú távú együttműködés alakul ki az egy járáshoz tartozó önkormányzatok körében. Sikeresebb felzárkózási, esélyegyenlőségi 6. oldal


helyi fejlesztések valósulhatnak meg a 2014-2020 közötti programozási időszakban. Ezáltal pedig javulhat az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások megszervezésének hatékonysága, javul a közszolgáltatások minősége. Hosszabb távon javul a helyi esélyegyenlőségi programok valamint az ebben a koncepcióban kiemelten kezelt célcsoportok helyzete.

1.2

A kézkönyv célja és használata

A Kézkönyvet azzal a céllal készítjük, hogy az esélyegyenlőség, a helyi közösségfejlesztés területén már működő jó gyakorlatokat azonosítsa, és egy párat közreadjon belőlük, ösztönözve ezzel a jó gyakorlatok fejlesztésének és közreadásának kultúráját. Hisszük, hogy amennyiben a jó gyakorlatok beépülnek, és a helyi viszonyokra sikerül adaptálni őket pozitívan hatnak a helyi közösségek életére, az esélyegyenlőségre és formálják a helyi szereplők attitűdjét is. Így az élő jó gyakorlatokat alkalmazó szereplők eredményesebbé és hatékonyabbá tehetik működésüket. A kézkönyv hasznos lehet minden olyan a helyi ügyek iránt érdeklődő szakembernek, aki szeretné saját tapasztalatait egységes szerkezetben, áttekinthetően közreadni azért, hogy mások is használhassák azt. Ajánljuk továbbá a döntéshozóknak, hogy lássák milyen gazdag tárháza és tudása van adott területen a helyi szereplőknek, és támogassák a helyi kezdeményezéseket. A Kézikönyvben kísérletet teszünk arra, hogy meghatározzuk a jó gyakorlat fogalmi kereteit, illetve ismérveit is, illetve egységes struktúrát adjunk a jó gyakorlatok feldolgozására.

7. oldal


2 2.1

Mit nevezünk jó gyakorlatnak? A jó gyakorlatok az eredményes munkát segítő tudás megosztását segítik

A „jó gyakorlatok” hétköznapi megfogalmazása alapján ilyen minden, ami működik. Ha mélyebbre megyünk, akkor olyan működő megoldások azonosításáról és megosztásáról van szó, ami segíti annak a munkáját is, aki ezeket átadja, és hasznos lehet annak is, aki átveszi. Az, hogy az átvett jó gyakorlat ugyanúgy működik-e annak is, aki átvette, egyrészt attól függ, hogy mennyire hasonlóak a problémák, amiknek a megoldására szükség van, a másik, hogy mennyire hű az átvétel. Ez felveti az értékelés és standardizálás kérdését. Ezzel párhuzamosan kiemelt jelentőségű, hogy miként kezelhető a jó gyakorlatok időbeni fejlődése, a gyakorlatokban bekövetkező változások, illetve az, hogy azok rugalmasan alakíthatóak-e új problémák megoldásához. A szakirodalom a jó gyakorlatok két fő változatát különbözteti meg: - kutatási eredményből születő, majd az általános gyakorlatba ültetett típust, - a szakterület gyakorlatából származó innovációt, amely adott feltételek mellett leírásra kerül, ezáltal megismerhető problémakezelő, innovációs eszközzé válik. A jó gyakorlatok legfontosabb szelekciós elve az alkalmazhatóság, és az alkalmazást követő fenntartható működés, illetve az ezt igazoló eredményesség. A „minősítésnek” azonban számtalan megvalósulási módja lehet, például: a) a felhasználók „döntik” el, hogy miután alkalmazták a jó gyakorlatot, elnyerte-e a tetszésüket, b) erre felkészült szakértők, vagy szakmai szervezet értékeli. Az elméleti leírások alapján a fejlesztés, működtetés, elterjesztés több szintjéről beszélhetünk: - ötlet fázis, - modellező, kipróbáló fázis, - a „normál” gyakorlatban való alkalmazás fázis, - a jó gyakorlatra irányuló tudatos reflexió (annak az elfogulatlan megítélése, hogy amit csinálunk, az valóban célravezető-e), a működtetéséhez szükséges feltételrendszer és tudás azonosítása, az általánosítás, standardizálás lehetőségének vizsgálata (azoknak a gyakorlathoz tartozó kulcs elemeknek az azonosítása, amiktől a gyakorlat működik), - hozzáférhetővé tétel, publikálás, - az átvevők tapasztalatinak feldolgozása, mint a jó gyakorlat igazolásának vagy továbbfejlesztésének egy hiteles formája. A jó gyakorlatok modelljének nincs egyetlen, általánosan elfogadott meghatározása, ugyanakkor azonosítható néhány alapelv, amiben mind a jó gyakorlatok készítői, mind a minősítői egyetértenek. Ezek olyan következtetések, melyekre a terület szakértői jó gyakorlatok kulcskérdései kapcsán jutottak. Bár egyetlen sikeres előzményekkel rendelkező jó gyakorlat sem zárja ki a változtatást (adaptációt, új elemekkel való gazdagítást), a gondos tervezés és a végrehajtás nyomon követése, gondozása, ill. továbbgondolása egyaránt fontos. A jó gyakorlatok a szociális területen többnyire alulról felfelé építenek/építkeznek, tapasztalatokból születnek, esetenként viszont fentről lefelé terjednek el, és az eredményességük a mérce (pl. egyéni profilok kialakítása és testreszabott elhelyezkedési tanácsok a munkaügyi intézményrendszer által). A tervezés, a megvalósítás, a reprodukálhatóság és továbbadhatóság egyaránt fontosak. 8. oldal


A jó gyakorlatok tanulást segítő funkciója a legfontosabb. Az is tanul, aki a jó gyakorlatot megosztja, és az is aki átveszi. Azt támogató rendszer mindkét csoportot segíti, azzal, hogy tudatossá és strukturálttá teszi a megosztás, átvétel folyamatát. Az egészségügyben a jó gyakorlatok adják az orvosi diagnosztikai és terápiás protokollok alapját. Ott, ahol nagy a tét, a jó gyakorlat működőképességét hitelt érdemlően igazolni kell, de még ez esetben is tekintettel kell lenni arra, hogy bizonyos nem kalkulált feltételek megléte esetén a gyakorlat nem, vagy nem az elvárások szerint működik (Pl. védőoltás, aminek hatására a beoltott megbetegszik, gyógyszer, ami allergiás tüneteket vált ki, stb.) A jó gyakorlatokról való gondolkodás segíti az aktív tanulást, problémamegoldást, kreatív gondolkodást, a kapcsolatok építését, együttműködést, csapatmunkáz a megoldásban érintettek között. Motiválja az érintetteket a közös tanulási folyamatban, esetenként működő gyakorlatok közös ki- és továbbfejlesztésében. Az innovációk keletkezése és fejlődése meghatározott fejlődési szakaszokra bontható, melyek során a kikísérletezett jó gyakorlatok szükségszerűen változnak. Az innovációk keletkezésének és terjedésének folyamatát leíró alábbi modell (lásd 1.ábra) megkülönbözteti az innováció születését, terjedését-terjesztését, a felhalmozott tapasztalatokból származó tudás elemzését, az ebből való tanulást és az új lehetőségek generálódását (Mulgan - Albury, 2003). E szakaszok az ábrán jól elkülönülnek egymástól, a valóságban ezek gyakran összeérnek, fedik egymást (Fazekas, 2015), esetenként egymással párhuzamosan is működnek. 1. ábra - Az innovációk keletkezésének és terjedésének modellje1

A jó gyakorlatok megalkotóira általában jellemző a kísérletező, fejlesztő magatartás, így természetes, hogy nehezen „engedik el” azt, amit létrehoztak, hiszen gyakran új formában megismétlik, továbbfejlesztik.

1 Forrás: Mulgan - Albury, 2003, Fazekas, 2015.

9. oldal


A jó gyakorlatok még jelentősebben formálódnak az adaptálók körében. A jó gyakorlatok lehetséges adaptációs modelljei közül kiemelkedik az alábbi három: - a hűségre épülő átvétel („fidelity”, „replication”), - a transzformációkkal járó testre szabás, vagyis az, amikor mind a szervezet, mind az új technológia változásokon megy keresztül a bevezetés során („adaptation”), és - a jó gyakorlatok hálózati kapcsolatokon keresztül történő megosztására épülő innováció és tudástranszfer („exchange”) (Fazekas, 2015). A jó gyakorlatok fejlesztésének sajátos formája, amikor az átvevő együttműködik az átadóval. Ennek egyik funkciója az, hogy az átvevő megismerje a hiányzó részleteket, másrészt a átadó segédkezzen a testre szabás folyamatában. Az utóbbi lényege, hogy a szereplők nem csupán átveszik az eredményes tanulásszervezési eljárások alkalmazását, hanem a róluk való kommunikáció során az átadókkal együtt közösen fejlesztik is azt. Ez mindkettőjüket érdekeltté teszi az együttműködésben. Erre a változási folyamatra reflektál a „következő gyakorlat” (next practice) elnevezés, ami a fejlesztési ötletek, megoldások jövőre orientáltságát emeli ki.

2.2

Jó vagy legjobb?

A jó gyakorlatok mellett korábban az aktuálisan leghatékonyabb eljárásokról, mint legjobb gyakorlatról is gondolkodtak, melyet több közül választottak ki, s mely „megelőzte” a többit. A szociális területen a jó gyakorlatok még hasonló kiindulási probléma esetén is nehezen hasonlíthatóak össze, hiszen a megoldásra váró feladatok sokszínűségén kívül sok más, környezeti sajátosságot hordozó tényező és helyzetben érintett szereplők saját magatartása is befolyásolja az eredményességet. Ezért a „jó gyakorlat elnevezés” helyesebb, min a „legjobb gyakorlat”. Nem lenne szerencsés a legjobb gyakorlat elv alkalmazása azért sem, mert a kapcsolódó kutatások eredményei azt adták, hogy a bemutatott definíció szerint a jó gyakorlatok alcsoportjait nem (csak) eltérő minőségük kategóriái szerint írhatjuk le. Az alternatívákat megfontolva az alábbi munkadefiníció használata javasolható: A jó gyakorlat olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézmény, segítő egyén vagy közösség gyakorlatában, működésében azonosítható, sikeresen és hatékonyan alkalmazható, kipróbálható, az eredményesség esélyével testre szabható, fenntartható, továbbfejleszthető. A jó gyakorlat tehát adott szakmai kritériumoknak megfelelő innováció. Az átvett innováció a továbbiakban a felhasználók által megerősített referenciaként képes működni. Tehát a jó gyakorlat azonosításának és megosztásának lényege a sikeres alkalmazhatóság, a mások általi működésébe való beépítés lehetősége (Kerekes‒Simon‒Szép, 2011). A jó gyakorlatokkal kapcsolatban felmerülő kérdések között az egyik legnagyobb figyelmet érdemlő kérdés az, hogyan történjen ezek értékelése, azaz annak biztosítása, hogy az alkalmazók minél megbízhatóbb információkra építve hozhassanak döntést arról, hogy érdemes-e az átvételre vállalkozniuk (ez erőforrásokat köt le és kockázatokat is hordoz). Annak a formális elismerése a kérdés (egy értékelési folyamat eredményeként), hogy az eredmények valóban a bemutatott jó gyakorlatnak köszönhetőek. A megbízható hatáselemzésen alapuló értékelés dilemmája az, hogy meglehetősen komplex, és nagy erőforrás igénnyel járó folyamat, amelynek jelentős kompetencia és költségigényei vannak. A szociális terület, vagy a társadalmi innovációk és fejlesztések számára elsősorban nem az az érdekes, hogy a jó gyakorlatok gazdái megfelelő módon dokumentálják-e és standard leírását adják-e a jó gyakorlatoknak. A lényeg, hogy a bemutatott jó gyakorlatok átvétele valóban hozzájáruljon az 10. oldal


esélyegyenlőség érdekében megvalósított tevékenységek eredményességének a javulásához. A jó gyakorlatok standardizált leírása általában csak ezek jobb megismerését segíti, de azt nem, hogy annak hatásairól, akár a bemutató szociális szakember vagy intézmény gyakorlatában, akár a potenciális átvevő gyakorlatában milyen hatásokat képes generálni. A jó gyakorlatok kutatással megalapozott, tényeken alapuló minősítése bevett gyakorlattá vált több országban. Ez természetesen csak a közzétett jó gyakorlatok szűkebb körét érinti: azokat, amelyek valamilyen sajátos körülmény miatt belekerültek valamilyen kutatás, fejlesztés, vagy szisztematikus társadalmi beavatkozás hatókörébe. Ugyanakkor a tényeken alapuló értékelésen átment jó gyakorlatok létezése megkülönböztetett figyelmet érdemel. Az ezek katalizáló hatása pozitív és vélhetően a minőséget támogatja. A jó gyakorlatokkal kapcsolatos fontos kérdés a tulajdonhoz, a kikísérletezett gyakorlatok szabad felhasználáshoz és terjesztéshez kapcsolódik. „Az új megoldások és elképzelések szabad felhasználásának biztosítása a felhasználói közösségek működésének alapfeltétele. Ezekben a közösségekben az innovációnak számos lehetséges forrása van, amelyeket a közösség minden egyes tagja szabadon felhasználhat (OECD, 2011, 82. o.)”. A tudásmegosztási érdekeltséget mozdítja elő például a korábban említett elismerési rendszerek mellett az, hogy ezáltal az egyes pedagógusok hatással lehetnek a referenciacsoportjukban elfogadott, megbecsült eljárások alakulására, illetve annak fejlesztésébe mások, akár magasan képzett professzionális fejlesztők is bekapcsolódhatnak. Emellett vannak olyan rendszerek, amelyek a szabad felhasználást meghatározott feltételekhez kötik, így például a felhasználók kölcsönösségi kötelezettséget vállalnak, azaz akkor lesznek jogosultak mások tudásához való hozzáférésre, ha ők maguk is megosztják az általuk fejlesztett eljárásokat (OECD, 2011, 82. o.) Az ilyen típusú feltételek érvényesítésére például alkalmasak lehetnek az online tudásmegosztó platformok.

2.3

Az online tudásmegosztó platformok

Kiemelt szerepet érdemes tulajdonítani az olyan online tudásmegosztó felületek, amelyek alkalmasak a legkülönbözőbb tudások tárolására, közzétételére, valamint amelyek lehetővé teszik a személyek közötti interakciót is. Innovációs és tudásmenedzsment szempontból az online tudásmegosztó platformokkal kapcsolatban felmerülő kérdések közül az egyik legfontosabb az, vajon ezek mennyire teszik lehetővé olyan gyakorlatközösségek vagy tanuló szakmai közösségek kialakulását, amelyek összekötik a hasonló gyakorlati problémák megoldásában érdekelt, a szociális területen dolgozó szakembereket, szakmai közösségeket. Annak, hogy a digitális platformok működése kapcsán külön érdemes hangsúlyozni, kiemelve a csoportképződés legfontosabb elemét, a bizalom kialakulását. A humán tényezők közé tartozik a csoporton belüli kommunikációt támogató vagy facilitáló személy vagy személyek megléte is.

11. oldal


3

Jó gyakorlatok bemutatása – mit érdemes bemutatni

Az alábbiakban javaslatot teszünk egy olyan struktúrára, mely lehetőséget ad a jó gyakorlat főbb elemeinek bemutatására, kiemelve belőle a kulcstényezőket, melyek nélkülözhetetlenek a jó gyakorlat mibenlétének megértéséhez. Természetesen a struktúra igény, relevancia szerint módosítandó.

3.1

A jó gyakorlat adatai

Jó gyakorlat neve Ország Régió Projekt neve: Időtartam: Finanszírozás Partnerek: Elérhetőség: Tel: + E-mail: [email protected] honlap: /

3.2

Háttér, kontextus

Ebben a fejezetben röviden azt szükséges bemutatni, hogy az adott jó gyakorlat milyen közegben jött létre, melyek a meghatározó környezeti (pl. ágazati, szervezeti) tényezők, illetve mi az a szükséglet, mely életre hívta a kezdeményezést. Fontos leírni, hogy milyen projekten - ha releváns – belül működik ez a jó gyakorlat.

3.3

Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei

A konkrét jó gyakorlat céljait, kiemelve az érintett célcsoportokat javasolt itt leírni, egyetemben a célok megvalósításához rendelt tevékenységekkel, illetve az ezek eredményeként létrejött eredményekkel. Így rajzolódik ki a jó gyakorlat tartalmai, értheti meg az olvasó, hogy valójában mi is történik a terepen.

3.4

Érintett szereplők

A jó gyakorlat kialakításában, megvalósításában, műkötetésében szerepet játszó intézményi és egyéni szereplők bemutatása. Fontos azt is leírni, hogy kik milyen szerepben és milyen módon működtek együtt.

12. oldal


3.5

Miért jó gyakorlat - sikertényezők

A leírásnak ez egy kritikus, és kulcsfontosságú eleme. Itt szükséges leírni, hogy az adott jó gyakorlatot a szerző miért tekinti jó gyakorlatnak, melyek azok a szempontok, melyek alapján a szerző annak tartja. A lehetséges szempontokat, az előző fejezetben találhatóak.

13. oldal


4

Jó gyakorlatok ismertetése

4.1 4.1.1

„Helyi közösségfejlesztés – a szebb jövőért „ Alap információk

Ország: Egyesült Királyság Régió: London Projekt neve: Building London Creating Futures Időtartam: 2001-2005 Finanszírozás : ESZA és saját forrás, kb. 5 000 000 millió euró Partnerek: 21 partner Elérhetőség: Lodon Borough of Southwark, Regeneration Department E-mail: [email protected] honlap: wwww.buildinglondon.co.uk. 4.1.2

Háttér, kontextus

A 2000 es évek elején London nagyléptéjű fejlesztése kihívások elé állította az építőipart: hirtelen hiány mutatkozott a szakképzett munkaerőben E jelenséggel párhuzamosan London fejletlenebb, hátrányosabb helyzetű területein, különösen a hátrányos helyzetű csoportok tagjai között, igen magas volt a munkanélküliség. A kisebbség – jellemzően a bevándorló népcsoportok tagjai alkalmi munkákból igyekeztek a megélhetésüket biztosítani, tartós elhelyezkedésre nem volt lehetőségük. A projektet, melyet az EQUAL program keretében valósítottak meg, e kettős szükséglet - egyik oldalról munkaerőhiány másik oldalról munkanélküliség – hívta életre. 4.1.3


A projekt célja, hogy hátrányos helyzetű, az iparban jellemzően alulreprezentált csoportokat – nők, etnikai kisebbséghez tartozók - jutassanak élet- és munkalehetőségekhez. Mindezt úgy, hogy az érintett csoportok a megfelelő képzést és támogatást is megkapják, így biztosítva a munkaadónak a megbízható, és megfelelően képzett munkaerőt. A projekt keretein belül létrehoztak egy helyi munkaerő-piaci koordinátor hálózatot, mely egyszerre szolgálta a munkaadók és a munkát keresők érdekeit. A munkaadók szükségleteinek felmérését követően, a munkát keresőket hozták versenyképes piaci helyzetbe: szakmai és egy egyéb képzésekkel, illetve folyamatosan testre szabott pszicho-szociális támogatás nyújtásával. Mindezt úgy, hogy a koordinátorok a megfelelő kiválasztási, majd képzési folyamatokon mentek keresztül. A projekt keretében 6 koordinátort alkalmaztak, 250 fő jutott munkához, 850 fő végzett el építőipari szakképzést, mellyel nagyobb eséllyel pályázhat építőipari munkákra.

14. oldal


4.1.4


„Building London Creating Futures” névre hallgató partnerségben az alábbi szereplők, összesen 21 szervezet vettek részt: - Építőipari Cégek - Helyi Önkormányzat - Képző cégek - Közösségfejlesztő Civil szervezetek A partnerség összetétele jól mutatja, hogy a célok érdekében erős összefogás alakult ki az állami, a magán és a civil szféra között, melyben minden szereplő igényeinek és profiljának megfelelő feladatot látott el. 4.1.5


A projekt egyik sikertényezője a helyi összefogás, mely mozgósította az állami, civil és a magánszektort egyaránt. Létrehoztak egy fenntartható, működő együttműködési modellt, melyben minden szereplő megtalálta a saját kapcsolódási pontját és érdekeit. Mindezt úgy, hogy a beruházások valóban a helyi lakosok igényeit szolgálták. A projekt másik sikertényezője, hogy a magánszféra, az építőipar vállalkozásait jól szolgálták a helyi koordinátorok, így őket a projekt befejezését követően is finanszírozták e cégek. A magánszféra mellett a közszféra is felfedezte az együttműködésben rejlő lehetőségeket: London egyik kerülete a helyi adók egy részét a projekt folytatására szánta, illetve további ESZA forrásokat is sikerült mozgósítani a hálózat és a projekt fenntartására, így a gyakorlat fenntarthatósága biztosítottá vált. A jó gyakorlat kulcseleme a helyi munkaerő-piaci koordinátor hálózat létrehozása volt, az ún. „közvetítők” hálózata. Első lépésként a London Development Agency megfinanszírozott egy pilot mini projektet, majd ennek sikerességét követően jött létre az EQUAL projektben egy komplett koordinátori hálózat. Kiemelendő a fokozatosság elve: első lépésként tesztelték az elgondolásukat, majd a tapasztalatok leszűrését követen kezdtek bel egy nagyobb léptékű megvalósításba. A koordinátorok feladata kettős volt: egyrészről felmérték a munkáltatók igényeit, másrészről és azokra reagálva, ajánlották a munkalehetőséget az érintett célcsoportok tagjainak. A kiajánláson a munkanélküliek formális képzéseket és pszicho-szociális támogatást is kaptak.

4.2 4.2.1

Számít, amit teszünk (Set to make a difference) Alapinformációk

Ország: Egyesült Királyság Régió: Wales, London, Scotland, South East, Yorkshire & Humberside Projekt neve: JIVE (Joint Interventions Partners) Időtartam: 2002 – 2005 Finanszírozás : ESZA és saját forrás, kb. 14 millió euró Partnerek: Oxford Women's Training Scheme, Sheffield Hallam University, The Open University, The Women's Workshop és német, farncia, dán nemzetközi partnerek. 15. oldal


Elérhetőség: Department of Engineering & Construction, Bradford College E-mail: [email protected]

honlap: www.jivepartners.org.uk 4.2.2

Háttér, kontextus

Az Egyesült Királyságban a dolgozó nők mindössze 10%-a dolgozik a tudomány-technológia területén. Ez az alacsony részvételi arány nemcsak a női esélyegyenlőség területén mutatkozó hiátusra mutat rá, hanem egyben arra is, hogy az ez területen működő munkaadók a gazdasági fejlődés szempontjából kulcsfontosságú készségeket, és tehetségeket nem aknázna ki. A projektet, melyet az EQUAL program keretében valósítottak meg, e kettős szükséglet - egyik oldalról a nők alulreprezentáltsága, másik oldalról a női skillek hiánya bizonyos területeken – hívta életre. 4.2.3

Jó gyakorlat célja tevékenységei, eredményei

A partnerség célja az volt, hogy előmozdítsa a női esélyegyenlőséget olyan munka-erőpiaci területeken, ahol a nők hagyományosan alulreprezentáltak. A projekten belül létrehoztak három ún. regionális deszegregációs pontot, mely kifejezetten hátrányos helyzetű nőknek kínáltak olyan szolgáltatásokat, melyek karrier lehetőségekhez jutatták őket férfiak által dominált munkaterületeken, illetve női esélyegyenlőség és tolerancia témakörben nyújtottak képzési programokat. Egy másik tevékenységük az ún. „tanuló partnerségek” létrehozása volt. Mentorhálózatot fejlesztettek, melyben egy tapasztaltabb nő támogatta még tapasztalatlanabb társát, mintegy mintát mutatva neki, hogy miképpen boldogulhat a markánsan férfiak által uralt területeken is. A hálózaton belül ún. szupermentorok koordinálták a regionális mentorhálózatok működését. Sikeres Együttműködést építettek ki a Mérnök-Építőipari Képző Központtal (Cooperation with the Engineering Construction Industry Training Board (ECITB). A Központ megértette, hogy a női munkaerő színesíti, gazdagítja munka világát és egyben látásmódjuk nélkülözhetetlen az iparág fejlődéséhez. Ezért a női esélyegyenlőség és sokszínűség témakörét beépítette a Nemzeti Gyakornoki Programjába, és mentor-támogató hálózatot hoztak létre, mely a női gyakornokokat támogatta. Tudomány, és technológia területén az ún. próbahetek” mára elterjed gyakorlattá váltak a felsőoktatási intézményekben, csak úgy mint a jellemzően férfi tagokból álló munkatársi gárda (menedzsment, irodavezetők, terepen dolgozók) női esélyegyenlőség érzékenyítő képzése. A projekt eredményeképpen 2005-ben létrejött a Nők Képzése a Tudomány&Technológia területén Nemzeti Képző Központ (National Resource Centre for Women’s Training in Science, Engineering and Technology) 4.2.4


A „LIVE” néven futó partnerségben sok szereplő kapcsolódott be, akik mind a női esélyegyenlőség előmozdítását szolgálták: - Képző központok - Női szervezetek 16. oldal


4.2.5

Munkaadói szervezetek, elsősorban a leghátrányosabb helyzetű célcsoportokat képviselendő Felsőoktatási intézmények Karrier Irodák Nemzeti Esélyegyenlőség Bizottsága Miért jó gyakorlat – sikertényezők

A projekt egyik sikertényezője, hogy a szereplők a női esélyegyenlőség kérdéskörét nemcsak fontos társadalmi kérdésként pozícionálta, hanem a munkaadók ügyévé tudta tenni megteremtve ezzel gazdasági és személyes érdekeltséget is. Kulcs sikertényezője volt a projektben, hogy jól működő együttműködést alakítottak ki ipar, tudomány és technológia szervezeti képviselőivel, akik teljes megértették, hogy ez miért az ő ügyük, és hogyan befolyásolja a nők részvétele az munka-erőpiaci helyzetüket. A nemi esélyegyenlőség auditjára kifejlesztett eszközük nem egyszerűen helyzetképet adott a munkaadóknak a témával kapcsolatosan, hanem a változásokhoz szükséges párbeszédet is inspirálta a szervezeten belül, így valójában szemléletváltási folyamatot indított el. A projektben több olyan elem is működött, mely a projekt lezárást követően is továbbélt, biztosítva a fenntarthatóságot, és a szemléletformáló gyakorlatok továbbélését. Ilyen elem, hogy további Ipari Képző Központok is beemelték a női esélyegyenlőség témakörét a programjukba, növelve ezzel a keresletet ilyen típusú képzések iránt. Továbbélő gyakorlat, hogy a tudomány, és technológia területén az ún. próbahetek” mára elterjedt gyakorlattá váltak a felsőoktatási intézményekben, csak úgy mint a jellemzően férfi tagokból álló munkatársi gárda (menedzsment, irodavezetők, terepen dolgozók) női esélyegyenlőség érzékenyítő képzése További sikertényező, mely egyben a témával kapcsolatos kezdeményezések fenntarthatóságát is biztosítja a Nők Képzése a Tudomány&Technológia területén Nemzeti Kép Központ létrejötte. A szakpolitika formálását a megfelelő szakpolitikai szervezet bevonásával biztosítatta a partnerség. A projekt egésze, ahogyan a részekből összeállt kiváló példája a szemléletformálásnak, mely egyszerre hat helyi, regionális és szakpolitikai szinten is.

4.3 4.3.1

Máltai Játszótér Alap információk

Ország: HU Régió: Komárom-Esztergom Megye Projekt neve: Máltai Játszótér Időtartam: 2001Finanszírozás: A Máltai szeretetszolgálat költségvetése Partnerek: Szülők, volt játszótérhasználók, helyi vállalkozások, önkormányzat E-mail: [email protected] honlap: http://www.maltai.hu/?action=intezmeny&intezmenyid=248 17. oldal


4.3.2

Háttér, kontextus

A Máltai Szeretetszolgálat felismerte, hogy a helyi közösségépítés és a gyermekeknek való segítségnyújtás egyik fontos színtere a játszótér. Ennek érdekében olyan modellt dolgozott ki és vezetett be, ami a kedvező tapasztalatokat követve országos népszerűségre tett szert. 4.3.3


A ’90-es évek vége erőfeszítéseinek eredményeként 2000-ben megnyitotta kapuit az első „vidéki” Máltai játszótér. A játszótér elmúlt 15 évi működése egyértelmű és kiemelkedően jó gyakorlattá teszi ezt a modellt. A városrész lakói és a játszótér között tartalmas együttműködések, elkötelezett önkéntes hozzájárulások, több szálon a játszótérhez kapcsolódó sorsok mutatják e modell sikerét. Az ötlet alapja, hogy olyan közösségi tér jöjjön létre azok körül az eszközök körül, amelyeket a gyerekek önfeledten vesznek birtokba, ahol szüleik is közösségre találnak. A hagyományos játszóterekhez képest itt a többlet a Szeretetszolgálat felkészült szakembereinek segítő jelenléte és az a kiegészítő infrastruktúra - melegedő, játszóház -, valamint a védettséget sugalló, ezúttal barátságos elkerítettség jelképez. A programok gazdag kínálatát életkori sajátosságokhoz illesztik, és nyitottak társadalmi, kulturális értelemben is a legkülönbözőbb hátterű gyerekek és családjaik számára. Minimális korlátozás, hogy egyes játszótéri játékok fizikai sajátosságaiknál fogva nem használhatók a nagyobb gyerekek által. A játszótér valóban színes hátterű, eltérő életszínvonalú, tetszőleges dimenzió mentén hátrányt szenvedő családok számára a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja. Itt a gyerekek figyelmet, elismerést és sikerélményeket kapnak, amit jól mutat, hogy az iskola után sokan nem haza, hanem ide sietnek. Fontos, hogy szüleik itt biztonságban tudhatják őket. Jóllehet nincs „leltár-szerű” átadás-átvétel, a szülők még a kisebb gyermekeket is nyugodt szívvel hagyják itt egy rövid időre, míg bevásárolnak vagy ügyeiket intézik. A kritikus helyzetben lévő, gyermekeit gyakran egyedül nevelő szülők számára a játszótéri közösség nem csupán az időtöltés kedvező helyszíne, hanem a problémamegoldás támasza is. Egymással vagy a máltais kollégákkal meg tudják osztani gondjaikat, és ötleteket kaphatnak, erőt meríthetnek a megoldásokhoz. Jól mutatja, hogy a helyi közösség értékeli, szereti a játszóteret, hogy kitűnően őrzi állagát. Alig-alig van illetéktelen, vagy nem rendeltetésszerűen használó, őket is kitessékelik a közeli épületek lakói. Megható eredménye a játszótér 15 éves történetének, hogy azok a kamaszok, akik 5-10 évvel ezelőtt még a mászókákat vagy a homokozót választották, ma önkéntes szervezői, segítői a gyerekek számára szervezett programoknak. Van olyan köztük, aki itt találja meg igazán önmagát, és sem a családban, sem az iskolában nem jut ennyi pozitív élményhez. Olyanok is vannak már szép számmal, akik egykori kisgyermekként ismerkedtek a játszótérrel, ma már szülőként tagjai a játszótéri közösségnek. A játszótér nyitva áll azoknak a családoknak a számára is, amelyeknél a rossz anyagi helyzet nem teszi lehetővé a nyaralást, és az itt töltött napok jelentik számukra a kikapcsolódást. A frissen elhelyezkedett szülők, akik még nem tudták megoldani kisgyermekük napközbeni elhelyezését, szívesen bízzák a játszótérre gyermeküket. Vannak olyan esetek, amikor a játszótér arra is lehetőséget tud teremteni, hogy olyan szülők is találkozhassanak gyermekeikkel, akiknek a bíróság szülői felügyeleti jogát megvonta vagy szünetelteti. A játszótér nem tesz különbséget romák és nem romák között. Hétköznap roma anyukák és gyermekeik népesítik be a játszóteret. Sok közöttük a mélyszegénységben élő, a gyermekként házasságra kényszerült, később kisgyermekével magára maradt anyuka. Tragikus sorsok, törékeny 18. oldal


sikerek jellemzik a sokszor kitartóan utat kereső családokat. S bár romák, nem romák egyaránt látogatják a játszóteret, egyelőre még nem sikerült hidat verni közöttük. Hol csak az egyik, hol csak a másik csoport van jelen. Jövőbeni kihívás, hogyan lehet megindítani a közeledést. A játszótéren dolgozó munkatársak példamutató munkát végeznek, és nagyon sok szeretetet kapnak a játszótér használóitól. Érdemes tudni, hogy a Máltai játszótér modell ma már az ország számos településén működik, így Budapest több helyszíne mellett például Debrecenben, Szentendrén, Szegedén, Tatabányán, Orosházán is. 4.3.4


A Máltai Szeretetszolgálat és munkatársai, partnereik, a környék családjai, önkéntesek, köztük soka egykori gyerekek, akik közreműködnek a programok szervezésében, helyi vállalkozók, akik szakértelmükkel segítik a karbantartást, helyi lakók, akik örködnek a játszótér fenntarthatóságán. 4.3.5


Mert a siker ígéretével megosztható tudásra épül, megismételhető, testreszabható. A segítés és önkéntesség mobilizáló erejét ötvözi. Erőforrás-kímélően működik, a résztvevők örömmel tesznek a közösségért. A szeretetszolgálat munkatársaitól áldozatos munkát kíván, de sok szeretet kapnak a játszótér használóitól.

4.4 4.4.1

Six Mary's Place (SMP) vendégház (guest house) Alap információk

Ország: Egyesült Királyság Régió: Edinburgh, Stockbridge Projekt neve: Six Mary's Place(SMP) vendégház (guest house) Finanszírozás: Az elemzés a mentális egészség és támogató szolgáltatások megtakarításait mutatja Edinburg-ban, mely meghaladja a program teljes időtartamára a 420000 fontot, a jóléti juttatásokon való takarékosság és a foglalkozásból származó jövedelem, valamint az adóbevétel növekedése évente mintegy 50000 font. A hozzáadott társadalmi érték résztvevőnként 25000 font évente minden 3500 befektetett font után. A végső arány azt mutatja, hogy minden SMP-be történő 1 font befektetés majdnem 600 font megtérülést jelent. honlap: http://1068899683.n263075.test.prositehosting.co.uk/wp-content/uploads/2013/01/AGuide-to-PSPs.pdf 4.4.2


Az SMP társadalmi célja, hogy olyan emberek számára nyújtson munka- és képzési lehetőséget, akik mentális problémával küzdenek. A SROI elemzés megmutatta, hogy az SMP valódi különbséget tesz az ott dolgozó és tanuló emberek között, ugyanakkor ezt költséghatékony módon teszi, mely megtakarítást eredményez az NHS (National Health Service – Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) és a szociális szolgáltatások számára. A 19. oldal


szolgáltatást igénybevevőkre vonatkozó eredmények a mentális állapotukban bekövetkezett változást mutatják, így kevesebb beavatkozásra van szükség az NHS részéről. 4.4.3


Mentális problémákkal küzdők. 4.4.4


Azért tekinthető jó gyakorlatnak, mert az óvó izoláló megoldások helyett valós élethelyzetekben teremt fejlődési lehetőséget a bevontak számára, mely az öngondoskodás felé segíti őket.

4.5 4.5.1

Greenlink – Zöld kapocs Alap információk

Ország: Egyesült Királyság, Skócia Régió: Motherwell városa Projekt neve: Greenlink Finanszírozás: A SROI által számított társadalmi megtérülési ráta 7.63 font minden befektetett 1 font után. Partnerek: Észak-Lanarkshire Tanácsa, CSFT (Central Scotland Forest Trust - Központi Skót Erdőgazdaság) , Scottish Enterprise Lanarkshire, Scottish Natural Heritage, Fresh Futures and Forestry Commission Scotland honlap: http://1068899683.n263075.test.prositehosting.co.uk/wp-content/uploads/2013/01/AGuide-to-PSPs.pdf 4.5.2

Háttér, kontextus

A Greenlink egy 7 km-es kerékpárút, mely közvetlenül köti össze Strathclyde Country Park-ot Motherwell városközpontjával. A Greenlink projekt az Észak-Lanarkshire Tanácsa, CSFT (Central Scotland Forest Trust - Központi Skót Erdőgazdaság) , Scottish Enterprise Lanarkshire (Skót vállalkozástámogatás, Lanarkshire), Scottish Natural Heritage (Skót kulturális örökség), Fresh Futures and Forestry Commission Scotland (Friss jövő és Erdő Skóciai Bizottsága) közötti 3 éves kapcsolat eredményeként jött létre. 4.5.3


Az együttműködésre épülő társadalmi beruházások megtérülésére jó példa a Greenlink útvonalakat körülvevő erdőségekkel kapcsolatos természetvédelmi önkéntesség áll, meghatározza az önkéntes természetvédelem hatását a közösségi részvétel és tudatosság helyreállítása területén. Az ajánlások között a Greenlink jelentés bemutatja a szervezeteknek a meglévő partnerekkel való szorosabb együttműködést, valamint olyan új támogató partnerségek kialakításának lehetőségét például ügynökségekkel, más szervezeti egységekkel, amelyek egyébként maguktól nem jönnének létre. Ez további hasonló projektek magvalósulásához is hozzájárulhat. 20. oldal


4.5.4


Mindazok, akik egy kerékpárút megépítéséhez hozzájárulhatnak (ld. fenn) és mindazok, akiknek ez akár a munkába járását, akár a szabadidő-eltöltését segíti. 4.5.5


A jó gyakorlat kulcseleme az összefogás – hiszen a közreműködő szervezetek külön-külön nem lettek volna képesek megvalósítani a beruházást. A jó gyakorlat másik fontos eleme a beruházás és megtérülés komplex, társadalmi, környezeti nézőpontú számbavétele, ami egyrészt megmutatta a beruházás közösségi hasznát, másrészt fontos érveket jelentett a részvételre meghívott szervezetek meggyőzése során.

4.6 4.6.1

Oxfam – szomszéd támogató csoport Alap információk

Ország: Egyesült Királyság, Skócia Régió: Glasgow, Govanhill Projekt neve: Oxfam – szomszéd támogató csoport Időtartam: 2006Finanszírozás: n.a. Partnerek: helyi önkormányzat, helyi egészségügyi hatóság, a helyi jótékonysági szervezetek, az Oxfam és a közösség tagjai. honlap: http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/631-ROMA-Movement-PositiveInitiatives_en.pdf 4.6.2

Háttér, kontextus

Romák ezrei kezdtek letelepedni Glasgow-ban egy jobb élet reményében a kelet-európai szegénység és megkülönböztetések után. Nem volt pénzük, nem beszéltek angolul, nem tudták, hogy kaphatnak segítséget, a munkaadók kihasználták őket, és szembe kellett nézniük a helyiek ellenségeskedésével is. 2006-ban az Oxfam és a helyi egészségügyi hatóság 2 roma foglalkoztatásáról döntött, hogy segítsék a többieket a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. 4.6.3


A romák segítése mellett cél volt a szomszédok és a helyi közösség negatív attitűdjének felszámolása, valamint, hogy a helyi közszolgáltatások reagáljanak a romák igényeire. Számos vitát követően megalakult a Govanhill-i Szomszéd Támogató Csoport, melyben találkozik a közszféra, a helyi jótékonysági szervezetek, az Oxfam és a közösség tagjai. A projekt összehozta a különböző érdekelteket, ezzel új közösséget teremtett. Az, hogy mindenki, aki az asztal körül ült, elkötelezett volt a célcsoport iránt, biztosította, hogy a roma családok hozzáférhessenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz, és segítette a roma gyerekek iskoláztatását. A közösségi befogadás jelentős változást eredményezett a romák és a govanhill-i közösség számára is.

21. oldal


4.6.4


Kivándorolt romák 4.6.5


Az Oxfam szóvivője szerint: "Ez egy nagyszerű példa a helyi önkormányzat elkötelezettségére, hogy együttműködjön a társadalmi partnereivel, a közösséggel. Van mit fejlődni, de Govanhill a jó irányban halad."

4.7 4.7.1

Jog az iskolához, jog a jövőhöz Alap információk

Ország: Olaszország Régió: Róma Projekt neve: Jog az iskolához, jog a jövőhöz Időtartam: 2008Finanszírozás A Szt. Edigio Közösség aggodalmának adott hangot a projekt fenntarthatóságával kapcsolatban az állami finanszírozás időbeli korlátossága és elégtelensége miatt: a 18 hónapos projekt 200.000 eurós költségét 90%-ban az állam finanszírozza, a fennmaradó részt a szervezet. Nem világos, mi fog történni a 18 hónap eltelte után. honlap: http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/631-ROMA-Movement-PositiveInitiatives_en.pdf 4.7.2

Háttér, kontextus

2008 óta a Szt. Edigio közösség (egy civil szervezet) szervezi a „Jog az iskolához, jog a jövőhöz” projektet Rómában, mely a településeken és telekülések környékén élő roma és szinti gyerekek és családok oktatását és integrációját segíti a város 6 önkormányzatánál. 4.7.3


A projekt fő célja az utcai koldulás és az iskolai lemorzsolódás megelőzése, a roma és szinti tanulók iskolai életben való részvételének támogatása, valamint az intolerancia megelőzése, az együttélés promotálása. A program eddig 1250 személyt támogatott. 4.7.4


A program nem kifejezetten a roma gyerekeket célozza, de jelentős számban ők részesültek támogatásban. 4.7.5


A Közösség a projektet könnyen átvehetőnek és rendkívül fontosnak értékelte, mivel arra törekszik, hogy közvetlen módszerekkel javítsa a gyerekek számára az oktatáshoz való hozzáférést, valamint 22. oldal


etnikai korlátok nélkül alkalmazható együttélési normákat alakítson ki a különféle kultúrájú tanulók között.

4.8 4.8.1

A Kelet-Európából érkező romák integrációjának erősítése Alap információk

Ország: Spanyolország Projekt neve: Kelet-Európából érkező romák integrációjának erősítése Időtartam: 2000-2007, 2007-2013 Finanszírozás: Strukturális Alapok, az Európai Szociális Alap, EU-s, nemzeti, regionális, helyi önkormányzati és megtakarítási alapok privát finanszírozásával valósul meg Partnerek: Alicante, Valencia, Barcelona, Avilés, Oviedo, Madrid, Córdoba, Málaga, Burgos városa, EU-s, nemzeti, regionális, helyi önkormányzati és megtakarítási alapok, városi köz- és magánszolgáltatások, Munkaügyi és Bevándorlási Minisztérium, honlap: http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/631-ROMA-Movement-PositiveInitiatives_en.pdf 4.8.2

Háttér, kontextus

2006-ban az FSG (Fundación Secretariado Gitano) pilot programot indított, melynek célcsoportja a Kelet-Európából érkező roma csoportok voltak. Ez új kihívást és új tapasztalatokat jelentett a szervezet számára, mivel addig csak a spanyol romák helyzetével foglalkoztak. 4.8.3


A fő cél a roma bevándorlók teljes társadalmi integrációja volt. Ennek érdekében az FSG kapcsolatba lép az újonnan érkező romákkal és értékeli helyzetüket. Ezt követően meghatározták azokat a szempontokat, amik alapján az életkörülményeik javításához kellő legfontosabb szükségleteik kielégítését kezelni fogják. Ez segítette a megfelelő városi köz- és magánszolgáltatásokkal való kapcsolatfelvételt. A program 5 spanyol városban indult el, jelenleg Alicante, Valencia, Barcelona, Avilés, Oviedo, Madrid, Córdoba, Málaga, Burgos városában valósul meg. A beavatkozás 4 kulcsterületre fókuszál: kezdeti támogatás, oktatás, lakhatás, foglalkoztatás. A roma gyerekek oktatása prioritás. Az eredmények jelentősek, más tagállamból érkező roma gyerekek százait iskolázták be sikeresen, és járnak rendszeresen iskolába. Az iskolai központok és a tanárok attitűdjében is pozitív változások figyelhetők meg. A program munkatársai segítenek a szálláskeresésben, megnézik a lakásokat, tanácsokat adnak a bérleti szerződésekkel kapcsolatban, segítenek a lakhatási támogatások igénylésénél, támogatást nyújtanak kilakoltatási ügyekben. Córdobában pl.: az FSG együttműködik az önkormányzattal a "híd lakások" program keretében, mely ideiglenes elszállásolást biztosít bérelt lakásokban, havi megélhetést adó jövedelmet és szociális támogatást nyújt olyan roma családoknak, akik vállalják a társadalmi befogadás és a munkába való integráció folyamatát. A foglalkoztatással kapcsolatos intézkedések elsősorban tanácsadást, képzéseket, szakképzést, potenciális munkaadók felé való közvetítést, álláskeresésben való támogatást jelentenek. 2008 23. oldal


decemberéig összességében mintegy 1500 roma migráns vett rész a program különböző intézkedéseiben. 94%-uk román, a fennmaradó rész bolgár és boszniai roma volt. 4.8.4


Kelet-Európából érkező romák 4.8.5


A program azt is megmutatja, hogy hogyan lehet a Strukturális Alapot, az Európai Szociális Alapot hatékonyan felhasználni a más tagállamból érkező romák érdekében. Emellett minden szinten sikerült még több forrást bevonni különböző kormányzati intézményektől, amelyekkel protokoll szerződéseket kötöttek. Még ha ezek az intézmények csak szponzorként is vesznek részt a folyamatban, egyre tájékozottabban lesznek az eu-s állampolgárságú romákkal kapcsolatos kérdésekben, fokozatosan megváltozik a Spanyolországban tartózkodó, eu-s állampolgárságú romákhoz való általános hozzáállásuk.

4.9 4.9.1

Collectif national Droits de l'Homme Romeurope - National Human Rights Group Romeurope Alap információk

Ország: Franciaország 4.9.2

Háttér, kontextus

Franciaországban való tartózkodás a munkához való jogtól függ, a munkához való jogot szigorították, így a román és bolgár romák helyzete nem sokat változott az uniós állampolgárság megszerzése óta. Sőt, életük bonyolultabb lett. Románia és Bulgária eu-s tagsága és a Szabad mozgásról szóló irányelv következtében 2007-től a tartózkodási engedély már nem kötelező. A prefektúra ezt gyakran úgy értelmezi, hogy a romák nem folyamodhatnak tartózkodási engedélyért. Ebben az összefüggésben a romáknak nincs fellebbezési joguk. Jelenleg a francia társadalomba való tartozás egyetlen módja a munka, ami nem könnyű, köszönhetően a rájuk vonatkozó korlátozásoknak. Romeurope figyeli a más tagállamból érkező romák emberi jogait, és erről átfogó jelentést készít. A romákkal kapcsolatos sok támogatás és munka egyes állampolgárok, nem pedig szervezetek által irányított. Ebben az értelemben a polgári felelősséget és szolidaritást el kell ismerni, mint jelentős jó gyakorlatot: még akkor is, ha tagállamok vagy NGO-k nem folytatnak jó gyakorlatot a roma integráció támogatásában, sok hétköznapi eu-s állampolgár igen. Ahol NGO-kat vonnak be az eu-s állampolgárságú romák támogatásába, azt sokszor a politikai szolidaritás vezeti, amit szintén jó gyakorlatként lehet elismerni. 4.9.3


A Romeurope az emberi jogok, az utazók és a roma szervezetek informális koalíciója 2000 októberében jött létre Párizsban, hogy javítsa az alapvető jogokhoz való hozzáférést a francia területen tartózkodó cigány migránsok számára, küzdjön a csoportot érő diszkrimináció ellen, az emberi jogok megsértése ellen. A Romeurope nemzeti és helyi tanácsok hálózataként funkcionál, és három fő feladata van: 24. oldal


Az első a megfigyelői feladat - figyeli, kutatja az emberi jogsértéseket; a második az informatív feladat - tudás, tapasztalatok megosztása, információ terjesztése a tagok között, az önkéntesek, szakemberek, minden résztvevő eszközhöz juttatása (producing tools for...); a harmadik a képviselet feladata - reagálás a románok és bolgárok foglalkoztatási korlátaira, kampányolás valamennyi uniós állampolgárra vonatkozó egyenlő bánásmód érdekében. Párizs külvárosában élő cigányok demonstrálni akartak egy döntés miatt, mellyel fent kívánják tartani a megszorításokat. A Romeurope a hálózata segítségével támogatta a romákat, busszal szállították őket, ellátták a logisztikai feladatokat, beleértve a demonstráció engedélyeztetését, a rendezvény népszerűsítését a környező városokban. Bár a romák nem szeretnek láthatóak lenni, eljöttek erre a rendezvényre. Láthatóvá váltak, ahogy a munkához való jogot, a munkapiachoz való csatlakozás lehetőségét követelték. A Nemzetgyűlés, a Munkaügyi Minisztérium és az Európai Bizottság delegációja előtt tüntetett 300 roma és 150 NGO képviselő. Találkozót szerveztek az Európai Bizottság delegációjával, ahol bemutathatták a nehézségekről, akadályokról szóló jelentésüket. 4.9.4


Romák 4.9.5


A romákkal kapcsolatos sok támogatás és munka egyes állampolgárok, nem pedig szervezetek által irányított. Ebben az értelemben a polgári felelősséget és szolidaritást el kell ismerni, mint jelentős jó gyakorlatot: még akkor is, ha tagállamok vagy NGO-k nem folytatnak jó gyakorlatot a roma integráció támogatásában, sok hétköznapi eu-s állampolgár igen. Ahol NGO-kat vonnak be az eu-s állampolgárságú romák támogatásába, azt sokszor a politikai szolidaritás vezeti, amit szintén jó gyakorlatként lehet elismerni.

4.10 Gyermekkoldulás megelőzése Kordobában 4.10.1 Alap információk Ország: Spanyolország Régió: Kordoba Projekt neve: Proyecto de Intervención Social de Calle para la atención y prevención de la Mendicidad Infantil (Project for Street Social Interventions for the Attention and Prevention of Children Begging Időtartam: Kordoba városa 2005 decemberében kezdte meg a projekt végrehajtását, ami azóta is tart. Partnerek: A beavatkozások a közösségi szociális szolgálatokkal, NGO-kkal és a helyi rendőrséggel a pozitív intézkedésekre fókuszálva, koordináltan történnek honlap: http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/631-ROMA-Movement-PositiveInitiatives_en.pdf

25. oldal


4.10.2 Háttér, kontextus A helyi önkormányzat érzékelte, hogy roma asszonyok gyerekeikkel mennek koldulni. Míg más önkormányzatoknál ezt jogi úton oldották meg a koldulás betiltásával, itt egy alternatív módszert próbáltak ki: Az ötlet, hogy a gyerekek többségi bölcsődébe járnak. 2004-ben indult az az önkormányzati szociális szolgálat, mely segíti a szociális támogatáshoz való hozzájutást az informális településeken. Néhány családnak átmeneti elszállásolást biztosítottak menhelyeken, miközben megkezdődött a további lehetőségekről a párbeszéd egy ad hoc munkacsoportban, mely a helyi bevándorlási tanácson belül jött létre. Mivel egy átfogó beavatkozásra nem jött létre konszenzus, az önkormányzatnak azonnali lépéseket kellett tennie a csoporton belül a legveszélyeztetettebb személyek, elsősorban a nők és a gyermekek érdekében 4.10.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei A beavatkozás célja a gyermekkoldulás megelőzése, valamint a gyermekek gondozására és oktatására megfelelő terek kialakításának támogatása. Számos, egymással összefüggő cél volt: felkutatni a gyermekekkel kolduló nőket az utcákon; megakadályozni a gyermekkoldulást és megfelelő helyre elhelyezni őket a társadalmi integráció elősegítése érdekében; fejleszteni a roma asszonyok gyermekgondozási készségeit; információ és tanácsadás a szociális támogatásokról, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása; garantálni az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a gyermekek egészségének folyamatos ellenőrzése. A projekt fő tevékenységei: - Egy utcai egység létrehozása, mely egy interkulturális mediátorból és egy tolmácsból áll, azzal a céllal, hogy felkutassák a társadalmilag kockázatos helyzetben lévőket, és hogy elsőként informálják és segítsék a migráns roma asszonyokat. - Nappali központ létrehozása 0-3 év közötti gyermekek számára, mint egy híd az állami óvodákba való átmenet támogatására; A nappali központban a gyermekek igényeit kielégítik, együtt dolgoznak az anyákkal a gyermekek ellátásában, - Telefonos rendszer működtetése, hogy értesíteni lehessen az önkormányzatot a kolduló gyermekekről. Ezek a tevékenységek kiegészülnek más támogató tevékenységekkel, mint a romák közösségi szociális szolgáltató központokba való irányítása, felhívni a figyelmet a gyerekkel való koldulás veszélyeire, egészségügyi kártyák kiadásának menedzselése, orvosi látogatások, állásinterjúk szálláskeresés támogatása. A projekt eddigi legfontosabb eredményei: - kb. 85%-kal csökkent az utcán kolduló gyermekek száma; az utcán kolduló nők száma is csökkent, de nem ennyire jelentősen, - rendszeres a gyermekek részvétele a közösségi bölcsődékben; 2008-ban 36 gyermek volt a bölcsődében mintegy 30 anyával; azon gyermekek fejlődése, akik folyamatosan járnak bölcsődébe nagyon pozitív, elsősorban a nyelvi készségek és az egészség terén, - társadalmi-oktatási worshop-okon a nők aktívan részt vesznek, ahol olyan kérdéseket vitatnak meg, minta szociális/társadalmi készségek, gyermekgondozás, szexuális egészség, munkavállalás stb, - az elsődleges egészségügyi szűrés javítása, különösen tekintettel a szexuális és produktív egészségre azzal, hogy egyre több nő fogadja el a fogamzásgátlási módszereket, 26. oldal


-

roma nők támogatása egészségkártya megszerzésében; 2008-ban 64 egészségkártyát adtak ki.

4.10.4 Érintett szereplők A célcsoportba kelet-európai kisgyermekes vagy előrehaladott terhes anyák tartoztak, akik társadalmilag kiszolgáltatott helyzetben voltak, nem volt megfelelő lakhatásuk, és esélyük sem volt ennek megváltoztatására. A gyakorlatban a beavatkozás kedvezményezettjei romániai cigányok anyák és gyermekeik voltak. 4.10.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők A projekt egy sikeres, nem kényszerítő modell a kérdés kezelésére, mely a társadalmi befogadás iránti elkötelezettségen alapul. A többségi társadalom válasza általában pozitív. Olyan roma családoknak a részvétele, akik kezdetben vonakodtak, szintén figyelemre méltó. Néhány család, amelyik sikeresen telesítették a kitűzött célt, részt vehetnek egy másik programban - Prograna de Atención a Familias Extranjeras en Situación de Vulnerabilidad Social (Programme of attention to foreign families in situation of social vulnerability - társadalmilag kiszolgáltatott helyzetben lévő idegen családokra irányuló figyelem).

4.11 Thin cities 4.11.1 Alap információk Ország: Olaszország Régió: Toszkana Projekt neve: Thin cities Időtartam: 2002-2004 Finanszírozás: toszkán régió finanszírozza Partnerek: helyi (Pisa önkormányzata) és regionális szervezetek, a helyi egészségügyi szolgálattal (Local Sanitary Unit - USL), nem kormányzati szervezetek, roma közösség honlap: http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/631-ROMA-Movement-PositiveInitiatives_en.pdf 4.11.2 Háttér, kontextus 2002 óta Pisa önkormányzata szervezi a Cittá sottili (Thin cities) elnevezésű programot a helyi egészségügyi szolgálattal (Local Sanitary Unit - USL) és nem kormányzati szervezetekkel együtt. A program végrehajtója az USL, finanszírozója a toszkán régió. 4.11.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei A program általános célja a társadalmi befogadás útjainak kiépítése olyan társadalmi kirekesztettségben élő emberek számára, akiknek lakhatási körülményei nagyon rosszak. A program tartalmazza a településen élő roma közösségek fejlesztését, valamint a táborok bezárásához kapcsolódó mediációban való részvétel fejlesztését szolgáló programot, valamint a társadalmi 27. oldal


befogadás lehetőségét. A tevékenységek támogatásában részt vesz 3 roma mediátor, rendszeres találkozókat tartanak a helyi hatóságok, civil szervezetek és a roma közösség, hogy feltérképezzék a társadalmi igényeket és monitorozzák az eredményeket. Támogatják a családok nomád táborokból való kiköltözését, normális lakhatásuk megoldását, a családok, szociális szolgáltatások és a terület gazdáinak az elkötelezettségét, velük olyan "társadalmi szerződést" kötnek, melynek célja a családok autonómiájának elérése. Ezért támogatják a költségvetési tervezést a lakbér és a közüzemi díjak rendezése érdekében, valamint a programon belül személyes terv elkészítését és értékelését is segítik. 2002 és 2007 között 400 roma ember, beleértve a romániai romákat, kapott segítséget a nomád táborok elhagyására. 4 tábort zártak be, lakosait sikerül integrálni a többségre jellemző lakhatási körülmények közé. A családok vagy befogadó központokban élnek vagy bérelt lakásokban. Körülbelül 200 gyerek rendszeresen jár iskolába. 4.11.4 Érintett szereplők A program közel 450, a volt Jugoszláviából érkező és 40 romániai romát céloz meg, olyan roma családok közvetlen részvételére összpontosít, akik aktívan részt vesznek a saját helyzetük javítását célzó tevékenységekben. A program tartalmazza olyan roma családok segítését, akik szegregáltan, nomád táborokban élnek. 4.11.5 Miért jó gyakorlat – sikertényezők A programot innovatívnak tartják Olaszországban köszönhetően annak az egyértelmű szándéknak, mely meg kívánja haladni a "felszerelt nomád tábor" fogalmat, mint roma lakhatási megoldást. A program másik innovatív eleme a különböző szereplőknek (önkormányzati, regionális, provinciális), NGO-knak és a roma közösségnek a szisztematikus intézkedések végrehajtásába való bevonásának integrált megközelítése. Partnerségben a bevont szervezetek koordinált módon kezelik a problémákat, amelyekkel a romák szembenéznek, mikor munkát, lakhatást, iskolát, egészségügyi szolgáltatást keresnek.

4.12 Katalón Terv 4.12.1 Alap információk Ország: Spanyolország Régió: Katalónia Projekt neve: Pla Integral del Poble Gitano a Catalunya (Integrated Plan for the Roma People in Catalonia – Catalan Plan - a romák integrációs terve Katalóniában - Katalón Terv Finanszírozás: A kormány évi 3.5 millió euró támogatást fogadott el a terv végrehajtására. Partnerek: Szociális ügyekért és Állampolgárságért felelős Minisztérium - bevándorlási titkárság, Kormányzási és Közigazgatási Minisztérium - Állampolgársági intézkedések titkársága, Katalán Oktatási Minisztérium. honlap: http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/631-ROMA-Movement-PositiveInitiatives_en.pdf

28. oldal


4.12.2 Háttér, kontextus A Katalán Terv egyedülálló. Más tagállamokból érkező romákkal kapcsolatos aggályoknak a roma regionális stratégiai kormányzati politikába történő explicit integrációjára ad példát. Az első roma integrációs terv (2005-2008) a Katalóniába érkező kelet-európai romák helyzetével foglalkozott, a más tagállamból érkező roma eu-s állampolgárokat megnevezték, a terv kifejezetten nekik szólt - ez magában egyedülállóan jó gyakorlat. Az új katalán terv folytatja ezt a munkát. 4.12.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei Ez az intervenció fejleszti a roma eu-s polgárokkal folyamatban lévő munkát, és fontos modellként szolgál más regionális és nemzeti kormányoknak. Az új terv külön foglalkozik a Kelet-Európából érkező roma népességgel 4 különböző gazdaságpolitikai intézkedésen keresztül. - A Kelet-Európából érkező romákkal kapcsolatos vészhelyzetek kezelésére egy hálózat/áramkör felállítása. Ennek bevezetése. Felelőse a Szociális ügyekért és Állampolgárságért felelős Minisztérium - bevándorlási titkárság, - A Kelet-Európából érkező romákkal foglalkozó tárcaközi bizottság koordinálása. Felelőse a Kormányzási és Közigazgatási Minisztérium - Állampolgársági intézkedések titkársága. - A Kelet-Európából újonnan érkező roma közösségek megismerése érdekében képzések szervezése (szakembereknek szóló képzések). Felelőse a Szociális ügyekért és az Állampolgárságért felelős Minisztérium - bevándorlási titkárárság - A kelet-európai roma diákok iskolai sikerességének támogatása. A Kelet-Európából érkező roma gyerekek iskoláztatása. Felelőse a Katalán Oktatási Minisztérium. 4.12.4 Érintett szereplők Kelet-Európából érkező romák 4.12.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők Egyértelmű az igény a hasonló stratégiai tervezésre Európa szerte, összhangban a szabad mozgással. Ez a megközelítés Spanyolországban általánosságban, Katalóniában különösen pozitív kapcsolatot jelent az EU és a kormányzat által támogatott civil társadalom gyakorlati munkájával. Ez azt jelenti, hogy ahol széleskörű társadalmi integrációs intézkedéseket hajtanak végre a nemzeti romák vonatkozásában, abból a más tagállamból érkező romák is profitálnak. Ezen tágabb kereteken belül a katalán tervben a más tagállamból érkező romák integrációja regionális szinten a legjobb példa a jó gyakorlatra.

4.13 Válogatott pozitív kezdeményezések. A roma uniós állampolgárok más tagországba történő költözésének és letelepedésének helyzete 4.13.1 Alap információk Ország: Spanyolország honlap: http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/631-ROMA-Movement-PositiveInitiatives_en.pdf

29. oldal


4.13.2 Háttér, kontextus A szabad mozgásról rendelkező irányelv 7. cikkelye elismeri a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogot, ha az adott személy elegendő forrással rendelkezik saját maga és családja eltartására, nem terheli a befogadó tagállam szociális ellátórendszerét az ott tartózkodás ideje alatt, és rendelkezik átfogó egészségbiztosítással a befogadó államban. A tagállamok ettől eltérően is rendelkezhetnek. A szabad mozgásról szóló irányelvet beemelték a spanyol jogrendszerbe (240/2007-es Királyi Rendelet), a spanyol kormány eltekint a záradékban szereplő „elegendő forrástól”, és feltétlen tartózkodási jogot biztosít az uniós polgároknak. 4.13.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei Ez a megközelítés nagyban elősegíti a társadalmi befogadást mind a roma, mind a nem roma EU-s állampolgárok tekintetében. 4.13.4 Érintett szereplők EU-s állampolgársággal rendelkező, EU-s állampolgársággal rendelkező romák 4.13.5 Miért jó gyakorlat - sikertényezők Bár létezik regisztrációs kötelezettség, de az uniós polgároknak csak személyazonosságukat és állampolgárságukat kell igazolniuk. Semmilyen más feltételnek nem kell megfelelni (foglalkoztatottság, gazdasági önállóság, tanulmányok). A családtagoknak, függetlenül az állampolgárságuktól, csak a családi vagy függőségi kapcsolattól, joguk van az ott tartózkodásra, mely az uniós állampolgárságból ered. Nem kell elegendő forrás igazolni, illetve azt sem, hogy nem terhelik meg a szociális ellátórendszert. A szabad mozgást csak közrendi, közbiztonsági, közegészségügyi okokból lehet korlátozni.

4.14 Lomizás, Devecser 4.14.1 Alap információk Devecser város az ország „Lomis-központja”. Évente több ezer tonna hulladék keletkezésével kellett számolni a település vezetésének, melynek elszállítását meg kellett oldani. A város közlekedését hétvégente megbénította a „hulladékturizmus”, a városképet negatívan befolyásolták a házak nyitott kapui, melyek szinte mindegyikén kézzel írt, festett tábla hirdette: használt cikk. 4.14.2 Háttér, kontextus 4.14.2.1 Kistérség bemutatása Devecser, az elmúlt fél évszázadban elveszítette városias jellegét. A Devecsertől 15 km-re fekvő Ajka város a szocializmusban az erőltetett iparosítás célterületévé vált a területén lévő ásványi anyagnak (szén, bauxit) köszönhetően, így a környező települések lakosságának jelentős részét foglalkoztatta. A bánya, az alumíniumkohó, a hőerőmű és a timföldgyár mellett jelentős – a város és a környező kistelepülések női munkaerejét is foglalkoztatni tudó – üzemek jelentek meg (Videoton, dobozgyár). A rendszerváltást követően körülbelül 6.000 munkahely szűnt meg. Ajka és vonzáskörzete átmeneti időre hanyatló ipari területté vált, míg meg nem kezdődött ipari szerkezetátalakítása. Ajkán új iparág erősödött meg, a timföld-, bauxit- és alumíniumgyártásra épülő feldolgozó ipar: autó- és egyéb 30. oldal


elektronikai alkatrészgyártók, könnyűfémöntödék, szerszámüzemek létesültek, amelyek az országos trendhez hasonlóan egyre kisebb élőmunka-igényű vállalkozások. A térségi vállalkozások szerkezete koncentrált: 64%-uk működik Ajkán, mindössze 8%-uk Devecserben, a térség többi településén pedig 28%-uk. 4.14.2.2 Demográfiai adatok 2011 januárjában – a Parlament decemberi döntése nyomán – megalakult Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás néven, devecseri központtal az új Veszprém megyei statisztikai kistérség. A korábban 39 települést és 60.000 főt számláló ajkai kistérségből kivált 27 település most 14.700 főt foglal magába. A Somló környékén megalakult társulás települései: Devecser, Adorjánháza, Apácatorna, Borszörcsök, Csögle, Dabrony, Doba, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Nagyalásony, Nagypirit, Oroszi, Pusztamiske, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár és Vid. A Somló-hegy és környéke jellemzően mezőgazdasági termelésből és feldolgozásból élt. Települései jellemzően aprófalvas települések, 27 települése közül 8 lakossága nem éri el a 200 főt, és további 12 településen élnek 500 fő alatt. Ezeken a kistelepüléseken az idősek aránya a lakosság egyharmadát is kiteszi. Ezek a kistelepülések az aprófalvak tipikus problémáit hordozzák magukban: elöregedett népesség, a fiatalok elvándorlása, közszolgáltatások alacsony színvonala, infrastrukturális fejletlenség, forráshiányos önkormányzatok, vállalkozások hiánya és a mindezekkel összefüggő foglakoztatási problémák. A Somló-környék településének stratégiája az volt, hogy különválva megerősítik a mezőgazdasági jelleget, és kihasználják a Somló-hegy, mint az ország legkisebb történelmi borvidék közelségét, turisztikai lehetőségeit. 4.14.2.3 Munkaerő-piaci adatok A kistérség népességén belül általánosságban nőtt az inaktív keresők és a munkanélküliek aránya az elmúlt években. A 2010. decemberi adatok alapján az ajkai kistérségben az összes regisztrált álláskereső száma 3.199 fő volt, ez a népesség 6%-a, a munkaképes korú népesség 13%-a, ami magasabb az országos átlagnál (12,5%)2. Az adatokból az álláskeresők számát ismerhetjük meg, a rejtett munkanélküliek körét azonban nem. Ha az új kistérség településeit vesszük alapul, akkor megközelítőleg 1.213 fő álláskeresővel számolhatunk, ami a lakosság 8%-a. Az 500 fő alatti települések esetében a regisztrált álláskeresők aránya elérheti a 11%-ot is. Az álláskeresők 39%-a tartósan munkanélküli, azaz több mint egy éve keres állást. A 2010. év végi adatokat tekintve az álláskeresők 88%-a fizikai munkás. Ennek 38%-a szakmunkás, 40%-a betanított munkás, 22%-a segédmunkás. A szellemi foglakozású álláskeresők 16%-a vezető beosztású szellemi foglalkoztatott.3 A 2010. első félévi adatok alapján a munkaadók részéről bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 548 db volt. A jellemző hiányszakmák: orvos, gyártósori összeszerelő, fémmegmunkáló, NC CNC megmunkáló, gépi esztergályos és marós, tekercselő, forrasztó, műanyag feldolgozó, gumitermék gyártó, bútorasztalos, szerszámkészítő, központifűtés- és csőhálózatszerelő.

2 Forrás: KSH 3 Forrás: KDR Munkaügyi Központ

31. oldal


A munkalehetőségek többsége általános iskolai végzettséggel betölthető, ritkábbá váltak a szakmunkás végzettséghez kötött állásbejelentések. 2009-2010-ben a Munkaügyi Központ Ajkai Kirendeltsége a szerszámtervező gépészmérnöki, és gyártástámogató mérőgép-technikusi álláshelyekre egyáltalán nem tudtak szakképzett munkaerőt közvetíteni. A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti mutatóit tekintve a munkanélküliség jellemzően az általános iskolai végzettséggel rendelkezőket és a szakmunkás végzettségűeket sújtja a kistérségben. A beszűkült munkaerő-piacon az elérhető állásokért a különböző mértékben képzett emberek versengenek, s a legkevésbé képzettek maradnak alul. A 8. általános iskolai végzettséggel rendelkezők nem jelennek meg nagy arányban a munkanélküliek között, aminek egyik valószínűsíthető oka a feketegazdaságban történő munkavállalás. A szakmunkás végzettségűek nagyarányú munkanélkülisége kapcsán is több ok megjelölhető, egyik a térségi szakképzés elavultsága, a másik a szakmával rendelkezők munkaerő-piaci kompetenciájának megkopása. A munkanélküliek életkori megoszlását tekintve elmondható, hogy az állást keresők között a legnagyobb arányban a 40-50 év közöttiek szerepelnek, de a 30-60 éves korúak is közel azonos arányban reprezentáltak az álláskeresők között. 1. Táblázat - A munkanélküliek életkori megoszlása4 Nyilvántartott álláskeresők (fő) 2007. 12.20.

2009. 12.20.

2010. 12.20.

Relatív mutató (%)

2011. 12. 20.

2012. 04.20.

2007. 12.20.

2009. 12.20.

2010. 12.20.

2011. 12. 20.

2012. 04.20.

Ajka

997

1 942

1 717

1 070

1 042

4,60

9,03

6,66

5,09

5,03

Devecser

354

461

412

277

187

10,48

13,64

12,33

8,48

5,76

Halimba

33

91

63

44

51

4,14

11,00

7,47

5,24

6,09

Kiscsősz

13

7

8

12

8

16,25

8,33

9,64

15,19

9,88

Magyarpolány

51

57

45

36

41

5,79

6,46

5,11

4,12

4,72

Veszprém megye

14 111

22 441

19 656

16 867

15 850

5,75

9,09

7,98

6,89

6,53

Országos

445 011

604 576

554 518

552 308

591 278

6,69

8,99

8,80

8,25

8,33

A Somló környéke térségéről elmondható, hogy iskolázottsági mutatói az országos és a Veszprém megyei átlagnál egyaránt alacsonyabbak. Ez részint az aprófalvak magas arányával, az azokban élők magasabb átlagéletkorával és a hátrányos helyzetűek magas arányával függ össze. A Somló környéke falvaiban a népesség közel fele maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ez az arány kb. 10%-al magasabb a Veszprém megyei és az országos aránynál. Devecser város közoktatási intézményeire jellemző a hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya. Az általános iskolába járó 377 gyermek 67%-a (253 fő) hátrányos helyzetű, ami azt is jelenti, hogy e gyermekek szüleinek iskolai végzettsége, jövedelme alacsony, fogyasztási, kulturális, munkahelyi és lakáskörülményei jóval elmaradnak az átlagtól. A gyerekek 50 %-a (199 fő) halmozottan hátrányos helyzetű, a státuszdimenzióbeli lemaradás halmozottan érinti őket, és 19%-uk (72 fő) veszélyeztetett. A veszélyeztetett gyermekek olyan veszélyeztető helyzetben élnek mint pszichés vagy fizikai bántalmazás, elhanyagolás, szülők alkoholizmusa, kriminalizmus, vagy fogyatékosság. A devecseri iskolások 50%-a

4 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

32. oldal


roma származású, de hasonló arányok jellemzőek a kistérség nagy részén is. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a hátrányos helyzetű és roma tanulók aránya az iskolában, mellyel párhuzamosan a jobb helyzetű gyerekek Ajkára vagy Pápára történő beiskolázása vagy átíratása erősödött. Ennek ellenére az általános iskola elvégzése után nagy arányban tanulnak tovább a gyerekek. A 2010-es tanév végén a tanulók kicsivel kevesebb, mint egyharmada folytatta gimnáziumban a tanulmányait, 40%-uk szakközépiskolában, és közel egyharmaduk szakképző iskolába ment. Az iskolaigazgató elmondása alapján ennek hátterében nem a tanulási színvonal növekedése, hanem a térség középiskoláiban jellemző nagy gyerekhiány áll, aminek következtében az egyre gyengébb bizonyítvánnyal is be tudnak kerülni az érettségit adó középfokú oktatási intézményekbe. Ugyancsak jellemző tendencia, hogy azok az általános iskolában gyengén teljesítő tanulók, akik érettségit adó középiskolában folytatják tanulmányaikat, az első két évben kiesnek, és szakmunkás képzőben vagy szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Sok esetben félbehagyják a szakmunkásképzést is. Az iskolai utánkövetés hiányában a lemorzsolódásra nézve nincsenek adataik. 4.14.2.4 A projekt által érintett célcsoport Devecser városban körülbelül kétszázra tehető azoknak a roma családoknak a száma, akik „lomizásból”, azaz az ausztriai lomtalanítások során behozott hulladék hasznosításából élnek. A lomisok többsége hasonló szociális körülmények között él: szinte mindannyian romák, többségük 4050 év közötti, tartósan munkanélküli, legfeljebb nyolc általános iskolai végzettsége van. 4.14.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei 4.14.3.1 Főbb szereplők Bár a Dunántúl északi része nem tartozik a romák által nagy számban lakott területek közé, és Veszprém megyében sem találhatunk kiemelkedő adatokat, Devecserben és a környező településeken a hivatalos statisztikák és korábbi felmérések szerint 10-15% körül mozog az arányuk, a helyi tapasztalatok szerint pedig eléri a 30-40%-ot is. A Devecser mellett fekvő Székpuszta fogadta be őket nagyon sokáig, itt kezdtek letelepedni, és a viszonylagosan kedvező lakásjuttatások után kezdtek más településekről is behúzódni Devecserbe. A különböző törekvések ellenére a cigányság helyzete nem javult számottevően, ugyanakkor a város népességi, szociális, közegészségügyi, kulturális és gazdasági életében is speciális problémákat okozott a cigány lakosság jelenléte. 4.14.3.2 A projekt leírása, története A lomizás kifejezés nem található meg az értelmező kézi szótárban, de az ajkai kistérségben mindenki pontosan ismeri a kifejezés lényegét: Devecserben legalább 200 ember él abból, hogy osztrák, német és holland lomtalanításokon talált tárgyakat áruba bocsátják. Devecser az egyik legjelentősebb logisztikai központtá „fejlődött” az elmúlt évtizedben. A „Nyitott Égbolt Pláza”, vagy „Kalányos Pláza” néven ismertté vált központ rengeteg problémát okozott a településnek.

33. oldal


2. ábra- Hivatalos használtcikk kereskedések és lomisok Magyarországon5

A lomizást körülbelül 20 éve kezdték a világútlevélnek köszönhetően. A határszéli településekre, vásárokba, búcsúkra utazó roma mutatványosok fedezték fel, hogy milyen „kincseket” is rejt egy-egy osztrák lomtalanítás. A kilencvenes évek elejére már afféle üzlethálózat-rendszer alakult ki a városban, megjelentek az első közvetítők, akik ismerték a címeket. Mivel egyre kevesebb munka akadt a környező településeken, újabb és újabb családok kapcsolódtak be a sajátos „szemétturizmusba”. A lomis családok elmondása szerint korábbi munkahelyeik (téglagyár, varroda) megszűnése után hiába próbálkoztak a szomszédos Ajka valamelyik üzemében elhelyezkedni, nem kaptak munkát. Azzal indokolták az elutasítást, hogy betöltötték az állást, miközben a nem roma származású szomszédját a rákövetkező napokban alkalmazták. A lomizás az egyik oldalon segített abban, hogy számos feszültségtől és konfliktustól megóvja a helyi lakosokat. Nem feszültek komoly ellentétek a cigány és nem cigány lakosság között, hiszen nem volt tapasztalható megélhetési bűnözés, vagy munkanélküliség. A másik oldalon viszont a település vezetésének folyamatosan olyan problémákkal kellett szembenéznie, ami rengeteg járulékos gondot jelentett. A tevékenység következtében óriási környezetkárosító hatásokat kellett orvosolni, 2007-ig évente több ezer tonna szemetet kellett elszállíttatniuk, ami a város környékén illegális hulladéklerakók formájában keletkezett, arról nem is beszélve, hogy egyes portákon áldatlan állapotok uralkodtak, uralkodnak. A rendezetlenség és rendetlenség vonzotta a patkányokat, rágcsálókat, ami fertőzésveszéllyel járt. További járulékos problémát jelentett, hogy a lomis házak szomszédságában elértéktelenedtek az ingatlanok. További gondot jelentett, hogy alig akadt törvényesen működő, árusítási engedéllyel rendelkező közöttük, így sem iparűzési adót, sem járulékokat nem fizettek. A vám- és pénzügyőrséget, a rendőrséget, az ÁNTSZ-t, a fogyasztóvédelmet többször kérte a polgármesteri hivatal a közös ellenőrzésre, ez néhány esetben meg is történt, de az intézkedésekkel nem sikerült megoldani a helyzetet.

5 Forrás: Az informális hulladékgyűjtés helyzete az újonnan csatlakozott EU-tagországokban (TransWaste)

34. oldal


2007-ben az akkori városvezetés elszánta magát, hogy a „Piacokról és vásárokról” rendeletet alkosson. A 26/2007 (IX.01.) rendelet 4.§ értelmében „Devecser Város belterületén használtcikket árusítani csak működési engedéllyel lehet.” A rendelet 2008. január 1-jén lépett hatályba. 4.14.3.3 Célkitűzések, elérni kívánt eredmények A rendelet értelmében a Devecsertől 4 km-re található Meggyes erdőt, az egykori laktanyát jelölték ki a piac helyszínének annak reményében, hogy a lomizást, mint tevékenységet mederbe tereljék. A rendelet hatálya Devecser Város Önkormányzata közigazgatási területén rendezett illetve tartott vásárokra, piacokra, valamint a vásárokon, piacokon folytatott kereskedelmi tevékenységre, továbbá a piac területén tartózkodókra terjed ki. Az 1. § (2) a rendezhető vásárok és piac típusáról rendelkezik: 1. helyi kirakodó vásár; 2. használt-cikk piac; 3. alkalmi (ünnepi) vásár. Az 1. § (3) bekezdése az árusítást közterület-foglalási engedélyhez köti: E rendelet hatálya nem terjed ki az egyéb, a város közigazgatási területén esetenként engedélyezett árusításra. Közterületen csak az hozhat forgalomba árut, akinek a polgármester közterület-foglalási engedélyt adott. A rendelet 2/A. §-a kijelöli a használtcikk kereskedelemnek helyet adó ingatlant és területet: 2/A. § Használt-cikk piac tartására kijelölt hely Devecser Város Önkormányzata tulajdonában lévő „volt honvédségi terület” Devecser, Meggyeserdő 0623/2 hrsz-ú ingatlanon belül a volt gyakorlótér és a hozzá tartozó összeépített tárolóépületek, valamint Devecser, Meggyeserdő 0623/2 hrsz-ú ingatlanán az ipari park koncepció tervében megjelölt 27,63 m2 nagyságú 16. épület, 177 m2 nagyságú jelöletlen ingatlan a 16. épülettől jobbra, 223,12 m2 nagyságú 17. épület, 223,83 m2 nagyságú 18. épület, 226,99 m2 nagyságú 19. épület, 215,61 m2 nagyságú 20. épület, 109, 66 m2 nagyságú 21. épület, 212,46 m2 nagyságú 22. épület, 225,72 m2 nagyságú 23. épület, 222,33 m2 nagyságú 24. épület, 221,73 m2 nagyságú 25. épület, 106,68 m2 nagyságú 26. épület, valamint az általuk közrezárt utak összesen: 1.760 m2. Az árusítás rendjére vonatkozó 6.§ 11. bekezdése szabályozza a működési engedéllyel árusítható termékek körét is: (11) A vásáron és a piacon a következő termékek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók: a. veszélyesnek minősülő anyagok és készítmények; b. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. Törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint meghatározott jövedéki termék, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron a Jöt. 110. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint; c. számítógépes játékszoftver, videojáték-gép; d. gyermekjáték, - játékszer, adathordozó eszközök, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron; e. állatgyógyászati termék, növényvédő szer; f. nemesfém és az abból készült ékszer, tárgy, drágakő, kivéve az alkalmi (ünnep) vásáron; 35. oldal


g. látást javító szemüveg, kontaktlencse, kozmetikai termék, szexuális termék; h. barlangi képződmény, szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány; i. gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek); j. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, pirotechnikai termék, gázspray; k. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag; l. külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási célú élelmiszerek. (12) Nem tekinthető használt cikknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, a takarmány, az élvezeti cikk 4.14.3.4 Kiszolgált piaci és szociális igények Kezdetben a helyi rendelet ellen tiltakoztak az árusok, és többen tartottak a változástól. A devecseriek többsége egyetértett azzal, hogy a közbiztonság rovására mehet az önkormányzati szigor. „Amióta itt lomizás van nincs lopás, jól rosszul, de el tudják tartani a családjukat” – érveltek többen a helyiek közül, megfogalmazva azon félelmüket, ha megszigorítják e családok eddigi bevételi forrást jelentő tevékenységét, az társadalmi, szociális és közbiztonsági problémákhoz vezethet. A helyi rendeletben megfogalmazott elvárásoknak nem tudtak megfelelni a kezdetekkor, hiszen a kijelölt piacon csak vállalkozói igazolvánnyal kereskedhettek volna, a „papír” megszerzése pedig azonnal fejtörést okozott többeknek. A nyitva tartással sem értettek egyet, a kijelölt piacon hétfőtől vasárnapig, reggel hattól délután háromig biztosíthatták volna a kereskedést, az udvaraikban pedig akár napi 12-14 órában is várták tárt kapukkal az érdeklődőket. Továbbá, ha vállalkozóként folytatják a tevékenységüket, akkor az számlaadási kötelezettséggel jár, és ha szabályosan kereskednek, akkor az adóhivatal bekérheti az áruk beszerzését igazoló számlát is. Holczinger László (Devecser város polgármestere 2002-2010.) sem volt elégedett a rendelet bevezetését követő intézkedésekkel. A rendelet hatályba lépése után ugyan a városban megszűntek a hétvégi dugók és parkolási problémák, kevesebb lett az illegális hulladék mennyisége a közterületeken, a hatóságok folyamatos ellenőrzései azonban újabb problémákat vetettek fel. A volt polgármester álláspontja szerint az adóhatóságnak figyelembe kellett volna venni azt a tényt, miszerint az alkalmi árusoknak a vásárokról és piacokról szóló hatályos kormányrendelet értelmében nincs számlaadási kötelezettsége. A használtcikk-piac 2008. évi létrehozásával az önkormányzat két évtizedes problémát kívánt orvosolni, amely első lépése volt a jogilag számos ponton támadható gyakorlat legális keretek közé szorításának, de tovább nehezítette a megoldást, hogy a lomizás Magyarországon a mai napig tisztázatlan jogi hátterű tevékenység. Már maga a hulladék, mint fogalom értelmezése is vitatott, és nem csak Magyarországon jelent problémát ennek a tevékenységnek a jogi mederbe terelése. Magyarországon nagyjából 50-100.000 ember foglalkozik ezzel, de keveset tudni róluk. Devecser az elmúlt évtizedben valóságos logisztikai elosztó központtá vált, a külföldről behozott árut nagy tételben vásárolják fel itt a kelet-magyarországi és romániai használtcikk-kereskedők.

36. oldal


4.14.3.5 Felhasznált, bevont erőforrások A Piac működtetését az önkormányzat 2008 áprilisában Kozák János gazdasági szervezetének adta át. Kozák János húsz éve tevékenykedett a roma érdekvédelemben, ő irányította a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetségét, Ifjabb Kozák János pedig a Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke volt. A tulajdonukban lévő Aranyfregatt Kft. bérli a devecseri önkormányzattól a volt laktanya 3,5 hektáros területét, 2009-ben havonta 700 ezer Ft bérleti díjat fizettek a városnak, a lomisok pedig közvetlenül a kft.-nek fizetnek bérleti díjat az elárusítóhelyekért. Jelentősnek mondható, hogy a piac üzemeltetői roma vállalkozók, velük könnyebben szót értenek, mint az önkormányzattal. Kozákék szerint a bolhapiac fejlesztése kulcskérdés. Nagy ívű tervekkel képzelték el a piac fejlesztését. Saját forrásból kívánták komfortosítani és bővíteni a szolgáltatások körét. Meg kívánták oldani a vezetékes vízellátást, bővíteni kívánták a parkolókat, biztonsági kamerák felszerelésével kívánták elejét venni a lopásoknak. Tervezték a piacrádió beindítását, és túl kívántak lépni a bolhapiaci státuson a kis- és nagyállat vásárok, használtautó vásárok és lovasbemutatók szervezésével. Az önálló honlap segítségével pedig a piac friss híreit, információit kívánták közzé tenni. 2009-ben Kozák János, a piac üzemeltetője pénzügyminiszternek írt levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatóságok tekintsenek el a büntetések kiszabásától, hiszen nem lehet kereskedőnek tekinteni a lomisokat, akik nem pénzért szerzik be az árujukat. Ugyanakkor felajánlotta segítségét egyben, hogy tegyék adófizetővé őket. Az ugyanis nyilvánvaló volt, hogy az érintett 200 devecseri családnak a lomizás az egyetlen jövedelemforrása, és kérdéses, hogy alkalmi árusnak tekinthetők-e egyáltalán? A probléma kezelése azért is elengedhetetlen, mert a lomizásból származó jövedelmük után semmilyen adót, vagy közterhet nem fizetnek. A piac indításakor a válság miatt csökkent a vásárlók száma, így csökkent a kereslet is, a piac helyszínén pedig éleződött a verseny, többeket pedig megrémített a hatósági ellenőrzések sora. 2009-ben többen visszaköltöztek házaik udvarába árulni, ezért az önkormányzat felvett két hatósági ellenőrt, hogy akár büntetések árán is megakadályozzák az udvarok újranyitását. A 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településeket érintette, és hosszú időre meghatározta a térség fejlődését. A város új vezetésének megválasztása második napján rengeteg problémával kellett szembenézni. 2011-ben megkezdődött Devecser város vörösiszap-katasztrófa által érintett területeinek rehabilitációja, újjáépítése. Az Önkormányzat 2010. évben kötött egyösszegű pénzeszköz átadásáról szóló megállapodásról számolt be a vörösiszap katasztrófa után, és 4.074.000,- egyszeri, közvetett vissza nem térítendő támogatást nyújtott a helyi használtcikk-kereskedéssel foglalkozó vállalkozás, az Aranyfregatt Kft. részére, bevételkiesése miatt. A legégetőbb problémák kezelése után ismét tudtak figyelmet fordítani a lomizás okozta problémákra. 2011 szeptemberében az ingatlan.net tudósított róla, hogy az osztrákok már tudják, hogyan védekezzenek a lomisok ellen. Tudósításuk szerint úgy próbálják távol tartani a magyar lomisokat, hogy illegális hulladékkezelés címén megbírságolják őket, ha nem tudják igazolni az autón levőáru származását. Kozák János ezernél is több család megélhetését látta veszélyben az osztrák hatságok szigorú fellépése nyomán. Kozák János a közelmúltban alakult Nemzetközi Használtcikk-kereskedők Érdekvédelmi Szövetségének elnöki tisztét is betölti. A bírságolások elve egyszerű, ha a közúti ellenőrzés során nem tudja igazolni a lomis, hogy vette, kapta, vagy engedéllyel szedte össze és szállítja a kocsiján lévő holmit, akkor a hatóság feltételezi, hogy a lomtalanításkor azt illegálisan gyűjtötte be. Akár hétezer euróig terjedhet a büntetés, ami azonnal éreztette is hatását, megritkultak az ausztriai „beszerző utak”. Köztudottá vált, hogy 37. oldal


Burgenlandban az engedély nélküli hulladékgyűjtést 360 és 7.270 euró közötti bírsággal büntetik, az üzletszerű tevékenység esetében pedig már az első alkalommal 1.800 euró büntetést kell fizetni. A lomisok véleménye szerint a szigort az okozza, hogy elszaporodtak a lopások ott, ahol sok használtcikkes megfordul. A lomizás azonban határokon átnyúló problémává vált. A kelet-európai használtcikk-kereskedés felmérése, valamint legális mederbe terelése érdekében több érintett ország (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Ausztria) egy közös Európai Unió által támogatott projekt, a TransWaste keretében együtt dolgozik. A projektben a hulladékgazdálkodással, európai jogokkal foglalkozó szakemberek vesznek részt. A magyar partnert a Bay-Logi Intézet szakemberei képviselik. A szakértők 2011 júliusában körvonalazták Devecserben, hogy a megállapodások alapján ilyen szabályoknak kell majd megfelelni. A projekt keretében körvonalazódott megoldás elemei a következők: - A használtcikk-kereskedőknek igazolvánnyal kell rendelkezniük, amelynek birtokában legálisan kereskedhetnek. - Az igazolványokat a Nemzetközi Használtcikk-kereskedők Érdekvédelmi Szövetsége adja majd ki. - Az igazolvány megszerzése érdekében oktatáson kell részt venni a kereskedőknek, mely során vizsgázni kell többek között hulladékgazdálkodásból is. - További feltétel, hogy a kereskedő nem volt büntetve Ausztriában. A további részletek kidolgozása még folyamatban van. Toldi Tamás, Devecser város polgármestere szerint háznál továbbra sem engedélyezik a lomizást, mindenkinek az erre kijelölt piacon kell árusítania, s az illegális lomizás ellen fellépnek. Használt-cikk kereskedést csak adót fizető vállalkozók végezhetnek. Az országba behozott termékekről majd szállítójegyet kell felmutatniuk, amin pontosan szerepel, hogy mit és honnan szereztek be, nem kizárt, hogy elérhetőség megadásával együtt, hogy ellenőrizhetővé váljon a „beszerzés”. A lomizás legalizálásának és jogi mederbe terelésének fő szempontja, hogy a város lakói érezzék, hogy a lomisok is hozzájárulnak a közteherviseléshez. A polgármester szerint a lomisok nagy része ezt elfogadta, és hajlandó is legalizálni a tevékenységét. Az önkormányzat vezetői, a helyi piac működtetői és térség országgyűlési képviselője, Ékes József több alkalommal is tárgyalásokat folytatott a TrasWaste képviselőivel, ahol részt vettek a Bay-Logi Intézet szakértői, valamint a burgenlandi és felső-ausztriai tartomány hulladékgazdálkodási cégeinek képviselői, valamint az osztrák környezetvédelmi minisztérium és a burgenlandi rendőrség vezetői. A magyar tárgyalópartnerek a lomisok érdekei védelmében kívánták meggyőzni az ausztriai képviselőket arról, hogy a hulladék minősítését értelmezzék a jelenlegitől eltérő módon. Az osztrák partnerek ugyanis – az Európai Unió jogszabályainak megfelelően – hulladéknak tekintik a kidobott holmikat, nem pedig használtcikknek, így ennek értelmében azok nem szállíthatók át az országhatárok között. A használtcikk esetében nincs ilyen tiltás, sőt, az áru szabad áramlását nem akadályozhatnák meg. Az osztrák fél értelmezése szerint, a kidobott, és már nem használt holmi hulladéknak minősül, a magyar fél értelmezésében akkor minősül annak, ha az már nem működik. Toldi Tamás szerint az osztrák szigor annak is köszönhető, hogy Magyarország határ melletti erdős része tele van szeméttel, illegális hulladékkal, így az osztrákok nem szívesen lennének okai a határon átnyúló környezetszennyezésnek. A másik oka, hogy Ausztriából megbecsülhetetlen mennyiségű hasznosítható, még feldolgozható alapanyag, fém kerül ki, ami hiányzik az ottani feldolgozóiparból. Magyarországi becslések szerint 60 ezer tonna lom érkezik az országba. 38. oldal


4.14.4 Miért jó gyakorlat – sikertényezők Devecser Város Önkormányzata előkészíti egy műanyag-hasznosító üzem létesítését, s így, ha helyben lesz feldolgozóipar, a műanyag átvételét meg lehet oldani, kevesebb hulladék keletkezne, a lomizás pedig új irányt vehet. A megoldás irányába mutat a használtcikk-kereskedők képzése, aminek részleteit és feltételeit ki kell dolgozni. Meg kell egyezni az osztrák hatóságokkal arról, hogy miként lehet az európai uniós keretirányelvek alapján folytatni a használt-cikk kereskedelmet, hogy a lomizással foglalkozó családok megélhetése ne kerüljön veszélybe. A szabályok szerint, a legálisan működő használtcikk-kereskedők számára pedig hatékony érdekvédelmet kell létrehozni, mert minden szereplő érdeke ez. 4.14.4.1 Sikerek és kudarcok Néhány kivételtől eltekintve a lomisok megbarátkoztak a piaccal, még akkor is, ha az nagyobb versenyt kényszerített rájuk, ugyanakkor mindenképpen kényelmesebbé tette a vásárlók dolgát, akik 2009-ben már egy helyen találhattak meg mindent. A piac 2009-2010-es virágzása, a látványos hétvégi forgalom igazolta az önkormányzat lépését. Az indulást követően hamarosan komfortosabbá tették a piacot, WC, mosdó, lacikonyha várta a piacra – sok esetben távoli megyékből, a fővárosból, sőt külföldről is – érkezőket, akik már reggel korán ellepték a piac területét. Ugyan a vörösiszap-katasztrófa a piac területét nem érintette, attól több kilométerre öntött el területeket, így is számos, az érintett részeken élő lomis család közvetlen károkat szenvedett, akik jó pár hónapig nem tudtak talpra állni, folytatni a korábban fő megélhetést jelentő tevékenységet. Természetesen közvetve az egész piac megszenvedte a katasztrófát, hiszen az útlezárások miatt hetekig nem lehetett megközelíteni a települést. 2011 elejére a helyzet ismét normális mederbe terelődött, folytatódtak a kármentő munkák és megkezdődtek a helyreállítások, a katasztrófában tönkrement házak lakói számára éppen a piacra vezető sümegi út mellett épült fel az új lakónegyed. A fejlesztési tervek között szerepel a piac további komfortosítása is. A devecseri lomis piacot, és a lomizás okozta problémákat az önkormányzat nem támogatásból származó forrásokkal, hanem olyan rendeletekkel orvosolta, ami kivívta a lakosság megelégedését. Együttműködött olyan cigány szervezetek vezetőivel, akik hathatósan képviselték a lomisok érdekeit, megtalálták a velük való együttműködés lehetőségét. Aki nem a város határában működő piacot választotta működése helyszínéül, legális, adózó gazdasági szervezet keretein belül folytatja tevékenységét, illetve fejleszti vállalkozását. Hóbor László a tulajdonosa az egyik legnagyobbnak számító használtcikk-kereskedésnek (Lomi.hu Kft.), aki jelenleg már webáruházat is üzemeltet a használtcikkekre építve.

39. oldal


3. ábra – A lomi.hu nyitóoldala

Devecserben körülbelül 200 család megélhetését biztosítja a lomtalanításból összeszedett használtcikkek értékesítése, melynek segítségével önfoglalkoztatóvá váltak, olyan kompetenciára tettek szert, melynek segítségével képesek a használtcikkek beszerzésére és azok értékesítésére. Az önkormányzat rendeleteinek köszönhetően egyre többen választották a legálisan működő vállalkozási kereteket, melynek segítségével orvosolni tudták az illegális hulladéklerakók újbóli keletkezését, megszüntették a városban eluralkodó közlekedési káoszt. A jelenleg folyó tárgyalások segítségével több évtizedes probléma orvoslása folyik. Egyrészről az osztrák hatóságokkal való megállapodás továbbra is biztosíthatja bizonyos használtcikkek behozatalát, másrészt a lomizásra telepített feldolgozó üzemek új távlatokat nyitnak a munkahelyteremtésben. Elősegítik a lomizással foglalkozó emberek vállalkozóvá válását, és az új szabályozásnak köszönhetően olyan ismeretekkel vértezik fel őket a képzések során, amivel a vállalkozóként, vagy gazdasági szervezetként hosszú távú megélhetést tudnak biztosítani saját maguk és családjaik számára. A rendeletek segítségével, a lomizás mederbe és jogszabályi keretek közé terelésével csökkentették a környezet terhelését, amelyet a vörösiszap-kataszrófa egyébként is súlyosbított. Az újjáépített Devecser város arculatát nem rombolja a használtcikkekből keletkezett szemét, és megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően új stratégiai irányt vehet a település, amelynek fősodra a mezőgazdasági termelés erősítése, a Somló környék idegenforgalmának fejlesztése, illetve a károsodott területeken az energia-növények termesztése.

40. oldal


4.15 Önellátónak nevezett falu, Rozsály 4.15.1 Alap információk „Saját földek és munkagépek, vágóhíd, konda, ménes, ingyen szántás, kedvezményes tűzifa- és disznóvásárlási lehetőség, közbiztonság – csak néhány elem azok közül, amelyre bármely magyar falu lakossága csettintene, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsályon azonban a felsoroltakat mind élvezhetik a helyiek. A legnagyobb eredménynek mégis azt tartják az önkormányzatban, hogy kilencven embernek tudnak munkát adni.”6 Rozsály az önellátó település egyik mintapéldája Magyarországon. Ma már számtalan más kistelepülésről járnak oda tapasztalatcserére és igyekeznek elsajátítani azokat a módszereket és eszközöket, amellyel egy hátrányos helyzetű kistelepülés élhetővé tehető. A településen 85 hektárnyi önkormányzati földön gazdálkodnak, a települési önkormányzat több mint 100 embernek ad munkát az alig 800 fős településen. Kiépítettek egy olyan rendszert, amely alkalmas arra, hogy lehetőség szerint önállóan, külső energiától és külső piaci befektetők tőkéjétől és döntéseitől függetlenül működjön a település, ami nem csupán a foglalkoztatás, az élelmiszerönrendelkezés, hanem az energiaellátást terén is biztonságot ad. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a lakosság és a helyi intézmények helyben vagy a közelben megtermelt élelmiszerekhez jusson, ezzel egyidejűleg biztosítva a mezőgazdasági termelést folytatók bevételeit, másrészt a lakosság élelmiszerellátását magánemberként és intézményi étkeztetés terén egyaránt. Működik a szociális bolt, ahol a helyi termékek is elérhetőek, valamint a falu földjein dolgozhatnak az emberek, így gyakorlatilag mindenkinek van munkája a 800 fős településen. Mindezen fejlesztések nem egyetlen projekt során valósultak meg, hanem két évtizedes tudatos, egy irányba tartó fejlesztési folyamat eredményeképpen. Ezért a tanulmány során „projektként” ezt a fejlesztési folyamatot értelmezzük. Ezzel azt is jelezni kívánjuk, hogy a tartós hatást elérő folyamatok általában nem egy projekt eredményei, hanem hosszú távú, tudatos munkát feltételeznek és sokféle forrás kombinációját. Mindehhez szükségesek olyan személyiségek is, akik a folyamatok élére állnak és következetesen tesznek a célok megvalósításáért. Rozsály esetében ez apát és fiát, a falu két egymást követő polgármesterét jelentik.

6 Magyar Nemzet 2009. január 19. Velkei Tamás írása

41. oldal


4. ábra – Rozsályban 7

4.15.2 Háttér, kontextus 4.15.2.1 Kistérség bemutatása Rozsály Észak-Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben, az ország legkeletibb csücskében található, ahonnan a jelenlegi polgármester szavaival élve a „fény is jön”. A kistérség központja a 8.322 fős Fehérgyarmat városa, amely a 49 településből álló kistérség legnagyobbika. A 703 km2-es és közel 38 ezer fős lakosú térség az ország leghátrányosabb térségeinek egyike, és szinte mindegyik településén a munkanélküliség az országos átlagot jelentősen meghaladja, és társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak számít. E falvak közé tartozik 2010es évi adatok szerint a 811 fős Rozsály is, amely a térségben a nagyobb falvak közé számít. Az MTA Regionális Kutatások Központja által számított szegénységi kockázati kód 10-es értéket mutat, azaz a legrosszabb helyzetű települések közé tartozik. A kistérség gazdasági aktivitása nem csak az országos, hanem a megyei átlagtól is elmarad: a működő vállalkozások ezer főre jutó száma 37 volt 2004-ben, míg a megyében átlagosan 42,5. A vállalkozások 40 százaléka a kistérségi központban, Fehérgyarmaton van bejegyezve, ami csaknem kétszerese a település népességi arányának a kistérségen belül. A kistérségben működő vállalkozások számának növekedése szintén rendre elmarad a megyei növekedési ütemtől, 2009-ben 1.353 munkáltató adott munkalehetőséget a helyben élőknek a térségben, ebből 1.252 vállalkozás mikrovállalkozás, azaz 1-4 főt foglalkoztat, 54 vállalkozás 5-9 főt, 26 vállalkozás 10-19 főt, 12 vállalkozás 20-49 főt, 7 vállalkozás 50-249 főt foglalkoztat, s mindössze egy munkáltató 250 főnél több ember számára adott munkalehetőséget. Ez utóbbi, a kistérség legnagyobb foglalkoztatója közintézmény, a Fehérgyarmaton működő Szatmár-Beregi Kórház kb. 500 foglalkoztatottal. A kistérségi vállalkozások mintegy negyedének nem volt foglalkoztatottja, túlnyomó többségük (72,5 %) pedig 1-9 foglalkoztatottal működik.

7 Rozsály. Rozsály - Rozsályban is szépítik és teszik élhetőbbé a települést. Forrás: www.szon.hu

42. oldal


Mindez azt jelzi, hogy jelentős a térségben a kényszervállalkozások aránya. A legtöbb vállalkozás kereskedelemmel foglalkozik, majd a sorrendben a mezőgazdasági, gazdasági szolgáltatásokat nyújtó és építőipari vállalkozások következnek. A település intézményhálózata megfelel egy 2500 lelkes településnek: a település tizenkét község gyermekjóléti és családsegítő szolgálatát látja el, ugyanennyi falu szociális alapjának központja is, emellett három község háziorvosi szolgálata, körjegyzősége és általános iskolája, valamint kettő védőnői szolgálata is Rozsályhoz tartozik. De található a nagyközségben patika, kábeltelevízió- és csatornahálózat is.”8 4.15.2.2 Demográfiai adatok A kistérségben a 2010-es továbbszámított adatok szerint 37.216 ember él, közülük 17.959 férfi és 19.257 nő. Az elmúlt 10 évben az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent mind a régió, mind a megye, mind a kistérség népessége. A térségben nem csak a természetes fogyás miatt, hanem a magas elvándorlás miatt is folyamatosan fogy az ott élők csoportja. A Fehérgyarmati kistérségben a fiatalodási index 103,5 %, a 0-14 éves korú népesség aránya, tehát épphogy meghaladja az időskorúakét. Gyakorlatilag kiegyenlített a két korcsoport aránya, a teljes népesség tehát a demográfiai egyensúly állapotában van. A vándorlási különbözet csak kis mértékben maradt el az elmúlt 15 évben a megyei átlagtól, a megyei átlagtól elmaradó jövedelmi viszonyok és némiképp magasabb szociális rászorultság ellenére. 4.15.2.3 Munkaerő-piaci adatok A Fehérgyarmati kistérség legnagyobb problémája a munkanélküliség. A kistérségben mind a foglalkoztatás szintje, mind pedig a munkahelyek szám rendkívül alacsony. Ez alapvetően a munkahelyek hiányából fakad, és a változást nehezíti a lakosság alacsony iskolázottsági szintje, (még az érettségizettek aránya is elmarad a megyei átlagtól, és nem éri el a lakosság negyedét), valamint a képzettek elvándorlása. A családok több mint fele foglalkoztatott nélküli háztartás, immár második évtizede. A 18 évesnél idősebb lakosok közül 22,3 % rendelkezett érettségivel 2001-ben, ami elmaradt a megyei átlagtól is. A szociális segélyezésre a családok közül a megyei átlag másfélszerese szorul rá. A munkanélküliségi ráta a 2002-2007-os időszak során megduplázódott, és a helyzet érdemben azóta sem javult, sőt romlott. A regisztrált álláskeresők száma a kistérségben átlagosan, 2011-ben 5.382 fő volt (ebből 2.881 férfi, és 2.501 nő), 2012-ben (januártól áprilisig) 5.747 fő volt (3.075 férfi, és 2.672 nő). Rozsályon átlagosan, 2011-ben 114 fő volt (68 férfi, és 46 nő), 2012-ben 126 fő volt (77 férfi, és 49 nő). Különösen aggasztó a foglalkoztatási helyzet a kistelepüléseken, ahol az önkormányzaton kívül aligalig akad más munkáltató. Kistérségi sajátosság, hogy mintegy másfélszer több a férfi munkanélküli,

8 Magyar Nemzet 2009. január 19.

43. oldal


mint a női. Ez elsősorban az általában férfiakat foglalkoztató nagyobb ipari üzemek hiányával, a szolgáltatási és kereskedelmi szektor erősségével és a közigazgatásban foglalkoztatottak magas arányával magyarázható, hiszen a nők nagyobb arányban helyezkednek el ezeken a területeken. 4.15.2.4 A projekt által érintett célcsoport A „projekt” jelen esetben éppen 20 éves: a település önkormányzatának azon döntésével kezdődött, hogy nem adják magánkézbe a felszámolás alatt álló termelőszövetkezet földterületeit. Ezért Rozsály esetében a célcsoport alapvetően a falu teljes lakossága. Ezen belül a foglalkoztatási lehetőségek szempontjából elsődleges célcsoportnak tekinthetőek: - regisztrált álláskeresők - közfoglalkoztatásban érintettek - szociális földprogram(ok) érintettjei. Valamint másodlagos célcsoportként: - a szociális földprogram(ok) érintettjeinek családtagjai - a közétkeztetésben részesülő gyerekek, idősek és egyéb igénybevevők, pl. pedagógusok - a közoktatási intézményekben dolgozók és tanulók, az energetikai önellátást szolgáló fűtésrendszer használata kapcsán - a szociális bolt „beszállítói” és vásárlói, a legfontosabbak, és közel pontosan körülírható csoportok közül. 4.15.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei 4.15.3.1 Főbb szereplők -

Önkormányzat Rozsály Községért Jóléti Szolgálat Helyi Alapítvány

4.15.3.2 A projekt leírása, története Rozsályon is a kollektivizálás klasszikus szervezeteként működött kommunista mezőgazdasági termelő szövetkezet, amely az egyetlen helyi munkalehetőség volt. A családok teljes egészében vagy kiegészítő jövedelemforrásként a mezőgazdaságban tevékenykedtek. Amikor 1992-ben a Rákóczi Mgtsz felbomlott, jogutód nélkül, közel 80 millió forint veszteséggel, a képviselő-testület, Ignácz Zoltán polgármester vezetésével úgy döntött, nem minden földet ad magánkézbe. A termelőeszközökből csak az ugar termőföld maradt, a gépek, a járművek, egyéb eszközök a korábbi hitelezők tulajdonába mentek át, akik – hasonlóan az ország településeinek nagy részéhez - nem a helyi lakosok közül kerültek ki. Így nyolcvanöt hektár föld önkormányzati tulajdonban maradt. Egy évvel később az önkormányzat létrehozta a Rozsály Községért Jóléti Szolgálat Helyi Alapítványt, amely az önkormányzati föld egy részének bérlője jelenleg is. 1993-ban elindult a szociális földprogram, amely lehetővé tette a szakképzetlen helyi munkanélküliek mezőgazdasági termelésbe való bevonását a Tsz felbomlása után a 258 családból álló településen. 44. oldal


Az évek során egyre bővültek a tevékenységek, és nyilvánvalóvá vált, hogy a szociálisan rászoruló embereknek gazdálkodási lehetőséget teremtő, segélyt kiváltó programnál lényegesen szélesebb hatótávú fejlesztést jelentenek ezek a programok. Megfogalmazódott az önellátó település ideája. „Az önellátás Rozsályon úgy indult, hogy először felmértük a szükségletet, mennyit kell termelnünk az önkormányzati földeken, mennyi zöldségre, húsra van szüksége a konyhánknak – mondja Sztolyka Zoltán, aki édesapját követve 2006 őszétől polgármester Rozsályon.” Az élelmiszer, majd energetikai önrendelkezés, helyben megteremthető munkalehetőségek és helyben maradó jövedelmek érdekében egymásra épülő fejlesztéseket valósítottak meg a településen. 4.15.3.2.1 Célkitűzések, elérni kívánt eredmények Rozsályon a mára modellként tekintett „önellátóvá váló település” irányába történő elindulás abból a felismerésből született, hogy az alapvetően mezőgazdasági múlttal és adottságokkal rendelkező településen a megszűnt munkalehetőségek és a szegénységben élő emberek számára élelmiszertermeléshez segítséget nyújtson. Ebből az alapvetően a szociális ágazat kereteiből és rendszerében elindult és éveken át fenntartott támogatásból (szociális földprogram) tovább fejlődött az élelmiszer, majd energetikai értelemben is önellátóvá váló település célja. 4.15.3.2.2 Önellátó település A fő elv: „ha csak lehet, külsős vállalkozó ne jöjjön Rozsályra”, mindent önerőből akarnak megoldani. A cél egy olyan körforgás fenntartása, amiben lehetőség szerint minél több dolog helyben terem, készül el, kerül megjavításra. A cél, hogy minél több termény, termék és jövedelem a településen maradjon, ezáltal válhat egyre „módosabbá” a falu. Ez nem kizárólag a mezőgazdaságra vonatkozik, hanem az energiaellátásra és alapvető építőanyagokra, stb. is. „Van saját földünk, traktorunk, traktorosunk, sertésünk. A sertés trágyát ad, ami a földbe kerülve visszaadja a talaj erejét. A sertésből ebéd készül, amit a gyerekeink esznek meg. A felesleget megeszik a sertések, amiket a saját vágóhidunkon vágunk le. Minden mindennel összefügg, és az egésznek az alapja a saját föld. Ha valami hiányzik a láncból, akkor külsőst kell igénybe venni. Minél több külsőst veszünk igénybe, annál kiszolgáltatottabbak leszünk” foglalja össze a rozsályi önfenntartás lényegét Sztolyka Zoltán polgármester.

45. oldal


5. ábra – Lekvár főzés 9

4.15.3.2.3 Kiszolgált piaci és szociális igények Rozsály egy olyan modellt követ, amelyben az önkormányzat által indított fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy a helyi munkalehetőségek hiányát olyan módon orvosolhassa az önkormányzat és annak saját non-profit szervezete, a Jóléti Szolgálat Alapítvány, hogy - a beruházás, fejlesztés, program segítségével munkaintenzív foglalkoztatási lehetőség teremtődjön - a településen élő emberek alapvető szükségletei kielégíthetőek legyenek - a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetővé váljon a géphasználat - a település külső tényezőktől való függését a legjobban visszaszorítsák. 4.15.3.2.4 Szociális földprogram Az 1993-ban elindult szociális földprogram arra irányult, hogy biztosítsa a következőket: - a mezőgazdasági környezet adta lehetőségek szerint a rendszeres jövedelemszerzési lehetőségből kiszoruló, vagy alacsony jövedelmű rétegek megélhetési biztonságának fokozása, - a község lakónépességének megtartása, - a helyi szociális segélyezési rendszer tehermentesítése, illetőleg a teher enyhítése, - az információ áramoltatás, - a családi gazdálkodás erősítése, - a mezőgazdasági tevékenység munkakultúrájának fejlesztése, - az előnyösebb társadalmi helyzetbe jutás, a vállalkozóvá válás esélyének növelése. Az igényelhető támogatási formák a következők voltak:

9 Lekvár főzés Rozsályon. Forrás: http://veddamagyart.info/szolgalati-koezlemeny/851-rozsaly-onellatoszabolcs-falu

46. oldal


-

-

-

-

-

-

-

-

az önkormányzat a rendelkezésre álló földterület erejéig a szántófölddel nem rendelkezők, vagy csak kevés mennyiséggel rendelkezők részére családonként legfeljebb három hektár területet biztosított egy éves használatra, bérleti díj nélkül. A tavaszi és őszi vetések támogatását vetőmagvakkal, igény szerint biztosították, visszatérítéses formában, nagy tételű beszerzéssel, a visszatérítést aratáskor kellett teljesíteni. A legelőgazdálkodást (beletartozik a műtrágyázás, kaszálás, boronálás) az önkormányzat végezte, legeltetésre az igénybevétel ingyenes volt, a pásztort az önkormányzat biztosította, a fűtermés munkálatait az igénybe vevők végezték, a tejbegyűjtést és értékesítést a program keretében végezte az önkormányzat szervezete, az alapítvány. A tehénvásárlást támogatta a szociális földprogram. A támogatás összegét az értékesített tej bevételéből kell visszatörleszteni. Garantált a bevétel, illetve a visszatörlesztés, mert az értékesítés az önkormányzaton keresztül történik. A borjúszaporulattal természetesen a termelő rendelkezik. Sertéstartás támogatása: apaállattal rendelkezett a program, igénybevételi díja a mesterséges megtermékenyítés díja alatt került meghatározásra, gondozását, vizsgálatát, cseréjét, stb. a programon belül biztosították. A sertéshizlalást támogatta a program, három kismalac vásárlásának lehetőségével, a visszatörlesztés ez esetben a hízósertésben garantált, amit az önkormányzati vágóhídon levágva a program szociális diszkont boltjában értékesíthető, és az önkormányzat a közétkeztetésben használ fel. Terménydaráló üzemeltetése, darálási díj terményben kerül megtérítésre, vám szedésével, az összegyűlt termény az apaállat és a lovak takarmányozására szolgál, illetve értékesítésre kerül. A program lófogattal rendelkezik, amelyet kertművelésre – ahova a gépek nem férnek – szállítási munkákra bérbe adnak.

„A foglalkoztatást Rozsályon úgy próbálják megszervezni, hogy ahol lehet, a gépeket kiiktatják a munkafolyamatból. A traktor üzemanyagot fogyaszt, a ló nem. Ezért a fát lovasfogat hordja be a gazdaságba. Az önkormányzatnak tizenhat pónilova van. A gyerekek nagy örömére a pónilovakon a tornaórák során lovagolni is lehet.” Rozsályon kilencvenen kapnak segélyt, közülük hatvanöten dolgoznak közfoglalkoztatásban. Az önkormányzatnak százhúsz állandó alkalmazottja van. Az önkormányzati gazdaságból reggelente negyvennyolc közfoglalkoztatott indul dolgozni, értékteremtő termelő munkát végez. Fát vágnak, javítanak, aratnak, vetnek, az iskola fűtését szolgáló gallyakat aprítanak, báláznak. Működik: - műhely - betonüzem - önkormányzati földeken legeltetés, állattartás, gyümölcstermesztés. Az önkormányzati földeken főleg takarmányt termesztenek. Kukoricát, napraforgót, zabot és árpát. Van még két hektár gyümölcsös, főleg alma- és meggyfákkal, amelyek termését a közétkeztetés hasznosítja. Az önkormányzatnak van hetven darab sertése, amiket a saját tulajdonú vágóhídon dolgoznak fel. Mindent, ami kell, megtermelik maguknak. 47. oldal


A sertéseket nem csak a közétkeztetésben hasznosítják: a rozsályiaknak lehetőségük van kedvezményes áron sertést vásárolni. A vételár felét kell előre befizetni, a többit ráér később. Viszont amíg valaki nem fizette ki a tartozását, az önkormányzat által nyújtott egyéb lehetőségeket nem veheti igénybe. Ilyen például téli időszakban a kedvezményes tűzifa is. Volt olyan év, hogy az önkormányzat 3500 mázsa tűzifát adott kedvezményes áron a rozsályiaknak. Mivel a jogszabály megengedi az önkormányzatoknak, hogy a lakásfenntartási támogatást természetben adják, így Rozsályon sok család ezt ebben a formában kapja meg. Ennek köszönhetően a településen szinte megszűntek az illegális fakivágások. 4.15.3.2.4.1 Betonüzem Kerítésekhez használatos betonoszlopokat és térköveket gyártanak az önkormányzat tulajdonában álló termelő üzemben, amely most már külső megrendeléseket is teljesít. 4.15.3.2.4.2 Vágóhíd A településen önkormányzati vágóhíd működik, ami megkönnyíti a helyben nevelt állatok vágását, feldolgozását és közétkeztetésbe vonását. A környező települések közül csak Rozsályon van vágóhíd. A legközelebbi huszonhat kilométerre, Fehérgyarmaton található. 4.15.3.2.4.3 Szociális bolt, pékség, stb. A településen megtermelt és előállított termények számára a Rozsály Községért Jóléti Szolgálat Helyi Alapítvány által működtetett szociális boltba a helyi őstermelők behozhatják terményeiket, polcpénzt vagy egyéb költséget nem kell fizetniük, csak a permetezési naplót kell bemutatniuk. A bolt nonprofit jelleggel működik, így az árucikkekhez a szokásosnál jóval kedvezőbben lehet hozzájutni. 4.15.3.2.4.4 Közétkeztetés Az önkormányzat iskolájában naponta 400 adag ebédet készítenek, alapvetően helyi alapanyagok és nyersanyagok (zöldség, gyümölcs, sertéshús) felhasználásával, a gyerekek számára az étkeztetés ingyenes. 4.15.3.2.4.5 Energetikai függetlenedés Az önkormányzat vásárolt két venyigebálázót, és folyamatosan alakítja át közintézményeit a gázról a zöldhulladék tüzelésre. Az önkormányzat tulajdonában lévő gyümölcsös gallyaiból és egyéb helyi zöldből készülő bálák segítségével jelen áron évi 5-8 millió forintot takarítanak meg azzal, hogy gáz helyett ezzel fűtik először az iskolát, majd későbbi terveik szerint a polgármesteri hivatalt is. (Az iskola korszerűsítése most fejeződik be.) 4.15.3.2.4.6 Helyi televízió A helyi tévécsatornát megvásárolta az önkormányzat, aminek adásait a környező tizenkét településen is lehet fogni. A képújságon főleg közérdekű információk, üzleti hirdetések láthatóak. Havonta háromezer forintért bárki képújságon hirdetheti eladásra szánt terményeit. 4.15.3.2.5 Felhasznált, bevont erőforrások A rozsályi példa esetében az egyik legfontosabb erőforrás, amelynek tulajdonlása feltételezi gyakorlatilag valamennyi továbblépés lehetőségét, az önkormányzati tulajdonú föld. Ez teremti meg a mezőgazdasági termények előállításának, az állatállomány legeltetésének, a gyümölcsösök telepítésének, a venyigebálázásra szánt gallyak tömegét, amely az iskola fűtését szolgálja. A szociális földprogram egy elengedhetetlenül szükséges, és jószerivel folyamatosan, kellően hosszú ideig rendelkezésre álló külső fejlesztési forrás volt. Ez teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a 48. oldal


Rozsályban élők legalapvetőbb (étkezés) és magasabb rendű (munkavégzés, önbecsülés) szükségletei kielégítését egyidejűleg biztosíthassák a településen. Erre az alapra már építhették a helyiek munkabírásával és önérzetével együtt a további fejlesztéseket (szociális bolt, gyümölcsösök, betonüzem, pékség, venyigegallyazó, iskolafejlesztés, energetikai korszerűsítés, stb.). A külső pénzügyi támogatások több köre és az egymásra épülő, de a helyiek állapotát (munkaképesség, autonómia egyéni, közösségi és települési szinten) figyelembe vevő fokozatosság feltételei voltak a külső és belső erőforrások egymást erősítő és építő jellegű felhasználhatóságának. 4.15.4 Miért jó gyakorlat – sikertényezők Rozsály az ország egyik legrosszabb helyzetűnek számító, leszakadó, leghátrányosabb helyzetű kistérségének egyik falva. A hivatalos munkaügyi statisztikák és a munkalehetőségek szomorú képet festenek. A településen ennek ellenére gyakorlatilag mindenki dolgozik, a falu fejlődik és erősödik. Létrejött a településen élő 120 embernek helyben munkalehetőséget teremtő, az önkormányzat és annak civil szervezete által működtetett komplex rendszer, amely biztosít: - élelmiszertermelést, - feldolgozást, - helyi termék helyi kereskedelmét - helyi energiaellátást közintézmény számára, - fosszilis energiákat kiváltó helyi munkavégzést, - mindezek segítségével további, részben ipari jellegű munkahelyteremtést (mint például a betonüzem). A településen folyamatosan merülnek fel újabb elképzelések, amelyek az önfenntartó, önellátó település keretei közé illeszkedő módon további munkaalkalmakat teremtenek. Megjelentek külső befektetők is, akikkel kapcsolatban olyan megállapodásra törekednek a település vezetői, amelyek kölcsönös hasznokkal járnak és egyértelműen a település további függetlenedését valamint munkaalkalmak teremtését szolgálják. A két legutóbbi lehetőség a rideg állattartásra készülő befektető valamint a település sóderbányájának újranyitásában gondolkodó vállalkozó. Mindkét elképzelés illeszkedik az önfenntartó település ideájába (az állattenyésztés az ökologikus, fosszilis energiákat kevéssé használó, élőmunka igényes irányhoz, míg a kavicsbánya a betonüzem alapanyaggal való ellátása szempontjából). 4.15.4.1 Sikerek és kudarcok „Mi nem adtunk el semmit, ellentétben az állammal, amely 1989 óta megszabadult mindenétől, amije csak volt – avat be a rozsályi titkok egyikébe Sztolyka Zoltán.”10 A két évtized alatt létrejött rendszer önmagában egy óriási siker, hiszen annak példája és bizonyítéka is egyben, hogy egymásra épülő és folyamatosan fenntartott külső támogatás segítségével egy igen

10 Magyar Nemzet 2009. január 19. Velkei Zoltán írása

49. oldal


rossz helyzetű település is elindulhat a megerősödés útján. Ennek alapfeltételei ma nem sok önkormányzatnál adottak, (saját földtulajdon, élelmiszer termeléséhez megfelelő feltételek, stb.) de Rozsály ezt kiaknázta, és tudatosan építették fel az egymásra épülő lehetőségeket. A rozsályi sikerek titka alapvetően három tényezőben rejlik: 1. A település vezetői a rendszerváltáskor felismerték a helyi termőföldek megtartásában rejlő lehetőséget, így most rendelkezésre áll egy olyan méretű földterület, amely a település lakóinak munkalehetőséget biztosít. A kezdetben kialakult célt konzekvensen szem előtt tartották az elmúlt évek során és a fejlesztésekhez igyekeztek minden lehetőséget megragadni. 2. Rendszeresen éltek a forráskombináció lehetőségével. 3. Az innovatív szemlélet mindvégig jellemző volt a település vezetőire.

4.16 Vállalkozási program, Kisvejke 4.16.1 Alap információk Ahhoz, hogy Kisvejkére mint faluvállalatra tekinthessünk, nem lehetséges kiemelni egyetlen projektet, hiszen itt néhány kedvező adottság és döntés együttese teremtette meg a lehetőségét annak, hogy pár szerencsésebb és előrelátó gazdálkodó, illetve az együttműködés szükségességét és lehetőségét felismerő emberen túl a helyi társadalom szélesebb köre számára is releváns, a település egészére irányuló, befogadó és szolidáris helyi gazdasági-foglalkoztatási-társadalmi vállalkozási elképzelések megfogalmazódjanak és elinduljanak. Azaz: a rendszerváltás után felszámolásra került termelőszövetkezet gyümölcsösét helyiek vették át, szövetkezetet alapítottak. Közel 10 év után nyitottak az eddigi tisztán piaci alapú és kizárólag gazdasági érdekeltségű működésről helyi társadalmi szempontok felé is, és a munkaerő-piacról tartósan kirekesztett és leszakadó csoportok számára kíséreltek meg munkalehetőségeket teremteni a Sorsfordító program, majd a szociális szövetkezet segítségével. 4.16.2 Háttér, kontextus 4.16.2.1 Kistérség bemutatása Kisvejke, a Bonyhádi kistérségben található, amely a Dél-Dunántúli Régióban, Tolna megye déli részén, Baranya megye szomszédságában fekszik. Kisvejke egy alig 400 fős falu, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól kb. 35, a térségi központtól, Bonyhádtól kb. 20 kilométerre. A településen több nemzetiség is él, a helyi önkormányzat mellett cigány és német kisebbségi önkormányzat is működik.

50. oldal


6. ábra - Kisvejke

A térség területe 377 km2, a népsűrűség 75 fő/km2 alatt van, ami közel háromnegyede az országosnak. A térség tehát nem túl sűrűn lakott, kistelepüléses, dombos, tágas vidék. A települések majd negyede, hét település társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országot átlagot jelentős mértékben meghaladó munkanélküliségi mutatókkal bír. Ez részben összefügg azzal a ténnyel is, hogy a kistérségben nagyon alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (az országos átlag alig fele), még a középfokú végzettséggel rendelkező száma is jóval elmarad az országos átlagtól, annak ellenére, hogy a kistérségben több középfokú oktatási intézmény is található. Az MTA RKK számított szegénységi kockázati kódja Kisvejke esetében 10-es értéket mutat a 10 fokú skálán, ahol a legrosszabb helyzetű települések kódja 10, a legjobb helyzetűeké 1. Azaz maga a település a legrosszabb helyzetűek közé sorolható. A vidék jellemzői alapján a kistérséget „Völgységnek” nevezik. A kistérség földjei alkalmasak mezőgazdasági művelésre és szántóföldi gazdálkodásra, sőt, bizonyos növények kimagasló eredménnyel termeszthetőek a kedvező ökológiai feltételek következtében. A rendszerváltás után a gazdasági környezetben jelentős változások történtek: - megszűnt a bányászat - megjelent a bérmunka termelés - hatalmas arányban csökkent a mezőgazdaságban a foglalkoztatás - a külpiacoktól erősen függő ágazatok jelentek meg, ami ingadozóvá tette a vállalkozások jövedelmezőségét - jelentősen lecsökkentek a munkahelyteremtő beruházások és a K+F - megjelent néhány új ágazat (pl. autókárpit gyártás) Hosszú évtizedeken át a térség egyik jellegzetes iparága a cipőipar volt, amely a privatizáció révén sikeresen alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, majd 2000-2001-es években, „követve” a nemzetközi tendenciákat elvesztette versenyképességét, amit a gyárak bezárása és tömeges munkanélküliség követett.

51. oldal


2. Táblázat - Munkáltatók, működő vállalkozások, a foglalkoztatottak száma szerint (2009) 1-4 fő Bonyhádi kistérség Kisvejke

5-9 fő

10-19 fő

20-49 fő

50-249 fő

250 fő felett

Összesen

1.465

98

50

21

9

0

1.643

12

1

0

0

0

0

13

Az ábrából látható, hogy a településen alig működnek vállalkozások, számuk mindössze 13, döntő többségük legfeljebb négy főt foglalkoztat. 4.16.2.2 Demográfiai adatok A térség népessége, az országos, a régiós és a megyei tendenciákhoz hasonlóan fogy. A térségben élő lakosság száma 1980-tól folyamatosan csökken. Az azóta eltelt három évtized alatt több mint 6.000 fővel élnek itt kevesebben: az akkori közel 34 ezerről 28 ezerre csökkent a lélekszám, ami közel 18%os fogyást jelent. Azonban a térség vándorlási egyenlege kevésbé kedvezőtlen, mint a Tolna megyei átlag. Ez jelzi, hogy a térség, bár fiataljai nem tudja megtartani, de kevesebben hagyják el, mint a közeli vidékeket. Ez azonban nem állítja meg e kedvezőtlen tendenciákat, amelyek oka alapvetően az alacsony születésszám és a mobil fiatalok kiáramlása. Évek óta romlik a kistérség öregedési indexe (a 14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya) is. A mutató értéke 1,35, amely azonban együtt halad az országos átlaggal. 4.16.2.3 Munkaerő-piaci adatok A völgységi kistérség a Dél-Dunántúli Régió átlagából kiemelkedik, és nem számít hátrányos helyzetű térségnek, és a településeknek is „csupán” harmadát sújtja az országos átlagnál magasabb munkanélküliség. E mutatók alapján a völgységi kistérség a szekszárdi kistérség után, általában a paksi kistérséggel közösen a második és harmadik helyet foglalja el. Az „átlagos” években a regisztrált álláskeresők száma 1.000 és 1.300 között mozgott, kedvezőbb időszakokban ez lecsökkent 900 fő alá. Válságos időszakokban e létszám meghaladta az 1.600 főt, jelenleg (2012. január-április időszakban) 1.527 fő. A tavalyi évben, 2011-ben a térségben 1.126 új bejelentett álláshely volt, ebből 1.039 volt támogatott. Nem támogatott új üres álláshely mindössze 87 volt. A rendelkezésre álló összes üres álláshely száma a térségben ekkor 1.716 volt, amiből nem támogatott 177, támogatott 1.539 volt. Ugyanezen időszakokban ezek a számok Kisvejke vonatkozásában: - 13 új bejelentett álláshely, ebből támogatott: 13, - a rendelkezésre álló összes üres álláshely: 13, ebből támogatott: 13. Látható tehát, hogy munkaerő-kereslet csupán a támogatással foglalkoztatható személyekre irányul.

52. oldal


A regisztrált álláskeresők életkori megoszlását Kisvejkén 2012. első negyedévében az alábbi ábra szemlélteti11: 7. ábra – Álláskeresők életkori megoszlása Sorozatok1; 6062 éves; 1; 3% Sorozatok1; 55-59 éves; 3; 8%

Sorozatok1; 19 év alatt; 1; 2%

Sorozatok1; 2024 éves; 4; 10% Sorozatok1; 2529 éves; 3; 8%

Sorozatok1; 50-54 éves; 4; 10% Sorozatok1; 30-34 éves; 5; 13% Sorozatok1; 45-49 éves; 5; 13% Sorozatok1; 40-44 éves; 4; 10%

Sorozatok1; 35-39 éves; 9; 23%

Jól látható, hogy az álláskeresők között többségben vannak a 40 év alattiak (22 fő), az egyes kohorszok között a legnagyobb arányt a 33-39 éves személyek jelentik. A regisztrált álláskeresők döntő többsége, 64 %-a csak alapfokú végzettséggel rendelkezik a településen, s mindössze egy személy bír felsőfokú végzettséggel. 3. Táblázat - A regisztrált álláskeresők átlagos száma, 2012. január-április, iskolai végzettség szerint12 Bonyhádi kistérség (fő)

Kisvejke (fő)

Bonyhádi kistérség (%)

Kisvejke (%)

alapfokú

531

25

34,77

64,1

középfokú

908

13

59,46

33,33

felsőfokú

88

1

5,76

2,56

összesen

1527

39

100

100

11 Forrás: NFSZ 12 Forrás: NFSZ

53. oldal


4. Táblázat - A regisztrált álláskeresők átlagos száma, 2012. január-április, részletezett iskolai végzettség szerint13 Bonyhádi kistérség

Kisvejke

általános iskolai végzettség nélkül

40

2

általános iskola

491

24

szakiskola

36

1

szakmunkásképző

517

9

gimnázium

62

2

szakközépiskola

232

0

technikum

61

1

főiskola

71

1

egyetem

17

0

összesen:

1527

39

Jól látható, hogy Kisvejkén élők közül az alapfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik legnagyobb arányban megjelennek álláskeresőként a munkaügyi rendszerben. A végzettség szerinti megoszlás lényegesen rosszabb képet mutat a kistérség egészénél. A csak alapfokú végzettséggel rendelkező aránya közel kétszerese a kistérségi átlagnak, a közép- és felsőfokú végzettségűeké pedig közel fele. 4.16.2.4 A projekt által érintett célcsoport Mint a bevezetőben írtuk, Kisvejke esetében egy folyamatról van szó, és nem egyetlen projektről. Ezért jelen vizsgálódás célcsoportjaiként, a kisvejkei folyamat elemzése szempontjából, a következők jelölhetőek ki: - piaci alkalmazkodásra képes, tudásokkal-ismeretekkel felvértezett, a változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó emberek köre - jellemzően alacsonyan iskolázott, közösségi és új megoldások iránt kevésbé nyitott csoport. E célcsoportok az idők folyamán változtak, és részben a kisvejkei történet különféle fázisaihoz kapcsolódóan, részben a létrejött szervezeti szereplők mentén különíthetőek el. Danubia Frucht (TOLNAFRUCHT) Kisvejke Térségi Gyümölcsértékesítő Szövetkezet - voltak mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, akik tagi alapon vagy kárpótlási jegyeikért földhöz jutottak, és a megalakuló szövetkezet tagjaivá váltak – ez mostanra közel 80 fő - az értékesítési szövetkezet tagjainak közvetlen családtagjai, akik részt vesznek a gyümölcsök megtermelésében - azok a részben szakképzett, részben intenzív munkavégzésre alkalmas (és csak részben helybéli) munkavállalók, akiket főként idénymunkában alkalmaz a szövetkezet

13 Forrás: NFSZ

54. oldal


-

azok az álláskeresők, akiket a Sorsfordító program keretében határozott időre foglalkoztatott és képezett, támogatott a szövetkezet Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet tagjai 7 munkavállaló, akiket a TÁMOP projekt keretén belül foglalkoztat a szociális szövetkezet, és akik taggá válnak (legalább 4 nő, és vagy 25 év alatti vagy 55 év feletti álláskeresők, vagy kisgyermekgondozásból a munkaerő-piacra visszatérni készülő nők).

4.16.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei 4.16.3.1 Főbb szereplők Az elmúlt 30 év folyamatainak eredményeként a volt bányász, ipari körzetek jelentős részén, amelyek döntően aprófalvas térségei is az országnak, a korábbi gazdaság nem kínál lehetőséget az ott élők számára a munka világába való bekapcsolódásra. A közel 30 éves folyamat során létrejött két jelentős szervezeti szereplő: - Danubia Frucht (TOLNAFRUCHT) Kisvejke Térségi Gyümölcsértékesítő Szövetkezet és - a Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet. E jól megfogható szervezeti szereplőkön túl fontos szerepet játszott az eddigi eredmények elérése érdekében - Kisvejke önkormányzata (kedvezményes földhöz jutás biztosítása a szövetkezet számára, pályázati támogatások, stb.). 4.16.3.2 A projekt leírása, története 4.16.3.3 A fejlődés kezdete 1992-ben megkezdődött a TSZ felszámolása. 1994-ben igen jó a termés, a helyiek közül néhányan felismerik, hogy ez egy olyan bevételforrás és érték, amire saját jövőjük is építhető. A Szabadság MGTSZ 1995-ben történő végleges felszámolásával párhuzamosan megkezdődött a földterületek (beleértve a 60 hektáros kajszibarack ültetvény) kiosztása. A környező települések lakói tagi alapon és kárpótlási jegyükért fél-két hektáros területekhez jutnak. A gazdálkodók egyénileg próbálkoztak, ahogy szinte mindenütt az országban. Itt azonban másképpen alakult a történet. 1996-ban az USA Munkaügyi Minisztériumának és a magyar Szociális és Családügyi Minisztérium elindítja a Helyi Gazdasági és Vállalkozási Kezdeményezések támogatását, a „Gyors Reagálás” program keretében. „A Gyors Reagálás Projekt alapján két modell valósult meg hazánkban az amerikai tapasztalatok felhasználásával. Az első a csoportos létszámleépítési folyamat preventív kezelését segítette, a második modell (helyi gazdaságfejlesztési, vállalkozásélénkítési kezdeményezések, továbbiakban: HGVK) pedig a helyi gazdaság, a vidék életének fellendítését célozta. A projekt kezdettől fogva együtt dolgozott a megyei, fővárosi munkaügyi központokkal, különösképp azok térségi foglalkoztatási tanácsadóival. Filozófiáját tekintve a HGVK modell egy adott szintű közösség (település, kistérség, esetleg egy megye, régió) társadalmi-gazdasági szereplőinek helyi önszerveződését, kezdeményezését, 55. oldal


kreativitásának kibontakoztatását ösztönözte annak érdekében, hogy megpróbáljanak változtatni viszonylagos elmaradottságukon, elmélyült foglalkoztatási problémáikon. A modell bevezetése során egyaránt támogatták a szakemberek és a helyben élők műhelymunkáját, többek között gyakorlati példákat is tartalmazó tananyaggal. 4.16.3.4 A modell fázisai A módszer első fázisában négy alkalommal megtartott közösségi műhelymunka-megbeszélésekre került sor, amelyeken a gazdasági, társadalmi, természeti és infrastrukturális adottságait elemezve jutott el a közösség, amelynek tagjai a települési önkormányzat, civil szervezetek, vállalkozók, a helyi üzleti élet képviselői, az általa kiválasztott projektötletek értékeléséig. Az első műhelymunka során elemezték, felbecsülték a helyi gazdaság feltételeit, megvizsgálták a tőkehozzáférés különféle helyi lehetőségeit, az üzleti környezetről alkotott véleményeket, az infrastruktúra állapotát, a rendelkezésre álló emberi erőforrásokat, az élet minőségét, a helyi sajátosságokat. A második műhelymunka-megbeszélésen a gazdasági megújulás elvei alapján elemezték az üzleti feltételeket. A harmadik műhelymunka-megbeszélésen az előző elemzésekre figyelemmel meghatározták a közösség célzott jövőjét. A negyedik műhelymunka-megbeszélésen a közösség értékelte a kiválasztott projektötleteket, megvizsgálta az ötletek megvalósíthatóságát, valamint a megvalósítás személyi, tárgyi feltételeit, garanciáit.14 A második fázis a közösség által kiválasztott projekt(ek) megvalósítását, konkrét kivitelezését jelenti. A program eredményeként, amelyet tanulmányutak is kiegészítettek, a mikrotérség gazdálkodói eldöntik: szövetkeznek. 4.16.3.5 Térségi gyümölcsértékesítő szövetkezet 1997-ben hét környékbeli gazda megalakítja a Kisvejkei Térségi Gyümölcsértékesítő Szövetkezetet. Mára több mint tízszeresére nőtt a tagság, és a szövetkezet nem csupán az értékesítés lehetőségeit teremti meg, hanem a minőségi termelés, a közös felelősségvállalás, a csoportos döntéshozatal és együttműködések különféle formáinak valódi gyakorlóterepévé válik. A fatelepítési és egyéb mezőgazdasági támogatások, SAPARD, stb. eredményeként eszközöket vásárolnak, hűtőházat építenek, és a termőterületet is közel hétszeresére bővítik. A gyümölcsösök alapvetően nem jelentenek egy család számára megélhetést, jellemzően mással (például állattenyésztéssel) is foglalkoznak a szövetkezet tagjai. Ezzel együtt a szövetkezet erősödik, stabil piaci kapcsolatokra építve dolgozhatnak az emberek a bővülő gyümölcsösökben.

14 http://munkaugyilevelek.hu/1999/09/gyors-reagalas-a-munkanelkuliseg-ellen/

56. oldal


Azok számára, akik nem tagjai a szövetkezetnek, idénymunkákat tud kínálni a szövetkezet. Ez azonban nem feltétlenül érinti a település munkahely nélkül lévő álláskereső tagjait, hiszen a gyümölcsfákkal végzett munka egyrészt szakértelmet kíván, másrészt betakarítás idején nagyon kemény helytállást, amire a folyamatos és intenzív munkavégzéstől elszokott emberek közül nem mindenki képes. A helyi társadalmi feszültségeket érzékelik a szövetkezet tagjai is, és amikor megjelennek azok a támogatási lehetőségek, amelyek a munkaerő-piacról hosszabb ideje kiesett emberek bevonását célozza, a szövetkezet is bekapcsolódik. A Sorsfordító program 2009-ben indult Tolna megyében. Ez a komplex munkaerő-piaci program egyénre szabott képzést, mentori támogatást, hosszú távú (2 éves) foglalkoztatási támogatást foglalt magában. Nyilvánvalóvá vált: azok a szakképzetlen, a rendszeres munkavégzéstől elszokott, gyakran egészségi és mentális problémákkal is küzdő emberek, akik bevonása a helyi társadalom szempontjából is fontos volt, kemény és nem mindig sikeres feladat. A program vége felé világossá vált: nem mindenki tud piaci körülmények között dolgozni, a piaci viszonyok között dolgozó szövetkezet nem tudja integrálni valamennyiüket. Az is nyilvánvaló volt, hogy a gyümölcstermesztés, lévén idényjellegű tevékenység, a téli hónapokban nem tud megfelelő tartalmú és mennyiségű munkát kínálni, tehát a mindenféle jövedelem és állás nélkül lévő emberek számára ez nem jelent valódi megoldást. A szociális szövetkezetekről szóló törvény és a létrehozásukat támogató pályázati kiírások hatására megszületett a döntés a helyi szociális szövetkezet létrehozására. 4.16.3.6 Szociális szövetkezet 2010 őszén megalakult a Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet, amelynek székhelye ugyan Lengyelben van, de telephelye kisvejkei. A szövetkezet keretében alakítják ki a léfeldolgozót, és foglalkoztatják azokat az állástalan helyi embereket, akiknek enélkül nem tudnának munkalehetőséget kínálni. A szövetkezet projektje során alkalmazott emberek a szociális szövetkezetbe belépnek, ami társadalmi részvételük erősítését is jelenti. 4.16.3.6.1 Célkitűzések, elérni kívánt eredmények A Szabadság MGTSZ felszámolásakor nagyon fontos célkitűzés volt a termőföld, valamint a gyümölcsösök tulajdonjogának helyben tartása. Ezt alapvetően sikerült teljesíteniük az itt élőknek. A gyümölcsökből származó bevételek biztosítása, ennek biztonsága volt a következő fontos célkitűzés, amelyet a gazdák összefogása teremtett meg. Így e cél is teljesült. Hosszabb távú fejlesztések, a kiadások mérséklése, piacképes minőség előállítása és folyamatos értékesítési biztonság elérése volt a következő cél. Ezeket a célokat együttesen teljesíti az eredeti, majd a későbbi TÉSZ-ben való szövetkezés, maga a szövetkezeti forma létrehozása. Megfogalmazódtak, közösségi módon, az érintettek együttműködésével és közös tapasztalatokra alapozott, viták során kialakult elképzelések: hűtőházra és egyéb eszközökre van szükség. 57. oldal


Ezek is teljesülnek, a szövetkezet kínálta kereteken belül. Külső fejlesztési források bevonása, pályázati támogatások elérése egy további közös cél. Mindhárom szövetkezet (értékesítő, TÉSZ és szociális) egyaránt alkalmas ennek a célnak az elérésére. 4.16.3.6.2 Kiszolgált piaci és szociális igények 4.16.3.6.2.1 Kezdetek -

a helyi társadalom tagjainak körében sikerült tartani a felszámolt MGTSZ után a termőföld egy részét röviddel a kollektivizálás felszámolása után ismét egy új, immár szabadon választott és formálható együttműködő modellben dolgoztak a helyi gazdálkodók, ami a település kooperációs kultúráját tovább erősítette

4.16.3.6.2.2 Szövetkezet -

megbízható minőségű termények, gyümölcsök (sárgabarack és cseresznye) alapvetően külföldi piacokra

4.16.3.6.2.3 Szociális szövetkezet -

-

a munkaerő-piacról kiszorult emberek foglalkoztatására tett kísérletek a munkavállalás terén eddig kevésbé teljesítőképes emberek bevonása a szociális szövetkezet munkájába, tulajdonosi jogokkal, így a felelősségvállalás közös megélésének és a demokratikus döntéshozás közös gyakorlásának biztosítása a szövetkezet eszközfejlesztési elképzeléseinek elősegítése magas feldolgozottságú termékek előállítása a helyiek munkájából származó piaci bevételek növelése érdekében

4.16.3.6.3 Felhasznált, bevont erőforrások 4.16.3.6.3.1 Szövetkezet 1998-ban Kisvejke önkormányzata kedvezményes áron biztosított földterületet a szövetkezet részére, ahol felépülhetett az első telephely. 1999-ben sikerült egy traktorra beruházniuk, amely segítségével egységesíteni kezdték a termelést. 2000-ben PHARE támogatással megépült az első hűtőház, ezáltal jelentősen bővültek az értékesítési lehetőségek is. 2003-ban és 2005-ben is targoncát vásárolt a szövetkezet. 2008-ban beléptek a Balaton-Ker-Tész Szövetkezetbe, mint elfogadott TÉSZ-be, és ennek a lépésnek a segítségével pályázaton nyert 140 milliós beruházással a hűtőkapacitást, 2009-ben és 2010-ben a gépparkot (válogatók) bővítették. A „faluvállalat” koncepció nézőpontjából a legfontosabbnak tekinthető mérföldkövek: - A helyi közösség összefogása és részvétele saját sorsának alakításában - A valamikori MGTSZ által telepített barackos ültetvény - Az 1996-os Helyi Gazdasági és Vállalkozási Kezdeményezés program hatására elindult helyi közösségi folyamatok - 1998: önkormányzat kedvezményes árú földterület biztosítása - PHARE és további mezőgazdasági, vállalkozási támogatások, pályázati pénzek

58. oldal


-

Sorsfordító program, mint a helyi kirekesztett állásnélküli emberek bevonásának szükségességét és nehézségét megmutató kezdeményezés volt.

4.16.3.6.3.2 Szociális szövetkezet -

TÁMOP támogatás a szociális szövetkezet számára gyümölcslé feldolgozásban való foglalkoztatás és képzés segítségével hátrányos helyzetű munkát kereső emberek bevonására

Légyártó gépsor vásárlására, álláskeresők képzésére és foglalkoztatására 4.16.4 Miért jó gyakorlat – sikertényezők 4.16.4.1 Szövetkezet Eredmények: - Maga a szövetkezés, ami a 90-es évek Magyarországán kevés helyen tudott létrejönni a kollektivizálási sérelmek és a hiányzó felismerések, ösztönzők hiányában - Szövetkezet a településen és a térségben, valamint a Dunántúl jó részét lefedő TÉSZ-ben. - A gazdálkodók együttműködése, öntevékeny közösségi kezdeményezései (tanulókörök, közös munkavégzés, stb.) - Stabil felvevőpiac - Hűtőház - Külső pénzügyi támogatások elérése (pályázatok) Tervek: - A beszállítói kör bővítését tervezik, mert a stabil piac igényei nagyobbak, mint a jelenlegi kapacitásaik. - Feldolgozóüzem kialakítását tervezik, hogy a barack és az alma minél magasabb feldolgozottsági szinten kerüljön ki a településről, a térségből. 4.16.4.2 Szociális szövetkezet Eredmények: - A másfél éve alakult szervezet elnyert egy nagy összegű (közel 41 millió forintos) TÁMOP pályázatot, amely lehetővé teszi léfeldolgozó gépsor vásárlását, valamint 7 ember alkalmazását. 4.16.4.3 Sikerek és kudarcok 4.16.4.3.1 Szövetkezeti sikerek - a gazdák önerőből kezdeményezett és külső támogatással segített együttműködése, közös tanulása - együttműködés és minőségi munkakultúra fejlődése - önkormányzat támogató hozzáállásának elnyerése - értékesítési szövetkezet létrehozása - földterületek és gyümölcsösök területeinek bővítése 59. oldal


-

hűtőház és egyéb infrastruktúra kialakítása biztos és stabil felvevőpiac megszerzése külső források bevonása

4.16.4.3.2 Szövetkezeti kudarcok - Kisvejke foglalkoztatásból kiszorult polgárai számára nem tud biztosítani a szövetkezet visszaintegrálódási lehetőséget, mert piaci minőségű munkavégzésre van szükség a szövetkezetben. 4.16.4.3.3 Szociális szövetkezeti sikerek - külső támogatás elnyerése a foglalkoztatási és fejlesztési célok megvalósítására.

4.17 Roma foglalkoztatási program, Fulókércs 4.17.1 Alap információk A Fulókércsi Kisebbségi Önkormányzat hosszú támogatási gyakorlatát követjük nyomon elemzően, amelyben öt adományozó szervezet is részt vett, és igyekszünk láthatóvá tenni azokat a hibákat, amiket elkövethet a támogatást biztosító. Mindezt annak érdekében tesszük, hogy jobb támogatási gyakorlat legyen kialakítható, amely segíti a társadalmi igazságosságot, amely azt követeli meg az adományozóktól, hogy a készségek hiánya esetében ne vonják meg a támogatás lehetőségét a kistérségben élő emberektől, hanem akár többlet forrás felhasználásával érjék el, hogy helyben rendelkezésre álljon néhány ember, akik a program megvalósításához szükséges, készségekkel, kompetenciákkal, tudásokkal rendelkeznek, így esélyt adva arra, hogy a megvalósuló program hozzájárul a hátrányok felszámolásához, az esélyegyenlőség érvényesüléséhez. 4.17.2 Háttér, kontextus A három kis régióra osztható ez a térség: Belső Cserehát-i, a Kegyetlen-i és a Hernád-völgyi (Encsi) rész. A terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén helyezkedik el, határos Szlovákiával. Erre a környékre az aprófalvas területek jellemzőek, többségük ezer fő alatti, sőt, több település lélekszáma nem éri el az 500 főt sem. A kistérségben egyetlen város van, Encs. Ezen a vidéken élők megélhetését mindig a mezőgazdaság biztosította, az ágazat hanyatlásával fokozatosan nehezedett az itt élők sorsa. Új megélhetési lehetőséget a gyümölcstermesztésben, az idegenforgalomban: - különös tekintettel a falusi- és a vízi turizmusra - keresik és találják meg napjainkban. Ebben a térségben az osztálykirándulásoknál is a víz közelsége határozza meg a programok nagy részét. 4.17.2.1 Társadalmi, demográfiai adatok Fulókércs az abaúji térség legapróbb és legelmaradottabb településeinek egyike. Csatornával nem rendelkezik, iskolája, orvosi rendelője és gondozási központja van. A települést 386-an lakják, a lakosság 60 százaléka cigány származású, összesen 64 család. A település lakosságának 40 százaléka aktív korú, közöttük 90%-os a munkanélküliség. Az aktív korúak 80 százaléka roma származású. A regisztrált munkanélküliek száma 57 fő volt. A faluban 53 fő részesült rendszeres szociális segélyben. A településnek jelenleg egyetlen hivatalosan foglalkoztatott cigány lakosa van, ő a szomszédos 60. oldal


Hernádvécse egyik roma szervezeténél áll alkalmazásban. Az utóbbi két évben a roma lakosság számára a környékbeli útépítések biztosítanak a nyári hónapokban idénymunkát, de feketén nem szeretnek a fulókércsiek dolgozni, mert elmondásuk szerint többször is előfordult, hogy a polgármester feljelentette a feketén dolgozókat. A településen egyetlen munkalehetőség a közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatást 20 fő végzett. Három település (Fulókércs, Fáj, Szalaszend) közösen, alapítványi formában működtet szociális földprogramot. A szociális földprogram jelen esetben kedvezményes gépi munkákat jelent. Mindenki, aki a három település valamelyikén lakik és van földje, azt igénybe veheti. A kedvezményes munka azt jelenti, hogy a mindenkori üzemanyagárat kell a szolgáltatást igénybevevőnek kifizetnie. 4.17.2.2 Munkaerő-piaci adatok A kistérségben a valamikori termelő szövetkezetek es melléküzemágai voltak a legnagyobb es szinte az „egyetlen” foglalkoztatók, amelyek biztosítottak az alacsony képzettségű emberek megélhetést. Ezen munkahelyek eltűnése jelentős csapást mert a kistérség falusi népességére. Munkaerő-piaci szempontból meghatározó tevékenységet folytató nagyüzem, illetve vállalkozás minimális, nagyobb foglalkoztató is három van ahol, 50 fő felett dolgoznak, Agrarcenter Rt. Bubiv Rt. Abauj Coop Rt. Forró es Encs illetve Szalaszend kivételével a kistérségben semmiféle olyan üzem nem található, amely mezőgazdasági-erdőgazdasági- vagy élelmiszeripari termékek, feldolgozásával foglalkozna. A szomszédos szlovák területen alig 25 km-re található a kenyheci ipari park, ami lendíthet a térség munkaerő-piacán. A kistérségben munkanélküliek létszámának alakulását az elmúlt években már nem annyira a gazdaságban bekövetkező változások mozgatták, hanem elsősorban az aktív munkaerő-piaci eszközök, ezen belül is a közfoglalkoztatások száma. A tartalmában különösen figyelemre méltóak a regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetételével kapcsolatos adatok. A nyilvántartott álláskeresők közel 20 %-a (!) nem végezte el a 8 elemit sem, miközben a megyei adat 11 %-ot mutat. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 42%, a megyében 38,5%. Az érettségivel es felsőfokú iskolai végzettséggel 9,4 % rendelkezik, amely jelentősen elmarad a megyei 19,6 %-os értéktől. A térség jövőbeni foglalkoztatási helyzetére nézve egyáltalán nem biztató, hogy a pályakezdő munkanélküliek iskolázottsági adatai a kistérségben meg ennél is kedvezőtlenebbek. Itt mar 21 %-os az általános iskolát el nem végzettek és közel 47 %-os (!) a csupán általános iskolát végzetteké. 4.17.2.3 A projekt által érintett hátrányos helyzetű célcsoport meghatározása, jellemző problémái A térségben jelentős számú roma kisebbség él. A kistérség majdnem minden településén élnek romák. Jelentős többségében cigány etnikumú településsé vált Csenyéte, ahol a lakosság 99%-a, Fajban 85 %-a, Hernádpetriben, Bereten, Fulókércsen 70%-a, Forró, Felsőgagy, Hernádvécse, Pusztaradvány 50-60 %-ában roma etnikumú. A kistérség roma lakosságának aránya becslések szerint 25-30%-os. A periferikus településeken élő egyébként is hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű embereknek további leszakadással, kirekesztődéssel kell számolniuk. A kistérségi roma népesség helyzetének, legszembetűnőbb jellemzője a rossz lakhatási körülmény. Az Encsi kistérség területén évente 10-12 település vesz reszt a szociális földprogramban. A résztvevők 60-70%-a kisebbséghez tartozik. A program a szociálisan hátrányos helyzetű családoknak 61. oldal


szól arra, hogy a kedvezményes szolgáltatásokkal, juttatásokkal képesek legyenek házi jellegű kistermelésre, állattartásra az egyéni, közösségi illetve helyi erőforrások kihasználásával. 4.17.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei 4.17.3.1 Főbb szereplők Fulókércsi Kisebbségi Önkormányzat, amely a rendszerváltás óta igyekszik helyi programokkal élhetőbb világot teremteni a településen élő romák számra. Az öt adományozó szervezet, amelyek forrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy helyi programokat meg tudjanak finanszírozni. 4.17.3.2 A projekt leírása, története (tervezés, célok, menedzsment és monitoring, partnerség) H. László 1989-ben alapította meg első szervezetét az Abaúji Demokratikus Ifjúsági Szövetség Fulókércsi Tagszervezetét. 1998-ban ő lett a település kisebbségi önkormányzatának elnöke, innentől kezdve már önkormányzati színekben pályázott. A Holland Alapítvány 20 észak-magyarországi falu cigány lakosain próbál segíteni 1993 óta, a húsz település egyike Fulókércs. Fulókércs már az induláskor szoros kapcsolatba került a hollandokkal, mert H. László lett az alapítvány egyik kapcsolattartója. Az alapítvány döntései Budapesten születtek, de a programokat helyben a kapcsolattartók kezdeményezték. A kuratórium és a helyi cigány kapcsolattartók között Kees Bakker közvetített. A kapcsolattartók mellett minden faluban dolgozott egy önkéntes családgondozó és egy, az építkezési programért felelős helyi roma. A kapcsolattartó feladata volt a helyi programok koordinálása. Az ő szervezetének számlájára érkezetek a támogatások, amelyeket neki kellett helyben a családgondozóknak és a támogatott családoknak továbbosztani. A kapcsolattartók a fizetést nem kaptak az alapítványtól, de a gulden és a forint átváltásából nyert haszon az övéké lehetett (minden támogatás guldenben érkezett, de forintban lett folyósítva). Ha utazniuk kellett, akkor azért napidíjat kaptak. 4.17.3.2.1 Célkitűzések, elérni kívánt eredmények fő tevékenységi területek Holland Alapítványnak foglalkoztatási programjuk nem volt, egyedül a földprogramjuk célozta meg a helyi munkanélküli romák munkához, jövedelemhez jutatását. 4.17.3.2.1.1 Földprogram A Holland Alapítvány 1994-1997 között minden évben támogatta a fulókércsi Phralipe földprogramját. A földprogram során negyven család részesült támogatásban. Minden család 25 kg vetőburgonyát, 2 kg babot és 2 kg vetőkukoricát kapott. A földet a településtől kapták a Fulókércsre bevezető út oldalában, az úgynevezett kavicsost. Itt 1,5 Ha vetettek be minden évben. Minden családnak kijelölték a sorát, amit maga művelt és takarított be. Az őszi munkák árát a Holland Alapítvány a szervezet számlájára utalta, majd H.László egy helyi traktorossal a munkát elvégeztette. A Holland alapítvány Paul Van der Poel agrármérnök segítségével, ellenőrizte a programot és szükség esetén tanácsokkal látta el a szervezetet. H. László elmondása szerint a tanácsokkal nem sok mindent tudtak kezdeni, mivel azok, Hollandiában állták meg a helyüket nem a fulókércsi kavicsosban. A támogatás sok esetben pénzben történt, de volt úgy hogy, már a vetőmagok érkeztek a településre. A hollandok időnként ellátogattak a településre, ilyenkor megnézték a földeket és elbeszélgettek az emberekkel. 62. oldal


4.17.3.2.1.2 Termék felvásárlási projekt 1996-ban volt egy seprűkötő, kosárfonó és babfelvásárló projektje a Holland Alapítványnak. A projekt során a környékbeli cigány emberektől felvásárolták az általuk otthon előállított termékeket, amiket az alapítvány Hollandiában értékesített, ezzel segítve a helyi lakosságon. H.László volt a program felelőse, ő vásárolta fel a seprűt, a kosarat és a babot. Seprűből összesen 150 db-ot vásárolt, 150 Ftért darabját, kosarat 200-at vett darabját mérettől függően 300-400 Ft-ért. Babot húsz mázsát vett, amit következő év tavasszal vetőmagként visszakaptak a családok. A Hollandok jóval a piaci ár felett vették át a seprűket és a kosarakat, így a családok jól jártak, de ez csak egyszer működött, hosszútávra nem jelentett a családoknak megoldást. A hollandok az óta is jelen vannak Fulókércsen, de évről évre kisebb a jelentőségük. Az emberek inkább a saját kertjeikben gazdálkodnak, mint a kavicsosban. Nem szeretik a közösségi programokat, mert minden évben más földet kapnak, hiába tartják tisztán a sajátjukat ha jövőre, az másé lesz. Jelenleg egy-két család kap a hollandoktól vetőmagot. H.László feladatát M.Imre szervezete, az Együtt Egymásért Egyesület vette át. 4.17.3.2.1.3 Többet Együtt Egymásért Alapítvány 1997-ben alapította M. Imre a Többet Együtt Egymásért alapítványt. Az Alapítvány 2000-ig csak a korábbi földprogramot folytatta 51 családdal. 2000-ben pályázott az alapítvány a MACIKA-hoz traktorra, amit meg is nyertek és kapott a hollandoktól egy IFA-t. Ezzel a pályázattal indult el az alapítvány erdészeti programja. A MACIKA-tól 980 000 Ft támogatást kapott a szervezet fele rész visszatérítendő arányban. A gépek beszerzéséhez még a Holland alapítvány is adott 150 ezer Ft-ot. Mivel a faluban nincsenek fakitermelő végzettségű lakosok és a szervezetnek gépei sincsenek, ezért az erdészetnél csak tisztítást és csemeteültetést vállalnak. Az alapítvány a bevételeit a földprogramba fordítja vissza, így nincs az alapítványnál egyetlen alkalmazottja sem. 4.17.3.2.1.4 Kárpátok Euró-régió Alapítvány projektjei 1998-ban H.László a Kárpátok Euró-régió Alapítvány alkalmazottja lett. Az alapítvány ebben az évben hét csereháti településen indította el Phare támogatásból Kistérségi Cselekvési Programját, Kitörés a Kegyetlenből néven “A Kegyetlen név kistérséget jelöl a Cserehát és a Hernád völgye között. A név eredete a mondák világába nyúlik vissza. A helyi emlékezet szerint IV. Béla király hintajának kiesett az egyik tengelye. Egy arra járó cigány ember észrevette ezt, és ujját dugta a tengely helyére. A térség a kegyetlenül fájó ujjról kapta a nevét. Kilenc település tartozik ma ide: Fáj, Fulókércs, Hernádpetri, Hernádszurdok, Hernádvécse, Novajidrány, Pusztaradvány, Szalaszend és Szemere.”15 A programban Fulókércs, Hernádvécse, Hernádpetri, Novajidrány, Pusztaradvány, Szalaszend és Szemere települések vettek részt. H.László térségi összekötőként lett alkalmazva. Feladata a programban szereplő települések lakosságának tájékoztatása, programok helyi koordinálása tartozott. A pályázatot G.László és B.Ágnes írta, majd ezt nyújtották be a Kárpátok-Euro-régió Alapítványhoz. A projekt fő eleme egy a Kegyetlen Kistérségi Társulás és egy azt segítő alapítvány létrehozása volt. A projektre 80 ezer dollárt nyert a társulás a Phare-tól. A Kegyetlen Társulást, a hét település roma szervezetei, kisebbségi önkormányzatai és települési önkormányzatai alkották. Fulókércs kivételével minden települési

15 NSZ • 2001. november 23. • Szerző: B. A. G.

63. oldal


önkormányzat belépett a társulásba. A 80 ezer dollár egy része a társulási ülések szervezésére, az alapítvány létrehozására, két alkalmazott bérére és egy társulási központ létrehozására lett fordítva. A támogatás másik részét 3,5 M Ft Phare pályázat önrészére fordították. A Phartól nyert 18 M Ft támogatás hat projektre lett fordítva: - Mezőgazdasági képzés, Pusztaradvány - Alkotóház, Pusztaradvány, eredetileg Szemere - Vállalkozásképzés, Szalaszend - Szövőképzés, Pusztaradvány (eredetileg Szemere) - Központi iroda és olajütő műhely létrehozása ( Hernádvécse) - Helyi termékkereskedelem, piaci árusítás (Fulókércs) A programot megelőzően az érintett települések cigány vezetőinek tartott az alapítvány egy szervezetvezetői képzést. 4.17.3.2.1.5 Helyi termékkereskedelem, piaci árusítás (Fulókércs) A vállalkozás célja az volt, hogy kereskedők segítségével a Pusztaradványban előállított kézműipari termékeket értékesítsék. A Kisebbségi Önkormányzat a vállalkozáshoz vásárolt egy kisteherautót és három vásározó sátrat. A projekt a vásározásig soha nem jutott el. H.László szerint ennek az volt az oka, hogy a kisebbségi önkormányzat nem végezhet kereskedelmi tevékenységet. Jelenleg megvan a három sátor, amit különböző rendezvényeken használ a Fulókércsi Kisebbségi Önkormányzat. Az autót az önkormányzat pénzügyi okokból 2002 tavaszán értékesítette. A Fulókércsre jutott támogatás mindösszesen 4,8 M Ft volt. A vállalkozói és eladói képzés el sem indult. Az itt végzettek árulták volna a Pusztaradványban előállított termékeket. Mivel az egész projekt egy szerves egységet alkotott volna, így az egyes elemek meghiúsulása az egész projekt kudarcához vezetett. A települések számára egy használaton kívüli alkotóház és három vásári sátor maradt. A helyi munkanélkülieknek semmilyen hasznot nem hozott a projekt, munkához és bevételhez senki nem jutott. 4.17.3.2.1.6 Soros Alapítvány által támogatott projekt 2000-ben a Fulókércsi Kisebbségi Önkormányzat sikerrel pályázott a Soros Alapítvány Roma Egészségügyi és Környezet-rehabilitációs programjára. A projektjük megvalósítását a Soros Alapítvány 1 671 000 Ft-tal támogatta. A program két részből állt, az egyik a fulókércsi illegális szeméttelep felszámolása volt, a másik a fulókércsi és fáji roma családok lakásainak fertőtlenítő meszelése, ajtók ablakok mázolása. A projektben 9-en dolgoztak, 5 fő Soros ösztöndíjjal és négy fő CKÖ alkalmazásban. Az ösztöndíjasok feladata a meszeléshez és a házak mázolásához szükséges anyagok szétosztása és a munka felügyelete volt. A négy alkalmazott egyike H.László volt, ő egyben ösztöndíjat is kapott, feladata a projekt irányítása volt. A másik alkalmazott a korábbi programból megmaradt kisbusz sofőrje volt. Ő szállította a három fő alkalmazottat munkába és a meszet a családokhoz. A szeméttelep felszámolását két fő végezte, S.Eszter és Sz.Katalin. A házak rendbetételére minden család 10q meszet, meszelőt és gipszet kapott. Az öt ösztöndíjas öt hónapig kapott havi 10 000 Ft –ot a Sorostól. Az alkalmazottak bérébe 500 000 Ft-ot adott a Soros alapítvány a bérek járulékait a Munkaügyi Központ fizette a maradékot a foglakozatási alapból hívták le. A programfelelősön kívül mindenki minimálbéren volt. A projekt megvalósulását nehéz utólag ellenőrizni. A szeméttelep jelenleg is megvan, H.László szerint azért mert március óta újra oda hordják az emberek a szemetet. A családok átvették a meszet és a 64. oldal


gipszet, a program követése ezzel befejeződött, azt nem lehet dokumentumokból megállapítani, hogy hány család meszelte ki valójában a házát. Ez év márciusában a CKÖ elszámolt, a Soros Alapítvány felé ezzel lezárult a projekt. A program foglalkozatási része egy kicsit túldimenzionált, négy ember egy éves alkalmazását nem indokolta egy ilyen léptékű projekt. A szeméttelep felszámolására felvett két közfoglalkoztatott nem emlékszik pár hónap elteltével, pontosan mi is volt a feladatuk, mit csináltak nap mint nap. A sofőr két helyi alkalmazottat szállított munkába egy 374 fős településen és egyszeri alkalommal a családoknak meszet és gipszet. A projekt felelősének munkája sem volt világos, ő fizikai munkát nem végzett csak a meszet szerezte be és alkalmazta a két közfoglalkoztatottat egy évig. 4.17.3.2.1.7 Autonómia Alapítvány által támogatott projektek A Phralipe szervezet 1994-ben őszén pályázott első ízben az Autonómia Alapítványhoz, akkor juh tartásra. A monitori látogatás után az alapítvány ezt az ötletet nem támogatta. A projektet átdolgozás után még abban az évben ismét beadták. Akkor már sertés, szarvasmarha és tojótyúk vásárlásra kértek pénzt az alapítványról. Ezt a pályázatukat támogatásra érdemesnek ítélte az Autonómia Alapítvány kuratóriuma és 300 000 Ft visszatérítendő és 100 000 Ft adományban részesítette a szervezetet. 1994 év végén a szervezet a pályázat módosítását kérte, mert úgy gondolták, hogy a kigondolt tevékenységből, nem fogják tudni visszatéríteni az adósságukat. Az utolsó ötletük a kecsketartás volt. A projektet úgy tervezték, hogy a tsz-től ingyen kapott ólakban közösen egy helyen fogják a 36 anyakecskét tartani. A költségvetésükben még szerepel 6 havi takarmány ára. Négy főt szándékoztak alkalmazni, két állatgondozót és két éjjeliőrt. Az ő bérüket az eladott tej volt hivatva fedezni. A program során, 94-ben 75-80 Ft-os literenkénti tejárral számoltak (jelenleg 90 Ft jó ár érte), de semmilyen áron nem tudták azt értékesíteni. Az egyetlen felvásárló a miskolci korház lett volna, de ők csak hűtőben tárolt tejet vettek volna át. 94 végére sikerült elindítani a projektet H.László, rokonait vette fel dolgozni és mint programfelelős ő is alkalmazott lett. A második monitori látogatáskor a következőket látta az alapítvány munkatársa „Ottlétünkkor egy kecske elleni készült, de már épp elpusztult, orvosi segítségre lett volna szüksége. A gondozók és H.Lászlóék sem foglalkoztak vele „majd lesz valahogy” A ‘talán állatorvost kellene hívni?’ kérdésünk sem igazán hozta őket izgalmi állapotba, majd holnap kihívják.” 1995 márciusára megszűnik a telep, ekkora már csak 27 anyakecske és 15 gida volt. Ekkor a szervezetvezető Hernádvécsére a keresztapjához szállítja a kecskéket, ő vállalta hogy 1996 októberéig (eddig volt a szervezetnek tartási kötelezettsége) tartja az állományt 100 000 forintért, a szaporulatért és a tej ára is őt illette volna. A szervezet tagságának nyomására júniusra visszakerültek a kecskék H.Lászlóékhoz. Ekkor ő egy felhívást tett közzé a faluban, hogy akinek szüksége van az anyákra, azok a szervezettől részletre megvásárolhatják azokat. 17 család jelentkezett. A kecskéket megkapták és a 2500 Ft-os kezdőrészletet befizették. 4.17.3.2.1.8 Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1999-től 2001-ig minden évben 45 család részesült a MCKA kedvezményes vetőmag programjából. A programban eleinte kerti zöldségmagok és kukorica is szerepelt, de később már csak burgonya és bab. Minden igénylő az egész országban ugyanazt az egységcsomagot kapta. Az egységcsomagokban csak a származási hely volt különböző, az hogy ki honnan kapja burgonyát és a babot. Az első programjuk 99-ben az Autonómia Alapítvány Konyhakert programjával egy időben indult. Itt is 45 család részesült támogatásban. Mivel ez a létszám lefedi szinte egész Fulókércs roma populációját, így azt lehet mondani minden család legalább két forrásból kellett, hogy vető magvakat kapjon. A családok nem tudják, hogy a hozzájuk került támogatás eredetileg milyen forrásból származott. 65. oldal


A projekt addig tartott amíg H.László kiosztotta a burgonyát, babot, utána mindenki azt csinált vele amit akart. Még 1999-ben is rendszeresen előfordult, hogy családok veteményezés helyett megették az adomány vetőanyagot. A két program teljesen összemosódott, ehhez járult még hozzá, hogy pár családnak még a hollandok is adományoztak vetőmagot. A program egyik eredménye az lett, hogy H.László zöldségboltot nyitott 1999 augusztusában. 4.17.3.2.2 Kiszolgált piaci és szociális igények, Felhasznált (bevont) erőforrások, a támogatás(ok) forrása. 1994 óta öt adományosztó szervezet – Holland Alapítvány, MACIKA, Soros Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Kisebbségi Önkormányzat költségvetési támogatása - programjai futottak Fulókércsen, a településen ennek ellenére érzékelhető változás nem történt. Minden egyes program, ami elindult a településen kudarcba fulladt. 4.17.4 Miért jó gyakorlat – sikertényezők Fulókércsen ugyanakkora a munkanélküliség, ugyanolyan kilátástalan az emberek sorsa mintha egy projekt sem valósult volna ott meg. A településen élőknek külső segítség nélkül nem sok esélyük van a 90-es évek elején kialakult helyzetből való kilábalásra. Csak a helyi munka jelenthetne kilábalást a falunak, de erre csak a felsorolt projektek próbáltak megoldást kínálni, a fenti eredményekkel. Összefoglalóan elmondható, hogy egy hátrányos helyzetű kistérségben olyan mértékű kielégítetlen szükségletek vannak – megélhetésben, lakhatásban, szolgáltatásban – amely hívja azt, hogy adományozó szervezetek segítséget adjanak az ott élők számára. Azt itt leírt tapasztalatok alapján ki kell mondani, hogy az itt élők nem hibáztathatók azért, hogy minden segítséget elfogadnak és a maguk módján felhasználnak, nem ők a hibásak, hogy a programjaik nem valósultak meg, miután a programok megvalósításához szükséges készségeik is hiányoznak. Az adományozók felelőssége, hogy felmérjék azt, hogy milyen tudások, készségek, szervezeti működés áll rendelkezésre a pályázott ötlet megvalósításához, és annak a mérlegelése is az adományozó felelőssége, hogy a megvalósítandó ötlet életképességét vizsgálja. Amennyiben nem állnak rendelkezésre a megvalósításhoz szükséges készségek, szervezeti működések, akkor se kell elutasítani a pályázat megvalósítását, csak akkor megelőzően képzéseken, tréningeken, tapasztalatcseréken keresztül képessé kell tenni a személyeket, a szervezeti működést a pályázott program megvalósítására. A támogatás biztosításához az adományozónak kell olyan követési mechanizmust is kialakítania, amely láthatóvá teszi a megvalósulás időbeni teljesítményeit, ha szükséges, akkor a pályázat korrekciójának a lehetőségét. 4.17.4.1 A kudarcokat meghatározó fő tényezők bemutatása, következtetések levonása Fontos elöljáróban tisztázni a következtetések levonásánál azt, hogy magánadományok felhasználása nem tartozik semmilyen szoros elszámolási rendszerbe, az adományozó és adományozott megállapodása határozza meg a felhasználási célt és elszámolási módot is. 4.17.4.1.1 Holland Alapítvány programok A Holland Alapítvány kezdte elsőként Fulókércsen a támogatási programját. Adományozói gyakorlata valószínűleg nem volt, hanem a rossz helyzetet látva az emberi jóság és segítőkészség kifejezéseként kezdtek adományokat gyűjteni Hollandiában és az összegyűjtött pénzt elosztani, a helyiek által kitalált ötletek mentén, bízva azok sikerességében. Egy biztos, nem szabályozott módon, 66. oldal


követelmények és a következmények nélkül osztottak emberbaráti szeretetből rengeteg pénzt a környékben. A helyi lakosság biztos pénzforrásnak tekintette az alapítványt a legnehezebb 90-es években és minden lehetőséget kihasználva szereztek adományokat tőlük. Ahogy a pénz osztásának nem voltak szabályi, úgy a projektek ellenőrzésének sem. Pénzügyi elszámolásokat sem kellett feléjük készíteni, elég volt, ha látták a programot és kaptak egy–két adásvételi szerződést. A nem szabályozott pénzosztás következménye volt, hogy a helyi szervezetek nem tartották követelménynek, hogy a szerzett pénzről elszámoljanak, hogy a projekteket eredeti célkitűzéseinek megfelelően hajtsák végre. Így több évi támogatásnak semmi kézzelfogható pozitív következménye nem volt sem a településen sem a régióban. Ennek a gyakorlatnak a hatásai minden későbbi fulókércsi projekten utolérhető, a szervezetlenség, gondok az elszámolással, egyéni haszonszerzés, projektszervezési hiányosságok. Jelenleg a Holland Alapítvány már csak természetbeni támogatást nyújt a település lakosaink. A korábbi rossz tapasztalatokból „okulva”, ez viszont azt eredményezi, hogy sok esetben nem olyan támogatást kapnak a családok, amire valójában szükségük lenne. 4.17.4.1.2 Autonómia Alapítvány 1994-ben, az alapítvány egyik munkatársa, csereháti körutazása, monitorozása alkalmával találkozott H.Lászlóval, mint a környék egyik roma civil szervezetének vezetőjével, ekkor fogalmazódott meg H. Lászlóban az ötlet, az Autonómiához is pályázni kellene. A szervezet rövid időn belül három különböző ötlettel állt elő. Valójában egyik elképzelés sem volt végiggondolva a gazdasági fenntarthatóság szempontjából. A monitorozás alkalmával nem lett ellenőrizve, hogy hol mennyiért adható el a kecsketej, ha ennek utánanézett volna a monitor, nem támogatta volna a projektet. Az sem lett megnézve, hány embert tart el ennyi kecske, négy alkalmazott nagyon sok 35 kecskére. Valójában a szervezet tagsága nem is akart kecsketartó projektet, azt csak a szervezet vezetősége szerette volna. A farmon dolgozók is azt gondolták, ez egy szociális foglalkoztató, így nem törődtek megfelelően az állatokkal. A projekt kudarcában így az alapítvány is felelős, mert egy nem átgondolt projektet támogatott, de a szervezet is, mert nem a helyi lehetőségeknek megfelelő projektet akart megvalósítani. A projekt szervezetlenségéért is a szervezet hibáztatható, és a nem megfelelő emberek alkalmazásáért is. Az alkalmazottak kiválasztásánál a családi kapcsolat volt a legfontosabb és nem az alkalmasság. 4.17.4.1.3 Kárpátok Euro-régió Alapítvány A projekt irányítása Hernádvécséről történt, így Fulókércsről annak menetébe csak részlegesen lehet betekinteni, de eredménytelensége a részletek ismerete nélkül is egyértelmű. A projekt semmi eredményt nem hozott. Az egymásra épülő elemek teljesen önálló életet éltek és egyenként voltak kudarcosak. A szövő képzésen kívül abból semmi nem valósult meg. A projekt irányítás nélkül zajlott, az egymást követő projektelemek időrendben felcserélődtek, előbb vásároltak autót a vásározáshoz, minthogy lett volna kinek vásározni. Nem volt termék sem amit eladhattak volna, mégis vettek autót és sátrat. A projektnek az eszköz szerzés volt a fő célja, minden résztvevő hozzájutott valamihez, autó, alkotóház, számítógép, közösségi ház, ami a projekt végén megmaradt neki, csak az emberek, akikről szólt az egész nem kaptak semmit. A hat fő programszervezőn kívül alkalmazásba senki nem került, a támogató mégsem kifogásolta a projekt meg nem valósulását, így megerősítve a résztvevőket abban, hogy következmények és felelősség nélkül lehet adományokat felhasználni. 4.17.4.1.4 Soros Alapítvány A Soros alapítvány által támogatott projekt, a korábban megtanult sémák alapján valósult meg. Papíron és látszatra minden rendben van, de a gyakorlatban semmilyen eredményt nem hozott. A 67. oldal


több éves beidegződés érvényesült ez esetben is, hogy egy projekt megvalósulásánál, nem az elért eredmények, hanem a látszat a fontos.

4.18 Beregi Kecsketej Szociális Szövetkezet, Csaroda 4.18.1 Alap információk A Beregi Kecsketej Értékesítő és Szolgáltató Szociális Szövetkezet 2008 novemberében alakult Csarodán az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázati felhívására benyújtott sikeres pályázati program nyomán. Az alapító tagok száma 11 fő, az aktuális taglétszám 13 fő. A szövetkezetben a foglalkoztatás 12 fő esetében munkaviszonyban történik, heten tagok, önkéntesként 6 fő dolgozik, akik egyben szövetkezeti tagok is. A szövetkezet a kecsketartás során nyert tej, illetve a kecsketejből előállított termékek értékesítése révén kereskedelmi tevékenységet folytat, valamint vállalkozók és az önkormányzat részére vállal szolgáltatásnyújtást, közúti áruszállítást és zöldterület-kezelést. Árbevétele 2009-ben nettó 36.308.000 Ft volt, amely a fenti tevékenységekből keletkezett. 2010-ben az árbevétele csökkent, 11.697.120 Ft-ot tett ki. A 2011-es évben a szövetkezet a bevételek további mérséklődésével kalkulált. A működés során üzemanyag-költség, bér- és bérjellegű kiadás, könyvelési- és bérleti díj, valamint nyomtatvány költség merült fel. 4.18.2 Háttér, kontextus 4.18.2.1 Társadalmi, demográfiai adatok Csaroda az észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén található, a Vásárosnaményi kistérséghez tartozó, Vásárosnaménytól 12 km-re lévő település. A 24,68 km2 területű település lakosainak száma 579 fő (KSH, 2012. májusi adat). A 27 településből álló Vásárosnaményi kistérségben, 568 km2 területen 2006-ban a megye lakosságának 5,4%-a, azaz 32,2 ezer fő élt. Népsűrűsége lényegesen alacsonyabb a megyei átlagnál, 57fő/km2.A lakosságszám csökkenésének fő oka egyrészt a természetes fogyás, másrészt a térségből történő elvándorlás.

68. oldal


8. ábra – Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége)

Elsősorban a fiatal, jól képzett munkaerő költözik el a térségből. Sokan már középfokú tanulmányaikat is a kistérségen kívül végzik, a felsőfokú végzettséget szerzők többsége pedig ritkán tér vissza munkát vállalni. A megmaradó népesség körében így egyre kevesebb a képzett, fiatal munkaerő, és újratermelődik egy szegényebb, szakképzetlen, hátrányos helyzetű lakossági réteg. A hátrányos helyzetű családokban a második-harmadik generáció születik bele a munkanélküliségbe. 9. ábra – Lakónépesség számának változása az utolsó 10 évben

A megyében magas a roma lakosság aránya (5178 fő), Csarodán a 2001. évi adatok szerint nincs roma kisebbség, körükben senki nem vallotta magát cigány származásúnak.

69. oldal


4.18.2.2 Munkaerő-piaci adatok A kistérség egyik legnagyobb problémája a nagyarányú és tartós munkanélküliség, valamint az alacsony gazdasági aktivitás. A problémák további növekedése szociális válsághoz vezethet. A munkaerő-piactól tartósan távol lévők esetében nemcsak a megfelelő végzettség hiánya idézi elő a munkavállalási nehézségeket, hanem a hiányzó készségek és képességek is. A fejlesztések célja elsősorban az, hogy a munkanélküli és tartósan inaktív lakosság minél nagyobb hányada kerülhessen vissza a munkaerő-piacra – csökkentve ezáltal a szociális konfliktusokat. A kistérségben a munkanélküliségi ráta kis mértékű 2003-ban történt csökkenésétől eltekintve minden évben fokozatosan növekszik, 2008-ban elérte a 21,58%-ot. Az összes nyilvántartott álláskeresőből a tartós álláskeresők aránya 2006-ban 56,95 % volt. Ezzel párhuzamosan – az inaktívak számának csökkenéséből adódóan – az aktivitási és foglalkoztatási ráta is folyamatosan emelkedett. 2007-ben mindkét mutató minimálisan csökkent, az aktivitási ráta így 51,3%, míg a foglalkoztatási ráta 40,3%-ot ért el a 15-64 éves korosztály körében. 10. ábra – Munkanélküliség ráta alakulása

A KSH adatai szerint a munkavállalási korú népesség 17,3%-a volt regisztrált munkanélküli, ezen belül a tartós munkanélküliek aránya 10,2%. Az alacsony jövedelem és az alacsony életszínvonal miatt a szociális gondoskodásra mind a regionális, mind az országos átlagnál nagyobb az igény. Míg 2001 és 2006 között regionálisan és országosan is hozzávetőlegesen 2/3-ával emelkedett a rendszeres szociális segélyben részesülők száma, addig a kistérségben átlagosan több mint kétszeresére emelkedett. Az elöregedő népesség miatt különösen fontos az időskorúakról való gondoskodás feltételeinek megteremtése, fejlesztése is. A térséget sújtó negatív demográfiai folyamatok, a gazdaság teljesítőképességének átlagosnál alacsonyabb színvonala, az alacsony képzettségi színvonal, a rossz egészségi állapot, az alacsony jövedelemszintek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a térség szociális mutatói folyamatosan negatív tendenciát mutatnak. A társadalmi-gazdasági folyamatok hatására a hátrányos helyzetű csoportok – közöttük is különösen a gyerekek – felzárkózási esélyei csökkennek. A térségre jellemző elöregedés miatt különösen fontos lenne a szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatási kör térségi igényekhez történő igazítása és fejlesztése.

70. oldal


A Vásárosnaményi kistérség legfontosabb kihívásai közé azon tényezők tartoznak, amelyek jelentős befolyással bírnak a térség társadalmi-gazdasági felzárkóztatásának megteremtésében. A kistérség kulcsproblémáinak kezelése és a stratégiai előnyt jelentő tényezők kihasználása a térségi fejlesztésre irányuló akcióknak kiemelt területeit kell, hogy képezze. A legfontosabb kihívások összefoglalva a következők: - Elvándorlás – kiemelten a képzett fiataloké - és a népesség elöregedésének megállítása. - Hátrányos helyzetűek felzárkózásának, integrációjának, esélyegyenlőségének megteremtése. - Üzleti infrastruktúra kialakítása. - Feldolgozóipar fejlesztése. - Turisztikai értékek hasznosításának fejlesztése. - Vidéki jövedelemszerzés elősegítése, a lehetőségek fejlesztése. - Időskorúakról való szociális gondoskodás feltételeinek biztosítása. A Vásárosnaményi kistérség gazdaságában hagyományosan a mezőgazdasági jelleg dominál, az ipar nem túl jelentős. Az ipari jellegű vállalkozások többsége szolgáltató jellegű kisipari tevékenységet végez. A kistérségben jelentősebb külföldi működő tőke csak Vásárosnaményban van. Itt a faiparban (INTERSPAN Kft.), az almafeldolgozásban (Agrana Juice Kft.) és a textiliparban (Berwin Ruhagyár Rt.) vannak jelen svájci, német és angol befektetők. E vállalatok mellett Vásárosnaményban megyei és országos szinten is elismert helyi tulajdonú vállalkozások a Naményi Vas- és Fémipari Kereskedelmi /NAFÉM/ Kft. (fémtömegcikk gyártás), a Bereg-Gabona Kft. (takarmány-feldolgozás) és a Kiss B. Ker. Kft. (kereskedelem). A gazdaság fejlesztése szempontjából katalizátor szerep betöltésére képes inkubátorház, illetve ipari park nem található a kistérségben. Az üzleti, ipari háttér-infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges tőke nem áll rendelkezésre a térségben. Ennek oka a helyi vállalkozók tőkeszegénysége, valamint a külföldi tőke alacsony szintű részvétele a térség gazdaságában. Az agrárjellegű vállalkozások száma jóval magasabb a megyei átlagnál, foglalkoztatási szerepük azonban közel azonos a megyei értékekkel. Ezek többsége kisbirtokos egyéni gazdálkodó, akik a térség gazdasági potenciáljában viszonylag kis szerepet tudnak játszani. A térség gazdaságában az egyik kiemelkedő többletet az idegenforgalmi potenciál jelenti. Megfelelő turisztikai attrakciók kialakításával és jó marketinggel ez lehet a kistérség egyik kitörési pontja. A térségi turizmus elsősorban a Tisza vonzerejére épül, de egyre jelentősebb szerepet játszanak a helyi adottságokra épülő rendezvények, műemléképületek és a gyógyvizes fürdők. Természeti értékei közül kiemelkednek a védett természeti értékek. A kistérség területének több mint egyharmada (36%) a Szatmár–Beregi Tájvédelmi Körzet része, amely elsősorban a Beregi-sík és a Tisza mente természeti értékeit védi. A Natura 2000 területek kijelölésével a tájvédelmi körzet védett területei ma már Európai Uniós védettséget is élveznek. A kistérség különleges természet-megőrzési területei: Lónya– Tiszaszalka, Kaszonyi–hegy – Dédai–erdő, Vámosatya–Csaroda, Gelénes–Beregdaróc, Tarpa–Tákos és Felső–Tisza. E területek természet közeli élőhelyeket biztosítanak számos értékes madárfaj számára, ezért a tájvédelmi körzet egyben Szatmár–Bereg különleges madárvédelmi területe is. A térség gazdasági-társadalmi fejlesztésének kihívásai mellett azonosíthatók olyan lehetséges kitörési pontok is, amelyek hosszú távon a fejlesztések alapját képezhetik, vagy dinamizáló hatást tudnak kifejteni a térség felzárkózásában. Az egyik ilyen kitörési lehetőség az, hogy a nemzeti infrastruktúra fejlesztési tervek alapján az M3 autópálya a kistérség területén éri el az országhatárt, ahol kapcsolódik a Kijevig tartó ukrán úthálózatra. E mellett olyan jelentős gazdasági és logisztikai fejlesztések körvonalazódnak a közeli Záhonyi térségben, amelyekkel meg lehet/kell teremteni a kapcsolódás lehetőségét (beszállítói hálózatok, logisztika, stb.). A hazai és nemzetközi elérhetőség javulása a nemzetközi kereskedelembe történő bekapcsolódás mellett a térség - az utóbbi években egyre szervezettebbé váló - turisztikai ágazatára (a térségben termálvíz is fellelhető) is kedvező hatást 71. oldal


gyakorolhat. A fejlődéshez elengedhetetlen a megfelelő infrastrukturális feltételek, illetve szervezeti háttér és együttműködés kialakítása is. 4.18.2.3 A projekt által érintett hátrányos helyzetű célcsoport meghatározása, jellemző problémái AZ OFA program lehetőséget teremtett arra, hogy a helyi adottságokhoz, ismeretekhez igazodva egy összefogáson alapuló állattenyésztési rendszer alakuljon ki Csarodán, amely a tevékenységben részt vállaló, a munkanélküliség terhével sújtott kistérség lakosai életminőségének javulását szolgálja. A környék kecsketartással összefüggő hagyományai egyébként egészen a XVIII. századig nyúlnak vissza. A térségben manapság több olyan család él, akik már korábban is komolyan és szakszerűen foglalkoztak a kecskék tartásával, noha nem nagyüzemi méretekben. Az induló szövetkezet tagjai korábban többségükben (az elnök kivételével) aktívan munkát kereső, de huzamosabb ideje munkanélküliek voltak. A szövetkezet növénytermesztő gépésztechnikus végzettségű elnöke már a szövetkezet létrejöttét megelőzően is gazdálkodóként, állattartóként tevékenykedett. 4.18.3 Jó gyakorlat célja, és tevékenységei, eredményei 4.18.3.1 A projekt főbb szereplői A Beregi Kecsketej Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet megalakításában három család vett részt. A tagok 75%-a korábban már kecsketartással, tejtermeléssel foglalkozó regisztrált munkanélküli, álláskereső volt. A szövetkezet elnöke Csizmár Gyula a szövetkezet létrehozását megelőzően is egyéni gazdálkodóként működött, eleinte szarvasmarha- és sertéstartással, később kecsketenyésztéssel foglalkozott. A szövetkezet az alapító tagok létszámát tekintve 11 fővel indult, majd 2010-re 13 főre bővült. Időközben történtek tagcserék: a tagok többsége a nehéz időszakokban anyagilag nem tudott megbirkózni a felmerülő költségekkel, ezért menetközben önként kiléptek a szövetkezetből, helyükre családtagok kerültek. A támogatási lehetőségről a szociális földprogramban résztvevő szomszédos település, Tiszaadony polgármesterétől, Lakatos Józseftől értesültek. Tiszaadonyban a szociális földprogram keretében működik a kecsketej-termelés és a sajtgyártás. A polgármester javaslatára hozták létre a szociális szövetkezetet, a pályázat az ő szakmai közreműködésével született. A tagok mindannyian a beregi térség szülöttei, közelről ismerik az itt élő lakosság helyzetét, az emberek mindennapi problémáit, a térség adottságait, illetve nehézségeit, s tevékenységük során mindvégig szem előtt tartották az ismert helyi sajátosságokat. A munkamegosztás a tagok között szakmai felkészültség alapján történik, minden munkakört a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező tag látja el. A hatékonyságuk zálogának a megfelelő munkatapasztalatot, valamint a csapatszellemben végzett munkát tekintik. 4.18.3.2 A projekt leírása, története A csarodai Beregi Kecsketej Értékesítő és Szolgáltató Szociális Szövetkezet az OFA Kuratóriuma által 2007-ben meghirdetett „Szövetkezz/2007” pályázati felhívása nyomán alakult, s 2008-ban került bejegyzésre. 2009-ben az OFA következő fordulós, meghívásos pályázatán, amelynek célja a 2007ben nyertes szociális szövetkezetek megerősítése és fejlesztése volt, is részt vettek. A második

72. oldal


pályázat benyújtását elsősorban az a tény motiválta, hogy a szövetkezet egy év alatt nem tudott támogatás nélkül önfenntartóvá válni, illetve tartalékot képezni. A szomszédos Tiszaadonyban 1999 óta működő szociális földprogram keretein belül létrehozott kecskefarm a szociálisan rászoruló réteg megélhetését segíti. Mivel a szociális földprogram célja nem a piaci alapon történő működés támogatása volt, ezért nem rendelkeztek kellő kapacitással a kecsketej értékesítésére. Az értékesítésre ugyan korábban már történtek kísérletek, de azok nem hozták meg a remélt eredményt. A Csarodán kecsketartással foglalkozó Csizmár Gyula magánvállalkozásában is egyértelművé vált, hogy a kecsketej értékesítése nem megy zökkenőmentesen, Lakatos József polgármester javaslatára csatlakoztak a meghirdetett programhoz, létrehozva ezzel a szociális szövetkezetet. Mivel a szociális szövetkezetben a mezőgazdasági termelés nem szerepelt a támogatható célok között, ezért a szövetkezet megalakításának célja a kecsketejből készült termékek értékesítése lett. A tiszaadonyi polgármester a szociális földprogram és a csarodai szövetkezet egymást kiegészítő jellegét felismerve segítette a pályázat szakmai anyagának megszületését. A beregi térségben több család is foglalkozik kecsketartással, kecsketejből készült termékek előállításával. Mivel a termelők a viszonylag alacsonyabb, a kereskedelmi mennyiséghez nem elegendő tejmennyiség miatt önállóan nem tudták az értékesítést megoldani, ezért szükségesnek mutatkozott a termelő családok összefogása, a termelés és a nagyobb tételben történő értékesítés szervezettségének biztosítása. A 2009. évtől a Tiszaadonnyal kötött társulási megállapodás keretében a szövetkezet által begyűjtött tejet – mintegy napi 500 litert – a tiszaadonyi tejfeldolgozó-üzemben bérmunkában dolgozzák fel, az ott előállított termékek piacra történő szállítását pedig a szövetkezet végzi. A tej begyűjtéséhez és szállításához szükséges, az uniós szabályok által előírt hűtőkocsit az OFA első fordulós pályázatán nyert összegből sikerült vásárolniuk. A szövetkezet önálló telephellyel nem rendelkezik, a szükséges adminisztrációs feladatokat az önkormányzattól bérelt irodahelyiségben látják el. A tagok juttatása egyrészt a munkáért fizetett munkabér és az úgynevezett „tejpénz”, azaz az értékesítésre került tej ellenértéke. A kezdeti időszakban a szövetkezet nem működött zökkenőmentesen. A legnagyobb gondot az okozta, hogy az első negyedévben a tagoknak bevétel nélkül önerőből kellett finanszírozni a kiadásokat. Ez rendkívül megnehezítette az együttműködést, többen kiléptek a szövetkezetből. A kilépők helyére családtagok érkeztek, így a szövetkezet lényegében családi vállalkozássá nőtte ki magát. A működés során egyértelművé vált, hogy a kecsketej emberi szervezetre gyakorolt hatását egyre többen felismerik, a vegyszermentes kecsketejből készült termékek iránti kereslet folyamatosan növekszik. Ezzel összhangban a szövetkezet célja, hogy a felvásárolt kecsketejnek, a tiszaadonyi sajtüzemben előállított sajtnak és túrónak szélesebb körű piacot szerezzen. Kezdeti terveik szerint elsősorban a szociális közétkeztetést biztosító helyi önkormányzati konyhákkal szerettek volna megállapodási szerződést kötni kedvező árú, kiváló minőségű alapanyagokból készült termékek szállítására. Végül a biztosabb bevételt ígérő kecskeméti székhelyű Alföldi Garabonciás Kft-vel kötöttek szerződést kecsketúró értékesítésére. Ez a cég lett a szövetkezet legjelentősebb együttműködő partnere 2009-ben. A kecsketúró értékesítéséből 14.957.000 Ft bevételük keletkezett. Az OFA második fordulós pályázata alatt a legnagyobb piacukat elvesztették, mivel financiális okok, a nagyobb összegű köztartozások miatt nem sikerült a kívánt sajtkészítő formát megvásárolniuk. Végül magánszemélyként vásárolták meg a szükséges sajtformát, de a szerződést már nem sikerült megkötniük a céggel. A fővárosba több kereskedőnek is szállítottak, de a szerződött partnerek jelenleg is több millió Ft-tal tartoznak a szövetkezetnek. A környező nagyobb településekre, Kisvárdára, Fehérgyarmatra, 73. oldal


Vásárosnaményba, Nyíregyházára tejdiszkontokba tejet, sajtot szállítanak, a nyíregyházi piacon önálló standdal is rendelkeznek. Sem a szövetkezet, sem a tiszaadonyi sajtüzem nem rendelkezik fagyasztókamrával, ezért raktározás céljából a készterméket egy debreceni hűtőházba kellett szállítaniuk, ami a költségek jelentős emelkedése miatt nem bizonyult rentábilis vállalkozásnak. A szövetkezet elsődleges célja egy saját fenntartású sajtüzem létesítése, ezzel sikerülne kiváltani a 420 Ft/kg bérgyártási, szállítási és raktározási költségeket. A bérmunkában készült termékek minősége sokszor kifogásolható, ez a tény is indokolja egy saját üzem létrehozását. A szövetkezet elnökének tulajdonában lévő ingatlanon létesülhetne sajtüzem, az anyagi források hiányában ez az elképzelés eddig nem valósulhatott meg. 2010-ben a kecskesajt eladásából nem sikerült számottevő árbevételhez jutni. A piac további bővítéséhez szükségesnek tartanák még több gazdát bevonni az állattartásba (jelenleg mintegy 500600 kecskét nevelnek Csarodán), ezáltal több gazdálkodó részesedhetne a piaci juttatásokból. 4.18.3.3 Célkitűzések, elérni kívánt eredmények, fő tevékenységi területek A szövetkezet fő törekvése, hogy a főtevékenység során előállított és felvásárolt termékek értékesítéséhez minél szélesebb körű felvásárló piacot tudjon szerezni, hatékonyabban tudjon értékesíteni. 5 éve vegyszermentesen végzik a termelést, tudják, hogy van kereslet a termékükre, hiszen a kecsketej és az abból készült termékek jótékony hatását a rádió- és televízió-műsorok is népszerűsítik. A szövetkezet egységes arculat kialakítására törekszik, ezért szeretnének saját csomagolási technológiát is bevezetni. A szövetkezet az értékesítő tevékenysége mellett Csarodán és a környező településeken zöldterületkezelést is vállal, az önkormányzatok megbízásából ároktisztítást, kaszálást, favágást, bozótirtást, fűnyírást, télen hó eltakarítást végeznek. Az elvégzett munkával elégedett önkormányzat további megbízásai biztos bevételt jelentenek a szövetkezet számára. A szövetkezeti tagok idős, beteg emberek számára végeznek kerti munkákat. További szolgáltatásként áruszállítást is vállalnak a tejtermelő családok számára. 4.18.3.4 Kiszolgált piaci és szociális igények A programban közvetlenül érintettek az állatok gondozásában és a tej előállításában résztvevő családok. A szövetkezet tagjai stratégiai célként a tevékenység magas színvonalának biztosítása mellett a piaci pozíció megszilárdítását, és a további fejlesztéseket fogalmazták meg. Hosszú távú fennmaradásuk mellett kiemelt céljuk, hogy hozzájáruljanak a helyi munkanélküliség csökkenéséhez, a foglalkoztatottság bővülésétől egyrészt az életszínvonal emelkedését, másrészt a súlyos megélhetési gondok mérséklődését várják. A magasabb bevételt realizáló szövetkezet az önkormányzat anyagi helyzetét a helyi adók nyomán szintén jelentősen javíthatná. 4.18.3.5 Felhasznált erőforrások Az OFA „Szövetkezz/2007” pályázat első fordulójában elnyert támogatási összegből, 19.988.000 Ftból 6.000.000 Ft-ot beruházásokra, 12.988.000 Ft-ot személyi kiadásokra, míg 1.000.000 Ft-ot működési költségekre tudtak felhasználni.Az újabb „Szövetkezz/2009” pályázatban további 9.990.600 Ft támogatásban részesült a szövetkezet. A személyi kiadásokra 8.490.600 Ft-ot, míg működési kiadásokra 1.500.000 Ft-ot tudtak fordítani. 2009-ben a tejtermék értékesítéséből 14.957.000 Ft, a zöldfelület kezelésből 696.000 Ft, a szállítási szolgáltatásból 684.000 Ft nettó árbevétel keletkezett. A következő évben a kecskesajt értékesítéséből nem sikerült nagyobb összegű bevételt szerezniük: 74. oldal


2010-ben a 4.893.479 Ft támogatás mellett a tejtermékek értékesítéséből 2.660.954 Ft, a zöldterület gondozásából, növénytermesztési szolgáltatásokból 3.352.183 Ft, a szállítási tevékenységből 790.504 Ft bevétel származott. 2010-ben az árbevétel 50%-a a sajt értékesítéséből, a fennmaradó 50% a zöldterületek gondozásából keletkezett. 4.18.3.6 A támogatások forrása A szövetkezet számára a fő bevételi forrást az OFA pályázatokban nyert összegek biztosították.A támogatási programok sikeresen lezárultak, az indikátorokat maradéktalanul teljesítették. A támogatási konstrukciókkal többnyire elégedettek, noha az OFA második fordulós pályázatában a pénzügyi kifizetések hat hónapos csúszása miatt komoly gondok keletkeztek. A kínálkozó TÁMOP2.2.3-B pályázati felhívására nem jelentkeztek, mivel nem tudtak újabb tevékenységet felmutatni, s a foglalkoztatottak számának további bővítését sem tudták vállalni. A tapasztalatok szerint a szövetkezet működéséhez három évig lenne szükség az évente csökkenő támogatási összegekre. Támogatás híján a szövetkezet 4-5 személy foglalkoztatásával 1-2 évig biztosan működőképes maradhatna. A hosszú távú működést biztosítaná a kívánt saját tulajdonú sajtüzem és hűtőház létrehozása, amelyek segítségével a tejtermelés, a gyártás, valamint az értékesítés is egy kézben koncentrálódhatna. 4.18.4 Miért jó gyakorlat – sikertényezők Az induló szövetkezet tagjai, akik korábban már foglalkoztak kecsketartással és tejtermeléssel (1-2 állatot tartottak otthon), az elnök kivételével, regisztrált munkanélküliek voltak. A szociális szövetkezet létrehozása Csarodán lehetőséget teremtett néhány szociálisan hátrányos helyzetű család számára a munkához jutásra. A tiszaadonyi polgármester szerint a kecsketartás programja a roma családokban különösen jó hatással van a gyermekek munkára nevelésében. A OFA pályázatoknak köszönhetően lehetőség nyílott a kecsketej-termeléssel foglalkozó családok összefogására. A termelés szervezetté tétele és a termékek nagyobb volumenben történő értékesítése valósulhatott meg a programnak köszönhetően. Az alapító tagok szakmai felkészültsége biztosította az alapot ahhoz, hogy a szövetkezet keretein belül is szervezett és hatékony legyen a munka, hiszen számukra a kecsketartás nem jelentett ismeretlen tevékenységi formát. 4.18.4.1 A sikereket és kudarcokat meghatározó fő tényezők A szövetkezet eddigi legnagyobb sikerének elsősorban a pályázatok megnyerését tekinti. A szövetkezeti tagok tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a kecsketej előállításában a keletmagyarországi régióban alig akad versenytársuk, a legközelebbi, Berettyóújfaluban működő üzemmel is jó kapcsolatot tartanak fenn. Az országban szórványosan, kis mennyiségben előállító termelők nem befolyásolják a szövetkezet piaci lehetőségeit. Ellenérdekeltséget eddig csak a szomszéd földterület gazdálkodó tulajdonosa részéről tapasztaltak. A helyi önkormányzattal és a vállalkozókkal jó kapcsolatot ápol a szövetkezet, már kölcsönszerződésre is sor került az egyik helyi vállalkozóval. Nehézséget jelent a szövetkezet számára, hogy a kecsketej előállításában, a termékek egyenletes piaci terítésében a szezonalitás komoly befolyásoló tényező. Kecsketejhez a tavaszi ellést követően csak októberig lehet hozzájutni, ezért lenne nagyon fontos téli időszakra a helyi tárolási kapacitás biztosítása is. A tejtermékek bérmunkában történő előállítását nem tartják jó megoldásnak, a kiváló minőség biztosítása a piaci fennmaradás záloga. A tiszaadonyi üzemben előállított termékek minőségi ingadozása nagyban befolyásolja a termék piaci keresletét. További forrásokra lenne szükségük az 75. oldal


önálló technológiai fejlesztések megvalósításához, az üzemlétesítést mielőbb megvalósítandó feladatnak tekintik. A tiszaadonyi sajtüzemben dolgozók közfoglalkoztatottak, nem érdekeltek az állandóan magas minőség biztosításában. Amennyiben a saját üzem létesítése nem oldható meg, a szövetkezeti tagok egy, a termelésben érdekelt ellenőrt szeretnének munkába állítani a tiszaadonyi üzemben. A sikeres működés kulcsát abban látják, hogy a szövetkezeti tagok munkát, időt, energiát nem sajnálva dolgozni akarjanak. Ezzel a hozzáállással a kezdetben támogatásra szoruló szövetkezet 3-4 év után önfenntartóvá válhat. Amióta családi alapon működik a szövetkezet, a tagok közötti vagyoni tárgyú ellentétek is megszűntek. A szövetkezet elnöke a gyermekeit is bevonta a munkába, s ezzel biztosítottnak látja a vállalkozás fennmaradását, s a folyamatos munkát. A bekövetkezett gazdasági válság a szövetkezetet is súlyosan érintette, ami a lakossági fogyasztás visszaesésében, likviditási problémákban, illetve a kereskedelmi partnerek közötti körbetartozások további fokozódásában mutatkozott meg. A szövetkezeti tagok súlyos nehézségként élték meg a pályázati kifizetések miatt keletkezett pénzügyi nehézségeket. Az elmaradó pénzek miatt a vállalkozás nagyobb összegű bevételtől is elesett, mivel nem tudták beszerezni a feldolgozáshoz szükséges sajtformát. A nagy megrendelés kiesése miatt és a köztartozások további növekedésének megállítása érdekében 2010-ben 6 főt el kellett bocsátaniuk (a munkabér 50%-át a szövetkezetnek kellett 100%-ban megelőlegeznie). A piaci pozíciók bővítéséhez, az exportlehetőség kiaknázásához (a szövetkezet elnökének a testvére Olaszországban él) nagy mennyiségben előállított, kiváló minőségű termékre lenne szükség. Az együttműködő piaci partnerek folyamatos megrendelései nyomán a szövetkezeti gazdálkodás tervezhetőbbé válhatna.

76. oldal


5

Jó megoldások, tapasztalatok tematikus bemutatása

5.1

A partnerség javításának leghatékonyabb mechanizmusai és elvei

A partnerség építésének lépései: - a releváns partnerek azonosítása, „összehozása”, - olyan cselekvési stratégia kialakítása, ami mögött széles egyetértés van, - intézményes struktúrák, eljárások kidolgozása (azért a bürokrácia útvesztői elkerülendők), - kompetenciák (képességek), erőforrások biztosítása, - kapcsolatok kiépítése helyi, nemzeti, nemzetközi szinten. A kutatások a partnerség építés számos előfeltételére is rámutatnak: - a résztvevők által elérhető előnyök világos meghatározása, - erős vezetés, különösen a kezdeti szakaszban, - képzett menedzsment és projekt munkatársak, - erős, közös helyi identitás, - a partnerek aktív részvétele a stratégiája alakításában és végrehajtásában. Pillinger és Geddes kutatásai alapján a civil társadalom és az önkéntes csoportok meghatározó szerepet játszanak a hátrányos helyzetű csoportoknak szóló integrált társadalmi befogadási programok tervezésében és végrehajtásában. A kutatás azonban rámutat a kockázatokra is. A partnerség hatékonyságának, hatásának javítása érdekében állami szerepvállalásra is szükség van (pl. a menedzsment testületekben, bizottságokban, és nem utolsó sorban a fejlesztések finanszírozásában). 5.1.1

Kölcsönös előnyök

Partnerséget akkor kell/lehet kiépíteni, ha az minden fél számára előnyös. Vannak kézzelfogható előnyök, amik mérhetők, és vannak, amik nem ilyenek, például ilyen a tapasztalat- és a tudáscsere is. Sok esetben a közszféra többet nyer a partnerségből azzal, hogy a többi fél jobban fel van szerelve a problémák azonosítására, megoldására szolgáló eszközökkel. Hasonlóan, a nagy társaságok, akik elkötelezettek a társadalmi partnerség, társadalmi felelősségvállalás iránt, versenyelőnyt szerezhetnek a termék marketingje terén, különösen ott, ahol a fogyasztók tájékozottabbak. Pl.: kimutatták, hogy a belgák 22%-a szívesen fogyaszt társadalmilag felelős módon (Copenhagen Centre et al, 2002). A jobb imázs, ami gyakran mellékterméke a vállalati társadalmi felelősségnek, szintén fontos a szakképzett munkaerő toborzása és megtartás szempontjából. Helyi közösségi szinten a résztvevők előnyei sokszor láthatóak a társadalmi befogadásból a foglalkoztatásba való belépésen keresztül. 5.1.2

Szociálpolitikai keret

A közös cél tudata fontos a partnerség szempontjából. A helyi, nemzeti, regionális és európai szociálpolitikai keretek megléte adhat keretet az együttműködéseknek, és ez orientálhatja a helyi szintű közös célok meghatározását és a kiválasztott eszközöket is. Az ilyen keretmunkákat ki lehet egészíteni támogatási forrásokkal és programokkal nemzeti és európai szinten is. Kiemelkedő példa volt az együttműködésben megvalósuló szociális célú, innovatív beavatkozásokra az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával indított EQUAL program. A magasabb minőségű szociális közszolgáltatások esetén általában a partnerség szerepét is jobban értik az emberek. Azok az országok, ahol az állami jóléti rendszer erős, proaktívabbak a szervezetek is 77. oldal


a partnerség-építésben, főleg azért, mert az együttműködésekkel jobban meg tudnak kell felelni a hátrányos helyzetűek sokféle igényének. 5.1.3

Készségek, képzések

A megfelelő készségek fejlesztése fontos tényező a hatékony helyi partnerségek szempontjából. Fontos a menedzsment és projekt szakértelem, valamint a társadalmi problémák kezelésének képessége. A képzés elengedhetetlen a partnerek készségei, tapasztalatai, forrásai közötti egyenlőtlenség csökkentése érdekében. A hatóságok, magán vállalatok, társadalmi partnerek és a civil társadalom szervezetei általában mind képzési szolgáltatók is. Előkészíti vagy megerősíti a partnerséget, ha egymás képzéseire meghívást kapnak. A kompetenciák fejlesztése témához szorosan kapcsolódik a partnerségen kívüli hálózatoktól való tanulás lehetősége, hiszen ez elősegíti az innovatív ötletekről és programokról való tájékozódást. Geddes azzal érvel, hogy a partnerséggel kapcsolatos információk könnyebben áramlanak helyi szintről a magasabb politikai szint felé, ha vannak hálózatok. Azonban az információcsere a helyi partnerségek között ritkán elegendő, még akkor is, ha a legtöbb EU finanszírozott program tartalmaz forrásokat transznacionális cserére, egymástól való tanulásra (Magyarországon ez általában alulbecsült fontosságú pontja a pályázatoknak). A németországi Wulkow Ökospeicher partnersége hangsúlyozza, hogy egy kicsi, helyi és korlátozott erőforrásokkal rendelkező helyi partnerség nagyobb hatást érhet el, ha a partnerség elvei horizontálisan más területekhez kapcsolódnak. Az Ökospeicher esetében a kezdeményezés innovatív és hatékony jellege külső elismerést és forrásokat hozott, melyek további helyi kezdeményezések létrejöttét segítették. A nyitottság, transzparencia, információ-megosztás, elszámoltathatóság a civil társadalommal való partnerség létrehozásának, működésének szükséges elemei. A társadalmilag kirekesztett csoportok sokféle szükségletei következtében megjelent az átfogó, többközpontú és integrált megközelítés felé való elmozdulás. A civil társadalommal való helyi partnerség fontos eleme lett egy Európa számos országát jellemző új kormányzási kultúrának is. A helyi partnerségek jelentős szociális funkciókat látnak el, azzal, hogy képessé teszik az embereket, hogy úrrá legyenek a társadalmi elszigetelődésen, hogy barátkozzanak; személyes támogatást nyújtanak a bajban lévő embereknek; információval szolgálnak helyi lehetőségekkel kapcsolatban; segítenek az embereknek új kompetenciák kifejlesztésében. Fentebb már említettük, hogy fontos lehetőség, ha a kirekesztett csoportok, maguk is egyre szélesebb körben kerüljenek bevonásra a helyzetbehozásuk során. Ez nem csupán erőforrás oldalról ésszerű, hanem az öngondoskodás lépcsőjén keresztül elvezethet a másokról való gondoskodás szintjéig is.

Közös önkormányzati együttműködés: Ravnsborg, Denmark A magas munkanélküliségnek és a kevés munkahelynek köszönhető a ravnsborgi szociális és foglalkoztatási szolgáltatok közötti szoros együttműködés kialakulása. Létrehoztak egy koordinációs tanácsot, mely magában foglal négy önkormányzatot, a foglalkoztatási szolgálatot, a munkáltatók szövetségét, a szakszervezeti föderációt és a fogyatékkal élők tanácsadó testületét. A tanács arra törekszik, hogy a releváns szervezetek tudjanak egymásról, javuljon tudatosságuk, de speciális kezdeményezéseket is finanszíroz. Az egyik legfontosabb célja, hogy támogassa a veszélyeztetett csoportok helyi vállalkozásokban történő elhelyezését. A foglalkoztatási projektnek 78. oldal


általában foglalkoztatási, jóléti és környezeti céljai is vannak. Az emberek elhelyezése attól függetlenül történik, hogy melyikből segélyezési rendszerből érkeznek (dán duális munkanélküli segélyezési rendszer: foglalkoztatási alap vagy szociális jóléti rendszer). A két rendszer célcsoportjai egyre hasonlóbbá válnak, és a segítségükre szolgáló elérhető eszközök gyakorlatilag azonosak.

Mennyire várható el, hogy a vállalatok részesei legyenek a helyi, szociális célú partnerségeknek? Az üzleti szféra és a társadalom közötti kapcsolat változóban van. Az elmúlt 20 évben sok vállalat vállalt egyre nagyobb felelősséget a társadalmi befogadás, a helyi fejlesztések, a munkakörülmények, a környezet és az emberi jogok területén. Más vállalatok új felelősségeket vállaltak. Ez a változó szerep részben a globalizált gazdaság következménye. A fejlődő világ országai felé irányuló ellátási láncok folyamatosan javulnak, fejlődnek. Az információs technológiák a vállalatok tevékenységét még átláthatóbbá teszik, a cégek számára a más érdekeltekkel való kapcsolat elengedhetetlen, az üzleti politikájuk szerves részévé válik. Európai kontextusban a vállalati társadalmi felelősségvállalás - Corporate Social Responsibility (CSR) kifejezést használják. A Bizottság 2001-es zöld papírja a CSR-t úgy definiálja, ahol a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat integrálnak üzleti tevékenységükbe és más érdekeltekkel való együttműködéseikbe. Ezek az érdekeltek sokszor helyi közösségi csoportok, civil szervezetek. A kutatások rámutatnak, hogy a CSR elsősorban a társaságok menedzsmentjének kezdeményezése. Ezt a menedzsment meggyőződésből vagy stratégiai okokból vállalja. Az e területről készült tanulmányok foglalkoznak a munkafeltételekkel, a helyi környezettel és a helyi közösség tevékenységével. Ez utóbbi esetében az eredmények azt a trendet mutatják, hogy a helyi közösségi tevékenységek támogatása magában foglalja a vállalatok és a civil társadalmi csoportok közötti kapcsolatok fejlesztését.

Az üzlet és a partnerség összekapcsolása: British Gas, Egyesült Királyság 1998-ban a Centrica (brit gázszolgáltató, számos olyan branddel, mint az AA, a British Gas vagy a Goldfish) kidolgozott egy kommunikációs programot. Részletes ügyfél-fókuszcsoportos kutatás alapján a társaság kiválasztotta a megfelelő partnert. A "Help the Aged" (segítség az időseknek) szervezetnek jó híre van a karitatív ágazatban, és hatékony végrehajtási mechanizmusokkal rendelkezik. A karitatív szervezet nemzeti szinten működik, a szolgáltatásokat helyi szinten nyújtja, a korábbi években a hideg miatti elhalálozásokkal kapcsolatos kampányokat folytatott. A British Gas és a Help the Aged együttműködés 1999-ben jött létre, a mai napig több, mint 4.5 millió fontot fordított az együttműködésre a British Gas. A szervezetek világosan meghatározták a célokat, a segítségnyújtás módját, az érintettek bevonását, a kommunikációt és a finanszírozást.

Vállalati szinten a partnerek elvárásainak sokszínűsége kihívást jelent. Az eljárásoknak ezt tudniuk kell kezelni, képesnek kell lenniük az elvárások között a kompromisszum elérésére. A kompromisszum oka lehet az érdekeltek rövid távú profitcélja vagy a menedzsmentnek a vállalat túlélését jelentő hosszú távú víziója. A CSR irányítás helyi, nemzeti és nemzetközi szinten arról szól, hogy biztosítva legyen mind a társaság, mind a civil társadalom kölcsönös haszna, gazdagodása.

79. oldal


5.1.4

Mi a kapcsolat a helyi, regionális, nemzeti és EU-s szint között?

Az Alapítvány kutatása rámutat, hogy az erős partnerség számára a legtermékenyebb környezet ott teremtődik meg, ahol van együttműködés a kirekesztett csoportok és a helyi közintézmények, a társadalmi partnerek, a kormány és az EU-s programok között (Geddes, 1998; Chanan, 1997). Az esetek többségében a partnerség céljai széles alapon nyugszanak, a társadalmi befogadást többdimenziósan közelítik meg, elsősorban a vidékfejlesztést szolgálják. Néhány esetben azonban a feladat konkrétabb, bizonyos csoportok társadalmi igényeire fókuszál. A hatóságok vezető szerepet játszhatnak pl.: a finanszírozáson keresztül. A partnerség egyik hajtóereje gyakran éppen a források keresése. Ebben a kontextusban a partnerség, mint a fenntarthatóság kulcskérdése. Az EU-hoz való szoros kapcsolatot elsősorban az Európai Szociális Alap (ESZA) jelenti, mely támogatja a partnerséget számos a területen. Magyarországon az TÁMOP 5. prioritása esett a mi projektünk hatókörébe. A helyi partnerségről szóló kutatások megerősítik az EU-s finanszírozás szerepét. Ez nélkülözhetetlen olyan országokban, ahol a helyi kezdeményezéseken vagy nemzeti programokon alapuló partnerségek nem fejlődtek még ki. Franciaországban, Németországba és az Egyesült Királyságban az EU-s kezdeményezések hatása korlátozott, mivel az EU-s finanszírozások mértéke alacsonyabb, mint a nemzeti programoké, politikáké. Az EU-s kezdeményezések legpozitívabb hatása Írországban figyelhető meg, ahol a nemzeti és uniós politikákat összehangolták, és az EU-s beavatkozások jelentősek. Magyarországon a programciklusok egy-két évesek (még ha a kifizetések el is húzódnak), az EU-ban a tipikus programciklus 4-5 éves, Írországban ennél is hosszabb. Mindez összefügg azzal, a korábban is hangsúlyozott elvvel, hogy a szociális változások – ezek közé még a partnerség-építést is beleérthetjük – rendkívül időigényesek. A jó helyi kezdeményezések vonzzák a finanszírozást. Ez jellemző volt a több hasonló jeggyel rendelkező EQUAL és LEADER I partnerségekre, ahol a finanszírozási megállapodások a források rugalmas és felelős felhasználását ösztönözték. Mivel a civil társadalommal való partnerség hozzáadott értéket termel a társadalmi befogadás területén, célszerű mindezt a szélesebb közösség számára is láthatóvá tenni. A Szociálpolitikai Agenda prioritásait és elveit a Társadalmi befogadásról szóló kapcsolódó jelentés tartalmazza (Joint report on social inclusion (European Commission, 2002.a). A vezérelv a nyitott koordinációs módszer. Ez azt jelenti, hogy az országoknak meghatározott rendszerességgel be kell számolniuk a közösen meghatározott indikátorokról, melyek mérik a szegénységet, a társadalmi kirekesztést a tagállamokban.

Helyi partnerség a befogadás érdekében: Freezehouse, Stockholm Finnországban, Dániában és Svédországban speciális társadalmi csoportokkal - pl.: a mentálisan beteg, fogyatékkal élők és az alkohol és drogfüggők - foglalkozó önkéntes szervezetek vezető szerepet játszanak a helyi partnerségi projektekben. A stockholmi Freezhouse a fiatalok tevékenységének és képzésének központja, mely fiatalokkal foglalkozó helyi sport és szabadidős egyesületek tagjainak kezdeményezésére jött létre (Geddes, 1998).

A társadalmi befogadás akciók számolnak a hátrányos helyzetű csoportok sokrétű igényeivel. A koordinációs intézkedések nem csak helyi, de regionális és nemzeti szintű szolgáltatásokhoz is 80. oldal


kapcsolódhatnak. A helyi szintű kezdeményezéseket meg kell tervezni, forrásokat kell biztosítani és fenn is kell tartani. A sokféle igényhez igazított szolgáltatások újfajta munkát, néha új struktúrát követelnek meg. Ennek egyik lehetséges módja az erősebb helyi partnerség.

Helyi partnerség az ifjúság érdekében: Valdocco, Spanyolország Valdocco egy andalúz NGO, mely a szakmai és a közösségi integráció érdekében tevékenykedik. Elsősorban olyan fiatalokkal foglalkozik, akiket a kirekesztés fenyeget, intézkedéseket dolgoz ki melyeket maguk a felhasználók, családjaik és szomszédjaik koordinálnak. A szervezett a helyi környezetben jól beágyazott, köszönhetően a kirekesztés elleni küzdelemben való korábbi munkája miatt. Nagyfokú bizalmat és hitelességet ért el a helyiek körében - ez jelentős előrelépés volt egy olyan környezetben, ahol a csoportok nagyon óvatosak az intézményekkel, szervezetekkel szemben. Nagymértékben kellett azonosulni a környék problémáival, a lakosaival. A partnerség kedvező helyzete lehetővé teszi, hogy egy sor formális és informális kapcsolatot hozzon létre.

Összefoglalva, a civil társadalommal való helyi partnerség helyi szintű speciális igényekből alakult ki a partnerek potenciális előnyei és az elérhető források miatt. A társadalom haszna sokszor nagyobb, mint a kedvezményezett egyéneké. Ez a támogató jellegű közpolitikai beavatkozások alapja. A partnerség a problémákkal való foglalkozás egy ígéretes eszköze. A civil társadalommal való partnerség potenciálisan hozzájárulhat az egyéni elszigetelődés csökkenéséhez, más szóval társadalmi tőkét épít. Annak érdekében, hogy befogadó társadalomban éljünk, élénk helyi közösségekre van szükség. Ennek eredményeként a partnerség különféle módokon segítheti a részvételt. Nagyon fontos, hogy a civil társadalmi partnerségek társadalmi befogadásra gyakorolt hatását monitorozni és értékelni is érdemes. Másik megfontolandó kérdés, hogy hogyan lehet fenntartani a folyamatot. A finanszírozás sokszor rövidtávú, az állami ügynökségektől érkező támogatás rosszul koordinált. Meg kellene fontolni a stratégiai finanszírozást, összekapcsolva a speciális társadalmi befogadás céljait szolgáló partnerségeknek juttatott forrásokkal. Amire érdemes figyelni, amikor komplex problémákat kezelünk? - a probléma komplexitása , - a hosszú és rövid távú követelmények összehangolásának nehézsége; - a szemléletváltoztatás szükségessége és akadályai; - a „célzás” kérdései: milyen célcsoportra is célzunk pontosan.

5.2 5.2.1

Társadalmi befogadás: helyi partnerség a civil társadalommal Elősegítheti a társadalmi befogadást a civil társadalommal való együttműködés

Jó és rossz partnerségek is lehetnek, és ezek egy része nincs is jelentős hatással a társadalmi befogadásra. A mi célunk viszont, hogy a járásban kiaknázzuk a partnerségben rejlő valódi lehetőségeket, erősítsük az innovativitásnak lendületet adó együttműködéseket, melyek a fejlődés forrásai lehetnek, és hozzájárulhatnak a konkrét problémák kezeléséhez is. Az elmúlt évtizedekben számos kvalitatív kutatás, esettanulmány, útmutató készült annak érdekében, hogy a segítséget adjon a partnerség sikeres értelmezéséhez, jól működő együttműködések megszervezéséhez.

81. oldal


5.2.2

A jó gyakorlatokra irányuló kutatások az alábbi tipikus kérdéseket teszik fel:

Azt is vizsgálták, hogy ezek a tapasztalatok hogyan adhatók át a döntéshozóknak helyi, regionális, nemzeti és EU-s szinten annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a támogató struktúrák kialakulásához és a partnerség szakmaiságának fokozásához. Ebben a kérdésben a legjelentősebb kiadvány A helyi partnerség: a társadalmi kohézió sikeres stratégiája? ( Local partnership: a successful strategy for social cohesion? Geddes, 1998). 10 ország partnerségeit vizsgálták, melyek állami hatóságokat, más kulcsfontosságú társadalmi szereplőket foglaltak magukba a magán, az önkéntes és a közösségi szektor területéről. A helyi partnerség négydimenziós megközelítését fogadták el: - formális szervezeti kultúrája a döntéshozatalban és a végrehajtásban - a koalíció érdekeinek mobilizálása/mobilisation of a coalition of interests, a különböző partnerek elkötelezettsége, - közös napirend és multi-dimenzionális akcióprogram, - a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem eszköze, a társadalmi kohézió és befogadás támogatása Ez a megközelítés figyelembe veszi a társadalmi befogadás területi dimenzióját. A szociális politikák hagyományosan szektorokra (lakhatás, egészségügy, oktatás) vagy kategóriákra (nők, idősek, fiatalok, fogyatékkal élők, etnikai csoportok, migránsok) helyezik a hangsúlyt. A társadalmi befogadás komplex okaira való reflektálás eredményeként megjelent ezen kezdeményezések integráltabb és multidimenzionálisabb megközelítésének igénye. A helyi partnerséget megfelelő módnak tartották az intézmények és a helyi közösség összehozására a társadalmi befogadást elősegítő új szövetségek és politikák létrehozása érdekében. A helyi partnerséggel foglalkozó kutatási program fő céljai a következők voltak: - a különböző körülmények jobb megértése, melyek megalapozzák a helyi partnerséget (pl: történelem), - a létező tapasztalatok és megközelítése felmérése, a partnerség működésének elemzése.

Helyi együttműködés: Wulkow, Németország A volt kelet-német kormány által kitelepített kis falu, Wulkow (Brandenburg, közel a lengyel határhoz) lakosságának (130 fő) két lehetősége volt: elhagyják a falujukat, vagy harcolnak érte. A közösség a település revitalizációjára vonatkozó kezdeményezéssel állt elő. 1990-ben az újraegyesülést követően létrehoztak egy partnerséget, az Ökospeicher-t, amely szinte minden lakost magában foglalt: gazdákat, ingázókat, a polgármestert, kereskedőket, az iskolát és az egyházat is.

AZ Európa-szerte folyó kutatások megmutatták, hogy a helyi együttműködések létrehozását célzó lendület számos különböző forrásból ered: - alulról építkező kezdeményezések, - munkaadó, szakszervezetek kezdeményezései, - a nemzeti kormányoktól származó ösztönzések (beleértve a finanszírozási lehetőséget is), - uniós programok által kínált lehetősége vagy előírt feltételek. 82. oldal


Helyi együttműködés: Lousa, Portugália Az ARCIL partnerséget a fogyatékkal élő gyermekek érdekében alapították. Helyi önkéntes társaságok hozták létre, melyek a partnerség során kapcsolatba kerültek a közszféra ügynökségeivel, illetve más finanszírozást biztosító forrásokkal, beleérte az eu-s programokat is a fogyatékkal élő helyi gyermekek integrált gondozásának biztosítása érdekében.

30 részletes esettanulmány mutatja, hogy a nemzeti és regionális szintű, társadalmi kohézióra vonatkozó politikák hatékonyabbak, ha kiegészülnek a társadalmi befogadásra vonatkozó helyi szintű kezdeményezésekkel, különösen a hátrányos helyzetű területeken.

Helyi együttműködés: Ballymun, Írország A Ballymun Task Force észak Dublin egy lakótelepén egy ír állami lakáspolitikai modellt mutat be. Egy olyan területről van szó, ahol rosszak a lakhatási körülmények, a lakók között magas az egyedülálló szülők, az egyedülállók és a korábban hajléktalanok aránya. A Task Force azért alakult, hogy közös/közösségi választ adjon a lakhatási krízisre. Ez vezetett egy olyan partnerséghez, melynek tagjai a közegészségügyért és lakhatásért felelős hatóság, a Közösségi Koalíció/Community Coalition és a bérlők szövetsége.

A kutatás sok esettanulmányok keresztül bizonyította, hogyan tud a helyi együttműködés a civil társadalommal (egyéb politikai programok mellett) hozzáadott értéket teremteni egy sokkal befogadóbb társadalom elősegítése érdekében.

Helyi együttműködés: Tyrol, Ausztria A vidéki térségben a mobil gondozás és orvosi szolgáltatások iránti egyre növekvő igény Tyrol szociális és egészségügyi kerületében életre hívta a helyi hatóságok, a háziorvosok, a Vöröskereszt és a helyi közösségben, a szociális ügyekben aktív egyének partnerségét. A kezdeményezés formális szervezeti struktúrát hozott létre, egy fokális érintkezési pontot és egy többfunkciós központot, melyen keresztül a szűkös forrásokat koordinálni és fejleszteni lehet./The initiative provided a formal organisational structure, a focal point of contact and a multi-purpose centre through which tight resources could be coordinated and developed. Ez önsegítő alternatív megoldásokat és nem szakemberek által nyújtott támogatást is magában foglal.

Geddes arra a következtetésre jutott, hogy egy erős állami jóléti rendszerben az állami hivatalok jobban hozzá tudnak járulni a helyi partnerséghez. Geddes állítása szerint a társadalmi befogadás hatása, hogy - a partnerség segíti az adott területen az együttműködési kultúra fejlődését, - a partnerség helyi intézményi keretet jelent, ami képessé teszi a kulcsszereplőket, beleértve a helyi közösségi érdekeket és a kirekesztett csoportokat is, hogy foglalkozzanak a helyi fejlődés, a társadalmi kohézió és a befogadás kérdésével,

83. oldal


-

-

-

-

a helyi partnerség elősegíti a regionális, helyi politikák megvalósítását az integrált programok közvetlen végrehajtásán keresztül, vagy azzal, hogy ügynökségként, közvetítőként vesznek részt a folyamatban, a helyi partnerség elősegíti a gazdasági, szociális és környezeti politikák megvalósulását azzal, hogy azokat a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazítja, nagyobb mértékben tud differenciálni, figyelembe veszi a sajátosságokat a hátrányos helyzetű csoportok igényei vagy olyan más társadalmi problémák kapcsán, mint pl.: a bűnözés, alkoholizmus, kábítószer fogyasztás, a helyi partnerségnek tanulási szerepe is van; az innováció és kísérletezés terepe, a partnerség segíthet a források teljes felhasználásában azzal, hogy helyi kontextusban sokkal hatékonyabban használja fel azokat, illetve hatékonyan csatornáz be további forrásokat, pénzeszközöket, a helyi partnerség értékes szerepet játszik, mint beszélő testület (spokebody) azzal, hogy a helyi érdekek artikulálásával befolyásolja a nemzeti és az európai politikákat.

Összefoglalva, a kutatás megmutatta, hogy a helyi partnerségek pozitívan járulnak hozzá a társadalmi befogadás kezdeményezések folyamatához és eredményeihez is. Jobb politikai koordinációt és integrációt eredményeznek, kreatív, innovatív ötletekre ösztönöznek. Fontos, hogy megkönnyítik a társadalmi befogadás multi-dimenziónális megközelítését. Ebben az értelemben megérik a rájuk fordított pénzt. 5.2.3

A szociálpolitika koordinálása

Az Alapítvány kutatása szerint a kirekesztett csoportok foglalkoztatási integrációja érdekében tett intézkedések a szociál- és foglalkoztatás politika jobb koordinációját követelik meg. (Ditch and Roberts, 2002). A koordináció nem új a szociálpolitikában. Koordinációs struktúrákat már 4 évtizeddel ezelőtt is hoztak létre. Általában az országok duális rendszert működtetnek a munkanélküliek támogatására. Egyrészről vannak a biztosítás alapú munkanélküli ellátások, másrészről a rászorultsági alapú szociális segély. Gyakran a szociális, jóléti hatóságé a vezető szerep a koordináció kialakításában, nem utolsó sorban a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások terhe miatt. Nemzeti döntés, sajátosság, hogy melyik határozza meg a koordináció alakulását. Az önkéntes szerveztek és a privát szektor jelentős szerepet játszanak a koordinációs struktúrákban. A civil társadalommal való partnerség kulcsfontosságú, nem csak a problémák azonosítása, hanem az integrált programok fejlesztése miatt is. Egy másik alapítványi projekt az európai háztartási szolgáltatásokban/household services való foglalkoztatást vizsgálta (Cancedda, 2001). A tanulmány olyan szolgálatokkal foglalkozott, mint a gyermekgondozás, idősgondozás, takarítás, lakásfenntartás és otthoni étkeztetés/home maintenance and catering. Ezeknek a szolgáltatásoknak a minősége nagyon fontos a társadalmi befogadással kapcsolatban, mint ahogy a munkahelyteremtés is, különös tekintettel az idősödő társadalomra. A tanulmány azt találta, hogy a tagállamok növekvő figyelmet szentelnek a partnerségre, ami a szolgáltatások koordinálásának eszközére, ezzel javítva minőségüket. Az ilyen szervezetek bevonásának komparatív előnye abban a képességükben rejlik, hogy azonosítani tudják a problémákat és a megoldásokat a helyi közösséggel való szoros kapcsolatuk miatt.

84. oldal


Az Alapítvány „Minőség a szociális közszolgáltatásokban” c. tanulmánya (Pillinger, 2001) rámutat, hogy a civil társadalommal való partnerség fontos eszköz a felhasználók szolgáltatás-tervezésbe történő bevonásának javítására. Az esettanulmány szerint azonban ezzel a kérdéssel továbbra sem foglalkoznak eleget. A felhasználói részvételt jobban lehetne finanszírozni mind nemzeti, mind helyi szinten, és szükség lenne a szélesebb civil társadalom bevonására is. Számos tanulmány rámutat a civil társadalom megnövekedett szerepére a szükségletek közötti szakadék (needs gap) megszüntetésében. Ez a helyzet Spanyolországban, ahol a korábban állami tulajdonban lévő szociális szolgáltatások terén jelentősen növekedett a magántőke bevonása. Írországban és az Egyesült Királyságban az önkéntes és közösségi szektor mutat jelentős növekedést az elmúlt években.

Partnerség a szolgáltatások nyújtásában: Bologna, Olaszország Egy terve vonatkozó megállapodás, mely a helyi egészségügyi tröszt, a helyi kórház, két állami jóléti és jótékonysági intézmény, a szakszervezet és a nyugdíjas szövetség között jött létre, vezetett a szociális és egészségügyi szolgáltatási hálózat átszervezéséhez, korszerűsítéséhez. A Total Quality Plan célja az volt, hogy csökkentsék az intézményi ellátást és elősegítsék új, otthoni ellátási szolgáltatások létrejöttét rászoruló idősek számára. Ennek eredményeként koordinált szolgáltatások jöttek létre, az otthoni gondozás, nappali ellátás, residential and sheltered housing, jövedelemtől függő támogatás, családtámogatás, szomszédsági szolidaritás kezdeményezések, a hivatalok közötti értékelési rendszerek és vészhívó rendszerek egy kerettervbe kerültek. Az összes szolgáltatáshoz való egyetlen hozzáférési pontot eset menedzsment megközelítésen keresztül/through a case management approach szervezték meg.

Pillinger hangsúlyozza a kezdeményezések monitorozásának és értékelésének fontosságát. Ez a civil társadalmi szervezetek növekvő felelősségét jelenti, különösen a munkakörülmények vonatkozásában annak biztosítása érdekében, hogy a növekvő foglalkoztatás ne eredményezzen egy duális munkaerő-piacot a szociális munkakörök másodlagos státuszával. A jelentés rámutat a közösségeknek a szolgáltatás-tervezésbe és fejlesztésbe való bevonásának fontosságára. A koordinációhoz elengedhetetlen a hatékony partnerség, és Pillinger szerint ez a legjobban a felhasználók, önkéntesek, közösségi szervezetek, privát vállalkozások és állami szervek keretén belül működik. Mivel sok felhasználó megtapasztalja a hátrány sokféle formáját, integrált, preventív programok kellenek. A partnerség formális rendszerei, a jól informált hálózatok, fontos szerepet játszanak a koordinált és integrált szociális szolgáltatások biztosításában. A kutatás (Pillinger, 2001) rámutat arra a tényre, hogy a hálózatosodás és a partnerség új készségeket, szkilleket igényel. Szintén fontos hogy elegendő idő legyen a külső partnerségekben és hálózatokban folyó munkára, és ezt támogatnia kell a helyi és regionális hatóságoknak. Jó gyakorlatokat azonosítottak Ausztriában, Finnországban, Olaszországban és Spanyolországban. Röviden, a civil társadalommal való helyi partnerség hozzájárulhat a jobb társadalmi befogadási stratégiákhoz azzal, hogy - bevonja az érintett csoportokat a megoldások kidolgozásába, - fórumot teremt a vitára, innovációra, - jobb koordinációt biztosít a szakpolitikai terület és a szolgáltatások között azzal, hogy bevonja a civil társadalmat.

85. oldal


5.3

A partnerség javításának leghatékonyabb mechanizmusai és elvei

Az Alapítvány kutatása (Geddes, 1998) szerint a partnerség kiépítése és fenntartása egyensúlyt igényel. Helyi szempontból szükséges: - a releváns partnerek azonosítása, összehozása, - konszenzus-stratégia megtárgyalása, - intézményi struktúrák, eljárások kidolgozása, - készségek, erőforrások biztosítása, - kapcsolatok kiépítése helyi, nemzeti, nemzetközi szinten. A kutatás a partnerség építés számos előfeltételére is rámutat: - a résztvevők által elérhető előnyök világos meghatározása, - erős vezetés, különösen a kezdeti szakaszban, - képzett menedzsment és projekt munkatársak, - erős, közös helyi identitás, - a partnerek aktív részvétele a stratégia alakításában és végrehajtásában. Pillinger és Geddes munkájából kitűnik, hogy a civil társadalom és az önkéntes csoportok meghatározó szerepet játszanak a hátrányos helyzetű csoportoknak szóló integrált társadalmi befogadás stratégiák tervezésében és végrehajtásában, sokszor többdimenziós igényekkel. A kutatás azonban rámutat a korlátokra is. A partnerség hatékonyságának, hatásának javítása érdekében mind stratégiai, politikai (menedzsment testületekben, bizottságokban), mind gyakorlati és operatív szinten cselekvésre van szükség. Hasznos a helyi partnerség szempontjából, ha a kapcsolatok nem csak horizontálisan, helyi szereplők között, hanem vertikálisan, regionális, nemzeti, európai érdekeltekkel is épülnek. A civil társadalom részvétele és befolyása változó. Egyes esetekben marginalizálódott közösségek vezetik a kezdeményezéseket, a legtöbb esetben azonban szerepük korlátozott. A civil társadalom részvételének növelése érdekében Geddes javasolja az önkéntes és közösségi szervezetek aktív hálózatának kiépítését, elsősorban azokét, amelyek kirekesztett társadalmi csoportokat és közösségeket képviselnek. Ahogy más alapítványi kutatások is rávilágítanak, a közösségi szervezetek kapacitásépítési folyamata hosszú távú pénzügyi és egyéb forrásokat igényel (Chanan, 1992 and 1997). 5.3.1

A társadalmi partnerek szerepe

A munkaadók és a munkaadók szervezetei gyakran fontos szerepet játszanak a civil társadalommal való helyi partnerségben. Egyes elemzők szerint ezt erősíteni kellene azzal, ha a munkaadók elfogadnák a helyi közösség több képviselőjét és elősegítenék a jobb információáramlást a partnerségi testületek tagjai és a szélesebb üzleti közösség között (Geddes, 1998). Ugyanígy javasolják a munkaadói szervezeteknek, hogy biztosítsanak jobb tanácsadási, képzési lehetőségeket a partnerség iránt elkötelezett tagjaiknak. Geddes javasolja a munkáltatók sikeres bevonására vonatkozó jó példák terjesztését a nemzetközi üzleti network-ökön keresztül. A kutatás szerint a szakszervezetek is erőteljesebben részt vehetnének a civil társadalommal való helyi partnerségekben azzal, hogy elősegítik a munkakapcsolatokat a közösség és az önkéntes szervezetek között. A nagyobb részvétel biztosítása érdekében a kutatás rámutat arra, hogy a szakszervezeteknek képzéseket, támogatásokat kellene nyújtaniuk tagjaiknak, és a helyi, nemzeti, nemzetközi szintű szakszervezeti részvétel példáit terjeszteniük kellene.

86. oldal


Összefoglalva az Alapítvány e területen végzett kutatását, azonosítani tudjuk a legfontosabb helyi partnerséget motiváló tényezőket: 5.3.2

Kölcsönös előnyök

Partnerséget akkor kell létrehozni, ha az minden fél számára előnyös. Vannak kézzelfogható előnyök, amik mérhetők, és vannak nem ilyenek. Fontos a pénzügyi szempont, de fontos a tapasztalatcsere és a tudáscsere is. Sok esetben a közszféra többet nyer a partnerségből azzal, hogy a többi fél jobban fel van szerelve a problémák azonosítására, megoldására szolgáló eszközökkel (Geddes, 1998). Hasonlóan, a nagy privát társaságok, akik elkötelezettek a társadalmi partnerség iránt, versenyelőnyt szerezhetnek termék marketing terén, különösen ott, ahol a fogyasztók tájékozottabbak. Pl.: kimutatták, hogy a belgák 22%-a szívesen fogyaszt társadalmilag felelős módon (Copenhagen Centre et al, 2002). A jobb imázs, ami gyakran mellékterméke a vállalati társadalmi felelősségnek, szintén fontos a szakképzett munkaerő toborzása és megtartás szempontjából (Møller, 2003). Helyi közösségi szinten a résztvevők előnyei sokszor láthatóak a társadalmi befogadásból a foglalkoztatásba való belépésen keresztül (Geddes, 1998; Chanan, 1992, 1997). 5.3.3

Szociálpolitikai keret

A közös cél tudata fontos a partnerség szempontjából. Helyi, nemzeti, regionális és európai szociálpolitikai keretek kidolgozása fontos, hogy az együttműködések egyértelmű szerepet játsszanak a helyi szintű közös célok meghatározásában (pl.: helyi szociális feladatok) (Geddes, 1998; Møller, 2003). Az ilyen keretmunkákat ki lehet egészíteni gazdasági ösztönzőkkel nemzeti és európai szinten. Európai példa az ESZA EQUAL programja. 5.3.3.1

A szociális közszolgáltatások minősége

A magasabb minőségű szociális közszolgáltatások esetén általában a partnerség szerepét jobban értik (Geddes, 1998). Azok az országok, ahol az állami jóléti rendszer erős, univerzális, proaktívabbak a partnerség-építésben, főleg azért, mert az együttműködéseknek meg kell felelniük a hátrányos helyzetűek sokféle igényének (Geddes, 1998; Møller, 2003; Pillinger, 2001). 5.3.3.2

Készségek, képzések

A készségek fejlesztése fontos tényező a hatékony helyi partnerség szempontjából (Geddes, 1998; Møller, 2003; Chanan, 1992, 1997; Pillinger, 2001). Különösen fontos a menedzsment és projekt szakértelem, valamint a társadalmi problémák kezelésének képessége. A képzés elengedhetetlen a partnerek készségei, tapasztalatai, forrásai közötti egyenlőtlenség csökkentése érdekében. A hatóságok, magán vállalatok, társadalmi partnerek és a civil társadalom szervezetei mind képzési szolgáltatók. Az Eurocounsel projekt, melyet az Alapítvány 1990-ben indított, munkanélküliek és a munkanélküliség veszélyével szembenézőknek szóló tanácsadó szolgáltatások jó gyakorlatait vizsgálta. Meglévő szolgáltatások információs, tanácsadó, iránymutató tevékenységeit vizsgálta, és feltárta, hogy hogyan lehetne ezeket a szolgáltatásokat javítani (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, 1994). Az eredmények rávilágítottak a hatóságok, a privát vállalkozások, (néha) a civil társadalom közötti partnerség szerepére. Javaslatot fogalmaztak meg a különböző szolgáltatók közötti koordináció javítására és a felhasználók bevonására.

87. oldal


5.3.3.3

Network-ök

A készségek, képzés kérdéséhez szorosan kapcsolódik a partnerségen kívüli hálózatok léte, melyek elősegítik az innovatív ötletekről és programokról való informálódást (Geddes, 1998; Møller, 2003; Chanan, 1992, 1997). Geddes azzal érvel, hogy a partnerséggel kapcsolatos információ könnyen áramlik helyi szintről a magasabb politikai szint felé, ha van hálózat. Azonban az információcsere a helyi partnerségek között ritkán elegendő, még akkor is, ha a legtöbb EU finanszírozott program tartalmaz forrásokat transznacionális cserére. A németországi Wulkow Ökospeicher partnersége hangsúlyozza, hogy egy kicsi, helyi és korlátozott erőforrásokkal rendelkező helyi partnerség nagyobb hatást érhet el, ha a partnerség elvei horizontálisan más területekhez kapcsolódnak (diffused in other areas). Az Ökospeicher esetében a kezdeményezés innovatív és hatékony jellege külső elismerést és forrásokat hozott, melyek további helyi kezdeményezések létrejöttét segítették. 5.3.4

Hogyan járul hozzá a partnerség a jobb kormányzáshoz

A társadalmi befogadásra vonatkozó európai politikák fókuszában az elmúlt két évtizedben változás történt, a hangsúly a kormányról a kormányzásra/irányításra/governance helyeződött. A Kormány vagy nemzeti, regionális vagy helyi, és gyakran politikai szektor specifikus. Hierarchikus és bürokratikus. A társadalmilag kirekesztett csoportok sokféle szükségletei következtében megjelent egy mindent átfogó, többközpontú és integrált megközelítés felé való elmozdulás iránti igény. Itt a kormányzás/irányítás kifejezés a releváns. A civil társadalommal való helyi partnerség egy eleme ennek a szélesebb, új kormányzásnak. Annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a civil társadalommal való partnerség hogyan járul hozzá a jobb kormányzáshoz, az Alapítvány kutatása 3 fő kérdésre mutat rá: részvétel eszközei, a politikaterületek integrációja, vállalati felelősség változó szerepe. 5.3.5

A partnerség eszközei

A partnerség gyakran olyan csoportokat is magában foglal, amelyek hagyományosan kimaradnak a döntéshozatalból. Az Out of the shadow - Local community action and the European Community (Chanan, 1992) c. tanulmány hátrányos helyzetű térségekben lakók problémáival kapcsolatos esettanulmányokról számol be. Ezek azokra a helyekre fókuszáltak, ahol segítséget kértek, vizsgálták, hogy mennyire voltak aktívak az emberek a helyi kérdésekkel kapcsolatban attól függetlenül, hogy érintettek voltak-e, illetve vizsgálták a helyi közösségi csoportokat is. A helyi partnerségek alacsony profilú, de jelentős szociális funkciókat látnak el, mint pl.: hogy képessé teszik az embereket, hogy úrrá legyenek a társadalmi elszigetelődésen, hogy barátkozzanak; személyes támogatást nyújtanak a bajban lévő embereknek; információval szolgálnak helyi lehetőségekkel kapcsolatban; segítenek az embereknek új készségek kifejlesztésében. Chanan szerint az ilyen kezdeményezések korlátozottak és túl kicsik voltak ahhoz, hogy a rászorulók jelentős számát elérjék. Geddes és az Oxfor Research által készített esettanulmányok (Geddes, 1998; Møller, 2003) azt mutatják, hogy a kirekesztett csoportok egyre szélesebb körben kerülnek bevonásra az új, szélesebb kormányzásba. Ez az ágazatközi helyi partnerségeken keresztül, gyakran eu-s szintű programokhoz kapcsolódva valósul meg. A civil társadalom szervezetei és az államilag támogatott hálózatok erősítik a részvételt, bár Geddes rámutat, hogy a partnerségben való részvétel folyamatos emelkedésének biztosítása érdekében szükség van az egyenlő esélyek politikájára.

88. oldal


5.3.6

Mi a kapcsolat a helyi, regionális, nemzeti és eu-s szint között?

Az Alapítvány kutatása rámutat, hogy az erős partnerség számára a legtermékenyebb környezet ott teremtődik meg, ahol van együttműködés a kirekesztett csoportok és a helyi közintézmények, a társadalmi partnerek, a kormány és az eu-s programok között (Geddes, 1998; Chanan, 1997). Az esetek többségében a partnerség céljai széles alapon nyugszanak, a társadalmi befogadást többdimenziósan közelítik meg, elsősorban a vidékfejlesztést szolgálják. Néhány esetben azonban a feladat konkrétabb, bizonyos csoportok társadalmi igényeire fókuszál. A hatóságok vezető szerepet játszhatnak pl.: a finanszírozáson keresztül. A partnerség mindig jelenti a források keresését is. Ebben a kontextusban a partnerség fenntarthatósága kulcskérdés. A kutatás állandó következtetése a helyi, regionális és eu-s szinten a hatóságok által létrehozott keretprogramok fontossága. A programok tervezése és végrehajtása során fontos figyelembe venni a helyi tapasztalatokat és készségeket/skills. A foglalkoztatással és társadalmi befogadással kapcsolatos céloknak világosnak kell lenniük, a finanszírozásukat több évre kell biztosítani, ha el akarjuk érni a társadalmi integrációs célokat. A jó gyakorlatok példái mutatják a különböző szektorok közötti, minden szinten meglévő partnerségek és részvétel fontosságát különösen a civil társadalom, a felhasználók és a helyi közösségek vonatkozásában. Az eu-s kapcsolatot elsősorban az ESZA-t jelenti, mely támogatja a partnerséget ezen a területen. Sok szociális szolgáltató számára a partnerség elengedhetetlen. A gazdasági és társadalmi célú partnerségi stratégiák helyi együttműködési struktúrákban valósulnak meg, melyeket az európai strukturális alapok alakítanak ki. A helyi partnerségről szóló részletes tanulmány megerősíti az eu-s finanszírozás fontosságát. Ez nélkülözhetetlen olyan országokban, ahol a helyi kezdeményezéseken vagy nemzeti programokon alapuló partnerségek nem fejlődtek még ki. Franciaországban, Németországba és az Egyesült Királyságban az eu-s kezdeményezések hatása korlátozott, mivel az eu-s finanszírozások mértéke alacsonyabb, mint a nemzeti programoké, politikáké. Az eu-s kezdeményezések legpozitívabb hatása Írországban figyelhető meg, ahol a nemzeti és uniós politikákat összehangolták, és az eu-s beavatkozások jelentősek (Geddes, 1998). Geddes azt találta, hogy a helyi partnerség építésére és az előnyök elérése szánt időkeret hosszabb mint a tipikus programciklus 4-5 éve. A kutatás szerint nincs egy jó gyakorlat a helyi partnerség vonatkozásában. Utal az EU folyamatos támogatásának fontosságára a különböző eu-s, helyi kezdeményezésekkel, nemzeti programokkal támogatott helyi partnerségek transznacionális tapasztalatának és jó gyakorlatának cseréje érdekében. A kutatás rávilágít arra a pozitív hatásra, mi szerint a helyi kezdeményezések vonzzák a finanszírozást. Ez volt jellemző a LEADER I partnerségre, ahol a finanszírozási megállapodások a források rugalmas és felelős felhasználását ösztönözték. Azt is mutatja, hogy sok esetben a helyi szintű hatékony horizontális partnerség igényli a vertikális (a helyi szereplők, regionális, nemzeti hatóságok és az EU közötti) partnerséget is. Megerősítést nyert az Aktív szociál- és foglalkoztatáspolitika integrált megközelítése (Integrated approaches to active welfare and employment policies) c. jelentésben (Ditch and Roberts, 2002), ami rámutat a helyi és nemzeti szereplők közötti jó kommunikáció és visszacsatolás szükségességére, hogy a politikai keretmunkáknak a helyi tapasztalatokra, a helyi valóságra fogékonynak kell lenniük.

89. oldal


5.4

A szélesebb körű társadalmi befogadás stratégia elemei

A civil társadalommal való partnerség hozzáadott értéket termel a társadalmi befogadás stratégiája számára. Célszerű bemutatni a szélesebb társadalmi befogadás stratégia egyes elemeinek rövid bemutatását, melyek más alapítványi kutatások tapasztalatain alapulnak. Az Alapítvány kutatási programja szorosan kapcsolódik a Szociálpolitikai Agenda 2000-hez. Ez 3 összekapcsolódó kérdésre mutat rá: gazdasági növekedés, minőségi munkahelyek számának növekedése, társadalmi befogadás. Fontos megismételni, hogy a munkaerő-piaci integráció csak egy útja a társadalmi befogadásnak; más csoportoknak más célok és szolgáltatások kellenek. 11. ábra – A Szociálpolitikai Agenda 2000 felépítése

A Szociálpolitikai Agenda prioritásait és elveit a Társadalmi befogadásról szóló kapcsolódó jelentés tartalmazza (Joint report on social inclusion (European Commission, 2002.a). A vezérelv a nyitott koordinációs módszer. Ez azt jelenti, hogy az országoknak meghatározott rendszerességgel be kell számolniuk a közösen meghatározott indikátorokról, melyek mérik a szegénységet, a társadalmi kirekesztést a tagállamokban. Jelenti azt is, hogy a társadalomi kirekesztés elleni Nemzeti Akcióterveket kell készíteniük. A társadalmilag kirekesztett csoportok speciális szükségleteinek értékelésén alapulva az alapítványi munka 5 kulcsmegközelítésre helyezi a hangsúlyt, mindegyik releváns az Európai Szociálpolitikai Agenda szempontjából (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, 2001): 5.4.1

Fokozott részvétel

A kirekesztett embereknek fel kell ajánlani a helyzetük javítását célzó szociális politikák tervezésében és értékelésében való részvétel lehetőségét. Ugyanígy biztosítani kell a hátrányos helyzetűek hatékony részvételét is. A civil társadalommal való helyi partnerség csak egy stratégia a fokozott részvétel érdekében. Hasonló kezdeményezések a politikai döntéshozók és szolgáltatást nyújtók hosszabb távú kulturális változását igényelhetik. Chanana a részvétel 2 szintjét veszi figyelembe (Chanan, 1997): - általános állampolgári cselekvés helyi közösségeken és önkéntes szervezeteken keresztül, ezáltal a helyi lakosság többsége részt vesz társadalmi kapcsolatokban, szabadidős tevékenységekben, kölcsönös segítségnyújtásban és releváns kérdések támogatásában; - helyi fejlesztési programokban való részvétel közösségi képviselők vagy szervezetek útján. 90. oldal


A részvétel fokozása érdekében Chanan azt javasolja, hogy - meg kell határozni az alapokat/baselines, a célokat és ki kell építeni a monitoringot, - kölcsönösen erősíteni kell a részvétel 2 típusát, pl.: az általános szektor szervezeteinek egy fóruma jelöli ki a közösség képviselőit/a forum of organisations in the sector of general activity could appoint.. - ki kell dolgozni és végre kell hajtani egy stratégiát a helyi közösségi szektor kapacitásépítése érdekében, hogy megfeleljenek a céloknak és hozzájáruljanak más projektekhez. 5.4.2

Munkaerő-piaci integráció

Az európai társadalmi befogadás stratégia e fontos eleme foglalkozik a megnövekedett foglalkoztathatóság és a munkaerő alkalmazkodóképességének aggaszó kérdésével. Magában foglalja a képzést is. De foglalkozhatna a jobb foglalkoztatási tanácsadó szolgáltatásokkal, az ezekre vonatkozó értékelésekkel, minimum szabályokkal, nagyobb hangsúlyt fektethetne a munkanélküliség megelőzésére. A szociális és gondozó szolgálatok nem csak a fiatal szülők, de az idősebb dolgozók és a hátrányos helyzetű csoportok szempontjából is relevánsak. A politikai döntéshozók és a szociális partnerek aktívabb munkakerő-piaci intézkedéseket is megfontolhatnának, pl.: vállalkozóvá válás támogatása, önfoglalkoztatás fejlesztése. Ezeknek az intézkedéseknek a fenntarthatósága fontos. Nem elég megnézni a munkaerő kínálati oldalát. A termékek és szolgáltatások iránti hosszú távú kereslet, melyet a munkahelyek hoznak létre, ugyanolyan fontos. Az Európai helyi foglalkoztatás-fejlesztési kezdeményezés elengedhetetlen e tekintetben, és gyakran a civil társadalommal való helyi partnerségen alapul. Bár a foglalkoztatás fontos eszköz a társadalmi befogadás szempontjából, a társadalmi befogadás stratégiáknak olyan csoportokat is támogatniuk kell, amelyek nem érdekeltek a foglalkoztatásban, mint pl.: a nyugdíjasok, vagy egyes fogyatékkal élők. 5.4.3

Képzés

Amellett, hogy hogyan kell erősíteni a partnerséget, fontos a munkatársak képzése is. A hatékony partnerség új munkamódszereket, új kompetenciákat és munkastílusokat eredményezhet, valamint új munkavállalói kategóriákat is. A partnerségben való munka nagyobb szakmaiságot, vezetői és kommunikációs készségeket igényel. 5.4.4

Vita és javaslatok

Az elmúlt 10-15 évben a civil társadalom helyi partnerségekben betöltött szerepe jelentős változáson ment keresztül. Legalább 3 szakaszt különböztethetünk meg. Az 1980-as években, amikor a közszolgáltatások anyagi gondokkal küzdöttek, a nagy társadalmi, gazdasági és környezeti problémák helyi közösségi csoportok és önsegítő szervezetek létrejöttéhez vezettek. Az NGO-k sokszor ad hoc alapon alakultak, köszönhetően a nem megfelelő helyi infrastruktúrának. Gyakran nem álltak kapcsolatban egymással és/vagy a közszférával. Az 1990-es években a szociális szolgáltatások és a politikai döntéshozók helyi, regionális , nemzeti és EU-s szinten látták a jobb kooperációban és a civil társadalmi szervezetk társadalmi befogadás politikákba és programokba való bevonásában rejlő potenciált. A partnerség vitágzott, főleg eu-s programok támogatásával, hangsúlyozva a társadalmi partnerek, a hatóságok és a magánvállalatok szerepét.

91. oldal


Mostanság az EU-ban sok vállalat veszi ki részét a társadalmi felelősségvállalásban, mely üzleti stratégiájuk részét képezi hosszú távú fennmaradásuk érdekében. A helyi partnerségek fontos megközelítést jelentenek. Nincs mennyiségi becslés, hogy hány vállalat választotta ezt az utat. Azonban a fejlődés jelentős, és egyik hajtóereje a társadalmi befogadás érdekében működő partnerségek növekedésének. Összefoglalva, a civil társadalommal való helyi partnerség helyi szintű speciális igényekből alakult ki a partnerek potenciális előnyei és az elérhető források miatt. A társadalom haszna sokszor nagyobb, mint a kedvezményezett egyéneké. Ez a támogató jellegű közpolitikai beavatkozások alapja. A partnerség egy problémával való foglalkozás eszköze. A civil társadalommal való partnerség potenciálisan hozzájárulhat az egyéni elszigetelődés csökkenéséhez, más szóval társadalmi tőkét épít. Annak érdekében, hogy befogadó társadalomban éljünk, élénk helyi közösségekre van szükség. Ennek eredményeként a partnerség különféle módokon segítheti a részvételt. Nagyon fontos, hogy a civil társadalmi partnerségek társadalmi befogadásra gyakorolt hatását monitorozni és értékelni kell. Másik megfontolandó kérdés, hogy hogyan lehet fenntartani a folyamatot. A finanszírozás sokszor rövidtávú, az állami ügynökségektől érkező támogatás rosszul koordinált. Meg kellene fontolni a stratégiai finanszírozást, összekapcsolva a speciális társadalmi befogadás céljait szolgáló partnerségeknek juttatott forrásokkal. A civil társadalom különböző struktúrájú, célú, forrású és munkamódszerű szervezetek széles körét takarja. A közpolitikáknak támogatniuk kellene a civil társadalmi szervezetek speciális és eltérő igényeit. Az alapítványi és más kutatások is megerősítették a helyi partnerségeket támogató eu-s politikák fontosságát. Igény van a nemzetközi tapasztalatcsere támogatására. Az EU-nak vizsgálnia kell, hogyan lehet optimalizálni a programok általános finanszírozási időszakát a pozitív hatás biztosítása érdekében. A politikafejlesztés és a jó gyakorlatok kulcskérdései a következők: - Erősebb, de rugalmasabb politikai keret a civil társadalommal való partnerség érdekében, mely tartalmazza a Szerződés (Treaty) felülvizsgálatának vitáját. Nemzeti szinten ez összefüggésben lehet a decentralizációra vonatkozó vitával. Az Alapítványi kutatás világosan mutatja, hogy a civil társadalommal való partnerséggel kapcsolatos mainstream innovatív megközelítések érdekében erős struktúrára van szükség helyi és központi szinten. - Indikátorok, értékelési és monitoring eszközök kifejlesztése a partnerség eredményének, hatásainak vizsgálatához. Az indikátorok ilyen fejlesztésénél figyelembe kell venni a Szociális Platform és a Tanács Szociális védelmi bizottságának munkáját. - A partnerség finanszírozásának biztosítása - elsősorban a helyi önkormányzatok, nemzeti kormányok és eu-s programok megfontolása. A politikai döntéshozóknak meg kell fontolniuk a hosszabb távú finanszírozás lehetőségét, hogy az stratégiai legyen azáltal, hogy speciális partnerségekhez és a társadalmi befogadás céljaihoz gazdasági ösztönzőket kapcsolnak. A társadalmi befogadásra, mint hosszú távú befektetésre kell tekinteni. - Jobb tájékoztatás és iránymutatás. Míg az Európai Bizottság felel a fenntartható fejlődésért ezen a téren, további erőfeszítésekre van szükség. Különösen szükséges a finanszírozási lehetőségekről szóló tájékoztatás fejlesztése. - Releváns képzési programok létrehozása a partnerségben résztvevők számára. Az elmúlt évtizedben a civil társadalom partnerségben való részvétele sokkal professzionálisabb lett. 92. oldal


Hangsúlyt kell fektetni a advanced képzési programokon szerzett tapasztalatoknak a kevésbé advanced területekkel való megosztására. Hálózatok támogatása. Az alapítványi kutatás azt mutatja, hogy a hálózatok támogatásával a partnerek fontosabb szerepet játszhatnak helyi, regionális és nemzeti szinten. A különböző szintek és szektorok összekapcsolásával a hálózatok speciális funkciót láthatnak el. Léteznek az innovatív megközelítéseket megosztó, határon átnyúló hálózatok eu-s szinten, de szükséges még több helyi szintű kezdeményezés támogatása is. Politikák, minisztériumok/részlegek/departments jobb koordinációja - ez a nemzeti kormányok és a helyi önkormányzatok, valamint az Európai Bizottság feladata. Jelenti a szociális és foglalkoztatási szolgáltatások minőségének integrációval történő javítását. Jó lenne, ha az állami szervezetek azonosítanák és megvitatnák, hogy hogyan lehetne a szociális szolgáltatásokat megerősíteni a civil társadalom bevonásával. A társadalmi partnerség kutatások kiszélesítése - ne csak a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással foglalkozzanak, hanem a társadalmi tőkével. A társadalmi tőke kutatások jobban meg tudják ragadni az itt taglalt kérdéseket, pl.: élénk civil társadalmi szervezetek hálózatokkal, képzéssel való ellátása stb.

-

-

-

A fenti ajánlások szerint az integráló inputokat a civil társadalmi szervezetekből be kell emelni a társadalmi befogadás stratégiáiba. Az Alapítvány átfogó kutatása szerint ez biztosíthatja a minőségi politikákat és azok hosszú távú, sikeres hatását. Az Európai Szociális Modell a szolidaritás és részvétel közös vízióján alapszik. A civil társadalommal való jobb partnerséget tervezésével, azok jobb menedzselésével lehet ezt erősíteni.

5.5

Válogatott pozitív kezdeményezések

5.5.1 5.5.1.1

Nemzeti pozitív kezdeményezések Az irányelv átültetése

A szabad mozgásról rendelkező irányelv 7. cikkelye elismeri a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogot, ha az adott személy elegendő forrással rendelkezik saját maga és családja eltartására, nem terheli a befogadó tagállam szociális ellátórendszerét az ott tartózkodás ideje alatt, és rendelkezik átfogó egészségbiztosítással a befogadó államban. A tagállamok ettől eltérően is rendelkezhetnek. A spanyol kormány pl.: nem vezette be ezt a záradékot. A szabad mozgásról szóló irányelvet beemelték a spanyol jogrendszerbe (240/2007-es Királyi Rendelet). Az „elegendő forrás” kihagyásáról a spanyol hatóságok egyeztettek a Bevándorlók társadalmi integrációs fórumával (Spanish authorities consulted with the Foro para la Integración Social de los Immigrantes - Forum for Social Integration of Immigrants), a Bevándorlási háromoldalú állandó bizottsággal (Comisión Permanente de la Comisión Laboral Tripartita -Permanent Commission of the Labour Tripartite Commission for Immigration), valamint az Idegenrendészeti ügyekkel foglalkozó tárcaközi bizottsággal (Comisión Interministerial Tripartita - Inter-ministerial Commission for Aliens Affairs). A spanyol szabályozás feltétlen tartozkódási jogot biztosít az uniós polgároknak. Bár létezik regisztrációs kötelezettség, de az uniós polgároknak csak személyazonosságukat és állampolgárságukat kell igazolniuk. Semmilyen más feltételnek nem kell megfelelni (foglalkoztatottság, gazdasági önállóság, tanulmányok). A családtagoknak, függetlenül az állampolgárságuktól, csak a családi vagy függőségi kapcsolattól, joguk van az ott tartózkodásra, mely az uniós állampolgárságból ered. Nem kell elegendő forrás igazolni, illetve azt sem, hogy nem terhelik 93. oldal


meg a szociális ellátórendszert. A szabad mozgást csak közrendi, közbiztonsági, közegészségügyi okokból lehet korlátozni. Ez a megközelítés nagyban elősegíti a társadalmi befogadást mind a roma, mind a nem roma eu-s állampolgárok tekintetében. 5.5.1.1.1.1 Társadalmi befogadás az oktatásban Az Egyesült Királyságban a 2009-es iskolai felvételről szóló törvény előírja azon Európai Gazdasági Térség állampolgárainak oktatását, akik törvényesen tartózkodnak az Egyesül Királyság területén munkavégzés vagy egyéb gazdasági céllal. Antirasszista jellege, valamint a multikulturális gyakorlat miatt az Egyesült Királyság oktatási rendszere pozitív és befogadó oktatást biztosít a roma gyermekeknek. Számos releváns tényezőt találhatunk. Faji egyenlőség, antirasszizmus, a különbözőség kezelésének, tiszteletének központi szerepe az oktatási gyakorlatban. Ez a valóságban azt jelenti, hogy egy másik etnikai kisebbségi csoport befogadása rutineljárássá válik. A társadalmi befogadás ezen új gyakorlata az oktatásban gyakran meghatározó része a roma eu-s állampolgárok életének, a mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog szabad gyakorlásának. "Azt érezzük, hogy tagjai vagyunk a helyi közösségnek, részt veszünk a társadalmi és a közéletben, jövőt biztosíthatunk a gyerekeinknek, akik részt vehetnek a többségi oktatásban, és ez felülmúlja a külföldön való új életkezdéssel együtt járó negatívumokat. Számos, a cigányokra,/utazókra/romákra vonatkozó nemzeti oktatási stratégia létezik, mely jó gyakorlatként szolgálhat. Létezik a társadalmi befogadásra vonatkozó átfogó politika. A Gyermekek, iskolák és családok minisztériuma ( Department for Children, Schools and Families) a Cigányok, utazó gyerekek/traveller children és fiatalok befogadásáról szóló útmutatóban kimondja: „El tudják képzelni, milyen nehéz lehet egy gyereknek úgy tanulni, hogy folyamatos félelemnek van kitéve azért, mert cigány? Befogadó tanulási környezetet kell kialakítanunk minden gyermek számára. Minden kulturális hátteret meg kell értenünk és tiszteletben kell tartanunk. A cigány vagy utazó közösségekből érkező gyerekeknek biztonságban kell érezniük magukat az iskolában, érezniük kell a törődést, hogy mind a gyerekek, mind a szülők büszkék lehessenek identitásukra. Az iskolák kötelessége a közösségi kohézió erősítése. Növelni kell a helyi önkormányzatok, iskolák, szülők és diákok tudatosságát, hogy megtegyék a változáshoz szükséges lépéseket. Ha a gyerek, fiatal befogadottnak, motiváltnak érezi magát, (iskolai) jelenléte és eredményei nőnek.” Az iskolai népszámlálás tartalmazza a cigány/roma kategóriát, mely magában foglalja azokat a tanulókat, akik magukat cigánynak és/vagy romának, utazónak és/vagy hagyományos utazónak, romaninak és/vagy romani cigánynak, velszi cigányak skót utazónak/cigánynak vagy egyszerűen romnak vallják magukat. Az etnikai háttér a meghatározó, függetlenül attól, hogy nomád, félnomád vagy letelepedett cigányokról van szó. A befogadás kulcseleme a roma gyerekek azonosítása és fejlődésük monitorozása. Ez a politika számos egyéb intézkedéscsomagot is tartalmaz. Ezek közé tartoznak a specifikus gyerekcsoportok életszínvonalára vonatkozó beavatkozások. Pl.: 2008-ban az iskolákkal, gyermekekkel és családokkal foglalkozó minisztérium jelentése szerint ebben a tekintetben jelentősen nőttek a roma, cigány, utazó tanulók eredményei. Az Egyesült Királyságban a helyi önkormányzatok felelőssége az oktatás, minden önkormányzat autonómiával rendelkezik a nemzeti politika megvalósítása tekintetébe. Ezen keret mellett vannak a cigányok/romák/utazók oktatására vonatkozó standard modellek, melyek támogatják a roma eu-s állampolgárok gyerekeinek oktatását. A gyermekjóléti szolgáltatások rendszerén belül romákkal foglalkozó helyi önkormányzati szolgálat a TES (Traveller Education Services), az EMAS (Ethnic 94. oldal


Minority Achievement Service). Mindkét szervezet foglalkozik roma eu-s állampolgárok gyerekeivel, és együttműködik más szervezetekkel, mint pl.: a szociális és gondozó szolgálatok. A TES /EMAS révén az oktatási szolgálatok központi szerepet játszanak a különböző korú családtagokkal, mint a szülőkkel, felnőtt gyerekekkel, 5 év alatti gyerekekkel, iskolába nem járó iskoláskorú gyerekekkel való kapcsolattartásban. A TES/EMAS képviselői az EU-val kapcsolatos információkkal látják el a roma családokat, kapcsolatot tartanak szószólóikkal, valamint a helyi NGO képviselőivel. Ez azért lehetséges, mert a helyi önkormányzatok monitorozni tudják a tanulók etnikai hovatartozását az iskolai nyilvántartáson keresztül (PLASC- Pupil Level Annual School Census). A PLASC 2003-ban került bevezetésre, standardizált etnikai kategóriákban gyűjt információt. Az iskolának értékelniük kell politikájuk ezen csoportok integrációjára gyakorolt hatását. Az Egyesült Királyság roma eu-s állampolgárságú gyerekek számára nyújtott oktatási modellje jó gyakorlatnak tekinthető, mely tagállami szinten megalapozza a társadalmi befogadást. A multikulturális és antirasszista politika működése, valamint a speciális cigány/roma/utazó politikák segítik az oktatási szolgálat fejlesztését, mely befogadja és integrálja a roma eu-s állampolgárokat. 5.5.1.2

Regionális pozitív kezdeményezések

5.5.1.2.1.1 Roma integrációs terv Katalóniában Spanyolország jó példa a más tagállamokból érkező romák helyzetére vonatkozó stratégiai regionális kormányzati tervezésre. Formálisan a spanyol állam átfogó politikával rendelkezik a roma befogadás támogatására: Programa de Desarrollo del Pueblo Gitano .- Development Programme of Roma people - A romák fejlesztési programja. A más tagállamokból érkező romákra azonban ez nincs hatással. A regionális kormányzás szintjén a Pla Integral del Poble Gitano a Catalunya (Integrated Plan for the Roma People in Catalonia – Catalan Plan - a romák integrációs terve Katalniában - katalón terv) tekinthető jó gyakorlati modellnek a roma befogadással kapcsolatos regionális kormányzati stratégiai tervezés vonatkozásában, különösen a más tagállamból érkező, Katalóniában tartózkodó romákra. A Katalán Terv egyedülálló, más tagállamokból érkező romákkal kapcsolatos aggályoknak a roma regionális stratégiai kormányzati politikába történő explicit integrációjára ad példát. Az első roma integrációs terv (2005-2008) a Katalóniába érkező kelet-európai romák helyzetével foglalkozott, a más tagállamból érkező roma eu-s állampolgárokat megnevezték, a terv kifejezetten nekik szólt - ez magában egyedülállóan jó gyakorlat. Az új katalán terv folytatja ezt a munkát. A kormány évi 3.5 millió euró támogatást fogadott el a terv végrehajtására. Ez az intervenció fejleszti a roma eu-s polgárokkal folyamatban lévő munkát, és fontos modellként szolgál más regionális és nemzeti kormányoknak. Az új terv külön foglalkozik a Kelet-Európából érkező roma népességgel 4 különböző gazdaságpolitikai intézkedésen keresztül. Egyértelműen jelzi a kormányzati felelősséget és a részvételt az alábbi intézkedésekben: Intézkedés 6: A Kelet-Európából érkező romákkal kapcsolatos vészhelyzetek kezelésére egy hálózat/áramkör felállítása. Ennek bevezetése. Felelőse a Szociális ügyekért és Állampolgárságért felelős Minisztérium - bevándorlási titkárság Intézkedés 13: A Kelet-Európából érkező romákkal foglalkozó tárcaközi bizottság koordinálása. Felelőse a Kormányzási és Közigazgatási Minisztérium - Állampolgársági intézkedések titkársága.

95. oldal


Intézkedés 37: A Kelet-Európából újonnan érkező roma közösségek megismerése érdekében képzések szervezése (szakembereknek szóló képzések). Felelőse a Szociális ügyekért és az Állampolgárságért felelős Minisztérium - bevándorlási titkárárság Intézkedés 39: A kelet-európai roma diákok iskolai sikerességének támogatása. A Kelet-Európából érkező roma gyerekek iskoláztatása. Felelőse a Katalán Oktatási Minisztérium. Még korai lenne értékelni az új katalán tervet, a befogadás elve és a roma eu-s állampolgárok szélesebb társadalmi befogadását célzó intézkedések nagyon fontosak. Egyértelmű az igény a hasonló stratégiai tervezésre Európa szerte, összhangban a szabad mozgással. Ez a megközelítés Spanyolországban általánosságban, Katalóniában különösen pozitív kapcsolatot jelent az EU és a kormányzat által támogatott civil társadalom gyakorlati munkájával. Ez azt jelenti, hogy ahol széleskörű társadalmi integrációs intézkedéseket hajtanak végre a nemzeti romák vonatkozásában, abból a más tagállamból érkező romák is profitálnak. Ezen tágabb kereteken belül a katalán tervben a más tagállamból érkező romák integrációja regionális szinten a legjobb példa a jó gyakorlatra. 5.5.2 5.5.2.1

Helyi pozitív kezdeményezések Roma családok integrációja Cesson-ban

EU-s állampolgárságú roma családoknak egy kis faluban történő integrációjával Franciaország hasznos modellel szolgál. 2008 októberében a meluni törvényszék elrendelte 15 romániai roma család kilakoltatását, akik akkor már több éve elfoglaltak egy vándorlóknak szánt területet Cessonban. Ezek után Cesson városa elhatározta, hogy támogatni fog 25 főből álló 4 családot saját területén, elsőbbséget biztosítottak olyan családoknak, akik gyerekei a közösségi iskolába jártak. Cesson városa új területen helyezte el ezeket a családokat, és tervet dolgozott ki társadalmi integrációjukra. A kezdeményezés révén Cesson városának az volt a célja, meggyőzze a városlakókat, hogy idegen családok integrálása lehetséges. A polgármester kijelentette: "Nem korlátozhatjuk szolidaritási politikánkat Cesson tradicionális lakóira. A város nem lehet közömbös a máshonnan jöttek sorsa iránt, nem lehetünk érzéketlenek az iránt, ami a világ más részein történik. A szolidaritás ilyen kontextusában a város támogatja ezt a 4 családot az álláskeresésben, a dokumentumaik rendezésében, lakhatásuk megoldásában és hogy a gyermekeik iskolába járjanak. A kezdeményezés minden érintettje számára előkészítettek egy szerződést, mely meghatározta minden szociális partner szerepét, kötelezettségvállalását a kezdeményezés sikere érdekében; az aláírás volt a Családi projekt megvalósításának kezdete. 2008. november 14-én a családok jelenlétében a helyi hatóságok és civil szervezetek Romeurope nevű koalíciójának képviselői aláírták a szerződést. A családok, a helyi hatóságok és a nem kormányzati szervezetek nagyon elégedettek a kezdeményezéssel. A családok évekig bizonytalanságban éltek; most állandó lakhatásuk, legális munkájuk van, a gyermekeik iskolába járnak. A tapasztalatok Cesson szkeptikus lakóinak azt mutatják, hogy idegen családok befogadása nem jelent különösebb nehézséget. Jelenlétük a városban már nem képezi vita tárgyát. 2009. október 10-én a cesson-i helyi önkormányzat sajtókonferencián értékelte a roma családok integrációját. Munkáltatók, tanárok és a Romeurope képviselői vettek részt a konferencián, ahol a polgármester kijelentette: "Akkor, amikor sokan kiutasítják az illegális bevándorlókat ahelyett, hogy integrálnák őket, mi megmutattuk, hogy ezen roma családok befogadása nem probléma, ha van politikai akarat." 96. oldal


5.5.2.2

Integrált, a többségre jellemző/mainstream lakhatás Pisa-ban

2002 óta Pisa önkormányzata szervezi a Cittá sottili (Thin cities) elnevezésű programot a helyi egészségügyi szolgálattal (Local Sanitary Unit - USL) és nem kormányzati szervezetekkel együtt. A program végrehajtója az USL, finanszírozója a toszkán régió. A program általános célja a társadalmi befogadás útjainak kiépítése olyan társadalmi kirekesztettségben élő emberek számára, akiknek lakhatási körülményei nagyon rosszak. A program tartalmazza a településen élő roma közösségek fejlesztését, valamint a táborok bezárásához kapcsolódó mediációban való részvétel fejlesztését szolgáló programot, valamint a társadalmi befogadás lehetőségét. A tevékenységek támogatásában részt vesz 3 roma mediátor, rendszeres találkozókat tartanak a helyi hatóságok, civil szervezetek és a roma közösség, hogy feltérképezzék a társadalmi igényeket és monitorozzák az eredményeket. A program közel 450, a volt Jugoszláviából érkező és 40 romániai romát céloz meg, olyan roma családok közvetlen részvételére összpontosít, akik aktívan részt vesznek a saját helyzetük javítását célzó tevékenységekben. A program tartalmazza olyan roma családok segítését, akik szegregáltan, nomád táborokban élnek, valamint integrált lakhatási megoldások, bérelt szállások azonosítását. Támogatják a családok nomád táborokból való kiköltözését, normális lakhatásuk megoldását, a családok, szociális szolgáltatások és a földesurak/landlord elkötelezettségét, velük olyan "társadalmi szerződést" kötnek, melynek célja a családok autonómiájának elérése. Ezért támogatják a költségvetési tervezést a lakbér és a közüzemi díjak rendezése érdekében, valamint a programon belül személyes terv elkészítését és értékelését is segítik. A programon keresztül roma családok kaptak segítséget lakhatásuk megoldásához bérleti megállapodások születtek a tulajdonosok és a lakásszövetkezetek között, melyek partnerként működtek a programban, valamint olyan állami lakásokhoz jutottak roma családok, melyeknek költségét teljes egészében a mediációval támogatott családok viselik. 2002 és 2007 között 400 roma ember, beleértve a romániai romákat, kapott segítséget a nomád táborok elhagyására. 4 tábort zártak be, lakosait sikerül integrálni a többségre jellemző lakhatási körülmények közé. A családok vagy befogadó központokban élnek vagy bérelt lakásokban. Körülbelül 200 gyerek rendszeresen jár iskolába. A projekt megvalósítása nehézségekkel járt. Például a népszámlását vagy a tevékenységek feltérképezését a roma lakosság ellenőrzésnek élte meg. Ezen kívül a kedvezményezettek leginkább azok voltak, akiket számba vettek a népszámlálás és a feltérképezés kezdeti szakaszában; akik később érkeztek Olaszországba, gyakran kimaradtak a programból. A sajtóban beszámoltak arról, hogy helyi önkormányzatok a program pénzét használták fel arra, hogy visszaküldjenek romákat Romániába azzal a feltétellel, ha feladják szabad költözéshez való jogukat, és meghatározott ideig nem térnek vissza Olaszországba. Mindazonáltal a programot innovatívnak tartják Olaszországban köszönhetően annak az egyértelmű szándéknak, mely meg kívánja haladni a "felszerelt nomád tábor" fogalmat, mint roma lakhatási megoldást. Ahogy egy olasz USL tisztviselő mondta: „nem akarunk olyan nomád táborokat létrehozni, amelyek újratermelik a problémát… Szakítunk ezzel a gyakorlattal és a befogadás útját választjuk.” A program másik innovatív eleme a különböző szereplőknek (önkormányzati, regionális, provinciális), NGO-knak és a roma közösségnek a szisztematikus intézkedések végrehajtásába való bevonásának integrált megközelítése. Partnerségben a bevont szervezetek koordinált módon kezelik a problémákat, amelyekkel a romák szembenéznek, mikor munkát, lakhatást, iskolát, egészségügyi szolgáltatást keresnek. Érdemes megjegyezni, hogy a program végrehajtása párhuzamosan történik 97. oldal


egy másik NGO projekttel, mely társadalmi mediációs szolgáltatást, foglalkoztatási támogatást és roma gyerekeknek szóló iskolai programokat nyújt. Ez a kezdeményezés fontos tanulsággal is szolgál a jövőre nézve, átruházhatósága attól függ, hogy képesek vagyunk-e erős és hatékony partnerségek kiépíteni a különböző szektorok és a kormányzás különböző szintjei között. Szükség van hálózatosodásra/networkingre, az intézmények erős elkötelezettségére, hogy képesek legyenek komplex és szisztematikus módon foglalkozni a romák többdimenziós problémáival. 5.5.2.3

A gyermekkoldulás megelőzése Kordobában

Spanyolországban számos pozitív kezdeményezés létezik önkormányzati szinten. Kordobában a település a gyermekkoldulás megelőzését szolgáló projektet valósít meg -Proyecto de Intervención Social de Calle para la atención y prevención de la Mendicidad Infantil (Project for Street Social Interventions for the Attention and Prevention of Children Begging). A projekt magában foglalja a roma anyákkal való kapcsolatfelvételt, tájékoztatásukat, téma iránti érzékenységük felkeltését, szociális támogatást, bölcsődei (nursery) ellátást, ahol a 3 év alatti gyerekeket szakemberek gondoznak, amíg az anya koldul. A roma gyerekekre és a koldulásra irányuló médiafigyelem fontos hangsúlyozni a beavatkozás innovativitását. A projekt egy sikeres, nem kényszerítő modell a kérdés kezelésére, mely a társadalmi befogadás iránti elkötelezettségen alapul. Egy tisztviselő szerint a helyi önkormányzat érzékelte, hogy roma asszonyok gyerekeikkel mennek koldulni. Míg más önkormányzatoknál ezt jogi úton oldották meg a koldulás betiltásával, mi egy alternatív módszert próbáltunk ki. Az ötlet, hogy a gyerekek többségi/mainstream bölcsődébe mennek. Tavaly 7 gyermek került integrált bölcsődébe. 2004-ben indult az az önkormányzati szociális szolgálat, mely segíti a szociális támogatáshoz való hozzájutást az informális településeken. Néhány családnak átmeneti elszállásolást biztosítottak menhelyeken, miközben megkezdődött a további lehetőségekről a párbeszéd egy ad hoc munkacsoportban, mely a helyi bevándorlási tanácson belül jött létre. Mivel egy átfogó beavatkozásra nem jött létre konszenzus, az önkormányzatnak azonnali lépéseket kellett tennie a csoporton belül a legveszélyeztetettebb személyek, elsősorban a nők és a gyermekek érdekében. A beavatkozás célja a gyermekkoldulás megelőzése, valamint a gyermekek gondozására és oktatására megfelelő terek kialakításának támogatása. Számos, egymással összefüggő cél volt: felkutatni a gyermekekkel kolduló nőket az utcákon; megakadályozni a gyermekkoldulást és megfelelő helyre elhelyezni őket a társadalmi integráció elősegítése érdekében; fejleszteni a roma asszonyok gyermekgondozási készségeit; információ és tanácsadás a szociális támogatásokról, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása; garantálni az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a gyermekek egészségének folyamatos ellenőrzése. A célcsoportba kelet-európai kisgyermekes vagy előrehaladott terhes anyák tartoztak, akik társadalmilag kiszolgáltatott helyzetben voltak, nem volt megfelelő lakhatásuk, és esélyük sem volt ennek megváltoztatására. A gyakorlatban a beavatkozás kedvezményezettjei romániai cigányok anyák és gyermekeik voltak. Kordoba városa 2005 decemberében kezdte meg a projekt végrehajtását, ami azóta is tart.

98. oldal


5.5.2.4 -

-

-

A projekt fő tevékenységei: Egy utcai egység létrehozása, mely egy interkulturális mediátorból és egy tolmácsból áll, azzal a céllal, hogy felkutassák a társadalmilag kockázatos helyzetben lévőket, és hogy elsőként informálják és segítsék a migráns roma asszonyokat. Nappali központ létrehozása 0-3 év közötti gyermekek számára, mint egy híd az állami óvodákba való átmenet támogatására; A nappali központban a gyermekek igényeit kielégítik, együtt dolgoznak az anyákkal a gyermekek ellátásában, Telefonos rendszer működtetése, hogy értesíteni lehessen az önkormányzatot a kolduló gyermekekről.

Ezek a tevékenységek kiegészülnek más támogató tevékenységekkel, mint a romák közösségi szociális szolgáltató központokba való irányítása, felhívni a figyelmet a gyerekkel való koldulás veszélyeire, egészségügyi kártyák kiadásának menedzselése, orvosi látogatások, állásinterjúk szálláskeresés támogatása. A beavatkozások a közösségi szociális szolgálatokkal, NGO-kkal és a helyi rendőrséggel a pozitív intézkedésekre fókuszálva, koordináltan történnek. 5.5.2.5 -

-

-

A projekt eddigi legfontosabb eredményei: kb. 85%-kal csökkent az utcán kolduló gyermekek száma; az utcán kolduló nők száma is csökkent, de nem ennyire jelentősen, rendszeres a gyermekek részvétele a közösségi bölcsődékben; 2008-ban 36 gyermek volt a bölcsődében mintegy 30 anyával; azon gyermekek fejlődése, akik folyamatosan járnak bölcsődébe nagyon pozitív, elsősorban a nyelvi készségek és az egészség terén, társadalmi-oktatási worshop-okon a nők aktívan részt vesznek, ahol olyan kérdéseket vitatnak meg, minta szociális/társadalmi készségek, gyermekgondozás, szexuális egészség, munkavállalás stb, az elsődleges egészségügyi szűrés javítása, különösen tekintettel a szexuális és produktív egészségre azzal, hogy egyre több nő fogadja el a fogamzásgátlási módszereket, roma nők támogatása egészségkártya megszerzésében; 2008-ban 64 egészségkártyát adtak ki.

A többségi társadalom válasza általában pozitív. Olyan roma családoknak a részvétele, akik kezdetben vonakodtak, szintén figyelemre méltó. Néhány család, amelyik sikeresen telesítették a kitűzött célt, részt vehetnek egy másik programban - Prograna de Atención a Familias Extranjeras en Situación de Vulnerabilidad Social (Programme of attention to foreign families in situation of social vulnerability társadalmilag kiszolgáltatott helyzetben lévő idegen családokra irányuló figyelem). 5.5.2.6

Kapcsolat a helyi hatóságokkal

A jelentés alapjául szolgáló kutatás szerint a más tagállamból érkező romák nem szívesen működnek együtt a helyi hatóságokkal, különösen a politika képviselőivel. 2008 szeptemberében a Romeurope roma jogok nemzeti koalíciója találkozót tartott az újonnan megválasztott, minden szintről jövő helyi önkormányzati képviselőkkel Franciaországban azzal a céllal, hogy felhívják a más tagállamból érkező romák helyzetére a figyelmüket, és megszerezzék támogatásukat a helyzet javítását célzó politikák kialakításához. 99. oldal


5.5.2.7

A képviselők az alábbi deklarációt írták alá:

"Mi a különböző szintekről érkező választott képviselők szembesülünk azzal a kihívással, amit a területünkre kelet-Európából romák jelentenek. Látva a romák szenvedését, nem elfogadható a közöny és a tétlenség... Az EU állampolgárait a Franciaországban érvényes átmeneti rendelkezések miatt megfosztották a munkához való jogtól, ezért a bolgár és a román cigányokat nem lehet a munkán keresztül integrálni. A helyzet ellentétes az európai eszmével, egyenlőtlenségeket generál, hozzájárul franciaországi szabálytalan jelenlétükhöz, és következésképpen kirekesztettségükhöz... Arra kérjük az államot, hogy vessen véget az átmeneti rendelkezéseknek, mely lehetetlenné teszi a munkához való hozzáférést a románok és a bolgárok számára, és másodosztályú eu-s állampolgárokká teszi őket." A modell kidolgozását az az elképzelés vezette, hogy a társak közötti információ- és tapasztalatcsere sokkal hitelesebb és eredményesebb. A Romeurope támogatta a kezdeményezést, 150 aláírást gyűjtött a deklaráció mellett a helyi képviselőktől. A választott képviselők folyamatos találkozói mellett egy nyomonkövetési kezdeményezés is elindult. A francia polgármesterek szövetsége (AMGVF -The Association des Maires de Grandes Villes de France - Association of French City Mayors) létrehozott egy munkacsoportot a különböző városok megközelítéseinek és intézkedéseinek koordinálására. Ez a koordinációs bizottság már 3 alkalommal ülésezett, és kinevezett egy titkárt. 5.5.2.8

A civil társadalom tevékenységei

A kutatás megállapította, hogy a romákkal kapcsolatos sok támogatás és munka egyes állampolgárok, nem pedig szervezetek által irányított. Ebben az értelemben a polgári felelősséget és szolidaritást el kell ismerni, mint jelentős jó gyakorlatot: még akkor is, ha tagállamok vagy NGO-k nem folytatnak jó gyakorlatot a roma integráció támogatásában, sok hétköznapi eu-s állampolgár igen. Ahol NGO-kat vonnak be az eu-s állampolgárságú romák támogatásába, azt sokszor a politikai szolidaritás vezeti, amit szintén jó gyakorlatként lehet elismerni. 5.5.2.9

Roma koalíciós hálózat felállítása

A legjobb franciaországi példa egy NGO hálózat létrehozása - Collectif national Droits de l'Homme Romeurope - National Human Rights Group - Romeurope). A Romeurope az emberi jogok, az utazók és a roma szervezetek informális koalíciója 2000 októberében jött létre Párizsban, hogy javítsa az alapvető jogokhoz való hozzáférést a francia területen tartózkodó cigány migránsok számára, küzdjön a csoportot érő diszkrimináció ellen, az emberi jogok megsértése ellen. A Romeurope nemzeti és helyi tanácsok hálózataként funkcionál, és három fő feladata van: Az első a megfigyelői feladat - figyeli, kutatja az emberi jogsértéseket; a második az informatív feladat - tudás, tapasztalatok megosztása, információ terjesztése a tagok között, az önkéntesek, szakemberek, minden résztvevő eszközhöz juttatása (producing tools for...); a harmadik a képviselet feladata - reagálás a románok és bolgárok foglalkoztatási korlátaira, kampányolás valamennyi uniós állampolgárra vonatkozó egyenlő bánásmód érdekében. Bár a Romeurope elsősorban saját tagjai munkáját támogatja, számos egyéb tevékenységet is szervez, mint a kitoloncolás vizsgálata és visszahonosítás a hálózat segítségével szerzett releváns tanúvallomások gyűjtésével, lobby tevékenység a Bevándorlási Minisztériumnál a tanúvallomások és levelek küldésével, kapcsolatépítés a Gisti-vel, mely ügyvédek hálózata, hogy megvitassa az eu-s roma állampolgárok kiutasítási vagy visszahonosítási ügyeit. 100. oldal


A Romeurope szerint a gyakorlatban a Franciaországban való tartózkodás a munkához való jogtól függ, a munkához való jogot szigorították, így a román és bolgár romák helyzete nem sokat változott az uniós állampolgárság megszerzése óta. Sőt, életük bonyolultabb lett. Ahogy a Romeurope hivatalnok megjegyezte: 2007 előtt a román és bolgár cigányok külföldinek számítottak. Ha Franciaországban akartak maradni, tartózkodási engedélyért folyamodtak. Volt egy eljárást, azt kellett követniük. A gyakorlatban a romák tudták, hogy mit kell csinálniuk, hogy Franciaországban maradhassanak. Románia és Bulgária eu-s tagsága és a Szabad mozgásról szóló irányelv következtében 2007-től a tartózkodási engedély már nem kötelező. A prefektúra ezt gyakran úgy értelmezi, hogy a romák nem folyamodhatnak tartózkodási engedélyért. Ebben az összefüggésben a romáknak nincs fellebbezési joguk. Jelenleg a francia társadalomba való tartozás egyetlen módja a munka, ami nem könnyű, köszönhetően a rájuk vonatkozó korlátozásoknak. Romeurope figyeli a más tagállamból érkező romák emberi jogait, és erről átfogó jelentést készít. A kutatás nem talált más tagállamban ezzel összehasonlítható NGO beavatkozást, és nyilvánvalóan vannak fontos tanulságok: Párizs külvárosában élő cigányok 2 hónapja demonstrálni akartak egy döntés miatt, mellyel fent kívánják tartani a megszorításokat. A Romeurope a hálózata segítségével támogatta a romákat, busszal szállították őket, ellátták a logisztikai feladatokat, beleértve a demonstráció engedélyeztetését, a rendezvény népszerűsítését a környező városokban. Bár a romák nem szeretnek láthatóak lenni, eljöttek erre a rendezvényre. Láthatóvá váltak, ahogy a munkához való jogot, a munkapiachoz való csatlakozás lehetőségét követelték. A Nemzetgyűlés, a Munkaügyi Minisztérium és az Európai Bizottság delegációja előtt tüntetett 300 roma és 150 NGO képviselő. Találkozót szerveztek az Európai Bizottság delegációjával, ahol bemutathatták a nehézségekről, akadályokról szóló jelentésüket. 5.5.2.10 A Kelet-Európából érkezők romák integrációjának erősítése A spanyolországi Fundación Secretariado Gitano (FSG) átfogó választ dolgozott ki az eu-s állampolgárságú roma bevándorlók számára, mely jó gyakorlatként szolgálhat. A program megkönnyíti a Kelet-Európából érkező roma imigráns csoportok beilleszkedését. Az egyik legérdekesebb eleme, hogy EU-s, nemzeti, regionális, helyi önkormányzati és megtakarítási alapok privát finanszírozásával valósul meg. Mivel nincs nemzeti koordináció, ez nem egy zászlóshajó program, viszonylag gyenge a láthatósága, és a munka megvalósítása helyi szinten történik. 2006-ban az FSG pilot programot indított, melynek célcsoportja a Kelet-Európából érkező roma csoportok voltak. Ez új kihívást és új tapasztalatokat jelentett a szervezet számára, mivel addig csak a spanyol romák helyzetével foglalkoztak. Az intézményi elkötelezettség az FSG 2009-2013-as stratégiai tervében egy sajátos beavatkozásában mutatkozik meg (4. beavatkozás: Dolgozz együtt kelet-európai romákkal). A fő cél a roma bevándorlók teljes társadalmi integrációja. Ennek érdekében az FSG kapcsolatba lép az újonnan érkező romákkal és értékeli helyzetüket. Ezt követően meghatározták azokat a szempontokat, amik alapján az életkörülményeik javításához kellő legfontosabb szükségleteik kielégítését kezelni fogják. Ez segítette a megfelelő városi köz- és magánszolgáltatásokkal való kapcsolatfelvételt. A program 5 spanyol városban indult el, jelenleg Alicante, Valencia, Barcelona, Avilés, Oviedo, Madrid, Córdoba, Málaga, Burgos városában valósul meg. Az FSG a program további kiterjesztését tervezi. A beavatkozás 4 kulcsterületre fókuszál: kezdeti támogatás, oktatás, lakhatás, foglalkoztatás. A romák szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos támogatása minden területre kiterjedő támogatás. Az eljárás intenzív, ugyanakkor nagyon rugalmas. Jelenleg a kulcsfeladat a romák és a közintézmények, jóléti szolgáltatások és általában a többségi társadalom közötti szakadék megszüntetése. Az FSG 101. oldal


szakképzett személyzete külföldi romákkal dolgozik együtt (egy teljes állású projekt tisztviselő/officer városonként, kivéve Barcelonát, ahol 3-4 tisztviselő dolgozik) a szükségletek és igények felmérésén, valamint segítik a regisztrációt és az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Más FSG programokkal együttműködve (és más szolgálatokkal, intézményekkel is) az FSG számos területtel foglalkozik, pl.: információ nyújtás, tanácsadás, a hivatalos helyzet rendezése, a különböző eljárások irányítása, alapvető jogok megismertetése, különös tekintettel az egészségkártya kiadására, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, juttatásokhoz való hozzáférésre, a gyerekek iskoláztatására, a szociális, oktatási, egészségügyi szolgálatok szakemberei figyelmének felkeltése stb. A roma gyerekek oktatása prioritás. Ezen a területen az intézkedések magukban foglalják a roma szülők és az iskolai központok/school centers tudatosságának fokozását, az iskolai regisztráció és az iskoláztatással kapcsolatos támogatás iránti igénylések támogatását (pl.: ingyen étkezés), az iskolalátogatás ellenőrzését, az oktatási szolgálatokkal (p.: pszicho-pedagógiai tanácsadóval) való együttműködést, az együttműködési mechanizmusokban való aktív részvételt (pl.: a hiányzásokkal kapcsolatos meghallgatások). Az eredmények jelentősek, más tagállamból érkező roma gyerekek százait iskolázták be sikeresen, és járnak rendszeresen iskolába. Az iskolai központok és a tanárok attitűdjében is pozitív változások figyelhetők meg. A más tagállamból érkező romák lakhatása szintén prioritás, bár vannak olyan akadályok, amelyeket a program nem tud leküzdeni (pl.: megfelelő jövedelem hiánya, nem áll rendelkezésre megfizethető lakás stb.) A program munkatársai segítenek a szálláskeresésben, megnézik a lakásokat, tanácsokat adnak a bérleti szerződésekkel kapcsolatban, segítenek a lakhatási támogatások igénylésénél, támogatást nyújtanak kilakoltatási ügyekben. Córdobában pl.: az FSG együttműködik az önkormányzattal a "híd lakások" program keretében, mely ideiglenes elszállásolást biztosít bérelt lakásokban, havi megélhetést adó jövedelmet és szociális támogatást nyújt olyan roma családoknak, akik vállalják a társadalmi befogadás és a munkába való integráció folyamatát. A foglalkoztatásra vonatkozó tevékenységek előmozdítják a munkaerő-piaci integrációt a spanyol kormány Európai Szociális Alapból finanszírozott operatív programja keretén belül (2007-2013). Az irányító hatóság a Munkaügyi és Bevándorlási Minisztérium. A program végrehajtását számos közvetítő testület végzi különböző szekciókban. Az FSG ezen testületek egyike, és a romákra vonatkozó alprogram végrehajtása a feladata, mely a 2000-2007-es Strukturális Alapok ciklusban kezdődött. A Kontextusok és Szituáció fejezet egyik alfejezete foglalkozik a roma migránsokkal, és egy sor intézkedést tartalmaz, melyek célja a roma bevándorlók társadalmi és gazdasági integrációjának előmozdítása. A foglalkoztatással kapcsolatos intézkedések elsősorban tanácsadást, képzéseket, szakképzést, potenciális munkaadók felé való közvetítést, álláskeresésben való támogatást jelentenek. 2008 decemberéig összességében mintegy 1500 roma migráns vett rész a program különböző intézkedéseiben. 94%-uk román, a fennmaradó rész bolgár és boszniai roma volt. A program számos tanulsággal szolgált, pl.: az igények, szükségletek értékelése megkönnyíti a többdimenziós perspektívák fejlesztését, a jó koordináció és együttműködés fontosságát a köz- és a piaci szereplők között. Valódi hatás elérése érdekében a direkt beavatkozásnak együtt kell járniuk intézményi fellépéssel és lobby tevékenységgel a romák integrációjával kapcsolatos tudatosság fokozása és a társadalmi felelősség promotálása érdekében. Ennek a köz-elkötelezettségnek minden kormányzati szinten jelen kell lennie - nemzeti, regionális, helyi - hatáskörüknek és felelősségüknek megfelelően. Az FSG munkatársak szoros közösséget alakítottak ki, mely a kölcsönös bizalmon alapul. Az utcai munkájuk, valamint a romák származási helyére való utazásuk során fontos betekintést nyertek a romák valódi igényeibe, így az általuk javasolt intézkedéseket a romák kedvezően fogadták. Ez a munkamódszer inspiráló lehet más akciók számára is. 102. oldal


A program azt is megmutatja, hogy hogyan lehet a Strukturális Alapot, az Európai Szociális Alapot hatékonyan felhasználni a más tagállamból érkező romák érdekében. Emellett minden szinten sikerült még több forrást bevonni különböző kormányzati intézményektől, amelyekkel protokoll szerződéseket kötöttek. Még ha ezek az intézmények csak szponzorként is vesznek részt a folyamatban, egyre tájékozottabban lesznek az eu-s állampolgárságú romákkal kapcsolatos kérdésekben, fokozatosan megváltozik a Spanyolországban tartózkodó, eu-s állampolgárságú romákhoz való általános hozzáállásuk. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Katalónia elnöke levelet küldött az FSG regionális igazgatójának 2009 májusában, melyben elismerését és gratulációját fejezte ki a program végrehajtásáért. 5.5.2.11 „Jog az iskolához, jog a jövőhöz” 2008 óta a Szt. Edigio közösségi (NGO) szervezi a Jog az iskolához, jog a jövőhöz projektet Rómában, mely a formális és nem formális településeken élő roma és szinti/sinti gyerekek és családok oktatását és integrációját segíti a város 6 önkormányzatánál. A program eddig 1250 személyt támogatott, a végrehajtást a kormány finanszírozza. Bár a program nem kifejezetten a roma gyerekeket célozza, jelentős számban ők részesültek támogatásban. A projekt fő célja az utcai koldulás és az iskolai lemorzsolódás megelőzése, a roma és szinti tanulók iskolai életben való részvételének támogatása, valamint az intolerancia megelőzése, az együttélés promotálása. A Szt. Edigio Közösség tagjai a projekt kísérleti jellegével kapcsolatban nehézségekről számoltak be, miszerint jelentős időt és energiát igényel, hogy az iskolák és a tanárok megértsék a romák és szintik igényeit, hogy fogékonyak legyenek a roma családok teljes és direkt befogadása iránt. A Szt. Edigio Közösség aggodalmának adott hangot a projekt fenntarthatóságával kapcsolatban az állami finanszírozás időbeli korlátossága és elégtelensége miatt: a 18 hónapos projekt 200.000 eurós költségét 90%-ban az állam finanszírozza, a fennmaradó részt a szervezet. Nem világos, mi fog történni a 18 hónap eltelte után. A Szt. Edigio Közösség az iskoláktól kapott támogatással kapcsolatban is problémákat említett, mely fontos a program sikere szempontjából. Mindezek ellenére a Közösség a projektet könnyen átvehetőnek és rendkívül fontosnak értékelte, mivel arra törekszik, hogy közvetlen módszerekkel javítsa a gyerekek számára az oktatáshoz való hozzáférést, valamint etnikai korlátok nélkül alkalmazható különféle kultúrájú tanulók között. 5.5.2.12 Szomszéd Támogató/management Csoport Skóciában a Glasgow Oxfam projekt keretében a govanhill-i szomszéd stámogató csoport kifejezetten az eu-s állampolgárságú romákra fókuszál. A projekt elnyerte Glasgow város tanácsának elismerését a roma közösség érdekében végzett munka miatt. Az Oxfam szerint: 5 évvel ezelőtt romák ezrei kezdtek letelepedni Glasgow-ban egy jobb élet reményében a kelet-európai szegénység és üldöztetés után. Nem volt pénzük, nem beszéltek angolul, nem tudták, hogy kaphatnak segítséget, a munkaadók kihasználták őket, és szembe kellett nézniük a helyiek ellenségeskedésével is. 2006-ban az Oxfam és a helyi egészségügyi hatóság 2 roma foglalkoztatásáról döntött, hogy segítsék a többieket a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A romák segítése mellett cél volt a szomszédok és a helyi közösség negatív attitűdjének felszámolása, valamint, hogy a helyi közszolgáltatások reagáljanak a romák igényeire. Idővel egyre több embert vontak be a programba. Számos vitát követően megalakult a Govanhill-i Szomszéd Támogató Csoport, melyben találkozik a közszféra, a helyi jótékonysági szervezetek, az Oxfam és a közösség tagjai. A projekt összehozta a különböző érdekelteket, ezzel új közösséget teremtett. Az, hogy mindenki, aki az asztal körül ült, elkötelezett volt a célcsoport iránt, biztosította, hogy a roma családok hozzáférhessenek az egészségügyi 103. oldal


szolgáltatásokhoz, és segítette a roma gyerekek iskoláztatását. A csoport aggodalmának adott hangot a rossz munkaadókkal kapcsolatban, és segítette a különböző emberek közötti megértés kialakulását. A közösségi befogadás jelentős változást eredményezett a romák és a govanhill-i közösség számára. Az Oxfam szóvivője szerint: "Ez egy nagyszerű példa a helyi önkormányzat elkötelezettségére, hogy együttműködjön partnerekkel, a közösséggel. Van mit fejlődni, de Govanhill a jó irányban halad."

104. oldal


6

Mellékletek

1. Melléklet – Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat - A munkanélküliek életkori megoszlása ............................................................................. 32 2. Táblázat - Munkáltatók, működő vállalkozások, a foglalkoztatottak száma szerint (2009) .............. 52 3. Táblázat - A regisztrált álláskeresők átlagos száma, 2012. január-április, iskolai végzettség szerint 53 4. Táblázat - A regisztrált álláskeresők átlagos száma, 2012. január-április, részletezett iskolai végzettség szerint .................................................................................................................................. 54

2. Melléklet - Ábrák jegyzéke 1. ábra - Az innovációk keletkezésének és terjedésének modellje ......................................................... 9 2. ábra- Hivatalos használtcikk kereskedések és lomisok Magyarországon ......................................... 34 3. ábra – A lomi.hu nyitóoldala ............................................................................................................. 40 4. ábra – Rozsályban ............................................................................................................................. 42 5. ábra – Lekvár főzés ........................................................................................................................... 46 6. ábra - Kisvejke.................................................................................................................................... 51 7. ábra – Álláskeresők életkori megoszlása ........................................................................................... 53 8. ábra – Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége) .............. 69 9. ábra – Lakónépesség számának változása az utolsó 10 évben ......................................................... 69 10. ábra – Munkanélküliség ráta alakulása ........................................................................................... 70 11. ábra – A Szociálpolitikai Agenda 2000 felépítése ............................................................................ 90

3. Melléklet – A jó gyakorlatok irodalomjegyzéke 1. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (2003): Social inclusion: Local partnerships with civil society. Foundation paper No. 4 December 2003. 2. Bronchain, P.(ed.), European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Corporate social responsibility, Luxembourg, Office for Official Publications of the European Communities, 2003. 3. Cancedda, A., European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Employment in household services, Luxembourg, Office for Official Publications of the European Communities, 2001. 4. Chanan, G., European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Out of the shadows: local community action and the European Community, Luxembourg, Office for Official Publications of the European Communities, 1992.

105. oldal


5. Chanan, G., European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Active citizenship and community involvement: getting to the roots, Luxembourg, Office for Official Publications of the European Communities, 1997. 6. Copenhagen Centre, It simply works better! Campaign report on European CSR excellence 2002-2003, published jointly with CSR Europe and the Prince of Wales International Business Leaders Forum, Copenhagen, 2002. 7. Ditch, J. and Roberts, E., European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Integrated approaches to active welfare and employment policies, Luxembourg, Office for Official Publications of the 8. European Communities, 2002. 9. European Commission, Joint report on social inclusion, Luxembourg, Office for Official Publications of the European Communities, 2002a. 10. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Eurocounsel Synthesis Report, Phase II, Luxembourg, Office for Official Publications of the European Communities, 1994. 11. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Pathways to social cohesion, Luxembourg, Office for Official Publications of the European Communities, 2001. 12. Geddes, M., European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Local partnership: a successful strategy for social cohesion? Luxembourg, Office for Official Publications of the European Communities, 1998. 13. Møller, K., and Erdal, T, Corporate responsibility towards society: a local perspective, European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, 2003. 14. Pillinger, J., European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Quality in social public services, Luxembourg, Office for Official Publications 15. Pedagógiai jó gyakorlatok szakmai elvárásairól készült koncepció a jó gyakorlat fogalmának és kritériumrendszerének kialakításához : STRATÉGIAI VITAANYAG, A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK GYAKORLATAINAK , ÖSSZEGYŰJTÉSE, TEMATIZÁLÁSA ÉS KÖZZÉTÉTELE, A GYAKORLATOK ÁTVÉTELÉNEK NYOMON KÖVETÉSE , TÁMOP-3.1.1 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) , II. szakasz 3. alprojekt , A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok 7. téma , Oktatáskutató Fejlesztő Intézet 16. EQUAL Success Stories, Development Partnerships working against discrimination and inequality in Europe Employment&Social Affairs, Directorate-General for Employment, Social Affairs and Equal Opportunities,Unit B.4, Manuscript completed in September 2005 17. Somló-Marcalmente HACS, Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (2007) 18. Ajka Térség Foglalkoztatási Stratégia (2010) 19. Transwate előadás: Az informális hulladékgyűjtés helyzete az újonnan csatlakozott EUtagországokban 20. www.devecser.hu 21. www.somloterseg.hu 22. www.devesceripiac.hu 23. www.aruhaz.lomi.hu 106. oldal


24. www.ingatlan-net.hu Az osztrákok már tudják hogyan védekezzenek a lomisok ellen (2011. 09.07.) 25. www.naplo-online.hu Lomizás: Határokon átívelő probléma (2011.07.25.) 26. Interjúk: Devecseri lomizásból élő családok 27. http://www.fehergyarmatfoglalkoztatas.hu/ 28. http://www.nfu.hu/ 29. http://umvp.eu/?q=node/42482 30. http://mno.hu/migr_1834/rozsaly_az_onellato_telepules-325714 31. http://www.elelmiszer.hu/gazdasag/cikk/peldaerteku_a_magyar__onfenntarto_falu 32. http://www.emberiseg.hu/portal/blog/2011/12/rozsaly-uton-az-onellatas-fele/ 33. http://nol.hu/lap/hetvege/20120324-a_feny_is_keletrol_jon 34. http://www.magyarpolgarmester.hu/?site=102&c=173&menu=c01 35. http://www.videkfejlesztes.net/oktatas/videkfejlesztesi-tananyag/esettanulmanyok-tersegiinnovacio-a-gyakorlatban/kisvejke.html 36. www.pannonelemzo.hu/aas_szoveg/file/59_elemzo_iroda.pdf 37. http://www.teol.hu/tolna/kozelet/az-onfoglalkoztatas-elerese-a-cel-404483 38. http://www.econ.core.hu/file/download/ktik14/ktik14_book.pdf 39. http://www.mbmstudio.hu/volgysegikisterseg.hu/telepulesek/kisvejke.html#fotok 40. http://umvp.eu/?q=node/18339 41. http://www.teol.hu/tolna/kozelet/az-onfoglalkoztatas-elerese-a-cel-404483 42. http://www.volgysegkincse.hu/index.php/szoevetkezet-celja 43. www.ddrmk.hu/documents/eloterjesztesek/2009/090623_2.pdf 44. http://munkaugyilevelek.hu/1999/09/gyors-reagalas-a-munkanelkuliseg-ellen/ 45. TEIR kistérségi fejlesztési koncepció 46. Autonómia Alapítvány pályázati program, monitori beszámolók. 47. Soros Alapítvány pályázati program, monitori beszámolók. 48. Aktív Társadalom Alapítvány foglalkoztatási gyakorlatok esettanulmányai 2002 49. http://www.eszakalfold.hu/userfiles/hun/fejlesztesi_dokumentumok/strategia/EAR_Strategi a_0804.pdf20080421_092113.pdf 50. http://www.nfu.hu/download/14962/Vasarosnamenyi_kistersegi_tervdokumentum_mod_0 1-30.pdf 51. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/0202/szab0202.pdf 52. http://csaroda.hu/kozpont/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=29&I temid=70 53. http://www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_utamunkahoz_kezik_Lakatos

107. oldal

Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok

Recommend Documents