hatóság. XXI. PINCZÉS ZOLTÁN MAHÁCS LAJOS .. '. évfolyam. Budapest, március szám

ZE �a . .)

XXI.

évfolyam.

FÖSZERKESZTÖ: ELÖFIZETÉSI ÁRA:

Budapest,

PINCZÉS ZOLTÁN Egész évre 12 pengő,

félévre 6 .pengő

A

március

20.

SZÁZADOS, SEGÉDSZERKESZTÖ:

\

�

Megje enik havonta haromszor

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni Ö?'ök igazságban Hiszek Magyaro1'szág feltámadásá an.

b

1931

Amen.

hatóság.

Csendőrségünk szervezeti felépítésének egyik leg­ szerencsésebb megoldását éppen a kérdések leo-nehe­ zebbikében: a pOlgári hatósagokhoz való viszo�yunk szabályozásában lelhetjük feJ. Abban, hogy a csendőr­ ség mai színvonalára juthatott, oroszlánrésze van en­ nek a szerencsés kezekkel megszabott viszonynak. Csak a rövidség okáért említün1, egyedül hatóságot, de termé zetes, hogy belefoglaljuk e togalomba a bírósá­ got is. A hatóságok és a csendőrség e viszonyának alap­ tétele, hogy a hatóság intézkedő, a csendőrség pedig végrehajtó szerv. A csendőrség végrehajt, ha alakilag kezdp.ményez és önállóan cselekszik is, mert erre a tör­ vényes felhatalmazást az államhatalomtól nem közvet­ lenül, hanem az intézkeriés jogával felruházott hatósá­ gon át, mintegy átruházotf hatáskör alakjában kapja. A csendőr tehát a hatóságnak engedelmeskedni köteles. A katonai parancs és a hatóság felhívása kö­ zött a katonai büntetőjog különbséget tesz ugyan. de a lényegük ugyanaz: akarat, amelynek a köz érdeké­ ben teljesülnie kelJ. És hogy ezt a teljesítési kötelezett­ ségét a csendőrség ép.pen a hatóságokkal szemben mennyire szigorúan értelmezi. arra jellemző, hogy magukról megfeledkezett és előljárójuknak ellensze­ gült csendőrökről hallottunk már, de alTa nem tudunk példát, hogy egy örs valamelyik hatóságnak szándék�­ san és jogtalanul megtagadta volna az engedelmessf­ get. Ha pedig tudtunkon kívül valahol mégis előfOl'� �lt volna, látatlanban is biztosak vagyunk, hogy a hatosag azonnal teljes jóvátételt kapott. igy van ez jól. Amelyik csendőr ég másként fogja fel a hivatását helytelen utakon jár. em szabad, hogy a lakosság bi;almának és tiszteletének kiérdemlésén kívül kifelé más ambicióink legyenek, mmt hogy a ha­ e�' tóságok, amelyekne!c szolgálatár�. rendel.t�.ttünk,. lmalYI legyenek velünk elegedve. A foszolgabl.lo, a. me�'­ zek ügyész, a vizsgálóbíró, járásbír?�ág, törvenys , a elYlp. elégedése és elismerése a legszllardabb. alap � . l al a PS létünk pilléreit lerakhatjuk s amelyneK olta � : i reabl���t= támogatására a testület jövőjét, fejl �désé k �ozza.�l t?, juk. Ezek a tényezők hivatottak t.estu! etUl; men):u� don�o P.s páratlan értékelésére: szavuk e� vele ek re�h � a�aban PS súllyal esik latba a testület hírneven k .,:al�c1� erden;e� , sorsának alakulásában. De ők csa alaJ?Jan lte�nek s ltf>­ csak kézzelfogható teljesít�ények erseges plopagan da letük biztosságát semmifele mest . .. ' . hangerőssto'ge nem befolyásolja. . an a te�tulpt elJobb senkl tehá t tja gálh a szol Nem szemben tanu sItOtt le�deke it. mint a hatóságokkal

�

\

9.

MAHÁCS LAJOS

szám.

SZÁZADOS.

SZE RKE SZTŐSÉ G ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest,

I., Bőszőrméo,i-út 21 TELEFON: 501-90.

mes.szebb�e Ö ud�ariassággal, szolgálatkészséggel ? és ne�k t�IJ�Sltett mmél több jó zolgálattaI. Ezzel testü ­ letunk o�zmte barátaivá tesszük őket, jobban mondva megtartjuk őket a csenriőrség barátainak Ás ha kell -' e�. a �o�tos - sz�szólóinak sorában. A hagyományos . os mege. rtes, kol�so segítés és együttmunkálkodásra � valo �eszse, g mellett, amely a hatóságok és a csendőr­ ség vIszonyát mindig jellemezte ' ez - úgy gondoljuk - nem túlnehéz feladat. Mindez azonban, amit itt felsorakoztattunk csak ' egyik szerencsés oldaia a hatóságokhoz való viszo­ nyun�n�k. A l!lásik, talán még szerencsésebb az, hogy a hatosagok hIvatalos rendelkezési jogának teljes biz­ tosítása mellett is érintetlen maradt a csendőrség szervezeti önállósága, s ezen belül önálló belio-azo-atása. Külföldi példák bizonyítják, hogy azok a �se �dőrsé­ gek, amelyektől az önálló élet feltételeit megvonták a polgári közigazgatásnak csak csenevész mellékhaj Íá­ saivá tudtaK növekedni, nem szilárd és erős támaszaivá és segítőtársaivá, mint nálunk például. Azt is beiga­ zoIta a tapasztalat, hogy olyan államokban, ahol a70 intézkedő polgári hatóság nem elégszik meg azzal, hogy hatósági jellegű intézkedéseit a csendőrség kifo­ gástalanul végrehajtja, hanem a csendőrség beli.igyei­ nek irányítása tekintetében parancsnoki ambiciókat is táplál, ott egészséges csendőrségi organizmus nem lé­ tezhetik, mert csak a legritkább ember egyesíti magá­ ban a jó polgári hivatalfőnöknek, meg a jó parancs­ noknak sokszor nagyon is szétágazó képességeit. Nem is említve persze, hogy két, külön-külön embert kívánó hivatást nem lehet anélkül egyesíteni, hogy az egyik vagy a másik, de legtöbbször mind a kéi mesterség ká­ rát ne vallja a kettös vállalkozásnak. J ól esik megállapítani, hogy mi ezt a hátrányt nem ismerjük s hogy nálunk a hatóságnak és a csend­ őrségnek egymáshoz illesztését mind a két fél szem­ pontjából ideálisnak mondhatjuk. A hatóság szempont­ jából, mert a csendőrségben éjjel-nappal kifogástala­ nul üzemképes gépezet áll rendelkezésre, anélkül, hogy üzembentartása gondot okozna, a csendőrség szempont­ jából pedig, mert önálló szervezete révén katonai mi­ voltát és fegyelméi zavartalanul megőrizheti, kiképzé­ sét fokozhatja, országos egységét pedig nem kénytelen a vezetés túlságos decentralizációjának kétes értékű kedvéért helyi érdekű alakulatukra széthullatni, ame­ Iyeknél csak külsőségek adják meg az egységes testü­ let szinezetét. Nem akarjuk azt állítani, hogy más, olyan csend­ örség, amelynek szervezete eltér az itt fejtegetett alap­ elvektől, a maga viszonyai között, a maga környezeté­ ben, lakossága közepette és hatóságai mellett felada­ tának nem tudhat olyan jól megfelelni, mint a ma­ gyar. Azt azonban állíthatjuk, hogy a mi viszonyaink és tapa�ztalataillk mellett az, amit elmondottunk, n ha­ tóság és a c..oendőrség al8.pvető két szabálya. Olyan szabálya, ameh- alól nem szabad kivétel nek lennie.

226

AházkutatásrÓJ.

Nő százado . Írta: CZEGLÉDY JE egyes helyiségeknek, Házkutatás alatt értjük l. a benne talált bútorokka azok mellékhelyiségeinek, m­ ete egy ndennemű felszerelésükkel tár
megkönn�'Íti a házkutatást foganatosító járörök munkáját. Könnyebb áttekintés végett, a házkutatásnál szükséges részletteendöket három csoportba sorol­ hatjuk. Az első csoportba tartoznak azok a tudnivalók, teendők, amelyeket a házkuiatás me
fo

�

t

�

�

március 20.

1931

CSEl\J)ÖRSÉGI LAPOI\

mód on biztosi­ pukat, ajtókat, ablakokat megfelelő ki eltávozh.as­ tani kell, nehogy a kutatás alatt vala shoz több sék; azért, ha csak lehetséges, a házkutatá obb la­ csendőrt kel,1 vezényelni, különösen ha .nagy csendőr kások, házak stb. átkutatásáról van szó. Két eliek egyidőben alapos házk utatást s egyben a házb szemmeltartását nehezen tudja fogan atosítani.

Meg van ugyan engedve, hogy elegendő csendőr hiányában megbízható polgári egyének segítségét is igénybe vegye a járőrvezetö, de házkutatásnál való tevékeny közreműködést - amely rendsz erint ügyes­ séget, körültekintést és szakavatQttságot igényel egy egyszerű községi bírótól, vagy éjj eli örtöl kí­ vánni nem lehet, már azért sem, mert egy polgári egyén ilyen működésnél nem igen járhat el elfogu­

�

latl�1!uJ. Ha b njelet talál, a gyanusított őt fogja a bajaert okozm, esetleges bosszúállástól i s tartania kell. Tekintettel azonban arra, hogy a házkutatások­ nál ellenszegüléssel is lehet számolni kellő számú csendőr kivezénylése ez okból is célszer .

t\

Apolgál; egyénekkel, tanukkal, a járőr abbeli szándékát, hogy házkutatást akar tartani' hacsak nem szükséges, ne tudassa, nehogy ezek ezt az érde­ keIt féllel előre közölj ék. A házkutatás alatt az óvatosság és a legmesz­ szebbmenő elővigyázat szükséges. Ezt már sok eset i gawlja, Aházbalépéskor a járőrvezető a lakókat az el­ lenszegülés veszélyeire és következményeire tigyel­ gyanus, rovott előéletű egyéneket, az meztesse' , , e?,esz azneppel együtt, a járőr azonnal helyezze b�zton�agba, nehogy a keresett tál'gyat stb. a kuta­ tas elol elrejtsék.

J;

�

Akutatás alatt a házból semmit sem szabad el-

iele/,

jJ"UU/ kc:cl

a

1\ rrlés: Millály őrmester.

Csak

ti

.válunk nin('s ho. Feket e u földünk , S nz IS, ami /Jolt esnI.', elveszett fl ol tC/nultuk fl hazát . s-e L ren t

o Ho/l'

/. ' ra "o

g

Cselld honol

fl

a

romok felell.

. I.

mezőben bad' ,b, Mrl,v dalunktól oly vid11m " /JII l1/ . >I/n(/t u B' "1 1/ kis ia/uko/l S:"I/I' , .lf"(Jri/n:olt /lépnek nincs dn/q

/I,

1\611I1y' s s:cmme! . t'eln e_ -ulI/, rc "'' '' '' l mml, H' II I q remény is "/Vl's:t'II:; ,

J

lUgy' e5le�

'{utal sak '1rt o

,

,uIcc yitr 'etni ehet lzot nyitr lkko "é IE

okk: !:)z

lepe<

soha senk a kt

b) r

ban,

,A legény, El'l1ecz, a ház elé érve a kocsi val, a dobogón . otta , meg-á1ht a Govak,at. Fel em e1ikedett az u " IesI ' ·"1 o es . a kert­ es f"l t' 00 . tt benezet ' t az udvarra. Nem l át o tt senkit. hát m ' k�bb . III csak szokásból kiáltott be: - Kap ú - ú t l De mert nem mutatkozott .senki I . . �áUg, ., tt a k (,s)rol. � � ki nyitotta a kap ut és beállt llZ eperfa' a" kocsl, zorge, sr e a huga, Eszter kerülközött l" o s amIkor m egpil lanto tta báttyját, meglepőd\ e kérdezte - Hazagyüttél?

�

- Haza.

Ernecz .leold tta az listr: ' " o g ot B mIg EsztI kIemelte az lilás aiatt elh e yezett Iköc ö,. t on gO cl lkoz otJt, mivel kellene ilIlegindok olnia ab :Z��Í1 � a hazaJovetelt? É rez te, ho.gy magyaráza.ttal ta liOZI'k . k01' s m li ". a]any ' . eI vege ' zve teendOlt a kocsi körül befel' e III , cl ult, kurtán odavete tte'' . ' -- Az us " zu mIatt.

l

l,

e e,

�

�

�

A legény bekötötte a loval'·"t ., . a k ocs i t letolta m aga IS be ' tért a h a�u I '1- a,

az tá11

gott

,ólo

I,

'}álunk nem b(',�:élnl'k, f�o. egetö .�ebek!

l

. 'yil

Irta: BIBó LAJOS,

�

figyel leges llaneI el ( ze m

hóvirág felett!

Ernecz bomba' rt i' ur.

Az embe e �

taW' alatt

amint útnak indI/l:

(Berzence) ,

"jiunk " fák ll'/,rlelll'n állnI/I.' ' A gal'1."'ro/ h(lfmatkónny csefi(·g.

"eH e leg�él

-

J/éh,.

Remény.

mn1.

a

" . ' Zill

a 'ki

Rövi

gát

előal

vanr .:\zÍv1

miki sem� jezt, foly

át a pilla

éles: szot

aho, apj� s n:

1981

március 20.

�

CSENDORSEGI LAPOK

ü!'s ?

�inni. a �z égesnek I?utatkozik, a ház nép ét szét kell eo {)" J ffi stol valasztaru. Ha !;l idegenek vannak jelen, , " l eg �elsz e �ub oke t a Illlotozás befejezéséig visszat ar­ tam. Szu e.ges továbbá a házkutatás egész ideje alatt haz beli. eket pontosan és állandó an me CT_ figyelm; nemcsak azért, mer t ilye n módon egy ese ­ leges elle szegülést könn yen meg akadályozhatunk, � haneI? azert is, mert a megfigyeltek mag aviseletük­ kel (Idegesség, sápadtság, izgalom stb.) a keresett személy, tárgy hollét ét is elárulhatják. Állandó elv a kutatásnál, hogy az a lehető leo-­ nagyobb kímélettel foganatosítandó, mindenféle lesleges rongálástól szigorúan óvakodni kell. A ház­ kutatást teljesítő csendőr mindennemű kárért nem­ csak büntetőjogilag felelős, hanem kártérítéssel is tartozik. Zárt helyiségeket, szekrényeket, ládákat stb. kulccsal, vagy annak hiányában lakatossal kell fel­ nyitni. Ilyen h.elyiséget vagy zárókészüléket feltö­ retni, vagy zárat felnyittatni azonban nemcsak akkor lehet, ha a velük rendelkező egyén vagy annak meg­ bIZOtt ja távol van, vagy ha a tulajdonos a zárat fel­ nyitni vonakodik (Szut. p. bek.), hanem akkor is, ha szakértő mesterember kéznél nincs s a késlekedésből veszély származik. A házkutatás alatt elő.került levelekkel, távira­ tokkal, nyomtatvanyokkal,lromanyokkal vaJO eJJarast s-a részletesen felsorOLJa. lrányelv: lezart, a .::lzut. lepecsételt leveleket, csomagokat stb. a csendőr sohase bontson fel, egyéb irományok tartalmát soha senki illetéktelennel ne közölje. A házkutatas tüzetes megejtésénél célszerű, ha a következő kerdése.ket szem elott tartjUk: a) mit, b) mili:or, c) hol és végül d) hogyan kell keresni?

�

�

t

f"e­

442.

2.

74.

- Aggyon Istem - A,rgyon Istem,

jóestét,

-

-

fogadta

a.z

lIIlIyja.

Nehany percig vÍl!l:akozásteljeb c<;ölld feszü.Lt "' szobá­ Lan, aztán a legény, cs-aikhugy rrIentw hamQ.!·abb túleo·�ék kezdett. a Ilüma gyar-ázkodá.sOOl, kérdezés néI'kül be.szelni

­

e ma Röviden éo zavartan, mermo,gy :h.ényeunetdenül érezt ttüzében, gát az öregek rossz,aló tetkinteteinek keres.z , hOgJ előadta' mi ujság il tanyán, �ru hir a szomszédoknál

nem SZÓlt, c�ak vannak a jószágok, miután azon ban az apja , v , ill pJJlaJát. :
-

"e:ékbe hat?,

:n

�ilkalmas

HA házkutatás célja valamely bünteten dő cse­ le ény tet esének, vagy részesének kézrekel 'ítés e, a bunt�tend ? cselekménnyel összefüggő bizonyíték , vagy bIzonYItekul szolgáló táro-y (bűnjel) me!rtalá., lása és h tosítása." (Szut. bek.) hazkuta ásnál tehát személyt vagy tárgyat keresunk. Magaban véve ez a .körülmény JS támpon­ to ad a házkutatás mikénti lefolytatásához. Más lranyban s módon kutatunk, ha személyt, másként, ha tárgyat kell megtalálni. Leg öbbször m ga a bűncselekmény fogja meg­ � , h�taroz m, hogy illlt keressünk. Orvvadásznál pus­ kat, orvvadászeszközöket, betöréses lopás tettesénél betörőszerszámokat, a pénzhamisításnál öntvény­ mi�tákat, a hamisításhoz Szükséges anyagokat, g�Ilkosnál fegyvert, ölésre alkalmas eszközt, tolvaj­ nál lopott holmit stb. keresünk.

�

�

!

!

�

436�'!p, 1.

:

�

b) Mikor kutassunk ?

443.

ASzut. pontja alapján, felhívás folytán el­ rendelt házkutatás rendszerint csak 6 órától óráig foganatosítható. Tekintettel e hosszú időre, valamint arra, hog3 saját kezdeményezésb öl bármikor tartható házkuta­ tás (természetesen, ha a törvényes alap erre meg­ van), a já.rőrnek legtöbbször módjában áll a ház­ kutatást olyankor megtartani, amikor az a legna­ gyobb eredménnyel kecsegtet. Legalkalmasabb rend­ szerint az az jdőpont, amikor a helyiség lakói otthon tartózkodnak. Előfordulhat, hogy a távollevők a ház­ kutatás megkezdéséről már ertesültek s az eljárás sikeret a legKuJönfélébb modon megruusltJak Leg-

21

Il

.,uílott.

,

a) Mit kell keresni?

köszöntött.

Apja, az öreggazc!a csak úgy ll; iPipaszár mögiiJ. mor­ nem \kérdezett semmit. de gott v ala;ml "öszönésf élét, Nyilvám'aló voli, .hogy mi·re ő bejött a házba, Eszti már

•

227

Az öregtemplom tornya llIlii.r elverte

sógorával - lVIári sógorral

a

kilencet, mire

- W1Ilak rendje módja szerint

lVIá.r régebben megbeszélgették, .je .a kör­ kerül.hetett SOT különböző nem kivitelre IIIlindeddig elintézte a dolgot.

nyülálJoook ilIllatt, amelyek a gazdalegényt, szabad IDW­ gásáJblllll, gyakorta meggátolják. Aztán me" :ki kellett vá­

,

lasztani az alkalmas pillanatot, amikor a Jlagy hombár sZÍlnültig megtelik élő ,búza aranyával s holmi "illegitim állománybeli változás nem tűnik fel annyira, mint például

"

tavasswJ, mIkor már csak az aljáiII. kerülközile Ernecz me"remegett a ,gorul"lattól, hogy végr e, annyi töprengés, tLtkOS tervezgete.s és áhrándozás után elérke­ zett a cseleh.-vés OTája.

Igen! lVLa éjszaka!

t

Mire luI.zaért, apjá� már lepihen ek. Óvatosan kinYItotta a kaput, végigment a t.orn8.con. majd az udvaron eltapogatözott a SILÍJljg. Ott a kocsi ülése

alóL előkotorá6.z'ta a zsákot, aztán halkt:a,tódzva, nesztelenül . EJT ke�'eset a kamrához óvakodott. . . Helyben v olt . m ata tott a sötétben s mikor a keze "helyre" talá t, a zsá­ ko t Jefektette a földTe, szaját lubontotta, aztán benyul1 a •

deszka alá, hogy megkea'esse a ;;zögeket. Ott v-J1t m1nd .a négy. Rájuk húzta a zsákot és a kampo ra görhitett vége­ ezzel eléikot o.rászta a IblC·skáját. Múkor ket e'l.fordít,·a, megvolt. kJ tap ogatta a .lÖl"c"öt. a bicskáyal fordított njta egyet mire a görcs lehullott a markába s annak nyomában

,

la,sú z.iz egé;;.'>e:! c.mlöt-t kIfelé a a:áJata.rtott zsilikba.

búza. szépen csorgott

Dlderg-os (},;zi este volt. A hold nffin.n�la eliibuJt

az il

,,, . --

CSE 'DŰR SÉGI LAPOk

-, ha maga előnyösebb - tárgyak utáni kutatásnál
.

kutatást.

c) Hol kll ta./Jsll II k ?

_

�

,

�

Bűnjelek után elsősorban ott kutassun , ahol a . . t tar­ szóbanforgó tárgyakat rendes viszonyok kozo tani szokás, azután keressük azokat ott, ahov a eset­ . leo- eltették majd ha ez sem vezet sikerre, mmdazo­ k t a heh'e et alaposan át kell kutatni, ahová a tet­ tes e tál:gyakat végső szükségében, kétségbeesésé­ ben, szorultságában, ijedtségében elrejthette.

:

!

k

szerszámokat a. Ezt az elvet szem előtt tartva, )' ' műheh-ben. ruhaneműeket a szekrenyben, gazdasagJ eszközÖket az udvaron, gabonát a magtárban, barom­ fiakat az ólban stb. kell legelőször keresni. Gyakori eset. hogy az emberek természetükben rejlő ösztönüknél fogTa oda dugják el a bűnjeleket, ahol és amivel leginkább foglalkoznak. Igy például a tÖldml\-es a hataroan elassa, asztalOS fáoa re]tl, C1Jak a könyvébe helyezi, kőmíves befalazza, varrónő ru­ hába varrja stb . Leghelyesebb, ha kutatás közben arra gondolunk, hogy aoott esetben, vagy végső szükségben, saját ma­ gunk hová rejthettük volna el a keresett tárgyat..Igy sokszor célt érünk. Az alapos kutatásnál ne hagyjuk figyelmen 'ki­ vül a bútorok falapjának hasadékait, asztallap alját, fiókok hátulját, asztallábakat, képek rámáját, kály­ hák belsejét, szalmazsákokat, szóval minden olyan \-ándorló fellegek mö;;ül. Távolról kutyaugatás hallatszott

s

idenatoit az éjsza.:: a sok íurcsa izge.5-muzgása. IlyenKOr

a iegény fölne,ze:t. Tagjait zsibbaát rémület járta át. De ,égül is eikészüit. Átnyalábolta a zsákot s nagyot fújva

\-áilára \-etette. Izmos markával belemart a zsák szájába és megindUlt. Inai rEsz..�ttek, szakadt róla a \- íz, mikor :Uári sÓ60r­

hoz bezörgetett, de végre ott volt_ A pitvarban levetette hátfu-ó: ;) z,á1.ot, regyürte a pénzt, amit a sógor a kezébe nyomott_

csak néhány szót

váltottak,

- mert hát el volt már igazíh-a minden. AkKor a legény �i­ ,,(ittyen;; a ),:apun_ }Iár nem félt. Ö-;-é yolt a \-iJág . " Enéjszakára __ _

.. - Bold:>l zsibbadtság öntöne el a tagJ a!t, mikor bajna;tájt ,e
tudott vo!na álomba szenderuIni, egyszersmind azonban didergo:- hangula:o-Qit boritott a :eikére il aho..y a párá.3 öszi hajnal szürKesége mindinkább dagad\-a betö:tö tte az udvar:, mindmkább eröt vett rajta ez a .kellemetlen érzés_ Ya:ami megbáná.3félét érzett, lelkiismeretfurdalás t s az apja két szürkE: szemét látta maga elött, a szemre­ hányó, "VE:sékig ható tekintetét. amely elött anny iszor lett már hirrelt:n "kicsi fiúvá", mikor pedig a felnő tt, önálló �m r bJszke �zerepében sze mlé:gette volna onmagát. Deha: csakugyan olyan nagy bünt ku';"etett-e el? X em így csinálják-e ,öhbi meggyérés;ek", a Gyu rkák, Pisták, Jankók ts. Imrfk, mind a fain egész fiata;sága ?

�

__

Eh!

..

Bolondság_

oz, neméhez tárgyat, amely a bűnjel nagyságáh ten, ügyes elrejtésre alkalmas. .. yobb .t.mber áJlat vagy szet nem szedheto nag ü mél f OIl... gyak keres sénél - amelyek terjede e es az kis helyre nem rejthetők el - ne� szuk� � , koru teldn:tél-. rólékos kutatás, mégis helyen valo mert eo-y személyt, illetve nagyobb targyat, kályhá an, kéményben, ládában, �zéna-, .. yen konn volt pelda sok már arra t amin stb. ban

é

�

b

!:m !

el lehet rejteni.

d) Hogyan kell l.:utatn! �

A házkutatás lefolytatásánál egyik legfontosabb körülmény az, hogy a kutatást hog):an foganatosít­ . juk. Nem szakértő kutatás, legyen banmlyen alapos, nem igen vezet eredményre. Sikerre csak ott számíthatunk, ahol meglepetés­ szerűen, elővigyázattal, lelkiismeretes pontossággal 8 nem utolsó sorban kellő �zaltismerettel dolgozunk.

A következőkben csak azokat a gyakorlati tudni­ valókat sorolom fel, melyeket egy szakszerű házkuta­ tásnál semmi esetre sem lehet nélkülözni.

Fiókok és ládák kiürítése után meg kell nézni azok belső mélységét, külső felületét. Ha a két mérés között lényeges a különbség, akkor vagy rejtett re­ kesszel, vagy kettős fenékkel van ellátva. A. szék-, asztallábakat meg kell kopogtatni (üreg); figyeljük meg a bútorokon levő ponéteget, annak folytonos­ sági hiányát. Rejtett fiókot stb., ekként felfedezhe­ tünk. Az üres rézágyrudakra, függönyrudakra dunk legyen. megvizsgáIni, akként legjobb Ágyneműeket hogy azokat asztalra fektetj ük és kézzel végigtapo­ gatjuk.'Gyanus esetben a párnákat hosszú kalaptüvel Talpraugrott és a hétköznapi gúnyáit rnagáraszedve

ir.dult az istállóba.

Az apja éppen akkor kászmálódott elő a házból,

a

'zínbe ment, hogy tököt aprítson a tehénnek_ Tekinteteik találkoztak. - Jó reggelt! - köszönt Ernecz s szavakat keresett. hogy szóbaelegyedjék apjával. De annak tekintete megint "kicsi fiút" csinált a "nagy legényből". �Iindent tud! - villant á t agyán a rettenetes gon­
.Az ehédet nem akarta megTárni. indult, hogy fogjon,

Lern állta az apja szóeanságát. }Iert az öreg csendör csakugyan vésztjóslóan hallga­ tütt. Ismerte Erneczet, akárcsak. mag át, sérte tte és dühí­ tette, hogy a kölök" annyi bátorSággal van, hogy min­ " de különösebb ok nélk ül el mer te hagy � ni a tanyát. De azert nem szólt, a tekintélyét, a mélt óságá:, a nyers, el­ pusztíthatatlan gögjét őrizte s azt a magasabbrendű, ér­ tdmet su árzó zárkózottságát. mely et még az örsról bo­ � zott magaval s amely mindig viss zatartotta őt a hiába­ \ aló, has ntalan szóbeszédtöl. az asszonyos locsogástóL z? elese e, E rnecz anyja. észr e,ette a feszü;tséget s :B' . most IS, mInt mIndannyi "zor. egyengetni próbá � a házat

�

1931 március 20.

CSENDŰRS�GI

átszúrjuk. Ekként járunk e l diványolmál, ruhadara­ boknál, díszpárnáknál stb. A szaltnazsákokat feltétle­ nül ki kell üríteni, a tapogatás,'átszurkálás nem elég. Könyvek megrázásával sohase elégedjünk meg. Azokat át kell lapozni, iratokat, papírpénzt a köny­ vekbe beragaszthatnak. A kályhák - különösen nyáron - alaposan szemügyre veendők. Az oldalfalakat végig kell ko­ pogtatni; cserépkályhánál a laza cserépkocka gyanus jelenség. Vaskályha belsejét legjobban úgy vizsgál­ juk meg, ha a kályha tetejét leemeljük s felülről a kályhába nézünk. Falusi búbos kemencét gyertya se­ gitségével belülről jól szemügyre ,lehet venni. A ke­ mencék, kályhák belsejébe vert szögekre sok mindent el lehet rejteni. A friss hamut óvatosan és alaposan ugyancsak meg kell vizsgálniA kéményekbe a padláson levő ajtókon keresztül jól beláthatunk. Sok jelentéktelennek látszó dolog mellett a vi­ rágcserepek, madárkalitkák stb. megvizsgálása sok­ szor fontos lesz. Szalmával vagy náddal fedett házak ereszaljai, llemkülönben az istállópadozat a deszkák felemelése által fp.ltptlenül átvizsg-áland(Sk. Elrejtőzött személy ut:tn széna, szalma, szemét között nem ajánlatos vasvillával. szuronnyal kutatni, melt ily módon az odarejtőzködőt könnyen megse­ bezzük. Volt rá már eset, hogy a tettest tyúk-, illetve sertésólban, sőt szemét- vagy trágyadombba beásva találták meg. A falak megvizsgálásánál ana keH ügyelni, vaj­ jon azon gyanus repedéseket. mélvedéseket. friss ra­ gasztás D:\Tomát nem észlelünk-e? KOlJog-tatással min­ den rejtett mélyedést megtalálunk. ,Padló alatti üremegülő zord hangulatot.

Délben, a

geket víz-beöntés segítségével könnyen felfedezhe­ tünk. Keményre döngölt, letaposott földön a víz meg­ áll, üregeknél eltűnik; habár a kopogtatás itt is célra vezet. A padlódeszkák közötti porréteg, friss szege­ lés, földaljazatoknál friss hantolás, felásás nyoma alaposan megvizsgálandó. A friss ásás nyomait is jól megállapíthatjuk, ha a gyanus helyre vizet öntünk. A házkutatás után az őrizetbe vett tárgyakról a járőr nyomban jegyzéket készít, amelyeket az érde­ keltekkel, tanukkal alá kell iratni. A �íínjelek őri­ zetbevételénél különösen ügyelni kell arra, hogy azok ép állapotban kerüljenek a rendeltetési helyükre. Könnyen romlandó cikkeket (lőtt vad, élelmi­ szer) - ha igazolt tulajdonosaik nincsenek - a köz­ ségi előljáróság értékesíti. (Szut. 73. §.) Ha a házkutatás a megkívánt eredménnyel nem járna s a keresett bűnjel oly telmészetíí, hogy a jelen­ levő gyanusítottnál vagy annak hozzátartozóinál le­ het elrejtve, akkor nyomban személymotozást kell tartani. Ha szükséges, a személ'mlotozás a házkuta­ tást megelőzheti. (Lásd: Szut. 71. §.) Minden nyomozónak arra kell törekednie, hogy a bűnügyben szereplő összes bűnjeleket előteremtse. Erre nemcsak a sértett kártalanítása szempontjából van szükség, hanem szükség' van arra a bűncselek­ mények minősítésénél (értékhatár) , a bűnügy bírói tárgyalásánál. Ismeretes, hogy a bűnjelek legtöbb­ ször fontos tárgyi bizonyító erővel birnak s mint ilyenek, a bűncselekmény teljes kiderítésénél, rend­ szerint nélkülözhetetlenek. A bűnj eleket sokszor csak házkutatás alkalmá­ val tudjuk megszerezni, ezért elsőrendű feladata min­ den csendőrnek. hogya házkutatás körüli teendőket alaposan ismerje.

galambpaprikásból

- lilit akar velem, édösapám? - dadogta Ernecz.

maga válogatta a legízletesebb falatokat s az öreg gazda

miközben úgy

tányérjára rakta.

romjain.

- A bögyükben meg búza vót - .... mondta. - Búza? - kérdezte egyszerre a két férfi. Hanem a két hang nagyon is különböző volt. - Hunnan lehet a galamb bögyiben búza? - kér­ dezte az öreg s átható tekintetét a legényre szegezte.

229

LAPOK

állt ott, mint bukott

- Majd meglátod - szólt kUl·tán az apja és be­ sietett a házba. Ernecz annyit látott még, hogy kifordul a kiskapun és eltünik az utca sarkán. a falu főtere irányában. IV.

Ernecz le akarta ereszteni a kezéhől a víllát. de nem birta. Forogni kezdett vele a szoba. Hideg verejték lepte el. hogy az inge alatt érezte a lecsorgó csöppeket. A zsák

Nem telt bele félóra, az utca felől léptek hangzottak s a kapubejárónál csendőrök tüntek fel.

lyukas volt! - ötlött agyába hirtelen a borzasztó gondo­

Ernecz megtántorodott. Anyja, mikor észrevette az érkezőket, riadtan futott

lat. Emlékezett rá, hogy a tanyán be akarta foldani, de a nagy izgalomban és sietségben elfeleitette. Lebirhatatlan kényszer vitte a tekintetét, hogy apja szemeibe nézzen.

hadvezér a saját

ki a tornácra. - i\lit akar kigyelmed? - fordult ijedt, kérdő te­

Onnan aztán kiolvasott mindent.

kintettel az ura felé. - Semmit. - SzóJt az. Aztán fennhangon

Szó nélkül állt fel és kiment. Indult, hogy befogjoll.

örök felé fordult:

A zablával vergődött éppen. mikor apja utánament az udvarra. A büszkesége, a gőgje volt mindkettőnek felsebezve, a legénynek a szégyentől. az apának a keserűségtől. Ernecz most megfordult, indult a kamrába a sub áért. - Itt maradsz! N em mész sehova! -

öregből az indulat

a

tört ki az

szeme vi1Jám
A tűz lobbal égett bennük, emésztő forrósággal tom­ bolt szivükben a veszett izzás, mely mindkettőjüket a ki­ robbanó szenvedély örvénye felé taszitotta. De csak né­ hány pillanatig. Mert az öreg arcán összeroskadt az in­ dulat,

hogy helyet adion a hűvös mosolynak, mely az önfegyelmezés, a föltétlen felsőbbség nyugodt biztonsá­

Hát SUll"áror.ta a remeg/) legénr felé,

n

csend­

- Az éccaka lopók jártak a házamban. 1legfurták a hombárt. Kérem. nyomozzák ki és a bűnöst állítsák tör­ vén v elé . Ha nem leszek alkalmatlan. mint volt csendőr, .

magam is szivesen segítek a munkában. Ernecz halálsápadtan állott ott; minden szó.

mint

mázsás pörölycsapás hullott az arcába s hirtelen láng­ vörösre viharzott rajta a düh és _

zégyen pirossága.

De apja kérlek, -- próbálta visszafordítani a (101-

gok folyását az asszony.

Az öreg egyetlen kézmozdulattal csendet intett. _

Semmi szóbeszéd! Itt büncselekmény történt. .\

bűnös bűnhödjék.

Ebben a pillanatban előlépett Ernecz. Szétvetett lú-

CSE :\DÖRSE GI

A ka ton a i bün tet őreform új ítá sai . írta : GERő GYFL A ny. tá bornok

föhadbíró.

2. közelmény) . n zenye. ekként a katonai érdek súh'osa HoO" "' . dett és hogy a veszélyt az antimilitarista izgatás terj edése csak fokozza. azt nem kell hosszasan magyarázni.

Az új Ktbtk. most ezen a baj on igen radiká­ lisan segít. amenn)iben a 36. ; -ban kimondja, hogy : részességre vonatkozó általános rendelkezéseket ..A azokkal szemben is alkalmazni kell, akik valamely katonai bűncselekménynek személyes viszonyaiknál fogva (például. meIt polgári egyének) tettesei nem

lehetnek."

rendelkezést teljes é teszi az életbelépteW tör,ény 95 . �-a. mely szerint ezt, valamint az előbbi pontban emlitett ( s a sikertelen felbujtásra "onat­ kozó) rendelkezést a polgári büntetőbíráskodás kö­ rében i s alkalmazni kell.'

E

rendelkezések folytán a katonai bűntett Yage katonai vétség bünrészesei akkor is az elkövetett katonai büncselekményben mondatnak ki bünö_nek, illetőleg akkor is a katonai büntetőtörvényben e bün­ cselekményre megállapított büntetés alapul "ételé­ vel büntett etnek meg. ha ök nem is katonai egyé­ nek.'

E

, Ha ilyen esetben a po.g-.iri bíróságnak agyon.övéssel " égrehajtandó halálbüntetést kellene a " almaz:ni, akkor az é:etb. tön-ény �. §-a szerint a halálbüntetés kötéllel haj­ tatik végre.

bakkal. ökölbeszoruló kezekkel állott meg az apja elöt: s nharrá háborodott indulattal kiáltotta :

- Akkor is. ha én vagyok ? � - Akkor is. ha te vagy � De még inkább akkor : - Edesapám. meg:eszi velem ezt a szégyent ? : - Csendör iia ,agy : Tudnod kell. hogy egy csendör = ha.. semmi körülmények közt nem tántorodhati k el az igazsá" !. '\ pokoi minden ördöge sem birhat rá. hog,'­

,?

_

u:eg".'alazza ::n ar. a ruhát. amelyet .'o:';;áig nseltem becsüErnecz megingott. Arcáról lassanként lehamvadr a düh piro--ága. C5endör iia : - kongott fülében ri:emény Yi;;�angz.isa ké; szikrázó szó. - Akkorhá�

I el �
Cjból t"j�ro: fri;;sen

vigyenek :

;;

G

V.

b"'"-."Ö :özobában. _'\ kemenc.:: �.:­ S:1.: reper:ös pogácsa i la-..a áradt "zé . ,; :::..:

a :::a!.iÓ1
-�..

-�"';"JT!.:l. --""-'..

O" , :

�ya az

z'rr ié1� 5gye.,t., GLo. Ernecz �.1 !. Esz'i.i ' '' ''_ "ezaee-- e � · ·o� nycs:.. - ""-'-'. ... '-pp -0 l::v . ,:. - 1. -

� =- � '; '::' ''P(1� -_n....-.,, r:t -�U T.�

,é� az arcán. - Hi.a !;;;.::� ...�

_

LAPOK

Itt említem meg különben, hogy az új fenti körülményre, valamint a trianoni !;7'>r7.M létesített tényleges állapotra való tekintettel, a tonai bűncselekmények eddigi _án azt a lényeges változtatást teszi , h ogy a katol bűncselekmények tettese ezentúl nem c:supán tonaállományu egyén, hanem egyáltalában, katonai egyén lehet.

J

*

Fenntartj a az új Ktbtk. (a polgári Btk. 75. ;;-a'I/lIII!' szemben) azt az elvet, hogy a katonai bűntett et il el lehet gondatlanságból követni (például őráU ásoD gondatlan megíttasodással ) , csakhogy ezentúl den egyes esetben külön megmondj a, ha az illető gon­ datlanságból elkövetett cselekmény katonai bűntett " ag'y katonai vétség gyanánt büntetendő. *

O-\. beszámítá t kizáró okok rnegállapítá::át is rendelkezéssel. kiegészíti az új Ktbtk. több fonto Igy tekintettel arra a különös j elentőségre. amellyel a szolgálati parancs a katonaéletben bír. külön kiemeli a 38. §. 1 . pontj ában. hogy : .. _ -em számítható be a cselekmény annak. aki azt elölj áró­ j ának vagy felettes hatóságának szolgálati parancsa folytán abban a meg�'öződésben követi el. hogy arra kötelezve van." Ide yonatkozólag közöljük az indokolá.snak kc­ vetkező részét : "

-\. hadi célok vagy a beLő rend. illetőleg a f gyelem érdeke gyakran szük.ségessé tehetik. ho", ' � " " . '!!. előljáró olyan cselekményre (például egy híd fe!.i'ob­ bantására, vag:' a lőfegyver h a ználatára adjon pa rancsot. amel:- csak bizonyos körülmények közt lehet igazo;t és jog5zerű. Ezek a körülmények solGzor csak az előljáró előtt i::meretesek és sem idő. :em mód nincs arra. h ogy e körülm ények az alárende ttel il! közöItessenek. söt közlésük néha a katonai érdekbe -ag:'- a titoktartás kötelességébe ütköznék. De kiilöD­ ben i s a katonai parancsnak rövidneÁ és ha- ározott­ �ak k� lenn.ie. kö"etkező:eg magyaráza:tal 'agy mdokolassal csak Ott "an e:.látta. aho é:; amen!l}iben azt elkerüliletlen _zükség megköve:eli. Ha már most megengednök. hogy az aláre-nde : a pa..'"3.L :: jog_ szerü.sége iránt táplált puszta kéte!ve... . fe:�evések "a�- éppen gyanusítások aiapjá n a; eno-edelm essé­ �t megtagadja . úgy figyelmen :n�ül - a fel­ tetlen e .r:gedelmes -ég kö:e,ességér. vagjis a fegye­ lem l egfobb kö"etelménYét é- minden eredm énves �atonai működ és aJapfe::é:elé:. Egészen � áll az onban a dolog. h a az elöljáró n vila- -ozataiból körü. én�-bó1 az a�árende. e'ő:- .. v:.ágo.:" :;: es . . �y �lvanvalo . . hog:- a palancs a le-et: es'ii m eg­ az állam vag::- a :zolgáia: énie'-éne-k meg­ valame::- búncs úkmény (bűntett. . k ih aga s vag)- feg:'e:nn ki:-á � t:' -öveté 5é t ��o� za. TI,ren ese:ben ser.�mjféle -a:'onai nz> más . ...ozerdek sem kö e:eti . • (\!:!" \' a paran , -- "- ék . ,e <:: . "'l ,,- ' ':: �. . es s emmI 'féle "e�zély 5em származlla . - abbó:. a a 7le� te�J esí:t etik Helyesen re�de": :ehát a �zo gálat, :;,za.bá.!yza:. az 3.!3.rer.de. : nemcsak ,. •

_

hag)'!l.ó

-�p

:�g:\- �ás,

;:�eg�s�t. �rt�se v!l�' -.-�tseg.

;s F

v

hogy

r

\ I

\

;

,

r

\

1 93 1 március 20 .

CS EN DÖ RSÉGI LAPOK

231

.l ogosult, de kö teles is az lÍly viláO"osan" . " és "nYl' 1 van' '" " " valóan J ogszeru tI en parancs te lje sítését ' me . Q'_ . tagadrll.

�

?

<;l

a az.o n an z árendeltnek mi nd en tovább � " i fe­ I �l � sse g � él ul m d . aban ál lt magát a parancs telje­ � � Sl tese alol �vonm es azt mégis teljes íti, akkor n em . hlv a1Jko hah k nen ts giil a � parancsra s a parancsolt : cselekmeny veghezvltele vag y m eO"kísérlése miatt tettesként felelős, míg a par ancsn ot felbuj tóként kell büntetni.

�

�

ok

Ellenben, ha az alárendelt nem tudta, vaO"Ds nem v� t lőtt v lágo é s nyilván való : , h ogy a "'pa­ : � rancs torv eny sertest celoz és a Szol O"ála ti Szabályzat " utasítás ához képest a parancsot ennek határai közt , l O abban a szubjektív meggyőződésben telj esíti, hogy engedelmeskedni köteles : akIkor őt a meg­ parancsolt cselekményért felelőssé tenni nem lehet és az előljárót kell, aki őt eszközül használta fel , közvetett tettes gyanánt büntetni. "

�

�

*

Egy másik kiegészítése a beszámítást kizáró okoknaJk a 38. § . 2. pontj ában fogaltatik, amely sze­ rint " nem számítható be a (' elekmény annak, aki azt hivatásának szabályszerű gyakorlása közben köteles­ " ségszerűen követi el . E pont alá esnek a j ogos fegyverhasználatok is. *

I

Nem érintette az új Ktbtk. a polgári Btk-nek a j ogos védelemre vonatkozó 79. §-át s ezzel változat­ lanul ki van az t erj esztve a katonaságl'a is. A polgári Btk-nek ez a rendeÍkezése azonban sokkal kedvezóbb ránk, mint az a j o gállapot, amit a régi Ktbtk. nyujtott. A régi Ktbtk. szerint sem köteles ugyanis va­ laki az ellene intézett jogtalan támadást eltűrni és ha nincs közelben hatósági személy, akinek még kellő időben védelme alá helyeZIkedhetik, úgy ő maga is j oO"osan visszautasíthatja az ily támadást, az elke­ ellenerőszakkal. fokú rü hetetlenül " szükséges " Csakhogy míg a régi Ktbtk. a tiszti rangban nenl álló egYéneket csakis az "élet, testi épség, szabadság " vaO"y ;. vagyon ellen 'intézett j ogtalan támadás ily kÍ\ édésére j ogosítja fel, addig a polgári büntetőtör­ vénynek ezentúl ránk is alkalmazand ó 79. §-a egész általánossáO'ban mÍllden j ogtalan támadással szem­ érem és a becsület I I stb. j ogtalan sz ben tehát szemben i s megengedi a jogos me ámadásával

l

�

�

';.

�

védeliIl1et. , Az is eltérés az új szabályozásban, hogy mlg a " Btk, 79. §-a szerint a jogos védelemnek félel emb?l , száJ azott t ?l� ij edtségből vagy m egzava:odásbó h ágása egyáltalán nem buntett et l k , 1l:dd1g ll: reg! az Ktbtk. idevonatkozó 3. §-ának g) pontja szen nt , g­ ily áthágás a körü1ményekJlez képe �t . gondatl nsa v ol t . ból eredő bűncselekmény gyanánt bunte1Jhet� Az új Ktbt k. azonban a most érintett � IlUmdeu: aban levo kit m egillető j ogos véde lmet az egyenruh

�

�

.

�

gy, vagy! , Ha az alaJ'c ndel1t a parancs határain túlme , ' t mar " bbl eter k ugy e t ° paraal csolt a', többet tesz, ,amennyit n , pbben az esetben is fele os. be 11 S okan II s zóbel i becsületellenes tamadassal "ze nt n . ában megengedhe:onek, ,:"e,:t nem vélik a jogos védelmpt áJ tal . kiejtésével a támadás mar lJe.fe.Jezo: s�enntük a szóbeli sértés J ol!,"0. . t, eInmIt támadással szemben pedig már nincs helye do� elore stb. ssel ejté tagl gos " nek Ámde néha a hara 'e P ás �: " zni! , "lje s kiejtését is meg 'Lhet akadáJyo r és t p ar e ('g se a r g h et, Ieb dnvaló ? . be u me g a körübn én yekbőI nyil . esseg , hab, ram . fo s a folytatás ( a "szukseg a elhárítható. nc üszak alkalmazásá\'al lU

� �� : � . ����i: !rr� ;

�

"

.

: � 1�1

U( breczcni G !f"la alhadnagy, sátoraljaújhelyi szakaszparancs­ nokot, kiváJó nyornozóte1jesítményeért Kormányzó "C,, őfómél­ tfi.• riga a magyar ezüst érdeméremrnel tüntette ki.

tisztek és tiszt je löltek érdekében még egy különös re ndelk ezé el is kiegészíti arra az esetre, ha becsü­ leNket j ogtalan támadás éri. Az új Ktbtk. 3 §-ának 3. pontj a értelmében ugyanis : " Nem számítható be a cseleJcrnény annak a katonai egyenruhát viselő tisztnek (t is ztj elöltn ek) , aki a becsülete ellen llUás személy jelenlét ében inté­ zett j ogtalan támadás folytatásának megakadályo­ zása célj ából az öt megillető fegyvert azonnal hasz­ nálja, feltéve, hogy ezt a 'célt másként nem érhette el és hogy a fegyver használatában az e1kermhetlen " szükségesség hatáJ'át nem lépte át. Ez a rendelkezés már a régi Ktbtk-ben is benne volt (régi Ktbtk. 114. §. d) po ntj a ) , csakllOgy itt a tisztjelöltekre is ki van terjesztve, az életbeléptető törvény 7. §-a alapj án pedig ez a különleges jog a nem tényleges ( egyenruhát viselő) tisztekre é, ti zt­ jelöltekre is kiterj ed. Amint látj uk, a tiszteket és tisztj el ölteket külön megillető fegyverhasználati j og sok feltételhez van kötve, de ha e feltételek fennforognak, akkor a tiszt (tisztjelölt) nem köteles kézzel n�ulni a támadój á­ "ele szemben enyhébb eszközt alkalmazni, hoz t vaO'\' �. han eJ.ll mindj árt az őt megillető fegs-yert (kardját. vag�' ennek hiányában szolgálati revolverét) hasz­ nálhatja még abban az esetben L, ha a támadás folytatását enyhébb eszközzel (kézzel, bottal stb.) is megakadályozhatta volna. És ebben áll a legnagyobb különbség a fentebb tárg�'alt, mindenkit megillt'tő _

•

CSENDORSEGl

��

szt�t é s jogos védelem és a csak egyenruháb�n I �,:ő . t. ot tisztj elöltet megillető "fegyverhasznalatJ J,og k�� , Érdekes lehetne itt az egyes feltetelekrol es azokról a sokfelé ágazó felfogásokról is bővebben meo'emlékezni, amelyek 'a jogos védelem, illetől eg a tis teket (tisztj elöltek et) e v égből külön i s megillető feo'yverhasználat lényege felől az írók és 'bíróságok ré �éről felmerü Itek, de e kérdések alapos tárgya­ lása annyi helyet foglalna el, amenn yi e cikk kereté­ ben nem áll rendelkezésre s így e kérdése ket legfel­ j ebb külön cikkben lehetne 'bővebben m egvilágítani . büntetőn ovellában az úgynevezett 1908-ban , ( 1 908 : XXXVI. t.-c. 15-33. §-ok) a magyar törvény­ hozás humánus rendelkezéseket alkotott a fiatal­ korúak ( vagyis : a 12-18 éves életkorban állók) ér­ dekében, az 1913. évi VII. törvényci kkel pedig kúlön bíróságot állított fel a fiatalkorúak számára. Az új Ktbtk. megalkotásakor tehát a " ki;izönsé­ " büntetőtörvények e részének a katonaságnál ges tekintetében is állást kellett fog­ alkalmazása való lalni. Fiatalkorú" rendes viszonyok közt nem valami " sok tartozik katonai büntetőbíráskodás alá s a felavatás előtt azok i s gondos kiválogatás alá kerülnek, komoly esetben pedig. amikor polgári egyének is, még pedig rendszerint súlyos bűncselekmények miatt, katonai bíráskodás alá kerülnek : nem lehet velük szemben "dorgálás "-t, vagy "próbára bocsátás "-t, avagy j avítónevelést alkalmazni ; de kivihetetlen volna az is, hogy a katonaságnál külön "fiatalkorúak bírósága" állíttassék fel. Mindez azonban - mint az indokolás mondja n em rzárja ki, hogy a büntetőnovelIának idevonatkozó humánus és hasznos rendelkezései, amennyire csak a katonai viszonyok közt megvalósíthatók, a katonai büntetőbíráskodás alatt állókra is kiterjesztessenek. E megfontolások alapj án az új Ktbtk. a kérdéses közönséges büntetőrendelkezések helyett, a kérdést egészen önállóan szabályozta és a katonai bíráskodás­ ban alkalmazandó szabályokat a 39-49., 59. és 64. §-okba foglalta. A főbb eltérések a következők : a) Fiatalkorúak bírósága a katonaságnál nem ál­ líttat i k fel. b) A katonai büntetőbíráskodás csakis azokat a fiatalkorúakat tartja meg, akikről megállapíttatott, hogy a büntethetőséghez szükséges értelmi és er­ kölcsi fejlettséggel már bírnak. Ezek ellen azonban nem dorgálást stb., hanem büntetést alkalmaz. c) A katonai bíráskodás alá tartozó gyermekek és azok a fiatalkorúak azonban, akik a büntethe­ tőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettséggel még nem bírnak, egyszerűen átadatnak a fiatal­ karúak legközelebbi bíróságának. Járj on el az a saját szabályai szerint. d ) A fiatalkorúval szembe n kiszabh ató büntet é­ sek (a büntetőnovella mintáj ára) általában enyhéb­ bek, a fiatalkorúra, valamint a 20 éven aluli bűnös re halálbüntetés és életfogytig tartó fegyház nem szab­ ható, de csak akkor, ha az általa elkövetett cselek­ mény közönséges bűncselekmény. Katonai bűntet-

;

�

11! J31

LAPOl,

teté seke t kell tekr e és véts égek re a rend es bün mazn L12 e) A fiatalkorúnak min den vét ség e fegyelmi úton. *

A Btk. nem .soro lja fel az enyh ítő és s llyc)S í1;ó körülményeket s a bíró ságo k soks zor a sebb felfoCTást tanus ítják abban a kérdé sben, mely körü mény tekinth ető enyhít őnek, vagy súl yo' I sítónak. A z új Ktbtk. tehát egysége s bírói gyakor lat léte­ sítése érdeké ben és tekinte ttel arra i s , hogy a hadi­ törvény széken legnagy obbrészt laikus bírák veszne k részt, példaképpen hat súlyosít ó és tizenké t enyhítö körülmén yt sorol fel s a bíróságra bízza, hogy ezen­ felül még más körülmény eke t js Jfigyelemb e vegyen enyhítő vagy súlyosító gyanánt. (Ktbtk. 50. és

l

51. §.) " Az életbeléptetö törvény 87. § -a szerint a katonai bün­ tet6bíráskodásba n a fiatalkorú kém ellen is lehet haiálbünte­ tést vagy életfogytig tartó fegyházbüntete st alkalmazni .

( Folytatj uk. )

-­

Írta :

független ál/ama van. Melyek

tőrbecsalt vonat. ;DITTRICH FERENC

százados .

Közvetle n ü l a m00g6s ítás után a többi sok százzal együtt, a mi mene tzászl óa:Ij unkat ilS a1j észaiki harctérre irányították. 'A zászlóalj parancsnoka Gebauer száza­ dos volt, én a zruslZl ó a l j segédtiszti teendőkkel voltam megbízva. Két n ap ,és három é j s zakán át tartó keser­ ves utazás utáni még )az éjszaka mély sötétjében gurult be vonatu nik Lembergbe. Itt egy mellékvon allra tol atott a

vonat. A

német határ !közelében,. Lembel"gtől északra fekvő SzokaIig mintegy 60 km-nyi utat még vasúto n k e l l ett megten nünk. A Ihadosz tálypa ranosn okság tól a további utazás ra vona!íkozólag ea. követk ező e l igazítást kaptuk : "Fonto s, hogy Szokal környé két birtokba vegyü k. A vasút i vonal a j e l entése k szerin t még telje­

sen szaba d, ,külön ben elií.retol t lovas' ságunlk i,s b iztos ítja . M in d amell ett útköz ben, m i nden á l l omá's ról telefo non fel kell h ívni a lembe rgi vasú tá],Jlom áson át a hados z­ tál'ypa an.cs oolkságot, hogy az esetleg.es újwob inté-bkedé­ seke t at lehes sen venn i." Holt rafá radt an, összetört hát tago kkal u tazott t? v ább sz felé a tehe rvon atba \prés elt e ze r ember, a . . SIn 'sote tseg be boru lt Lem bel'g en át. H ú szpe rc enké nt alam i n yomo.r Úság os , petr óleu mlánnpá kka l vilá g ított , a l lomas on Ivagy meg állón ál aneg ál,lot t a vona tunk . :'II i a par anc s ért elm ébe n a tel efo nho z bot ork áltunk hogy Lemberget fel h ívj uk. M ind en a l k alo mm al arr a meg-

r;

�

KI TUDJA ? Afl-ikának csak két azok ?

A

�

�

�

•

1 9 3 1 m ár c i u s 20 .

CS EN OO R SE GI

Ünneplő közönség március 15-én a

győződés)'e j utottam, hogy min den óvatoskodás nélkül uta�­ hatnánk tovább. így ment ez két órán át. Az út nagyobb részén már túl kell ett l e n n ünk, amikru; az ,emberrel és anyaggal túl­ terhelt vonat c s ikQrogva, nyögve fékerett s megállt. Egy lstenhátamögötti á l lomásra é l'keztünk. A neve, amint a szomorúan p i s lákol'ó petróleum lámpánál kivehettem, Udzyn vagy valami i lyesféle l ehetett. Itt is a z á.llomás­ előljáró fabódéja felé siettem, hogy te;efonáljak. A barna szakál l as, swkár, vörös szolgálati sapká.s á l l omás­ Alig, előljáró istállólámpással lépkedett mögöttem. hadosztály­ a Hletve al, s hogy a lembergi vasútáJlOllIlás parancsnoksággal a telefonkapcsol atot megkaptam, még szóhoz Isem j uthattam, amikor egy i zgatott hang a !kö­ vetkezőket mondotta : "Hal l ó ! Hol van .a zászlóalj ? Udzynban ? Egyelőre megá],Jani ! A legújabb jelentések szerint kozákOik törtek be Szokal !környékére. Felderí­ tésről a zászlóalj gondoskod jék II h a a hír igaz, akkor a zászlóalj o tt, ahol most van, kivagonil'oz és biztosí­ tottan éj szakázik ! " J elen tettem a paran csot a záJsz.lóaljpa ranC5'nokom­ nak, mire maga i s a telefonh oz ment, ugyanezt az in­ tézkedé st maga is végigh allgatta II nyomba n kiadta a paranc sot a kivago nirozás,ra, amikor a S2likár állomáJs­ előljáró eLmosolyodott és srnlávos németség,geJ jegyezte meg :

Ugya n, uraim ! Szoka lban, innen 30 k i,}ométerre ! Nekem meg­ kozák ok l enné ne k ? M i csoda ostobaság SzDk allaI. öttet ésem van a kifogástalan telefonösszek _

LA PO l{

233

Pctőfi-szobornál. ( Schiiffer felv.)

Kérem, győződjenek meg a helyzetről maguk az urak : Fordított egyet a telefon felhívókészülékén, fülé­ hez emelte a kagylót s beleszólt a telefonba : - Halló ! Szokalba á.llítólag betört az ellenség. Igaz ez ? A választ meg sem várta, hanem átnyujtotta a kagylót a zászlóaJjparancsnoknak, aki a következőket hal lotta : - Itt Szoka!. Szó s i ncs itt kozákokról ! Szokalt az os ztrák u lánusok szállották- meg és biztosítják. A százados letette a !kagylót : - Akkor termésretesen tovább megyünk, mert a hadosztály,nak fontos érdeke, hogy Szokal környékét elérjük. Télefonálj Lemb�be, hogy a szoka li kozákbeLw törés híre téves ! -

Vagy harmincszor próbáltam meg eredménytelenü l , hogy oa hadosztállyai a telefonöss zeköttetést újból fel­ vegyem. Eddig ez símán és azonnal sikerült, most meg, mintha el vágták volna a vezetéket. így aztán a zá.szló­ alj p3lran csno k parancsot adott a beszállásl'a, me.rt az állOlll1á.selőljáró megígérte, hogy a telefonöSiSze.kött�tést Lemberggel majd felve.szi valahogy és a JJadosztálynak a mi továbbutazásunkat jelenti.

Kl TfJD T 4 ? A Nemzeti 1 87S-ben, I�yilt meg.

a

Színház 1840-ben. a Népszíl�ház kir. Operaház pedig 1 884-ben

?n,

•

lW I

CS�-DÖR SÉG I L:\P OK :'i.ll .halad� a \"ona�un.:.. i>:.örülbelül félóráig baj nél "a" uk a kere:'ek e;;y­ h Ös:;zeu;úfolóó,li.. ié.álomban �. : úgy érez�ü ' bogy mo;� h�ngú '30- o.;ásii. , csikorgá... ,,3 -özelében kell járnunk. = !öké�"eí. Iecs egé:;Ebben a pillanatban borzalmas a Yon:n. .\ ',;:0ide--<>d a lö ·d&;ö. ',;:ocsilli: megáll -ío tása. jaj,e;;zé 'elése cs" ba:: &;;:.zeprése ;; emberek ordí ri: ,\;s �t éjszakába.. A ti5Z�ek kiugrona bele:;un�et· a ",ö yohun',;:. má.son a r >ékböl. Kinlági�tl:lD \·asútállo onya. bár­ Gyorsan gyuiá; gyujtor=. A ,ona" moro erő,el meú: milyen lasS:iD b!llad�un" is. olyan nagy hogy a szer­ neki egy. a sÍllekre ielaete . tor asznak. ..ocsi derékszögben roban� bele a 'is!klott mozdonyba •

� in',a .ódu:. ki a göz a megreped;; k2zánból és oltotta el a mozdony �üzé� . .-\ DlOzdony,ezetónek és a fútÖne',;:

nyoma,e:;zett.

jutO:tUD ',;:�

HoI ..ágán�Ta

_

- ' kiltott.3ln oóa a 'zá,

zado50mnú. Ebben a pillanatban azonban kör\i.s·köriil lobbantak fel, a yagonok belsejében .."O rejtet \'iilaná.k is ropogo� pattogott minden. Egymás begyin·hátán tör...ek 1.i a ,onatbó' az embere.., yezénY5za,ak. "ad fáj­

d.alomkiáltá..,ok zürz.avara ka,argoa, az emberek futot, :u . öS5zero�k. EgJte yészesebben sistergett, zúgot: a le,egő, géppuska sorozaaiizek kaszáltaA teie a sötét­

ségbe, minden rend felbomlott. r,Jwzó � - ordította ::"öz\'etlenül mellenem 3. 'zázado50m. de abban a pilJanatban eh'ágooon a földön. Egé5'z

rajO;;:

estek

össze

holtan

és

sebes ülten.

mintha kasza vágott ,olna az emberek közé, amint

•a-úti

kocsikból kiugráltak.

záz meg száz ember ordí­

tása. hörgése k3\'3l'gott a sötét éjszakában. kaoszban

könyönelenül

a

és

egyre

, zájábaa A kezei ö5s zeköuizv". a gú ron;ryc..-omó . ldoroÍormra emlékez,etó sza :o'.-ább. Az áEomú CIii :ör:énbetett itt? K'luntunk lá tunk. házikó: szalm.afedele5 .::zemben orházá.al A káplár 2 -zal adt , meg­ pálin.:Cás cé;rér .-Uíto" raj 3.. ajtó: kopogtatta pu'katu�al a bezárt e o ollnan. Egy megrém ült kaf�no;; zsid ó bujt

ban. öntudatlanul.

A ,as úti órbázhoz ,eze'LUk. _

Ki

ez az

öntuda;;:an ember i - a ióldon ? - kfr-

deztem tóle. ..·ó embter arcába ;; ö - - z�A zsidó bejenézen a fe;. csapta 3. két kezét : Hi;:;zen ez a ro: állomás"löljárónk ! 4. Lavór hideg;.-:ze: ön;;öttiink az áj .. . : em ,,!' nJaci -;';é,z�· . [OT,: tájban a éjfé: hogy a:.::i ednondo:ta. _

Jé:mél mt. amikor hátu1:ról megragadta valaki. a szájába

kábító rongycsomó: gyömöszöit - és csa::" mos: ébred: fel. �em tudja. hogy " özben mi történt. Hát igen. A kém megtámadta, elkábíu.' ta az állo, A kém '"o�;; az. aki az áJlo�se;5:járó máselőljáró" sap:'ájá'l'aJ

yasutasna:':

a iej én.

cin;'osá .al együttesen

aztán

ad a ;ct

�Zil_-a.

ma;rá'

törbecsa ta a

gyanu- ia:l

zászlóaljat De hoi járt már a kén> akkor. mire ezt mi észr,",

,enük �

Csa;' a 'zégyemeljes düh marndt me,; emlé­ keiILd>ell az esetre. :k.apcsohthan � apok multán ö5:>ze, g>üle:"ezct� n:§g néhiny mepnélle',;:ü ' - hj- i.'::,

sebesülten.

_

- bn\ire ame­

-yo:norúságos töredé;';:e a zá , zóaljnak.

lye t aztán a pó:),;eretl:.ez �ü�dö tek YÍS"Zd.

ebben a

őrjöngöbb

.sza.Kadt az acéresö a láthatatlan környeze'ból.

dühhel

s aztán a sínek men:én fu:ottam szinte esze.�szetten két, három Árométen ,isz, A .onat alá

kuporodtam

szaielé. �ögöt::e:n ket".en rohantak hatalm:!s ugráso�:'

)[eg

:;';ellett

állanom

egy

pillanatra,

men

a

tüdóm

zihált, a szívem a tor:':omban .ert . .�z utánam rohanók

is liheg>e kuporodtari: me.lém. Az egyik, Hackl tizedes. are<Ít mutogatta. amelyet átiót: egy lö.edék. a mási,,­ nak, Berger népfelkelőnek ped:g a jobbkeze középujjá: az

lőtték el. Én a >áUamon kaptam borz..."Ol ás.. úgy. hogy

a ,ér csak alu� a zubbonyom ujján csöpögött alá. A 'ötétségben

csak a fülünkkel figyelcettünk az áruláss3.1 előkészített .érfürdő színhelye felé. Egy-egy

ö,és hangzott még csak. azután mélysége- csend boru;t a környwe. Szerencsét:en zászlóaljam fé:órá.al e:őbb �ég becsületes, szemtól-;;zembe kjYÍ\-OH b adid i cső ég· , T?I álmodott s mOH .ége mindennek. EI enséget nem is lathattunk még s az első találkozásnak ránknén'e ez a tragU>.1S ,ége lett.

-

- Az a gazember ,asutas yitt csapdába bennün·

ket � - csikorgattam a fogamat dühödten s e:mondot· tá.r5a na;,;, mint utaztunk to,ább az állomáseiol­ , laTO ra.:ac� a. É ünk a ,ágytól mind a bárman. hogy

�� e�

az.

�

a�as

\'I s sza!ele.

�

megoo B zulju',;:.

iettüllK a -ínek mentén

lU:nertil:en, ,erejtékben fürödye érkeztünk meg . l;aJ � � ban a ,égze csalá s szính é.yér e, az udzy ni : , va..,u;al.oma sr3.. Az elem ek semm l i jeIét sem láttu" az e;;é.5z körn}·éken. yégre a raktárban. a pado"" "'a Iat t . , . ' , .;' .• uk az a ' ... 0!D3 S0r5Eg ta,n a:t, hat rutén nep ' t' elj,; 1 __ ' _ . , " eo a "'-et .a . . Ontudatlan részegségben fer­ , reng-..eK. A em bizonyara nem saJ'nál� to ' . - lu " "... ne ' han\ I nk.á ,:l .eg pa . . . t . At',;:utaauk az orbázat i;: . -éhán\' űre'· . .� norc!& mögö tt e gy Ö5'zha iú kö;-ér ember h�r�r . , , �" ·• m : g

�

:::egóa... � '

'

'

-:oor. _

..

'

_

uJJ '

Ké��és..

I l E I I � � N.

---r

!><,

-13. :a �'€ a : f'.'o'járorwk o t:snulor ládáját. j.l· . • �ol>l> ,:endt.""':€ ,!dkü1. alaz k€=dl!lRénye :isél>ö1 á" :1' a · nia. JUJ a láTtnde1t}ii ( ... ,. U'endo cselekménrryel �an !lyanll_í'�a ? . Joga ra,:",: a : i1y� átklll!'-tásho= a l:iri.:.<:gáló floljáróJWk, . a 1agy bl�01 ( ugye$;) haUJro=nt kel[',c ehhe: i•. mint pl. a ; ha=1.. --u ola.•llO:' ragy $:emilymoto=úsho: ? yála;;z. A "érdésre a Srot. 1 -1 . pon ....ik �ezd -e S zab. L, R. XIII i�j �ete - "özelebbról 650. pont a g. U? a "bp 130. es ,1 3 �. �·al es a D . 11. jelzem üasítá5 (mel, . a .�, kir. hon� eg parancSDokságainak a ka�na! búm-id i _

!

.

é

�

' -<

j

• .

eIJ3.!·asban yalo "ozremük?dé..";t; szabályoua) 2. §-a ad yá.;agt. A Szut. 14 . pont, ....1k bekezdésében foglalt az a rendel . hogy : ;.a �endórö" magánJádái sem idósz.-J. ej nzs2'3 . , �em szellLe targyat nem 'epezneti;,; ' �-z'�n I' � =o> . � z..e ""e � n ..... ... m- - ID! -

.

�ezes,

, : IM?nr_o .:?�. n yo�'o

�s ,

':

.

�sendór�egénység

.

szobarendjéne:."

--

sz

·

.

b alyozas�ra yonatAozo J og< .zabalyna� tekintendő. Ez csak a rend ,; s Y1szo�ro� � "ona�..:ozi.:.. lia már most btir.:etendo cs'" , elko��te;;ene ' gyar:újába :':eriiI egy csendőr Ú� a . olga,an rendneK es fegyelemne .:arona!. �z :': az erde e azt - -' pl' ranc-olJ o 8 ' h a b• gy y d er u ítte5sék. meg:o rlásba.!l részeg � . :' , , ' , ..::I . . �uhon e. ID"<' ' .e-ett .I. .. Jo.,.,. e ." a meg:.,nd helyreáll'lnaSSe. eo'"" -'" .:i. . Ezer: _ _ . lrJj, . .. el_o _��d�e és ennek megfelelően a D. l l . �. l: ta�lta. " 3_3 ko\'eWiCezo.:et : .�\ gy:m sitot: elóijá u ro pa, . rnnc5Doksaga koteIt alárendel-J' éna'., rudo , . JU::>:: -ara m_ b•- . = • .. . . c se _ lekm' enye targyaban a ' mtez , · . 6a lap Ita:; - ' "at e.., , 'ede� ' .eket a. :V7U._r • _ MN togana�oSJtani .·· Gondosr
I�kmenr ._

.

�.�,�P. l<s�. �.

tasar o

l

lS.

l.

.

'

\

·.

.szukséges me'"l"' ;

....

.

.

.

'

�:

1 9 3 1 má rci us 20 . ; �

CS EN DO RSEGI

Igaz ug;van,. hog y a kbp. 131 . s-a és a D . 1 1 . Utasítá . s § 8 . pontJ � kIm ond Ja, hogy ha ezen megállapítások alk al­ � �a � ton l (cse1I dór ség i) épületben vagy katonai büntető , uas ,o asna alav �tett egyén ekk el szemben lefoglalás ház­ , kuta t�s v !i g szem elym otoz ás (a láda átkutatása a sz mély mot oza s kor <:be ta to�k ) foganatosí ; tása váli k szükségessé a v r�ncs nok s ll;g evegbol a legközel ebb i katonai - esetleg ol. , osa. b Jr ' oZ forduljon, de ezen rendelkezés alól kivé. e a l f el !l "'b p. 4 . ,§. 2. bekezdése és a D. 1 1 . Utasítás 8 po�t utoIso mon data . Eze k szerint ha vala mely bírósá ala ekfai�� ljár sa ki nem eszközö ető ; a Késedele , esze I ��1 Jal. , . . . ugy a szeme, lymotozást (láda átkutatását l . aro. az elolJ para ncsnoKság maga foganatosíthatja vagy annak fo�a!lato sa célj �ból � teljesítendő . hivatalos csele kmén y helye hez Kozel ebb eső p arancsnokságot megkeresh eti. mos idézett szabályok ugyan mmdenütt parancsno k­ s �gro,l eszélnek, azo� ban figyelembe véve azt, hogy a katonai h � nv � dJ perrendtarta;mak és a 1 1 . Utasításnak megaIko­ . . tOl �mdlg a honv seg szerve zetl s : , szolgálati viszonyait tar­ . _ tottak s,z�m . elott e.s tekintetoe Veve a csendórség szétszórt c1helye zesr viszonyai., a dolgoK természete mas magyarazatot nem enged meg, csak azt, hogy a feni idézett szabályokban említett "parancsnokság" alatt nálunk az örsparancsnoK lS értendő. u'

b- � � •

�

f��J 'Irt �

.

•

t

•

? !

, � ,?

?

�

��

�

ih

�

�

és

�á !

_

P;

é
A most ismertetettekből tehát az alábbiak folynak : A csendőr ládája csakis akkor kutatható át, ha büntetendő cselekménnyel van gyanusítva. Az átkutatás, ha az idő és körülmények megengedik, biróság által foganatosíttassék. Csak sürgősség és a késedelemből származható veszély ad jo­ got ahhoz, hogy azt a szakasz- vagy örsparancsnok maga is foganatosíthassa. A kivizsgáló tiszti előljárók ugyanezen jogot értelem­ Ezerüen gyakorolhatják. V agyis ha nincs sürgős intézkedésre szükség, úgy a csendőr ládájának átkutatása végett a biTó­ ,ághoz fordulnak jogsegélyért, de ha a késedelemből veszély származna, akkor maguk is elrendelhetik, illetve foganatosít­ tathatják az örsparancsnokkal (helyettessel) a láda át­ kutatását. Ezen álláspont helyességére - a hasonszeTüség (ana­ lógia) eh'e alapján - a S=t. 7 1 . és 73. §-ainak értelemszerű magyarázata is bizonyítékul szolgál . 44. Kérdés. Mily általános alapelvek szerint gyakorolja a csendőr a vadászat ellcnö?'zését a közrend és közbiztonság :;:JeIl/1iontjából? Van-e jelenleg fcg!l1'e'radó s ha igen, milI/ szab ál!lok szerint heil azt leróni.

Válasz. A "adászat ellenőrzése körül a csendőrség szol­ gálati hatáskörét és a csendőrre háruló kötelességeket a ::izut. 379. és 380. pontja tartalmazza. E hhez hozzátesszük még, hogy a csendőr köteles ellen­ őrizni a mezőőrök fegyverviselő jogosultságát is, valamint a rendelkezésének megtartását, hogy belügyminiszter ama hajtókutyákkal a tilalmi idő alatt kártékony vadra sen.' sza­ bad vadászni . A 30.683. B . M . 1894. sz. rendelet szennt a csendőr az orvvadá sz ellen, minthogy a tilos területen való vadászás az 1883 :XX. t.-C. 39. §-a szerint nem hivatalból üldözen dő kihágás, csak a vadászterület tulajdon? sának vagy bérlőjéne],;, illetve megbízottj uknak nyilatkozatara v�n hi­ vatva fellépn i, a tilos időben vadászók el,le!l azo� ban h l," a tal: ból minden felszólítás nélkül is. Egy IDasIk belugymlllls:?;1:erl öt�les ren'delet szerint azonban a csendőr jogosult, sőt s tenl felder t s k kihágá ati vadász � ellegű j � � magán indítványi vagy hOZnI sara tudom tnak jogosu nyra :, ezt a magánindítvá l­ a közigazgatási hatóságnak beJelentenI. Mmdezek . a re,? d � , kezés ek azonban nem érintik a csendőrnek azt a kotel <;ssege� ­ amelyet a Szut. 379. pontja úgy fejez 'hi, hogy vadászo egy; tata­ neket a csendőr felszólítani köteles vadászjegyii;k ,felmu el:t be, eloter I: a toluln i Il'! érdeke yi pénzüg "ára, Itt az állam , ­ nt�s� e hivata lból üldözendő vadászatjövedéki kih �gaso�. fel . ­ a h l k ben kell a csendőrnek eljárn ia. Ezek a vadaszatJovedekl a, Y l oro el :: gások az 5007. P . M . 1924. sz. rendeletben vannak l vagy nelku zjegy vadás i valak ha is, az ik tartoz amelyek köm ' másna k vadászjegyével vadászik. . .a Fegyveradó mint ilyen, jelenleg nmcs en, de a vadaszatrl­ f kell t e � é t . . alkal mas lőfeg erért feg-yverigazolványi il l e et IS e J das a donos tulaj l, l\!' ha � ágná hatós :'B; gyi zptni a pénzü ISelO e?,ge­ vált , Ha nem vált, fegyvere után fe�,ertar�o es �' Jll,:tek t; al sagn dély elnyerésekor fizet a k özi gazgata sJ hato �.o al,?I forg i s , Ja Ezen kivü ! a I őft gyverek általában fényűzé lhto eloa yver lőfeg a , a á is esne k. Ezt R forgal mi adót vagy lyet t<;rm�szetesen .!l , ame meg i fizet zó beho ől öldr 'agy a külf vetelarba besza'er elad ásak or a vevőre hárítanak át a e mítás ala kjá ban .

�

!

�

Yv

,

i f gy.

?

�

LA PO K

235

��r�és.

45. Büntetendő cselekmény-e az, ha a kerék páros a gyalog}a;on a falhoz t 1l asztva hagy ja ke?'ékpárjá,t, míg ő 4 � , maga hazba (uzlethelytse.gb e, kocsmába) beme gl/. . , Valasz. A ker kpáromak tilos kerékpárjá t a gyalog­ , , ; Ja

�

�

;on, a hazak falahoz tamasztva, felligyelet nélkül .hagyni , anna, meg pedig l k,:vésbé, mert kerékpárt a gyalogj árón toln , lS t} los a a kerék pán)sn �k valamely házban dolga van s ; k:r� parJat oda !lern Viheti vagy nem akarj a vinni, kerék­ parJat elhagyhatJ "l az úttest szélén, ezt is ,csak abban az e� ��ben, ha me�elelő őrizetről vagy a kerékpár megr ögzíté­ serol gondoskodik !; az elhagyott kerékpár itt nem akadá lyozza a forgalmat. Az ellenkező eljárás a 250,00 0. B. M . 1929, sz. ren e et 1 1 9 . §-ába ütk ő k���g�s amelyet a Jcözigaz � gatási ! " at?sag, ��n! ;end�n �untetoblrosag, a m. kir. állami rend­ ., desl orseg muko terlileten pedig az államrendörség bírál el.

�

�

i

�

��

�

4�. Kérdés. Árvizve zede�em idején a jÚ1'őr fültwnuja � , an;-nak, hogy a. kozmu nkara kirendelt gywnusított ily kijelen­ teseket tesz : "Most ts a szegény proletárt ha.jtják 1nunk.ára hogy mentsék az urak vagl/onát ; fel kell robbantani a, nULi ?·cndsze?·t, mc?'t az állam az adó kal mindenütt leszedi {lj � tej­ felt, 1'cszedelembe dontt a lah'ossag megélhetését. De lesz még egyszer leszá'Tnolás r' A lkalmasak-e gl/anusított ldjelentései büntetendő cselek­ it ény m�gállapítására ? Helyes-e gyanusított elfogása ? Alta­ : laban mtll/en Zegyen a járőr fellépése ilyen esetben?

Válasz. A gyanusított azzal a kijelentésével' hogy a köz­ ves �.edelem idején a törvény által megszabott, de a keresztény ,: rkol �s által külön . parancso t mentő- és "édőkötelezettséget ugy tiíntett� fel, nunt a szegeny ember elnyomását az urak" javára, gyillöleue izgatta a vagyontalan (munkás é nap­ számos) néposztályt a vagyonosok osztálya (általában a pol­ gári osztály) eHen. Ez a cselekménye a Btk. 172. §-ának 2, bekezdésébe ütközó, az 1912 :L."{IIL t.-C. 19, §-a értelmében 5 évig terjedő börtonnel büntetendő izgatás büntettének tény­ álladékát alkqlm:ls kimeríteni. Azok a kijelentései pedig, amelyek a mai uralmi rendszer felrobbantására, az államnak a lakosság megélhetésének ve­ szélyeztető működésére utalnak és leszámolást emlegetnek, az 1921. évi III. t.-C. 5. §-ának l. bekezdésébe ütköző izgatás vétségeit tüntetik fel, mert az állami és társadalmi rend erő­ szakos felforgatására irányulnak, illetve erre izgatnak, Ha a gyanusítottnak nincs állandó lakása és nincs fog­ lalkozása, a Szut. 312. B. 8. pontja alapján kell elfogni. De fennforoghat az elfogás jogcíme a Szut. 312. B. l l . pontj a alapján is, m ert a cselekmény méltán nevezhető közbotrányt okozónak, s mert a közbotrány végének csak a gyanusított el­ fogásával lehet véget vetni. A csendőr ilyen esetben általában erélyesen és példa­ adóan lépjen fel, a gyanusított izgató kijelentéseit szüntesse meg, mert szavaiból tis:?;1:án láthatja, hogy bolseviki szólamok­ kal megt1ízdelt agyvelejű, rosszhiszemű agitátorral áll szemben. A nyomozás során fel kell deríteni az ilyen gyanusított egész multját s különösen azt is, valóban a dolgozó emberek közé számít-e, mert az ilyen agitátorok a legtöbb esetbe n munkakerlilök, akik gyanus pénzforrásokból élnek. Ki kell deríteni izg'ató tevékenységének körét, meg kell állapítani, mily körülmények közt renoelték ki közmunkára, kapott-e ezért valami díjazást, vagy érte-e valami jogsérelem a ki­ rendeléssel kapcsolatban.

�

�

Kl TVDT JI ? MAR TINUZZI

GYÖRGY

(141i2 -1551 J ,

sze7'ű nevén Fráter György, családi szenics,

álla mférji,

po/ yai János

II Cl'!1/

ilf P­

UtF ­

bibo7'oS érsek. 1.>28 óta Szo­

király dip/o matája, 1529-bt'n török segít"éggel m egszeJrezte Jánps/w/.: o /Ila gyar ki­ rályságo t . 1 540-ben Já,/IOS ki.rá/u Özt'cgye, Iza­

bella csecsemő fia, János Zsignwndl1nk gyámjává nevezték ki és' ezidő tő/ fogva te/jlwtalmú ko r­ volt

mányzój"! /Iolt,

(J

német

!I!IO l'Ság

t-CSZl'ól

Erdélynek.

Igyekezett a WI­ biztositani. .4.zoi1ban 'mindkét

és török között

fl'dfkeit

bizalm.atlanságot

császári hadi'ezér tisztjei l/uja

miatt

y iii/ko/fAi k .

É/c�, eszű diploll/nta

1 55 1 -ben

kelteIt,

o

töröli

nlt'in.ci

mire

Castaido

cin kos ság

/.:a.
gya­

",ep ­ •

l �;n

CSE ND OR SE Gl LA PO K

Z36

1ll;l l'l' I II S 20,

vár jan a k. viss zaj() vök , djá rt kimegyek az udvarra, min Hát várhattak. á váJt unk , de jobb Ezzel ugyan még gya nus abb akk ek, mer t az ellen ke­ volt ránk nézve, ha betörőknek nézn Koz,b en e�te lett. zője í,gy nem is j utott senkinek az eszé iJ.e. mk az ()I'Sl 'e. Ott tabi '­ Feifeaelzés veszélye néik ül bemebel l ított uk, hog y sok . 1 kozt unk. A tapasztalatokból meg állap mbe r, kik nem tű­ h elyb eli és közvetlen körn yékb eli gaze hane m azonnal rik meg magu k közö tt az idege n embe rt, b "dolg oz ­ feljel entik , hogy e!tűn jék közül ök és ők továb hassanak. "

Tizenháromrendbeli betör ése s lop ás kideríté se.

megta nított ak. is arra Az eddig i tapasztalataink hogy túleleg áns külsőn kkel működ nünk nem lehet. A7 nekünk , hogy betörő knek néztek , d,' nem ártott ugyan munkánkat módfelett megneh ezítette , hogy az érdkelő dés hogy tehát, Elhatár oztuk kerültün k. középpontjába

1930 már­ A budapest i nyomozó alosztály működését ,a,lap­ cius 1-én kezdt e meg. A kibocsátott rendelkezések és szé­ ján akkoriban vettük nyilvá.ntart ásba a budapesti sok kesfehérvári kerület örseinek kiderí tetlen eseteit. A 27 fogall'l'azvány között a devecseri örsről is beérkezett

az ottani lakosság egymás ellen nem tanuskodik, ha va­ lamilyen bűncselekmény t elkövetnek, a sértett a feljelen­ tést megteszi, de a gyanusítottat nem nevezi meg akkor

). írta : CSÁNYI IMRE törzsőrmester ( Budapest

Ezek között kiderítetlen bűncselekmény fogalmazványa. ieltüm 13 rendbeli betöréses lopás, melyeknek elkövetés i módja nagyon hasonlított egymásra. Az tlgydarabokkal a alosztályparancsnoksághoz egy idejüleg érkezett az me!yben átirata. veszprémi osztáll'pa ranc�nokságnak eg)' a

szaporodó kiderítetlen örskörletben egyre de\'ecseri nyomozók búncselekmények nyomozására polgári ruhás k i rendelését kéri. A választás C�iby József tiszthelyettes úrra és reám alosztályparancsnok úrtól, e�ett. Parancsot kaptunk az

hogy menjünk Veszprémbe, j elentkezzünk az ottani osz­ utasításokat meg tályparancsnok úrnál. ki a további fugja adni Veszprémben az osztályparancsnok tájékoztatott

bennünket a helyzetröJ.

úr

személyesen

M int mondta,

a

aevecseri örs minden tudásáva!' helyi és személyi isme­ reteivel majdnem két éven át hiába fáradozott azon, hogy

a tetteseket az igazságszolgáltatás kezére juttassa. A lo­ pások a

somlóhegyi

szőlőkben

történtek

és

olyan présházakba, pincékbe és lakásokba

a

tettesek

hatoltak be,

melyek ősz elejétől tavasz végéig lakatlanok. Vadonatúj, elegáns polgári ruháinkba öltözve, Veszp­ rémből Devecserbe mentünk, hol először is alaposan �zétnéztünk. Elváltunk egymástól, felkerestük a gyanus helyeket, gyanus egyének után puhatoltunk, azokkal {rintkeztünk. b üntetett

így alkalmunk

előéletű

emberekkel.

nyílt

megismerke dni

a

Többen

közöttük lopott holmikat ajánlottak nekünk megvétel re, erősen kikötve, hogy senkinek ne tegyünk róla emJitést .

Ezen munkánkkal gyanusakká váJtunk a község lr,k.o ssága előtt. Feljelentést tettek az örsön, hogy 3 vagy 4 Idegen ember érkezett a községbe, kik dacára annak , hog Ie ánsan vannak felöltö zve, nagyo n gyanu sak. , Valos zmu, hogy valam elyik bankot, vagy éksze rüzletet [lkarják kifosztani . Ugyanakkor járőrvezetőmet találkozóra hivták egy kocsmába azzal, hogy társa it i s hozza magá val. A kocs ­ m ában azutá el akartak benn ünke t fogn i a derék , pol­ . garok, hogy atadJana k a csendőrségnek. Azt hitték, hogy . tebben vagyunk Engem viszont más ok, haso nló módon . eg)" máSIk vendéglőbe invitáltak. Min d a két helyen ab­ ban a hItben tak. hogy odajövün k. Eleg€t is tett..unk a meg ,lvasoknak. de alkalmas pillanatban min d a k tten megszoktünk . járőrvezetőm kiment, hog y meg , ­ . neZl a kapuban, nem Jonnek-e még a társ ai S azzal el is t nt. Én úgy szöktem meg, hogy azt mondtam, csak

� : �

?

�

:

�

;01

�

rossz, rongyos ruhákat öltünk magunk ra, azután átkutat­ juk a Somlyóhe gyet és ott a betörések színhelyé n utólag, táj ékozódásunk é rdekében helyszíni szemlét tartunk. Az ö rsparancsno k ú r tájékoztatot t bennünket, hogy

Sl'm, ha tudja, hogy ki az. Inkább kiegyezik vele. Ez az oka annak, hogy bár az örs a Somlyóhegyet sűrűn pOl'­ tyázta,

gyakori lesállást tartott és állandóan figyelte

szőlőkben jövő-menőket, mégsem sikerült semmi

a

gyanu­

sat fel fedezni . Atöltöztünk

tehát más

ruhába.

A

j á ről'vezetőmön

ezüstpitykés rossz, kék dolmány, rossz, nadI ág, hibás, kopott kalap és volt ;

rajtam :

foltozott cs izma­

egy rossz parasztcs iz ma

rossz szürke munkásruha, melynek a bé­

lése is kilógott, csizma és egy rossz fekete kalap, kes­ keny karimával. Járőrvezetőm még a nyakába akasztott egy szíjon lógó szürke tarisznyát is, melybe egy darab száraz kenyeret és 2-3 drb főtt tojást

tett, én pedi'(

zsebkendőbe tettem egy darab száraz kenyeret és 2-3 darab zöldhagymát,

melyeknek a szára a zsebkendőből

kilógott, jelezve, hogy szűk elemózsián tengődünk. l\ I ind­ ezt kiegészítettük védelmi eszközként Hagyobb bottal.

egy-egy

kisebb­

Ekként felszerelve, útnak indultunk

a

Somlóhegy felé. Az örsparancsnok úr az ügyek pótnyomozásá ra kive­ zényelte Ho rváth Ferenc II. tiszthelyette s, T6th Fej'ene törzsőrmes ter, Tau.sz Ferenc és Pénzes István csendőrök­

ből állott járőröket azzal, hogy a Somlyóheg y körül fekvő k zségekben gyanus egyének után folytassa nak nyomo­ zast, aznap este pedig 1 9 óráig, azután 20 órakor a sö­ tétség leple alatt találkoz ni fogunk mindan nyian a Som­

?

lyóhegyen levő kápoln ánál, hol az eredmé nyt és a tovább i teendőket megbeszélj ük.

�

.. �

j á rőrök et azért irány ította az örspa rancs nok :\ ozsegekbe, hogy felzav arják a gyanu s egyén eket akik

&

Ilyenk or szőlőm unka címén a szőlőh egyre , a présh zakba szo tak menn i s m ulato zva ott várjá k be, míg "a le­ , v go meg lsztu l . Ilyen módo n mi, polgá ri ruhá s nyom a­ zok m gfl gyel hetjü k őket, esetl eg ki is haJlg atha tjuk . a besze delke t. zutá n hozz áke zdtt lnk terv ünk kivi telé h".o . Akk oriban m d u l t meg a tava szi esőz és. A tala J' a s ok eso" to "l , . , nag y n sar os, mgo van yos lett, a z Li tak i s neh ezen vo 1, . tak Járh atok I l yen időb en csak nag yon szeg é n y idf" gen b rek kereshetnek a szől őbe n mun kát Ehh �z . . Igen J o l I l lett a k ü l sőn k i s . Hog y a z iga zol tatá sná l kel­ l e m tlen ség n e érh esse n, c s i n á l t u nk ma,., unk nak iga­ zolv any t, a egy má s köz ötti vis zonyt úgy "t;a bál yoz ­ tu , hog y Ideg ene k előt t egy más t "só gor nak " fog i uk . . szo hta n l .

�

�

�

t;

}

�

?

�

�

::n �

�

1931 március 20.

CSENDORSEGl

Ekk ént felk észü lve sáro san, pisz kosa n érke ztün k meg Somlyóhegyre. A szőlőkben a házakat, pincéket sorr a járt uk s főkép ott időz tünk , ahol a betörések történtek. Ilyen hely eken észr evét lenü l megejtettük d helysz íni szemlé t. A legtöbb helye n paras ztosa n köszö nve munk át kértü nk. Ha nadrá gos embe r volt a tulaj dono s, azt nagys ágos vagy tekint etes úrnak sz6litottuk. Több he­ lyen szána lomma l fogad tak és sajnál atuka t fejezt ék ki, hogy ilyen csúf és rossz időben is kényte lenek vagyu nk munká t keresn i. De bizony sehol sem áúltottak mun­ kába, csak néhány helyen ígérték, hogy majd egy hét mulva már kapunk munkát. Úgy délfelé egy jómódú parasztgazdához értünk, akinél annak idején szintén betörtek. Megsajn ált min­

LAPOK

. 2�7

zsebünkbe nyúltunk, efővettük a · pénztárcát, mely­ ben kb. 10-12 darab egypengős és még néhány apró­ a

pénz csörgött és fizetni akartunk. A csendőr elárulta magát. Összenéztünk : no sógor, most mi lesz ? Az ado.tt élelemért a pénzt természetesen nem fogadták el, de most már az ő figyelmük i s reánk terelődött. Előttük is gyanúsakká váltunk s alighogy tovább álltunk, rög­ tön elujságolták a többieknek, hogy sok pénz van ná­ lunk, sőt megtoldották azzal, hogy teli vagyunk pisz­ tolyokkal

(mindegyikünknél

betöréseket

4-4 van ) , továbbá,

hogy

akarunk elkövetni és kikémleli ük a kör­ nyéket. Ez futótűzként terjedt el a hegyen. A hegyen lévő munkaad6kból és munkásokból 40-50 főből álló két csoport verődött össze, kik rész­

ket s meginvit ált egy pohár borra, mondván : "Látom, hogy szegény munkaker eső emberek maguk, talán nem is ittak mostanában bort, megkínálom magukat, hadd

ben vadászfegyverekkel, részben dorongokkal és botok­ kal voltak felfegyverkezve. Fülünk hallatára készülőd­ tek a támadásra. Végre megállapodtak abban, hogy az egyik csoport a Somlyóhegy aljából jön felfelé csatár­

munkásnak

Iáncban, míg a másik csoport oldalról támad, így a kápolnához szorítan ak minket s ott majd elfognak. Ha

a: somfai bort." Borivá.s közben arató­ szerződtetett. Erre nagy örömmel vállal­ koztunk é s a látszat kedvéért előleget kértünk. Kéré­ sünket szerencsénkre nem teljesítette, azt mondta, men­ jünk mához egy hétre Somlyóvásárhelyre, majd meg­

emlegessék meg

kötjük a szerződést, akkor kapunk előleget is. Míg a gazda a pincében járt, megvizsgáltuk a zárat. Egy aluminiumból

készült,

törött

kulcstolJat

találtunk

benne. Ezt észrevétlenül kivettük. A pinceajtó bezárá­ sánál a gazda megjegyezte, hogy mióta betörtek a pin­ céjébe, a zár nem működött jól s most nem tudja, mi van vele, de jól működik. Persze, nem mondtuk meg, hogy

miért

működik jól. A törött ikulc.stoNat el'bettük,

mert az örs egyik járőrénél

hasonlót

láttunk,

melyet

egy másik betörés helyszínén szintén a zárban találtak. A

gazdától

nagy

hálálkodva

elbúcsúztunk

és

a

hegy aljában levő pincékhez mentünk, mivel azokba i s történt betörés. A z egyik pincénél észrevettük, hogy a községekből kiszállingózó emberek ott összegyűlnek és betörésekről beszélnek. Azt hangoztatták, hogy azt a két idegent igazoltatni kellene. Mit keresnek itt a he­ gyen, bizonyosan 1 5-20 főből álló

be akarnak törni valahová. Egy csoport, - élükön a hegyörrel,

felénk is indult. Ekkor úgy 16 óra lehetett. A hegyőr káromkodások és drasztikus szavak közepette igazo­ lásra szól ított fel. A kezünkben levő kisebb furkós­ boton kívül más fegyverünk nem volt, de azért persze

nem hátráltunk meg. Kijelentettük, hogyha a tömeget eltávolítja, akkor igazoljuk magunkat. Kérésünknek . eleget is tett eltávolította 30-40 lépésnYIre a csopor­ tot mi előv ttük a magunkkészített igazolványt és ' . i azoltuk magunkat". Sőt még erélyes erkölcsi pr ­ dikáci6t is tartottunk neki, a többek között azt IS

�

�

?

mondva, hogy nem szégyenlik-e magukat, két szegény magyar polgárt. akik munkát keresnek, í�y meg­ támadni, ahelyett hogy munkát adnának nekIk. Látva

�

erélves feJlépésünket, inába szállt a bátorsága s � cso orttal egyiitt elhuzódtak a pincékbe tovább mnl, mi pedig a szőlők között eltün,tünk. . Az igazoltatás és az ebból keletkeze tt zaj a szolo­ . hegyen levők figyeImét ránk terelte. FIgyelemmel kl­ sértek és nyomon követtek. Közben értesü ltünk, hogy a kápoln át61. jobbr� van egy kétesh irű egyén, egy vincel lér. Nála IS meg] � len­ mIlye n tü�k és munk át kértü nk. Panas zkodtunk, hogy . fáradtak vagyunk, , "l J. O·ttünk, enniva lónk nincs, messZlro . . ' ceHér vm kát pedig nem siker ült eddIg kapnI. A gy sze­ e sége megsa ;nált, megkínált bennünket egy-e , fel­ atra pIllan szalo nnáv al. Erre egv let kenv ' érrel és a ére v� ébredt bennünk újra a csendőr. Kezü:rkb � amiért nem fIzettunk. Geplesen kenyeret és szalonnát,

p

..

��:

�

•

mi táma.d'ásba megyünk át, 'lelo.nek vagy agYOnvem1ek. Láttuk a helyzet komolyságát s a támadás elől ki akartunk térni.

Ezért betértünk egy lakott présházba,

hol. két ember szólővenyigével dolgozott. Kezdetben ba­ rátságosan fogadtak,

de észrevettük, hogy

a

két ellen­

sé!!es c�oport kezére akarnak játszani bennünket. Már nem volt maradásunk ott sem. EI kellett jönnünk. Köz­ ben sötétedett és közelgett a kitűzött idő, - a 20 óra,

_ .

amikor a já rőrökkel

találkoznunk

kellett.

A

ká­ a

polna irányába kellett tartanunk, egyrészt azért, mert

két ellenséges csoport is abba az irányba szorított, más­ részt a járörökkel is ott kellett találkoznunk. Szorongatott helyzetben

voltunk.

Szerencsére

már

annyira sötét volt,' hogy mi is csak az egyes csoportok körvonalait láttuk, amint ide-oda mozogtak s hallottuk, hogy mit beszélnek. Többek közt azt is, hogy élve vagy . halva, de meg kell keríteniök a két gazembert. (Már mmt minket.) Így mindamellett, hogy sötét volt, kénytelenek voltunk elrejtőzni. A kápolna közelébe érve, éppen a mi rejtekhelyünk szomszédságában

találkozott a két csoport. J1;ktelen ká­ haditanácsot tartottak, kívánvit minket a poklok legmélyebb fenekére, hogy így meg úgy , a két gazember, a két betörő mégis elmenekült. , He1 ; ha sikerült volna megfogni, de megpofoztuk volna oket. romkodások

közepette

aztán megkötöztük volna és úgy vittük volna a csendőr­ ségre." Így tartott a tanácskozás, több mint egy órán át, tábortűz mellett, tőlünk alig 1 7 lépésnyi távolságban . Szétoszlásuk után a járőrök több irányból jöttek a ta­ lálkozóra. Az oszladozó csoport egy-két ta?"ja találkozott is velük, azonnal elújságolták nekik, hogy mi történt é . hogy milyen veszedelmes betörőket szalasztottak .el. mIér,

�

nem jöttek hamarább. " . WI egérkezett a devecseri szakaszparancsnok � r Is , mint ellenőrző járőr és közölte, hogy a kápolnatol kb: 80-100 lépésnyire találkozott egy jómódú gazdával, akI a földön feküdt és kérdéseire kb. 6-7 percig nem tudott felelni, csak reszketett. Midőn már kissé összeszedte. . ma­ gát elmondta, hogy soha életében úgy meg nem IJe t.

�

�

mi t most, mert azt hitte, hogy a két betörővel találkOZIk és azok mindjárt agyonütik. Az akadályok leküzdése után tehát találkoztunk a járörökkel is és megbeszéltük a to�ábbi teendőket. A I �­ , kosság magatartásából és a megejtett hel � szíDl szemle­ ből azt a következtetést vontuk le, hogy Itt egy ?Iyan

tolvajszövetség működik, melynek tagja! feltűnés nélkül . járhatnak-kelhetnek a hegyen, anélkül, hog� valakI gya­ nakodnék reájuk. Az illetők nem lehetnek Idegenek, ezt

CS EN DO RS EG l

238

Ezt alátámasztja még �z saj át tapasztalataink mutatták. helyre hatoltak be, aho l volt m I t I S , hogy min dig olyan , fordultak meg m � sod­ elvinni továbbá, hogy sohasem zer működtek. M mde z szor o yan helyen, ahol már egys részletes tájékozott­ alap os hely i ismeretekre, alapos és bizonyos rend­ ságra vallott. Más részt a cselekmények volt - ez I S szert mutattak, elkövetési módj uk haso nló állandó tolvajszövetségre mutatott. ztaltu k, A helysz íni szemlék alkalmával azt tapas g a zára­ hogy a tettesek a behaiolások alkalm ával mindi kulcso t kat támadták meg s azokhoz lopott vagy tolvaj használtak. Ebből kiindu lva, a tettesek személyére nézve

l

a következő feltevéseket állítottuk fel : A tettesek között lehet olyan egyén, ki a sértettek hozzátartozója s így hozzájut a kulcsokhoz, olyan egyén, aki valamelyik közeli községben lakik és a hegyen gyakran megfordul és a kulcsokat lopkodja .

Erre mutatnak a gyakran (zárból) elveszett kulcsok, olyan, aki tolvajkuJesokat tud készíteni és· némi fo­ galma van a zárak kinyitásáh oz és végül a helyszínen talált alumínium kulcstollak forrasz­ tása, reszelése, általában az elkészítés i módja cigány­ kézre vallott, tehát a tettesek között cigánynak lennie. FeItevéseinket

egyenként

újra

átvizsgálva,

is kell

arra

a

meggyőződésre j utottunk, hogy azok mind helytállók. Az örs beli járőrök helyi és személyi. ismerete réven gyanuba

jött két somlyóvásárhelyi és nyoJe somlyójenői lakos. Most még hátra volt

az,

hogy ezeket megközelítsük és tőlük

maguktól kapj uk meg bűnösségük bizonyítékait. E célból a kora reggeli órákban sorra jártuk a kör­ llyékbeli

községek

házait,

mint

baromfikereskedők. 11.

,1981

LA PO K

március 20.

odá sun k � Iatt egy tün k. Igy sike rlilt ott-tartózk t talá lTI I , �mel ybe 4 dar. rejt ekh elye n egy vás zon csom ago E l mon dta k, hog y azzal lopott kulc s volt beg öng yölv e. feln yito gatn i , h a szükszok ták a parasztházak ajta ját

ség van reá. kal, h o�y Úgy össz eme lege dtün k a ci gán yok a deve csen bankba már kész tervü nk volt arra, hogy volta k. Reméltük, együ ttese n betörünk. Ezzel célja ink azt, hogy ki ké­ hogy a tf'rvezgetések során megt udju k rajZo t mu­ szíti a bandának a tolva jkulcs okat. Egy kulcs

. Erre azt tattunk nekik , hogy olyan ra volna szüks égünk mond ta az egyik férfi, hogy ez semm i , neki van egy ba­ ő szá­ rátja. egy kovács, az már több álkulc sot csinál t az mára, sőt eljár velük lopni i s és a zsákmá nyon osztoz­ kodnak. Előadása során sok olyan dolog került szóba,

ami a somlyó hegyen történt betörés ekkel összefü gg. Láttuk, hogy j ó helyen puhatol unk. A kováccs al is megisme rkedtün k,. k i a bűncsele kménye k elkövetésére haj­ landó volt, de régebbi bűnrsele kmények ről nem akart

hogy nehezebb d ió. A cigányokná l töltött idők után nagyon éhesek vol· tunk, szerettünjl: volna már rendesen megebédelni és tud n i .

Láttuk,

evégből elmentünk Tüskevár községbe ( ez is a Somlyóhegy alatt fekszi k ) , egy kocsmába. Leültünk egy asztal mellé.

N em soká élvezhettük a terített asztalt, mert a kocsmá­ rosné meg sem kérdezte, hogy kérünk-e valamit, máris lekapta az

asztalról

a

teritőt,

mint

később

megtudtuk

azért, nehogy ellopj uk. Egymásra néztünk a "sógorral", de már akkor sem kellett találgatn unk, hogy m i ért vitte el kocsmárosné a terítőt. Gondozatlan, p iszkos, saros, elha­ nyagolt külsőnk megadta rá a választ. Ebéd végeztével ismét nagyot nézett a tulajdonosnő, mert aprópénz hiá­ E rre a

gyanusítható egyén ekkel i parkodtunk i smeretséget kötni.

nyában kénytel enek voltunk papíl'pémLZlel fizetni.

és meg is barátkoztunk.

kocsmárosné azonnal értesítette a csendőröket, hogy két

Felkerestük a községektől félreeső cigány táborokat is és azok lakóival mint cigányok rövid időn belül isme­ retséget, majd barátságot kötöttünk. Megkönnyítette hely­ zttünket az, hogy járőrvezetőnk román nyelven tud be­

idegen csavargó van a kocsmájában, jőjj enek és fogják e l .

szélni, én pedig már régebben elsajátította m néhány szót a cigánynyelvből. Ha magyarul folyt a beszélgetés, igye­

keztünk a szavakat cigányosan kiejteni és cigányosan i s viselkedn i, nehogy gyanut ébresszün k.

Nagyon szívesen fogadtak. Kikérdeztek, kitapogattak Nagyokat kellett hazudnu nk. M ikor már n eg yőződte arról, hogy tényleg cigányok vagyunk , : � . vlgyaztak reank, mmtha őrangy alaink lennéne k" nehogv a csendőrök kezei közé kerüljü nk. A csendő röktől nagy.o� , feltette k bennünket. Négy napon át különb öző tábora ik­ min denfelől.

�

ban rejtegettek minket . Ezekre a napok!'á nem szívese n emlékszem vissza . Már az első nap külön a m i részün kre tyúkokat loptak és megfőzték, hogy együk meg, mert az , o vendé geik vagyu nk. Csak nagyn ehezen tudtu nk kitér ni az evés Iől. Két éjjel ott kellett alud nunk nálu k. De mi­ : lyen alvas volt ez 1 Felváltva vi gyáztunk egymásra anélkül hogy � cigányok észrevették voln a. Fekv ést alvá st szín� lelve orködtünk, készen arra , hogy a legk sebb gya n ú s �ozdulatra al raug orju nk. A harm adik éjje lre tová bb. ? álltu nk. A clganyoknak azt mon dtuk , hog y csen dőrö ket Iátt nk a falu n és félünk, hog y reán k aka dna k. Ezé rt � � . mkabb az erdoben al zun k ott könnyebb a men ekü lés. � Igazat adtak nek unk es ml: örü ltün k, hog yha h uvos " " h e. lega ' ' I ) en IS, de labb egyszer már .johb levegőn é, nyugocltan alha tunk

�

i

�

'

A cigányokat álla ndó an rém mesékkel tartottuk Pén ­ zun " ket mu to attuk S céloztunk annak kétes hely r l tör� tént sza, rmazasára. A cigány . okkal nagyon biza l mas VIszonyba ker u " l tun " k, ugy ' szo' Iván szoros barátságo t kötöt-

Ő

A z összes eddig beszerzett adatokat tudomásara hoztuk a nyomozást

vezető örsparancsnok ú rnak és jelentettük,

hogy a gyanu kikre irányul. A j árőrök ezek után őrizet alil vettek 6 somlyójenői lakost. Az eddig beszerzett adatok

alapján meg voltunk győződve, hogy ők a tettesek, azon­ ban

a

bizonyítékok még nem voltak elégségesek ahhoz,

hogy a bí róság elítélje őket. Gyanusítottak ped i g váltig l agadtak. Házkutatást tartottak náluk a j árőrök, de semmi bűnjel nem került elő. Ezért aztán megint közbe kellett volna lépnünk. De a gyanusítottak őrizet alatt

voltak. Hogy léphessünk velük érintkezésbe ? Kénytele­ Ilek voltunk elfogatni magunkat a nyomozó j á rőrökkel. Egyenru1hás bajtársa illJk erélyes seavaik közepette be­ löktek a már őrizet alatt volt 6 egyén közé m i n ket is, amiért látszólag m i igen meghara gudtunk é s szidalma z­ tuk a csendőrs éget.

Hangoztattuk azt, ho,gy " ü ltü,nk m l már a váci és a többi fegyházb an i s 7-8 éveket de , még ilyen cudarul sehol sem bántak velünk 1 " I után az őrizetb en álló egyéne k legtöbb je régi is­ , merosu nk volt, együtt méltatl ankodt unk és szidtuk a

�!

csendő röket, mint a bokrot .

öt napig voltun k a dohos község i fogd ába becsu kva. E yütt aludt unk és étkez tünk az elfog ottak kal s ez alatt � , boven vo t alkal unk egym ás búját -bajá t elpan aszoln . i � E l besze, tuk egy masn ak, hogy k i miér t lett elfog va. D i­ , cseke dtun k az altal unk elköv etett bűnc selek mény ek soro­ zatáv al. Erre az ő nyel vük i s mego ldódo tt és bátr abba n kezd tek besz élni, ügye lve, hogy a j árőr vala mely ik tagj a eg ne hall assa . Eza latt gya kran � tört énte k kiké rde­ zese k. Hol mm ket, hol a több ieke t kérd ezté k k i . Kono­ kul tagadtak. Előt tünk , m in t biza lma s bar átok előtt gyakran kIoktatták egy más t, hog y m i t mon dja nak a jár �

!

!

�

il

j

1 931 má rci us 20.

----�����------

S E NDORSÉGJ � C�

__ __ __ __

�rnek,

. h a kik érd ezi k őke t. Be nn ünk e t IS elláttak job bná lJob b tanácsokkal. Az ötö dik nap on a gyan USI't ottak egy ikét szabadon boc sáto tták ' mer t keves .. , ' szer epe volt a b �tores . b, en. Igy viss zam ara dta k név sze ri t . H er b áno s" kov acs segéd, ' Tat ai Lak atos Istv án' Vá yogv e o.. . cIg-a �y, Tata i Lakatod E rzsé bet cigá nyn ő' e lo ' k h uga Nem , J a"bb . me et J eno.. es " kab Péte r soml yóje női lakOSOk. Ezek mar kezdtek reménykedni , hogy ők e t IS · sza b adon fogj ák bo ' ta · h z u ak e gy ás t el � iják :n � i ' d a ovac k s. E z a kiJ elen tés é . � a fentl k lokta ' tás szege t ütött a fe ' " kb A I " b 1 ' kikér dezés ünk alkalmával azt jav tu ?�� e ' a hogy tartsa nak Huber János lakásá n újra ház tá t mert ezek ro� p� nt titokzatosan viselke dnek. Elmon dt k az osszes edd ! g � � apasztalatokat. A házkutatás során a . . kel. tben fns!> asasl rtyomokat fedeztek föl az örs Jal ' .orel .. ' ,. ezek a nyo mok az e I so.. h azkutat ' ásnál nem voltak ott F e'1, , meter melyen a föld alatt 15 darab kT' u on b"ozo.. i opott pinceku1csot találtak. . .. F e It u � t az IS, hogy a kút vize nem természetes színű, hanem szu rke. Az örsparancsnok ú r hozatott egy mág­ , azzal, hogy hátha a kútban is van pár neses P?t ot kulc3. Ez a kJserlet azonban eredménytelen maradt ellenben ved : rb �? a �út fenekéről egynéhány friss or�zágúti tÖI melekko kerult napfényre. Hogy került a kútba a z Ol , ' t ro' I val o' törmelékkő, mikor az országút távol van. 8zagu � rre elhozatta az örsparancsnok úr a községi fecskendőt es �eglk:ezdték a víz kLszivattyúzását. Ez eltartott délután 1 3 orá�ól este 1 8 ó:áig. Azért ilyen hosszú ideig, mert a gyanusltottak hozzatartozóinak egyike egy óvatlan pilla­ natban valami. hegyes tárggyal kiszúrta a tömlőt s az nem szívott elég erősen. De végre mégis csak si került. A kút fenekéről egy kocsiravaló aprókövet szedtek ki maj d a kő után a kút fenekéről előkerült egy köteg tol � . vajkulcs. Egy és fél órán át tartó kutatás után a kút fenekéről még 35 darab különböző nagyságú pincekulcs. E bbő! 19 darab lopott volt, a többi tolvajkulcs . A gyanusí tottak látva, hogy a bűnjelek egy része megkerü lt, nem tagadtak tovább, hanem beismerték hogy két éven át a Somlyóh egyen és környékén ők követ: ték el a betöl'éseket. A lopott bort, élelmiszert és gyü­ mölcsöt egymás között elosztották és elfogyasztották. ­ A ruhan eműe ket, órát, vadászfegyvert és egyéb értéke s ebb dol gokat VesZ4Jrémben és Pá,pán eladtáJk., a pénzt szfegyver­ pedi g elosztották. A bűnj el ek közü l még a vadá e!őke rült, de a többi nem. bár, így 14 napi fárasztó, kemény nyomozás után ködéssel de sike rült az őrss el karöltve, szoros együttmű atni . a tette seke t az igazságszolgáltatás kezére jutt

�

�

��; ::: :�;:�� 7:�� �: �

�

� :�: jf: � �

':: ;�

�:� �

�

���

�

an kitű nik, hogy Az ism erte tett nyomozásból vilá gos egyenruhás csendőr van nak olyan esetek, melyeknél az k a polgári ruha se­ tud omá nya meg szű nik . Ilye nko r csa észre osztható : adat­ gít het . A nyomozás három főr mély vagy személyek ki­ gyü jté sre . a gya nus ith ató sze k bizonyitására. A 13 ku tatására és ezek tettességéne lopás esetében az egyen­ ren dbe li kid eri tet len betöréses csak az első reszt tudta ruh ában tel jes íte tt nyomozás a usi tha tó személy kik utatás héz ag osa n me go lda ni. A gy an il onyitásának leh etővététele és azá lta l a tettesség biz lt. nyomozás eredménye vo polgári ruh áb an tel jes íte tt s ö r i ly m né lkü löz he ti a he A polgári ru há s nyomozó ne i � mere­ leg a he lyi és személyi . eg ye nr uh ás tag jai na k, fő vállt. A szoros, tervszeru, sá atá og tám ott ujt ny tek terén (A szerk.)

239

;etett együtt � űködés hozza meg a sikert. Erre az Ismer­ etett �� et szep példát szolgáltatott. �. :��:� kÖZöl��k e�t a ny?�ozást, hogy ismertetése

révé a t �y � J sun olvasomknak, hogy II nyomozóaI o�zt a' I yok polgal'J ruhás csendőreinek működ ese ' ' be be, , ' I eU'ása tekmtsenek A nyomozas ' elenk színben ecseteli :. " (n � ek a kulon leges szolgálatnak sajátosságait ' nehézségel t. E nnek a két nyomozon ' ak ez volt a legelső ilyen feI,a dat a, melyet gyakorlatban végrehajtott. Ezt a körül­ . rr:enyt Ílgyele mbe véve láthatjuk, hogy a J'o"v"b o en ml' t varha tunk tőlük.

�

._

oz ta ttu k. A lleveket meg'V ált

LAPO K

Lábbetegségek. . .A l � b a z e��sz emb �ri. testen t alán a legkevésbé meg­ becsult e s m � dJ � rt hoz � a IS tehetjük, a legkevésbé ti z t á n , tartható testres � unk. mar csak azért is, mert örö köse n zárt heIo:' en van. Labak nélkül a legegészségesebb ember is . . J

s

majdnem teljes testI tehetetlenségre van kárhoztatva. A feg�e : e s e �·?h öz tartozó minden alakulatban pedig még , J� s J. f ontossága van a lábaknak, mert a gép kUlon lS or . , sem tudja mmdenhova m eg el�inni az emberi testet Ki­ tünő cs �? d? rségünknek pedig egyene en második tegy­ �e ; e a JO lab, Egyetlen fegyvernem sem veszi a n nyi r :! J � enybe a szolgálat közben a lába it" mint éppen a csendőr­ seg. Innen van, hogy a csendőrség tagjai között található a legtöbb lábbeteg ember. Az emberi testet örökösen cipelő egyik-egyik láb 2828 ClSontbóL van ö.sszerakva. E� a 28 különböző alakú é, különböző nagyságú csont, mint a dominójáték figurái. van pontosan egymás mellé illesztve . Mindegyik csontnak megvan a maga külön fontos szerepe, Tehát ha az egyik lábunkna k például nincsen semmi baja, akkor ezzel e gy­ úttaL azt i s bizonyítjuk, hogy a bokáktó l lefelé terjedő é� helyet foglaló 28 darab csont tökélete s egyetértésben és szabály osan működik a reá nehezed ő át la go s 70 kg test ­ súly alatt . A

lúdtalp.

Rendkí vül elterjed t betegsé g, lIIajdne m minden har­ m ad ik ember zen ved benne. Mondhatnák. kérdezhetnék. hogy miért olyan gyakori ma a l údtalp ? Nem gyakor ibb az ma sem, m i nt volt ré ge n . Csak azt történt az ut olsj

25-30 év alatt, hogy a szakorv osok lassan-lassan meg­ magyar ázták a lábbajos embereknek, hogy a sok úgy­ n eve zet t lábzsáb a, i.schias, rheuma , a sok lábkifá radás és egyéb lábfáj dal!ll1a!k oka legtöbb.ször az úgynevezett llúd ta lp.

Ho'l'Y teh át ezeket a bajoka t nem lehet egyszerű fürdők ­ kel vagy masszirozással stb, meggyógyítani , hanem ren­ des szakor vosi kezelésre van itt szükség , lIIinden böl ilzle­ tet csináló élelmes embere k azonban rögtön rájöttek, hogy m i lye n könnyű lesz itt az embere k hiszékenységét kihasz­ nálni. Felhagyva a rheuma és más hasonló baj hangozta· tásával, a hirdetés ek tömege hívta és hívja fel ma is a láb­ fájdalm akban szenved ő embere k f igy ei mé t a kü lö nböz ő gyárila g tömegesen elöállított lú d t a l pbe tét ek re k ü l önfé l e

,

240

, Innen van " d o"k I' e , I a' bso'kra stb, cipőkre, labfur ' dt aI pbeteg" ember egyszerre anny! .. lu ' , ' dt aLp ?, A lúd " a li!}a teljes Mi is tula)d onkeppen a I.u , oz hasona talpával lép a ta,l ajra, Azt !12 lóan teljes taLpával érinti a foLd et, 1:udtal?un�Ik nevez , , zük Azonban sem a tudományos orVOSI megal�a plta�t, se� "llLd,ta ped g II beteg panaszalt egyáltalában nem ,fedi , , Nem pedig azért, mert a tulaJ donkeppem " k'l feJezes, " -n, " lJyedése b ' nak a láb elferdülésének, a beIs o b v"a ·lesu " kl 'tünő"

IU,dh

em.bert. �I

_

r�­

�

i

� 'lúdtalp csak egyik kísérő tünete. Sok embernek van :. gy'a� is lapos talpa (ez lenne a "Lúdtalp" szó h e,ly�tt a,� a i helyes kifejezés ) , anélkül azonban, hogy a koz!smE'1 �� :lább leirandó súlyos lábfáj ásai is volnának; Tehat nem

t

a lapos talp a betegség igazi oka, hane� a la? elnyomo­ rodása elferdülése, kifordulása, ami aztan utólag a leg­ több e etben lapos talp kifejlődésére is vezet, , Említettem hogy a bokától lefelé, a lábfej 28 csont­ ból áll. Ezek k zött az apró csontok között apró izület ek, , , finom szalagok és izmok tartják �ö� � az oss�ekottetest, , Erre a lábfej re van ráépítve a CSlpOlg terJedo hatalmas oszlop, az egész láb, tehát az alszár, a térd és a comb, H a

�

Ö

például a talpuntkat bekormomutk ',és ezzel a bekormooott . talppal fehér papirra lépünk, akkor megkapJ uk a talpunk h ü lenyomatát. ( I . rajz,)

o

0

0

O

lás és főleg azon katon ai követ elmén y miat� , h ? gy j�ri.. ' I a sar'kok összeérje nek és a labuJJak klfe16 nál és állásna , k, nézze nek, azaz a lábak kifel é ford lttas sana

Hogy jön lét1' e a lúdt�p ?

, , M I nden egyes le'pésnél a testünk s ú ly a alatt a lab talp, "' lye d a t a laj, ' a fo i d lve, a boltozata pár millim étert leSu ' , ez a ruganyos"' falé. Azonban a,h ogy a UáhunJkaIt feleme lJ' ük, , , , Tul " t" on visszatér az elobbl helyene, taI!pu bol tozat rog " " " terhelés esetén a csontok at összekot o s�alago k e s Izm�k lassan kent veszitenek es ' I na k, a ru galmasságuk ból megnyu " . ., " nl a re . gl h vIs�za?uz etudjak nem már a láb boltozatát Ezért a boltozat egyre j obban es J o bban sullyed. Iyére, . , , A z 'IgazI' baJ' azonban nem a talp megmdulo laposod a' l' f el e' ' b an van, hanem abban ' hogy a sarokcsont k ez d k sa " fordulni, ugyanakkor pedig a belso boka �e fe l e' I " I '

\ \ \

�

!áb �ezd IbICS :i1, Ha ­ mindkét lábfej igy befelé bicsaklik, akkor a , la�feJ ,ek lábfejállást vesznek fel" A z alszárcsontok also v�gel eJt a­ Iyedni,

Magyaros

kifejezéssel

a

�

,��

vdlodnalk egymás.tól, u,gyarualkikor a rtél'dek kozelednelk egymáshoz, így a térd is X-alakú lesz így J O letre az X-láb, ; vagy gacsos láb, az X- vagy gacsos terd,

\ /

•

/

/

/

P3 .

M

Loidtalp a Jobblábon.

:I

Az egészséges lábn ál, min t látju k, meg van a láb egy ik szépsége, a bels ő talpív, ( P i . ) így az egéS2Séges lábnak csak a sarka, a láb eleje és a küls ő széle érin tik a föld et. Ezzel szemben látjuk, hog y lúdt a:1p esetéhen m ilye n u gyan­ ennek a lábnak a talp a, Telj es egés zében ráfe kszi k a föld re, ( I I , rajz ,)

Mi

�U ) -

Pl.

?' ,

Pi

1 93 1 március 20.

LAPO K

GSEN DORS EGI

okozza (L !údta!pat ?

Egy-két veleszületett esettől elte kin tve , min den gye r­ meknek szépen íve lt, tehát bol tozatos talp ai van nak , Sza ­ bályként mondhatjuk ki, hog y min den lúd talJp a láJb túl" ságos megterheléséből kel etk ezik , Ak ine k teh át sok at kel l állania, vag y me netel'n ie, kev és pih ené s me llet t, aki nek nehéz ter hek et kel l állandó an cip eln i e, eseteg má r gye r­ mekkorában, ann ál csakhama r kif ejlő dik a lúdtal p, Ez ért lúd tal pas ok legnagyobbré szt az orvosok, fől eg a seb ész ek, pat iku sok , szobrászok, pin cér ek, ker esk edő seg éde k, pék ek, kovácsok, lakatosok, építőm unkások, a nag yon köv ér em ­ berek és kül önö sen a katonák. A ka ton asá gn ál ug ya nis ige n sok em ber vá lik lúd talpúv á a sok me net elé s, a sok ál-

III, elülr ől nézve l n sú ypont l IV, hátulról nézve (

v,

A

(P,)

n

belső boka felemelé sével (betét) rendes helyre kerül.

belső "

oldal ra tolód ott el.

test

,

sulypon t"' n

"

UJ1'O

"

há­

A lábszár ugyan is, mint egyetl en hatalm as oszlop , rom pillér en nyugs zik. (I. rajz.) Ez a ihárom pillér : a sarok alatt (P,), a láb hüve lykuj j -töve mögö tt ( P,) és a kisuj j nak a töve mögött (P.) van, Erre a három pont ot összekötő 6, alakú széle s alapr a nrl..min d !kén ytelen ek lesznek ném ileg eltolód ni, más hely zete t felv enn i, azé rt, hogy al­ kal ma zko dja nak az őke t tar tó hár om pill ér új hely zet éhe z , me rt hiszen csa k így tud a tes t ú j r a egy ens úly ban ma ­ rad ni. Gon dol juk csa k el mo st, hog y a ker esz tcso ntt ól a talp ig 30-40 éven át min den cso nt és for gó álla ndó an

1 9 3 1 m á rc i u s 20 .

CS EN DO RS EG I

ug y ? na zo n he l zet be n vé ge zte mu nk ájá t és � , mo st, pé ldá ul 40. ev uta n, ma s elh e1y ezk edé st, má sfé le me gtáma szk odá st kel l fel ve � n i e , ak ko r n egé rth etj ük , hog y súlyos : , lúd tal p , , . ma ese ten ml ert kel l faJ a láb nak , als zár nak , tér dne k, com bna k és ker esz tcs ont nak . A lú dta lp leg jell em zőb b tün ete a talp tól a ker esz t­ cso ntig fell épő h eve s fáj dal om . Ne m a sZé psé ghi ba, ha­ n e m eze k a fáj dal ma k kes ·erít ik el a lúd talpas egy ént . Kü­ lön ösen heveseik ezek. a. fáj dalu naOC a mé g csaOC kJezdődő lúdt alpn ál. A .bet eg n e m is tudj a, hog y lúdt alp kezd ődik nála , n e m i s h iszi, mer t büsz kén mut atja szép en ível t twIIp át. Ped ig már megindult a beLs ő 'bok a lesü llyedése, a lúdt alp fellé pése . A bete g elpa nasz olja , hogy regg el még n incs s e m m i pana sza, azon ban a felál lásná l, a járá snál egyr e foko zódó heves fájd alma k lépne k fel főleg a sarok ­ ban, a lábhá tban és a belső bokáb an. Ez a három tipiku s fájda lmas hely j ellem ző a lúdtalpra. Késő bb oda módo sul a h e lyzet, hogy járás nál még csak elvise lhetők valah ogy ezek a fájdal mak, de leülés nél és felkel ésnél Igen hevese k

leszne k. Későb b ezek a rheum ának tartott fájdalm ak fel­ húzódn ak a lábikrá kra, a térdha jlaha. Majd meg hasonló " rheumá s, ischiásZ 06" fáj dalmak lépnek fel a combok ban, a csípöben és a keresztcsontban is. Ewket a fáj daJi­ makat tartják n é h a " rheumá "-nak, ischiás z"-nak , "ke­ resztcso ntfáj dalom"- nak, sőt sokszor ""méh hátraes és"-re i s gyanako dnak. És ezek a fáj dalmak a fürdőkre való já­ rások, massziro zások, villanyoz ások dacára sem gyógyul­ n a k meg, ellenben igen sokszor egy csapásra elmulnak, ha a bajok igazi okát, a lúdtalpat gyógyítjuk. Jól jegyezzük meg tehát a következő igazságot : mindazokat a lábfájdal­ makat ( rheuma, zsáb a , ischiász, lábikraszaggatások, ke­ resztcsontfáj dalmak, talp-, sarok-, belsőbokafájás.) , ame­ liyek felálláskor és leü1éskor jelentkeznek, ellenben fekvés. avagy ho.."Szú pihenő a:l att eJmu11naJk, 95 százaJ,ékba!IlJ lúdta.lp okozza. H i szen az igazi rheumás, isch iászos, zsábás, stb. fáj dwl'QIID lU fekvés 'aVatJt, főleg aJZ éjje'li ,nyu.ga�om i dején,.

nemhogy 'elmulna, hanem inkább még ,súlyosbodik.

HvgY(JJn keU

A kifej lődött

(lJ

lúdtalpat gyógyíta'tvi ?

lúdtalp

kétféle lehet :

mo.zgékony

és

merev. A merev, tehát e lhanyagolt lúdtalpnál nehezebb a . segítség. A legtöbb esetben azonban még nem merev, �ot esetleg csak most van kifejlődésben a lúdtalp A kezeIes­ � .. nek két cél j a van : először, hogy a l esulyedt labboltozat� t , újra felemeljü k, másodszo r, hogy az elsorvadó félb� n levo" elernyed t izmokat és szalagok at erősítsü k. Ezt a kovetkezo elj árásokkal érhet j ük e l : , . ugy IS, okozna at fájdalm az 1 . J árás alkalmá val, ha kell járni, hogy a két láb belső széle �ár� u � amo � I egyen. , a így Ik.el� ülni, M�n i is. Sőt egyenesen gy��l'Yltó hatásu, , sze,p lábaka t befelé fordít va tadju k. E z a lábtartas nem

ha;

ugya n. d e a gyóg yulás egyik előse gítőj e. . . n. 2. A cipő kérdé se. Ezen fordu l meg maJd ne � mmd acso A cipős arok köze pes mag as és széle s legye n. A tulal . A sa rok be l so sarok éppe n olyan rossz , mm t a maga s . agas a�b le széle , vala mint a cipő talp belső szél � i � :n . eme lje a mmt a v' ",ulső . Tehát máJr mag a a I pő 15 , és ígv a talplv t ' ' d ese ye lesu boka ő bels a hogy " fe le' t, b e Is o oz�u k Ter mésIZetesen lesüFy,edését már ezáltal 1s a,kadál nőknéJ. lI'ende5Z � . magasszárú fűzö scipőrő� lehe t CSJa ' O" kén yels hat asa . A CIp sen már itt meg buk I' k . a gyógyltá ., me rt még J'ob ban szétm es leg yen . A tu' lb o" CIp O" n em JO ' k k C ipő meg val óságos áto meg y ben ne a láb. A heg �e , Z " es, nny ira l ehet kén yelm a a lúd tal pas em b; rr �.. A atók lea a lpí kis sé mozgath hog y abb an a lab u J J a k es I , gyen ek. ajánlja a Or �o s es n em orvo s ezt t. té be alp dt lú A 3. , me rt a lúd tal pbe n I S van a do log nd re dig Ed . ek gn te be

�

"I

� C} PO �� � �

�:

C

:

�

o '

Á.

LA PO K

241

fájdalmakat

tény leg- sem mifé le cipő egye dül meg nem tudj a szün tetn i. A lúdt alpf ájda lmak meggyógyítására csak a mere v fém, vagy a cellu loidb etét képe s. Ne dicse kedj ék tehá t senk i azza l, hogy ruga lmas beté tje van, mert a ta­ pasz talat szer int a ruga lmas betét nem jó, csak is a merev betét tud segít eni, gyógyítan i, Azt sem szabad elfelejten i , hogy a z első héte n m inden féle betét hord ása fájda lomm al j ár, aHr jó, akár rossz legyen lWi. Gyár ilalg elől'e- e!JkésZÍ­ tett betét nem lehet jó, anna k mért ék után, a lábna k, a cipőn ek megf elelőe n, esetle g gipszlenyomat után, mind enki számára külön kell készü lnie. Hisze n nincs két egyforma lúdtalpú embe r, sőt még ugyanazon egyén mindkét lábár a is rende sen más és más betét szüks éges. Az, hogy a .betét elein te fáj, nem jelen ti, hogy az rossz is. 4. Gyak ori jó meleg lábfürdők, masszí rozások rend­ kívül gyógyítólag hatnak azálta l, hogy az elsatn yult iz­ mokb a és szalag okba újra életet hozna k. Külön ösen jók a lábmoz gatási gyakorlatok reggel mezítláb. így a lábujj­ hegye'koen járás, a :táJbujj aJk hajldtgatása" álló
A fagyás. A fagyás megszokott sorrendje az emberi testen a következő szokott lenn i : fül, orr, lábak, kezek. Akárcsak az égésnél, a fagyásnál is három fokot különböztetünk meg. Az ember saját hi bájából különösen három dolog szo­ kott fagyást előidézni : a részegség, a vérszegénység és a szűk kesztyű, meg a szűk cipő. Az emberi test felszíne úgy védekezik a hideg ellen. hogy a bőralatti erek Ö5Szehúzódnak, így kevesebb vél' jut a test felszínére, ezáltal a testünk kevesebb meleget ve­ szít. Páli nkaivásra, avagy részegség esetében a testünk meleg5lZa bál�ozó iközpontja felmon dja a szolgálatot, az em­ l<ített erek nemcsak, 'hog� nem húzódnak öss�, hanem, �I­ lenkezőleg, kitágulnak és így több meleget VI � Z. a so � ver a bőrünk alá. Innen van az, hogy a hidegben pahnkázo em­ ber testét olyan jóleső meleg hullám járja át. De csak rö­ vid időre. Mert az a meleg hullám kiszáll a testünkből és így sok hőt vesztünk. A folytonos hővesztés lassú lehülésre. megfagyás ra vezethet. Ezért lehet :reszed: lmes � z alkohol többszöri használata, különösen pedIg a reszegseg a nagy hidegbe n. , Hogy a vérszegény emberek és a vérszegény te streszek , a test könnyen lefagynak, az csak természetes. mert keves védekező erej e.

A zű1k k.eslZtyŰJben a :k;érz., d e még inkálbb a szűk cipő­ ben a láb nagyon fázik és igen könnyen le is fagy. Oka a nyomás okozta vérszegénység a nyomott területen, mert például a zűk cipő által nyomott terület, nem kapván elég­ vért I'a ssam �
ak

C�ENDO

242

ás ellen a bó cipő 8Zűk a lább eli. Nagyon jól véd a fagy mellett a lábak befaggyúzás a. nöse n az éjjel i A befagyott rész ek fájd alma , de külö elsőf okú fagy ás ról lábv iszketés igen kínz ó lehet. H a csak etés ) , akkor az el­ van szó ( bőrp iross ág és nag�'fokú viszk a bajt így kell len a következőkép kell véde kezn i, illetv e gyógykezeln i : . ecsetelDl 1. Hetenként kétízl>e n jódtink turáv al be kell jód c"ak a beteg részt . N e felejt sük azonban el, hogy a telje sen szár az bőrön tud hatn i. 2. Jó forró lábfürdők, utána massz irozás ok. 3. Kenőcsös kezelé s éjszak ára. A kenőcs i csak egé�z

sul­ száraz bőrön tud h atást kifejte ni. (Recep t : Ammo n. 6 gr . foichthyol. 3 gr. Zincum oxyd. 6 gr. Talcu m ven. '3 darabl Vasel. alb. americ . 30 gr.) A kenőcsöt puha vászon l be­ kell felken ni és azt rátenn i a beteg részre. Kívül j ó

kötni. mert ez a kenőcs piszko l. 4. Quarc-. vagy dialthermia-keze!és. Ez má.r csak kórházban lehetséges.

5. Röntgenkezelés. Ezek azok a ma ismert módok, amelyek révén a fa­ gyás dkozta kíntzó fájdalmaiktóJ, a n a g3�ookú visZJketéstöl és a következményes álmatlanságtól és idegességtő l meg tu­ dunk SUlbadulni.

A lábizzadás.

:Ilihelyt ezt a szót valaki kiej t i , a hallgatók azun· nal az orrukat fintorgatják, jeIéül annak, hogy társadal­ mi lag is kellemetlen dolog.ról van .szó, amiröli "nem lIlik beszélni". Tényleg

amit

tetn i.

mindenki

a

lábizzaillás valóságos titkos .beteg- ég,

igyekszik

Sdk ember

emiatt

letagadni, elpalástoln i , eltün­ eg,yene.s-en

19::\1 március

PO� ,,L':..-A� ". � L� I� RSr:.G

emberkerulö lesz.

Vannak foglalkozások, ahol egyenesen lehetetlenné teszi a z embert ez a baj, nem is szólva arról. hogy társadalmi­

lag félig-meddig számkivetésszámba megy .

Az egész test ünk bőre tele van izzadság- és verejték­

;;';';': _ _ _ -

-

s a láb�k be:c.· t� t e l i!ll 3. A legbi zta.sa bb eljár ás megl

utá n a z abs zolu t s zara z Elő zete s jó mel eg lábf ürd ő kvé s elöt t be kell ecsete li! kat hete nké nt kéts zer esti lefe Recept : For ma lin l U gr. a következő olda ttal : gr. Spi!'. v i n i cone. 1 5 0 10 gr. Spir it. cam pho! '. 25 old at.ból málr a láb,f ÜJr-3", Cser sav hely ett i s jó, h a abböl az . Ezerulú vü' mind en dőbe i s teszünk 1-2 evőkanáLnyit alatt i h i n tőpo rt i s reggel természetesen a máso dik pa.nt , an t i l os min­ haszn álni kelL Ezze l a fenti o�da t t a l azonb ez az ec�et E."lés denn ap ecset elni. mert a lábat k i sebz i . Ha

az érzéken" l ába t nagya.n csípn,é. aik kor alkoh ollal fel le­ ;tot h i gítan i. ( A csípés t a forma l i n okozz a.) het az old 4. Végső esetbe n a Röntgenhe7. keli fordu l n i , ha az n előbbi eljál'á&()k nem vezetlek vc
hennünket ettől

,kellemetlen betegs égtől.

Yiszértágulat.

A 1liúdtalp mellett ez a második leggyak oribb meg­ beteg'fl'dés, amely nyugldíjb a is el szo,M a kísérni a csend­ őrt. A beteg, akárcsa.k a l údtailipnáJl.. itt is igen gyorsan

k ifárad, al'5zárfáj dalmai vanJlak. a lábai tér d i g állandóan dagadtak hűvöseK. h idegek, kékes-I H a színűek tb. H og\' m i Q1kcn.za a viszér·p angást. a z t még ma nem tudjuk b iz­

tosan. A ikövérség. a sdik áiJIás. a térdalatti haris,nyakötök mi,ndenesetre elő egítik a kifejlődését ennek a baj nak. Viszértá.g,ulatdik rendes en csa.k az alszán'on forduI.nak elő, de néha a combot i s el'b orítják.

A viswtágulat követ.kezményei lehetncl<: :

1 . Gyors k i fáradás. a lábak nehéz súly ú érzése kü­ lönösen az állás i dejé n . 2. A LáJb megoduzz8ldása. főleg e s.t ér e . A d u z�a:1at álla.n dósulhat és úgY'n.evezett elefán tI áh aik fej lődhetnek ki. Az

ilyen

nedve8 .

lláJb

h i deg.

vias�zerüe'n

fehéa'

és

áHa,ndóan

raz a bőr. amit részben ezeknek a mirigyeknek a sorvadása

3. A nagyfa.kú, főleg éjjel felflépő v i �tk " t és . a m ely­ böl súlyos eczemák. gyulladások keletkezhetnek. A heteg

gyek erősebben működnek a rendesnél, akkor sokkal több

i dőnként nagyon vére7Jhetnek i s .

ság aztán megromlik, erjed és innen van a feltünő

csak a v iszeres alszárcsomókball

mirigyekkel. Ha ezek nem volnának, akkor a fiatal egyé­

nek bőre nem volna puha tapintatú. Öregeknél ráncos-szá­ is elősegít. Ha valakinél ezek a verejték- és izzadságm i ri­

váladékot választanak ki a bőrünk felszinére. Ez az izzad­ rossz

szaga. A testünk nyitott helyeiről ez a szag elpárolog, el­

lenben a csukott helyeken (hónalj és a lábak) az izzadság

erjedése sokkal nagyobbfokú . Különösen hajlamosak az izzadás ra a tüdőbaj osok, vérszegények, b i zonyos ideges­

ségben szenvedők és a l ú dtalpúak.

A lábizzadásban szenvedő ember hiába mossa naponta többször is a lábát, ez egyedül nem segít. M ihelyt felhúzza a lábbelijét, rögtön jelentkezik a kellemetlen szag. És ez a szag a�(}r is fa.g j eleniVkezn i , ha nem hú= feT a cipőit, han:m azokat csalk Ú,gy ma&,ukban a meleg kályha mellé teszI. Ugyanígy lesz a harisnyá ival i s . M i ért ? Mert a láb­ beliben. a harisny ában felgyüle mlett izzadsá g a melegen azonnal párologni kezd. , Ezen kellemeUenségeken kívül lábfe ls ebzések €>Cze­ mak, nagyfokú viszk etése k is kíno zhat jitk még a bete get. �'Ieg lehet-e szab aduln i ettől a kelle metl en baj tól ? IgeD ls, meg lehet , ha az alábbi fokozato kat kipr óbál juk : 1 . Nap onta lefekvés előtt mele g lálJf ü,dő k. A lábf ür" e il>eJe dob . ke],] tenn i egy kávésk'anál acid um ta'lo l.IlI umo t . (cse l. sav ) ' "Ut ana ' a l aba k telje sen meg szár ítan dók és az , b! h . alab I Dtoporral behi ntendők. "

2 . Reg �el � lábak ra és a har isny ába , val am int .

a ci­ . I S , ?lD top ort kel l bel ehi nte ni. A har isny a min dig , gyapJ uha rIsn ya legy en. CRp . : Tan nof orm 40 g l' . es T a I cum ven. 200 gr. Hin tőpo r.) pokb�

•

egész éj j el illem tud aJud:n i . 4 . A1.száTfekélyek,

melYek

éveki.g nem gyógnünaik

,

5. A legveszedelmesebb köve1kezmény azonban mégis fellépő

vérme ga,lvadáo

lehet, amelyet thrombozi.s néven mindenki i.smer. A v i zerek ellen i védekezés i gen nehéz. men' t h i szen n.em ismerjük az okát sem. Aza.nban a viszeores t á glulatr>k

nagyfoikú 'kifej'lődését még i s mega'kad ályozhatj Uik : 1 . A térdalatti hari s nY3!kötök ,teljes 'k �ki1szÖlbölé<.éveL

2. Lehetől'eg kevés '

sSJbbra helyezése.

áJl�ás.

3. B epá l yázás. Ez a leg j ohb

Éjjel

a

lábaikna,k ma·lI a-

eljárás. amely n e mcsak a lábak fáradságérzésé t t ü.nteti el, hanem a v i�'zerek tovább i � á,gulását i s megaika dályozza. A d i vatos gum ih a r i 8 n n ! g�n �rága és csak 1-2 hónap ig tart, ig,en meleg . ec�e­ . st stb. �at. lz�da, oko?;ha t. Főbaja azonba n. h o gy n in c'

e;; nem

IS lehet a lábra szabva. tehát vagy túlszor es. vagy �ag s �or meg m i tsem él'. Ezzel szembe'! i.gen j ó az , I d'eal�pol ya, melyet ma,gu,nik csava�'u!lJk fel a lábra ( al ul ­ ról :elfe'l é) . és olyan sza.r OSTa, ami lyenre alk ariuk . ame\.Jett o�cso, ta·rtos, nem mele g.. Nagy on ' aj ánlha ,tom a v i , zér­ tagulata.kban sZffilvedőkneR az i deál-pól�y ával való á" �. ndó , becs avar ást ugy nappaill'a" m i n t éjjelre. 4. Per ze, a legb iztos a'bb gyóg yító elj árás m�g' i" csa,k az operáció , 81kár késs el. a,k ár zubl imát o' vag" . ken ' " ' y h �os kclol\J mJ� " .Il.\.al. Ezekkel a m a anny ira d ivates . . I D J ek<; !a.k'kal azon!ban legy ünik óvat o�aok . C"alk sza,kem hE'r­ i1'el vegeztess ük. "

D J'. Kemény Gyu la a l t a n .

orvo s.

•

!

1\ li

••

li II t

1-

,I

•

_ 1 9_ 3_ 1_ m_ á_ rc _ íu _s__ 20 _ .

__

SEN DÖRS�GI � C�

__ __ __ __ __ __ __ __

A Jo,zeu tlőrillci j�l'ás ,oitézei táviratila g üdvözölté k n KOl"lnány zó Ú r Öfőméltóságát. PécHől j e le.ntik : A szent· lŐ I' inc i j árá s v i t é'l-e i SellYén pénLeken tartották �g szokásos '·,'i értokezlctiikct és ez al kalom ma l a kö v et kező távirattal ii,[vöziilték a Kormán')'"!.Ó Úr Öfőméllóságá t : " B aranya vár­

bz.ontlőrinc i j áráf<:ának vité7.JCi a. mai n apon Sell yén él·tf.>.ke'.61etiikün il ga 1J
\)

ml\!:'

CHd·

�)'or>an

I ,andóan H1

Iju.� bu, lll.!ot",

bajnak ak PIO,

!lll

kk I d' n

l�

a mel I be't"

mi�l' lil'ad' '

t a rtott.

gá ra a Mindenható gazdag áldását kérj ük."

EWfizctőlnkhez. Azoknak. a� elöri1..etöiu k!tlIek, akiknek az előfizet"öo l ejá r l, mai sz,ámunkhoz mel lékel ten csekklapot kül dÜll k, Kél'jü k az el ő Di� tésck me gújitá, át v agy l emon dás. !. hogy a l ap

küldés é h eu "'lvarok

ne legyenek.

ArnóUalvy István t.ábofllOk halála. Márciu s 8-án esle vív J'u tlanul clhull�rt Egerben 81 éves korában Arnól/alvy [siváll l l l', túbol'llok, a v olt cs. és k'iQ', 60, gyalogezred legidősebb

Az első hOllvéd-kerületi plll'anc!Sllokság vt?nJét'kari fö­ majd a hOll\rédclm.i minjszlérÍumban osz tályfőnö k é'i Júzsef főherceg szá rnysegéde volt. lS�9-hen mint vezérkari ez· l'('dclSt. u. miskolci 10. hOllvódgyalogezl'cd paloancsnokává ne­ vezLék ki, majd mint táb ornok II kol ozs vár i, kés őb b a székes­ titSZltko

nöke,

fehérv ár i, majd a kassai honvéddaud úl' parancsnoka lett. S1�ép6jkel'ü kato nai pályáján a Vasko ron a -relldet és a kitüLl­ wtésc-k ogés'6 sorozatát kal) (a. 1913-han mint dandárp ar u nesll o k

vonult uyugalombao 1928-bau Juegl'cudc ztc a boszniai akku­ ],.Cióban rtlb-.tvett 60-asoknak, a h í rnev es \\'asa-bakákoak, öt­ venéves találkozóját. Két óve pedig a világháb orúb an elesett

UO.a. hősök emlékének megö rö kitébéll do lgozott, mint II 6O·as hŐ8Ök eml ékmü- 1Jiw tt ságn ak elnökeo 'rngj a volt IIeves Vil l'­ magyo tönllé nybat6�ági bizotlFi Ílgún.o k és EgC"l' vál'oS képvi�

selö testűl eLének,

Csen!1öriigyészi áthel yezések Dr, Cseh Mihály al tunácsn ok bíró, a m. kir , csendő rs ég felügyelőjétől az l. h. vdandár pa­ runcsllok8úgboz bonvédiigyés1illelyctteskéot, helyébe p e dig li m. kir. csendől'ség fe fügyelőjéh e'l.t mál' idei gl encs en vezenyelt d l', Papp Ferelle főel ó adó bíró álhel)' ezt. tet\. Dr. Cseh Mih<íly alla1litcsn<>k b iró a es en !1ő rségn<\1 10 é,'en itt telj esí tett iilP'észi

özolgálato!. A csendőrség 1930. évi közbiztonsági tevékenységének sta· tl szti káj a. Az elmult év folyamIÍn a csendő rség működ",si éerűlet6n öss zesen 92,541 bü nte t t e." vé tség , továbbá 150,964 k i hAgá. i e etb e ll fOlytatott nyomo�úst. A [ !>fol y tato tt nyom07A­ sok e,ldig büntetteknél ós vé tségekné\ 91.288, II k ili ágú so kná l

•

. .

)\-3hb ·; ..n\� >CI

l' 'I')\.•

\\1:\

°ó " aul f'

UO.906 esetben ve ze tlek eredményre. 1253 büntett és vélség, tová,bbú 56 kilbltgüsi esetben a nyomo zits még fO l yik . o A n )' o ­ mozúsokkal k apcso la tb an a esendő rség összesen 10,280 egy n t fogott e l és v e U őrizetbe és 29 .4 7 �gyént Jelentett rel kulon­ biintettek vétségek és k lhugáso k mwtL bö,ő . ere� s7l vé tségek oo k ö�ü t.t és büntetlek rl k öve'te tt A'l. 7. 81 7 s becsuletse rtes, ljcl 22.1-17 lopás, 18,097 rúgal muws

�

� �

�

gondllthlllsngbó l gyujtog utus, 4799 testisér!"s, 6291 c,alás, , 373� kezelés, n ? tl u h és ás sikkaszt H77 tü-.oko7,ús, eredő , , 21.4� bu npu r to lá s , es o rgazdaság 321a vagy olll'ongú lús. o lek mény (�Y l l . nes lw i ellen o et l é em'ber 1719 és, t r é s k la án g a m embcl'öl<ís, IP' erme k olés, m.agzatel haJtá., s�ándl\kos kossúg , kore k on kkitétol . gond n tl ans.ágb 61 ok ?,wtt o mberol és) 00

;

gyerm . még [nnnm a t udó 1000 okil'aihamisíiúb és 81 l)én'Zhaousíla �: . meg. "mm az eg)'ó h bünte ttek és "étségek kUZDtt oszhk l�u, �� t élyek ,Swlu . a . Karl' Béln ny. aliúlJol'lln�y előadás tartott rC'n( � vul l-Iol'stényc"l..ők a vi1úgb ú ború aInti" eimen kedden fl l , IP' " l'll o b lhí n ll)', Bér" érdeke6 eWndá st [(un! . K�, · a J el ent meg son előadá Az (,IL rm'Ób Kas'Zin6 n agvte

o�

��

t

;

I r'

z:'

Perelle kll·. liI' Of15mél tó8(Íg(l. József és dl'. József számos élet dalm S<\ l túr II s tova ' b bá II hadsereg h el.Oegek , , közott . töhbek t t .o ok l la og r " nag:!l rnp l'C'ze-n h\ 11611. f\.ary fl l táhOl kcréuc k v'édelmóre tnlúlh a· Potio 1't�k ):izl�il1 tHyéYcl is. aki b nl si

mÓIIYzó

LAPOK

243

tott volna bün bako t, oc minden fclelöbségct magarn váll alt Maid átoort Moltke személyére, a német főhadi sml lás öSS'"te­ ál1ításál'a, amely egyik (}oka volt a marnei yore égnek. Ismertette Conxud galiciai oHeu'6í V'"Jjá t s különöscn Redl ezredes á rulásána k vég-tel(>!) hatásait. Conrad él c�vágású egyénisége azutan ellent<Ítbc került Falkenl1 aYDlIlal, Moltk" ulódjával. Ezért érte 1916-ban a központ i hatalmakat egymás· után öt súlyos katasztr61a, melyeket hatodik gyanánt bete· !őzött I. FerenC'. JÓOIsef b al al a . Ezulán alt';-rt awkra a visw­ nyokra, melyek ulódja, a békére lörekvő Ka roly király id,,· jében állottak fenn. l'oglal kozott Hindenburg és LudendorH mü ködésév el és rámutatott azokra a "",tra légiai és politil
llanem a mikroszk6p, - modern opt ika , féllyk�p��wt és v\' gyés ze t cóz.közeit is segítségül ve!'tzi. A valódi aJáír"dboJ<. éllJ " o nás aiv al sz.emben a"l. ügyes utánza tok holt vonásait a ha­ talmas nagyí tábok sz.cm'beötJően kido mboritj ák , - a hamisí­

tás oLyan rue"p,rőltető agymunkát igényel, ami az izom müvel et ekre is kiterjed e� a tol l vo n aso J\.lba n 8zeJZilllogrAI ­ �/.erüe n jelentkeúko V·eHtett kep<,k l'gí:!l/� sorozat áv al mutatla bc a legfort.él yosab b hamil>oUasokat eb a f('ldcrités mó<.l!s�reHo K iemcl tc, hogy a szakértő munkájá nak .a fösúlya a lI1eg\'iz�­ gál and6 anyagnak 0 1yan rclt;.irá�aban rejlik, hOb'T ebbe az anyagba az ítélő b író kellő bMekmlést uyerJen e." ugyanazt Lássa, amit il �zakértő Ját. O kmanyok utólagol) módu�itabát. e ltá volí to tt. csckkés váltóhamisítúsokat, szövcgl'észek rekonstruú lású t , utólagos lwsz.úrá�oknak es név tel en l�velek­ fel de rité8i módjait gyakorlati példákkal demonstrálta nek Fischhof Gyula. a k mck érdckC's C'lőadlÚsát a na gyszá m ú , elő­ kclx; jog úszközönség tetsw..sel (ogad ta,

A jugoszláv re!,ülŐrIotta. A Gioroale d'llalia llos.zab!> belg rádi tudósílásban számol be awkr61 a rendkív ü l i erő­ feszítésekről, amelyet JugOS'l.ltC:ísia tCbZ Tepülőfloltájának fej­ lesztése érdekében. 1924- bell Jugobzlávlának alig UU haszoa­ vohető Te!,ü!őgépe és 200 (önYi szem<Ílyze to volt, ma II jugu' wláv hadb"ero-gnek báború ('selén mi ntc.gy 650 harci repü1ögép és 1200 főnyi személ)'zet ál l l'endelkC'6ésére. Az egész or.,ú g· b an , de rőleg a tengerpart közelében kétezer ké".iUék befo ­

gadására .alkalmas hangál'ok állnak készen v agy epülne-k. A jugo z láv repülőgépgyál'ak különöseu bombavető típ usokat kés'L.itellek, amelyek alk.almabak arra, hogy Ró ma, )1l1ánó és 'l'urin

fölé

szálljanak

és

onnan

Yi ssza térjenek ,

bá zisukhoz

A jel entés arró l i 8 beszámo l, hogy a Tepülő tábor egyik rak­

tárában nngymennyiségü gázbomba van relhalmozva. A j ugo ­ szlav aviatikát részbl>n Németorbmgból lútják el jóvátéte l i 6'1Jámlára, részben Franciaol'Szágból, sziik égle tének kisebh l'éS'Lét b el földön fcde�ik. A belföldi repii lői p al' mozgósítás esl'­ tén é ven te 1600 készűlé
kezdjük

cl

A baromfitenyész-tes még

a

haszuothajtó

baromfine,·clé.t1

a mai rossz gaz.dasagl viszonyok között is hasznotJhajtó foglalkozás - sót mellékfoglalkozás is lehet ha azt minél kisebb rizikóval kezeljük el és minél ra­ cionális bban folytatjuk. A kezdő baromfitenyés� k legna­ gyobb gondja, hogy miként fogjanak e hasznothajto me� te :­ seghez. Tojáskeltetés, avagy naposcsIbe legyen-e az elso le­ . pés? Ez a nagy kérdőj el. Kétségtelen, hogy a tyukf� J"merke­ , dés akkor hoz hasznot, ha azt nem passzlOn�t::1s �ód �n , ki­ o o A csiben' hanem bizonyos minimális keretek kozott �zz!, k. mI­ toke ezdo legfon tosabb a mai viszonyok között, hogy ez a és nél kisebb legyen. A keltetőgépek sok pénzt emes �ten .. Lzen­ K. befektetesun vissza térül alatt idó amortizációs hosszú kívül sok idő, felügyelet és főleg bő tapas�tal �t k�1I ah ?z, hogy a tojáskeltetés minél kisebb ve�zteségl s;azalekkal Jar­ jon. N e kezdjük mindjárt a nehezebbIk részéneI a dolgot, ha­ nem fogj uk meg a könnyebb oldalát és azt tanulmán �oz;u k k i alaposabban. Ez a könnyebb oldal pedlg, h a nll.poscslbe et , vásárolunk és azokat múamya segítségevel neveiJuk fel. N.ez­ a zünk körül a jó hfmevú farmerek portáján és válasszuk k n RendelJu . d'aJtákat óhúsú j és tojó jó de kényes, é legkevésb , ezekből a fajtákból kikeItetett naposeslbéket. Gondos s�álh­ a tás mellett a naposcsibéket, elhullás nélkül, u lsó darabIg . elJe lne fe olassal á odaadó az hogy juk, -: p műanya alá rakhat , , epít: őket A műanyá t bárhol felállíth atjuk, tehat mé� kulon egy Iatal kezé sem kell hozzá. Kelló e\lenó�é � . mellett ,m,,&" , mmtha cseléd is kezelni tndja. Nincs annY' UJ tanulmvalonk .. osszegre b nagyob a kell nem ük, vegezz a keltetést magunk _

�

�

�

� !�I

�

�

��

t.o

�

�

l �3.1

C E:\D ORS EGI LAP OK á.l.sáro ni. A tanulo­ eltetŐgépet mmdjirt kezdetnek m.!gT" .. J,

ki.t3pa.:-:z_taloh�t;

rú lll -znot �,:zn ak és m3glk hooapok is már hlk b � ro �:��).e"zte!"e. a n tudu lt koro tek kere juk, hogy mily blzha to ':lukod :s,;" egyen­ m� g hasmot elérni. Egy jórendszeru, lbét fel le­ l �s letes, állandó meleget adó műanya",a tran�P'?rt "Z nye.. t o e s .I � ,: het newIni egyszerre. úgyhogy már �tetogepo ke a g , Dll t g e � ö! " . !";fizeti ann ak \'ételárát és üz kel­ obb ! csak y, y kicsm miho nagy ,-agy barmil az b3.r !et­ e ü!özh nélJ. ya műan A tetésszéri a után kezd amor tizál ódni. esz· teny a el jük kezd pel len mindenképpen, akár keltetögép . legyen az elso ?a.szn�s tést.. akár naposcsibékkel . épp ezért ez formaban lS befekt�. Bármil, méretek Jioözön és bármely bra is hasz' odb ya műan a t. s folnatiuk a D�itenyészté h-e. eg; kis � f eitől h:.ség � ne t . náiatban marad. míg ha Jl l<ezrle ":ik e,b!", mas0 a eeg n ,a1ószi azt olcsó keltetőgépet yeszünk, ban kihasznal· asa félre fogjuk állítani, hogy egy . -� hasz· k at. erjun t e ogepr "kelret hatÓ naeTobb. tökéletesebb sok b>;j· :' ha ik, k:zdód o t t t � te no�j tó -baromfitenyész�és . c��eveles. . ,alo 1 kotlo, Jaro eggel : j al. nebé::séggel. vesztes t szer­ tól elpártolunk. jó fajtenyé�e �ekból :redo naposcslb : meg k kezdjü alatt anya mu slbe",l naposc 00 zünk be és �00--3 ztést. itenyés a modern baromf b Legh�delmi egyesület alabllt Pári ban. Párisl>811 töb . y lem e h art B tor, szená Eecard köztük ::r. : ismert .:.eméln •

k:

o

� t

let!Ten

�

ÁrY3 gólya

tatjuk

-

� ».épen bem..

ipolytarnóci örsőn. Az aláb i

ipolytarnóci . toYább ..tiszteletbell az

300:;-500

ú!

az

1

miircius 20.

?��

tagJat :

�

közk .elt 'er;deget, :ot h� . egy an_3 golyat. Ott kelt ki a

ut.ü ulll

Tö /

Gy .at

�

�.

' �ichelin >slamint tanaTOk. -"ge Claude eo e,, G o ,edelemo Légi . alapí!"tt t e t c ül 6 lIT e új íkg-yáros pneumat segit­ m07.�alom ors:z.á.gos bogy a� eéljn t e s-w E: gy e � né-\en.. a1l esz­ " g�,el a kormányuak rendelkeu; ' re boe-á tják azokat k,07lÖht, amelyek Franeiaors7.>i g légi ,,:.delmére szükséges ek.

Calm..t t e

.

.

űrsparanc�nokká Jiin eveztettek : A sze::r..ru , kerul"tb n ló tiszthdyettes: " debret-em TI. kerületben �a­ Török I•", ::ryar Józ>e! �, Gnan dt ,"end,,1 tLo;zthelyeltesek. .!. -endórség szallönn"i.:írának uj könyni . .!. 'oromba!·

helyi �endiirsegi szak];:önn1;ár lijabbau " köntk"w munk"t szer.-71e meg: m. csoportba: ,eeckt .. ElIT katona gon d ol atai. - Xyirő Gyula dr.: Psychoana lysis. - Xag-y Józser: A fil o· zófia nagy rentkzerei. - Zi=umann Ágo ston : Fejlódéstan. - Bartucz Lajos: ::úlkép fedezte rel az "mber önmagá!! �mlt:ls: Jelh:m� - On�gély. - Köt€>l -:;' g. - Takarekosság - Élet "" munka. - A boldogulás utja.

Csendörségi Közlöny J;. szám. Szeme/yc, ügyek: IIlCzéd!1 Agoston szazado�t a hdügyminbL.ter ur a zulaegersze-gi ,-..í.rnyparanc nok helyettes,;y" kinHe71e. I'ile; Baky L,bzló �"2J8.r.ado;:,t pedig Budapestre. .... nyollkC't2Ó osz.tah"Jlaranc�)}{)k­ sagnoz tarlú.sa.n \ezén:relt�_ - .Az iddgtt;'7lt'S flyugáIlomfÍny­ ba .. ,,'eghagyat nal:: Sugy Lá7ár p.,.,.;i kerületbeli alh:ldnagy, . "'útir "zombathelyi. Ko/in to. :llildó mbkolei. Oros;; Jfar/;" Jánu, II. !! .."kolci keriiletbeli tk -z.thelyet! esek. - -,".it'l'áltoz­ ta tások: t·it,;. Béktfi "ndor .Antal ��dosnak es ki�korú Et'a-Edit n em gyermekének Bé"e{y-re Rig", JÓ7-...,r n. tÖrZ>Önnesternek és kiskorú. JóZ.tf n<,ú gyerme kén ek Ró=sa-ra. Ho.c:er Józ,ef törzsórm".tern�k H al m o.-ra, Bor­ nya.;sz bttin tönsórmesternek Barn.á-ra. Keczán Ja.no� törz:,­ ö�lernek. ,alamint kiskorú János és b;i-z'un neru gyer­ mekel.Ilek Kere.ztes-re, -,"azarol'ils Jenő örmesternek S l'mes re, Polcczki ,endel örme �lernek Po/gar-ra L1icska AlJtru örmesternek .Jlagyar-ra, Herelldol'ics rmes­ ternek Halm os-ra, Rad ics Dt>lles t; ..endörnek Rét'l�."z-re. Kra­ >lau,r Józ.......,r """ndórnek Hajn al-ra, Hri n/li/, Pál c.sendórnek Ha l'llS-ra. Pal"li.><:scik .Andrús próbac "e nd rn ek -,"emes-re és Schambager Ferenc próbacsendőrnek Sza mOs-ra ,aló név­ �á1tortatá.sat a belÜgyminiszter ruegt>ngt>dtt,_ Szabá/.Y e"d {,/ teh : A-z új katonai bünleWtörre.nykönyT � � . . ehaJtasl .... uta. Itasa. A ·znl., Xyul. és Csüs:z. helyesbí­ ;� t"".". - A lömegkönyTek nagyr&."'U' mUr beldt s mert a mo,t h,,:,,'ZD:á.l atos t ö megkö ny ,ek " tiJtorot! nszon yok foly­ t:ín �: C't:: lnak llt:'m fe ek nu-g. a hdügymini�zter úr új tö­ . . rrk n IIlt"e ek hf.o;-zerze"el es ha..--=álata l rendelte el. . A �szu- e,; lemezját,;k engedélye1h.enek betilt ása. - A n:rug­ állo� yb a hplyezett egyének helyes eln e, ezése : . >afP- rö ,idil w : ..0'). .. il le tw ..lly. ál L . h n ,éd le-"ndor) nYugdí:a� az elneyezése azoknak, akik a rendfokoza +ukat .,-I"'''':;(.1t.,.ll"k. de ellátási dijnJrat megtar t o tt ak . _ ..;\. zó­ "Zol! e-lJuts -za sa alk alma ,al a kiyonult es apntl.k ."mmi ! · l t ' tP)t."t � ...t tE.'ljesítenek. az egyenkiu t mt>gjdenö e (�.,end or) egyenek azonban ilyen alkalmakkor hawia, érz{'. l. �� ' �_ " . i;, nui'J1l.1; 5-t' ,UIT ol J=lUS lol� terjedö idiire tijrt"nn e . k . az PITeJoranyu16 J.-trrénJ/t'krf lU.or most he lt-hrt nelui

.

-

:llilialy ö

ö

-

��

� �

n

=n:ru:·.

-

. n,u�álIo­ .. .:.. � ­

.

.

�

�.

�,aJUs

.

,nm:L

17on��

ö

.

ú

Ü; ;

_

tél('� °i� l.

tojásból az ipolytarnóc] örslaJ..-tanya ud,arán rakott gólya­ fészekben, a mult é, nyarán. Ahogy aztán nö,ekedni kezde!t s a szárnyah'al lDeg tudta csapkodill a !eyegót, azt hit te ó is, amit olyan sokan mások : hogy most már bírja a repi.!­ lést. öyé a ,ilág. Nekilendült hát egy szép nyári reggele� S napfényes leyegónek, első állomása a szoms-zédos há� kémÉ­ nye yoJt. A fent keringó anyagólya büszkén szállott le a ké­ ményen ácsorgó fia mellé, szűk yoi t azonban a hely kettőjük­ nek. az ::mpgólya egy Üc"'Yetlen mo=dulattal II kémény üre­ gébe lökte a kicsit. Ez kis ideig a széttárt szárnyaira támasz­ kodott yégül is elernyedtek az izmai s a gólyafióka beesett a kémény füsh'ezetö kanálisába. A ,.zord" csendórök látták ezt a madártragédiát, mindent meg is kíséreltek. hogy a kis gó­ lyát kimentsék a kéményból, ez azonban nem sikerült s a ma­ dár 28 napig yolt étlen-szomjan a kémény foglya. "égre ekkor a községbe érkezett egy kéményseprő s a csendórök kérésére kihozta a csodálatosképen még mindig eleyen, de összes-zá radt gólyafiókát. Az öl'sön aztán gondozás alá "ették. fokozatosan táplálgatták. la�sanként felépült, me e rős ödött _ az örs �agj aiyal a legjobb barátságban és egyetértésben éldegél. Erdekes. hogy a két öreg gólya a fiÓKa szerencsétlensége után egJ-ideig még a fészek környékén maradt s látha tó szen­ Yedéssel, reménykedéssel álldogáltak a kémény tetején. Ké­ sóbb elköltöztek másfelé. de azutiln is naponta ellátogatott egyikük a kéményhez - biztosan az anya -, Iekelepelt hiYo­ garoan a kémény foglyához, az yi.sszakelepelt. panaszosan. �ikor azonban a kis gólya a kéményböl megmenekült s a csendórök a fészekben eihelyezték, másnap mind a két öreg g51ya nagy körökben repűlte ki örömét a fészek fölött. aztán elrepültek s azóta sem mutatkoznak többé. Szíyesen közöltük ezt a kis madártörténetet s nem hallgatjuk el abbeli néze­ tünket, hOgJ-· az ipolytarnóci örslaktanya madárked,eló. ba­ rátságos leyegőjében a "korlátlan kimaradási engedélyek" körül aligha "annak bajok. EJóléptek. A bu dapest i I. kerüTdbell lörz.örl11c.fe' ckki: Bányai ,ilmo" Szak:.i.l Pál. CseTnik I.t ,án és Kulmáll .Tc>­ "sef őrmesl erek : úrme./erekké: Za,odi Gyula, Ke rek," R e7'''' Tóth ' ndor, Bagi B aláz s. Balázs J ú no s, Kohári I-1Yun " .' Yllrju Baláz> csen dórö k. A s;;ékesfehén'ári ll. licriilcfbc" förzsörll1(',terek ké: S7Rmenkő '-ilmos. XalIT J Ó"",ef, r d,3l',b Györ.1':Y. FüWp Sá ndor, KYikos Imre, Pén tek Ferenc. ,bi, .Tá nos. Tóth Lajos, Tót h Lajos nl.. Izsaki Józ.,ef &. Gulya, "áudor ó rm e ,!t·rek : örmeslercU,é: Frank K úrob o. l�alami"" .linos. Yurga Jáno•. Tóth Lajo, I., Hor,áth Be rl", lan. Haidok Jó"",ef, Ko,úeb Jáno. III . Xernes Jóoz",·r. Yince Rt!"Z>ö. Xo , Laj os I. t's Tak3cs Elek csendöriik. A szegedi í. kerület/Wil törzsúrm e.,fcrrc: Kalló Júnos, Tamási József, Hor,iLth Miliál," Halá,z h1Yún. Pin tér JÓzs"í. zabó Lajo, Y .. Mlljoro,i�, Janos. Hu,zta Junos, Molnár ·ndor. Halmos .l auus. 'zpnt· m ihál yi Pál. Dllncsik IstvÍln és Bu.l a z_. lsh-án ól"lu e,ter"k' (jrmcsf aré: "zabó IS1 Yán XL és Jerkovics )!úté ",,'ndtiriik: A dl'brt'{,(�1 i rI. h'eriilcfb en ó r m ('� f e"r(í : l\Jo...olyg-ú l;y(lrl!'�­ l· ....tlolldór. H á.zass.ágot kötöttek. A blldap �sfi I. ker iiId be .Jakab

g

lDost

.

�.,

Ku­ n )'ol� torz"o r ester Balogh Erzsébettel rjlél u: un, ..J. s�t'kcsfell cr­ I'an ll. /' '',: "Ief bell : .,Ypinh andl Józ"ef törw, örm .-ter rrha n et . :t I:"UD;1 TalalL A s=egcdi í. kerü .r z _ /efb, .1 : Kon", r,to -zabö Piro
;

. .

o

t irm �,ter Smrn.\!o.

...

o

Emm áY 8!

19 31 má rci us 20 .

CS EN DO RS EG I

Penémlak on és Gá ie a Lőr inc t ö rz;;ő rIDes ter Kuchta Emmával Bir in .

:s

H a lá 1oz rös Ferenc pilisvörösvári , Vöh örsbel.i csendőr a d b u apes t l . sz. onvéd és közrendészeii kór . háa.ban

ll-én megh alt.

má rctUS

galm azott csendőr, bud ape sii lako s k i doh áuy Wzs dé. ben az elad ást váll alná , m e l l é e kk rcsel re l'eh�i u szer t. J e lent.· . k'CZIlL l eh ei IX " ', Lónyay-u. 41 . , II. cm. l. 16 és 17 óra k" ooo "tt , vasárna'!) k i vételével. Nyu

,

..Adler"'-U ártm ány, cson ibill en tyü zettel . � rógél) , 5-6 ív . átutő k;épességgel, eladó. KésZPéD.7lben 150 P, részlet.re meg­ ál.� apod ás szermt. Íl'ásmintát saját költségén szívesen 1."Üld Tolgyes Ferenc csendőr (Devecser).

l\lellék letek. A mai S'7Jám'llnkboz mellék eltük a \v russ Gyula ruházati rt., a Delej Lás7.ló bawkbáz és a Tribon ruhá­ zaii rt. egy-egy d arab mellekl.et ét.

Olvassa el, mielőtt

•

nekünk !

ír

Közlemény t nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bár· kitől elfogadunk. A lapunkban megjelent közlemények tulaj· donjogát fenntartjuk, azokat tehát beleegyezésünk nélkU! nem szabad utánnyomatni. Kéziratot csak akkor küldünk vissza. ha a beküldő megcimzett és bélyeg gel ellátott borítékot mellé· kel. A közleményeket Mrjük a papímak csak az egyik olda· lára, félhasábosan, írógéppel, vagy jól olvasható kézírással ími ; olvashatatlan kézirattal nem foglalkozunk. A szerkesztői üzenetekben mindenkinek válaszolunk, de a kérdező teljes ne· vét, rendfokozalát és állomáshelyét tüntesse fel. Névtelen le­ vélre nem válaszolunk. Kéziratok sorsáról is csak Azerkesztői üzenetben adunk választ. Levelet nem írunk, bélyeget tehát felesleges beküldeni. Jeligéül legcélszerűbb egy kisebb hely­ ség nevét, vagy többjegy ű számot választani. Ha jelige nincs megjelölve, a kérdező nevének kezdőbetűi és állomáshelye a l att válaszo lunk. Közérdekű kérdésekre a "Csendőr lekszl. kon" rovatban adunk választ. Előfiz�tni csak legalább félévre lehet. A csendőrség tényleges és nyugállományú legénységi egyénei az előfizetési ár felét fize k. , Csak � m; kir. ,c�e,;, dőr­ ség honvédség és az állami rendorseg, tovabba a blrosagok, iga�ságiig yi és. �ö�igazgatási hatósá!l'�k t nyleg�s yagy nyug­ z m; állom ányú tag]altol fogadunk el el? .'zet�st, mastol ne htas felszo a előfizetéseket kérjük 'Pontosan megu ]ltam, mert kül�em ­ költségét külön felszámítjuk. A nekünk szánt pén� hnava­ Krlsz nyeket kérjük a Nemzeti Hitelintézet BudapestszAmú . . ros i fiókjának (Budapest, I., KrIsztina-körút f ]egyezm, 'hog] csekkszámlájára befizetni, a csekkre pedig nt. A szer��sztok a sz�rkeszto­ a befizetés a mi javunkra törté , hatok. Szol­ , talal ségben ünnepnapok kivételével 15- 18 oral g nem foglalko..zn�k: gálati beosztási helyeiken a lap ügy ei vel �� : !!A se!, orsegl A ho.zzánk intézett leveleket így kell címe BoszormenyJ-ut 21. Lapok szerkesztőségének, Budapest, I., ozám,"

�

!

�

A �

14!.) 167� � �

�

'V' .

k rháb orgat sen kin ek sem ilye n . � Ipo ly . Ben nün ket nem rJta " nden ba ' st mi "Ita ' _ rugl' " "I" dése szivesen adu nk , valaszt es u'tb vé ' er k i, hogr a n o.su �Sl sunknak. Nem tudj uk megmondan a l fel a J �lő� �gi �� nye k bea dás a mIk or . s � aba�ulhat , . ét a ' yJf ele kep en ala kul " sül üle t ' ann Ah ány ker eSI no .. .. b;a.dh..atók lesznek a ' , d, az on keruletében úJra " l ahhoz , bogy maj esu t er ' . kel lo Idoben k ervenye k , arro' I p � l �nc sban " okmányokat besz erezk ség szu a g ldm á hat ő . len.d � elö lega kij gy ebben az évben a nb an, azo k szu hls azt s i ily , hesse Mi t '1 I at 2 M en esz f I.. I. a.�: I séges � ot�rkerék­ i lehet . ' él kerületn több n l h e az D! reZ sze l �ó en ab , elő ny t go nd ol rja ' vagy akármily t� k o . a k me sO nk pc ka párja van ? Se a célt' hogy ezzel t J a ga l szo m ne má R tul ajd on a

J

�� � � � á �; � : ����t';�

�;á

�� •

LAPO K

245

latban az ,e lő lj�róknál előnyökhö z jusson. Leveléből kétségte­ l en�. 1 mega lla lt� ató, hogy ebben az elgon dolásban a l egtisz­ p tesegesebb szandek vezeti s nincs a dolognak semmiféle hát­ , tere,. de még tisztesseges alapokon sem szabad ilyesmire gon­ dolD! , mert ezzel azt a látszatot kelthe ti mintha az előljáró­ kat a m O,tor��rékpárja felajánlásával le 'akarná magának k ö­ , �elezD!) ? ar Ujra megnyugtatjuk, hogy egyszerű ragaszkodá­ . a .on . Iovul levele alapján mást mi nem látunk ebben a felaJán.lkozási sz �n.dékáb . .Az ön motorkerék párja arra v.aló, � h�gy on szaladgaIJon rajta, akármelyik örsön teljesí t is szol­ �alatot, ez:el a gondol �ttal tehát ne kívánkozzék másik , ?rsre. Eg?ebkent maradjon meg továbbra is a levelében be­ Je!entet� uto!, akkor elér minden elérhetót - motorkerékpár nelkul IS. Reszletre ne vegyen motorkerékpárt, banem, ha kedve van hozzá, gyűjtse meg az árát és vegye meg kész. pénzért. A részlet keserves dolog . Péteri. l. Az államrendörségnél nagyon sok a felvételi kérvény, fogyaték, i l letve létszámhiány azonban nincsen. A P?stához ebben, a kö�tségvetési évben (június végéig) semmi­ fele �?I�azasba smcse n felvétel i lehetőség, még segéd­ s za,lgal a l l as,b,,; .sen.� lehet bejutni. A jövő költségvetési évben tal� Jesz nehany Ufes hely, arra azonban múris sok a jelent­ k�zo. 2., Ez már Sukszor ismétlődő kérdés, pedig el sem tudju;, kepzelm , hogy honnan veszik a gondolatot, hogy névváltozta­ tasnal , a n�:, ke � o betuJet az ,uJ . nevben is meg kell tartan!. Errol szo Bmcs . A nevvaltoztatások inkább a r �gi név ért�lmét, jel,entését szokták kifejezni, így pél­ daul, a Schrmdt (kovacs) névre hallgatók gyakran a Kovacs ,nevet veszIk , fel, de ez sem kötelező. Olyan , nevet valasztha� ;naganak, amilyet akar, a fődolog, hogy magyaros hangzasu legyen. Ehhez annyit kell még tudm, hogy történelmi neveket, községneveket és y-nal, illetve i-vel végződő neveket különleges egyéni indokok n él kül a belügy­ miniszter úr nem engedélyez. Ilyen indokok lehetnek : rokoni kapcsolat a névvel, nagyon méltánylandó hazafias magatartás és érdemek ( pl . a vitézek). A keresztneve t nem lehet meg­ változtani. P ród . Az, "":-26. jelzem öltözeti és ,F'elszerelési Szabály­ . z",t 3. fuggelekenek 8. pontja szennt a legenysegl mente zs1nórja : 8 m m széles, 4 m m vastag, kávébarna gyapjú vagy pamutfonal. A rangosztályba nem sorolt havidíjasok (tiszt­ helye�te s, alhadnagy) részére selyem, de a szín és méret ugyan­ az, mmt fentebb írtuk. A menterózsára az anya'" tekintetében ugyanez a megkillön böztetes aU. }o.zust zsinor e';; rozsa tehát a mentékre rendszeresítve senkí számára sincsen. A csendőr­ ségnél az őrmesterek is selyemzsinórral. illetve rózsával kap­ ják a mentét . Arpa
.

•

CSEN DOR S€GI LAPO K

246

orzéseke� a por­ o A hel 'ettes által teljesített ellen bev a t � ti s piro � �e� n mert ? ,: t�kinté sb� nem lehet t y .;á n csa . mtés attek Sl 172 ont'a érte lmében a portyaza C a solat kapc kkal álato �par� nok által teljesítettt szolg ' e ren a k Enne . nálni � II • beJ'e yzésekhez piros tintá hasz szá k álato szolg őloző ,:,� ek n;m az a célja, hogy az eJlen z rtyáza�� P? � as alkalm is nem (em, ó píthat la megál így legyen ' tt kintés mert az örspa rancsnok nemcsak ellem'.:zo szolga az orsparancsia tban já; a tereptárgyaknál ) , hanem az, ho� l,:e. 2. Le,g­ klen�e k ezirányú szeméh'cs tevékenysége legyen l! yen ker­ ' adtunK ��Óbbi számunkba!1 ;,Ébresztö" jelige alatt utunk, .�z an désre Yálaszt. Amit ott az ébreszt�vel ,kB;p,:s()latb !' saJat IS. dore vonatkozik értelemszerűen az ebedu.tam ; k k� l� magana :\.gyát, szekrényét, állványát stb. mindet.' nosne� �S1k nem rendbentartania, sót - ahogy mondam szoktak el valamiv le az aranygyűrű az ujjáról akkor sem, ha reggel hamarabb bemegy ée egy kicsit segédk�zik ::I notlc�eln�ek a la h-t anyare nd helyreállításában, mert �Iszen a no s IS eppe.n eleget tartózkodi � , sároz stb. � .'aktanyaba n, ne_m na�on baJ­ társias dolog tehat a rendcsmalast telJesen a notIenek,e h a�­ ni. 3. A gépkocsik rendszáma azé rt ötjegyű �z.� m, mert en ? el ke"esebb jegyből álló s zámo�kal a sok kategonaba . sor?lt g� p: kocsikat ( teher-, személy-, allaml, posta-, . katonai, �mc starI! belügyi stb. kategóriák) , nehéz volna mmd nyIlvantartam anélkül, hogy zavarok ne legyenek.

� �t

�

� � i� � :� �: �

Tulipán. Nem kaptuk meg. Küldje be. Tiszarév. 1 Választ a lekszikonrovatban kap. 2. Az a kérdés lényege hogy a járór a pillanatnyi h.elyzet!l'egí�élés a:apján bizonyos lehetett-e abban, hogy a gyuJtogatást biZto­ san a meneküló egyén és pedig szándékosan követte el. Ha �bben a já rőr kétségtelenül bizonyos, akkor a Szut. 330. pontjának az 5 . alr ontja alapján a fegyverhasznál at jogos, me rt erre a büntetendó cselekményre a Btk. 422. §-a 5-10 évi fegyház büntetést rendel, a tettes tehát a Szut. 339. pontja szerint veszélyes gonosztevő. Az ilyen fegyverhasználatokkal azonban vigyázni kell mert a gyujtogatás szándékosságát az első pillanatokban 'szinte lehetetlen megállapítani. Amint a levélből kivehetjük: a járőr csak az éjfél i idő sötétjében felvillanó lángokat s azok világítás a mellett egy futó alakot lát, aki a járJrvezetó felsZ a. visszautazás k öltségeit a kincstár csak abban az � setbcn Viseli, ha . :' csendőr szolg:í latban vagy a szolgálat saJ atl �g? s " olta folytan bcIPgedett mag. Az ön betegsé"'e ide sen� nuk ,: p � n sem � o�olha� , azt önh ibáj ��k intc:u s Igy il ko, rh a zba ,�, meg ?nna ából szerzettne kell � is az utazást a saját­ , kell edezme , dese- teh Jaból . A ker ! at mar ezért is tárgytalan, . , de m �skulon ben sem adhattunk " om a Tá kedvező vál3.€zt, mert a: Ide �t� rendele � 2. §. 4. pont utolsó bekezdése értelmében a tavo1sagn �k o a-vlssz 15 m-nél nagyobbnak kellene lennie, 31 hogy a kincstá terher el fogato ; t vehessen igényl>'=. ,: ? nem ve�z maganak kerekpart ?

:

k

�

�

Miért

1931 márc iu� 20.

t igén>;e!het, ut 1500 1 Hogy mennyi tömegbeli ruház,ato . t felev vep mul a y : így kell ia ;zám itani : Allapitsa meg, hog l menn 31�ve\) ber decem 1930 t f tehá en esetb vel I (ebben az . ad,. z go. 4.0 pe� , Ehhe volt a tömegkövetelé se. Mo�d!uk, h ?g,Y töD ro J vr fel lés igény !egataJ...nya.� . Ez � � �, � hozzá a mostRJli J'elen esetben 1931 j anuár l-tol JJ1Ill�.s 30-Ig 60. . peng.o. A k �tehát J'únius 30-án 100 pengo lesz. Ebbol az osszegböl ' vetel ese : ke't, am,l' t a muIt ( 1930 " vonja le annak a ruházatnak az erté , , ele f mult a �nneK elt. igény � évi II-ik) féléd igényléskor B;� ak�?r Ige­ i énylés nek az összegét azért kell levonn! , mert es csak l1 elt ruhát csak ebben a (1931. évi 1.) féle�ben adJak,kl a tehat, hogy iel k Tegyü el. folyó év június 30-áig számolják a Ezt . i �nyel t 1 ruháza � ? � mult II-ik félévkor 58 pengő értékű 100 pengóből levonva, június 30-án 42 pengo , �ovetel � s� fog maradni. Miután azonban a folyó (1931 I . ) fel�,:ben �gen?ell , .lJlázatot csak a következő II-ik tél.évben fo!p �k kiad�I,. a. mostani igénylésnél már a követke �o ( 1 �31. �VI ll.) . fe.le�! a;rra . ' s Ige­ tömegátalányát is figyelembe veheti, 'V�gyIS n,ur . nyelhet ruházatot. Miután p �dig a � I . , felevI t? meg�tala� ya, I S , 60 pengő lesz, oa most marclUs,ban l.genyelhe!o ;uh�zat ertéke 1 12 pengő lehet. Röviden tehat: kl keJ �. szan:u tam, hogy a � igénylés félévének végén mennyi lesz a kovet;el��e, ehhe! �o ��a kell adni a következő félévi átalányt s a ket osszeg ertekelg lehet igényelni. :;!. A Ruh agazdálkodási Utas,ítás 6. §- �b!,n előirt ruházattal minden csendőrnek rendelke7.me kell. Füzos­ cipő a nyári csizmát nem pótolja. 3. ,Társasági öltözethez fehér kesztyűt kE:ll viselni, kényelmes öltözethez tet� zése sz� r:� � viselhet fehéret vagy tábori bamát., 4 . Renden es soronkn'llh . díszben az őrmesterek és náluk magasabb rendfokozatúak gyalogtiszti k ardot viselhetnek. Az, hogy az örs legénysége valahoya (pl. templomba) nem k ülön-külön, hanem együttesen megy, még nem jelent sort és rendet. Nézetünk szerint azon­ ban, kü!önösen ünnepélyes alkalmakkor, ilyen együttes meIF ­ jelenés aIkalmával öt vagy ennél több főnek már sorban es rendben kell nyilvánosan megjelennie. .

�

�

Határszéli örs. A házbéradó az évi házbérj övedelem 17 százaléka, önnek tehát ezen a címen az államkincstárba 102 P adót kell befizetnie.

Accidentia. A tervezett járőrvezetői (előkészítö) tanfolya111 0t egyelőre nem fogják felállítani. 2. Ahogy ön leirta, minden tekin tetben megfelel. 3. A Szut. 124. pontja alapján előadhatja a kéreImét. Előljáróinak a véleményét azonban előre nem mondhatjuk meg. Prőbálja meg, legrosszabb esetben nen' kapja meg. 4. Ezt nem tudjuk. 5. Gazdászati tiszthelyettesi tanfolyamra belátható időn belül nincs· kilát-ás. A tanfolya­ mokra azokat a z őrmestereket és törzsőrmestereket szokták vezényelni, akik a saját kérésük alapján a gazdasági hivatalok­ ban próbaszolgálatot végeztek, most azonban ilyen vezénylést sem lehet kérni, mert még a 42. g. tiszthelyettesi vizsgát tett törzsőrmester várja a gazdasági hivataloknál a tiszthelyettesi kinevezést, 6. A pécsi nyomozó alosztály felállításának ellő­ készü}atei most vették kezdetüket, h a anyagi akadály nem lesz, müködését előreláthatóan még a folyó évben megkez di. A másik két alosztály felállítása is már nem elvi, hanem csak pénzkérdés 'I. Az öltözeti táblázat kényelmes öltözetrovatának megjegyzései között, az 1 . pontnál az áll, hogy bizonyos ese­ tekben tisztek fekete lovagl ÓJladrágot viselhetnek. Ebből az követk ezik, hogy fekete lovaglónadrágot tisztek is csak bizo­ nyos körülmények között, legénységi áHom ányúa k pedig egy­ általában nem viselhetnek. S. Természetes ho,,"y a katona. fogászati ambulatóriumokban is fizettetnek ' biw ;yos kezelési költségeket, ezek azonban aránylag jelentéktelen össze "'ek. Az ilyen
le h

k or lia sét, ko

te s .

akK von

mO

ko' kis m

s zaj' dé tö ' be:

s

a

V I

I< l l

1

19 �1 március 20 . 188 7.

�!et

CS EN DO RSE GI LA PO K

Előfordulhat, hogy a nyugdíjjáru!ékot ut ' l va.� k�ll e izetni. Ilye n eset pl. a felfüggesztés f í az' � am! al a . maz ott bizo nyos időn át nem kap fi�etést , ódik H a k esobb ti�ztaz az ügye és utólag megkap ja a fizeté� sét, a�or utola� be kell fize tnie az elmaradt nyugdíjjáru lé­ kok�t, Illetve utólag vonják le tőle azokat is. Legokosabban teSZI azonban, h a megírja nekü nk, hogy miről van szó s akkor ne;n így álta lánosságban, hanem magára az esetre vonatkozolag adhatunk felvilágosít ást. D.. J. K. A nősülési kérvények beadása nemcsak azért áll mos� tilal,om alatt s általában a nős létsz ámot nemcsak azért k�rl�tozza k,. mert a nősc) k a kincs tárnak bizonyos több­ kiadasokat Jelentenek a nőtlenekkel szemb en hanem azért m:rt a szolgála� érdekei követelik, hogy a 'legénységi lét� szamnak �ak bIzonyos százaléka legyen nős. Nősül ési enge­ d�lyt te�at a�kor se� k,aphat, ha a nősülésével járó illetmé ny­ . , Ja'l'ar to�bletrol 3'- kincst ar 3; lemond, ill :tve erre hajlandóságát bejelentene. Ilyen alkuszeru. megtlgyezest a kincstár különben sem köt; ami illetékes, azt folyósítja s arról lemondani nem lehet.

�

��t

Zala völrye. 1. N y'�gál1 orr �nyú legény.égi egyénele egyen­ ruhát nem viselhetnek. Ez vonatkozik a rangosztályba nem sorolt havidíjasokra (tiszthelyettes, alhadnagy) is, vonatkozik továbbá egyaránt a honvédség, csendőrség, vámőrség �s fo­ lyamőrs� nyugállományú legénységi egyéneire. 2. Vitézek a vitézi egyenruhájukon a tényleges honvédségi vagy csendőrségi stb. szolgálatukban elért l'endfokozatukat nem viselhetik, mert a vitézi egyenruha polgári ruha, polgári ruhán pedig katonai rendfokozatot feltüntetni é s használni tilos. E z vonatkozik ter­ mészetesen az össze s rendfokozatokra, tehát a tisztekre is.

Tátra. Tényleges állományban engedéllyel kötött házasság

e setében a. csendőr felesége özvegységre jutása esetén akkor k ap nyugdíjat, ha 1 . a házasság megkötésekor a csendőr még nem volt 57 éves, 2 . .a csendőr (férj ) halálát a házasságkötés

1egalább 3 hónappal megelőzte, 3. a halál bekövetkezésekor a házastárs ak együtt éltek. Az 1925. évi csendőrségi zsebkönyv 31 0--343. lapjain a nyugdíjra s ezzel kapcsolatos kérdésekre vonatkozólag részletes tájékoztatást adtunk, az ott írtak ma is változatlanul fennállanak. 7. év.

1 . Lalctanyaszeru elhelyezésben levő nőtlen legénység

költözködési utazásai alkalmával az 1925. évi 9. Csendőrségi Közlöny Illlellékletként kiadott 156.600-VI. b. 1925. sz. B. M . rendelet 4 . § . 2 . B . pont, 2 . b. alpontj a szerint csak ' útiköltség­ térítésre ,és a málha szá1lításának igazolt köl tségei megtérí­ "'ésére van igényjogosultsága. Atköltőzködési átalányt nem kap, napidij felszámítására sincsen rendeletszeru alap. A. f. évi csendőrségi zsebkönyv 308. oldalán a 2. b. pont második be­ kezdésében azért szerepel az ilyen átköltözködési utazá30k alkalmával felszánútható napidíj, mert a zsebkönyv kiadásá­ nak időpontjában az erre vonatkozó belügyminiszte:i rendelet z t már készen , kiadás előtt állott s illetékes he yrol a� ,:" l: ,szetk� információt kaptuk , hogy ez a rendelet a zsebkonyv kossag; takare n a onb az Ez egy . kim 'osan bizom déséno k idejéig t van ra okokbÓl váratlanul ei:maradt de értesülésünk szerin �. !"ekünk remény, hogy a rendeletet h�arosall mégis lc:iadj eS r:nd­ teljes eg hetöl le ben az volt a. .célunk, hogy a zsebkön� . ként egyeb Yek amel, krol, szeres adatokat adjunk az il1etmenye eze� ne en �gcs e�y� l � az utasftásokból és rendeletek tömegébő a IS, ho",y � Ja l d l p a n a ezt be k vettü t Azér áttekinthetőek. d a r l se rendelkezes �� zsebkö.nyvből ez a kiadás alatt állott albol , � adás m zá s te öröl t al jogg tal hiva . jon ki. A gazdasági � mert ha l�legJ e leruk n api díjat s az t már nem is k aph atj a meg ? lege s hatál� is a mos t tárgyalt rendelet, vissz all�en rr � ltal l a � maJ nk u r � ban : lesz . 2. A leks zikon-rovatban í . l s d a alko az? 'koz a . � � désről. Ne fizessenek, de ha már , e,.t eli, terh ont nul etle felt . 2 44 P-t ' ann ak az egyötöde gazdálkodásnak, nll�t a 'Úgy tagJ'a volt a köz eppen on ' , � ,5 "I k gyszer a szoban­ eru többiek s ·a többiek éppen " úgy elk. ; e an �rul t: o� z nb tévedég-s forgó örsről, mint ahogy on elk a f'zt me tm kotele:, ne legyen : a bérösszeget fIze me g k ésőbb . e 'k kkal fi zetn ' ' �r ike' sedeImi kamato tagB;dná!<, akk éts égtel en�1 k ha . adják meg, o r ,tag A flzetest tehat csak akk s az, anu t k b ' erosszeget ren dezté bizonyosak abban, hogy a . , bérösszegen felul van . mo st követelnek önöktől, a 'lUS JUD m l va o f n a t s glédi l ova 't A el p e Ver er, est őrm g Lán san tanfolyam h am aro " vet'i:e .. első felében ér véget, a ,? en; ko tú kat vezényelnek, \ n� , ke zdő dik . El vileg csa k cSe � ;' a bevezénvlését, le de h a nagy kedvet é�ez " proJd' � �n�ó parancs erre egy;ltalá­ deje:, .. a ha ugyan az allnak l t maJd onnek, ban lehetőséi?et nyuj

!

,

­

,

.

k

f ���� � �te

:�

..

� �:rnt

'

247

Zal �sz�ntgrót, 3. 1 . Válasz a lekszikon-rovat ban jön. 2. Ez­ el a kerde�sel f. évi 7. számunk üzenetei között "Bako :

ny" jel­ l&,e alatt reszletesebben foglalkoztunk . A kérdé st csak egy­ feleképen lehet ér1.eni : :Úgy, ahogy a közlek edési kódex i'dé­ z�tt s zaka;;zaib an áll, világosan, félre nem érthetően. A leve­ leben emhtett gyakorlat tehát téves . H a az érdekeltek fel­ lebbez.n�k, .feltetlenü� , l1 entesülnek a bünte tés alól. A gya­ ; korlat! elet szempontj aból azonban nem baj, ha a szóbanforgó gyakorlat megmarad, elvégre a csendőrség szemp ontjából csak jó, ha lehetőleg lninden kerékpárosnak akármilyen lél�szá.'::' ú községben laldk is, fényképes i ga olványa van. Ismeteljuk azonban, hogy a 10.00{}..en aluli léle ks zám ú köz­ ségekben lakó és fényképes i"'azolványokkal el nem látott kerékpárosok feljelentésére tö rv n yes alap nincsen. 3_ A Csüsz. 22. pontja 8. bekezdését úgy kell érteni, Ihogy ha nJ. az örs a nem el�ljáró szárnyparancsnokságtól "meghagyást " kap, akkor az ors erre a meghagyásra jelentést tesz , a hivatko hag zas : . . . . sz. meg "'yasra. A parancs és meghagyás között lényegében különbség nincs : ezt is teljesíteni kell azt is erre i s jelenteni kell, arra is- A Csüsz. csak azért áIÍítja egy� más mellé e zt a !két fogalmat, hogy az előljáró és a nem előljáró parancsnokságok intézkedései között való különbsé­ get valamiképen érzékeltesse.

;

é

'

'

Cs. A. őrm., Veszprém . Rász olgált, örülünk, hogy

a

szését megnyerte.

tet­

T. n. tiszthelyettes, Alpár . Végül is anlellett maradtunk, hogy nem közi>ljük, a kéziratot megsell"_misítettük. A nyomo­ záshoz a mi szempontunkból nem az kell , hogy "fontos ", ha­

nem, hogy ügyes és tanulságos legyen. Tyúklopás is lehet ilyen, viszont gyilkosság nyomozása is lehet kül önösebb tanulság nélkül ",aló.

K. 95. Csak március l-től kü1dhetjük a lapot. az előző számokból nincs már egy példányunk sem, mert «ok az új előf:izetönk. Az 1914. évi csendőrségi zsebkönyYet már meg­ kaptuk , az 1887. éviból s a többiböl is van példányunk, nekünk az egybekötött 1885-1886. évire ,"olna szükségünk. Készségét azonban így is köszönjük. Turi �örzsőrmester,

Dombóvári szárny. Darvas Lajos tábo rn ok,

minisztériunl

volt

Makó. Pontosan : Ritter Imre 17, n. em. 3.

tart. hadnagy, Budapest, Falk Miksa-l1tc a

II. csoportfőnöke.

Eger. vitéz Szalconyi Lajos (nem János) címe: Budapest , IV., Veres Pálné-utca 1-

a

hom'édelmi

ny.

alezredes

Igazolás. Lányi Dezső (nenl Zoltán) volt talt. h2dnagy címe: Bud apest, L, Greguss-utca 3. A másik i smeretlen. 1919. ÁCs

honvéd tanya.

Ern ő őrnagy beosztása : fényszór6 szakaszok, Budapest,

m. ldl'. egyesített Károly ki rály Iak­

-

Tamási. A gazdasági átalányok keretében a kincstár gondoskodott arról, hogy a legénységi ágyneműek mosamsa se a nős, se a nőtlen legénységet ne terhelje. A gaz dasági átalányok foly6sításánalc a beszüntetése azokon az örsi>kón, ahol az átalányokból megtakal'ított összegek is e lfogytak, ezt a kérdést rendezetlenül hagyta. A közgazdálk odá snak szerin­ tünk a kinCStáli ágynemüek m osatásához semmi köze sincsen. H a a nőtlenek a maguk ágynemüit a közgazdálkodás terhére ki m osatják, az az ő d ol guk , a nősök azonban ez t nem kh-á!l­ hatják a nőtlen legénységtöL A gazdasági átalányt remél­ hetőle'" hamarosan - júliustól - ,'issza lehet illeszteni a kÖl tsé ,-etésbe s akkor ez a kérdés megint rendben lesz. Addig legyen belátás a nősökben, hogy a :nötleneket ilyen k öltségekkel ne terheljék, a nőtlenek pedig gondoljanak arra, hogy a gazdasági átalányokból megtakarított összegeket a közgazdál kodások a multban is kapták, a jön'>ben is kapni fogj ák s ha a kincstár támogatása jól jön nekik, akkor ne helyezkedjenek a kincstárral szemben ö k s em - ilyen át­ meneti nehézség idején merev álláspontra.

g

-

Ipolytarnóci örs. A másik ;kép nem elég éles k öz ölhessü k.

arra,

hogy

Hazátlan. ! . 2. A lekszi konrovatban kap választ. 3. Olvas sa el az 1923. évi 4. sz. Cs, K-ben közzétett 120. 706. eIn. V I . c. 1922. sz. B. fil: . kÖI'l'endeletet és a z 1926. évi 24. sz. Cs. K-ben közzétett 121.087 eIn. \'1. c. 1926. sz. B. M . körrendeletet. Magasság 11-12 cm, i l l eh'e 15-14 cm.

Bras!IÖ. 30 kg súly al a tt nem. 2. Az első m egha l t, a máso dik Erdélyben ismeretlen helyen van, Nagy Imre " olt tart. lladnaS")' e l me pedig : Budapest, \> 1 ., Izabella-u. 65.

19811 március 2 0 .

CSE NO OR SI!G I LA PO K

248

észetbeni laká�t élvez Kereső. A februári negyedre term e g. alt lakbé�t n� m t'arthatJ � m . , így ah erre a negyedre kiut IS, ! s lak� ert JS, me !;" A ,kincstár nem adhat egyszerre lakb , ban haza t bi állomúshelyen a saJa , p', természetes. Ön az előb vesztesége t;hát csupan az a� ett, fizet lakott, hizbért nem februan negyedre v a o elmaradt haszon amit a házának netes,: n a � áthelye::­ hérbc adás:\val el�rhetett volna, ha törté Eff� �.lv ka� me�ten­ sét már januárban elrendelt�� ..,"olna. kozott hajla ndo, el­ tpsére a kincstár bizonyos korulmények yen körülmények maradt haszon megtérítésére azonban semil k földbirtoka akine is, az etne előjöh között sem. Az ön érnivel áthel'yezés tt érkeze tban időpon van s egy váratlan, rossz , pedIg sem ot, birtok a jól nlÍatt sem bPrbeadni nem tudja tni lcsözte gyümö sem ben megfelelően nem tudja saját kezelés el­ e messzir tól birtoká a azért. mert az áthelyezés folytán effek­ súlyos hanem került. Itt nemcsak elmaradt haszonról, tív károkról is szó lehet s a kincstár még ilyen esetben is arra az álláspontra helyezkedik, hogy az állam alkalmazottjai f'lsősorban ill szolgálat érdekeihez kötelesek alkalmazkodni s C$ak azután jöhetnek tekintetbe a magánérdakek. A kincstár nem nézte s nem firtatta azt, hogy ön a saját házában l akott

gYo te rV el ö t Ez; kép a k

�

�

s la. lakbéreket nlÍnden negyedévben szabályszerűen felvette és felhasználta arra, anllre akarta. Ha a kincstár ennyire tiszteletben tartja az egyesek vagyonr viszonyait, az egyesek is tartsáK tiszteletben a Kincstarnak azt az álblspontját, hogy a szolgálat érdekei miatt időnként elveszett hasznot a kincstár nem fedezheti. Higyje el, még mindig jobban jár az, akinek háza van s egy negyedéVi lakbért elveszít. mint az, aki folyton csak ráfizet a lakbérére. Ami a fuvardíj at illeti, ahhoz nem sz6lhatunk hozzá. mert nem írta meg a költözkö­ dés távolsá/1,'át, főleg pedig a két vasútállomás távolságát az illető községekben .

Boros. Ny. ezredes címe : Budapest, IV., Váci-utca 70.

Most már tudni fogom. A folyó évi csendőrségi zsebkönyv és 290. lapjain táblázatokat talál. a táblázatokban pedi?: az adatokat, amelyek alapján kiszámíthatj a : mennyit kap havonta az 1 . és mennyit a 2. fizetési fokozatha sOl'olt csendőr. OsszegeZ\'e az adatokat : a 2. fizetési fokozatban levő 125 P-t, az 1 . fokozatban levő pedig 145 P-t. A különb­ ség 20 P. Ezek szerint rehát á. tiajtarsa Kap aránylag keve­ sebbet, aminek az okait csak a zsó1djegyzék adataiból tud­ nánk megállapítani. A levelében ilirgyait összegeket semmi­ képen sem tuctiuii: összeegyeztetni a fentebb mondott adatok­ kal, ha részletesen megirja mindkettőjüknek a fizetési tételeIt, akkor pontosan megmondhatjuk, hogy ön - hol tévp­ deU, mert bizonyos-ak vagyunk benne, hogy valami tévedés van a dologban. H a azonban minoenkepen az jön ki a sza­ ameny­ mí�ásaib �n, hogy kevesebb illetményt kap, mint nyue Igeny� van, adja elő ezt örskihallgatáson s kérje, hogy a gazdaságI hivatalnál szolgálati úton tisztázódjék a Kérdés.

288.

Kovács B. őrm . . Békásmegyer. Olvassa el a Csendőrség; Lapok 1926 május elsejei számában Az állami és társadalmi " rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : I I I . t.-c. gyakorlati magyarázata" címü cikket. H a ennek elolvasása után is ma­ radnak fenn kétségei, ismételje meg kérdését s bővebb ma­ gyarázatot szívesen adunk.

tud

mér

é:;

"z s e

Írta :

111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111

n).

lDbb gyar nincs I

1111111111111111111111111111111

tengeren.

B. BRAUN-VIMl\IER GYŐZŐ főkapitány.

folyamőr­

(9 )

Az a kört, amelyet a központ körül olyan távolságra vonhatunk, amelyen belül a hajók még teljes mértékben harcképesek, "hadmíiveleti 1<ö1'''-nek nevezzük. A hajó "ható­ sugará "-ról beszélünk, ha ennek a körnek a nagyságát akar­ juk meghatározni. Ez a fogalom azt a távolságot jelenti, amelyet egy hajó vagy hajóraj azzal a feltétellel tehet meg, hogy készletei - minden eshetőséget számításba véve - m é g a visszautazásra is elégségesek lesznek. Ebből vezethető l e annak a fontossága i s , hogy a kötelékben j áró h a j ó k egymás között - mint említettem - megegyező tulajdonságokkal bírjanak, mert a hatósugár nagysága mindig a legrosz­ szabb j árómű után igazodik. A hajók tehát j árataikat a hadműveleti körön kívül nem fogják kiterjeszteni. Érthető hogy a hatósugárnak fontos szerepe van s éppen a háborúban: A hajó, amely nagyobb távolságokra képes önmagára utalva �Ij?�.n i, kétségtelenü ,: agyob harcértéket is képvisel. A hajó: epltök meg nem szuno, gond j a , hogy ezen a téren minél na-

!

A

�

SZENT IMRE JUBIL EUMI ÉVRÖ L

visszamaradt

l e p e d ö k b ö l 2 - 2.50 P-ért, úgyszintén a takarókból 5. 20 P-ért még nagyo bb mennyiség kaph ató a szállítónál Azonkívül ágynemű creton 1.2 0 P

CItera, Tambora, mimlenrajta zenekari Ia- és fém­ [UYÓS bS lIgszer. Harmo nikaka i csakis meJ! b z. halO, ó 1! y á. r t m il n y u k s l bozunk rOJ1!8lo mbe R Jl koczl-tárogató saját talalm ány. Ovak od­ Junk az Ittene álgyá rosok 'Ital fel Jánlotl kÜltö ldön keszü lI utianz atoktol. Hihás h'ln� szereket sza.k.szerúen jl1\ftu nK.. Árleg yzéMet I n g y e n K Ü l d az

1L

a

Az ilyen nagyszabású követelményeket teljes mértékben csak a hadikikötők elégítik ki. Ezek képezik a tengeri h arc­ mozdulatok kiinduló és egyben végpontjait is.

Hegedű -Ha rmo nika-Trom bitá k, ELSÖ MAGYAR HANGSZERGYÁR ST O WA SS ER ki��61� �r BudapelIt, II., Lánchid 5. (Budá

Háború

Éppen ezért a tengeri hadviselésnek a z egyik legfon­ tosabb alapfeltétele az, hogy a harcoló flotta is minden tekin­ tetben megfelelő h adműveleti alappal rendelkezz ék, ahol az összes szükségelt anyagokkal magát ell,.rtni képes. lA hadba induló hajóraj ugyan a szállítógőzösök egész tömegét viheti magával, de azért semmj esetre sem nélkülözheti ' időnként Ilyen ,,had­ a kellőképpen felszerelt hadtápállomásait sem. műveleti gócpontok"-oknak a tengeren :különösen azok a zárt, de tágas, természetes kikötők felelnek meg, ahol a tengerfenék biztos horgonyzásra alkalmas; továbbá, ahol megvan a lehe­ tőség mindennemű anyag nagy mennyiségben való tárolására és gyors behajózására és végül, ahol n agyobb műszaki felké­ szültség révén a harcban támadt sérülések kijavítása késede­ lem nélkül lehetséges. E célból javítómühelyekre és elsősorban "dokk"-okra van szükség. A dokkok vagy a szilárd 'Parton épülnek, mint mŰI'évek és vizúlló kapuval "áratnak el, vagy segélyével emelik fel a j avítandó hajót.

1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111

lz egredUII hangslerg,!r al orslagban.

1

-

Kana vász

___

1.- P Törülközö 1.- P Továbbá a l e g j o b b g y á r t m á n y ú v á s z n a k, damasztok, zseb ken dök , zefí rek, paplan ok és törlöruhák r é s z l e t f i z e t é s r e i s vásárolhat ók !

I

___

___

- __

___

___

___

___

___

___

___

___

___

___

___

___

___

___

K I SS

ENDRE

Gróf Tisza Istvá n- u. 16

I

h

193 1 1llÚ r ciu s 20.

éS É:N bÓ Rs tG l LA PO l{

gyobb .. tel jes í�mé nye ket érj ene k el. Úja bba n a ném et ha ' ó­ te �'vez o me gin: me gle pet éss el szo lgá ltak a vilá gna k. , Tava yelot t vlz reb ocs ato tta k Nem eto l'szágban egy u ' ' · J k IS ' . ka Cll' ' lo't . E " , m al. fe Ifo.gas ok sze rin , z a h aJo t, ,hallatlan teljesítmények . , , re . kep es. U!;b lna es ..uJ ren dsz e ű Die sel-motorok haj tják . Evvel � a kom lIn �l t gep ero vel szu kse g szer int �2 csomó' sebességet tu �ler.m, hat osu gar a ped ig, gaz daságos üzemmel 12.0 00 �erfoldre terj ed. lVl Jvel ezen kívü l ig'en erősen van pa' ce'l1)zva , ' , eli • f"gyver�,�te tS eJl:l.Ites remeltó - bár az angol közv élemény . "zse bbev alo had ihaj okn ak neve zi őket -, mégis bosszúsággal,

�

� �

�

f

�

�

249

l

�:g!,es csodá kozással vesz tudomást arról, hogy ezeknek harc­ " erteke �galabb IS gyenlo azzal, amit a 40 százalékkal na­ � gyobb UJ angol haJo k tudn ak felm utatni. , A, had!kiköt?1c fekvése. - mint azt az orosz-japán tengeri h �boru a le!pllagosabban megmutatt a nagy fontossággal bl � a ten.gel'! had ezetés tekintetében. Alapjában véve a harc � . SZll üere IS e hez Igazodik. A hadikikötő helye lehetőleg köz­ , ponti ekvesu l.egyen. Ilyen a Föld közi-tenger részére Malta, , e�,enlo, � avol agra Gibraltár és Alexandria között. Védhe­ � toseg tekmteteben egy Iiyen kis szige t pel:5Ze nincsen kedvező helyzetb�,n, mert könnyen elzárható és ostromolható. E"es c a f�.�nclakna. , Ta?'a,nto z olaszoknak földrajzilag igen cél­ " I:l sZ� luen fekvo hadikikoto Je. A hadikikötők kiválasztása még mas sze� pontokból is történik. Például ne legyen túlsá ­ gosan .� lo ,:,.etolt helyzetben. A szárazföldi harcb an a hadsereg­ nek elonyos lehet, h a már rövid menetelés után felveheti az érintkezést az ellenséggel, de a hajóhadak számá ra az a fontos hogy olyan kikötőbŐ l induljanak a harcba amely nincs a harc� sZí ntél , kó�vetle� k ? elében ; fontos tov bbá, hogy ez több � " : . bejara szuk, Jol vedheto ttal birjon és hogy az ellátás tekinte­ tében zavartalan összeköttetésben lehessen a hátvid ékkel, A kikötő . ugyanis adot! alkalommal abba a hátrányos helyzet be IS kerulhe . t, hogy szandékkal vagy véletlenül lezárják. A hor­ gonyzó flotta több kijáraton át gyorsabban futhat ki a ki­ kötőből és fejlődhetik föl a harcra. Póla igen jó természetes hadikikötő volt, földrajzilag azonban helyzete azért nem felelt meg, mert túlságosan észa­ kon feküdt az Adrián. A német észak-keleti csatorna azt a megfizethetetlen előnyt nyujtotta a német flottának, hogy rajta keresztül tet­ szése szerint az Északi- vagy a Keleti-tengerre futhat ki, U gyanez a sztl'atégiai elgondolás vezetett - a kereskedelmi érdektől eltekintve - a Panama-csatorna sokat emlegetett megépítésére is. Itt két világtengert köt össze a 93 km széles földszoroson keresztül \'ágott csatorna . A hadműveleti alap teljes hiányában a tengeri hadvezetés is a levegőben lóg, akár csak a szárazföldön, mert kellő tá­ maszpont nélkül nem képes célszerű terveket követni. Elkép­ zelhető azonban ilZ is, hogy egészen különleges körülmények között egy mozgó hadtápállomás - és pedig egy hadianyaggal kellőképpen megrakott szállító flotta - is ki fogja elégíteni bizonyos időre a háború igényeit. Erről a cirkálók háború­ jának ismertetésénél lesz alkalmam többet mondani. Itt még az összeköttetés vonalainak fontosságára kel! né­ hány szóval kitérnem. Jóknak akkor mondhatjuk ezeket az összekötővonalakat, - a magas hegyvidék egyes hegyszoro­ saival hasonlíthatjuk őket össze, - ha nem vezetnek túlsá­ gosan szűk és nehezen hajózható szorosokon át ; különösen nem, ha azokat könnyű elzárni (ilyen a Boszporusz ) . Azért őrzik az angolok Argus-szemekkel mindeme átjáró-nyílásokat ; az évszázadok folyamán a legnevezetesebb pontokon azzal a szándékkal vetették meg a lábukat, hogy szükség esetén a

!

�

_

�

�

"

or·

á

Úszó dokkok PóZában. E nne k II kHejezé °nek ereueto li kii,'etkező; A régi vitorlás­ korsza káb an a hajó gyorsnságúun k ul(h 'ése az elég kezde tle ­ ges. ,.1 0 g g" -nak neve:tett móröeszkózzel történt. Ez egy hároJll­ s2.ögletüre vágott deszkadul'abból állott, amely úgy volt egy zsi­ negre erösitve, hogy a vizen húzva élére állott. és eg)T bizonyos mertékig ellenállást fejtett ot t ki. 'rUl'tozott hozzá még egy homok­ ora is. Bnnek lopergési idötartamúval arunyban a zsinegre egyenlő tú\'olságbau csowók voltak kötve. Az őrségen lévő kadét 7.o1gá . Inti keovtclései közé tarto zott. hogy időközunként a hajÓ fan-tl'öl II méréseket e zközölje. Az ügy történt, hogy n zsineget néhányszor véve, - akárcsak II cowboyok II lasszot. - a de�zka. karikára darabbal együtt a tengerbe dobta; két ujja között futott kl ."op egyenletesen II zsineg . Amikor az első csomó átszaladt a kezén. nz as zisztáló matróz megfordította a homokorát. Már most arra J(el. lett nézui. hogy hány csomó fut ki, amíg a homok lepereg. A vital'· lassan legtöbbnyire . csak láshajók öröklött be legsége \'olt. hogy , másrészt a kadét nagy Stl ly t (ektelelt j iltottak e!üre a tengeren; a1"ra, hogy a hajó éppen az ö őrsége alatt tegyon meg JO d 3:rab.� t - legalább a térképen. Ezérl aztán előford ult. bogy egy kJS JO­ pers�e or bszt Az kl.futnl. a karattal is segitettünk II zsinegnek szallította le az eredményt, vagy p� dJ� értékére szó nélkül kellő _ az örökké kifürkészh etetlen tengeri áramlatok terhére l��a II tobb· IllIJokon. II k n n l á n hasz letet .M a mAr modern méröeszkö ziiket hajók

•

,

.

1I I I mlll lll l ll lll lll lll lll lll ll lll lll ll l l ll l l 11 11 1 111111 1 111 11 11 1 11 11 1 1111 11 1111 1111 1 11 1 111111 1 111111 1 111111 1111

--II.dD "''',.nlalllum T......'. csak itt a 111mb. lom

CSENDŐRSÉG. SZÁLLíTÓ ! •

s

V R OL

rl. D p.é bb l agyo

Khaki poszló I

I

MIívI!o&I_1' Jav". t..... bb

MOGYOROSSY

. (A keie lj pé y.udva, érkez.s. -78 321 .J. : N EF� oldalén) T�L

15' 2 0 P - - sira pár a, mélerje mi n ő s é � be n Ugyanaz .He rku les Lod en" KUki kamgarn, szintarló. liszia gyapJu - 22'50 --"5 • .- . n Ugyanaz exlra fin om ba s a5101l, csak dup la. d CH.d6rkalap-loU, val ódi kak egyulI 7.6 0 on . t o l l for �ó t (l kk a l kiv ite l b.", van rak tár

-

-

_

_

= = �

:�:SO : •

lllll l l l l l m l l ml �OO m� l l m l I I"l I I I I � I I � l jll " I II I I III III I I II I I w""l1l1 l1 mllll ll"lIImll""IIIII

.

...

.!"��

ArJeaYZ�ket IqyeD

BAROSS-TÉR 9. SZÁ M.

rő seb b Lode n , szin larl ó gyapju . a lege

1111.

�. az ös\Zes !,.&jobb hanD'szerek. leKJobb rlidJ6k' ....'k.k caalo. ... _....,-­ kaphalok..

egyenruházati I n t é z e t e B U D A P E S T, V I I I.,

_

•

H.,.",."I••

4 0 év óta fenu álló cég. a csen dőrség l ye' r é g i e l i s m e r t bevásár ó h e l

MARER

valódi

t

t t

___ ,' '

.

71.

•

I ,

616. lDag'BlDrszíai .épriselöle :

VAJDA GÉZ A

6r6slD.l'ster és ékszerész. a pólai esász. és királyi baditengerészek volt órása

I.d.pa� VI

.•

TerlHDnll 31.

-

relelon : lill 256-15.

Mindenféle különleges órák avitásall szaksz.rien eszközlö", lulányos árban Poslatt n bekilldöH

1�31 TnArcius 20.

CSE NDö RSE GI LAP OK

250

IX.

Aden , Singapore is kijáratokat lezárják. Igy van Gibraltár, éV,ekben lP.'a�ran angol lobogó alatt. Az u tóbbiról a közel:nul � an fekvo, Ige.n csucs l! esett szó. Ez a Malakka-félszIget dé a S�� l',:p�ben IS ebbe � látogatott és forgalmas kikötő már asl vonal haJoz �O gy v � nagy fontosságl'a tett, sz; rt, ,mer� n m�­ vekbe békeé elso veto k t , érintkezöpontj a. A vilaghabol'u. . �. IS k.1k ontna -támp flotta klkoto a ' '' It fel az a terv hogy tül­ keresz terv a ásával változ nyok íttessék. Az ang�1 kormá eJtet­ ne végleg �e tt, ed e:t s s tá hajasz !,! � � y � vitele kétségtelemil , le IS ték el. Ell�nkezoleg: egy uJ! ol'las:n�l'�t� dokk?t mar , ­ alakka a M alna U1 oto hadikik mmt ore, Singap száIHtottak oda. : tengerszorost, amely az össz��ö�tetés�, kelet eS nyugat kozott közvetíti. A távoli Keletre Jaro haJok mmd, Itt h a!a�nak keresztül. Egy hadiki�ötő ezen , a helye� tehat , elle.n�rzl az utat keletről India fele, nyugatrol Ausztraha fele ; ved� azon­ ki\"ül a burmai olajforrásokat is. Tekintetbe kell venm, hogy azokon a vizeken, amelyek innen ellenőrizhetők, majdnem ál­ landóan milliárdokl'a menő értékek vannak útban. Sztl'atégiai szempontból az is mérlegelendő volt, hogy a világ eme sarká­ ban sziikségessé válható hadműveletek esetén az angol flotta helyzete megfelelő támpont nélkül - majdnem reményte­ len lenne. A modern flották hajóóriásai nincsenek hosszú utakra berendezve, már pedig itt nagy távolságokr61 van szó, mert Portsmouth-Smgapore több mint 8000 mérföld, de a legközelebbi nagyobb flotta-támpont csak Maltában van, az pedig szintén 6000 mérföld távolságot jelent. A z esetleges japán szö\"etségesig aooo mérföldet tesz ;ki az út.

A cirkálóhaj ókkal folytatott kereskedelmi háborút is, úgy mint a vesztegz:írt olyan eszköznek kell tekinteni, amely al ellenséget gazdasá i életében támadja meg. Mindkettő bizonyos tekintetben a középkori módszerek jellegével 'bir, de hát elvégre minden erőszakossáO' ° a rablólovagok korára emlékeztet. A cir­ kálók tevékenysége azonban nemcsak a kereskedelmi hajók és áruik elpusztílásában merül ki, hanem feladatuk közé tartozik az is, hogy meglepetésszerű támadást inté�zenek a parton lé"ö fontosabb katonai építmények, telepek vagy egyéb hadicélokat szolgáló intézmények ellen. Rádióállomások vagy tengeralatti kábelek elpusztítását szintén a hadicél ok közé kell számítani. A cirkálók harcmodOl'ának alapelve azonban mindig az, hogy har­ cot hadicgységekkel egyáltalában csak a teljes győzelemre "a16 bizlos ki látassal kezdjenek, erősebb ellenfelet pedig más fel­ adataikra való tekintettel lehetőleg kerüljenek. A kereskedelmi \'esztegzár nagy általánosságban a természeténél fogva csak az erősebb fél eszköze lehet, mert állandóan nagyon s o k hajót vesz egy helyen igénybe. A kereskedelmi háború színterét foly­ ton lehet változtatni ; így hát erre a célra kiküldött egységek nincsenek mindig egy helyhez kötve, hanem ,azt rtetszésük sze­ rint úgy változtathatják, hogy az erősebb ellenségnek minden­ kor kitérhessenek. Ez adja meg a lehetőséget arra, hogy a cirkálóháborút a gyöngébb is eredménnyel tudja alkalmazni. Ha a kereskedelmi háború még olyan fontos is és bár szere­ pelni fog a tengeren előreláthatólag mindig újra és újra, míg népek között ellenségeskedések lesznek, egymagában még sem elegendő arra, hogy az ellenséget térdre kényszerítse.

g

é�

_

Ha az összeköttetés vizivonalai túlhosszúak, háborúban igen nehezen ellenörizhetök. E z a körülmény arra kényszeríti a hajókat, hogy csoportosan, hadihajók (cirkálók) védelme alatt induljanak útra. Az így összeállított haj ócsoportot védett vizi szállítmánynak vagy - idegen szóval - "coll1' oy"-nak hívjuk. "Had;dllgá,�i" -nak hajók rakományaiban azokat az anya­ gokat, tárgyakat stb. nevezzük, melyeket a hadviselő felek a háború céljaira előnyösen felhasználhatnak ; ilyenek elsősor­ ban a feg'Y" erek, a lőszer, az élelem, hadi szerek gyártására alkalmas nyersanyagok stb. Minden hadviselő állam már a háború elején köztudomásra hozza azoknak az anyagoknak és tárgyaknak jegyzékét, melyeket a háború folyamán hadi­ dugárunak fog tekinteni. Ezek lefoglalása j ogos, ha szállí­ tásuk a másik had'\'Íselő számlájára és rendeletére történik, ami már azzal bebizonyítottnak tekintetik, ha a hajó rendel­ tetési helye az ellenség ,'alamelyik ldkötőj e, vagy akár csak egy olyan partr ész, ahol ellenséges hadeJ'ők tartózkodnak. Minden tengeren ejtett zsákmány ügyében külön bíróságok hoznak határozatokat. Az áruk jogtalan elkobzása kártérítésre kötelez.

A cirkálók munkája - mint azt egy más helyen már hal­ lottuk - csak akkor lehet teljes, ha a saját flottájIlk fölényes erejére támaszkodhatnak. Ott, ahol e támogatás hiányzik, nem várhatók eredmények olyan mértékben, hogy awk a háború menetét és végét maradandóan befolyásolhatnák. A cirkálók tevékenysége következtében azonban mindenesetre be fog kö­ vetkezni, hogy kü!őnösen a háboI1ú elején az anyag- és élelem­ szállítások terén keletkeznek mindenütt kártokozó zavarok, ezeknek nyomában pedig az árak és biztosítási díjak hirtelen emelkedése jár, ami igen alkalmas arra, hogy pánikot idéz­ zen elő. A német tengerészet vezetősége még békeidején mérlegelte, hogy mit várhat cirkálóitól egy nagy háború esetén a külföldön, de tekintettel kellett lennie egyéb békefeladataikra is. Ide tar­ tozik az államnak a külföldön kellő tekintéllyel való képviselete is. Tehát amellett döntött, hogy állandóan cirkálókat állomá-

n K RO N OS Z« R O BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS U. N O S Z

ox tat l .t kÜ e hl· te tl it e g
.

I

�

-

.\ nőt lo z.ui . !'\l,�ílh !\II nU k ,.il ö� \" I � Z.O :I't és T IIt"rd ,ki n lI�T

kMI'<Íja

dhcl'

'sl'ud

" :"
fuény: Ill e g

t l i sl1\ -

I

ÓRA- ÉS ÉKSZERKERESKEPELMI R. -T.

4.

TELE fON : AUTO M I\TA 892-14

Fió k : Debrecen. Piac· utca 69. M i n denn emü a r a n y- és é k­ s z e r t a r g y a k , ver�e nydíl ak. Ábra szerintl l>ra ára 42 P, huv! 7 Peng �s réRzlelfizetésre.

Kívánatra á r j e g y z é ket k ü l d ü n k !

CO RT ÉB ER T É S P H � N I X ÓRÁK

C S E N D Ö R S É G I S Z O L GA LAT I ÓRÁK

É rI e s í t é s'

. 1931 é ' I mé1lttArU en leszállíloU i.'k = Ik:�v:" 'l'���t:: ��Z�ie���Y'ogIUk VJ.V����!�kn ��!I kész férfl- es gyermt1 kk. bát

6ZÖV

l .,

un

Van

szerenc8énk

van :

nlU.

kban, paphllJokban, febérnem fiekbeD,

I. t. vevölnk

stb.,

8tb.

L a

'

részletfizetésre k a p h a t ó k. ,

!Ü����1 lájékÁo.z.lal � árjegyzékünkel

an d uan dús vélas..;:. okban, öltönyokbeo, szöv et·, selyem-, vá zon·, kötö tt- és

R E FO R M R U h á Z at i R I .

.

.

•

Kedvezö f.zetési teltétele k!

l!Iudapest, VI , Vi lm os császár

ut 5. (TELEFOH : Automata 130-96 , 132-96)

l

-

•

1 9 3 1 mál'.cius 20.

CSE NDO HSE Gl LAP OK

soztat a földg ömb lnind ama része in, ahol a Birod alom érdekei ezt különösen megkívánják. Ilyen körülmén yek között elkerül­ h�te �]en volt, h ogy a háború kitörése a néme t cirkálóraj egy­ . segelt m€ssze Idegenben találj a. Amik or a viláo-háború mére­ teit már tisztá n lehetett felism erni, minden ném t hajópa?'ancs­ nok világQsan látta maga előtt helyzetét és ebből kifolyólag azt IS, hogy feladata ezent úl nem lehet már más, minth ogy a saját elker ülhetetlenü l bekövetkezendő megsemmi süléséig, minde n e s z közze l károsítsa túlerő s ellenségét. Valahánysz or német ten­ gerész ezentúl egy-egy újabb nap derengésénél a h aj ó ]obogó­ jára pillantott, arról a fekete kereszt, az önfelá l d ozás örökös szimbó luma intett feléje.

:

( Folytatj uk.)

Ki A

a legtakarékosa bb ? (Pályázat ).

U la i n e h é z

vi 'zouYJk k'Özölt, audkor az. áll alll nem kéjJt's megélheté si lehe löségektkel egy súuvonaJra hozni, legfontosa lJ b eré n y, amely minket e n ehéz időköu á t ­ .egiLh a t : az igé nyek leszá l l ítá a és a takal'ékosság. Kölluyü ancu a k ta karékoskodni, akinek amellett, h ogy mindenre telilL fölös p é nze is marad, de aki a maga szükös filliireiből a mai y iszo ny o k között is fé l rp tud t p U l I i val amit, ké t s zpl'l" dicsérp­ tpt és el i sm e rés t érdemel. 1' ndjnk, hog)' a c.ondőr i l ld mél ly ei U i llcM'llek túl ből'e l I léretez/Vf', de azt is tudjuk. hog'Y s zá mos hajtársl1u k van. a k i o k ta la n és hiábavaló paltaszk odá.� és "úgolódás he-Iyetl úgy segít magán, hogy - ad-dn g lIyujtóozkodik. amig' a ta­ k arója �r. HogT nős, c�aládos baj tá rsa i nik ilIct � néllyét a �." eg. no t.l (, ll fel e m és'Lt i, az lermes'lrtes; egés-z;éh('lI élhetés teljes bz.ereuy lllag-u a aki . k n ü r e u l S i ('!';endőrt :l'Zonban mállltalant �� t is'lt ességes lI1('g�lhelése me l l e tt úg)' gú zd á l ko tl ik .11. i l l et ­ otényei v<:,,}, hogy azok ból hu von t a egy-egy szel'é l l �{ összegl'I meg is (aka ri t. A tak ar éko . eseudőrnek kijár a", e lő lj áró k dicsérele és t· 1 ismerésf'. s6t ti takaJ·éko.�ság - 111('1'1 megtHkal'ífott péO"z.é-

"

fiz,elé».ekcl

a

Erő tel jes , edz ett csi bék et nevel

az

251

ös&t.Cgét a minőbi tvéuy él)(' lJeiegy-liik a me l lett , hogy anyagi biztonságot teremt a számára, szolgálati boldogu lá.bá ­

Hck

_

llak javát is s'lol gá lj a . A Csendőrség i Lapok is ki aka l'j a a réswt a ta kal'l\kosság- el ibmeréséből , azért 50 pen gi)

yen n i

jutalmat

tíizünk

ki

a

anna"

csendőrneh,

ahi

egy

SZOlgálati

éve alalt aránylag a legtöbb pénz/ takari/ott a meu. Természetes, hogy ci.ak az il le tmény ekböl eS'Zközölt meg­ t aka rí tást vesszük szánú tás b a , a magánvagyonból szárm a zó t nem. A palyá'lÓk irják mcg, hogy mióta szolgáluak a testület­ ben és ö szeS e n meu nyi mcgtakarí!ot t pén'lzel renddk=ck . A pályázat adatait az örsparancsnoknak igazolnia kell. Mi igen sziikgégpsllck lát:iuk. hogy a pá lyáwk nevét PS m egtak aríto tt pén"ük ös ze-gét - pé l daképill és bnW:ítilbul kiü'jnk. Ha azonban valamelyik pályázó nem akarja, hugy a nevét, vagy megtakaritott l)én,,�uek öSS'legét feltüntessük. akkor �zt " pály
_

A pályázat határ ideje áprifis lU. A. eredmé"yt

20-iki

számun kban

fogju"

kihirdetni.

qZ

áprili..

Megiejtés.

1,'uly6 hi G. számunkban közölt .. Tá volság i kimu l"tá," pályázatulIk Illegfejtésére több le h('W ség van. Egyet aláhh kinlil nk. A nagypihenőllek körülbelül a szolgal a t közepére

kellett

e"" il'.

1. G. 2. 5.

e si kSZ(I ti ti nUl' :;; i ikőlak

Fooyódtauru KükiiHö Y. "' .. giilló 7. Bi kafah'a ll. Szarkakö K. Ánát-fa l u l , id 10. BudvÚl' l . ('.... í k �.,.I.(·lI l iUl n'

3. .; 2.5 2.8

6.9

4.7 • .O " ,

3.7

5.2

Osszes�n : 33.5 km.

Nem csökk enIett ük a munka bért, han em üze mei n ket kellő i d ő b e n rac i o n a l i z á l t u k. E n n e k fo l ytá n

lesz állílottuk az összes káv é-, lea­ és cso kol ádé árakal az össz es M E I N L-f i ó k o k b a n A

m.

kir. csendörség tagia i

an l e g o l c s ó b bPOSzló t. ÖZSEF T EébenJ F E K EmkUlld Bp'Sl, VII. KárolI klr!II·OI 5 vásárolnak

I

Kérem a eimre UgyeInI!

r e b é r n e ID fi t és

_ -

lextilárut

csendGrségl ruh!Z811 Kerjen költség � Kedvez6 fizetési 'eltételek. ol . mentes vluelke nyszer nelkUl pr6baesomag

.

. _ _ :W _ J· U "_ c_ r_ á_ _ m 1_ 93 _ 1_ K ___________ :� :. P:..:O A� L� I � �� C .., E :'oI DO I\Sf:G

E lihobü�

u

l ou.yt.ú J t.luya.

tün

iJlct�kl''''

25 úra

PI..'1"(.'

30

hál/Jja),

Kükülló Y. Illt:'g,ü lló l'S BiknIn lva Ip� POl�t�·Ú1.ÜsÚnl illL'té.keJ'; ;�O',''0 pi C 'W · ...: c: l.... ...: """,::", r"....:.: :.: u �Zt..�t.' n . . . -.:. ;ft} \.)l' r�.. ö... _ ,-Az

urjal'nt tnrlHuw:

II(I-;a),

Kocsi:>

::!.J5

iJohll�:i{lr

JurnL

Pi:szkal , k

San�or

� iunll. (J}osou), S.:abó Ft.I"t'1U· ll. turm. (Mo::;olt) J (/rga lf-ul­ ;;a), (�\!Ju'euyha tűrm. lium cs. (1it5t"1 ��\'zt'J/lalH 1t(I,')' }Jar tfa l Pal •

.

P(j l i llkú� J{tll O�' I h . (.A�zud). VCrHt's Ja/IQ:> t Ű I IlI. (Usl f/ya.,·�­ . �:on!l/tl ) Uvtlo� Gergelg t U I m. (s;t/" Siilö .'rl iklós un)/,. (r'aJ� . dúc�'kfl), Aba i ho/ can C�. ( .\"yerge� lljfalu). ilozlelte�' I� t va ll nlt . öI'm. ( Bula). Jó;.�ip Suudur únn. (lia la), Farkas Petcr rrust'w), (í-yuni/iOt'ics lii/n: I h . (Pécs). Balázs Imre Itkto$ örm. ....,:euIClll clra... J. Pi,tlt.;r 18ft'till orm. (.Uoson), JOIÍ J (Vá{'/wr/yull). ' �a f re�,; De:sű th. (JlusonJ. 0;((:;; Ambrus And­ nIs ' " . (Kcrkwi:.ndm iklós), Taródi ISh.'WI únJ/.. (S.,il)J .lleny­ •

•

? �S. Jll�víz�

',a rt /sl L'an f ü r ll t . (Szombathely). Nemell! Józse! rII. tőrm. (h·tinc). Keri .András fürm. ( Hajdt4sci /u,son). Gyurárz István th. , r i z par). Tó t h Is/ raJI I. förnl. (rUlany), Birta Jli kl6s ön.t, LYagydobos), .lIn/lltir. ren del önn. (Himod). 1úll,J/UH Pere'ne

lii..,lI. (F,·L,ö ir<,g ) . Deák A lú ert örm. (Tah i/ú/falu), Teke Sán­ dor tűrm . (JIoso n ) , Birlai� .!allaS tónn. (Res:;nrk), ; Hujbm' l\án.. IH hjnn. (Rcb:llek). Somogyi Sandor tórnt. (Kőszeg), r.<,:(·jmiör Jó::::;e! lór",. (Torony), Orb(;'1 .M ihály th. (Zirc), vitéz 'yémeli Pdf fli. (.llaf)!Jnr[/t 'lC�) .lIi::só LCljo.... 6rm. (Péter� cs. /'á,wiro). Herb....t FU' en c l'S. (Kt'8ztllely), Simon JálloS (Ke... ::thely). C�i('1t Gdvor C�. (Somosküújj" lu). Virág Bela (>8. (Tala). Farka... IS/I'ón fórm. ( Fert ö rákos) . 11'osvdri Isf l'ríl'l, cs. (ElekJ. BU01/; I:o:( pán ('�. (Karrw('�keszi). [)rdk Kálmán cs. •

( r c�·z.p,.ém). KcU(::; Sálldor lórnl. (Okány), Sebestyéri LászM ÓI'Hl. r Tis:acsege J . renlel' József ö rm . (HomrrJgd), T akó Imre

th. rS:I'Il/gdl). 8m' l is Lajos III. t G /IO,tW .). XemdIJ Jó:se{ I. örm .

(()rf)... I/(;:n).

sz oln ok) ,

tűr,.,?,

.1lltal

Kőszeg i

( Deb rccen ) ,

úrm.

István

törm.

(Debrecen ) ,

Fiirjes

Józse!

őrm.

(Dombrád),

Nagy

66. sz.

lst/.lfin

J(e}JicR

T. őrm. (Bnlm azujvlÍl·OR).

(Pocsaj). Stukker JÓ::8C! cs. (.l/ci[/ ocs ). Zomuori Is/ ,'án cs. (I(is­

győ)').

KOPrlcl'i JfUŐ ürm. (Z(}m bo), Bcírlfai �lll drcís lőrm. Po;.' OI/!!; J./", ín I h . (Némdból!l), KO lllies Imre /. (ZscÍ"fll bé k) . Apo.'itol Lajos ő,. m. (Sáros/Jalo·k}.

(G!!öllk), fönn.

A 1..se búrát fl sorsolú."l !oio1'li n FürJes József Önn. lHll h.t'I � ) u��('rtl3 mt"g. Elkilldö t tük .

l8zonl·

A szerkesztésért és kiadásért felelös ;

PINCZÉS ZOLTÁN százados.

Stádium Sajtóvállalat Rt"

Budapest, VI., Rózsa-utca l l l . sz.

Felelös üzemvezew : Györy Aladár.

BUTDR

KISIPARI TERMÉKEK OOTORCSBRNOKA RT.

Lujo."i

Bárány

(Szam bo/llely),

{O rcJO/ rr F'ere'n r C�. (1(Qrrrsl'hi), Loka f os JsI llá ll törm. (Szom· bathelyJ. l"nrgCt I m re (önll. (K('né��/j), Ve1'(' ....'i An t al /Jrm.. .

,

tartós, modern kivitelben, kényelmes részlet... flzet6sre kapható :

Budapest, VI •• , Dohány-utca

n,öntölő!' I m r e Ő/·!I I . (Boclpwi::: ll:,sJ. Julws;,

Fonyó Isl l'uJI, lii/·n/. (1{ös:;'CfJ). Na{1J/ Gy u l a {itm. ( f�(,l'ese[J.l1' húz), Jlf ng !}! / I' .Ió,:....e! I. öl'ln. (1'olJ), Pej"8 J (j :. sc/ 61'111. (()�()".:­ tony). GfTeUCStil' L(/jt/� l'.�. (Cel.w" . Te,q;.;f Fen ' )lc cs. (8rdl)­ felek). Ju!ttisz ......t urini .... ortl/. (b'rdö(c1dd� G6dri Js; /.,aj·)'! th. (Nógrdd perő('('). Koloz: ,q'úrt 0.111.110 fli. (S::omba/hellJ), nr]· mö/ör Im/'" Űl'nI. (Nrida sdladátty) . G r Ü l/ a u e r Pé/ r/' th. (MOSOl!­

Konc:.; {xll'án ill. (Szolnok), Gcibrl Béln tli. (To lf(-

BÚTOR

61'111.

El'dös FcrclIc lórm. (Jlo.'w ,,), K O I..lCics Péter ('.1;. (Pc('s), S"ruolI .Jázsel II. örm. (/(ü ....zcg). fior/'citl! I.... fl'(in lll. fönn. ( !(i),'iZf'.'I).

(8dla). 8(1c,u Anial IJr",. (Högyész). Kecskés János

á r n . (Hög.l)c�zj. C�;ap .Uih rily örrn. (Szegh alom). Láng Gu r,, :­ tál' örm. (J""erpelt![ J. Ya,.ga Lci.\'zló őr?'». (Egerág). Jféseri tos I. őrm. (C}J1 Illa). Házi lst llchl törm. (Seirt'ár), Főld i. 1.'1 f t'ci 11 örm. (K()ldf'ru�'. Vdzsoll.l/i Lds,zló cs. (Verseg). Ha ucz ik Pál Iőrm.

;

J(/HOS

(Poc..wj), FO HH .uadt Lajos fönn. (Ercs l). /LO}.. v�� th (Náda.wllculáll,ll). Hor llct f h Gyöl'!)./) fh. (luskoros). J �al'ga Ft.' ''e�w f. Wnn. ('l 'O,.OIlJ/), En{() ly i BcHj"t Ő(j�I. (Mo�-u I1),

27 óra

( ..\ agyct t,k),

(NaoybcitrJllY).

lörm.

(;yör{lyik

Józse! cs. Jdno$ c·.....

t é.:,. ilclyt..'/S mogl\'Jt.e.:, t ki.ildl.t.'k be: . Ill l.'gl'd �iOlulJ. FtJ'(J/C finn. (lú'Hé�IÚ)t C n Y l.' clfi Já lt 08 th. (..\liko­ Ikt'rktlt.ett

Sipu... 1,urc

(Nádasd/adduu'.

Csendőrtisztek, altiszfek és azok csal ádtagjai

10

leghosszabb részle:re

Nemzeti Búlorház Dohány-u.

46., Klauzál-u. sarok

havi részletfizetésre !

Az Urak részére : Kész ö!tönyök, felöltők Egyéb egyenrubas zövetek nagy választékba n Hubertus k abátok és trench-coatok Férfi febérnem üek Télikabá tok, bundák Pullóverek . kötött 'll e llények Ölt öny· és felöltő.zövetek f'ehérnem üanyago h méterszámra A H. M. új előírásána k megfelelő katonai szövetek Úszóruilák, türdőköpen yek Öltönyöke t, felöltőket és egyenruhá kat mérték szerint készf(ünk saját mühelyün kben

I

A Hölgyek részére : Kész női lelöltők és koszlűm ök Úszóruh ák, fűrdőkö penyek KéFZ női szövet és selyem. délutáni és estélyi ruhák Menyasszonyi kelengyék

PODgyolá k, blúzok, aljak

PulJoverek, kötött mellények és kötött kosztúmök Köpeny- és ruha szövetek Selymek és mü.elym ek méterszámra Vászonáru k, silón stb.

Agygarn itúrák

Kész női lehérnemüek Dama�zláru Aszt·di készlet Sezlónlak arók, díszpárná k, szoba· és fulószönyegek Felöltőket, kosztűmök el és ruhákat mérték szerin t készítünk saját mühelyün kben

W E I S S G Y U L A RÉSZVÉNYTÁ RSA SÁG Á R U HÁZA, B U DA P EST

IV.

KEROLET, KO S S UTH LAJO S-UTCA 18. S ZÁM

-

T E L E F O N : 895-41.

-

FENNÁLL 62 ÉVE !