Hatásvizsgálati Konferencia Az egészséghatások általános jellemzői Az egészséghatás vizsgálatok Dr. Cserháti Péter Egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár 2011. 06.14.
Fogalmak Egészségügyi kérdés ≨ Egészség ügyének kérdése Health care ≨ Health
Egészség ellentéte: Optimális jól lét hiánya (nem a betegség)
Egészség (WHO)
• Testi • Lelki • Szociális
A teljes fizikai, szociális, és mentális jól-léti állapota és nem pusztán a betegség vagy rokkantság hiánya.
Jól-lét
Alkotmányos alapjog
Az egészség nem statikus állandó állapot, hanem dinamikus folyamat. Értelmezési dimenziók: az egészség cél, eszköz és erőforrás a mindennapi élethez.
Egészség előfeltételei és forrásai Béke Lakás Oktatás Élelem Jövedelem Stabil ökológiai rendszer Fenntartható erőforrások Társadalmi igazságosság Társadalmi egyenlőség
(bármelyik elem hiányában az előfeltételek hiányáról van szó)
NINCS
VAN
Akkor nincs egészség Szintje/ Minősége - Meghatározza az egészséget.
„A gének betöltik a fegyvert, s az életmód húzza meg a ravaszt.” ("Genes load the gun. Lifestyle pulls the trigger") Elliot Joslin (1869-1962) a diabetes kutatás pionírja
Egy populáció egészségi állapotáért az alábbi faktorok "felelősek"
a genetikai állom ány, 27%
az életm ód 43%
az egészségügyi ellátás, 11%
a környezeti hatások, 19%
Egészséget befolyásoló tényezők modelljei I.
Forrás: Dahlgren, G. and Whitehead, M. Policies and strategies to promate social equity in heaLTH. Stockholm, Institute of Futures Studies, 1991. (Margaret Whitehead)
Egészséget befolyásoló tényezők modelljei II.
Az egyén a társadalmi környezetek kölcsönhatásában Az egészség holisztikus szemléletén alapul Tudományos alapját a társadalomtudományok jelentik Alapvető célja a társadalmi részvétel és esélyegyenlőség biztosítása
„Egészséget minden szakpolitikában” (Health in All Policies)
Definíció: •horizontális, kiegészítő szakpolitikai stratégia, amely a népesség egészségi állapotának javulásához járul hozzá, •az egészség olyan meghatározóinak vizsgálata, amelyeken az egészség javítása érdekében változtatni lehet, de amelyek főleg az egészségügyön kívüli szakpolitikáktól és ágazatoktól függenek. Megvalósítás: •egészséghatás vizsgálatok •ágazatközi együttműködés is az egészség érdekében,
Egészséghatás vizsgálatok (EHV) Health Impact Assesement (HIA)
Definíciója: Göteborgi Konszenzus Nyilatkozat, WHO 1999: a korszerű egészséghatás
vizsgálatok
alapelveinek
megfogalmazása
korábbi
tapasztalatok alapján: „Azon eljárások, módszerek, eszközök kombinációja melyek segítségével
egyes programok, gazdasági, szakpolitikai döntések, projektek népességre gyakorolt potenciális egészséghatásai, és e hatások populáción belüli megoszlása értékelhető.”
Eredete: környezeti hatásvizsgálatokból nőtt ki – a döntés környezeti hatásainak előzetes vizsgálata, értékelése és annak figyelembe vétele.
Az „Egészséget minden szakpolitikában” szemlélet és az egészséghatás vizsgálatok nemzetközi háttere I.
Amszterdami Szerződés, 152. cikkely: az emberi egészség magas szintű védelmének kötelezettsége a közösségi politikában Lisszaboni stratégia a növekedésért és foglalkoztatásért – egészségben eltöltött életévek számának indikátora a strukturális indikátorok közt Munkacsoport az egészség védelme érdekében az Európai Bizottság egyes főigazgatóságainak tagjaiból az Egészség és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság vezetésével (6 havonta ülésezik) Egészség Stratégiában szintén prioritást élvező terület (Together for Health: A Strategic Approach for the EU 2008-2013)
Az „Egészséget minden szakpolitikában” szemlélet és az egészséghatás vizsgálatok nemzetközi háttere II. Finn Elnökség, 2006: az egyes szakpolitikák közti kapcsolat erősítése az egészség érdekében Az EU második népegészségügyi programja (20082013): az „Egészséget minden szakpolitikában” szemlélet mint alapvető érték „Egészséget minden szakpolitikában” c . nyilatkozat– EU tagállamok egészségügyi miniszterei, 2008. december
WHO előzmény:
Az EHV módszertana
Az EHV fázisai a Göteborgi Konszenzus Nyilatkozat (WHO, 1999) alapján
Szűrés – Van-e szükség EHV-ra? Ha igen: Egyeztetés – érintettek összehívása, egészséghatások azonosítása
Hatásbecslés – azonosított egészséghatások elemzése Döntéshozatal – összefoglaló vélemény és javaslatok, döntési alternatívák Monitorozás és értékelés – az előre jelzett hatások értékelésének monitorozása
Vizsgálat – a tények alapján a valódi hatások mérése, a becslés cáfolata és/vagy megerősítése
Az EHV folyamata, a Göteborgi Konszenzus Nyilatkozat (WHO, 1999) alapján Döntés terv További vizsgálat szükséges
Szűrés Elhanyagolható/ ismert egészséghatás
Összefoglaló vélemény és javaslatok
Egyeztetés Hatásbecslés
Összefoglaló vélemény és javaslatok
Döntéshozatal A politika/program/ projekt bevezetése Monitorozás Értékelés Egészséghatások vizsgálata
A tények alapján a valódi hatások mérése, a becslés cáfolata és/vagy megerősítése
Szűrés I. Az egészség előfeltételeit érinti a tervezett döntés? Igen Van egészség hatása Milyen?
Nem Nincs egészség hatása
További vizsgálat szükséges Egészség hatás becslés
Szűrés II. Egészséget befolyásoló környezetek: • fizikai (lakó-, munkahelyi; természetes, épített) • politikai (hétköznapi szabadság) • gazdasági (anyagi helyzet) • társas (család, ismerősök) • kulturális (értékek, ismeretek) • ellátási (alap- és szakellátás)
Az egészséget befolyásoló környezetet érinti a tervezett döntés? Igen
Van egészség hatása Milyen?
Nem Nincs egészség hatása
További vizsgálat szükséges Egészséghatás vizsgálat
Szűrés III. Van egészség hatása ? Igen Az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségeket érinti?
Hogyan?
Növeli
Nem kívánatos. Ellensúlyozás?
Nem befolyásolná? Csökkenti
Nem Nincs relevancia
Az EHV hazai jogi keretei I.
Főbb keretek: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről „35.§ (3) A népegészségügyi tevékenység keretében a) rendszeresen elemezni kell a lakosság egészségi állapotát és az ezt befolyásoló kémiai, fizikai, pszichikai, biológiai, környezeti és társadalmi tényezőket, b) Az elemzés során feltárt adatok alapján értékelni kell az egészségkárosító hatások kockázatát és rangsorolni kell a népegészségügyi feladatokat,” [Meritum: Az egészségügyi jog nagy kézikönyve (szerkesztőlektor: Kovácsy Zsombor, CompLex Kiadó, Budapest 2009) I. rész: Egészségfejlesztés, népegészségügy (OEFI)]
Az EHV hazai jogi keretei II.
2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról (Jat) „17. § (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.” „21. § (1) A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok […] utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.”
1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről 10. a) Az előterjesztésben […] röviden be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat, így különösen a javasolt intézkedésnek a kormányprogramhoz való illeszkedését, indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait […] illetve következményeit…”
6. Eredmények 12. Ábra. Lakhely a sérülés előtt (%).
Saját otthon
"Védett otthon"
Apartman ház
Szociális otthon
Krónikus osztály
Rehabilitációs osztály
Akut osztály
Egyéb
96,2
94
92,5
80,8
84,1 66,9 53,2
GR
I/M
I/R
E
H
13. Ábra. Egyedül élt saját otthonában (%).
D
B
63,2
61,4
67,1
NL
GB/E
53,3
GB/S
61,2
59,2
S
SF
59,7 52,7
52,3
46,6 32,1
45,5
28,9 16,4
9,6
GR
5,6
I/M
I/R
E
H
D
B
NL
GB/E
GB/S
S
SF
6. Eredmények 15. Ábra. Segédeszköz használat a sérülés előtt (%).
Nem használt 2,3
4
1 bot 4,8
2 bot vagy mankó 12,1
38,5
42,3
GR
I/M
17. Ábra. Combnyaktáji törés típusa (%).
50
I/R
Nem járólépes
5,8
9,6
58,3
Járókeret
51,9
59,9
16,4
67,7
14,9
20,4
H
Nem diszlokált combnyak Pertrochantericus stabil
29 19,2
4,6
9
11
7,4
GR
I/M
I/R
E
B
NL
Diszlokált combnyak Pertrochantericus instabil
35,5
30,8
D
24,2
30,8
7,6
10,2
6,5
H
D
B
24,7
35,2
33,3
46,5
45,6
48,1
GB/S
S
SF
65,5 39,5
E
20,1
GB/E
Basalis Subtrochantericus
36,4
42
41,8
38,2
52,5
15,9
12
10
14,3
8,4
NL
GB/E
GB/S
S
SF
6. Eredmények 18. Ábra. Kezelés(műtét-) típusok megoszlása (%).
1 csavar, pin DHS TEP 13,6 17,3
30
2 csavar, pin Intramedullaris szeg Konzervatív 12,5
11
30,9
15
39,4
39,5
37
42,9
21,2
42 21,2 GR
19. Ábra. A betegek sorsa (elbocsátás) a primer ellátás után (%).
3 csavar, pin HAP Egyéb
I/M
12,9
11,8 I/R
E
H
Saját ot t hon Szociális ot t hon Akut oszt ály 1,5
0
0
0
1,8
41,3
34
D
B
NL
8,4
6,7
GB/E
GB/S
Védet t ot t hon Krónikus oszt ály Egyéb 2,6 1,1
7,6
2,5
S
SF
Apart man ház Rehabilit ációs oszt ály Elhunyt
5,5
4,5
28,9
42
6 62
13
6,6
2,3
3,4
31,9 38,8
73,9 94,6
83,7 91
89,6
59,5 35 19,9
23,9
9,2
29,5 18,7
5,1
GR
I/M
I/R
E
H
D
2,9
B
NL
GB/E
GB/S
S
SF
6. Eredmények 20. Ábra. A betegek sorsa (halálozás, lakhely) 4 hónappal a sérülés után (%).
Saját otthon
Védett otthon
Apartman ház
Szociális otthon
Krónikus osztály
Rehabilitációs osztály
Akut osztály
Egyéb
Elhunyt
Ismeretlen
6,9 19,2
12,6
2,7
9,4
3,4 14,6
24
13,4
15,9
4 13,9
17,4
17,6
21
15,9 21,6
91,5 73,7
77,3
76,4 59,3
GR
23. Ábra Fájdalom a sérült csípőben 4 hónappal a sérülés után (%).
16,4
I/M
Nem érez
I/R
E
Enyhe, időnként
H
52,2
D
Csak mozgáskor
39,4
36,1 13,4
16
15,7
I/R
E
H
34,3
36,3
35,5
39,6
B
NL
GB/E
GB/S
Enyhén korlátozó
48,4
49,2
S
Súlyosan korlátozó
46,2
44,3
41,2
SF
Állandó
51 35,7
33
0,8 GR
I/M
D
B
NL
GB/E
GB/S
S
SF
6. Eredmények 24. Ábra. Az OBSI-ból elbocsátott 559 combnyaktáji törött sérült halálozása az utókezelés helye szerint (%).
42,2 30,4 20
34,6 22,2
9,7
Saját otthon
Apartman ház Szociális otthon
Krónikus osztály
Rehabilitációs osztály
Akut osztály
Átvett hagyaték: adathiány 3. Ellátandó feladat??? TUDATOS EGÉSZSÉGÜGY! A 19 megyeszékhelyre telepített stroke-központok optimális ellátási körzetei (átlagos eljutási idő 40.7 perc, 90 perc fölött az esetek 2.0%-a)
A sürgős ellátást igénylő cerebrovascularis megbetegedések gyakorisága Magyarország településein
(cerebrovascularis fődiagnózissal sürgősséggel kórházba szállított betegek száma) (a beteg lakóhelye szerint; 2000-2004 évek átlaga)
Miskolc Miskolc
Salgótarján Salgótarján
Nyíregyháza Nyíregyháza Eger Eger Győr Győr Tatabánya Tatabánya
Debrecen Debrecen Budapest Budapest
Szombathely Szombathely Veszprém Veszprém
SzékesSzékesfehérvár fehérvár
Szolnok Szolnok
Kecskemét Kecskemét
Zalaegerszeg Zalaegerszeg
Békéscsaba Békéscsaba Teljes eljutási idő (60 km/h mentő-sebességgel)
Kaposvár Kaposvár
Ezer lakosra
Országos átlag: 10,41
14,97 - 65,45 11,2 - 14,97 8,96 - 11,2 6,92 - 8,96 1,01 - 6,92
40-59 perc 60-89 perc
Pécs Pécs 90-119 perc
© Bács-Nyír Bt. 2005
Adatforrás: OEP Finanszírozási Informatikai Főosztály, Szekszárd
40 perc alatt
Szekszárd Szekszárd Szeged Szeged
(633) (631) (619) (631) (631) © Bács-Nyír Bt. 2005
120 perc vagy több
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
