Iktatószám: BAO/001/00085-0001/2015 Tárgy:
Forgalmazás megtiltása
HATÁROZAT A MEDI-HUT Kft.(székhely: 7720 Pécsvárad, Erzsébet út 12., adószám: 13118561-2-02, továbbiakban: Vállalkozás) által gyártott és forgalmazott „ Hévízi iszapos szappan" megnevezésű, márkajel nélküli, muffin formájú szappan, „ Kakaós-kávés szappan" megnevezésű, márkajel nélküli, torta formájú szappan forgalmazását megtiltom, valamint forgalomból történő kivonását és visszahívását rendelem el, továbbá arra kötelezem a Vállalkozást, hogy ne forgalmazzon olyan termékeket szappanokat - amelyek formája, mérete, illata, színe alkalmas arra, hogy a fogyasztók, különösen a gyermekkorúak azokat összetéveszthessék élelmiszerekkel. A fent nevezett termékekre a határozatom azonnali végrehajtását rendelem el, egyben intézkedem annak nyilvánosságra hozataláról. A határozatom fenti rendelkezése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Kötelezem továbbá a Vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről
2 a hatóságot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül értesítse. Ezen túlmenően a Vállalkozás terhére 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki. Döntésem alapjául az alábbi jogszabályi rendelkezések szolgáltak: A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 3. § (1) bekezdése szerint csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére. A Pftv. 3. § (2) bekezdése szerint a gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról. A Pftv. 2. §-ának 11. pontja szerint gyártó: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom. A 765/2008/EK r. 2. cikkének 3. pontja értelmében gyártó az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz. A Pftv. 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy a termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni: a) a termék alapvető ismérvei, különösen összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások, b) a terméknek más termékre, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt - az
3 együttes használat során ésszerűen várható - hatásai, c) a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, d) a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a gyermek- és az időskorú, valamint a fogyatékkal élő - fogyasztókra. A Pftv. 7.§ (1) bekezdése szerint a gyártó a terméket akkor hozhatja forgalomba, amennyiben azt az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokkal, e törvény előírásaival összhangban és a jogszabályokban meghatározott követelmények szerint tervezte és gyártotta. A Pftv. 8. § (2) bekezdése szerint a gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. Az azonosító jelölésnek olyannak kell lennie, hogy az alapján a termék pontosan beazonosítható legyen. A termék azonosító jelölése lehet a termék típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszáma, vagy más egyedi jelölése, amely megfelel ezen bekezdés követelményeinek. A kozmetikai termékekről szóló 246/2013. (VII.2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § értelmében: „A nem előre csomagolt kozmetikai termékek, valamint azon termékek esetében, amelyeket a vevő kérésére a vásárláskor csomagolnak be, vagy azonnali eladásra előre csomagolnak, a csomagoláson vagy tárolóedényen letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható formában fel kell tüntetni az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) bekezdése a), c), d), f) és g) pontjában foglalt információkat." A Korm. rendelet 2.§ szerint: „Az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) bekezdés b), c), d) és f) pontjában foglaltakat, valamint (2)-(4) bekezdésében említett tájékoztatón foglaltakat magyar nyelven kell feltüntetni." A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) 19. cikk (1) bekezdés szerint: „Az e cikkben szereplő egyéb rendelkezések sérelme nélkül kozmetikai termékek csak akkor forgalmazhatók, ha azok tároló edényén és csomagolásán letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható formában szerepelnek a következő információk: a) a felelős személy neve vagy bejegyzett cég neve és címe. Ez az információ rövidítve is megjelenhet, ha a rövidítés alapján azonosítani lehet a személyt és a címét. Több cím megadása esetén, ki kell emelni azt a címet, ahol a termékinformációs dokumentációt a felelős személy könnyen hozzáférhetővé tette. Importált kozmetikai termék esetén fel kell tüntetni a származási országot.
4 b) a csomagolás idején fennálló névleges tartalom súlyban vagy töltési térfogatban, kivéve az öt grammal vagy öt milliliternél kevesebbet, ingyenes mintákat és egyszeri felhasználásra szánt csomagokat tartalmazó csomagolásokat; az előre csomagolt áruk esetében, amelyeket általában több tételként adnak el, és amelyek vonatkozásában a súly vagy a töltési térfogat nem jelentős, nem kell megadni a tartalmat, feltéve, hogy a tételek száma látszik a csomagoláson. Ezt az információt nem kell megadni, amennyiben a tételek száma kívülről könnyen megállapítható, vagy a terméket általában darabonként értékesítik; c) az az időpont, ameddig a kozmetikai termék megfelelő feltételek mellett tárolva megfelel eredeti rendeletetésének, és különösen megfelel a 3. cikk előírásainak (a továbbiakban: „minőségmegőrzési idő"). Az időpontot vagy a csomagoláson feltüntetett egyéb részleteket megelőzi a VII. melléklet 3.pontjában megadott szimbólum vagy a „felhasználható" szó. A minőségmegőrzési időt egyértelműen kell megadni, és annak vagy hónapból és évből vagy napból, hónapból és évből kell állnia, ebben a sorrendben. Amennyiben szükséges, ezt az információt a megjelölt minőségmegőrzés biztosításához szükséges tárolási körülmények egészítik ki. A minőségmegőrzési idő megjelölése nem kötelező a 30 hónapot meghaladó minőségmegőrzési idejű kozmetikai termékek esetében. E termékeknél megjelölik azt a - felnyitástól számított - időtartamot, amely alatt a termék biztonságos és a fogyasztóra nézve káros következmény nélkül használható. . Ezt az információt a VII. melléklet 2. pontjában megadott szimbólum jelöli, amelyet az időtartam (hónapokban és/vagy években) követ, kivéve, ha a felnyitástól számított minőségmegőrzési idő fogalma nem releváns; d) a felhasználásra vonatkozó különleges óvintézkedések, és legalább a IlL--VI. mellékletekben felsorolt, valamint a szakipari felhasználásra kerülő kozmetikai termékekre vonatkozó különleges óvintézkedésekre vonatkozó információ; e) a gyártási tételszám vagy a kozmetikai termék azonosító száma. Amennyiben ez gyakorlati okoknál fogva nem lehetséges. mert a kozmetikai termék túl kis méretű, ezt az információt csak a csomagoláson kell feltüntetni. f) a kozmetikai termék rendeltetése, kivéve, ha az egyértelműen kiderül annak megjelenéséből; g) az összetevők felsorolása. Ezt az információt csak a csomagoláson kell feltüntetni. A felsorolást az ‚‚ingredients'' kifejezés előzi meg. A tanácsi rendelet 19. cikk (2) bekezdése szerint: „Amennyiben gyakorlati okoknál fogva nem lehetséges az előírásoknak megfelelően feltüntetni az (1) bekezdés d) és g) pontjában említett információkat a címkén az alábbiak alkalmazandók: - az információt a termékhez mellékelt vagy csatolt tájékoztatón, címkén szalagon vagy kártyán kell feltüntetni;
5 - ha csak gyakorlati okból nem megvalósítható, ezekre az információkra rövidített formájú információs leírással vagy a VII. melléklet 1. pontjában megadott szimbólummal kell utalni, amelynek szerepelnie kell az (1) bekezdés d) pontjában megadott információ esetében a tárolóedényen vagy a csomagoláson, az (1) bekezdés g) pontjában megadott információ esetében pedig a csomagoláson." A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Egy termék biztonságosságát jogszabály, uniós jogi aktus vagy a jogszabállyal összhangban álló szabvány határozza meg." A Korm. rendelet 9. § (1) alapján nem hozható forgalomba és nem forgalmazható olyan termék, amelynek tényleges tulajdonsága nem ismerhető fel, és ezért veszélyezteti a fogyasztók, illetve a felhasználók egészségét és biztonságát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés arra a termékre vonatkozik, amely az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján a) nem minősül élelmiszernek, és külső megjelenítése - különösen formája, mérete, illata, színe -, továbbá csomagolása és címkézése alapján alkalmas arra, hogy a fogyasztók, vagy a felhasználók, különösen a gyermekkorúak a terméket összetéveszthessék az élelmiszerekkel, vagy b) élelmiszernek minősül, és külső megjelenítése - különösen formája, mérete, illata, színe -, továbbá csomagolása és címkézése alapján valamely veszélyes, vagy elfogyasztásával, lenyelésével egyébként veszélyessé váló termékre hasonlít, és ezáltal alkalmas arra, hogy a fogyasztók, vagy a felhasználók, különösen a gyermekkorúak ezen élelmiszert összetéveszthessék a valóban veszélyes, vagy elfogyasztásával, lenyelésével egyébként veszélyessé váló termékekkel. Az Fgytv. 45/A. §-a alapján a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, b) a gyermek- és fiatalkorúak védelmével, c) a fogyasztói csoporttal, d) a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint e) a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó - békéltető testületi eljárásban fennálló -
6 kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi b) a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, g) a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. A Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az e rendeletben foglalt szabályok betartásának hatósági ellenőrzését a fogyasztóvédelmi hatóság végzi, és hatáskörében eljár azok megsértése esetén. A Pftv. 15. § (1) bekezdése alapján a piacfelügyeleti eljárása keretében a piacfelügyeleti hatóság felhívására a gazdasági szereplő és felhasználó köteles hitelt érdemlően igazolni azt, hogy kitől szerezte be a terméket, és azt mely gazdasági szereplőnek értékesítette tovább. A piacfelügyeleti hatóság jogosult bármely termék biztonságosságát, egészségre gyakorolt hatását, megfelelőségét és dokumentációját ellenőrizni, továbbá jogosult a helyszínen méréssel ellenőrizni a termék megfelelőségét vagy laboratóriumi vizsgálat, megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából ingyenes mintát és ellenmintát venni. A súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult lefoglalni, és azt a jogsértést elkövető gazdasági szereplő költségére megsemmisíteni. (2) bekezdése alapján, ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a termék nem felel meg e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, jogosult: a) a termék használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni, b) széles körű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a termék használatából származó veszélyről időben és megfelelő módon - szükség esetén a rádiós vagy audiovizuális lineáris médiaszolgáltatásban vagy sajtótermékben - a fogyasztók vagy a felhasználók értesüljenek, c) a termék forgalomba hozatalát, reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket bevezetni,
7 d) a már forgalomba hozott termék forgalomból való kivonását elrendelni, és előírni az erről való tájékoztatást a b) pontban meghatározott módon, e) elrendelni a termék visszahívását, vagy - ha ez indokolt - a gazdasági szereplőkkel együttműködve megszervezni a termék fogyasztóktól vagy felhasználóktól történő visszahívását és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megsemmisítését, valamint ellenőrizni ezek végrehajtását, f) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni a gazdasági szereplőt azzal, hogy a gazdasági szereplő a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a piacfelügyeleti hatóságot, h) bírságot kiszabni. A Pftv. 2. § 8. és 9. pontja szerint: „forgalomból való kivonás: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott intézkedés, Forgalomból való visszahívás: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott intézkedés" A 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 14 és 15. pontjai szerint: „visszahívás": minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára forgalmazott termék visszaadása; 15. „kivonás a forgalomból": minden olyan intézkedés, amelynek célja a termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban." Az Fgytv. 47. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint: „ Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg." A forgalomból történő kivonás és visszahívás elrendelése és a fogyasztóvédelmi bírság összegének meghatározása során Vállalkozás a Kkvtv. 12/A. §-a a Pftv. 16. § (1)-(3) bekezdése, Kelt: Pécs, 2015.
Kapják:
8
A döntésről értesül: 1. MEDI-HUT Kft. 2. NFH Gazdasági Főosztály, Budapest (jogerő után) 3. Baranya Megyei Főügyészség, Pécs 4. Irattár
