Iktatószám: BA/001/00754-0003/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal a QX-IMPEX Kft. (székhelye: 7673 Pécs, Mecsekalja-Cserkút II-es Rakodó hrsz. 089/6, adószáma: 11368650-2-02, a továbbiakban: Társaság) által forgalmazott rénszarvast ábrázoló műanyag keretre szerelt, 20 db cserélhető miniatűr izzólámpát tartalmazó, a csomagolózacskót lezáró kartonlapon „Window christmas lights" és „Világító ablakdísz" megnevezésű, QX márkajelű, 432750 típusjelölésű díszvilágítási füzér (hordozható lámpatest) termék forgalomból történő kivonását rendelem el. A fent nevezett termékre a határozatom azonnali végrehajtását rendelem el, egyben intézkedem annak nyilvánosságra hozataláról. Határozatom fenti rendelkezése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó. Ezen túlmenően a Társaság terhére 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki. Kötelezem továbbá a Társaságot arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a Kormányhivatalt a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül értesítse.
2 5. A döntésem meghozatala során az alábbi mérlegelési szempontokat az alábbi jogszabályhelyek alapján vettem figyelembe: A Pftv. 16. § (1) bekezdése alapján a piacfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezményeknek hatékonynak, arányosnak és kellően visszatartó erejűnek kell lenniük. A bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell venni, ha a gazdasági szereplő 3 éven belül megsértette e törvény, valamint más jogszabályok ugyanazon rendelkezéseit. A Pftv. 16. § (2) bekezdésének b) pontja szerint, ha a jogsértés a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, a bírság összege 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhet. A Pftv. 16. § (3) bekezdése szerint a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a piacfelügyeleti hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. A hatóság jelen eljárásban nem vizsgálta, hogy a Társaság a Kkvtv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembe vételével kis- és középvállalkozásnak minősül-e, mivel a határozat indokolási részében kifejtett jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét veszélyeztette, mely tényállás a Pftv. 16. § (3) bekezdése, valamint a Kkvtv. 12/A. § utolsó mondata alapján a kötelező bírságkiszabási esetek körébe tartozik, így az alábbi mérlegelési körülmények figyelembevételével a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásától eltekinteni nem lehetett. A fogyasztók érdekei sérelmének körében értékeltem, hogy a nem biztonságos, egészségre veszélyt jelentő termék forgalomba hozatala esetén sérül a fogyasztók élethez, egészséghez és testi épséghez való joga. Különös súllyal értékeltem, hogy a Társaság a termék forgalmazásával összefüggő alapvető követelményt sértett meg, mivel a termék biztonsági szempontoknak való megfelelősége és biztonságosságának állandó figyelemmel kísérése kiemelten fontos társadalmi érdek, különösen a termék felhasználási célcsoportjából adódóan. A Társaság magatartása nem felelt meg az elvárható szakmai gondosság követelményének - az általa forgalmazott nagy kockázatú termék biztonsági szempontoknak való megfelelőségének figyelemmel kísérése -, mivel szakmai ismeretének körében egyszerű megtekintés, vagy a forgalmazott azonos fajtájú termékek összehasonlítása útján felismerhette volna a termék fent részletezett hiányosságait.
3 Az eljárás során feltárt hiba olyan súlyú jogsértést jelentett, amely indokolttá tette a fenti intézkedések alkalmazását. Tekintettel az e határozatban megállapított jogszabálysértésekre, annak súlyára és a mérlegelt egyéb körülményekre, a rendelkező rész szerinti bírságösszeget ítélte arányosnak a hatóság. Az alkalmazott bírság tekintetében tájékoztatja a Társaságot a hatóság arról, hogy a Ket. 74. § (1 )-(4) bekezdései lehetővé teszik a kötelezés részletekben történő teljesítését a következők szerint: Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat. A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is. A határidő lejárta után az Ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is. 6. Záró rendelkezések: A határozatot a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hozta meg a hatóság. A döntés alakszerűségét a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdései alapozzák meg. A jogkövetkezmények meghatározása a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltak figyelembevételével a Pftv. 15. (2) bekezdés d), f) és h) pontjai és a Pftv. 15. § (5) bekezdése alapján történt. Hatásköröm az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdésén, a (3) bekezdésének b) pontján, az Fgytv 46. § (4) bekezdésén, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1)-(2) bekezdésén és a 8. § (1) bekezdésén, illetékességem a Ket. 21. § (1) bekezdés d) pontján alapul. A pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi pótlékot és annak mértékét az Fgytv. 48. § (6) bekezdése, valamint a Ket. 132. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) (3) bekezdései alapján határoztam meg. A jogorvoslatról a Ket. 98-99. §-ai alapján, az illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az ltv. 73. §-a valamint az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII.20.) PM rendelet 4/A. § (1)- (2) bekezdése alapján rendelkezett a hatóság. Pécs, 2016. szeptember 27.
4 5. A döntésem meghozatala során az alábbi mérlegelési szempontokat az alábbi jogszabályhelyek alapján vettem figyelembe: A Pftv. 16. § (1) bekezdése alapján a piacfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezményeknek hatékonynak, arányosnak és kellően visszatartó erejűnek kell lenniük. A bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell venni, ha a gazdasági szereplő 3 éven belül megsértette e törvény, valamint más jogszabályok ugyanazon rendelkezéseit. A Pftv. 16. § (2) bekezdésének b) pontja szerint, ha a jogsértés a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, a bírság összege 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhet. A Pftv. 16. § (3) bekezdése szerint a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a piacfelügyeleti hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. A hatóság jelen eljárásban nem vizsgálta, hogy a Társaság a Kkvtv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembe vételével kis- és középvállalkozásnak minősül-e, mivel a határozat indokolási részében kifejtett jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét veszélyeztette, mely tényállás a Pftv. 16. § (3) bekezdése, valamint a Kkvtv. 12/A. § utolsó mondata alapján a kötelező bírságkiszabási esetek körébe tartozik, így az alábbi mérlegelési körülmények figyelembevételével a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásától eltekinteni nem lehetett. A fogyasztók érdekei sérelmének körében értékeltem, hogy a nem biztonságos, egészségre veszélyt jelentő termék forgalomba hozatala esetén sérül a fogyasztók élethez, egészséghez és testi épséghez való joga. Különös súllyal értékeltem, hogy a Társaság a termék forgalmazásával összefüggő alapvető követelményt sértett meg, mivel a termék biztonsági szempontoknak való megfelelősége és biztonságosságának állandó figyelemmel kísérése kiemelten fontos társadalmi érdek, különösen a termék felhasználási célcsoportjából adódóan. A Társaság magatartása nem felelt meg az elvárható szakmai gondosság követelményének - az általa forgalmazott nagy kockázatú termék biztonsági szempontoknak való megfelelőségének figyelemmel kísérése -, mivel szakmai ismeretének körében egyszerű megtekintés, vagy a forgalmazott azonos fajtájú termékek összehasonlítása útján felismerhette volna a termék fent részletezett hiányosságait.
5 Az eljárás során feltárt hiba olyan súlyú jogsértést jelentett, amely indokolttá tette a fenti intézkedések alkalmazását. Tekintettel az e határozatban megállapított jogszabálysértésekre, annak súlyára és a mérlegelt egyéb körülményekre, a rendelkező rész szerinti bírságösszeget ítélte arányosnak a hatóság. Az alkalmazott bírság tekintetében tájékoztatja a Társaságot a hatóság arról, hogy a Ket. 74. § (1 )-(4) bekezdései lehetővé teszik a kötelezés részletekben történő teljesítését a következők szerint: Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat. A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is. A határidő lejárta után az Ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is. 6. Záró rendelkezések: A határozatot a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hozta meg a hatóság. A döntés alakszerűségét a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdései alapozzák meg. A jogkövetkezmények meghatározása a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltak figyelembevételével a Pftv. 15. (2) bekezdés d), f) és h) pontjai és a Pftv. 15. § (5) bekezdése alapján történt. Hatásköröm az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdésén, a (3) bekezdésének b) pontján, az Fgytv 46. § (4) bekezdésén, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1)-(2) bekezdésén és a 8. § (1) bekezdésén, illetékességem a Ket. 21. § (1) bekezdés d) pontján alapul. A pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi pótlékot és annak mértékét az Fgytv. 48. § (6) bekezdése, valamint a Ket. 132. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) (3) bekezdései alapján határoztam meg. A jogorvoslatról a Ket. 98-99. §-ai alapján, az illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az ltv. 73. §-a valamint az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII.20.) PM rendelet 4/A. § (1)- (2) bekezdése alapján rendelkezett a hatóság. Pécs, 2016. szeptember 27. Kelt: Pécs, 2016.
6
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
