HATÁROZAT. 170 Nagykőrös kutatási területre kutatási jogadományt ad

BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

BBK/3798/3/2010. Üi.: Lőrincz György Gázipari- és Építésügyi Osztály Tel.: 06/1-373-1814 Mobil: 06-20-772-5997 Tárgy: Kutatási jogadomány a „170 Nagykőrös” szénhidrogén kutatási területre Hivatkozási szám: UA001500/K-987/2010 MOL Nyrt. Kutatás- Termelési Divízió 1117 Budapest Október huszonharmadika u. 18. HATÁROZAT A Budapesti Bányakapitányság a MOL Nyrt. Kutatás- Termelési Divízió Eurázsiai KutatásTermelés (továbbiakban Bányavállalkozó UA001500/K-987/2010 számon beterjesztett kérelmét megvizsgálta, és a „170 Nagykőrös” kutatási területre kutatási jogadományt ad az alábbiak szerint: 1. A kutatás jogosultja neve: MOL Nyrt. Kutatás Termelés Divízió székhelye: 1117 Budapest. Október huszonharmadika u. 18. 2. A kutatási terület közigazgatási megjelölése A kutatási terület megnevezése: Nagykőrös Földrajzi azonosító település: Kecskemét Kutatási terület kiterjedése: 2150 km2 Kutatási terület kiterjedése bányatelek nélkül: 2150 km2 A kérelmezett kutatási területet blokkjai: 170/A, 170/B, 170/C, 170/D, 170/E, 170/F, 170/G A „170 Nagykőrös” terület sarokpont koordinátái EOV-ben: 170 1. Y=692000 X=220000 2. Y=722000 X=220000 3. Y=722000 X=160000 4. Y=672000 X=160000 5. Y=672000 X=174000 6. Y=692000 X=174000 7. Y=692000 X=185000 8. Y=685000 X=185000 9. Y=685000 X=195000 10. Y=692000 X=195000 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. : -1591 Budapest, Pf. 310. e-mail: [email protected]

: (06-1) 373-1800  : (06-1) 373-1810

BBK/3798/3/2010.

A blokkok sarokpont koordinátái EOV-ben: 170/A

1. Y=692000 2. Y=722000 3. Y=722000 4. Y=692000 Területe: 300 km2

X=220000 X=220000 X=210000 X=210000 bányatelek nélkül: nincs bányatelek

170/B

1. Y=692000 2. Y=722000 3. Y=722000 4. Y=692000 Területe: 360 km2

X=210000 X=210000 X=198000 X=198000 bányatelek nélkül: nincs bányatelek

170/C

1. Y=685000 2. Y=692000 3. Y=692000 4. Y=685000 Területe: 70 km2

X=195000 X=195000 X=185000 X=185000 bányatelek nélkül: nincs bányatelek

170/D

1. Y=692000 2. Y=722000 3. Y=722000 4. Y=692000 Területe: 390 km2

X=198000 X=198000 X=185000 X=185000 bányatelek nélkül: nincs bányatelek

170/E

1. Y=692000 2. Y=722000 3. Y=722000 4. Y=692000 Területe: 390 km2

X=185000 X=185000 X=172000 X=172000 bányatelek nélkül: nincs bányatelek

170/F

X=174000 X=174000 X=160000 X=160000 bányatelek nélkül: nincs bányatelek

1. Y=672000 2. Y=692000 3. Y=692000 4. Y=672000 Területe: 280 km2 170/G

1. Y=692000 X=172000 2. Y=722000 X=172000 3. Y=722000 X=160000 4. Y=692000 X=160000 Területe: 360 km2 bányatelek nélkül: nincs bányatelek A fenti koordinátákkal lehatárolt terület közigazgatásilag az alábbi települések környezetében található: Bács-Kiskun megye: Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Fülöpszállás, Helvécia, Izsák, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Ladánybene,

- 2/7 -

BBK/3798/3/2010.

Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Orgovány, Szabadszállás, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld Pest megye: Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Káva, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Pánd, Pilis, Pusztavacs, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás Jász-Nagykun-Szolnok megye: Újszász Természetvédelmi területek: 

Kiskunsági Nemzeti Park országosan védett területe: Kiskunsági NP (Fülöpházi-buckavidék) Kiskunsági NP (Kolon-tó) Kiskunsági NP (Orgoványi rétek) Kiskunsági NP (Tőserdő és az Alpári-rét) egyébb védett természeti területek: Bogárzó, Bogárzó-tó, Dúszéke-tó, Fehér-tó, Három-fertő, "Három fertő" része, Kerek-tó és környéke, Kocsistó, Kocsis-tó partja, Köncsögpusztadél, Köncsögpuszta-észak, Lajos-hegy, Matkó-puszta, Mély-tó, Nádas-tó, Nyakvágó-halom, Szabó-tó, Túri-tó ExLege védett természeti területek



Duna-Ipoly Nemzeti Park országosan védett területe: Ceglédi-rét TT Tápió-Hajta Vidéke TK egyébb védett természeti területek: Lamos-tó



Hortobágyi Nemzeti Park országosan védett területe: Nem érint védett területet



Natura 2000 - különleges természetmegőrzési területe: Ágasegyháza-orgoványi rétek Felső-kiskunsági turjánvidék Fülöpházi homokbuckák Fülöpházi Hosszú-rét Gerje mente Gógány- és Kőrös-ér mente Izsáki Kolon-tó Matkópusztai ürgés gyep Nagykőrösi pusztai tölgyesek Nyárlőrinci-erdő Székek Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblöze

- 3/7 -

BBK/3798/3/2010.



Natura 2000 - madárvédelmi területe: Abonyi kaszálóerdő Izsáki Kolon-tó Jászkarajenői puszták Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözete

Bányatelek: Jelenleg nincs bányatelek a területen. A Bányavállalkozó 2010. szeptember 28-án Kecskemét-I. védnéven bányatelek alapítási kérelmet nyújtott be a Szolnoki Bányakapitánysághoz, melynek elbírálása folyamatban van. Kedvezőtlen elbírálás esetén, a jelen kutatási jogadomány az elutasított bányatelek által határolt részre is kiterjed. 3. Kutatásra tervezett ásványi nyersanyag: Szénhidrogén 4. A kutatás célja:  a korábban elvégzett szeizmikus mérések és lemélyített kutatófúrások eredményeinek korszerű metodikával (2010 évtől rendelkezésre álló eszközeinkkel) kivitelezett, összehangolt elemzése, a terület földtaniszénhidrogénföldtani modelljének pontosítása, a kockázati tényezők további elemzése;  a továbbfejlesztett modell alapján a területen korábban megkezdett kutatási tevékenység kockázati-gazdaságossági vizsgálata;  a területen lévő ásványvagyonnak a nemzetgazdaság javára történő kiaknázása a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételével. 5. A kutatás tervezett munkaprogramja 2010. év:  a 2009 évben elvégzett, Kecskemét-Kelet nevű 2D szeizmikus mérés eredményei alapján az 1959-ben mélyített Nagykőrös-Dél-1 fúrás kedvezőbb szerkezeti pozícióban történő újrafúrásának vizsgálata, gazdaságossági számítások elvégzése,  2D vagy 3D szeizmikus mérés tervezése a Kecskemét és Tiszaalpár közti terület kutatására. 2011. év:  3D szeizmikus mérés kivitelezése 100 km2 területen vagy 2D szeizmikus mérés 260 km vonalhosszon a földtani reambulációs munka eredményétől függően,  a szeizmikus adattömb vagy vonalak AVO vizsgálata,  a mérési anyagon szeizmikus értelmezés elvégzése, kutatófúrás tervezése. 2012. év:  kutatófúrás engedélyeztetési eljárás lefolytatása, a szükséges engedélyek beszerzése,  kutatófúrás lemélyítése és a potenciális CH tároló szintek kivizsgálása (1 db teszteres rétegvizsgálat végrehajtása). A kutatófúrás várható talpmélysége 1200 m. Eredményes kutatófúrás esetén:  a felfedezett ásványvagyon számbavétele,  az eredmények függvényében a telep információszerző termeltetésének előkészítése, a CH-földtani modell pontosítása. 2013. év:

- 4/7 -

BBK/3798/3/2010.

 próbatermeltetés végrehajtása,  a próbatermeltetés alapján a rezervoárgeológiai adatok újravizsgálata, a földtani vagyon és készlet pontosítása, a telep termelésbe állításának előkészítése.  sikeres kutatás esetén új kutatófúrás kijelölése, tervezése, gazdaságossági számítása,  kutatófúrás lemélyítése és a potenciális CH tároló szintek kivizsgálása (1 db teszteres rétegvizsgálat végrehajtása), amennyiben azt a gazdaságossági vizsgálatok indokolttá teszik. A kutatófúrás várható talpmélysége 1100 m. Eredményes kutatófúrás esetén:  a felfedezett ásványvagyon számbavétele,  az eredmények függvényében a telep információszerző termeltetésének előkészítése, a CH-földtani modell pontosítása,  próbatermeltetés végrehajtása,  a próbatermeltetés alapján a rezervoárgeológiai adatok újravizsgálata, a földtani vagyon és készlet pontosítása, a telep termelésbe állításának előkészítése. 2014. év:  sikeres kutatás esetén a továbbkutatási lehetőségek felmérése;  további szeizmikus mérési vagy fúrási program előkészítése, tervezése;  kutatási zárójelentés vagy kutatási jogadomány meghosszabbítási kérelem elkészítése, illetve bányatelek fektetési kérelem benyújtása a kutatási eredmények függvényében. 6. A kutatás során alkalmazni kívánt módszerek:  a rendelkezésre álló földtani alapadatok, teleptani ismeretek, felszíni geofizikai információk és e program keretében születő újabb adatok értelmezéséhez integrált szakértői rendszereket,  korábbi szeizmikus mérések felhasználása esetén modern újrafeldolgozási eljárásokat,  egyéb felszíni geofizikai méréseknél korszerű, környezetkímélő mérési technológiák alkalmazását,  petrofizikai adatokra alapozott, statisztikai módszerekkel támogatott, korszerű szeizmikus modellező, elemző metódusokat,  mélyfúrásos kutatás esetén, a legmodernebb információszerzési program végrehajtását, műszerkabin üzemeltetésével,  kőzetanyagok, fluidumok laboratóriumi vizsgálatát, a földtani, teleptani modell és a megfelelő termelési stratégia alkalmazása érdekében,  gazdaságilag hasznosítható eredmény esetén információszerző termeltetést hajtunk végre a vagyonok pontosítása és a művelés racionális megtervezése érdekében. 7. A Bányakapitányság előírásai: 7.1. A kutatási tevékenység csak jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg. 7.2. A kutatási műszaki üzemi tervet ezen határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül kell a Bányakapitányságra benyújtani. 7.3. A kutatás befejezését 8 napon belül a Bányakapitányságra be kell jelenteni. 7.4. A kutatás befejezésétől, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időtartam lejártától számított 6 hónapon belül földtani szakértővel ellenjegyzett zárójelentést kell készíteni és a bányakapitányságnak benyújtani.

- 5/7 -

BBK/3798/3/2010.

7.5. 7.6.

A kutatási időszak végétől számított második évet követően a feltárás és termelés csak bányatelken folytatható. A kutatás befejezésétől számított 1 éves időtartamon belül lehet kezdeményezni a bányatelek megállapítását.

8. Jelen engedély kutató létesítmények építésére nem jogosít. Az egyes létesítmények építési engedélyeit a 96/2005. (XI.4.) GKM rendelet (R) előírásainak megfelelően külön eljárásban kell a Bányakapitányságtól megkérni. 9. A Bányavállalkozó által benyújtott pénzügyi biztosíték nem fedi le a teljes kutatási időszakot, ezért azok lejáratát (2011. július x Ft.; 2012. március x Ft.) megelőzően a biztosíték meghosszabbításáról szóló igazolást a Bányakapitányságnak meg kell küldeni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Budapesti Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén fizetendő díj az első fokú eljárásra megállapított díj 50 %-a (15.000,-Ft), amelyet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1003200001417179-00000000 pénzforgalmi jelzőszámlájára kell befizetni és a befizetés igazolását a fellebbezéséhez csatolni kell. A befizetésen „A014” kódszámot fel kell tüntetni. A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdésében előirt felügyeleti díj, a rendelet 2. § 2. melléklet „A” táblázat 1.4. pontja szerinti 30.000,- Ft eljárási illeték mértékéig csökkentésre került. Az illeték befizetéséről kiállított – fizetési kötelezettség nélküli – számlát a Bányakapitányság a beruházó címére mellékelten megküldi. A határozat jogerőre emelkedik és végrehajtható a kézhez vételt követő 11. munkanapon. A 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 128. §-ban rögzítettek szerint a hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt. A jogerőre emelkedésről a Bányakapitányság külön értesítést nem küld. INDOKOLÁS A Budapesti Bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 22. § (1) bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott, mert a beterjesztett „170. Nagykőrös” kutatási terület kutatási jogadomány hosszabbítására vonatkozó kérelem megfelelt a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 6/B. §-ban foglaltaknak. A bányavállalkozó felügyeleti díj fizetésére kötelezett, bányajáradék befizetési illetve bányászati bírság tartozása a MÜT elbírálása időszakában nem állt fent. A Bányakapitányság 7. pontban előírt rendelkezéseit az alábbiak indokolják: 7.1. 7.2.

A Bt. 22. § (3) bekezdése határozza meg feltételként az érvényes kutatási MÜT meglétét a kutatás megkezdéséhez. A Bt. 22. § (8) bekezdés szerint a kutatási jog megszűnik, ha a jogosult a határozat végrehajthatóságától számított 6 hónapon belül a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi.

- 6/7 -

BBK/3798/3/2010.

7.3. 7.4. 7.5. 7.6.

A Vhr. 6/C. § (7) bekezdése rendelkezik a kutatás befejezését követő bejelentési kötelezettségről. A Vhr. 8. § (1) bekezdése írja elő a zárójelentés készítési kötelezettséget. A Bt. 23.§ (1) bekezdése határozza meg a bányatelken kívüli termelés lehetőségének időtartamát. A Bt. 14. § (2) bekezdése határozza meg a bányatelek megállapítási kérelem benyújtás határidejét.

A rendelkező rész 8. pontjának megfelelően a kutatási MÜT, valamint az egyes létesítmények építési engedélyezése során a Bányakapitányság megkeresi az érdekelt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építmények engedélyezési eljárásában a kérelmező vagy meghatalmazottja az engedélyezési eljárás megindítása előtt beszerezheti a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását. A rendelkező rész 9. pontjában előírt pénzügyi biztosíték hosszabbítására vonatkozó felhívás a Vhr. 25/A. § (1) bekezdésében meghatározottakat érvényesíti, miszerint a biztosítéknak a kért kutatási időszakra fenn kell állnia. Ezen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A Bányakapitányság a kérelmet a Bt. 22. § (1) bekezdésében, valamint a Vhr. 6. § (3) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §-ban megállapított illetékességgel bírálta el, a határozatát a Ket. 71. §-ában foglaltak alapján a 72. § és a Vhr. 6. § (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével adta ki a Bt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 98. § ad módot, a fellebbezési határidőt a törvény 99.§. (1) bekezdés állapítja meg. A fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alóli mentességet az 1993. évi XLVIII. törvény 43. § (9) bekezdése állapítja meg. Budapest, 2010. október 26

Szabados Gábor bányakapitány

- 7/7 -