Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ. Centrul Transfrontalier de Competen în Domeniul Dezvoltrii Rurale

Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ Centrul Transfrontalier de Competen în Domeniul Dezvolt rii Rurale Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development

nyitókonferencia “Az Egyetem Kapcsolata a Vidékfejlesztési Szakemberekkel”

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 2006. március 30. Levezet elnök: Dr. Baranyi Béla tudományos osztályvezet

!"

#

$ %&

'

( ) , ", " )"

*

+%

1

Az Egyetem Kapcsolata a Vidékfejlesztési Szakemberekkel Debrecen, 2006. március 30.

TARTALOM Szabó Gyula A Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ céljai

3

Maczik Erika Vidékfejlesztési stratégiák az Észak-alföldi régióban

8

Andrew F. Fieldsend Turning rural development policy into reality Szarvas Péter és Bozsik András Az agrártájra jellemz sövények, fasorok lehetséges szerepe az szi búza hatékony ökológiai termesztésében

11 17

Hadházy Ágnes A Nyírségi régió er forrásainak vizsgálata

24

Gáthy Andrea A fenntartható vidékfejlesztés megvalósítási lehet ségei

25

Tikász Ildikó Edit, Bainé Szabó B., Balogh P. és Kovács S. Településfejlettségi vizsgálatok Hajdú-Bihar megyében

36

Vincze Mária és Kerekes Kinga Agriculture and rural employment before and after EU. Case study: Cluj County

43

Cosmin Salasan The dimension of the Romanian rural

50

Csapóné Riskó Tünde Az agrár fels fokú végzettség ek szerepe a vidék gazdasági és társadalmi Fejl désében

54

Nyizsalovszki Rita Hasonló adottságok-eltér struktúra: a mez gazdaság területhasználati és foglalkoztatási szerkezete a magyar-román határ két oldalán

60

Nagyné Demeter Dóra Gondolatok a családi vállalkozások helyzetér l és az agrárágazatban betöltött szerepér l különös tekintettel hajdú-bihar megyére

69

Bódi Zoltán Alternatív lehet ségek és növénytermesztési perspektviák a hazai kis Gazdaságokban

76

Grasselli Norbert Vidéki kistérségek gazdasági potenciáljának felmérése

80

Suta Éva Turizmus és vidékfejlesztés a Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulásának területén

84 2


A HATÁRMENTI VIDÉKFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ KÖZPONT CÉLJAI Szabó Gyula Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Földm veléstani és Területfejlesztési Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: Vidékfejlesztés, partnerség, határon átnyúló együttm ködés Összefoglalás: A Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ legfontosabb célja, hogy hozzájáruljon egy integrált gazdasági, társadalmi és környezeti stratégia megvalósításához, ami hozzájárulhat a rurális térségek regenerációjához Kelet-Magyarországon. A cél eléréséhez a projektben résztvev k fontosnak tartják a vidékfejlesztésben részt vállaló szervezetek, vállalkozások, intézmények közötti kapcsolatok er sítését. Ezt szolgálják a projekt keretében megrendezésre kerül konferenciák, ahol személyes találkozás jó alapot teremt a kés bbi együttm ködéshez. Hasonló célt szolgál az itt tevékenyked , vidékfejlesztésben érintett szervezetek adatbázisa, és a korábbi sikeres projekteket összegy jt adatbázis is. A projekt legfontosabb haszonélvez i így maguk a vidéki vállalkozók lehetnek, de a HVTK igyekszik az eredményeket a mez gazdasági fels oktatásban dolgozók és tanulók számára is elérhet vé tenni, ezért ezeket mind kézikönyv formájában, mind pedig CD-n rendelkezésükre bocsátják. Különösen fontos szerep jut ebben a folyamatban a projekt honlapjának, ahol már most is számos hasznos információ áll az érdekl d k rendelkezésére. BEVEZETÉS

A vidéki területek kiemelten fontosak az észak- és dél Alföldi régiókban, ahol a lakosság mintegy 30%-a a mez gazdaságban dolgozik (forrás:KSH) és hasonló a helyzet Nyugat-Romániában. Ezeknek a vidéki közösségeknek szoros földrajzi, környezeti, kulturális és történelmi kapcsolatai vannak, ám több tényez állandó veszélyt jelent a számukra: • Az agrár-környezeti tényez k, például a természeti er források túlzott mérték kihasználása és a környezetszennyezés • A jövedelmez ség hanyatlása a mez gazdaságban • A gazdasági nyomás el segíti a városokba vándorlást, illetve a szakképzett munkaer elvesztését • A társadalmi tényez k miatt a kommunikáció nem megfelel , és fogy/öregszik a népesség Egy integrált gazdasági, társadalmi és környezeti stratégiára van tehát szükség a vidék regenerációjához, amelyben a határmenti megoldásoknak, például a határmenti kereskedelmi kapcsolatok és közös turisztikai lehet ségek marketingjének kiemelt szerep juthat. Ebben a döntéshozóknak, a projektekben részt vev szervezeteknek, illetve a fels fokú végzettséggel rendelkez knek nagy segítséget nyújthat az ún. “jó gyakorlatokat” tartalmazó ötlet- és adatbázis. A FELHASZNÁLT MÓDSZEREK

Az Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ (HVTK) eredményeként egy multidiszciplináris, vidékfejlesztési szakmai tanácsadó központ jönne létre a Debreceni Egyetemen, romániai és egyesült királyságbeli felsõoktatási intézmények támogatásával. A projektben részt vev hat partner a következ : 3

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Békés Megyei Önkormányzat Writtle College, Chelmsford, Egyesült Királyság Bánáti Agrártudományi és Állatorvostudományi Egyetem, Temesvár, Románia A projekt olyan stratégiák kidolgozását t zi ki célul, melyek segítségével a vidéki területek alapvet élelmiszer-termelést l való függ sége csökken pl.: a gazdaságok diverzifikációja, a beszállítói hálózatok, turizmus stb. révén. A projekt közvetlenül szolgálja SzabolcsSzatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyéket, melyek 90%-a a Romániával határos. • • • • • •

A MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLOK

A Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ legfontosabb tennivalóinak a következ ket tekinti: • Konferenciák és m helybeszélgetések szervezése a vidékfejlesztés témakörében • Elektronikus hírlevél összeállítása havi rendszerességgel • Vidékfejlesztési szakért k adatbázisának összeállítása • A mez gazdasági vállalkozások számára elérhet finanzszírozási, képzési, tanácsadási és egyéb lehet ségek öszszegy jtése • Oktatási és képzési anyagok összeállítása A projekt Debrecenben tartott nyitó konferenciája azon hálózat- és kapcsolatépít rendezvények sorába illeszkedik, melyeket az elkövetkez hónapokban Békés, SzabolcsSzatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben szervez a Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ. Ezek legfontosabb célja, hogy lehet séget biztosítsanak partneri kapcsolatok (akár A HVTK honlap kezd oldala

1. ábra

4

határon átnyúló kapcsolatok) kiépítésére a tudományos élet képvisel i, a döntést el készít k és a helyi közösségek között annak érdekében, hogy új, sikeres vidékfejlesztési projekteket dolgozzanak ki és valósítsanak meg. Ezen kívül az Európai Unió 2007-ben kezd d programozási periódusban rejl kihívásokat és lehet ségeket vázoljuk fel, és részletesen ismertetjük a pénzügyi forrásokkal kapcsolatos információkat is. A havonta megjelen elektronikus hírlevelek hasznos híreket tartalmaz, pl.: friss pályázati felhívásokat, jöv beni konferenciák meghívóit stb.. A hírleveleket hozzávet leg 750 címre küldjük ki négy országba (Magyarországra, Romániába, Szlovákiába és az Egyesült Királyságba). A hírlevél olvasóit tekinthetjük egy tudományos kutatók és a vidékfejlesztés gyakorlati oldalával foglalkozók, a mez gazdasági vállalkozásokban dolgozók, a helyi hatóságok, közintézmények, civil szervezetek egyfajta „Határon Átnyúló Vidéki Hálózatának”. (A HVTK célcsoportjaival b vebben a ezen fejezet következ részeiben foglalkozunk. A projekt honlapja elérhet az Interneten a www.hvtk.org címen (1. ábra). Az oldalról közvetlenül eljuthat a látogató a projektben részt vev összes szervezetek saját oldalára. Szintén megtalálhatják itt az érdekl d k a korábbi hírleveleket és a sajtóközleményeket is. A HVTK honlapról szintén elérhet a Vidéki vállalkozásokat segít adatbázis (2. ábra). Itt közel 100 olyan információs forrás van felsorolva, amelyek segítséget nyújthatnak a határmenti térség vidéki vállalkozói számára többek között a finanszírozás, a képzés és a tanácsadás területén. Az adatbázis létrehozásával kapcsolatban további információkat a következ publikációban találhatnak: Fieldsend és Nagy (2005). Végül a honlapról elérhet a „Vidéki Vállalkozók Virtuális Közössége” (Virtual Community of Rural Entrepreneurs - VICOR) online vitafóruma is. Ez a rendkívül fontos fórum lehet séget biztosít a vidéki vállalkozók és a vidékfejlesztéssel foglalkozók számára, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, az információkat és a jó gyakorlatokat. Példaként álljon itt néhány a fórum számos témaköre közül: • Vidéki/helyi fejlesztési tényez k • Vállalkozói tapasztalatok a rurális világban • Vállalkozók és az ICT • Képzések vállalkozók számára vidéki/helyi környezetben A VICOR a „Praxis - Making Rural Entrepreneurship Work” INTERREG IIIC projekt keretében valósult meg, amelynek célja, hogy partnereket találjon az új ötleteknek és megközelítési módoknak a gyakorlatba való átültetéséhez a vállalkozók körében. A HVTK projekt szorosan együtt kíván m ködni a Praxis-szal, hogy utóbbi eredményeit megismertesse ebben a határmenti régióban is. A közeljöv ben a HVTK projekt keretében a következ célok megvalósítását t ztük ki célul: Egy kérd ív eljuttatása a „Határon Átnyúló Vidéki Hálózat” tagjainak, amelyben arról kérdezzük ket, hogy mit tartanak jelenleg a vidékfejlesztés legfontosabb prioritásának. Azt kérdezzük t lük, hogy a kérd ívben felsoroltak közül melyik hat prioritást emelnék ki a következ nagyobb témakörökön belül: • Üzleti segítségnyújtás és oktatás • Megvalósítás és kommunikáció • A finanszírozás folyamata/struktúrái A kérd íves vizsgálat eredményeit a projekt következ konferenciáján mutatjuk be, és reményeink szerint a HVTK következ konferenciáján alkalmunk lesz ezekr l az eredményekr l vitázni az ott megjelentekkel is. A HVTK projekt feladatának tekinti vidékfejlesztés területén fellelhet ún. „jó gyakorlatok” áttekintését és összegy jtését is. Kiemelt figyelmet szentelünk munkánk során azokra a projekteknek, amelyek a fenntartható fejl dés irányában történ elmozdulást segítik, 5

illetve a kutatási eredmények gyakorlatban való alkalmazását reprezentálják. A sikeres projekteket összegy jt adatbázis mellett fontosnak tartjuk azon szervezetek összegy jtését is, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a vidékfejlesztés témaköréhez. Terveink szerint legalább száz intézmény legfontosabb adatait, elérhet ségét gy jtjük össze, ezzel is segítve a hatékonyabb kommunikációt az ezen a területen tevékenyked k között. Vidéki vállalkozásokat segít adatbázis

2. ábra

6

További feladatunk a vidékfejlesztés területén tevékenyked „best practice” szakmai ismeretek adatbázisának összeállítása, mely tartalmazza néhány sikeres projekt elemzését, illetve a szakért i segítség mindenki számára elérhet forrásait Magyarországon és másutt. Terveink szerint a HVTK projektb l eredményeként létrejöv szakért i anyagok, beleértve a kézikönyvet is a kutatás-alapú képzésbe épülnek be mind az alapképzés, mind a továbbképzés szintjén. A papír alapú megjelentetés mellett a szakért i anyagokat CD-n is az érdekl d k rendelkezésére bocsátjuk. A Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ célcsoportja igen sokszín : Az egyetem oktatók és hallgatók a projekt közvetlen kedvezményezettjei lesznek a vidékfejelesztési szaktudásnak a kutatás-alapú képzésbe történ bekapcsolásával az alapképzésben és a továbbképzésben, továbbá a hallgatók közvetlenül is bekapcsolódhatnak a projekt munkájába, részt vehetnek például a konferenciákkal párhuzamosan megrendezésre kerül poszter-kiállításokon. További közvetlen kedvezményezettek azok a döntéshozók és szervezetek a régióban, melyek rendelkeznek a hatáskörrel, forrásokkal és felel sséggel, hogy a vidéki területek fenntarthatóságát el segítsék, illetve azzal a képességgel, hogy új elgondolásokat fogadjanak be: • Regionális fejlesztési ügynökségek (Észak- és Dél-Alföld) • Megyei önkormányzatok (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megye) • Kormányzati szervek és ügynökségek pl.: az agrárminisztérium helyi irodái • Kistérségi menedzserek • Kereskedelmi csoportok pl.: agrárkamarák, kereskedelmi-és iparkamarák • Civil szervezetek pl.: Kárpátok Alapítvány • Közösségi csoportok pl.: roma csoportok stb. • Tudományos m helyek, pl.: Debreceni Egyetem, Nyíregyházai F iskola • Kis- és középvállalkozások A felsorolt csoportok hozzájutnak projekt szakmai anyagaihoz és eredményeihez, továbbá részt vesznek a projekthez kapcsolódó népszer sít - és tanulmány utakon. Ezek eredményeként, megteremt dik a lehet ségük az új projektek megvalósításához. A szorosabb együttm ködés azért is hasznos számukra, mert jobban megismerhetik a társintézmények vidékfejlesztési tevékenységét és prioritásait, másrészt közös projektek kidolgozásának lehet sége nyílik meg. Ezáltal a projektünk a vidékfejlesztés magasabb szint integrációját teremti meg a régióban, beleértve a határmenti integrációt. További kedvezményezettek a régió vidéken él lakossága, különösen a hátrányos helyzet csoportok, pl.: a fiatalok, az id sek, n k, munkanélküliek és a kisebbségek, ide értve a roma lakosságot is. Véleményünk szerint a vidékfejlesztési projektek hatékonyabb megvalósítása révén nemcsak a mez gazdaságban, hanem az oktatás, kultúra, közlekedés, környezet és egyéb területeken is javul a közösségek életképessége. A vidéki közösségekben maradás valódi lehet ség lesz azok számára, akik egyébként elvándoroltak volna a városokba. KÖVETKEZTETÉSEK

A projekt legfontosabb hosszú távú céljai: nagyobb diverzifikáció a földhasználatban, agrár-környezeti gyakorlati alkalmazások fejlesztése, nagyobb társadalmi stabilitás illetve régió vidéki területeinek hosszútávú, gazdasági prosperitásának támogatása. HIVATKOZÁSOK Fieldsend, A.F., & Nagy, J. 2005. Improving access to business support for rurally-based businesses in the United Kingdom and Hungary. In: Proceedings of the Second International Scientific Conference "Rural Development 2005", pp 50-53. Stabingis, L. (Ed.). LZUU, Kaunas, Lithuania.

7


VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Maczik Erika ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., 4028 Debrecen, Simonyi u. 14. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: vidékfejlesztés, regionális stratégiák, regionális operatív program, tervezési területi kategóriák Összefoglalás: Az Észak-alföldi régió stratégiájának specifikus céljai az alábbiak: „Dinamikus-régió”, „Öko-régió”, „Egészséges-régió”, „Agrár-régió” és „Esélyteremt és Felzárkózórégió”. BEVEZETÉS

A régió vidékfejlesztési politikáját alapvet en meghatározza az EU 2007-2013 közötti kohéziós politikája, melynek három f célkit zése az alábbiakban foglalható össze: • A konvergencia: a növekedés és a munkahelyteremtés támogatása a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban. • A regionális versenyképesség és a foglalkoztatás: a változások el rejelzése és el segítése. • Európai területi együttm ködés: a harmonikus és kiegyensúlyozott fejl dés el segítése az Unió területén és az új küls határok mentén. A fenti célkit zések alapján számos országos és regionális tervezési dokumentum készül, illetve készült el, amelyek közül kiemelhet az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK), az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK), a Nemzeti Stratégiai Referencia keret (NFT II.) és a Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv. A régió stratégiája a fenti dokumentumokhoz illeszkedve készült el, jelenleg az Észak- Alföldi régió Önálló Regionális Operatív Programja van kidolgozás alatt. A területi tervezési munkák az Észak-alföldi régióban az 1076/2004. kormányhatározat alapján kezd dtek el, mely kimondja, hogy „a tervezésben a régiók az ágazatokkal azonos súllyal vegyenek részt”. Az EU alapelveknek megfelel en regionális tervezési alapvetésként fogalmazódott meg, hogy a programon belüli koherencia szükséges, általánosságok helyett konkrétumokra kell helyezni a hangsúlyokat, a korábbi „terítés” helyett a koncentrált forrásfelhasználást szükséges preferálni és standard program helyett a régió sajátosságaira épít programot kell kidolgozni. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI PROGRAMJA

Ennek megfelel en fogalmazódott meg az Észak-alföldi régió stratégiájának átfogó célja: a vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humáner forrás-fejlesztéssel a régió Kelet-Közép-Európa min ségi élet-, egészség- és rekreációs központjává válik. A régió stratégiájának specifikus céljai az alábbiak: 8

„Dinamikus-régió” - A régió stratégiai helyzetére és humáner forrására épít versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése • A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése • A régió elérhet ségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése • Versenyképes turisztikai, termékek és hálózatok kialakítása • A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése „Öko-régió” - A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, meg rzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése • A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése • A környezeti adottságokra épül gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése „Egészséges-régió” - A régióban az egészséges élet lehet ségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása • A lakosság egészségi állapotának javítása • A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása „Agrár-régió” - A régió versenyel nyeire alapozott piacvezérelt és innovációorientált agrárvertikum kialakítása • A mez gazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése • Nem élelmiszeripari célú mez gazdasági termelés elterjedésének el segítése • A mez gazdasági területek eltartóképességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása • A K+F eredmények agrárgazdaságban történ alkalmazásának támogatása „Esélyteremt és Felzárkózó-régió” - A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió er sítése, a foglalkoztatás b vítése • A periférikus területek bekapcsolása a régió fejl désébe • A vidéken él k és hátrányos helyzet ek életmin ségének és életesélyeinek javítása • A vidéki társadalom életmin ségének javítása • Integrált településfejlesztés AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ÖNÁLLÓ REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJA

A ROP nem tartalmaz mindent, ami a stratégiában benne van, csak az lesz benne, ami kifejezetten regionális kompetencia és megfelel forrás is lesz hozzá. A program prioritásai és tartalmi területei: • A gazdaság m ködési feltételeinek javítása (a gazdasági infrastruktúra fejlesztése; a vállalkozások együttm ködésének ösztönzése, versenyképes turisztikai akciók kialakítása, vonzer -, termékfejlesztés, turisztikai hálózatok kialakítása. Itt kap hangsúlyos szerepet a vidéki gazdaság fejlesztése.) • Térségi és települési infrastruktúra-fejlesztés (regionális és helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztése; humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, info-kommunikációs fejlesztések; integrált településfejlesztés; települési környezet javítása, védelmi infrastruktúra fejlesztése) • Integrált térségfejlesztési programok (turisztikai célú térségfejlesztés, komplex vízgazdálkodás, felzárkózási programok, Debrecen fejlesztési pólus programja)

9

A ROP-on belül a vidéki gazdaság diverzifikációját és társadalmi integrációját az alábbi intézkedések szolgálják: • 1.4.1. alintézkedés: Helyi piacon értékesít mikro- és kisvállalkozások támogatása, együttm ködéseinek ösztönzése, ehhez kapcsolódóan fejl désük tanácsadással, információszolgáltatással való segítése • 1.4.2. alintézkedés: Civil és önkormányzati foglalkoztatási szolgáltatások ösztönzése és támogatása • 1.4.3. Térségi központok térszervez erejének növelése • 1.4.4. A régiós civil társadalom önfenntartó képességének növelése, együttm ködéseinek meger sítése • 1.4.5. Kulturális és szellemi örökség megóvása, fejlesztése Ahhoz, hogy a régió valódi területi alapú fejlesztéseket hajthasson végre az elkövetkez id szakban, valamennyi települést gazdasági-társadalmi fejlettségi mutatók alapján tervezési területi kategóriákba soroltuk, így biztosítva az EU elvárásaként megfogalmazott területi koncentráció biztosítását. A RÉGIÓS TERVEK TÁRSADALMASÍTÁSA

Szakért i csoportok az Észak-Alföldön (8 tematikus munkacsoport, regionális munkacsoport - kb. 120 szakért részvételével) Területi metszet (megyék, kistérségek): • 3 megyei fejlesztési ügynökség bevonása • 27 kistérségi egyeztetés együtt a ROP 3.1.3. programmal (partnerség-építés) Az RFT munkabizottságai Ágazati, szakmai szervezetek (gazdaság, közlekedés, agrár, turizmus, egészségszociális, oktatás-foglalkoztatás, környezetvédelem) Eszközök: e-mail, Internet (+ TV, rádió, újság) Tervezési területi kategóriák az Észak-alföldi régióban, 2006

1. ábra

10


TURNING RURAL DEVELOPMENT POLICY INTO REALITY Andrew F. Fieldsend University of Debrecen Centre of Agricultural Sciences, Department of Land Use and Regional Development, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut 138. E-mail: [email protected] Key words: Partnership to profit, policy to reality Abstract. Sustainable rural development embraces more than simply investment in agricultural enterprises. Its objectives must be to raise the level of economic performance in all sectors of the rural economy, to shape viable rural communities, to maintain indigenous cultures, to protect the environment and to conserve natural resources and features. Many different groups are stakeholders in the process of rural development including national and local government agencies, NGOs, funders, academia, community groups and SMEs. By working together in “Rural Development Consortia”, these groups can focus all their energies in one direction, thereby turning policy into reality and partnership into profit. This paper describes several examples, in Hungary, Romania and the UK, where the partner organisations in HVTK have participated in Rural Development Consortia to implement effective, sustainable rural development projects. INTRODUCTION

The generally accepted definition of sustainable development is “Development that meets the needs of the present without compromising the ability of future generations to meet their own needs with an emphasis on the balance between the economic, social and environmental but also taking into consideration the direct effects on governance, control and participation which such policies have” (Brundtland, 1987). Sustainable rural development can be defined as: "maintaining or increasing the wealth-generating capacity of rural communities whilst maintaining the long-term capability of the community and its built and natural environments to support this capacity" (Fieldsend et al., 2004). Two conclusions can be drawn from this definition. Firstly, sustainable rural development embraces more than simply investment in agricultural enterprises, or “new tractors for farmers”. In fact, in many rural areas across the European Union (EU), primary agriculture plays a surprisingly small role in rural areas both in terms of the percentage of their total economic activity and with respect to the number of people employed. Even so, the importance of non-agricultural rural development has yet to be fully accepted in some quarters. Non-agricultural rural development covers policies, programmes and projects that have no direct bearing on primary agricultural production of any sort. Such policies might involve agricultural products, but only after they have left the farm itself. For example, increasing yields of flax would be agricultural but designing and manufacturing clothes from the flax produced in the region would be non-agricultural. The objectives of rural development must be to raise the level of economic performance in all sectors of the rural economy, to shape viable rural communities, to maintain indigenous cultures, to protect the environment and to conserve natural resources and features. Secondly, the words “wealth generating capacity” are crucial. Revitalisation of rural areas will not be achieved simply by securing grant funding. This funding must be used to create the conditions through which a sustainable flow of wealth into rural areas is achieved. The assets of the area that will potentially attract money must be developed, as must the

11

capacity of people in these areas to provide goods and services in return for this money. In this respect, training to provide new skills is particularly important (Nagy és Baranyi, 2005). Many different groups are stakeholders in the process of rural development including national and local government agencies, NGOs, funders, academia, community groups and SMEs. By working together in “Rural Development Consortia”, these groups can focus all their energies in one direction, thereby turning policy into reality and partnership into profit. METHODOLOGY

HVTK has been formed by six organisations with an interest in sustainable rural development in the cross-border region. Each of these organisations has recognised the need to participate in Rural Development Consortia to implement effective, sustainable rural development projects. In particular, they have accepted the importance of a close working relationship between academia and rural development practitioners. Each organisation has previous experience of participating in Rural Development Consortia. This paper describes several examples of projects, in Hungary, Romania and the UK, where Rural Development Consortia have implemented effective, sustainable rural development projects. RESULTS AND DISCUSSION

The Praxis network Partners in the Praxis network include Writtle College, the North Great Plain Regional Development Agency, Bekes County Council and Arad County Council. The Praxis network (www.praxisnetwork.net) describes itself as “a grass-roots initiative by local and regional authorities to make the most of opportunities for local communities stemming from the enlargement of the EU”. It was launched in Budapest in December 2001 by Essex County Council (UK), bringing together representatives of local and regional authorities in Belgium, Bulgaria, the Czech Republic, France, Germany, Greece, Hungary, Italy, the Netherlands, Poland, Romania, Spain and the UK. It is managed by Essex Development and Regeneration Agency on behalf of Essex County Council. Praxis enables experts working in similar fields to share their experiences and know-how and to strengthen partnerships between regions in old, new and future EU Member States. In view of the radical restructuring of agricultural industries across Europe, the Praxis network identified the need to encourage new forms of economic activity in rural areas as a key priority. In mid-2004 INTERREG IIIC funding was secured for a project entitled “Praxis - Making Rural Entrepreneurship Work”. The objective is to expose partners to new ideas and approaches entrepreneurship in rural areas. The project has identified the following key factors through which rural entrepreneurship can best be facilitated: • Important to have a clear plan of action/well thought out project proposal • Working in partnership is essential • Sharing good practice/case studies between partners is important • Vital to develop links between rural entrepreneurship and education • More administrative support and awareness in funding and bid writing is needed The project includes four pilot projects, one of which is entitled “Virtual Community of Rural Entrepreneurs” (VICOR). VICOR has launched a discussion forum (Fig. 1) which gives rural entrepreneurs and rural development professionals an opportunity to exchange information, experience and good practice. This forum includes several different discussion threads and can be accessed directly from the HVTK website www.hvtk.org. 12

Example page from the “VICOR” project website

Figure 1

WayMark-Essex The purpose of WayMark-Essex (www.waymark-essex.org) is to provide all rural entrepreneurs in Essex, UK with a single point of contact to sources of business support including funding, training, advice and other services. It was launched in February 2002 and in subsequent months approximately 150 such sources of support were identified. The information is made available to rural entrepreneurs through three media, the website, a booklet entitled “Essex Green Pages” and a telephone helpline. These are supported by a regular newsletter, rural business workshops and other activities. Awareness of the need for projects such as WayMark-Essex was raised by the Foot and Mouth (FMD) epidemic which broke out amongst cattle in the UK on 19 February 2001 and continued until September of that year. This crisis clearly demonstrated profound misconceptions about the role and relative importance of farming in the UK rural economy. The economic loss in rural areas was estimated to be between GBP 2.2 billion and GBP 2.5 billion, of which the vast majority of these costs related to reduced spending on rural tourism, not farming (Lessons to be Learned Inquiry, 2002). Agriculture now employs just 2.6% of the workforce in England’s rural areas (Countryside Agency, 2004). Consequently, attention focused on the needs of rural entrepreneurs and it was evident that this group had special business support needs caused, for example, by poor communications and lack of suitably trained staff. However, business support organisations tended to be urban-focused and to offer a confusing range of overlapping services. WayMark-Essex helped to define the needs of rural businesses and to simplify the range of support available. WayMark-Essex is run by a partnership of training organisations (Writtle College, Anglia Rural Training), industry representatives (National Farmers’ Union, Essex Chambers of Commerce), government organisations (Essex County Council and the East of England Development Agency) and funders (Business Link for Essex). This broad consortium gives the project credibility amongst both business support providers and rural entrepreneurs. 13

In April 2004 a similar project was set up in the Hungary-Romania cross-border region. In this case the partnership consisted of the University of Debrecen Centre of Agricultural Sciences and four business organisations and a university in Romania, with funding from the Phare-CBC programme. The database of business support compiled by this project can now be accessed through the HVTK website. Rural Innova Partners in Rural Innova include Writtle College and the North Great Plain Rural Development Agency. The Rural Innova project (www.rural-innova.org) was established with INTERREG IIIC funding at the beginning of 2005. Its partners recognise that the development potential of rural areas which are based on resources other than those of agricultural production are not well evaluated. The project is looking at new forms of (nonagricultural) rural development that have been implemented within the frame of the regional policy of the Community by all the public actors of the EU, particularly at the regional level. In addition to management, the project includes the following components: • “Population” will identify the actions which can improve the welcome, mobility, integration, and retention of people in rural territories • “Economic activities” will identify the innovative economic activities likely to be initiated in rural areas and to define development strategies • “Services to the population” will determine what type, what level, and what quality of services are necessary in these territories • “Governance and sustainable development” will identify the tools and methods of strategic analysis, of territorial prospective, of leading and of evaluation of rural development policies. The last component is of particular importance. The need to carry out ex-ante, midterm and ex-post evaluations of rural development policies, programmes and policies, to ensure their effectiveness and efficiency, is becoming increasingly important. During the course of the project, partners from Belgium, France, Hungary, Lithuania, Portugal, Spain and the UK have exchanged expertise in this subject and a dissemination event for organisations with an interest in rural development is scheduled for Debrecen in June 2006. The Royal Palace at Savarsin, Arad County, Romania

Figure 2

14

Royal Savarsin The Royal Savarsin Project (www.royal-savarsin.ro) is centred on Savarsin Castle and Park which are owned by the Romanian Royal Family (Fig. 2). Writtle College is overseeing the development, funding and project management of the project and is working in partnership with Arad County Council and Banat’s University of Agriculture and Veterinary Medicine, Timisoara. The rationale behind the project is to use the Royal Estate as the hub for the sustainable development of the surrounding rural area. The property is situated in the eastern region of Arad County in Savarsin Commune which is approximately 86 km east of Arad and approximately 50 km west of Deva. Savarsin Commune comprises the main commune and nine villages with a total population of 3 500 people. At the present time this is an ageing population with many young people seeking employment in Arad, Deva or Timisoara. Focused, relevant rural development initiatives are planned that will improve the economic standing and employment prospects of the people of Savarsin village (Table 1). Rural development activities planned for the Royal Savarsin Project, Romania Category Tourism

• • • •

Crafts

•

Education

•

Housing

•

Medical Assistance

• •

Table 1

Activity Restore Savarsin Castle and Park Create a tourist development attraction centred on the Park and general village environment that will attract national, regional and international tourists that are in transit (tea rooms, souvenir shop, museum and restaurant) Provide controlled access to villagers and tourists Design, develop, construct and manage a range of tourist facilities providing accommodation Plan, develop and implement a Craft Skills Development Strategy that will assist Savarsin villagers create, manufacture and market a range of products and services that will support a developing eco tourism business strategy Provide improved vocational education and supporting services within the environs of Savarsin village Assist the local authorities in providing proper locations for the disadvantaged persons that are living in the “social houses” Rehabilitate local housing, retail outlets and local community buildings Improve local utility services and amenities so that current and forecast EU legislative standards are implemented and maintained

The Royal Savarsin Project is undoubtedly one of the most exciting and dynamic rural development projects in Romania and HVTK will continue to disseminate news about its progress. Agricultural Diversification in the Eastern Region As its name suggests, the purpose of the Agricultural Diversification in the Eastern Region (ADER) project (www.ader.org.uk) is to provide farmers with a co-ordinated range of business training, advice and support. This support is designed to help them to diversify their businesses, in many cases away from primary agricultural production, in response to changes in the policy, economic and legislative environment. ADER serves the entire East of England Region (Fig. 3). It represents a consortium consisting of four key groups, farming organisations (NFU), agricultural colleges (including Writtle College), government agencies (e.g. East of England Regional Development Agency) and FARMERS themselves. Being run by farmers for farmers, ADER is widely accepted and trusted and has to date worked with over 2,000 farmers from across the region. 15

The East of England Region, UK

Figure 3

ADER aims to be the first port of call for all farm development requirements in the region. The programme provides high quality training and skills including free beginner’s computer courses and a series of other heavily subsidised short courses supported by workshops and seminars, one-to-one on-farm business support and visits to diversified farms. Through these activities farmers learn how to assess their diversification options and to develop a business plan and a bid for grant aid. No comparable project is known to exist in the Hungary-Romania cross-border region. In view of the threats and opportunities presented by EU accession coupled with the continuing process of change in rural areas, the time may now be right for agricultural education institutions to join forces with farming organisations and relevant government agencies to implement such a project. CONCLUSIONS

This brief review of five, quite different rural development projects has identified one common theme. In all cases, a Rural Development Consortium has been formed. Each consortium includes educational institutes and rural development practitioners as partners. In each project the entire, integrated approach is much more important than any single element. Genuine, effective communication between stakeholders must be achieved to help local people to implement local solutions. Rural Devlopment Consortia that link academia with rural development practitioners can turn policy into reality by implementing sustainable rural development projects and at the same time can “feed back” expertise to train future rural development experts. REFERENCES Brundtland, G.H., 1987. Our Common Future. Report of the World Commission on Environment and Development. Oxford: Oxford University Press. ISBN 0-19-282080-X. Countryside Agency, 2004. The State of the Countryside 2004. Cheltenham: Countryside Agency. Fieldsend, A.F., Nyizsalovszki, R, & MacAskill, J.A., 2004. Rural renaissance - a strategy for integrated rural development in eastern central Europe. Buletinul USAMV-CN, A, 60/2004 pp 7-12. ISSN 1454-2382. Lessons to be Learned Inquiry 2002. Foot and Mouth Disease 2001: Lessons to be Learned Inquiry HC Paper 888. London, Stationery Office. Nagy, J. és Baranyi, B., 2005. A Debreceni Egyetem szerepe a regionális fejl désben. In: Buday-Sántha A, Erd si F, Horváth Gy (szerk.) Évkönyv, 2004-2005, Pécs: Pécsi Tudományegyetem. pp. 203-213. (Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola; II.)

16


AZ AGRÁRTÁJRA JELLEMZ SÖVÉNYEK, FASOROK LEHETSÉGES SZEREPE AZ SZI BÚZA HATÉKONY, ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉSÉBEN Szarvas Péter és Bozsik András Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Növényvédelmi Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: biotóphálózat, diverzitás, hasznos ízeltlábúak, környezeti terhelés, szi búza, sövény, szegély, szegélyhatás Összefoglalás: a sövények, mint a táj elemei hozzájárulhatnak a természetközelibb, kisebb környezeti terheléssel járó gazdálkodás megvalósulásához. Támogatják az agrártáj biológiai önszabályozásának növelését, a növények egészséges fejl dését és ezáltal természetes ellenálló képességének növelését, a biodiverzitás fenntartását, összességében a hosszútávon m ködtethet termelést. BEVEZETÉS

A vidéki táj, a mez gazdaságilag m velt területek képéhez évszázadokon át hozzátartoztak a telekhatárokat kijelöl szegélybiotópok. Gondoljunk a mezsgyékre, sövényekre, fasorokra. Ezeknek azonban más feladata is volt. A gazdák, anélkül, hogy erre külön figyeltek vagy tudatában lettek volna, növelték ill. fenntartották a faji sokféleséget, biztosították az adott terület jellemz növény- és állatfajainak túlélését. Ez nemcsak a táj változatosságának szempontjából fontos, sokkal messzebb vezetnek a szálak. Az ökológiai alapú környezetgazdálkodás hosszú távon is fenntartható, a környezetre még elviselhet terhet helyez, egészségesebb környezetet biztosít, és végterméke is használhatóbb – pl. élelmiszerbiztonság szempontjából. Hogyan kapcsolódik a természetközeli gazdálkodás a fenntarthatósághoz? Ennek megválaszolásához tekintsük át az ökológia egyik alapgondolatát: a minden él t és élettelent magában foglaló rendszer optimális m ködéséhez szükség van annak minden elemére. Ha néhány összetev hiányzik, a m ködés – bár zavartan, de - fennmarad. Ha azonban egy határértéknél több iktatódik ki, a rendszer összeomlik. Ilyen bizonytalan egyensúlyi állapotban vannak a mesterségesen kialakított agrár-ökoszisztémák: csak folyamatos anyagés energia bevitellel tarthatók fenn (Ángyán és Menyhért, 2004). Ha azonban közelítünk a természetes rendszerhez – azaz megpróbáljuk azokat leképezni, minél több sajátosságukat átmenteni -, annál hatékonyabb lehet a terület önszabályozó képessége, annál kisebb ráfordítást igényelhet a fenntartása. Ezt támasztja alá számos kutató véleménye is. Munkánk során ezek helytállóságát igyekszünk vizsgálni, miszerint a mez gazdasági term területekre a szegélyükön elhelyezked sövények, fasorok el nyös hatást gyakorolnak-e. Ennek mibenléte igen összetett. Mind az él , mind az élettelen környezeti elemek a természetes viszonyoknak megfelel en megváltoztatott tulajdonságai a termés mennyiségét növel hatást eredményezhetnek. Egyrészt a növényi kártev k természetes ellenségeinek – hasznos szervezeteknek, f leg ízeltlábúaknak - nyújtanak menedéket az ilyen biotópok, másrészt csökkentik a szél hatását, és a víz megtartásában is szerepet játszanak (Bozsik, 1994). Igen fontos a közvetlen és közvetett környezet- és természetvédelmi jelent ségük is: a fenti okok miatt csökkenthet a kijuttatandó kemikáliák – növényvéd szerek és m trágyák – 17

mennyisége, így csökken a talaj, a vizek és a leveg szennyezettsége, a defláció, az öntözés mértéke, de a - gyakran figyelmen kívül hagyott - zajszennyezés is kisebb lesz (Thyll, 1996). Ezen kívül a biotóphálózat él helyet, terjedési útvonalat, menedéket jelent számos növény- és állatfajnak. A terület diverzitása n , tájra jellemz elemekkel gyarapszik. Összességében a környezeti terhelés csökken. Amennyiben sikerül igazolni a fenti állításokat, a várható eredmények tükrében távlati célunk az, hogy kialakítsunk egy olyan térstruktúrát, ahol • a sövények hatását is figyelembe vesszük a táblaméret kialakításánál (a technológiai szempontok mellett), • a fasorok leghasznosabb típusait alkalmazzuk (faji összetétel, struktúra, méret, kor, kezelés szerint), • létrehozzuk egy biotóphálózat alapjait, amiben a tájra jellemz növény- és állatfajok megtelepedhetnek és elterjedhetnek, • összességében egy természetközeli, kis környezeti terheléssel bíró gazdálkodást alakítunk ki. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

szakirodalom a mez gazdasági erd sávok, sövények szerepének megítélésében meglehet sen ellentmondásos. Egyes szerz k kiállnak amellett, hogy a sövények el nyös hatást gyakorolnak a termesztett növényekre: megfogják a szelet, segítenek a vizet megtartani, menedéket nyújtanak a növényi kártev kkel táplálkozó természetes ellenségeknek stb. (Pfiffner et al., 2000; Lee et al., 2001; Báldi-Kisbenedek, 1994). Ennek eredményeként a szegélyt l bizonyos távolságban futó sávban a növények termése nagyobb lehet, mint a tábla belsejének átlaga. Ez a grádiensszer en követhet hatás a sövénymagasság tíz-tizenötszöröséig mutatható ki (1. ábra). A fellelhet

A sövények mez gazdasági term területek gabonatábláinak hozamára gyakorolt hatása a tábla szélét l annak belseje felé mért távolság függvényében 1. ábra

18

Más források (Lavers et al., 1996; Pienkowski et al., 1996) növényi kompetícióra (árnyékolás, vízfelvétel, stb.) hivatkozva károsnak tekintik a fás-bokros szegélyek jelenlétét. A különböz megfigyelések, mérések mást-mást igazolnak. Munkánk során arra törekedtünk, hogy széleskör méréseken alapuló, saját álláspontot alakítsunk ki. ANYAG ÉS MÓDSZER

A sövények szi búza termésmennyiségére gyakorolt hatásának közvetlen kimutatását t ztük ki célul. Egyik legjobban mérhet paraméterként a szemtermés tömegének megállapítását, összehasonlítását választottuk. A vizsgálat adatbázisát négy terület megfigyelései adják. Itt a 2005-ös év során betakarítás el tt vettünk mintákat. Területenként a tábla szélét l a belseje felé haladva háromvagy ötméterenként gy jtöttünk 20-20 kalászt. Az ismétlésszám négy volt, azaz egyazon táblán egymástól 50 m-es távolságban vettünk ugyanazzal a módszerrel mintát (2. ábra). A mintákat kicsépeltük, és minden adagból 200-200 szemet számoltunk ki. Ezek tömegének mérése képezte számításaink alapját. A kapott értékeket kis csoportokba rendeztük a sövényt l való távolság szerint. Ezek átlagát egytényez s varianciaanalízissel hasonlítottuk össze (Sz cs, 2002, Sváb,1981). A kísérleti területek jellemzése: 1., A hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet tulajdonában lév , Tócó-patak mellett elhelyezked búzatábla, amit magas k ris fasor övez. A fák hozzávet leg 20 m magasak, törzsük vastag, alsó ágaik 1,5-2 m magasan n nek. Cserjeszintje változó: hol fejlett (bodza és galagonya található benne), másutt teljesen hiányzik. Aljnövényzetében sok a csalán és az egyszik ek. A táblát három oldalról – U-alakban - körbeveszik a fák. A fasor északról nyitott. Jelölése: TÓCÓ. 2., Debrecen mellett, az Agrárgazdaság Kft. három táblája. 2/a: Az els t egy hat éve újrasarjadt akácos kíséri, mely 25 m széles, magassága kb. 3 m, párhuzamos az uralkodó széliránnyal és a táblától 6 m széles földút választja el. A term terület déli fekvés , tehát sem szélfogó, sem árnyékoló hatása nincs. Jelölése: TG I. A mintavételi eljárás sémája

2. ábra

19

2/b: Akác és lepényfa dominanciájú, összetett, többszintes fasor található itt. Magassága kb. 6 m, a lombkorona szélessége 8 m. Iránya mer leges az uralkodó szélirányra (észak-déli). A vetés közvetlenül a sövény mellett van keleti oldalon – tehát délután árnyékolt -, nem választja el út. Jelölése: TG II. 2/c: Akác, mezei juhar és kései meggy f állományalkotó fafajokkal, fekete bodzával, fejlett gyepszinttel rendelkez , összefügg , 25 m széles, kb. 8 m magas fás-bozótos növényzet van L-alakban a tábla mellett (kelet-nyugati, ill. észak-déli lefutású). A vetés észak-keleti fekvés , tehát árnyékolt és szélvédett. Itt sincs beékel dve út. A sarokban elhelyezked területet vizsgáltuk. Jelölése: TG III. EREDMÉNYEK

Az 1-4. táblázatban foglaltuk össze a mérések és számítások eredményeit. Feltüntettük az adott ponton a magtömeg átlagértékeit, a szignifikáns differencia értékét és az F-próbából levonható a következtetést, miszerint az els , második, harmadik és negyedik csoport átlagtömege mutat-e szignifikáns eltérést. Az indexben szerepl eltér bet k jelentése: az F-próba P=5%-os szinten szignifikáns eltérést igazolt. szi búza szemtermés tömegének (g/200db) változása a sövényt l való távolság függvényében. 1. táblázat TG I. Sövényt l való távolság függvényében kialakított csoportok (sávok) 1 2 3 4 SzD5%

Szemtermések átlag tömege 19.295a 20.181b 20.093b 20.537b 0.469

szi búza szemtermés tömegének (g/200db) változása a sövényt l való távolság függvényében. 2. táblázat TG II. Sövényt l való távolság függvényében kialakított csoportok (sávok) 1 2 3 4 SzD5%

Szemtermések átlag tömege 20.275a 21.57b 21.86b 21.87b 0.61

szi búza szemtermés tömegének (g/200db) változása a sövényt l való távolság függvényében. 3. táblázat TG III. Sövényt l való távolság függvényében kialakított csoportok (sávok) 1 2 3 4 SzD5%

Szemtermések átlag tömege 21.041a 21.415a,b 21.47b 21.549b 0.41

20

szi búza szemtermés tömegének (g/200db) változása a sövényt l való távolság függvényében. 4. táblázat TÓCÓ Sövényt l való távolság függvényében kialakított csoportok (sávok) 1 2 3 4 SzD5%

Szemtermések átlag tömege 20.525a 21b 20.89b 21.01b 0.25

AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

Els dleges tapasztalatok • Az eredmények értékelésénél kit nik, hogy minden esetben a sövényhez legközelebb álló sáv termése a bels két l szignifikánsan eltér, azaz egyértelm en kimutatható a tábla szélének kisebb termésátlaga. • Összességében kijelenthetjük, hogy mind a négy megfigyelt területen a tábla belseje felé haladva a termés növekedésének tendenciája figyelhet meg. Tekintettel arra, hogy a stagnáló, azaz beállt, átlag szerinti termésre utaló eredményeket nem kaptam, valószín síthet , hogy további mélységekben is kellett volna mintát venni. Valószín leg ezekkel kimutatható lenne az átlagra jellemz , a sövényhez közelebb húzódó sávban mért maximális terméshez viszonyított csökkenés. • A következ kísérletsorozatban a tapasztaltak miatt a sövény magasságának nem csak a tíz-tizenkétszeres, hanem kb. hússzoros mélységéig fogunk mintákat venni. Két, szemközti, egymáshoz közel elhelyezked fasor termésre gyakorolt hatásának összeadódása 3. ábra

21

További befolyásoló tényez k • A tábla szélének kisebb termése – szegélyhatás - csak részben köszönhet a sövény kompetitív jellegének. Erre bizonyíték a TG I. terület, ahol a beékel d út miatt a sövény nem gyakorol jelent s hatást a búzára, mégis tapasztalható a jelenség. • Külön ki kell emelnem a TÓCÓ területet. A fák magasságából adódóan a feltételezett el nyös hatás a táblában befelé haladva akár 200 m-ig is kimutatható lenne, és ez után mérhetnénk a kisebb, az állomány belsejére jellemz átlagot. A terület azonban kicsi, a szemközti fasorok miatt a csökkenési szakasz nincs meg, így a szélét l befelé haladva – indokoltan – csak a görbe emelked szakaszát láthatjuk a grafikonon (3. ábra). • A TG III. és TÓCÓ területeket összevetve kit nik, hogy a – nagyjából – derékszöget bezáró sarkok közelében lév termésátlagok a két helyen eltérnek: a sövényt l számított második övezet a TG III. esetében oly kis mértékben tér el mind az els , mind a harmadik sáv termését l, hogy szignifikáns különbség nem mutatható ki. Ezzel szemben a TÓCÓ területen igen. Ennek valószín leg az a magyarázata, hogy a TG III.-nál a fasor biomasszája sokszorosa a TÓCÓénak, így a sarokban a kompetitív – terméscsökkenést okozó – hatás sokkal er sebb, nagyobb mélységig mutatható ki (4. ábra). A derékszöget bezáró sövények saroknál történ mintavételi sémája

4. ábra

KÖVETKEZTETÉSEK

Összességében kijelenthetjük, hogy a kutatás során a bevezet ben említett feltételezéseket csak részben sikerült igazolni. Emiatt a helyszíneken további pontosított vizsgálatok szükségesek. Figyelembe véve a téma nemzetgazdasági jelent ségét, érdemes lenne országos felmérést indítani a meglév fasorokat, sövényeket (mennyiség, méret, kor, összetétel, életközösség, kezelés, biomassza, stb.) illet en, és a tapasztalatok birtokában az

22

adott tájra jellemz , a terület adottságainak és igényeinek megfelel fás sávok telepítését szorgalmazni. Ezeket folyamatosan tanulmányozni kellene annak érdekében, hogy azok hatását mélyebben megértsük, és szegélybiotópok hasznos befolyását minél nagyobb területre kiterjeszthessük. HIVATKOZÁSOK Bozsik, A. 1994. Impact of vegetational diversity REDIA, LXXVII (1), 69-77 Báldi, A., Kisbenedek, T. 1994. Comparative analysis of edge effect Acta Zoologica Academiae Scientiarium Hungaricae 40 (1), 1-14 Sz cs, I. 2002. Alkalmazott statisztika, Agroinform Kiadó Sváb, J. 1981. Biometriai módszerek a kutatásban, Mez gazdasági kiadó Thyll, Sz. 1996. Környezetgazdálkodás a mez gazdaságban Duhme, F., Pauleit, S. and Baier, H. 1997. Quantifying targets for nature conservation in future European landscapes. Landscape and Urban Planning 37 (1-2), 73-84. Pfiffner, L., Luka, H. 2000. Overwintering of arthropods in soils of arable fields and adjacent semi-natural habitats. Agriculture, Ecosystems & Environment 78 (3): 215-222. Lavers, C. P., Haines-Young, R.H. 1996. Using models of bird abundance to predict the impact of current landuse and conservation policies in the flow country of Caithness and Sutherland, Northern Scotland. Biological Conservation 75 (1): 71-77. Lee, J. C., Menalled, F. D. and Landis, D. A. 2001. Refuge habitats modify impact of insecticide disturbance on carabid beetle communities. Journal of Applied Ecology 38: 472-483. Pienkowski, M. W., Bignal, E. M., Galbraith, C. A., McCracken, D. I., Stillman, R. A., Boobyer, M. G. and Curtis, D. J. 1996. A simplified classification of land-type zones to assist the integration of biodiversity objectives in land-use policies. Biological Conservation 75 (1): 11-25. Ángyán, J., Menyhért, Z. 2004. Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás, Szaktudás Kiadó.

23


A NYÍRSÉGI RÉGIÓ ER FORRÁSAINAK VIZSGÁLATA Hadházy Ágnes Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató Központ, 4400 Nyíregyháza, Westsik u. 4-6. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: természeti-, társadalmi-, gazdasági er forrás Összefoglalás: A Nyírségi Régió er forrásainak vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy a természeti er források közül kiemelked jelent ség a gyümölcstermesztés, a gyümölcsültetvények aránya meghaladja a megyei és az országos átlagot is. A Térség el nye még, hogy a humáner forrás fejlesztéséhez fejlett oktatási infrastruktúrával rendelkezik. A Térség számára a földrajzi helyzete hátrányos, mert az ország legkeletibb határán helyezkedik el, de el ny lehet Ukrajna és Románia közelsége, mely kétoldalú kapcsolatok és interregionális programok kialakítását teszi lehet vé. BEVEZETÉS

Egy település, kistérség, régió fejlettségét a meglév er források mennyisége határozza meg. Minden térség sajátos er forrás potenciállal rendelkezik, ezért a fejlesztési stratégiák kidolgozása el tt részletes er forrás elemzésre van szükség, hogy a meglév er források fenntartható módon hasznosíthatók legyenek. Buday az er forrásokat három nagy csoportra osztja; természeti, társadalmi és gazdasági er forrásokra. Ezek az er források komplex egységet alkotnak, és szoros összefüggésben vannak egymással. A természeti rendszerben fejl dött ki a társadalom (humán er forrás), melynek egyik f tevékenysége a saját anyagi javait biztosító gazdálkodás, valamint annak összességét jelent gazdaság (gazdasági er forrás). Természeti er forrásnak tekintjük a társadalom számára ingyenesen rendelkezésre álló természetes eredet anyagi javakat és jelenségeket, mely a társadalom fennmaradásához nélkülözhetetlen és közvetlenül vagy közvetve gazdasági jelent séggel bír (Buday, 2002). A humáner forrásnak a gazdaság minden szektorában kiemelt jelent sége van. A humáner forrás vizsgálatánál meg kell említenünk a társadalmi t két, mely az emberi kapcsolatokban rejlik, és a tudást, melyet Keviczky kimeríthetetlen er forrásként definiál (Keviczky, 2001). Fehér a vidékgazdaság humán er forrásainak három szintjét különíti el; els szinthez sorolja a vidéki embert és az általuk alkotott közösséget, második szinthez a települést és a munkaer t, és a harmadik szinthez a térben és id ben változó szükségleteket (Fehér, 2005). MÓDSZER

Dolgozatomban egy Nyírségi kistérség, nevezetesen az Els Nyírségi Fejlesztési Társaság (Továbbiakban: Társaság) 17 településének er forrásait elemzem. Az er forrásokat három nagy csoportra osztom: természeti, társadalmi és gazdasági er forrásokra. A természeti er források közül csak a legf bb „Agrárer forrásokat” (földhasználat, a szántóterület aranykorona értéke, mez gazdasági terület nagysága, számosállat mennyisége) mutatom be. Az elemzésemet a 2000. évi Országos Mez gazdasági Összeírás és a településstatisztika adatai alapján végzem.

24

A társadalmi és gazdasági er forrásokat és azok változását a 2000, 2001 és 2004-es településstatisztikai adatok alapján elemzem. EREDMÉNYEK

Természeti er források a Nyírségi térségben: „Egy térség mez gazdasági hasznosíthatóságát a területének m velési ágak közötti megoszlása tükrözi” (Máté, 1999). A Társaság területén a legfontosabb m velési ág a szántó, amely a mez gazdasági terület 63 %-a (1. táblázat). A gyümölcsös és kert aránya 8,2 %, az országos átlagtól nyolcszor, a megyei átlagtól négyszer nagyobb. Az Európai Uniós csatlakozásunkat megel z néhány évben az ültetvénytelepítési támogatási program hatására 30 %-al n tt a gyümölcsültetvény területének nagysága. A gyümölcstermelés és piacrajutás feltételeinek javítása érdekében a gazdák pályázati forrásokból nem csak intenzív gyümölcsültetvényeket, hanem korszer h t tárolókat is építettek. A sz l aránya 0,2 %, nem jelent s a térségben. A rét-legel területe 8,2 %, alacsonyabb, mint az el z évtizedekben. A rét-legel területének csökkenése magyarázható a térség tömegtakarmányt fogyasztó állatállományának csökkenésével is. A mez gazdasági terület aránya 79,6 %. Az erd területének aránya 15,9%. Ez az érték alacsonyabb az országos (19 %) és az Európai Unió átlagánál (30 %). Az elmúlt években az agrárkormányzat a Nyírségi Kistérségben is támogatta az alacsony term képesség területek erd sítését. A m velés alól kivett területek aránya 4,5 %, alacsonyabb az országos és a megyei átlagnál. M velési ágak aránya a Társaság településein (2000-ben) M velési ágak Arány (%)

Szántó Gyümölcsös, Sz l kert 63

8,2

Rétlegel

0,2

8,2

Mez gazdasági ter. 79,6

1. táblázat

Erd

Nádas

M v. alól kiv.

Összes terület

15,9

0,1

4,4

100,0

Forrás: 2000. Évi Mez gazdasági Összeírás

A Társaság térségének szántóterülete gyenge min ség , hektáronként átlagosan 14,28 aranykorona. Az egy lakosra jutó mez gazdasági terület nagysága 0,61 hektár, mely 1,5- szer nagyobb az Európai Unió átlagánál. Az egy hektár mez gazdasági területre jutó számosállat igen alacsony, 0,29 db. Társadalmi er források a Nyírségi térségben:

A Társaság 17 településének átlagát tekintve a lakónépessége 2000 és 2004 között 176 648 f r l 176 022 f re, azaz 626 f vel csökkent (2. táblázat). Az egy négyzetkilométerre jutó lakosság létszáma 195 f r l 194 f re változott a vizsgált id szakban. Az élveszületés szám csökkent; 2000. évben 100 f vel születtek többen (1793 f ), mint 2004-ben (1693 f ). A halálozási szám kedvez en alakult, 2004-ben kevesebben haltak meg, mint 2000-ben. A természetes szaporodás mindkét évben negatív volt, 2000-ben -67 f , 2004-ben -99 f . A belföldi vándorlási különbözet is negatív volt mindkét évben, 2000-ben -44 f , 2004-ben 529 f .

25

A Társaság demográfiai mutatóinak változása 2000 és 2004 között Demográfiai mutatók Lakónépesség az év végén (f ) Egy km2-re jutó lakos Élveszületés (f ) Halálozás (f ) Természetes szaporodás (f ) Belföldi vándorlási különbözet (f )

2000 176 648 195 1 793 1 860 -67 -44

2. táblázat

2004 176 022 194 1 693 1 792 -99 -529

Forrás: KSH, 2000, 2004.

A lakosság életkor szerinti megoszlása a Társaság településeinek átlaga alapján: a 6 év alattiak aránya 3,8 %, 6-14 évesek aránya 10,2 % és a 60 év fölöttiek aránya 16,9 % volt. A lakosság elöregedésének mértéke az országos átlaghoz hasonló. A mez gazdaságban foglalkoztatottak aránya 9,8 %, a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 56,1 % volt 2001-ben. A munkanélküliek aránya 8,97 % volt 2002-ben. A lakosság létszáma és a munkanélküliek száma fordított arányban van egymással; a 2000 f nél kevesebb lakosú településeken 10- 14 %-os, a 2000-3000 f közötti lakosú településeken 10,3-11,4 %-os, a 10000 f nél nagyobb településeken 7-8,7 %-os a munkanélküliség. Az oktatási infrastruktúra minden eleme, - az általános iskolától a fels oktatásig bezárólag – megtalálható a térségben. A Társaság a középtávú fejlesztési tervében az alábbi célkit zéseket határozta meg: - a tömegképzésr l a min ségi képzésre kell helyezni a hangsúlyt, meg kell teremteni a feln ttképzés, az élethosszig tartó tanulás lehet ségét, segíteni kell a halmozottan hátrányos helyzet vagy sérült emberek beilleszkedését. Térségben iskolaépítéseket, informatikai hálózat kiépítést és korszer sítést valósítottak meg pályázati forrásokból az elmúlt id szakban. A települési infrastruktúra a gazdaság m ködéséhez, a versenyképességhez, a lakosság életviteléhez, életm ködéséhez nélkülözhetetlen és szükséges. A közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya 2000-t l 2004-ig 93 %-ról 94 %-ra n tt, a közcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya 52 %-ról 68 %-ra n tt a vizsgált id szakban. A gázhálózatba kapcsolt lakások aránya 71 %-ról 76 %-ra változott. A Térség központi településén, –Nyíregyházán- megépítették a biológiai szennyvíztisztítás és a szelektív hulladékgy jtés infrastrukturális hátterét. A települési infrastruktúra-fejlesztéseket dönt en pályázati forrásból valósították meg az önkormányzatok. Gazdasági er források a Nyírségi térségben: A m köd vállalkozások száma 2000 és 2004 között 16 289- r l 22 803-ra n tt (3. táblázat). Az egyéni vállalkozások aránya minkét évben magasabb volt (62-62 %), mint a társas vállalkozások aránya. A Társaság m köd vállalkozás számának változása 2000 és 2004-ben Vállalkozás M köd vállalkozás szám (db) Ebb l Tárdas vállalkozás (db) Egyéni vállalkozás (db)

2000 16 289 6 160 10 129

3. táblázat

2004 22 803 8 638 14 165

Forrás: KSH, 2000, 2004.

26

Az elmúlt tíz évben a legtöbb fejlesztési forrás a kis- és középvállalkozások fejlesztésére érkezett a térségbe. A vállalkozásfejlesztés hozzájárul a termelés versenyképességének növeléséhez és a munkahelyek számának növekedéséhez is. A kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma 1990 és 1995 között 5-6 szorosára n tt, 1995-t l 2004-ig a növekedés üteme lelassult. Ez magyarázható a multinacionális üzletláncok (hiper,- és szupermarketek) megjelenésével. A 2002-évi adóbevallás alapján a térségben az ezer forint jövedelemre jutó befizetett adó 258,5 Ft, az ezer forint jövedelemre jutó adókedvezmény 39,1 Ft, az egy millió forintra jutó új eszközberuházás 250,8 Ft, valamint az ezer forintra jutó vissza nem térítend támogatás 51,1 Ft volt. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az egy f re es új eszközberuházás igen alacsony volt a vizsgált id szakban. KÖVETKEZTETÉSEK

A Nyírségi Kistérség az er forrásai és a pályázati forrásokból megvalósított programjai hatására Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legfejlettebb kistérsége lett. De az ország fejlett régióihoz viszonyítva fejletlen térségnek számít. A fejletlenségének az oka, hogy még mindég igen magas a munkanélküliek aránya, magas a mez gazdasági foglalkoztatottak és alacsony a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya és nem eléggé fejlett a települések infrastruktúrája. A demográfiai mutatói az - országos átlaghoz hasonlóan – kedvez tlenek. A térség hátránya, hogy az ország legkeletibb megyéjében (periférián) helyezkedik el, de el nye is hogy itt halad át a keleti országokba men f közút- és vasúthálózat, amely logisztikai csomópontok kiépítését teszi lehet vé. A keleti országok (Románia, Ukrajna) közelsége interregionális kapcsolatok kiépítésére ad lehet séget. HIVATKOZÁSOK Buday, S. A., 2002. Környezetvédelem-Vidékfejlesztés-Agrártermelés Habilitációs el adások. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-Tudományi Kara, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs. 175 o. Fehér, A., 2005. A vidékgazdaság és a mez gazdaság. Agroinform Kiadó, budapesz, 1-336. o. Keviczky, L., 2001. A kimeríthetetlen er forrás: a tudás. Magyar Tudomány, 2. sz. (http://www.matud.iif.hu/01feb/keviczky.html. 2004.11.17.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Statisztikai Évkönyve, 2000. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Igazgatósága. Nyíregyháza, 2001. 1-386. p. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Statisztikai Évkönyve, 2004. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Igazgatósága. Nyíregyháza, 2001. 1-390. p. Máté, F., 1999. A mez gazdaság szerepe a halmozottan hátrányos helyzet térségek fejlesztésében. „Magyarország az ezredfordulón.” Stratégiai Kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya, Budapest, 29-36. o. Országos mez gazdasági Összeírás, 2000. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.

27


A FENNTARTHATÓ VIDÉKFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHET SÉGEI1 Gáthy Andrea Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdaságtani és Közgazdaságtani Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. E-mail [email protected] Kulcsszavak: fenntarthatóság, vidékfejlesztés, 2007-2013-as költségvetés, támogatási jogcímek Összefoglalás: Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) reformjai során a piacpolitika mellett egyre hangsúlyosabbá vált a vidékfejlesztés kérdésköre, a vidéki térségek megóvása, a népesség megtartó és eltartó szerepének növelése, a vidék természetes állapotának fenntartása. Az Unió tagállamainak nemzeti fenntartható fejl dési stratégiái is kiemelten kezelik a vidékfejlesztés problémakörét. Mind a politika, mind a stratégiaalkotás és a tervezés terén dolgoznak ki a vidékfejlesztésre vonatkozó célkit zéseket, azonban az elvek és a gyakorlati lépések gyakran nincsenek egymással teljes mértékben összhangban. Az Unió következ id szakra (2007-2013) vonatkozó, a Tanács által már elfogadott költségvetési tervezete azt mutatja, hogy a természeti értékek meg rzésén belüli támogatások dönt része még mindig a CAP I. pilléréhez, a piacpolitikai intézkedésekhez, míg a vidékfejlesztésre vonatkozó II. pillérhez a teljes összegnek csak egy töredéke kerül. A dolgozatban a fenti probléma vizsgálatára kerül sor, azzal a céllal, hogy felmérjem milyen mértékben illeszkednek a célkit zésekhez a költségvetés által meghatározott pénzügyi eszközök. A célokat az Unió agrárpolitikájának elemzése során összevetem az új költségvetés vidékfejlesztési intézkedéseinek csoportjaival és a támogatási jogcímekkel. Végül a magyar vidékfejlesztési célkit zésekhez kapcsolódóan összegzem a hazánk számára fontos tanúságokat. BEVEZETÉS

A fenntartható fejl dés elveinek gyakorlatban való érvényesülése csak abban az esetben valósulhat meg, ha a különböz fejlesztési tervek és koncepciók alapjául szolgál. A fenntarthatóság követelményeinek megfelel vidék- és agrárpolitika kidolgozása egyik f célkit zése az Európai Uniónak. A 2007-2013-as id szakra vonatkozó költségvetéshez kapcsolódó Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alap esetében elmondható, hogy teljes mértékben az EU göteborgi és lisszaboni célkit zéseinek való megfelelés igénye jellemzi, ebb l kifolyólag a fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeit szem el tt tartva került kidolgozásra. Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 2007. január elsejével váltja fel az 1257/1999/EK tanácsi rendeletet és a 2007-2013 közötti id szakra írja el az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának céljait, a vidékfejlesztési prioritásokat és az intézkedéscsoportokat. Egyben meghatározza a partnerségre, a programozásra, az értékelésre, a pénzgazdálkodásra és a monitoringra vonatkozó el írásokat is. Az új rendelethez kapcsolódva újdonságnak tekinthet , hogy minden tagországnak egy egységes nemzeti vidékfejlesztési stratégiát kell kidolgoznia a közösségi vidékfejlesztési stratégia iránymutatásai alapján. A korábbi gyakorlattal szemben ez jelent s egyszer sítést is jelent, hiszen a tagországoknak már nem szükséges több a 1

A tanulmány az OTKA T-046704 sz. pályázatának támogatásával készült.

28

különböz finanszírozási alapoknak megfelel stratégiát elkészítenie a támogatások lehívása érdekében (lásd. korábban SAPARD, AVOP, NVT, NFT Magyarország esetében). A tagországok vidékfejlesztési stratégiái a szintén kidolgozandó nemzeti vidékfejlesztési programok által valósulnak meg. A finanszírozás tekintetében is egyszer södik a helyzet azáltal, hogy a kifizetések egy újonnan létrehozandó egységes Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapból történik. Az új vidékfejlesztési rendelet különösen nehéz feladatra vállalkozik, amikor megpróbálja összehangolni a lisszaboni és a göteborgi prioritásokat. A rendelet célja, hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokra adjon megfelel – közép- és hosszútávra érvényes – választ. Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikáját nyomon követve bemutatható, hogyan vált a Közös Agrárpolitika (CAP) két pillér vé (piacpolitika és vidékpolitika), továbbá az is, hogy a második pillér meger sítésére milyen kísérleteket tettek. Továbbá sajnos az is megfigyelhet , hogy a törekvések ellenére sem tapasztalható jelent s el relépés abban, hogy a támogatásokon belül növekedjen a vidékfejlesztési célok részaránya. A VIDÉKPOLITIKA TÉRNYERÉSE ÉS FEJL DÉSE

A Római Szerz dés 39. cikkelye öt pontban foglalta össze a CAP céljait (1. a mez gazdasági termelékenység növelése; 2. a mez gazdasági lakosság részére megfelel életszínvonal biztosítása; 3. az agrárpiacok stabilizálása; 4. az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása; 5. a fogyasztók számára a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása.), melyek között még nem szerepeltek a vidékfejlesztésre és az agrárkörnyezetvédelemre vonatkozó prioritások. Így az 1962-t l m köd CAP közösségi szinten folytatott támogatási politikaként jött létre, mely az ártámogatáson keresztül valósult meg. Miközben a Közös Agrárpolitika a Római Szerz désben megfogalmazott célokat ugyan megvalósította, megsz ntette az élelemhiányt, mindezt egyre komolyabb környezeti, társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági problémák kíséretében tette. Már a kezdetekt l mutatkoztak a program hiányosságai. A mez gazdasági termelésnek otthont adó vidéki térségek, az alapvet en mez gazdasági termelést folytató vidéki lakosság szerepe a támogatáspolitikának is köszönhet en több területen egysíkúvá vált. Ezekben a térségekben a legszükségesebb a vidékfejlesztési intézkedések széleskör megvalósítása. A gazdálkodók lakóhelyük a vidék- és tájmeg rzésében elengedhetetlen feladatot tölthetnek be, mely feladatot külön kell számukra honorálnunk. A mez gazdaság kett s szerepének el térbe kerülése az 1992-es McSharry-reformhoz köthet , amikor is az élelmiszer- és ipari nyersanyag szükséglet megtermelése mellett a mez gazdaság természeti környezet- és tájmeg rzésében játszott szerepét hangsúlyozták. A kétpillér agrárpolitika deklarálása az 1999-es Berlini Csúcson kiemelt jelent ség volt, hiszen ett l kezdve a CAP második pillére a vidékfejlesztés lett a piacpolitika mellett. A „többfunkciós mez gazdaság” meghonosítása érdekében a korábban jellemz , els dlegesen élelmiszertermelés és ipari nyersanyagok el állításán túl már jelent s szerepet szántak a vidéki gazdaságoknak a táj- és környezetvédelemben, a megújítható természeti er források létrehozásában, a biológiai változatosság meg rzésében, valamint a vidéki népesség kulturális, társadalmi és gazdasági életképességének fenntartásában. Az AGENDA 2000 célja eredetileg az volt, hogy az EU f leg termelési támogatásokon alapuló agrárpolitikáját az integrált vidékfejlesztés elvein alapuló közös agrár- és vidékfejlesztési politikává (Common Agricultural and Rural Policy for Europe) alakítsa át, ezáltal létrehozva a CAP második pillérét, a vidékfejlesztést. Így a korábban szétszórt vidékfejlesztési intézkedéseket és szabályozásokat egységesítették, egy rendeletbe foglalták, melybe az agrár-környezetvédelem kérdéseit kötelez érvényükként illesztették be. A változtatás el segíti, hogy a környezet 29

védelmét és a vidék fennmaradását célzó támogatások hozzájáruljanak a közösségi politika mez gazdasági és a környezetvédelmi célkit zések megvalósításához. (Szabó, 2003, 40. o.) A CAP legújabb átfogó reformjának, melyet 2003-ban Luxemburgban hitelesítettek, legf bb céljai között szerepel a vidékfejlesztés, mint második pillér további er sítése, továbbá az ezt el segít pénzügyi háttér meger sítése (pl. moduláció, amikor a jövedelem támogatás fokozatos csökkentése és az ebb l származó összegek a vidékfejlesztésbe való átcsoportosítása történik). Illetve több célban is közvetve megfogalmazódik az agrárkörnyezetvédelem szerepének el térbe helyezése (pl. cross-compliance, amikor is a támogatásokat többek között környezetvédelmi intézkedések betartásához kötik). Már a 2003-as reform során is megfigyelhet volt, hogy az eredeti javaslatnál lényegesen mértéktartóbbak az elfogadott reformlépések, ezáltal nem engedve a vidékpolitika számottev térnyerését a támogatások terén. Ezt jól tükrözi a moduláció esetében az eredeti (20%-os) javaslatnak csupán egyötöde került lefogadásra. Az Unió agrárpolitikájának változása jól szemlélteti, hogyan nyert egyre jelent sebb szerepet az évek során az agrár-környezetpolitika, valamint a vidékfejlesztés. Az Európai Unió agrárpolitikája jelent s változáson ment keresztül, abban a tekintetben, hogy a napjainkban érvényben lév rendszer már nem kizárólag a hagyományos mez gazdasági termelés mennyiségi, majd min ségi voltát preferálja, hanem más választási lehet ségeket is kínál a vidéki lakosságnak. A többfunkciós mez gazdaság kialakításának igénye révén a vidéken él k megélhetési lehet ségei szélesednek, a termelési kultúrá javulhat és jelent s eredményeket érhetnek el a vidék- és a táj meg rzésében, fenntartásában. VIDÉKFEJLESZTÉS A 2007-2013-AS KÖLTSÉGVETÉS TÜKRÉBEN

Az 1698/2005/EK tanács rendelet alapján a 2007-2013-as id szakban az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) koordinálásával történik a vidékfejlesztési intézkedések finanszírozása. A rendelet els dleges célja, hogy a vidékfejlesztési politikát összhangba hozza az Európai Unió göteborgi és lisszaboni stratégiáiban megfogalmazott – több esetben egymásnak ellentmondó, egymás hatását gyengít – célokkal. Ezáltal lehet séget teremtve a régi és kiemelten az új tagállamok számára a fenntarthatóság elveinek megfelel , szerkezetátalakítást igényl az új piacorientált közös agrárpolitika végrehajtásának megfelel mez gazdasági és vidékpolitika kialakítását. Kiemelten kezelik az EU egyéb politikáival való összhang megteremtését. A rendelet nagy el relépést jelent, hiszen megpróbálja az EU mindkét f stratégiájában megfogalmazott célkit zéseket beépíteni az intézkedéseibe, azonban továbbra is elmarad egy fontos kérdésnek az eldöntése. Nem teszi egyértelm en nyilvánvalóvá a két stratégia közötti hierarchiát, hanem továbbra is egymás mellett, egyenrangú súllyal szerepelteti az azokban megfogalmazott célkit zéseket. A stratégiai iránymutatás alapján minden tagországnak ki kell dolgoznia a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervét, amely a kés bbiekben a vidékfejlesztési programok elkészítéséhez nyújt referenciakeretet. Továbbá mind a tagállamoknak, mind a Bizottságnak be kell számolnia a nemzeti és a közösségi stratégia monitoringáról. A vidékfejlesztés támogatásának három f célkit zésnek kell megfelelnie (EC, 2005, 9): a) a mez gazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatása révén; b) a környezet és a vidék min ségének javítása a term föld-hasznosítás támogatása révén; c) az életmin ség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése.

30

A rendelet vidékfejlesztési célkit zései figyelmet fordítanak a gazdasági, a társadalmi és a környezeti problémákra, ezáltal összhangban állnak a göteborgi és a lisszaboni célokkal. A célkit zéseket a rendeletben meghatározott négy tengellyel kell megvalósítani. (1. ábra) A vidékfejlesztés tengelyei 2007-2013

1. ábra

Forrás: Maácz-Kónya, 2004, 53-60. o.

A következ id szak vidékpolitikája három f területre koncentrál: az agrárélelmiszeriparra, a környezetvédelemre és a tágabban értelmezett vidéki gazdaságra és népességre. A jöv vidékfejlesztési stratégiáinak és programjainak a három f tengely és a Leader horizontális tengely mentén kell felépülniük. Az els tengely mentén a versenyképes mez gazdaság, élelmiszeripar és erdészet innovatív, a környezet és a társadalom érdekeit szem el tt tartó, szerkezetátalakító megújulását igényli. A második tengely a természeti er források védelmét és javítását célzó intézkedésekr l, valamint Európa vidéki területeinek nagy természeti értéket képvisel gazdálkodási és erd gazdálkodási rendszereinek és kultúrtájainak védelmér l rendelkezik. A harmadik tengely segítséget nyújt a vidéki térségek helyi infrastruktúrájának és humánt kéjének fejlesztésében, cél minden ágazatban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges feltételek javítása, valamint a gazdasági tevékenységek diverzifikációja. A Leader program, mint negyedik horizontális tengely lehet séget biztosít a vidékfejlesztés innovatív irányítására, az alulról felfelé irányuló megközelítés révén lehet vé teszi, hogy a programok a helyi igényekhez igazodjanak. (EC, 2005) A tengelyekhez támogatási jogcímeket kapcsolnak, melyek részletesen tartalmazzák a tengelyekben meghatározott célkit zések végrehajtásához szükséges m veleteket. A következ kben a támogatási jogcímeket és a jogcímek közötti forrás megoszlást mutatom be a Tanács 1698/2005/EK rendelete és a 2007-2013-as id szakra kidolgozott magyar Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia 1/5-ös változatát felhasználva. A források 31

megosztásának tervezete már jó lehet séget nyújt annak megítélésére, hogy milyen mértékben kívánják támogatni a következ id szakban a fenntarthatóság elveinek megvalósulását a vidékfejlesztésben. AZ ÚJ TÁMOGATÁSI JOGCÍMEK ÉS A KAPCSOLÓDÓ FORRÁSOK MEGOSZLÁSA

Az I. tengely – A mez gazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítását célzó intézkedéseket tartalmazza. Amint a 2. ábrán látható a támogatások szinte felét a szerkezetátalakító fejlesztések (pl. üzemek korszer sítése, új termékek, eljárások, technológiák alkalmazása) finanszírozására szánják, ezáltal igazoltnak látszik a törekvés az innovatív és a környezet érdekeit szem el tt tartó új funkciókat is ellátó gazdaságok kialakítására. A mez gazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javításához kapcsolt támogatási jogcímek tervezett forrásmegosztása

2. ábra

10% 25% 25%

40%

Az ismeretszerzés támogatását és az emberi er forrás javítását célzó intézkedések A fizikai er források szerkezetátalakítását és fejlesztését, valamint az innovációt el segít intézkedések A mez gazdasági termelés és termékek min ségének javítását célzó intézkedések Átmeneti intézkedések a 10 új tagállam számára

Forrás: saját ábrázolás a FMV, 2005, 24-25. o. adatai alapján

Továbbá jelent snek mondható az emberi er forrás képzésére (a szakképzésen túl célként jelenik meg a mez - és erd gazdaságban tevékenyked k korstruktúrájának javítása is, a fiatal termel k támogatásával és a korai nyugdíjazás lehet ségével) és a mez gazdasági termelés és termékek min ségének javítására irányuló támogatások aránya (az intézkedés csoporton belül a közösségi jogszabályoknak való megfelelést és az élelmiszer-min ségi rendszerekben való részvételt, valamint a termel i csoportok létrehozását kívánják támogatni). A versenyképességi tengelyen belül a 10 újonnan csatlakozott tagállam további átmeneti intézkedések finanszírozására kap lehet séget. Ezen belül kiemelten támogatják a termel i csoportok létrehozását (amely tekintetben hazánk is lemaradásban van a régi tagállamokhoz képest), valamint cél a szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok segítése. A környezet és a vidék fejlesztésére vonatkozó II. tengely (3. ábra) a földhasználati kérdésekkel foglalkozik. A mez gazdasági földterületek fenntartható használatát célzó

32

intézkedések körébe a hátrányos helyzet és a hegyvidéki területeken mez gazdasági termelést folytató gazdák támogatása, az agrár-környezetvédelmi- és állatjóléti kifizetések, valamint a nem termel beruházásokra nyújtott támogatások találhatóak. Az intézkedéscsoporton belül kerülnek finanszírozásra a Natura 2000 programhoz és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolt kifizetések. A támogatások f célja a hátrányos helyzetben lév termel k többletköltségeinek és a jövedelem kiesésének kompenzálása. Ezáltal a támogatás el segíti, hogy az említett területeken is gazdálkodjanak, fenntartva a táj kultúrállapotát. Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések az erd telepítések létesítési és fenntartási költségeit hivatottak támogatni. A környezet és a földhasználathoz kapcsolt támogatási jogcímek tervezett forrásmegosztása 3. ábra 15%

85%

A mez gazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések Erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések


A III. tengely – vidéki élet min sége és a vidéki gazdaság diverzifikálása cím szakasz (4 ábra) els sorban a vidéki területeken folyó dönt en egyoldalú mez gazdasági termelést tartalmazó gazdálkodási formák sokszín sítését, a mikrovállalkozások kialakítását és a turisztikai tevékenység ösztönzését támogatja. A másik szintén kiemelked en fontos rész a vidéki életmin ség javítását szorgalmazza. Az intézkedésen belül a vidéki örökség meg rzése és korszer sítése mellett az infrastrukturális alapszolgáltatások körének szélesítését kívánják támogatni. A támogatási jogcím el segítheti a vidéki területek, mint lakóhelyek vonzerejének növelését. A fejlett városi területekre jellemz infrastruktúrának a kiépítése a vidéki területeken a lakosság helyben maradását segítheti el , ezáltal mérsékelve a fenti térségeket sújtó népességszám csökkenést. (4. ábra) A technikai segítségnyújtás a 2000-2006-os id szaknak megfelel en marad, a pályázók számára nyújt továbbra is széleskör segítséget. A támogatás célja, hogy minél többen pályázzanak és a nyertes pályázók a lehet leghatékonyabban teljesítsék a jogcímek által meghatározott követelményeket. A magyar Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégiában erre a célra az egyes tengelyek forrásaiból 4%-ot kívánnak összességében elkülöníteni. (FVM, 2005).

33

A vidéki élet min ségéhez és a vidéki gazdaság diverzifikálásához kapcsolt támogatási jogcímek tervezett forrásmegosztása

4. ábra

15%

50% 35%

A vidéki gazdaságok diverzifikálására irányuló intézkedések A vidéki területek életmin ségének javítására irányuló intézkedések A helyben meglév humán kapacitás fejlesztése


Az agrárpolitika reformjához hasonlóan a vidékpolitika kialakítása során is megfigyelhet , hogyan csökken a vidékfejlesztési célokra szánt összegek aránya. A 2. táblázatból jól látható, hogy a Bizottsági javaslathoz képest a II. „Környezet és Földhasználat” tengelyt l eltekintve minden jogcím esetében csökkent a minimum érték az elfogadott intézkedések körében. A vidékfejlesztési támogatások tengelyek közötti megoszlására tett Bizottsági javaslat és az elfogadott intézkedés a 2007-2013 közötti programozási id szakra vonatkozólag 2. táblázat BIZOTTSÁGI JAVASLAT I.

min. 15%

ELFOGADOTT INTÉZKEDÉS (2005. június) min. 10%

min. 25%

min. 25%

min. 15%

min. 10%

VERSENYKÉPESSÉG KÖRNYEZET, FÖLDHASZNÁLAT DIVERZIFIKÁCIÓ, ÉLETMIN SÉG

III.

LEADER

IV.

min. 7%

LEADER-TARTALÉK

IV.

3%

TAGÁLLAMI MOZGÁSTÉR*

35%

II.

EU-15 min. 5% EU-10 min. 2,5% eltörölték EU-15 50% EU-10 52,5%

Forrás: Katonáné Kovács J., 2006, 39.o.

A Bizottsági javaslat 88,8 milliárd eurót irányzott el 2007-2013-as id szakra a vidékfejlesztési alap támogatására, ez az összeg 2005 decemberében azonban már a 70 milliárd eurót sem érte el. Természetesen ezt az összeget még növeli az I. pillérb l a moduláció révén átcsoportosított euró mennyiség, azonban még ezt beleszámítva is a korábbi javaslatban megfogalmazott szint alatt marad. A régi tagállamok esetében is folyamatos csökkenés figyelhet meg mind az I. mind a II. pillér támogatása tekintetében. (Az els pillér támogatottságának aránya a természeti értékek meg rzésén belül 4/5, míg a második pillérre

34

csak a keretösszeg 1/5-ét szánják) Az el zetes várakozásoknak megfelel en az I. pillérhez kapcsolódó közvetlen piaci támogatások a következ költségvetési id szak alatt fokozatosan csökkennek ezzel párhuzamosan a vidékfejlesztési támogatások a II. pillérben lassan emelkednek, a mérsékelt növekedés inkább az újonnan csatlakozott tagállamok esetében figyelhet meg. A vidékfejlesztési támogatások az el z fejezetben bemutatott konkrét intézkedéscsoportokat, programokat támogat. További hátrányt jelenhet, hogy a piacpolitikával ellentétben a vidékpolitikai támogatásokhoz nemzeti kiegészítésre is szükség van. Összefoglalva a vidékpolitika támogatottsága továbbra is jelent sen elmarad a piacpolitikáétól és a költségvetési tárgyalások egyik legnagyobb vesztese is a vidékfejlesztés, azon belül is az agrár-környezetgazdálkodási támogatások lehetnek. ZÁRÓ GONDOLATOK

A 2007-2013-as id szakra vonatkozó költségvetés vidékfejlesztésre vonatkozó rendelkezései valóban a lisszaboni és a göteborgi stratégiákban megfogalmazott céloknak megfelel en lettek kidolgozva. Egyaránt figyelmet fordítanak a gazdasági, a társadalmi és a környezeti problémákra. A vidékpolitika középpontjába az agrár-élelmiszeripar, a környezetvédelem és a tágan értelmezett vidéki gazdaság és népesség áll. A támogatási jogcímek a vidék versenyképességének javítására irányuló célkit zéseket a környezeti és a társadalmi szempontoknak megfelel en építik be. A magyar Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia 1/5-ös változatában megtalálható finanszírozási megoszlások is jól alkalmazkodnak az uniós elvárásokhoz. Hangsúlyosan kezelik a vidéki gazdaságok diverzifikálását, a nem termel tevékenységek támogatását, a helyi humáner forrás szakképzését, a helyi infrastruktúra fejlesztését, a fenntartható földhasználatot és az innovatív szerkezetátalakító fejlesztéseket. A költségvetési tárgyalások során a természeti értékek meg rzésére szolgáló támogatások kimutatható módon fokozatosan csökkenek. A támogatásokon belül a piacpolitikai pillér támogatottsága továbbra is jelent sen meghaladja a második, vidékfejlesztési pillérre szánt keretösszeget. Ezt az eltérést csak némileg enyhítik az I. pillérb l moduláció címén a II. pillérbe átvezetett összegek. HIVATKOZÁSOK EC 2005. A Tanács 1698/2005/EK Rendelete az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2005. 10.21. FVM 2005. Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia 2006-2013 1/5. változat. Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2005. december 20. Katonáné Kovács Judit 2006. Az agrár-környezetvédelem és a vidékfejlesztés összefüggései az Európai Unióhoz történ csatlakozás tükrében, Debreceni Egyetem ATC AVK, Interdiszciplináris Társadalom- és Agrártudományok Doktori Iskola, Doktori (PhD) értekezés, Debrecen, 2006 Maácz, M. és Kónya, E. 2004. Új vidékfejlesztési politika az Európai Unióban 2007 és 2013 között. A falu. A vidékfejlesztés és a környezetgazdák folyóirata. XIX. évf. Tél Szabó, G. 2003. Az agrár-környezetvédelem egyes közgazdasági aspektusai. Gazdálkodás, 2003. 4. szám XLVII. Évfolyam

35


TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI VIZSGÁLATOK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN Tikász Ildikó Edit, Bainé Szabó B., Balogh P. és Kovács S. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: vidékfejlesztés, település, fejlettség, mutatók, f komponens analízis Összefoglalás: Jelen tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk 20 Hajdú-Bihar megyei település fejlettségét a vidék hármas - gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi -funkciói szerint, az országos átlaghoz képest, a három funkció szerint külön vizsgált mutatók segítségével. Hipotézisünk az volt, hogy az egyetlen mér számként megjelen komplex fejlettség nem tükrözi a települések valós fejlettségét. Ennek a kezdeményezésnek az el zménye négy Hortobágy menti település - Balmazújváros, Hortobágy, Tiszacsege és Egyek - gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi fejlettségének meghatározása volt. Jelen tanulmányban felmutatott eredmények ennek a kutatásnak a folytatását jelentik. Számításainkat az SPSS programcsomagon belül többváltozós statisztikai módszerrel végeztük. A funkciókon belül a mutatókból f komponenseket képeztünk. A f komponensek értékei alapján rangsoroltuk a települések fejlettségét, amely megadta az adott funkción belül a település fejlettségi szintjét. Egy adott funkción belüli f komponensek értéke lehet vé tette az elmaradottság okának feltárását. Meghatároztuk a települések komplex fejlettségi sorrendjét is, mely más sorrendet mutatott, mint külön-külön a funkciók szerint. Vizsgálataink alapján olyan települések is elmaradottnak bizonyultak egy vagy több vidékfunkció szerint, melyek a komplex fejlettség szerint nem. Ez alapján megállapítottuk, hogy a három funkció szerinti vizsgálat alátámaszthatja a fejlesztésre szoruló települések reális és objektív lehatárolását. Településfejlesztési programok készítése el tt érdemes lenne megállapítani a települések fejlettségét, feltárni az elmaradottság okait, és mindezeket beépíteni a településfejlesztési koncepciókba, hiszen ezek megalapozhatják a fejlesztési célok és a jöv kép megfogalmazását. BEVEZETÉS

A települések a történelem során keletkeznek, elt nnek, virágzásnak indulnak, vagy elsorvadnak: állandó változáson mennek keresztül. A változások egyik, pozitívnak min síthet iránya a települések fejl dése, mely többé-kevésbé spontán megy végbe. Ezzel szemben településfejlesztés során a település fejl dését tudatos beavatkozással befolyásoljuk, ami nem csupán mennyiségi, hanem min ségi többletet is jelent a település számára. A településfejlesztés tehát olyan térbeli-fizikai tervezési és operatív tevékenység, amely a település – város és község – társadalmi és gazdasági er forrásainak, környezeti min ségének, m szaki, anyagi és humán ellátásának fejlesztésére irányul, ezzel megteremtve a fenntartható fejl dés érdekében a település lakossága számára az életszínvonal növekedésének, az életmin ség javulásának egyensúlyi feltételeit. A településfejlesztés elemei: a település gazdaságának, gazdálkodásának, a település természeti és m vi környezetének és a település társadalmi viszonyainak fejlesztése (KEREKES, 2002; K SZEGFALVI GY. & LOYDL T, 2001). Mindezeknek azonban az a feltétele, hogy a települések fejlettségét, illetve az elmaradottságát megbízható mutatókkal ki tudjuk mutatni, mely megalapozhatja a különböz fejlesztési források kedvezményezett településeinek objektív lehatárolását.

36

Az elmaradottság olyan relatív fogalom, mely mindig az ország adott gazdasági színvonalától és életkörülményeit l függ; azaz ezekt l való, hosszú id n keresztül meglév negatív eltérésként fogható fel (ENYEDI, 1993). Kistérségek fejlesztése nem nélkülözheti az azokat alkotó települések fejlettségének vizsgálatát. Azt a célt t ztük ki kutatásainkban, hogy Hajdú-Bihar megyei települések fejlettségét gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi szempontból vizsgáljuk az országos átlaghoz képest többváltozós statisztikai módszerekkel. Ennek a kezdeményezésnek az el zménye négy Hortobágy menti település - Balmazújváros, Hortobágy, Tiszacsege és Egyek - gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi fejlettségének meghatározása volt (BAINÉ SZABÓ, 2003; BAINÉ SZABÓ B. - NEMESSÁLYI ZS., 2003). Jelen tanulmányban felmutatott eredmények ennek a kutatásnak a folytatását jelentik. Hipotézisünk az volt, hogy az egyetlen mér számként megjelen komplex fejlettség nem tükrözi a települések valós fejlettségét. A KUTATÁS MÓDSZERE

A hazai kutatások során az elmaradottság és fejlettség vizsgálatát különböz aspektusokból közelítették és közelítik meg a kutatók. Az infrastruktúra fejlettsége (NADABÁN P-NÉ, 1979), az ipari fejlettség (BARTKE, 1971), a mez gazdasági fejlettség (ENYEDI, 1976; BERNÁT ET AL., 1986) gyakran alkalmazott mérési módszer volt. Az életkörülmények területi differenciáltságból ered elmaradottságot BELUSZKY (1977) járásonként, míg ENYEDI (1975) községenként vizsgálta faktor- és klaszteranalízissel. FEHÉR (1996) szintén többváltozós módszereket alkalmazott Észak-Magyarország agrárszempontú felosztásához. Célmutatóként az egy f re jutó bruttó jövedelmet használta, mely mutatja a gazdasági fejlettséget, illetve elmaradottságot és a mez gazdasági termel k alkalmazkodó képességét is egyben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1998-ban statisztikai körzetek gazdasági és társadalmi helyzetének, fejlettségének meghatározására 9 mutatót alkalmazott (FALUVÉGI, 2000; KSH, 2000) és 5 összevont fejlettségi típust különítettek el az alapján, hogy a mutatók értéke és a vidéki átlag milyen viszonyban áll egymással. A KSH 1999-ben már 19 mutatót tartalmazó komplex mér szám alapján rangsorolta a települések fejlettségét (FALUVÉGI, 2000). Azokat a településeket tekintette a KSH elmaradottnak, melyek komplex mér száma nem éri el az országos átlagot. L KÖS L. – L KÖS K. (2003) hazánk tervezési- statisztikai régióinak és megyéinek differenciálódását klaszteranalízis segítségével vizsgálták, BÍRÓ - MOLNÁR (2004) kistérségek fejlettségi szintje és infrastruktúrája között keresett összefüggést többváltozós statisztikai módszerekkel. SARUDI - MOLNÁR (2004) már településszinten vizsgálták a fejlettséget a DélDunántúli Régióban f komponens analízis módszerével. MOLNÁR (2002) ugyancsak településszint elemzés segítségével mutatta be, mely megyék, régiók számítanak fejlettnek vagy éppen elmaradottnak. Módszerében klaszterelemzés után komplex fejlettségi mutató megalkotásával állított fel fejlettségi sorrendet. SZLÁVIK - CSETE (2004) a fenntarthatóság mérhet ségét települési és kisregionális szinten vizsgálták kiemelked számú, mintegy 98 mutató segítségével. Települések ökológiai-környezeti fejlettségének az értékeléséhez külön módszertani eljárások állnak rendelkezésre. Ezek intézményi szinten is alkalmazhatók, például egy adott önkormányzat környezeti orientációjának értékelésénél adott szempont szerint (BUZÁS - BAI, 2005), és térségi- vagy regionális kiterjedés elemzések végzésére is alkalmasak lehetnek. A feldolgozott szakirodalom alapján megállapítható, hogy az eddig alkalmazott, fejlettség, illetve elmaradottság meghatározására irányuló kutatások többsége településnél nagyobb területi egységre koncentrált. Egy kistérség, régió fejlettségének megállapításához el ször a települések fejlettségét célszer vizsgálni. Ezek a kutatások nem értékelték különkülön a gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi helyzetet; általában a fejlettség, vagy 37

elmaradottság ténye egyetlen számban jelent meg. A komplex mutatók azonban eltakarják a vidék gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi funkcióinak reális értékelését, településszint összehasonlítási lehet ségét. Pedig a vidék egy-egy funkciója szemszögéb l a jelenleg elmaradottnak nem min sített település is igényelhetne kedvezményezett besorolást, megkülönböztetett támogatást. A vizsgálatba vont mutatókat a vidék hármas funkciója szerint javasolt differenciálni és további mutatók bevonására is sor kerülhet alaposabb vizsgálat érdekében. Mindezekb l kiindulva végeztünk egy módszertani fejlesztést települések fejlettségének méréséhez. El ször négy település - Balmazújváros, Hortobágy, Tiszacsege és Egyek fejlettségét vizsgáltuk. A KSH komplex mér számából indultunk ki. A 19 mutató felbontásával a települések gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi fejlettségének sorrendje eltér lett, mint a komplex fejlettség adta sorrend. Ezért a továbbiakban b vítettük a vizsgálatba vont mutatók körét és a mutatókat a hármas funkció szerint vizsgáltuk. Gazdasági szempontból 47, ökológiai-környezeti szempontból 36 és társadalmi szempontból 33 mutatót elemeztünk. A települések mutatóit az egyes funkciókon belül mutatócsoportokba rendeztük. A mutatók értékét egyenként hasonlítottuk az országos átlaghoz, és viszonyszámok formájában fejeztük ki a relatív fejlettséget. Egy mutatócsoportba tartozó mutatók viszonyszámainak egyszer számtani átlaga megadta a mutatócsoport relatív fejlettségét, míg az egy funkción belül található mutatócsoportok viszonyszámainak egyszer számtani átlaga megmutatta az adott funkció fejlettségét az országos átlaghoz képest. Az országos átlagnál kedvez bb helyzet esetén a viszonyszámok 100% felettiek, míg kedvez tlenebb helyzet esetén 100% alattiak voltak. Fordított mutatók esetén (pl. munkanélküliségi ráta) a %-os arány reciprokát vettük (BAINÉ SZABÓ, 2003; BAINÉ SZABÓ - NEMESSÁLYI, 2003). A gazdasági fejlettséget meghatározó változókból képzett f komponensek VÁLTOZÓK Közm olló, m Távbeszél állomások száma, db/1000 f Gázhálózatba bekötött lakások aránya, % Energia-ellátottág, % Munkanélküliek aránya, % Aktív keres k aránya, % Jövedelempótló támogatásban részesültek száma, f /1000 f Szociális segélyben részesültek száma, f /1000 f Mez gazdasági foglalkoztatottak aránya, % Szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya, % SZJA alap, Ft/f Kiskereskedelmi üzletek száma, db/1000 f Vendéglátóhelyek száma, db/1000 f Kereskedelmi szálláshelyek száma, db/1000 f Magánszálláshelyek száma, db/1000 f

1. táblázat

F KOMPONENSEK M szaki infrastruktúra

Szociális helyzet

Foglalkoztatás

Idegenforgalom

Ebben a tanulmányban 20 település fejlettségét vizsgáltuk f komponens analízissel. A vizsgált települések a következ k: Balmazújváros, Csökm , Derecske, Ebes, Egyek, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Hosszúpályi, Kaba, Konyár, Körösszakál, Létavértes, Nádudvar, Polgár, Sáránd, Tiszacsege, Vámospércs. A vizsgálathoz szükséges 2003. évi alapadatokat a települések Polgármesteri Hivatalai biztosították számunkra. Az alapadatokból mutatókat képeztünk. Kezdetben gazdasági szempontból 28, ökológiai-környezeti szempontból 10 és társadalmi szempontból 25 mutatót elemeztünk valamennyi vizsgált településre. Minden település esetén a mutatókat az országos átlaggal vetettük össze - azaz a mutatók országos átlagtól való eltérésével számoltunk tovább.

38

A f komponens elemzés segítségével egyrészt sz kítettük a mutatók (továbbiakban változók) számát, azaz adatredukciót hajtottunk végre, másrészr l azonosítottuk a változók közötti kapcsolatokat. Az adatredukcióban megmaradó változók alapján állítottuk fel a települések fejlettségi sorrendjét. A települések gazdasági fejlettségének mérése során a 28 változót f komponensanalízissel 15 változóra sz kítettük, mivel ezen változók kommunalitása haladta meg a kívánt 0,25-os értéket. Ez azt jelenti, hogy ekkor a f komponens az adott változó információ tartalmát legalább 50%-ban meg rzi. A megmaradt 15 változót négy f komponensbe s rítettük: a M szaki infrastruktúra, Szociális helyzet, Foglalkoztatás és Idegenforgalom f komponensekbe. A települések f komponenseinek értékét az adatredukcióban résztvev változók (1. táblázat) program által számított, súlyokkal képzett összege adta. A 4 f komponens értékét településenként meghatároztuk, és a gazdasági fejlettségi sorrendet ezen értékek összege alkotta (4. táblázat). A települések ökológiai-környezeti fejlettségének megállapításánál az eredeti 10 változót 8 változóra módosítottuk, melyeket 3 f komponensbe s rítettük: Természeti tényez k, Tisztaság és Csatornázottság f komponensekbe (2. táblázat). Az ökológiai-környezeti fejlettséget meghatározó változókból képzett f komponensek 2. táblázat VÁLTOZÓK Napsütéses órák száma/év Évi középh mérséklet, °C Védett területek aránya, % Földmin ség, AK/ha Zöldterület aránya, % Hulladékgy jtésbe kapcsolódott háztartások aránya, % Közm olló, m Csatornahálózatba kapcsolódott háztartások aránya, %

F KOMPONENSEK Természeti tényez k Tisztaság Csatornázottság

Az ökológiai-környezeti fejlettségi sorrendet a f komponensek értékeinek az összege adta meg. A társadalmi fejlettséget meghatározó változókból képzett f komponensek 3. táblázat VÁLTOZÓK 60 éven felüliek aránya, % Eltartottsági ráta, f /f Természetes szaporodás, f /1000 f Vándorlási különbözet, f /1000 f Végzettséggel nem rendelkez k aránya, % Fels fokú végzettséggel rendelkez k aránya, % Könyvtárak száma, db/1000 f Mozik száma, db/1000 f M vel dési otthonok száma, db/1000 f Bölcs dei fér hely kihasználás, % Óvodai fér hely kihasználás, % Általános iskolai fér hely kihasználás, % Középiskolai fér hely kihasználás, % Egy orvosra jutó lakosságszám, f /f Gyógyszertárak száma, db/1000 f

F KOMPONENSEK Demográfia Végzettség M vel dés

Humán-infrastruktúra

39

A települések társadalmi fejlettségének mérésekor az eredeti 25 változóból 15 változót képeztünk, melyeket 4 f komponensbe s rítettük: a Demográfia, Végzettség, M vel dés és Humán-infrastruktúra f komponensekbe (3. táblázat). A társadalmi fejlettségi sorrendet a f komponensek értékeinek összegeként határoztuk meg. A vizsgálatba vont változók számának b vítésével, újabb f komponensek képzésével a települések fejlettségének a mérése még pontosabbá válhat. A KUTATÁS EREDMÉNYEI

A települések gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi fejlettségi sorrendjét mutatja a 4. táblázat. A gazdasági funkció szerint a három legfejlettebb település Polgár, Hajdúszoboszló és Tiszacsege, míg a legkedvez tlenebb helyzetben Körösszakál, Létavértes és Konyár áll. Mindhárom településen az idegenforgalmi helyzet és a m szaki infrastruktúra igen kedvez tlen helyzetben van. Körösszakálon ehhez társul a kedvez tlen szociális és foglalkoztatási helyzet, Létavértesen pedig a megfelel foglalkoztatás jelent problémát. A települések gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi fejlettségi sorrendje 4. táblázat Gazdasági fejlettség Település Polgár H.szoboszló Tiszacsege Hortobágy B.újváros Egyek Hajdúnánás Derecske Ebes Nádudvar Kaba H.böszörm. Hosszúpályi Sáránd Csökm H.sámson Vámospércs Konyár Létavértes Körösszakál

FÉÖ 5,17 4,80 3,38 3,32 2,50 2,41 0,10 0,08 0,04 -0,49 -0,80 -0,96 -1,10 -1,45 -1,49 -1,59 -2,13 -2,42 -2,51 -6,86

Ökológiai-környezeti fejlettség Település FÉÖ Hosszúpályi 1,93 H.szoboszló 1,89 Hortobágy 1,41 Hajdúnánás 1,07 Sáránd 0,83 Nádudvar 0,82 H.sámson 0,57 Tiszacsege 0,53 H.böszörm. 0,23 Kaba -0,10 Derecske -0,23 Ebes -0,30 Létavértes -0,46 Konyár -0,68 Egyek -0,79 Körösszakál -1,02 Polgár -1,22 Vámospércs -1,26 Csökm -1,42 B.újváros -1,88

Társadalmi fejlettség Település H.sámson Kaba Nádudvar Ebes H.böszörm. Vámospércs B.újváros Sáránd Tiszacsege Hortobágy Hosszúpályi Derecske H.szoboszló Konyár Csökm Polgár Létavértes Hajdúnánás Egyek Körösszakál

FÉÖ 5,38 3,28 1,56 1,07 0,85 0,67 0,56 0,52 0,03 -0,01 -0,21 -0,54 -0,96 -1,23 -1,33 -1,39 -1,46 -1,68 -1,78 -3,31

Jelmagyarázat: FÉÖ: F komponensek értékeinek összege

Az ökológiai-környezeti funkció szerint Hosszúpályi, Hajdúszoboszló és Hortobágy helyzete a legkedvez bb, míg Balmazújváros, Csökm és Vámospércs helyzete a legkedvez tlenebb. Balmazújvároson és Vámospércsen a kevés zöldterület, a kedvez tlen hulladékgazdálkodás és a hiányos csatornázottság jelent problémát, míg Csökm n a kedvez tlen csatornázottság mellett a természeti tényez k sem kedvez ek. A társadalmi funkció szerint Hajdúsámson, Kaba és Nádudvar a legfejlettebb, míg Körösszakál, Egyek és Hajdúnánás a legfejletlenebb település. Mindhárom településen kedvez tlenek a demográfiai és humán-infrastrukturális viszonyok. Körösszakálon a 40

m vel dési lehet ségek korlátozottak, Egyeken a lakosság végzettség szerinti megoszlása kedvez tlen. Hipotézisünk alátámasztása végett elvégeztük a települések komplex fejlettségének a mérését is úgy, hogy településenként a gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi fejlettséget jelz FÉÖ-ket összeadtuk. A komplex fejlettségi sorrendet az 5. táblázat mutatja. A települések komplex fejlettségi sorrendje Település Hajdúszoboszló Hortobágy Hajdúsámson Tiszacsege Polgár Kaba Nádudvar Balmazújváros Ebes Hosszúpályi Hajdúböszörmény Sáránd Egyek Hajdúnánás Derecske Vámospércs Csökm Konyár Létavértes Körösszakál

5. táblázat

Komplex FÉÖ 5,73 4,71 4,35 3,94 2,57 2,46 1,89 1,17 0,81 0,62 0,12 -0,10 -0,16 -0,51 -0,70 -2,72 -4,23 -4,33 -4,43 -11,19

A komplex fejlettségi sorrend alapján Hajdúszoboszló, Hortobágy, Hajdúsámson, Tiszacsege, Polgár, Kaba, Nádudvar, Balmazújváros, Ebes, Hosszúpályi és Hajdúböszörmény országos átlag feletti fejlettséggel rendelkezik, ám szinte valamennyi felsorolt település valamelyik vidék funkció szerint elmaradottnak min sül. Hajdúszoboszló és Hortobágy társadalmi, Hajdúsámson gazdasági, Polgár ökológiai-környezeti és társadalmi, Kaba gazdasági és ökológiai-környezeti, Nádudvar gazdasági, Balmazújváros és Ebes ökológiaikörnyezeti, Hosszúpályi gazdasági és társadalmi, míg Hajdúböszörmény gazdasági szempontból elmaradott a számításaink szerint. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

A településfejlesztési koncepciók a településfejlesztési tervezések alapvet dokumentumai. A koncepció tartalmazza az adott település gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi viszonyainak a bemutatását, SWOT-elemzést, fejlesztési célok, jöv kép megfogalmazását, településfejlesztési programot. Nem foglalkozik azonban települési fejlettség vizsgálatával, mely pedig megalapozhatná a fejlesztési célok, a jöv kép megfogalmazását. Javasoljuk tehát a településfejlesztési programok készítése el tt a települések fejlettségének a megállapítását, az elmaradottság okainak a feltárását, és mindezek beépítését a településfejlesztési koncepciókba. Ezek alapján kistérségek, megyék, régiók fejlesztése el tt szükséges az ket alkotó települések fejlettségének a mérése. A fejlettséget a vidék hármas funkciója szerint javasolt vizsgálni: gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi szempontok szerint. Lehet vé válhat ezáltal, hogy a komplex fejlettség szerint elmaradottnak nem tekintett települések, amelyek 41

azonban valamely funkció szerint elmaradottnak bizonyulnak, kedvezményezetté válhassanak és részesedhessenek fejlesztési forrásokból. A módszerfejlesztés eredményeként a fejlettség megállapítása szélesebb kör vé és objektívebbé válhat, mely segítheti a vidékfejlesztési döntések és településfejlesztési programok megalapozását. A települések fejlettségének vizsgálatát - kutatásaink végére valamennyi Hajdú-Bihar megyei településre kiterjesztjük, mely lehet vé fogja tenni a megyét alkotó statisztikai körzetek fejlettségének a mérését is. Ez hozzájárulhat a területfejlesztési források kedvez bb elosztásához is. HIVATKOZÁSOK Bainé Szabó B. és Nemessályi Zs., 2003. Vidéki települések fejlettségének értékelésére szolgáló módszerek továbbfejlesztése. Konferencia-el adás, XLV. Georgikon Napok, Keszthely. CD. Bainé Szabó B., 2003. A vidékfejlesztés gazdasági, ökológiai és társadalmi funkcióinak összefüggése Hortobágy menti településeken. Doktori (Ph.D.) értekezés. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Vállalatgazdaságtani Tanszék. Bartke I., 1971. Az iparilag elmaradott területek iparfejlesztésének közgazdasági kérdései Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest. 183. Beluszky P., 1977. A lakosság életkörülményeinek járásonkénti színvonala és szerkezete. Földrajzi Értesít XXVI. évf., 1. sz. 87-118. Bernát T., Bora Gy., Kalász L., Korallik A. és Matheika M., 1986. Magyarország gazdaságföldrajza. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 346. Bíró P. és Molnár L., 2004. A kistérségek fejlettségi szintjének és infrastruktúrájának összefüggései. Közgazdasági Szemle, LI. évf., 1048-1064. Buzás F.E. és Bai A., 2005. Korszer módszertani eljárások kis- és közepes vállalkozások környezeti orientációjának vizsgálatában. DE-ATC. „Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés és Agrárinformatika”- nemzetközi konferencia. Debrecen. Kézirat. 2-4. Enyedi Gy., 1975. A magyar falu átalakítása. Földrajzi Értesít , XXIV. évf. 2. sz.109-124. Enyedi Gy., 1976. A mez gazdaság színvonal zónái. A magyar népgazdaság fejl désének területi problémái. Budapest. 175-185. Enyedi Gy., 1993. Társadalmi – területi egyenl ségek Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 383. Fehér A., 1996. Új módszer a gazdasági tér agrár szempontok szerinti felosztására. Tér és Társadalom 10. 1996/4. 81-98. Kerekes Gy., 2002. Településfejlesztési füzetek 24. Útmutató a településfejlesztési koncepció készítéséhez. Budapest, Belügyminisztérium. BM Kiadó. 6. K szegfalvi Gy. és Loydl T., 2001. Településfejlesztés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 105-106. L kös L. és L kös K., 2003. Magyarország megyéinek differenciálódása gazdasági fejlettségi mutatók alapján. Gazdálkodás, XLVII. évf. 7. számú különkiadás. 1-25. Molnár L., 2002. A települési szint relatív fejlettség meghatározása. Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 74-90. Nadabán P.-né, 1979. Az urbanizációs folyamat vizsgálata Hajdú-Bihar megye nagy népesség , mez gazdasági jelleg községeiben. Területi Statisztika, XXIX. évf. 2. sz. 199-210. Sarudi Cs. és Molnár T., 2004. A fejlettség településszint elemzése a Dél-Dunántúli régióban. Gazdálkodás, 2004. 1. 23-33. Szlávik J. és Csete M., 2004. A fenntarthatóság érvényre juttatása és mérhet sége települési és kisregionális szinten. Gazdálkodás, 2004. 4. 10-27.

42


AGRICULTURE AND RURAL EMPLOYMENT BEFORE AND AFTER EU. CASE STUDY: CLUJ COUNTY2 Vincze Mária and Kerekes Kinga Babe -Bolyai University of Cluj-Napoca, Faculty of Economics and Business Administration, Teodor Mihali st. 58-60, 400591 Cluj-Napoca, Romania. E-mail: [email protected] Key words: EU accession, impact of CAP on agriculture, rural employment, diversification. Abstract. In July-August 2005 a selected group of farmers and experts in the field of agriculture from Cluj County had been interviewed regarding the possible impact of CAP on agriculture and rural employment. Based on these interviews we can conclude that the rural population of Cluj County has a vague idea about the CAP and the knowledge about the market regulations of agricultural products is limited. They expect from the introduction of CAP the stabilisation of the market and a decent income for agricultural workers. The new market orientation of the CAP (for increasing competitiveness) is not understood and farmers are not aware of the restrictions regarding the eligibility for direct payments. Some farmers are afraid that EU accession will mean very strict control, the invasion of the domestic market with cheap food and the destruction of local characteristics. The impact of CAP on the rural employment is difficult to appreciate. In the opinion of the respondents the main drivers of agricultural employment are the level of income and the output prices; on this account CAP would generate an increase in agricultural employment. On the other hand, the increase of competition and the restrictions for eligibility for direct payments, together with the cease of national support measures will lead to the reduction of the number of farms and consequently the decrease of agricultural employment. Some semi-subsistence farms will be transformed into commercial farms, creating jobs mainly for family members. Diversification of the farm activities (processing, agro-tourism etc.) could contribute to maintain the rural population. INTRODUCTION

Overview of the rural areas of Cluj County Cluj County is situated in the north-western part of Romania. Its surface is 6,674 km2 th (the 13 between the 41 counties) (Table 1) and occupies 2.8% of the territory of Romania. The county is divided into 81 administrative units, 5 municipalities, 1 town and 75 communes (comprising 420 villages). Cluj County is a significantly rural region with 33.7% of the population living in rural areas. Since 1999 the share of the rural population has increased. The proportion of elderly in rural areas has also increased in the last decade; 27.8% of the rural population is over 60 years old, according to the data from the census from 2002. 63.6% of the total territory of Cluj County is agricultural land (424,552 ha); 8.7% of the agricultural areas was not utilised in 2002. Many farmers leave their land un-worked, because they are not able to pay for the high costs of cultivation (ploughing, fertilising, harvesting). As there is no tax on agricultural land yet, farmers may choose not to work the land without any financial consequences.

2 This research has been carried out within the framework of the project “Study on Employment in Rural Areas”, financed by the EC DG for Agriculture, contract no. 30-CE-0009640/00-32.

43

Overview of Cluj County

Table 1

Size

6,674 km² b)

Inhabitants (1,000 persons), 01.07.2003

684.4 b)

Population density (inhabitants/km²)

102.5 b)

Share of rural population

33.7%b) (significantly rural)

GDP € in PPP/inhabitant

7,196.2 a)

Unemployment rate

7.6% b)

GVA total (in mill. €)

1,647.8 a)

- Agriculture (in percent of total)

11.4% a)

- Industry (in percent of total)

36.9% a)

- Services (in percent of total)

51.7% a) 299.7 b)

Employed Persons (in 1,000 persons, total) Agriculture (in percent of total)

29% b)

Industry (in percent of total)

31% b)

Services (in percent of total)

40% b)

Sources: a) EUROSTAT REGIO 2005, b) Romanian Statistical Yearbook 2004

There are 130,086 farms and the utilised agricultural area (UAA) is 405,713.50 ha. 54.65% of the UAA is worked by a number of 123,203 individual farms, with an average size of 1.8 ha. 141 holdings over 100 ha use almost half of the UAA (Table 2). As regards to the commercial activity of the farms, in Cluj County 43.5% of the individual farms produce only for own consumption, 53.87% of the farms sell part of their production and only 2.63% produce mostly for sale. In the case of the commercial companies 63.89% produce mainly for sale, 31.21% produce both for sale and own consumption and 4.9% only for own consumption. The contribution of agriculture to the total GVA of Cluj County in 2001 was 11.4%. Farm structure in Cluj County Farm size Farms with no land, only animal breeding

Share of holdings 4.72%

Table 2 Utilised Agricultural Area -

< 2 ha

65.03%

13.37%

2 - 5 ha

22.73%

22.79%

5 - 10 ha

6.33%

13.32%

10 - 20 ha

0.88%

3.59%

20 - 30 ha

0.10%

0.74%

30 - 50 ha

0.05%

0.61%

50 - 100 ha

0.06%

1.25%

> 100 ha

0.11%

44.32%

Source: General Agricultural Census 2002 – North West Development Region

Agricultural employment Agricultural employment in Romania over the last 15 years has changed fundamentally. After the liquidation of the cooperatives the process of re-privatisation of

44

properties started. Peasants, who in 1949 joined (with land and assets) the agricultural cooperatives, and their successors became land owners. Those who had no land prior to the collectivisation had also received land from the un-distributed reserves. Many of the new owners live in urban areas; most of them did not return to agriculture. But those who lost their jobs after the closure of the industrial plants considered starting farming. As county-level statistical data regarding employment are missing or not comparable to the national data, data referring to the North-West Region (the NUTS2 region including Cluj County) are being used. We can see from Table 3 that in 2004 at national level 31.6% of the regular labour force has been occupied in agriculture, 93.4% of them as family labour force (self-employed and unpaid family worker). In the North West region the share of agricultural employment is lower (27.8%). Local statistics reveal that in Cluj County at the end of 2004 the share of agricultural employment was 25.9%; the share of women in regular labour force was 46.7% and in agriculture was 55.8%. The share of women in family labour force was 46.25% within total labour force and 56.7% within agricultural labour force. The level of income is the lowest in agriculture. In 2004 the level of earnings in agriculture was 73% of the Cluj County average. Employment structure in 2004 1)

Table 3

Romania a) Total Agricultural 9157.6 2892.8 3121.7 2702.3 6035.9 190.5 20.8 45.6% 46.7% 45.4% 48.4%

Labour force (1,000 persons) - family labour (1,000 persons) 2) - employees (1,000 persons) Agricultural labour force (persons / 100 ha) % Females in labour force % Females in family labour force Age structure (in percent) < 35 years 35-44 years 45-54 years 55-64 years > 65 years ILO unemployment rate - total

38.5% 24.7% 23.0% 8.7% 5.1%

ILO unemployment rate – women

32.1% 16.3% 18.2% 17.7% 15.7% 8.0%

North West (Nuts 2) a) Total Agricultural 1115.3 310.0 348.7 n.d. 766.6 n.d. 16.2 45.7% 44.0% 42.3% n.d. 40.4% 25.0% 22.7% 8.0% 3.9%

6.9%

ILO unemployment rate – young people (15-24 years)

33.2% 17.8% 18.3% 17.0% 13.7% 6.5% 6.0%

21%

17.7%

Average wage paid (per month), 2003 (in EUR)3)

128.87b)

128.58 b)

Average wage paid in agriculture (per month), 2003 (in EUR) 3)

100.78b)

101.09 b)

Notes: 1) Source a) data from 2004 and source b) data from 2003 2) Family labour includes: owners, self-employed and unpaid family members 3) Average exchange rate for 2003: 37555.87 ROL/EUR (BNR, 2005) Sources: a) Labour force in Romania. Employment and unemployment in 2004 b) Romanian Statistical Yearbook 2004

METHODOLOGY

A number of 11 farmers and 4 experts from Cluj County were interviewed during July-August 2005. The farms have been selected according to their location (from 7 villages),

45

size and specialisation. All farmers interviewed are recognised by their community as “representative” or “active” farmers. Two interviewees were women. The experts interviewed are specialists in agriculture with important positions within county level public institutions and authorities. RESULTS AND DISCUSSION

Views and attitudes regarding the EU Accession and CAP The general opinion of the respondents is that farmers in Cluj County are not well informed about the EU Accession and CAP, although some information gets through via the TV or transmitted informally. Farmers who practice agriculture at a higher level make efforts to get informed. Less informed are the elderly, people who live in remote areas, those with a small farm (less than 2 ha, 1-2 cows) and the land owners who live in the cities and rent out their land. Everyone agreed that EU-Accession and introduction of the CAP will bring big changes for the agriculture in general and farmers in particular. Most of the farmers interviewed were pessimistic about the impact of the EU-Accession for their area, they considered it a threat, even though some considered it an opportunity for their own farm. Adherence to the EU legislation is expected to provide more stability (stable market, with guaranteed prices and reliable contracts) and to guarantee property rights. It is also expected that a modern agricultural system will be introduced. The levels of technology, prices and production have to catch up EU levels. EU quality standards will force farmers to pay more attention to the quality of the products and new technologies will have to be applied. Small individual farmers, who are not able to cover the costs of the investments themselves, are afraid that they will not be allowed to sell on the market the surplus of agricultural products (left after household use). As a consequence, they will be left without any income from agriculture and they will not be able to sustain their farming activities on a long-run. Farmers feel they cannot compete with the EU agricultural products on short term. As local products will be restricted (because of the EU norm and standards); the gap created will be filled by the EU agricultural products which will invade Romania. Farmers have to orientate towards cultivating products where Romania has a quota established, especially sugar beet, for which the production does not reach the level of the quota. Access to loans with low interest rates is considered to be a condition for performance in agriculture. Farmers know about the SAPARD grants for investments; they would like to cover their contribution by bank credits and expect state guarantee for these credits. One expert mentioned that land-use registration is still not accurate and because of this farmers will receive direct payments with delay. In the opinion of the respondents, direct payments would be mostly used for investments in machinery or buildings, at the second place would be investments in inputs (fertiliser, pesticides, and seeds); only the last option is to use direct payments for private consumption. Respondents consider that most of the small subsistence farms will disappear and only farms of big dimension will resist. Who is strong enough to remain, will have opportunities to develop. Even if local farmers can’t keep the pace, agriculture will be an attraction for foreign investors, because the Romanian land is good. Most farmers understand the importance of the associations, but the lack of trust and the bad experiences from the past constitute an obstacle. Some of the respondents feel that the EU wants to control everything; they are also afraid that EU accession will delete local characteristics.

46

Expected changes in the agricultural production Most of the interviewed farmers considered that market prices and subventions given for specific crops have the main impact on the decision of the farmers to increase or decrease production. This opinion shows the lack of information about the new reform of CAP. The opinion of the experts is that on short term, after accession it is expected that quite big areas will be rented out or remain uncultivated, because of the high number of farms smaller than 1 ha, which do not qualify for EU support. The areas cultivated with cereals, oilseeds and protein crops will decrease, because it is not worth producing it. The production of vegetables and potatoes is expected to stay at the same level as now; these are the products mostly sold on the food markets of the cities. Energy crops are not very important at the moment, but they might increase due to current trends. In the future there is also chance to grow the production of mushrooms, flowers and medicinal plants. A general decrease of the livestock is foreseen both by farmers and experts. Poultry and sheep might have a small increase (the EU norms regarding these species are considered simpler). The share of marketed production of the farms is expected to increase; farms will continue to produce for own consumption, for direct exchange and for sale on peasant markets. Expected changes of farming methods From the introduction of CAP farmers expect support to purchase machinery and to invest in farm buildings and infrastructure, they see the consolidation of farms and modernisation of farming methods as a direct consequence of the EU accession. Due to the expected consolidation of the farms, the area of land rented out will largely increase; the ownership of the land will change in a smaller degree, as most of the owners are very conservative and prefer not to sell their land, but rent out. Use of fertilisers, agrochemicals and quality seeds, as well as investments in livestock breeding will increase. Number of crops and types of livestock on each farm will decrease, farms will be more specialised. Impact on agricultural employment The overall number of agricultural workers in the region is expected to decrease because many small farmers will quit agriculture and the big exploitations will replace labourintensive activities with machinery. Part-time workers will probably continue to work in agriculture to complement the income of the family (in-kind income). Seasonal employment is not influenced by the CAP because elderly farmers and urban land owners will continue to use them anyway (Table 4). The survey had also addressed gender- and age-related issues. The opinions expressed during the interviews demonstrate that there is a clear differentiation of tasks according to gender: managing is considered exclusively the task of men, as well as herd management, machinery maintenance and cultivation (ploughing, fertilising, harvesting). On the other hand accounting, secretarial tasks, fruit picking, sorting, harvesting potatoes, horticulture, flowers and poultry-breeding were seen to be done exclusively by women. Most respondents considered that there is no gender-difference in the case of milking and one third of the respondents said that feeding of animals and calves rearing could be done both by men and women. As regards changes in the employment of women in agriculture it is difficult to summarize respondents’ views. Some of them said that less women than men will leave agriculture, because women over 40 face more difficulties in finding another job; others consider that the share of women employed in agriculture will decrease, they will not be needed, because in commercial farms heavy works and mechanised works are done by men.

47

Forecast of Agricultural Employment Change for Cluj County

Full time workers in commercial companies Full time workers in agricultural associations Part-time workers

Expectedc hange weak increase decrease

no change

Seasonal workers

decrease

Family workers

decrease

Why? The number of commercial farms will increase and will increase the dimension too; but will be more mechanized and better equipped, so fewer workers will be needed per ha and per animal. The number of agricultural associations will decrease. The economic pressure on the cut of the cost will increase in agricultural associations, too. It is a way for people to complete their income, so some will continue to work in their family farm more for selfsufficiency. Due to mechanization less people will be needed for labour intensive activities; there will be also fewer people without a permanent job. Family farms where the farmer is old or is an urban resident will continue to use seasonal workers. The number of subsistence family farms will decrease; the elderly will quit and the young members of the family will not overtake the farm. The unique market restriction will contribute to decrease the number of small farms.

Table 4 Impact of CAP Strong impact Strong impact Weak impact Weak impact

Strong impact

The number of young people employed in agriculture is expected to decrease, because the level of income in agriculture is low and one also needs passion and a strong family background (land, equipments) to build up a farm. Respondents considered that young people look for an easier life; they don’t want to be the slave of the land or the animals. Only few young people choose to enter agricultural education in order to build up a performing farm. They prefer to go abroad to earn money. Main drivers of agricultural employment According to the interviewed farmers the main drivers of agricultural employment are: • the difference between agricultural and non-agricultural incomes • output prices • availability of full time jobs off the farm The opinion of the interviewed experts is quite different: • the advantages offered by CAP (market support, direct payments) • grants for investments • difference between agricultural and non-agricultural incomes Respondents mentioned support for the existing traditional occupations/handicrafts and the improvement of rural infrastructure as other factors which will have an impact on agricultural employment. Impact on other income sources Family income from off-farm jobs is expected to increase; agro-tourism has a potential to develop in most part of the region and traditional handicrafts are practiced in a number of villages. Number of jobs in services and in industry will increase slightly; investors are expected to come in the region, but in the cities and not in the rural areas. Even though the amounts given are considered unsatisfactorily, the use of the retirement schemes will increase, because the elderly will not be able to pay the taxes, if taxes on land will be introduced. 48

CONCLUSIONS

In Cluj County 99.4% of the agricultural holdings are family farms; they work about 55% of the UAA. These farms use self-employment and unpaid family workers (spouses and children); only in big farms are a small number of employees. Seasonal workers are used by all types of farms. The capacity for cooperation of small farmers is low, they have no trust in each other and the past experiences regarding cooperatives are negative. This attitude will probably change in the near future when the new SAPARD measure for creation of producers’ groups will be launched. In the opinion of the farmers the main drivers of employment in agriculture are the level of agricultural incomes and output prices. The advantages offered by the introduction of the CAP was ranked on the first place among driving forces by the interviewed experts, but mentioned as a key driving force by only one third of the farmers. Farmers’ idea about the CAP is that bigger dimension holdings and high level of mechanisation are preferred by the EU. They expect CAP to support the increase of labour productivity and land concentration. In the same time farmers expect to grow in order to create jobs for their family members and they want to decrease the number of seasonal workers. Total employment in agriculture should decrease in order to increase the competitiveness of agriculture. The growth of agricultural income (direct payments) could be an obstacle in the way of semi-subsistence farms’ restructuring. The CAP support ensures the increase of income on the medium term and therefore could generate the sustainability of the semi-subsistence farms. Some of them will be transformed into commercial farms and the number of workers employed by these could increase, but most of the subsistence farms will disappear; as a result the total employment of family workers will decrease. The liberalisation of labour market can generate higher migration of the young and skilled rural population to the EU (Germany, Spain, Italy, France, Hungary etc.). REFERENCES Dumitru, M., Diminescu D. and Lazea V., 2004. Rural Development and the Reform of Romanian Agriculture, Romanian Centre for Economic Policies, Bucharest. Swain, N. and Vincze, M., 2001. Agricultural Restructuring in Transylvania in the Post-Communist Period, in: Duncan Light and David Phinnemore (ed.), Post-Communist Romania. Coming to Terms with Transition, Palgrave Publishers. *** Annual Report 2004, National Bank of Romania, Bucharest, 2005. *** EUROSTAT REGIO Database, 2005. *** Labour force in Romania. Employment and unemployment in 2004, National Institute of Statistics, Bucharest, 2005 *** General Agricultural Census 2002 - Romania, Bucharest, National Institute of Statistics, 2004 *** General Agricultural Census 2002 - North West Development Region, National Institute of Statistics, Bucharest, 2004. *** Monthly Statistic Bulletin of Cluj County, Cluj County Department of Statistics, Cluj-Napoca, December 2005. *** Regional National Accounts 1998-2001, National Institute of Statistics, Bucharest, 2004. *** Romanian Statistical Yearbook 2004, National Institute of Statistics, Bucharest, 2005. *** Yearly Statistic Breviary of Cluj County 2004, Cluj County Department of Statistics, Cluj-Napoca, 2005.

49


THE DIMENSION OF THE ROMANIAN RURAL Cosmin Salasan Banat´s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine Timisoara and Romanian Academy – Branch of Timisoara Research Centre for Sustainable Rural Development, Romania. E-mail: [email protected] Key words: Romanian Agriculture and Rural Development, active population (in agriculture), human resources, education, infrastructure, Romanian Rural picture, rural development challenges, comparison EU 15 / Romania Abstract. The brief presentation of the major dimensions of the rural area in Romania allows a comprehensive picture of its current situation and the identification of the main development challenges. With a rural economy dominated by the agriculture, “overpopulated” with actives, with a medium to low level of instruction and a highly demanding infrastructure (in terms of improvement) the rural world is moving slightly towards a new defy: integrating into the European Union. Central issues on short and mid-term are identified and stressed in order to invite the concerned actors to a deeper reflection. INTRODUCTION

Aiming to underline the perspectives of the Romanian Rural we have to begin by the analysis of its current state. In order to achieve a comprehensive picture we need to analyse the natural, human and economic potential together with the relationships and interrelations established between the core development factors with the background information of the recent history and the transformations which occurred before and during the economical transition period. RESULTS AND DISCUSSION

Key figures Romania represents 1/5 of the population of New (and future) Member States (12 states if we count Romania and Bulgaria as acceding to the E.U. in 2007) and will be the 9th largest state in the EU 27. Its agricultural area is larger than the EU 15 average with about 50% all while in terms of natural resources we can identify a high and unexploited potential. Agriculture, people and ownership About 5 million people have possession of 10,989 million hectares of the country’s 14,856 million hectares of agriculture land. Moreover, 10,3 million hectares of agricultural land is owned by 4,170,279 individual households, producing a statistical average farm size less than 2 ha of arable land and 3 ha in total (precisely 2.47 ha). We need to make a precision here as we use households and farms. Farm and farmer as economical definitions do not exist until today in Romania and therefore the word farm is used with the necessary precaution. Often, owner and farmer (current active farmer exploiting leased land) being two different persons are comprised in the current statistics (General Agricultural Census 2002) as two farmers inducing serious differences.

50

Active population EU / Romania When comparing the active population we shall remember the same statistical precaution in handling data as employed in agriculture means often that rural population with no non-agricultural significant income but owning land are considered active in agriculture. The table will compare the EU 15 average and data from Romania in order to stress the high differences. Five times more people live in rural areas, more than seven times-more people are employed in agriculture and almost two thirds of the rural population is “trapped” in agriculture in Romania than in the EU 15 (Table 1). The author estimates that the current active population employed in agriculture will not exceed 25% still this figure is five time higher than the EU 15 average. A comparison between rural populations in the EU 15 and Romania EU 15 (average) 9.7% of EU population lives in predominantly rural regions 4.7% of the active population is employed in agriculture a small share of rural active population is employed in agriculture

Table 1

Romania 47% of Romanian population lives in predominantly rural regions, 36,4% of the active population is “employed” in agriculture 62% of rural active population is “employed” in agriculture

One dimension which worsens the picture described above is that from the total more than 40% of actives in agriculture are family unpaid workers and more than 50% are selfemployed. This is one of the ingredients that constantly deepens the rural poverty and seriously affects the economical diversification. Human resources Table 2 shows a selected number of indicators used to compare the human resources in the EU 15 and Romania. The indicators have not been chosen randomly but selected in order to underline the basic components that human resources need to develop in dynamic rural areas in order to advance in rural development. Indicators used to compare human resources in the EU 15 and Romania Characteristics Human resources potential

EU 15 (average) relatively high local indigenous human potential

Vocational training policies

begin for many years

Co-operating attitude

setting up of partnerships, network of projects

Local community

developed community organizations (business associations, civic groups), innovative

Table 2

Romania poorly local indigenous human potential, the lack of sufficiently qualified entrepreneurs impedes the creation of local SMEs only a very small percentage of rural population are the recipients of the vocational training and on the other hand it is focused only on improving farmers’ skills in production techniques missing of partnerships, distrust in co-operation individual projects without networks undeveloped, individualistic, waits for decisions of central government

51

At all indicators Romania’s rural population lacks sufficiency. We can partially explain the rejection of cooperation based on the experiences recorded in the recent history, up to 1990, but we cannot find any explanation for which authorities renounced to the professional/vocational training in agriculture (and not only) instead of strengthening it in a country with a powerful even dominant agricultural sector. The human resources potential and the local community life can be easier explained and understood if we have a closer look at the education level of the rural population. Education Statistics help us worry about the middle and long term development of the rural areas as one of the core components, the human resources, is in serous decline. We could mention the fact that this deterioration began in the 1950s and continued all along the current transitional period. According to the current statistics about the rural population, over 7% haven’t graduated primary school, about 50% do not pursue studies at a high school and less than 3% have a university degree. What worries us the most is that the school drop-out rate is growing as for rural families’ youngsters appear more valuable as labour force than the expenditure in view of achieving a degree. And when connected to the lack of vocational training facilities we understand their preference. Infrastructure Considered a foundation element to economical, regional and rural development (basically to any kind of development) the infrastructure is in a rather poor state. We will point out a series of figures related to the basic infrastructural elements with the intention to stress the urgent need for intervention and their unfavourable influence on blocking the general development. In this respect: • only half of the communes (1462) have direct access to the main network of the road transport and therefore the current road network deserve only 3/5 of the rural population • only 2,467 rural localities (17%) are connected to water supply systems • only 418 villages, i.e. 3,2% of villages were connected to a sewerage network and the average length of the network in a village was in 1997 of about 2.5 km • electric power supply is the only public utility that covers the whole rural area; all 2,688 communes are connected to the electric power distribution network • only 697 villages (5%) are connected to the natural gas network. Under these conditions more than 90% of rural households uses wood stove as the main heating system We believe that infrastructural development must answer the priority needs of the region and must be balanced with the general development and maintenance capacity. The Romanian rural picture In the light of the expressed elements the Romanian rural has a high potential (natural), is dominated by the agriculture (monoactivity), is facing a series of development barriers such as the infrastructure state, the human resources quality, low financial generation/absorption capacity and in the near future will also be challenged by the environmental costs, as part of the compulsory agri-environmental measures not taken into account until now. Figure 1 pictures the current weaknesses of the Romanian rural: poverty, weak civil society, low farming performance, fragmented property and agriculture dominance. 52

The current weaknesses of the Romanian rural

Figure 1

The efforts to integrate into the European Union which will not end at the accession moment will have to take seriously into account the educational gap, namely, the need for vocational training and tailored programmes for rural together with the enhanced development of the administrative capacity. Another element which was not mentioned until now is the effectiveness of the regional (administrative) structures of all kind. We expect in the very near future their strengthening and for those still in the creation process, to be enabled in time in order to avoid painful financial loss and frustration for the rural population (by incapacity and fund block). CONCLUSIONS

To summarise in a single phrase the short and middle term perspectives of the Romanian Rural Development we must say that there is a tremendous effort to spend, that the accession to EU will only represent one stage in the integration process, that local communities must have a word to say in representing their interest and they need help in formulation and an adequate framework to express it, that administration at all levels (and even more at the regional level) needs to strengthen their capacity and position, that rural civil society needs help in growing and contribution, that future development (most likely based on projects) involves assistance to the rural actors and to the project igniters. REFERENCES Giurca, D., 2005. The adoption of the Common Agricultural Policy Elements of Pre and Post Accession Impact, Romanian Journal of European Affairs, 5. (1). ***, 2004. Romania’s Statistical Yearbook 2000 - 2004, NIS, Bucharest. ***, 2005. Raportul comprehensiv de monitorizare 2005 privind România, Delega ia UE la Bucure ti. ***, 2003. General Agricultural Census, 2002, NIS, Bucharest.

53


AZ AGRÁR FELS FOKÚ VÉGZETTSÉG EK SZEREPE A VIDÉK GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJL DÉSÉBEN Csapóné Riskó Tünde Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Centrum Hivatal, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: agrárfoglalkoztatás, vidékfejlesztés Összefoglalás: Az agrárfoglalkoztatásban bekövetkezett csökkenés súlyos társadalmi és szociális feszültségek kialakulásához vezetett. A vidéki térségekben az agrárfoglalkoztatás meghatározó. A vidéki területekr l a városokba történ migráció n . A fiatalok számára nem sok perspektívát nyújt a vidék. Az agrárfels fokú végzettség ek fontos szerepet tölthetnek be a vidék megtartóképességében. A végzett hallgatók nyomonkövetése során kapott válaszok alapján megállapítható , hogy a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum vidékfejlesztési szerepét els sorban azokra a térségekre fejti ki, ahonnan hallgatói jönnek, miután azok kétharmadaháromnegyede végzés után ott is helyezkedik el. AZ AGRÁRSZEKTORBAN FOGLALKOZTATOTTAK HAZAI MUNKAER PIACI POZÍCIÓI

A hagyományos mez gazdaság nemzetgazdaságon belüli szerepe a rendszerváltás óta drasztikusam csökkent. A f bb változásokat az 1. táblázat szemlélteti. A mez gazdaság aránya a nemzetgazdaságban folyó áron számolva

1. táblázat

A mez gazdaság részaránya folyó áron százalékban A GDP-ben

A fogyasztásban

Az exportban

év

A beruházásban

A foglalkoztatottságban

% 1990 2000 2001 2002 2003 2004

12 3,7 3,8 3,3 2,9

37 27,7 27,7 27,5 27

23,1 6,9 7,5 6,8 6,6 6,0

8,7 5 6,2 6,3 6,2 4,3

17 6,5 6,3 6,2 5,5 5,2

Forrás: www.fvm.hu

A foglalkoztatottak számának csökkenéséhez 1990-2000. között legnagyobb mértékben - közel 650 ezer f vel - a mez gazdaság járult hozzá. Ez az összes munkaer kibocsátás 45 százalékát tette ki. A gazdasági élénkülés hatására azonban a nemzetgazdaságban 1997-2001 között közel 250 ezer új munkahely létesült, de problémák megoldásához nem volt elegend . Mint ahogy az látható, a mez gazdasági foglalkoztatottak száma és aránya a nemzetgazdaságon belül folyamatosan csökken. Ez a csökkenés 19922001. között 11,3 százalékról 6,3 százalékra történt, hozzátéve, hogy a többi nemzetgazdasági ágazatban csak minimális változás történt. A mez gazdaságban foglalkoztatottak 54

korösszetétele sem mondható kedvez nek. Legnagyobb arányban a 40-50 éves korosztályt (34%), második helyen az 50 év felettieket (25%), harmadik helyen a 30-40 éves korosztályt (23%) és legkisebb arányban a legfiatalabb, 15-30 év közötti korosztályt találjuk 18 százalékos részaránnyal. A mez gazdaságban foglalkoztatottak iskolázottsága sem mutat kedvez képet, bár fejl dés figyelhet meg a vizsgált 1990-2001. közötti id szakban. Az alapfokú végzettséggel rendelkez k aránya 55 százalékról 34 százalékra csökkent, a középfokú végzettséggel rendelkez k aránya 39 százalékról 58 százalékra növekedett, a fels fokú végzettség ek aránya azonban 5,5 százalékról mindössze csak 7,7 százalékra növekedett. A nemzetgazdasághoz viszonyítva az alapfokú végzettséggel rendelkez k aránya kiugróan magas, a középfokú végzettséggel rendelkez k aránya csak minimálisan tér el, míg a fels fokú végzettség ek kiugróan alacsony értéket mutatnak. Még nyugtalanítóbb képet kapunk, ha megnézzük a mez gazdasági foglalkoztatottakon belül a mez gazdasági végzettséggel rendelkez k arányát. 55,4% rendelkezik alapfokú, 5,5% közép- illetve fels fokú mez gazdasági végzettséggel és a fennmaradó közel 40% semmilyen mez gazdasági végzettséggel nem rendelkezik (Karponczai, 2002). Megjegyzend ugyanakkor, hogy a statisztikákban kimutatott mez gazdasági f foglalkozású dolgozók számának csökkenésében a mez gazdaság nemzetgazdaságban betöltött szerepének csökkenésén túlmen en más tényez k is szerepet játszanak. Nagymértékben csökkent a mez gazdaságban regisztrált f foglalkozásúak száma, ugyanakkor a mez gazdaságban korábban kimutatott foglalkoztatottak továbbra is kapcsolódnak a szektorhoz, mert mellékfoglalkozásban folytatják azt. Más tehát a mez gazdasági jövedelemmel rendelkez k, a mez gazdasági üzemekben munkát végz k száma és aránya, mint a munkaügyi statisztikákban megjelen mez gazdasági dolgozóké. A kis településeken, ahol egyébként tartósan az országos átlagot lényegesen meghaladó a munkanélküliség, szinte kizárólag a mez - és erd gazdálkodás kínál foglalkoztatási lehet séget. Ugyanakkor az agrárnépesség száma és a terület eltartóképessége között számos kistérségben hosszú id óta ismert feszültségek tapasztalhatók. Helyenként a népesség elöregedésével kapcsolatos gondok a legsúlyosabbak, másutt viszont a más irányú foglalkoztatási lehet ségek hiánya miatt nehezedik túlzott foglalkoztatási igény az agrárágazatra (Dorgai, 2001). Romány (1999) különleges aránypárnak és fontos orientációs adatnak nevezi a mez gazdasági term terület és a mez gazdasági aktív keres k viszonyszámát. Különlegességét több tényez jelenti, amit mind a gazdaságpolitika, mind a fejlesztési projektek többsége gyakran figyelmen kívül hagy. Mindenekel tt azzal kell számolni, hogy a földm velés meghatározott területhez kötött, azaz nem választható és nem változtatható tetszés szerint a tevékenység helye, vagyis a munkaer nek ott kell lennie, ahol a mez gazdaság van, nem pedig fordítva. Mégpedig annyinak, amennyit a mez gazdaság foglalkoztatni tud, s a többinek oda kell vinni az egyéb tevékenység lehet ségét, vagy a népesség keres magának más helyet. Az el z ekben jelzett arányokat nem fejezi ki a mez gazdasági keres k százalékos nagysága az összes keres népességben, jóllehet általánosan használt ez a mutató. Rámutat a szerz arra is, hogy a magyar mez gazdasági foglalkoztatottság nemcsak a rendszerváltás következményeként csökkent, hanem az átsorolások miatt is. Például ha a tsz traktoros kivette a gépet, vállalkozóvá lépett el , azaz már nem a mez gazdasági foglalkozásúak, hanem a szolgáltatást végz k között számolnak vele. Kiemeli azt is, hogy a 2-3 százalékos agrárfoglalkoztatási arányt a fejlettség jelz számának tekintik, a 10-12 százalékost pedig az elmaradottság mutatójának. A legfontosabb stratégiai érték a képzettség, a tudás megszerezhet sége az agrártársadalom tagjai számára is. Ellentétben a régi nagyüzemi specializálódással, napjaink

55

agrárszakembereinek új követelményeknek kell megfelelniük, egyszerre 5-6 szakmában kell jártasnak lenniük (Romány, 2000). Em key (2001) is meger síti ugyanezt. A piacgazdaságra való áttérés eredményeként egyre több magánvállalkozás jelent meg a mez gazdaságban. A vidék és a falvak új típusú vállalkozásai már olyan sokoldalúan képzett szakembereket igényelnek, akik a korábbi egysíkú és egyirányú ismeretek helyett a szakma gyakorlásához szükséges komplex ismeretekkel rendelkeznek, tehát ökonómiai szempontból megalapozott vállalkozásukat létre tudják hozni, vezetni, irányítani, m ködtetni tudják azt, el tudják végezni vagy végeztetni a vállalkozásukra jellemz termelési folyamatokat és adott esetben a munkáltatói szerepkört is képesek ellátni. A hazai agrárértelmiség nagyfokú erodálása kihat a vidék szellemi és gazdasági életére is. A magyar agrárgazdaság állapota és a vidéki lakosság életkörülményei szoros összefüggésben állnak, ezért nem közömbös, hogy egy-egy tájegység, kistérség, régió milyen fejl dési pályára lép, vagy léphet. A fejlesztési elképzelésekben els sorban az ott él embereknek, közösségeknek kell dönteniük a szakemberekkel együtt, akik ismerik a régió lehet ségeit, adottságait (Vajdai, 2002). A DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM VIDÉKFEJLESZTÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE

A végzett hallgatók nyomonkövetését szolgáló kérd ívvel a jogel d Debreceni Agrártudományi Egyetem Mez gazdaságtudományi Kar, majd Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum nappali tagozatán 1995. és 2002. között végzett valamennyi hallgatóját kerestük meg postai úton. 1995-1999 között csak agrármérnök szakon voltak nappali tagozatos végzett hallgatói az intézménynek, 2000-t l azonban az alapképzéses nappali szakok száma háromra emelkedett, így kib vült a végzettek köre a gazdasági agrármérnök szak és a mg. szakigazgatásszervez mérnök szak végz s hallgatóival. A három vizsgált szak közül az agrármérnök szak és a gazdasági agrármérnök szak ötéves egyetemi képzés, a mez gazdasági szakigazgatás szervez mérnök szak pedig hároméves f iskolai szint képzés. A végzettek lakóhelyváltozása egyetemi tanulmányok el tt és után

1. ábra

szakok mg. szakigszerv. mérnök

72

12 8 8

gazdasági am.

75

4 15 24

63

agrármérnök 0%

20%

40%

9 60%

nem változott

Budapestre

kis településr l nagy városba

nagy városból kis településre

18 80%

64 100%

százalékok

kis településr l kis településre

Forrás: saját adatgy jtés

A kiküldött kérd ívben arról is kértünk információt, hogy hol volt a végzettek lakóhelye, illetve munkahelye egyetemi tanulmányaik el tt és után. A válaszokat szakonkénti bontásban mutatom be az 1. ábrán. Legnagyobb arányban mindhárom szaknál a ”nem változott” kategóriát találjuk, vagyis a végzettek zöme eredeti lakóhelyén maradt és ott

56

helyezkedett el. A két egyetemi szaknál második leggyakoribb válaszként a ”kis településr l nagy városba költözött” található. Ezt a tendenciát mutatják a f iskolai szak végzettjeinek a válaszai is, akik konkrétan Budapesten helyezkedtek el másodsorban. A Budapestre költözés a harmadik helyen áll a két egyetemi szak végzettjeinek rangsorában. Az utolsó két kategóriában csak elenyész arányban találunk válaszokat, vagyis nagyon ritka volt az, hogy valaki nagy városból kis településre/városba, illetve egyik kis településb l másik kis településre költözött. Az általam vizsgált szakok és évfolyamok hallgatóinak egyetemi tanulmányaik el tti lakcímét Magyarország térképén ábrázoltam. Az eredményeket Karonként a 2. és a 3. ábrán szemléltetem. Mint az a 3. ábrán látható, a Mez gazdaságtudományi Kar vonzáskörzete a keleti országrész, de azon belül nem Hajdú-Bihar megye az uralkodó. Ami azt jelenti, hogy viszonylag nagy számú hallgató érkezik Békés megyéb l és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéb l is. Az ország középs és nyugati részéb l az egyes kistérségeket tekintve mozaikszer en jönnek hallgatók a Karra. Szembet n a térképr l, hogy a Kar viszonylag sok hallgatót vonz a Miskolci és Budapesti térségb l. Ezzel ellentétben, az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karra érkez hallgatók számát tekintve (2. ábra) a keleti országrészben is meghatározó Hajdú-Bihar megye és azon belül is a Debreceni agglomerációs körzet. Erre a Karra, az ország középs és nyugati részeit tekintve mindössze Budapest térségéb l érkezik számottev hallgatói létszám. A DE AVK hallgatóinak lakcímei egyetemi tanulmányaik el tt

2. ábra

Mind a két Karra vonatkozóan megegyezik eredményem az Országos Fels oktatási Felvételi Iroda által készített tanulmánnyal, bár az a jelentkez k, nem pedig a felvett hallgatók lakóhelyeit vizsgálta. A két Kar vonzáskörzete közötti különbség magyarázható többek között az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar fiatal ”korával”, valamint azzal, hogy végzettjei nem els sorban a mez gazdaság területén helyezkednek el, hanem közel kiegyenlített

57

arányban a gazdaság különböz területein. Mint az az 1. ábrán is látható volt, a Kar végzettjei 75 százalékban nem költöztek el lakóhelyükr l, így nagyrészt lakóhelyükön, a Debreceni agglomerációs körzetben találnak maguknak munkahelyet is. Összevetve az 1. ábrát a 2. és 3. ábrákkal megállapítható, hogy a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum vidékfejlesztési szerepét els sorban azokra a térségekre fejti ki, ahonnan hallgatói jönnek, miután azok kétharmada-háromnegyede végzés után ott is helyezkedik el. A DE MTK hallgatóinak lakcímei egyetemi tanulmányaik el tt

3. ábra

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A rendszerváltás óta folyamatosan csökken az agrárszektorban foglalkoztatottak száma és aránya a nemzetgazdaság más ágazatihoz viszonyítva. Értend ez az agrárfels fokú végzettség ekre is, hiszen egyre kisebb arányban helyezkednek el a végzettek az agrárszektorban. Megjegyzend ugyanakkor, hogy a statisztikákban kimutatott mez gazdasági f foglalkozású dolgozók számának csökkenésében a mez gazdaság nemzetgazdaságban betöltött szerepének csökkenésén túlmen en más tényez k is szerepet játszanak. 2. Ami a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum vidékfejlesztéshez való hozzájárulását illeti, megállapítható, hogy a Mez gazdaságtudományi Kar vonzáskörzete a keleti országrész, de azon belül nem Hajdú-Bihar megye az uralkodó. Viszonylag nagy számú hallgató érkezik Békés megyéb l és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéb l is. Az ország középs és nyugati részéb l az egyes kistérségeket tekintve mozaikszer en jönnek hallgatók a Karra. Szembet n , hogy a Kar viszonylag sok hallgatót vonz a Miskolci és Budapesti térségb l. 3. Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karra érkez hallgatók számát tekintve a keleti országrészben is meghatározó Hajdú-Bihar megye és azon belül is a Debreceni agglomerációs körzet. Erre a Karra, az ország középs és nyugati részeit tekintve mindössze Budapest térségéb l érkezik számottev hallgatói létszám.

58

4. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum vidékfejlesztési szerepét els sorban azokra a térségekre fejti ki, ahonnan hallgatói jönnek, miután azok kétharmada-. háromnegyede végzés után ott is helyezkedik el. HIVATKOZÁSOK Dorgai, L., 2001. Terület-, vidékfejlesztés és agrárpolitika. Magyar Tudomány, Budapest, 1.sz. 23-35.o. Em key, A., 2001. Mez gazdasági szakképzés és kompetenciák. Egy vizsgálat eredményei. A Falu, Budapest, XVI. évf. 4.sz. 81-89.o. Kapronczai, I. (szerk.), 2002. A magyar mez gazdaság az adatok tükrében a rendszerváltás után. Agrárgazdasági Információk, AKII, Budapest, 5.sz. 1-169.o. Országos Fels oktatási Felvételi Iroda: 2003.b. Honnan jelentkeznek Debrecenbe? A Debreceni Egyetem vonzáskörzete. http://www.felvi.hu, 2003. július 17. Romány, P., 1999. Az agrártársadalom térségi különbségei és a migráció Magyarországon I. Gazdálkodás, Budapest, XLIII. évf. 5. sz. 62-73.o. Romány, P. 2000. Új agrártársadalom született? Gazdálkodás, Budapest, XLIV. évf. 5. sz. 69-73.o. Vajdai, I. 2002. Az agrárértelmiség helyzete és javaslatok az agrárgazdaság fejlesztésére a Gödöll n végzett agrármérnökök véleményének felmérése alapján. GTTSZ Agrárpolitikai füzetek, Budapest, 5-63.o. http://www.fvm.hu

59


HASONLÓ ADOTTSÁGOK-ELTÉR STRUKTÚRA: A MEZ GAZDASÁG TERÜLETHASZNÁLATI ÉS FOGLALKOZTATÁSI SZERKEZETE A MAGYAR-ROMÁN HATÁR KÉT OLDALÁN Nyizsalovszki Rita Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Földm veléstani és Területfejlesztési tanszék 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: mez gazdasági földhasználat, foglalkoztatási szerkezet, határmentiség Összefoglalás: A természeti adottságokat tekintve a határ által elválasztott térség egységes arculattal – alföldi jelleg táj – rendelkezik a határ két oldalán elhelyezked 20–50 kilométeres sávot tekintve. Tehát a földhasználati formát er sen meghatározó morfológiai valamint talaj- és klimatikus adottságokban nincsenek jelent s eltérések a vizsgált területen. A határ menti térség gazdaságában a természeti adottságokból és a tradicionális térségi munkamegosztásból adódóan az agrárium dominál. Mind a mez gazdaságban dolgozók, mind a mez gazdaság által el állított termelési érték meghaladja az országos átlagok szintjét. Mivel a térség legjelent sebb természeti er forrásának a határ mindkét oldalán a term föld tekinthet , ezért minden bizonnyal továbbra is nagy szerep hárul majd a mez gazdaságra az emberek megélhetésében. A határ két oldalán meglev közös jellemz k, közös problémák (pl. mez gazdasági szerkezetváltás) determinálják a közös megoldások lehet ségét. A közös fejlesztéseket, a kooperációt nemcsak a hasonlóságokból ered hasonló megoldási lehet ségek, de a különbségekb l ered komplementer hatások is el segíthetik, hozzájárulva a térség integrált gazdasági-társadalmi fejl déséhez, a relatív és abszolút lemaradás csökkentéséhez. BEVEZETÉS

A témában jártas szakemberek körében igen gyakran hangoztatott megállapítás, hogy a két világháborút lezáró békeszerz dések legsúlyosabb következményei között mindenképpen ki kell emelni a tényt, miszerint az új határok már évszázadok óta szerves egységként m köd régiókat vágtak több részre. A korábban jól m köd munkamegosztás az új keretek között gyakorlatilag lehetetlenné vált, mert a korábbi térségi központok jelent s része a határok túloldalára került, elzárva a falvakat korábbi biztos felvev piacaiktól. A gazdasági (és egyéb) traumát tovább mélyítette, hogy a városhiányossá váló térségek a központ közeli helyzetükb l hirtelen periférikus fekvés , féloldalas vagy csonka infrastruktúrájú, egyre inkább elmaradott térségekké váltak. A kedvez tlen következmények egyik legszembet n bb megnyilvánulásai éppen a magyar–román határszakaszon fordulnak el gyakrabban, mivel a fentebbi jelenségek mindegyike tökéletesen igaz a térségre, ráadásul az újonnan meghúzott határvonalak ebben az esetben egy természetföldrajzi adottságait és gazdasági szerkezetét tekintve gyakorlatilag homogén tájegységet szeltek ketté. A klimatikus és talajtani adottságok, illetve a geomorfológiai fejl déstörténet eleve biztosították a mez gazdaság kiemelked szerepét a térségben, és bár tájanként eltér az egyes termesztett növények fontossága, néhol pedig speciális terményekkel (torma, sz l ) találkozhatunk, a tájhasználat a korábbi évszázadokban nagyjából egyveret nek volt tekinthet . A hasonló adottságokon természetesen nem tud változtatni egy mesterségesen meghúzott határvonal, ám a drasztikusan megváltozott politikai körülmények a határ két 60

oldalán más és más lehet ségeket és nehézségeket jelentettek a települések számára. Más kérdés, hogy a saját országukon belül periférikussá váló fekvés a közös problémák révén továbbra is igen er s kapcsolódási pontokat biztosított a magyar–román határtérségben, azonban az évtizedekig tartó mesterséges elzártság nem tette lehet vé a hasonló gondok közös, és ebb l következ en talán hatékonyabb megoldását. A rendszerváltás, és még inkább az euroatlanti integrációs folyamatok szerencsére egészen új helyzetet teremtettek, hiszen a határok újra nyitottá (vagy legalábbis nyitottabbá) váltak, és lehet ség nyílt a közös fejlesztési programok elindítására. A határon átnyúló kapcsolatok elmélyítése, a határ menti perifériák fejlesztése kiemelt prioritást és anyagi támogatást élvez az Európai Unióban, tehát a magyar–román határ mentén szervez d eurorégiók (Hajdú-Bihar–Bihor, Bihar–Bihor Eurorégió, Interregio) és településközikistérségi együttm ködések jelent s küls forrásra számíthatnak felzárkóztatásuk el segítésére, elképzeléseik megvalósítására (Baranyi B. 2004). Az oly hosszú ideig csak hátrányokat hordozó földrajzi fekvésb l tehát végre el nyt kovácsolhatnak a határ mentén húzódó térségek – de ez csak a megfelel együttm ködési szándék, és a ténylegesen m köd közös programok kidolgozása esetén képzelhet el. Mivel a térség legjelent sebb természeti er forrásának a határ mindkét oldalán a term föld tekinthet , ezért minden bizonnyal továbbra is nagy szerep hárul majd a mez gazdaságra az emberek megélhetésében. Mindezeket figyelembe véve a korábbi termelési kapcsolatok helyreállításának, illet leg a hasonló termékstruktúrából adódó vetélytársi szerep helyett az egymást kölcsönösen kiegészít termelési rendszerek kialakításának az egyik els és elengedhetetlen lépése a területhasználat és a foglalkoztatási szerkezet hasonlóságainak és különbségeinek feltérképezése, a kés bbiekben pedig ebb l kiindulva a beavatkozási pontok és fejlesztési irányvonalak kijelölése. A VIZSGÁLT TERÜLET TERMÉSZETFÖLDRAJZI LEHATÁROLÁSA

A vizsgálati terület közigazgatásilag a magyar (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád), illetve a román oldalon is négy-négy megyére – Északnyugati Régió: Satu Mare (Szatmár), Bihor (Bihar), Nyugati Régió: Arad és Timi (Temes) – terjed ki. Bár a terület egésze a Kárpátok koszorújában fluviális úton kialakult medencesíkság, vagyis az Alföld része, ezen belül több középtáj hasonló adottságokkal rendelkez mikrorégióját foglalja magába, amelyek átlépik az országhatárokat. Északról dél felé haladva a Fels -Tiszavidék (Szatmári-sík), a Nyírség (Délkelet-Nyírség), a Berettyó-Körösvidék (Berettyó-Kálló köze, Bihari-sík, Érmelléki löszös hát, Kis-Sárrét, Körösmenti-sík), a KörösMaros köze (Békési-hát, Csanádi-hát, Csongrádi-sík), valamint az Alsó-Tiszavidék (Marosszög) terül el a közvetlen határrégióban, illetve nem egy esetben azon jócskán túlnyúlva is. HASONLÓ TERMÉSZETFÖLDRAJZI ALAPOK – HASONLÓ FÖLDHASZNÁLAT

Természetföldrajzi adottságok A vizsgált térség többé-kevésbé megegyez földtani fejl déstörténete következtében a határ két oldalán igen hasonló természetföldrajzi adottságokkal, természeti potenciálokkal rendelkezik, amely a határ még mindig inkább elválasztó jellege ellenére mégis szerves egységként kapcsolja össze a két területet. Szerkezeti adottságok A magyar oldalon ÉK-DNY-i irányban pásztásan futó mélyszerkezeti egységek (Kréta-eocén flis öv, az id s gránitból és kristályos palából felépül Közép-alföldi migmatit komplexum, a triász homokk , mészk , dolomit dominanciájú Villányi újpaleozoos-mezozoos 61

öv, és a szintén id s gránitból és kristályos palából felépül Békési kristályospala komplexum) a határ román oldalán is folytatódnak az Erdélyi-szigethegység el teréig. Szintén közös jellemvonás, hogy az újalpi szerkezetfejl dési szakaszban e rétegekre egységesen nem gy rt molassz (szárazföldi és tengeri törmelékes k zetek) települt rá, azonos irányba terelve a kés bbi felszínformáló folyamatokat. Felszínfejl dés A terület felszínfejl dését és mai képét a Tisza és mellékfolyóinak tektonikai okokból bekövetkez irányváltozásai, eróziós és akkumulációs tevékenysége határozta meg. A pleisztocénben az Alföld egésze süllyed térszínt képezett, amelynek mértéke id ben és térben jelent s eltéréseket mutatott, a legnagyobb mérték üledékfelhalmozódás az ún. fiókmedencékben történt (pl. Körösvidéki, Fels -tiszavidéki). Az Alföld északkeleti részének negyedid szaki fejl déstörténetét az s-Tisza, az s-Szamos és a Bodrogot összetev folyók feltölt tevékenysége határozta meg, míg a délkeleti területeken az s-Körösök és az sMaros akkumulált (Borsy Z. 1989). Az s-Tisza-Szamos a Körösvidéki süllyedék felé haladva északkelet-délnyugati irányban szelte át az Alföldet, jelent s mennyiség üledéket halmozva fel. A térség felszínfejl désében jelent s változás a würm id szak elején következett be, amikor az Érmellék tektonikai megsüllyedése következtében az s-Tisza-Szamos lecsúszott addigi hordalékkúpjáról az Ér völgyébe. A folyó el ször egy széles eróziós síkot dolgozott ki, majd a Körösvidék ismételt megsüllyedésével bevágódott, és több kilométer széles, mély völgyet hozott létre, a mely az Alföld legmarkánsabb felszíni formája. A fels -pleniglaciális elején a Tisza elhagyta az Érmelléket, ahol a Szamos még pár ezer évig folytatta akkumulációs tevékenységét (Martonné Erd s K. 2002). A folyóvízi felszínformálás következtében a felszínen zömében pleisztocén-holocén folyóvízi képz dmények (homok, kavics, iszap, agyag), kisebb területen eolikus vagy infúziós lösz, löszös homok (Érmelléki löszös hát, Békési-Csanádi-hát) található. Talajtani adottságok A térség talajadottságai a változatos fluviális és eolikus üledékeknek megfelel en igen sokrét ek. A mai és egykori folyómedrek mentén, a gyakran víz borította területeken nagyrészt öntésanyagokon képz dött hidromorf – réti és öntés – talajok borítják a felszínt (pl. Szatmári-síkság), de gyakoriak a vízhatásra képz dött réti szolonyecek is. A homokos alapk zet térségekben már a kovárványos barna erd talaj (Nyírség), illetve a lösszel fedett területeken az alföldi mészlepedékes csernozjom (Érmelléki löszös hát, Békési-csanádi-hát) a leggyakoribb talajtípus. A mozaikos jelleg talajtérképnek megfelel en az egyes területeken a termékenységi besorolás is igen eltér . A réti és lápi talajok például igen gyenge termékenység ek (VIII–IX-es kategória), míg a legjobb min ség ek a löszös alapk zeten képz dött alföldi mészlepedékes csernozjomok (II–III. kategória) (Marosi S-Somogyi S. 1990). Klimatikus adottságok A terület három éghajlati övhöz tartozik: északon a mérsékelten h vös és a mérsékelten száraz éghajlati öv (Szatmári-síkság), a középs részen a Körösök vonaláig a mérsékelten meleg-száraz éghajlat jellemz , míg ett l délre a meleg-száraz éghajlati öv jelenik meg. A napsütéses órák száma északról dél felé haladva 2 050 óráról 2 150 óra/évre emelkedik. Az évi középh mérséklet északon 8°C, a maximumot délkeleten éri el (11°C). A januári középh mérséklet -4 és -1°C között, a júliusi középh mérséklet pedig 19–22°C között alakul. A mez gazdasági termelést meghatározó tenyészid szak középh mérséklete szintén kedvez nek min síthet . A csapadékmennyiség eloszlása szempontjából egy kis északi folttól

62

eltekintve (Szatmári-síkság) a csapadék éves összege az egész területen 550–600 mm között mozog (Justyák J. 1998). A TÉRSÉG TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JELLEMZ I ÉS FÖLDHASZNÁLATA

Magyar–román, magyar–ukrán határrégió Társadalmi jellemz k A négy megye az ország területének közel egynegyedét, lakosságának ötödét adja. A határrégió néps r sége valamelyest elmarad az országos átlagtól, különösen alacsony Békésben, illetve Hajdú-Bihar megyében. A népességszám összességében az átlagosnál mérsékeltebben fogy, dönt en Szabolcs-Szatmár-Beregnek az ország egészéhez mérten jóval kedvez bb természetes népmozgalmi folyamatai, valamint Békés és Csongrád átlagnál kisebb elvándorlási értékei játszanak szerepet. A KSH felmérése alapján a 15–74 éves népesség aktivitási aránya észak-déli irányban növekv . A legészakibb Szabolcs-SzatmárBereg megyében a gazdaság alacsony teljesít képességének, valamint a fiatalos korstruktúrának megfelel en igen alacsony, Hajdú-Biharban és Békésben közepes, míg Csongrádban a legkedvez bbek közé tartozik (1. táblázat). A kelet-magyarországi határrégió területének és népességének f bb mutatói (2005. jan. 1.) 1. táblázat Határ menti térség

Megnevezés

Sz.Sz.-B.

H.-B.

Békés Csongrád

Összesen

Országosan

168 3 145 274 93 030

Megye Kistérségek száma Települések száma Ebb l: városok Terület, km2 Népesség, ezer f (2004. jan. 1.) Néps r ség, f /km2

11 229 21 5 937

9 82 21 6 211

8 75 17 5 631

7 60 8 4 263

35 446 67 22 042

583,6

550,3

392,8

425,8

1 952,5 10 116,7

95

89

70

100

89

109

A határrégió aránya az országosból % 20,8 14,2 24,5 23,7 19,3 81,6

Forrás: KSH.

Gazdasági helyzet A GDP egy f re jutó értéke valamivel magasabb, mint az országos átlag 3/4-e; a két széls értéket itt is Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg adja. A bruttó hazai termék el állításában – az országoshoz hasonlóan – az ipar szerepe a legkiemelked bb, míg a mez gazdaság részesedése az országos szintet kétszeresen múlja felül (2. táblázat). Annak ellenére, hogy a termelés szempontjából a gazdaságföldrajzi adottságok igen különböz ek, az országosan jellemz nél lényegesen nagyobb szerepet tölt be a mez gazdaság. Számottev nek ítélhet a keleti határrégió szerepe mind az állattenyésztésben (szarvasmarha, sertés, juh és baromfi), mind a növénytermesztésben (gyümölcsök, cukorrépa, gabonafélék, kukorica, napraforgó, burgonya, takarmánynövények).

63

A bruttó hazai termék alakulása Megnevezés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hajdú-Bihar megye Békés megye Csongrád megye Határ menti térség Országos összesen A régió aránya az országos %-ában

GDP értéke, milliárd Ft

2. táblázat Egy lakosra jutó GDP, ezer Ft 2000 2001 2002

2000

2001

2002

407

484

523

690

823

891

508 341 458 1 714 13 172

593 377 497 1 951 14 849

666 406 542 2 137 16 740

919 846 1 063 868 1 290

1 073 942 1 158 992 1 458

1 206 1 021 1 269 1 090 1 648

13,0

13,1

12,8

67,3

68,0

66,1

Forrás: KSH.

A földhasználat jellemz i A térség mez gazdasági földhasználatának dominanciája több tényez re vezethet vissza. Egyrészt az el z ekben ismertetett természetföldrajzi adottságok (els sorban a klimatikus és talajadottságok) már eleve biztosították a mez gazdaság kiemelked szerepét a térségben, tehát a legjelent sebb természeti er forrásnak a határ mindkét oldalán a term föld tekinthet . Másrészt a térségnek a tágabb értelemben vett régió történelmi munkamegosztásában betöltött szerepe, az évszázadok során kialakult tradicionális tájhasználat is az agrárium meghatározó szerepét tartotta és tartja fenn. A 19. század végén jelentkez társadalmi-gazdasági kihívások miatt a térségben a rosszabb min ség területek is m velés alá kerültek (Galó M. 1999). Az extenzív növekedés azonban korlátokba ütközött, ám az egyre nyilvánvalóbb problémák ellenére a szocializmus évtizedeiben a szerkezetátalakítási kérdések megítélésénél a hatékonysági megfontolásokat hosszú id n keresztül nagyon gyakran háttérbe szorították vagy teljesen felülírták a szociális és társadalompolitikai szempontok. A kedvez tlen szerkezet megmerevedését a terület perifériahelyzete még tovább er sítette, így a politikai-gazdasági rendszerváltás id szakára a válsághelyzet felé sodródó mez gazdaságot találhattunk a térségben. A nagyon összetett problémák ellenére a mez gazdaság meghatározó szerepe továbbra is fontos kiindulópontot jelent a térség gazdasági szerkezetváltására és versenyképességének fokozására vonatkozó elképzelésekben, ugyanakkor a fentebb említett szociális szempontokat ma sem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel különösen a legmostohább természetföldrajzi viszonyokkal jellemezhet térségekben (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ menti települései) a kedvez tlen adottságú területek m velésb l való kivonása súlyos társadalmi problémákat is indukálhat. A földhasználat m velési ágak szerinti megoszlását tekintve a keleti határrégió összes megyéje esetében elmondható, hogy bár a term területek aránya minden esetben az országos átlag körül mozog (83,1%), a mez gazdasági területek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével jóval meghaladja az országos középértéket (63%). Külön kiemelhet ezen belül a szántóföldi kultúrák dominanciája, amely mind a terület egészét tekintve, mind megyei szinten az országos átlagot meghaladó értékeket mutat – a kivételt ebben az esetben is egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képezi. Bár ezen a területen a természeti adottságok inkább a gyep- és erd gazdálkodás számára kedvez ek, a rendszerváltozás utáni id szakban a szántóterületek aránya mégsem csökkent számottev en. Így valószín síthet , hogy a szerkezeti átalakítások során a legjelent sebb változás a szántó m velési ágban történik majd, és a várható

64

csökkenés mértéke valószín leg a jelenlegi össz-szántóterület egyharmadánál is nagyobb (kb. 100 ezer ha) területet fog érinteni (Nagy J. et al. 1999; Dobos et al. 2000). A földterület m velési ágak szerinti megoszlása a keleti magyar határoldalon (2003)

3. táblázat

Megyék

M velési ág (%)

SzabolcsSzatmárBereg

HajdúBihar

Békés

Csongrád

Szántó Kert Gyümölcsös Sz l Gyep Mez gazdasági terület Erd Nádas Halastó Term terület M velés alól kivont terület Összes földterület

45,5 1,0 5,3 0,1 10,5

55,8 1,0 0,6 0,3 20,1

72,4 1,1 0,2 0,0 7,9

58,2 1,0 1,0 0,6 11,9

57,5 1,0 1,9 0,2 12,7

48,5 1,0 1,1 1,0 11,4

62,4

77,8

81,7

72,8

73,4

63,0

18,8 0,6 0,1 82,0

5,5 1,6 0,9 86,7

2,3 0,3 0,6 84,9

10,0 0,6 0,9 84,2

9,4 0,8 0,6 84,1

19,1 0,6 0,4 83,1

18,0

14,3

15,1

15,8

15,9

16,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Határrégió Ország

Forrás: KSH.

A mez gazdaság átlagosnál nagyobb szerepét támasztja alá az ágazatban alkalmazásban állók aránya is, amely mind a terület egészét tekintve, mind megyei szinten meghaladja az országos középértéket. Bár a határrégió a term földön kívül is igen gazdag természeti er forrásokban (pl. a széndioxid-, valamint a termálvíz-el fordulások, földgáz, k olaj- és agyagásvány készletek), és egyéb er sségekkel is rendelkezik (pl. a térség elhelyezkedése logisztikai szempontból kedvez ), a térség fejl déséhez, lakosságmegtartó képességének meg rzéséhez szükség van a mez gazdasági, ezen belül is a növénytermesztési tevékenység kereteinek b vítésére, jövedelemtermel képességének javítására – de ezek a célok ugyanakkor magukban hordozzák a szerkezetváltás szükségességét is (4. táblázat). A mez gazdasági alkalmazásban állók száma a régióban

Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Békés Csongrád Határrégió Ország

Mez gazdaság, vad-, erd gazdálkodás, halászatban foglalkoztatottak (f )

%

Összes foglalkoztatott

4 653 9 165 7 176 5 678 26 672 106 560

3,9 7,3 8,2 5,4 6,1 3,9

118 335 126 042 87 513 104 978 436 868 2 700 141

4. táblázat

Forrás: KSH.

65

Román határrégió Mivel Románia statisztikai rendszere több ponton (különösen a foglalkoztatottsági viszonyok tekintetében) jelent sen eltér a Magyarországon használt fogalmi és metodikai keretekt l, így a rendelkezésre álló adatok hiányosságai vagy összehasonlíthatatlansága miatt a román oldal bemutatása nincs összhangban a magyar oldali megyék leírásával. Társadalmi jellemz k A román határrégióhoz tartozó négy megye az ország területének több mint 11,9%át, a népesség közel tíz százalékát adta (9,7%) 2002-ben. Bár Románia lakossága az elmúlt évtizedekben folyamatosan n tt, a vizsgálati területhez tartozó négy megye lakossága az 1992-es adatokhoz viszonyítva minden esetben csökkent (összesen kb. 200 ezer f vel). A terület néps r sége (75,1 f /km2) a 2002-es adatok alapján elmaradt az országos átlagtól (90,9 f /km2). Az Északnyugati régió két megyéje Bihor (79,6 f /km2) és Satu Mare (83,1 f /km2) esetében ez az érték magasabb, míg a Nyugati régióhoz tartozó Arad (59,6 f /km2) és Timi (77,9 f /km2) megyék néps r ségi értékei alacsonyabbak (5. táblázat). A román határrégió f bb területi és népességi mutatói (2002) Megnevezés

Települések száma Ebb l: városok Terület, km2 Népesség, ezer f Néps r ség, f /km2

Északnyugati Nyugati Régió Régió Bihor Satu Arad Timi Mare megye 444

230

281

324

9 7 544 600,2 79,6

4 4 418 367,2 83,1

8 7 754 461,8 59,9

7 8 697 677,9 77,9

Határ Románia menti térség összesen 1 279

13 357

28 268 28 413 238 391 2 107,2 21 680,9 75,1 90,9

5. táblázat

A régió aránya az országosból (%) 9,6 28,6 11,9 9,7

Forrás: Román Statisztikai Hivatal.

Gazdasági-foglalkoztatottsági szerkezet Az egyes ágazatoknak a GDP-hez való hozzájárulását tekintve regionális szinten rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a magyar–román határral érintkez két régióban az országos átlagnál magasabb a mez gazdaság szerepe. A Nyugati (Vest) régióban a mez gazdasági termelés a GDP 13,5 százalékát adja, az ÉNy-i (Nord-Vest) régióban valamivel még ennél is magasabb az érték (14,6%), miközben az országos átlag alig haladja meg a tíz százalékot (11,4%). A fentebbiekb l kiindulva tehát önmagában nem tekinthet meglep nek az a tény, hogy a mez gazdasági keres k aránya szintén magas, a Romániára jellemz extrém (tulajdonképpen a középkori gazdasági szerkezetre jellemz !) értékek azonban összetett okokra vezethet k vissza. Az agrárkeres k 40%-hoz közelít , s t Szatmárban azt meg is haladó részesedésében az iparvidékek/bányák válsága által kiváltott, a városok fel l a falvakba irányuló visszatelepülés mellett nagyon nagy szerepe van a román adatgy jtési rendszernek is. Magyarországgal szemben ugyanis egyéb kereseti lehet ség hiányában a segít családtagok (vagyis a mez gazdasági keres k) közé sorolják azt a vidéki népességet is, amely vélhet en sokkal inkább munkanélkülinek min sül, semmint a magángazdaságokban ténylegesen szerepet vállaló foglalkoztatottnak.

66

A határrégió foglalkoztatási szerkezete – jóllehet országos viszonylatban jónak mondható – ugyancsak hordozza ezeket a kedvez tlen jegyeket, vagyis a munkaképes korú lakosság legnagyobb számban a mez gazdaságban talál munkát, amit az ipar és szolgáltatások követnek (1. ábra). A foglalkoztatottak megoszlása gazdasági ágazatonként (2003) 100%

1. ábra

Egyéb Egyéb szolgáltatás

80%

Szállítás, távközlés 60%

Vendéglátás, szálláshely-szolg. Kereskedelem

40%

Épít ipar Ipar

20%

Mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás, halászat 0% Románia Szatmár

Bihar

Arad

Temes


A foglalkoztatási viszonyok ismeretében nem meglep , hogy a gazdasági ágazatok közül a mez gazdaság privatizációja a legel rehaladottabb, a családi gazdaságok térnyerése okán, ami azonban a termelékenységi szint csökkenését eredményezte. A nagy ráfordítás igény , a kisüzemi táblákon profitábilisan nem termelhet növények – napraforgó, cukorrépa, kender – térvesztése egyes élelmiszeripari és könny ipari ágazatok visszaeséséhez vezettek (pl.: textilipar, cukor és édesipar). A határtérség privatizációs trendjei követik az országos trendeket, miszerint az import és az ipar javarészt állami monopóliumban maradtak, a többi szektorban a magánosítás el rehaladottabb. A magánt ke behatolása els sorban a kisüzemekre, kisvállalkozásokra jellemz . A földhasználat jellemz i A térség változatos, a magyar határvidékhez hasonló természeti er forrásokkal rendelkezik, összterületének 85%-a mez gazdaságilag m velhet terület. Mivel a magyar oldalhoz hasonló természeti potenciálokkal rendelkez román határ menti régió a trianoni békeszerz dést megel z id szakig a magyar oldallal közösen fejl dött, így a gazdaságitársadalmi kihívásoknak megfelelve a magyar oldalhoz hasonló szerepet töltött be a régió gazdasági munkamegosztásában. Ebb l kiindulva nem csoda, hogy területhasználatában a magyar oldalhoz hasonlóan szintén a mez gazdasági földhasználat dominál. Részesedése a földhasználati ágak között a magyar oldaléhoz hasonlóan, 70–80% körül mozog és a megyék értékei ebben az esetben is jóval meghaladják az országos átlagot (62%). További lényegi hasonlóságként kell megemlítenünk, hogy a mez gazdasági földhasznosításon belül a román oldalon is kiemelked en magas a szántóföldek aránya (2. ábra).

67

A földterület m velési ágak szerinti megoszlása a román határ menti megyékben (2002)

2. ábra

100% Mez gazdasági terület Ebb l: Szántó

80%

Legel Rét

60%

Sz l Gyümölcsös

40%

Erd Vízfelület

20%

Egyéb

0% Románia Szatmár

Bihar

Arad

Temes


HIVATKOZÁSOK BARANYI B., 2004. A határmentiség dimenziói. Magyarország és keleti államhatárai. Budapest–Pécs, Dialóg Campus K. (Dialóg Campus Szakkönyvek, Területi és Települési Kutatások, 22.). BORSY Z., 1989. Az Alföld hordalékkúpjának negyedid szaki fejl déstörténete. Földrajzi Értesít pp. 211–224. GALÓ M., 1999. A háromhatárszeglet halmozottan hátrányos agrárhelyzetének általános kérdései. In: SinórosSzabó B. Komplex környezetkímél agrártermelés fejlesztése Magyarország keleti háromhatár szegletében. Magyar Tudományos Akadémia, pp. 9–15. JUSTYÁK J., 1998. Magyarország éghajlata. – Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 118 p. MAROSI S. és SOMOGYI S., 1990. Magyarország kistájainak katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 479 p. MARTONNÉ ERD S K. 2002: Magyarország természeti földrajza I. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 245 p. DOBOS A., KOVÁCS J. és NAGY J., 2000. Evaluation of agricultural land use in Hungary' s "three-border" region. Acta Agronomica, 48, 89–94. NAGY J. és KOVÁCS J., 1999. Növénytermesztési sajátosságok a keleti háromhatár térségében, a növénytermesztési szerkezet módosításának lehet ségei. In: Sinóros-Szabó B. Komplex környezetkímél agrártermelés fejlesztése Magyarország keleti háromhatár szegletében. Magyar Tudományos Akadémia, pp. 25–67. NAGY J., ANTAL J., JOLÁNKAI M., KOVÁCS J. és DOBOS A., 1999. A hátrányos helyzet kistérségek ökológiai jellemzése, a mez gazdasági termelés helyzete. In.: Kovács F., Dimény I., Sz cs I. A mez gazdaság szerepe a halmozottan hátrányos helyzet térségek fejlesztésében. MTA Agrártudományok Osztálya, pp. 37–57. Területi statisztikai évkönyv 2003: Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 2004. 434. p.

68


GONDOLATOK A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK HELYZETÉR L ÉS AZ AGRÁRÁGAZATBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉR L KÜLÖNÖS TEKINTETTEL HAJDÚ-BIHAR MEGYÉRE Nagyné Demeter Dóra Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, MTK Földm veléstani és Területfejlesztési tanszék 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: egyéni gazdaságok, foglalkoztatás, jövedelmez ség Összefoglalás: Részben a rendelkezésre álló szakirodalom áttekintésére alapozva elmondható, hogy Magyarország ma is er sen agrár jelleg , halmozottan hátrányos helyzet térségeiben, különösen az Alföld kiterjedt körzeteiben, az agrárszektorban zajló folyamatok határozzák meg dönt en a falvak életképességét, jöv jét. Emellett feltételezhet , hogy a mez gazdaság továbbra is a magyar gazdaság egészét jelent sen meghatározó tényez marad. A gazdasági rendszerváltás során megrendült mez gazdaság gondjainak, els sorban a falusi munkanélküliség enyhítésében, egyre nagyobb szerepet játszhatnak a rendkívül mozgékony és a piaci helyzetet általában meglep gyorsasággal kihasználó háztáji- és kisegít gazdaságok, illetve a családi agrárvállalkozások. A vizsgált családi gazdaságok dönt en a munkanélküliség kényszerít hatására, az elszegényedés miatti önellátási kényszer nyomására alakultak ki. A térség mez gazdaságában a privatizáció kapcsán a tulajdon viszonyok radikális átrendez dése, a termel szövetkezetek és melléküzemági tevékenységük leépülése nyomán a magángazdálkodók, mez gazdasági kisvállalkozók száma rohamosan megn tt. A felaprózódott néhány hektáros kis gazdaságok többségét relatíve alacsony színvonalú „paraszti önellátó”, jövedelempótló, illetve kiegészít tevékenység jellemzi. A ma m köd családi agrárvállalkozások közül azok biztosítják majd az agrártermelés bázisát, amelyek megfelel érzékenységet mutatnak az innovációk befogadására, képesek sz k profilú els sorban családi munkán alapuló vállalkozásokká alakulni, illetve új agrártevékenységek, ismeretek, technológiák meghonosítására is alkalmassá vállnak. Tehát az önellátás mellett alkalmassá válnak az árutermelésre is. BEVEZET

Az elmúlt évtizedben jelent s változások zajlottak le a magyar mez gazdaságban, amelyek hatásai a teljes ágazatot mélyen érintették. A fent említett folyamatok mer ben új tulajdoni és szervezeti struktúrát eredményeztek. Általában elmondható, hogy a mez gazdaság szerepe a GDP-termelésben és részaránya a foglalkoztatásban csökkent, azonban egybehangzó szakért i vélemények szerint napjainkban és a jöv ben az er sen agrár jelleg , halmozottan hátrányos helyzet térségekben, különösen az Alföld kiterjedt körzeteiben, az agrárszektorban zajló folyamatok határozzák meg dönt en a falvak életképességét, jöv jét. Emellett feltételezhet , hogy a mez gazdaság továbbra is a magyar gazdaság egészét jelent sen meghatározó tényez marad. A magyar mez gazdaság és vidék számára új lehet ségek teremt dtek és új távlatok nyílottak meg Magyarország EU-csatlakozását követ en. A magyar agrárgazdaság mintegy 450 millió fogyasztót tömörít bels piac szerepl je lett. Meger södött az értékesítési biztonság, növekednek a támogatások és a jöv ben emelked termel i jövedelmek várhatóak. Mindezek növekv kötelezettségekkel, és szigorú szabályok betartásával járnak együtt. Élez dik a verseny a bels piacon, növekszik versenyképességi kényszer, miközben a termel k fejlesztési beruházási lehet ségei és az eredményesebb földhasználat feltételei is

69

b vülnek. A csatlakozást követ en fontos lett a Közös Agrár Programban megfogalmazott irányelvekhez, valamint annak keretein belül elfogadott intézkedéscsomagokhoz való integrálódás, melyek többek között a tagosítást, azaz az ésszer birtokkoncentrációt preferálják. TÁRGYALÁS

A gazdasági rendszerváltás során megrendült mez gazdaság gondjainak, els sorban a falusi munkanélküliség enyhítésében, egyre nagyobb szerepet játszhatnak a családi agrárvállalkozások. A vizsgált családi gazdaságok dönt en a munkanélküliség kényszerít hatására, az elszegényedés miatti önellátási kényszer nyomására alakultak ki. A térség mez gazdaságában a privatizáció kapcsán a tulajdon viszonyok radikális átrendez dése, a termel szövetkezetek és melléküzemági tevékenységük leépülése nyomán a magángazdálkodók, mez gazdasági kisvállalkozók száma rohamosan megn tt (Baranyi B. és Süli-Zakar I. 1997a, 1997b). A 2000. évi Általános Mez gazdasági Összeírás (továbbiakban: ÁMÖ) szerint 925 ezer egyéni gazdaságból, 874 ezer 10 hektárnál kevesebb rendelkezett földterülettel. Rendszeres árutermelést mindössze csak 76 ezer gazdaság folytatott. Hajdú-Bihar megyében az egyéni gazdaságok száma 72 410 db volt amely az országos átlagtól magasabb szám. Az általuk megm velt összes földterület 212,4 ezer hektárt tesz ki az ezredfordulón. Az egyéni gazdaságok átlagos területe a megyében csak 3,2–3,9 hektár között mozog szemben az országos hét hektáros átlaggal. A birtoktestek elaprózottsága tehát még hatványozottan jelentkezik a megyében, mint országosan. A KSH adatait figyelembe véve gazdálkodás célja szerint a megye egyéni gazdaságai három nagy csoportra bonthatóak: saját fogyasztásra termel kre, felesleget értékesít kre, értékesítésre termel kre. Az egyéni gazdaságoka szerint, hogy mi képezi a gazdálkodásuk alapját, szintén három jól elkülönül csoportra oszthatóak: növénytermeszt , állattartó, valamint vegyes gazdaságokra (1. táblázat). Az egyéni gazdaságok megoszlása a gazdálkodás célja és a gazdaság típusa szerint, 2000 1. táblázat Megnevezés

Hajdú-Bihar megye

Észak-alföldi régió

Magyarország

A gazdálkodás célja szerint Saját fogyasztásra termel k Felesleget értékesít k Értékesítésre termel k Együtt

58,7 % 33,6 % 7,7 % 100,0 %

100,0 %

A gazdaság típusa szerint Növénytermeszt 29,2 % Állattartó 31,9 % Vegyes 38,9 % Együtt 100,0 % Forrás: KSH, 2004. Megjegyzés: A táblázat adatai a 2000. évi ÁMÖ–ból származnak.

35,5 % 24,4 % 40,1 % 100,0 %

40,1 % 22,1 % 37,8 % 100,0 %

Fontos tényez hogy, a Régió össznépességének harmada él egyéni gazdaságokban szemben az országos 27%-kal. Az Észak-alföldi régióban ez a tevékenység kiterjedtebb és arányaiban is több embert érint. Hajdú-Bihar megyére, az egyéni gazdaságok megoszlását tekintve, alapvet en az országosan is jelentkez alapvet tendenciák jellemz ek. Hajdú-Bihar megye egészére az országos átlagnál alacsonyabb foglalkoztatottság, magasabb munkanélküliségi ráta, inaktív keres és eltartott arány a jellemz . Az egyéni 70

gazdaságokat tekintve különösen magas az inaktív keres k aránya a kizárólag, vagy els dlegesen önellátásra termel gazdaságokban illetve a vegyes gazdálkodást folytatók esetében. A foglalkoztatottak összevont foglalkozási f csoport szerinti megoszlása szerinti megoszlása Hajdú-Bihar megyében (%), 2001 1. ábra

100%

10,9

12,7

5,4

9,9

90%

22

80% 70%

37,1

34,2 42,2

18,5

60%

10% 0%

14,4 12,5 Az egyéni gazdaságokban él foglalkoztatott

20%

11,7

15,7

15,1

17,8

13,6 9,8

14,4

Ipari, épít ipari Mez gazdasági Szolgáltatási Egyéb szellemi

24,6 12,8

Vezet értelmiségi

Az értékesítésre termel

15,1

30%

Egyéb

13,6 6

A felesleget értékesít

40%

10,1

A saját fogyasztásra termel

50%

Forrás: KSH, 2004. Megjegyzés: A táblázat adatai a 2001. évi népszámlálás adataiból származnak.

A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása Hajdú-Bihar megyében (%), 2001

2. ábra

100% 90% 80%

49,5

50,9

47,4

50,1 Szolgáltatás jelleg ágazatok

70% 60%

Ipar, épít ipar

50% 31,7

30%

27,1 37,3

Mez gazdaság

20% 25,5

29,9

A felesleget értékesít

11,8 A saját fogyasztásra termel

0%

18,8

Az egyéni gazdaságokban él foglalkoztatott

10%

Az értékesítésre termel

40%

20

Forrás: KSH, 2004. Megjegyzés: Az ábra adatai a 2001. évi népszámlálás adataiból származnak.

71

A foglalkoztatottak alapállomány csoportok szerinti megoszlását tekintve nincs számottev különbség az országos és a megyei átlag között. Az Észak-alföldi régióban a szellemi és fizikai foglalkozásúak aránya 37:63, ez lényegében hasonló a megyei megoszláshoz, valamint közel azonos az országos átlaggal. Ett l azonban jelent sen eltér az egyéni gazdaságokban foglalkoztatottak aránya itt ez az arány 28:72. Míg a foglalkoztatottak teljes körében a mez gazdaságban dolgozók aránya 7–8%-os, addig az egyéni gazdaságokban ez az arány jóval magasabb (1. ábra, 2. ábra). Amint az adatokból is kit nik a mez gazdasági tevékenységek foglalkozatásban betöltött szerepe az egyéni gazdaságoknak a felesleget értékesít k és az értékesítésre termel k körében jelent sebb arányt képvisel. A saját fogyasztásra termel k esetében a mez gazdaságban foglalkoztatottak száma drasztikusan alacsony, ami az alacsony jövedelemtermel képességükre vezethet vissza. Mindezek ellenére foglalkozatási szempontból az agrárágazat súlya növekszik és remélhet leg növekedni is fog a vidéki Magyarországon. A fent említett családi vállalkozások ugyanis el segíthetik a falusi munkanélküliség kérdésének megoldását. Az egyéni gazdaságokban él népesség kor szerinti megoszlása a gazdálkodás célja szerint Hajdú-Bihar megyében (%), 2001 2. táblázat Megnevezés Korcsoport -14 éves 15-39 éves 40-59 éves 60-x éves

Összesen

Saját fogyasztásra termel k

Felesleget értékesít k

Értékesítésre termel k

17,0 31,4 29,4 22,3

17,6 31,5 27,8 23,0

15,9 30,8 31,0 22,3

17,3 33,4 32,6 16,7

Forrás: KSH, 2004. Megjegyzés: A táblázat adatai a 2001. évi népszámlálás adataiból származnak.

A Régió 7 éves és id sebb népességének megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az Észak-alföldi régióban (%), 2001 3. ábra 100% 90%

4,3 15

2,8 12,2

4,8

11,1

16,7

80%

23,3

70% 60%

54,9

középiskolai érettségi

56,5 54,7

50%

46,4

40%

25,7

10% 0%

általános iskola 8. évf. 8.általánosnál alacsonyabb

30% 20%

Egyetem, f iskola

Összesen

28,4

23,8

Saját Felesleget fogyasztásra értékesít k termel k

19,1

Értékesítésre termel k

Forrás: KSH, 2004. Megjegyzés: Az ábra adatai a 2001. évi népszámlálás adataiból származnak.

72

A korösszetétellel kapcsolatban elmondható, hogy az országos tendenciával megegyez elöregedés Hajdú-Bihar megyében még hatványozottabban igaz. Az id sebb korösszetételt jól kifejezi a száz gyermekkorúra jutó id skorúak száma, mely az egyéni gazdaságokban jóval magasabb (126) mint a teljes népességben (99) (2. táblázat). Az egyéni gazdaságok népességének iskolázottságát figyelembe véve az alábbiakat állapíthatjuk meg (3. ábra). Az iskolai végzettség szintén szorosan összefügg a vállalkozások jövedelemtermel képességével. A Régió 7 éves és id sebb népességének legmagasabb iskolai végzettségét figyelembe véve a következ ket állapíthatjuk meg: • az egyéni gazdaságokban él k több mint 80%-a csak az általános iskola maximum 8. évfolyamát végezte el (ez a teljes népesség 74 %-ára jellemz ) • középiskolai érettségivel 15%-uk rendelkezik (a Régió népességének közel 19%-a) • egyetemi, f iskolai végzettség ek vonatkozásában eltérés figyelhet meg a gazdálkodás típusa szerint. Az egyéni gazdaságokban él k körében 4,3%, ami majdnem azonos a megfelel országos körrel, ugyanakkor a Régióra jellemz 7,1%-os aránytól jelent sen elmarad (KSH 2004). A Régió 7 éves és id sebb népességének megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Hajdú-Biharban (%), 2001 4.ábra 100% 90%

4,3 14,7

2,9 12,6

4,3

13,2

15,7

80%

24,7 Egyetem, f iskola középiskolai érettségi

70% 60%

55,2

56,6

50%

55,6 43,5

40% 30% 20% 10%

25,9

27,9

24,4

általános iskola 8. évf. 8.általánosnál alacsonyabb

18,5

0% Összesen

Saját Felesleget Értékesítésre fogyasztásra értékesít k termel k termel k

Forrás: KSH, 2004. Megjegyzés: Az ábra adatai a 2001. évi népszámlálás adataiból származnak

A jövedelem viszonyokkal kapcsolatban elmondható, hogy mez gazdaságban foglalkoztatottak havi nettó átlag keresete a megyében 69 298 Ft, ami az országos 70 632 Fttól elmarad. A gazdaságok produktumát, a mez gazdaság két alapvet ágazatának együttes eredményét komplex mutatókkal lehet értékelni. A 2000. évben végzett számítások szerint a gazdaságonkénti bruttó termelési érték a Régióban több mint 560 ezer forint volt (az országos átlagot 7%-al haladta meg). A kizárólag saját fogyasztásra termel k a gazdálkodás típusától függ en átlagosan 120 ezer és 380 ezer forint közötti értéket realizáltak. Nagyságrendjük az országos jellemz t meghaladta, mindhárom termelési típus esetében. A saját fogyasztáson felüli többletet

73

értékesít k teljesítménye gazdaságonként átlagosan 380-390 ezer forint között alakult, az állattartóknál illetve a vegyes gazdaságokban ez mindkét esetben kevesebb volt az országos átlagnál. A növénytermeszt k 420 ezer forintos termelési értéke haladta meg az országos szintet. A gazdálkodás céljából ered en legnagyobb termelési volument és értéket az árutermel k produkáltak. A növénytermeszt k 1,3 millió forintot, az állattenyészt k 1,9 millió forintot, a vegyes gazdálkodást folytatók pedig közel 3 millió forintot produkáltak. Csak a növénytermeszt k állítottak el az országosnál nagyobb értéket. Az egyéni gazdaságok 85%-át kitev árutermel k hozták létre a bruttó termelési érték 30%-át. A kizárólag saját fogyasztásra termel k csak 20%-kal rendelkeztek, holott minden második egyéni gazdaság ez utóbbi kategóriába tartozik (KSH 2004). JÖV KÉP

A saját termelésb l származó jövedelmez séget az egyéni gazdaságok és a gazdasági társaságok esetében is er teljesen determinálja a birtokméret és a támogatáspolitika. Az hazai illetve megyei agrárvállalkozások (egyéni gazdaságok és gazdasági szervezetek) eredményes m ködését és hosszú távú fejl dését nagyban befolyásolja a földbirtokpolitika, mert a mez gazdasági tevékenységek közvetve, vagy közvetlenül a term földhöz kapcsolódnak. Az eredményességet a föld min ségén túl számos egyéb kapcsolódó tényez , így a földhasználati- és birtokstruktúra, továbbá a tulajdonviszonyok és a birtokok tagoltsága is er teljesen befolyásolják. A földbirtokpolitika nem más, mint az azoknak az elveknek és tevékenységeknek az összessége, amelyekkel az állam a birtokrend kialakítását irányítani törekszik. A birtokpolitika alapvet elvi célja hogy, a mez gazdaság területén gyarapítsa az életlehet séget, a szaporodó népesség számára új illetve újabb megélhetési formát teremtsen, miközben figyelembe veszi a birtokmegoszlás gazdasági hatásait is. Tehát az életképes, önálló birtokok létrehozását tekinti f feladatának. A rendelkezésre álló nemzeti földvagyon elosztása nemcsak az agrárium, hanem az egész ország számára meghatározó ugyanis er sen kihat a népesség alakulására, a foglalkoztatottságra, az ország élelmiszer-önellátási és export képességére, a vidék és paraszti kultúra meg rzésére, tehát az egész társadalom életmin ségének alakulására. A jöv ben tehát a fent említett tényeket szem el tt tartó értékalapú birtokpolitikát kell megvalósítani. Az értékalapú vagy értékkövet birtokpolitika a társadalmi közmegegyezéssel elfogadott társadalmi értékeket képviseli, amelyek érvényesítése az egyén és közösség számára egyaránt fontosak. Az Európai Unión belül az értékalapú birtokpolitikát a mez gazdaság többfunkciós, úgynevezett ökoszociális modellje igyekszik megvalósítani. A modell megvalósulásának feltétele hogy, az agrártermelés igényeivel egyenrangú követelményként teljesüljön a környezet- és természetvédelem, továbbá a társadalomnak a fenntarthatóságot szolgáló szükségletstruktúrája (életmin ség, tudás- és vállalkozásalapú fejl dés, a népesség megtartása, foglalkoztatottság, vidékfejlesztés stb.). Ezt az értékrendet kell a jöv ben a magyar mez gazdaságon belül is felvállalni, tekintettel az ország 2004. május 01.-jei Európai Uniós csatlakozására. Alapvet fontosságú a személyes földhasználaton alapuló, közgazdaságilag m köd képes, földtulajdon megteremtése, a családi munkaer re épül kis- és középüzemek létrehozása és eredményes m ködésük el segítése. Az eredményesség el segítése és fenntartása els dleges szempont ugyanis a Közös Agrár Program (továbbiakban: KAP) támogatási politikája alapelvként fogalmazza meg hogy az életképes üzemek jogosultak a támogatásokra. Ezen a ponton fonódik össze szorosan a birtokstruktúra racionalizálása és az agrárvállalkozások eredményessége. A mai magyar birtokrendezési stratégia alapeleme, hogy „a birtokpolitika az életképes vagy középtávon reálisa azzá tehet gazdaságok fejlesztésére 74

koncentrál”. Ez az irányelv tejesen racionális és messzemen en EU-konform. A helyes közösségi elvet maga a tagország tölti meg tartalommal azáltal, hogy maga határozza meg az életképes üzemek ismérveit. Fontos lenne a döntéshozóknak szem el tt tartani, hogy az ismérvek, amelyek szerint egy üzem életképességét meghatározzák ne csak gazdasági teljesítményhez köt djenek (mennyiségi, hatékonysági, versenyképességi mutatók), hanem a társadalom és a környezet közérdek támogatási szükségleteit (tájfenntartás közjavakat teremt szolgáltatásainak megfizetése, e teljesítmények ösztönzése, a vidék és népességmegtartás, az életmin ség, a kultúra meg rzésének, a fenntarthatóságnak az anyagi támogatása) is vegyék figyelembe. Az életképes üzem fogalmának és támogatási feltétel rendszerének meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik. Az üzem eredmény-kimutatásának módszere viszont, az egységes statisztika és Mez gazdasági Számviteli Információs Hálózat (FADN) m ködése miatt, minden tagállamban a standard fedezeti hozzájárulás (SHF) számítását követi. A fejlesztési támogatások megítélésében jelenleg az üzem életképességének határát a két európai méretegységet (EME), tehát 612000 forintot meghaladó standard fedezeti hozzájárulású üzemeknél vonják meg (4/2002/I.13: számú FVM-rendelet). Ez az alsó gazdaság méret a puszta számadatokat alapul véve az egyéni gazdaságok zömének kínál támogatást. Ez azonban nem teljes fedi a valóságot, ugyanis az üzemek életképessége er sen alá van rendelve a birtokszerkezetnek. A tesztüzemi rendszer 2002. évi felmérése szerint 87 000 gazdaság vagyis az ÁMÖ 2000. évi felmérésében szerepl gazdaságoknak csak a 9%-a éri el a fejlesztési támogatások nyújtásához szükséges két EME-t. Ez az országos arányszám megyei viszonylatokban is igaznak bizonyul (Tanka E. 2005). Összefoglalóan megállapíthatjuk hogy, a ma m köd családi gazdaságok közül azok biztosítják majd az agrártermelés bázisát, amelyek megfelel érzékenységet mutatnak az innovációk befogadására, valamint képesek a megfelel nagyságú jövedelmet biztosító piaci kihívásoknak és támogatási feltétel rendszernek megfelelni hosszabb távon is. HIVATKOZÁSOK Baranyi, B. és Süli-Zakar, I., 1997a: A családi vállalkozások szerepe az átalakuló mez gazdaságban. – A fenntartható mez gazdaságtól a vidékfejlesztésig. IV. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja. 299–306. o. Baranyi, B. és Süli-Zakar, I. 1997b: Kisvállalkozások és vállalkozók helye és szerepe az Alföld mez gazdaságában. – Debreceni Szemle. 1997. 2. 195–211. o. Tanka, E. 2005: A magyar birtokpolitika stratégiai jöv képe uniós tagságunk els évtizedében. – Valóság. 11 sz. 10–15. o. KSH, 2004: Az egyéni agrárgazdaságok és népességük Észak–Alföld, Debrecen–Szolnok–Nyíregyháza.

75


ALTERNATÍV LEHET SÉGEK ÉS NÖVÉNYTERMESZTÉSI PERSPEKTVIÁK A HAZAI KIS GAZDASÁGOKBAN Bódi Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Genetika és Nemesítési Tanszék, H-4032 Debrecen Böszörményi út. 138, E-mail: [email protected] Kulcsszavak: speciális kukoricafajták, növénytermesztés, farmgazdaság Összefoglalás: A vidékit térség hagyományosan domináns feladata – az növénytermesztésiés állattenyésztési nyersanyagok el állítása – mellett el térbe kerülnek(tek) egyéb funkciók is, mint például a közösség érdekeit szolgáló, közjavakat el állító környezet-, természetvédelmi valamint a fogyasztási és szolgáltatási funkciók. Az átlagosnál alacsonyabb term képesség földeken nem az élelmiszertermel mez gazdasági tevékenységeket kell fejleszteni, szorgalmazni kell a táj fenntartását esztétikai értékének és biológiai változatosságának meg rzését célzó tevékenységeket is. Alternatív lehet ségként olyan növényeket kellene termeszteni, melyek alacsony term képesség talajokon, alacsony ráfordítás mellett, de a relatíve magasabb él munka igényt kívánnak (Pepó 1997, 1999a). Ilyen a különféle dísznövények termesztése, melyek körébe tartozik a díszkukorica is. A díszkukorica termesztése nem igényel nagy ráfordításokat, a növény minden részét fel lehet használni a virágkötészeti és dekorációs célokra. Jövedelem kiegészítés mellett a mez gazdasági holt id szakokban – téli hónapokban - is folyamatos feldolgozást tesz lehet vé és növelheti a falusi turizmusban egyre inkább fontos kuriózumokat.

BEVEZETÉS Napjaink modern intenzív nagyüzemi kukoricatermesztése és az ehhez kapcsolódó kukoricavertikum (nemesítés, vet mag-, m trágya-, növényvéd szer-forgalmazás) nem veszi figyelembe a kis- és családi gazdaságok termesztési, termelési kapacitását. Ezen mez gazdasági vállalkozások t keteremt képességét segítheti olyan ma még kuriózumnak számító, termelési rendszerükben beilleszthet növényfajták termesztése, melyeket megfelel min ségben el állítva a tömegáruknál magasabb haszonnal lehet értékesíteni. Jelen tanulmányban a díszkukorica termesztési perspektíváját mutatom be. A kukoricának számos fajtája van, melyeket a díszkukorica termesztés során fel lehet használni. A díszkukorica fajták rendkívül változatosak a csöveik méretében, a szemszínben, a csuhé illetve a szár színezetében egyaránt. Néhány változatának a vörös vagy lila szárát, levelét is felhasználják dekorációs célokra. A díszkukoricák termesztése a faj széles kör színváltozatán és az azt létrehozó aktív transzpozon m ködésén alapul, mely lehet vé teszi változatos szín és mintázatú csövek el állítását (Kovács, 2000). A díszkukorica is mint szélporozta növény, könnyen keresztez dhet más kukoricafajtákkal, hibridekkel, melynek eredménye a még változatosabb eredet utód lesz. A szem három rétegében tud kialakulni a díszkukoricafajtára jellemz pigmentáció: a perikarpiumban, az aleuronrétegben és az endospermiumban. Az endospermium lehet színtelen, fehér, sárga vagy narancssárga. Az aleuronréteg is szintén lehet színtelen, sárga, vörös, barna vagy kék színezet . A fajták szemtípusa is változatos: lehet dent, flint, csemege és pattogtatnivaló. Származásúkat tekintve n a pattogtatnivaló díszkukoricafajták termesztése, melyeket kis cs -, és szemméretüknél miatt nemesítettek ki, mint díszít elemeket. Érésidejük 85-120 nap közé esik. Csak szabadelvirágzású fajták léteznek (Jones et al.,1998).

76

MÓDSZER

A díszkukorica termesztésének alapja a jó vízgazdálkodású talaj. A jól el készített magágy a biztosítéka a gyors csírázásnak és az er teljes fejl désnek. A szeptember közepi betakarításnak megfelel en a vetés idejét május 15-25. között kell elvégezni. Ekkor a talajh mérséklet már elegend a gyors csírázáshoz. Figyelembe kell venni a vetésterület kiválasztásakor, hogy a díszkukoricák szabadon termékenyülhetnek, beporozódhatnak más típusú kukoricákkal is, így a takarmány-, vagy a csemegekukorica területekt l megfelel izolációs távolság szükséges. Az izolációs távolság minimum 500 méter legyen más típusú kukorica tábláktól és/vagy legalább 14 napos különbség az érésid tekintetében a különböz típusoktól. Különbséget tehetünk a növényállomány s r sége szerint is. A hosszú csöv díszkukoricánál 45-55 ezer t vel számolhatunk hektáronként. A kiscsöv fajtáknál 65 ezer t körül is lehet a növényállomány hektáronként. A t szám s ríthet séget nagymértékben befolyásolja a term helyi adottság, az évjárat hatása, illetve a tápanyag és a vízellátás mértéke (Pepó és Pepó, 1992; Sárvári, 1995 a). A vetésmélység 4-6 cm a szem méretét l függ en, a t távolság 20-30 cm (Jones et al.,1998). A díszkukoricára is, mint szélporozta növényre igaz az, hogy a kell megtermékenyülés érdekében a legkisebb vetésterület is minimum 4 sorból kell, hogy álljon. Az öntözés is el segíti a jó min ség csövek képz dését. Hosszan tartó nyári aszályos periódusok, f ként a virágzás idején er teljesen csökkenthetik a megtermékenyülési százalékot (Sárvári és Futó, 2001). Eredményként nem kell en telít dött szem , hiányos csöveket kapunk. Növényvédelem Az állati kártev k közül a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) kártétele a legkritikusabb a termesztés szempontjából, de minden más egyéb szokásos kukoricakártev is okozhat terméscsökkenést (Dickerson, 1998). A gombás és vírusos fert zések is jelent s károkat okozhatnak a termésben. A védekezés leghasznosabb módja egy olyan vetésváltás kialakítása, mely lehet séget ad a vízgazdálkodás, a talajm velés, a trágyázás és a növényvédelem közötti interakciók optimalizálására (Sárvári, 1995 b). Ez különösen az amerikai kukoricabogár esetében létfontosságú, hisz a termesztéstechnológiában alkalmazott kései vetés és az ebb l adódó virágzás mind a lárva, mind az imágó kártételét feler sítheti. Az imágók által okozott bibeszálkárosítások dekorációs céloknak nem megfelel hiányos csöveket eredményezhetnek (Bódi, 2005). Hazai viszonyok között f ként a kiscsöv fajták elterjedése várható. Méretüknél fogva ezek felelnek meg legjobban a dekorációs célú felhasználásra (1. táblázat). Alternatív lehet ségként a parlagon hagyott területek hasznosításával, megkésett vetéssel, kis területen is piacképes árutermelést lehet folytatni (Pepó 1999b). EREDMÉNYEK Néhány termesztett fajta értékmér adatai

Fajta ) Babyfinger blau Baby Corn Yellow Strawberry

1. táblázat

Cs adatai

Csuhélevél hossz [cm]

Leírás

Darab/ növény

Hossz [cm]

Átmér [cm]

Fémes kék szemek

2,3

8

2,3

15

1,8

7

3,1

17

1,8

6

3,6

16

Fényes sárga szemek, gömböly ovális cs Sötétvörös szemek, kerek-ovális cs

77

Betakarítás és értékesítés Ebben a pontban jelentkezik a kis gazdaságok el nye illetve a különlegessége e dísznövénynek. Dekorációs célokra minden részét fel lehet használni, tárolásra megfelel szárítás után kiválóan alkalmas. Mindez csak kézi munkával képzelhet el, és ez garantálja a megfelel min séget is. A különböz díszkukoricafajtákat kézzel kell betakarítani, a csuhélevelek elszáradása után. A betakarítás kritikus része a termesztésnek. A csöveket gyors, lefelé irányuló mozdulattal kell letörni, ügyelve, hogy ne tegyünk kárt sem a csuhélevelekben sem az alatta lév szemekben. A csöveket kiszárítás céljából alacsony, jól szell z halmokba rakjuk. Szárítás, feldolgozás során ügyeljünk mind a csuhélevelek, mind a csövek épségére. Frissen szedett vagy penészgyanús csöveket nem szabad dobozokba vagy zsákokba rakni. Ha a csuhék túlságosan szárazak, hajlamosok letörni, leszakadni a csövekr l, mely értéküket csökkenti. Ebben az esetben az eladásra való el készítésre várjunk meg egy párás vagy es s napot. Díszítésre legalább egy hét szárítás után lehet a csöveket felhasználni. KÖVETKEZTETÉSEK Az utóbbi id kben a növénynemesítés kimagasló eredményeket ért el a nagy, potenciális term képesség , intenzív termesztésre alkalmas növényfajták és hibridek el állításában. Az intenzív növénytermesztés széleskör elterjedése a termésátlagok növelése mellett számos negatív következménnyel is járt: például a talajok degradálódásával és a termés min ségének „felhígulásával”, amely egyrészt agrotechnikai, másrészt genetikai okok következménye (Holly, 2003). Évr l-évre egyre nagyobb számú növényfaj és fajta szaporítóanyaga áll a növénytermeszt k rendelkezésére. A fajtab ség ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent egy adott gazdaságban a választott termesztési célokra alkalmas fajta kiválasztásában. Különösen nehéz ez a családi és ökotermesztésre átállt gazdaságokban. Az ökotermesztés speciális igényeket támaszt a fajtákkal szemben és az eddigi nemesítési programok általában ezekt l eltér igényeket céloztak meg. Az elmúlt években merült fel, hogy az ökotermesztés (organikus) céljára speciális nemesítési programokat kell indítani (Holly, 2004). A tájfajták fontos alapjai lehetnek a biovet magnemesítésnek. Piacképessé kell tenni a fajtákat; meg kellene találni azon tulajdonságaikat (pl. beltartalom), amelyek eladhatóvá teszik ket. Jelen dolgozatban a díszkukorica termesztés, mint a kis gazdaságok számára alternatív növényt mutattam be, mely alacsony ráfordítással is megfelel , szerény jövedelmet teremthet az év mez gazdasági szempontból holt id szakaiban is. Jövedelem kiegészít természetesen csak valamilyen kapcsolt szolgáltatással, például falusi turizmussal összefügg marketing tevékenységgel lehet igazán sikeres. HIVATKOZÁSOK Bódi, Z., 2005: Speciális kukoricafajták termesztési lehet ségei és perspektívái hazánkban. „A jöv tudósai, a vidék jöv je” doktoranduszok konferenciája, Debreceni Egyetem Mez gazdaságtudományi Kar, Debrecen, 2005. November 18. Holly, L., 2003: Génbank és ökogazdálkodás. Biokultúra, 14:6 Holly, L., 2004: Ökogazdálkodásra alkalmas növényfajták kiválasztása és nemesítése. Biokultúra 15:1 Jones, T., Strang, J., Rowell, B., Bessin, R., Nesmith, B., Isaacs, S. és Witt, W., 1998: Ornamental corn production in Kentucky. http://www.ca.uky.edu/agc/pubs/ho/ho81.pdf Kovács, G., 2000: A kék kukorica – egy si kukorica – termesztésének jelenlegi helyzete és perspektívái. Növénytermelés, 49, 4:421-429. Pepó, P. és Pepó, P., 1992. Environmental aspects of fertilization in modern crop production. ISINI Communications. Athen. Published Agricultural University Wageningen, 1-27-

78

Pepó, P., 1997. Genetic manipulation in agricultural environment. Pollution and Water Resources. Columbia University. Vol. XXIX. 103-122. Pepó, P., 1999a. A növénytermesztés és környezetvédelem összefüggései hazán EU integrációjában. (Szerk. Ruzsányi, L.-Pepó, P.) MTA Agrártudományok Oszt., Budapest. 5-9. Pepó, P., 1999b. Környezet- és természetvédelmi fejlesztési program. Javaslat a Szchenyi Terv kiegészítéséhez. 1-13. Sárvári, M. 1995a. A t szám szerepe a fajtaspecifikus kukorica-termesztési technológiákban. Növénytermelés, 44. 3:261-270. Sárvári, M. 1995b. Monokultúrás termesztés hatása a kukorica termésére réti talajon, m trágyázási tartamkísérletekben. Növénytermelés, 44. 4:359-374. Sárvári, M. és Futó, Z. 2001. A vetésid hatása a különböz genetikai adottságú kukoricahibridek termésére. Növénytermelés, 50. 1:43-60.

79


VIDÉKI KISTÉRSÉGEK GAZDASÁGI POTENCIÁLJÁNAK FELMÉRÉSE Grasselli Norbert ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., 4028 Debrecen, Simonyi u. 14. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: kistérségek, gazdasági potenciál, települési stratégiák Összefoglalás: A tanulmány két önszervez d kistérség gazdasági potenciálját vizsgálja. A modell hat részpotenciál figyelembe vételével tesz kísérletet a fejl dési lehet ségek meghatározására. Hohenlohe (Németország) és Erd spuszta (Magyarország) kistérségek egy-egy településének példája segíti el a model használatának érthet ségét. BEVEZETÉS

A kistérségek magyarországi kialakítása óta foglalkoztatja a szakembereket ezen területek lehatárolásának, felmérésének problematikája. A NUTS3 IV besorolásnak megfelel területek meghatározása Magyarországon top-down módszerrel, vagyis felülr l-lefelé, központi rendelettel történt. Ez a kistérség-lehatárolás keresztülvágott él , kialakult gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A települések a statisztikai lehatárolás mellett kialakították saját, un. önszervez d területi kapcsolataikat, amelyek gyakran szorosabb, él kapcsolatokat jelentenek, mint a központi lehatárolás. Kutatásom során két önszervez d kistérség, Erd spuszta és Hohenlohe gazdasági potenciálját mérem fel, miután átfogó szakirodalmi elemzést végeztem a gazdasági potenciál meghatározásának témakörében. MÓDSZER

A modell összeállításánál arra törekedtem, hogy megfeleljek a felállított vidékgazdasági potenciál definíciónak és annak a kikötésnek, hogy az adatok egyszer en beszerezhet ek legyenek. A modell m ködését egy magyar és egy német település példáján keresztül szeretném bemutatni. A modell az el z fejezetekben bemutatott részpotenciálokból áll. A modell részpotenciáljai

1. táblázat

MUTATÓCSOPORT Elérhet ség Demográfia Vállalkozások Épített környezet Természeti er források Közösségi er források

Az egyes részpotenciálok hierarchikus szintje alatt az els dleges, majd a másodlagos mutatók szintje található. 3

NUTS: Nomenclature of Units Territorial for Statistics (Statisztikai területi egységek): a ~ az Európai Unió intézményei által kifejlesztett területi lehatárolási rendszer els sorban statisztikai célokra. 80

A modell mutatói RÉSZPOTENCIÁL Elérhet ség

2. táblázat

ELS DLEGES MUTATÓK Személygépkocsi Tömegközlekedés Humánindex Munkaer M köd társas vállalkozások Rendelkezésre álló iparterület Mez gazdasági terület Adózás Turizmus Közm Kultúra Erd Infrastruktúra Nyersanyagok Föld min ség Természetvédelem Egészségügy Szolgáltatások Vezetés Oktatás Szegénység

Demográfia Vállalkozások

Épített környezet

Természeti er források

Közösségi er források

A modell els dleges és másodlagos mutatócsoportjai meghatározzák a szükséges adatok körét. EREDMÉNYEK Mikepércs potenciáljának grafikus megjelenítése

1. ábra

Mikepércs

Elérhet ség 300% 250% 200% Közösségi er források

150%

Demográfia

100% 50% 0%


Vállalkozások


81

Mikepércs a kiegyensúlyozatlan potenciállal rendelkez települések sorába tartozik. A település kiemelked részpotenciálja az elérhet ség részpotenciál, ez a részpotenciál 239 pontot ért el. Az összes többi részpotenciál nem lépi át 120 pontot. Mikepércs település tehát kiemelked lehet ségekkel rendelkezik elérhet ség terén (8.2. ábra). A település vezetése stratégiaként meghatározhatja a többi részpotenciál növelését. Különösen az épített környezet és a vállalkozások részpotenciál vesz fel alacsonyértéket, tehát ennek a két mutatónak a növelésére kell koncentrálnia a vezetésnek az adott stratégia esetén. A település részpotenciálja egyetlen aggregált számmal is kifejezhet , ez esetben a potenciál 114,16 pontos. Ez a aggregált potenciál azonban nem mutatja a fent említett eltéréseket, azaz az elérhet ség részpotenciál extrém magas értékét, illetve a vállalkozások és az épített környezet részpotenciál alacsony értékét. Hohenlohe egyik legjellemz bb települése Jagsthausen. A település er sen kiuró részpotenciálja a demográfia részpotenciál, amely 178 pontos értéket vesz fel. Kiemelked még az épített környezet részpotenciál. Két mutató, tehát (különösen a demográfia) kiemelkedik a potenciálmutatók közül. Jagsthausen település potenciálmutatói

2. ábra

Jagsthausen

Elérhet ség 300% 250% 200% Közösségi er források

150%

Demográfia

100% 50% 0%


Vállalkozások


A település potenciálja egyetlen aggregált mutatóval kifejezve 73,16 pont. Ez a mutató ugyanakkor nem fejezi ki a település általános lehet ségeit. A potenciál mutató csak az adott területi kontextusban értelmezhet . A mutató tehát nem választható el az adott kistérségt l vagy vizsgált területi egységt l. Az egyes részpotenciálok különbsége és különböz sége az, ami a település lehet ségeinek hálóját megmutatja. A település egyetlen kiugró részpotenciállal rendelkezik, amennyiben az egyenetlen növekedési lehet ségeken változtatni kíván a vezet ség, a többi részpotenciál er sítésére kell törekednie. Különösen nagy problémát jelenthet a demográfia és a természeti er források közötti 155 pontos különbség.

82

KÖVETKEZTETÉSEK

A települések vezet i a kidolgozott gazdasági potenciál modellel egyszer en számba vehetik a települések er forrásait és lehet ségeit. A modell adatokkal egyszer en feltölthet , hiszen olyan adatbázisokra épül, amelyek a településeken fellelhet ek, vagy csekély utánajárással beszerezhet ek. A modell eredményei segítséget nyújtanak a település stratégiák kidolgozásában; ezek reális és valós adatok alapján történ fejlesztésében. A települési stratégiák alapvet en a koncentráló, illetve a kiegyensúlyozó stratégiai irányokat vehetik fel. A települési stratégiai programok kidolgozása, bizonyos mérték összehangolása segítik az egyes települési projektek egymáshoz kapcsolódását, az ad hoc jelleg tervezés folyamatok számának csökkenését, segítségével elkerülhet k a párhuzamos kapacitások b vítése. A stratégiai tervek település szint meghatározása segíti a kistérségi programok gyakorlati hasznosíthatóságának növelését, illetve harmonizálását. Erd spuszta és Hohenlohe kistérségek településeinek vezet i megvizsgálhatják a lakosok által elképzelt jöv képeket és felülvizsgálhatják saját települési stratégiáikat. A kidolgozott modell részpotenciáljának kiszámításához szükséges adatok úgy lettek kiválasztva, hogy a helyi adatgy jtés-szükséglet minimális, így a változások a modell újraszámításával évente követhet k. A modellel kimutatható, modellezhet a tervezett fejlesztések várható hatása is. A település vezet i a település potenciálját természetesen egy mutatószámmal is kifejezhetik, mely a választók irányába történ kommunikáció során a GDP-hez hasonló egyszer séggel fejezi ki a település fejlettségét, lehet ségeit. Ugyanakkor a GDP-vel szemben továbbra is fennáll a viszonylag egyszer részekre bontás lehet sége, amely a területi GDP esetén nem adatott. A kommunikáció a választók irányába a polgármesterek számára kritikus fontosságú, els sorban a grafikai ábrázolás egyszer sége segíti el a kommunikációt.

83


TURIZMUS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSÁNAK TERÜLETÉN Suta Éva Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Vidékfejlesztési és Tájhasznosítási Tanszék, H-4032 Debrecen Böszörményi út. 138. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: fejlesztés, régió, turizmus, vidékfejlesztés Összefoglalás: Kutatásom célja az Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás turisztikai adottságainak felmérése, a meglév adottságok elemzése, értékelése. Hajdú-Bihar megye területének harmadát a gazdasági és infrastrukturális fejlettség szempontjából hátrányos helyzet települések alkotják. A turizmus napjaink leggyorsabban fejl d iparágává n tte ki magát. Sajnos hazánkban és f leg a keleti régióban a jövedelemszerzési módnak ezen formája még gyerekcip ben jár. Azonban megvannak ezen a vidéken azok az érintetlen természeti értékek, kulturális m emlékek, kiaknázatlan kulturális lehet ségek, amelyek a kiránduló emberek számára vonzóak lehetnek. Dolgozatom két aspektusból vizsgálja a felvetett kérdést. El ször is tartalmaz polgármesteri interjúkat, amelyek 3 kérdésb l állnak. Els ként az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásairól kérdeztem a települések vezet it, majd a legfontosabb fejlesztési elképzeléseket térképeztem fel, végül pedig a helyi turisztikai életr l informálódtam. Másrészr l minden településr l elkészítettem egy értékelést, amely számba veszi az adott vidék infrastrukturális helyzetét, értékeli a környezet állapotát, a szállás és étkezési lehet ségeket, a különböz turisztikai látnivalókat és a szabadid s programokat, turisztikai lehet ségeket. A turizmus fejlesztése kézenfekv megoldást nyújthat a vidéki problémák egy részére. A turisztikai élet fellendítése maga után vonja a munkahelyteremtést, infrastruktúra fejlesztést, a megélhetési viszonyok javítását. Hatása szerteágazó és sokrét , el segíti a vidéki életszínvonal emelkedését is. A turizmussal kapcsolatban egybehangzóan megállapítható, hogy minden településnek sajátos képe és értékei vannak, amelyekre büszkék az ott él k. Megfogalmazódott, hogy a települések közötti összefogás nagyban el segítené többnapos turisztikai program kialakítását, így hosszabb ideig tartózkodhatnának a vendégek a térségben, ami mindenki számára el nyt jelenthetne. Végezetül pedig kidolgoztam a kistérségre vonatkozó turisztikai fejlesztési koncepciót. A terv több oldalról vizsgálja meg a feltett kérdést. El ször is számba veszi, hogy milyen komplex turisztikai termékek kialakítására van lehet ség, majd javaslatot tesz a térség turisztikai potenciáljaira alapozva a turizmus fejlesztésére. Ezen túlmen en pedig tartalmazza a településeket összefogó, a társulás egészére kiterjed közös programokat és eseményeket, mind kistérségi, mind települési szinten. BEVEZETÉS

Vidék, vidéki problémák, integrált vidékfejlesztés A vidék háttérbe szorulásának és szorításának ellenére Magyarországon a vidéket közel 6 millió ember alkotja, mely tény nem elhanyagolandó a városok nagyfokú el térbe helyezésének ellenére sem. Ezt a tényt ismerte fel egy viszonylag új tudományág, a VIDÉKFEJLESZÉS. Ezt a diszciplínát a mez gazdaság problémái indították el, s itt újra vissza kell kanyarodnunk a vidékhez. „Évszázadokon keresztül a mez gazdaság vitte a hátán a vidéket.” A vidéki problémákat, lehet ségeket és a vidéki élet értékeit az 1. számú táblázat mutatja be. 84

Vidéki problémák, vidéki élet lehet ségei, el nyei és szépségei Vidéki problémák Vidéki társadalom elöregedése, magas fokú elvándorlás (fiatalok, vidéki értelmiség) Alacsony családi bevételek, alacsony jövedelmek, jövedelmek hiánya Vidéki munkalehet ségek hiánya Infrastruktúra nem megfelel kiépítettsége, színvonala Szolgáltatások alacsony színvonala (humánszolgáltatások, kereskedelmi szolgáltatások) Kulturális, sport és egyéb kikapcsolódási lehet ségek hiánya Pozitív jöv kép hiánya, kilátástalanság, csalódottság a vidéki lakosság körében Gazdasági élet „alacsony aktivitású”, vidéki vállalkozások, befektetések alacsony száma Vidéki térségek nem jelentenek potenciális befektetési lehet séget a nagyobb vállalkozások, cégek számára Centrum-periféria viszonya, város és vidék kapcsolata

1. táblázat

Vidéki lehet ségek, vidéki élet el nyei, szépségei Tiszta csendes, hangulatos környezet Természetközeli életmód, egészségesebb leveg Stresszmentes lakóhely, nagyobb az egy f re jutó természeti környezet, kisebb a m vi beépítettség Er sebb társadalmi kohézió, nagyobb összetartó er a vidéki lakosság körében Háziállatok, gazdasági állatok, hobbiállatok tartása Kertészeti, sz lészeti és szántóföldi m velésre alkalmas területek (mentális kikapcsolódási lehet ség) Önellátásra való termelés, egészségesebb élelmiszerek el állításának lehet sége Saját termékek el állításának lehet sége (íz és zamatanyagaiban gazdagabb, biotermékek, biotermelés lehet sége, élelmiszermin ség) Kiaknázatlan természeti értékek, kulturális lehet ségek ÉLETMIN SÉG

Integrált vidékfejlesztés A vidéki lakosság gazdasági és társadalmi körülményeire koncentrál, célja a regionális er források hasznosítási feltételeinek megtermetése és az életfeltételek, , jövedelemviszonyok javítása. Ebben a komplex rendszerben a legfontosabb összetev az emberi tényez , melynek fejlesztése során kiemelt fontosságot kap a szakmai képzés és a szaktanácsadás (Pet és Nagy, 1999). Derecske-Létavértesi kistérség többcélú kistérségi társulásának bemutatása A Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása 2004. júniusában jött létre az új statisztikai területi lehatárolás alapján. A társulás székhelye Sáránd község. Ennek a kistérségnek az el dje az Erd spusztai Önkormányzatok Településének Társulása volt, amely szövetség 10 település önkéntes társulásával jött létre, célja volt az összefogás megteremtése a települések között, hiszen így sokkal nagyobb lehet ségek adódtak a fejlesztésekre és fejl désre egyaránt. A kistérséget 3 mikrotérség alkotja(1. ábra): Létavértesi mikortérség (Létavértes, Álmosd, Bagamér, Kokad) Derecske mikrotérség (Derecske, Konyár, Mikepércs, Sáránd) Hosszúpályi mikrotérség (Hosszúpályi, Hajdúbagos, Monostorpályi) A kistérség feladatai az alábbiakban határozhatóak meg: Szervezeti keret biztosítása az önkormányzatok együttm ködésének kialakításához Az önkormányzatok közszolgáltatási rendszerének térségi szint összehangolása Ágazati feladatok közös ellátása Integrált térségi intézményrendszer kialakítása, feladatellátás összehangolása A feladatellátáshoz szükséges feltétel- és forrásrendszer koordinálása Közigazgatási feladatellátás Térségfejlesztés:terület- és településfejlesztési feladatok összehangolása, programozási és tervezési tevékenység

85

Derecske-Létavértesi Többcélú Kistérségi Társulás elhelyezkedése

1. számú ábra

MÓDSZER Kutatásom során Erd spuszták, illetve a kés bbi Derecske-Létavértesi Kistérségi Társulás helyzetének felmérésével, turizmusának értékelésével foglalkoztam. Vizsgálatom célja feltárni az adott településeken milyen szinten folyik turizmus. Ezzel összhangban gy jtöttem össze a településekre jellemz turizmust, befolyásoló háttéradatokat, melyeket táblázatokba rendezve értékeltem ki. A táblázat adatainak összegy jtése mellett felkerestem minden település polgármesterét, s interjút készítettem velük. A fenti vizsgálatot két alkalommal végzetem el, 2004-ben és 2005-ben. A változásokat, fejlesztéseket rögzítettem és értékeltem. A vizsgálat szerkezetét a 2. táblázat mutatja be. A vizsgálat módszerei

2. táblázat

86

Vizsgálat Polgármesteri interjúk 1. Hogyan vélekedik az Európai Uniós csatlakozásról? Miként érinti ez a település életét? 2. Milyen fejlesztéseket hajtottak végre és terveznek a településen, azokat milyen forrásokból igénylik? 3. Minként vélekedik a településen található turisztikai életr l, milyen turisztikai lehet ségek vannak a településen? Milyen fejlesztéseket kívánnak megtenni a turisztikai élet növelése érdekében?

Turisztikai életet befolyásoló adatok összegy jtése Infrastrukturális ellátottság értékelése Környezet állapotának értékelése, természeti értékek számbavétele Szállás és étkezési lehet ségek értékelése Szabadid s tevékenységek Szabadid s rendezvények, turisztikai lehet ségek értékelése Látnivalók értékelése

Polgármesteri kérd ívek értékelése A polgármesteri kérd íveket és mélyinterjút az alábbi szempontok alapján értékeltem: Az Európai Uniós csatlakozás hatásai: Rövid távon nem érz dik a hatása, de a mez gazdaság hátrányba került: a piacvesztés, a magas min ségi követelmények és a versenyképesség hiánya miatt. Hosszú távon el nyös, mert európai polgárok lettünk. A munkavállalás, továbbtanulás lehet ségét ki kell használnunk, fejlett külpolitikai kapcsolatokat kell kiépítenünk. Fejlesztési lehet ségek: Els helyen említtette minden településvezet a megközelíthet ség javítását, közutak, kerékpárutak felújítását, létesítését. Fontos feladat az óvodák, iskolák felújítása, újjáépítése is. E mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a szennyvízhálózat, ivóvíztisztító kiépítésére is. Munkahelyteremt beruházásokkal, adókedvezményekkel kell a vállalkozók és befektet k számára vonzóvá tenni a térséget. Összpontosítani kell a települési arculatkép javítására, a turisztikai célú fejlesztésekre, látnivalók, szálláshelyek kiépítésére, felújítására. Kiemelked feladat az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. A helyi adottságok ki kell használni: termálvíz-”geotermikus lehet ségek” teremtenek alapot a gyógyfürd létesítésének. Turisztikai fejlesztés lehet ségei, látnivalók: • Helyi értékek meg rzése, felkutatása, kiállítása • Szálláshelyek kialakítása • Turisztikai lehet ségek, látnivalók kiépítése • Étkezési lehet ségek megteremtése • Megközelíthet ség javítása • Tiszta, rendezett települések kialakítása, arculat javítás • Település felkészítése a turisták fogadására (nyelvtudás) • Szakemberek képzése Specialitások: Mikepércs és Hosszúpályi nem tervez munkahelyteremt beruházásokat, aminek oka a települések elhelyezkedése, hiszen igen nagy arányú a megyeközpontba bejáró dolgozók száma. Bagamér és Kokad viszont nem tervez turisztikai célú fejlesztést a nagyfokú szociális problémák miatt. EREDMÉNYEK

87

Javaslom egy átfogó turisztikai fejlesztési koncepció létrehozását. Ez a koncepció 3 nagy részterületet ölel fel: Komplex turisztikai termékek kialakítása: • A térség természeti értékeinek, változatos tájképének, érintetlen természetének turisztikai felhasználása • A térség gazdasági, tudományos és kulturális potenciáljának turisztikai hasznosítása • Aktív turisztikai lehet ségek fejlesztése a meglév lehet ségekre alapozva • Településeket összefogó a társulás egészére kiterjed közös programok és események • Civil kezdeményezések támogatása Intézményi háttér megteremtése, menedzsment • Központi turisztikai információs rendszer kiépítése • Turisztikai központi iroda kialakítása • Pályázatfigyel rendszer • Er s menedzser és marketingmunka Határon átível kezdeményezések, kapcsolatok • Egynapos programcsomagok • Többnapos programcsomagok • Bevásárló-turizmus • Természetjárás • Családi üdülések • Bortúrák • Testvérvárosi kapcsolatok kiépítése A fentiekb l látható, hogy a turizmusfejlesztés egy igen komplex és összetett feladat. A fenti szerkezet alapján kidolgoztam egy turisztikai fejlesztési koncepciót, mely az alábbi területekre terjed ki és az alábbi tényez ket veszi figyelembe (3. táblázat):

88

Turisztikai célú felmérések eredményei

3. táblázat

HIVATKOZÁSOK Pet , K. és Nagy, G.: 1999. Vidékfejlesztés az Európai Unióban és Magyarországon. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok. Mez túr, 45-51 p.

89

Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ. Centrul Transfrontalier de Competen în Domeniul Dezvoltrii Rurale

Recommend Documents