Szám: 261-3/2014/HAT. Tárgy:
A Csizmás és Csizmás Kft. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt
Ügyintéző: Telefon:
HATÁROZAT A Csizmás és Csizmás Kft. (székhelye: 1154 Budapest, Baksay Sándor u. 5., adószáma: 149589822-42, cégjegyzékszáma: 01-09-927793, a továbbiakban: Ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,- forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A banki átutalás közlemény rovatába a következőket kell szerepeltetni: JNSZ MKI, ADR bírság, 261-3/2014/HAT. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft, és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000,- forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. A bírság összegének megfizetése indokolt esetben – kérelemre – részletekben is teljesíthető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
INDOKOLÁS A Csizmás és Csizmás Kft. (székhelye: 1154 Budapest, Baksay Sándor u. 5., adószáma: 149589822-42, cégjegyzékszáma: 01-09-927793) ügyfelet 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. §-ban kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. április 02. napján a 4-es számú főközlekedési útvonal 95. kilométer-szelvényű parkolójában (Debrecen irányába). A közúti ellenőrzés során az …………. forgalmi rendszámú tehergépjármű teljes ADR ellenőrzése került végrehajtásra. Az ADR-ben foglaltak szerint a tehergépjármű eleje és hátulja narancssárga tábla jelöléssel el volt látva. A tehergépjármű fedett rakterében egyesítő csomagolásban, két darab raklapon, nyújtható fóliával (színtelen) körbe tekerve UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG M.N.N. (klórpirifosz és tribenuron-metil) 9, III és UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. (picoxystrobin és ciprokonazol) 9, III veszélyes anyagok, valamint azok mozgatására alkalmas kézi anyagmozgató eszköz és egy darab pótkerék került elhelyezésre. A klórpirifosz (UN 3077) veszélyes anyagból 42 darab műanyag zsákban (egyenként 25 kilogramm) összesen 1050 kilogramm, a tribenuron-metil (UN 3077) veszélyes anyagból 2 darab papírból készült ládában (egy ládában 10-szer 112,5 gramm) összesen 2,25 kilogramm, illetve a picoxystrobin és ciprokonazol (UN 3082) veszélyes anyagból 2 darab papírból készült ládában (egy ládában 4-szer 5 liter) összesen 40 liter mennyiség volt jelen. A ……………….. számú szállítólevélben foglaltak, valamint a szállított veszélyes áru mennyisége alapján a szállítás az ADR hatálya alá tartozott. Az ADR 1.1.3 szakaszában, 3.3, 3.4 és 3.5 fejezetben foglalt előírások nem alkalmazatóak, tekintve a szállított veszélyes anyagok összmennyiségére és azok csomagolóeszközeire. A tehergépjárművön az ellenőrzés időpontjában az ADR-ben előírt felszerelések közül az alábbiak álltak rendelkezésre: 1 darab gumikesztyű, 1 darab EN 471 szabványnak megfelelő láthatósági védőmellény, 1 darab kerékkitámasztó ék, 1 darab szemöblítő folyadékot tartalmazó palack (érvényességi idő: 2016.08.12.), 1 darab védőszemüveg, 1 darab zseblámpa, 1 darab lapát, csatornanyílás lefedésére alkalmas eszköz, szűrőbetétes gázálarc (A1,B1,E1,K1,P1 típusú szűrőbetéttel, érvényességi idő: 2014. április), 2 darab 34A 183B C típusú 6 kg-os ABC porral oltó készülék (érvényességi idő: 2014.09.02. és 2014.09.18.). A gépjárművezető ADR oktatási bizonyítványa (száma: ………., érvényességi idő: ………) érvényes volt. Az ellenőrzés alá vont tehergépjárművön nem állt rendelkezésre, illetve a gépjárművezetője nem tudta bemutatni az írásbeli utasítást, 2 darab önmagában megálló figyelmeztető jelzőt és a fülke tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket. A tehergépjármű fedett rakterében 2 darab raklapon elhelyezett veszélyes áru, az áru mozgatására alkalmas kézi anyagmozgató eszköz, valamint a pótkerék semmilyen formában nem volt rögzítve. A tehergépjárművön egy darab rakományrögzítő spanifer rendelkezésre állt, de az nem volt használva és rendeltetését sem tudta betölteni, mert szakadt volt. A rakománytérben a veszélyes áru rögzítése spaniferrel nem volt megoldható a raktér kialakítása miatt, mert nem voltak rögzítésre alkalmas pontok kialakítva. Az ………… számú fuvarlevél alapján a veszélyes áru szállítását a Csizmás és Csizmás Kft. (székhelye: 1154 Budapest, Baksay Sándor u. 5.) végezte. A veszélyes áru a …………………………………. szám alatti telephelyén került feladásra. A veszélyes áru raktérbe való elhelyezését a gépjárművezető kézi hidraulikus anyagmozgató géppel végezte. A veszélyes áru címzettje ……………………… szám alatti lakos. A rakomány kirakására a fent megnevezett címzett telephelyén került volna sor. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a Csizmás és Csizmás Kft. az ADR szerinti berakó és szállító. A rakomány rögzítése az ellenőrzés befejeztével
megtörtént, a gépjárművezető részére a rakomány rögzítéséhez szükséges eszközöket meghozták, így kényszervárakoztatásra nem került sor. A tehergépjármű műszaki állapotában hiányosság nem került feltárásra. 1.) A szállítóegységen nem állt rendelkezésre az ADR 5.4.3.4 bekezdése szerinti írásbeli utasítás. Az ADR 5.4.3.1 bekezdésében „A szállítás során – esetlegesen – bekövetkező baleset vagy más veszélyhelyzet esetén a teendőkhöz segítségként a jármű vezetőfülkéjében könnyen hozzáférhető helyen az 5.4.3.4 bekezdésében meghatározott formájú írásbeli utasítást kell tartani.”; az ADR 5.4.3.2 bekezdésében „Az írásbeli utasítást a szállítónak (fuvarozónak) az indulás előtt kell biztosítani a járműszemélyzet számára. Az írásbeli utasításnak olyan nyelve(ke)n kell készülnie, amelyet a személyzet minden tagja képes elolvasni és megérteni. A szállítónak (fuvarozónak) gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személyzet minden tagja megértse az utasítást és képes legyen az abban foglaltakat megfelelően végrehajtani.” és az ADR 5.4.3.3 bekezdésében „Indulás előtt a jármű személyzetének tájékozódnia kell a berakott veszélyes áruról és tanulmányoznia kell az írásbeli utasítást, hogy tudja, mi a teendője baleset vagy más veszélyhelyzet esetén.”, az ADR 8.1.2.1 bekezdésében „Az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a következő okmányoknak kell a szállítóegységen lenniük: b) az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasításnak” és az ADR 8.1.2.3 bekezdésében „Az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasítást könnyen hozzáférhető helyen kell tartani” foglaltak alapján a szállítás során írásbeli utasítást kell a szállítóegységen tartani. Az ADR 1.2.1 szakasza szerint a „szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül”. Az ADR 1.4.2.2 bekezdésében foglaltak alapján a szállító kötelezettsége „ADR 1.4.2.2.1 b) (…) az előírt okmányok a szállítóegységen vannak”. A fentiek foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 5.4.3 szakaszában és az ADR 1.4.2.1.1 b) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 11. sorszámában (Nincsenek az ADR-nek megfelelő írásbeli utasítások, vagy az írásbeli utasítások nem a szállított árura vonatkoznak) foglalt előírásba tartozik. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 5. számú mellékletének 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 11. sorszámában (Írásbeli utasítás hiánya) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 11. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 500.000,Ft (azaz ötszázezer forint) bírságot állapítottam meg. 2.) Nem volt a tehergépjárművön az előírt két darab, önmagában megálló figyelmeztető jelző. A veszélyes áru szállítása ezzel megsértette az ADR 8.1.5.2. pontjában „A következő felszerelést a szállítóegységen kell tartani: két, önmagában megálló figyelmeztető jelzőt; (...)” és az ADR 1.4.2.2.1 g) alpontjában „A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: (…) g) meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak.” foglalt előírásokat. A fentiekre tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.5.1 bekezdésében foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 4. sorszámában (A járművön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasítás(ok)ban előírt felszerelés) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 4. sorszámában (A járművön nincsenek meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasításban előírt felszerelés) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 4. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 100.000,- Ft (azaz egyszázezer forint) bírságot állapítottam meg.
3.) A tehergépjárművön nem állt rendelkezésre az ADR-ben előírt fülke tüzek oltására alkalmas tűzoltó készülék. A …………. forgalmi rendszámú tehergépjármű ………… számú forgalmi engedélye alapján a szállítóegység megengedett legnagyobb össztömege 11.000 kilogramm. Az ADR 8.1.4.1 bekezdésében foglaltak alapján a szállítóegységre vonatkoztatott tűzoltó készülékek legkisebb kapacitása legalább 12 kilogramm (2 darab 6 kg-os tűzoltó készülék, amely az ellenőrzés időpontjában rendelkezésre állt), továbbá 1 darab motor vagy fülketüzek oltására alkalmas tűzoltó készülék, melynek legkisebb kapacitása legalább 2 kilogramm, amely nem állt rendelkezésre az ellenőrzés időpontjában. Az ADR 8.1.4.5 bekezdése szerint „a tűzoltó készülékeket a jármű személyzete által könnyen elérhető helyre kell helyezni oly módon, hogy az időjárás viszontagságaitól védve legyenek és üzemképességük ne csökkenjen”. A szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) alpontjában foglaltak szerint „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb”. A fentiekre tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.4 szakaszában és az ADR 1.4.2.2.1 pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, de nem tekinthető üzemképesnek, ha szemmel láthatóan nem az, például a nyomásmérő 0-t mutat) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 3. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 300.000,Ft (azaz háromszázezer forint) bírságot állapítottam meg. 4.) A tehergépjárművön szállított veszélyes anyag nem volt rögzítve. Az ADR 7.5.7.1 pontja „A kocsit/járművet, ill. konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a kocsiban/járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozhatná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a kocsiban/járműben, ill. a konténerben, hogy veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy deformálódjon.2) Ezen bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik.”, az ADR 1.4.1.1 bekezdése „A veszélyes áru fuvarozásban/szállításban résztvevőknek az előre látható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID/ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.”, az ADR 1.4.2.2.3 pontja „Ha fuvarozó/szállító a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását – a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével – a lehető leghamarabb meg kell szakítania.”, valamint az ADR 1.4.3.1.1 c) pontja „A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: (…) c) amikor veszélyes árut rak kocsiba/járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;” szerint a küldeménydarabokat a fentiekben részletezettek szerint a szállítás során rögzíteni kell. A fentiekre tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 7.5.7.1 bekezdés, az ADR 1.4.2.2.4 és az ADR 1.4.3.1.1 c) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet I.
kockázati kategória 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának (I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása) foglaltak alapján a berakó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázat 10. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 800.000,- Ft (azaz nyolcszázezer forint) bírságot állapítottam meg. Az egyes bírságtételek egyesített összegét a R2. 13. § (2) bekezdése a) pontja figyelembevételével állapítottam meg, melyben foglaltak szerint a kiszabott bírság összege legfeljebb 1.000.000,- forint lehet. A jelen határozatomban megnevezett szállítóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett 16.1/875-7/2014/SZKH. számú ellenőrzési jegyzék, illetve 16.1/875-8/2014/SZKH. számú jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a Csizmás és Csizmás Kft., mint a veszélyes áru berakója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII.11.) NFM rendelet (a továbbiakban R3.) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. §-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144. §-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, R1. 3. § (1) bekezdésében, R2.-ben, ADR-ben, R.-ben és a Ket. 71. §-ban foglalt rendelkezéseken alapul. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá R3. 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdésében és 1. számú mellékletének a) pontjában rögzítetteken alapul. Szolnok, 2014. április 14.
Jogerőre emelkedés napja: 2014. május 15.
