Használati útmutató a Moodle e-learning keretrendszerhez Kézirat 2008. 10. 27.
Készítette: Szőgyényi Zita és Mayer Péter
Szőgyényi Zita Mayer Péter
1
Pannon Egyetem
I. .............................................................................................................................................................................. 3 1. MIÉRT HASZNÁLJUK A MOODLE-T? ...................................................................................................... 3 2. A MOODLE FELHASZNÁLÓI ...................................................................................................................... 3 3. BEJELENTKEZÉS A MOODLE RENDSZERBE ........................................................................................ 5 II. ............................................................................................................................................................................ 7 2. ADMINISZTRÁCIÓ ...................................................................................................................................... 12 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.
SZEREPEK HOZZÁRENDELÉSE ............................................................................................................. 13 PONTOK .............................................................................................................................................. 13 CSOPORTOK ........................................................................................................................................ 14 JELENTÉSEK ........................................................................................................................................ 15 KÉRDÉSEK .......................................................................................................................................... 15 ÁLLOMÁNY......................................................................................................................................... 15
3. KURZUS FELÉPÍTÉSE ................................................................................................................................ 17 SZEMÉLYEK, TEVÉKENYSÉGEK ......................................................................................................................... 17 3.2.NAPTÁR ...................................................................................................................................................... 18 3.3.LEGFRISSEBB HÍREK .................................................................................................................................... 19 3.4.ELKÖVETKEZŐ ESEMÉNYEK ........................................................................................................................ 19 3.5.LEGUTÓBBI TEVÉKENYSÉG.......................................................................................................................... 20 4. KURZUS SZERKESZTÉSE .......................................................................................................................... 20 4.0.A RICHTEXT FORMÁJÚ HTML-SZERKESZTŐ HASZNÁLATA ......................................................................... 21 4.1. FORRÁSOK HOZZÁADÁSA ........................................................................................................................... 22 4.1.1. Címke beszúrása ................................................................................................................................ 22 4.1.2. Szöveges oldal létrehozása ................................................................................................................ 23 4.1.3. Weboldal hozzáadása ........................................................................................................................ 23 4.1.4. Kapcsolás állományhoz vagy honlaphoz ........................................................................................... 24 4.1.5. Könyvtár kijelzése .............................................................................................................................. 25 4.1.6. IMS csomag használatba vétele ......................................................................................................... 25 4.2. TEVEKÉNYSÉG HOZZÁADÁSA ..................................................................................................................... 26 4.2.1.Csevegés ............................................................................................................................................. 26 4.2.3.Feladat................................................................................................................................................ 27 4.2.4.Felmérés ............................................................................................................................................. 27 4.2.5.Fogalomtár ......................................................................................................................................... 27 4.2.6.Fórum ................................................................................................................................................. 28 4.2.7.Hot Potatoes teszt ............................................................................................................................... 29 4.2.8.Lecke ................................................................................................................................................... 29 4.2.9.Napló .................................................................................................................................................. 29 4.2.10.Teszt .................................................................................................................................................. 30 4.2.10.1. Teszt készítése ........................................................................................................................................... 30 4.2.10.2. Kérdések hozzáadása ........................................................................................................................... 33 4.2.10.3. Kérdés feltöltése ........................................................................................................................................ 35 4.2.10.4.Tesztkérdések típusai .................................................................................................................................. 35 4.2.10.5.Kérdések importálása és exportálása .......................................................................................................... 39 4.2.10.6.A kérdések hozzáadása a teszthez............................................................................................................... 40 4.2.11.Tesztek használata ......................................................................................................................................... 41 4.2.11.1.Személyek feleletei az egyes tételekre ........................................................................................................ 42 4.2.11.2.Tételre adott feleletek elemzése .................................................................................................................. 42 4.2.11.3.Teszt tételeinek felsorolása ......................................................................................................................... 43
4.2.12.Válaszlehetőségek ............................................................................................................................. 43 4.2.13.Wiki ................................................................................................................................................... 43 1. VIZSGAKURZUS ........................................................................................................................................... 45 1.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE .................................................................................................................................... 46 1.2. Alkalmazott eszközök ............................................................................................................................ 49 1.2.1. Teszt ............................................................................................................................................................... 49
Szőgyényi Zita Mayer Péter
2
Pannon Egyetem
2. E-KÖNYVTÁR ............................................................................................................................................... 62 2.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE .................................................................................................................................... 63 2.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK ......................................................................................................................... 66 2.2.1. A kurzus szerkesztése ......................................................................................................................... 67 2.2.2. Források hozzáadása ......................................................................................................................... 69 2.2.3. Tananyagok feltöltése ........................................................................................................................ 73 2.2.4. Teszt ................................................................................................................................................... 75 3. INTERAKTÍV ................................................................................................................................................. 89 3.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE .................................................................................................................................... 89 3.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK ......................................................................................................................... 93 3.2.1. Felhasználók (csoportok)................................................................................................................... 93 3.2.2. Feladatfeltöltés (csoportfeladat) ....................................................................................................... 94 3.2.3. Adatbázis ........................................................................................................................................... 95 3.2.4. Fogalomtár ........................................................................................................................................ 96 3.2.5. Wiki .................................................................................................................................................... 97 3.2.6. Fórum ................................................................................................................................................ 97 3.2.7. Teszt ................................................................................................................................................... 98 4.DIPLOMAKURZUS ...................................................................................................................................... 112 4.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE .................................................................................................................................. 112 4.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK ....................................................................................................................... 116 4.2.1. A kurzus szerkesztése ....................................................................................................................... 116 4.2.2. FORRÁSOK HOZZÁADÁSA ...................................................................................................................... 118 4.2.3. Fórum .............................................................................................................................................. 122 4.2.6. Adatbázis ......................................................................................................................................... 123 4.2.7. Fogalomtár ...................................................................................................................................... 124 4.2.8. Wiki .................................................................................................................................................. 125
I. 1. Miért használjuk a Moodle-t? Moodle egy Nyílt Forráskódú Tudás Alapú Oktatási Keretrendszer Rendszer (LMS). A betűszó jelentése „Moduláris objektum-orientált dinamikus tanulási környezet” (lásd http://www.moodle.org). Változatos modulok elrendezésre került sor egy testre szabott úton és figyelembe véve egy egyén tervezés. Egyúttal kezdő online tudásban lévők vagy olyan felhasználó számára is, akik nem annyira jártasak az elektronika világában könnyedén elérhető ez a honlap. Reméljük, hogy örömmel dolgozik majd a Moodleval!
2. A Moodle felhasználói A Moodle-ban a felhasználók alapvetően négy fő csoportba sorolhatók. Ezek az adminisztrátorok, a különböző jogosultsági szintű oktatók, a hallgatók és a vendégek. Szőgyényi Zita Mayer Péter
3
Pannon Egyetem
1)Adminisztrátor-rendszergazda Az adminisztrátor a legmagasabb rangú személy a keretrendszer felhasználói közül. Adott esetben õ látja el a keretrendszert futtató szerver karbantartását is, de lényegesebb az, hogy õ felel a keretrendszer szabályos működéséért. 2) Tárgyfelelős oktató (Course Creator Teacher) A kurzuskészítő a legmagasabb rangú oktató. Ez az oktatói csoport rendelkezik egyedül kurzusdefiniálási joggal. A kurzuskészítő minden általa létrehozott kurzust lát, és képes szerkeszteni. Képes oktatókat hozzárendelni a kurzushoz és meghatározni sorrendjüket. Elrejtheti az oktatókat a hallgatók elől, illetve megvonhatja szerkesztési jogukat, valamint eltávolíthatja őket. A kurzuskészítő – mint oktató – teljes körűen menedzselheti kurzusait, azaz oktatói minőségben is eljárhat.
3) Oktató (Teacher) A Moodle-ban alapjában véve bárki lehet oktató, akit egy megfelelő joggal rendelkező személy (adminisztrátor, kurzuskészítő, oktató) hozzárendel egy kurzushoz. Ilyen módon az is elláthat oktatói tevékenységet, aki egyébként csupán hallgatói jogviszonyban áll az intézménnyel. Az e-learning szempontjából oktatónak azokat tekintjük, akik kurzusok menedzselését, karbantartását végzik (egyedül, vagy többedmagukkal). Az oktató tölti fel a tananyagokat, tananyagelemeket, szabályozza a tananyag felhasználását, hozzáférhetőségét (láthatóságát), valamint különböző jellegű tevékenységeket szervez, feladatokat ad a hallgatók számára.
4) Szeminárium-vezető (Non- Editing Teacher) Non- Editing Teacher-nek tekintjük azokat az „oktatókat”, akik nem rendelkeznek szerkesztési joggal a kurzusban. Nem tudnak újabb tananyagelemeket hozzárendelni a kurzushoz, sem újabb tevékenységeket, feladatokat adni a hallgatóknak. Viszont részesei Szőgyényi Zita Mayer Péter
4
Pannon Egyetem
lehetnek az adminisztrációnak. Értékelhetik a hallgatók tevékenységét, feltöltött feladataikat, s joguk van megtekinteni a hallgatók osztályzatait.
5) Hallgató Hallgató az, aki hallgatói tevékenységet folytat a rendszerben. Feldolgozza a számára biztosított tananyagot, teljesíti a számára előírt feladatokat, végrehajtja azokat a tevékenységeket, amelyeket teljesítenie kell. A Moodle a hallgatókért jött létre. A hallgatók tanulási tevékenységének segítése a cél.
6) Vendég Időközönként előfordulhat, hogy olyan személyeket engedünk be egy-egy kurzusba, akik felhasználóként nem léteznek a rendszerben. Nem szeretnénk, hogy tartósan résztvevői legyenek kurzusunknak, hanem csak szeretnénk bemutatni nekik kurzusunk (rendszerünk) működését. Ezek a személyek a vendégek. A vendégek beengedéséről az adott kurzus tulajdonosa (egy kurzuskészítő, vagy adminisztrátor) dönt, s a kurzus beállításainak módosításával határozza meg a vendégekre vonatkozó szabályt.
3. Bejelentkezés a Moodle rendszerbe A Moodle e-learning rendszer eléréséhez szükség van internet eléréssel valamint böngészővel rendelkező számítógépre. A rendszerrel rendelkező intézmény adja meg az oldal elérhetőségét, amely URL címen találjuk meg az oldalt. Az oldal megjelenítése során a
Szőgyényi Zita Mayer Péter
5
Pannon Egyetem
főmenüt
láthatjuk,
ahol
a
rendszert
használó
tanszékek
mappái
jelennek
meg.
Bejelentkezéshez menjünk az oldal jobb felső sarkában lévő Bejelentkezés gombra, amely alatt
egy
legördülő
menüben az oldal nyelvi beállításai jelennek meg.
A
bejelentkezéshez
Adminisztrátortól
az
kapott
név és jelszó szükséges. Miután
beírta
felhasználónevét
és
jelszavát, akkor lépjen a Bejelentkezés gombra. Egyes kurzusok megengedhetik a vendégek bejelentkezését, mely során nincs szükség felhasználónévre és jelszóra. Ilyenkor a Bejelentkezés vendégként menüpontra kell lépni. Miután beléptünk az adott kóddal, akkor a főoldalra visszalépve láthatjuk, hogy bent vagyunk a rendszerben. Nevünkre kattintva jelszavunkat, és profilunkat is megváltoztathatjuk
a
Profilom
Frissítése
gombbal.
Személyes adatainknál a piros
csillaggal
adatok
jelzett
kötelezően
megadandók: Szőgyényi Zita Mayer Péter
6
Pannon Egyetem
•
Vezetéknév
•
Keresztnév
•
E-mail cím
•
Város
•
Ország
•
Leírás (például üdvözlet azoknak, akik profilunkat megtekintik)
Az e-mail cím mindenféleképpen valós, és használt cím legyen, mert a levelezések során az email tárunkba is érkezhet levél hallgatóktól, és oktatóktól egyaránt, valamint – ha így állítjuk be – a rendszer is küld automatikus üzeneteket az általunk fontosnak tartott eseményekről. Nem kötelező elem, de hasznos, ha feltöltünk egy képet magunkról a rendszerbe. Oktatók mindenféleképpen ajánlják hallgatóiknak ezt a funkciót, hiszen nagy létszámú hallgatóság esetén megkönnyíti a kommunikációt.
II. 1. Kurzusok
1.1.
Kurzus készítése
Egy új kurzus készítésekor be kell állítani a tárgy adatait, melyek a következők: A kurzus beállításai a következő lépésekből állnak: 1. Kattintson a Beállításokra az Adminisztráció blokkban. 2. A következő beállításokat teheti: Kategória A rendszergazda különféle kategóriákat határozhat meg, például tartalom, intézmény,stb. szerint. A kategória létrehozása a rendszergazda hatáskörébe tartozik.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
7
Pannon Egyetem
A
kurzuskategóriák
alkategóriákat
is
tartalmazhatnak, mint például tanszékek
tantárgyai
és
kutatási anyagai.
Teljes név: Ez a név jelenik meg főcímként a kurzus összes felületén. Érdemes a kurzus tartalmára vonatkozó nevet adni. Rövid név: A kurzus rövidített neve. Például Teljes név: Gazdaságszociológia, Rövidített név: Gazdszoc.
Összefoglaló: Az összefoglaló megjelenik a kurzusok listája menüben. Tömör, de tartalmas összefoglaló
Szőgyényi Zita Mayer Péter
8
Pannon Egyetem
a kurzusról segítheti a diákot a megfelelő kurzus kiválasztásában.
Formátum : a)Heti formátum Ebben az esetben meg kell adni a kurzus kezdő időpontját, és hogy hány hétig fog tartani. A Moodle minden héthez külön blokkot hoz létre, ahol minden héthez saját fórumot, tartalmat, teszteket, stb. adhatunk. Ezt a formátumot akkor javasoljuk, ha az összes diák egy időben ugyanazon a témán dolgozik. b)Téma szerinti formátum A téma szerinti formátumban meg kell adni a témák számát, melyekhez a Moodle blokkokat hoz létre. Minden témához lehet tartalmat, fórumot, teszteket, stb. adni. Ezt a módszert akkor javasoljuk, ha a kurzus nem adott időbeosztás szerint folyik, hanem a diákok maguk választhatják meg a témák sorrendjét.
c)Fórum szerinti formátumban Ebben az esetben a kurzus egy fő fórum szerint alakul. Ezt kevésbé hivatalos kurzusok, konzultációk esetén javasoljuk. Hetek/témák száma: A kurzus hosszának meghatározása a formátum alapján. Megjelenítendő hírek: Azt állítja be, hogy hány hír jelenjen meg a kurzus főlapján. Pontok megmutatása: A diákok láthatják-e pontjaikat/jegyeiket.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
9
Pannon Egyetem
Aktivitási jelentés megmutatása: Elérhetővé teszi a diákok számára, hogy ellenőrizzék saját tevékenységeiket. Maximális feltöltési méret: A feltölthető méretet a rendszergazda maximalizálja, de a tanár is tovább csökkentheti a kurzusnak megfelelően. A kurzus kezdésének dátuma: A kurzus ettől a naptól aktív. Beiratkozási időszak: A
beiratkozási
időszak
azt
határozza meg, hogy a diák a kurzus kezdetétől számítva még hány napig iratkozhat be. Ha a diák elmulasztja a beiratkozást, azt a tanár személyesen később is beírathatja. Stílus előírása: A stílus előírása funkcióval a kurzus háttérszínét, valamint stílusát választhatjuk ki a lehetőségek közül.
Felvehetőség: Itt állítható be, hogy a tanulók
lássák-e
a
kurzust. Félkész vagy már
befejezett
kurzusokat érdemes elrejteni. Csoportmód: A
diákok
a
feladatokat
csoportokban is végezhetik. Itt Szőgyényi Zita Mayer Péter
10
Pannon Egyetem
állítható be az is, hogy az egyes csoportok lássák-e a másik munkáját. A csoportmunka az egyes tevékenységek esetén külön is beállítható. Itt csak akkor érdemes ezt beállítani, ha a csoport az egész kurzust együtt végzi.
Beiratkozási kód: A beiratkozási kóddal szűkíthető a diákok köre: nem minden Moodle-ban szereplő egyetemista, hanem csak a kurzusra járók tudnak beiratkozni. Amennyiben él ezzel a lehetőséggel, akkor az itt megadott kódot kurzus kezdetén adja meg a jogosultdiákoknak, akik ezzel tudnak beiratkozni. Vendégek hozzáférése: Eldönthető, hogy a kóddal rendelkező, illetve nem rendelkező vendég felhasználók lássák-e a kurzust.
3. Ha minden beállítás helyes, nyomja meg a Módosítások mentése gombot.
Miután beállítottuk a kurzust, egy hasonló oldalképpel fogunk találkozni. A kurzus felépítését, és kidolgozását ezek után kezdhetjük el. Az oldal három blokkból épül fel, melyeket a következőkben külön tárgyalunk.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
11
Pannon Egyetem
A Neptun rendszer a tárgyak adatainál megjeleníti azoknak a tárgyaknak az URL címét, melyek szerepelnek a
Moodle
rendszerben.
A kurzusba való belépés során is látható a saját nevünk, mely alatt a „Szerkesztés bekapcsolása” funkció segítségével tudjuk a kurzusba az általunk kívánt elemeket, tartalmakat berakni.
2. Adminisztráció A blokkok külön tárgyalása előtt az oldal legfontosabb beállítási funkciójára, az Adminisztráció funkcióra térünk ki. Ez mindig a képernyő bal oldalán található. Adminisztráció elemei: Beállítások
Szőgyényi Zita Mayer Péter
12
Pannon Egyetem
Lásd 7. oldal.
2.1.
Szerepek hozzárendelése
Ezzel a funkcióval a kurzusban részt vevő valamennyi tag megtekinthető, valamint a kurzushoz
új
manuálisan
tagok is
hozzárendelhetők.
A keresés mezőbe a hallgató nevét beírhatjuk, majd a Hozzáadás gombbal a kurzus tagjai közé soroljuk.
2.2.
Pontok
Minden hallgató teljesítménye kimutatható a rendszerrel. Itt tekinthető meg egy összefoglalt formában a résztvevők a Teszteken, Feladatokban és egyéb felmérésekben elért eredményeit.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
13
Pannon Egyetem
2.3.
Csoportok
A hallgatók csoportokba is beoszthatók a kurzuson belül is. A csoport tagjait kiválasztjuk a hallgatók közül, és hozzárendeljük őket egy csoportszámhoz, vagy egy kódhoz. Ez a funkció akkor igazán hasznos, ha a tagoknak feladatokat kell megvitatni fórumokon, és azokat megoldani. Így a hallgatók csak a saját csoporttársaikat látják, és az oktató is könnyebben igazodik el a hallgatók között. A csoport létrehozása gombra rákattintunk, majd a csoportnak egy nevet, és arról leírást adunk,
Miután
ezeket
megadtuk
mentsük a változásokat. Majd
a
csoporthoz
listán a
hozzáadása
megjelenő Felhasználók segítségével
hozzárendeljük a személyeket a fórumhoz. Ne felejtsük el saját magunkat is hozzárendelni a fórumokhoz, Szőgyényi Zita Mayer Péter
14
Pannon Egyetem
mert csak akkor tudunk a fórumoz mi is hozzászólni, ha annak tagjai vagyunk.
2.4.
Jelentések
A jelentések információt adnak arról, hogy mely tevékenységek történtek a kurzusban. Nem csak a tevékenységek, hanem összefoglalók és statisztikák is készíthetők a kurzusról. Segítségével nyomon követhetők a hallgatók kurzus aktivitásai: napra és/vagy tevékenységre lebontva láthatjuk, hogy az adott hallgató mit csinált (pl. letöltött-e egy adott tananyagot).
2.5.
Kérdések
Erre a funkcióra a
4.2.10.Teszt készítése során térünk ki.
2.6.
Állomány
Az állományok segítségével a kurzus tárhelyébe tölthetjük fel a tananyagokat, előadás anyagokat, és bármilyen segédanyagokat. Szőgyényi Zita Mayer Péter
15
Pannon Egyetem
Hasonlóan ahogyan
ahhoz, a
gépünkön
saját is
rendezzük anyagainkat,
a
tananyagok későbbi átláthatósága miatt célszerű
ha
mappákat készítünk, melyekbe tesszük majd az anyagokat. Ezek a mappák lehetnek témakörök,
hetek,
vagy
bármilyen
rendszerező
elnevezés
(pl.
„prezentációk”,
„szemelvények”, stb.).
Lépései a következők: 1. Mappa
létrehozása
gombra kattintunk 2. Beírjuk Létrehozás
a
nevét, gombra
nyomunk A létrehozott mappákba ezek után
elrendezhetjük
a
tananyagokat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
16
Pannon Egyetem
A tananyag feltöltésének lépései: 1. A mappába belelépünk 2. Egy állomány feltöltése gombra kattintunk 3. A Tallózás gombbal a számítógépről a saját anyagunkat kiválasztjuk, majd felmenthetjük ide az Állomány feltöltése gombbal.
3. Kurzus felépítése A kurzus felépítését a bal, a jobb, majd a középső sáv leírásával tesszük meg. A kurzus tartalmát akkor tudjuk alakítani, ha a „Szerkesztés bekapcsolása” gomb aktív. A bal és a jobb oldalon különböző eszközöket találunk, középen pedig a kurzus tartalmát.
Személyek, Tevékenységek A „Személyek” blokk a baloldalon felül található. Itt megtekinthető, hogy kik (és milyen jogosultsággal) a kurzus résztvevői, illetve, hogy ki melyik munkacsoportba tartozik.. A kurzus kialakításában és működtetésében az oktató teljes szabadságot élvez, ez azt jelenti, hogy a kurzus helyes működése kizárólag az ő felelőssége. Az oktató a saját kurzusában
definiálhatja
a
résztvevők
szerepeit,
jogosultságait. A nevekre kattintva innen elérjük az illető egyéni profilját. Szőgyényi Zita Mayer Péter
17
Pannon Egyetem
A Személyek alatt a Tevékenységek blokk van. Innen a kurzustartalmakat lehet elérni, mint például a fórumok, tesztek, feladatok, stb. A diákok innen érhetik el az aktuális, illetve a már végrehajtott feladataikat. Amennyiben nem az oktató által definiált témák, vagy időpontok szerint összetartozó elemeket keresik (hanem pl. az összes szemelvényt akarják letölteni), akkor ebből a nézetből azokat egy helyen érik el. Például ha minden héten tesztet írnak a kurzusból, nemcsak az aktuális jelenik meg, hanem a tesztek pontban a régiek is megtalálhatóak. Mivel a Szerkesztés bekapcsolása gomb aktív, ezért bizonyára észrevettük, hogy mindegyik funkció mellett különböző jelzéseket találunk.
A kurzus jobb oldalán találhatók a következő elemek:
3.2.Naptár Rendkívül hasznos, hiszen így a határidőkre, feladatokra, is emlékeztethetjük,
eseményekről
tájékoztathatjuk
a
hallgatókat. A rendszer képes a kurzus egészére, csoportokra, és a felhasználó számára eseményjegyzéket létrehozni, amelyek csak az így meghatározott felhasználók számára jelennek meg. A
dátum
kijelölése
után
az
„Új
esemény”
gomb
megnyomásával hozhatunk létre új hírt.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
18
Pannon Egyetem
Kiválaszthatjuk,
hogy
a
Naptárban megjelenő esemény mely
személyeknél
jelenjenek
meg:
Globális: az egész Moodle rendszer felhasználói számára látható esemény Kurzus: kizárólag a kurzus felhasználói számára látható esemény Csoport: az oktató által meghatározott csoport számára látható esemény Felhasználói: a felhasználó saját maga számára bejegyzett események jegyzéke (határidő napló funkciókkal rendelkezik) A Módosítások mentése után a kurzus főoldalára visszatérve a Naptárban pirossal lesz az általunk megjelölt határidős
esemény
megjelölve.
3.3.Legfrissebb hírek Tanulókkal a kurzussal, vagy tananyaggal kapcsolatos híreket közölhetünk. A legfrisebb hírek alatt az Új téma hozzáadása segítségével írhatunk új híreket.
3.4.Elkövetkező események
Szőgyényi Zita Mayer Péter
19
Pannon Egyetem
A Naptár eseményeit jelzi előre.
3.5.Legutóbbi tevékenység Jelzi azokat a Kurzusfrissítéseket, melyeket az oktató végzett el az oldalon. Amikor a hallgató belép az oldalra rögtön meglátja, hogy milyen új anyagok kerültek azóta az oldalra feltöltésre, amióta nem lépett be a kurzusra. A Blokkok legördülő menüjéből még számos funkciót tehetünk kurzusunk bal vagy jobb oldali sávjába, attól függően, hogy melyeket tartjuk még a meglévőkön kívül fontosnak. Az Online felhasználók és az Üzenetek blokkok hozzáadásával a felhasználók a kurzusban tartózkodó felhasználókat látják, valamint jelzést kapnak arról ha szöveges üzenetük érkezett valamelyik felhasználótól. Szöveges üzenet bármely felhasználónak küldhető. Igen egyszerű: a Résztvevők között megkeressük, majd az Üzenet küldése gombra kattintunk, és máris írhatjuk az üzenetet.
4. Kurzus szerkesztése A kurzus középső része a leghangsúlyosabb „terület”, mivel innen érhetők el a tananyagok, leckék, fogalomtárak, tesztek, felmérések stb.
Ahány heti témát , hetet adtunk meg a Beállítások menüpontban, annyi számú téma fog
Szőgyényi Zita Mayer Péter
20
Pannon Egyetem
megjelenni a középső sávban. A témákat elnevezhetjük, ha a szám melletti ikonra (kéz) kattintunk.
4.0.A richtext formájú HTML-szerkesztő használata
A richtext formájú HTML-szerkesztő olyan weboldalba beágyazott szövegszerkesztői felület, amely lehetővé teszi az adott szöveg intuitív módon való szerkesztését, eredményként pedig szokásos HTML-kódot ad vissza. A szöveg formázása mellett ez a szerkesztő egy sor egyéb, hasznos jellemzővel rendelkezik. Szöveg beszúrása más alkalmazásokból Egyéb Windows-alkalmazásokból, például Microsoft Wordből szúrhat be szöveget közvetlenül ebbe a szerkesztőbe, miközben annak a formázása megőrződik. Ehhez mindössze a webböngésző szokásos kivágási és beillesztési menüpontjait (vagy a Control-C és ControlV) billentyűkombinációkat kell használnia. Képek beszúrása Ha olyan képekkel rendelkezik, amelyek már valamely honlapon elérhetők, ezeket az "Kép beszúrása" gombbal beillesztheti. Táblázat beszúrása A szöveg elrendezéséhez használhatja az eszköztáron lévő "Táblázatok beszúrása" gombot. Hivatkozások beszúrása Új ugrópont létrehozásához először írja be a hivatkozáshoz szánt szöveget. Utána jelölje ki és kattintson az eszköztáron lévő Ugrópont gombra. Gépelje be a hivatkozás URL-jét, és kész! Emotikonok beszúrása
Szőgyényi Zita Mayer Péter
21
Pannon Egyetem
Ezeknek a kis ikonoknak a szövegbe való beillesztéséhez kattintson az eszköztáron lévő, emotikont jelölő ikonra. A felbukkanó párbeszédablakból választhat az alábbi emotikonok közül. (Másik megoldásként egyszerűen beírhatja a megfelelő kódot (idézőjelek nélkül) a szövegbe, amely később, a szöveg megjelenítésekor átalakítva jelenik majd meg).
Az első mező a Kommunikáció helye. Ott a Hírfórum, Chat és más típusú fórumok helyezhetők el.
A
témákban
két
legördülő
sávot
láthatunk.
Ezeken
keresztül
készíthetünk
új
kurzustartalmakat. Az első legördülő menü a statikus forrásokat, míg a második a dinamikus tevékenységeket tartalmazza. Míg a „források” elsősorban a tanár által feltöltött különféle tananyagok elhelyezésére szolgálnak, addig a „tevékenységek” a résztvevők közötti (pl. tanárdiák, illetve diák-diák) kommunikációt tartalmazó feladatok gyűjteménye.
4.1. Források hozzáadása 4.1.1. Címke beszúrása A címke egy, az adott témánál megjelenő szöveg. Használható alcímek beírására, rövid szöveges Szőgyényi Zita Mayer Péter
22
Pannon Egyetem
információk közlésére, vagy éppen egy grafikus elem (pl. egy elválasztó vonal
vagy kép)
beillesztésére.
4.1.2. Szöveges oldal létrehozása Egyszerű szöveges dokumentum hozzáadására szolgál. Egyszerű, szöveges dokumentum létrehozása viszonylag kevés formázási lehetőséggel. Ez a legegyszerűbb, de egyben a legkönnyebb módja a tartalom feltöltésének. 1. Kapcsolja be a szerkesztő módot. 2. A Forrás hozzáadása menüből válassza ki a Szöveges oldal létrehozása opciót. 3. A képen látható szövegszerkesztő oldal jelenik meg. 4. Adjon címet a szövegnek.(Ez látható a kurzus tartalmában is.) 5. Röviden foglalja össze a szöveg tartalmát. 6. A szöveget írja a Szöveg mezőbe írja. Alapvető formázást az MS Wordben megszokott módon végezhet. 7. Ne felejtse el a képernyő alján menteni a változtatásokat.
4.1.3. Weboldal hozzáadása Egy weboldal létrehozása több formai lehetőséget ad, de HTML ismeretek szükségesek hozzá. Nemcsak egyszerű szöveges dokumentumot, hanem weboldalt is létrehozhatunk a Moodleban. A szöveg beírása után azt különféle módon formázhatjuk.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
23
Pannon Egyetem
A weboldal létrehozása ugyanolyan módon történik, mint a szöveges oldalé, de több formázási lehetősége van, valamint megadható, hogy a tananyag új ablakban jelenjen-e meg, illetve annak az ablaknak milyenek legyenek a tulajdonságai. 1. Kattintsunk a Weboldal keresése gombra, ami a Google oldalra irányít minket, vagy írjuk be a weboldal címét a Hely mezőbe. 2. Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. Azt is megadhatjuk, hogy a tananyag új ablakban nyíljon-e meg, illetve az új ablak milyen tulajdonságokkal rendelkezzen. 3. Mentsük a változtatásokat. 4.1.4. Kapcsolás állományhoz vagy honlaphoz Ezt az eszközt lehet használni tananyagok feltöltésére. Itt hozhat létre kapcsolódást egy másik honlaphoz, vagy a tananyaghoz, ha azt feltölti fájlban a Moodle szerverre. A már meglévő tananyag feltöltésére ad lehetőséget ez az opció. A meglévő (és a szerverre feltöltött) fájlokat itt lehet megosztani a diákokkal. Ezek a fájlok bármilyen típusúak lehetnek, bemutató, szöveg, táblázat, stb. Az interneten megtalálható honlapokhoz is adhatunk hivatkozást.
A
Név
és
a
leírás
megadása kötelező, valamint az állomány vagy honlap helyét is meghatározhatjuk, ha rákattintunk az Állomány kiválasztása vagy feltöltése gombra feltöltött anyag esetén. Honlapcím beszúrásához a Weboldal keresésével kell beilleszteni a kívánt honlap címét. Lépései:
Szőgyényi Zita Mayer Péter
24
Pannon Egyetem
1. Kattintsunk az állomány kiválasztása vagy feltöltése opcióra. Egy új ablakban megjelenik a szerveren lévő könyvtárrendszer. 2. Keressük meg a megfelelő fájlt, ha szükséges, töltsük fel azt a szerverre. 3. A fájllista jobb oldalán a Válasszon gombbal adhatjuk hozzá a kurzushoz a fájlt. 4.
Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. Azt is megadhatja, hogy a
tananyag új ablakban nyíljon-e meg, illetve az új ablak milyen tulajdonságokkal rendelkezzen. 5. Mentsük a változtatásokat.
4.1.5. Könyvtár kijelzése Míg az előző eszköz egy-egy file vagy honlap megjelenítésére szolgál, ezzel a ponttal egy korábban már a szerveren létrehozott könyvtárra lehet hivatkozást elhelyezni. Ezáltal az egész mappa tartalmát mutathatja meg, és nem kell mindegyik fájlhoz hivatkozást létrehoznia. Nemcsak fájl adható hozzá a kurzushoz, hanem teljes könyvtár, könyvtárrendszer is. A diákok így a könyvtárban lévő összes fájlhoz hozzáférhetnek. 1. Válasszuk ki a kijelzendő könyvtárat. A szerverre feltöltött fájlok megfelelő rendezése, könyvtárakba rendszerezése szükséges az opció megfelelő használatához. 2. Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. 3. Mentsük a változásokat.
4.1.6. IMS csomag használatba vétele Tételezzük fel, hogy már készítettünk egy külső alkalmazás segítségével egy IMS (IP Média Rendszer) csomagot, melyet el szeretnénk helyezni az oldalon. Nézzük ennek a lépéseit. Jelen esetben már elkészítettünk pl. a Reload Editor segítségével egy csomagot, melyet a Moodle számára elérhetővé fogunk tenni. A csomag jelenleg a gépünkön van. Helyezzük el a rendszerben. 1. Lépjünk be a szerkeszteni kívánt kurzusunkba. 2.
Kapcsoljuk be a szerkesztést. Válasszuk ki a Forrás hozzáadása legördülő menüből az IMS-csomag használatba vétele pontot.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
25
Pannon Egyetem
Adjuk meg a Nevet mellyel a csomagot fogjuk jelölni, illetve a Helyet, ahol a csomagunk található. Jelen esetben a csomag nem egy URL címen helyezkedik el, hanem a számítógépünkön, ezért fel kell töltenünk valahogy a szerverre. Ehhez válasszuk ki az Állomány kiválasztása vagy feltöltése gombot. A felugró ablakban láthatjuk az Adminisztrációs blokkban megismert fájlok listáját, mely a rendszerben található. Ide fogjuk elhelyezni az IMS csomagunkat. Amennyiben már feltöltöttük előzőleg a csomagot, használjuk a Válasszon menüpontot. Jelen esetünkben használjuk az Egy fájl feltöltése gombot. A Tallózás segítségével keressük meg a gépünkön a megfelelő fájlt. A fájl feltöltése gombra kattintva töltsük fel az állományunkat a szerverre. Amikor kész vagyunk
használjuk
a
Válasszon
gombot.
Ekkor visszatérünk az IMS-csomag használatba vétele oldalra és megjelenik a csomagunk neve a Hely címke szöveges mezőjében. A Változás mentése gombra kattintva készen is vagyunk. Amennyiben további beállításokat szeretnénk tenni, pl. hol jelenjen meg a csomag, azt az Ablak címkével jelzett beállításokban megtehetjük.
4.2. Tevekénység hozzáadása
4.2.1.Csevegés Egy web alapú csevegést lehetővé tevő alkalmazás. Használata külső alkalmazás telepítését nem igényli. A tanár beállíthatja a csevegés rendszerességét, értesítést
időpontját,
kapnak.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
A
melyről Moodle
a
hallgatók
eltárolja
26
az
Pannon Egyetem
„elhangzottakat” így a csevegésből kimaradók is felzárkózhatnak.
4.2.3.Feladat Egy feladat során a tanár rögzítheti a pontos feladatkiírást, és a határidőt. A feladat lehet offline, azaz bármilyen a rendszeren kívüli feladat. Ez esetben a tanár a határidő letelte után értékelheti a rendszeren belül a tanulók által feltöltött munkáját, valamint osztályozhatja azt. Amennyiben a feladat valamilyen fájl elkészítésével jár, online feladatot is megadhatunk, ekkor a Moodle képes fogadni a beadott fájlt, majd azt a tanár számára javítandóként felajánlani. A feladatok értékelését a Moodle automatikusan e-mailben is elküldi a tanulóknak. Az adott osztályzat bekerül a naplóba. A fájlok feltöltésénél képes kezelni az újratöltéseket, korlátozhatjuk a fájl méretét, sőt megadhatjuk azt is hajlandók vagyunk fogadni a határidő után késve beadott megoldásokat.
4.2.4.Felmérés A Moodle tartalmaz néhány beépített, a kurzus minősítésére vonatkozó kérdőívet, Ezek egyszerű felvitelére szolgál ez kérdőív típus. Szabadon kialakítható kérdőívet, vizsgatesztet a Teszt eszközzel hozhatunk létre.
4.2.5.Fogalomtár A fogalomtárral a Moodle- ban kategóriákba rendezett szavakhoz és kifejezésekhez rendelhetünk valamilyen, tetszőleges hosszúságú szöveges információt jelentést, definíciót, megjegyzést). Így rendkívül sokrétűen használható eszközről van szó, hiszen nem csak nyelvek tanulása esetén vannak új szavak, hanem a szakzsargont, a rövidítéseket is meg kell tanulni, illetve a diákokkal szerkesztetve hallgatói feladatot is kiadhatunk. Ezt a legegyszerűbb a fogalomtárral megtenni. A név és leírás megadása után Kategóriákba rendezhetjük a fogalmakat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
27
Pannon Egyetem
4.2.6.Fórum A Moodle-ban egymással párhuzamosan több fórumot is létrehozhatunk egy tanfolyamon belül. A fórumok tetszőleges számú témát, és az egyes témákhoz tetszőleges számú hozzászólást tartalmazhatnak. A fórum hozzászólásokat a feliratkozottak e-mailben is megkapják (amennyiben ezt nem tiltják le a fórum, illetve a hozzászólás beállításainál). Speciális fórum a kurzus, illetve a teljes weboldal hírfóruma. Erre minden érintett automatikusan felíratásra kerül, és beállítható, hogy ezen fórumok hozzászólásai automatikusan megjelenjenek a nyitó képernyőn. A hírfórumot célszerű felhasználni a kurzussal kapcsolatos alapinformációk közlésére (pl. időpontok változása, új esemény bejelentése, stb.). A
fórumok
beállítása:
megadható, hogy a tanulók hozzászólhatnak-e
az
adott
fórumhoz (a hírfórumhoz nem lehet hozzászólni), nyithatnake új témát, kívánjuk-e értékelni a
hozzászólásaikat,
illetve
értékelhetik-e egymás hozzászólásait. Definiálható olyan fórum is, ahol minden hallgató 1 témát köteles megadni, a tanár a téma moderálását értékelheti. Különféle fórumfajták közül választhat: Egyszeri egyszerű megbeszélés - mindössze egyetlen téma, az egész egyetlen oldalon. Hasznos rövid, célratörő megbeszélések esetén. Kérdés--válasz fórum - Kérdés--válasz fórum esetén a tanulóknak álláspontjukat a többi tanuló üzenetének megtekintése előtt kell beküldeni. Az első üzenetet követően a tanulók megtekinthetik a többiek üzeneteit és válaszolhatnak rájuk. Ennek köszönhetően minden tanuló azonos eséllyel küldheti be első üzenetét, ami ösztönzi az eredeti és független gondolkodást. Mindenki egy vitatémát ad meg - Mindenki pontosan egy új megvitatandó témát küldhet (jóllehet, bárki válaszolhat rájuk). Ez akkor hasznos, ha azt szeretné, hogy minden egyes Szőgyényi Zita Mayer Péter
28
Pannon Egyetem
tanuló megbeszélést kezdeményezzen, mondjuk, a heti témával kapcsolatos véleményének közreadásával, és arra mindenki válaszol. Standard fórum általános használatra - olyan nyitott fórum, ahol bárki bármikor új témát kezdeményezhet. Ez a legjobb általános célú fórum.
4.2.7.Hot Potatoes teszt Ezzel a "HotPot" modullal a tanárok Hot Potatoes teszteket használhatnak a Moodle segítségével. A tesztek a tanár gépén készülnek, ahonnan aztán a Moodle-kurzusba kell őket feltölteni. Ha a tanulók megoldották a teszteket, egy sor jelentés készül az egyes kérdésekre adott válaszokról és a pontszámok statisztikájának alakulásáról.
4.2.8.Lecke A lecke tartalmak érdekes és rugalmas módon való közvetítésére használható. Több oldalból tevődik össze. Minden oldal általában egy kérdéssel és hozzá egy sor lehetséges válasszal zárul. A tanuló a válaszadási lehetőségektől függően vagy továbblép a következő oldalra, vagy visszajut az előzőre. A leckén való végighaladás a közreadandó anyag struktúrájától függően lehet egyszerű és bonyolult.
4.2.9.Napló A Napló elem elnevezése talán kicsit megtévesztő, a jegyzet szó jobb fordítás volna. (Mivel a Moodle jól támogatja a fordításokat, ezért nincs akadálya átnevezni ezt az elemet.) A Napló tanár és tanuló közös jegyzetfüzete, melyet hosszabb időn keresztül használhatnak. Tartalmát mindketten látják, a tanár értékelheti a naplóba (jegyzetbe) írtakat. A napló definiálásakor a tanár egy témát jelölhet meg, melyről a napló szólni fog, és megadhat határidőt, ameddig a tanulók módosíthatják a naplóba rögzítetteket. Szőgyényi Zita Mayer Péter
29
Pannon Egyetem
4.2.10.Teszt A kvíz segítségével önértékelő és számon kérő jellegű teszteket állíthatunk össze. A kvíz jellegének kiválasztása után a Moodle web felületén keresztül vihetjük fel a kérdéseket. A Moodle csak az automatikusan kiértékelhető kérdéseket ismeri azaz: 1. feleletválasztós tesztkérdés 2. többfelelet-választós tesztkérdés 3. pontos válasz (szöveges) 4. pontos válasz (számérték) 5. párosítás A kérdéseket a Moodle közös adatbázisban tárolja, így megoszthatjuk azokat a kurzusok között, a kérdések újra felhasználhatóak.
4.2.10.1. Teszt készítése A Moodle teszteknek két alapvető része a teszt formája és a kérdéskészlet. A teszt formája az, amit a diákok látnak, meghatározza a számonkérés módját, hogy hányszor lehet kitölteni, hogy a kérdések milyen sorrendben követik egymást, stb. A kérdéskészlet tartalmazza a lehetséges kérdéseket, amiket akár többször, más kurzusokban is felhasználhatunk. A kérdéskészletet a nekünk tetsző módon rendezhetjük, hetek, tananyag, kurzusok szerint. A teszt formája 1. Kapcsoljuk be a Szerkesztő módot. 2. Válasszuk ki a Tesztet a Tevékenység hozzáadása menüből, ott ahol a tesztet íratni akarjuk. (pl.:Melyik héten?) Szőgyényi Zita Mayer Péter
30
Pannon Egyetem
3. Adjunk nevet a tesztnek. 4. Adjunk bevezetést a teszthez, ne felejtsük
el
elmondani a szabályokat, a próbálkozások számát, az értékelés, osztályzás módját. 5. Adjuk meg, hogy a diákok mikor írhatják meg a tesztet. (Teszt megnyitása, lezárása) 6. Állítsuk be a következőket:
Időkorlát: Meghatározza, hogy a diáknak mennyi ideje van a teszt kitöltésére. Ha lejár az idő, a beírt válaszok értékelődnek. (Nem veszik el az addig beírt adat.) Kérdések összekeverése: Véletlenszerűen megkeveri a kérdéseket, mielőtt a diákok elkezdenék a kitöltést. Válaszok összekeverése: A lehetséges válaszok sorrendjének összekeverése.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
31
Pannon Egyetem
Engedélyezett próbálkozások száma Minden próbálkozás az előzőre épül: Az újbóli próbálkozások esetén a diák láthatja addigi válaszait.
Pontozási módszer: Ha engedélyezi a teszt többszöri kitöltését, eldöntheti, hogy melyik próbálkozást értékeli.
Legyen visszajelzés a válaszadást követően? - A teszt kitöltése után legyen-e visszajelzés Megmutatja a diáknak, hogy melyik válasza jó és melyik rossz. Visszajelzésben megjelenjenek
a
helyes
válaszok? Ellenőrzés engedélyezése
A válaszok elküldése után megnézheti-e a diák a válaszait.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
32
Pannon Egyetem
Biztonság A teszthez célszerű jelszót adni, mely segítségével „kívülről” nem érhetik el a tesztet, csak azok a hallgatók, akik jelen vannak a vizsgán. Hálózati cím megadása teszi teljesen biztonságossá a tesztet a „kívülről” próbálkozóknak.
Visszajelzés A Visszajelzés segítségével az tesztek eredményeit rendszer.
szövegesen Beállíthatjuk,
érdemjegyek
milyen
is
kijelzi hogy
a az
százalékos
megoszlásban szerepeljenek. Nem csak érdemjegyeket
írhatunk
bele,
hanem
egyéb megjegyzéseket is. 9. Nyomjuk meg a Tovább gombot.
4.2.10.2.Kérdések hozzáadása
Szőgyényi Zita Mayer Péter
33
Pannon Egyetem
Miután elfogadtuk a teszt formáját, és megnyomtuk a tovább gombot, a következőt látjuk a
képernyőn: A baloldalon láthatjuk a már hozzáadott kérdéseket, de mivel ez egy teljesen új teszt, ezért egyelőre még nincs kérdés hozzáadva. A jobboldalon a kategóriákat találjuk. Itt kezelhetjük kérdéseinek adatbázisát. A kérdések kategóriákba vannak rendezve és a kurzuson belül bármely tesztben felhasználhatók, sőt, más kurzusokban is, ha úgy döntünk, hogy “közreadjuk” őket.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
34
Pannon Egyetem
Kérdéskategória kiválasztása vagy létrehozása után hozhatunk létre vagy szerkeszthetünk kérdéseket. A kérdések közül bármelyiket kiválaszthatjuk és hozzáadhatjuk az oldal másik
felén lévő teszthez. A gyakorlatban jó, ha kérdéseinket kategorizáljuk, de ennek részletessége a tanártól függ. Azonban érdemesebb minél több és részletes kategóriát létrehozni, mert még mindig könnyebb azokat összevonni, mint szétválogatni a kérdéseket.
4.2.10.3. Kérdés feltöltése Ha már megvannak a kategóriák, hozzáadhatunk kérdéseket: 1. Válasszuk ki a kategóriát, amihez kérdéseket akar adni. 2. Válasszuk ki, hogy milyen típusú kérdést akar hozzáadni. 3. Töltsük ki a kérdés típusának megfelelő mezőket. 4. Mentsük el a változásokat.
4.2.10.4.Tesztkérdések típusai Feleletválasztós A feltett kérdésekre több lehetséges választ is kínál. Igaz/Hamis Kétválaszos feleletválasztós kérdés, ahol a válasz csak igen vagy nem lehet. Rövid válasz A diákok egy rövid mondattal, vagy definícióval válaszolnak. Meg kell adni az elfogadható válaszokat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
35
Pannon Egyetem
Számjegyes A válasz nem szó, hanem szám. Párosító A két oszlop elemeit párba kell rendezni. Leírás Ez nem kérdés, hanem lehetőség a tanárnak, hogy teszt közben instrukciókat adjon. Véletlen kérdés Ahány ilyen kérdést tesz a tesztbe, annyi véletlenszerű kérdés lesz a kategóriából.
Feleletválasztós kérdések
1. Adjunk nevet a kérdésnek. A név utaljon a kérdés tartalmára, mert a későbbiekben ez alapján fogja azonosítani. 2.
Adjuk
meg
a
kérdés szövegét. 3.
A
szerverre feltöltött képek közül a legördülő menüből választhatjuk ki a fájlt, ha képet is szeretne a kérdéshez adni. 4. Döntsük el, hogy a kérdésekre egy vagy több válasz is adható-e. 5. Töltsük ki a válaszmezőket. Adja meg, hogy melyik válasz hány százalékát éri a kérdés teljes pontszámának. (Több kérdés esetén például a részválaszok értékei, illetve rossz válasz esetén pontlevonás is járhat.) Szőgyényi Zita Mayer Péter
36
Pannon Egyetem
6. Minden válaszhoz írhatunk visszajelzést a diáknak, hogy tudja miért volt jó vagy rossz a válasza. Ezt a diák csak akkor láthatja, ha ezt a teszt formájában engedélyezte. 7. Mentsük el a változásokat.
Rövid válaszos kérdések
A kérdésre a diákok egy-egy szóval, kifejezéssel válaszolnak, amit ők írnak be. A tanárnak meg kell adnia az elfogadható válaszokat, hogy a program beavatkozás nélkül ki tudja javítani a tesztet. A későbbi használat során a diákok elfogadható válaszai hozzáadhatóak.1. Adjunk nevet a kérdésnek, és írja be a kérdés szövegét. A szövegből hiányzó szóra is rákérdezhet, de akkor jelöljük be, hogy honnan hiányzik. 2. Ha akarjuk, adjunk képet a kérdéshez. 3. Döntsük el, hogy számít-e a kis- és nagybetű közti különbség. 4. Adjuk meg az elfogadható válaszokat, illetve a hozzájuk tartozó pontszámszázalékokat. 5. Ha akarunk adjunk visszajelzést a jó válaszokhoz. 6. Mentsük el a változásokat. Számjegyes kérdés Ezek a kérdések nagyon hasonlóak a rövid válaszos kérdésekhez, de a válasz egy szám. Ugyanúgy kell kialakítani, mint a rövid válaszos kérdést, de a válaszhoz hibahatár is adható. Ha a válasz egy szám, a kérdés gyakran egy egyenlet. Egyenletet egyelőre a legegyszerűbben képként adhatunk a kérdéshez. Szőgyényi Zita Mayer Péter
37
Pannon Egyetem
Párosító A diákoknak több kérdéshez kell a válaszaikat összepárosítani. 1. Adjunk nevet a kérdésnek, és írjuk le a kérdés vagy utasítás szövegét. 2. Ha akarjuk, adjunk képet a kérdéshez. 3. Adjuk meg az egyes kérdéseket és a hozzájuk tartozó válaszokat. Legalább 3, de maximum 10 kérdés-válasz párt adhat meg.
4. Mentsük a változásokat. 5. A tesztben a diákok a kérdések mellett legördülő menüből választják ki a válaszokat.
Véletlen kérdés Valahányszor kitöltik a tesztet ez a kérdés mindig más és más lesz, mindig véletlenszerűen a megadott kategória kérdéseiből választ egyet. Mindössze a kérdés nevét és a forráskategóriát kell megadnia. Szőgyényi Zita Mayer Péter
38
Pannon Egyetem
Véletlen kiegészítő párosító kérdés Véletlenszerűen választott rövid válaszos kérdésekből és válaszaikból párosító feladatot készít a program. Kiszámított kérdések A kérdéshez változókat adunk meg, illetve matematikai formulát, egyenletet, ami alapján a válasz értékét számolni kell. A program véletlenszerűen kombinálja a változókat, így mindig más feladatot kap a diák. 1. Adjunk nevet a kérdésnek. 2. Adjunk meg a kérdést úgy, hogy az értékek helyére betűs változókat ír kapcsos zárójelben. 3. Adjunk meg a megoldás képletét. Ugyanazokat a kapcsos zárójeles betűket használja, mint a kérdés szövegében. 4. Adjunk tűréshatárt az eredménynek. 5. Adjunk meg az eredmény számjegyeinek számát. 6. Ha akarunk, írjunk visszajelzést a diáknak. 7. Adjunk meg az eredmény mértékegységét. Átváltásokat is megadhatunk. 8. Mentsük el a változásokat. 9. Eldönthetjük, hogy az egyes változók értékei csak erre a kérdésre, vagy a többire is vonatkozzanak-e. 10. Adjunk lehetséges értékeket a változóknak a következő képernyőn. Minél több értéket adunk hozzá, annál változatosabb lesz a kérdés. Nem csak egyszerű, hanem bonyolultabb matematikai műveletek is megadhatóak. Matematikai műveletek listája (a teljesség igénye nélkül): Abs, acos, acosh, asin, asinh, atan, atanh, ceil, cos, cosh, deg2rad, exp, expm1, floor, log, log10, log1p, rad2deg, round, sin, sinh, sprt, tan, tanh, pow, min, max, pi. A változókat minden esetben kapcsos zárójelbe kell tenni. Például: sin({a}+cos{b}*2).
4.2.10.5.Kérdések importálása és exportálása A meglévő kérdéseinket szintén kimásolhatjuk fájlokba így a Moodle-ban készített kérdéseket lehet átvenni (pl. más kurzusból, más Moodle platformról). Szőgyényi Zita Mayer Péter
39
Pannon Egyetem
4.2.10.6.A kérdések hozzáadása a teszthez A teszthez az egyes kategóriákban lévő kérdéseket adhatjuk hozzá. Miután kiválasztottuk a kategóriát a kérdések bejelölésével (ha mindent ki akarjuk jelölni nyomja meg a Mind kiválasztása gombot) választhatjuk ki a kérdéseket, majd nyomjuk meg a Kiválasztottak hozzáadása a teszthez gombot.
Egy kérdést nem adhatunk többször egy teszthez, de több kategóriából is tehet fel kérdéseket. A hozzáadott kérdések a képernyő bal oldalán láthatóak. A kérdések sorrendjét a mellettük található nyilakkal változtathatja meg. Az egyes kérdésekhez/feladatokhoz meg kell adni a pontértéket a megfelelő legördülő menüben, így adható meg melyik feladat a fontosabb. Ha a teszt formátumánál megadtuk a teszt pontértékét, a program az egyes kérdések pontértékeit a megadottak alapján relatívan számolja ki. Ha beállítottuk a pontokat, mentsük el. Ha elkészült, nyomjuk meg a Teljes tesz mentése gombot.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
40
Pannon Egyetem
A Teszt megoldása most gombbal kipróbálhatjuk a teszt működését, ahogy a diákok látni fogják. A teszt megoldása, és a válaszok mentése után a diák megtudja, hogy hányból hány választ talált el, és a tesztre hányból hány pontot kapott. Ha visszajelzéseket is írtunk, azokat a kérdésekkel és a jó válaszokkal együtt látják a diákok.
4.2.11.Tesztek használata Amikor a diákok kitöltik a teszteket egyszerre rengeteg adatot kap a tanár. Ha rákattintunk a teszt ikonjára, máris láthatja, hogy ki hányszor töltötte ki a tesztet. A kijelölt próbálkozásokat
Szőgyényi Zita Mayer Péter
41
Pannon Egyetem
(például a sajátjait) is itt törölheti. Ha rákattintunk a próbálkozás dátumára, láthatjuk a kérdésekre adott válaszokat is. A táblázat felett négy linket találunk. Az áttekintés az, amit most látunk, a másik három pedig az újrapontozás és a statisztikák. Az újrapontozást akkor kell használni, ha megváltoztattuk a teszt pontozását, és a már megtörtént próbálkozásokat az új rendszer szerint akarjuk értékelni. A részletes statisztika több táblázatból áll.
4.2.11.1.Személyek feleletei az egyes tételekre A kérdésekre adott válaszokat jeleníti meg személyek szerint. A véletlenszerű kérdések itt nem szerepelne. A jó válaszokat – jellel mutatja a táblázat. Ez egyszerű módja, hogy megtudjuk kinek melyik anyagrésszel van problémája, illetve a téves válaszok ismétlődése a félreértéseket mutatja meg.
4.2.11.2.Tételre adott feleletek elemzése Az egyes kérdésekre adott 3 leggyakoribb jó vagy rossz választ mutatja meg. A százalékos felbontásból kiderül, hogy melyik anyagrész okozza a legnagyobb gondot a csoport egészének. A megkülönböztető index nagyon hasznos információkat adhat. Ez a diák teljesítményét hasonlítja össze a teljes teszten és az adott tételnél. Ha valaki jól teljesít a teszten, valószínű, hogy az egyes tételekre is jó választ adna. Ha mindenki egyforma eséllyel adott jó választ, akkor tippeltek, még ha az index magas, akkor a kérdés jó. Ha egy kérdésre majdnem mindenki jól, vagy majdnem mindenki rosszul válaszolt, akkor a kérdés túl könnyű vagy
Szőgyényi Zita Mayer Péter
42
Pannon Egyetem
nehéz.
4.2.11.3.Teszt tételeinek felsorolása A táblázat felsorolja a tesztben szereplő összes kérdést, és feleletválasztós kérdés esetén azt, hogy melyik választ hányszor választották. Az egyszerű statisztika azt mutatja meg, hogy melyik diák hány pontot ért el az egyes kérdésekből. A statisztikák tanulmányozásával kiderülhetnek a problémák, és csökken a már megértett anyagra fordított idő is. Érdemes a statisztikát Excel fájlba lementeni, illetve kinyomtatni, és az órán megbeszélni a diákokkal.
4.2.12.Válaszlehetőségek Ez a modul felhasználópárok közötti egyszerű kapcsolattartásra ad lehetőséget. A tanár párbeszédet kezdeményezhet a tanulóval, a tanuló párbeszédet kezdeményezhet a tanárral, illetve (opcionálisan) egy tanuló párbeszédet kezdeményezhet egy másik tanulóval. Egy tanár vagy egy tanuló egy időben több párbeszédben is részt vehet.
4.2.13.Wiki A
wiki közösen
szerkesztett és
írt internetes
Szőgyényi Zita Mayer Péter
43
Pannon Egyetem
dokumentumot jelent. A wiki lap egy olyan internetes lap, amit a tanár és a diákok közösen hoznak létre, és töltenek fel tartalommal közvetlenül a böngészőn keresztül, anélkül, hogy HTML ismeretekre lenne szükségük.
II. MINTAKURZUSOK
1. VIZSGAKURZUS ........................................................................................................................................... 45 1.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE .................................................................................................................................... 46 1.2. Alkalmazott eszközök ............................................................................................................................ 49 1.2.1. Teszt ............................................................................................................................................................... 49
2. E-KÖNYVTÁR ............................................................................................................................................... 62 2.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE .................................................................................................................................... 63
Szőgyényi Zita Mayer Péter
44
Pannon Egyetem
2.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK ......................................................................................................................... 66 2.2.1. A kurzus szerkesztése ......................................................................................................................... 67 2.2.2. Források hozzáadása ......................................................................................................................... 69 2.2.3. Tananyagok feltöltése ........................................................................................................................ 73 2.2.4. Teszt ................................................................................................................................................... 75 3. INTERAKTÍV ................................................................................................................................................. 89 3.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE .................................................................................................................................... 89 3.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK ......................................................................................................................... 93 3.2.1. Felhasználók (csoportok)................................................................................................................... 93 3.2.2. Feladatfeltöltés (csoportfeladat) ....................................................................................................... 94 3.2.3. Adatbázis ........................................................................................................................................... 95 3.2.4. Fogalomtár ........................................................................................................................................ 96 3.2.5. Wiki .................................................................................................................................................... 97 3.2.6. Fórum ................................................................................................................................................ 97 3.2.7. Teszt ................................................................................................................................................... 98 4.DIPLOMAKURZUS ...................................................................................................................................... 112 4.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE .................................................................................................................................. 112 4.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK ....................................................................................................................... 116 4.2.1. A kurzus szerkesztése ....................................................................................................................... 116 4.2.2. FORRÁSOK HOZZÁADÁSA ...................................................................................................................... 118 4.2.3. Fórum .............................................................................................................................................. 122 4.2.6. Adatbázis ......................................................................................................................................... 123 4.2.7. Fogalomtár ...................................................................................................................................... 124 4.2.8. Wiki .................................................................................................................................................. 125
1. Vizsgakurzus A kurzus célja az offline eszközökkel oktatott kurzus vizsgáztatásának megoldása. Nagy hallgatói létszám mellett indokolt a használata.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
45
Pannon Egyetem
1.1. Kurzus készítése Egy új kurzus készítésekor be kell állítani a tárgy adatait, melyek a következők: A kurzus beállításai a következő lépésekből állnak: 1. Kattintson a Beállításokra az Adminisztráció blokkban. 2. A következő beállításokat teheti: Kategória A rendszergazda különféle kategóriákat határozhat meg, például tartalom, intézmény,stb. szerint.
A kategória létrehozása a
rendszergazda hatáskörébe tartozik. A kurzuskategóriák alkategóriákat is tartalmazhatnak, tanszékek
mint
tantárgyai
és
például kutatási
anyagai.
Teljes név: Ez a név jelenik meg főcímként a kurzus összes felületén. Érdemes a kurzus tartalmára vonatkozó nevet adni. Rövid név: A kurzus rövidített neve. Például Teljes név: Gazdaságszociológia, Rövidített név: Gazdszoc.
Összefoglaló: Szőgyényi Zita Mayer Péter
46
Pannon Egyetem
Az összefoglaló megjelenik a kurzusok listája menüben. Tömör, de tartalmas összefoglaló a kurzusról segítheti a diákot a megfelelő kurzus kiválasztásában.
Formátum : a)Heti formátum Ebben az esetben meg kell adni a kurzus kezdő időpontját, és hogy hány hétig fog tartani. A Moodle minden héthez külön blokkot hoz létre, ahol minden héthez saját fórumot, tartalmat, teszteket, stb. adhatunk. Ezt a formátumot akkor javasoljuk, ha az összes diák egy időben ugyanazon a témán dolgozik. b)Téma szerinti formátum A téma szerinti formátumban meg kell adni a témák számát, melyekhez a Moodle blokkokat hoz létre. Minden témához lehet tartalmat, fórumot, teszteket, stb. adni. Ezt a módszert akkor javasoljuk, ha a kurzus nem adott időbeosztás szerint folyik, hanem a diákok maguk választhatják meg a témák sorrendjét.
c)Fórum szerinti formátumban Ebben az esetben a kurzus egy fő fórum szerint alakul. Ezt kevésbé hivatalos kurzusok, konzultációk esetén javasoljuk. Hetek/témák száma: A kurzus hosszának meghatározása a formátum alapján. Megjelenítendő hírek: Azt állítja be, hogy hány hír jelenjen meg a kurzus főlapján. Pontok megmutatása: A diákok láthatják-e pontjaikat/jegyeiket.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
47
Pannon Egyetem
Aktivitási jelentés megmutatása: Elérhetővé teszi a diákok számára, hogy ellenőrizzék saját tevékenységeiket. Maximális feltöltési méret: A feltölthető méretet a rendszergazda maximalizálja, de a tanár is tovább csökkentheti a kurzusnak megfelelően. A kurzus kezdésének dátuma: A kurzus ettől a naptól aktív. Beiratkozási időszak: A beiratkozási időszak azt határozza meg, hogy a diák a kurzus kezdetétől számítva még hány napig iratkozhat be. Ha a diák elmulasztja a beiratkozást, azt a tanár személyesen később is beírathatja. Stílus előírása: A stílus előírása funkcióval a kurzus háttérszínét, valamint stílusát választhatjuk ki a lehetőségek közül.
Felvehetőség: Itt állítható be, hogy a tanulók lássák-e a kurzust. Félkész vagy már befejezett kurzusokat érdemes elrejteni.
Csoportmód: A diákok a feladatokat csoportokban is végezhetik. Itt állítható be az is, hogy az egyes csoportok lássák-e a másik munkáját. A csoportmunka az egyes tevékenységek esetén külön is beállítható. Itt csak akkor érdemes ezt beállítani, ha a csoport az egész kurzust együtt végzi. Szőgyényi Zita Mayer Péter
48
Pannon Egyetem
Beiratkozási kód: A beiratkozási kóddal szűkíthető a diákok köre: nem minden Moodle-ban szereplő egyetemista, hanem csak a kurzusra járók tudnak beiratkozni. Amennyiben él ezzel a lehetőséggel, akkor az itt megadott kódot kurzus kezdetén adja meg a jogosultdiákoknak, akik ezzel tudnak beiratkozni. Vendégek hozzáférése: Eldönthető, hogy a kóddal rendelkező, illetve nem rendelkező vendég felhasználók lássák-e a kurzust.
3. Ha minden beállítás helyes, nyomja meg a Módosítások mentése gombot.
1.2. Alkalmazott eszközök 1.2.1. Teszt A kvíz segítségével önértékelő és számon kérő jellegű teszteket állíthatunk össze. A kvíz jellegének kiválasztása után a Moodle web felületén keresztül vihetjük fel a kérdéseket. A Moodle csak az automatikusan kiértékelhető kérdéseket ismeri azaz: 1. feleletválasztós tesztkérdés 2. többfelelet-választós tesztkérdés Szőgyényi Zita Mayer Péter
49
Pannon Egyetem
3. pontos válasz (szöveges) 4. pontos válasz (számérték) 5. párosítás A kérdéseket a Moodle közös adatbázisban tárolja, így megoszthatjuk azokat a kurzusok között, a kérdések újra felhasználhatóak. Teszt készítése A Moodle teszteknek két alapvető része a teszt formája és a kérdéskészlet. A teszt formája az, amit a diákok látnak, meghatározza a számonkérés módját, hogy hányszor lehet kitölteni, hogy a kérdések milyen sorrendben követik egymást, stb. A kérdéskészlet tartalmazza a lehetséges kérdéseket, amiket akár többször, más kurzusokban is felhasználhatunk. A kérdéskészletet a nekünk tetsző módon rendezhetjük, hetek, tananyag, kurzusok szerint. A teszt formája 1. Kapcsoljuk be a Szerkesztő módot. 2. Válasszuk ki a Tesztet a Tevékenység
hozzáadása
menüből, ott ahol a tesztet íratni akarjuk. (pl.:Melyik héten?) 3. Adjunk nevet a tesztnek.
4. Adjunk bevezetést a teszthez, ne felejtsük el elmondani a szabályokat, a próbálkozások számát, az 5. értékelés, osztályzás módját. 6. Adjuk meg, hogy a diákok mikor írhatják meg a tesztet. (Teszt megnyitása, lezárása) 7. Állítsuk be a következőket: Időkorlát:
Szőgyényi Zita Mayer Péter
50
Pannon Egyetem
Meghatározza, hogy a diáknak mennyi ideje van a teszt kitöltésére. Ha lejár az idő, a beírt válaszok értékelődnek. (Nem veszik el az addig beírt adat.) Kérdések összekeverése: Véletlenszerűen megkeveri a kérdéseket, mielőtt a diákok elkezdenék a kitöltést. Válaszok összekeverése: A
lehetséges
válaszok sorrendjének összekeverése. Engedélyezett próbálkozások száma A hallgatók hányszor oldhatják meg a tesztet. Minden próbálkozás az előzőre épül: Az újbóli próbálkozások esetén a diák láthatja addigi válaszait.
Pontozási módszer: Ha
engedélyezi
a
teszt
többszöri kitöltését, eldöntheti, hogy
melyik
próbálkozást
értékeli.
Legyen visszajelzés a válaszadást követően? - A teszt kitöltése után legyen-e visszajelzés Megmutatja a diáknak, hogy melyik válasza jó és melyik rossz.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
51
Pannon Egyetem
Visszajelzésben megjelenjenek a helyes válaszok? Ellenőrzés engedélyezése
A válaszok elküldése után megnézheti-e a diák a válaszait.
Biztonság A teszthez célszerű jelszót adni, mely segítségével „kívülről” nem érhetik el a tesztet, csak azok a hallgatók, akik jelen vannak a vizsgán. Hálózati cím megadása teszi teljesen biztonságossá a tesztet a „kívülről” próbálkozóknak. Visszajelzés A Visszajelzés segítségével az tesztek eredményeit szövegesen is kijelzi a rendszer. Beállíthatjuk, hogy az érdemjegyek milyen százalékos megoszlásban szerepeljenek. Nem csak érdemjegyeket írhatunk bele, hanem egyéb megjegyzéseket is. 9. Nyomjuk meg a Tovább gombot. Kérdések hozzáadása Miután elfogadtuk a teszt formáját, és megnyomtuk a tovább gombot, a következőt látjuk a képernyőn: A baloldalon láthatjuk a már hozzáadott kérdéseket, de mivel ez egy teljesen új teszt, ezért egyelőre még nincs kérdés hozzáadva.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
52
Pannon Egyetem
A jobboldalon a kategóriákat találjuk. Itt kezelhetjük kérdéseinek adatbázisát. A kérdések kategóriákba vannak rendezve és a kurzuson belül bármely tesztben felhasználhatók, sőt, más kurzusokban is, ha úgy döntünk, hogy “közreadjuk” őket.
Kérdéskategória kiválasztása vagy létrehozása után hozhatunk létre vagy szerkeszthetünk kérdéseket. A kérdések közül bármelyiket kiválaszthatjuk és hozzáadhatjuk az oldal másik felén lévő teszthez. A gyakorlatban jó, ha kérdéseinket kategorizáljuk, de ennek részletessége a tanártól függ. Azonban érdemesebb minél több és részletes kategóriát létrehozni, mert még mindig könnyebb azokat összevonni, mint szétválogatni a kérdéseket.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
53
Pannon Egyetem
Kérdés feltöltése Ha már megvannak a kategóriák, hozzáadhatunk kérdéseket: 1. Válasszuk ki a kategóriát, amihez kérdéseket akar adni. 2. Válasszuk ki, hogy milyen típusú kérdést akar hozzáadni. 3. Töltsük ki a kérdés típusának megfelelő mezőket. 4. Mentsük el a változásokat. Tesztkérdések típusai Feleletválasztós A feltett kérdésekre több lehetséges választ is kínál. Igaz/Hamis Kétválaszos feleletválasztós kérdés, ahol a válasz csak igen vagy nem lehet. Rövid válasz A diákok egy rövid mondattal, vagy definícióval válaszolnak. Meg kell adni az elfogadható válaszokat. Számjegyes A válasz nem szó, hanem szám. Párosító A két oszlop elemeit párba kell rendezni. Leírás Ez nem kérdés, hanem lehetőség a tanárnak, hogy teszt közben instrukciókat adjon. Véletlen kérdés Ahány ilyen kérdést tesz a tesztbe, annyi véletlenszerű kérdés lesz a kategóriából.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
54
Pannon Egyetem
Feleletválasztós kérdések
1. Adjunk nevet a kérdésnek. A név utaljon a kérdés tartalmára, mert a későbbiekben ez alapján fogja azonosítani. 2. Adjuk meg a kérdés szövegét. 3. A szerverre feltöltött képek közül a legördülő menüből választhatjuk ki a fájlt, ha képet is szeretne a kérdéshez adni. 4. Döntsük el, hogy a kérdésekre egy vagy több válasz is adható-e. 5. Töltsük ki a válaszmezőket. Adja meg, hogy melyik válasz hány százalékát éri a kérdés teljes
pontszámának.
(Több
kérdés
esetén
például a részválaszok értékei,
illetve
válasz
rossz esetén
pontlevonás is járhat.)
6. Minden válaszhoz írhatunk visszajelzést a diáknak, hogy tudja miért volt jó vagy rossz a válasza. Ezt a diák csak akkor láthatja, ha ezt a teszt formájában engedélyezte. 7. Mentsük el a változásokat.
Rövid válaszos kérdések Szőgyényi Zita Mayer Péter
55
Pannon Egyetem
A kérdésre a diákok egy-egy szóval, kifejezéssel válaszolnak, amit ők írnak be. A tanárnak meg kell adnia az elfogadható válaszokat, hogy a program beavatkozás nélkül ki tudja javítani a tesztet. A későbbi használat során a diákok elfogadható válaszai hozzáadhatóak.
1. Adjunk nevet a kérdésnek, és írja be a kérdés szövegét. A szövegből hiányzó szóra is
rákérdezhet, de akkor jelöljük be, hogy honnan hiányzik. 2. Ha akarjuk, adjunk képet a kérdéshez. 3. Döntsük el, hogy számít-e a kis- és nagybetű közti különbség. 4. Adjuk meg az elfogadható válaszokat, illetve a hozzájuk tartozó pontszámszázalékokat. 5. Ha akarunk adjunk visszajelzést a jó válaszokhoz. 6. Mentsük el a változásokat. Számjegyes kérdés Ezek a kérdések nagyon hasonlóak a rövid válaszos kérdésekhez, de a válasz egy szám. Ugyanúgy kell kialakítani, mint a rövid válaszos kérdést, de a válaszhoz hibahatár is adható. Ha a válasz egy szám, a kérdés gyakran egy egyenlet. Egyenletet egyelőre a legegyszerűbben képként adhatunk a kérdéshez.
Párosító A diákoknak több kérdéshez kell a válaszaikat összepárosítani. 1. Adjunk nevet a kérdésnek, és írjuk le a kérdés vagy utasítás szövegét. 2. Ha akarjuk, adjunk képet a kérdéshez. Szőgyényi Zita Mayer Péter
56
Pannon Egyetem
3. Adjuk meg az egyes kérdéseket és a hozzájuk tartozó válaszokat. Legalább 3, de maximum 10 kérdés-válasz párt adhat meg.
4. Mentsük a változásokat. 5. A tesztben a diákok a kérdések mellett legördülő menüből választják ki a válaszokat.
Véletlen kérdés Valahányszor kitöltik a tesztet ez a kérdés mindig más és más lesz, mindig véletlenszerűen a megadott kategória kérdéseiből választ egyet. Mindössze a kérdés nevét és a forráskategóriát kell megadnia. Véletlen kiegészítő párosító kérdés
Szőgyényi Zita Mayer Péter
57
Pannon Egyetem
Véletlenszerűen választott rövid válaszos kérdésekből és válaszaikból párosító feladatot készít a program.
Kiszámított kérdések A kérdéshez változókat adunk meg, illetve matematikai formulát, egyenletet, ami alapján a válasz értékét számolni kell. A program véletlenszerűen kombinálja a változókat, így mindig más feladatot kap a diák. 1. Adjunk nevet a kérdésnek. 2. Adjunk meg a kérdést úgy, hogy az értékek helyére betűs változókat ír kapcsos zárójelben. 3. Adjunk meg a megoldás képletét. Ugyanazokat a kapcsos zárójeles betűket használja, mint a kérdés szövegében. 4. Adjunk tűréshatárt az eredménynek. 5. Adjunk meg az eredmény számjegyeinek számát. 6. Ha akarunk, írjunk visszajelzést a diáknak. 7. Adjunk meg az eredmény mértékegységét. Átváltásokat is megadhatunk. 8. Mentsük el a változásokat. 9. Eldönthetjük, hogy az egyes változók értékei csak erre a kérdésre, vagy a többire is vonatkozzanak-e. 10. Adjunk lehetséges értékeket a változóknak a következő képernyőn. Minél több értéket adunk hozzá, annál változatosabb lesz a kérdés. Nem csak egyszerű, hanem bonyolultabb matematikai műveletek is megadhatóak. Matematikai műveletek listája (a teljesség igénye nélkül): Abs, acos, acosh, asin, asinh, atan, atanh, ceil, cos, cosh, deg2rad, exp, expm1, floor, log, log10, log1p, rad2deg, round, sin, sinh, sprt, tan, tanh, pow, min, max, pi. A változókat minden esetben kapcsos zárójelbe kell tenni. Például: sin({a}+cos{b}*2). Kérdések importálása és exportálása A meglévő kérdéseinket szintén kimásolhatjuk fájlokba így a Moodle-ban készített kérdéseket lehet átvenni (pl. más kurzusból, más Moodle platformról). A kérdések hozzáadása a teszthez Szőgyényi Zita Mayer Péter
58
Pannon Egyetem
A teszthez az egyes kategóriákban lévő kérdéseket adhatjuk hozzá. Miután kiválasztottuk a kategóriát a kérdések bejelölésével (ha mindent ki akarjuk jelölni nyomja meg a Mind kiválasztása gombot) választhatjuk ki a kérdéseket, majd nyomjuk meg a Kiválasztottak hozzáadása a teszthez gombot.
Egy kérdést nem adhatunk többször egy teszthez, de több kategóriából is tehet fel kérdéseket. A hozzáadott kérdések a képernyő bal oldalán láthatóak. A kérdések sorrendjét a mellettük található nyilakkal változtathatja meg. Az egyes kérdésekhez/feladatokhoz meg kell adni a pontértéket a megfelelő legördülő menüben, így adható meg melyik feladat a fontosabb. Ha a teszt formátumánál megadtuk a teszt pontértékét, a program az egyes kérdések pontértékeit a megadottak alapján relatívan számolja ki. Ha beállítottuk a pontokat, mentsük el. Ha elkészült, nyomjuk meg a Teljes tesz mentése gombot.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
59
Pannon Egyetem
A Teszt megoldása most gombbal kipróbálhatjuk a teszt működését, ahogy a diákok látni fogják. A teszt megoldása, és a válaszok mentése után a diák megtudja, hogy hányból hány választ talált el, és a tesztre hányból hány pontot kapott. Ha visszajelzéseket is írtunk, azokat a kérdésekkel és a jó válaszokkal együtt látják a diákok.
Tesztek használata Amikor a diákok kitöltik a teszteket egyszerre rengeteg adatot kap a tanár. Ha rákattintunk a teszt ikonjára, máris láthatja, hogy ki hányszor töltötte ki a tesztet. A kijelölt próbálkozásokat (például a sajátjait) is itt törölheti. Ha rákattintunk a próbálkozás dátumára, láthatjuk a kérdésekre adott válaszokat is. A táblázat felett négy linket találunk. Az áttekintés az, amit most látunk, a másik három pedig az újrapontozás és a statisztikák.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
60
Pannon Egyetem
Az újrapontozást akkor kell használni, ha megváltoztattuk a teszt pontozását, és a már megtörtént próbálkozásokat az új rendszer szerint akarjuk értékelni. A részletes statisztika több táblázatból áll. Személyek feleletei az egyes tételekre A kérdésekre adott válaszokat jeleníti meg személyek szerint. A véletlenszerű kérdések itt nem szerepelne. A jó válaszokat – jellel mutatja a táblázat. Ez egyszerű módja, hogy megtudjuk kinek melyik anyagrésszel van problémája, illetve a téves válaszok ismétlődése a félreértéseket mutatja meg.
Tételre adott feleletek elemzése Az egyes kérdésekre adott 3 leggyakoribb jó vagy rossz választ mutatja meg. A százalékos felbontásból kiderül, hogy melyik anyagrész okozza a legnagyobb gondot a csoport egészének. A megkülönböztető index nagyon hasznos információkat adhat. Ez a diák teljesítményét hasonlítja össze a teljes teszten és az adott tételnél. Ha valaki jól teljesít a teszten, valószínű, hogy az egyes tételekre is jó választ adna. Ha mindenki egyforma eséllyel adott jó választ, akkor tippeltek, még ha az index magas, akkor a kérdés jó. Ha egy kérdésre majdnem mindenki jól, vagy majdnem mindenki rosszul válaszolt, akkor a kérdés túl könnyű vagy nehéz.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
61
Pannon Egyetem
Teszt tételeinek felsorolása A táblázat felsorolja a tesztben szereplő összes kérdést, és feleletválasztós kérdés esetén azt, hogy melyik választ hányszor választották. Az egyszerű statisztika azt mutatja meg, hogy melyik diák hány pontot ért el az egyes kérdésekből. A statisztikák tanulmányozásával kiderülhetnek a problémák, és csökken a már megértett anyagra fordított idő is. Érdemes a statisztikát Excel fájlba lementeni, illetve kinyomtatni, és az órán megbeszélni a diákokkal.
2. E-könyvtár A kurzus célja a hallgatók tananyaggal való ellátása valamint ennek megfelelően a hangsúly a statikus tartalommal való feltöltés: előadás prezentációk (PPT, PDF), szöveges tananyagok, adatbázisok, képek valamint hivatkozások külső weblapokra. Ennek a fajta kurzusnak a legfőbb előnye, hogy a hallgatók számára egységesen és egyértelműen jeleníti meg a követelményeket, és a tananyagokat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
62
Pannon Egyetem
2.1. Kurzus készítése Egy új kurzus készítésekor be kell állítani a tárgy adatait, melyek a következők: A kurzus beállításai a következő lépésekből állnak: 1. Kattintson a Beállításokra az Adminisztráció blokkban. 2. A következő beállításokat teheti: Kategória A rendszergazda különféle kategóriákat határozhat meg, például tartalom, intézmény,stb. szerint. A kategória létrehozása a rendszergazda hatáskörébe tartozik. A
kurzuskategóriák
alkategóriákat
is
tartalmazhatnak, mint például tanszékek
tantárgyai
és
kutatási anyagai.
Teljes név: Ez a név jelenik meg főcímként a kurzus összes felületén. Érdemes a kurzus tartalmára vonatkozó nevet adni. Rövid név: A kurzus rövidített neve. Például Teljes név: Gazdaságszociológia, Rövidített név: Gazdszoc.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
63
Pannon Egyetem
Összefoglaló: Az összefoglaló megjelenik a kurzusok listája menüben. Tömör, de tartalmas összefoglaló a kurzusról segítheti a diákot a megfelelő kurzus kiválasztásában.
Formátum : a)Heti formátum Ebben az esetben meg kell adni a kurzus kezdő időpontját, és hogy hány hétig fog tartani. A Moodle minden héthez külön blokkot hoz létre, ahol minden héthez saját fórumot, tartalmat, teszteket, stb. adhatunk. Ezt a formátumot akkor javasoljuk, ha az összes diák egy időben ugyanazon a témán dolgozik. b)Téma szerinti formátum A téma szerinti formátumban meg kell adni a témák számát, melyekhez a Moodle blokkokat hoz létre. Minden témához lehet tartalmat, fórumot, teszteket, stb. adni. Ezt a módszert akkor javasoljuk, ha a kurzus nem adott időbeosztás szerint folyik, hanem a diákok maguk választhatják meg a témák sorrendjét.
c)Fórum szerinti formátumban Ebben az esetben a kurzus egy fő fórum szerint alakul. Ezt kevésbé hivatalos kurzusok, konzultációk esetén javasoljuk. Hetek/témák száma: Szőgyényi Zita Mayer Péter
64
Pannon Egyetem
A kurzus hosszának meghatározása a formátum alapján. Megjelenítendő hírek: Azt állítja be, hogy hány hír jelenjen meg a kurzus főlapján. Pontok megmutatása: A diákok láthatják-e pontjaikat/jegyeiket. Aktivitási jelentés megmutatása: Elérhetővé teszi a diákok számára, hogy ellenőrizzék saját tevékenységeiket. Maximális feltöltési méret: A feltölthető méretet a rendszergazda maximalizálja, de a tanár is tovább csökkentheti a kurzusnak megfelelően. A kurzus kezdésének dátuma: A kurzus ettől a naptól aktív. Beiratkozási időszak: A
beiratkozási
időszak
azt
határozza meg, hogy a diák a kurzus kezdetétől számítva még hány napig iratkozhat be. Ha a diák elmulasztja a beiratkozást, azt a tanár személyesen később is beírathatja. Stílus előírása: A stílus előírása funkcióval a kurzus háttérszínét, valamint stílusát választhatjuk ki a lehetőségek közül. Felvehetőség: Itt állítható be, hogy a tanulók lássák-e a kurzust. Félkész vagy már befejezett kurzusokat érdemes elrejteni. Szőgyényi Zita Mayer Péter
65
Pannon Egyetem
Csoportmód: A diákok a feladatokat csoportokban is végezhetik. Itt állítható be az is, hogy az egyes csoportok lássák-e a másik munkáját. A csoportmunka az egyes tevékenységek esetén külön is beállítható. Itt csak akkor érdemes ezt beállítani, ha a csoport az egész kurzust együtt végzi.
Beiratkozási kód: A beiratkozási kóddal szűkíthető a diákok köre: nem minden Moodle-ban szereplő egyetemista, hanem csak a kurzusra járók tudnak beiratkozni. Amennyiben él ezzel a lehetőséggel, akkor az itt megadott kódot kurzus kezdetén adja meg a jogosultdiákoknak, akik ezzel tudnak beiratkozni. Vendégek hozzáférése: Eldönthető, hogy a kóddal rendelkező, illetve nem rendelkező vendég felhasználók lássák-e a kurzust.
3. Ha minden beállítás helyes, nyomja meg a Módosítások mentése gombot.
2.2. Alkalmazott eszközök
Szőgyényi Zita Mayer Péter
66
Pannon Egyetem
2.2.1. A kurzus szerkesztése A kurzus középső része a leghangsúlyosabb „terület”, mivel innen érhetők el a tananyagok, leckék, fogalomtárak, tesztek, felmérések stb.
Ahány heti témát, hetet adtunk meg a Beállítások menüpontban, annyi számú téma fog megjelenni a középső sávban. A témákat elnevezhetjük, ha a szám melletti ikonra (kéz) kattintunk.
A richtext formájú HTML-szerkesztő használata Szőgyényi Zita Mayer Péter
67
Pannon Egyetem
A richtext formájú HTML-szerkesztő olyan weboldalba beágyazott szövegszerkesztői felület, amely lehetővé teszi az adott szöveg intuitív módon való szerkesztését, eredményként pedig szokásos HTML-kódot ad vissza. A szöveg formázása mellett ez a szerkesztő egy sor egyéb, hasznos jellemzővel rendelkezik. Szöveg beszúrása más alkalmazásokból Egyéb Windows-alkalmazásokból, például Microsoft Wordből szúrhat be szöveget közvetlenül ebbe a szerkesztőbe, miközben annak a formázása megőrződik. Ehhez mindössze a webböngésző szokásos kivágási és beillesztési menüpontjait (vagy a Control-C és ControlV) billentyűkombinációkat kell használnia. Képek beszúrása Ha olyan képekkel rendelkezik, amelyek már valamely honlapon elérhetők, ezeket az "Kép beszúrása" gombbal beillesztheti. Táblázat beszúrása A szöveg elrendezéséhez használhatja az eszköztáron lévő "Táblázatok beszúrása" gombot. Hivatkozások beszúrása Új ugrópont létrehozásához először írja be a hivatkozáshoz szánt szöveget. Utána jelölje ki és kattintson az eszköztáron lévő Ugrópont gombra. Gépelje be a hivatkozás URL-jét, és kész! Emotikonok beszúrása Ezeknek a kis ikonoknak a szövegbe való beillesztéséhez kattintson az eszköztáron lévő, emotikont jelölő ikonra. A felbukkanó párbeszédablakból választhat az alábbi emotikonok közül. (Másik megoldásként egyszerűen beírhatja a megfelelő kódot (idézőjelek nélkül) a szövegbe, amely később, a szöveg megjelenítésekor átalakítva jelenik majd meg).
Szőgyényi Zita Mayer Péter
68
Pannon Egyetem
Az első mező a Kommunikáció helye. Ott a Hírfórum, Chat és más típusú fórumok helyezhetők el.
A
témákban
két
legördülő
sávot
láthatunk.
Ezeken
keresztül
készíthetünk
új
kurzustartalmakat. Az első legördülő menü a statikus forrásokat, míg a második a dinamikus tevékenységeket tartalmazza. Míg a „források” elsősorban a tanár által feltöltött különféle tananyagok elhelyezésére szolgálnak, addig a „tevékenységek” a résztvevők közötti (pl. tanárdiák, illetve diák-diák) kommunikációt tartalmazó feladatok gyűjteménye.
2.2.2. Források hozzáadása Címke beszúrása A címke egy, az adott témánál megjelenő szöveg. Használható alcímek beírására, rövid szöveges információk közlésére, vagy éppen egy grafikus elem (pl. egy elválasztó vonal
vagy kép)
beillesztésére.
Szöveges oldal létrehozása Egyszerű
szöveges
dokumentum
hozzáadására
szolgál. Egyszerű, szöveges dokumentum létrehozása viszonylag kevés formázási lehetőséggel. Ez a legegyszerűbb, de egyben a legkönnyebb módja a tartalom feltöltésének. 1. Kapcsolja be a szerkesztő módot. 2. A Forrás hozzáadása menüből válassza ki a Szöveges oldal létrehozása opciót. 3. A képen látható szövegszerkesztő oldal jelenik meg. 4. Adjon címet a szövegnek.(Ez látható a kurzus tartalmában is.) Szőgyényi Zita Mayer Péter
69
Pannon Egyetem
5. Röviden foglalja össze a szöveg tartalmát. 6. A szöveget írja a Szöveg mezőbe írja. Alapvető formázást az MS Wordben megszokott módon végezhet. 7. Ne felejtse el a képernyő menteni
alján a
változtatásokat.
Weboldal hozzáadása Egy weboldal létrehozása több formai lehetőséget ad, de HTML ismeretek szükségesek hozzá. Nemcsak egyszerű szöveges dokumentumot, hanem weboldalt is létrehozhatunk a Moodleban. A szöveg beírása után azt különféle módon formázhatjuk. A weboldal létrehozása ugyanolyan módon történik, mint a szöveges oldalé, de több formázási lehetősége van, valamint megadható, hogy a tananyag új ablakban jelenjen-e meg, illetve annak az ablaknak milyenek legyenek a tulajdonságai. 1. Kattintsunk a Weboldal keresése gombra, ami a Google oldalra irányít minket, vagy írjuk be a weboldal címét a Hely mezőbe. 2. Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. Azt is megadhatjuk, hogy a tananyag új ablakban nyíljon-e meg, illetve az új ablak milyen tulajdonságokkal rendelkezzen. 3. Mentsük a változtatásokat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
70
Pannon Egyetem
Kapcsolás állományhoz vagy honlaphoz Ezt az eszközt lehet használni tananyagok feltöltésére. Itt hozhat létre kapcsolódást egy másik honlaphoz, vagy a tananyaghoz, ha azt feltölti fájlban a Moodle szerverre. A már meglévő tananyag feltöltésére ad lehetőséget ez az opció. A meglévő (és a szerverre feltöltött) fájlokat itt lehet megosztani a diákokkal. Ezek a fájlok bármilyen típusúak lehetnek, táblázat,
bemutató, stb.
megtalálható
Az
szöveg, interneten
honlapokhoz
is
adhatunk hivatkozást.
A Név és a leírás megadása kötelező, valamint az állomány vagy honlap helyét is meghatározhatjuk, ha rákattintunk az Állomány kiválasztása vagy feltöltése gombra feltöltött anyag esetén. Honlapcím beszúrásához a Weboldal keresésével kell beilleszteni a kívánt honlap címét. Lépései: 1. Kattintsunk az állomány kiválasztása vagy feltöltése opcióra. Egy új ablakban megjelenik a szerveren lévő könyvtárrendszer. 2. Keressük meg a megfelelő fájlt, ha szükséges, töltsük fel azt a szerverre. 3. A fájllista jobb oldalán a Válasszon gombbal adhatjuk hozzá a kurzushoz a fájlt. 4.
Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. Azt is megadhatja, hogy a
tananyag új ablakban nyíljon-e meg, illetve az új ablak milyen tulajdonságokkal rendelkezzen. 5. Mentsük a változtatásokat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
71
Pannon Egyetem
Könyvtár kijelzése Míg az előző eszköz egy-egy file vagy honlap megjelenítésére szolgál, ezzel a ponttal egy korábban már a szerveren létrehozott könyvtárra lehet hivatkozást elhelyezni. Ezáltal az egész mappa tartalmát mutathatja meg, és nem kell mindegyik fájlhoz hivatkozást létrehoznia. Nemcsak fájl adható hozzá a kurzushoz, hanem teljes könyvtár, könyvtárrendszer is. A diákok így a könyvtárban lévő összes fájlhoz hozzáférhetnek. 1. Válasszuk ki a kijelzendő könyvtárat. A szerverre feltöltött fájlok megfelelő rendezése, könyvtárakba rendszerezése szükséges az opció megfelelő használatához. 2. Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. 3. Mentsük a változásokat.
IMS csomag használatba vétele Tételezzük fel, hogy már készítettünk egy külső alkalmazás segítségével egy IMS (IP Média Rendszer) csomagot, melyet el szeretnénk helyezni az oldalon. Nézzük ennek a lépéseit. Jelen esetben már elkészítettünk pl. a Reload Editor segítségével egy csomagot, melyet a Moodle számára elérhetővé fogunk tenni. A csomag jelenleg a gépünkön van. Helyezzük el a rendszerben. 4. Lépjünk be a szerkeszteni kívánt kurzusunkba. 5.
Kapcsoljuk be a szerkesztést. Válasszuk ki a Forrás hozzáadása legördülő menüből az IMS-csomag használatba vétele pontot.
Adjuk meg a Nevet mellyel a csomagot fogjuk jelölni, illetve a Helyet, ahol a csomagunk található. Jelen esetben a csomag nem egy URL címen helyezkedik el, hanem a számítógépünkön, ezért fel kell töltenünk valahogy a szerverre. Ehhez válasszuk ki az Állomány kiválasztása vagy feltöltése gombot. A felugró ablakban láthatjuk az Adminisztrációs blokkban megismert fájlok listáját, mely a rendszerben található. Ide fogjuk elhelyezni az IMS csomagunkat. Amennyiben már feltöltöttük előzőleg a csomagot, használjuk a Válasszon menüpontot. Jelen esetünkben használjuk az Egy fájl feltöltése gombot. Szőgyényi Zita Mayer Péter
72
Pannon Egyetem
A Tallózás segítségével keressük meg a gépünkön a megfelelő fájlt. A fájl feltöltése gombra kattintva töltsük fel az állományunkat a szerverre. Amikor kész vagyunk
használjuk
a
Válasszon
gombot.
Ekkor visszatérünk az IMS-csomag használatba vétele oldalra és megjelenik a csomagunk neve a Hely címke szöveges mezőjében. A Változás mentése gombra kattintva készen is vagyunk. Amennyiben további beállításokat szeretnénk tenni, pl. hol jelenjen meg a csomag, azt az Ablak címkével jelzett beállításokban megtehetjük.
2.2.3. Tananyagok feltöltése Állomány Az állományok segítségével a kurzus tárhelyébe tölthetjük fel a tananyagokat, előadás anyagokat, és bármilyen segédanyagokat.
Hasonlóan ahhoz, ahogyan a saját gépünkön is rendezzük anyagainkat, a tananyagok későbbi átláthatósága miatt célszerű ha mappákat készítünk, melyekbe tesszük majd az anyagokat. Szőgyényi Zita 73 Pannon Egyetem Mayer Péter
Ezek a mappák lehetnek témakörök, hetek, vagy bármilyen rendszerező elnevezés (pl. „prezentációk”, „szemelvények”, stb.). Lépései a következők: 3. Mappa létrehozása gombra kattintunk 4. Beírjuk
a
nevét,
Létrehozás gombra nyomunk A
létrehozott
mappákba
ezek után elrendezhetjük a tananyagokat. A tananyag feltöltésének lépései: 1. A mappába belelépünk 2. Egy állomány feltöltése gombra kattintunk 3. A Tallózás gombbal a számítógépről a saját anyagunkat kiválasztjuk, majd felmenthetjük ide az Állomány feltöltése gombbal. 2.7. Önellenőrzés biztosítása A félév során a hallgatóknak lehetőségük van felmérni a tudásukat az oktató által előállított próbateszt segítségével. Így a hallgató megtudhatja, hogy a tananyag elsajátításához eddig kellő energiát fordított-e, valamint az oktató komplex képet kap a kurzus résztvevőinek tudásszintjéről.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
74
Pannon Egyetem
2.2.4. Teszt Vizsgáztatás (számonkérés) A kvíz segítségével önértékelő és számon kérő jellegű teszteket állíthatunk össze. A kvíz jellegének kiválasztása után a Moodle web felületén keresztül vihetjük fel a kérdéseket. A Moodle csak az automatikusan kiértékelhető kérdéseket ismeri azaz: 1. feleletválasztós tesztkérdés 2. többfelelet-választós tesztkérdés 3. pontos válasz (szöveges) 4. pontos válasz (számérték) 5. párosítás A kérdéseket a Moodle közös adatbázisban tárolja, így megoszthatjuk azokat a kurzusok között, a kérdések újra felhasználhatóak. Teszt készítése A Moodle teszteknek két alapvető része a teszt formája és a kérdéskészlet. A teszt formája az, amit a diákok látnak, meghatározza a számonkérés módját, hogy hányszor lehet kitölteni, hogy a kérdések milyen sorrendben követik egymást, stb. A kérdéskészlet tartalmazza a lehetséges kérdéseket, amiket akár többször, más kurzusokban is felhasználhatunk. A kérdéskészletet a nekünk tetsző módon rendezhetjük, hetek, tananyag, kurzusok szerint.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
75
Pannon Egyetem
A teszt formája 1. Kapcsoljuk be a Szerkesztő módot. 2. Válasszuk ki a Tesztet a Tevékenység hozzáadása menüből, ott ahol a tesztet íratni akarjuk. (pl.:Melyik héten?) 3. Adjunk nevet a tesztnek. 4. Adjunk bevezetést a teszthez, ne felejtsük el elmondani a szabályokat, a
próbálkozások számát, az 5. értékelés, osztályzás módját. 6. Adjuk meg, hogy a diákok mikor írhatják meg a tesztet. (Teszt megnyitása, lezárása) 7. Állítsuk be a következőket: Időkorlát:
Meghatározza, hogy a diáknak mennyi ideje van a teszt kitöltésére. Ha lejár az idő, a beírt válaszok értékelődnek. (Nem veszik el az addig beírt adat.) Kérdések összekeverése: Véletlenszerűen megkeveri a kérdéseket, mielőtt a diákok elkezdenék a kitöltést. Válaszok összekeverése: A lehetséges válaszok sorrendjének összekeverése. Szőgyényi Zita Mayer Péter
76
Pannon Egyetem
Engedélyezett próbálkozások száma Minden próbálkozás az előzőre épül: Az újbóli próbálkozások esetén a diák láthatja addigi válaszait.
Pontozási módszer: Ha engedélyezi a teszt többszöri kitöltését, eldöntheti, hogy melyik próbálkozást értékeli.
Legyen
visszajelzés
a
válaszadást követően? - A teszt kitöltése után legyen-e visszajelzés Megmutatja
a
diáknak,
hogy melyik válasza jó és melyik rossz. Visszajelzésben megjelenjenek a helyes válaszok? Ellenőrzés engedélyezése Szőgyényi Zita Mayer Péter
77
Pannon Egyetem
A válaszok elküldése után megnézheti-e a diák a válaszait.
Biztonság A teszthez célszerű jelszót adni, mely segítségével „kívülről” nem érhetik el a tesztet, csak azok a hallgatók, akik jelen vannak a vizsgán. Hálózati cím megadása teszi teljesen biztonságossá a tesztet a „kívülről” próbálkozóknak. Visszajelzés A Visszajelzés segítségével az tesztek eredményeit szövegesen is kijelzi a rendszer. Beállíthatjuk, hogy az érdemjegyek milyen százalékos megoszlásban szerepeljenek. Nem csak érdemjegyeket írhatunk bele, hanem egyéb megjegyzéseket is.
9. Nyomjuk meg a Tovább gombot. Kérdések hozzáadása
Szőgyényi Zita Mayer Péter
78
Pannon Egyetem
Miután elfogadtuk a teszt formáját, és megnyomtuk a tovább gombot, a következőt látjuk a képernyőn:
A baloldalon láthatjuk a már hozzáadott kérdéseket, de mivel ez egy teljesen új teszt, ezért egyelőre még nincs kérdés hozzáadva.
A jobboldalon a kategóriákat találjuk. Itt kezelhetjük kérdéseinek adatbázisát. A kérdések kategóriákba vannak rendezve és a kurzuson belül bármely tesztben felhasználhatók, sőt, más kurzusokban is, ha úgy döntünk, hogy “közreadjuk” őket. Kérdéskategória kiválasztása vagy létrehozása után hozhatunk létre vagy szerkeszthetünk kérdéseket. A kérdések közül bármelyiket kiválaszthatjuk és hozzáadhatjuk az oldal másik
felén lévő teszthez. A gyakorlatban jó, ha kérdéseinket kategorizáljuk, de ennek részletessége a tanártól függ. Azonban érdemesebb minél több és részletes kategóriát létrehozni, mert még mindig könnyebb azokat összevonni, mint szétválogatni a kérdéseket.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
79
Pannon Egyetem
Kérdés feltöltése Ha már megvannak a kategóriák, hozzáadhatunk kérdéseket: 1. Válasszuk ki a kategóriát, amihez kérdéseket akar adni. 2. Válasszuk ki, hogy milyen típusú kérdést akar hozzáadni. 3. Töltsük ki a kérdés típusának megfelelő mezőket. 4. Mentsük el a változásokat.
Tesztkérdések típusai Feleletválasztós A feltett kérdésekre több lehetséges választ is kínál. Igaz/Hamis Kétválaszos feleletválasztós kérdés, ahol a válasz csak igen vagy nem lehet. Rövid válasz A diákok egy rövid mondattal, vagy definícióval válaszolnak. Meg kell adni az elfogadható válaszokat. Számjegyes A válasz nem szó, hanem szám. Párosító A két oszlop elemeit párba kell rendezni. Leírás Ez nem kérdés, hanem lehetőség a tanárnak, hogy teszt közben instrukciókat adjon. Véletlen kérdés Ahány ilyen kérdést tesz a tesztbe, annyi véletlenszerű kérdés lesz a kategóriából.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
80
Pannon Egyetem
Feleletválasztós kérdések
1. Adjunk nevet a kérdésnek. A név utaljon a kérdés tartalmára, mert a későbbiekben ez alapján fogja azonosítani. 2. Adjuk meg a kérdés szövegét. 3. A szerverre feltöltött képek közül a legördülő menüből választhatjuk ki a fájlt, ha képet is szeretne a kérdéshez adni. 4. Döntsük el, hogy a kérdésekre egy vagy több válasz is adható-e. 5. Töltsük ki a válaszmezőket. Adja meg, hogy melyik válasz hány százalékát éri a kérdés teljes pontszámának. (Több kérdés esetén például a részválaszok értékei, illetve rossz válasz esetén pontlevonás is járhat.)
6. Minden válaszhoz írhatunk visszajelzést a diáknak, hogy tudja miért volt jó vagy rossz a válasza. Ezt a diák csak akkor láthatja, ha ezt a teszt formájában engedélyezte. 7. Mentsük el a változásokat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
81
Pannon Egyetem
Rövid válaszos kérdések A kérdésre a diákok egy-egy szóval, kifejezéssel válaszolnak, amit ők írnak be. A tanárnak meg kell adnia az elfogadható válaszokat, hogy a program beavatkozás nélkül ki tudja javítani a tesztet. A későbbi használat során a diákok elfogadható válaszai hozzáadhatóak.
1. Adjunk nevet a kérdésnek, és írja be a kérdés szövegét. A szövegből hiányzó szóra is
rákérdezhet, de akkor jelöljük be, hogy honnan hiányzik. 2. Ha akarjuk, adjunk képet a kérdéshez. 3. Döntsük el, hogy számít-e a kis- és nagybetű közti különbség. 4. Adjuk meg az elfogadható válaszokat, illetve a hozzájuk tartozó pontszámszázalékokat. 5. Ha akarunk adjunk visszajelzést a jó válaszokhoz. 6. Mentsük el a változásokat. Számjegyes kérdés Ezek a kérdések nagyon hasonlóak a rövid válaszos kérdésekhez, de a válasz egy szám. Ugyanúgy kell kialakítani, mint a rövid válaszos kérdést, de a válaszhoz hibahatár is adható. Ha a válasz egy szám, a kérdés gyakran egy egyenlet. Egyenletet egyelőre a legegyszerűbben képként adhatunk a kérdéshez.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
82
Pannon Egyetem
Párosító A diákoknak több kérdéshez kell a válaszaikat összepárosítani. 1. Adjunk nevet a kérdésnek, és írjuk le a kérdés vagy utasítás szövegét. 2. Ha akarjuk, adjunk képet a kérdéshez. 3. Adjuk meg az egyes kérdéseket és a hozzájuk tartozó válaszokat. Legalább 3, de maximum 10 kérdés-válasz párt adhat meg.
4. Mentsük a változásokat. 5. A tesztben a diákok a kérdések mellett legördülő menüből választják ki a válaszokat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
83
Pannon Egyetem
Véletlen kérdés Valahányszor kitöltik a tesztet ez a kérdés mindig más és más lesz, mindig véletlenszerűen a megadott kategória kérdéseiből választ egyet. Mindössze a kérdés nevét és a forráskategóriát kell megadnia. Véletlen kiegészítő párosító kérdés Véletlenszerűen választott rövid válaszos kérdésekből és válaszaikból párosító feladatot készít a program. Kiszámított kérdések A kérdéshez változókat adunk meg, illetve matematikai formulát, egyenletet, ami alapján a válasz értékét számolni kell. A program véletlenszerűen kombinálja a változókat, így mindig más feladatot kap a diák. 1. Adjunk nevet a kérdésnek. 2. Adjunk meg a kérdést úgy, hogy az értékek helyére betűs változókat ír kapcsos zárójelben. 3. Adjunk meg a megoldás képletét. Ugyanazokat a kapcsos zárójeles betűket használja, mint a kérdés szövegében. 4. Adjunk tűréshatárt az eredménynek. 5. Adjunk meg az eredmény számjegyeinek számát. 6. Ha akarunk, írjunk visszajelzést a diáknak. 7. Adjunk meg az eredmény mértékegységét. Átváltásokat is megadhatunk. 8. Mentsük el a változásokat. 9. Eldönthetjük, hogy az egyes változók értékei csak erre a kérdésre, vagy a többire is vonatkozzanak-e. 10. Adjunk lehetséges értékeket a változóknak a következő képernyőn. Minél több értéket adunk hozzá, annál változatosabb lesz a kérdés. Nem csak egyszerű, hanem bonyolultabb matematikai műveletek is megadhatóak. Matematikai műveletek listája (a teljesség igénye nélkül): Abs, acos, acosh, asin, asinh, atan, atanh, ceil, cos, cosh, deg2rad, exp, expm1, floor, log, log10, log1p, rad2deg, round, sin, sinh, sprt, tan, tanh, pow, min, max, pi. A változókat minden esetben kapcsos zárójelbe kell tenni. Például: sin({a}+cos{b}*2). Szőgyényi Zita Mayer Péter
84
Pannon Egyetem
Kérdések importálása és exportálása A meglévő kérdéseinket szintén kimásolhatjuk fájlokba így a Moodle-ban készített kérdéseket lehet átvenni (pl. más kurzusból, más Moodle platformról). A kérdések hozzáadása a teszthez A teszthez az egyes kategóriákban lévő kérdéseket adhatjuk hozzá. Miután kiválasztottuk a kategóriát a kérdések bejelölésével (ha mindent ki akarjuk jelölni nyomja meg a Mind kiválasztása gombot) választhatjuk ki a kérdéseket, majd nyomjuk meg a Kiválasztottak
hozzáadása a teszthez gombot. Egy kérdést nem adhatunk többször egy teszthez, de több kategóriából is tehet fel kérdéseket. A hozzáadott kérdések a képernyő bal oldalán láthatóak. A kérdések sorrendjét a mellettük található nyilakkal változtathatja meg. Az egyes kérdésekhez/feladatokhoz meg kell adni a pontértéket a megfelelő legördülő menüben, így adható meg melyik feladat a fontosabb. Ha a teszt formátumánál megadtuk a teszt pontértékét, a program az egyes kérdések pontértékeit a megadottak alapján relatívan számolja ki. Ha beállítottuk a pontokat, mentsük el. Ha elkészült, nyomjuk meg a Teljes tesz mentése gombot.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
85
Pannon Egyetem
A Teszt megoldása most gombbal kipróbálhatjuk a teszt működését, ahogy a diákok látni fogják. A teszt megoldása, és a válaszok mentése után a diák megtudja, hogy hányból hány választ talált el, és a tesztre hányból hány pontot kapott. Ha visszajelzéseket is írtunk, azokat a kérdésekkel és a jó válaszokkal együtt látják a diákok.
Tesztek használata Amikor a diákok kitöltik a teszteket egyszerre rengeteg adatot kap a tanár. Ha rákattintunk a teszt ikonjára, máris láthatja, hogy ki hányszor töltötte ki a tesztet. A kijelölt próbálkozásokat (például a sajátjait) is itt törölheti. Ha rákattintunk a próbálkozás dátumára, láthatjuk a kérdésekre adott válaszokat is. A táblázat felett négy linket találunk. Az áttekintés az, amit most látunk, a másik három pedig az újrapontozás és a statisztikák. Az újrapontozást akkor kell használni, ha megváltoztattuk a teszt pontozását, és a már megtörtént próbálkozásokat az új rendszer szerint akarjuk értékelni. A részletes statisztika több táblázatból áll. Szőgyényi Zita Mayer Péter
86
Pannon Egyetem
Személyek feleletei az egyes tételekre A kérdésekre adott válaszokat jeleníti meg személyek szerint. A véletlenszerű kérdések itt nem szerepelne. A jó válaszokat – jellel mutatja a táblázat. Ez egyszerű módja, hogy megtudjuk kinek melyik anyagrésszel van problémája, illetve a téves válaszok ismétlődése a félreértéseket mutatja meg.
Tételre adott feleletek elemzése Az egyes kérdésekre adott 3 leggyakoribb jó vagy rossz választ mutatja meg. A százalékos felbontásból kiderül, hogy melyik anyagrész okozza a legnagyobb gondot a csoport egészének. A megkülönböztető index nagyon hasznos információkat adhat. Ez a diák teljesítményét hasonlítja össze a teljes teszten és az adott tételnél. Ha valaki jól teljesít a teszten, valószínű, hogy az egyes tételekre is jó választ adna. Ha mindenki egyforma eséllyel adott jó választ, akkor tippeltek, még ha az index magas, akkor a kérdés jó. Ha egy kérdésre majdnem mindenki jól, vagy majdnem mindenki rosszul válaszolt, akkor a kérdés túl könnyű vagy nehéz.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
87
Pannon Egyetem
Teszt tételeinek felsorolása A táblázat felsorolja a tesztben szereplő összes kérdést, és feleletválasztós kérdés esetén azt, hogy melyik választ hányszor választották. Az egyszerű statisztika azt mutatja meg, hogy melyik diák hány pontot ért el az egyes kérdésekből. A statisztikák tanulmányozásával kiderülhetnek a problémák, és csökken a már megértett anyagra fordított idő is. Érdemes a statisztikát Excel fájlba lementeni, illetve kinyomtatni, és az órán megbeszélni a diákokkal.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
88
Pannon Egyetem
3. Interaktív Ezen kurzustípus elsősorban a kurzus felhasználói közötti kommunikációra helyezi a hangsúlyt (hallgató-hallgató; hallgató-oktató). Ezzel elérhetjük, hogy a hallgatók egymás munkájából, tapasztalataiból tanuljanak, az oktató pedig pontosabb, alaposabb visszajelzést kapjon a hallgatók tanulási üteméről, intenzitásáról. A kurzus további előnye, hogy
a
tananyagokat és feladatokat egyéni és csoport szinten definiálni lehet, így az oktatás ritmusa és a feladatok az egyes hallgatók, illetve hallgatói csoportok előrehaladásnak megfelelő módon definiálhatóak.
3.1. Kurzus készítése Egy új kurzus készítésekor be kell állítani a tárgy adatait, melyek a következők: A kurzus beállításai a következő lépésekből állnak: 1. Kattintson a Beállításokra az Adminisztráció blokkban. 2. A következő beállításokat teheti: Kategória A rendszergazda különféle kategóriákat határozhat meg, például tartalom, intézmény,stb. szerint. A kategória létrehozása a rendszergazda hatáskörébe tartozik. A
kurzuskategóriák
alkategóriákat
is
tartalmazhatnak, mint például tanszékek
tantárgyai
és
kutatási anyagai.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
89
Pannon Egyetem
Teljes név: Ez a név jelenik meg főcímként a kurzus összes felületén. Érdemes a kurzus tartalmára vonatkozó nevet adni. Rövid név: A kurzus rövidített neve. Például Teljes név: Gazdaságszociológia, Rövidített név: Gazdszoc.
Összefoglaló: Az összefoglaló megjelenik a kurzusok listája menüben. Tömör, de tartalmas összefoglaló a kurzusról segítheti a diákot a megfelelő kurzus kiválasztásában.
Formátum : a)Heti formátum Ebben az esetben meg kell adni a kurzus kezdő időpontját, és hogy hány hétig fog tartani. A Moodle minden héthez külön blokkot hoz létre, ahol minden héthez saját fórumot, tartalmat, teszteket, stb. adhatunk. Ezt a formátumot akkor javasoljuk, ha az összes diák egy időben ugyanazon a témán dolgozik. b)Téma szerinti formátum A téma szerinti formátumban meg kell adni a témák számát, melyekhez a Moodle blokkokat hoz létre. Minden témához lehet tartalmat, fórumot, teszteket, stb. adni. Ezt a módszert akkor javasoljuk, ha a kurzus nem adott időbeosztás szerint folyik, hanem a diákok maguk választhatják meg a témák sorrendjét. Szőgyényi Zita Mayer Péter
90
Pannon Egyetem
c)Fórum szerinti formátumban Ebben az esetben a kurzus egy fő fórum szerint alakul. Ezt kevésbé hivatalos kurzusok, konzultációk esetén javasoljuk. Hetek/témák száma: A kurzus hosszának meghatározása a formátum alapján. Megjelenítendő hírek: Azt állítja be, hogy hány hír jelenjen meg a kurzus főlapján. Pontok megmutatása: A diákok láthatják-e pontjaikat/jegyeiket. Aktivitási jelentés megmutatása: Elérhetővé teszi a diákok számára, hogy ellenőrizzék saját tevékenységeiket. Maximális feltöltési méret: A feltölthető méretet a rendszergazda maximalizálja, de a tanár is tovább csökkentheti a kurzusnak megfelelően. A kurzus kezdésének dátuma: A kurzus ettől a naptól aktív. Beiratkozási időszak: A
beiratkozási
időszak
azt
határozza meg, hogy a diák a kurzus kezdetétől számítva még hány napig iratkozhat be. Ha a diák elmulasztja a beiratkozást, azt a tanár személyesen később is beírathatja. Stílus előírása: A stílus előírása funkcióval a kurzus háttérszínét, valamint stílusát választhatjuk ki a lehetőségek közül. Szőgyényi Zita Mayer Péter
91
Pannon Egyetem
Felvehetőség: Itt állítható be, hogy a tanulók lássák-e a kurzust. Félkész vagy már befejezett kurzusokat érdemes elrejteni.
Csoportmód: A diákok a feladatokat csoportokban is végezhetik. Itt állítható be az is, hogy az egyes csoportok lássák-e a másik munkáját. A csoportmunka az egyes tevékenységek esetén külön is beállítható. Itt csak akkor érdemes ezt beállítani, ha a csoport az egész kurzust együtt végzi.
Beiratkozási kód: A beiratkozási kóddal szűkíthető a diákok köre: nem minden Moodle-ban szereplő egyetemista, hanem csak a kurzusra járók tudnak beiratkozni. Amennyiben él ezzel a lehetőséggel, akkor az itt megadott kódot kurzus kezdetén adja meg a jogosultdiákoknak, akik ezzel tudnak beiratkozni. Vendégek hozzáférése: Eldönthető, hogy a kóddal rendelkező, illetve nem rendelkező vendég felhasználók lássák-e a kurzust.
3. Ha minden beállítás helyes, nyomja meg a Módosítások mentése gombot.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
92
Pannon Egyetem
3.2. Alkalmazott eszközök
3.2.1. Felhasználók (csoportok) Az Adminisztráció blokkban tudjuk a kurzus résztvevőit csoportokba rendezni. Csoportok A hallgatók csoportokba is beoszthatók a kurzuson belül is. A csoport tagjait kiválasztjuk
a
hozzárendeljük
hallgatók őket
közül,
és egy
csoportszámhoz, vagy egy kódhoz. Ez a funkció akkor igazán hasznos, ha a tagoknak feladatokat kell megvitatni fórumokon, és azokat megoldani. Így a hallgatók csak a saját csoporttársaikat látják, és az oktató is könnyebben igazodik el a hallgatók között. A
csoport
létrehozása
gombra
rákattintunk, majd a csoportnak egy nevet, és arról leírást adunk,
Szőgyényi Zita Mayer Péter
93
Pannon Egyetem
Miután
ezeket
megadtuk
mentsük a változásokat. Majd
a
csoporthoz
listán a
hozzáadása
megjelenő Felhasználók segítségével
hozzárendeljük a személyeket a fórumhoz. Ne felejtsük el saját magunkat is hozzárendelni a fórumokhoz, mert csak akkor tudunk a fórumoz mi is hozzászólni, ha annak tagjai vagyunk.
3.2.2. Feladatfeltöltés (csoportfeladat) Feladat Egy feladat során a tanár rögzítheti a pontos feladatkiírást, és a határidőt. A feladat lehet offline, azaz bármilyen a rendszeren kívüli feladat. Ez esetben a tanár a határidő letelte után értékelheti a rendszeren belül a tanulók által feltöltött munkáját, valamint osztályozhatja azt. Amennyiben a feladat valamilyen fájl elkészítésével jár, online feladatot is megadhatunk, ekkor a Moodle képes fogadni a beadott fájlt, majd azt a tanár számára javítandóként felajánlani. A
feladatok
értékelését
a Moodle
automatikusan e-mailben is elküldi a tanulóknak. Az adott osztályzat bekerül a naplóba. A fájlok feltöltésénél
képes
kezelni
az
újratöltéseket,
korlátozhatjuk a fájl méretét, sőt megadhatjuk azt is hajlandók vagyunk fogadni a határidő után késve Szőgyényi Zita Mayer Péter
94
Pannon Egyetem
beadott megoldásokat. Feladatfeltöltés a Tevékenység hozzáadása legördülő menüben készíthető el.
A feladat leírása beállíthatjuk a következőket: A
házi feladatra a hallgatók pontot kaphatnak, itt meghatározhatjuk a feladatra adható maximális pontszámot. A határidő megadásával a hallgatók csak az adott ideig tudják a feladatot feltölteni. Ha a résztvevők csoportokra vannak osztva, akkor a feladatfeltöltés beállítható külön csoportokra is. 3.2.3. Adatbázis A hallgatók egy feltölthetik
adatbázisba
prezentációjukat,
feladataikat, amelyeket a kurzus többi résztvevői is le tudnak tölteni, megnézhetik. Ez a funkció azért
hasznos,
Szőgyényi Zita Mayer Péter
mert
így
a 95
Pannon Egyetem
hallgatóknak olyan feladat is kiadható, melyben egymás munkáját kell értékelni/kritizálni. Az új adatbázis létrehozása során beállíthatjuk az adatbázis elérhetőségét, megtekinthetőségét, valamint ha hallgatói csoportok vannak a kurzusban, akkor a csoportos adatbázis feltöltését is.
Miután a hallgatók feltöltötték a tananyagot akkor a kurzus többi résztvevőinek az anyagait is megnézhetik. Így le tudják menteni, és értékelni az adott dokumentumot.
3.2.4. Fogalomtár A fogalomtárral a Moodle- ban kategóriákba rendezett szavakhoz és kifejezésekhez rendelhetünk valamilyen, tetszőleges hosszúságú szöveges információt jelentést, definíciót, megjegyzést). Így rendkívül sokrétűen használható eszközről van szó, hiszen nem csak nyelvek tanulása esetén vannak új szavak, hanem a szakzsargont, a rövidítéseket is meg kell tanulni, illetve a diákokkal szerkesztetve hallgatói feladatot is kiadhatunk. Ezt a legegyszerűbb a fogalomtárral megtenni. A név és leírás megadása után Kategóriákba rendezhetjük a fogalmakat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
96
Pannon Egyetem
3.2.5. Wiki A wiki közösen szerkesztett és írt internetes dokumentumot jelent. A wiki lap egy olyan internetes lap, amit a tanár és a diákok közösen hoznak létre, és töltenek fel tartalommal közvetlenül a böngészőn keresztül, anélkül, hogy HTML ismeretekre lenne szükségük.
3.2.6. Fórum A Moodle-ban egymással párhuzamosan több fórumot is létrehozhatunk egy tanfolyamon belül. A fórumok tetszőleges számú témát, és az egyes témákhoz tetszőleges számú hozzászólást tartalmazhatnak. A fórum hozzászólásokat a feliratkozottak e-mailben is megkapják (amennyiben ezt nem tiltják le a fórum, illetve a hozzászólás beállításainál). Speciális fórum a kurzus, illetve a teljes weboldal hírfóruma. Erre minden érintett automatikusan felíratásra kerül, és beállítható, hogy ezen fórumok hozzászólásai automatikusan megjelenjenek a nyitó képernyőn. A hírfórumot célszerű felhasználni a kurzussal kapcsolatos alapinformációk közlésére (pl. időpontok változása, új esemény bejelentése, stb.). A
fórumok
beállítása:
megadható, hogy a tanulók hozzászólhatnak-e
az
adott
fórumhoz (a hírfórumhoz nem lehet hozzászólni), nyithatnake új témát, kívánjuk-e értékelni Szőgyényi Zita Mayer Péter
97
Pannon Egyetem
a hozzászólásaikat, illetve értékelhetik-e egymás hozzászólásait. Definiálható olyan fórum is, ahol minden hallgató 1 témát köteles megadni, a tanár a téma moderálását értékelheti. Különféle fórumfajták közül választhat: Egyszeri egyszerű megbeszélés - mindössze egyetlen téma, az egész egyetlen oldalon. Hasznos rövid, célratörő megbeszélések esetén. Kérdés--válasz fórum - Kérdés--válasz fórum esetén a tanulóknak álláspontjukat a többi tanuló üzenetének megtekintése előtt kell beküldeni. Az első üzenetet követően a tanulók megtekinthetik a többiek üzeneteit és válaszolhatnak rájuk. Ennek köszönhetően minden tanuló azonos eséllyel küldheti be első üzenetét, ami ösztönzi az eredeti és független gondolkodást. Mindenki egy vitatémát ad meg - Mindenki pontosan egy új megvitatandó témát küldhet (jóllehet, bárki válaszolhat rájuk). Ez akkor hasznos, ha azt szeretné, hogy minden egyes tanuló megbeszélést kezdeményezzen, mondjuk, a heti témával kapcsolatos véleményének közreadásával, és arra mindenki válaszol. Standard fórum általános használatra - olyan nyitott fórum, ahol bárki bármikor új témát kezdeményezhet. Ez a legjobb általános célú fórum.
3.2.7. Teszt A kvíz segítségével önértékelő és számon kérő jellegű teszteket állíthatunk össze. A kvíz jellegének kiválasztása után a Moodle web felületén keresztül vihetjük fel a kérdéseket. A Moodle csak az automatikusan kiértékelhető kérdéseket ismeri azaz: 1. feleletválasztós tesztkérdés 2. többfelelet-választós tesztkérdés 3. pontos válasz (szöveges) 4. pontos válasz (számérték) 5. párosítás A kérdéseket a Moodle közös adatbázisban tárolja, így megoszthatjuk azokat a kurzusok között, a kérdések újra felhasználhatóak.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
98
Pannon Egyetem
Teszt készítése A Moodle teszteknek két alapvető része a teszt formája és a kérdéskészlet. A teszt formája az, amit a diákok látnak, meghatározza a számonkérés módját, hogy hányszor lehet kitölteni, hogy a kérdések milyen sorrendben követik egymást, stb. A kérdéskészlet tartalmazza a lehetséges kérdéseket, amiket akár többször, más kurzusokban is felhasználhatunk. A kérdéskészletet a nekünk tetsző módon rendezhetjük, hetek, tananyag, kurzusok szerint.
A teszt formája 1. Kapcsoljuk be a Szerkesztő módot. 2. Válasszuk ki a Tesztet a Tevékenység hozzáadása menüből, ott ahol a tesztet íratni akarjuk. (pl.:Melyik héten?) 3. Adjunk nevet a tesztnek. 4. Adjunk bevezetést a teszthez, ne felejtsük el elmondani a szabályokat, a próbálkozások számát, az
5. értékelés, osztályzás módját. 6. Adjuk meg, hogy a diákok írhatják
mikor meg
tesztet.
a
(Teszt
megnyitása, lezárása) 7. Állítsuk be a következőket: Szőgyényi Zita Mayer Péter
99
Pannon Egyetem
Időkorlát: Meghatározza, hogy a diáknak mennyi ideje van a teszt kitöltésére. Ha lejár az idő, a beírt válaszok értékelődnek. (Nem veszik el az addig beírt adat.) Kérdések összekeverése: Véletlenszerűen megkeveri a kérdéseket, mielőtt a diákok elkezdenék a kitöltést. Válaszok összekeverése: A lehetséges válaszok sorrendjének összekeverése.
Engedélyezett próbálkozások száma Minden próbálkozás az előzőre épül: Az újbóli próbálkozások esetén a diák láthatja addigi válaszait.
Pontozási módszer: Ha engedélyezi a teszt többszöri kitöltését, eldöntheti, hogy melyik próbálkozást értékeli.
Legyen visszajelzés a válaszadást követően? - A teszt kitöltése után legyen-e visszajelzés megmutatja a diáknak, hogy melyik válasza jó és melyik rossz. Szőgyényi Zita Mayer Péter
100
Pannon Egyetem
Visszajelzésben megjelenjenek
a
helyes
válaszok?
Ellenőrzés engedélyezése A válaszok elküldése után megnézheti-e a diák a válaszait.
Biztonság A teszthez célszerű jelszót adni, mely segítségével „kívülről” nem érhetik el a tesztet, csak azok a hallgatók, akik jelen vannak a vizsgán. Hálózati cím megadása teszi teljesen biztonságossá a tesztet a „kívülről” próbálkozóknak. Visszajelzés A Visszajelzés segítségével az tesztek eredményeit szövegesen is kijelzi a rendszer. Beállíthatjuk,
hogy
érdemjegyek
az
milyen
százalékos megoszlásban szerepeljenek. Nem csak érdemjegyeket bele,
írhatunk
hanem
egyéb
megjegyzéseket is. 9.
Nyomjuk
meg
a
Tovább gombot.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
101
Pannon Egyetem
Kérdések hozzáadása Miután elfogadtuk a teszt formáját, és megnyomtuk a tovább gombot, a következőt látjuk a képernyőn:
A baloldalon láthatjuk a már hozzáadott kérdéseket, de mivel ez egy teljesen új teszt, ezért egyelőre még nincs kérdés hozzáadva. A jobboldalon a kategóriákat találjuk. Itt kezelhetjük kérdéseinek adatbázisát. A kérdések kategóriákba vannak rendezve és a kurzuson belül bármely tesztben felhasználhatók, sőt, más kurzusokban is, ha úgy döntünk, hogy “közreadjuk” őket.
Kérdéskategória kiválasztása vagy létrehozása után hozhatunk létre vagy szerkeszthetünk
Szőgyényi Zita Mayer Péter
102
Pannon Egyetem
kérdéseket. A kérdések közül bármelyiket kiválaszthatjuk és hozzáadhatjuk az oldal másik felén lévő teszthez. A gyakorlatban jó, ha kérdéseinket kategorizáljuk, de ennek részletessége a tanártól függ. Azonban érdemesebb minél több és részletes kategóriát létrehozni, mert még mindig könnyebb azokat összevonni, mint szétválogatni a kérdéseket. Kérdés feltöltése Ha már megvannak a kategóriák, hozzáadhatunk kérdéseket: 1. Válasszuk ki a kategóriát, amihez kérdéseket akar adni. 2. Válasszuk ki, hogy milyen típusú kérdést akar hozzáadni. 3. Töltsük ki a kérdés típusának megfelelő mezőket. 4. Mentsük el a változásokat. Tesztkérdések típusai Feleletválasztós A feltett kérdésekre több lehetséges választ is kínál. Igaz/Hamis Kétválaszos feleletválasztós kérdés, ahol a válasz csak igen vagy nem lehet. Rövid válasz A diákok egy rövid mondattal, vagy definícióval válaszolnak. Meg kell adni az elfogadható válaszokat. Számjegyes A válasz nem szó, hanem szám. Párosító A két oszlop elemeit párba kell rendezni. Leírás Ez nem kérdés, hanem lehetőség a tanárnak, hogy teszt közben instrukciókat adjon. Véletlen kérdés Ahány ilyen kérdést tesz a tesztbe, annyi véletlenszerű kérdés lesz a kategóriából.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
103
Pannon Egyetem
Feleletválasztós kérdések
1. Adjunk nevet a kérdésnek. A név utaljon a kérdés tartalmára, mert a későbbiekben ez alapján fogja azonosítani. 2. Adjuk meg a kérdés szövegét. 3. A szerverre feltöltött képek közül a legördülő menüből választhatjuk ki a fájlt, ha képet is szeretne a kérdéshez adni. 4. Döntsük el, hogy a kérdésekre egy vagy több válasz is adható-e. 5. Töltsük ki a válaszmezőket. Adja meg, hogy melyik válasz hány százalékát éri a kérdés teljes pontszámának. (Több kérdés esetén például a részválaszok értékei, illetve rossz válasz esetén pontlevonás is járhat.)
6. Minden válaszhoz írhatunk visszajelzést a diáknak, hogy tudja miért volt jó vagy rossz a válasza. Ezt a diák csak akkor láthatja, ha ezt a teszt formájában engedélyezte. 7. Mentsük el a változásokat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
104
Pannon Egyetem
Rövid válaszos kérdések A kérdésre a diákok egy-egy szóval, kifejezéssel válaszolnak, amit ők írnak be. A tanárnak meg kell adnia az elfogadható válaszokat, hogy a program beavatkozás nélkül ki tudja javítani a tesztet. A későbbi használat során a diákok elfogadható válaszai hozzáadhatóak.
1. Adjunk nevet a kérdésnek, és írja be a kérdés szövegét. A szövegből hiányzó szóra is
rákérdezhet, de akkor jelöljük be, hogy honnan hiányzik. 2. Ha akarjuk, adjunk képet a kérdéshez. 3. Döntsük el, hogy számít-e a kis- és nagybetű közti különbség. 4. Adjuk meg az elfogadható válaszokat, illetve a hozzájuk tartozó pontszámszázalékokat. 5. Ha akarunk adjunk visszajelzést a jó válaszokhoz. 6. Mentsük el a változásokat. Számjegyes kérdés Ezek a kérdések nagyon hasonlóak a rövid válaszos kérdésekhez, de a válasz egy szám. Ugyanúgy kell kialakítani, mint a rövid válaszos kérdést, de a válaszhoz hibahatár is adható. Ha a válasz egy szám, a kérdés gyakran egy egyenlet. Egyenletet egyelőre a legegyszerűbben képként adhatunk a kérdéshez.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
105
Pannon Egyetem
Párosító A diákoknak több kérdéshez kell a válaszaikat összepárosítani. 1. Adjunk nevet a kérdésnek, és írjuk le a kérdés vagy utasítás szövegét. 2. Ha akarjuk, adjunk képet a kérdéshez. 3. Adjuk meg az egyes kérdéseket és a hozzájuk tartozó válaszokat. Legalább 3, de maximum 10 kérdés-válasz párt adhat meg.
4. Mentsük a változásokat. 5. A tesztben a diákok a kérdések mellett legördülő menüből választják ki a válaszokat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
106
Pannon Egyetem
Véletlen kérdés Valahányszor kitöltik a tesztet ez a kérdés mindig más és más lesz, mindig véletlenszerűen a megadott kategória kérdéseiből választ egyet. Mindössze a kérdés nevét és a forráskategóriát kell megadnia. Véletlen kiegészítő párosító kérdés Véletlenszerűen választott rövid válaszos kérdésekből és válaszaikból párosító feladatot készít a program. Kiszámított kérdések A kérdéshez változókat adunk meg, illetve matematikai formulát, egyenletet, ami alapján a válasz értékét számolni kell. A program véletlenszerűen kombinálja a változókat, így mindig más feladatot kap a diák. 1. Adjunk nevet a kérdésnek. 2. Adjunk meg a kérdést úgy, hogy az értékek helyére betűs változókat ír kapcsos zárójelben. 3. Adjunk meg a megoldás képletét. Ugyanazokat a kapcsos zárójeles betűket használja, mint a kérdés szövegében. 4. Adjunk tűréshatárt az eredménynek. 5. Adjunk meg az eredmény számjegyeinek számát. 6. Ha akarunk, írjunk visszajelzést a diáknak. 7. Adjunk meg az eredmény mértékegységét. Átváltásokat is megadhatunk. 8. Mentsük el a változásokat. 9. Eldönthetjük, hogy az egyes változók értékei csak erre a kérdésre, vagy a többire is vonatkozzanak-e. 10. Adjunk lehetséges értékeket a változóknak a következő képernyőn. Minél több értéket adunk hozzá, annál változatosabb lesz a kérdés. Nem csak egyszerű, hanem bonyolultabb matematikai műveletek is megadhatóak. Matematikai műveletek listája (a teljesség igénye nélkül): Abs, acos, acosh, asin, asinh, atan, atanh, ceil, cos, cosh, deg2rad, exp, expm1, floor, log, log10, log1p, rad2deg, round, sin, sinh, sprt, tan, tanh, pow, min, max, pi. A változókat minden esetben kapcsos zárójelbe kell tenni. Például: sin({a}+cos{b}*2). Szőgyényi Zita Mayer Péter
107
Pannon Egyetem
Kérdések importálása és exportálása A meglévő kérdéseinket szintén kimásolhatjuk fájlokba így a Moodle-ban készített kérdéseket lehet átvenni (pl. más kurzusból, más Moodle platformról). A kérdések hozzáadása a teszthez A teszthez az egyes kategóriákban lévő kérdéseket adhatjuk hozzá. Miután kiválasztottuk a kategóriát a kérdések bejelölésével (ha mindent ki akarjuk jelölni nyomja meg a Mind kiválasztása gombot) választhatjuk ki a kérdéseket, majd nyomjuk meg a Kiválasztottak hozzáadása a teszthez gombot.
Egy kérdést nem adhatunk többször egy teszthez, de több kategóriából is tehet fel kérdéseket. A hozzáadott kérdések a képernyő bal oldalán láthatóak. A kérdések sorrendjét a mellettük található nyilakkal változtathatja meg.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
108
Pannon Egyetem
Az egyes kérdésekhez/feladatokhoz meg kell adni a pontértéket a megfelelő legördülő menüben, így adható meg melyik feladat a fontosabb. Ha a teszt formátumánál megadtuk a
teszt pontértékét, a program az egyes kérdések pontértékeit a megadottak alapján relatívan számolja ki. Ha beállítottuk a pontokat, mentsük el. Ha elkészült, nyomjuk meg a Teljes tesz mentése gombot.
A Teszt megoldása most gombbal kipróbálhatjuk a teszt működését, ahogy a diákok látni fogják. A teszt megoldása, és a válaszok mentése után a diák megtudja, hogy hányból hány választ talált el, és a tesztre hányból hány pontot kapott. Ha visszajelzéseket is írtunk, azokat a kérdésekkel és a jó válaszokkal együtt látják a diákok.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
109
Pannon Egyetem
Tesztek használata Amikor a diákok kitöltik a teszteket egyszerre rengeteg adatot kap a tanár. Ha rákattintunk a teszt ikonjára, máris láthatja, hogy ki hányszor töltötte ki a tesztet. A kijelölt próbálkozásokat (például a sajátjait) is itt törölheti. Ha rákattintunk a próbálkozás dátumára, láthatjuk a kérdésekre adott válaszokat is. A táblázat felett négy linket találunk. Az áttekintés az, amit most látunk, a másik három pedig az újrapontozás és a statisztikák. Az újrapontozást akkor kell használni, ha megváltoztattuk a teszt pontozását, és a már megtörtént próbálkozásokat az új rendszer szerint akarjuk értékelni. A részletes statisztika több táblázatból áll.
Személyek feleletei az egyes tételekre A kérdésekre adott válaszokat jeleníti meg személyek szerint. A véletlenszerű kérdések itt nem szerepelne. A jó válaszokat – jellel mutatja a táblázat. Ez egyszerű módja, hogy megtudjuk kinek melyik anyagrésszel van problémája, illetve a téves válaszok ismétlődése a félreértéseket mutatja meg.
Tételre adott feleletek elemzése Az egyes kérdésekre adott 3 leggyakoribb jó vagy rossz választ mutatja meg. A százalékos felbontásból kiderül, hogy melyik anyagrész okozza a legnagyobb gondot a csoport egészének. A megkülönböztető index nagyon hasznos információkat adhat. Ez a diák teljesítményét hasonlítja össze a teljes teszten és az adott tételnél. Ha valaki jól teljesít a teszten, valószínű, hogy az egyes tételekre is jó választ adna. Ha mindenki egyforma eséllyel adott jó választ, Szőgyényi Zita Mayer Péter
110
Pannon Egyetem
akkor tippeltek, még ha az index magas, akkor a kérdés jó. Ha egy kérdésre majdnem mindenki jól, vagy majdnem mindenki rosszul válaszolt, akkor a kérdés túl könnyű vagy nehéz.
Teszt tételeinek felsorolása A táblázat felsorolja a tesztben szereplő összes kérdést, és feleletválasztós kérdés esetén azt, hogy melyik választ hányszor választották. Az egyszerű statisztika azt mutatja meg, hogy melyik diák hány pontot ért el az egyes kérdésekből. A statisztikák tanulmányozásával kiderülhetnek a problémák, és csökken a már megértett anyagra fordított idő is. Érdemes a statisztikát Excel fájlba lementeni, illetve kinyomtatni, és az órán megbeszélni a diákokkal.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
111
Pannon Egyetem
4.Diplomakurzus A kurzus célja a diplomakészítés folyamatának támogatása. Az ekkor már kollégaként kezelhető szakdolgozóknak a kurzus alakításával kapcsolatban magasabb szintű jogosultságot adhatunk. A követelmények meghatározása mellett itt a hangsúly a források közzétételén és a közös munkán van.
4.1. Kurzus készítése Egy új kurzus készítésekor be kell állítani a tárgy adatait, melyek a következők: A kurzus beállításai a következő lépésekből állnak: 1. Kattintson a Beállításokra az Adminisztráció blokkban. 2. A következő beállításokat teheti: Kategória A rendszergazda különféle kategóriákat határozhat meg, például tartalom, intézmény,stb. szerint. A kategória létrehozása a rendszergazda hatáskörébe tartozik. A
kurzuskategóriák
alkategóriákat
is
tartalmazhatnak, mint például tanszékek
tantárgyai
és
kutatási anyagai.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
112
Pannon Egyetem
Teljes név: Ez a név jelenik meg főcímként a kurzus összes felületén. Érdemes a kurzus tartalmára vonatkozó nevet adni. Rövid név: A kurzus rövidített neve. Például Teljes név: Gazdaságszociológia, Rövidített név: Gazdszoc.
Összefoglaló: Az összefoglaló megjelenik a kurzusok listája menüben. Tömör, de tartalmas összefoglaló a kurzusról segítheti a diákot a megfelelő kurzus kiválasztásában.
Formátum : a)Heti formátum Ebben az esetben meg kell adni a kurzus kezdő időpontját, és hogy hány hétig fog tartani. A Moodle minden héthez külön blokkot hoz létre, ahol minden héthez saját fórumot, tartalmat, teszteket, stb. adhatunk. Ezt a formátumot akkor javasoljuk, ha az összes diák egy időben ugyanazon a témán dolgozik. b)Téma szerinti formátum A téma szerinti formátumban meg kell adni a témák számát, melyekhez a Moodle blokkokat hoz létre. Minden témához lehet tartalmat, fórumot, teszteket, stb. adni. Ezt a módszert akkor javasoljuk, ha a kurzus nem adott időbeosztás szerint folyik, hanem a diákok maguk választhatják meg a témák sorrendjét. Szőgyényi Zita Mayer Péter
113
Pannon Egyetem
c)Fórum szerinti formátumban Ebben az esetben a kurzus egy fő fórum szerint alakul. Ezt kevésbé hivatalos kurzusok, konzultációk esetén javasoljuk. Hetek/témák száma: A kurzus hosszának meghatározása a formátum alapján. Megjelenítendő hírek: Azt állítja be, hogy hány hír jelenjen meg a kurzus főlapján. Pontok megmutatása: A diákok láthatják-e pontjaikat/jegyeiket. Aktivitási jelentés megmutatása: Elérhetővé teszi a diákok számára, hogy ellenőrizzék saját tevékenységeiket. Maximális feltöltési méret: A feltölthető méretet a rendszergazda maximalizálja, de a tanár is tovább csökkentheti a kurzusnak megfelelően. A kurzus kezdésének dátuma: A kurzus ettől a naptól aktív. Beiratkozási időszak: A beiratkozási időszak azt határozza meg, hogy a diák a
kurzus
kezdetétől
számítva még hány napig iratkozhat be. Ha a diák elmulasztja a beiratkozást, azt a tanár személyesen később is beírathatja. Stílus előírása: A stílus előírása funkcióval a kurzus háttérszínét, valamint stílusát választhatjuk ki a lehetőségek közül. Szőgyényi Zita Mayer Péter
114
Pannon Egyetem
Felvehetőség: Itt állítható be, hogy a tanulók lássák-e a kurzust. Félkész vagy már befejezett kurzusokat érdemes elrejteni.
Csoportmód: A diákok a feladatokat csoportokban is végezhetik. Itt állítható be az is, hogy az egyes csoportok lássák-e a másik munkáját. A csoportmunka az egyes tevékenységek esetén külön is beállítható. Itt csak akkor érdemes ezt beállítani, ha a csoport az egész kurzust együtt végzi.
Beiratkozási kód: A beiratkozási kóddal szűkíthető a diákok köre: nem minden Moodle-ban szereplő egyetemista, hanem csak a kurzusra járók tudnak beiratkozni. Amennyiben él ezzel a lehetőséggel, akkor az itt megadott kódot kurzus kezdetén
adja
meg
jogosultdiákoknak,
a
akik
ezzel tudnak beiratkozni. Vendégek hozzáférése: Eldönthető,
hogy
a
kóddal rendelkező, illetve nem rendelkező vendég felhasználók lássák-e a kurzust.
3. Ha minden beállítás helyes, nyomja meg a Módosítások mentése gombot.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
115
Pannon Egyetem
4.2. Alkalmazott eszközök
4.2.1. A kurzus szerkesztése A kurzus középső része a leghangsúlyosabb „terület”, mivel innen érhetők el a tananyagok, leckék,
fogalomtárak,
tesztek, felmérések stb.
Ahány heti témát , hetet adtunk meg a Beállítások menüpontban, annyi számú téma fog megjelenni a középső sávban. A témákat elnevezhetjük, ha a szám melletti ikonra (kéz) kattintunk.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
116
Pannon Egyetem
A richtext formájú HTML-szerkesztő használata
A richtext formájú HTML-szerkesztő olyan weboldalba beágyazott szövegszerkesztői felület, amely lehetővé teszi az adott szöveg intuitív módon való szerkesztését, eredményként pedig szokásos HTML-kódot ad vissza. A szöveg formázása mellett ez a szerkesztő egy sor egyéb, hasznos jellemzővel rendelkezik. Szöveg beszúrása más alkalmazásokból Egyéb Windows-alkalmazásokból, például Microsoft Wordből szúrhat be szöveget közvetlenül ebbe a szerkesztőbe, miközben annak a formázása megőrződik. Ehhez mindössze a webböngésző szokásos kivágási és beillesztési menüpontjait (vagy a Control-C és ControlV) billentyűkombinációkat kell használnia. Képek beszúrása Ha olyan képekkel rendelkezik, amelyek már valamely honlapon elérhetők, ezeket az "Kép beszúrása" gombbal beillesztheti. Táblázat beszúrása A szöveg elrendezéséhez használhatja az eszköztáron lévő "Táblázatok beszúrása" gombot. Hivatkozások beszúrása Új ugrópont létrehozásához először írja be a hivatkozáshoz szánt szöveget. Utána jelölje ki és kattintson az eszköztáron lévő Ugrópont gombra. Gépelje be a hivatkozás URL-jét, és kész! Emotikonok beszúrása Ezeknek a kis ikonoknak a szövegbe való beillesztéséhez kattintson az eszköztáron lévő, emotikont jelölő ikonra. A felbukkanó párbeszédablakból választhat az alábbi emotikonok közül. (Másik megoldásként egyszerűen beírhatja a megfelelő kódot (idézőjelek nélkül) a szövegbe, amely később, a szöveg megjelenítésekor átalakítva jelenik majd meg).
Szőgyényi Zita Mayer Péter
117
Pannon Egyetem
Az első mező a Kommunikáció helye. Ott a Hírfórum, Chat és más típusú fórumok helyezhetők el.
A
témákban
két
legördülő
sávot
láthatunk.
Ezeken
keresztül
készíthetünk
új
kurzustartalmakat. Az első legördülő menü a statikus forrásokat, míg a második a dinamikus tevékenységeket tartalmazza. Míg a „források” elsősorban a tanár által feltöltött különféle tananyagok elhelyezésére szolgálnak, addig a „tevékenységek” a résztvevők közötti (pl. tanárdiák, illetve diák-diák) kommunikációt tartalmazó feladatok gyűjteménye.
4.2.2. Források hozzáadása Címke beszúrása A címke egy, az adott témánál megjelenő szöveg. Használható alcímek beírására, rövid szöveges információk közlésére, vagy éppen egy grafikus elem (pl. egy elválasztó vonal
vagy kép)
beillesztésére.
Szöveges oldal létrehozása Egyszerű szöveges dokumentum hozzáadására szolgál. Egyszerű, szöveges dokumentum létrehozása formázási
viszonylag lehetőséggel.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
kevés Ez
a 118
Pannon Egyetem
legegyszerűbb, de egyben a legkönnyebb módja a tartalom feltöltésének. 1. Kapcsolja be a szerkesztő módot. 2. A Forrás hozzáadása menüből válassza ki a Szöveges oldal létrehozása opciót. 3. A képen látható szövegszerkesztő oldal jelenik meg. 4. Adjon címet a szövegnek.(Ez látható a kurzus tartalmában is.) 5. Röviden foglalja össze a szöveg tartalmát. 6. A szöveget írja a Szöveg mezőbe írja. Alapvető formázást az MS Wordben megszokott módon végezhet. 7. Ne felejtse el a képernyő alján menteni a változtatásokat.
Weboldal hozzáadása Egy weboldal létrehozása több formai lehetőséget ad, de HTML ismeretek szükségesek hozzá. Nemcsak egyszerű szöveges dokumentumot, hanem weboldalt is létrehozhatunk a Moodleban. A szöveg beírása után azt különféle módon formázhatjuk. A weboldal létrehozása ugyanolyan módon történik, mint a szöveges oldalé, de több formázási lehetősége van, valamint megadható, hogy a tananyag új ablakban jelenjen-e meg, illetve annak az ablaknak milyenek legyenek a tulajdonságai. 1. Kattintsunk a Weboldal keresése gombra, ami a Google oldalra irányít minket, vagy írjuk be a weboldal címét a Hely mezőbe. 2. Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. Azt is megadhatjuk, hogy a tananyag új ablakban nyíljon-e meg, illetve az új ablak milyen tulajdonságokkal rendelkezzen. 3. Mentsük a változtatásokat.
Kapcsolás állományhoz vagy honlaphoz Ezt az eszközt lehet használni tananyagok feltöltésére. Itt hozhat létre kapcsolódást egy másik honlaphoz, vagy a tananyaghoz, ha azt feltölti fájlban a Moodle szerverre. A már meglévő tananyag feltöltésére ad lehetőséget ez az opció. A meglévő (és a Szőgyényi Zita Mayer Péter
119
Pannon Egyetem
szerverre feltöltött) fájlokat itt lehet megosztani a diákokkal. Ezek a fájlok bármilyen típusúak lehetnek, bemutató, szöveg, táblázat, stb. Az interneten megtalálható honlapokhoz is adhatunk hivatkozást. A Név és a leírás megadása kötelező, valamint az állomány vagy honlap helyét is meghatározhatjuk, ha rákattintunk az Állomány kiválasztása vagy feltöltése gombra feltöltött anyag esetén. Honlapcím beszúrásához a Weboldal keresésével kell beilleszteni a kívánt honlap címét. Lépései: 1. Kattintsunk az állomány kiválasztása vagy feltöltése opcióra. Egy új ablakban megjelenik a szerveren lévő könyvtárrendszer. 2. Keressük meg a megfelelő fájlt, ha szükséges, töltsük fel azt a szerverre. 3. A fájllista jobb oldalán a Válasszon gombbal adhatjuk hozzá a kurzushoz a fájlt. 4.
Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. Azt is megadhatja, hogy a
tananyag új ablakban nyíljon-e meg, illetve az új ablak milyen tulajdonságokkal rendelkezzen. 5. Mentsük a változtatásokat. Tananyagok feltöltése Az állományok segítségével a kurzus tárhelyébe tölthetjük fel a
tananyagokat,
előadás
anyagokat,
és
bármilyen
segédanyagokat.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
120
Pannon Egyetem
Hasonlóan ahhoz, ahogyan a saját gépünkön
is
rendezzük
anyagainkat, a tananyagok későbbi átláthatósága miatt célszerű, ha mappákat
készítünk,
melyekbe
tesszük majd az anyagokat. Ezek a mappák
lehetnek
témakörök,
hetek, vagy bármilyen rendszerező elnevezés
(pl.
„prezentációk”,
„szemelvények”, stb.). Lépései a következők: 1. Mappa létrehozása gombra kattintunk 2. Beírjuk a nevét, Létrehozás gombra nyomunk A létrehozott mappákba ezek után elrendezhetjük a tananyagokat.
A tananyag feltöltésének lépései: 1. A mappába belelépünk 2. Egy állomány feltöltése gombra kattintunk 3. A Tallózás gombbal a számítógépről a saját anyagunkat kiválasztjuk, majd felmenthetjük ide az Állomány feltöltése gombbal.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
121
Pannon Egyetem
A tananyagok között nem csupán a feladatok, példák szerepelhetnek, hanem a Szakdolgozat készítésének a menetét is elhelyezhetjük ide, így a hallgatók ezt minden időben el tudják érni.
Könyvtár kijelzése Míg az előző eszköz egy-egy file vagy honlap megjelenítésére szolgál, ezzel a ponttal egy korábban már a szerveren létrehozott könyvtárra lehet hivatkozást elhelyezni. Ezáltal az egész mappa tartalmát mutathatja meg, és nem kell mindegyik fájlhoz hivatkozást létrehoznia. Nemcsak fájl adható hozzá a kurzushoz, hanem teljes könyvtár, könyvtárrendszer is. A diákok így a könyvtárban lévő összes fájlhoz hozzáférhetnek. 1. Válasszuk ki a kijelzendő könyvtárat. A szerverre feltöltött fájlok megfelelő rendezése, könyvtárakba rendszerezése szükséges az opció megfelelő használatához. 2. Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. 3. Mentsük a változásokat.
4.2.3. Fórum A
Moodle-ban
egymással
párhuzamosan több fórumot is létrehozhatunk
egy
tanfolyamon belül. A fórumok tetszőleges számú témát, és az egyes
témákhoz
számú Szőgyényi Zita Mayer Péter
tetszőleges hozzászólást 122
Pannon Egyetem
tartalmazhatnak. A fórum hozzászólásokat a feliratkozottak e-mailben is megkapják (amennyiben ezt nem tiltják le a fórum, illetve a hozzászólás beállításainál). Speciális fórum a kurzus, illetve a teljes weboldal hírfóruma. Erre minden érintett automatikusan felíratásra kerül, és beállítható, hogy ezen fórumok hozzászólásai automatikusan megjelenjenek a nyitó képernyőn. A hírfórumot célszerű felhasználni a kurzussal kapcsolatos alapinformációk közlésére (pl. időpontok változása, új esemény bejelentése, stb.). A fórumok beállítása: megadható, hogy a tanulók hozzászólhatnak-e az adott fórumhoz (a hírfórumhoz nem lehet hozzászólni), nyithatnak-e új témát, kívánjuk-e értékelni a hozzászólásaikat, illetve értékelhetik-e egymás hozzászólásait. Definiálható olyan fórum is, ahol minden hallgató 1 témát köteles megadni, a tanár a téma moderálását értékelheti. Különféle fórumfajták közül választhat: Egyszeri egyszerű megbeszélés - mindössze egyetlen téma, az egész egyetlen oldalon. Hasznos rövid, célratörő megbeszélések esetén. Kérdés--válasz fórum - Kérdés--válasz fórum esetén a tanulóknak álláspontjukat a többi tanuló üzenetének megtekintése előtt kell beküldeni. Az első üzenetet követően a tanulók megtekinthetik a többiek üzeneteit és válaszolhatnak rájuk. Ennek köszönhetően minden tanuló azonos eséllyel küldheti be első üzenetét, ami ösztönzi az eredeti és független gondolkodást. Mindenki egy vitatémát ad meg - Mindenki pontosan egy új megvitatandó témát küldhet (jóllehet, bárki válaszolhat rájuk). Ez akkor hasznos, ha azt szeretné, hogy minden egyes tanuló megbeszélést kezdeményezzen, mondjuk, a heti témával kapcsolatos véleményének közreadásával, és arra mindenki válaszol. Standard fórum általános használatra - olyan nyitott fórum, ahol bárki bármikor új témát kezdeményezhet. Ez a legjobb általános célú fórum.
4.2.6. Adatbázis A hallgatók egy adatbázisba feltölthetik prezentációjukat, feladataikat,
amelyeket
a
kurzus többi résztvevői is le tudnak tölteni, megnézhetik. Így
a
szakdolgozathoz
felhasznált szakirodalmakat, Szőgyényi Zita Mayer Péter
123
Pannon Egyetem
és az elkészített prezentációkat is feltölthetik. Az
új
adatbázis
létrehozása
során
beállíthatjuk
az
adatbázis
elérhetőségét,
megtekinthetőségét, valamint ha hallgatói csoportok vannak a kurzusban, akkor a csoportos adatbázis
feltöltését
is.
Miután a hallgatók feltöltötték a tananyagot akkor a kurzus többi résztvevőinek az anyagait is megnézhetik. Így le tudják menteni, és értékelni az adott dokumentumot.
4.2.7. Fogalomtár A fogalomtárral a Moodle- ban kategóriákba rendezett szavakhoz és kifejezésekhez rendelhetünk valamilyen, tetszőleges hosszúságú szöveges információt jelentést, definíciót, megjegyzést). Így rendkívül sokrétűen használható eszközről van szó, hiszen nem csak nyelvek tanulása esetén vannak új szavak, hanem a szakzsargont, a rövidítéseket is meg kell tanulni, illetve a diákokkal szerkesztetve hallgatói feladatot is kiadhatunk. Ezt a legegyszerűbb
a
fogalomtárral megtenni. A név és leírás megadása után Kategóriákba rendezhetjük a fogalmakat. Szőgyényi Zita Mayer Péter
124
Pannon Egyetem
4.2.8. Wiki A wiki közösen szerkesztett és írt internetes dokumentumot jelent. A wiki lap egy olyan internetes lap, amit a tanár és a diákok közösen hoznak létre, és töltenek fel tartalommal közvetlenül a böngészőn keresztül, anélkül, hogy HTML ismeretekre lenne szükségük.
Szőgyényi Zita Mayer Péter
125
Pannon Egyetem