Három ország tizenhárom csapata Oroszlányban

térségi tájoló

10.

VI. évfolyam, 5. szám

Három ország tizenhárom csapata Oroszlányban Már a reggeli regisztrációnál megkezdődött a verseny Oroszlányban, a Rákóczi Szövetség Millenniumi Alapítványa által immár tizenegyedik alkalommal megrendezett nemzetközi történelmi vetélkedőn, hiszen ekkor kellett leadni a három ország diákjainak írásbeli és rajzfeladatait, amelyeket előzetesen kaptak kidolgozásra. A „Fényben és árnyékban – Híres nők a magyar történelemben” címet viselő színvonalas megmérettetésen a helyi intézményeken kívül a tatai Református Gimnázium és a tatabányai Mikes Kelemen Gimnázium és Szakiskola tanulói vettek részt, míg a határon túli kapcsolatokat ápolván, jelen volt Szlovákiából Bátorkeszi, Léva, Nagykapos, Nagykér, Párkány és Vágsellye, valamint Romániából Székelyhíd fiataljainak együttese is. A tizenhárom csapat részvételével zajló vetélkedőn elsőként Rajnai Gábor polgármester köszöntötte a jelenlévőket, majd Nagy Csaba, a rendező civil szervezet elnöke nyitotta meg a versenyt, amelyen a dr. Török Endréné által összeállított feladatok megoldása során adhattak számot tudásukról a fiatalok. Az érdekes témát feldolgozó vetélkedés során a kérdések elsősorban a magyar történelem leghíresebb nőalakjaihoz kapcsolódtak, mint Aragóniai

Beatrix, Brunszvik Teréz, Erzsébet királyné, Lebstück Mária, Lorántffy Zsuzsanna, Mária Terézia, Szendrey Júlia, Szilágyi Erzsébet és Zrínyi Ilona. Életútjukat, törté-

nelmi szerepüket kellett megidézni, de a résztvevőknek előzetes tennivalóik is voltak, hiszen elbeszélést, vagy képzelt ripor-

Verseny a Költészet napján Az oroszlányi művelődési központ kamaraterme adott otthont a hagyományos költészetnapi vers- és prózamondó versenynek. A szervezők a kistérség általános- és középiskoláiból várták a gyerekeket, s az idei évben hét alsó tagozatos, tizenhárom felső tagozatos és két középiskolás diák állt a zsűri elé, melyet Bordi András a Magyar Rádió munkatársa elnökölt. A versenyen többek között Reményik

Sándor, Romhányi József, József Attila, Pósa Lajos, Petőfi Sándor, Mécs László, Tóth Árpád művei hangzottak el.

2009. MÁJUS

Mi lesz veled

2840 Oroszlány Rákóczi F. út 78. Tel.: 361-444

Vért?

Polgármester: Rajnai Gábor

Tények, adatok, környezetszenynyezésről, megbetegedésekről, ingatlanárakról, füstgázról és a társaság jövőjéről a 2-3-4. oldalon

2855 Bokod Hősök tere 6. Tel.: 490-151 tot, naplót kellett írniuk, illetve akvarellt vagy rajzot kellett készíteniük valamelyik nőalak egykori tartózkodási vagy lakóhelyéről. A rendezvény záró-értékelésekor a zsűri elnöke, dr. Radványi Lajos egyetemi docens méltatta a kiválóan felkészült diákok tudását, a felkészítők áldozatos munkáját, és külön gratulált a szervezőknek a nemzetközi program megvalósításáért. A versenyen első helyezést ért el a Pápai Református Gimnázium Tatai Kollégiuma (felkészítőjük Márkus Gábor), második lett a nagykaposi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (felkészítőjük Kis Berta Terézia), Díjazottak: Alsósok: Fintor Valentin (Ságvári Endre Általános Iskola) - felkészítő tanár: Domokos Józsefné, Oláh Roland (József Attila Általános Iskola) – felkészítő tanár: Czinder Józsefné, Konkoly Andor (Benedek Elek Általános Iskola) - felkészítő tanár: Bériné Bodó Éva. Felsősök: Bogyó Zsófia ( József Attila Általános Iskola) - felkészítő tanár: Dr.

Márkus Barnáné, Kempf Martina (Öveges József Általános Iskola, Szákszend) felkészítő tanár: Hirják Gáborné, Maklári Katalin (Általános Iskola, Kecskéd) – felkészítő tanár: Torma Ferencné. Középiskolások: 1. Nagy Roland (Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola) felkészítő tanár: Regenye Andrásné.

míg harmadik helyen az oroszlányi Lengyel József gimnázium (felkészítőjük Sáhóné Varga Katalin) csapata végzett. Az első három együttes a sok-sok ajándék mellett egyhetes táborozási lehetőséget is nyertek Sátoraljaújhelyre. Rákóczi Szövetség különdíjjal jutalmazta a székelyhídi Petőfi Sándor Líceum csapatát, a Beatrix Vendégház jutalmát pedig a helyi József Attila iskola diákjai vehették át. A program befejezéseként a jelenlévő vendégek, valamint a résztvevő iskolák képviselői koszorút helyeztek el a II. Rákóczi Ferenc szobornál.

A kistérség minden Kedves Lakóját sok szeretettel várja a felújított Oroszlányi Uszoda! 25X10m-es úszómedence, 14 személyes élménymedence, gyermekmedence, illóolajos finn szaunák, infraszauna, sókamra, szolárium, fitneszterem, masszázs, büfé várja kellemes környezetben a mozogni, pihenni, kikapcsolódni vágyókat. A szolgáltatások Üdülési csekkel, egészségpénztári tagsággal is igénybe vehetők. Nyugdíjas-, és diákkedvezmények! Cím: Oroszlány, Fő tér 4. Tel: 560-244 www.oroszlanyiuszoda.hu

Polgármester: Valter Alajos 2854 Dad Fő utca 21. Tel.: 470-025

Polgármester: Szücs Attiláné 2852 Kecskéd Vasút utca 105. Tel.: 478-244

Polgármester: Grúber Zoltán 2853 Kömlőd Szabadság u. 9. Tel.: 470-512

Polgármester: Kiss Ferenc 2856 Szákszend Száki utca 91. Tel.: 317-524

Szépül a kecskédi tó környezete Tomayer Béla az kecskédi horgász

egyesület elnöke fogadta a képviselő-testület tagjait a helyi horgásztó közösségi házában, hogy tájékoztatást adjon idei terveikről, illetve bemutassa azt az új szaletlit, melyből 6-8 darabot szeretnének elhelyezni a tavat körbeölelő sétány mellett a következő időszakban. Mint az elnök elmondta, sikeres évet zártak, hiszen tavaly közel negyven mázsa halat sikerült telepíteniük, elsősorban pontyot, amúrt és aranykárászt. A fogási naplók tanúsága szerint szerencsés évük volt a kecskédi pecásoknak, akik 38 mázsányit ki is fogtak a tóból. A rangsort a ponty vezeti, de csuka és süllő is akadt a horgokra rendesen. Ami az idei évet illeti, továbbra is elsődleges cél, hogy az egyesület tagsága rendezett környezetben hódolhasson szenvedélyének, ugyanakkor lehetőséget biztosítanak a helyi civil szervezeteknek, közösségeknek is rendezvényeik lebonyolításához - fogalmazott Tomayer Bála elnök – aki bemutatta az éppen a program idején leszállított szaletli mintapéldányát. Ebből többet is el szeretnének helyezni a sétány mentén, s mellette tűzrakó-bográcsozó helyeket kívánnak kialakítani, elősegítve a kilátogató családok és baráti társaságok kulturált kikapcsolódását. A szintén jelenlévő Grúber Zoltán polgármester azt hangsúlyozta, hogy jól döntöttek akkor, amikor anyagi támogatást szavaztak meg a horgászoknak, hiszen igen aktív, az önkormányzat tulajdonával kiválóan sáfárkodó közösséghez került a pénz, melynek tagjai nem csak a saját hobbijuk, hanem Kecskéd minden lakója érdekében hasznosítják a tavat és annak környezetét.

Polgármester: László Kálmán 2824 Várgesztes Arany J. u. 69. Tel.: 493-806

Polgármester: Menoni Gabriella TÉRSÉGI TÁJOLÓ • Közéleti havilap • Laptulajdonos: Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás Kiadó: Propaganda 17 Bt. • 2800 Tatabánya, Győri út 4/A. fszt. 3. • Főszerkesztő: Salamon Gyöngyi E-mail: [email protected] • 20/9611-833 • [email protected] • 20/3692-468 • Hirdetésfelvétel: 20/9611-833 Lapzárta: a hónap utolsó napja • Megjelenik havonta 10.000 példányban az oroszlányi kistérség nyolc településén. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy az olvasói leveleket, reflexiókat rövidített formában, szerkesztve közölje. Ezek az írások nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét. A meg nem rendelt anyagok és hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Anyagokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

2823 Vértessomló Rákóczi F. út 63. Tel.: 593-440

Polgármester: Hartdégen József

A Föld napja Szákszenden – összeállításunk a 8. oldalon

térségi tájoló

2.


Zsófi néni a hulladékégető mellett „lobbizott” VÉRT fórum volt Kecskéden

Grúber Zoltán polgármester szerint ez a

kérdésben. A vezérigazgató nem titkolta el azt a 122 milliárdot sem, amelyet az eltelt 11 év alatt különböző ütemekben pumpált az állam a társaságba, s mint elhangzott, a gazdaságtalan működés „eredményeként” az idei évben is legalább 10 milliárdos veszteséggel terveznek. Úgy, hogy az ország valamennyi fogyasztója, éljen Nyíregyházán, vagy Zalaegerszegen, az áram számlájában megfizeti azt a bizonyos 23 „szénfillért”, amelyből összességében idén kb. 8 milliárdnyi érkezik a cég büdzséjébe. Az immár egyáltalán nem sokismeretlenes egyenlet végén a több ezer embernek megélhetést biztosító társaság vezetője azt a kérdést is kimondta: vajon meddig segíthet a politika, s mikor érkezik el az a pont, amikortól az állam nem kívánja finanszírozni a veszteséges cég működését? Keleti György országgyűlési képviselő ezt úgy fogalmazta meg: „valljuk be, ha most itt ülne egy közgazdasági, egy környezetvédelmi szakember, vagy bárki más, mindannyian azt mondanák, hogy ezt az erőművet már régen be kellett volna zárni, mint ahogy a jobboldali kormányok ezt már többször tervezték is…” A fórumon elhangzottakból az is kiderült: az erőmű további működése, s az egyre súlyosbodó hulladékkezelési gondok szorosan összekapcsolódhatnak, annak ellenére, hogy a kísérleti együttégetést a lakossági nyomás hatására megszüntették. A Kecskéden is ismertetett adatok szerint soha, egyetlen károsanyag kibocsátása nem haladta meg a határértéket, sőt, mivel kevesebb szén égetésére került sor, csökkent a kiáramló széndioxid mennyisége, ráadásul a hulladék hőértéke magasabb, mint az itteni barnaszéné. A hőértékre vonatkozóan ez év júliusától életbe is lép az az uniós követelmény, miszerint a 6 MJ/kg feletti fűtőértékű hulladék nem kerülhet szilárd lerakóba, s szintén eddig az időpontig 48 lerakót kell bezárni hazánkban a 108-ból, mivel nem felelnek meg az EU-s előírásoknak. Ugyanakkor Magyarországon évente 10 millió tonna

Röviden ….. -Immár 14. alkalommal került sor a közelmúltban, az oroszlányi Brunszvik óvodásokért alapítvány jótékonysági báljára, ahol együtt mulattak szülők és nevelők a nemes cél érdekében, hogy az intézmény szűkös forrásait kiegészítsék a jótékony adományokkal. A rendezvényt, a hagyományoknak megfelelően az óvónők műsora színesítette, ami igencsak emelte az est hangulatát.

Olyannyira csekély lakossági érdeklődés kísérte a Vértesi Erőmű Zrt. Kecskéden tartott fórumát, hogy a térség országgyűlési képviselője, polgármesterei, képviselői, a társaság szakemberei összességében nagyobb számban voltak jelen, mint a helyi állampolgárok. rendkívül kedvező időjárásnak tudható be, amikor szabadidejük nagy részét már a kertekben töltik az emberek, ám a község első embere dr. Szabó Páltól arra is ígéretet kapott, hogy igény szerint egy későbbi időpontban ismét ellátogatnak a településre. Pedig az elnök-vezérigazgató előadásában kifejezetten olyan témaköröket is részletesen kifejtett, melyeket korábban épp a kecskédiek firtattak. Így az erőmű-bánya vertikum működésének ismertetése mellett kitért a zagytéri védelem kiépítésének jelenlegi állapotára is, amely az idei esztendő első félévére tervezett újabb 500 méter megvalósításával összességében eléri a 3.400 folyómétert. A településen élők részéről az elmúlt években az is megfogalmazódott, hogy a zagytér közelsége miatt jelentős radioaktív háttérsugárzásnak vannak kitéve, így a vezérigazgató az ezzel kapcsolatos adatokat is ismertette. Az idei mérési eredményekből kiderült, hogy bár a zagytér közvetlen közelében mért gammasugárzás a legmagasabb, az is éppen hogy meghaladja a figyelmeztető szint felét, Kecskéden pedig némileg alacsonyabb értékeket regisztráltak, mint a megye egyéb településein. Dr. Szabó Pál szerint a daganatos halálozási mutatók sem támasztják alá a félelmeket, hiszen a statisztika azt mutatja, hogy az oroszlányi kistérségben 2004-től csökkent az ilyen típusú megbetegedésben elhunytak száma. Az tény, hogy az erőműi tevékenység kellemetlen velejárója a zagytér működtetése, de mindent megtesznek a porzásmentesítés és a rekultiváció érdekében – hangzott el az előadás során, s az is, hogy ez utóbbi teljes egészében történő megvalósítása 3-5 milliárd forint közötti összegre tehető. A leginkább Kecskédet és Környét terhelő porkibocsátás enyhítésére faháncsot, fakérget alkalmaznak, amely megakadályozza a talaj felső rétegének kiszáradását, emellett pedig táplálja a növényzetet, hétfőtől pedig a szüneteltetett zagykazetták tetején szórófejes locsolással kívánják megelőzni a porzást. Az elhangzottakat láthatóan megnyugvással konstatálták a jelenlévők, amit később Beke László, Környe polgármestere így fogalmazott meg: „Örül, hogy a korábban és most felvetett kérdésekre, problémákra nemcsak szavakban, de tettekben is válasz születik.” Az immár 60 éve működő VÉRT gazdasági helyzetébe is bepillantást nyerhettek azok, akik eddig kevésbé voltak tájékozottak a


hulladék keletkezik, s az éves mennyiségi növekedés üteme eléri a 2 százalékot. Mint elhangzott, a magyar kormány uniós támogatással hat regionális hulladékválogató, előkészítő, égető felépítését tervezi, egyenként körülbelül 100-200 ezer tonna éves kapacitással. A Dunántúlon egy, legfeljebb két ilyen telep kaphat működési engedélyt, s az a térség, amely megvalósíthatja a beruházást, csak nyerhet, hiszen csökken a hulladékkezelés költsége, olcsóvá válik a távhőszolgáltatás, s új munkahelyek jöhetnek létre. Az oroszlányi kistérség esetében pedig kirajzolódhatna a VÉRT egy új, biztonságos jövőképe… A vezérigazgató által elmondottak láthatóan elgondolkodtatták a jelenlévőket, s kifogást csupán a korábbi hónapok, évek meglehetősen hiányos tájékoztatása miatt fogalmaztak meg, amely szerepet játszhatott a különböző rémhírek terjedésében, s végső soron abban is, hogy a közakarat elérte a hulladék kísérleti együttégetésének megszüntetését. Ám – mint elhangzott – elégedetten tapasztalják a kommunikációt érintő jelentős javulást. A fórum egyik utolsó hozzászólójaként a nyolcvan esztendős Erdők Károlyné fogalmazta meg gondolatait, amely a mögötte álló évtizedek során felgyülemlett valamennyi bölcsességét tükrözte, s melyeket az érdeklődők hangos egyetértéssel fogadtak. Zsófi néni szerint nem azon kellene vitatkozni, hogy megszűnjön-e az erőmű, vagy sem, hanem a megoldáson. Az idős asszony azt a 60 évvel ezelőtti időszakot is felidézte, amikor még színvonal volt, ha valaki ott dolgozhatott, s véleménye szerint a hulladékkezeléssel sem lenne probléma, ha nem termelnénk annyi szemetet, ha például a tejet és konzervet sem dobozban, hanem üvegben árulnák. A nyugdíjas pedagógus végül így summázott: „Azt a szemetet pedig, amiből energia nyerhető, el kell égetni. Tessék az erőmű mellé szemétégetőt építeni, s energiát termelni!”

-Kedvességével, fülbemászó slágereivel és kiváló előadásával minden korosztálynak maradandó élményt szerzett Szandi, aki az oroszlányi Bányász Klub vendégeként lépett színpadra Húsvét hétfőn, de volt ott játszóház, szöszmötölő, nyuszisimogatás, valamint pónis lovaskocsizás és az értékes nyereményeket rejtő húsvéti tombola, tehát minden, ami emlékezetessé tette a kicsiknek az ünnepnapot. -A turbófeltöltőket gyártó amerikai BorgWarner csoport oroszlányi gyárában négynapos munkahetet vezettek be, ezzel 560 ember állását tudják megőrizni. -Budapesten rendezték meg a XXII. Masters Országos Súlyemelő Bajnokságot. A versenyen a több mint 100 induló között ott volt Huszka Mihály is, aki Oroszlány színeiben ismét kiválóan teljesített! A 94 kg-osok súlycsoportjában, a 76 éves örökifjú versenyző minden fogásnemben új magyar MASTERS rekordot állított fel. -Már harmadik alkalommal szerveztek segélykoncertet Diósi Laura gyógyulásáért az oroszlányi katolikus templomban. Mint arról már korábban beszámoltunk, az oxigénhiánnyal született mozgássérült kislánynak 5 millió forintra lenne szüksége az első őssejt-kezeléshez, de látványos javulást csak 2-3 kúra eredményez. -Közel hatvan fellépőt köszöntött Kertész Ágnes főszervező a nyolcadik alkalommal megrendezett térségi cigány szavalóversenyen az oroszlányi Benedek Elek iskolában. A város iskolái és óvodái mellett Tatabányáról, Kömlődről és Tárkányból érkeztek fiatal versmondók a megmérettetésre.

térségi tájoló

9.

Orvhorgászok az oroszlányi Alsó-tónál Tavaly nyáron vehették birtokba a város lakói az oroszlányi Alsó-tavat, melynek rehabilitációs munkái mintegy 61,1 millió forintba kerültek. A beruházás során a munkások 35 ezer köbméter iszapot távolítottak el a mederből, és 3500 tonna zúzott kő beépítésével megerősítették a kritikus részeket, rendbe rakták a szigetek növényzetét, illetve felújításra kerültek a meder technikai műtárgyai. Az azóta eltelt időben megalakult a Táv-hal horgászegye-

sület, melynek immár több mint hatvan tagja van, azonban mint azt Szántai Gyula egyesületi elnök elmondta, az utóbbi időben sokkal többen horgásznak a partokon, mint ahány engedélyt kiadtak, azaz orvhorgászok lepték el a területet. Tavaly már telepítettek hét mázsa pontyot és amúrt a vízbe, majd áprilisban megint ugyanennyit, a közösség vezetése azonban nem tűrheti, hogy a tagdíjfizetők elől mások fogják ki a halakat. A közeljövőben táblák figyelmez-

Új tűzoltóautó érkezhet Zsúfolt esztendő áll az oroszlányi tűzoltók mögött, hiszen az év 365 napján összességében 210 esetben érkezett a lánglovagokhoz riasztás, a legtöbb, 114 alkalommal tűzesethez, míg 79-szer műszaki mentéshez kértek segítséget. A legjelentősebb tűzesetek közül az oroszlányiak mellett „jutott” Dadra, Bokodra, s Majkra is, míg a tűzoltók számára talán a legemlékezetesebb a december elején, a Nyíresdűlőben égő hétvégi házak és gépjárművek voltak, hiszen a területen nincs kiépítve tűzcsaphálózat, s a megközelítést nemcsak nehezítették, de időnként majdnem lehetetlenné is tették a szűk és rossz minőségű utak. A köztestület közgyűlésén, melyen Rajnai Gábor, Oroszlány polgármestere is részt vett, Busa János tűzoltóparancsnok a műszaki mentések közül a 2008 januárjában, a Vértesi

Negyvenhatodik év a színpadon Több száz hazai és külföldi fellépés, fesztivál- és nívódíjak, elismerések sokasága, s nem utolsó sorban 45 év a színpadon. Mindezekre nem kis büszkeséggel emlékeztetett Eck Márton a kecskédi Néptánc Egyesület elnöke a közösség 46. évadnyitó közgyűlésén, melyen szó esett az elmúlt évről is. Mint arról az elnök beszámolt, stabil anyagi helyzetüknek köszönhetően sikeres évet tudhatnak maguk mögött a helyi hagyományőrzők, amiben komoly szerepe van az önkormányzat támo-

tetik majd a tilosban pecázókat, de Szántai Gyula felvette a kapcsolatot a helyi rendőrséggel és polgárőrséggel is, így a „zavarosban horgászók” mostantól szabálysértési feljelentésre számíthatnak terménylopás (a lopás speciális alakzata) miatt. Az elnök azt is elmondta, a Szolgáltató Zrt. központjában továbbra is várják mindazok jelentkezését, akik tagjai szeretnének lenni az egyesületnek.

Erőmű Zrt. zagyterén történt halálos balesetet emelte ki, majd ugyanebben a hóban a második bankautomata kiemelését a Majki középső tóból. Összességében a legtöbb, 185 riasztás Oroszlányból és külterületéből érkezett, míg Bokodra 19, Dadra 2, Kecskédre 4 alkalommal kellett vonulniuk. Az esetek súlyosságát jelzi, hogy 198 alkalommal I-es fokozatú, tízszer I. kiemelt, míg kétszer II. kiemelt beavatkozásra került sor, melyekhez 8 alkalommal nyújtottak segítséget a tatabányai tűzoltók, s egy felhőszakadás alkalmával a kecskédi önkéntesek is közreműködtek. Az ülésen az is kiderült, hogy az oroszlányi tűzoltóság a már meglévő tűzoltófecskendő mellett, 2007-ben is nyújtott be pályázatot, s az autó megérkezését a 2011-es esztendőre várták, ám több nyertes szervezet a biztosítandó önrész hiányában visszalépett. Így – bár még hivatalos értesítés nem érkezett – úgy tudni, hogy az oroszlányi pályázat is befutó lehet, amennyiben az önkormányzat biztosítja a szükséges önerő összegét.

gatásának is. Ugyanakkor folyamatosan kutatják a pályázati lehetőségeket, s a Nemzeti Civil Alaptól sikerült 280 ezer forintot nyerniük. Az együttes - melyben mintegy 450-en fordultak meg az elmúlt évtizedekben – 2008-ban CD-n is megörökítette repertoárját, gondoskodva a sváb hagyományok továbbörökítéséről. A felnőtt és ifjúsági csoport fellépett többek között Oroszlányban, Környén, Kömlődön, Tatabányán, de bemutatták tudásukat Siófokon és Nagymaroson is. Eck márton a közgyűlésen sajnálattal szólt arról, hogy gond van az utánpótlással, mivel a fiatalokat nem vonzza őseik tánca, s ebben az ügyben mindenképpen ke-

resni kell a megoldás lehetőségeit. A Néptánc Egyesületnek jelenleg öt csoportja működik 92 táncossal, amit zenei kíséretként egy duó egészít ki. A közgyűlésen résztvevő Grúber Zoltán polgármester is elismerően szólt a közösség munkájáról, s arra emlékeztetett, hogy a kecskédiek a kis faluból elindulva dicsőséget szereztek, öregbítették a település hírnevét belföldön és külhonban egyaránt, s a továbbiakban is számíthatnak az önkormányzat támogatására, amire már a közeljövőben szükségük lesz a táncosoknak, hiszen júliusban egy hetes turnéra indulnak testvértelepülésükre, a németországi Biedenkopfba.

8.

térségi tájoló


A környezetet szépítették a Föld napja alkalmából 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Magyarországon 1990. óta rendezik meg. BOKOD/ Papírgyűjtéssel vette kezdetét a bokodi általános iskola természettudományi hetének programsorozata. A hagyományos rendezvényen a tanulás mellett a környezetvédelem kapott most különös hangsúlyt, a diákok több kiránduláson is részt vettek, a Föld Napján pedig a vendéglátók mellett szárligeti, dadi, szákszendi, környei, kecskédi és pusztavámi gyerekek ültek asztalhoz a Vértesi Iskolaszövetség természettudományos vetélkedőjén. Mint azt Siposné Tőzsér Judit tagintézmény-vezető elmondta, Major Adrienn kolléganőjével több újdonsággal készültek a kérdések összeállításakor, így a délután folyamán komoly szerepet kapott a digitális interaktív tábla, de játékos kísérletek is szerepeltek a feladatok között, elsősorban a földrajz, a biológia, illetve a matematika tárgyköreiből. A csapatoknak többek között a háztartásban megtalálható eszközökből kellett iránytűt, lufirakétát készíteniük, lebegő pillangót barkácsolniuk, s mind az a végelszámoláskor kiderült, mindez a bokodiaknak sikerült a legjobban, akik Dad és Környe előtt megnyerték a vetélkedőt. KECSKÉD/ Április 22-én már a reggeli órákban elkezdődött az a program, amellyel a kecskédi iskolában megemlékeztek a Föld napjáról. Az iskolarádióban felolvasott szöveg felhívta a tanulók figyelmét a környezetvédelem fontosságára, e nap jelentőségére. Míg az elmúlt években játékos feladatokat, totókat töltöttek ki a gyerekek növényekről, állatokról és a Földről, addig idén először egy világ körüli utazás első állomásaként Afrikába „utazhattak” a felső tagozatos diákok, ugyanis a diákönkormányzat szervezésében afrikai

teaházban ismerkedhettek e földrész jellemzőivel, ételeivel, italaival. A tanteremben kialakított sivatag és őserdő remek hangulatot teremtett a résztvevők számára. A szervezők előző nap sok képpel, díszlettel, növénnyel dekorálták a program helyszínét. A belépőt Afrika térképe fogadta, majd az afrikai zene mellett különleges ízű teák és egy kis ropogtatnivaló várta a diákokat. A program zárásaként a gyerekek által kedvelt asztalifoci-bajnokságon mérték össze ügyességüket a jelentkezők. A következő évben egy másik kontinens hasonló jellegű bemutatásával szeretnék folytatni a szervezők az idei évben megkezdett kecskédi programot. SZÁKSZEND/ Sok köbméter szemetet szedtek össze Szákszenden, ahol László Kálmán polgármester állt a kezdeményezés élére. Megtörtént a külső utak hulladékmentesítése, s a Föld napján az önkéntesek minden erejüket a település belterületére koncentrálhatták. Már koradélelőtt elindultak a sportkör, a nyugdíjas klub tagjai, az iskola diákjai és a községháza dolgozói, hogy a szemétszedés mellett növényekkel tegyék otthonosabbá a közterületeket. Voltak, akik virágokat ajánlottak, fel, s olyanok is, akik saját portájuk előtt vágták a füvet, virágosítottak. A Föld Napjára teljesen megújult a Kiskuckó óvoda játszóudvara is, elsősorban a szülői közösség munkájának köszönhetően, melynek tagjai festettek, mázoltak, ültettek, parkot rendeztek, kertészkedtek, illetve javították a játékokat, hogy a jó idő beköszöntével minél jobban érezzék magukat az apróságok a kulturált környezetben. KÖMLŐD/ „1 gyerek, 1 palánta” – ez a mottója évek óta a kömlődi óvoda Föld napi akciójának, amikor minden gyermek az intézménybe egy-egy virágpalántával érkezik, melyeket közösen ültetnek el az udvaron és a virágládákban. Így történt ez idén is, ám az ötletet Kiss Ferenc úgymond „megfejelte”. A község polgármestere egy néprajzi előadáson úgy hallotta, hogy a régi hagyományok szerint leánygyermek születésekor al-

mafát ültettek őseink, míg a fiú érkezését körtefa ültetésével ünnepelték. A hallottak szöget ütöttek a fejében, s úgy döntött, ha kicsit módosítva is, de meghonosítja Kömlődön a hagyományt, visszamenően is. Egy alapítványon keresztül – a képviselőtestület jóváhagyásával – az önkormányzatnak sikerült kedvező áron megvásárolni a platán, kotányos- és vöröstölgy facsemetéket, így a község rendezvényterén számos szülő, s apróság várta, hogy elültethesse a „saját” fáját. Összesen 88 facsemete került földbe, jelezve, hogy 2009 áprilisának végén ennyi óvodáskorú, vagy annál fiatalabb gyermek él Kömlődön. Természetesen minden fa amolyan „csemete megjelölést” kapott, hirdetve a hozzá kapcsolódó gyermek-gazda nevét. Mint Kiss Ferenc polgármester elmondta, bízik benne, hogy nemcsak most jelentek meg szép számmal a szülők, nagyszülők és gyerekek, de a fák nevelkedését is gondozón ügyelik, s hogy a most még egészen pici névadók hosszú évek múlva felnőttként büszkén mutatnak majd rá egy-egy fára gyermekeikkel arra sétálva: ez az én platánom, tölgyem… A község első embere szerint a hagyományteremtéssel nemcsak a községhez való kötődést kívánják erősíteni, abban is reménykednek, hogy ily módon a fiatalabb generációkban is sikerül elültetni a természet szeretetének és óvásának magvait. A faültetés tehát folytatódik, hiszen a tervek szerint mostantól minden évben annyi facsemetével bővül az elültetett sor, ahány baba születik az adott esztendőben. S minthogy Kömlőd címerében a gesztenyefa is megtalálható, a polgármester ígérete szerint azok pótlására is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni. VÁRGESZTES/ Várgesztesen egy igazi lokálpatrióta, Almási István várta a falu lakóit, mindazokat akiknek fontos lakóhely és a környék tisztasága, illetve élhetőbb, szebb környezetet szeretnének maguk körül tudni. A szervező hulladékgyűjtésre hívó szava nem maradt hatástalan, hiszen kilenc órára már

több mint húszan gyűltek össze a faluháznál, de a horgásztó körül is serénykedtek a helyi pecások. A hulladékgyűjtést több csoportban végezték, s nem csak a település belterületét, az óvoda-iskola udvarát tették rendbe, hanem a horgásztó, a bevezető út és az erdő egy részét is megtisztították. A munkát követően a faluházba várták a résztvevőket, ahol az asszonyok időközben elkészítették a lilahagymás zsíroskenyér szeletek tucatjait, hogy ezzel fogadják a szemétgyűjtésben megfáradt polgárokat. VÉRTESSOMLÓ/ Közel nyolc és félezer kiló papírt gyűjtöttek össze a somlói diákok, így komoly fedezetét teremtették meg tavaszi kirándulásaiknak. Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal szinte megszállják a talicskát toló, zsákokat és dobozokat cipelő diákok Vértessomló utcáit, s mára az is természetes, hogy a családok felkészülten, a papír hulladékot összekészítve várják a gyerekeket, sőt, a feleslegessé vált kötegeket többen utánfutóval szállítják az általános iskola udvarára. A hulladékgyűjtésből származó bevételt iskolai kirándulásra fordítják, s mint Hartdégenné Rieder Éva intézményvezető elmondta, idén az alsósoknak a fővárosi Állatkert, míg a felsősöknek a Da Vinchi kiállítás, illetve a Természettudományi Múzeum az úticél. Persze a költségek fedezésére biztosan nem lesz elegendő a most összegyűjtött pénz, számítanak még az adózók által felajánlott 1 százalékos támogatásra, s az iskola báli bevételére is. Végül, mint kiderült, pontosan 8.437 kg papír került teherautókra. Az alsó tagozatosok versenyét a 3. osztályosok nyerték fejenként 93,4 kilogrammal. A felsősöknél 75,6 kg-os átlag is elegendő volt a győzelemhez, s ez a hatodikosoknak sikerült.

A cikkek, beszámolók alkalmával készített képriportjainkat folyamatosan megtekinthetik és letölthetik a www.oroszlany.hupont.hu weboldalról


térségi tájoló

3.

Mint a bokodi tóba egy csepp tinta Hiába hangzott el a Vértesi Erőmű hulladékégetésével kapcsolatban a legutóbbi oroszlányi közmeghallgatáson, hogy minden mért kibocsátási határértéket betartott a társaság, hogy a dioxin csak 20%-a a megengedettnek, ez nem nyugtatta meg a jelenlévők egy részét, pedig alaptalanok a félelmek – tájékoztatott Juhász Sándor, a Vért projektigazgatója. Mint arra talán sokan emlékeznek, 2005 januárjában hivatalosan is felavatták a Vértesi Erőmű kéntelenítőjét, ezzel a társaságnál 20,4 milliárd forint értékű élettartam-meghosszabbító és környezetvédelmi beruházási program zárult le – mondja a szakember. Nagy volt a tét, hiszen akkortól az uniós direktíva szerint, még bírság kiszabása mellett sem haladhatta meg a füstgáz emissziója a szigorú határértékeket. A normákat azóta is tartani tudja a cég, ami azt jelenti, hogy a dioxin esetében rendre 0,02 nanogrammot mértek, szemben a 0,1-es engedélyezett kibocsátással. Egyébként dioxinértéket csak a hulladékégetésnél írnak elő a jogszabályok, de szén, biomassza, olaj, stb. égetése során nincs a dioxin mérésére előírás. Ez a dioxin ügy nagyon érdekes fordulatot vett esetünkben, hiszen a közbeszédben mint valami mumus jelenik meg, pedig nap mint nap találkozunk ezzel a szénhidrogénnel – meséli a projektigazgató. Bizonyára sokan szoktak grillezni a szabadban, s ott bizony a faszén elégetésével sokkal több dioxin szabadul fel, amit ráadásul az elkészített étellel rögtön el is fogyasztunk. Minden égés során keletkezik dioxin, s az is igaz, hogy ez lerakódik a szervezetben, csak az nem mindegy, milyen mennyiségben. 2000ben, az új évezred tiszteletére Londonban nagyszabású tűzijátékot rendeztek, ami közben anynyi dioxin szabadult fel, mint amennyi egy hulladékégetőből egy teljes év során kikerül a levegőbe. Nem szabad lebecsülni a dioxin veszélyét, de nem is lenne szabad túldimenzionálni. A dioxin vagy ahogy hoszabb tudományos

Növekszik a megyében a születéskor várható élettartam néven nevezzük poliklór-dibenzodioxin alapvetően klórtartalmú tüzelőanyagokból tudna keletkezni, ezeket kell korlátozni pl. ne égessünk PVC-t. Az erőmű károsanyag kibocsátását úgy tudnám legjobban érzékeltetni, mintha tintát cseppentenénk a bokodi tóba, majd figyelnénk, mennyire kékül be a víz – mondja Juhász. Napjainkban – az ígéretnek megfelelően - nincs hulladék a társaság telephelyén, s csak biomaszszával (energetikailag hasznosítható növények, melléktermékek, növényi hulladékok) való együttégetés folyik. A környéken élők által is nap mint nap látott tisztított füstgáz tulajdonképpen felhevített (80-85 fokos), alacsony mértékben szennyezett levegő, amely döntően nitrogént, oxigént és vízgőzt tartalmaz, és ezek mellett van jelen – bőven a határérték alatt – a széndioxid, a nitrogén oxid, a szénmonoxid, a dioxin és a furán. A mérések során olyan extrém eset is előfordult, hogy a kizárólagos széntüzelés mellett magasabb károsanyag értékek jelentkeztek, mint amikor válogatott és előkészített hulladékkal keverték azt össze. Az igazgató szólt arról is, hogy a berendezések karbantartása, javítása, átvizsgálása, vagy üzemzavar esetén szükségessé válik az úgynevezett megkerülő rendszer bekapcsolása, azaz a füstgáz ilyenkor a régi kéményen keresztül távozik, azonban ennek is szigorú szabályai vannak: időtartama nem haladhatja meg az évi 200 órát, és minimál terhelésnél történik, általában az éjszakai órákban, hogy ne zavarják a lakosságot. Legközelebb egyébként májusban kerül sor ilyen egy hetes leállásra, amit összekötnek a város fűtési rendszerének karbantartásával - nyilatkozta Juhász Sándor projektigazgató.

Ön milyen feltételekkel és kondíciókkal járulna hozzá, hogy nem veszélyes hulladékot égessenek a Vértesi Erőműben?

Válasz 1. Csak akkor, ha azt ellenőrzött körülmények között teszik, és nem szennyezik a környezetet 2. Csak akkor, ha az égetés következtében tartósan alacsony marad a városi távfűtés és szemétszállítás díja 3. Csak abban az esetben, ha az előzőekben felsoroltak mellett megmaradnak a munkahelyek is, és a bánya is tovább üzemelhet 4. Inkább kifizetem a többszörös szemétszállítási díjat, és többet fizetek a távhőért, de az erőműben ne égessenek hulladékot és vigyék máshová a szemetet 5. A városnak alternatív lehetőségeket kellene felkutatnia a szemét elhelyezésére és a távhőszolgáltatás kiváltására még akkor is, ha ez átmeneti hátrányokkal járna, és többet kellene fizetni 6. Szóba sem jöhet a hulladékégetés Oroszlányban Összesen:

a www.oroszlany.hu szavazása

Szavazat

Százalék

96

41.558%

42

18.181%

39

16.883%

2

0.8658%

10 42

4.3290% 18.181%

231

100%

Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön az országos átlagnál jóval többen halnak meg légzőszervi betegségekben, mint a nyugati határvidéken. A közép-dunántúli régió – benne megyénkkel – a légzőrendszer betegségei által okozott halálozási listán a hét régió viszonylatában az ötödik helyen áll. Csak a közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli régióban kedvezőbb a helyzet. Az anyagban - mely a statisztikai hivatal adatai alapján március végén készült – tehát a légzőszervi betegségekről volt szó, s most vizsgáljuk meg a megye demográfiai helyzetét, az életkor alakulását, illetve a rákos megbetegedések előfordulását, halálozási statisztikáját 2001-2007. között. Népegészségügyi tevékenység szempontjából kiemelt jelentőségű tényező a halálozás alakulása. A lakosságszámra a természetes fogyás jellemző. A természetes fogyás mértéke évről évre növekszik. Míg 2001-ben 3130, addig 2007ben 3522 volt. A 65 év feletti lakosság száma és %-os aránya növekvő tendenciájú, 10,34%-ról 11,88%-ra a férfiak és 15,67%-ról 18,69%-ra a nők körében. Kedvezőbben alakult az öregedési index az országoshoz viszonyítva, azaz az öregek és a gyerekek részarányának hányadosa 2007-ben országosan 107,6%, KomáromEsztergom megyében 101,3%. A születéskor várható átlagos élettartam megyénkben emelkedést mutat. 2001-ben a férfiak várható élettartama 67,9 év volt, 2007-ben 68,81. Ugyanezen mutatók a nőknél: 76,2 és 76,35. A Közép-Dunántúli Régióban a főbb halálokok összetételében és fontossági sorrendjében nem történt kiugró változás az elmúlt évekhez képest. 2007-ben a férfiak közül keringési rendszer betegségében haláloztak el a legtöbben (44%), ezt követte a daganatos megbetegedés (27%), illetve az emésztőrendszeri betegség (10%). A nőknél a keringési rendszer betegsége (53%) vezet, amit a daganatos követ (23%).

térségi tájoló

4.

Nem csökkennek az ingatlanárak Oroszlányban

eladók az árakkal, hiszen sokan vásárláskor nagyobb hitelt vettek fel a szükségesnél, s annak tőketartalmát már maga a lakás sem fedezi. A település több bank sze-


A magyar kormány az országban hat új regionális hulladékégető felépítésének engedélyezését tervezi. Ön hozzájárulna, hogy az egyik a Vértesi Erőmű telephelyén épüljön? Válasz 1. Szó sem lehet róla 2. Csak abban az esetben, ha széles körű egyeztetés és felvilágosítás előzi meg 3. Az EU-s emissziós normák betartása esetén támogatnám 4. Ha Oroszlány jövője a tét, mindenképpen 5. Nem tudok dönteni, nincsen elég információm Összesen:

Szavazat 19

Százalék 13.970%

11

8.0882%

31

22.794%

69

50.735%

6 136

4.4117% 100%

a www.oroszlany.hu szavazásának állása 04.18-án

Nem csökkent az ingatlankínálat a gazdasági válság hatására Oroszlányban, de áll a piac, és az árak sem kezdtek el zuhanni – tudtuk meg a város egyik ingatlanforgalmazó irodájának vezetőjétől. Csak ennél a cégnél mintegy kétszáz lakás és ház van a kínálati listán, de – mint azt a szakember elmondta – ezek közül talán húsz az, amit igazán el akarnak adni, a többivel – legalábbis az árak alapján – kivárnak. A bányászvárosban a 70-es években épült családi házakat 15 millió körül árazták be az eladók, s ebből nem szívesen engednek, ahogyan a tömblakások sem lettek olcsóbbak, 5-8 millió forint között lehet ilyet vásárolni. Ezzel kapcsolatban az irodavezető elmondta azt is, hogy nem is nagyon tudnak lejjebb menni az

rint magas kockázati besorolású, az ingatlanok túl vannak terhelve hitellel, s bizony ma már van olyan pénzintézet, amelyik nem nyújt kölcsönt oroszlányi kérelmezőnek. A város Borbála-telepi területén kiegyensúlyozott a házak kínálata, s az elmúlt három évben stagnálnak az árak, ugyanakkor nem jött be az az ingatlanos várakozás, hogy a válság hatására a családok eladják lakásaikat és összeköltöznek egy családi házba, hogy így lejjebb srófolják a közüzemi költségeket, és közös fedél alatt csökkentsék a válság negatív hatásait. Áll tehát a piac, s ez annyira igaz, hogy van olyan ingatlanforgalmazó cég, amelynél utoljára tavaly októberben köttetett üzlet.

Ön szerint az erőmű kéményéből felszálló füstgázt évente hány napon fújja a szél Oroszlány fölé? Válasz 1. Szinte minden nap 2. Több mint 150 napon 3. Több mint 100 napon 4. Több mint 50 napon 5. Kevesebb mint 50 napon 6. Csak nagyon ritkán Összesen:

a www.oroszlany.hu szavazása

Merre tovább?

Szavazat 57 21 18 11 91 60 258

Százalék 22.093% 8.1395% 6.9767% 4.2635% 35.271% 23.255% 100%

Ilyen irányba terjedt a füstgáz

Dadot is felkereste a püspök Január 30-án ismert országos és Veszprém megyei közéleti személyiségek előtt, Pápán szentelték fel dr. Steinbach Józsefet, a Dunántúli Református Egyházkerület új püspökét, aki dr. Márkus Mihályt váltotta a püspöki székben. Az új egyházi vezető akkor azt hangsúlyozta, hogy elengedhetetlennek tartja a pásztori munkát, s azt ígérte, hogy törekedni fog a személyes kapcsolattartásra, túl az ünnepi alkalmakon is. A jelek szerint a püspök valóban fontosnak tartja a személyes kontaktust, hiszen március utolsó napján megyénkben végigjárta az egyházi fenntartású intézményeket, iskolákat. Reggel Esztergomban kezdett, majd felkereste többek között Tatát, s koraeste érkezett utolsó állomására, Dadra, ahol Szücs Attiláné polgármester mellett Kovács Tamás lelkész, Kun Katalin iskolaigazgató, s

A térképen az látható, hogy a megfigyelt hónapban mely irányba, hány napot terjedt az erőmű füstgáza. Az adatok nem tudományos alapossággal és tematikával lettek felvéve, hanem naponta többszöri megfigyeléssel és fotók készítésével, azonban azt gondoljuk, arra mindenképpen alkalmasak, hogy tájékoztassák olvasóinkat.

Ahol mindent megtalál! fotók, hírek, információk www.oroszlany.hu euró/megawattóra a cég vesztesége, ami összességében 10 milliárdos deficitet jelent az idei esztendőre. Megoldás lehet a mostani helyzet konzerválása, azonban a kazánok és a technológia toldozgatása csak ideig óráig biztosítaná az amúgy is rendkívül drágán előállított villamos energia piacképességét. Folytak kísérletek a hulladék együttégetéssel is, ez azonban lakossági nyomásra abbamaradt. Az idő

pedig sürget, hiszen az erőmű esetleges bezárása gazdasági, demográfiai és szociális katasztrófával fenyegeti az oroszlányi térséget.

Dr. Szabó Pál elnök vezérigaz-

gató szerint a megoldás egy korszerű, új hulladékégető lenne. Ennek fogadására megvan mind a területi-technikai, mind a humán erőforrás háttér.

7.

Életműdíjat kapott a védőnő Pro familiis (a családokért) díjjal tüntették ki március közepén Pintér Vilmosnét, aki évtizedekig dolgozott védőnőként Várgesztesen és Vértessomlón.

a helyi gyülekezet előljárói, tagjai köszöntötték. dr. Steinbach József kíséretében ott volt Köntös László egyházmegyei főjegyző, Bellai Zoltán lelkészi főtanácsos és Máté László, a tatai egyházmegye esperese is. A vendégek elsőként a parókiát keresték fel, illetve megtekintették a templomot, a közösségi házat, majd az egész napos program zárásaként az iskolát. Kun Katalin igazgató tájékoztatójában elmondta, a pápai református kollégium intézményének elsődleges célja a keresztyén

Tojásgurítás Vértessomlón

www.oroszlany.hupont.hu

A Vért menedzsmentje már a jövő működési lehetőségeit vizsgálja, hiszen a 2005 januárjában felavatott kéntelenítő élettartama, illetve a cég részét képező márkushegyi bányaüzem kapacitása is véges, arról nem beszélve, hogy míg az erőmű önköltsége 90 euró/megawattóra, addig az itt termelt energiát 32 euróért értékesítik. Azaz, a sokak által kifogásolt szénfillér ellenére is jelenleg mintegy 60

térségi tájoló


Kellemes idő, találkozás, beszélgetés az ismerősökkel, barátokkal – talán ennyi is elég lenne, hogy a szabadban töltsünk egy kellemes délutánt, s különösen így van ez, ha mindez Vértessomlón történik Húsvét hétfőjén, a tojásgurítónál, ahol több százan gyűltek össze a szikrázó napsütésben. A főttojásokat apukák, anyukák és testvérek dobálták a domb tetején álló csemetéknek, amit azok megpróbáltak elkapni, majd visszagurítani. A tapasztalatok szerint

erkölcsi alapokon nyugvó nevelés. A jól felszerelt, 100%-os szakos ellátottságú intézményben folytatják az önkormányzat által megkezdett kompetencia alapú oktatási projektet, s a 2013-ig tartó program keretében több új tantárgyi modult is beépítenek. A gyerekeknek – felekezeti hovatartozásuktól függően – református, vagy katolikus hitoktatást biztosítanak, és a tanórákon kívül is szerveznek képességfejlesztő foglalkozásokat, melyeken a diákok 93%-a részt vesz.

van olyan, hogy az ünnep elmaradhatatlan kelléke hússzor, harmincszor is kibírja a megpróbáltatást. A településen emberemlékezet óta megtartják ezt a hagyományőrző rendezvényt, amire a környező falvakból, városokból is sokan érkeztek Vértessomlóra.

Kömlődön megszívlelték a jó tanácsokat Minden bizonnyal megszívlelték a szőlősgazdák az elmúlt évek kritikáit és tanácsait, s talán ez is oka, hogy a tavalyi év szeszélyes időjárása ellenére jó borokkal neveztek – mondta értékelése során a zsűri elnöke, Horváth Mihály tatai hegybíró Kömlőd borversenyén. Banay István, a Kömlődért Baráti Kör elnöke köszöntötte a harmadszor megrendezett program résztvevőit, akik 31 nedűt neveztek a megmérettetésre. A hét

A körzet hajdani védőnője ma már megérdemelt nyugdíjas éveit tölti, s az emlékplakettet - melyet Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter adott át ünnepélyes keretek között - 37 éves, hivatástudattal végzett munkájával érdemelte ki. Pintér Vilmosné Várgesztesen született, majd a fővárosban elvégzett védőnői képzést követően jött vissza, hogy Gesztesen és Somlón lássa el feladatait 1970-től 2007-ig. A múltat felidézve mesélt a kilencvenes évekről, a vészesen csökkenő a gyermeklétszámról, hogy volt olyan év – 1998ban -, amikor Várgesztesen egyetlen újszülött sem jött világra, és Vértessomlón is csak hat. Mindez már a múlté – mondja Teri néni -, hiszen évek óta 17-21 között van a születések száma a körzetben – melynek gondjait, bajait aktív közé-

leti emberként ma is követi. Legutóbb éppen véradást szervezett, de elnöke a választási bizottságnak is. A többi időm a családé – meséli. Férjemmel együtt főzünk, kertészkedünk, s együtt örülünk három hónapos gyönyörű unokánknak. Ami pedig volt körzetemet illeti, Pillmann Erzsébet személyében igazán gondos gazdát kapott, aki nagy tisztelettel és alázattal végzi védőnői feladatait, ahogyan tettem én is közel négy évtizedes pályafutásom során – mondja búcsúzóul.

Ahol mindent megtalál! fotók, hírek, információk www.oroszlany.hu www.oroszlany.hupont.hu vegyes fehér, tizennégy fajta fehér, három rozé, három vörös vegyes és négy fajta vörös italt nemcsak versenyeztette, hanem egyenként értékelte is Horváth Mihály, hogy a gazdák megismerjék a húszpontos borbírálat titkait, illetve közösen okuljanak a hibákból. Az immár hagyományos rendezvényen az is kiderült, hogy igencsak jól kezelik a szőlő termését a jelenlévők, hiszen László Kálmán Kocsról érkezett vendégversenyző két arany minősítése mellett nyolc ezüst és nyolc bronz értékelés is született a jó hangulatú eseményen.

térségi tájoló

6.

Abnormális túra a Vértesben Kicsit abnormális lesz az a kirándulás, melyen részt veszünk, ugyanis nem a természet szépségeit keressük a Vértes erdeiben, hanem azt a szemetet, melyet mások szórtak szét – kezdte köszöntőjét április negyedikén reggel Metzger Gyula az oroszlányi Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője. A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány összefogva a természetjárókkal, az iskolásokkal, a lovas- és vadász emberekkel, hatodik alkalommal szervezte meg „Tavaszi nagytakarítás” elnevezésű szemétszedési akcióját. Ezen évről-évre egyre többen vesznek részt, aminek azért nagy a jelentősége, mert az év ezen napján a szemetet összeszedők és eltakarítók győznek a szemetelők és az illegális szemétlerakók felett. Az alapítvány feltett célja, hogy a Vértesi Natúrpark mind a

17 településére kiterjesszék a mozgalmat, és szeretnék elérni, hogy térségi összefogás szülessen e nemes ügyben. A figyelemfelkeltésben jelentős szerep hárul a helyi önkormányzatokra, hisz legegyszerűbben ők tudják eljuttatni az információkat a helyi civil szervezeteknek, a természetjáró, a természetet szerető jóérzésű emberekhez, akiknek fontos a környezet tisztasága. Oroszlányban Metzger Gyula állt a kezdeményezés élére, de az akcióban részt vett Rajnai Gábor polgármester és a Lengyel József gimnázium két osztálya is, így a délelőtt folyamán három helyszínen gyűlt a szemét, a munka végeztével pedig minden szorgos tisztogatót vendégül látott a Pro Vértes Közalapítvány a Vértesi Natúrpark látogatóközpontjában, a csákvári Geszner-házban egy tányér szürkemarha gulyásra.

Munkaügyi tájékoztató Szákszenden A közelmúltban Varga Margit, az Egyenlő Esélyért Egyesület 2007. elnöke tartott tájékoztatót Szákszenden a kistérség munkaügyi helyzetéről. A legutóbbi adatok alapján a kistérségben 1187 fő a regisztrált álláskereső, ebből Szákszenden 60 fő. Mint azt a szakember elmondta, az álláskereső ellátáson kívül is fontos és hasznos együttműködni a munkaügyi kirendeltséggel, ahol képzések, különböző munkagyakorlat-szerzési támogatások szolgálnak arra, hogy a munkaerő-piacon jobb pozícióba kerülhessenek az álláskeresők. A mentor kiemelte, hogy az önkormányzat által igényelhető segélyekhez, a START-kártyák igényléséhez és más, országos programokban való részvételhez is szükséges a munkaügyi szervezettel történő rendszeres együttműködés. Külön hangsúlyozta, hogy a munkával kapcsolatos információkat is a kirendeltségen kaphatják meg az érdeklődők, s ezek mellett a mentor és a munkatanácsadó személyre szabott programmal, a speciális élethelyzethez igazodó humán szolgáltatással segíti a hozzájuk fordulókat. A megjelentek között voltak pályakezdő fiatalok, szakképzetlenek, gyesről visszatérő nők és a csoportos létszámleépítéssel érintettek is, ezért döntés született arról is, hogy Varga Margit az aktuális állás- és képzési ajánlatokat rendszeresen megküldi a község könyvtárába.


Kiemelten foglalkoznak a csellengő gyermekekkel az oroszlányi térségben


térségi tájoló

Gica tojás is készült Vértessomlón

Kezdetét vette az a szociális projekt, melyre közel 17 millió forintot nyert a Gyermekek és fiatalok integrációs programjai című pályázat keretében Oroszlány. „Az Oroszlányi térségben felügyelet nélkül csellengő gyerekek és családjaik számára szabadidős programok és kompetenciajavító szolgáltatások szervezése” címmel indult rendezvénysorozat előreláthatólag a jövő év márciusáig tart. A Szociális Szolgálat szervezésében és felügyeletével összesen huszonöt eseményre kerül sor, melyekből kilenc már beindult. A projekt a kistérségben csellengő gyerekeknek és szüleiknek nyújt lehetőséget életmód, oktatási, kulturális, szabadidős- és sport rendezvényeken való részvételre. Célja, hogy a programban résztvevők jobb esélyekkel indulhassanak neki az önálló életnek, könnyebben találjanak maguknak munkát, könnyebben beilleszkedhessenek a társadalomba. Mindezek megvalósítására a 100%-os támogatású Európai Uniós pályázati forrás nyújt fedezetet.

Háromszázan énekelték a roma himnuszt Oroszlányban 1971-ben Londonban tartották a romák első világkongreszszusát, amelyen az Indiából és a további húsz országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, himnuszát, majd az 1990-ben Varsóban összeült IV. kongresszus április 8-át a romák nemzetközi napjává nyilvánította. Ebből az alkalomból Európa és a világ számos országában tartottak rendezvényeket, hitet téve a romák és nem romák közötti egyenjogúság, az emberiesség, a kulturális sokszínűség értékei mellett, ahogyan tették ezt szerdán Oroszlányban is, ahol a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat filmjével vette kezdetét a programsorozat a művelődési központban. A neves nap eseményei között fórumra is sorkerült melyen a kisebbségi önkormányzat elnöke, Danó Ibolya és Metzger Gyula, a helyi vidékfejlesztési iroda vezetője válaszolt az érdeklődők esélyegyenlőséggel kap-

csolatos kérdéseire. A délután folyamán Nyári Irén, Gazsi Hajnalka és Danó Judit roma festők alkotásaiból nyílt tárlat, melyen a város politikai, kulturális és szellemi életének reprezentánsai között ott volt Rajnai Gábor polgármester is. A roma és a magyar Himnusz közös éneklését követően nagyszabású gála zárta a programok sorát, melyen a helyi szólisták és csoportok mellett fellépett Nyári Imre prímás és cimbalomművész, a tárkányi Flamengó csoport, a Sekina gyülekezet zenészei, illetve a tatabányai Szomnakuná cserhályá cigány néptánc együttes. Az oroszlányi cigány kisebbségi önkormányzat határozata alapján egyébként idén első alkalommal a helyi romákért végzett közművelődési munka elismeréseként emlékoklevelet vehetett át Budai Vilmos prímás, a Benedek Elek iskola tantestülete, Kertész Ágnes pedagógus és Sasvári Gábor cigány nyelvtanár.

Almásiné Berky Zsuzsanna gon-

dolt egyet, s az ünnep kapcsán nem tojáskiállításra várta a kész alkotásokat, hanem a tatabányai családsegítő szolgálat és a megyei módszertani gyermekjóléti központ munkatársaival összefogva húsvéti barkácsolást hirdetetett. A kezdeményezés magvai ezúttal is jó táptalajra hullottak, hiszen megannyi gyerkőc koncentrált kenderzsinórral, ecsettel, írókával, vagy éppen szalvétával a kezében, hogy minél szebbre sikeredjen a húsvéti tojás, s a papírdísz. Természetesen a ma már talán kevéssé ismert elnevezésű, gica tojás készítése sem maradhatott ki a repertoárból, hiszen – mint a szervezők elmondták – a kellemes és hasznos időtöltés mellett a ha-

Új kisbusz Várgesztesen Megérkezett Várgesztesre az új falugondnoki kisbusz, melynek több mint tízmillió forintos költségéből csak 20% önrészt kellett az önkormányzatnak magára vállalnia – újságolta örömmel a hírt Menoni Gabriella polgármester. A Leader program keretében pályázott jármű komoly segítség a település életében, hiszen naponta ezzel szállítják az ebédet, de jó szolgálatot tesz a helyi kulturális és civil közösségek utaztatásában is.

gyományok felelevenítése is fontos szempont volt a technikák összeállításánál. (gica tojás: forró méhviaszba kis csövecskét, írókát, vagy gicát merítenek, majd a tojás felületére díszítőformákat rajzolnak. A forró viasz szinte azonnal rádermed a tojás felületére, így továbbdíszíthető. Festés után eltávolítják a viaszt, így nyeri el végső mintázatát a tojás.) Láthatóan ezúttal még a fiúk sem érezték úgy, hogy „ciki” lenne a tojásfestés, hiszen számos színesen pompázó, népies motívumú tojás elkészülte köszönhető az erősebb nem képviselőinek, akik ugyanolyan lelkesen vetették bele magukat a húsvéti barkácsolásba, mint a lányok. Ezzel azonban vége is az idei év sikeres pályázatainak, ugyanis egyet sem nyújtott be a közel fél éve újjáalakult önkormányzat képviselő-testülete. Az év elején meghiúsult az Új Magyarország Program III. tengelyének keretében beadandó projekt, ugyanis ezt január 10-ig kellett volna benyújtani, de a képviselő-testület nem szavazta meg a faluház játszóterének kialakításához szükséges 4 milliós önrészt, így egy 20 milliós beruházási tenderről maradt le a falu. Ugyanennek a pályázatnak a legközelebbi fordulójára egyébként októberben kerül sor.

5.

Ásványcsodák Bokodon Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteménye 1986 júniusa óta látogatható Siófokon. Az államilag védett gyűjtemény tárlóiban mintegy 3000 ásványt csodálhatnak meg a látogatók. Ha nem is mindet, de ebből az anyagból sokat vittek el az Ásványmúzeum munkatársai Bokodra, akik három napon keresztül vendégeskedtek a helyi iskolában. Minden osztálynak különórát tartottak, melyeken szó esett az őslények világáról, földünk történetéről, az ásványok, kövületek és kőzetek keletkezéséről és kialakulásáról. Természetesen a gyerekek valamennyi darabot maguk is kézbevehették, hiszen a rendhagyó tárlat és előadás nem titkolt célja volt, hogy kedvet csináljon ehhez a ritka, de nagyon hasznos hobbihoz, az ásványgyűjtéshez.

Újabb sikeres projekt Dadon Tavalyi sikeres pályázatuknak köszönhetően a dadiak 31 millió forintot költhettek a faluközpont kialakítására, melyből vissza nem térítendő támogatásként több mint 22 milliót nyert pályázaton az önkormányzat. A beruházás során a település Fő utcájának képe újult meg. Idén elsősorban a településképet javító beruházásokban gondolkodnak Dadon. Folytatni szeretnék a megkezdett Fő utcai projektet északi irányban, illetve sort szeretnének keríteni a községháza rendbetételére – ezek prioritást élveznek a beruházások terén -, ugyanakkor – amennyiben lesz rá pályázati

lehetőség – beindítanák a komplex belvíz-elvezetési projektet (ennek engedélyes terveivel már rendelkeznek). Terveik között szerepelt az úgynevezett Földes ház átalakítása, ahol egy integrált közösségi és szolgáltató tér beruházását szerették volna megvalósítani, azaz meg is valósíthatják, hiszen a közelmúltban kapták a hírt, hogy ismét sikeresen pályáztak, s 200 ezer eurót nyertek a projektre – tájékoztatott Szücs Attiláné polgármester. Az épület rekonstrukciója során az E-Magyarország pont mellett három üzlethelység is helyet kap a Földes házban.

Tojásgurítás Kömlődön Az egész ünnep előtti hét lázas készülődéssel telt a kömlődi óvodában. Az apróságok húsvéti verseket, locsolóverseket, énekeket, mondókákat tanultak, feldíszítették a csoportszobákat, az ablakokat, ajándékokat, húsvéti üdvözlőlapokat készítettek, tojásfát állítottak, tojásokat festettek, és izgatottan várták a nyuszit. A fiúk locsolóverset tanultak, majd illően meglocsolták a lányokat, miközben közösen nyuszis verseket, mondókákat adtak elő. Amikor elérkezett az idő, a Napsugár csoportosokat igazi nyuszi és rengeteg ajándék várta az udvaron, míg a Csicseri csoportosoknak a település határában kellett felkutatni a húsvéti meglepetést. A nagy készülődés mellett természetesen jutott idő körjátékokra is, de a legizgalmasabb esemény minden bizonnyal a közeli dombon várta az apróságokat, ahol a tojásgurítás népi hagyományának felelevenítése szerzett maradandó élményt.

Három ország tizenhárom csapata Oroszlányban

Recommend Documents