Vajdasági vallási magatartás
Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális – sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól:
egyházias vallásosság: tradicionális egyházi értékek tisztelete, bár tartalmában változott, maga módján vallásosság: vallásosság: a vallásosság intézményesítésének elutasítása, átmeneti döntések szintjére helyezése vallással való szembefordulás
Az egyházias hívők további két csoportra oszthatók: a hagyományos hagyományos,, kevésbé tudatos hívőkre és a megújult megújult,, elkötelezett hívőkre.
A vallásosságnak több dimenziója van: 1. hit bizonyos vallási tételekben, 2. rituálék gyakorlása (istentisztelet, imádság) 3. vallási ismeretek (a Biblia tanításai) 4. vallási élmények (Istennel való személyes kapcsolat) 5. a vallás által előírt erkölcsi normák megtartása
Történelem… Vajdaságban, a trianoni döntés után Vajdaságban, - a kisebbségi magyarság intézményrendszerének jelentős része a megszabdalt egyházak keretében működött.. működött - az egyházi iskolák, ingatlanok kisajátítása; kisajátítása; - a titói Jugoszlávia tiltott tiltottaa a nyilvános vallásgyakorlást,, de a hatvanas években a vallásgyakorlást püspökségek újraalakultak - Milošević idején nemzeti begubózás, új vallási magatartás, összetett „etnikus „etnikus--vallási” jelenség
Szekularizáció Szekulariz áció - vallástalanítás A szekularizáció hatása a vajdasági magyarokra: Az önigazgatási eszme és a jugoszlávizmus gondolkodás elterjedésével a vallás részben veszti fontosságát, szerepe az identitás megnyilvánulásban és a mindennapi életében gyengül gyengül,, megszakad az egyház befolyása a közéletre, politikára, oktatásra/nevelésre A szekularizáció nem vezetett a vallás és az egyház elhalásához! Rendszerváltás új vallási magatartás (90(90-es évek)
Mai helyzetelemzés: több nemzetiség megjelenhet egyazon felekezetben,, de a vajdasági hívő lakosság legalább felekezetben hat egyháznál oszlik meg: pravoszláv, római katolikus, protestáns, evangélikus, zsidó és iszlám. többnyelvű környezetben az istentisztelet kétkéthárom (magyar, horvát, szlovák) nyelven folyhat egyszerre,, pl. a katolikus misén egyszerre rivalitás (horvát (horvát--magyar), amikor a hasonlóságok inkább elválasztani látszanak a két közösséget egymástól, mintsem a közeledés lehetőségét teremtenék meg incidensek három típusa: sírgyalázások, gyűlöletkeltő feliratok, az emberekkel szembeni erőszak.
A Magyarságkutató Tudományos Társaság 4 kutatása (2000, 2001, 20042004-ben): – a vallásivallási- és nemzeti identitástudat kapcsolata A vallásnak/egyházi szervezeteknek jelentős befolyásuk van az egyéniség kialakulásában és az ember identitástudatának kifejlődésében. A vallási egyesületek és az egyház hatni képes a közösségi tudat kialakítására is: etnikus vallás. vallás. Pl. a nemzeti identitástudat megőrzésében, alakításában összefogó erőként hat a vallásgyakorlás: az egyházi jellegű sérelmekre, hogy szolidarizáló hatásuk van.
Vajdasági felnőtt lakosság vallási magatartása – (Tomka (Tomka--Gereben)
Kérdőívezés 2000 májusában - 562 magyar az idősebb korosztály, a nők vallásossága nagyobb Milošević idején erősebbé vált a kultúrnemzeti összetartozástudat A hontalanság, a kitaszítottság érzése uralkodott el a magyar nemzeti közösségen, a begubózást követte az alkalmazkodási kényszer, kényszer, megjelent az identitászavar identitászavar..
A kisebbségi lét kedvez az egyházakhoz és a valláshoz való kötődés intenzitásának, mivel a vallásosság és a vallásgyakorlás egyike a nemzeti identitást erősítő tényezőknek.. tényezőknek az érzelmi hozzáállású identitástípusok jelentősége csökkent, a tudatosabb, a kultúrjavakhoz (főleg az anyanyelvhez) kötődő,, az identitást vállaló típusok súlya kötődő növekedett - rítus vallás (Papp Richárd).
A vajdasági magyarok vallásosságának mértéke - önbesorolás (2000 tavasza) A vallásosság fokozatai
%
Kifejezetten vallásos
26,3
Valamennyire vallásos
45,9
Vallásos is meg nem is
17,6
Valamennyire nem vallásos Kifejezetten nem vallásos
3,2
Nem tudja, nem válaszolt
1,1
Összesen
5,9 100,0
A vallásgyakorlás: a legalább havonként templomba járók aránya Vajdaságban 38%, míg Magyarországon 20%.
2001--es vajdasági empirikus felmérés - MTT 2001 A vajdasági magyar fiatalok vallásossága %-ban – önbesorolás (minta 264, 18 és 28 év közötti) közötti) 54
52,2
52
50,8
50 %
Vallásosság aránya 48
47,1
46 44 16-19
20-24 Életkor
25-29
Felnőttek kutatáselemzés
A férfiak 45,7%45,7%-a nők 55,2%55,2%-a vallásosnak vallja magát lélektani lélektani--szocializációs okok: fokozott fogékonyság, a nők kisebb mértékű individualizáltsága, fokozottabb csatlakozási hajlam
A városban élők 63%63%-a, s a falun élők 47,7%--a vallotta magát vallásosnak 47,7% a vallás intelektualizálódása és öntevékeny jellegének növekedése (Tomka Miklós, 2000)
Az iskolai végzettséggel, alig érezhetően, de vajon nő a vallásosak aránya is!? is!? 54
53,1
53
%
52 51 50
Vallásosság megoszlása iskolai végzettség szerint
50 49,2
49 48 47 általános végzettség (63)
középfokú végzettség (150)
felsőfokú végzettség (49)
Mozaik--2001 Mozaik
1017 magyar fiatal lekérdezése (15(15-28 év) A fiatalok számára nem a hagyományos vallás, inkább a sajátos világkép, a remény a fontos. fontos. a válaszadók többségére nem jellemző az egyház tanításainak szigorú követése, hanem inkább a maga módján való vallásosság,, a vallásgyakorlás is ritka vallásosság (évente néhányszor látogat el a templomba – a fiatalok 46%)
A vallásgyakorlás (templomba járás) gyakorisága - 2001 46
50 45 40 35 30 25
18
20 15
8,2
10 5
7,6
7,4
6,3
5,2
0,9
0
heti több alk.
heti 1
havi 2-3
havi 1
évi néhány
évi 1
ritkábban
soha
A hittan hasznosulása a mindennapi életben - 2004 %
70
60
50
40
30
20
10
0
igen
nem
Következtetések:
etnocentrizmus, apolitizmus - az előző nemzedék mintáit elutasító, új, sajátos megismerési formákat, értékeket, életmódmintákat kereső viselkedés a vajdasági magyarok vallásossága a korábbi évekhez, illetve szüleik nemzedékéhez viszonyítva növekvő tendenciát mutat ennek oka elsősorban a nemzeti kisebbségi létből adódó hiányosságok pótlása, a társadalom válságának megélése a fiatalok vallásossága tudatos jelenség, ami hosszú távon befolyásolhatja az egyházközösségek és felekezetek fiatalítását, és egy egészséges jövőkép kialakulásához vezethet Tudni kellene reagálni a lakosság magatartásváltozására! magatartásváltozására!
Köszönöm a figyelmet!
