Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan
„Harasztok” Pteridophyta
Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) •
• • •
• •
•
Alaktani jellemzők: Akár több méteres kúszó, a talajon heverő és legyökerező vegetatív hajtásokat fejlesztő örökzöld faj. A hajtások végei 5-20 cm magasan felemelkednek. A levelek 4-6 mm hosszúak, sűrűn állnak, fehér szálkahegyben végződnek. A hajtások egy része 10-15 cm hosszú nyélen 2-4 db hengeres, csúcsán kihegyezett sporofillumfüzért fejleszt, melyek 3-6 cm hosszúak és 3-4 mm átmérőjűek. Spóraérési idő: VII – IX. Gyógyhatás: A népi gyógyászatban ismert növény. Élőhelyigény: Fenyvesek, mészkerülő erdők; zavart, taposott termőhelyek. Közepes vízellátottságú és savanyú kémhatású talajokon előforduló faj. Elterjedés: Cirkumpoláris elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Magyarországon védett növény. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Hasonló és rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 4 faja él.
Mezei zsurló (Equisetum arvense)
Mezei zsurló (Equisetum arvense) •
• • • • • •
Alaktani jellemzők: Spóratermő hajtásai barna színűek, klorofill nélküliek, 10-25 cm magasak, nem elágazók, áprilistól május elejéig láthatók. Elszáradásukat követően jelennek meg a zöld színű, elágazó vegetatív hajtások, melyek magassága elérheti a 30 cm-t. A szár 3-4 mm átmérőjű, érdes tapintású, 8-20 hosszanti bordát visel. Az oldalhajtások négyélűek, örvökben állnak, rajtuk apró (1-2 mm-es) levelek vannak. Spóraérési idő: III – IV. Gyógyhatás: Hivatalos gyógynövény. Élőhelyigény: Nedves, üde rétek; szántóföldek. Nedves, vizes talajokon él. A talaj kémhatásával szemben közömbös, tágtűrésű faj. Elterjedés: Cirkumpoláris elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban jelenleg nem áll védelem alatt. Hasonló és rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 8 faja él.
Mocsári zsurló (Equisetum palustre)
Mocsári zsurló (Equisetum palustre) •
• • • •
Alaktani jellemzők: Spóratermő és vegetatív hajtásai hasonlók, zöld színűek, 20-50 cm magasak, a szár 2-4 mm átmérőjű és 5-10 hosszanti barázdát visel. A 1,5-2,5 cm hosszúságú sporofillumfüzér a hajtások csúcsán fejlődik, spóraérés után leszárad. Oldalelágazásai 4-6 élűek, felfelé ívelők. Spóraérési idő: VI – IX. Élőhelyigény: Nedves, üde rétek; lápok, mocsarak. Nedves, vizes talajokon él. Közömbös kémhatású talajokon előforduló faj. Elterjedés: Cirkumpoláris elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban jelenleg nem áll védelem alatt.
Erdei zsurló (Equisetum sylvaticum)
Ágas zsurló (Equisetum ramosissimum)
Kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum) •
• •
• •
Alaktani jellemzők: Évelő faj, melynek gyöktörzséből évente 1 levél fejlődik. A levél általában két karéjból áll. A meddő levélkaréj világoszöld, puha tapintású, villás erezetű, épszélű, tojásdad alakú. A spórákat termő levélkaréj 10-25 cm maga, felálló, szárszerű, melynek csúcsán nem elágazó, 2-5 cm hosszú és 3-4 mm széles sporangiumfüzér található. Spóraérési idő: VI – VIII. Élőhelyigény: Nedves, üde rétek; zárt, üde erdők. Nedves, vizes talajokon él. A talaj kémhatásával szemben közömbös, tágtűrésű faj. Elterjedés: Cirkumpoláris elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Magyarországon védett növény. Természetvédelmi értéke 2 000 Ft.
Sasharaszt vagy saspáfrány (Pteridium aquilinum ) •
• •
•
Alaktani jellemzők: Kúszó gyöktörzsű, kiterjedt sarjtelepeket alkotó évelő faj. Hajtásai 1-2 méter magasak, májustól szeptemberig zöldellnek. A levél nyele kb. olyan hosszú, mint a levél szélessége. A levelek 3-4-szeresen szárnyaltak. A levélszárnyak közelítően átellenesen állnak, háromszögletűek, fonákuk eleinte szőrös, később lekopaszodhat. A levélszárnyacskák lándzsásak, hegyesek. Spórái a fonákon, a levél széle közelében fejlődnek. Spóraérési idő: VII – IX. Élőhelyigény: Fenyvesek, mészkerülő erdők; zavart, taposott termőhelyek. Közepes vízellátottságú és savanyú talajokon él. Elterjedés: Kozmopolita faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban jelenleg nem áll védelem alatt.
Sasharaszt vagy saspáfrány (Pteridium aquilinum )
Aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) •
• • • •
Alaktani jellemzők: Gyöktörzses páfrány, 10-20 cm hosszú, egyszeresen szárnyas levelekkel. A levélnyél rövid (néhány centiméteres), a levélgerinc fényes vörösesbarna vagy feketésbarna színű. A levélszárnyak 2-12 mm hosszúak, tojásdadok, rövid nyelűek, fonákukon 4-6 szórusz fejlődik. Spóraérési idő: VII – IX. Elterjedés: Kozmopolita faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban jelenleg nem áll védelem alatt. Hasonló és rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 7 faja él.
Kövi fodorka (Asplenium ruta-muraria) •
• • •
Alaktani jellemzők: Kistermetű, örökzöld páfrányfaj. Levelei rendszerint 5-10 cm hosszúak, hármasan összetettek. A levél nyele zöld színű, legfeljebb a tövén található néhány barnás pikkelylevél, általában hosszabb, mint a levél szélessége. A levélszárnyak 2-3, háromszög-ellipszis alakú szeletre osztottak. A spóratartók a levélszeletek fonákán találhatók, hosszúkás fátyolka borítja őket. Spóraérési idő: VII – IX. Elterjedés: Cirkumpoláris elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban jelenleg nem áll védelem alatt.
Északi fodorka (Asplenium septentrionale)
Gímharaszt vagy gímnyelv (Asplenium scolopendrium)
Hölgypáfrány (Athyrium filix-femina)
Hólyagpáfrány (Cystopteris fragilis) •
• • • •
Alaktani jellemzők: Közepes termetű, sziklalakó, évelő páfrányfaj. Levelei kétszeresen szárnyaltak, világoszöldek, vékonyak, törékenyek, hosszúságuk rendszerint 10-30 cm közötti. A tövén fényes fekete, feljebb zöldes levélnyél általában olyan hosszú vagy kissé hosszabb mint a levél szélessége. A legalsó levélszárnyak jóval kisebbek a többinél. A levélszárnyacskák tojásdadok, kihegyezettek, szélük gyakran visszahajlik. A szóruszok kerekdedek. Spóraérési idő: VII – IX. Elterjedés: Kozmopolita faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban jelenleg nem áll védelem alatt. Hasonló és rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további faja nem él.
Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) •
• • • • •
Alaktani jellemzők: Rövid gyöktörzsű páfrányfaj. Levelei kétszeresen szárnyaltak, sötétzöldek, 70140 cm hosszúak. A barnás színű pikkelylevelekkel borított levélnyél a levél teljes hosszának mintegy ötödét teszi ki. A levélszárnyak keskeny-lándzsásak, kihúzott csúcsúak, a levél töve felé rövidülnek. A levélszárnyacskák fűrészes szélűek. A szóruszokat a kerek indúziumok nem fedik el teljesen. Spóraérési idő: VII – IX. Gyógyhatás: A népi gyógyászatban ismert növény. Elterjedés: Kozmopolita faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban jelenleg nem áll védelem alatt. Hasonló és rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 6 faja él, amelyek mind védelem alatt állnak.
Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas)
Édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare)
Édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare) • Alaktani jellemzők: Kúszó gyöktörzsű örökzöld páfrány. Levelei 15-25 cm hosszúak, egyszeresen szárnyaltak, kopasz felszínűek. A levélnyél hossza mintegy harmada a levél teljes hosszúságának. A levélszárnyak keskenyek, párhuzamos szélűek, lekerekített csúcsúak. A levélszeletek fonákán két sorban fejlődő szóruszok kerekded alakúak, sárgásak, kb. 1,5 mm átmérőjűek. • Spóraérési idő: VII – IX. • Gyógyhatás: A népi gyógyászatban ismert növény. • Elterjedés: Cirkumpoláris elterjedésű faj. • Természetvédelmi helyzete: Hazánkban jelenleg nem áll védelem alatt. • Hasonló és rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 1 faja él.
Rucaöröm (Salvinia natans)
Rucaöröm (Salvinia natans) •
• • • • •
Alaktani jellemzők: A víz felszínén úszó, csak 3-12 cm hosszú és 2-3 cm széles, de gyakran összefüggő tömegben előforduló egyéves faj. Hajtása kb. 1 mm vastag, ritkásan szőrös. Levelei hármas örvökben helyezkednek el, közülük kettő tojásdad, 10-14 mm hosszúságú és 5-7 mm széles, a felszínen kiterülő, papillás (a vizet lepergető) felszínű, a harmadik karéj a vízbe merülő, gyökérszerű, 9-13 osztatú. 2-3 mm-es gömbölyded sporokarpiumai a vízbe merülő levelek tövében nyár végén fejlődnek. Spóraérési idő: VIII – X. Gyógyhatás: Gyógyhatása nem ismert. Élőhelyigény: Állóvizek felszínén. Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Magyarországon védett növény. Természetvédelmi értéke 2 000 Ft.
