Növények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők
NÖVÉNYEK
soksejtű eukariota szervezetek klorofill molekula segítségével fotoszintetizálni képesek, sejtfaluk cellulóz tartalmú, szénhidrát tartalék-anyaguk keményítő ivaros szaporodásúak
Növények – állatok különbsége
Sejtek között nincs sejtközötti állomány Kevés szerv lehet (max.:5) Nincs ingerfelvevő és vezető szerv Többségük helyzetváltoztató, helyhez kötött
NÖVÉNYI SEJT ALKOTÓI
A növényi sejtek jellegzetes sejtalkotói : – a színtestek – a cellulóz tartalmú sejtfal,
funkcionálisan kültakaró – a sejtnedvvel telt sejtüreg , – a zárványok
Általános sejtalkotók: Sejthártya, citoplazma (endoplazmatikus hálózat, riboszómák, lizoszómák, mitokondriumok, Golgi, sejtmag
Citoplazma
Sejtmag (karyoplasma)
Sejthártya Sejtburok
Sejtfal
Plazmatermékek
Raktározott anyagok Zárványok Sejtnedv
Citoplazma matrix Magnedv (hyaloplasma) Kromoszóm (kromatin áll Organellumok Szemcsés endopl. hálózat Magvacska (ribosomákkal) nucleolus)
Sima endopl.
Maghártya
Golgi készülék Citoplazmatikus Plasztiszok vakuoláris rendsz Lizoszómák Mitokondriumok Peroxiszómák (mikrotestek)
Kloroplasztisz: a
pigmentmolekulák gerjesztése során keletkező energia bontja a vízmolekulát, melynek H-je redukálja a CO2-t
MOHÁK
Telepes szerveződés Hiányzik a sejtek közötti munkamegosztás: minden sejt
képes vizet felvenni, a szárszerű és a levélszerű képződmények fotoszintetizálnak, a gyökérszerű képződmény rögzít is; alaki elkülönés lehet, funkcionális még véglegesen nincs, időszakosan lehet.
Hiányzik a bőrszövet, szállítószövet, szilárdítószövet
Májmoha – Lombosmoha törzs törzs
Virágtalan hajtásos – edényes, virágtalan növények: harasztok
12000 faj Valódi szövetek: bőrszövet, gázcserenyílás- állandó vízállapot, szállítószövet, szilárdító szövet Gyökér, szár, levél szervek 4 törzs: páfrányok, korpafüvek, zsurlók, ősharasztok
Növényi szövetek
Azonos alakú és működésű sejtek összessége Típusai: – Osztódó szövetek (merisztéma: elsődl:hajtás-és gyökércsúcs, másodl: kambium) – Állandósult szövetek –Bőrszövet –Szállítószövet –Alapszövet
Kiválasztó, raktározó, tápl.készítő,
Bőrszövet-epidermisz gázcserenyílás-rhizodermisz (gyökér)
Szállítószövet: farészxilém, háncsrész-floém
Nyílt szállítónyalábok kambiummal (nyitva-és zárvatermő fásszárúak)
Kétszikű szár keresztmetszete- évgyűrűk kialakulása
Asszimiláló alapszövet chlorenhima
Raktározó alapszövet (víz, levegő és egyéb raktározó)
Kiválasztó alapszövet
Sejtjei felesleges vagy káros anyagokat különítik el a növény testén belül. Ezek az anyagok zárványként vagy oldva a sejtüregben felhalmozódó sejtnedvben különülnek el a citoplazma anyagaitól. Gyakran előfordul, hogy a növény a sejtek közötti tejcsövekben, gyantajáratokban adja le a kiválasztandó vegyületeket.
Harasztok
Pikkelyfa és kérge
Pecsétfa és kérge
Zsurlófa
Óidőben élt harasztok
Virágos, hajtásos nyitvatermő növények
Termős virágzat termőlevelein a magkezdemények szabadon helyezkednek el . Egyivarú virág (egy termőlevél)
Egylaki növény (p+t), kétlaki növény (p)+(t)
Nyitvatermők 2.
Fás-szárú növények (puhafák, cellulóz, kevés lignin; szállító szövet: tracheidák, rostacsövek) Örökzöldek 600-700 faj, de nagy egyedszám
Nyitvatermők 3.
Páfrányfenyők – lombhullató (ginkgó fa) Erdei fenyő- Fenyőfő, Alpokalja Tiszafa Szentgál Fekete fenyő- környezeti gond: jó tűrőképességű, igénytelen
zárvatermők
Virágos, terméssel rendelkező zárvatermő növények
Magkezdeményt és a megtermékenyülés után kifejlődő embriót zárt magház védi. Kettős megtermékenyítés - egyik hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet, másik hímivarsejt az embriózsák központi sejtjét, amely tartalék tápanyagot biztosít. A termő magházából termés fejlődik
Kettős megtermékenyítés
Termések 1.
Lédús termések: – csonthéjas termés (szilva, barack, meggy), – bogyó termés (szőlő, paradicsom), felfújt bogyótermés (paprika), – alma és körte termés, – kabak termés (tök, dinnye, uborka), – narancs, illetve citrusfélék termése
Termések 2.
Száraz termések: – – – – – –
hüvely termés (bab, borsó, szója), tok termés (mák), becő termés (káposzta-félék), kaszat termés (napraforgó), makk termés (tölgy, bükk, gesztenye) szemtermés (búza, kukorica).
Áltermés: a termőlevélen (termőn) kívül más virágrész is szerepet játszik a termés kialakulásában (pl.: a vacok vagy a murvalevelek
A növény posztembrionális fejlődése
Csírázás: a növény posztembrionális fejlődésének első, legintenzívebb szakasza (vízfelvétel előzi meg, amelynek eredményeként a mag kiszáradt szövetei megduzzadnak ) Lomblevelek - a növényi egyedfejlődés vegetatív szakasza Virág-képzés - az egyedfejlődés reproduktív szakasza
Egyedfejlődés-Virágzás
Rövid – és hosszúnappalos növények Egynyári 1 éves Kétnyári- kétéves (1. év: gy, sz, l; 2. év: v+t) Évelő növények
Zárvatermők
Virágos növények főtörzs, magvas növények törzs, zárvatermők altörzs, Kétszikű és egyszikű osztályok
Megjelen és Sziklevél
Csírázás Gyökér
Szár
Levél
KÉTSZIKŰEK
EGYSZIKŰEK
ősibb
fiatalabb
kettő
egy
tápanyagot tárol
tápanyagot továbbít a táplálószövetből
általában földfelszín feletti
általában földfelszín alatti
főgyökeres (gyökérnyakból egy főgyökér + oldalgyökerek)
mellékgyökeres (a gyökérnyakból több egyenértékű gyökér + oldalgyökér)
fás- és lágyszár
többségük lágyszárú (kivétel: pálmák)
elágazó
sokszor el nem ágazó
körkörös elhelyezkedésű szállítónyalábok
szórt elhelyezkedésű szállítónyalábok
jellemzőbb a nyílt szállítónyaláb (szárvastagodás)
jellemzőbb a zárt szállítónyaláb
főeres (hálózatos erezetű) levél, széles levéllemez
mellékeres („párhuzamos” erezetű levél
szárölelő levél Virág
Termés
kettős virágtakaró (csésze- és sziromlevelek)
egnemű virágtakaró (lepellevelek)
a virágtagok száma 4 vagy 5, vagy többszörösük
a virágtagok száma vagy többszöröse
tüsző, hüvely, becő, tok,szem,bogyó,kabak, csonthéjas, kaszat
