Harangszó. Ti pedig így imádkozzatok. Böjt és imádság a sportpályáért

Harangszó A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET GYÜLEKEZETI LAPJA

Ti pedig így imádkozzatok Gyülekezeteink hitéletében az egyik leggazdagabb alkalma a lelki épülésnek az Imahét. Nemcsak azért különleges alkalom ez, mert esténként más és más lelkipásztor hirdeti az Igét, hanem mindenekelõtt azért, mert ilyenkor helye van a hívek hangos, vagy csendes imádságának is az istentiszteleti rendtartásban. Az imádság a református egyházban elhanyagolt, kevéssé gyakorolt közösségi gyakorlat és feltárt egyházirodalmi mûfaj. Augustinus nyomán Debreczeni Péter, a 17. századi tudós teológusa így határozta meg az imádságot: „Az te könyörgésed Istennel való beszélés, mert midõn könyvbõl olvasod, az Isten szól tenéked, midõn pedig könyörögsz, Istennek beszélsz; mert minden tiszta és szentséges imádság, Istennel való beszélgetés.“ Az imádság mindenekelõtt a való világnak, a körülöttünk és velünk történõ dolgoknak a tükrözõdése Isten felé. Az igaz imádság rólunk szól: istenszeretetünkrõl, hitvallásunkról, hálánkról, vagy gondjainkról, kétségeinkrõl és kísértéseinkrõl. Mi az imádság? Az imádság a hit beszélgetése Istennel. Az imádságban hálát adunk Istennek jótéteményeiért, dicsérjük szeretetéért, és gyermeki egyszerûséggel tárjuk elébe kéréseinket. Joggal mondhatjuk: az imádság a lélek lélegzetvétele. Ez tehát egy hallatlanul nagy lehetõség, amelynek kihasználásán múlik a hívõ ember életének az áldása. A Zsoltárok könyve így ír az imádságról: „Bízzatok õ benne mindenkor, ti népek; öntsétek ki elõtte szíveteket; Isten a mi menedékünk.” (Zsolt. 62,9) Imádság nélkül nincs igazi keresztyénség. Isten igazán nagy emberei voltak a legnagyobb imádkozók. Az imádság egyike a leghatalmasabb erõknek a világon; de csak akkor van hatékony ereje, ha abban a hitben történik, hogy Isten meghallgatja, és ha a Szentlélek vezeti azt. A közös imádságban még több erõ van, hiszen ilyenkor Isten gyermekei egymást erõsítve és egymásért imádkozva állnak Isten elõtt. Az imádság az egyetlen mód arra, hogy a bûnbánó, bûnös ember Jézus Krisztus nevében Istenhez forduljon és vétkei bocsánatát kérje. Talán az egyik legmegindítóbb bûnvalló imádságot a vámszedõ mondta el Lukács evangéliumában: „Isten, légy irgalmas nékem bûnösnek!” (18,13). Mit jelent Jézus Krisztus nevében imádkozni? Jézus Krisztus nevében imádkozni azt jelenti, hogy semmiképpen nem a magunk

erejére támaszkodva és saját érdemeink alapján fordulunk Istenhez, hanem egyedül Jézus Krisztus értünk elszenvedett kereszthaláláért, azzal az egyetlen reménységgel, hogy az Úr Jézusért meghallgatást nyerünk. Az igaz imádság mindig Jézus Krisztus által történik, és nem is történhet másképpen, hiszen Jézus maga tanított bennünket imádkozni a Hegyi Beszédben. Hányféle imádság van? Attól függõen, hogy mik az imádkozás körülményei, többféle imádságot is megkülönböztetünk.

2007. FEBRUÁR XVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

1. Mindenekelõtt a személyes imádságot a szobánkban. Ilyenkor az egészen személyes ügyeinket visszük Isten elé. Ez az egyedüllét elrejtettségébe tartozik. Különleges áldás nyugszik az ilyen fajta imádságon. Az imádság legnagyobb gyõzelmeit elrejtetten vívták ki. A Zsoltárok könyvében ezt olvassuk errõl: „vessed az Úrra a te terhedet, õ gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.” (55,23) 2. A közös imádságok nyilvánosak. Ekkor a közösség nevében egy személy, mint szószóló, a közös ügyeket viszi Isten elé. A csendben együttimádkozók záró ámen-je erõsíti meg az elmondottakat. Az Újszövetségben gyakran olvassuk azt, hogy az apostolok az egész gyülekezetért imádkoztak. Maga az Úr Jézus is imádkozott a tanítványai körében az övéiért. A hívõ református embernek mindent imádsággal kellene kezdenie: az evést, a mun(Folytatása az 5. oldalon)

Böjt és imádság a sportpályáért

A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályáját a Legfelsõbb Bíróság a Sfânta Treime ortodox egyházközségnek ítélte. Így az iskola 416 diákja sportolási lehetõség nélkül maradt. Egyházkerületünk nem fogadhatja el tétlenül ezt a jogfosztó ítéletet és ezért polgári engedetlenségi mozgalmat indít mindaddig, ameddig a vitatott terület nem kerül vissza az iskolához. A „Rácsok mögött“ mozgalom keretében Sándor Lajos lelkipásztor öt napos éhségsztrájkot tartott, melyhez naponkénti váltásban csatlakoztak az Erdélyi Magyar Ifjak képviselõi. Napközben sokan tértek be a nagyvárad-olaszi templomba, hogy jelenlétükkel és imádságukkal támogassák ügyünket. Az esténként tartott rövid áhítáton szép

számmal jelentek meg a velünk egyetértõk. Igazgatótanácsunk mértékadó határozattal nyilvánult meg. A lezárt sportpályára behatolva ifjaink a terület rendeltetésének megfelelõen labdarúgó mérkõzéseket vívtak. A vasárnapi imatüntetésen a diákok színes labdákkal szórták tele a tõlük jogtalanul elvitatott területet. Az imatüntetések folytatódnak és egyúttal keressük a polgári engedetlenség más formáit is, miközben felhívjuk a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét jogos követelésünkre. Utolsó kísérletünket, hogy behatoljunk a pályára a rendõrség kommandós egysége akadályozta meg és Tõkés László püspököt a rendõrségre citálták. Képes beszámolónk a 3. oldalon

2. oldal

HARANGSZÓ

„Monda pedig néki egy a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget. Õ pedig monda néki: Ember, ki tett engem köztetek bíróvá vagy osztóvá? Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget: mert nem a vagyonnal való bõvölködésben van az embernek az õ élete. És monda nékik egy páldázatot, szólván: Egy gazdag embernek bõségesen termett a földje. Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet. És monda: Ezt cselekszem: Az én csûreimet lerontom, és nagyobbat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat. És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem sok javaid vannak sok esztendõre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél! Monda pedig néki az Isten: Bolond, az éjjel elkérik a te lelkedet te tõled; amiket pedig készítettél, kiéi lesznek? Így van dolga annak, aki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.” (Luk 12,13-21) Jézus hallgatására nagy tömeg gyûlt össze, majd letaposták egymást, hogy hallják a Mester tanítását. A nagy Tanító elõbb tanítványaihoz szól, elõbb az õ szûk körét oktatja, majd a nagy tömeget is megszólítja és tanítja. A tanítványait elõször is a Róla való vallástételre buzdítja, majd a fenti igerész tanúsága szerint a nagy sokasághoz szólva, óvja õket a kapzsiságtól és az oktalan, bolond, ostoba gondolkodástól. Igénkben Jézust a tömegbõl megszólítja egy férfi személyes gondjával, mégpedig az örökösödés kérdésével. E férfi kérdése a tömegre irányítja Jézus figyelmét, így az addig tanítványait tanító Mester, most a sokasághoz fordul és beszél nekik arról, hogy mi is igazán a gazdagság, mi igazán fontos a földi életben. Lukács evangéliumának fenti igeszakasza arra mutat rá, hogy Isten szerint nem az a gazdag, aki magának gyûjt, aki reményét összegyûjtött vagyonába veti. Az Isten szerinti gazdagság nem mérhetõ anyagiakban, gyûjtött vagyonban. 1. Jézustól ne földi örökséget kérj A zsidó családokban az volt a törvényes eljárás, hogy a legidõsebb testvér az ingóság kétharmadát, a fiatalabb annak egyharmadát örökli. Az igében szereplõ férfi valószínû nem kapta meg testvére kapzsisága miatt a teljes 2/3 részt, vagy az 1/3-ot, vagy pedig nem volt megelégedve a kapott javakkal. Már abban a korban is – akárcsak napjainkban – sok családi viszályt okozott a vagyonelosztás, az örökség igazságos és törvényes szétosztása. Napjainkban is testvérek, rokonok képesek csupán egy m2 földért is pereskedni, házért maradnak haragosok egy egész életre, vagy civakodnak állandóan. Az a gondolkodás, hogy nem elég, ami jár, hogy több kell, ha csak egy kicsivel is, ez az önzõ szeretetlenség, mely arra késztet testvéreket, hogy „én akarok kapni” lehetõleg minél többet, megmérgezi a családi közösségeket.

A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET GYÜLEKEZETI LAPJA

A LÉLEK CSENDJE Igebeli szereplõnk is testvére kapzsisága miatt szenvedett, ezért fordult az õt leginkább foglalkoztató kérdéssel Jézushoz. De nem tanácsot kért tõle, hanem döntést, bíráskodást. Jézust kérte volna fel legfõbb döntõbíróként a törvényes örökség elosztásában. Jézus azonban nem hajlandó ilyen hirtelen döntésekre, sõt egyáltalán nem akar vagyoni dolgokba beleszólni, nem az Õ küldetése nem jogi problémák megoldásában van, hanem Isten országának hirdetésében. Jézusnak el lehet panaszolni – mint ez a férfi – a családban ért sérelmeinket, de nem várhatjuk Tõle, hogy Õ döntsön akárki javára is örökösödési perpatvarban. Jézushoz nem ítélõbíróként kell fordulnunk, hanem mint élõ Úrhoz, akitõl kérnünk kell, hogy óvjon meg a kapzsiságtól, a mennyei örökség gazdagságát kell kérnünk életünkben! Semmit nem ér a vagyon, ha szeretetlenség, harag, véget nem érõ testvérháború a következménye, ha nem tudunk – Istennek hálát adva – megelégedni azzal, amit kapunk. Miért kérnénk több pénzt Jézustól? Talán kényelemért, a család jobb létéért, vagy netalán jótékonyság céljából, rászorulók megsegítésére? 2. Ne válj kapzsivá! A kapzsi ember szüntelen elégedetlen, hálátlan, azért halmozza vagyonát, földi értékeit, mert úgy érzi, másokhoz képest neki kevesebbje van. Az elégedetlenséghez még irigység is társul, mert szerinte neki nincs olyan háza, márkás autója, lakberendezése, mint másnak. A kapzsi ember csak anyagiakban tud gondolkodni, úgy hiszi hogy gyermekei, unokái a gyûjtött pénzéért fogják majd emlegetni. De a kapzsi ember nem szeret adni, másokra gondolni, adakozni, mert csupán csak kapni szeret. Testvérem, óvakodj a kapzsiságtól, õrizkedj ettõl a lelkülettõl. A keresztyén embert nem a vagyon tartja meg, nem a pazar, bõséges életmód boldogítja, nem ez ad értelmet életének. A kapzsi ember lelkileg kiég, üres, boldogtalanná válik. Téged, testvérem, Isten tarthat és tart meg egyedül, a Vele való közösség ad értelmet céljaidnak. Ne gyûjts földi kincseket, hanem a lelki értékeket halmozd életedben! 3. Ne légy rövidlátó! Jézus a 16-20. igeversekben egy gazdag fölbirtokos ostobaságát mutatja be. Nem az a baj, hogy ennek a földbirtokosnak vagyona van, hisz ez önmagában nem bûn. A baj az ostoba gondolkodásmóddal van. Jézus rávilágít arra, hogy ez a gazdag földbirtokos rövidlátó, csak a maga csûréig lát, a sok gabonát látja, s az abból fakadó,

évekig tartó jövedelmet. Ez a gazdag ember nem látja azt, Aki a bõ termést adta. Nem látja Istent, aki bármikor elszakíthatja élete fonalát, véget vethet gazdagságának. A példabeli gazdag csak annyit tud, hogy felhalmozott vagyona neki biztonságos életet nyújt, bõségben élhet, senkire nem kell támaszkodnia, vagyonával egyedül is boldogul minden nehézségben. Ez a gazdag rövidlátásában nem látja Istent, de nem látja meg embertársát sem, csak önmagával törõdik, mert úgy gondolja, hogy vagyona tökéletes életbiztosítás számára. Te, drága testvérem, ne légy ilyen rövidlátó, ilyen ostoba gondolkodású! Életedben mindenért hálásnak kell lenni Istennek, és nem elsõsorban csak magadra kell gondolnod. Azért ad Isten kisebb-nagyobb vagyont, anyagi biztonságot, hogy tudj másokon is segíteni, törõdj egyházaddal! Vagyonodból szolgálj és ne bánj ostobán pénzeddel! 4. Számolj azzal, hogy földi életed véges Történetünk gazdag földbirtokosa ostobán azt gondolta, hogy Õ nem hal meg, hogy Õt nem kéri számon senki tettei felõl, még Isten sem. Mai modern világunkban is sokan gondolkodnak így. Soknak meg sem fordul a fejében, hogy egyszer majd Isten elõtt kell számot adni mindenrõl, még a vagyonról is. Testvérem, benned mennyi szeretet, mennyi bocsánat, mennyi engedelmesség van, ha még ma éjjel megkérdezi ezt a te mennyei Atyád? Te kinek és miért halmozod pénzed? Kibe, vagy mibe veted reményed? A régiek életük munkájából mindig adakoztak egyházuknak, s így épültek a templomok, iskolák. Ma mennyit fordítunk vagyonunkból ilyen célokra? Saját gyülekezetünket hogyan segítjük? 5. Gazdagodj, Isten szerint! Jézus arra biztatta hallgatóságát, hogy Isten szerint gazdagodjon! Önmagában nem bûn a gazdagság, de hogyan válhatunk Isten szerint gazdaggá? Úgy, hogy nem válsz önzõvé, hanem adakozó, segítõkész, rászorulókat felkaroló életet élsz. Az az igazán gazdag, aki másokat szolgál meglévõ pénzébõl, de nem a feleslegbõl. Isten mindig megáldja a jókedvû adakozókat, és mindig bõségesen megjutalmazza. Adja Isten, hogy bölcs gazdagokká váljunk, legyünk családunk, gyülekezetünk példamutató szolgálói. Isten szerint gazdagodjunk, ne e világ szerint, mert a világi gazdagság lelki szegénységhez vezet. A szegénység jele háládatlanságunk, elégedetlenségünk, önzõségünk. Ne csak a percért, a máért éljünk, a saját meggazdagodásunkért, mert így beszûkül életünk. Vess véget, testvérem, az effajta elszegényedésnek. Gazdagodj Krisztusban, aki gazdag lévén szegénnyé lett, hogy minden Hozzá forduló az Õ szegénysége által meggazdagodjon. Hidd el, a másokért való szolgálat, a szívbõl jövõ adakozás meggazdagít. BALÁZSNÉ KISS CSILLA


3. oldal

HARANGSZÓb

Böjt és imádság a sportpályáért Képes beszámoló

416 labda borította a pályát

Püspökünk a „labdadobáló“ diákok körében

Esti áhítaton

Sándor Lajos lelkész és Szabó Zsuzsa igazgatónõ az imatüntetésen

A labdákra ráírták a diákok nevét

Sándor Lajos lelkész éhségsztrájkja alatt az iskolában lakott

Ülésezik az Igazgatótanács

Tempfli József római katolikus püspök is igaz ügyünk mellé állt

4. oldal

HARANGSZÓ

KÁRPÁTALJAI


REFORMÁTUS

EGYHÁZ

Interjú Zán Fábián Sándor református püspökkel Az elmúlt év õszén a kárpátaljai egyházközségek presbitériumainak többsége úgy döntött, hogy a 33 éves Zán Fábián Sándor álljon a Kárpátaljai Református Egyház élére. „A legfontosabb célom, hogy egyházunk egységes maradjon és bibliai alapokon állva szolgáljon.” – vallja a fiatal püspök. – Püspök úr nagyon nehéz idõszakban állt az egyház élére. Az elmúlt évben sok volt a vita a lelkészi karban, gyülekezetek és lelkészek szakadtak ki az egyházból. Hogyan értékeli a Kárpátaljai Református Egyház mostani helyzetét? – Ha visszatekintek a múltba, azt látom, hogy Kárpátalján eddig egyetlenegy püspöknek sem volt könnyebb dolga. Úgy látom, az elmúlt esztendõ sajnálatos eseményei megrendítették a lelkészi kart és a gyülekezeteket is. Mindez figyelmeztetés számunkra, hogy a református egyház tanításának a gyakorlatban minél inkább meg kell valósulnia. Minden szakadás, így az említett is, azt mutatta meg nekünk, hogy rések voltak a falon. Tehát a várfalakra kell állni a kárpátaljai református egyház lelkészeinek, presbitériumainak, és biblikus egyházi rendet, egyházfegyelmet kell gyakorolni. A sákramentumok kérdésében kell még rendet tennünk. Remélem, ha nem is egyik napról a másikra, de jó irányba haladunk majd elõre. Bízom abban, hogy akkor nem történik meg többé, hogy lelkészek otthagyják az õrhelyüket, elkedvtelenedjenek, önálló harcot próbáljanak vívni. – Püspökként milyen tervekkel vág neki a következõ idõszaknak? – A legnagyobb tervem az, hogy a Kárpátaljai Református Egyházban az igazsághoz ragaszkodva, szeretetben növekedjünk fel a Krisztushoz. Püspöki programomat is erre építettem. A legfontosabb célom, hogy egyházunk egységes maradjon és bibliai alapokon állva szolgáljon. A mi egyházunk nem a népet kívánja szolgálni, hanem az Istent. Az Istentõl kapott küldetés alapján, szeretettel a nép iránt kell hirdetnünk a megtérés evangéliumát. A mi egyházunk nem kíván szolgáltató iparrá válni. Nem azt szeretném tenni, amit a nép többsége elvár, hanem azt akarom csinálni, amit az Isten rám bízott, és amit a Szentírásban tudtomra ad. Összegezve: nekünk nem egy túlracionalizált, elvilágiasodott egyháztervünk és -képünk van. Azt szeretnénk, hogy ha netalán már mindenfelé porosodnak is a Bibliák, itt akkor se porosodjanak – ez a hosszú távú tervünk. Igazi közösséget kell

formálnunk a lelkészek között. Megpróbálunk minél több laikust bevonni az egyházi életbe. – A kárpátaljai magyarság fogy. Hogyan látja Kárpátalja és azon belül a magyar reformátusság jövõjét? – A demográfiai mutatók valóban arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a kárpátaljai református nép, az itteni magyarság fogyóban van. Az arányok nem olyan rosszak, de a kis jelekre is oda kell figyelni. Az egyházkerületünknek vannak olyan gyülekezetei, ahol fennáll a szórványosodás veszélye, illetve már most vannak szórványgyülekezeteink is. A legsúlyosabb problémánk az elöregedés: nagyon nagy az elvándorlás és nagyon kevés a gyermekszületés. A Kárpátaljai Református Egyháznak akkor van esélye a megmaradásra, ha biblikusan fogják élni a családok az életüket. Nem családterápiáról kell beszélni, hanem személyes lelkigondozásról, bátorításról. El kell magyaráznunk minden fiatalnak azt, hogy a gyermek a legnagyobb befektetés, és nem a szülési támogatás miatt. Ha majd úgy tudják a kárpátaljai férfiak és asszonyok szemlélni az életet, hogy az anyaméh gyümölcse jutalom, és a gyermek az Isten ajándéka, akkor ez nem lesz nekik teher és gond. A másik problémánk a felgyorsult kivándorlás. Az egyház sokat tehet azért, hogy a kárpátaljai magyar ember jól érezze magát a szülõföldjén, és ebben segítenie kell bennünket a magyar kormánynak is. Tennünk kell azért, hogy az itt élõ magyar fiatalok tanulhassanak anyanyelvükön, a református emberek találjanak megfelelõ munkát, öregjeink érezzék magukat biztonságban. – Tehát az egyháznak politikai szerepet is kell vállalnia, hogy változtathasson a közösségünket hátrányosan érintõ folyamatokon? – Nem feltétlenül politikai, inkább érdekvédelmi szerepet kell felvállalnia az egyháznak. Ha csorbát szenved valahol a kárpátaljai magyarok érdeke, akkor a református lelkész kell, hogy elsõként szóljon. Tud-

nia kell, hogy mi történik az adott település iskolájában, óvodájában, hogy mi történik a családokban. Az érdekképviseletet én püspökként is kötelességemnek tartom. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindezt egyedül szeretném csinálni. Mindenkivel együtt akarunk mûködni, aki a kárpátaljai magyarság érdekeit képviselni kívánja, és jót akar neki. Ugyanezt várom el másoktól is, hogy református egyházunk törekvéseit minden idõben támogassák az egyszerû emberek és a társadalmi szervezetek is. Azt a reneszánsz püspökséget, amit egykor éltek a püspökök, hogy elérhetetlenek – és sokszor érthetetlenek voltak – az egyszerû emberek számára, azt én nem kívánom élni. Egyházunkban az elõdeim is ott voltak az emberek között, ezt a hagyományt szeretném követni én is. – Tervei megvalósításához milyen segítséget vár a magyarországi testvéregyházaktól? Milyen együttmûködésre lát lehetõséget? – Nekünk megvannak a konkrét céljaink, ezeket a Magyarországi Református Egyház zsinata elé fogjuk tárni. Õk pedig eldöntik, hogy miben tudnak nekünk segíteni. Elsõsorban iskoláink fenntartásához van szükségünk támogatásra, de templomaink, parókiáink felújítása és építése is szinte minden esetben meghaladja a gyülekezetek erejét. A lelkészképzést és lelkésztovábbképzést sem tudjuk anyaországi segítség nélkül megoldani. Tapasztaljuk azt, hogy Magyarországra települnek át Kárpátaljáról lelkészek. Ezt mi nem kívánjuk erõszakos módon megakadályozni. Inkább azon igyekszünk dolgozni, hogy a kárpátaljai lelkész ne akarjon elmenni innen, ne legyen a kisebbségi sors miatt óriási hátrányban. Mindehhez sajnos apró és nagy problémák megoldásában továbbra is rá fogunk szorulni a magyarországi testvérek segítségére. De legelsõsorban és mindenek elõtt bízunk Isten kegyelmében. Az interjút készítette: BADÓ ZSOLT – Kárpátalja Szerkesztette: VISKY ISTVÁN


5. oldal

HARANGSZÓb

Imádkozzatok és buzgón kérjetek... ... énekeljük hangos szóval új énekeskönyvünk 430. énekét. És mi ezt tettük. Csendben és fennhangon imádkoztunk: együtt, egy akarattal, nyolc napon át a Nagyvárad-olaszi református templomban. A Nagyváradi Gyülekezeti Szövetség döntése alapján 2007. január 21-28. között Várad nyolc református gyülekezetének tagjai estérõl estére, közösen, alázatos és szelíd szívvel hajthatták meg fejüket Isten színe elõtt a Körös-parti megszentelt hajlékban. Az idei imahét témája a dél-afrikai Umlazi régióban élõ keresztény közösségek tapasztalataiban gyökerezett és két témát állított egymás mellé, melyek meghívásként szóltak mind az egyházaknak, mind az egyes embereknek: törekedjenek a keresztyén egységre és imádkozzanak érte, valamint fogjanak össze az emberi szenvedésre adandó válaszokban. Ugyanis ez a két terület szervesen összetartozik – emelte ki Tõkés László püspök-lelkipásztor az imahetet nyitó vasárnap délelõtti istentiszteleten. Mindkét terület Krisztus testének gyógyítására vonatkozik, ezért alapigeként, az afrikaiak gyógyítással összekötött bibliai történetet választottak. A Márk 7,31-37 igeszakasz alapján Jézus egy olyan embert gyógyított meg, aki süket volt és nem tudott rendesen beszélni. Cselekedetébõl Jézusnak a szenvedésre és a szükségre válaszoló, együttérzõ szeretetérõl hallunk. Szeretet... lassan már elcsépelt szó, és tartalmilag kiüresedõ. Hiába beszélünk róla, ha nem teszünk semmit annak érdekében, hogy valamiképpen látszodjék a keresztyénietlenné vált 21. századunkban. Ezzel a gondolattal indította szolgálatát Wagner Erik hegyaljai lelkipásztor, aki együttes összefogásra és azon gondok kimondására szólított fel, melyek miatt az Istentõl eltávolodott ember bûne naponta növekszik. Csak a közös akaratban megnyilvánuló imádság képes Gondviselõnk akaratára összpontosítani, és ezáltal változást elõidézni és mindennapi gondjainkat megoldani.

De az imádság elkezdéséhez elõször mindannyiunk hallásának és beszédkézségének helyreállítására van szükség, melyben Jézus megmutatja Isten hatalmát és azon vágyát, hogy az embert teljességre vezesse. Csûry István Nagyvárad-õssi lelkipásztor igehirdetésében hangsúlyozta, hogy Ézsaiás elnyerte az Ige erejét, amivel támogathatta az elesetteket és a megtört szívûeket. Hogy újból megnyugvásra és békére leljünk, szükségünk van nyitott fülekre, hogy tanítványokként tanulhassunk és másoknak is elmondhassuk mindazt, amit Krisztus szabadító Igéje hirdet. Hallás által Szentlélek táplál és erõsít bennünket! Ez a Szentlélek az, Aki szól és erõt ad a beszédre, Isten Országa jó hírének prédikálására. Lélek nélkül nincs keresztyén élet! – szólított fel Szûcs Imre, a nagyvárad-szõlõsi gyülekezet lelkipásztora. A Lélek cselekvésre ösztönöz és hatása által felbomlanak a kaotikus helyzetek, az emberi megosztottságok. Hogyan? Úgy, hogy kimondatja velünk: „Jézus Kriszus Úr!” Ez a bátor tanúskodás újjá formál és jócselekedetet követel. Szükségünk van jócselekedetekre, mert világunk tele van szenvedõ emberekkel. Olyanokkal, akiknek irányába Meg kell tanulnunk viszonyulni! – nemcsak emberi módon, hanem Isten tanítása és akarata alapján! – hívta fel figyelmünket Herdeán Gyöngyi újvárosi lelkész. Az Ige tanítja, hogy Isten nem feledkezik meg senkirõl, hanem, amint elnyomott népét kivezette Egyiptomból, minket is szabadulásra, jobb életre hív, hogy igazságosságát és vigasztaló szeretetét ismerhessük meg. Legtöbbször a szenvedõk nem az imádság erejében látják reménységüket, ezért nekünk, keresztyéneknek – Fazakas Sándor, rogériuszi lelkész szerint – szembe kell nézni azzal a kérdéssel, hogy: Megteszünk-e minden tõlünk telhetõt azért, hogy ne csak magunkért, hanem felebarátainkért is szóljunk és megerõsítsük õket, hogy képesek legyenek magukért szólni? Szólni és tenni... Az egyház hivatásához tartozik, hogy nyílt beszédre hívjon mindenkit és a

nehéz témákról is nyíltan szóljon. Beszéljen háborúról és békérõl, a globális kapitalizmus romboló hatásáról, a gyermekek megalázó helyzetérõl, az egyház jogtalanul eltulajdonított értékeirõl. Isten akarata szerint ezen témák fölött is az egyháznak hirdetnie kell a világnak, hogy jó hírt hoz a bajban lévõknek. Az Ige hû és hiteles tanúi csak akkor lehetünk, ha egyhangon szólunk és az igazságot hirdetjük – jegyezte meg Pálfi József, nagyvárad-réti lelkipásztor. Mindezek ellenére mégis életünkben vannak idõk, amikor szenvedésünk minden mértéket meghalad. Mintha Isten távol maradna tõlünk – hangoztatta Farkas Antal velencei lelkész. Ilyenkor mintha nem is léteznének szavak, kiáltások, könnyek, vagy mozdulatok a fájdalom kifejezésére. Egyetlen vigaszunk mégis az, hogy Krisztus magára vette erõtlenségünket és sebei által van gyógyulásunk. Õ ad erõt, hitet és bátorságot. Ez a bátorság a reménység irányába vezet. Reménység... afelõl, hogy Isten kiterjesztette karjait a világ felett, hogy megbékélést, vigasztalást és szeretetet hozzon, és így semmi el nem szakít minket szerelmétõl, de kegyelme által egymástól sem – zárta be az imaheti témát Vincze Zoltán csillagvárosi lelkipásztor. A nyolc napon át délután öt órától kezdõdõ imaheti istentiszteleteket az egység és az imádkozó lelkület jellemezte. A liturgikus alkalmakat követõen, minden este a szolgálatot végzõ egyházközség ajándékaként szeretetvendégséget tartottak a résztvevõk számára. A Lorántffy Központ ebédlõjében zajlott beszélgetések valódi közösség és hitben élõ református gyülekezet példáját bizonyították. Szeretet. Szólás és cselekvés. Reménység. Ez a három jelen volt az imaheti alkalmakon, de továbbra is ez kell vezérelje keresztyén életünk minden egyes napját, mert Krisztus a süketeket hallókká, a némákat pedig beszélõkké tette. Örömet hirdetett és ma is boldogságot szerez.

Ti pedig így imádkozzatok

3. Közbenjáró imádságnak nevezzük azt, amikor családtagjaink, gyülekezeti tagjaink és hívõ testvéreink testi-lelki nyomorúságait és egyéb ügyeit visszük Urunk elé. Fontos figyelni arra, hogy ebben az imádkozási formában nem valaki helyett, hanem valakiért imádkozunk! Imádkozzunk a misszionáriusokért, evangélistákért, pásztorokért és tanítókért, ifjúsági- és gyermekmunkáért, de a kórházakban, az árvaházakban és az öregek otthonában dolgozókért is. Végül de nem utolsó sorban hûségesen imádkozzunk saját, helyi gyülekezetünkért. Ugyanígy kell imádkoznunk minden emberért és a felsõbbségekért is az Írás tanítása szerint. 4. A kérõ imádságban Istentõl kérjük bûneink bocsánatát és megszenteltetésünket, valamint mindennapi életünk dolgait. Nagyon fontos, hogy ne kérjünk egyebet addig, amíg nem kértük bûneink bocsánatát és megszenteltetésünket, különben hamis lesz a kérésünk. Az imádságban való kérésnél nagyon fontos az, hogy bármit kérünk, mindig tudjuk tiszta szívvel utána mondani azt is, amire Jézus tanított minket az Úri imádságban: „legyen meg a TE akaratod”! Isten meghallgatja mindazt az imádságot, amely az Õ akarata szerint való, és nem önzõ szívben támad. Válaszol is imádságainkra, ha hittel és kételkedés nélkül tárjuk azokat elébe.

Isten viszont nem hallgatja meg azt az imádságot, amely szent akarata ellen, tehát nem a Szentlélek vezetése alatt történik, amely tisztátlan és engesztelhetetlen szívbõl fakad, amelyet könnyelmûen és meggondolatlanul fecsegve és hitetlenül mond el az ember.

(Folytatás az 1. oldalról) kát, a bibliaolvasást. Kiváltképpen kezdjünk és fejezzük is be imával minden napot. Egyáltalában, ahol két vagy három istenfélõ ember csendes együttlétben találkozik, imádkozzanak mindenkor együtt, és akkor áldás származik tõlük a házra, a gyülekezetre és az egész Egyházra. Amit Isten elé kell vinnünk Tartalmuk szerint is megkülönböztethetjük az imádságokat. 1. Az imádás a legmagasabb rendû imádság, mert akkor nem a mi dolgainkra gondolunk, és nem ezekrõl szólunk, hanem csak Istenre és Jézus Krisztusra, és az Õ dicsõségükre tekintünk. Imádjuk Jézus Krisztust a kereszten elvégzett áldozatáért, és Istent, a mi Atyánkat gondviseléséért és megfoghatatlan szeretetéért, amellyel odaadta értünk a Fiát. Legfõbb helye van az ilyen imádásnak a gyülekezetben az úrvacsora alkalmából. 2. Van hálaadó imádság, amikor szívbõl megköszönjük az Úrnak minden testi és lelki ajándékát. Ahogy az Írás arra buzdít, hogy minden gondunkat és terhünket vigyük Isten elé, ugyanúgy kell minden ajándékáért is hálát adnunk. Míg gondjainkat jól fel szoktuk sorolni Isten elõtt, addig a hálaadás bizony gyakran el szokott maradni.

ORBÁN LEVENTE

Taníts minket imádkozni! Helyesen és igazán imádkozni egyedül csak magától Jézus Krisztustól tanulunk meg, sok alázattal és még több gyakorlással. Tudjuk, hogy az Úr Jézus sokat imádkozott. Minden fontos döntése elõtt (a tanítványai kiválasztása, a beteggyógyítások, de fõként a szenvedések útja elõtt) imádkozott az Úr. Az Úr Jézus szó szerint feljegyzett imádságai többek között a következõk: 1. Magasztalás: Máté evangéliuma 11,25-26; Lukács evangéliuma 10,21-22. 2. A fõpapi imádság: János evangéliuma 17. rész 3. Jézus Krisztus imája a Gecsemáné kertben: Máté evangéliuma 26,39-44; Márk evangéliuma 14,34. 4. Az Úr Jézus imája a kereszten: Máté evangéliuma 27,46; Lukács evangéliuma 23,34. Végezetül pedig fogadjuk meg rég élt református eleink intelmét: „Könyörögj szívvel, szájjal és szent élettel!“ VISKY ISTVÁN

6. oldal

HARANGSZÓ


GYERMEKEK

ROVATA Olvasd a Bibliát!

Kedves gyerekek! Kedves gyerekek! Kaptatok-e már rossz jegyet? Egészen biztosan igen. Voltatok-e farsangi mulatságon, vagy tudjátok-e, mikor kezdõdik a farsang? Mindent megtudhattok, ha elolvassátok a gyermekrovatunkat! Jó böngészést!

KURTA-TÕTÖS BEÁTA

Zsuzsi rossz jegyet kap Zsuzsi ma reggel izgatottan ébredt. Felmérõt írnak matematikából. Egész éjjel számokkal álmodott és mind nevettek rajta. Nem kezdõdött jól ez a nap. Amikor beérkezett az osztályba, soha sem még olyan csend volt, mint amilyen ott volt. A légy zümmögését is meg lehetett hallani. Ettõl a felmérõtõl függött a félévi jegy és mindenki nagyon izgult. Amikor a tanító néni belépett, õ is meglepõdött a csenden. Az osztálya nem a fegyelemrõl volt híres. Kiosztotta a lapokat és mindenki izgalommal vágott neki. Zsuzsi szeme elõtt összefutottak a számok. Nehéz feladatok voltak, de nekivágott. Petra is intette, hogy nagyon nehéznek találja. Óra végén mindenki kivitte, így Zsuzsi is. A tanító néni megígérte, hogy angol órán kijavítja, mert az angol órát nem õ tartotta. Nehezen telt az angol óra. Zsuzsi úgy érezte, ólomlábakon jár az idõ, és az álombeli számok gúnyosan kacagnak rá. Valahogy aztán eltelt ez az óra és megérkeztek a felmérõ eredményei. A tanító néni a jegyeket hátulról olvasta elõre. Nem sokára bekövetkezett a tragédia. Zsuzsi neve már az elején elhangzott. Annyit tévedett, hogy alig ért el egy elégségest. Pedig Zsuzsinak alig volt kitûnõnél kisebb jegye. Nem értette mi történt. Õ megoldott minden feladatot, végigvitte õket. Igen

REJTVÉNY Amit ábrázolnak az alábbi képek, azzal töltsük ki rejtvényünket. A nehezítés az, hogy neked kell összehúzni a képeket a megfelelõ oszloppal a rejtvényben. A megfejtés a farsanggal kapcsolatos.

ám, de mindegyikben tévedett és a végeredmény nem lett helyes egyiknél sem. Sírva ment haza. Anyu ma szabad napos volt, azt hitte Zsuzsival szép délutánt fognak eltölteni, de nem sikerült. Amikor Anyu meghallotta a jegyet, nagyon mérges lett: – Ennyire nem vagy képes figyelni semmire? – De, anyu… - próbálta mentegetni magát. – Annyi a dolgod csak, hogy tanulj, semmi mást nem bízok rád, biztos tanulás helyett megint Petránál voltál! – folytatta Anyu. – Nem is úgy volt – mentegette magát Zsuzsi, de most már sírva. Közben megérkezett nagymama, akit nem is vettek észre, de õ már messzirõl hallotta, hogy valami baj van Zsuzsival, aztán a kiszûrõdött hangfoszlányokból rájött, hogy valami rossz jegy van a dologba. Belépett és félbeszakította Anyu dorgálását: – Fiam, fiam, nem szabad ilyen tragikusan felfogni egy jegyet. Ebben az életben nem sikerülhet minden. Ne hitesd el a kislánnyal, hogy mindig mindenben elsõ lehet, mert ha felnõ nagyot fog csalódni. Anyu nem kiabált többet. Rájött, hogy vannak az életben fontosabbak is egy matek jegynél, észre sem vette, hogy Zsuzsi mennyire szenvedett emiatt, s talán jobb lett volna, ha magához öleli és együtt keseregnek, hiszen Zsuzsi nem akart rossz jegyet, csak így alakult.

Egészítsd ki! „Ne félj, mert megváltottalak, … … … … … … hívtalak téged, … … … … … … vagy!” És. 43,1 „Az Úr az én pásztorom, nem … … … … … … ” Zsolt. 23,1 „Boldogok akik sírnak, mert õk megvigasztaltatnak.” Mt. 5,4 „Ne aggodalmaskodjál a … … … … … … felõl, mert a … … … … … … majd aggodalmaskodik a maga dolgai felõl.” Mt. 6,34 „Mert nincs olyan rejtett dolog, amely … … … … … … ne jõne, olyan … … … … … … , mely ki ne tudódna.” Lk. 12,2 „Ha valaki nem születik víztõl és … … … … … … , nem mehet be az … … … … … … országába.” Jn. 3,5 „Ha engem szerettek, az én … … … … … … megtartsátok.” Lk. 14,15

Farsangi ki mit tud? Tudod-e, hogy a farsang minden évben vízkereszttõl a húsvétot megelõzõ negyven napos böjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart a farsang a tavaszvárás ünnepe, a nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bõségre kívánták késztetni a magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg a farsang vége és a böjt kezdete a hamvazószerda, amikor a római katolikus pap hamuval keresztet rajzol az emberek homlokára, emlékeztetve ezzel arra, hogy porból lettünk és porrá leszünk a farsang jellegzetes étele a fánk a farsang utolsó három napján táncmulatságokat rendeznek: házasemberek kosaras bált (jelezve, hogy az evés-ivás szerepet kap), a gyerekek a maszkabált a farsang utolsó napja a húshagyókedd, amikor a farsangbúcsúztató van SARKADY SÁNDOR:

Farsang Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák, Járják a bolondját: Dínomdánom, vigalom Nincs a táncra tilalom! Maskarások, bolondok, Rázzátok a kolompot: Takarodjon el a tél – Örvendezzen, aki él!


7. oldal

HARANGSZÓb

EGYHÁZI HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Plakáttal az egyházért Utcára vitt evangéliumnak nevezte a marosszentkirályi református lelkipásztor a község központjában elhelyezett óriásplakátot, melyet a marosmezõségi református egyházközségek több mint egy hónappal ezelõtt tettek ki. A háromszor négyméteres felületen sötét háttérbõl világító gyertya látszik és a „Keresd a fényt!“ felirat olvasható. Az immár huszonegy marosmezõségi gyülekezetet tömörítõ Kéve-mozgalom kezdeményezése egyedülállónak számít Erdélyben.

Felvidéki lepramisszió Január utolsó vasárnapja a leprások világnapja. Annak ellenére, hogy 1947-ben sikerült felfedezni a lepra gyógyítására alkalmas orvosságot – és ennek köszönhetõen az idõben felismert betegség gyógyíthatóvá vált – a mai napig több millió leprás él a földön. A komáromi református gyülekezet mindmáig az egyedüli a Felvidéken, ahol mûködik lepramisszió. 1990-ben a református nõegylet hozta létre és azóta küldi segélycsomagjait a világ különbözõ részeire. A komáromi misszió tagjai a Magyarországi Lepramisszió munkatársaival együtt rendszeresen látogatnak leprás falvakat Kazahsztánban, Oroszországban, Azerbajdzsánban és a romániai Tichileºtien.

Negyven napos böjt Németországért A német evangéliumi rádió vezeti azt az akciót, aminek ezt a megjelölést adták: „40 nap ima és böjt hazánkért“. Az akciót rádión, televízión és interneten keresztül lehet követni. A február 21-április 8. közöttre tervezett nagy ima- és böjti akcióba 55 különbözõ imamozgalom és keresztyén szervezet is bekapcsolódik. Minden napra egy-egy csoport konkrét imatémákat dolgoz ki és tesz közzé a politika és a társadalom területére vonatkozóan. Ebben az évben a keresztyénség legismertebb imája, a Miatyánk lesz a vezérfonal.

Háromnapos ninivei böjt a káldeus egyházban Az ankawai Szent József templomban a káldeai egyház arám nyelven bemutatott liturgiával kezdte meg a ninivei böjtöt, ami a keleti szír katolikus hagyományban három héttel elõzi meg a húsvét elõtti nagyböjtöt. A böjt három napig tart, és az éjféltõl délig terjedõ idõszakban semmiféle étel és ital fogyasztását nem engedélyezi. A nap többi részében is tiltja az állati eredetû táplálékokat. III. Emmánuel Delly babilóniai káld pátriárka már decemberben felszólította iraki és a világban szétszóródott híveit a ninivei böjt megtartására, hogy az Úr ajándékozzon békét, biztonságot és stabilitást

Iraknak, és hogy „Irak fiai között létrejöjjön a testvériség és szeretet légköre“. Az Irak más részeibõl egyre nagyobb számban elmenekült káld keresztények számára délután arab nyelven is bemutatták a liturgiát, hiszen nekik gyakran nehézséget okoz az arám nyelv liturgikus használata.

Lelõttek egy lelkészt bibliatanulmányozás közben Phillip Mokson lelkészt, a dél-afrikai Fish Hoekban található baptista egyház alapító lelkészét bibliatanulmányozás közben lõtték le saját templomában. A megrázó eseménynek a lelkész felesége, gyermekei és unokái is szemtanúi voltak. A tettest pár évvel ezelõtt maga a lelkész keresztelte meg, és hosszasabb depressziós állapotában õ segítette a gyógyuláshoz. A gyilkos tette után kétszer is öngyilkosságot követett el, sikertelenül.

Keresztyének milliói anyanyelvi Biblia nélkül Az Egyesült Bibliatársulatok közlése szerint jelenleg 2.426 nyelven lehet a teljes Bibliát olvasni. A Földön létezõ összes nyelv száma jelenlegi ismeretek szerint 6.500. Elvileg a világ népességének 95 %-a el tudja már érni a Biblia üzenetét saját anyanyelvén. 300 millió ember számára viszont fordítás hiányában hozzáférhetetlen a Biblia. 23 nyelven és dialektusban jegyezték a legtöbb bibliaolvasót a 2006. évben. Pápua ÚjGuineában a mintegy 10 ezer bennszülött által beszélt koboni nyelven is olvasható az Újszövetség, ugyanígy a kongói kikongo nyelven. A bibliatársulat több mint 500 fordítást finanszíroz, éves ráfordítása az újabb bibliakiadásokra eléri a 11 millió dollárt.

Egyházi reneszánsz Törökországban Nagymérvû egyházi növekedés figyelhetõ meg Törökországban az utóbbi években. A török rendõrség adatai szerint az elmúlt évben 373 nem-muszlim imahelyet hoztak létre, ezek java része görög-ortodox. 2005-ben ezek száma még csak 273 volt. Ezen felül még 900 vallási helye van az alevitáknak, amiket a török hatóságok nem templomoknak, hanem kultúrházaknak tekintenek. Ezektõl függetlenül Törökországban 53 külföldi egyház is mûködik.

Evangélikus lelkész a szlovén eurón A kétmilliós Szlovéniában 50 000 protestáns él, akik java része az evangélikus egyházhoz tartozik. A lakosságnak 82 %-a római katolikus. Január 1-tõl az 1 eurós érme

hátoldalán a lutheránus szlovénnek, Primus Tubernek a portréja látható. Neki köszönheti az ország nemzeti identitását, ugyanis õ teremtette meg a szlovén írott nyelvet. A szlovén reformátor 1508-ban született Ljubljanában. Luther és Zwingli munkáinak a tanulmányozása nyomán jutott protestáns hitre. Kemptenben kezdte el a Bibliát anyanyelvére, a szlovénre fordítani, de fordított horvát nyelvre is. Az õ traktátusai, levelei, énekei és egyházjogi írásai alkotják a 16. század horvát nyelvû protestáns irodalmat. Az õ hatásának tudható be, hogy a délszláv népek közül a horvátok és a szlovénok áttértek a latin betûs írásra.

Felfüggesztett paraguayi püspök Fernando Lugo püspököt, aki bejelentette, hogy indulni szeretne a 2008. évi paraguayi elnökválasztáson, a Vatikán felfüggesztette hivatalából. A San Pedro püspökeként szolgált egyházi vezetõ nyilvánosan kijelentette: 29 évi papi szolgálat elég volt neki, politikai pályára szeretne térni. A püspök arra kérte a pápát, adja áldását arra a feladatra, amire készül. Lugo a legesélyesebb ellenjelölt Vicanor Duarte elnökkel szemben.

Erõsítenék az ortodoxiát Oroszországban Az orosz kormány erõsíteni akarja a keresztyén-ortodox kultúrát a hatalmas országban. Meghirdette, hogy az iskolákban ezt a tárgyat, illetve az ilyen irányú ismereteket kiegészítõ szakként oktassák. Az ország múzulmán fõmuftijai viszont erre külön tanácskozást tartottak és tiltakozással reagáltak a kormány tervezetére. Ravil Gainutdin fõmufti követeli a keresztyénortodox tantárgy törlését az iskolai tantervbõl. Ehelyett Moszkvának be kell rendezkednie az egyre erõsebben növekvõ iszlámra és ezért már most meg kellene alakítania a kormánynak az „Iszlám Ügyek Minisztériumát“ - tanácsolja a muszlim vezetõ.

Biblia a Korán betûivel Nigériában van olyan bibliakiadás, amit keresztyének nem tudnak vagy alig tudnak használni. Az ok: a legfontosabb törzsi nyelvre, a hauszára lefordított Bibliát latin betûkkel írták le, jóllehet itt a keresztyének is csak az arab betûket tudják olvasni. Ezért a Nigériai Bibliatanács új fordítói eszközt alkotott: olyan komputer-programot dolgoztak ki, ami a latin betûket át tudja fordítani, konvertálni tudja arab betûkre, s így a Biblia szövege mindenki számára hozzáférhetõvé válik. A múzulmánok számára arab betükkel írni a keresztyének Bibliáját a legnagyobb szentségtörés. Az új Bibliát nyomtató nyomdát fegyveres õrök örzik. Összeállította: VISKY ISTVÁN

8. oldal

HARANGSZÓ


FELHÍVÁS

A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET IGAZGATÓTANÁCSÁNAK

HATÁROZATA A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa sajnálattal vette tudomásul, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség csúcsvezetõsége folyamatosan elhárította a romániai magyar politikai és civil szervezetekkel való megegyezést közös erdélyi magyar európai parlamenti jelöltlista állítására nézve. A kialakult helyzetet figyelembe véve és nemzeti közösségünk európai képviseletének a fontossága tudatában, Igazgatótanács felkéri Tõkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét, hogy az õt támogató szervezetek kezdeményezésére induljon el független jelöltként a májusban sorra kerülõ európai parlamenti választásokon. Igazgatótanács cselekvõ módon kívánja támogatni püspökét a jelölési procedúrában, majd az azt követõ választásokon. Egyházkerületünknek elemi érdeke a keresztyén értékek és a magyar érdekek méltó képviselete a megváltozott európai viszonyok között. Igazgatótanács felkéri az Egyetemes

Imahét ünnepi gyülekezeteit és a más istentiszteletek alkalmain megjelenõket, hogy hordozzák imádságaikban ezt a nemes ügyet. Igazgatótanács köszönetet mond az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Székely Nemzeti Tanácsnak, a Magyar Polgári Szövetségnek, a Magyar Polgári Egyesületnek, a Magyar Ifjúsági Tanácsnak és az Erdélyi Magyar Ifjaknak, amelyek közösen keresték meg püspökünket európai parlamenti képviselõjelöltként való indítása céljából. Amennyiben Tõkés László független jelöltként való indítása útjából valamennyi akadály elhárul, és püspökünk kész elfogadni jelöltetését, Igazgatótanács felhívással fordul gyülekezeteinkhez, a támogató szervezetekhez és a magyar szavazópolgárokhoz, hogy mielõbb gyûjtsék össze az ehhez szükséges aláírásokat. Nagyvárad, 2007. február 2. CSÛRY ISTVÁN lelkészi fõjegyzõ

TOLNAY ISTVÁN v. fõjegyzõ

A Romániai Református Pedagógiai Intézet pályázatot hirdet VI., VII., VIII. osztályos református vallástankönyv-kéziratok megírására. A kéziratokat az érvényben levõ curriculum alapján kell elkészíteni. Beküldendõ 10 lecke, ezek közül 3 illusztrációs anyagokkal beszerkesztve. Az anyagot Microsoft Word dokumentum formájában kérjük eljuttatni lemezen vagy interneten a Református Pedagógiai Intézetbe. A beérkezett kéziratok engedélyezésérõl a Zsinati Nevelésügyi Bizottság javaslata alapján a Zsinati Állandó Tanács dönt. A megfelelõ szakreferátumokkal és a Zsinati Állandó Tanács engedélyével ellátott kéziratok vesznek részt a Tanügyminisztérium által meghirdetett tankönyvpályázatokon. Cím: VALLÁSTANKÖNYV PÁLYÁZAT Romániai Református Pedagógiai Intézet 400079 Cluj-Napoca str. I.C. Brãtianu nr. 51-53. Tel: 0264-599-800, 592-453. Email: [email protected]. A kéziratok leadásának határideje: 2007. augusztus 1. TONK MÁRIA RRPI igazgató

SZÛCS ÉVA RRPI programfelelõs

Nõk a szószéken

EGYHÁZKERÜLETI KÖRLEVÉL – II. Tárgy: Harangszó – az élet védelmében Egyházkerületünk Igazgatótanácsának meghagyása értelmében tisztelettel és szeretettel hozzuk „nemes és szent Gyülekezeteink” szíves tudomására a testület 2007. február 2-i ülésének következõ Határozatát: A Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség 2007. január 28-i imaheti záróünnepélyén elfogadott indítvány alapján A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa elhatározza és elrendeli a következõket: 1. /Félrevert harangok/ Nagypéntek gyászünnepén reggel 8 órakor valamennyi gyülekezetünkben verjék félre a harangokat, ezáltal emlékezvén és emlékeztetvén a meg nem született életekre, fogyatkozó nemzetünk utóbbi évtizedekben elszenvedett, súlyos veszteségeire. Krisztus Urunk értünk vállalt életáldozata legyen vigasztalásul nemzetünk pusztulása iránt érzett gyászunkban. 2. /Lelkiismeret-ébresztõ harangszó/ Húsvét szent ünnepén reggel 8 órakor hasonlóképpen szólaltassuk meg harangjainkat – Krisztus Urunk dicsõséges feltámadásának örömüzenetével ébresztgetvén a halálra váltak „megsüketült” lelkiismeretét. A harangok szava késztessen buzgó imádságra bennünket nemzetünk lelki megújulásáért és feltámadásáért! Imádkozzunk azért, hogy az élethez való jog és az élet isteni adománya ne le-

gyen csupán írott malaszt népünk számára, és hogy sorvadó nemzeti közösségünk ne jusson a kipusztult, elûzött vagy kivándorolt erdélyi szászok, svábok és zsidók sorsára. Ne csak róluk – hanem értük szóljon a harang. És szóljon: Isten megújító és megtartó kegyelmérõl! Nagyvárad, 2007. február 2. TÕKÉS LÁSZLÓ püspök

KOVÁCS ZOLTÁN fõgondnok

Az Egyetemes Imahét alkalmain lelkésznõk szolgáltak idén február 4-11. között a Bihar megyei Tamáshida gyülekezetében, alkalomról alkalomra bizonyítva a nõi lélek különleges gazdagságát és szépségét. Illyés Zsuzsa (Érszõlõs), Finta Lilla (Kisszántó), Földesi Márta (Belényessonkolyos), Ardai Erika (Harangszó szerkesztõje, teológus), Soós Noémi (Nagyvárad-Rét), Szakács Ottília (Köröstárkány), Berke Eszter (teológus), Lukács Angéla (Köröskisjenõ) prédikáltak.

Harangszó A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Gyülekezeti Lapja Kiadói- és Sajtóosztály vezetõje: Sándor Lajos Fõszerkesztõ: Csûry István Grafikai szerkesztõ: Radványi Károly Olvasószerkesztõ: Babes Ardai Erika Tördelõszerkesztõ: Kraftsikné Petrikó Ildikó Címünk: HARANGSZÓ szerkesztõsége 410001 - ORADEA - NAGYVÁRAD str. Moscovei nr. 14 Tel: 0259/43-46-64; Tel/fax: 41-60-67; Mobil: 0742/61-18-56 E-mail: [email protected] www.kiralyhagomellek.ro Megjelenik kéthetente. Lapterjesztés a lelkipásztori hivatalokon keresztül történik. Meg nem rendelt kéziratot nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztõség fenntartja magának azt a jogot, hogy a beküldött kéziratokat szükség szerint átdolgozza.

2007. január 28-án helyezték el a nagyvárad-rogériuszi templomtorony alatt a hatmillió meg nem született magyar gyermek emlékére készült emléktáblát.

Lapszámunk szerkesztését és nyomtatását a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám nyomdája végezte Ára: 1 lej

Harangszó. Ti pedig így imádkozzatok. Böjt és imádság a sportpályáért

Recommend Documents