hanem hat igen, itt vagy a mi elettinkbe, Ugy tunik, hogy most lehortak Teged ide a mi eledinkbe. Latod a mi problemankat, beleszolsz, mi is

hanem hat igen, itt vagy a mi elettinkbe, Ugy tUnik, hogy most lehortak Teged ide a mi eledinkbe. Latod a mi problemankat, beleszOlsz, mi is szolhatunk Hozzad, Rad nezhenink — valami ilyesmit ereztem." (D. Ene) „Az igehirdetesek lenyfigortek (...), hogy itt nemcsak az, hogy itt fOlolvasnak egy iget, es akkor bizonyos elmeletek szerint kifejtik, hogy na, itt ezt mondja az Uristen, vagy mit tudom en, igy tegyetek, ngy tegyetek; nem, hanem hogy ez nekem mit mond, meg en hogy eltem at." (M. B.) A predikacio mindig egy vagy tab Biblia-reszlet felolvasasaval kezdodik, ezt koveti a mondanivala kifejtese. Tema* altalaban szabadon valasztja a predikator (kivetel pl. egy menyegzo, ahol adott a tema), a kivalasztott Bibliareszlethez nem feltetleniil kell kapcsolodnia a tovabbiakban. A szabadkeresztyen predikaciok sajatos vonasait Ny. M 1980 piinkosdjen elmondott szolgalatanak reszleteivel illusztraljuk. A predikacio az Apostolok cselekedetei 3. reszenek aktualis ertelmezeset nyUjtotta a gyillekezet szamara. „Peter es Janos az imadkozas idejere ott voltak, ahol vartak aket. Vajon mi, to es en, hanyszor vesszuk olyan lezseriil a kezdesi idopontot, egy megbeszelt talalkozast egy testverrel, egy altalunk megigert idopontot hanyszor es hanyszor hagunk at lustasag, kenyelemszeretet vagy valami miatt. Ha igazan a Szentlelek kortank van es bennunk van, akkor a megigert szo, a meghirdetett alkalom, az szamunkra kotelezd erOvel birt. Peter es Janos ott voltak kilencre." Sok ehhez hasonlo reszletet valaszthattunk volna meg ki, amelyek kOzOs jellemzoje, hogy egy-egy szemak is jelentoseget tulajdonit, es konkret intelmeket fogalmaz meg belaik. A bibliai tortenetek minden mozzanata peldaadas a ma eld hivO szamara. Egy masik jellrmzu elem, amikor a predikator koznapi jelenseg leirasaval teszi erthetiive a hit jelensegeit. 201

„Eszembe jutott, testvereim, hogy annak idejen az i kolaban, a tornaoran milyen faraszto gyakorlat volt a to ejaras. Amikor leguggolva kellett menni, es sok-sok m 'tert megtenni ilyen torpejarasban. (...) Es megdobbentem a on, hogy milyen sok ember jar szellemileg torpejarasban es elcsodalkozunk azon, bogy faradtak. Elcsodalkozunk a on, bogy nincs eronk megtenni tiz meternel tobbet, mert to ejarasban, lecsuggesztett kezekkel, lehajtott fovel, szo orn szivvel megyiink. Isten nem ezt varja az O nepet61.” A harmadik sajatossag: a hetkoznapi jelensegek koz ethitbeli jelentest. leniil „Piacra kellett mennem bevasarolni tegnap delelott es punkosd kozeledtevel elarasztottak a piacot piinko dirozsaval. (...) Es lattam, bogy az emberek valogat ak, mustralgatjak a killonbozo novenyeket, es aztan ki- i a penztarcajaba nyult, es fizetett, es vitte haza a piinkos irozsat. Es Ugy megdobbentem ezen a kepen, mert az Ur azt mondta nekem: a pankosdirozsat meg lehet vasarolni, e a pUnkosdot soha." Az idezetek azt is megmutatjak, hogy a predika iok hangvetele kozvetlen, nyelviik a biblikus fordulatok me lett sok mindennapi kifejezest tartalmaz. A gyulekezeti alkalmak resztvevoi szamara mind zen sajatossagoknak nagy jelentosegiik van. Ezek altal saj s tit* el az ertelmezes alapveto modszeret az otthoni bibli olvasashoz. Tovabba a predikaciOk tartalmazzak azoka az elemeket, amelyekbol a bizonysagtetelek is feleptil ek. Transzformalasi gyakorlatok, amelyek a mindennapi e edmenyeket, elmenyeket, benyomasokat kiemelik kozna isagukbOl es transzcendens jelentest adnak nekik. Ezt a ondolkodasi rendszert nevezziik hi1/45 tudatnak. A hivo n elv sztereotip fordulatainak megtanulasahoz is elsodleges forrasul szolgalnak a predikaciok. 202

A gytilekezetbe keriilfikre a konkret hittetelek koziil leginkabb az hat elemi erovel, hogy a Bibliaban leirottak szemely szerint rajuk is ervenyesek. „Mikor az iskolaba jartam, vallaskonyvembol olvastam Rola, hogy O mennyit szenvedett, aztan en akkor sirtam mindig, es haragudtam azokra, akik Ot megfeszitettek, hogy inert kellett egy ilyen jo embert, mikor 0 mindig csak jOt tett, es hat szeretett is mindenkit, meg meg is halt ertiik. Ja, meg akkor nem tudtam, hogy enertem." (K. M.) Az Istennel val6 kapcsolat kozvetlensege a hitelet soran alakul ki, a bizonysagtetelek es az imak tiikrOzik ezt legjobban. A visszaemlekezesek tobbsege arra utal, hogy a gyiilekezetrol szerzett elso benyornasok kortil legjobban a csaladias legkeir, az emberi kapcsolatok melegsege hatott rajuk. „Csodalatos volt, mikor oda bementunk, Ugy ereztiik, hogy hazaerkeztilnk." (0. Hne) „Bementem, mindenki felem fordult, mindenki mosolygo arccal fogadott, el se tudtam kepzelni, mint hogyha mindig lattak volna, nem tudtam hova tenni azt a nagy szeretetet." (Gy. B.) Kitiintetett figyelemmel fogadjak azokat, akiknek az eljoveteleert, megtereseert mar eleve imadkoznak. Az 1974 utani valtozasok kiilonosen a fiatalok csoportjat tett& vonzova, s olyanok is elkezdtek jarni, akikre sziileik peldaja es rabeszelese addig nem hatott. „Ogy kepzeltem el, hogy a hiv6 elet az idos neniknek valO. (...) Es Ugy az volt bennem, hogy ezt az eletet nem kivanom. Majd ha megoregszem, akkor. (...) Amikor az ebredes elkezdodott, akkor egyszeriien meg voltam dobbenve, minden elkepzelesem rombadolt, hogy fiatalok, es gitaroznak, enekelnek, es oromak is van rdadasul, az hogy lehetseges." (F. Zs.) „Lattam ott fiatalokat, akik orillnek meg minden, hat nekem is kellett volna ez. Dehat, mon203

dom, most terjek meg? Hat most legyek olyan oreg n ni? (...) Es azt mondtam, hogy nem baj, hat megeri, nekem ell a szeretet, kell az, hogy itt legyek a testverekkel, hat n ncs Inas Ut, ez van. Es igy elfogadtam Jezust, es azota ne is bantam meg ezt a lepesemet." (V. H.) Az elozo reszben leirt vallasos es emberi igenyek ki legiilesere tehat lehetoseg van a gyillekezetben; a beke emberek problemainak jo resze persze nem oldodhat eg egy csapasra, legfeljebb a hitelet hosszU evei soran.

A megteres A megteres ertelmi-erzelmi dontes a hitelet mellett. A negteroben mar eleve van bizonyos vonzodas a hitelet le, amely akkor elhatarozassa erik. A korabban megte tek eleteben is sor kerUlhet njabb megteresre, megUjulasra ha visszaestek vagy „megfaradtak" hitbeli fejlodesUkbe A lezajlo gondolati folyamat: a megter6 radobben Minos oltaxa, s arra, hogy emberi kepessegei nem elegsege ek ahhoz, hogy megszabaduljon ettol az allapottol, felis eri, hogy az isteni kegyelemre szuksege van. A megteres elo eltetele tehat a buntudat, ami azonban nem Fagg a felme - 16 blinok sUlyossagatol. A megteres lenyege egy erzelmi a lapot, amelyben egymassal ellentetes erzelmek kovitik egymast: elobb a ketsegbeeses, a tehetetlenseg erzese, ajd a felszabadultsag, a megoldasra talalas orome. Min ez rendkivill rovid ido alatt jatszodik le. Az errol szolO be zdmolOk szinte szo szerint megegyeznek. Ebben nyilvan •zerepe van annak, hogy ezt az elmenyt csak hive szter otipiakban tudjak elmondani. — „Annyira sirtam, hogy en csak intern osszeroskadva, zokogtam, mert a bUneim r mszakadtak." (B. Csne) A megteresre majdnem mindig evangelizacios istent szteleteken kertil sor, ilyenkor altalaban tobben is megter ek 204

egyszerre. A predikaciok kiilonfele intelmek megfogalmazasaval onvizsgalatra inditjak a jelenlevoket, majd a bungs allapot hatranyairol, kovetkezmenyeirol szolnak, s vegi.il felhivjak a figyelmet arra, hogy a megteresre csak Jezus visszajoveteleig van lehetoseg, es ez nemsokara bekovetkezik. Ugy tat szamunkra, hogy nem egyszenlen a mondanivalO kesztet megteresre, hanem az erzelmileg felfokozott legkor, amelyet letrehoz a gyillekezetben. Ez nemcsak a szabadkeresztyenekre jellemzo, egy regi reformatus konferencia elmenyeire igy emlekszik vissza egyik interju alanyunk: „Je, mar egy nap eltelt, es en meg nem erzek semmit. Mondtak a sok-sok elmenyt (...) hogy milyen csodalatosan neki szolt, es mindenki ahogy ott mondta, hat engem egy olyan szent irigyseg elfogott (...) Es ngy odafigyeltem teljesen masnap, odaszogeztem az en szememet, es magamba is mondtam, hogy igen, Uram, en hiszem, bogy megadod nekem is. Es en man ugy tiz 6ra fele ereztem, hogy az Ur olvassza az en szivemet, es akkor man sirtam. Es olyan orom volt, hat nem volt olyan sok bunom, plane az, ami olyan nagy bilinnek szamit, nem volt, de megis azokat a kicsiket is (...) mind sorakortak elibem, es azokat ott a sirdsomba leraktam az Urnak. Es ahogy en ezt tettem, ahogy ezt en igy oldozodtam fa es en raktam lefele, annal jobban kaptam ezt a lelki vilagossagot, es annal jobban beragyogott Isten Lelke az en szivembe." (H. Pile) Az alkalom vegen a kiterdeles jelentese az, hogy az ujonnan megter6 a gyillekezet elott demonstralja dOnteset, a raimadkozassal pedig kinyilvanitjak a presbiterek, hogy befogadtak 6t a hivok taboraba. A nyilvanos tetthez kell egy adag batorsag: neha a szomszedok biztatasa is hozzasegit, de van, amikor csak a kovetkez6 alkalomra sikerill: „Egy pillanatig atszaladt az ertelmemen, hogy jaj, hat en most ebben az oriasi tomegben, most 161 fogok allni a 205

helyemen, es mindenki engem nez, de csak egy pilla tartott, es en akkor azt mondtam, hogy Uram, hat n adorn az eletemet, hat nezzen az egesz vilag. Es a folalltam boldogan, de rettenetes nagy sirassal es ko hullatassal alltam ott vagy fel ordig, mert akkor egy szituaci6 volt, es alltunk ott jo nehanyan meg, es akko adtunk a vilag elott is bizonysagot arrol, hogy igen, h mindent, szoval kitessziik a sziviinket, killsonket, be ket az Ornak szine ele, es hat vallaljuk az 0 vezete (D. Ene)

atig ked kor nylyen igy t en sone ."

A blinvallas A megterest koveto blinvallas a gyfflekezetbe keralok szamara — kiveve a katolikusokat — Ujdonsag, nehanyan idegenkedtek is tole eleinte. Egyik interjUalanyunk re zletesen elmondta, hogyan keriilt sor az 6 elsO biinvallasa a. „Mondta T. neni, bogy nem erzem-e olyan sziiks 'get, hogy az Ur elott... Felolvasta azt az iget, bogy vall atok meg Es biineiteket, es az Isten es megbo•satja azt. Es akkor elmondta nekem az egeszet, bogy az Ur ezus mit tett ertem, meg bogy egyaltalan, igy semmi ert lme nincs, amit tett az Ur Jezus &tem, az en eletemben abs olut semmi ertelme nincs, hogyha en nem vallom meg a b 'neimet. Szoval ez egy ilyen ramhatassal volt. Es akkor la am, hogy neki ez nem erdeke, ez csak nekem lehet erde em, hogy ez igy van. Hat meg mindig felteteles modban volt bennem. Nem voltak meg olyan csodak az elete ben, olyan bizonyitekok, amelyek amellett bizonyitanak, ogy letezik egy olyan felsobbrendu [sten, amit az ember nem kepes elerni magat61, nem tud megtenni magat61(...) n azt mondtam Istennek, hogyha van Isten, akkor vegye le r 'lam ezt a szom,oriisagot. Es akkor leterdeltilnk, mondtam a biineimet. Es elmondtam, amit ugy ereztem, bogy b nok, de szoval en azt egyaltalan nem bantam meg. Hat tui tam, 206

hogy bun, hat most imadkozunk, muszaj lesz elmondani valamit, aztan elmondtam a nagyjat. Es akkor T. neni mondta sorba a bUneimet, plusz meg azokat, amikre en nem is emlekeztem... Meg volt olyan, ami annyira szemelyes volt, szoval nem olyan, hogy na, ez egy no, es akkor tudja korulbeliil, hogy mik egy fiatalnak a problemai meg a bunet, aztan hat sorolja... Egy olyan remeges vett erot rajtam... utana nagyon sirtam. Es akkor utana meg mindig mondta, meg mindig mondta, meg mindig mondta, aztan elkezdtem megbanni tenyleg azt is, amit elozOleg elmondtam neki. (...) Utana Ugy kezdett eltUnni rolam az a szomornsag. Ez nagyon nagy nyomot hagyott bennem, hogy 6k ennyire szeretettel vesznek korul, es ennyire erdekli 6ket az, hogy en megterjek." (J. Cs.) BeszamolOja azt mutatja, hogy a blinvallast nem feltetmeg a bfintudat kesztetese. Masok is beszeltek leniil arrol, hogy kfflonosen nagy hatast tett rajuk, amikor olyan bUneikre hivtak fel figyelmiket, amelyeket akarva vagy akaratlanul elhallgattak. Ez reszben ismet a transzcendens ertelmezesi keretet erositi meg, reszben pedig a hivok kozessegenek szemelyes intimitasat. VI. A

hitelet

:4 szentldekkeresztseg A szabadkeresztyen tanitas szerint a liMiknek meg kell keresztelkednifik Szentlelekkel. De a szentMekkercsztseggel kapcsolatban nagyon elter6 felfogasok vannak a gyillekezethen. "Fobben avval azonositjak a szentlelekkeresztseget, hogy a megterest61 kezdve sift mar ennek elokesziteseben is a Szentlelek „munkalkodik - a hiv6ben. „A szentlelekkeresztseg az mar egy olyan folvamat Merl van olyan hiv6, hogy tenyleg, nem kapta meg a nvel eken207

szolast se, szentlelekkeresztelt lehet, mert a Szentlelek mar akkor munkalkodik az egesz testben, mikor mar err az iltra lep, de nem biztos, hogy nyelveken szOl, ettal bi tos, hogy advOzul az is, aki nem szol nyelveken." (S. Bne) Masok viszont a nyelvekenszolas karizmajanak je entkezesevel azonositjak a szentlelekkeresztseget. Ennek lapja az, hogy a két jelenseg a legtobb esetben egy id' ben jelentkezik, nehany masodperc elteressel. Interjiaalany ink egy resze allandoan felcserelte, azonos ertelmiikent asznalta a ket kifejezest. A „hivatalos" allaspont szerint a szentlelekkeresztseg elnyerese isteni kegyelemtol fii g, a hivonek torekednie kell 11, imadkozni erte, akarcs k a karizmakert. A karizmak viszont csak gyakori kiseroje ei a szentlelekkeresztsegnek, de nem feltetlen velejaroi. A szentlelekkeresztseg a beszamolok szerint altal ban egyszeri elmeny — amely altal szentlelekkereszteltte 1 sz a hive s kiilonfele fizikai erzekelesekkel jar: mele seg, zsibbadas erzete, akaratlan mozgas (pl. felemelkedik a keziik), tobb esetben eszmeletveszteshez hasonlo allap t all elo, amely utan latomasokrOl szamolnak be. „Ahogy alltam, azt ereztem, hogy egy oriasi nagy ere toltotte b- az egesz testemet, es lezuhantam a foldre. Ez nagyon cso alatos erzes volt, ezt nem is lehet visszaadni, es itgy elmo dani, csak at lehet elni szemelyesen." (G. Tne) A sokak altal leirt allapotot eleg nagy biztonsaggal zonosithatjuk a pszicholOgia altal transznak nevezett j lenseggel. Az ingerek iranti csOkkent erzekenyseg jellemz a transzban levo szemely nem vesz tudomast a Urn ezet torteneseir61, vagy nem adekvat kepet alkot rOluk; autc matikus cselekvesek helyettesitik az akaratlagosakat Az alvashoz hasonlithato allapot.

208

A killOnfele ertelmezesek lehetove teszik, hogy szentlelekkereszteltnek vallja magat minden gyulekezethez tartozO, meg ha a fenti elmenyben nem is reszesult.

A nyelvekenszOlas karizma'ja (glosszolalia) A gyillekezethez tartozok haromnegyed resze megkapta a nyelvekenszolas karizmajat es rendszeresen imadkozik nyelveken. Kutatasunk ideje alatt a koriilottunk halkan imadkozOktol hallottunk csak nyelveken-imadkozast, tovabbi informaciOink az interjUkbol, beszelgetesekb61 szarmaznak. Mig a szentlelekkeresztseg sziiksegessegerol a hivo eletben sok szo esik a nyilvanos istentiszteleteken, addig a karizmakr61 altalaban keves, a nyelvekenszOldsrol pedig szinte semmi. Bar az alkalmakon nem kap hangsfilyt, megis Ugy tunt szamunkra, hogy a hiviik eleteben nagy jelentosege van, gyakori temaja az egymas kozotti beszelgeteseknek, es vegs8 soron presztizskerdes az elnyerese. A gyiilekezet vezetoinek iranyado felfogasa szerint a hivo imaban keri, de Isten kegyelmen mUlik, hogy megadja-e. Elofeltetelkent a bunoktol megtisztitott, alazatos, befogadasra kesz, nyitott allapotot je101ik meg. Emellett azonban van olyan felfogas is a gyiilekezetben, hogy a hiv8 lelkiallapotatol, hitbeli allapotatol, viselkedesetol fugg. Ez neha — akaratlanul is — serti azokat, akik meg nem kaptak meg a nyelvekenszolas karizmajat, Ugy erzik, Onhibajukbol nem tudnak eleget tenni ennek az elvarasnak. „Megvagyok igy is, es megelegedett vagyok, es bekessegem van, es nem zUgolodom semmiert. (...) Hat azert engem nagyon erint az, amikor az a kijelentes jon, hogy ha szeretem az Ur Jezust, es elek Vele, akkor meg kell hogy kapjam." (N. Ene) Az esetek tobbsegeben a nyelvekenszOlas karizmaja iranti vagy felebredese es a karizma elnyerese kOzOtt hoszszabb id6 telt el, nemelyeknel evek is. A hosszU varakozas alatt az imak rendszeres targya a kerleles, es ezenkozben a 209

hivo magaban keresi a hibat, amiert nem kapja meg a k nzmat. Abban az id6ben, amikor meg sokan nem kaptak eg, olyan felfogasok is elterjedtek, hogy a keno kitart s, a hosszas imadkozas a megfele16 modszer. Masok azt j vasoltak, hogy egy-egy szot kell sokszor ismetelgetni, ez eredmenyhez vezet. „Leborultam az Ur elibe, es azt mondtam, Uram, ost mar nem kelek fel addig, mig engemet is meg nem al asz. Es akkor konyorogtem vagy negy Ora hosszaig. Es m galdott az Ur." (U. Zs.) „Olyan feltekeny voltam, hat azt em lehet elmondani, hogy hat Isten, hat a ferjemet jobban szereted, hat oneki mar megadtad, nekem nem. Es a kor elhatarortam, hogy en otthon maradok este, es en leb•rulok, es ha kell, egesz ejjelen at ott fogok imadkozni sak azert, hogy megadja az Ur a Szentlelket. (...) Ott terdel em, nem jott. Ket &dig ott terdelek... hat mar sirtam, hogy mar hat ket Oraja imadkozok, es nem adja meg az Ur... U am, hat mert, hat 6 alert killonb? En inert nem kapom meg Es nem adta meg az Ur." (Sz. Ene) „Valamikor tobbszor e litettek azt, hogy mondjad azt, hogy Halleluja! Hallel ja! Halleluja!, es mondjad, mit tudom en, vagy of per ig." (P. K.) Ezek a modszerek nem voltak mindenkinel eredme yesek, es a gyillekezet vezet6i hatarozottan elitelik alka mazasukat. Akik ma rendelkeznek evvel a karizmaval, zok nagyobb reszben olyan egyOttimadkozaskor kaptak eg, amellyel Open ezt kertek Istent61; kisebb reszben p dig otthon, egyediil. Gyakori, de nem altalanos jelenseg, ogy a nyelvekenimadkozas el6bb csak nehany toredeksz bol all, s kesobb valik folyamatossa. „Leborultunk imadkozni. Es erzem en, mintha a to komat itten valami szoritand. Jon itt felfele, a szivembol jott felfele... Es akkor elkezdtem beszelni, dehat hallgatta en, hat, mondom, erdekes, kisfiam is tud olyan, olyan furc an. 210

Es aki mar jartas ebben, akkor azt mondta, hogy ez az OrtOI van, es ne ijedjek meg, hogyha en aztat nem ertem, de az Urnal lehet, hogy egy szo is mondatokat ,jelent. (...) Elmentem haza, es akkor mondtam, hogy Ur Jezus, ha ez Med van, akkor Te bontsd ki. Hat valami ertelmesse. Es akkor eltelik egy het, ket het, es az Ur megaldotta Ugy, bogy mondatok lettek beltile." (U. Csne) A szabadkeresztyenek hisznek abban, hogy a karizmakent kapott nyelv valosagos, letez6 nyelv. Ezt a hitet ket dolog erositi: egyreszt idonkent ertenek egy-egy szOt a sajat vagy egymas imajabol (nem a nyelvek magyarazasanak karizmaja, hanem nyelvtudasuk Altai), masreszt a hudapesti gyulekezet egyik tagja tobbek imajanak nyelvet azonositotta. Ezek a nyelvek igen valtozatosak. „Azt mondta, hogy az egy letez6 nyelv, amin en imadkozom, egy afrikai nyelvnek, a zulukaffereknek a nyelven, csattogo nyelvjaras. Egy vegtelethil kis primitiv, szOval nem egy dallamos nyelv, hanem egy olyan ismetelgetes meg ilyesmi. Direkt kertem, kifejezetten nehez volt mondani azokat a szavakat mar, olyan erOvel jott, meg olyan, ismetelgette a szotagokat. Es azota mas van." (F. A.) A gyakrabban el6fordulo nyelvek: a nemet, az olasz, az angol, a francia, a roman, az orosz. Idezeteinkb61 is erzekelheto, hogy „igazinak" a kozismert eurOpai nyelveket tartjak, es presztizskerdes, hogy ki milyen nyelven imadkozik. A karizmatikusok kozott elterjedt felfogas, hogy a karizmaban kapott kepesseg meroben in, a nyelv eseteben tchat el6z6leg nem tanult nyelv. A gyUlekezetben el6fordul ennek ellentmondo pelda: „Mikor mentem hazafele az utcan, csak azt vettem eszre, hogy mikor itnadkozok, akkor teljesen attertem, es imadkortam oroszul, es egy olyan jo fclet nagyjabol ertettem mindig, hogy mit " O. A )

211

Milky evvel ezelott elofordult nyelvekenenekles is a gyulekezetben, de ez nem volt maradando kepesseg. Egy-ket olyan esettel talalkortunk, ahol a nyelve enszolas karizmajat megkaptak, de azutan „elvesztette , azota nem kaptak meg Ujra. Ugy gondoljak, ennek z a magyarazata, hogy nem gyakoroltak eleget. A vezetok zerint a karizma nem volt valodi ezekben az esetekben. A beszelgetesek alapjan Ugy tiinik, hogy mig az ]so nyelvekenimadkozas sokszor hosszan tarto vagyako as, torekves eredmenye, addig a tovabbiakhoz megcsak sp cialis lelkiallapot sem szukseges (bar leggyakrabban a sz sos imahoz tarsul). Barmilyen tevekenyseggel egy idol) n — peldaul munka, beszelgetes kozben — kepesek nyelveken imadkozni. „Sokszor nem is mozog az ajkam, tehat ber lrol imadkozom, noha mondjuk igy beszelgetiink, de a eft tudok nyelveken is imadkozni. Vagy nyelveken ima kozom, de az en gondolataim mondjuk a hetkoznapi dolg kon vannak." (P. K.) Egyetlen olyan interjUalanyunk volt, aki hataroz•ttan mas velemenyen volt: „Nem gombnyomasra megy aze t" — mondta. A nyelvekenimadkozas jelensegenek tobbfele ertelmezese van a gyfilekezetben. Altalanosan elfogadott, ogy ilyenkor a , hivoben lev6 Szentlelek imadkozik Isten ez, diesoitve Ot vagy kerve valamit. Egyes felfogasok sz rint ilyenkor a Szentlelek egy tokeletesebb modon fo dul Istenhez, mint amire az ember kepes; illetve a megf leld dolgot keri Istentol, mert a hivo sokszor nem tudja meg'telni, mi az, amire igazan szuksege van neki vagy masok ak. „Mert hogyha en emberileg imadkozok valakiert, lehet az jó szandekii, meg tenyleg, hogy atveszem a terhet, es karok neki segiteni, de lehet, hogy Isten Lelke maske pen latja azt, mint ahogy en !atom, lehet, hogy sztiksege van 212

annak a valakinek arra a nehersegre, amiben 6 van. Szoval, hogy miikedvelo gondviselo ne legyek azert." (V. Mne) TObben beszamoltak arr61, hogy a nyelvekenimadkozasnak terapias hatasat ereztek. „Amikor nyelveken imadkozom, fizikalisan is egy konnyiiseg, egy felold6das (...) fizikalisan is jobban van az ember, er6t kap." (D. F.) Altalaban azonban csak a hiteletben betoltott szerepere hivatkoznak. Annyiban erositi a hitet, hogy az Istennel vale) kOzvetlen kapcsolat elmenyet elik at ezen karizma gyakorhisakor. „Itt a gyfilekezetben hallottam, bogy az nagyon jó, es Szentlelek nelkiil nem erdemes elni hive) eletet, mert az tenyleg olyan, hat egy rugoja a hive) eletnek, itgy feldobja az embert, ha Ugy vannak ajandekai - (R. F.) Azok a nyelvekenimadkozasok, amelyeket mi a gyillekezetben hallottunk, mindossze nehany idegen szo ismetelgeteseb61 alltak. Peldaul latinul a „szentseg - szO, angolul annyi, hogy „O, Jezus". A nyelvekenszolasnak ez a tipusa az otthoni imadkozaskor is el6fordul „Van mikor hallom azt, hogy rigy mondja bennem a Lelek, hogy »gut«. Az meg nemettil vagy hogy van mondva. Valamelyik nap, mikor imadkortam, akkor jott a nyelvemre, »Bjorn, 13jOrn« a Bjorn testver, a Zs.-nak a volegenye. Es Ugy aldottam az tirat, mert gondoltam, hogy na, most ez valami olyan helyzetben van, hogy a Lelek esedezik erette. Es csak mondani kellett es mondani es mondani, es olvan csodalatos volt." it). line) Interjrialanyaink hosszabban tarto, folyamatos nyelvekenszoldsrOl is beszamoltak, de mi ilyeneket nem hallotiunk (nyilvanos alkalmakon nem gyakoroljak). ezert velesem alkothatunk roluk. A nyelvekenszOlas a karizmatikus mozgalmak megjeicnec ota foglalkortatja a kutatokat PszicholOgusok es uvelveszek szamtalan magnelelvetelt L'.szitettek kiilonfele

anyanyelvii gyulekezetekben, es arra a megallapitasra j tottak, hogy az egy jelentesnelkiili, de fonologiailag st ukturalt beszed, amely nem mutat szisztematikus hasonl 'sdgot egyetlen termeszetes, éld vagy holt nyelvvel s m. Altalaban egyszer6 szotagok fazere, amely nem illeszk dik egy szemantikus rendszerhez. Az elemzesek azt muta hogy a nyelvekenszolaskor hasznalt hangok megtalalh tOk a nyelvekenszolO altal beszelt nyelv hangkeszleteben, es a „nyelvszerfiseg” ebb61 ered. Ugy veljak, hogy az altal nk vizsgalt gyillekezetben ugyanilyen sajatossagok jellemz'k a folyamatos nyelvekenszolast, es a valosagos idegen sza ak, amelyeket a beszelo vagy szomszedja megert, csak ja lekos elemek. Jelenletaket valoszinfileg Open az a vag es elvaras magyarazza, hogy „igazi" nyelv legyen. Ezt tdmasztjak ala azok az esetek, amikor a nyelvekenima kozasnak csak reszleteit ertettek meg olyanok, akik az il eto nyelvet ismertek. Az idegen szavak eredete egyreszt a vs lamikori nyelvtanulas, masreszt hallomas Utjan — nem fe tudatos memorizalas segitsegevel — szerzett ism ret. Eleg gyakran latogatnak a gyfilekezetbe kulfoldi pr dikatorok, akik tolmacs igenybevetelevel szolgalnak. A nyelvekenszOlassal kapcsolatban felmertilo m sik problema, hogy vajon tanult viselkedes-e. Eldonteseh z a kutatok azt vizsgaltak, hogy a nyelvekenszolo elozoleg alLott-e mar masoktO1 nyelvekenszolast. Eredmenyeik sz rint ugyan a tialnyomo tobbseg eseteben elegseges adat an arra, hogy tanulhattak ilyen modon, sot, sokak egyen sen instrukciokat kaptak a nyelvekenszolas gyakorlasahoz de talalkortak olyan esetekkel is, ahol bizonyithatOan nem alit rendelkezesre elozetes pelda. Ebben az ertelemben t hat nem tarthatO fenn az az allaspont, hogy a nyelvekensz t las tanult viselkedes. Abban a szelesebb ertelemben veve, h gY tanult beszedhangokat hasznalnak, es a beszedszertlis gre yak') torekves is tanult emberi viselkedes, altalanosan k'ter-

•

214

lesztheto valamennyi nyelvekenszolOra. Az a.-i szabadkeresztyenek tudomasunk szerint valamennyien hallottak mar korabban nyelvekenszOlast. Mas karizmatikus gyiilekezetekben folytatott kutatasok soran is megfigyeltek, hogy a nyelvekenszolOk tobbsege bar nem mindegyikiik — fokozatosan, tobbszori gyakorlassal jut el a folyamatos nyelvekenszolas keszsegeig. A dokumentalt esetekben a nyelvekenszolonak tudatos kontrollja volt nyelvekenszolasa felett. A pszichologiai lcutatasok bebizonyitottak, hogy a nyelvekenszolas nem termeszetfeletti kepesseg, megcsak nos pszichologiai tipusokhoz sem kotheto, barki kepes rd. A bizonyitas egyik modja az volt, hogy laboratoriumi korfilmenyek kozOtt kiserleti szemelyekkel produkaltattak nyelvekenszolast. Bar szamos esetet dokumentaltak, ahol a nyelvekenszolas eksztatikus allapothoz kapcsolodott, a transz nem bizonyult sziiksegszerii feltetelenek. Interjuink adatai alapjan Ugy veljiik, hogy a transz inkabb csak az elso alkalommal gyakori, s valosziniileg a nyelvekenszolassal szembeni gatlasok lekiizdeseben van szerepe. Ezek a kutatasi eredmenyek, a nyelvekenszolas pszichologiai interpretacioi, termeszetesen teret hagynak a teologiai ertelmezesnek. Az utobbi szerint a karizma egy olyan termeszetes kepessseg, amelynek vallasi jelenteset a hasznalata adja meg: a Szentlelek inspiraciojaval gyakoroljak Krisztus testenek es Isten orszaganak epitese erdeke-

hen. A teibbi karizma A tobbi karizmarol, hasznalatukrol joval kevesebbet tudtunk meg. A beszamolok szerint a nyelvek magyarazasinak karfzmaja elofordult, de allandoan senkinek nines meg a gyiilekezetben. Nehanyan megkaptak a lelkek inen'telese215

nek karizma:Mt ezt elsosorban a lelkigondozasban, a unvallasokkor gyakoroljak. Ugy tunik, bogy akik rendel eznek vele, azokat korabban is jó „emberismertinek" to tottak. „Mogeje latni a kimondott szavaknak, a szeme ben olvasni... En ezt akkor kaptam, hogy X mond valamit, = en erzem, bogy mennyi abbot az, amennyi figy van. Vagy em mond ki valamit, es akkor en erzem, hogy mit nem ondott ki. Nem mindig! Mert ez nem olyan, mint egy g mb, bogy benyomom, es ha most van, ez mindig milikodik De ugy, mikor Isten dgy gondolja, bogy erre szukseg v n." (A. One) A gyogyitas kailzinajat senki sem vallotta magaen k a gyillekezetben, bar a bizonysagtetelek szerint igen so hit altali gyogyulasra volt pelda. Rendszeresen imadkozn k a betegekert, a betegek folott, az olajjal valO megken s is szokasos. „Kezdettol fogva az Ur azt mondta nekem, ogy Magyarorszagon nem adja egy szemelynek a gyogyi ast. Gyfflekezetnek adja, de szemelynek Magyarorszagon em adja a mi adottsagaink miatt. Elsosorban eretlenek vag unk rd, masodsorban a magunk hasznara hasznalnank fel retlensegunk folytan (...) A magyar nep lelektani folepi eset amennyire en megismertem, annyira emberkultuszt cs nalflank belole, bogy itt Jezus Krisztus akar nullava zsugo odhatna, nem Jezus Krisztuse lenne a dicsoseg." (A. 0.) —

A gyogyulashoz sokszor az is elegendo, ha ma a a beteg imadkozik &rte. Altalaban eldszor orvoshoz fo s ulnak, s a kezeles eredmenyesseget kerik Istentol. Ha az ima nem talal meghallgatasra, a betegseget mint az isteni tery reszet elfogadjak; Istennek celja van vele a beteg va iy a hozzatartozok eleteben. A hit altali gyogyulasok inte pretalasahoz kulon reszkutatasokra lenne szukseg, mert b r az esetek tobbsegeben pszichoszomatikus betegsegekrol van szo, hallottunk ilyen modon nem magyarazhato gyog ulasokr61 is. 216

A rendkiviili era karizrnajaval a beszelgetesek szerint egy gyUlekezeti tag rendelkezik; ezt az adomanyt a demonizes ajandekakent emlitettek. Hasznalatarol csak annyit tudunk, bogy a lelkigondozasna1, a btinvallasnal gyakoroljak A tanitas karizina'jat a gyillekezetvezetOn kivul senki sem vallotta magaenak, de a predikatoroknak legalabb egy reszet feltehet6en karizmatikusnak tartja a gyillekezet. A profetalas karizmajaval nehanyan allandOan rendelkeznek, masok ickinkent, s vannak olyanok is, akiknek korabban megvolt, de ma mar nines. Fudomasunk szerint eddig tobbnyire nOknel fordult elo ez a kegyelmi ajandek a gytilekezetben. A profeciakkal kapcsolatosan tapasztaltunk nemi fogalmi tisztazatlansagot, tobben szinonimajakent hasznaljak a „kijelentest", a „latomast", sot ezekt61 eleg nehez elvalasztani azokat a beszarnolokat is, ahol ilyen kifejezeseket hasznalnak: „azt kaptam az Urt61", „azt mondta az Ur", „azt mondta egy hang", „azt kaptam hen" stb. „A kisfiUnknak mondta az Ur Jezus, hogy csodat teszek." (Sz. Ene) „Az egyik testveren kereszttil, igy mondom, profecian keresztill mondta [sten, hogy engem megkeresztelt az O Szentlelkevel." (P. K.) Az elmondott profeciak tobbsege egyeni erdeket erinto jOvendolest tartalmazott, kisebb resztik a gytilekezet eletere \onatkozott. Az elbeszelesek szerint gyakran nyelveken hangzik el, s altalaban peldazatokat tartalmaz, amelyeket azutan maga a profetalo vagy a tobbiek ertelmeznek. A profetalas karizmajat hasznaljak lelkig,ondozasnal, biinvallasnal, de gyakran betegeknel is. Nehany esetben diagnozist es gyOgymodot mondott a prOfetalo. „Valarni baja lett a gyereknek, es lemondtak rola az orvosok teljesen. klhortak a gyereket (...) akkor nagyon egy szivvel nnadkozott a gyiilekezet, es akkor is j Ott kijelentes, profecia. Volt ott gyerekgyogyasz, hat az el volt amulva, amilyen 217

latin szavakkal, es ahogy fOltarta a Lelek, hogy mi b 'a a gyereknek. Es elmondta azt is, hogy nagyobb verpla mat kapott most a gyerek, mint gondolnatok." (A. One) A kutatas ideje alatt mi nem hallottunk pi -61'601 st a gyillekezetben, ezert nemigen alkothatunk rola velem nyt. A hitelvi es mukodesi szabalyzat hangsnlyozza, hogy alamennyi karizma gyakorlasat ellenorzi a gyulekezet ve etosege. Egyik interjUalanyunk utalt rd, hogy kezdetben (1974 utan) adodtak problemak abbol, hogy nem mindenki dta eldonteni, vajon a benne felmerillt gondolat valob n a Szentlelektol ered-e. A karizmakon tul egyeb adomanyokrel is sz6 es tt a beszelgetesek folyaman, peldaul az enek- es v rsadomanyokrol. A gyulekezet szamara in enekek is i yen adomanyok, imaban kertek oket. A kapott enekekkel em mindig ismerkedik meg a gyulekezet, mert van olyan, aki batortalan ahhoz, hogy elenekelje. Ugy tunt szamunkra, hogy a karizmak mint a vall elmeny formai _Oval nagyobb szerepet kapnak az e hivok eleteben, mint a gyillekezet egeszenek elete Valamennyi karizmanal azt figyeltilk meg, hogy pres kerdes a vele val6 rendelkezes, s ezert inkabb hierarch jak, mintsem integraljak a kozosseget.

sos yes en. izszal-

A karizmatikus jelensegek ertelmezesehez tov bbi kutatasokra lenne szukseg, amelyben a szociolOgiai 6dszerek mellett mas tudomanyok szempontjait es ele z6 modszereit is ervenyesiteni kellene.

Bibliaolvasas es ertelmezes -

A gyinekezethez tartozok altalaban reggel es este fo lalkoznak bibliaolvasassal. Nincsen szabalyozva, hog ki milyen rendszerben halad. Vannak, akik sorban halad ak, masok reformatus bibliaolvaso-kalauz szerint. A leg ep218

szeriibb azonban Oswald Chambers Krisztus mindenek ahitatoskonyve (az Evangeliumi IratmissziO felett kiadasa). A hivok igyekeznek megerteni az elolvasott reszeket, megfejteni, hogy milyen aktualis mondanivalojuk van. Amennyiben nem sikerill, megbeszelik egymassal, ha pedig igy sem jutnak eredmenyre, valamelyik predikatorhoz vagy a gynlekezetvezetohoz fordulnak. Az igeertelmezes gondolatmenetet egyik interjfink segitsegevel mutatjuk be. „Elemjott egy ige, a Janos evangeliuma 3. resz 16. verse: mert Agy szerette Isten ,a vilagot, hogy az egyszfilott Fiat adta, hogy aki hiszen Obenne, el ne vesszen, hanem Orokelete9 legyen. Es kezdtem gondolkodni, es persze a mostani latasommal tudom elmondani, hogy akkor ezt az iget hogy lattam... Szerette a vilagot, hat nagy Isten, szerette a vilagot, hat belefert minden a szivebe, jol van. Most nem igy latom. Most ngy 'atom ezt az iget, hogy a vilagba en is benne elek, a vilagba nagyon sok ember el, es ennek a rengeteg embernek Isten azt mondta, hogy ngy szeretem, hogy a Fiamat adorn ertuk. Ugyhogy az volt az en szivembe, hat senki nem vonhatja ki magat, de en se vonhatom ki rnagamat e esodalatos szeretet alol. Hat ennyire szeret engem? Ugye mikor az egesz vilagot emliti 0 a szavaval az igebe, akkor Ugy leegyszerfisiti, hogy en a M. M.-t is enynyire szeretem, hogy a Fiamat odaadtam. Es igy lett a golgotai kereszten meghalt Jezus Krisztus szemelyes megvaltova." (M. M.) A hivok gyakran hasznaljak azt a kifejezest, hogy „iget kaptam". Ez az esetek tobbsegeben azt jelenti, hogy bibliaolvasas kozben valamelyik reszlet ktilonosen megragadta a tigyelmiiket. Maskor azonban szo szerint erthetO, ugyanis .1

bibiiai sziiveg es a helyesirasi szabalyzat ellenere egyhein. a Ilagytuk at

.0r6kelet" scot, mert a hivok hangstilyozottan egybernondjak, nuntegy tenniniskent hasznaljak. (A szerk.)

21t)

amikor imadkoznak valaki felett a gyiilekezetben (pl. egtereskor), akkor az imat egy-egy igevel szoktak elkezde i.

Az imadkozas A hivok szamara a gyiilekezeti es imakozossegi alkal ak mintegy iinnepnapjai a hiteletnek, a hetkoznapjait az o thoni bibliaolvasas es az imadkozas jelenti. Az imadk zas 1semmilyen szertartast (p1. leterdeles) nem igenyel, bd lyen tevekenyseg kozben is folytathato. A hive) szama ez beszelgetes Istennel. „Nem ngy van, hogy egyszer elmegyek egy heten, eg hazamegyek, es egesz heten nem gondolok rd, hanem s ntelenill abban a tudatban vagyok, hogy itt van Jezus, ennem van, es segit, es barmikor tudok Vele beszelgetni, kar munkahelyemen, akar utcan megyek. A gondolatom I ke)riilotte forog, es ez nem leterhelo, hanem felemel , es felszabadito az en ertelmem szamara is, es segito mi den korillmenyek kozott.” (C. One) „Ezekbe Jon legkoze ebb hozzarn Isten, igy a hetkOznapokban. Ez nekem nag obb Orom, mint egy vilagrengeto csoda, hogy Isten, aki vil gokat kormanyoz, a hatalmas mindenseget, egy , ilyen icsi dolgokkal is foglalkozik az en eletemben." (D. E.) Mig a gyalekezeti alkalmakon elhangzo imak ideje es tartalma kotott — altalaban halaado es dicsoito imak addig az otthoni imadkozas teljesen kotetlen. Az el ibbi tipust be tudjuk mutatni az alkalmakon keszitett magnifelvetelek segitsegevel: „Edes Atyam, en azert magaszta lak, hogy a 'Fe iidvozito kegyelmed megjelent minden ei ber szamara. Nekem is megjelent ingyen kegyelemb61, é en ebben a kegyelemben akarok elni, Veled jarni, Uram, geszen a Veled vale) talalkozasig. Amen." (U. Zs.) Az ott imakbOl termeszetesen nem tudunk peldat adni, de fel etelezztik, hogy a halaadas es dicsoites az imentihez has n16. 220

A kerest tartalmaz6 imakrol kozvetett modon, az interjUk1161 kaphattunk kepet. Ket legfontosabb temaiuk barmi lehet, hangveteliik pedig szernelyes, semmiben sem killOnbOzik a hiv8k egymas korti beszelgeteseit81. Az imatemakr6I mar eddig is sz6 esett, teljes felsorolasuk remenytelen vallalkozas lenne. A kovetkez6 peldakat annak crzekeltetesehez valasztottuk ki, hogy a hiviik szamara mindennapi esemenyek, problemak ugyanngy istenre onatkortatottak, mint a szoros erteiemben vets hitkeriesek. .,Mindent tigy vesziink, hogy Istenttil vesztink Szoval :inndent, az utolsO zoknivasarlastol vagy cip6vasarlast61 I s ha elmegyek cip8t venni vagyvalamit, es ha kapok, en Aft inegkOszonom (Cs. line) ,En amikor megkapom az nviigdijamat, akkor en mindig Istennek adok halat, hogy !! , ,:gsegil engemet, es bizom 6benne. hog). az 0 veiesevel figy tudom azt beosztani. nogy abba az 6 nag., He\ e dicsOittessek meg, es meg is dk'sOiti az Irr mag,tii (C The) akartunk men): i kast nezni imad kortunk elOtte, hogy Uram, mutasd meg nekiink, ne kellten ninden idOt eharkalni, mutasd meg, hogy nejarkaljunk he teken keresztul lakast nezni, hanem mutasd meg, hogy me!vik az a lakas, ahova a szilkik be fognak jonni (Cs ) .14ondorn, t.fr Jezus, Te tudod, hogy mit fOzzek, hogy szeicsse az, aki jon hat Ugy beszelgetek Istennel . es meg egy, hogy annyi legyen, amennyi kell (Ny. M.) .,tIgy el-niondtam az Urnak, hogy Uram, 6, kiildjel oda egyangyatodat - olyan gyermeki mOdon beszelgettem az Urral hogy egy angyalod vigyazzon mar arra a kocara, hogyha nvornia, vagy visit az a kismalac, hogy az eszrexegye, es hop/ meg ne nyomjon mar egyet (Ny. One) imak nem mindig talalnak meghaligatasra kit ngy ,.crpretaljak a hivok, hogy a keres teljesiilese nem valt

volna hasznukra, s ezt Isten tudta. Sokszor hossza ii eig kell varni egy-egy keres teljesiilesere. Pszichologiai szempontbol az imadkozas egy tan Iasi folyamat soran alakul ki. A hivok egymastO1 tanuljak eg, bogy mindennel Istenhez kell es lehet fordulni; bators got meritenek a kereshez a tobbiek meghallgatasra t lalt imaibol. Az imaban feltett kerdesekre gyakran igekben, ese leg latomasokban kapnak valaszt a hivok, ezeket maguk é elmezik. Az imak reven a hivok az Istennel vale) kontaktust é zekelik, nehanyan szinte Isten fizikai jelenletet az eletiik ' en. Ebb61 ered lelki bekessegiik, kiegyensnlyozottsaguk. I yekeznek megfelelni az isteni elvarasoknak, s amilyen ertekben sikeriil, olyan mertekben nyugodt a lelkiismer ilk. Ezen torekves mellett a mindennapi &let problemainak egy resze veszit jelentosegebol. Peldaul az anyagi veszt seg okorta aggodalmat enyhiti a hit, bogy Isten karpotlast a . A problemakat altalaban Istenre bizzak imaban, es his ik, hogy meg fognak oldOcIni, nem sziikseges veliik to abb foglalkozni. A gondolatmenethez hozzatartozik az is, ogy a hive) eleteben semmi sem tortenik veletleniil hanem inden az isteni tery szerint megy vegbe. „Ha en Kriszt ssal rendben vagyok, hiszem, hogy rendben vagyok, a kor engem kiilso dolgok, betegsegek vagy barmi, meg nem enditenek, nem vehetik el a bekessegemet. Mert enne em nem aszerint van bekessegem, hogy hogy alakulnak a kortilmenyeim." (D. E.) „Mindent at tudok veszelni, mi den hibat, problemat, minden probaltatast, minden csaladi p oblemat, elsimulnak, ellaposodnak, mert felette Uszok a Or kegyelmeb61." (H. Pile) „Ha az ember nem jar hive) letben, nem jar az Urral, a sok beketlenseget nem tudja ogy levezetni, mit csinaljon, hogy csinalja." (Ny. One) 222

Eppen ezert a gondterheltseg, a nyugtalansag annak a iele, hogy zavar van a hivonek Istennel yak) kapcsolataban. Fehat magaban kell keresnie a hibat: hol vetett Isten ellen, miben volt engedetlen. Akar Istennel, akar emberrel szemben vetett, a jevatetel ntja altalaban a megalazkodas. „A lelkein akkor nyugszik meg, hogy mit kOvettem el, mit csinaltam, hogy ilyen fesziilt a helyzet, hogy ilyen nehezen tudom a prObakat elviselni, nincs bennem szeretet, es akkor leborulok, es Isten megmutatja, hogy czt a szOt nem kellett volna, es hozd rendbe." (H. Pne) -

4z atelesek \telesekrdl akkor beszelnek, ha olyan esemenyek kovetkeznek be a hivo eleteben, amelyeket kOzvetlenul az isteni bcavatkozasnak tulajdonit, amelyeket iligy fog fel, hogy isten akaratabol mentek vegbe az ö.'t. dekeben. Vegs6 soron persze minden esemeny atelest nyujt, de kiemelt jelentosegilk van azoknak, ahol varatlan, rnegmagyarazhatatlan liIrdulatra kerult sor, ahol ,,csoda" tOrtent. Az Metes nagysaga attol ftigg, mennyire nem mindennapos az esemeny peldaul egy snlyosabb betegsegb61 meggyOgyulni nagyobb Metes, mint egy natha elmUlasa). Termeszetesen atelesnek szamitanak az imameghallgatasok is. Egyik interitinkb61 idezunk (roviditesekkel) egy atelesrol szOIO biionysagtetelt: „Az udvar hatuljan van egy knt, mint falun vannak ilyen gemeskutak, olyan lehetett, es kifogyott, elment a viz, es Ant Iett. Es az a knt le van fedve, ilyen negy gerenda es ilyen nagy hosszn deszkak, es korfil egy sor tegla : Na, es akkor mellette van a vizvezetek, a szivattyns kut. Es akkor 62y ratettem a labamat, hogy veszem a vizet, akkor ez a tegla herogyott, es akkor egy nagyot fordultam, es en igy zuhantam lefele a melyseghe, abba az oriasi melt' Okntba, igy idepreselodtem, ide a kofal melte, a kinnak a fala 223

melle, ez a labom kinynjtva, ez a labom alam szoru va. Namost azok a korhadt deszkak, teglak, azok mind am hulltak... Es akkor megijedtem, bogy itt vagyok a kilt feneken, es hat meg nem is tudtam en akkor se imadk zni, semmit mondani, csak voltam ottan. Nem tudom, mi yen allapotba kerulhettem akkor, hogy en nem tudtam gon olkozni... Elkezdtem magamon koralnezni, hogy be vadyok barikatolva(!), ezt a sok teglat elkezdtem magamthl pakulni lefele a masik oldalra, deszkat, mindent, hogy ezt a lanom ki tudnam szabaditani, es akkor egyszercsak olyan cso*alatos erot adott Isten, bogy igy mikor lepakoltam, he gy valahogy ezt a 'born kihnztam. Es akkor, amikor felall am, akkorara mar hortak egy &ids hosszii letrat, es arra ko elet kotottek, es akkor leengedtek a kUtba... Es mindenki .irt, jajgatott az udvaron, mikor kihUztak. Az egyik hazib. csi azt mondta: »Jezus meghallgatta, Jezus megsegitette!« A masik meg: »Most mar hiszem, hogy van Isten, hat 'pen kijott a kntbol!« En meg mosolyogva kortilneztem, azt mondtam, hogy hala Istennek, hogy en estem bele, em mas. Es az volt meg a csodalatos, hogy en rajtam, dra, ak, egy karcolas se volt!... Kezdtem mar tisztan , latni, es mondtam, draga I.-kem, tudod, mi tortent? Engem a s tan angyala el akart pusztitani, de Jezus nagyobb, mint a s tan, es Jezus Krisztust nem tudta atjatszani. Az van az ige en, hogy alant vannak orOkkevalo karjai, az O atszegzett karjaval engem mar ott wart a kilt feneken, es minden to dat, deszkat azok a draga angyalok, az drzOangyalok, a 4iket lekuldott a kilt fenekere, azok mar felfogtak a deszk kat, felfogtak a teglakat, a satan pedig csalodottan elkunco oghatott, elmehetett." (Ny. M.) A hive szamara az atelesek a legvalosagosabb biz nyitekai Isten jelenletenek, es ezaltal a hit legfobb erositi i is. „Nekem hogyha itt szazezer ember itt Mina, es azt ondand, bogy nincs Isten, engem nem azok az emberek g oz224

nenek meg, hanem ez az atelesem." (A. L.) „Mindig kerem, hogy Uram, adjal atelest! Mert csak ugy tapasztalhatom meg Istennek a kozelseget, ha mennel tobb atelesem van." (Cs. Une) A gyulekezetben hangsalyozzak, hogy mindenkinek szemelyes atelesekre van sziiksege, sajat tapasztalatokra, mert a masoktol hallott bizonysagtetelek csak szavak, szep tOrtenetek, amik buzditoan hatnak ugyan, de nem adnak szilard alapot a hitnek. Ez a felfogas ervenyestil a gyerekeik iranti tiirelemben, s a hitteritesben altalaban. Az ateleseket Isten kegyelembol adja a hivoknek.

VII. A gyfilekezethez tartozok kills& kapcsolatai Mas felekezetbeliekkel A szabadkeresztyen felfogas szerint minden hiv6 testver, felekezeti hovatartozasatol ftiggetleniil. A nem-karizmatikus kapcsolatok, a rokonsagon beltili egyeb felekezetbeliekt61 eltekintve, a reformatusokra korlatozodnak, regebbi ismeretsegeken alapulnak. A karizrnatikusokkal valamennyi egyhazban es felekezethen (katolikusokkal, reformatusokkal, baptistakkal, nazarenusokkal stb.) testveri kapcsolatot tart a gyiilekezet; latogatjak egymas alkalmait, szolgalnak predikaciokkal, bizonysagtetelekkel, enekekkel. Frdekes, hogy a pfinkosdiekkel szembeni elditeletnek a karizmatikus tanitasok elfogadasa titan is inaradt itt-ott nyoma a gyidekezetben. A roluk kialakitott kep leginkabb hallomason alapszik, es az a lenyege, hogy a piinkosdiek „hangoskodOk - , hogy eksztatikus es eriehnileg trilfutint jelensegek tapasitalhatok 'think. De a s.;11),IdIseresztyeitekhe/ keriilt piinkiisdieknek, tudomastink ,n:a, neat \ oltak konfliktusaik a gvidekezetben a liyelycl,,,•ft, alas gv:!korhi-

sa miatt. Az altalunk ismert piinkosdi gyiilekezetek r dje egyebkent nem mutat elterest a szabadkeresztyeneketol

A rokonsag hitetlen tagjaival A gyiilekezetben tobben vannak olyanok, akik egy dul hivok a csaladjukban, es szinte minden csaladban van itetlen rokon. A csaladi erintkezesben gyakran problemat koz a gondolkodas es az eletmod Idilembsege. Ez abban ny lvanul meg a legkozvetlenebbiil, hogy a hivo es nem INTO csaladtagoknak nincs kozos temajuk. Miutan a hivii a. elet minden mozzanatat transzcendens elmenykent eli a , es transzcendens fogalmi keretben tudatositja, ez irrita ja a nem hivo csaladtagokat — nemcsak a hitetleneket, de n ha a vallasosakat is. Az idosebbek kortil nehanyan csakne teljesen elszigeteltidtek sajat csaladjukban, nekik laic& es a gyulekezeten beliili testveri kapcsolat. A gyfilekezethez tartozokkal folytatott beszelget sek tanUsaga szerint csaladon beliil a terites direkt formait nem gyakoroljak, de rendszeresen imadkoznak hozzatart•zoik megtereseert, Istent kerve arra, hogy „adjon vagyakoz'st a sziviikbe".

A munkahelyi kapcsolatok Mindenkirol tudjak a munkahelyen, hogy hivii; erre elfibbutobb feny deriil a kollegak egymas korti beszelgetese ben. A szabadkeresztyenek felfogasa — killonOsen a munka elyi viszonylatokban — az, bogy a terites elsodleges esz oze nem a hitvallo beszed. A hivonek sajat elete peldajava kell vonzova tenni masok szamara is a hiteletet. Ugy kell ilnie, bogy erre felfigyeljen a kornyezete, s ez inditsa el az arra iranyulo kerdeseket, bogy milyen meggyfizfidesbol kad eletmodjuk. 220

„Mind a mai napig meg nem tent meg Ugy komolyan senki, Ugy tobben erdeklodtek mar. De Isten azt mutatta meg, hogy ez azert van, mert az en hiv6 eletem talan nem tiikrorte azt, amit kellett volna hogy tukrozzon.” (G. T.) „En mint hivo ember, barmilyen temar61 van szO, akkor mivel en Krisztus igazsagaira vagyom, hogy az tOltson be, es az van bennem , akkor figy az jon ki belolem valaszkent. Vagy egy ige vagy egy olyan, amit Jezusr61 tanultam. Tovabb nekem nincs feladatom, csak annyi, hogyha megkerdeznek, akkor en elmondom." (C. One) A feltett kerdesekre elsosorban bizonysagtetelekkel valaszolnak. Beszelgeteseinkbol ngy tuns hogy a munkatarsak nemigen gUnyoljak a hivoket meggyozodesuk miatt. Az esetleges konfliktusok nem kOzvetlentil a vilagnezeti kulonbsegekbal adodnak, hanem inkabb a hivoknek az atlagosnal nagyobb lojalitasabol, konformitasabol es szorgalmabol. Az altalanos azonban az, hogy tisztelettel tekintenek rajuk. ,

A munkahelyi vezetes mar joval kevesbe toleralja a hivok meggyozodeset. Az elmondott esetek kozul csak nehanyat vehettiink magnetofonra. „Egyszer hivat a szemelyzetis, azt mondja, en nagyonnagyon j6 szivvel tanacsolom maganak, hogy az elveibol egy kicsit valtortasson. Adott egy het gondolkodasi idat. ligy het mUlva hivat, mire dontottem. Mondom, inkabb elmegyek... en elkoteleztem az eletem Jezus Krisztusnak, es en nern erzem azt, hogy ez a szocialista elvekkel es egyaltalan a Nagyar Nepkortarsasag rendjevel valamiben is iitkOzne. Visszaadta az oneletrajzomat, azt mondta, nezze, irja At, de Ugy, hogy ezt a reszt hagyja ki be101e. Ezt elvallaltam. (...) Ott dolgortam masfel evig... Kaptam a fegyelmi vegzest, bogy kihelyeznek, de lenyegesen kevest_shb fizetessel. Eppen abban az evben szilletett meg a harinadik gyerekrink." (A. 0.) „Feljelentettek azert, hogy hivo 227

lettem, es kijottek a munkaiigyt61. Tobbek kOzott egy kijelentest kaptam attol, aki kint volt, hogyha , sikkaszt volna, nem lenne olyan nagy bun, mint ez... Es azt mo hogy mi lesz, hogyha engem kihajitanak az allasomb itt van a hUsz evem, elvesz. (...) Hat azt tortent, hogy allando helyem lett volna ez — az lett, hogy visszatett Allan& helyettesi brigadba. Hat szoval ez volt a bii sem." (L. S.)

•

lyan ttam dta, 1, de — az k az tete-

A ket eset kozOtt tiz ev a kulonbseg, es az utObbi i to is eltelt majdnem hUsz ev, de a munkahelyi vezetok ma atartasa csak annyiban valtozott meg, hogy ma mar nem zert kifogasoljak a hivoseget, mintha ez szocializmus-el enes felfogas lenne es osszeferhetetlen a munkakor ellata aval (kiveve a pedagogus palyat, ahol nem valtozott az 'llaspont). Inkabb attol tartanak, bogy a hivok megteri ik a munkatarsaikat is. „Azt mondja nekem: maganak is van egy elve, neki_ink is van egy elviink. Az a jó, ha valaki hisz valamit, azt vegigcsinalja, es az Ugy is el... Es akko azt mondtak, hogy 6k csak egyet kernek tolem, hogy a m nkahelyemen ne beszeljek err61. Mondtam, bogy en ezt egigerem, de ha megkerdeznek tOlem erre vonatkozo d•lgot, valaszolni fogok. Mondtak, bogy hat nem tudnak mi csinalni, ezt nem tilthatjak meg." (R. Csne) Az ateizmus ilyen vedelme velemenyilnk szerint emcsak a jogot serti, de nem is celravezeto. Az ateista eggyoz6dest aligha szilarditja az, ha elhallgattatjak a hiv -ket. Ez a modszer legfeljebb felelmeket sztil, s a hivok m nkahelyi tapasztalatai altalaban alatamasztjak az ilyen fel Imeket. „Mondja, bogy 6 hisz Istenben, de mivel az 6 be• sztasa ilyen, meg amUgy is, 6 nem beszelhet errol. Meg azt mondja — a ferjenek, kislanyanak se beszel rola, d egy titokban, a szive melyen hisz Istenben, mint minden e her. Azt mondja, olyan nines, aki nem hisz, csak nem besz lnek rola, mint ahogy en sem. En is imadkozok, azt mondj 4 ha 228

Oromom van, azert halat adok, ha bajom van, kialtok Istenhez. - (R. Csne) Ugy veljtik, megdobbentO ez a vallomas: 1979-ben hangzott el. Es nem az egyetlen, amir61 beszelgeteseink soran hallottunk.

A hitterites (missziozas) A szabadkeresztyeneket mas hivokhOz hasonlOan ket dolog inspiralja a teritesre. Egyreszt isteni megbizatasnak tartjak a Biblia alapjan, hogy hirdessek lsten ches6seget, bizonysagot tegyenek ateleseikrol „...annak nagy tetteit hirdesse• tek, aki a sOtetsegb61 az o csodalatos vilagossagara hivott el titeket" 1 Pet 2,9b). Masreszt a 116.'6, aki megtalalta az elet ertelmet, Oromet, s mindenki rant szeretetet erez, kote iessegenek tartja, hogy masokat is segitsen erre a felts Ineresre jutni. A terites alanya altalaban veve mindenki, akivel a hiviik kapcsolatha kerillnek, a rokonsagon es a munkahelyen MI a iakohelyi kOrnyezetben, a hivatalokban. at iizletekhen sth De a teritesnek van bizonyos strategiaja A hiv6k figyelik kOrialOttuk el6ket, s hacsak egyebkent nem adOdik alkalom beszelgetesre a hit dolgairdl, meg\ anak, mig ,,Isten elokesziti a szivUket". Mint a rnegteres elozmenyeinek vizsgalatanal emlitettilk, a gytilekezethen elterjedt velemeny, hogy a megteres eselyeit noveli, ha valakit megprObaltatasok ernek, s ezeket lsten sokszor eppen ilyen cellal adja. A terites kedvez6 feltetelenek tartjak, ha a teritend6 sUlyos problemakkal ktizd, ilyen lehet peldaul egy betegseg vagy halaleset vagy valas. A teritesben az elso lepes a beszelgetes. Ha a teritendo logekonynak latszik, altalaban hitmelyitO konyveket kOlcsonOznek neki. Csak ezutan szoktak elhivni a gyulekezeti alkalmakra. At elso idokben a terito tObbnyire ellatja at nj haratkozO" lelkigondozasat, segiti hitheli fejlodesehen 229

Egyik interjUalanyunk elmondta, hogyan keriilt a gyiil kezetbe. „Veltink szemben lev6 lakasban lakott egy fiatal ha aspar, es 6k hivok voltak. Szoval mi errOl nem tudtunk s mmit, csak feltfint azt, hogy mindig olyan kedvesek vo tak (...) A korhazba bejott hozzam ez a szomszedasszony, es olyan kedvesen rammosolygott, es olyan jolesett, tigy é eztern, hogy valami rendkiviili szeretet grad ki belole. Aztan 6 beadott egy kis konyvet, az volt a cime, hogy >Ut az igazsag fele«, es mondta, hogy ezt olvassam el. Es hat elolvastam, es nagyon-nagyon tetszett, es Ugy megraga i ott az, ami benne volt. (...) Es amikor a korhazbol haza entern, akkor 6k atjottek meglatogatni egy egyetemista I nynyal, az gitarozott meg beszelt az Urjezusrol, hogy sz ret, meg hogy varja az eletemet, hogy dOntsek mellette. • mit gitarozott, az nagyon-nagyon tetszett, es mondta, h gy menjek el ifjUsagira." (Gy. B.) Tapasztalataink szerint azonban a szemelyes meggyozesnel _Oval nagyobb hatasa van vallasosakra es hit tlenekre egyarant a gyiilekezet legkorenek, a kozos alkal ak bensoseges, csaladias hangulatanak.

Befejezes Az a.-i szabadkeresztyen gytilekezet tagjainak intenziv allasos es kozossegi igenyeit elegiti ki. Fejlodesenek felt' teleit kezdettol fogva ket sajatossag teremtette meg. Az egyik, hogy a hitelvek teren a torteneti egyhaza anal nagyobb szabadsagot engedett meg tagjainak, s a tanitas alakulasaban iranyado szerepet betolto predikatorok el ge rugalmasnak mutatkortak Ujabb hittetelek befogadas ra. Ugyanez vonatkozik a normak, szokasok kialakitasar ,s azok betartatasara is. Ez tette lehetove a karizmatikus or230

dulatot. A masik, hogy a gyiilekezet vezetosege tudatosan szervezi kozossegge a tagsa.got. Tisztaban vannak avval, hogy a kozosseg erossege a kozos tevekenysegekben es az erzelmi kOtodesekben van, s pusztan az erdeklodes es a gondolkodas hasonlosaga nem elegend6 az osszetartozashoz. A generacios problemak athidalasat a csaladszerii forma oldja meg. A vallasos es a kozossegi dimenziO kozos pontja a legf6bb ertekkent meghirdetett szeretet. A gyiilekezet jovendoje termeszetesen elsosorban is az egesz Szabadkeresztyen Gytilekezet sorsatol fiigg, melyre bOvebb ismeretek hianyaban -- nem adhatunk prognozist. Az bizonyosnak latszik, hogy a tagletszam gyarapodasat csak kulso tenyez6 allithatja le, peldaul valamely mas felekezet helyi gyulekezeteben vegbemenO ebredes. A jelenlegi helyzetben azonban erre nincs sok esely, ugyanis amennyire ismerjtik a \faros vallasi helyzetet, az osszes tobbi felekezetet a stagnalas, sot nernelyiket a bomlas jellemzi. A gyillekezet belso lehetOsegeinek megitelese nehe/ebb. Az 1974-ben bekovetkezett fordulat minden tekintetben megmozgatta a gytilekezetet es jelentOs szamii Uj erdeklodot vonzott. Ugyanakkor a kezdeti lelkesedeshez termeszetes mOdon tarsultak tevedesek es tUlzasok is, amelyek szinten ereztettek hatasukat, tobben lemorzsoii)dtak (ennek aranyarol nem tudunk semmit). Az azota eltelt evekben a konszolidaciO fele halad a gyulekezet: az credeti lelkesedes halvanyodott, az ikj formal( megszokotta altak, a vezetoseg tovabbi tevedesek kikiiszobolesere, s nem utolsosorban a gyiilekezet hirnevenek megOrzese, )a itasa erdekeben nagyobb sulyt fektet a szolgalatok, a kirizmak gyakorlasa, a gytilekezeti ,Orend - ellettOrzesere. I ick a valtozasok ugyanakkor nem szinitctik meg a korabsajatossagokat. A gyiilekezet jelenlegi iillapotat tchat tigy cr/ekeltiik, hogy spontaneitasabol es dinamizmusabol ve.,,/itve a hitelet egy korabbi intenzitasi foka fcic halad. ?31

VarhatO, hogy ezt a tendenciat maguk is hamarosan fe ismerik, s a megUjulas lehetosegeit fog* keresni. En ek egyik mOdja lehet az emocionalitastol az intellektuali alodas fele fordulas.

232

KET SZINTETIZALO VAZLAT'

A magyarorszigi szabadegyhazak laireben folytatott kutatisok nehany eredmenyertil kutatasok tapasztalatai azt mutatjak, hogy a szabadegyhazi vallasossag szamos tekintetben elter a nagyegyhazi vallasossagtol. Az egyik legfontosabb jelenseg, hogy a szabadegyhazak a felszabadulas ota is tobb ebredesi mozgalmat voltak kepesek eletre hivni. Ezek hatekonysaga 1 at tisszlakossaghoz kepest termeszetesen elenyeszo, azonban a szabadegyhazak leptekeben merve sokszor nagyaranyO. (A szabaReresztvenek tagletszama Ot ev alatt at id6kOzbeni lemorzsolddasok leszamitasaval negy-otszOrosere nob.) At ebredesi mozgalmak letrejottenek lehetosege Open a szabadegyhazi szervezetforma sajatossagaban rejlik. A nagyegyhazakhoz kepest intezmenyestiltsegiik foka alacsony, szervezeti kereteik igen rugalinasak. altalaban nin 1.. ,... .tol)an flyers vazIatot adunk kazre e cimen, amei) .1 punkiisdi k

szabad-

szt y en gyulekezetek kutatisahoz keszitett szamos fogalmaz\an), jegyzet,

lat es feljegyzes kozril elegge kidolgozott ahhoz. hogy szelesebb kOzOnseg baszonnal olvassa Az elso 1979. aprilis 2-an keletkezett, a masodik meg,

isanak pontos datuma nevi ismeretes, de valOstinii, bogy 1979 es 1081 o.,. ott a- 6MM. Az utObbr vazIat messze tnlmeg) lawn. a siomalizacion, upan annak a szempontjabol probalja rendezm a hied csakidokban szerzett masztalatokat„A szavegbe hedolgortuk a szerza utO1age, la p sreli rw ,,orko z i

, mgjeg)ze!seit. Az Aciniek eredetiek. a kozos tacmiet :1 szeikes, , ms soran Miuk irasoknak. -1 syerh.)

:IA'a megtertek ■ i;1111.1

sycrA )

)13

csen megrogziilt szemelyi hierarchiajuk. Nincsen kif tett teolOgiajuk, ezert hitelveik koze nagyobb megrazkOd atasok nelkiil kepesek ikj elemeket felvenni. Termeszetesen az egyes szabadegyhazak kozOtt is j lent& Ictilonbsegek vannak. Ugy tunik, hogy a fentiek els SOTban a „fiatalabb" egyhazakra ervenyesek. A regebbie el is lejatszOdnak megujulasi folyamatok, ezeknel azo ban gyakran az egyhaz szakadasa kiseri a jelenseget, es c ak a „szakadaroknal" figyelhetiink meg ebredest. A szabadegyhazi vallasossag masik lenyeges je ye, hogy a nagyegyhazival ellentetben nem veszitette el a indennapi gondolkodast, az eletvitelt stb. szabalyozO nkciedat. A hivok eletenek minden szferajat athatO vilag epet es normarendszert nyiajt. A szabadegyhazak kutatasa soran megfigyelt har adik figyelemre melte) jelenseg az, hogy (legalabbis varoso ban) kepesek hatast gyakorolni az ateista nevelesben resz siilt fiatalabb korosztalyokra is. Korabban a szabadegy azak tagjai elsiisorban a nagyegyhazi vallasossagtol eltavol dott, de vallasos nepessegbol keriiltek ki. A tagsag tuln omO resze termeszetesen ma is beltiliik verbuvalodik, es a g iilekezetek magjat altalaban a tobbgeneracios szabadeg hazi csaladok adjak. De a „hitetlen" fiatalok ktizt vegzett iszsziO is eredmenyes, amit a mar emlitett sajatossag kon kivul az is magyaraz, hogy a szabadegyhazak elenk, kozvetlen kapcsolatban allnak amerikai es nyugat-eurOpa testveregyhazaikkal: azok mOdszereit a hazankban adott lehetosegek kozOtt alkalmazzak. Mas oldalrOl ugy tunik, hogy mig a nagyegyhazi vallasossaggal szemben hateko y az ateista neveles, addig a szabadegyhazi vallasossagga es a spontan modon szervezOdO vallasos vagy vallasos j csoportokkal szemben kevesbe. Termeszetesen a n veles Onmagaban sosem lehet kepes dOntiien befolyas lni a vallasossagot. 114

A szabadegyhazi vallasossag sajat korabbi funkciOjahoz kepest is mutat valtozast. Az az alapallas valtozott meg, hogy a szabadegyhazak hivei regebben a nagyegyhazakhoz, a nagyegyhazi vallasossaghoz vale) viszonyukban, az att61 vale) kulOnbsegiikben hatarortak meg magukat. Ma sokkal inkabb a „vilaghoz" merik magukat. Korabban az „igazi" vallasossag megelese volt a eel, a „bort iszik, vizet preclikal" normaval szemben. A kereszteny normal( formalis betartasan tul annak tartalmi megvalositasara torekedtek. Ezek a normal( a szocialista tarsadalom fejladese soran felbomlottak. A szocialista erkolcs normai azonban nem tOltottek be az igy keletkezett iirt. Bar a szabadegyhazak manapsag is az „igazi" vallasossagrol beszelnek, de ez ma a normanelkilliseggel all szemben. ,

A szabadegyhazi vallasossag funkciOja az erkolcsi vonatkozasokon t61 a vilagnezeti kerdesek hangsulyozasaban is valtozott. Tanitasukban megnott az embed let ertelmenek kerdesere adott valasz jelentosege. A felszabadulas elott, amig az allam es a nagyegyhazak korlatortak a szahadegyhazak miikodeset, mintegy kizarva 6ket a tarsadaloinbal, 6k maguk is elzarkortak a „vilagt61". Ma legalisan miikodnek, s ennek nem csekely szerepe van abban, hogy egy resz6knel egy nyitasi folyamat indult meg. Tarsadalmi helyzetiik es tanitasaik valtozasaval tarsadalmi funkcioikban is valtozasok mennek vegbe, peldaul elosegithetik iagiaik tarsadalmi integralOclasat es mobilitasat is.

Szocializacio kisegyhazi kiiiiissegekben \ magyarorszagi kisegyhazak eredetiiket. tOrtenet6ket, ,./erN.ezeti felepitesuket, tanitasaikat, normarendszerilket dletoen szamos elterest, de sok hasonlosagot is mutatnak ::!mank szempontjabol letszamalakulasuk kozos \ onasai !igyelemre meltOak. A gyillekezetek alapito tagsagat az

egyhazalakitaskor toborzottak alkotjak. A tovabbi no ekedes egyenetlen: felfutasi periOdusok es stagnalasi id' szakok valtakoznak. Felfutasokra az On. „ebredesekkor" erul sor. Ezek elinditoja legtobb esetben egy-egy kiilon *sen nagy befolyassal biro predikator, aki gyakran uj hitelvi elemeket hirdet meg. Hatasara a tagsag vallasgyakorlata i tenzivebbe valik, a terites aktivabb formai kerOlnek el& rbe. Ennek eredmenyekent a gyulekezet vonzereje meg o a kiviilallok — altalaban mas torteneti vagy kisegyhazho, tartozok — szemeben. A kozbenso, stagnalasi idOszakokb n is lepnek be Oj tagok, de ezek szarna nem, vagy csak ali haladja meg az elhaloket. A kisegyhazak tOrtenetene nagyobbik reszet termeszetesen ezek az idOszakok teszik i. Ha a stagnalasi idoszakban belepo tagok osszete elet vizsgaljuk, kiderill, hogy mindegyikiik szorosabb kapc olatot tart(ott) fenn valamelyik regi taggal. A kisegyhaza jellemzo „face-to-face" teritesi modszerenek ismeretebe teljesen magatol ertetOdo, hogy a terites alanyai a terito kozvetlen kornyezetebol keriilnek ki. A megteritettek tulny mO tobbseget a rokonok, fOkent a kozeli csaladtagok teszi ki, hozzajuk kepest joval kisebb aranyban vannak lakohelyi, munkahelyi es egyeb ismeretsegbol szarmazo baratok. Tovabb elemezve a rokonsagi kapcsolatban alto egteritetteket, kiderin, bogy gyakorisaguk valtozo a roko sagi viszonylat szerint is. Az 6j tagok legnagyobb reszet a yulekezethez tartozo csaladok gyerekei teszik ki, meg • edig mindenekelott az olyan gyerekek, akiknek sziilei mar az 6 szOletesuk idejere vagy legalabbis kiskorukban (legke obb hat-tiz eves korukra) hivolc lettek. Ritkabban ternek eg a gyerekek, ha csak az egyik szi116 hivo. A szill6 resze 61 a terites eredmenytelen, ha gyereke mar serdUlokor6, s legfeljebb 50 ev felett no meg ism&A az eselye. Forditott it nyn kapcsolatokban, tehat amikor a gyerek probalja sz left megteriteni, a sztilo eletkoranak novekedt:..sevel no a ike236

resseg eselye, s a megteres a 60 ev feletti korosztalynal kezd gyakoribba valni. Serdiilok es egesz fiatal, meg szuleiknel lako felnottek inkabb atmeneti sikereket ernek el Testverek kozott es egyeb oldalagi (pl. sOgori) kapcsolatokban szOrvanyosan fordul el6 eredmenves terites, idOsebb korhan ez is gyakoribb. 3 Elemzestink eredmenyekent megallapithatO. hogy kisegyhazak legf6bb utanpOtlasi bazisat a hiv6 csaladokban felnOvo gyerekek alkotjak. A kisegyhazakban hiteivi alapon ,:tItalanos a magas gyerekszam, amelynek kOzvetlen oka az. hogy szinte mindegyikre jellemz6 a .,zialetesszabalyozas hitelvi alapon valO elutasitasa, mindenekel6tt a miivi abortusze. Egy idealisnak tekinthet6 gyillekezetben a csaladonkenti gyerekszam minimum negy-Ot (csaladtervezO fiataioknal is), a maximum pedig tiz felett van. (Negyne! kcvesebb gyerek csak akkor fordul el6 ha termeszetes aka, daly mertil fel: a veszelyeztetett terhesseg nem feltetlenill ,zatnit annak.) Az, hogy az hj taguk nag,y resze a hive? :. - saladokban felnOv6 gyerekek kOztAl kern] ki. nem egy, ,;zertien abbOl adodik, hogy az ilyeh gyerekek abszolin ,,tarnban sokan vannak, hanem abbot hogy kozottiik magas hivove valek aranya. Egy altalunk ltzsgalt, idealtipikusnak tekintheto gyiilekezetben ez az Haw, 75 %-os volt A hivOseg atorOkitesenek ilven nagy hatekotivsaga cgyaltalan nem magatol ertetodo, ha tekintetbe vesszuk. hogy a kisegyhazi gyulekezetek elvarasai tagjaikkal szemben tobb ponton elternek az altalanos tarsadalmi elvarasokol. amelyeket az. iskola, a lakohelv kornyezet inajd a Troinkahely kOzvetil felejiik masik, arnit tekintetbe kell vennunk, hot inig a torteegyhazakban a gyerekkereszteles gyakorlat;.i fzii a k:711. 31;vn 1,.lezte, hog) :a

ha/ast;11 ,..: i, koit:21'

a/ nem \I.,

alfei

1 c.:

szillOk dontenek gyerekeik vallasi hovatartozasa f;151, addig a kisegyhazak felnottkeresztel8k, azaz a bel , pes tudatos es onkentes szemelyes dontes. A szillOk u?yan befolyasolhatjak bizonyos mertekig gyerekeiket, h• gy kOvessek peldajukat, de nem donthetnek helyetnik. Id alis gyiilekezeti legkorben a kenyszerites minden formajat elitelik, s a tagfelvetel also korhatara altalaban 16-1 ev kOnil mozog. (A gyiilekezeti mentalitas merevedesen k a jele, ha egy bizonyos eletkor eleresekor szinte automa 'kusan veszik fel a gyereket. Normalis esetben a megt rok eletkora szorodik.) A kisegyhazak abban a tekintetben is lenyeges elt rest mutatnak a torteneti egyhazak altalanos gyakorlat hoz kepest, hogy szigon:ibb normakat irnak elo tagjaik sza ara, s ezek betartasat allandoan kontrollaljak. Az ergs kont ollt az erintkezesek nagyobb szama teszi lehetove. Az Altai nos kisegyhazi gyakorlat szerint hetente harom-negy n pon negy-ot gyulekezeti alkalmat tartanak. Elemi elvaras, ogy a tagok ezek mindegyiken reszt vegyenek. Mivel a g iilekezetek ttilnyorn6 tobbsege viszonylag kis letszarna, s indenki ismer mindenkit, ezert lehetetlen eszrevetleniil t volmaradni. Az erintkezesek szarnat noveli a rendszeres gY mast-latogatas szokasa, kiilonos tekintettel a betegek e, a maganyosan 616 oregekre. A hivo let azonban nem egyszerfien bizonyos szaba yok betartasat jelenti (a legaltalanosabbak: az alkoholfogya ztas es a dohanyzas tilalma es termeszetesen a vallasgyako las), ennel komplexebb: az elet minden szferajara kiter ed6 elvarasrendszernek kell megfelelni. A hivok eletmodj kkal — amely sokszor egy sajatos nyelvben is kifejez6•ik — eletilknek szinte minden perceben megelik hitiiket. Jellemz6 a kisegyhazi gyakorlatra, hogy ehhez az intenzi hitbeli elethez kepest 13616111 a tanitasok teteles ismeret nek nines tul nagy jelentosege.) De mig a szabalyok vagy hit238

tetelek egyszerii tanulassal elsajatithatOk, addig az eletvitel es a gondolkodasmod kialakulasa bonyolult szocializacios folyamat eredmenye. Ezt a folyamatot tessziik vizsgalat targyava a kovetkezokben. A hiv6 sziilok gyerekeinek szocializacioja a csaladban es a gyUlekezetben folyik. Idealtipikus gyiilekezetet tekintve s a kovetkezokben elsosorban ilyenrol szeretnenk kepet adni ez a ket szfera nem valik szet elesen. Ez az erintkezesek mar emlitett gyakorisagabOl ered. Ugyanebbe az iranyba hat a tobbgeneracios gyUlekezetekben a rokoni szalak szovevenye, melyek egy resze eleve adott, mas resze hazasodasokkal keletkezik. (A hivok kozotti hazasodas szinten norma, de mindig kozos erdeklodesen is alapul.) Mindennek kovetkezteben meg a formalisan nuklearis csaladok is szinte nagycsalad mOdjara elnek. Kisebb telepuleseken nem ritka — Ujabb tenyezOkent --- a lakOhelyi kozelseg sem, amelyet nagyobbreszt tudatosan hoznak letre (telekmegosztassal, hazbOvitessel stb.), kisebb reszben adodik a rokoni kapcsolatokkal vagy a szomszedok teritesevel. Ennek kovetkezteben a hivo csaladok gyerekei of-hat eves korukig (az utolso evben kotelezove tett Ovodai elhelyezes, dletve az iskola kezdeteig) szinte kizarolag hiv6 felnottekkel erintkeznek, s barataik is Merit gyidekezeti gyerekek kOziil kerulnek ki. A magas gyerekszam meghatarozza a csaladi munkamegosztas berendezeset. Az anya korabban OrOkos haztartasbeli volt, a gyermekgondozasi segely bevezetese Ota megszakitas nelkul gyesen van legalabb tiz evig. Az apak statusat ennyire kozvetlenal nem befolyasolja a csaladnagysag, de kepzettsegiikt61 igyekeznek olyan allasokat keresni, ahol viszonylag magas a kereset, a monkabeosztas egymiiszakos, s nem ig,enyel tillorazast. Reszhen a csalad, reszhen a gyiilekezet elvarasai miatt tavol maradnak a masodik gazdasagtol. JOvedelemkiegestitesre 239

legfeljebb a videken 616 hivOknek van lehetosegak zold•egtermesztes, allattartas formajaban, de ez sem piacra ermelest jelent, hanem a csaladi sziiksegletek kielegitese . A gyerekek ellatasa, a haz koruli munkak elvegzese e az intenziv vallasgyakorlat, a gyillekezeti kotelezettsegek ellett nem marad id8 sem kulonmunkara, sem im. szabadi•os tevekenysegekre. A hiv6 csaladok anyagi helyzete az azonos kepzetts"gii csaladfokkel es hasonlO gyerekszamit atlagos csalado kal osszevetve legalabbis megfelel azokenak, de gyakran j • bb. Ennek legfobb oka az elter6 (alkoholmentes) eletmOd. Emellett igen nagy jelentosege van a gyiilekezet Altai n njton segitsegnek. A tagok adakozasabol (ennek inert ke, szabalyozottsaga kisegyhazankent elter6) segelyeket ad ak a raszorulOknak. A penzbeli tamogatas osszegszerfien em tUl magas, a segitsegnek azonban szarntalan mas for aja ismeretes: hazepites, gyerekfelugyelet, hazimunka stb., valamint a legkiilOnfelebb informaciok es tapasztalatok tadasa (a bevasarlastol a munkahelyvaltortatasig s a gyereknevelestol a szobanovenyapolasig). Az idealtipi us gyidekezetek valosagos kozossegekkent, mint egy- gy nagycsalad elnek. A hivo csaladban szuletett gyerekek szocializac 6ja szinte a szuletes pillanataban megkezdOdik. A kereszte esnek mintegy helyettesitesekent a gyerekbemutatas szok sat gyakoroljak. Ezen az alkalmon a gyidekezet vezetoje s a tagsag imadkozik a gyerekert. Ha a csalad nem lakik tUl messze az imahazt61 vagy aut6ja van, a gyereket lar nehany honapos koratol, de legkesObb masfel-keteves koratol rendszeresen magukkal viszik a gyidekezeti al almakra. Ez fokent a vasarnapi istentiszteletre vonatko .ik, men a hetkOznapiak munkaido utan kezdodnek, s a le Ayes idejet kesleltetnek. Ez a gyakorlat tulajdonkeppen i ern a gyerekek erdekeben alakult ki, hanem az anyak miatt 240

(nines kire hagyniuk a gyereket). Ha mod van ra, az imahazban egy kisebb helyisegben hangszOro segitsegevel hallhatova teszik az imateremben zajlO istentiszteletet: ide mehetnek be az anyak, akiknek gyerekei nyugtalanna valnak, sirasukkal zavarnak a tobbieket. A hivok kozOtt nevelked6 gyerekekre legnagyobb hatassal a csaladi legkor van. Ezt a legkort a szeretet, a melegseg, a kiegyensUlyozottsag, a fesziiltsegek hianya jelieinzi. Mindez a hiv6 gondolkodasmOdbol es eletvitelb61 lakad. A szeretet, a csaladcentrikussag alapvet6 kereszteny normak. Magyarazatra szorul azonban a kiegyenstilyozottsag, hiszen nyilvanvalOan adodnak anyagi gondok, betegsegek sib. hiv6 csaladokban is. A magyarazat a hivok problemamegold6 modszereben rejlik. MeggyozOdestik szerint sorsuk Isten kezeben van, ezert gondjaik orvoslasat rabizzak. A hit erossegenek bizonyiteka szamukra, ha minden helyzetben megorzik lelki nyugaimukat. Az aggOdas, ideg.esseg az Isten iranti bizalom megrendidesnek jele a gv. ilekezet el6tt Mindezek kOvetkezt(L.hen a csaladon es a g',tilekezeten heiuli konfliktusok idealtipikus g ■,illekezetOcil nem manifcsztaladnak veszeke&sek. Oles cllentetek l‘rinajaban. feloldjak dket akar kompromisszumok aran erintkezesek gyakorisaga miatt a csalad( legkor rendk; ul pyitott s cialtal kontrollalt, a csalad eictc tisstclolyik .,.tvillekezetex el Nemcsak a gyiilekeiell kontroll. harem a alasztottsag tudata is peldaadd eletrc az tesznek hi/onysagot - umen a7 (inuralom i mnalittron kkail folvtatott inter/i\ .111as* akoriat malisan sem mindig kiiloind el a milaiciaiapi lc\ Acio,.AM!. A csalad rendszoresen ..ts, enekcl naponta akar Mhbsziir !)c cicil nil barhallatot Oramet i10/6 miadko/nak tick cs a nagyohh l_tyrckek. es L','! manticr kulono, iormaillas nelkill testik taz ass/m,\ ocid.mi akar

fozes vagy gyerekgondozas kozben is). TObbszOr m gfigyelhettem hiv8 csaladoknal, hogy az asszonyok hazi unka kozben gyulekezeti dalokat enekelnek vagy istenti zteleten keszalt magnofelveteleket hallgatnak. A gyerekneveles modszerei nemigen kalonboznek masoketol, talk' csak annyiban, hogy az atlagosnal to atosabban, nagyobb gonddal foglalkoznak ezekkel a roblemakkal. A bibliai tanitasok annyiban iranyadOak, h gy a gyereket nem tart* eleve j6nak, s a Biblia nem tiltja a testi fenyites alkalmazasat. Mivel azonban az eros.akot altalaban elutasitjak, nagyon ritkan keral sor veres e. A gyerekneveles inkabb szep szoval folyik, kiabalast s11 sem hallottunk. Van ennek olyan igazolasa is, hogy ami or a gyerek valami rosszat tesz vagy engedetlen, akkor ezt nem saiat akaratab61, hanem a benne lev6 rossz szelleM, az ordog hatasara cselekszi. Tehat nem of kell bantani, h nem Isten segitseget kerni, hogy megszabadulhasson et 61 a hatastol. A hivo szal6k altalaban tudataban vannak a nak, bogy az altaluk nyajtott viselkedesminta es csaladm dell gyerekeik szarnara ugyanagy a legmeggyoz6bb „te itesi mOdszer", mint a kivalallok szamara. Masodik generacios hivo felnottekkel folytatott b szelgeteseink nagymertekben igazoljak ezt a „mOdszer ". A gyerekkori csaladi emlekek, a sztilok iranti tisztelet er ntetlenek maradtak akkor is, ha serda16- vagy ifjakoru ban akar evekre eltavolodtak a gyalekezettol, s a „vilagi" letet valasztottak. Idealtipikus gyulekezetekben a szalok a gyerekek eves korukig magukkal viszik a gyulekezetbe, ezu gyerek maga donti el, jar-e tovabbra is. Az altalanos i befejeztevel mintegy gyerekb61 ifjava yank. Barh( valaszt, ha a szalok vagyaival ellentetesen is, nem szeritik. 242

1 14 an a kola gyan any-

AZ EGYHAZ KOVASZA: A BAZISKOZOSSEGI MOZGALMAK MAGYARORSZAGON'

„Ma a hitnek maganak kell kialakitanth es fenntartania tarsadahm szferajat.(Karl Rahner: „BazisktizOssegek - , Schriften zur Theologie XIV. Einsiedeln. 1980.)

A baziskOzossegi mozgalmakban a laikusok a megUjulas

iranti igenyaket fejezik ki. A katolikus egyhaznak rd kellett ebrednie, bogy a hagyomanyos struktUra fenntartasa mellett nem lesz kepes ellatni funkcioit. A II vatikani zsinat es az azota kibocsatott dokumentumok, igy az uj egyhazi torvenykOnyy is ennek a felismeresnek a jegyeben szillettek. A zsinat ota eltelt hUsz ev legjelentiisebb yaltozasa azonban nem az egyhazi strukturaban ment yegbe ahogyan mind a laikusok, mind a papok tObbsege varta hanem a laikusok s/emleleteben. A baziskozossegi mozgalmak egyertelmii batoritaskent ertelmezik az emlitett dokumentumokat. lobb kiskozosseg, amely a zsinat elott csak helyi csoport olt, nemzetkozi mozgalomma fejlodott, s ma is egyre mabb es Ujabb baziskozossegek alakulnak. A resztveyok

A tanulmany egy Kanadaban tervezett vallasszociolOgiai kotet szamara ke,zUlt, a kotet azonban nem jelent meg. Elsokent ar .4rchit'es de Sciences Cociales des Re4ions c. folyoirat kozOlte, franciaui Magyarul kisse rOvidit.,'. de nehany szerzoi javitassal a svajci Egyhazfitrum c folyoiratban jelent neg eloszor. Most a teljes javitott valtozatot kozOljiik i 9 sierk.)

243

szama ugyan altalaban csak toredeke a hivekenek, de efolyasuk egyre erosebb a plebaniakon. A strukturalis problemak a magyar romai katolikus egyhazban is jelen vannak. Egyre aggasztobb a paphian Az EurOpaban ervenyesiiI6 tendenciak mellett ennek spe ialis okai is vannak, melyek erosen csokkentettek a papi alya vonzasat. Az Miami nyornassal meggyorsitott szekul rizacios folyamat nemcsak a hiveket, de a papokat meg in abb a tarsadalmi elet periferiajara szoritotta. Az egyhaz h gyomanyosan erosen hierarchizalt, az Miami egyhazpo itika pedig melyen beavatkozik az egyhaz eletebe — e ket t nyezo egyiittes hatasara a papok szinte teljesen elvesztett k az onallo gondolkodas es tevekenyseg jogat az egyhazon eliil is. A paphiany kovetkezteben sok kisebb kozsegbe mar nem jut pap, egy-egy plebanosnak tab kozseget is e kell latnia. A nagyobb varosokban tulsagosan nagy lele szaalakultak ki. A papok rendkiviil thlterh ltek. mu A helyzetet sillyosbitja, hogy a papsag atlagos ele kora magas, es nincsen elegendo utanpotlas. A kovetkezo szakban tehat tovabbi romlasra lehet szamitani. 2 A plebaniai elet hagyomanyos keretei — mint mindeniitt a vilagon — passzivitasra itelik a hiveket, akik egy astOI elszigetelodnek. Meg erosebb a hivek szettagoltsaga magyar tarsadalmi viszonyok kozott. Mivel ebben a tar adalomban a vallasossagnak nincs pozitiv erteke, sot ki ebbnagyobb hatranyokkal is jarhat, ezert a hivek tobbsege i yekszik eltitkolni, esetleg le is tagadni hitet az iskolaban, a unkahelyen. Ebben a tarsadalmi kozegben a hagyom nyos Tomka Ferenc „A magyar papsrig letszamanak alakulnsa" cim0 cikke yen azt irja, bogy a hivatasukat elhagyO papok szamaranynt tekintve Magyar() szag a hetvenes evekig elokelo helyet foglalt el a vilagranglistan. Az 1978-a papal statisztikai evkiinyv adatai szerint Csehszlovakiaban a legrosszabb a papi ellatottsag EurOpaban, a masodik helyen Magyarorszag all. A nyol vanas evek vegere a papok szaminak tovabbi csokkenese varhatO, az 1979 evinck kb. 70-75 Or ■ ,-a lesz. A paps(ig atlagos eletkora 52,7 ev.

244

struktUranal sokkal jobban meg tudjak erositent a kereszteny Ontudatot a baziskozossegi mozgalmak. killonbseget tesztink egyes elszigetelt baziscsoportok es baziskozossegi mozgalmak kozOtt, akkor a magyar katolikus baziskozossegi mozgalmak resztvev6inek szamat sajat nyilvantartasaik, illetve becsleseik alapjan altalaban felfele kerekitve mintegy 8000-re tehetjiik.. Az osszes baziskozOsseg szambavetele lehetetlen volna: szervez6dnek egyes papok vagy egyes vilagiak kOrtil, az is el6fordul, hogv egy-egy barati korbol jonnek letre, ma mar szinte mindenutt jelen vannak az orszagban nemcsak a katolikus. de a nags protestans egyhazakban is A kovetkezOkben csak rOmai katolikus csoportosulasokkal foglalkozom, es csak azokat fogom baziskozossegi Tilozgalmaknak tekinteni, amelyekhen az alapegysegek face-to-face csoportok, amelynek tagjai elkotelezettjei a mozgalomnak, a vezet6k es vezetettek, papok es laikusok, ferfiak es nok viszonyat minden szervezeti szinten egalitarius torekvesek jellemzik; a szervezet decentralizalt, a esoportok bizonvos fokti Onallosaggal birnak; de ideolOgiajuk nagymertekben egyseges. a csoportkOzi informaciOaramlas gyors, legalabb reszben horizontalis kommunikaciO titian folvik. a resztvev6k atjarhatnak ma's csoportokha, es csoportot is valthatnak; nyitottak a mozgalmukon kiviiliekkel valo kapcsolat, ban is '

nasonlo kio ,. - htmokhot 11

;Jilt;

Peopi, Power I

qlapoils

k t)lOtt

E kriteriumok szerint Magyarorszagon a kovetk z6 baziskozossegi mozgalmak mlikodnek: — Regnum Marianum es „csoportoidjai"; —bulanyistak; — karizmatikus baziskozossegi mozgalom; —Focolare- es az „Eiji:1k az Iget"- mozgalom; —„Taize-i csoportok". Kortiliik a Regnum Marianum a legjelentosebb s a legregibb. Csoportjaik nagyon fontos szerepet jatszotta a Magyar Katolikus Egyhaz 1945 utani tOrteneteben: a legerOsebb politikai elnyornas idoszakaban 6k szerveztek eg — masokkal egyiittrniikodve — a „fOldalatti egyhazat", iztositottak az egyhaz fennmaradasat. 1945 elott a katolikus egyhaz nepegyhaz, a katoliciz allamvallas volt. A lakossag ketharmada katolikus, egy mada protestans volt. A habona utani hat evben az ai po kai hatalom s61yos csapasokat mert a katolikus egyha Elvettek fOldbirtokai 98 %-at, es eltOroltek a kotelez6 hazi adot. A rendszeres evi allamsegely lett az egyha penzUgyi forrasa: ezzel az egyhaz elveszitette anyagi getlenseget.

us aritira. Yf6 g-

Allamositottak 3000 katolikus iskolat. Betiltotta az osszes katolikus egyesilletet. A szerzetesrendeket felos lattalc, csak negyet hagytak meg, de ezek letszamat is c Okkentettek. Eltoroltek a kotelez6 hitoktatast az iskolakba . A fakultativ hitoktatast csak az Miami iskolakon beliil e gedelyeztek, szigor6 ellenorzes mellett. A szi.iloket a ped gogusok megprObaltak lebeszelni, fenyegetessel eltantori ani attol, hogy a gyereldiket beirassak hittanra. Mivel a papsag ezen intezkedesek kovetkezteben k yes lojalitast mutatott az 6j hatalom irant, politikailag meg izhatatlanoknak min6sitettek oket, allando rendori zakl tasoknak voltak kiteve, szazaval kertiltek a bortonokb es 246

internalotaborokba, maga Mindszenty hercegprimas is. 4 Az allam minden egyhazmegyei aulaba Un. miniszteri biztost nevezett ki a papsag kozvetlen ellen6rzesere. Az egyhazzal szolidaritast vallalO vilagiakat is ertek retorziOk. Maga a vallasossag is politikailag gyanUsnak minOsUlt.' Akik megis kitartottak hitiik mellett, azok arra kenyszeriiltek, bogy lako- es munkahelytiktol tavol es6 templomba jarjanak, nehogy valaki felismerje es besfigja 6ket. Az ergs nyomas hatasara a hiv6k egy resze minden kapcsolatot megszakitott az egyhazzal Mindekozben ervenyben volt az al 1895. evi torvenycikk, amely biztositja a vallas szahad gyakorlasat, es 1949ben az nj alkotmanyba is bekeritlt a vallasszabadsagot garantalO paragrafus.' A negyvenes evek vegetol az egyhazi szervezet tenyleges miikodese lehetetlenne valt. Kivetelesen Bator papok, olt szerzetesek es vilagiak vallaltak magukra, hogy az egyhazi funkciOkat ellatjak A gyerekek szamara kulonfele tarsadalmi fedoszervek egisze alatt taborokat szerveztek, ,ihol hitoktatast vegeztek es kereszte.nv eletre neveltek. A felnott hivekhol csoportokat szen:eztek. lakasokon es a szabad eg alatt osszegyfflve imadkortak, enekeltek, hazy istentiszteleteket tartottak. Ezek voltak a/ elso baziskozOs, egek. SzervezOik, vezetOik h6siesen es zsenialisan dolgortak az egvhaz atmentesen A mai rcgnimitak kozcitt szAiCkberl a peiekben vallasrol yap, egOazi erdekTol nem csell 7,1kat politikai es kOztoivenyes biinok elkoveteseco Iteltek el 1

kOitarsas,ig megdontesere Ao ,,, erve/kede, t ezesi Joggal silo \ iss/aeles, salio.r1,/erkeds..,14.1 --,itzts

A \ adlOi

Altalaban kelok,'des. gyuleolt

torm.1111 oltOttek lagiakkal -,tentben alkaltnazoo inodsrerel , ,ak egy pedal emelek ki: a i i boi ke,a , .17 oisiag in de az nienu etkezdekben gru,6 , skodtak : o ral. hog, ha :ye./ heten nem dr pe:nteken leg ■ en hits. ig ■ it.atelhettek (101,,,, ok .11;-tgatar !sal

1949. es.1 dkotman ∎ 54

as C' 7 2-11C111110d0' , 10!1 ,

61

247

mos olyan pap es vildgi van, aki ennek az idOszaknak „ arcosa", illetve neveltje. A teljesen megbenitott hierarchia titkokban szim atidval kiserte ezt a munkat, de az ismetIodo letartazta dsi hullamok idejen arra kenyszerUlt, hogy az egyhdzat for alisan es nyilvdnosan elhatdrolja az illegdlisan tevekeny ed6ktol. Paradox m6don az 1956-os forradalom leverese n m rontotta, hanem enyhitette a hivok helyzetet. A kovetk z6 evekben a hatalom energidit lekototte a „rend" helyredll tdsa, a forradalom resztvevoinek megbUntetese. Az egy az lelegzetvetelhez jutott, a hivek tomegesen irattak be g erekeiket hittanra, Ujra elkezdtek templomba jarni. Az dllam csak az otvenes evek vet* inditott uj hadjaratot a va Ids ellen. A hatvanas evekben tab egymast koveto letartorta6si hulldmmal igyekezett felszamolni a „fOldalatti egyhaz t". A korabbinal is eroteljesebb agitaci6ba kezdett a hitokt tas ellen, es minden eddiginel alacsonyabbra sikeridt leszor tania a hitoktatasban reszestila gyerekek szarnat. Mikozben a tdrsadalom tobbi szferajdban megindult egy eroteljes, m is tarto liberalizalodasi folyamat, az egyhdzzal szembe a fokozott terror m6dszereit ervenyesitettek. Lenyeges valtozdsokat az 1976-os ev hozott az egy es az dllam viszonyaban. A primas 1948 ota gyakorlati ag betoltetlen funkciajdra a Szentszek — az dllammal egyeterUj biborost nevezett ki a magyar egyhaz elere tesben LekaiLasz16 szetnelyeben. Ugyanebben az eyben toryehyhe iktattak a Helsinki Egyezmeny alairasaval yallalt kOt - lezettsegeket, s ezzel az allarn inabb garanciat adott a val asszabadsag biztositasara. De az egyhaz es az allant kapcsolatanak uj alapo 'ra helyezese csupan kirakatpolitika. Igaz, az allam 1976 ota

8

nem lep fel nyiltan es kozvetlenin katolikus egyhazi tigyben: nincsenek perek, nincsenek bebOrtOnzesek. Az egyhaz oldalarol az Uj primas meghirdette a .,kis lepesek targyalasok eredmenyekent az allam kis engedmenyeket tesz az egyhaznak. Ennek a politikanak vannak valoban apro eredmenyei, csakhogy ezeknek az allam mindig konkret arat szab. Tobb evtizedes terror utan mar egeszen kifinomult eszkOzokkel is kepes kezbentartani a hierarchiat, amely az egyhaz erdekeivel homlokegyenest ellenkezo intezkedesek yegrehajtasara is ravehetO. Igy a haziskozossegi mozgalmakat a beltigyminiszterium az egyhaz hataskorebe utalta, de elvaria, hogy az egyhaz az allam utasitasainak megfeleloen tartsa kordaban 6ket.' Igy minden egyhazi beliigykent tortenik, ataz a rendori funk,_ iokat most mar a hierarchia latja el A baziskOzOssegi ilozgalmaknak tehat nem hozott kecivez6 valtozast a Helsinki Egyezmeny. A vallasossag es altalaban a hivek mai helyzetet tobh enyezo alakitotta, Nemcsak a terror hatott: a kommunista hatalom kOzel negyven eve monopolizalja az oktatast, a ',..ultUrat, a tOmegkommunikaciot tviap:irorszagon. Sokan eivesztette'l hitiiket, illetve csak egye' elemeit Oriztek meg. amelyek ateista vilagnezeti elemekkel keveredve Inkohe ns vilagkepet alkotnak, es az &let forma alakitasahan mar acni jatszanak szerepet. Masok megOriztek tigyan minden kapcsolatot megszakitottak ai egyhazzal A mai mar illeralizalOdottabb tarsadaimi visionvok ❑■

remiori megtigyeles nem stunt utteg, csak rutkahu ,

beuu ,.

,:tartortatisok mai nincsenek us, t ,, %abbra is ek0Mduilnak ha.

.zak utasok

es

getestiek'

ogtalan kihallgatasok. csak ezeket ma cult...mu/muss:1i

u.„u enk. A pltThamak eletenek ellendrzeset a rendtUu.,eg U , eeitiuctu kekulgokkai eudie meg. ialan magyaruizatra kzortil, hog\

.ulkuueot mue!' urrutaktak rejlik

1011,iskOpeuu t tkiziskozossegek 4 yalasz cg; ukuiltaritu,

171117del7

spontin szerveziitieu..

toitugiajulk. Inert riche/ebb oket .„-ilettorizm u:tk heue ku -Hekeppeuu uculguil ruilutk: yagy fel kkaria szam,lt ;ket

tkuu!

tn us .1; !am ezett

LP!Ilia i ntee

nem a hivo kozvetlen elnyomasanak eredmenye, s kkal inkabb az az oka, hogy az allamnak olyan mertekben ikerult leziillesztenie az egyhazat, hogy a hivek egy esze elvesztette bizalmat iranta. A hivatalos politika szamos olyan fogassal el, am ly a legkitartobb hivo szamara is megneheziti, hogy ajat kereszteny ertekrendet, gondolkodasmodot es eletfo mat valositson meg ebben a tarsadalomban. A kommunista part ugy hirdeti meg celkitlizeseit, mint ossznemzeti cel kat. Igy barmely killOnerdek nemzetellenesnek minOsill e. A kifejezetten hivoknek cimzett nyilatkozatok szerint a' orszagban ketfele „igaz ember van": a kommunistak es a hivok, akik teljes egyetertesben epitik a szocializ ust, kozOs celjukat. Problemak csak a sem ide, sem oda nem tartozO, kozombos tomeggel vannak. Ezt a megbecsiil'st a hivek lelkesen fogad*, komolyan veszik, hogy cs k az azonos ordekek fontosak, a meggyozodesbeli kiilonbs g es a belole fakado Icalonerdek lenyegtelen. Pedig a negy evtized tortenelmi tapasztalata egyertelmli: a rersim azokat tekinti f6 ellensegeinek, akiknek van sajat, az ovet61 e ter6 meggyozodese. Ma a papsag es a hivek tobbsege a hivatalos politi aval teljes egyetertesben vallja, hogy Magyarorszagon tokletes vallasszabadsag van. Teny, bogy a helyzet lenyegese javult. A vallasszabadsagot serto intezkedesek egy resz t az allam letagadja: peldaul azt, bogy tovabbra is kezben tartja a hierarchiat. Mas reszet egyeni tlilkapasoknak allitja be — de ezekben az esetekben sohasem alkalmazzak a biliteto torvenykonyv megfele16 paragrafusat. Nyilvanvalo, logy vallasszabadsagrol mindaddig nem beszelhetiink, amig a hatalom intezmenyeit es a tarsadalom nem vallasos re zet a vallasossag iranti intolerancia hatja at. Az 1945 utan felnott nemzedekek tillnyom6 tobb egenek semmilyen vallasos ismerete nincsen, a hivo i anti 250

attitiidjet a vulgaris marxista propaganda hatarozza meg: aki vallasos, az egyben ostoba, vilagt61 elrugaszkodott es kiss& bolond. Az a hivo, aki ebben a tarsadalmi kozegben no fel, jokora kisebbsegi &zest is osszegyajt a kereszteny Ontudata melle. Meg amikor semmilyen szankciatal sem kell tartania, akkor is arra fog torekedni, bogy ne lOgjon ki a sorbol; ily modon a nem hivoldcel yak') teljes hasonulasig is eljuthat velemenynyilvanitasaban es eletformajaban. A magyar baziskozossegi mozgalmaknak tehat a liberahzalodott tarsadalmi helyzetben is fontos szereptik lehet, hiszen itt a legervenyesebbek Karl Rahner mottoul valasztott szavai. Betoltesehez a regi tapasztalatokra tarnaszkodnak. Kozos vonasuk, bogy tovabbra is konspiralnak nemsak a hatalommal es a vilagi tarsadalommal szemben, de egyhazi kozegben is. Ebben a helyzetben ktilonosen koszonettel tartozom vezeto kepviseloiknek a hizalomert, amelylyel fogadtak, es az informaciokert, amelyeket rendelkezesemre bocsatottak. Tanulmanyom megirasahoz elsodleges forrasul a velUk folytatott beszelgeteseim szolgalnak.

A Regnum Marianum es ,csoportoidjai A mozgalom egy nagy mialtU diakpasztoracios egyestilet, a Regnum Marianum Egyesolet folytatasa, amelyet 1903-ban alapitottak a fovarosban. 12 hitoktatai statushan fey() pap ctt egy hazat, osszekoltozOtt, es letrehorta a modern ifHisagi munka otthonat. A katolicizmus, a termeszetesseg zs inagyarsag harmas eszmejet tekintettek pedagOgiajuk alapjanak. Floadasokat, tanfolyamokat tartottak, klubszerii rendezvenyeket szerveztek kozepiskolas tit knak mOdszertik volt, bogy a fiatalokat ki‘ ink,* a tertahorokat, tUrakat, sportversenveket s/erveztek nAik A testi, szellemi es lelki neveles harinonialat igye251

keztek megvalositani. Idosebb tanitvanyaik kozn1 ifj sagi vezetoket neveltek ki. Az egyestilet a kesobbi cserkeszmozgalom el6fu ara, majd annak egyik onallo csapata volt. A harmincas vek vegan azonban kivalt belole, mert a cserkeszmozgal m a haborii kozeledtevel egyre inkabb eltavolodott az er deti eszmekt61, a keresztenyseg szelleme hatterbe sz rult benne. A haborii utast a tobbi egyhazi egyesulettel egy tt a Regnum Marianumot is feloszlattak. Tagjai kOzill toil en a megnehezedett kOriilmenyek kozott is folytattak a pasz ordciat a diakok kozott. Mivel a legalis keretek szigorii korlatozasa es a hatekony Miami nyomas kovetkezteben a yilvanos hitolctatas er6sen visszaszorult, elsosorban gyer ektaborokat szerveztek. Elterve hagyomanyaiktol, hito tatOi munkajukat most mar kiterjesztettek az altalanos iskol 'sokra es a lanyokra is. A mai killonfele baziskOzossegi mo galmak tagjai kozul sokan ennek az idoszaknak a neveltje Maga a Regnum Marianum az otvenes evek ve et61 kezdett baziskozossegi mozgalomma valni. A regi gyesulet felnevelt fiatalok a haborii elott meg autom ikusan atkerilltek mas — peldaul egyetemi — egyhazi szervezetekbe. Mivel ezeket feloszlattak, a fiataloknk Oj format kellett keresniiik. A csoportok egy resze Ogy tott, hogy egyiitt marad. A hatvanas evekben a regnumiak legtobb papi es ilagi vezetojet letartortattak, harom egymast koveto hulla ban. Ez ketfele hatassal volt a mozgalomra: egyreszt alta Allan fokozottabb Ovatossagra es konspiraciora kesztette 'ket, masreszt meg inkabb torekedtek arra, hogy csopo tjaik onallova valjanak, es igy vezetojtik elvesztese eset n se bomoljanak fel.

252

Fzeket a tanulsagokat azota is Orzik, bar a hetvenes evek eleje ota nem ertek kozvetlen retorziOk a Regnumot. De tamogatast vagy garanciat sent kapott, inkabb Ugy mondhatnank, hogy hallgatolagosan megturi a hierarchia azonban nem eleg ok a bizalomra Flzert a Regnum egeszen az utobbi evekig nem szervezett olyan talalkozokat, ahol minden tagja jelen lett volna es tagjai nem is nviatkoznak a mozgalom tagiaikent semmilyen fOrumon Keyes irasos anyagot keszitenek - kulOnosen a hulanyisikhoz kepest es ezeket egyaltalan nem adjak ki a kezijkamint valljak ninesenek kfilon, a hivatalos Vlagyar Katolikus figyhazetOlelter6 tanitasaik csak pedagOgiajuk F., a pedagOgia a regi Regnum Marianum Fgyesuiet rOksege, amelyet tudatosan apolnak ma is 6rzik a katoliizmus lermeszetesseg magyars4 iarmas eszmeiet. A lolytonossag megnyilvanui abban is nogy papjaik kOzOtt ina is van negy olyan, aki mar a regi ,..gyesiiletnek is tagja oh Megis, a Regnum Marianum csak r e szben tekinthet0 Yaziskozossegi mozgalomnak, ugyanis ma sem csak felnott csoportjai vannak. A szervezeti felepitesben of korosztalvi .,reteget" kidonbortetnek meg: 6-10 eveseket, a 10.14 eve,eket, a 14-18 eveseket, a 18 even fehill nem hazas fiatalokat es vegiil a hazasparokat Nyilvan\ ;do, hogy a mozgatudatos felelossegrOl es elkotelezettsegrOl inkabb om sak a 18 even feliili tagoknal lehet beszelni. A regnumi csoportok letszama 7- l.5 16. A gyerekkorosz.Ialyokban nemcsak vegyes nemii, hanem egynenai csopor (1k.. is vannak, vezet6iket a felnott csoportokbO1 kap*. A ainOtt retegekben a csoportok valasztjak vezetOiket, akikH,±k leladatkore altalaban szervezesre aLi,vintezesre korlato, odik. Ai eiives retegeknek is vannak ezetOik csoport-

,

2s

vezetok valamennyien laikusok, szamukra retegenkent s erveznek vezetokepzo tanfolyamot. A Regnum Marianum ottagii vezetoseget, amely ha om papbol es ket lailcusbol all, a gyerekcsoportok vezetoi s a felnOtt csoportok Ictildottei (akik nem feltetleniil azonos k a csoportvezet6kkel) egyiittesen valasztjak meg. Szamon artanak partolo tagokat is: ezek mindnyajan felnottek, es Tiem tartoznak egyik csoportba se, mert vagy felbomlott a csoportjuk, vagy nincsen eleg idejiik arra, hogy csoporttala kozokra jarjanak, de elkotelezettjei a mozgalomnak. A csoportbomlasokat a Regnumban altalaban terme$zetes jelensegkent kezelik, es a tagokra bizzak, hogy megkeressek a nekik legjobban megfele16 itj csoportot. Papok meghivas ntjan keriilhetnek a Regnum MOianumba, ez a regi egyesulet idejen is igy volt. Ma 30 pap tagja van a mozgalomnak, felereszben a Regnum sajat neveltjei. Hozzajuk kotodik a mozgalom egy masik szervezodesi modja. A 30 pap rendszeres kapcsolatban all egymassal, de nem szol bele egymas munkajaba. Azonos szellemben, de elter6 stilusban es modszerekkel szervezik es iranyijak csoportjaikat. Minden egyes paphoz minden retegb61 tartoznak csoportok, amelyek egy „torzset" alkotnak. A gyerek- es ifjnsagi csoportok hetente-kethetente, a hazasok ket-harom hetente talalkoznak. Egy-egy alkal mmal a gyerekek korulbelul ket, a felnottek negy orat ritenek egyatt. Enekelnek, imadkoznak — kotott es spor tan szoveggel egyarant. A gyerekcsoportokban a talalkozo gY reszeben jatszanak. A jatekoknak nincsen kereszteny v gY regnumi jellegzetessege, tarsasjatekot jatszanak, kart) aznak stb. A talalkozo lenyeges eleme a tanitas, amelynek szint e a korosztalynak megfele16, a tema megvalasztasat ped g a 254

csoport igenyeihez is igazitjak. Kozponti jelentosege van a teologiai ismeretek oktatasanak. Kulon teologiai szeminaritimot is szerveznek. De nagyon nagy sulyt helyeznek a szeles vett kulturalis kopzesre is A kulturalis ismeretek tanitasa egyreszt magaban foglalja a kereszteny kultUra ertekeinek felfedezeset es megorzeset, masreszt a nem kereszteny kultUra kereszteny szempontil elemzeset. A tanitas kiterjed a miiveszetekre es a tarsadalomtudomanyokra. Ennek alapjan fogalmazhatok meg a Regnum normai magas szintii teologiai es kulturalis miiveltseg megszerzeset varjak el tagjaikt61, kiilon fontosnak tart .* az idegen nyelvek ismeretet (bar nyelvtanfolyamokat nem szerveznek), azaz a miivelt magyar kereszteny eszmenyet akar* nevelesiikkel valOsagga tenni. A Regnum Marianum mindig az egyhaz altal kevesse ellatott feladatokra helyezte a hangsUlyt; most ezt tart.* a legfontosabbnak. A csoportok tagjai kapnak hazifeladatot: bizonyos szoyegeket elolvasnak, feldolgoznak otthon, azutan a talalkozOn megbeszelik. A feln6tt csoportokban a csoport barmelyik tagja tanithat papok es vilagiak egyarant aki ert az adott ternahoz. A tanitas nem annyira , e16adas, mint inkabb megbeszeles, vita formajaban zajlik Altalaban kevesse \raid( szet a tanulas es a kotetlen beszelgetes. Nyaranta egy-ket hetes taborokat szerveznek. A tanitasnak itt is kozponti szerep jut, A resztvevoknek a tervezett temabol megadott irodalmat kell elolvasni es elsajatitani, Ot gyakran tenyleges vizsgahoz is kOtik a reszv(,ctelt. A !aborozaskor sok iclot hagynak jatekra, sportra is Gyakran egy-egy reteg tobb csoportja taborozik egyfitt, vagy legalabb az id6 egy reszet egytitt tOltik. A lelkigyakorlatoknak tObb formajuk van. Aki igenyli. egymagaban is eltolthet nehany napot imadkozassal es 255

elmelkedessel, elvonulva, egy lelkivezeto iranyitasa ellett. De szerveznek kb. 15 f6s lelkigyakorlatokat hetve ekre, ahol a resztvevok miset es eloadasokat hallgat ak, imadkoznak, elmelkednek, estenkent pedig beszelgetne Ujabban evente ketszer tart a Regnum Osszes csop rtja talalkozot. Az egyik egy valodi majalis a szabadban, r vid elmelkedessel es sok sporttal, jatekos vetelkedokke . A masik egy Maria-Onnepi mice, decemberben, valame yik plebanian. Szocialis szolgalatot a Regnum egyaltalan nem sze ez, de tagjaik szivesen reszt vesznek a masok Altai szervezett ilyen termeszet6 akciokban. Letszamukat pontosan nyilvantartjak: jelenleg kOzel 1000 fo. Ennek korOlbelill az Otszoroset teszi ki azoknak a szama, akik a regnumi papok altal szervezett es iranyttott, lin. „csoportoidokba" tartoznak. A regnumi csoportok es „csoportoidok" leginkabb az elkotelezettseg fokaban kOlonboznek. A papok semmi yen propagandat nem fejtenek ki a Regnum Marianum me lett, a „csoportoidok" tagjainak tobbsege altalaban nem is tud arrOl, hogy papjuk valamilyen mozgalomhoz tartozik sot esetleg a Regnum letezeser61 sem hallott. A „csoportoi oknak" a Regnumba emelese lenyegeben a pap belat san mnlik: ha eleg Brett es felel6ssegteljes egy k6zosseg, es alkalmasnak latszik a konspiraciO vallalasara, akkor felajanlja neki a belepest. A tagok &intik el, hogy vallalja - e a nagyobb elkotelezettseget. A gyerekcsoportok eseteb n a szul6k dontenek. Kampanyszeriien new toboroznak tagokat sem a1 egnumba, sem a „csoportoidokba". A papok az egyhazzal kapcsolatban allO hivekb61: hittanra jarO gyerekekb61 katekezisre jar6 fiatalokbol, az 6 szilleikb61 es altalaban a misL:,* resztvev6ib61 szerveznek csoportokat. Mivel pedig a 256

regnumi papok altalaban plebaniajuk kOrzeten tul, szelesebb kOrben is ismertek es nepszeriiek marcsak azert is, inert az athelyezesek eleg gyakoriak a magyar egyhazakhim , igy ezek a csoportok rendszeririt interparochialisak. A toborzast ket okbol is sztiksegtelennek tartjak Egyreszt az armagy is paphiannyal Icazd6 egyhaznak a jelenleg temp:lornbajarO hivek ellatasa is gondot okoz A regnumi papok krilonOsen MIterheltek: a plebaniai munka mellett foglalkuznak csoportjaikkal, nemelyikiikhOz 2() csoport es „csoportoid" is tartozik (ezek koziil esetleg csak harom tagja tenyleg a Regnumnak), amelyben terineszetesen a tagok lelkivezeteset is el kell latniuk, A rnasik ok. hogy a RegHum Marianum nem kiyan tomegmozgalomma \Jahn. TOi- ekvese nem mennyisegi, hanem mindsegi. celja az, hogy egyhazon beliil annak kovasza legven A mozgalom katolikus kulturalis misszi6 jellege magyaraz.za, hogy mind a Regnum, mind a ,,csoportoidok - felnott tagjainak tnlnyom6 tobbsege ertelmisegi a gyerekek pedig ,Ttelmisegiek gyerekei. Szinte minden feln6tt tag 50 evnel Patalabb. A papok a fovarosi es kerrivekbeli plebaniakon ieljesitenek szolgalatot, a tagok lakeheive is erre a teridetre korlatozodik. Mas felekezetekkel vale kapcsolatokra a Regnum nyiiott, de csoportjaiha csak hivO katolikusok tarto/hatnak, A clenleg ervenyes katolikus egyhazi torvenvek inellett ez :lengedhetetlen feltetele annak, hogy megmaradhassanak egyhazban. A „csoportoidokban" viszont akadnak pro12stansok es megkereszteletlen erdek16dOk is CsoA regnumiakat altalaban mozgekonysag porthoz tartozasuk nem kizarOlagos, sok olvan akciOhoz es soportosulashoz csatlakoznak, antelvt nem tekintenek :,2gritninak, bar szervezeseben esetlec resit vcsitick kep nenicsak a laikusokra, de :I papokra is !client( Ilvan mozgalom ez, amok, ceitudan es 161 sier\ ezett, )57

de nem a nevet, hanem a celjat tartja fontosnak. Ezert t gjai mindenUtt ott vannak, ahol tenni lehet valamit. Ebbol d6dik, hogy kiviilallok gyakran olyan akci6kat, sot csop rtokat is a Regnumnak tulajdonitanak, amellyel a regnu iak csak esetlegesen erintkeznek. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a Regnum Marianum hatasa a „csoportoidokon" till is nagyon szeles kart &int.

A bulanyistak A kivillallok Bulanyi Gyorgy piarista szerzetes pap Man hivjak igy oket. Ok maguk egyszerfien „Bokornak" neVezik mozgalmukat. A mozgalom szilletesenek idopontjat es kortilmeoyeit pontosan ismerjUk. 1945 elejen egy horvat jersuita sztrzetes negy kis csoportot hozott letre Magyarorszagon. Bzek egyiket tavozasa elott Bulanyi atyara bizta: reszesitse teo16giai kepzesben ezeket a fiatalokat, hogy 6k is kepesek legyenek csoportokat gyiljteni maguk kora es tanitani iket. Profeciat mondott: olyan idol( jonnek az egyhazra, aMikor csak ilyen formaban tud majd tovabb elni. Ez a kezdet maig meghatarozza a mozgalom szervezetenek forma*. Alapcsoportokbol 0111 fel, amelyeknek legfeljebb 12 tagjuk van. Amikor valakit befogadnak az egyik alapcsoportba, akkor eleinte csak tanul. Amikor erette valik arra, hogy masokat tanitson, akkor elkezd tanitvanokat gyiijteni maga 'core, es igy letrehoz egy Ujabb alapcs6portot, amelynek 6 lesz a vezet6je. De tovabbra is tagja njarad eredeti csoportjanak, amely most mar masodfokii csoportnak tekintheto, mert alapcsoportok vezetoibol all, akik tovabbra is egyiitt tanulnak. A mozgalom tagjainak egy resze, a kezdok, igy csak egy csoportba tartozik, ahol tanul. Tanitoik viszont mar ket csoport tagjai egyszerre: az egyikben tanulnak, a masikban tanitanak. 258

Bulanyi atyanak 1951 vegen tavoznia kellett a piarista rendhazb61, es az allam megvonta tole a nyilvanos misezes logat. 1952-ben letartortattak, es eletfogytiglani bortonbiinietesre iteltek. 1960-ban amnesztiaval szabadult. TObbe nem kerfill egyhazi szolgalatba. Kozossegepito munkajat azonban folytatta. Amiota 1976-ban a baziskozossegi mozgalmakat „egyhazi beliiggye" nyilvanitottak, Lekai biboros rgyantagy viszonyul hozzajuk, mint regebben az. Miami vagy felszamolni vagy integralni akarja 6ket. A bulanyistak ,,seteben kezdettol fogva a felszamolasra tesz kiserletet. Mar 1976-ban kerte a Vatikanban szekelo piaris-ta generalist, bogy hivja ki MagyarorszagrOl Bulanyi atyat. Az ugyek Miami felelose eddig hatszor kerte ugyanezt tole. A biboros es ptispokei a papanal is tObbszOr panaszt lettek Bulanyi atya ellen. Amig panaszaik eredmenyere artak valtozatos megtorlo intezkedeseket hortak. A i)ulanyista papok kozul tobbet athelyeztek mas plebaniara papnovendekeknek a felszenteles felteteleiil szabtak a .Bokorral" yak) kapcsolat megszakitasat. A laikus tagokat vettek fel a laikusok teologiai Thiskolajara. Bar az Evangelii nuntiandi kezdetti apostoll buzditas magyarul is megjelent 1975-ben) egyenesen a/ egyhaz. ,..nienysegeinek nevezi a baziskozossegeket, a magyar piispOki kar itgy tett, mintha a Szentszek allasfoglalasa \lagyarorszagra nem vonatkozna. ValOtaban a magyar hie belill sem volt egyseges allaspont, mert a hetvenes Lek masodik feleben mar megjelenhettek a hivatalos katoikus s ajtohan olyan irdsok, amelyek a kiskOzossegi formak lOnyeire hivtak fel a figyelmet, es dicsertek a mas orszaLokban letrejott baziskozossegeket. hnsvetian II fano., PaI leveler inteicti a magyar '--:itolikusokhoz_ es ebben kifejezesre luttatta elegedetlenkiilonOseti az ifjusagi munka c 1 OaziskOrossegek \ viszonv tekintete,beli Jelleni/t , t mapar ccvhazi 25o

viszonyokra, hogy a biboros a papa levelet ell:1szor sak Ajraforditott" valtozatban engedte megjelenni. A kirob ant botrany utan az eredeti szoveget is publikaltak. Meg s, a nyomas hatasata Lekai biboros 1980 piinkosdjen v gre elment a tobbeves hagyomanyra visszatekinto, baziskOzossegiek altal szervezett ifjUsagi talalkozera, es reszvete evel legalizalta azt. A piispoki kar egyik tagja ugyanakk r a katolikus hetilapban egyertelmilien Midst foglalt a ma yar baziskOzossegek mellett. Egy pillanatig figy tfint, hogy minden a legjobb Uton halad, tare.* a reg ahitott egyiittmlikodes. De az ev vege mar Uj fordulatot hozott: Lekai biboros megtalalta a mod*, hogy mind a kommunista allarnot, mind a Szentszeket kielegitse. A baziskozossegi moZgalmak megosztasara hatarorta el magat. Megkiilonbortetest tett j6 es rossz baziskozossegek kozott, jonak minOsitette a regnumiakat, rossznak pedig a bulanyistakat. A Szentiszek nyomasanak azzal engedett, hogy a regnumiakrol elismeroen nyilatkozott, bar az azota eltelt of evben 6k eiinek semmilyen pozitiv hatasat nem erezhettek. A bulanyistak levalasztasa a tobbi baziskozossegtol pedig j6 modszernek tlint allamilag elvart vegleges felszamolasukhoz. A buldnyistak elleni intezkedesek folytatodtak. 1982 tavaszOn a magyar pilspOki kar tevesnek nyilvanitotta Bulanyi atya tanitasait, es felszolitotta azok visszavonasara. Miutan i ezt megtagadta, megvontak tole a nyilvanos misezes jogai, amellyel 1951 eta amUgy sem rendelkezett. Nem vagyok illetekes Bulanyi atya tanitasainak megitelesere. 0 maga, mintha csak elore latta volna, hog mi fog tortenni, mar evekkel elobb megkiildte legfonto$abb miiveit a Hittani Kongregacionak. Igy a piarista generalis mar 1980-ban arr61 ertesitette 6t, hogy irasaiban sernmi olyat nem talaltak, ami ellenkeznek az egyhaz tanitasaval.

260

Bulanyi atya tanitasai egyebkent sok ezer oldait toltesek meg de a legfontosabbak mar at l968-bas befetezett.

Keressetek a [sten Orszagat cimii mnben benne vannak Iiiteiveinek alapjaul az evangeliumok szolgainak, ezen beltil > els6sorban a Jezusnak tulajdosithatO es az 6 cselekedeteit !cit.() szovegreszek: ,lezus a megvaltas lehetoseget ,/erezte meg a/ embereknek, es ez « iiOsagga akkor lesz. l)a kOvetik elete peldajat. („En vagyok it .!ri 146 1 A tanitas legf6bb erteke es lenyegi2 szeretet &CJs konkret megnyilvanulasan at Alas m erot sem alkal inazas es a to 1 g al a t Altaluk az ember weteny, OldO/Ott es iesz A tansas lenvege ennyi h» is erlk ::van biraiatok, do cm emiatt tainadjak igazan a d§«« istakat flasem amb* klnrG2no5 miatt fiulany atva a hatvanas evekben Km cite hirdetni a/ ero akmentesseget, de I 979-bes fords , AiszOr, ho „, 4\ egy ino Azota tubber !.nlanvista flegtagatita a katonai 4a, knees ek peldalat. .

egvin/ szamara ez nem jeic ine problemat. in ,/e, Siestszek semcsak elismen leikiistnereti okbOl ibrtend stolgalatmegtagadas . jogosultsagat, de ho,ataiosas kerte is a kormanyokat, bogy meltanvosan jariamik el a !,/olgalatinegtagadokkal, ha azok kes/ek bake cella tarsatahni szolgalatra (Gaudium et Spes. 7 9). Mindossze hat rstag nest tett eleget e keresnek FurOpabas sehszlovakia, Romania, a w evjeturlio TOrOkotszag \lagyarorsiag. Itt a lelkiismereti szolgalitimegiagadasert r, ort6ribtimetes jar ,

« manta

Csoda-e ha a magyar primas stennt stolgalatmeg eadas sent egyeztetheto Ossze a kaiolikus hiteivekkel" \vilv- arival0„ holy nem egyhazi, haven Allan -11 edekeket ,'rt erOszakmentesseg kevetkezetes vegip tick. At 261

allam engedmenyt tett ugyan egy kisegyhaznak — a na renusoknak — ebben a targyban, de szamos oka van rd, ho y a veliik megkotott egyezmenyt ne szandekozzek kiterjes teni a bulanyistakra. Miutan Bulanyi atya csoportjai nem al otnak Onallo szervezetet, hanem a katolikus egyhazon eliil vannak, az allam csak az egyhazzal kothetne egyezm yt. Igy viszont till nagy tomegek szamara tenne lehetove, hlogy kivonjak magukat a katonai szolgalat alai, ktilonose rti ha figyelembe vesszuk, hogy az erintett korosztalyban, f leg az ertelmisegi szarmazasnak kozott, rendkiviil nepsze tlen a katonasag intezmenye! Bulanyi atya iigyet a Szentszek vette at, es maig sem itelte el tanitasait. Viszont 1983-ban Casaroli biboros allamtitkar Lekai biborosnak cimzett leveleben megerosiIette a bulanyistak ellen felhozott engedetlenseg vadjat, es jovahagyta a piispoki kar veliik szemben hozott intezkedeseit. Ezzel a Szentszek engedett a hierarchia keresenek, de Bulanyi atya kikozositesere nem vallalkozott. Az engedetlenseg igen sfilyos vad, hiszen az egyhaz egyseget veszelyezteti. De valoban engedetlenek-e a buldnyistak? Egyes tenyek e mellett szolnak: vannak papjaik, akik elesen biraltak a hierarchiat, amiert enged az allam nyomasanak; tobb esetben megtartottak olyan lelkigyakorlatokat, amelyeket az illetekes puspok kozvetlen allami befolyasra megtiltott; stb. Ugyanakkor a bulanyistak nem Ily modon alit elo az az alkotmanyba iitkoz6 gyakorlat, hogy bdr elvben minden felekezet egyenld, gyakorlatilag egy kisebbseg elhet a lelkiismereti szolgdlatmegtagadds jogaval, a tobbseg azonban nem. A bulanyistakkal igen sokat foglalkozott mind a hazai, mind a kiiilfeldi — elsosorban katolikus — sajto. A magyar egyhdzi hetilap, az uj Ember a piiispriki kar kozolte, tobbek kozott az 1981. szeptember 20-i, oktOber 11-i es 18:Li, az 1982. marcius 21-i, aprilis 4-i, jimius 9-i es 20-i szamdban. A kiilfeldi sajtO reszben ertekeli as esemenyeket, reszben fOrumot biztosit a bulanyistaknak, akiknek ez as egyetlen nyilvanos lehetiiisegiik a vedekezesre. (Pl. Glaube in

der 2. Welt, Kathpress/Ausland, Publik-Forum, UK! Pressedienst, KIP.A, KNA stb.)

262

vonultak ki az egyhazbol, ma is resit vesznek a plebaniak inunkajaban mindeniitt, ahol hagyjak Oket. Bulanyi atya es tarsai tobbszor felajanlottak szolgalatukat az egyhaznak, de ezt eddig a hierarchia elutasitotta vagy egyszerlien valaszra sem meltatta. E ktizdelmes Ut soran a mozgalorn nOvekedett. Letszama ma mintegy 2000-re becsiilheto, es mintegy 50 pap tartozik hozza. Nemcsak a fovarosban es kornyeken, de szarnos videki varosban is miikodnek csoportjaik. Ok maguk csak a csoportvezetoket tart* szamon, az alapcsoportok tagjait nem. 1982-ben keszitett statisztikajuk szerint a csoportvezetok haromnegyed resze 40 evnel fiatalabb, az alap:soportokban ez az arany valOsziniileg meg magasabb. A csoportvezetonek nemcsak az a feladata, hogy tanitsa 'oportja tagjait, hanem az is, hogy kozOssegge formalodasukat segitse. Ha valakinek nem sikertil beilleszkednie, kereshet maganak egy masik csoportot A letszam novekedese sziiksegesse tette a teruleti elvek srvenyesiteset a mozgalom szerkezeteben. Tulajdonkeppen alakult ki a „Bokor" mint a mozgalom kepe. A tanitasi kapcsolat eredetileg nem volt tekintettel a tagok terbeli !. ivolsa.gara, ami a viszonyok siirirsOdesevel zavaro lett 1 Len a kezdo tanitvanyok egymashot kozel lake csoportialtg „agakba" szerveztek, es a csoportok vezet6i evente „agyezet6t" valasztanak. Az „agaknak eppilgy van bizomyos mukodesi autonomiajuk, mint ahogy a csoportoknak Az „agak - egytittese a „Bokor". antelynek „kOviselek:1" az „agvezetok" alkotjak. A verets minden szintjen _'gyarant vannak papok es laikusok, fertiak es nOk. fiatalok idOsek. A „Bokornak" jelenleg tiz „Aga" van, egy-egy aghoz" 11-12 csoport tartozik. Ha egy „agban nagyon \ an olyan „Bokor-szoveg”, amely eteket „rngyeknek neverL de mivel kepviseldmek allitasa szerint ilyen eine eyes hivatalosan nmcs, -./er;n a szOyegbdi Mrolte. (A szerA

263

megszaporodnak a csoportok, vagy egy csoport letsz ma 12 Rile no, akkor kettevalik. Mind a kezdok, mind a csoportvezetok csoportjai k hetente-havonta egyszer talalkoznak. Egy-egy alkalomMal akar het-nyolc &at is egyat toltenek. Ezeknek az o4zejoveteleknek a programja nincsen szigothan szabalyozVa, a vezet6 es a tagok maguk alakitjak ki. Allan& elemek: az ima, az enekles, a tanulas es a beszelgetes. Az enek 4 az ima a csoporttalalkozokon kisebb jelentosegii, az ima az egeszen kezdoktol eltekintve mindig spontan, kotetlen szovegG. A bulanyistak egyebkent sokat imadkoznak, de inkabb csaladi korben es egyedOl. A talalkozOk legfontosabb resze a tanulas. A tananyag es a modszer a csoport szintjetol fiiggoen valtozik. Az ikionnan alakult csoportokban kotetlen beszelgetes kereteben a keresztenyseg 1'6 kerdeseit vitatjak meg a tagok. A kovetkezo szinten a bulanyista tanitasok egy rovid osszefoglalasat olvassak egyiitt, amely direkt kezdtik szamara Azutan a Szentirast tanulmanyozzak, mintegy az igeertelmezest tanuljak. A kovetkez6 szinten Bulanyi atya alapmiivet, a Keressetek Isten Orszagat cimu munkat tanulmanyozzak. A tanitas modszereben elegyitik az eloadast a szeminariumi jelleggel. A halad6bb szinteken a tagok hazifeladatot kapnak: egy kije101t szovegreszt otthon elolvasnak feldolgoznak, es a talalkozon megbeszelik. A le magasabb szinteken apokrif iratokat, 6kereszteny irok m veit es a Conciliumban megjelent tanulmanyokat tanulman ozzak. A csoport talalkozoi mellett az onkepzest szolgaljak a kezdo gOrOg nyelvtanfolyamok es a hittudomanyi tanfolyam — azoknak, akiket nem vettek fel az egyhazi teologiai foiskolara. Magyarorszagon egyebkent mar az is torvenybe iitkOzik, ha valaki allami engedely nelkill sok peldanyban gepel le es ad misoknak barmilyen szoveget. 10.az, hogy a nyolcvanas evekben ezt nagyon enyhen biintetik.

264

A tanulas nemcsak a szigoth ertelemben vett teologiara terjed ki, a talalkozokon ismertetnek es megbeszelnek kereszteny szempontbol ertekesnek tartott irodalmi alkotasokat is. A tanulas kittintetett szerepet ketsegJelentil mar a mozgalom szilletesi korinmenyei meghatarortak. Ez ugyanakkor azzal a kovetkezmennyel jam hogy tagjai nagyobbreszt az ertelmiseg retegebol kerulnek ki Olyan szociolOgiai teny ez, amelynek visszahatasa tovabb ertisiti a mozgalom erosen reflexiv termeszetet, a hitbeli es szervezeti tudatossagot. A talalkozOk lenyeges eleme a beszelgetes. Sorban mindenki elmondja, hogy az el6z6 talalkozO ota milyen elmenyek ertek, milyen problemai tarnadtak. Ezt nem kOveti kollektiv lelkigondozas, es nem tekinthet6 valamifele nyilanos biinvallasnak sem. A talalkozo a szervezeti elet foruma is itt folyik az „dg"- es „Bokor"-informaciok csereje, A rendszeres talalkozok mellett kiilonfele lelkigyakorlaokat is szerveznek. Ki-ki egyenileg vagy hazastarsaval, haratjaval reszt vehet lelkigyakorlaton El6fordul az is, hogy egy csoport kozosen igenyli ezi A „Bokor - es az egyes „agak" is szerveznek lelkigyakorlatokat, ezek kett6ugy naposak. Nyaron ket tipusuk van: ktflon kezd6knek es csoportvezetdknek, mindkett6t „agankent - szervezik. A kezdoknel a reggeli miset eloadasok kOvetik, amelyeket megbeszelnek. Estenkent pedig ismerkednek egymassal, ivel az osszegyfilt 20-30 ember kidOnbozO csoportokhoz Ezek at alkalmak igy nemcsak a lelki epulest szolhanem a lelkigyakorlat vezetOjenek szemelveben a lagok mas esoportyezetoyel ismerkedhetnek meg, az ismerkcdesi estek pedig a horizontalis kapcsolatok kialakulasat lehetbve. A csoportvezetok lelkigvakorlatan az e16idasok kozotti idO at elmelkedese, es knlon id6t szentelnek a „Bokor" kozOs iigyeinek meg\ witasara. dyen 265

alkalmak es a „kepviselet" megbeszelesei a „Bokor" Orumai, ahol sokszor tiles vitakban alakul a „Bokor" arc lata, es szuletnek azok az allasfoglalasok, amelyet azutan m nd a csoportok, mind a „kiilvilag" fele kepviselnek. 0 ztol tavaszig hetvegenkent rendeznek lelkigyakorlatokat, 'ezeken reszt vehetnek kezdok es csoportvezetok egyarant, barmelyik „agbol". Mivel egyre kevesebb plebania all rendelkezesiikre, nem ritka, hogy kenytelenek egy-egy lak4ban tartani a lelkigyakorlatot. A rendszeres talalkozOkon es a lelkigyakorlatokon lKivul is toltenek egyiitt idot, peldaul egyiitt kirandulnak, sp6rtolnak. A killonfele unnepeket killonbozo szinteken unneplik, igy a karacsonyt „dg"-szinten, a piinkosclot „Bokor"-szinten. A bulanyistak mind csaladi eletiikben, mind munkahelyilkon, mind kozossegeikben a jezusi tanitasokkal valO mind tokeletesebb azonosulasra torekszenek. Nagyon komoly szocialis szolgalatot vegeznek. Jovedelmiik 20 %-át — tehat nem egyszeriien feleslegiiket — a harmadik vilag zoiek juttatjak el. A magyar tarsadalom elesettjeit — a maganyos oregeket, a kabitoszeres fiatalokat — elsdsorban lelki es termeszetbeni tamogatassal segitik. Erofeszitesiik nagysagat kiemeli, hogy altalaban sok gyereket nevelnek, ugyancsak hitbeli meggyozodesbol. Ma yarorszagon ugyanakkor kozismert szociolOgiai ho y a harmadik gyerek vallalasa mar a csalad eletszinvonalanak komoly romlasaval jar egyutt." A gyerekek pasztoraciojaval korabban a „Bokor" nem foglalkozott. A gyerekek neveleset teljesen a szillokre, illetye az egyhazi hitoktatasra hagyta. Most felnov6 gyereiceik azonban — akik immar a „Bokor" negyedik generaciOjat

"

A kilencvenes evekben ez mar a masodik gyerek vallalasanal igaz. (A szerk.)

266

alkotjak egyre inkabb igenylik maguk is a kozesseget. igy ma mar beindult ez a munka, amelyhez a regnumiaktol tanultak modszereket, szervezesi formakat. A bulanyistakat mind kereszteny baziskozOssegi, mind ertelmisegi ertekeik arra inditjak, bogy toleransak es nyitottak legyenek mas felekezetbeliekkel szemben. Ezt jelzi, hogy van kOzotttik nehany protestans is, de a katolikus egyhazi szabalyok elegge megnehezitik a protestansokkal Yak) kozosseg szelesebb koru gyakorlasa t

A katolikus karizmatikusok baziskozossegi mozgalma PiinkOsdiek a hiaszas evek vege Ota vannak Magyarorsza:tort, de a tobbi felekezetre - mint a viltig mas reszein is hatast nem tudtak gyakorolni evtizedeken rzzel szemben igen eros eloiteletek es ellenszenv kiserte oket. A hetvenes evek elejet61 azonban Magyaroszagon is ercztette hatasat az Ujpiinkesdi mozgalom, fokent a kisegyhazak hivei kozott. A ket vagy protestans egyhazhan, a kalvinistak es a lutheranusok kozott, a rnozgalomnak nem sikerult attorni az eloiteleteket, az UjpittikOsdiek vagy halltasra kenyszeriiltek, vagy pedig kisodrOdtak egyhazuk)1 A katolikus karizmatikusok magyarorszag,i tOrtenetenek .vdetet 1976-ra teszik, amikor egy katolikus pap stem1clekkeresztseget kapott egy reformatus pap imaja nyonialL katolikus pap ezutan hirdetni kezdte a karizinatikus Htasokat a sajat plebaniajan, es mindenfelol hozza lartak kitolikusok A hetvenes evek vegen mar 10 15 kari/mati katolikus papot tartottak szamon. karizmatikus baziskozossegi mozgalomhot ma 20 •25 tarlozik, es mindegyiktik tObb -- max Halisan ha! het 116-

csoport gondozasat, iranyitasat latja el. Ezek termeszet sen interparochialis csoportok, es tagjaik a sajat plebaniaj kra is eljarnak. Egy csoportba koto1belii1 15 hivo tartozik, akik kethetente-havonta talalkoznak. A pap laikusokat biz eg a csoportok vezetesevel, tavolleteben 6k vezetik az im t. A csoportokhoz tartozok letszamat koriilbelill 1000 fore ehet Nehez megallapitani, hogy osszesen hany karizmatikus katolikus van ma Magyarorszagon, ugyanis csak resziik tartozik a karizmatikus baziskOzossegi mozgalonihoz. A tobbiek mas baziskozossegi mozgalmak — igy a Regnum Marianum es a „Bokor" — tagjai, vagy kiilonallo csopbrtokat alkotnak, es olyanok is vannak, akik egyaltalan nem kiiloniilnek el az egyhazon beliil. Valoszinii, hogy tObben — kortiik papok is — gondosan elrejtik karizmatilcussagukat. A karizmatikusok helyzete a Magyar Katolikus Egyhazban kisse felemas. Mivel protestans hatasra indult el a mozgalom, ez kezdetben szoros kozosseget teremtett a katolikus es a protestans karizmatikusok kozott; okumenikus imakOzossegeket hortak letre. Ez azonban bizanyos eltavolodast hozott a katolikus tradicioktol. Jelenleg is — a mertektartobb — biralatok azert erik Oket a katolikus oldalr61, mert nem elegge katolikusok. A protestansokhoz filzod6 kapcsolat ma mar nem annyira szoros. Egy ido utan kiiitkortek a hitelvi ellentetek: a karizmatikus katolikusok ttilsagosan katolikusoknak tfintek a protestansok szemeben. A kozosseg meglazult, es a katolikusok keresni kezdtek, hogyan lehetnenek katolikitskent karizmatikusok. A hierarchia reszer61 nem ertek tamadasok a mozgalmat, de tamogatasban sem reszesiilnek. Miutan VI. Pal papa 1975-ben aldasat adta a karizmatikus katolikusok mozgalmara, a magyar pilspoki kar hallgatagsaga kisse hiivosnek ttinik. Az allasfoglalas nagyon is sziikseges 268

volna, mert --- a magyar hagyomanynak megfelekien -- a katolikus hivek es papok nagy tobbsege sUlyos eloiteletekkel viseltetik a karizmatilcusok irant. Ebben a helyzetben a karizmatikus papok tObbsegtikhen kaplanok a maguk szolgalati helyen altalaban nem nyilvanulhatnak meg karizmatikuskent Az egyik fovarosi templomban havonta egyszer tartanak ugyan karizmatikus miset, de ezt meg ennek a templomnak az elotereben sem hirdetjsemmilyen kiiras. Egyebkent maga a mise is keves karizmatikus sajatossagot mutat, ha peldaul francia kariz-natikus talalkozokkal hasonlitjuk Cissze A mozgalomnak sajat irasos anyagai vagy kiadvanyai tincsenek, kulfoldi karizmatikus szerzOk muveit pedig nem ielentettek meg a hazai egyhazi kiadok Csak az ausztriai magyar nyelvii konyvkiadas Altai lehet tajekozadni a karizf n at i k us kerdesben. Kulfcildi kiadvanyok persze csak keveekhez jutnak el Valoszinfileg minden szempontbOl -,egitsegere lenne ha kieptilnenek kapcsolatai mas orszagok karizmatikus katolikusaival Ebben az iranyban csak a kcz(16 lepeseket tett& meg. m ozgalomnak.

A magyar katolikus karizmatikusok ma elsesorban sajat apasztalataikra utaltan fejlddnek. El a fejlodes teolOgiai iclismeresekhez vezet, es az egytittletek tartalmat is alakitja lagok igenyei szerint. igy az egytittimadkoz6 csoportok assan kozOssegekke. valnak

A Focolare-mozgalom es az „Eljiik az Iget"-mozgalom „Eljzik Paz Iget "-mozgalom tagjait mintegy 2000-re H,scstilik Magyarorszagon. Ennek magkOzOssegeit adjak a co/arek (ttizhelyek). A heivenes evek eleje ota lOnnek 269

letre csoportok a Chiara Lubich altal Olaszorszagban inditott Focolare-mozgalom szellerneben. A csoportok epitesenek ket alapigeje: „Ahol ugy nis ketten vagy harman osszegyillnek a nevemben, ott vag ok kOzOttlik." (Mt 18,20) es „Amint en szerettelek bennete et, 6gy szeressetek ti is egymast. Anal tudjak majd meg r61atok, hogy a tanitvanyaim vagytok, hogy szeretettel vagyJtok egymas irant." (Jn 13,34-35) Ezek alapjan a kozosseget szentsegi valosagnak, Jezus megjelenitojenek tekintik. Csoportjaikat befele fordulova teszi, hogy fo torekvesiik egymast minel tokeletesebben szeretni. Kozossegtik altal mint Jezus megjelenitoi akarnak hatni kovaszkent az egyhazban es a „vilagban". Az elkotelezettseg fokanak megfelelnek a kOzossegi formak, amelyekben elnek. Az un. magkOzOssegek eletkozosseget, valoban kozos tfizhelyet hoznak letre, azaz osszekoltoznek es megosztjak vagyonukat. A periferia tagjai hetente-kethetente talalkoznak csoportjukkal. Egy-egy csoportnak 6-12 tagja van, ha a letszam megno, kettevalnak. Mint mas orszagokban is, ez a mozgalom Magyarorszagon is alapvetoen laikus mozgalom. A hozza tartoz6 papok nem toltenek be vezetoi tiszteket. De a vezet6i tisztnek altalaban nincsen igazan jelentosege. A csoportok intetparochialisan szervezodnek, de tagjaik a plebaniai munkaban is reszt vesznek. A mozgalom tobb orszagban okumenikussa Valt. Amennyire sikerult megallapitanom, Magyaroszagon ez egyelore csak nyitott szellemben nyilvanul meg. A kiviilallokkal yak) kapcsolatot az a felfogas hatarozza meg, hogy minden emberben van valami Jezusbol, ezt kell benne felfedezni es szeretni. Ebben az ertelmezesben Minden szolgalat, amelyet embereknek tesznek, Jezusnak tett szolgalat, az emberek szeretete pedig egeszen konkret erte270

lemben .lezus szeretete. Ez szamos orszagban a szocialis szolgalatban realizalodik. A magyar mozgalom nem szervez tagjainak ilyen szolgalati formakat A mozgalom ideologiajabol kovetkezik az egyhazhoz flizodd kapcsolata is. Miutan a szeretet es az egyseg, a kozosseg megorzese mindenekelott fontos, ezert tagjaik az egyhaz iranti feltetlen engedelmesseget gyakoroljak, minden konfliktus el61 hatarozottan kiternek Az, hogy a magyar egyhaz toleralta Oket, kiss& felemas modon fejezodik ki: a hivatalos egyhazi hetilapban havonta megjelenik az az ige, amelyet a tagok a kovetkezei hOnaphan „megelnek", de az nincsen jelezve, hogy ez ennek a Haziskozossegi mozgalomnak az igeje A mozgalom helyzetet neheziti, hogy a magyar allam eszmei aramlattal szetnben gyanakv6, amely a nem /ocialista vilagbol erkezik A bizalmatlansag eddig esak thban nyilyanult meg, hogy a rendorseg nehany tagot igyekezett lebeszelni arra!, hogy reszt vegyen a mozgalomban. mindenesetre fokozott ovatossagra es konspiraci6T. ,t kesztette oket. Egyaltalan nem rendeznek nagy talalko/Okat, es egyaltalan nem nyilatkoznak Eppen ezert deg nehez tajekozOdni feloliik. ,

A „Taize i csoportok" -

a legfiatalabb, mozgalonmak alig csoporto,;das Magyarorszagon. Kialakulasat ket tenvezo segiti: cgvreszt a katolikusok kozott egyre eri -isodO igenv, hogy loskozOssegekben eljek hituket, masreszt a „Communautt' Taize"hatasa ' 2 f/

framaaorszagi Taize nevii faluban (Burgundia) a riegy enes

ekben Jon egy lutberanus testverkozosseg. Ma kiilonbozo nernzetisegn es felekezetii

.., erzetesek alkotjak A szerzetesek tobbsege polgan loglalkozast iiz , es ke.-, etiikbtil tartink fenn rnagukat. Adomanyokat egyaltalan nem fogadnak el

271

A Taize-i szerzetesek evente talalkozokat rendezn k a fiatalok szarnara, akik a vilag minden reszerol, a legkii onfelebb felekezetekbol erkeznek hozajuk, de hitetlen er ek16doket is szivesen latnak. Nem kivannak letrehozni em csoportokat, sem mozgalmat, igy nem egeszen jogosttlt a kovetoiket „Taize-i csoportoknak" nevezni. A szerzetesek nem allitanak fel normakat a rajtuk kivtillok szamara, mindossze annyit hirdetnek, hogy ki-ki igyekezzen keresztenykent elni a maga helyen, es ennek nincsen mindentitt es mindenkire ervenyes receptje. A talalkozokon reszt vevo fiataloknak azt tanacsoljak, hogy hazaerve keressek fel sajat egyhazkozsegiiket, es annak munkajaba kapcsolodjanak be. A magyar csoportok tagjai ezt meg is teszik, de meg tObbet is akarnak: Taize szellerneben elni egyhazukban. A csoportok egy resze itgy jon letre, hogy akik kOzossegre vagynak, valamilyen sajatos format es eszmet keresnek a maguk szarnara, es ezt a „Taize-i lelkisegben" Midi* meg. A masik itt az, hogy akik Taizeben jartak, es a talalkozon szerzett elmenyek melyen hatottak rajuk, hazaerkezve igyekeznek letrehozni olyan csoportokat, amelyekben ezeket az elmenyeket megorizhetik es tovabbadhatjak. Azutan a csoportok is keresik egymassal a kapcsolatot. Nehany eve kiserletet tettek rd, hogy megszervezzenek egy talalkozot: ki-ki annak szOlt, akit ismert, es 100-an gyultek ossze. Ennek az informaciOnak az alapjan legfeljebb nehany szazra becsiilhetjtik oket. Tobbsegiik katolikus, a tobbi felekezetbol leginkabb az evangelikusok kozott vannak tagjaik. A katolikus csoportok felekezetileg homogenek. A „Taize-i csoportok" csaknem tisztan laikus mozgalom. Taizeben a vendegkent jelenlev6 papok tartanak mi-

272

seket, a talalkozok sajatos Szellemel azonban a ten -4)10mi meditacios alkalmak adjak. Ehhez new kell pap] kOzremrikodes. A magyarorszagi esoportok megis igyekeznek megnyerni papokat tarnogatasukra es lelkivezetiitil Regnumi papok kozn1 talaltak liven tamogatora A csoporttalalkozokon Taizeben tanuit meditatiN enekeLet enekelnek. meditativ imakat mondanak es a sajatossagokhoz tartozik a sok meditaciOt szolgalo :send fohhett inegkapjak postan a „Letter !nun Taize cimin nyelven (magyand nem) megjeleno kethavi periodikat. lelorditiak. es gepelt formaloan egymas ko, tartaimat inegheszelik a talalkozokon PrOhainak kozarandoklatokat szervezni •Faizebc ott rendezett ,railsozókra kozOsen felkesznini a meiladott tenni s/erml Commiltirlute de Taizel - tbizon,n., poiitikat elkoteAlseg is Jelleinzi Ket kerdest tartanat kulOnOsen lOutos, a ha(' (10- e1 es a harmadik vilag sorsat delik a felekezetek kozotn inegbekv:ct a nepek c•gy, iriinti brzalmanak sziiksegesseget ,./erzetesek vallalniik a szegenyekker de lei coliertek, log \ tem liirdetesevel sem a 'alit lehet demi sorsuk lemeges .-,:genys4 itlapveto oka tarsadalmi .i ak icars,Agtalan :ct /rasa. fr./ a tdismeres arra inditja oki:i hop, ,! ihigvo„lyos scenes! modok mellen itjakat sciessenek \ tnaguk renv lehetiiseget mellett igvekeznek. Pefolvasi akorul vilagpolitikai esemanyekre Ennek lainList I -ben Roger Schtit/C a kit/ossq: riarnioia es ',_trite Perez de Cuellar FINS/ fotitkarnal

neh.111t napos plwsban . sot 1,111plonton 1,1\ ul

azas't tett VISCM

ie'

ellen )hon

A magyarorszagi „Taize-i csoportok" szamara goidot okoz a Taize-i politikus magatartas megvalositasa a malgyar tarsadalmi viszonyok kozott. A szerzetesek politikai kitlizesei tulajdonkeppen nincsenek ellentetben a hivatalos magyar politikaval. Barki tamogathatja a hivatalos malgyar bekemozgalmat. A papoknak egy idoben gyakorlatilag kotelez6 volt a reszvetel, a klerus lejaratasanak egyik legfobb eszkozeal Open a „bekepapok" tevekenysege szolgait. A hivatalos bekemozgalom ideologiaja szerint a beke ft:5 vedelmez6je a szocialista vilag, f6 ellensege pedig a kapitalizmus. Ezen az Miami bekemozgalmon kiviil viszont senki sem lephet fel nyilvanosan meg a beke mellett sem. A szocialis szolgalatnak is eleg szlik tere van, mivel az allam ezt is sajat feladatanak min6sitette, es ott sem veszi szivesen a keresztenyek segitseget, ahol nem tud eleget tenni kotelezettsegenek. Az allam igen korlatozott kepet alkotott a vallasos tevekenysegekrol, es e korlatok kOzott akarja tartani a tellyleges tevekenyseget. Az evangelium hirdetese az 6.11am megitelese szerint a papok privilegiuma, helye pedig a templom. A vallas a hivok „maganiigye", amely ket aktivitasban nyilvanulhat meg: abban, hogy sok gyereket nevelnek — mivel Magyarorszag nepesedesi gondokkal kuzd; es abban, hogy a munkahelytikOn szorgalmasabban dolgoznak, mint a hitetlenek — mivel a rossz munkaszervezes, a kozponti berkorlatozas es a nagy Miami elvonasok miatt a munkafegyelem altalaban rendkiviil laza. Minden olyan torekves, amely ennel nagyobb teret akar szerezni a hivoknek, rendszerellenesnek minosul. VegsO soron a hit, mint a hivatalos ideologiatal elter6 vilagnezet, onmagaban veve is politikailag gyanUsnak szamit. Ertheto, ha az utObbi evtizedekben a hivOk termeszetes vedekezesiil a teljes politikamentessegre torekszenek. Igy egyelore vitatott kerdes a „Taize-i csoportokban", hogy hogyan vonatkortassak 274

magukra a „Communaute de Taize politikai elkOtelezettseget. De az allam bizalmatlansagat maris megtapasztalhattak egy-ket „beszelgetes" es egy heepitett hesUgO leleplezese nyoman. A hierarchiaval nincsenek konfliktusaik Fvekig nem volt ugyan ajanlatos kiejteni Taize [levet, de ma mar elismerik tekintelyet a Magyar Katolikus Egyhazban is. t!gyanakkor magatO1 ertetodik, hogs ezek a csoportok 4)pfigy sernmilyen forumot nem kapnak a katolikus sajtohan, mint az osszes tobbi baziskOzossegi mozgalont. Az kevesse tajekozott tagjai, vagyis a nagy tobbseg nem ismeri oket, legfeljebb a bulanyistak letezeserol tudhat. mivel az Oket elitel6 irasokat olvashatta az egyhazi hetilapban.

Altalanos jellemzol, kapcsolatok, hatasok magyar katolikus baziskozosseg.1 mozgalmaknak mint leirasbOl kitunik tobb kozOs iellemz6jiik van. Magyarorszagon kiilonOsen fontos a protestansokkal o egyintiniikodes keszsege. A magyar egyhazak tOrtenetnek regi hagyomanya az egymas korti viszalykodas A tohhsegi katolikus egyhaz a protestansok rovasara. a nag“thb kalvinista egyhaz a kisebb lotheranus rovasara probalt elojogokat szerezni. A mai helyzetet az egyhazak vezetoinek szintjtM hizonyos fokfi egyetertes jellemzr valamennyien lojalisak az aliammal szemben. Baratsaguk megnyikanul abban, bogy egyatt iinneplik szolgalati evforduloikat, sztiletesnapjukat &s Miami kininteteseik atvetelet. A ktilOnbOzO felekezetektartozo alsobb papsag lenyegeben clszigetelt egymasto, es ha ritkan el6fordul is egy-egy harati kapcsolat, az ermtkezes lehet6sege keves, illetve font -Wis. ilven a katele275

z6 jellegii politikai gyilleseken — peldaul a bekem zga— val6 reszvetel. A hivek kapcsolar nak lom javitasara is keves kezdemenyezes tortenik, kulonO en a nagyegyhazakban. Ket tenyez6 akaddlyozza a val6di kapcsolatok kie set. Az egyik az, hogy az allamnak nem erdeke a fele ezetek egyfittmukodese, mert egylitt tUl nagy erOt kepviselnenek. A masik az, hogy amig a vallasossag a templom falai koze szorul es csak a hivok „maganiigye" lehet, addig az okumenizmusnak nincsen tere. A baziskozossegi mozgalmak nemcsak a protestansok iranti pozitiv attitildjUkkel jarulhatnak hozza a felekezetkozi kapcsolatok erosodesehez, hanem azaltal is, hogy a vallasossag eletteret igyekeznek kitagitani. A magyar baziskozossegi mozgalmak masik kozos sajatossaga, hogy tagjaik csaknem kizarolag varosiak, fiatalok es ertelmisegiek. Rendszerint mindeniitt ezek a retegek elnek a legtudatosabban, es 6k tekintenek a legkritikusabban a vilagra. Magyarorszagon azt is figyelembe kell venni, hogy 1945 6ta milyen valtozason ment at e ket retegnek a vallashoz es az egyhazhoz yak) viszonya. Az ertelmiseg a tarsadalmi retegek kozul elsokent vonult ki az egyhazbol. A hatalom _Oval nagyobb nyomast gyakorolt rd, mint a munkasokra vagy a parasztokta, es nagyobb sikerrel is, mert az ertelmisegieknek volt a legtobb vesztenivalojuk. A „munkashatalom" szemeben minden ertelmisegi megbizhatatlan volt: ha valakirol kidernit, hogy templomba jar, ez csak beigazolta a gyannt. A leggyakoribb bantetes az allasvesztes volt: ertelmisegiek tomege valt egyik naprol a masikra segedmunkassa. A totalitarius tarsadalom valOsaga egyszersmind nyilvanvalova tette, fogy a kommunistak megvaltO ideologiaja ores szOlam. Ezzel az ideologiaval mindig csak egy elenyesz6 kisebbseg azonosult. 276

Megsent nyilott ter mas vilagne/etek szainara, Inert a kommunista ideologia hianyzo ereiet a hatalmi eroszak pOtolta. lgy az otvenes es hatvanas evek liataljainak tobbsege egyaltalan nem kertilt kapcsolatha az egyhazzal: ate ista szellemn iskolaban non fel, ahol a = allasos Isineretek minimumat sem kapta meg Akiket inarxista leninista ateizmus neat elegitett ki, egyre nehc/chhen talaltak inha igazitast. A liberalizalOdas a hetvenes evekhen megengekitc, hogs azok, akik korabban csak kulsoleg alkalmazkodtak a politi jai ideologiai elvarasokhoz es megOriztek hiniket, ismei szorosabhra fUzzek kapcsolataikat az egyhazzal tarsada iorn vilagnezeti valsaga azonhan elmelvtilt, his/eti tthhen ii.tlyzetben a hivatalosan uralkodo kommunista ‘mitignezet Ammar teljesen erdektelenne valt. A miagnezeti valaszt isereso ertelmiseg es az la] generacib egy resze ismet a alias fele fordul, es kortiltik toborzOdik a haziskkizassegi mozgalmak resztvevoinek nalnvome resze A mozgalmak egymas kOziatti kapcsolatai )tetra pusztan hasonlost4gaik miatt alakultak kedvezoen A „foldalatti egyhaz" iddszakahan a Region \larianurn es a vele egyintinfikodok ki ztitt tokeletes egyetertes volt a celok tekinteteben igy alig ktilonbortettek meg inagukat •gvinastol A kesObb kialakult baziskozossegi mozgalmaknak is .•leinte az volt a legfobb ertekilk, hog' szentelves kapcsola teremtettek, kozOsseget nyujtottak ,k/ ctidig egvinastol iszigetekidott hivek szamara -1-ovahbra sent s oh ttil/ott klentosege annak, hogy ki hova tarto/ik egyes mozgal;oak a hetvenes evek vege iota kezdenek egvre hitiarozolarculatot olteni kozvetlenfil kimutathatt) a hitelvek cher() ti angsilly0asahan, a normakban, a stervezeti tOrmakhan I.gyre in

kabb nyilvanvalova valik, bogy az egyes mozgalmak kiilonboz6 tipusia igenyeket elegitenek ki az emocionalita8 es intellektualitas, extra- es introvertaltsag, elkotelezetts4, a normarendszer kotottsege, a tarsadalmi feladatok elvallalasa stb. teren. A hozzajuk valo csatlakozas tehat ar nem pusztan egy melyebben kelt keresztenyseg mel etti dontes es az azt megerosito kozosseg keresese, hanem bizonyos sajatos latasmOd, liturgia, kozossegi forma, esetleg eletforma valasztasa is. A kiilonbsegek kirajzo16dasanak termeszetes folyomanya, hogy megindult a resztveva atrendezodese a mozgalmak kOzOtt. Termeszetesen tovabbra is vannak kozos celok: minden baziskozossegi mozgalom az egyhaz kovasza akar lenni, es elo akarja segitani annak megiijulasat. De ezt mindegyikiik a maga modjan kivanja elerni. Ezek a kfilonbsegek nem allitottak szembe egymassal a mozgalmakat. Nemcsak tagjaik erintkeztek tovabbra is, hanem vezetoik is rendszeresen talalkortak egymassal. Meghivtak egymas papjait lelkigyakorlatot tartani. A plebaniakon a baziskozossegi papok helyet adtak mas csoportosulashoz tartozOk lelkigyakorlatainak. Mas mozgalmakhoz tartozo papokat es vilagiakat hivtak meg eloadast tartani csoportjaikba. Bizonyos modszerek cserei is folytak — emlitettem mar, bogy a bulanyistak atvettek pedagogiai modszereket a regnumiaktol. A kapesolatot altalaban a kolcsonos megbecsilles jellemezte. A hierarchiaval tarnadt konfliktusokban szolidarisak voltak egymassal. Nehez egeszen biztosan meghatarozni, hogy mikor 1(6vetkezett be valtozas a helyzetben. Alighanem dont6 jelentosege volt annak, hogy 1982 tavaszan a piispoki kar elitelte Bulanyi atya tanitasait, es tevekenysegilket felforgatasnak min6sitette. A bulanyistak mint fekete baranyok elki lonitesere iranyul6 taktika jO1 kiszamitott politikanak bizonyult, mert arra kesztette a tobbi baziskozossegi moz278

galmat, hogy valasszanak a szolidaritas es az engedelmesseg kOzott. Az eredmeny: fokozott Ovatossag az engedelmesseg kerdeseben, szigorabb konspiracio es a mozgalmak egyetertesenek bizonyos fokit meglazulasa Kapcsolataikbol most sem hianyzik a kolcsonos megerles, de felerosodott a kritikai hang egymassal szemben Nem lehet pontosan megallapitani, hogy ezt milyen met . tekben idezte elo a primas politikata es mennyire a mozgalmak kiilOnbsegeinek megnovekedese 'Nz biztos. bogy az .'gyszerli tagok kapcsolatai tovabbra is eleg erosek Ennek egszebb megnyilvanulasa, bogy a kulonboz6 mozgalmakioz tartoz6 hivek tovabbra is remektil egyfittmiikodnek a i)iebaniakon. A baziskOzOssegek egyhazmeguitto kovaszkent hat6 cvekenysegenek elsodleges terepet ugyanis a plebaniak \lint emlitettern, csoportjaik interparochialis mOdon szer ez6dnek, de ki-ki reszt vesz a sajat olebaniaja munkajaan. Ha a plebanos nem tagja baziskorossegnek (es altala,in nem az), akkor a konspiracio miait gyakran nem is ▪ ti hogs legaktivabb hi ■ ei baziskoiossegiek !logy Holyiktik inelyik mozgalomhoz tartoiik Valamennvien ..gyintmukodve, nagy ti relemmel es tapintattal igvekeznek ' , ...folyasolni a pap munkajai Bizonyos ,Ttelemben ii‘ornast ▪,akorolnak ra annak erdekeben, hog\ lelkszi Intinkajat agasabb siinvonalon es nagyobb inIchzitassal egetze \inenhyirc at egyhazi torycnvek megchgedik, allalnak feladatokat, reszhen azert, hop, ichernienteslisek, de kszor azert is, mert alkalntatlan atok jlatasara t hleteket oak a hi aktivizalasara es segitehei, ,J szer\ c/esben ,

,,

,,

,

baziskivossegek tagjai tehat a Noon kereszt01 ivOzc is hatnak egyhazkozs>ik tagjaint vein cgvs/cr sza, , kh,in is iherhetni eredmenveket H p,:ddaui cgv ar psi pla)altian negyrOl ugro zrcl;,.ck siaina A magyar 1 , a/iskozOss'.... s/c '70

repe tehat joval nagyobb az egyhazban, mint amire a hilvek kozotti szamaranyukbol kovetkeztetni lehetne. A legerOsebb hatast termeszetesen a csoportokon fejtik ki. Segitik tagjaikat kereszteny, katolikus ontudatuk kialakitasaban. A face-to-face csoportok szerepe az, hogy a hasonlOan gondolkoclokkal kialakitott szoros kapcsolat megerositi a resztvevokben hituk letjogosultsagat, es O.maszt nyikjt a hit megelesehez. A teolOgiai kepzes hozzasegiti a hivoket, hogy a hit alapjara szilard meggyOzodest, koherens vilagnezetet epitsenek fel. A kulturalis kepzes elosegiti a kereszteny ertekrend interiorizalasat, a kereszteny gondolkodasmod elsajatitasat es alkalmazasanak kepesseget. Mindezek eredmenyekent lesz kepes a hiv6 megtalalni tarsadalmi identitasat, felismerni sajat igenyeit es ertekeit, szerepet az egyhazban es a tarsadalomban. Azt mondhatjuk, hogy a magyar baziskOzossegi mozgalmak ellatjak azokat a funkciOkat, amelyeket a Szentszek toluk — mint az egyhaz remenysegeit61 — var: mely hitii, intenziv lelkieletet 616, a katolikus tanitasokat jO1 ismer6, az egyhazi munkaban aktiv, tannsagtevo, jotekony munkat is vallalo keresztenyeket nevelnek. Legfeljebb csak a politikai jellegii feladatok vallalasaban marasztalhatok el, amennyiben a beke, az igazsagossag es az emberi jogok megvalosulasa erdekeben nem tesznek tul sokat. A magyar egyhazi hierarchia megsem biiszkelkedik veluk, sot egyenesen agyonhallgatja oket. Ez a magatartas egyreszt az egyhaz es az allam viszonyabal kovetkezik. Az allamnak egyaltalan nem filzodik erdeke ahhoz, hogy az egyhaz meginuljon, ezert az allammal lojalis hierarchia a legjobb esetben is Ugy tesz, mintha nem tudna a baziskozossegekrol, de ha szigorodni erzi az Miami elvarast, iildOzni is hajlando act.

280

A papsag magatartasat a/ engedelmessegre hivatkozva konnyen befolyasolja a piispoki kar. Ehhez parosul a politikai nyomasa: ha a hivek tul intenziv hiteletet elnek egy plebanian, ott megjelenik a rendorseg, hogy raijesszen a plebanosra, aki azutan maga probalja lebeszelni nyajat az aktivoasrol A/ aningy is ttalterhelt papoknak egyehkent sem flizodik szemelyes erdekiik az egvhati elet megelenkiilesehez, e/ csak a vilagegyhaz altalanos erdeke auk raga.szkodik a hagyornanyos tekiniely megorzesehez, ezert nem latla szivesen a laikusok terhoditasi tOrekvelgaz, 1978 ota a Magyar Katolikus Lgyhaz lehetOseget a laikusoknak, hogy teolOgiai kepesuest szerezzenek a olOgiai Foiskolan. Mindmaig nyitA naradt azonhan az a des, hogy az egyhaz igenybe ves/1 L' szolgalatukat, es igen, milven formaban. kaikus hooktatok mar vannak, egyes megiiresedett plebaniakra heiveztek laikusokat• zamuk eg,yelore toredeke azokenek elvege/tek a klerus tartozkodasat a laikusok. oc',.)11aslit61 joi mutategyik szerzetesrend tartomanythnokenek allasroglala1985 vegen Az egyik fovarosi tempiomban tartott eliiAdasan egyertelmilen azt az allasponto1 kepviselte, bogy az 2gvhazban a kleruse a vezetd es a laikusoke a vezetett sze,a)e, es e tekintetben nem is lehet sits ,emmifele k - altozas. A laikusoknak a vilagban kell megkeresniiik a ;114.T,uk !eiadatait, meghozza onallOan‘ nem a/ egyhaztol varva •!l•teket. A v ita ban felszOlalO vilagriknak arra a/ hogy az aggaszto paphiair, :luau sziiksegcqlek HHzik a laikusok bevonasa a lelkes/t munkaha ,/ tar;oinativfonok kijelentette: az aggodalom nalzott, es ninesen hogy az egyhaz a kOyeljoviihen ulgyszatini Liikus

281

szolgalatat akarna igenybe venni, hiszen mar az eddig alkalmazott laikusokkal is sok problema van." A masik oldalrol nezve: a laikusok elegedetlenek aj papok munkajanak szinvonalaval es hatekonysagaval, Az Miami egyhazpolitika az otvenes evek ota olyan mertekben korrumpalta a papsag jelentos reszet, hogy az elvesztette a hivek megbecsidleset es bizalmat. Ebben az egyhazi legkOrben igen nehezen teljesitheto a Szentszek Altai elvart Oszinte es lojalis viszony a pasztorokkal, es erthet6en meg sixlyosabb gond ez a baziskozossegi mozgalmak szamara, amelyek ketsegteleniil a Magyar Katolikus Egyhaz legtudatosabban gondolkodo hiveit tomoritik.

Tomka Ferenc idezett cikkeben (1982.1.) irja: „A kep teljessegehez tartozik tovabba, hogy az idezett 1978-as evlonnyv szerint a vilagegyhazban minden 10 lekipdsztorkodo papra 28 lelkipasztori munkatars - Allan& diakonus, szerzetes testy& es niiver vagy vilagi kateketa jut (sin Afrikaban 80). - Az eurOpai atlagban 10.000 katolikusra 9 pap es 21 lelkipasztori munkatars (azaz 30 lelkipAsztor) jut, Magyarorszagon viszont mindossze 4,6 pap."

282

AZ ALLAMI EGYHAZPOLITIKA ES A KISEGYHAZAK 1945 UTAIN

(Adalekok egy keyesse kutatott tetnahoz)'

Modszertani neheisi.'gek .\./ Allatm kgyhazilgyi Hivatal archictuna. amely a legion 0,abh dokumentumokat szolgaltathama a temahot, ma uteg hozzaferhetetlen a ktuatOk szaniara A kisegyhazak lOrteuete joreszt megiratlan. a fellelhetii reszl6r1 nete pedig inkabh at 1945 elotO idoszakkai loglalkotnak.' A kisegyhazak 1945 ota publikalt dokunn.nitumai a szoctalista allam iranti lojalitasukat es helyzetiikkel \.alo tokeletes eleeedettsegiiket hangsnlyozzak.' A forr: amelyekre ta:990 novemhereben keszitett eloadas A szerio suiim kutatasokat segzett 6ozza, de feltehetoen felhasznalta a London melien! Keston College szama: :a e temaban 1986-ban keszitett rovidebb , anohnAnyinak anytgat is \mennyiben a Keston College-ban nem ortztel, mega szarnukra keszult !mulmanyt, az teljesen elveszett. (A szerk.) !!! Szigeti Jend: Fejezetek a H. N Adventista I:gt.haz magyarorsz,24, torte..7etebnl, Adventista Egyhaz, h. n. 1985,; Szigeti Ienci „Es emlekezzel meg ,12 tarol Tanolmanyok a magyarorszagi szabadegthazak tortenetehOl. SZET. Budapest, 1981. Az egyetlen munka, amely at !945 titan tortentekre is kiter, Kardos Laszlo es Szigeti Jenii: Boldog emberek Aorossegeri magtarorszagt qazarenusok, Magveto, Budapest, 1988 ;isd a Szabadegyhazak Tanacsanak lapjat, a Bekehamikot, tosabba pl. .42 //lain es az egyhazak kiizotti egyezmeny 25 et tnnInknan tarton /Jib/icon -if negendekezes dokumentomai, SZET, Budapest : 0 74: Palota4 Sandoz A arorszagi Szabadegyhazak ranacsa tagegy h Ira mak k on i`t.-tz lanai s '7risege es okomenikus elkotelezettsege, SZET, Budapest e

,

283

maszkodhatom, a tema kimerito targyalasat tehat nem teszik lehetove, de az allam es a kisegyhazak viszonyAnak sajatos vonasai megragadhatok a segitsegiikkel. Az is nehersegeket okoz, hogy a rendelkezesre 6.116 dokumentumok homalyban hagynak alapveto esemenyeket, a jogi terminusokat nem ertelmezik vilagosan. Olyan elemi tenyeket sem lehet egyertelmlien megallapitani, mint az, bogy a Szabadegyhazak Szovetsege mikor valtortatta a nevet Szabadegyhazak Tanacsara. Az egyhazak jogi helyzetet az 1895. evi XLIII. tc . szabalyorta, amely a kommunista rersim idejen is ervenyben maradt, am 1947-ben iijabb tOrvenyt fogadtak el, amely egyes viszonyokat fijraszabalyozott, mikozben masokrol „megfeledkezett". igy peldaul egyen16 jogokat biztositott a bevett es az elismert felekezeteknek, az el nem ismert felekezetek jogi helyzetet azonban nem szabalyorta. A gyakorlati valtozasok jogi alapjai teljesen homalyosak. A szocialista allam egyhazpolitikajanak jovobeni kutatasa nyilvan nagyobb teret fog szentelni a tOrteneti egyhdzaknak, mint a kisegyhazaknak, hiszen politikai snlyuk jóval nagyobb volt. Temavalasztasomat megis amit nemcsak az indokol, hogy f6 lcutatasi terilletemnek a kisegyhazakat tekintem, hanem az is, hogy ugyan az allam sok tekintetben azonos modon kezelte az egyhazakat, a kisegyhazak helyzetenek voltak sajatos vonasai. Els6sorban ezek leirasara torekszem.

A kisegyhazak es a haborti utani valtozasok A masodik vilaghaboth utan elindult tarsadalmi valtozasokat a kisegyhazak — ellentetben a torteneti egyhazakkal — egyertelmii lelkesedessel fogadtak, es nagy remenyeket 284

mitztek hozzajuk. Ez a sokszor naiv 1 lkesedes korahhi hely zetilkhol erthet6 meg. A haborn elott - a baptistakat kiveve valamennyien el nem ismert felekezetek voltak, es tgy a heltigyminisz, teritan fennhatosaga alatt alltak. arnely gyakorlatilag ugyanUgy kezelte 6ket, mint az illegahs politikai mozgalmakat. Minden gyidekezeti OsszejOveteltiket engedelyeztet nitik kellett. azokon 18 even aluli gyermekeik nem ehettek reszt, a esendOrseg vagy a rend6rseg inegfigyelOt Ultethetett he istentiszteleteikre, hekerhette Clore a predikactO szoveget, es harmikor szetzavarhatta t gytilekezeter kitilt hatta a predikatort stb. Ervenyhen voltak ugyan a vallas szabad gyakorlasat ga antalo torvenvek, de ezeket a szektanak minositetr he nem ,ett es el nem ismert felekezetekre new alkalmaztak Szamtalan hizonyitek talalhato arra.. hop szahad wallas gvakorlas legf6hb akaddlya nem az Alan! intoleranciaja 01t, hanem a tOrteneti egyhazake Dehrecenher, kesziter interttakban idOs szabadkeresztyenek elmondtak hogy a harmincas e!vekben a detektiv ek elarultak nekik reformatus pap feljelentese alapjan indult az eljaras ellentik ' 13akony• sernyen a hiveit felto evangelikus egyhaz a hanvanal prohalt eljarm az ott dolgozo piinkOsdiek ellen.' A konfliktu'ok sUlyossagat jelzi, hogy a Reformatils 1-Igyhaz Szahad lanaesa 1946-ban nyilatkozatban kOvetic meg a kisegylia /akar „Reszvetlentil es kozOmbosen szeinleltiik .szahad ,!gyhazaknak a vallasszabadsagert vivoli knzdelineu Sok ,zor mi magunk is testverietlen modon hantottuk. (lket ,

,

F,,..trdos Laszlo Egvhaz 1 969 186- 1 5"-' Uzi s

%alhisos elet egy ma

Szahad 1:714,Thaz (1949), a telies szoveg

kos,kith R,Idapem

10 to

az I

./Arnaban jelent meg. A kisegyhazak es a tOrtenet; c!esen foglalkozik Szigeti Jeno: „Es enilekezzct 'nokat is idez 3 I t k 164 oldalakon

hazak , otro!

1 , i ,- 21.,ztus!

re sz okIlmenni

)8c

A kisegyhazak hiveit kiilon sUjtotta a torvenynek az az eldirasa, amely minden sziilot kotelezett rd, hogy gyeltmekeit valamely bevett vagy elismert vallas szerint nevelje. 7 Helyzetiik tovabb sUlyosbodott a haborii evei alatt. A gyulekezesi szabadsag 1939 szeptemberi korlatozasa titan decemberben egy belugyminiszteriumi rendelet megskiintette „a honvedelem erdekeit veszelyezteto szektakat" — es legtObbiiiket ebbe a csoportba sorolta, tekintet nelkfil arra, hirdettek-e tenyleg antimilitarista tanokat. 8 (Ezt a rendeletet csak 1946 jimiusaban vontak vissza.) 1944 oszen nehany kisegyhaz tarsadalmi tekintellyel renclelkezo vezetdje letrehorta a Szabadegyhazak Szovetseget (SZESZ). Az oktOberben keltezett, dr. Kiss Ferenc 9 nevrkialtomg,bzOevfaltckizesiiket: „a Szovetseg a vallas- es lelkiismereti szabadsag vedelmere es elOmozditasara, valamint az emberi jogok biztositasara alakul". 1945 marciusaban Emlekiratban kertek az Ideiglenes Nemzetgyfflest es Kormanyt, dolgozzon ki egy uj vallasiigyi torvenyt. A szervetseget 1945 jUliusaban jegyeztek be. (Nevet kesobb — feltehetoen az otvenes evekben — Szabadegyhazak Tandesara valtortattak.) Ahogyan a kommunistak kezdtek kiterjeszteni befolyasukat a tarsadalmi elet minden teriiletere, igyekeztek minden szervezetet centralizalni es ellenorizhetove tenni. Ennek az elkepzelesnek megfelelo szervezette kezdtek atformalni a SZESZ-t, amely erdekvedelmi feladatainak egyre 1895. XLIII. tc . III. fejezet. " A m. kir. beliigyminiszter 363.500/1939. VII. a. szatn) rendelete, Budapesti Koz/ony, 1939. december 13. Dr. Kiss Ferenc (1889-1966) orvos, az anatomia professzora. A Keresztyen Testvergyiilekezet predikatora, a Magyarorszagi Szabadegyhazak Tanicsanak megalapitOja, majd halalaig elnoke. Orvostudomanyi munkassigiert 1952ben Kossuth-dijat kapott. Sajat

286

keveshe tudott eleget tenni. Mittel inkah§a ellemarzes eszkOzeve valt anal inkabb ig,yekeztek ilesztgetessel es zsaolassal rAvenni a kisegyhazakat a belepesre Kiszivaroglattak. hogy azok, akik kivul inaradnak. nem kapnak miikodesi engedelyt. ,-

A kisegylnizak egyesitese azonban ucheznek hizonyult A killonfele az Allam szemeben megolv hasonla hitelve ket is vallo felekezetek az illdortetC•s. maid a teljes belso ‘iszalyok miatt wak e 1.'
A sajatos szervezeti forma szinte ichetetlemiL ette antstut sikerrel alkalmazott manipulacios mOdszerek heveeset Ugyanis az egymashoz lazan kapcsolodo g\alickeze eken beliil /Art kozossegbert cluck a hi\ ek rendki\ ill in, kapcsolatot tartva egymassal. (JvilIckczcii sziliten ez 9Gmyv eiand hiztositott szantukra .1 kollaboransokkal bestlig6kkal szemben. A haborti don !negszeizcit Ron legucliczchb iracios keszseguk is segitsegtikre aitiszakokban Mig mas kiarokben hatekonynak Hzon\rillt ::.lvesztesevel fenyegettek meg az embereket albsegyhazd %vek kozott cz is csekely credmeii c tart, inert a kts287

egyhazi tanitasok nem Osztonzik a vilagi ambici6kat. Az egzisztencialis hatranyok elviseleset megkonnyitette a hittestveri szolidaritas. Az allam a SZESZ vezetosegen keresztiil tanitasbeli valtortatasokat is igyekezett kieroszakolni, a belepes felt& teletil szabva azokat. Ha a kisegyhaz ezt visszautasitotta, akkor a SZESZ vezettii cinikusan kozOltek, hogy a belepes nem kiitelezo. De ha erre a „szabad" kiviilmaradast valasztottak, akkor a helyi hatosagokkal talaltak szemben magukat. A SZESZ olyan kemeny felteteleket szabott, amely jó nehanyuk szamara lehetetlenne tette a belepest. Egy 1950 aprilisaban kelt SZESZ-level igy fogalmazza meg ezeket: „I. Olyan evangeliumi hitelvek, melyeket az Oleo tagegyhaz legalabb nehany evtizede konzekvensen es konnyelmil valtortatgatas nelkiil kepvisel. 2. A tagegyhazaknak ugyancsak nehany evtizedre viszszameno olyan gyakorlati, foleg misszios vonalon megmutatkozo elete, melyben nem szerepel mas evangeliumi egyhazak nyugtalanitasa, onnan csoportok tervszerii kiszakitasa..."" Nem minden feltetelt fogalmaztak meg irdsban. Az idezettek inkabb a kizarasra, mint a felvetelre adtak lehetoseget. Ugyanis tobb kisegyhaz nem rendelkezett „nehany evtizedes" mialttal, es valamennyien mas egyhazak „nyugtalanitasaval" szereztek hiveiket. 1947 marciusaban arra hivatkozva utasitottak el az egyik piinkosdi felekezet felvetelet, hogy mar van egy punkosdi tagegyhaz. Masokat azzal utasitottak el, hogy tanitasuk tiilsagosan elter a tagegyhazaketol. Feltetelezhetjiik, hogy a donteseket nem is mindig a SZESZ-ben hortak. " A SZESZ Elnoki Tanacsanak levele az Evangeliumi Keresztyenek Felekezetehez, Budapest, 1950. aprilis 11. Sajat gyqtes.

288

Egy 1949 decembereben kelt dokumenturn kivonatosan ismerteti a SZESZ elnokenek tajekortatOjat, arnelyet kisegyhazi kepviseloknek tartott „l A korrnanyzat hatarozott kivansaga, bogy a kiilonbozo vallasi csoportok eggye legyenek Amint latja, a hitvallomasban nincs kulonbseg I egalabb is ielentos kiilonbseg 2 E kivansag egyezik a Szentirassal 3 Oroszorszagban 30 eN alatt ket allasi vonal alakult ki: Evangeliumi Keresztyen es ( ,. . ∎Orog Keleti Az elobbibe az osszes evangellumi vallasi rsoport, utobbiba a gorOg es romai katolikusok el adtak Ossze. Romaniaban harom vonal van: az elObbi kettdn kivul protestans (

7 A katonai szolgalatot a korman ∎ megkivanja, aki ezt nem teszi, a kormany ellensegnek tekinti Valamint aki az Evangeliumi Keresztyen vonalat el nem fogadta. (Vagyis aki az egyestilest akadalyozza, az ilveneket mint megbizhatatlanokat a kormanyzat nagyon figyelni fogja.) Igy volt masutt is A vitatkozOk a bortonben nem vitatkortak A SZESZ vezetese tobb kiserletet ten a punkosdi tranyratok egyesitesere. A fennmaradt dokumentumokhol vilagosan kitiinik, bogy ez a torekves nem hitbeli, hanem poliikai megfontolasokon alapult. 1949 decemberehen az egyik predikator igy meltatta az egyestilest: „Senkt ne ke, lelkedjek vagyunk Oszintesegeben, egysegunk sikereben. ienki ne tekintse emberinek. Isten move ez KOszOnjiik ineg Neki. A Szovjet birodalomban !cites vallasszabadsagot elveznek hittestvereink, az Evangelituni Keresztyenek \ Magyarorszagi Szabadegyhazak SzEivetseg&nck zinbke. Ih K c,s l'zrenc t‘ C.p,it gylijtes .; Kcv !rat) cstver] nydatkozatai, Kispest. 194Q. december

289

Egysegiik ma mar teljes lelki egyseg." 13 A tovabbiakban a jegyzokonyv rogziti: „Hitelvekill a Szovjetunioban 616 Evangeliumi Keresztyenek magyarra forditott dogmatikai leirasat fogadtuk el... A kozgyfiles orommel es feletnelt kezzel fogadta el az olvasottakat."" 1958 vegen 6jra elterjedt a hir, hogy amelyik kisegyhaz nem lep be a SZET-be' 5, az illegalis szervezkedesnek min6sill, es tagjait internalni fogjak. A hatalom ismet cinikusan viselkedett: a kivulmaradokat megfenyegette, de belepni sem engedte oket egykonnyen, nehogy kiterhessenek a fenyegetes dol. Az egyik csoport kerelmere adott valaszrOl igy szamol be egy level: „nem teljesitheto, mivel 6k is egyedul ildvozitoknek tart.* magukat, es csak erdekbol kell nekik a Szabadegyhazak"'.

Mekkora volt a szovjet minta hatisa? Sokan felteteleztek, hogy a magyar kommunistak a szovjet allam egyhazpolitikajat masoltak szolgai modon. Velemenyem szerint nem igy tortent. Vessiink egy rovid pillantast a szovjet egyhazak tortenetere. 17 Az 1918. evi 13. torveny, majd az 1936-os alkotmany is garantalta a vallas szabad gyakorlasat. A kommuJegyzokonyv as Evangeliumi Keresztyenek 1949. december 20-an Kispesten tartott alakulO kozgyUleserol. Sajat gyqtes. Uo.

Akkorra mar ez lepett a SZESZ helyebe. (A szerk.) Berces Lajos levele Fabian Jozsefhez, 1958. jUnius 10. Saint gyqtes. " A temaval konyvtamyi irodalom foglalkozik. lit csak nehanyra hivatkoznek. Trevor Beeson: Discretion and valour. Religious conditions in Russia and Eastern Europe, Rev. ed. London, Fount Paperbacks, 1982.; Gerhard Simon: Church and state opposition in the U.S.S.R. (Die Kirche in Russland: Berichte, Dokumente. Munchen, Manz, 1970), Berkeley, Ca., Univ. of California, 1974.; William C. Fletcher: Soviet Charismatics: The Pentecostals in the U.S.S.R., Lang, New York, 1985.

290

iusta part azonban sosem tekintette maganueynek Yallast, militans ateista propagandat folytaton az egyhazak mint szervezetek es to hivek ellen A vallasszahadsagot nagyon sznken ertelmeztek, egyhazpolitikajuk pragmatista volt elOszOr az A kommunistak hatalomra kerialesuk ortodox egyhaz mint az elozd relsImmel osszefonOdott ,illamegyhaz ellen inditottak tama&.- ,i A Nephiztosok it a dekrettimot, 1 . .inacsa 1018 ianuarjaban logadta amely megtiltja a V allasoktatast mind a nyilvanos mind a maganiskolakban, es amely az egyharakat megfosztja jogi szemelyisegliktO1 es tulajdonlasi joguktoi rlatortak, J.-1k nineA szektak nnikOdeset 1928- ig neni legszahadabb iddszakat eltek 029-hen hortak azt ielmuk nirvenyt, amely azutan az osszes felekezet es a vallas eel nidOzesek felszamolasat celza harmincas szolgalt. Megtiltottak a ‘aiHSi kozOssegeknek aundenfajta tarsadalmi, kantativ es oisnitasi tevekenyseget ivakorlatilag lehetetlenne tettek, hoo- gyerekekkei es a fiatalokkal foglalkozzanak A templomok egy reszet, a kolostorok„ szeminariumok tohhseget az egyeb egyhazi intezmenyek iskolak, korhazak, szeretetintezmenyek inindegyiket bezartak. Az egyhaz legahs tevekenysege aiegmaradt templomok fala koze szorult De a templonn icndezvenyek koret is korlatortak asak istentaszteletet ,angedelyeztek. imaorat, bibhaolvasast neat- A papokai es a inveket tomegesen vetettek bortoniikbe. kaildtek munkataH)rokba. A negyvenes evek nemi egyhtilest nortak =t haborit bionyos foku tarsadalmi meg,bekelesre kenyszeritette saimmunistakat Sztalin engedmenyekei tett az egv,hazakelsosorban az ortodox egyhaznak 945 utan mar kiddolihkai erdekek flizodtek az ortodit aeyhaz feltarnasziasahoz, novel a klerusnak fontos szer•pet szantak a nem bekemozgalomban. A mar csaknem teljesen elpuszott egyhaz ujjaepithette szervezetet. 291

1944-ben hortak letre az Evangeliumi Keresztyenek es Baptistak Ossz-szovetsegi Tanacsat, amelyhez aztan mas kisegyhazak is csatlakortak. Az egyseget legalabb is reszben Miami nyomas kenyszeritette ki, csereben legalis mukodest, relative nagyobb mozgasi szabadsagot kinalva a belepoknek. A hruscsovi idoszakban, amely a torvenytelensegek megsziinteteset igerte a tarsadalomnak, az egyhazak es a vallas fijabb iildozesi hullama kezd6dott 1959-ben. A nyers eroszakot kifinomultabb, a torvenyessegnek legalabb a latszatat fenntart6 m6dszerekre csereltek. Adminisztrativ es propaganda-m6dszereket kombinaltak: njabb templomokat zartak be es bontottak le — lakossagi tiltakozasra, varosrendezesi tervekre hivatkozva. Kolostorokat es szeminariumokat szfintettek meg, arra hivatkozva, hogy fOloslegesse valtak — ugyanis a kispapokat behivtak katonanak vagy egyszerfien megvontak toliik a tartOzkodasi enegdelyt. A papokat a nacikkal valo egyiittmilkodessel vagy adocsalassal vadolva Italia el. Az egyhazi vezetoket rakenyszeritettek, hogy kollaboraljanak a kommunista rersimmel, es ezaltal elszigeteltek Oket a hivekt61. Mindamellett a 51 hangsnly az ateista propagandan volt, es ez visszaterest jelentett a „lenini elvekhez": az egyhazi intezmenyek lerombolasa onmagaban sieve nem vezethet a vallas megszfinesehez. Mivel arra] mar meg voltak gyozodve a kommunista ideologusok, bogy a vallas tarsadalmi alapjait egyszer es mindenkorra leromboltak, a meg letezo vallasos tomegek „neveleset" allitottak eloterbe. A szovjet es a magyar tortenet kozott alapveto kidlonbseg van az egyhazpolitika fa celjaban. A szovjet kommunistak egyertelmii kiserletet tettek mind az egyhazak, mind a vallas megsziintetesere. A Szovjetunio tortenetenek elsti harm evtizede azonban avval a tanulsaggal szolgalt, hogy a kommunizmus nem valosul meg nehany ev alatt, es nem sziinik meg a vallas. 292

A Magyar Kommunista Part sohasem ttizte ki rovid tavia celkent az egyhazak mint intezmenyek felszamolasat. Nem hortak a szovjet 1918-as dekretumhoz es az 1929-es tor\ enyhez hasonlo rendelkezest. Ha parhuzamot kerestink a szovjet egyhazpolitikaval, akkor azt sokkal inkabb a hruscsovi idoszak modszereiben talalhatjuk meg, mintsem a hirhedt harmincas evekeben „Masolasnak" azonban ez sem tekintheto, hiszen Hrusesov csak i 9 5 - e n kezdte art A politikat alkalmazni, amelyet a magyar kommunista al Him mar 1948461 ktivetett. A ket politika hasonlOsaga egyehkent mind a szervezetck, mind az ideologiak, mind a szemelvek ellenOrzeseben megallapithato Az egyezes az egyhazi intezmenyek keze, esenek mOdjaban a legteljesebb: mitkOdesiiket eriiiteljesen korlatortak es ellenoriztek, strukttirajukat centralizaltak. zetiiiket kezben tartottak Magyarorszagon is eras ateista ropaganda indult, a kommunista ideologia minden e,t, , yeb rendszert igyekezett kiszoritaiu ,

,

A szemelyekkel szemben magyai ,gyhazpolitika ditcrencialtabban lepett fel. mint a szovjet Az egyhazi szeTilLdyekkel szemben hason10 madon iartak ei., mint a Szo\ettiniOban. koncepcios pereket inditottak ellentik internal• hivatasuk gyakorlasatol eltiltottak megfelemlitettek )ket. A hivek kezeleseben viszont len).eges ktilOnhseg volt ket orszag politikaja kOzon. A szovjet biintetotorvenykonyvbe I962-es tuOdosiiskor kertilt he az a paragraMs, amelv huntetheMve teszt szemelyi es allampolgari iogoknak allasi szertartasok

tale alatt torten6 megserteset"" liven buntettkent ertellieztek az egeszseg veszelyezteteset a gyermekkereszteles,ci es a bojtOlessel. Fliteltek hiveket aizal a ■..addal., how, Hd4. vizben yak) keresztelessel egy hIttests, (nik halalat kortak. Filiteltek ptinktisdieket azert. nico ,

'ezi Beeson

,ii

40.

293

istentiszteleteikkel epilepsziassa tettek szovjet polgarokat. Eliteltek szUlOket, mert gyermekeiket hittanra tanitottak, es mert antiszocialis mOdon neveltek oket azaltal, hogy tavol tartottak a pionirszervezettol. Ilyen hivatkozassal birOi itelet nelkill is Miami gondozasba vettek a gyerekeket. Magyarorszagon a hiveket ert legsUlyosabb szankci6 az allasvesztes volt. Eddig nem talaltam — a fegyveres szolgalatot megtagadoktol eltekintve — olyan esetet, amelyben valakit pusztan hivo eletviteleert bebortonortek volna. A kisegyhazi vailasgyakorlattal szembeni intolerancia a sajtoban nyilvanult csak meg.

Remenyek es valosig Bar ezekrol a killonbsegekrol termeszetesen nem tudhattak, a kisegyhazak 1945 utani remenyei nem voltak teljesen alaptalanok. Az 1947. evi XXXIII. torveny kimondta az allam es az egyhaz szetvalasztasat, valamint azonos jogokat adott a bevett es az elismert felekezeteknek." A bekeszerzodesben vallalt kotelezettsegeknek megfeleloen az 1949. evi alkotmany garantalta a lelkiismereti es vallasszabadsagot. A kisegyhazak Ugy lattak, hogy kOzjogi helyzetnk rendezesenek minden akaddlya elharult. A torvenyes elismertsegtol remeltek, hogy ezutan a Vallas- es KOzoktatasUgyi Miniszterium fennhatosaga ala tartoznak majd, mint a tobbi felekezet, es a BeRigyminiszterium felugyelete megszUnik. Orommel alvozoltek 1949-ben a kOtelezo iskolai hitoktatas megszunteteset. 1947. evi XXXIII. torveny a bevett es az elismert vallasfelekezetek kozott az elismert vallasfelekezetek hatranyara fennallo kiilonbsegek megsztinteteseral. Ezt a torvenyt a rendszervaltas soran felvaltotta az 1990. evi IV. torveny a lelkiismereti es vallasszabadsagrol, valamint az egyhazakrol (tobb izben modositva). (A szerk.)

294

A katohkus egyhazat es a tobbi nal-tench egyhazat ekijo, otktol es mgatlanjaikt61 megfoszto r•ndelkezeseket meg,2legedessel fogadtak. A kommunistak kihasinitlhattak a trahcionalis telekezeti ellenteteket, a kandikus klerus elleni propagandahadiaratban resit vettek prolestansok rs Fkkor meg nem nyilvanvalo szamukra. hogy sajat erdekeik ellen tesznek, amikor a militans ateistakat tamogatjak. A kisegyhazak ugy gondoltak, oket tamadas nem erhen lz elOz6 rersunben nem élveztek senunl fele privile).humot. a politizalastol altalaban tartazkodtak. Visszakaptak 1Obort:t eve) alatt elkobzott imahazal kat, irjramddhattak hen heffilott lapjaikat. ujra fekehettek a kapesolatot amerikai es nyugat-europal testveregynazaikkal *hall , /Ala elnevezes helvehe az ekkor knionOsen tol ,, - seng6 •,,, abadegyhaz lepett. A sajto ekkor rTi4 !iemcsak rtogv nem adta ()Icel., de idiinkent propagalta rendez\ enveiket eciikatoratk szabadon ekenykedth.dek, istenti!,ztele cikh,„7 nem kellett engedelyi kernnik ma• zama arm szamolt he bogy Kaskunhalasm Orosi waustermet hocsatotta rendelkezesiikre a polgarmk.,ster -

,

A kommunistak es a kisegyhaziak kapcsolata konflik• ethentesnek latszott ebben az ithiszakban A korabell Hpok tannsaga szerint nemritkan a helyi kommurnsta part •,zervezet helyisegeben tarthattak osszejoyeteleiket 1948 tprilisabah a debreceni Deri MUzeum adou helvet egy angelizaetOs alkalomhoz, es a terer berleti dPat kompunista part fizette

1 kezdeti felhotlen idoszak mag arazatanak dented rn nehez megtalalni. A kalcsonOs szimpatiahoz hozza-

H

hogy a haborn alatt es clone Is tOhbszor ultek egyutt bortonokhen kommunistak es kisegyhaziak 1/ megOsithette azt a kommunista tevhitel. hogy tt szektasok .

.

,no.sto/i flit

948 2 sr

295

amely mar a szazadelo orosz szocialdemokraciajaban megjelent: „A szektak »isteni torvenye«, a vele kapcsolatos eloirasok osszessege, ezeknek realizalasa tytlajdonkeppen nem mas, mint a szektasokban meg nem tudatosuit, a nepi gondolkodas Etat vallasi formaban kifejez6d6 tarsadalompolitikai kovetelesrendszer."" A kisegyhaziakat a vilagtol yak) elzarkozottsaguk miatt kevesbe erte el a Horthy-rendszer antikommunista propagandaja, es a szovjetuniObeli egyhaziildozesekrO1 sem tudtak. A haborli utan akadt kortiik olyan, aki — azonosnak velve celjaikat — belepett a kommunista partba. Az adventistak korlevelekben hivtak fel hiveiket, bogy szavazzanak a baloldali partokra, mert ezek fogjak biztositani szamukra a vallasszabadsagot. Mennyiben valtotta be vegiil is a kisegyhazak remenyeit a kommunista rendszer? A lelkiismereti es vallasszabadsag ekkor mar csak az Onnepi szOnoklatokban jelent meg. A vallasos propaganda tilalma alapjan eroteljesen korlatortak a hitteritoi tevekenyseget, amelyet a legtObb kisegyhaz eredeti — nem az Allami Egyhaziigyi Hivatalnak (AEH) szant, uniformizalt — tanitasa szerint elemi normava tesz a hiveknek. Az allam es az egyhaz szetvalasztasa feloldalasan valosuit meg: az egyhazaknak nines beleszolasuk az Miami ugyekbe, az allami beavatkozas intezmeny- es eszkozrendszere viszont kiboviilt. A Vallas- es Kozoktatasiigyi Miniszteriumtol az egyhazi ugyek atkeriiltek az 1951-ben letrehozott Allami Egyhazugyi Hivatalhoz, a Belugyminiszterium kiterjesztette feliigyeletet valamennyi felekezetre, es ha mindez keves volt, a kommunista part egyhazEz a gondolat fellelheto a magyar nepies iroknal is, legeroteljesebben Kovacs Imre A nema forradalom cimil konyveben. " Vlagyimir Boncs-Brujevics: „Istennek torvenye7 Vallastorteneti tanulmdnyok, Europa, Budapest, 1982. 66.

296

ugyi szakert6i segitettek a partszerveket az egyhazakat erinto dontesek meghozatalaban. A kiseg,yhazak kezelesehez pedig meg ott volt a Szabadegyhazak Fandesa. A mOdszerek kore is szelesedett a nyilt heavatkozas mellett a hatalom igyekezett kollaboralasra kesz vezet6ket tenni az egyhazak elere, es kiepitette bestigohalozatat. A felekezeti egyenloseg reszben teljesult a naeyegyhazak elveszitettek privilegiurnaikat A kisegyhazak egy reszenek kozlogt helyzete homalyos flaradt, A baptistak 1950-ben kaptak meg az elisinert felekezet statusat. A tobbiek azonban , arakozasukkal ellen!etben --- nem valtak egy csapasra ellsmertte 1945 utan : 9 47-ben torvenyesen elismert tett a .11e.todista egyhaz. Az nIventistakra 1957-ben kerailt sor, pedig ckkor eppen nem %irtortak a SZET-hez, Azutan 19 7 ' hen a nazarenusok kovetkeztek, akik sosem lettek S11' . 1 - tagjava, vegal 181 ben a Magyarorszagi Fivangelninis 'Testverek, akik Qrttten nem voltak tagok A 101)H,,:k, kOztfik tobb esetehen ez az aktus elnianicit Grondolhatnank, ogy talan a S/I- I-hez tartozas hekettesiti a tOrvenyes Thsmertetest ■ agy azzal cgyenertekii A hozzaferheto - .4yhazugyi tOrvenyek es rendeletek vonatkozOlag , clumit sent tartalmaznak. Jogi helyzenik rendezetlenseget c :imek jelerMiseg.st a isegyhazak tobbnyire csak akkor ismertek tel ,ninkor a fclhasznalta elleniik .161 mutatia Ly a ko\ etkezo A iszabadkeresztyenek 19 7 9-ben uc dontottck. hogy unahazat ‘ - esznek, mivel az addig berelt :instants, teniplo, taut kinottek Amikor osszegyialt a penzok talaltak meg teiclO epirletet, benyintottak I:11-hez az ni:,, eddyrt rkkor azonban kidertilt, hog% tear a S/I.1 tagnem rendclkeznek jogi szemelyisCegcl.., re tuhmiotaik tts lehet t >ak valamely taejuk magahszenick nev.

re vasarolhatnak ingatlant. Ezt meg is tettek. Aztan lattak neki a jogi szernelyiseg megszerzesenek. BenyUjtottak az AEH-hoz hitelveiket es szervezeti szabalyzatukat jUivahagyasra. Valamennyi kisegyhaz a baptista minta szerint keszitette el a magaet, es mindegyiktikeben szerepel a kovetkezo passzus: „Hissziik, hogy a Magyar Nepkortarsasag, mint allamhatalom Isten rendelese az orszag kormanyzasara es javanak munkalasara. A Magyar Nepkortarsasagban, mint az Uj szocialista tarsadalmi rendben, megtalaltuk helyiinket, az Istent61 kapott feladatunkat. hogy az allamhatalom feladata a nep joletenek es biztonsaganak vedelmezese, az igazsagszolgaltatas biztositasa es az egyetemes emberiseg bekejenek szolgalata. Mi, hivo emberek az Ige tanacsa szerint az Miami felsobbseget tiszteljiik, torvenyeit es rendeleteit megtartjuk, allampolgari kotelezettsegeinknek minden tekintetben eleget tesztink. Egyhazunk (...) az allammal valo kapcsolataban az oszinte lojalitas es a kolcsonos megbecsiiles alapjan all, az allam reszer61 az alkotmanyban biztositott lelkiismereti es vallasszabadsaggal halaadassal el, a nepert es vezetoiert imadkozik, az egesz nap boldogsagaert es a vilag bekejeert munkalkodik."" Az AEH nehanyszor atdolgortatta veliik a benynjtott szoveget, de vegtil is nehany ev mulva megkaptak a jovahagyast. Ettol aztan jogi szemellye valtak, es egyhazuk nevere irathattak az imahazat. A szekta elnevezes nem tlint el teljesen. A SZET t4jaivd \fait kisegyhazak eloszeretettel hasznaltak a kiviilmaradtak megktilOnbortetesere, es tobbszor kenyszerUltek Szakics Jozsef (szerk.): A Magyarorszagi Szabadepthazak Tanacsohoz tartozo tagegyhazak hitvallisai es szervezeti szabalyzatai, SZET, Budapest, 1981. 10-11.

298

arra, hop „onvedelemb61" elhatarohak magukat tdliik. A kiiztudatha pedig maig sem inent at a szahadegyhaz elnevezes. IdOnkent a helyi szintia hatOsagok -Alkalitraztak a szekta inegnevezest STET-tagegyhazakra.' A sajtOhan meg a hatvanas es hetvenes evekben is megielentek ()Ivan irdsok, unefveknek a hangvetele semmihen sem knIOntiiizOtt hahorn eliitnektO1 !orteneti kisegyhazak predikatorait a hat -ion' elOtt vhazak a‘val vadoltak a hatosagok Mitt, hop , .foeialis . kommunista tanokat hirdetnek kommunista rersini wnielyikiiket az imperialirmus OgynOkeive minOsitette at \hoeyan a tiibbi egyhazra is, az allani politikai szerepeket kenyszeriten ratuk - a Hazafias Nepfronthan. riekemoz,Ialoinban A Szabadegyhazak Tanacsanak Idesein gyakorta lOg,alinaztak meg az Miami erdekekkel egyhevago nvilatko zatokat aktualis kulpolitikai kerdesekhen iltottak kulItildi kapcsolatok lenntartasw iteg ,zamukra, es csak a hatvanas e‘ekben engedelyeztek utra. Hz komoly nehersegeket okozon inert a haborti elott 2s man is jelentfis anyagi tamogatast kaptak hntestxereiktamogatast viszont sosem kertek A hetvenes :vekben mar egyenesen agitaltak elOharOikat az ,..\FH-ben, hogy kerjenek anyagi tamogatast testveregyhazaiktOl: az A Bacs-K6,kon megyet Rendorkapitanysag 19.5ttt aktobet

Mihalyt rendeirhatosaga feliigyelet ala helyezte

kaithesak

hos;Ak,v+4 .ndokliissat

,Mint Minkosdista szekta predikatora hiveit reletemhert 1:trtta ttzzal. hogs oemsoka in a vilagvege. F cselekmenye a kiektyett ttemzetkort ide en panikkeltesre alkalmas "Sajat gviLites teltesseg tgenye nelkill megemlitek nehart, Szektak a Bakony aljan"„Vepszabadsag, (96

igt.tkket i toh Bertedek ,,rept 16 6 Pinter

istx.in: „A szekta rabja", Nepszabadsag, 1962 tun ' 6 ( ytirl illes (;yorgy 31,64 a szekta". Nepszava, 1961 mat. 19

4 .N4enekiiI6 t t:11Osagba‘

Lap. 1976 jan. szam, 20 Osszehasonlitasul nehany a latetek koziii h gy: „Kaspesti ordogrizok koziatt". Pest,. \,iplo, ;910 7,5hl 77 5

,,..saladi

,Eelmentettek az tteiskeresztenyeko tamadott

11agyaror5zag, : 0 1 ,1

; Korsinszky Endre ,A pecsi , esszos Ord° t(iiknel '916 till. 31

apr 6

Vs-mzedelt,

? 90

orszagnak sziiksege lett a devizara. A Icillugyi kapcsoleokat azonban mindig gondosan ellentiriztek. A SZET elnPke minden tagegyhaz minden delegaciojat elkiserte es minden vendegtiket fogadta. A SZET 1980-as alapszabalya is kimondja, hogy a tagegyhazalmak be kell nyikjtaniuk kulugyi tervuket, amely tartalmazza a meghivott vendegek adatait. Csak az engedelyezett vendegek szolhatnak a gyulekezetekben, az ev vegen pedig beszamolo jelentest kell benyUjtani a latogatasokrol. 1949-ben betiltottal a kisegyhazi lapokat. Az enyhtiles idejen csak a baptistak lapjara (a Bekehimokre) adtak engedelyt. Ez lett egyben a SZET hivatalos lapja is. Az enekeskonyvek njrakiadasa is hosszas engedelyeztetesi procedUrat igenyelt. A nazarenusokat a SZET egyik vezetoje figyelmeztette, dolgozzak at a nyolcadik kiadasban a szovegeket, mert a fennallo tarsadalmi es politikai rendet sertik. A kisegyhazak remenyei illUzionak bizonyultak, mihelyt a kommunista hatalomatvetel megtortent. A tortenet alapos feldolgozasa mind a szervezetek, mind a szernelyek oldalarot tovabbi lcutatasra var.

300