Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű logisztikai rendszerek? Az
utóbbi
évtizedekben
jelentősen
megváltozott
a
gazdaság
struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek, szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mozgató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: − a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, − a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely a meghatározó feladataitól csak kisebb hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a termelés melységének a csökkentése, amelyek eredményezik, hogy y kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, y a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), y fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) − a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok,
energiaszolgáltatások,
kommunális
szolgáltatók,
szervezetek),
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
karbantartó
− a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, − a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-, szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a logisztika szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem logisztikai szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A
hálózatszerűen
működő,
logisztikával
integrált
rendszerek
sajátosságai a következők: − jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) logisztika szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern logisztika nem lehet fekete doboz, − megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok, − a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek, − a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
beszállítók
B1
alkatrész, szerelvény elosztó raktárak
AER1
összeszerelő üzemek
SZÜ1
készáru elosztó raktárak
KER1
felhasználók
F1
Bi
. . .
. . .
. . .
. . .
Bn
AERj
. . .
AERm
SZÜλ
. . .
SZÜp
KERε
. . .
KERr
Fω
. . .
1. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Fu
2. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
DSC
P
P B C
C
VLC
T
T
C
C B
DSC
DSC T DSC
anyagáram
DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont
informinformációáram
T:
szállítási vállalat
VLC:
Virtuális Logisztikai Központ
C:
vevõ
P:
termelõ vállalat
B:
bank
3. ábra A virtuális vállalat modellje Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
O
O
O
SZ
O
O
SZ
O
K
O O
LV
O B
VLC
R
R
O O O
SZ
LV K
B
O
O
O
O
SZ
O O VLC
O
O
Virtuális Logisztikai centrum
O
Szétszerelt objektum
SZ
Szakértő
LV
Logisztikai vállalat
B
Alkatrész, eszköz beszállító
K
Karbantartó egység
R
Raktár Információáramlás Személy, anyag és eszközáramlás
4. ábra Szétszórt objektumok műszaki felügyeletét működtető Virtuális Logisztikai Centrum Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
5. ábra A klaszter, mint regionális logisztikai központ rendszere Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) logisztikai potenciáljainak a növelése: − szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: y közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, y alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, y ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: SB-AER SB-BKV AER-BKV viszonylatokban a Logisztikai Vállalatot igénybevéve. − piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: y közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel, y elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, y ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a a BKV - KER a BKV - NFV a KER - NFV viszonylatokban, a Logisztikai Vállalat igénybevételével. A klaszter Virtuális Logisztikai Központja: − INTRANET –tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, − igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, − felhasználja az INTERNET-et, − kapcsolódik és együttműködik a Logisztikai Központtal, − telekoperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, − kiterjedt marketing tevékenységet lát el, − megteremti a JIT elvű beszállítás logisztikai és informatikai feltételeit.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Vevő
Logisztikai vállalat
Vevő
Vevő
E-bolt raktárai
Boltok
Gyártók, forgalmazók raktára
Gyártók, forgalmazók raktára
E-bolt
E-bolt raktárai
Logisztikai vállalat
Boltok
Anyagáram Információ áram
Vevő
Vevő
Vevő
6. ábra Az E-Bolt általános modellje Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Logisztikával integrált elektronikus piacterek a) Közvetlen kapcsolaton és liciten alapuló elektronikus piacterek a1) Piramis modell: vevői piactér a2) Pillangó modell: eladói piactér
7. ábra Nagy számú:
eladó,
Nagy számú: vevő,
logisztikai szolgáltatók. Kis számú: Eladók,
vevő logisztikai
Kis számú: szolgáltatók Vevők,
licitálnak Vevők:
logisztikai szolgáltatók. eladó
logisztikai
szolgáltatók
licitálnak külön-külön döntenek, Eladók:
külön-külön döntenek,
ki
ki
az
eladó,
ki
logisztikai szolgáltató
a
a
vevő,
ki
logisztikai szolgáltató
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
a
Logisztikával integrált virtuális Business Centrum, mint közvetítő elektronikus piactér
8. ábra
Jellemzői: −
nagy számú: eladó, vevő és logisztikai szolgáltató,
−
a Virtuális B+L Centrum optimalizálja az üzleti és a kapcsolódó logisztikai folyamatokat (szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakomány képzés stb.),
−
a
Virtuális
B+L
Centrum
megvalósítja
elektronikus piacteret.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
az
Ipari parkok és logisztikai központok fejlődését különösen befolyásoló tényezők I. Termelés globalizációja: - késleltetett termelés, - beszállítói rendszer, - hálózatszerű termelés, szolgáltatás.
II. Informatika és az elektronizáció fejlődése: - több centrumos, decentrumos struktúra, - telekooperáció, - virtuális vállalatok, - E-bolt, elektronikus piactér.
III. A környezetvédelem, a hulladékhasznosítás szerepének jelentős
növekedése: - recycling parkok.
IV. A regionális együttműködés fokozódó szerepe Page 6
Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Ipari parkok és logisztikai központok új fejlődési pályái •
az innovációs parkok szerepe nő, preferenciát igényel,
•
kiemelkedő támogatást kell kapni a kis- és középvállalatoknak, hogy beszállítói potenciáljuk növelhető legyen: - inkubátor házak fejlesztése, - virtuális logisztikai vállalatok létrehozása, - klasztereket kialakítása a kis- és közepes vállalatok közös érdekeltségű fejlesztési feladataira, közösen igényelt szolgáltatásaik elvégzésére,
•
kiemelt fontosságú az informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése: - távadat-átviteli rendszerek (GPS, járműkövetés, digitális kommunikáció), - elektronikus kereskedelem (e-commerce), - INTERNET és INTRANET, elektronikus adatcsere (EDI),
• •
decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari parkok is megjelennek, az elhasznált termékek összegyűjtésére, szétszerelésére, valamint technológiai hulladékok újrafeldolgozására és ezek elosztására, vagyis komplex recycling folyamatokra ipari parkok létrehozása. Page 7
Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Ipari parkok és logisztikai központok új fejlődési pályái •
az innovációs parkok szerepe nő, preferenciát igényel,
•
kiemelkedő támogatást kell kapni a kis- és középvállalatoknak, hogy beszállítói potenciáljuk növelhető legyen: - inkubátor házak fejlesztése, - virtuális logisztikai vállalatok létrehozása, - klasztereket kialakítása a kis- és közepes vállalatok közös érdekeltségű fejlesztési feladataira, közösen igényelt szolgáltatásaik elvégzésére,
•
kiemelt fontosságú az informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése: - távadat-átviteli rendszerek (GPS, járműkövetés, digitális kommunikáció), - elektronikus kereskedelem (e-commerce), - INTERNET és INTRANET, elektronikus adatcsere (EDI),
• •
decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari parkok is megjelennek, az elhasznált termékek összegyűjtésére, szétszerelésére, valamint technológiai hulladékok újrafeldolgozására és ezek elosztására, vagyis komplex recycling folyamatokra ipari parkok létrehozása. Page 7
Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Újszerű megoldású ipari park-, logisztikai központ-struktúrák 3. : Számítógépes információs kapcsolat Kassai Logisztikai Központ decentrumai Miskolci Logisztikai MLDC1 - KLDCn : Központ decentrumai
KLDC1 - KLDCm :
Kassa
KLDC1
Bázis
KLDCm
Repülõtér
VLC
Határátkelőhely Hidasnémeti Határátkelőhely HÁ2 : Sátoraljaújhely HÁ1 :
Interport
KLDC2 KLDC3
HÁ1
HÁ2
MLDC3
MLDC2
Miskolc Bázis
VLC DIGÉP Ipari Park
2. Telephely
MLDC1
MLDCn MLDC4
Miskolc-Kassa eurórégiós logisztikai szolgáltató központ struktúrája Page 13
Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
9. ábra A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
10. ábra WEEE termék gyűjtő és újrahasznosító logisztikai rendszer felépítése
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Vevõi igények
Raktározás
Alapanyag elõállítás
Raktározás
Ellátási logisztika
Raktározás
Alapanyag feldolgozás
Ellátási logisztika
Raktározás
Építõelem, alaktrész gyártás
Ellátási logisztika
Raktározás
Késztermék gyártás
Ellátási logisztika
Logisztikai szolgáltatás
Logisztikai szolgáltatás
Logisztikai szolgáltatás
Logisztikai szolgáltatás
Gyûjtõhely
Gyûjtõhely
Raktározás
Raktározás
Ellátás
Logisztikai szolgáltatás
Újrafeldolgozás
Ellátási logisztika
Logisztikai szolgáltatás
Szervíz szolgáltatás
Ellátási logisztika
Végfelhasználó vevõ
Logisztikai szolgáltatás
Ellátási logisztika
Kiskereskedelem
Logisztikai szolgáltatás
Vevõi igények
11. ábra Ellátási lánc (supply chain) Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Ellátási logisztika
Logisztikai szolgáltatás
Nagykereskedelem
Ellátási lánc alapelve: – az
alapanyag
végfelhasználóhoz meghibásodott,
előállításától való elhasznált
a
késztermék
eljuttatásig termék
ill.
a
felújításáig,
újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható, – széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, – világméretű
logisztikai
információs
hálózat,
széleskörben használható szoftverek szükségesek, – a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: – rövidíthető az átfutási idő, – kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, – kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, – a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, – az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, – fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Kereskedelmi vállalat
Termelővállalat
Hálózati szintű információs kapcsolat
Fuvarozó vállalat
Szállítmányozó vállalat
Felhasználó vállalat
Vám
Bank
Biztosító
Hálózati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai
Vállalati szintű irányítás
Vállalati szintű információs kapcsolat
Vállalati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai
Ellátás
Rakodás, belső mozgatás irányítása
Gyártás
Alapanyagraktár irányítása
Gyártásirányítás
Elosztás
Készáruraktár irányítás
Rakodás, szállításirányítás
Logisztikai alapfolyamatok
12. ábra A logisztikai információs hálózat felépülése
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék