Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája

Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű logisztikai rendszerek? Az

utóbbi

évtizedekben

jelentősen

megváltozott

a

gazdaság

struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek, szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mozgató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: − a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, − a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely a meghatározó feladataitól csak kisebb hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a termelés melységének a csökkentése, amelyek eredményezik, hogy y kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, y a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), y fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) − a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok,

energiaszolgáltatások,

kommunális

szolgáltatók,

szervezetek),

Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

karbantartó

− a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, − a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-, szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a logisztika szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem logisztikai szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A

hálózatszerűen

működő,

logisztikával

integrált

rendszerek

sajátosságai a következők: − jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) logisztika szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern logisztika nem lehet fekete doboz, − megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok, − a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek, − a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

beszállítók

B1

alkatrész, szerelvény elosztó raktárak

AER1

összeszerelő üzemek

SZÜ1

készáru elosztó raktárak

KER1

felhasználók

F1

Bi

. . .

. . .

. . .

. . .

Bn

AERj

. . .

AERm

SZÜλ

. . .

SZÜp

KERε

. . .

KERr

Fω

. . .

1. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése


Fu

2. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

DSC

P

P B C

C

VLC

T

T

C

C B

DSC

DSC T DSC

anyagáram

DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont

informinformációáram

T:

szállítási vállalat

VLC:

Virtuális Logisztikai Központ

C:

vevõ

P:

termelõ vállalat

B:

bank

3. ábra A virtuális vállalat modellje Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

O

O

O

SZ

O

O

SZ

O

K

O O

LV

O B

VLC

R

R

O O O

SZ

LV K

B

O

O

O

O

SZ

O O VLC

O

O

Virtuális Logisztikai centrum

O

Szétszerelt objektum

SZ

Szakértő

LV

Logisztikai vállalat

B

Alkatrész, eszköz beszállító

K

Karbantartó egység

R

Raktár Információáramlás Személy, anyag és eszközáramlás

4. ábra Szétszórt objektumok műszaki felügyeletét működtető Virtuális Logisztikai Centrum Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

5. ábra A klaszter, mint regionális logisztikai központ rendszere Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) logisztikai potenciáljainak a növelése: − szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: y közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, y alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, y ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: SB-AER SB-BKV AER-BKV viszonylatokban a Logisztikai Vállalatot igénybevéve. − piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: y közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel, y elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, y ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a a BKV - KER a BKV - NFV a KER - NFV viszonylatokban, a Logisztikai Vállalat igénybevételével. A klaszter Virtuális Logisztikai Központja: − INTRANET –tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, − igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, − felhasználja az INTERNET-et, − kapcsolódik és együttműködik a Logisztikai Központtal, − telekoperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, − kiterjedt marketing tevékenységet lát el, − megteremti a JIT elvű beszállítás logisztikai és informatikai feltételeit.


Vevő


Vevő

Vevő

E-bolt raktárai

Boltok

Gyártók, forgalmazók raktára

Gyártók, forgalmazók raktára

E-bolt

E-bolt raktárai


Boltok

Anyagáram Információ áram

Vevő

Vevő

Vevő

6. ábra Az E-Bolt általános modellje Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Logisztikával integrált elektronikus piacterek a) Közvetlen kapcsolaton és liciten alapuló elektronikus piacterek a1) Piramis modell: vevői piactér a2) Pillangó modell: eladói piactér

7. ábra Nagy számú:

eladó,

Nagy számú: vevő,

logisztikai szolgáltatók. Kis számú: Eladók,

vevő logisztikai

Kis számú: szolgáltatók Vevők,

licitálnak Vevők:

logisztikai szolgáltatók. eladó

logisztikai

szolgáltatók

licitálnak külön-külön döntenek, Eladók:

külön-külön döntenek,

ki

ki

az

eladó,

ki

logisztikai szolgáltató

a

a

vevő,

ki

logisztikai szolgáltató


a

Logisztikával integrált virtuális Business Centrum, mint közvetítő elektronikus piactér

8. ábra

Jellemzői: −

nagy számú: eladó, vevő és logisztikai szolgáltató,

−

a Virtuális B+L Centrum optimalizálja az üzleti és a kapcsolódó logisztikai folyamatokat (szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakomány képzés stb.),

−

a

Virtuális

B+L

Centrum

megvalósítja

elektronikus piacteret.


az

Ipari parkok és logisztikai központok fejlődését különösen befolyásoló tényezők I. Termelés globalizációja: - késleltetett termelés, - beszállítói rendszer, - hálózatszerű termelés, szolgáltatás.

II. Informatika és az elektronizáció fejlődése: - több centrumos, decentrumos struktúra, - telekooperáció, - virtuális vállalatok, - E-bolt, elektronikus piactér.

III. A környezetvédelem, a hulladékhasznosítás szerepének jelentős

növekedése: - recycling parkok.

IV. A regionális együttműködés fokozódó szerepe Page 6

Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Ipari parkok és logisztikai központok új fejlődési pályái •

az innovációs parkok szerepe nő, preferenciát igényel,

•

kiemelkedő támogatást kell kapni a kis- és középvállalatoknak, hogy beszállítói potenciáljuk növelhető legyen: - inkubátor házak fejlesztése, - virtuális logisztikai vállalatok létrehozása, - klasztereket kialakítása a kis- és közepes vállalatok közös érdekeltségű fejlesztési feladataira, közösen igényelt szolgáltatásaik elvégzésére,

•

kiemelt fontosságú az informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése: - távadat-átviteli rendszerek (GPS, járműkövetés, digitális kommunikáció), - elektronikus kereskedelem (e-commerce), - INTERNET és INTRANET, elektronikus adatcsere (EDI),

• •

decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari parkok is megjelennek, az elhasznált termékek összegyűjtésére, szétszerelésére, valamint technológiai hulladékok újrafeldolgozására és ezek elosztására, vagyis komplex recycling folyamatokra ipari parkok létrehozása. Page 7



Ipari parkok és logisztikai központok új fejlődési pályái •

az innovációs parkok szerepe nő, preferenciát igényel,

•

kiemelkedő támogatást kell kapni a kis- és középvállalatoknak, hogy beszállítói potenciáljuk növelhető legyen: - inkubátor házak fejlesztése, - virtuális logisztikai vállalatok létrehozása, - klasztereket kialakítása a kis- és közepes vállalatok közös érdekeltségű fejlesztési feladataira, közösen igényelt szolgáltatásaik elvégzésére,

•

kiemelt fontosságú az informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése: - távadat-átviteli rendszerek (GPS, járműkövetés, digitális kommunikáció), - elektronikus kereskedelem (e-commerce), - INTERNET és INTRANET, elektronikus adatcsere (EDI),

• •

decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari parkok is megjelennek, az elhasznált termékek összegyűjtésére, szétszerelésére, valamint technológiai hulladékok újrafeldolgozására és ezek elosztására, vagyis komplex recycling folyamatokra ipari parkok létrehozása. Page 7


Újszerű megoldású ipari park-, logisztikai központ-struktúrák 3. : Számítógépes információs kapcsolat Kassai Logisztikai Központ decentrumai Miskolci Logisztikai MLDC1 - KLDCn : Központ decentrumai

KLDC1 - KLDCm :

Kassa

KLDC1

Bázis

KLDCm

Repülõtér

VLC

Határátkelőhely Hidasnémeti Határátkelőhely HÁ2 : Sátoraljaújhely HÁ1 :

Interport

KLDC2 KLDC3

HÁ1

HÁ2

MLDC3

MLDC2

Miskolc Bázis

VLC DIGÉP Ipari Park

2. Telephely

MLDC1

MLDCn MLDC4

Miskolc-Kassa eurórégiós logisztikai szolgáltató központ struktúrája Page 13



9. ábra A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere


10. ábra WEEE termék gyűjtő és újrahasznosító logisztikai rendszer felépítése


Vevõi igények

Raktározás

Alapanyag elõállítás

Raktározás

Ellátási logisztika

Raktározás

Alapanyag feldolgozás


Raktározás

Építõelem, alaktrész gyártás


Raktározás

Késztermék gyártás


Logisztikai szolgáltatás




Gyûjtõhely

Gyûjtõhely

Raktározás

Raktározás

Ellátás


Újrafeldolgozás



Szervíz szolgáltatás


Végfelhasználó vevõ



Kiskereskedelem


Vevõi igények

11. ábra Ellátási lánc (supply chain) Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék



Nagykereskedelem

Ellátási lánc alapelve: – az

alapanyag

végfelhasználóhoz meghibásodott,

előállításától való elhasznált

a

késztermék

eljuttatásig termék

ill.

a

felújításáig,

újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható, – széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, – világméretű

logisztikai

információs

hálózat,

széleskörben használható szoftverek szükségesek, – a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: – rövidíthető az átfutási idő, – kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, – kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, – a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, – az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, – fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Kereskedelmi vállalat

Termelővállalat

Hálózati szintű információs kapcsolat

Fuvarozó vállalat

Szállítmányozó vállalat

Felhasználó vállalat

Vám

Bank

Biztosító

Hálózati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai

Vállalati szintű irányítás

Vállalati szintű információs kapcsolat

Vállalati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai

Ellátás

Rakodás, belső mozgatás irányítása

Gyártás

Alapanyagraktár irányítása

Gyártásirányítás

Elosztás

Készáruraktár irányítás

Rakodás, szállításirányítás

Logisztikai alapfolyamatok

12. ábra A logisztikai információs hálózat felépülése


Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája

Recommend Documents