dr. S. Faragó Magdolna VÉGZŐS HALLGATÓK PÁLYAIDENTITÁSA ÉS
ÉRTELMISÉGI SZEREPVÁLLALÁSA lAz értelmiségivé válás folyamatának megismerésé:ce' irányuló kérdöives vi.~sgálat tÜkrében/ Ie .
ALAPADATOK
oktatáskutató Intézet . Budapest 1985:
Az OKKF'I' B/2 program 3~'i pontjához kapcsolóctóan
KészÜlt az Oktatás kutató Intézet sokszorositó üzemében Példányszám: 69
15/1986
TARTALOM
BEVEZETÉS
AJ
EI
.....................................................................................
3
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
11
1. A felsooktatási intézmények jellemzoi ..........................
11
2. A hallgatók szociológiai státusza ••••••••••••••••••••••••••••••••
13
A
MINTA ÖSSZETÉTELE
PÁLYAIDENTITÁS ÉS ÉRTELMISÉGI SZEREPELF~ GADÁS JELLEMZŐI .............................................................
16
1. Apályaválasztás sta.bilitása ••••••••••••••••••••••• ~..................
16
2. Apályaismeret és az értelmiségi szerepelvárasok ismereti fokára utaló kérdések ........................................
20
3. Apálya-és azértelmíségi feladatok eUátásához szükséges képességek várható színvonala...............
24
4. A pályaszerephez, .illetve az' értelmiségi szerephez füződő
cl
A
hallgatói viszonyulás ..........................................
29
KÉPZÉS HATÓTÉNYEZŐINEK ÉRTÉ'KELÉSE ••••••••••
33
1.'· Magatartásminták
2.' A
felsőoktatási
..............................................................
intézmény-nyújtotta
33
lehetőségek
értékelése ••••••••••••••••••••••••••••••.••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
34
3.' A képzési formák értékelése •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 4 •. A kép zés hatása a fejlettségi szintre ••••••••••••••~............
38
39
DJ
A
HALLGATÓK SZOKÁSAI, TEVÉKENYSÉGE
1. Tanulási szokások ••••••••."',••••••• "4> .... 41 • • • • • • • • •
<11 . . . . . . . . . . . . . . . ." • • "'.@Ht • • • • • • • •
2~ A
különböző szervezetekben való tevékenység
3 .. ' A
hallgatók szabadideje
4. A
hallgatók alvásideje és az ezzel való elégedett-
ség
•••••••••••••
O.$III.UI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
...........................................................................................
5. Az olvasmányok jellege
EJ
...."'.............
• • • • • • • • • • • • • • • • • • 111 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
42 42
·47 48
52
53
ÖSSZEFUGGÉSVIZSGÁLATAINK EREDMÉNYEINEK VÁZLATA
..................................................................................
55
1. A pályaidentitás és értelmiségi szerepvállalás .minoségére utaló jegyek közötti kapcsolatok 2. A
képzés hatótényezöinek értékelése
..................'............
55
.................'.............
62
3. A pályaidentitás és értelmiségi szerepvállalás fejlettsége és éi. "kemény adatok" közötti kapcsolatok ••••••••••••• KÉRDŐIV
•••••••• ~ ••••• e •••••_ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ._ . . . . . . . . . ...
II.
66 73
BEVEZETÉS
A
kutatás célja; helye vizsgálataink sorában Kuta.tásunk célja az értelmiségivé válás folyamatának vizsgála-
t~'
Ezért bevezetésül - csak utalásszerüen, mivel a szakirodalomban
tudományosan megalapozott, éoks zempo'ntú megközelítéssel találkozhatunk
X
-
az értelmiség fogalmának az értelmezési kereteit vázoljuk rö-
viden. Bár
n~m
teszünk
egyenlőségjelet
a diplomás és az értelmiségi
fogalma közé (értelmiségi életet élhet az is, akinek nincs diplomája, és fordítva is igaz: nem minden diplomás tekinthető értelmiséginek ), kiindulás ul e'lfogadjuk Huszár Tibor meghatározását: "Felfogásunk szerint az értelmiséghez sorolandók mindazok, akik hivatásszerüen végzett tevékenységük elemeként új szellemi értéket alkotnak, biztosítják a tudás . módszeres alkalmazását, részt vállalnak a kulturális értékek, a köz- és szakisrneretek közvetítésében, irányitóként vagy szakértöként részesei a döntés-előkészitő
felsőfokú
képzettséget
igénylő
és végrehajtó munkának~il
Ennek a bonyolult értelmiségi funkció-rendszernek a betöltésére való felkészités az a legújabban már célként is deklarált vonás, amely - legalábbis a kivánalom szintJén ..... közös a és szintü
felsőoktatási
oktató-nevelő
intézmények
kÜlönböző
jellegü
munkájában..
liA főiskolák és egyetemek értelmiségképző intézmények, melyek
a meghatározott szakfunkociókon túl más értelmiségfunkciók betöltésére is fel kell, hogy készítsék a hallgatóka~lr (Huszár Tibor: i.in.)
x
Legteljesebben - a mai magyar értelmiség jellemzöit történetiségében szemlélve - Huszár Tibor "Nemzetlét, nemzettudat, értelmiség" cimü könyvében található meg az elméleti alapvetés~ (Bp., Magvető, 1984.' 728
p.)
3
Kutatási koncepciónk vázlataként szükséges
előzetesen
kie-
melnünk az értelmiségi magatartásmód kialakitásához szerintünk nélkülözhetetlennek tartott, e
sz~~~asIJecifikumokon
túlmenő
'leglényege-
sebb tulajdonságokat, közös jeHegzetességeket is. Valamennyi diplomához kötött munkakör követelményeihez hozzátartozik például bizonyos
~tonómia
gyakorlása és az ezzel együttjáró
felelősség,
ennek
keretében a dönteni tudás ~', a határozottság, az önbizalom; a saját munka megszervezése, sok esetben mások munkájának az irányitásS'::z vezetése. mely a kapcsolatteremtés, a szervezés, az emberekkel való bánásmód és együttmüködés bizonyos fejlettségi szintjét igény1..4' Ugyanilyen közös jegy az értelmiségi munka intellektuális jellege, mely - a fogalom megnevezésében is benne
rejlő
"értelmesség", intellektualitás
kivánalmán túl - többek között széles latókört, nyitottságot, lényeglátást, a szakmai és a kulturális továbbfejlŐdés igényét feltételezi~ A fentiek mellett igen fontos közös vonás a társadalmi, közéleti, politikai 'problémák iránti érzékenység, határozott világnézet, a haladás eszméi mellett való elkötelezettség, a világ dolgainak megértésére és
- pL' az alkotás, a hatni tudás képessége révén - a jobbitásra való törekvés .. UA mai magyar társadalomban ~ ..
ciójának • Tibor~
A
~-'
• a
felsőoktatás
felsőfokú
a
It
terrénum~i,
az értelmiség szocializá- idézem ugyancsak Huszár
képzés tehát minden bizonnyal meghatározó szere-
pet játszik az értelmiségivé válás folyamatának alakulásában. Országo'sanreprezentativ, empirikus' vizsgálatökon alapuló, adataink azonban, ez ideig nem voltak arról, hogy milyen intézményi és intézményen ki2üli hatások milyen
~redrrién~essésgel
befolyásolják ezt, ?- folyamo.tot..
Az Oktatáskutató Iritézet felsőoktatási témacsoportjában ennek vizsgálatára 1981....töl team-:munkában képzési folyamatban
résztvevő
kérdezése útján tájékozódni A folyamatban
vállalkoztunk~·-
hallgatók
kérdőives
Az én feladatom a és interjús meg-
minderrőL:'
érvényesülő
makro- és mikrokörnyezeti, tudatos
vagy spontán hatásokat és e hatások eredményességét longitudinális "vizsgálati módszerrel, összehasonlitások alkalmazásával kiséreljük megragadhatóbbá tenn4·· Vizsgálatunkban két azonos időpontban (1982ben) felveti hallgatói minta - elsöévesek és utolsó évesek - kérdő ives adatait elemeztük, majd hasonlitjuk össze~' K.ésóbb (várhatóan 1.986-ban) az elsőéves vizsgálatban résztvevőkkel a végzésük évé4
ben a föiskolások körében már felvett, az egyetemista minta esetében ez évben
felveendő
adatbázis birtokában módunk lesz az
utolsó éves-kori állapotok későbbi
összehasonlitásár~
első-
és az
valamint a korábbi és
utolsó éves minták adatainak az összevetésére
is~··
E három vizsgálat kérdöivei tartalmukban és struktúrájukban hasonlóak voltak.. A valamint az
két minta kiválasztása (vagyis az utolsó évesek,
elsőévesek
mintájának a ki al akitá s a, akikkel a longitudiná-
lis vizsgálatot végezzük) szintén 'hasonló szempontok szerint történt: az adott évfolyam napp,ali tagozatán tanuló hallgatók közül három pályakör reprezentatív csoportj aiban, ugyanabban a 34 intézményben, oktatói felügyelet mellett 1300-1400 hallgató töltötte ki kérdöiveinket 1982ben. A feldolgozás -- kódolás után - számitógéppel történt. A három vizsgált pályakörben: az agrár, a müszaki és a pedegógusképzés területén a teljes hallgatólétszámnak mintegy háromnegyed része tanu4"' Ezeknek körét mintáink körülbelül 12-13 o/o-ban reprezentálták. A
kisebb létszámú képzési ágak figyelmen kivül hagyását két
szempont, indokolta,"· Az egyik: korábbi kutatási elözményeink, a másik: team-ünk kapacitása., teherbiró képessége. Az FPK-ban folytatott korábbi vizsgálatainkx,xx legföbb eredménye éppen az volt, hogy az eiemzett ún. "szocializációs ágensek" közül (megjegyezzük, családkutatást nem folytattunk) a képzési ág, vagyis a pálya jellege bizonyult leginkább meghatározónak. Igy mintáinkat elsosorban képzési ág, azon belÜl a képzési szint szerint kivántuk reprezentativvá kialakitani~" Azt a. három legnagyobb létszámú pályakört emeltük ki elemzésre, amelyekben más irányú forrásokból kevéssé táplálkoztak kutatások, illetve társadalmi szükséglet indokolja a további probléma-feltáró munka elvégzését,'" Ilyen' mindenekelőtt a müszaki felsöoktatás területe, a pedagógusképzés és részben az agrár-felsöoktatás is~'" (Az orvosképzés . és a közgazdaságképzés problémáit korábbi, illetve jelenleg folyó más vizsgálatok taglalják. )
x
s. dr. Faragó Magdolna: Az egyetemi, faiskolai hallgatók beilleszkedése a fels öo kt atás b a..' FPK~· Bp~~ 1979~" 239 p~"
xx
Dr. Sipos lstvánne (szerk~J: Egyetemi és főiskolai hallgatók élet-, és munkak örillm é nye i." " FPK." Bp.~ 1980~"" 459 p ..
5
A
kérdéHves vizsgálat tartalmi és elemzési szempontjai E
rnányban
vizsgála.ti terv X
első
szakaszának lezárásaként három
tanul~
foglaltuk össze eredményeinket;.' Mindhárom az 1982-ben
elvégzett kérdőives vizsgálatok eredményeiről szóL'" ,Az
első
tanulmányban leiró
utolsó éves hallgatók
kérdőives
jellegü formában ismertettük az
vizsgálati adatait, azonos kérdések
eseté;l összehasonlitva az elsőévesek adataiVal,xx keresvén a különbséget a két minta "állapotjelzői" között,' Második tanulmányunkban azokat a kérdéseket eme'uük ki és rendszereztük, amelyeket az értelmiségivé válás eredményességének jelzésére használtunk fel, és alkal-, masnak találtunk összefüggés-vizsgálatok végzésére~' Az összefüggésvizsgálatok eredményeit három szempont mentén csoportositva ismertet!ük: elsőként az "eredményjelzők" egymás közötti kapcsolatait, majd az ún. "kemény adatokkal" való viszonyát, végül részletesebben - mivel eredményeink szerint leginkább ezek hatnak az értelmiségivé válás
minőségére
- a képzési ágtól
függő
jellegzetességeket külön ta-
nuhnányban irtuk le~" Ez az intézeti kiadvány "törzs anyag ali, melyet két részben foglalunk össze~" Az első rész a teljes minta alapadatait tartalma;zza, valamint az összefüggés-vizsgálatok summázott eredményei~" Ezek között a pályakörök szerinti mottevőek~' Ez indokolja,
módosulások a leginkább szá-
hogya képzési ág szerinti sajátosságokat
kÜlön tanulmányban (n. rész) ismertessüko Az értelmiségivé 'válási 'folyamat eredményjelzöjének - mint a bevezetésbep indokoltuk -
a szakma társadalmi és emberi értékek
szolgálatába állitott müvelésétz illetve - végzős hallgatókról évén szó ennek szándékát és potenciális lehetőségeit tekintjük~" Kérdőivünkkel ennek
fő összetevőit:
a szakmai és a társadalmi-emberi helytállás
sz-ándékára é~ miilőségére utaló jegyeket vizsgáltuk meg~·
./\z értelmiségi szerep - felfogásunk szerint -
ció kutatásától elválaszthatatlan, minthogy e
kettő
a. pályaidentifiká-
feltételezi egymást.
Ennek alátámasztására ismét Huszár 'Tibor történeti áttekintéssel meg-
x
xx
S. dr. Faragó Magdolna: Végzős hallgatók pályaidentitása és értel.... miségi szerepvállalása - kérdöives vizsgálat tükrében (Ol munkaanyag: D/1358, D/1359, D/1360/1984.,) Ezeket Sipos Istvánné: "Az elsőéves hallgatók körében történt kérdőives felvétel eredményeinek ismertetéseIt cimü kéziratos tanulmányából emeltem ki~" 6
alapozott megállapitására
hivatkozom~
lomban is szakértelmiséggé vált." A nem
képzelhető
~zerepkör
ii",L\.z értelmiség a magyar társadaszakma eredményes müvelése tehát
el a társadalmi munkamegosztásból adódó értelmiségi
tudatos vá.llalása nélkül, és forditva: az értelmiségre jellemző
vonások, képességek a. szakmai felkészités során
fejlődnek,
azon ke-
resztül formálódnak, és azon keresztül is hatnak~ A
kutatás során mégis külön szempontként szerepelt a szükebb,:
szakmai szerepkör:re való felkészités és a tágabb,
~rtelmiségi
szerep-
vállalás milyenségének jellemzése.' Célunk ezzel az volt, hogy empirikus adatokkal igazoljuk vagy cáfoljuk azt a mindennapi tapasztalatban gyökeredzo me gállapitást, melyet Hus zár Tibor a galmazott meg: liA
szervező-vezetö.
következőképpen
fo-
édekfeltáró-tudatositó, világnézeti-
ideológiai és kultúraközvetitö funkcíókra való felkészítés háttérbe szorulása a felsőoktatási intézményekben a szakember foga:lmának egyoldalú értelmezéséből következe~i, A hallgatók válaszaiból következtetni kiván~unk
tel').át arra is, hogy a szakmai képzettség, felkészÜltség szint-
jének értékeléséhez viszonyitva milyen "minositést" kapott a hallgatóktól az intézmény értelmiségképző funkciója.' Tárgyalásmódunk a fenti két szempont alábbi hármas tagolódását követi, (kiegészitve a pályaválasztás stabilitására utaló adatokkal), mivel hipotézisünk szerint a sikeres helytállást az adott pályakövetelmények és a társadalom értelmiséggel szembeni elvárásainak az ismerete, az e követelményeknek
megfelelő
szaktudás és képességek meg-
léte, és egyben a pályamüvelésre, illetve az értelmiségi szerepkör vállalására való késztetettség jelezheti
előre~··
Külön vázoljuk az elemzés során a pálya- és az értelmiségi szerepvállalás sikerességének jainkat, amelyeket
lehetőség
sitettünk, vagyis mind az
előrejelzése
céljából kiemelt szempont-
szerint Valamennyi kérdéssorban érvénye-
ezekről,
mint követelményekröl való tudomás,
mind ezek becsÜlt mértéke, mind ezek kivánatossága vonatkozásában mérlegelhettünk a hallgatókkal~' Ért~lmezési szempontok
aj Intellektualitásbeli jellemzők - szakismEtretek - általános müveltség - idegennyelv-ismeret
7
helyes nyelvhasználat, jó -
önálló gondolkodás
-
ötletesség
-
alkotóképesség
kifejezőkészség
-- lényeglátás - önképzés .... tanulás igénye.
bJ
Autonómia., szuverenitás, az "érett személyiség" jellemzöi: - önálló véleményalkotás, kritikai készség -
új iránti fogékonyság, problémaérzékenység, nyitottság
.... egészséges életvitel emberi kapcsolatokban, bonyolult élethelyzetekben való helyes magatartás (etika) - önállóság, függetlenség ... önmaga megismerése, önfejlesztés igénye önbizalom, magabiztosság kiegyensúlyozottság, higgadtság, önuralom. önkiteljesités, önérvényesités, önmegvalósitás~"
ej A munkahelyi szervezetben való magatartás jellemzöi: szervezőképesség
határozottság, dönteni tudás vezetésre való alkalm asság, vezetökészség emberek irányitása -
kapcsolattartás, segités, empátia a.lkaJm azkodó-kés zség
- munkahelyi beilleszkedés
dJ
-
a beszabályozottság elfogadás~'
A
társadalmi környezethez való viszony jellem,zői: társadalmi elkötelezettség tá.rsadalmi, közéleti kérdések és tevékenységek iránti fogékonyság
-
a munka társadalmi hasznosságának tudata
- határozott világnézet -
felelősség vállalás.
8
A él
kérdöiv legfontosabb
kérdf'~,;k{jre
tehát -
amely segitségével
ha.llgatók pályö- illetve ór'l:elmisógi szcrepvá.llalásának sikerességére
kÖvE-?tkE?ztothetünk -
a
héuIgatók ez irá.nyÚ ismereteinek. önértékelés ének,
illetve az ezekhez való viszonyának a. feltárását s zolgá.ltél... K6rdé5ivUnk második nagy kérdéscsoportju a képzés hatóténye-. zé.).ine k
feltérképez és ére irányult. Ezekböl a vá.1aszokból amellett, hogy képet adnak a
képző
in....
tézmények feltételrendszeréröl és a hallgatók viszonyulásáról ezekhez, Ci:6
értelmiségképzo funkciók órvényesülésének a.
minőségére
is követ-
keztetni lehet.. Harmadik nagy kérdéskörUnk, a hallgatók tanulási és olvasási szokásainak, tevékenységének lóan -
kettős
ugycU1csak
megismerése -
ci
célt szolgált..
az előzoekhez hason-
Hatótényező
együHesként értel-
mezhetjük egyrészt ( jól tudjuk, hogy erre a.z életszakaszra a megelőzőeknél
belső
még inkább
szürojén -
jellemző
külső
a
igy tevékenységén -
hatásoknak a személyiség
keresztül történo érvényesülé-.
se), ugyanakkor a hallgatók aktivitását, a pályához és az értelmiségi magatartás hoz szükséges tevékenység tényleges müvelését és a. hallgatók szándékait,
erről
véleményét
főképp
egyben "eredménynek", a
leendo értelmiségi ma.gatartás indikátorának is felfoghatjuk. Erre
vonatkozó adatainkat -
a pálya.körök szerint is differenciálva
a Felsőoktatási Szemle két cikkében ismertettük (megjelenés alatt). Végül a negyedik kérdés .... blokk a hallgatók és az intézményeik néhány szociológiai szempontú ad?tának a megismerésére irányult, mivel a kapott jellegzetességeknek
elsősorban
az ezekkel való össze-
függését kívántuk elemezni" (Az erre vonatkozó alEtpadatokEtt 1.983-ban foglaItuk össze: Ol munkaanyag: D/660)
A
kiadvány felépítése, célja Kiadványunk az eddigi vizsgálati eredményeinknek a.z össze-
foglaló lezárása,
vagyis a hivatkozott kutatási jelentések átdolgozott
és lényegesen lerövidített változat~·· EltekintettUnk például a tetemes mennyiségü táblázat- és ábraanyag legnagyobb részének a publikálásától, a minta. szociológiai jellemzöinek pályánkénti ismertetésétöl, annak az eljárásnak
ét
módszertani leirásától, amely során bizonyos
kérdéseinkböl a matematikai-sta.tis ztikai összefüggésvizsgálatok
előké
szitési szakaszában összevont. mutatókat szerkesztettünk a pályaiden9
litá.s és az értelmiségi
~:;zerepvúllalás
nem tértünk ki azoknak
fl
"minc.1ségének" jellemzésére, s
tartalmi köröknek (szabadidő, tanulási és
olvasási szokások) a pályánkénti elemzésére, amelyek a szaksajtóban publikálásra. kerUltek vagy kerülnek
,1:
Ez az (js!:-3zefo,glalás:.; két egymással ugyan szorosan de a különb()z{) aspektur::j
követk(~ztében
egymástól
összefüggő,
elki.ilönithető
részre
o~3zlik.
A
kiadvány eme L "kötetet! az elvi megközelitésmód vázlata
után a megkár'dezetlek teljes körének
él
válaszeloszlásait ismerteti a
kérdé5iv valé~mennyi kérdéskörében, igy szükségszerüen inkább adatközlő,
mint értelmező.- A
zárófejezet igyekszik pótolni ezt a hiányt az
alapadatokból és az összefüggésvizsgálatok vázla.tosan ismertetett ered.... ményeib<)l levont köv(~tkeztetéseink formájában~ A
IL részben -
dokolják ezt -
épp az összefüggésvizsgálatok eredményei in-
az összefüggések közül mintegy Itkinagyitottuk ll a kép-
zési '-ágak szerinti módosulásokat, de ezt - terjedelmi okokból -
a kér-
döiv négy kérdésblokkja közül csak az alapkérdéskörünkben elemeztük és értelmeztük. Az értelmezés és az ehhez szükséges "kitekintés" folytán ez a rész az elozonél talán kevésbé lesz "száraz", igy módot ad a továbbgondolására, vitára serkenthet.
A
teljes kutatás e szakaszának összefoglalásával a. célunk az
volt, hogy azok a kérdések és hallgatói vála.szok t amelyek alapján a következtetéseinket megfogalmaztuk, és amelyekkel a továbbiakban is dolgozni fogunk, a. hasonló témában vagy hasonló módszerekkel kutat?k számára
hozzáférhetővé
váljanak, észrevételei1$: nyomán hiányos s ágain-
kat menetközben korrigálhassuk, eredményeink pedig más kutatások számára is összehasonlitási alapul szolgálha.ssanak~--
10
A
kiadvány első fejezetének a funkciója a kérdések és a '''si-
ma" válaszeloszlások bemutatása lesz - a kapott eredmények kutatói minősitésének
a tudatos redukálásáv~·Tesszük ezt azért, hogy a ha-
talmas adatmennyiséget szerkezetileg "kordában" tarthéiSsuk~·" A nagyléptékü ismertetéssel egyidejÜleg közöljük azokat az adatokat is, amelyek az
elsőéves
hallgatói vizsgálatból összevetésre alkalmasak, vagy-
is amelyeket mindkét
kérdőivben
kaptunk." Ezeket Sipos Istvánné: kérdőives
tént
azonos formában feltett kérdéseinkre II
Az
elsőéves"
hallgatók körében tör-
felvétel eredményeinek ismertetése" cimü kéziratos ta-
nulmányából emeltem k~· Az ismétlések elkeri..Uése céljából ezeket az adatokat a mi adataink mellé -
elsős,
tehát E= jelzéssel - zárójelbe
téve tüntetjük feL""
AJ
A MINTA ÖSSZETÉTELE
1. A
felsőoktatási
intézmények
jellemzői:
aj Kép zési ág A teljes minta 1 388 főből állt (E=l: 267 fö), mely képzési áganként a
következő
megoszlást mutatja:
267 fő (19,2 % jE=20,5 0/0) agrár jellegli, 450 fő (32,5 % jE=39,3 0/0) müszaki irányú, 671 fő (48,3 % jE=40,1 %) pedig pedag0gusképző feHsőfokú intézményekben fejezte be tanulmányait." Ez a megoszlás + -
5 %-os
eltérésselleképezi az országos arányoka~ Az
elsős
pedagógusképző
mintában tehát némileg nivellálódott a müszaki és a alminták aránya közötti kÜlönbség, vagyis a longitu-
dinális vizsgálati mintát helyes irányban korrigáltuk~"
11
Ezen a három pályán a végzősöknek 74 %-a tanult az adott évben.. Ennek a populációnak 12,5 o/o-ától kaptunk vissza kitöltött kérdőiveket..
bJ
Képzési szint Az összmintában az egyetemisták aránya.: 37,70/0 (E=36, 7 0/0),
tehát jóval kisebb, mint a
főiskolásoké: 62,3 % (E=63,2 %). Ebből a -
3 éves főiskolások: 46,2 %, (E=46
-
~.
0/0), mig a 4 éves képzési idejU
főiskolásoké: 16,1 % (E=17 %).
Mindkét mintában az országos arányoknál nagyobb a
főiskolá
sok képviselete, igy kisebb az egyetemistáké. (A végzősök esetében pÉldául az egyetemisták tényleges aránya e három képzési ágban 47 %-os volt..·) Eszerint 10 o/o-osan felÜlreprezentált a főiskolások csoportja, mely
mindenekelőtt
számának a
megemléséből ered~:-
a
tanárképző
és
tanitóképző főiskolák
lét-
ej A felsőoktatási intézmények telephelyének nagysága Fővárosi felsooktatási intézményben a minta 25,8 o/~a (E=22,6
%), vidéki gató
felsőoktatási intézményeinkben 74,2 %-nyi (E=?7,3 %) hall-
tanul~··
vidékiek megoszlása a
A
felsőoktatási
intézmények telephelye
szerint: az öt nagyváros (Szeged, Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr) valamelyikében a teljes minta 32,2 o/o-a(E=23,7 %) tanult; egyéb megyeszékhelyen: 14,6 fejezte be
felsőfokú
% (E=23,3 %); kisvárosban: 27,4 % (E=29,3 %) tanulmányait.
Az elsos mintában valamivel kisebb az aránya a nagyvárosi felsőoktatási
intézményben tanu!óknak, a kisebb településeken tanu!ók
javára.-
dl
A
felsőoktatási intézmény telephelyének távolsága
Az eredeti állandó lakóhelyhez képest a
felsőoktatási
intéz-
ménybe kerÜlés sem lefelé, sem felfelé mozgó terÜleti mobilitást nem jelentett 48,4 o/o-ban (E=61,9 %)~. Felfelé mozgás (azaz kis településről közepesbe, közepesboi nagy centrumba) 45,8 %-ban (E=27,5
%)
volt észlelhető, mig lefelé mozgás 4,1 o/o-ban (E=8,3 O/O)~-A.z induló évfolyam e szempontból jóval kevésbé mObll, de ugyanakkor magasabb azoknak az aránya, akik lefelé., tehát centrumból kisvárosba irányultak~
12
el
A
középiskola telephelyének nügysága
. Budapesten járt középiskolába a minta 21,6 O/O-a; megyei jogu
0/0;
városban: 17,7
%.
ben: 42,7 81
cia,
megyeszékhelyen: 15,9
%;
kisvárosban vagy község-
Helyben tanult tovább a Budapes'ten érettségizettek közül
a megyei városokból 46
rosiak közül 12
%.
0/0,
megyeszékhelyekről
16
%,
a kisvá-
Természetes jelenség ugyan, hogy minél kisebb he-
lyen érettségizik valaki, annál nagyobb valószÍnüséggel kényszerül telepÜlésváltásra,
m~gis
számottevő
a tény: a kulturális és szinvonalbeli
hátrányakisvárosokban és falvakban érettségizettek esetében
tetéző
dik a környezetváltozás idegenségéböl fakadó nehézségekkel.--
fl
középiskola távolsága a felsőoktatási intézmény székhelyéhez
A
viszonyítva középiskola 71,0 %-ban (E=73,3
A
felsőoktatási
közelében. A
0/0)
volt ugyanott, illetve a
intézmény közelében: 29,3 o/o-ban ugyanott; 41.7 o/o-ban a "közel" fogalma: azonos vagy szomszédos körzet a pós-
tai irányítás 9 területi egysége alapján.' Középiskolájától messze, (tehát több megyehatár, vagyis legalább két körzethatár átlépésével) a hallgatók 26,7 o/o-a keresett vagy talált felsőoktatási intézmén~' Az
elsős
minta mobilitása e szempontból hasonló: szintén mint-
egy negyedrészük kerÜlt a középiskolájától lényeges mértékben meszsze 2. A
fekvő felsőoktatási intézménybe~-
hallgatók szociológiai státus za
a/ A
hallgatók megoszlása nemek szerint Mihtánkban 700 férfi, 50,4
%
(E=55,9
0/0)
és 688 nő: 49,6
%
(E=43,B 0/0) szerepelt. Ez az összességében megközelitően fele-fele arány azonban képzési áganként - a tényleges arányokat követve különböző
eltolódásokat mutat. Az agrár- és müszaki jellegü
felsőok
tatási intézményekben a férfiak aránya nagyjából 80 % (79,8 illetve 80,4) a nők 20 %-ával
(20,20/0, 19,6 0/0) szemben. A
pedagógusképző
intézményekben ez az arány visszájára fordul: 81,4 % a
nő
hallgatók
részaránya a 18,6 %-os férfi kisebbség mellet~ Az elsős mintában némileg magasabb a férfiak aránya, de képzési áganként szÍntéh a fenti tendenciákat mutatja.,"-
13
bJ
Családi állapot VégzöshaUgatóinknak nagyjából háromnegxed része 78,7 % ·
(E=94,3 %) nem házas~' Első
éven - természetszerüen - jóval kisebb a házasságban
élő hallgatók száma:.-" Az utolsó
ra
0/0-
évre számuk a 6 %-hoz képest 21
nőtt.
ej SzÜletési év Életkor szerint a vé~zös hallgatók igen nag.y többsé~e (90,3 %) korosztályán belüli, azaz 1957-61-ben szÜletett. (Az egyetemi és főis kolai képzés idejének
kÜlönbözősége
miatt a
végzős
korosztálynak az
azonnal felvett hányada is 2 év kor-kÜlönbséget mutat.' Ehhez számitottunk 1-2 év várakozási idŐt.) Korosztá.lyánál 3-4 évvel idősebb
%,
(1954-56-ban született) 6,7 1,4
5-10 évvel, vagyis lényegesen idősebb
%. Az
első
éves mintában egyértelmüen lehetett 'életkori kÜlönbsé-
%
get tenn~'- Korosztályánál 2-5 évvel, 11',1 o/o-uk idősebb, közÜlük 1
a
lényegesen idősebbek arány~"
dl
migráció
A
A
lakóhelyváltozások gyakorisága' szerint a
következő
a meg-
oszlás: Eddigi élete során kevés (maximum 3 ) telepÜlésen lakott a hallgatók 89,6
%-a, mig 8,7 o/o-uk ennél többször változtatott
lakóhelye~""
ej Az apa iskolai végzettsége A
hallgatók 31,3 %-ának (E=31,3 %) volt édesapja főiskolai,
illetve egyetemi végzettség~"' (10,1 % főiskolai, 21,2 % egyetemi), )
Szakmunkás képesités ü
24,4 % (E=21~5
%).U
Ezen belÜl 18,2 %"';uk .
(E=9,5 %) ezt az általános iskola után szerezte meg, 8,2 o/o-uk (E=12,O %) viszont érettségi után."" Éretts'égi bizonyitvánnyal (szakm'-:tnkás bizonyitvány nélkÜl) 12,8 o/o-uk (E=9',3 %) rendelkp.zik~' Igy tehát az érettségizettek összesen: 21,0
%
(E=='21,3 O/O)~' A
8 általánost végzettek összesen: 36,6 % (E=38,O O/O)~" (Ez szakmunkásképesitéssel egybekötve 18,2 %~) Ugyanakkor a hallgatók 8,2 ának az apja (E=5,9
0/0-
%) a 8 általánosnál is kevesebb végzettséggel
rendelkezik~"
14
fj Az anya iskolai végzettsége Felsőfokú végzettségü az anyák 15,9 %-a (E=15,6 %) volt."
Ezen belül főiskolai végzettségü 10,5
%,
egyetemi végzettségq 5,4
0/0.
Szakmunkás ~égzettségü anyja a minta 14,4 o/o-ának (E=10,8 %) vol~
%
%) érettségi után szerezte meg a szakmunkás-képesitést, ~ig 8,5 % {E=10,8 0/0) az általános iskola után. Gimnáziumi érettségije az anyák 22,1 o/o-ának (Em 21. O %) vol" Tehát az érettségizettek aránya a szakmunkásokkal együtt összesen,: 28,0 0/0 (E=32,3 %). 8 általános, esetleg plusz megkezdett ,középiskola 35,8 %-nál (E=44,3 0/0) található, mig 10,4 o/o-uk (E=6,3 ejo) a 8 általánosnál Ezek közül 5,9
(E=11,1
kevesebb osztályt végze~' elsős
A.z
mintában - bár az, apák iskolai végzettsége azonos ...
az anyák némileg több iskolát kás-képesités több, magasabb
végeztek~" sz~ntre
Elsösorban :. a szakmun-
épÜlöen is. Többen is érettsé-
giztek, igy kevesebb a 8 általánost el nem végzettek
szám~' A
felső
fokú' végzetts'égüek aránya azonban azonos~' Az apa és az anya iskolai végzettsége közötti kapcsolatot is
megvizsgáltuk, abból a célból, hogy
megtudjuk~
a hallgatók
felsőfokú
továbbtanulásukhoz milyen arányban kaptak mintát a .szülöktöL" 34,8
0/0-
nyi hallgató volt olyan, akinek egyik vagy mindkét szülöje diplomás~" Csak az apa: 18,9 o/o-ban, csak az anya 3~5 o/o-ban; mindkét szÜlö 12,4 o/o-ban volt felsőfokú végzettségLi.
gj 'Társadalmi eredet az apa foglalkozása alapján A
(E=38,1
válaszok szerint a hallgatók 41,8 o/o-a munkásszármazású
0/0), a közvetlen termelésirányitókkal együtt: 47,8 %
O/O)~. Ez az arány a
(E=46,6
következőképpen oszlik meg: termelésirányitó 6,0
0/0 (E=8,3 %), szakmunkás 18,4 % (~=19t8 %), betanított munkás: 16,3 0/0 (E=11.4 ejo), segédmunkás: 7,10/0 (E=6,9 0/0)." Diplomás értelmiségi, illetve felsö
vezető
apai foglalk9zású csa-
ládból a hallgatók 33,3 %-a (E=31 0/0) származik. Nem fizikai alkalmazott: 10,2 % (E=9,6 0/.0), kisiparos illetve fegyveres testÜlet tagja: 4,7 % (E=4, 7 %)~ Az
elsős
minta a társadalmi eredet szempontjából sem mutat
lényeges kÜlönbséget: csak némileg kevesebb a kvalifikálatlan fizikai dolgozó apák száma. Mintáink társadalnl.'i eredet szerint egyben a felsooktatási statisztikák adataival is megegyeznek, tehát reprezentativak 'országosan is~ 15
hl
Az apa foglalkozásának jellege (függetlenLU a kvalifikáció szintjétől)
% ipari-müszaki jellegü munkát végeztek, a szolgáltatásb arl: 14,1 %. közgazdasági-ügyintézői tevékenységgel: 12,7 %; a mezögazdasággal 10,7 % foglalkozik; pedagógus 7,1 %, humán jellegli, egyéb terÜleten: 2,6 %. egészségUgyi vonalon: az apák 2.3 o/o-'a dolgozott. (12,8 % foglalkozásának jellegét e. szempontból nem tudtuk Legtöbben 38,4
besorolni~)
il
A
hallgatók jelenlegi lakhelye A minta nagyobbik .fele a
lévő kollégiumban lakott: 52,3
felsőoktatási
intézmény telephelyén
%)~ 19,1 o/o-uk (E==i7,9
% (E=59,5
%)
ugyancsak az intézmény székhelyén, de szüleinél, mig 12,8 % (E=11.2
0/0) albérletben, 5,1 % (E=~t60/0 ) önálló l~kásban, 3,3 % egyéb helyen lakott. Csak 6,6 o/o-uk volt (E,=7,4 0/0) olyan,· aki nem a fels60ktatási intézmény székheJyén lakot4 tehát bejáró vol'··· Az
elsősök
között valamivel több a kollégista, a
végzősök
kö-
zött viszont az önálló lakásban lakó hallgató volt a több~··
BJ
PÁLYAlDEN~I~ÁS ÉS ÉRTELMISÉGI SZEREPELFOGADÁS JELLEMZŐ1
1.· A
pályaválasztás stabilitása
aj A
középiskola tipusa és tagozatának azonossága a jelenlegi irá~
nyulással A felvételt nyert hallgatók többsége, 69,7 %-a (E=63,3 %) gimnáziumi érettségivel rendelkezik, igy a szakközépiskolai végzettségüek aránya csak 27,3 o/o-os (E=31,9 0/0) vol~·· Az
elsőévesek
között a
végzős
mintáéhoz képest némileg ma-
gasabb a szakközépiskolát végzettek aránya., s
alacsonyabb az álta-
lános gimnáziumi végzettséggel rendelkezőké~-· Mintáik azonban az orszá.gos adatokkal
megegyeznek~··
A s zakközépiskolát végzettek k.öz.ül
előző
tanulmányaikkal azo-
nos szakirányban- tanult tovább a hallgatók 18,9· %-a; mig kifejezetten eltérő
szakirányt 7,4 o/o-uk
választo~· Az
azonos irányból
jövők
ará-
nya az eltérökhöz képest két és félszeres~··
A gimnáziumból jöttek közÜl általános tantervü gimnáziumban végzett a hallgatók 27,9 o/o-a (E=23,2 0/0); szakositott tantervü gimnáziumba pedig 41,8 o/o-uk (E=40,1 %) járt. 16
~\ választ adó hallgatók 20,9 o/o-a (E=26,1 kO~3itOtt
%) járt olyan sza-
tantervU gimnáziumba, ahol a szakosítás iránya megegyezett,
illetve hasonlított a jelenlegi tanulmányok jellegéhez, és 16,9. o/o-nyi (E= 14, O 0/0) azoknak a száma, akik eltérő terÜleten folytatták tanulmányaikat gimnáziumi szakirányukhoz képest.' Itt csak l,3-szer több az 'azonos irányból jövők számaránya az eltére tagozaton végzettekénél~' Az első éves min~ában ez aszorzószám: l,B" -
-
A ki:5zépiskola s
zakirány~ val
összevetve a fels őfokú tanintézet
szakirányát megállapithatjuk tehát, hogy a teljes mintában: 39,B (E=51,7
%)
kifejezetten azonos. mig 24,3
%
%
(E=20,3 %) a középisko-
lák választásától eltérő szakirányban képezi magát tovább" Az azonos irány túlsúlyát elsosorban a szakközépiskolai végzettségüek 2,5-szeresen több azonos irányú jelentkezése okozta, melyhez képest a tagozatos gimnázium szakirányának folytatása 1,3-szeres volt.' Kifejezett a kÜlönbség a két minta között e szempontból! A fiatalabb korosztály nagyobb hányada rendelkezik szakirányú s éggel, s
előképzett
közÜlük jóval magasabb mind a szakközépiskola mind a ,ta-
gozatos gimnázium irányának
megfe~elő
szakválas ztás.
bj A többs zöri felvételre jelentkezések aránya és azonossága a jelenlegi pályával Mintánkban a hallgatók 57,4 o/o-a (E=57,4 %) azonnal megkezdhette tanulmányait, tehát az érettségi évére tényleges felvételt nyer" Elöfelvételben 16
%
(E==17,l
%)
részes Ült."
A teljes minta 16,6 o/o-át (E=15,6 %) első (esetleg többszöri) jelentkezésére elutasitották, mig 5,4 o/o-uk (E==6,4 %) nem jelentkezett azonn~",
Lényeges kÜlönbség nincs 'a két minta között sem a tanulmányaikat azonnal lentkezők
A
megkezdők
száma szerint, és ugyanigy a k,ésöbb je-
aránya, illetve a felvételi vizsga elbirálása szerint felsőoktatási
sem~'
intézményben tanulmánya,ikat az érettségi után
egy vagy több évvel megkezdök aránya (az elöfelvettek nélkÜl) tehát 18,5 o/o-os (Ee 17, 9
%) v olt~"í
Ezek közÜl ugyanarra (8,8 %) vagy hasonló (7,6 %) szakra jelentkezett ismételten is 16,4 % (E=14,7 %); mig 2,2 o/o-uk (E=3,2 %) az ismételt jelentkezésejij alkalmával szakirányt változtato~-'
17
Az olsös minb:\
i~C,;jn{,t.cltC'n
ninc;,'-:; k i.Uc)nbs (i>,~1), dc.' lú,) z <5ttLil<
t"
7,D:J, L'Z
<'lZ
bila,n UfJ,yoJlod fl.
cj Az
t_lrÚlly,_HÜ~,~
ót'(~its6,g.i
ismurf,~h':~t
Ut(U"l
hDHgatóina,k arányá,bélll
zakirúnyt vúltoztatók aránya a sto:mint
utQls6 óvesek köróbt:;>n.
ClZ
f}/t,:,(")sók C'sC'tc~ben
CI>'
j(~ le rükc :",t~~i
:-.~.
niJ.p,yobb~
bH pályairúlTYlüókhoz kópü::-,;t
ut
fc~lv(,tc'lizC;
nz
(! 1('}:;·T,61c'
j
l,
munk6t vúU<:Jiók
c~;uk
mús hová :,c;zéimD1
1,5-szörös
tör(~k v{';::> hez
ó;':'
él
St;:l~
k6pE~S
t..
közöttük a pálya-
elé5segit() mUl1kó.t v6gzbk <J.r{tnya
,~A hn,llgt:dók 2:1,7
(Xl-il
dolguzott
DZ
Ó:nétb.:.:;ógi után. (Katona
volt, illetve máSt'IOl iDnult :1,7 'il-uk; azonnal megkezdte té:lnulrnányait, illetve riem ideJ., mit csinált, ÖS,SZE'!:7.',cn:, 69,6 lyával kapcsolatos
tE-~rületen
91.).,.) Közülük a.z adotf pá-
dolgozott J2,30/0, má;:5 terÜleten 9,1, %-uk
végzettmunkátoll A
munkát vállalók nagyobbik hányada tehát a leendő pályája
fllegismerését segitC5 munkahelyet választott.
dl
Aki nem jelentkezett a.zonnal, mivel indokolta ezt a döntését Mivel a vizsgált hallgatóknak csak igen kicsi hányada -
"
O/O-a
adtö be jelentkezését
később,
s
5,4
közülük is kevesen indokolták
meg ezt a döntést, csupán 6 esetben kaptunk a. pctlyavála.sztás bizonyialanságából eredő okra mutató választ. (A pénzkeresés, mint indo,k is csak egy esetben fordult
elő;
többségük egyszerüen dolgoz-
ni aka.rt, mint irta.) Kifeje zetten apályaválas ztási döntés bizonytalanvezethető
ságára tehát nem Az
elsős
vissza a
későbbi
jelentkezés.
mintában apályaválasztás motivumait részletesen
feltártuk.' Itt 6,8 %-nyi hallgató adott bizonyialeXl pályavála.sztására utaló válas z~
el
Apjuk foglalkozási irányát milyen arányban követték a hallgatók A
dolgozott eltérő
a
mintában
á.
szereplő
hallgatók szülei közül az apák 60
0/0-0.
három vizsgált szakterÜleten öss zesen~' Pályánként igen
az arányuk: az agrár és a pedagóguspályákon
~o-~o
% körül,
müszaki - ipari terÜleten az apák 38,4 %-a dolgozott. lVIindenek-
előtt
az agrárpályákon volt többszörösen felÜlreprezentált az agrár
tevékenységet folytató apák száma, ezt a pedagógus foglalkozás áthagyományozódása követi~" A
müszaki pályákon tanulók körében vi-
szont már 'hem sokkal több a természetes arányoknál a müszaki foglalkozású apák száma." Eszerint az. agrárpályákon tapasztalható leginkább az apai foglalkozás követése.
18
fj
.Az intézmény-, illetve
a
pályavála.sztással vak;. elégedetts("
Ho jelenlegi tapasztalatai birtokában kellene pé.lyát választunia, mit tenne -
kérdésre 68,3 %-nyi hallgató v{Ja.szolta, hogy ugyanarra
a pályára képzo intézménybe jelentkezne~' KözUlük egyben ugyanabba az intézménybe is kérné felvételét 49 mányi szintet választana 13,2
0/0.'
ményt 6,1
a pályán belül másik tanul-
és ugyanazon szinten más intéz....
Nem erre a pályára menne, de az oktatás felső fokára
jelentkezne 19.1 A
0/0,
0/0,
0/0,
s
nem tanulna felsofokon 3,4
%.
pályaválasztással való elégedetlenség okát
anyagi okot, 1,2
%
illetően
4,7
0/0
családi vagy egészségügyi kényszert jelöl~- Rossz
pályaválasztási döntésére 19,5
%
hivatkozik, 6,5 % viszont a képzés
hibájából változtatna eredeti döntésén~Ez a kérdés felszinre hozta a viszonylag nagyszámú megalapozatlan pályaválasztási döntést,;:
gJ
Pályakörváltoztatás a képzés során A
cióra: 4,
képzés ideje alatt a hallgatók 8,6 o/o-a tett kisérletet korrek-
°%
A
eredményesen, 3,3
% eredménytelenüL"
korrekció irányát tekintve ugyanabban az intézményben ma-
radt úgy, hogy szakot változtatott 3,4
0/0,
illetve még egy szakot fel-
vett: 0,4 %. Más intézménybe, de ugyanarra a szakra ment 0,6
%,
szakot is, intézményt is változtatott - de pályán belÜl maradt: 1,2 Más pályára, más szakra ment 0,2
0/0<0
0/0..-
Pályamódositás a képzés során
gyakorlatilag tehát nincs .. Az
elsős
mintában
a korrekció szándékát tudtuk csak felmérni.
A jelenlegi választását megfelelonek 61,4 %-uk tartja, 19,7 döntötte el, kiván-e változtatni; 9,5 lehetőséget;
erre
hl
6,9
%
%
még nem
% szeretne változtatni, de nem lát
kiván menetközben korrigálni.
Pályakorrekciós szándék a végzés után Arra a fontos kérdésre, hogy a "végzést követoen a képzettsé-
gével azonos· szakterÜleten kiván-e dolgozni", a hallgatóknak 66,3 o/o-a felelt biztos igennel; 23,2 o/o-uk a lehetoségektöl teszi ezt függové. A hallgatók 5,3 o/o-a viszont határozottan más munkakörbe kiván kerÜlni, mint amit tanuL" E zek a pályáról elvágyók a
következokkel okolják meg szán-
dékukat: a rossz pályaválasztás miatt 3,5 ~,1
%;
%;
családi, egészségi okból
nem tud elhelyezkedni saját szakterÜletén 0,6
%;
s
hányad (0,6 %) anyagi okból kiván más munkakört találni~' 19
ugyanennyi
il
/f'ervc
Íovóbbk
1.-«)vc'lÓíé:'l)
2r)~9 ,.. ·l.{)
zcUs
"l re:, r;:: ~:; Z 1C"
c/c,
z.{·,~"t Idvún
l
magasabb szintLi
:16,9 ('/;; 4 ~) egy6b;
.I'\zidé5szerint bizonytalaJl volt 16,B
aj Leerldé) pályájának 1 foglalkozósának isrYlE:rete milyen mértékben diffcren.ciá.lt? Azt kórhlk, 1~~~_~~~.~;~!.-..!:.!_1?m~:h. illetve ezen belül <';lZl?!:<;éJlL!il_~-llkozásLoka~~tij!ilSL betöltésére az egyetemI főisko lö ._elv6gzés~~.ltá..n._ számithat!
egyrészt a hallgató
Erre a. kérdésre a
pályai~;me.retétöl,
válaszok sokrétüsége
ugyanakkor másrészt a. is
gek tényleges körének sze1f:ss
lehetősé-
ezért elsosorban a
vá-
laszok konkrétságából k0vetkE-:?ztettünk a pályaismeret mértékére", Az alterna.fivák számát csak ezen. belül különböztettük meg .. Konkrét foglalkozás-megjelölést
% (E=1.9,2 %)
adott, ezen belül 23,4 foglalkozást jelölt meg (E=42,5 %)
kaptunk~
ét
ö.
egy~ 37,7 %
(E=29,8
0/0)
több
pályán belü4 Általános váJasz-t 24,4: %-tól
a pályához lazán ka.pcsolódó válas z pedig 4,4
%-ban (E=?~5 %) fordult eloó Nem válaszolt 6,6
.6-.._~~~!.
0/0)
hallgatók 61.,:l %-a (E=49
%
(E=13 1 5 %) ...
minta. között igen lényeges a különbség", p, végzősök
jóval. konkrétabban és differencJ.áHabban ir'tak leendő fogJ.aIkozásukról~· ~ e!;sös
mintában több volt a nem válaszoló isO)
bj /-\z értelmiségi szerep ismerete .A kérdés többrétii volt,
~z.~kséges-e
és szabad m(-?gfogalmazást
igényelt~
ahhoz, hogy v~laki érteÚYlis.égiy~ várjon? Kit nevezne ér·-
telmiséginek? Miben látj~az értelrr!.}:~égj.~J>;: felad~:Üát?ii Elsőként
laszolt: 30~2 jellemezhető:
0/0,
a
válaszolási kedvet és
sztereotip~
minőséget
kódoltuk~
nem
vá~~
semmitmOYlctó; tartalmatlan "szövegelésll~-sel
25,:1 %·-nyi válasz; értelrnf~s mondanivalót erre a " ne héz ll
kérdésre 44~ 7 o/o-ban kaptunk . . "
20
~;
Szük szemlélet, vagyis, hogy
rJiploma teszi értelmiségivé az
embert, csak 6,0 o/o-ukat jellemzi. A tubbség (41~6 hogy
él
diploma szükséges, de nem
elegendő
0/0) úgy vélekedik,
az érh31rniségivé válás,-,
hoz .. Nem a diploma dönti ei ezt 23,9 o/o-uk szerint. Az értelmiségiek feladatáról csak 42, o/O'""·nyi hallgató szólt,. ,
Egyfelől
I
az értelmiségi funkciók megnevezésének gyakoriságát
vizsgáltuk három dimenzióban, niásfelolszemléletük komplexitását. Leg':
többen (9,5
lE~t
%) a kultúra egyéni "hordQzását" vélték a,z értelmiségi
lényegének. (A kultúré;\ fogalmát széles értelemben fogtuk fel: a tudás, a civilizáció, az emberi-társadalmi értékek és eredmények összességének.) Ez a választipus arra céloz, hogy az értelmiségi feladata a kultúra egyéni megorzése, beépitése, "használata". A m6.sik választipus (7,1
0/0) a kultúra "továbbfejlesztését" tartja a leglényegesebb vonásnak.
Az értelmiségi alkot, hat, munkálkodik, fejleszt, a fejlodést s,zolgálj~' Ennél is kevesebben (5,9 0/0) a kultúrátadó, vagy terjeszto funkciót emelik csak ki. Vagyis e három csoport
(3 % egyéb válasz mellett)
egy-egy szempontból közelítette csak meg a témát.' Egy szempontú, de komplex tartalmat involváló az a válaszcsoport is (7,6 %), akik körében "az értelmiségiek feladata a társadalmi
fejlődés
felelősségteljes
szolgálata" - tipusú megfogalmazást találtunk~ KivÜlük újabb ~,1: %-nyi azoknak az aránya, akik mindhárom szempontot érintették válaszaikban. Az értelmiségi lét lényegét - summásan, vagy részletezöen kifejto válaszolói csoport együttes létszámaránya tehát: 16,7 %. E
komp-
lex szemlélethez képest a "részigazságokat" látók száma 25,5 %; a nem válaszolóké 57,8
%.
ej liA társadalom milyen követelményeket támaszt a pályáján müködo szakemberrel szemben" kérdésre adott szabad válaszokban a szakmai és az értelmiségi szerepelvárások ismeretének tÜ,krözodése Minden másnál gyakrabban (45,1
%) a válaszadók
elsősorban
, 1. a megfelelo szakismereteket emlitik~·' Ennél s.okkal kevesebben (11-6 o/o-ban) sorrendben a következőket: 2. közéleti beállitottság, politikai elkötelezettség; 3~" értelmiségi funkciók ellátása; 4~ tájékozottság a szakirodalomban; 5. általános müveltség; 6. megfelelo társadalomszemlélet és világnézeti határozottság; 7. gyakorlati feladatok megoldásának képessége.
21
Végül (4-1 o/o-ban) emlitik csak 8. a sikeres munkahelyi beilleszkedés; 9. az intellektuális teljesitmények; és :l O.' a fizikai állóképesség kivánalmát. A
hallgatók szerint a
felsőfokú
képzettségLiektől
tehát
elsősor
ban szakismereteket kiván a társadalom, az értelmiségi funkciók betöltésére való alkalmasságot kevésbé. Skálán mértük, hogy milyen mértékben kö'zvetitette szerint a
képző
a hallgatók
intézmény ezeket a társadalmi elvárásokat -
ebből
is
az elvárások ismeretére kivántunk következtetni. A
fenti két funkciót, vagyis a szakképzés és az értelmiséggé
válás igényét egyrnással megegyezöen közepes mértékben tette ismertté az
egyetem-főiskola,
bár ez utóbbit tekintve nagyobbak az intézmé-
nyenkénti eltérések. Ezen belül azonban az intellektussa! szembeni igényeket - az értelmiség fogalmának "sine qua non"-ját -
és a jó
munkahelyi beilleszkedés szükségességét e közepes mértéknél gyengébb szinten közvetitették a képző intézmények~"
dl
pályán szLikséges tulajdonságok mérlegelése
A A
11Milyen mértékben lesz szLiksége a választott pályán az
alábbi tulajdonságokra?" kérdésben :l9 tulajdonságot mérlegeltek a hallgatók egy' :l-5-ig terjedő skálán, nem). A
(5=teljes mértékben, :l=egyáltalán
súlyozott átlagértékek a.zt mutatják, hogy a felsorolt tulajdon-
ságok ,mindegyikét fontosnak tartják bizonyos mértékben a (4,55 és 3,85 közötti átlagértékü mind a 19 megkérdezett
hallgatók,
~lajdonság),
vagyis komplex - és nem kizárólagos - szemléletmód jellemzi öket.' A
leginkább szükségesnek tartott tulajdonságok átla.gai a 4,55
és 4,35 közötti értékek között helyezkedtek el, tehát az Iligen nagy mértékben" a "nagy mértékben" szükséges véleményeket tükrözik.' Ezek sorrendben a
következők:
1. határozottság, dönteni tudás (E=1) 2. felelősségvállalás (E=2) 3~ lényeglátás (E=4) 4~:' gyakorlati érzék (E=4: pontosság, egzaktság) 5. kiegyensúlyozottság, higgadtság, önuralom 6. önbizalom, magabiztosság
7. önálló gondolkodás 8. kitartás
22
24
Egymáshoz szintén közeli ip,y folytatódott
Ll
kö~
sor:
90\> 10.• .10 klfejC'zGkúszség l l .. kapcsolatterE1mh~si kéE,:,zség
12 .• nlkülmazkod6 képess :LJ .• po.ntossú.g~
:1<),.
(~gzDJd:sóg
!;,:;zc;l~vezé5képe::=;ség
l'cj", rugalmassúg j.\. legkevésbé !::-~züksógesnek. b-Jrtott tulajdonságok
5 közötti á.UagértékE~kkE::l)
[iZ
(4,15$,·töl
é:.:tláblJiak:
6 .. vezetésre val6 i.:ukalmas!:-;éi.g (E=16) :-. l el<:'c; I .",L .t~t:, t. I\ -[7',.:;::::: 17) 7 ('.-ro
1 ~,'.,
p
'-'.?
18 41 alkotóképesség (E=18) 19~ empátia (E=1.9)
E rangso}' azt tiikl:'(jzi, hogya. hallgatók elsosorban az autonóm személyiség dimenziójában gondolkodnak .. Bizonyos mértékben az intellektualitást is fonto:3 pályakövetelménynek tartják (a lényeglátást igen, bár az' alkotást ugyanakkor nem!). Az értelmiségi furtkciók ellá.... lásához szdkE.1éges vezetési és szervezéH alkalmasság kivánalmát azonbaI1 a fentit'khez viszonyitva kevéssE-? érzékelik. A.z
elsős
minta rangsorának az eleje csaknem, az utolsó tag-
jai pedig teljes mértékben megegyeznek a lévő
pán a 4 . . rarighelyen nak az elsöévesek
EJ
végzősök r.angsoráVal~ Csu-
gyakorlati érzék helyett érzékelték fontosabb-
pontosság-egzaktsá.g szükségességét.'
ej Kiegészitetie--e a pé.1yán szükséges tulajdonságok listáját új szempontokkal? A
nem
megkérdezetteknek 25 %-a sorolt fel a fenti megadott listán
szereplő
pályaspecifikus tulajdonságokat, átlagosan 2,27 db vá-
laszszámmal.. Ezek a megnyilvánulások utalhatnak a pályaismeret tudatosságára, de jelzései lehetnek általában is az aktiv, gondolkodó beállitódásnak ..
fl
Jelentős példaként, magatartásminlaként jelölik-e a
pályán dolgo-
zó szakember személyét A
magatartásmintául szolgáló csoportok és személyek körét úgy
áÍUtottuk össze, hogya válaszok sorrendjéből a képző intézményen belLili vonatkoztatási csoportok hatékonyságát tudjuk megbecsÜlni (erről késŐbb) ... Másrészt azonban azt is feltételeztük,
hogy növeli a pá-
lyaismeretet a gyakorlat felé orientálódás .. Átlagosan a közepesnél kis-
sé nagyobb mértékÜi:1ek (1,73-as átla.ggal, Tnelyben l=a "teljes mértékben"; 3=az "egyáltalán nem" választ jelzi) jelölték a hallgatók a pályán dolgozó szakemberek magatartást orientáló szerepéf-' Ez a hatás a
töb~'
bi tényezőhöz viszonyitva közepesnek (6~" a rangsorban) mondható~'
3.' A
pálya
és az értelmiségi feladatok ellátásához szükséges kéEes
ségek várható szinvonala
aj
o
,
szaktudás mértéke, melynek viszonylag' objektiv fokmérője a
A
tanulmányi eredményesség tanulmányi eredményeket három időszakban vizsgá1tuk~' Ér-
A
demes ezeknek az ictöszakoknak az eredményeit kÜlön feltüntetnünk, hogy láthassuk a változás
irányá~",
IL'
I. A
tanulmányi idöszé~.k közepén
III.'
utolsó elötti tanév végén
utolsó tanév közepén
'Elégtelen (1 tö, csak ezrelékben fejezhető ki) Elégséges
~t2
0/0
2
0/0
1
Közepes
41,4 %
33,5 0/0
Jó
42,3 %
0/0 10 0/0
0/0
50
Jeles
7,6
Kitünö
0,6 %
0,8
Tanulmányi átlagok
3,57
3,71
0/0
0/0
0/0 51 0/0 14,1 % 1,1 % 27,6
3,81
Összesitett tanulmányi átla.g: 3,69 Korábbi vizsgálati adatainkhoz hasonlóan itt is az tapasztalható, hogy a tanulmányi idöszak közepétöl következetesen emelkedik a tanulmányi eredmény. Az utóvizsgázók létszámát és az utávizsgák számát véve jel-
lemzési alapnak, kitünt, 'ho~y a teljes képzési időszakban a hallgatók 70,8 O/O...:.a kényszerÜlt utóvizsgára, tehát csaknem háromnegyed részük men~ el
minimális tudással
vizsgára-vizsgákr~"
Az utóvizsgák száma személyenként is igen magas: 3,7 db átlagos an.
24
Az ugyanabból
0/0,
fi
tárgyból többször utóvizsgázók aránya
31~4
az e tárgyak átlaga: 1,54 db, vagyis a többszörösan utóvizsgá2:;ó
hallgatók átlagosan nem is egy, hanem másfél tárgyból ismételiek utá.... vizsgá~
A
tanulmányi eredményeket vizsgálva kitérünk az évhBla.sztás
és az ~ kérdésére is~ A
hallgatók 5,7 %-a válaszolta, hogy
félévet halasztott, 9,4 o/a-uk ismételt éve~" Az évismét1és id oe ontját figyelve szembetüno, hogy a hallga·t6knak csaknem
fi
a IL évben~ 1,2
%
fele: 4,3 %-a az 4 é v folyamb an, egyharmada: 3,0
0/0
a lU., évben; 0,2 % a IV., 0,1 % az V. évfolyamban
kényszerült ismétlésre. Ut is kitünik sen javuló tendencia... A
fi
tanulmányi
időszak
végére
erő
hallgatóknak csupán 0,2 %-a ismételt többször
évei;. Az évismétlés okait
bJ
fi
válaszolók a következokben látják:
'l'anulmányi ok, éspedig a hallgató hibájából
3,3
%
Tanulmányi ok, éspedig a középiskola hibájából (Csak m üs zak inál )
0,3
%
Tanulmányi ok, éspedig a felsooktatási intézmény hibájából (Csak müszakinál)
0,07
%
Többféle ok együttes hatásaként
2,7
%
Betegség miatt
1,0
0/0
Családi okból
0,5
Egyéb okból
0,6
0/0 0/0
hallgatók véleménye fejlődésük mértékéről
A
Az alábbi kérdés 14
tényezőjét
értékeltettük a hallgatókkal egy
háromfokozatú skála segitségével (ahol l=a "teljes mértékben megfeleloII, 3=a "nem megfelelő" véleményt jelöli)~" !IMilyen mértékben itéli saját fejlödését megfelelönek az eltelt ido alatt, és ebben milyen szerepet tulajdonit a fels öoktatási intézménynek~i,
(A kérdés második fe-
lére adott válaszokat az intézményi hatásokat számbavevo fejezetben ismertetjük. ) A rangsor elso 9 tényezojében önm
rangsor elso öt tagja:
1. határozott világnézet (1,56); 2~" új iránti fogékonyság, problémaérzékenység (1,63);· 3~" önmaga megismerése, önfejlesztés igénye" (1,67 h
25
4. önálló véleményalkotás, kritikai készség (1,69); 5." a pályára való elméleti felkészültség (1,71) ..
A
ranglista
középső
etapjában található:
6. a szakmai önmüvelés igénye (1,82); 7 ~- emberi kapcsolatokban, bonyolult élethelyzetekben való helyes magatartás (1,82); 8. a társadalmi, közéleti kérdések iránti fogékonyság, elkötelezettség ( 1,83 ) ; 9. a helyes nyelvhasználat, jó kifejezőkészség (1,87). A
ják a
közepesnél is gyengébb mértékünek a
fejlődés üket
következőkben
tart-
a hallgatók:
10. a pályára való gyakorlati felkészülés terén (2,02); 11~- az általános müveltség (2,04) tekintetében; 12. az egészséges életvitelükben (2,17); 13~-- tájékozottságuk terén a közgazdasági, szervezeti, jogi vállalati, vezetési ügyekben (2,41); végül 14. az idegen nyelvek ismeretében (2,43 .... as átlaggal).-
A3 önjellemzés azt mutatja, hogy a hallgatók az önállóságuk,
a
nyitottságuk, problémaérzékenységük hangsúlyozásához képest ki-
sebb mértékben elégedettek - a pályára való elméleti felkészÜltségük. az etikai és szociális érzékenységük
fejlődéséveL
.A~z
értelmiségi és
szakmai feladatok szinvonalas ellátásához szükséges szakmántúli ismeretek és habitus (egészséges életvitel, általános müveltség, idegen nyelv ismerete) tekintetében mutatkozott a legalacsonyabb szint az elégedettségben, tehát éppen az értelmiségi képzés konkrét feladatainak a megvalósulásával a legelégedetlenebbek a hallgatók~"
cl
Az emberileg szükséges tulajdonságok és képességek mértéke Ugyanazt a kérdéssort, melyet korábban abban a vonatkozás-
ban tárgyaltunk, hogy milyen mértékben tartják a hallgatók fontosnak a pályán, ötfokú" skálán értékeltettük aszerint is, hogy milyen mértékben rendelkeznek vele személy szerin'" (A harmadik szempontot képzés mennyiben járult hozzá ezek fejlesztéséhez -
a
a képző intéz-
mények hatáselemzése kapcsán ismertetjük~) Az elso .két szempont szerint kapott átla.gokat összehasonlitva elöljáróban elmondhatjuk, hogy általában minden tulajdonságot kisebb mértékben fedeznek fel önmagukban, mint amennyit szükségesnek tartanak jövendö pályájukon.. - Kivétel az empátia, melyet összátla.gban annyira tartanak szükségesnek, mint an1ilyen mértékben rendelkeznek vele., Megjegyzendő
mai a "közepes
lt
,
még, hogy valamennyi _~tulajdonság átlagértékszá-
és a "viszonyla,g nagy mértékben rendelkezik vele tl 26
kategóriák közé esik, tehát nem túJ nagy különbségek mufatkoztak az egyes tUla.jdonságok szerint az önjell''''mzésben, (az át1agérté~ek az ötfokozatú skálán a 3,20 és a 3,90 értékek között találhatók)~ Az egyes tulajdonságok átlagainak a. szórása is hasonló: 0,80 körÜli, tehát az egyes hallgatók önjellemzésében sem túl nagyok a differenciák. Legegységesebb a lényeglátás megitélése (szórásátIa.g: 0,68), legkülönbözőbb a
kapcsolatteremtési készségé (0,9 O).
A felsorolt tulajdonságok közÜl - önjellemzésük szerint hallgatók a
következőkkel
a
rendelkeznek a legnagyobb mértékben:
1 .. • a felelősség vállalás (E= 1), 2~ empátia (E= 5 ), 3." lényeglátás (E=8), gyakorlati érzék (E=3), 5 .. önálló gondolkodás (E=5: kapcsolatteremtés), 6. kitartás, 7. alkalmazkodó képesség. 8. rugalmasság.
4"
Leggy~ngébbnek
19. az önbizala'm, magabiztosság (E=19), 18.' a vezetésre való alkalmasság (E=18), 17~·' az alkotóképesség (E=17: jó kifejeZŐkészség), és 16.,' a szervezőképesség terén tartják a hallgatók: -magukat. Képességeik szintjének értékelésében van különbség a két minta között, bár a
legelső
és a legutolsó ranghelyen
lévő
tulajdonsá-
gok (1~· a felelősségvállalás, 19. az önbizalom) megegyeznek~·' Az utolsó évesek lényeglátásukat és empátiás készségüket az lényegesen
előbbre
elsőéveseknél
"
helyezik; az els ösök kapcsolatteremtési képessé-
güket jelzik viszonylag jobbnak, ugyanakkor leggyengébb képességeik egyikének az utolsó
évesektől
eltérően
nem a.z alkotást, hanem a jó
kifejezöképességeket tartják.: E rangsort összehasonlitva azzal a rangsorral, mely a tulajdonságok fontosságát jelzi a pályán, arra vonatkozóan vonhatunk le következtetéseket, mely tulajdonságok esetében van kifejezetten nagy distancia - tehát feszÜltség - a szükségesnek vélt és a meglévö szint között,.' Mindenekelőtt az önbizalom (6~·' helyen "kell ll , 19~ helyen "van"), a kiegyensúlyozottság, higgadtság, önuralom ("kell" 5.'~ "van" 16~) és a határozottság, dönteni tudás ilyen ("kell" 1~·· hely, "van" 12~ hely). Mindhárom olyan általános személyiségjegy, mely az autonom személyiség óhajtását, és ugyanakkor ennek hiányát
jelzi~·
Az értehniségivé vá-
lás és pályaidentitás eszközjellegü értékei, Úgy mint az alkotóképes-
27
ség, a
vezetésre való alkalmasság, a szervezGképesség - sajnos -
nemcsak a "van" szintjén hiányozn(:lk, hanem a "kell" értékei közt is az utolsók közt szerepelnek,,' /"I'eljes összhang emellett a két rangsor élén található "felelősségvállalás" esetében van~ E értékét azonban csökkenti, hogy nem párosul az vivő értékekkel
felelősségvállalás
előbb
hiányolt
előre
(alkotás ..... vezetés-szervezés), igy tartalma feltehetéHeg
az önkibontakozásra korlátozódik~"
dl
A
hallgatók vélekedése arról, hogy a követelményeknek milyen
vonatkozásban lesz nehéz megfelelniük A
különböző
jellegü "társadalmi elvárások" ismeretét feltérké-
pezö kérdéssor után (ezt a
21c.
pontban ismertettük) szabad megfo-
galmazásokat kértünk arról, melyek azok a pesek lesznek teljesíteni, s felelniük
kivánalmak, amelyeket ké-
melyek azok, amelyeknek nehéz lesz meg-
Q '
Mind a 10 területen egyaránt kaptunk olyan véleményeket is, hogy képesek lesznek, s
olyat is, . hogy 'nehéz lesz megfelelni, de
mindenütt több volt az "optimista" kicsengésü válasz~' Igy a kétfajta válaszgyakoriság különbsége alapján alkottuk meg a rangsort a megfelelés nehézségi foka szerin~" A
hallgatók szerint legkönnyebb lesz:
1~ a
szakismeretek terén érzékelt társadalmi elvárásokhoz (54,7 való alkalmazkodás.
%)
Ezt nagy különbséggel követi 2~' 3~·· 4~' 5~·
az általános müveltség (33,6 %), a társadalomszemlélet, határozott világnézet (27,1 0/0), a fizikai állóképesség (20,6 %) és a sikeres munkahelyi beilleszkedés (16,4 0/0) feltétele zett nehézségi (helyesebben: "könrÍyuségP') foka.. A
negativ póluson egymáshoz közeli vála.szgyakorisággal:
6. a szakirodalmi tájékozottság (12,9 0/0) 7.' az intellektuális teljesitmények' (10,1 %), 8. a közéleti beállitottság (9,9 %), 9~" a gyakorla.ti fela.datok megoldásmódja (8,3 0/0) és végül 10~· az értelmiségi funkciók ellátása (7,4 %') találhatók~
'Tehát .... noha az intézmények él;zonos mértékben közvetitették a
szakmai és az értelmiségi szerepre vonatkozó társada.lmi kivánalma-
kat -, az ennek eredményes betöltéséhez szükséges "útravalót" csak
az egyik vonatkozásban (szakmai ~-~él~t - gyakorlat ~élkLÜ!f·b·i;-tositot ták a felsooktatási intézmények -
legalábbis a várható nehézségek in-
tenzitásának mértékéboi erre következtethetünk~··
28
4~' A
pályaszereehez. illetve az értelmisés,i szerephez füzőctő hall,g~
!ói vis zonyulá.§. a/ UMit vár leendő munkájától? Az alábbi vonások közÜl melyiket. milyen mértékben találja vonzónak?" kérdésben a lalkozás lehetséges
előnye it,
leendő
munka, fog-
legjellegzetesebb vonásait értékeltettük a
hallgatókkaL,' 22 munkaköri tényezőt .osztályoztak aszerint, hogy az milyen mértékben - vonzó számukra (l=vonzó; 2=közömbösi 3=inkább taszító) ... Az ezek alapján számított átlagértékek szerint rangsoroltuk a tényezoket. Megállapítható, hogy az átlagértékek mindegyike a
vonzó és a
közömbös közötti intervallumba esik.' Leginkább vonzó
munkaköri jeUemzönek -
egymáshoz közeli' átlagértékekkel a
az első kivételével
következőket tartják a
hallgatók!
1. változatosság, érdeke~ség--'(E-~l) (1,06),' 2~ sok emberrel való kapcsolat (E=3) (1,14), 3~ emberi önmegvalósítás, önkibontakoztatás lehetősége (E=6) (1,16), 4~' a munka eredményének társadalmi hasznossága (E=6) (1,16), 5~ önállóság, függetlenség (E=2) (1,17), 6~' másokon való segités (1,19), 7. önképzést, szakmai továbbfejlődést igénylő munka (1,19), 8~ alkotó munka, alkotásra ösztönző légkör (1,23), 9~' anyagi megbecsülés (1,27), 10~" sikeresség, elismertség, (1,30), 11. utazási lehetőségek (1,3 0), 12",' a munka eredményének mérhető, objektiven értékelhető volta (1,33 )~A
második csoportba a
következő
munkaköri
jellemzők
kerültek:
13~" felelősségteljes döntés le hetősége (1,51), 14~" kellemes külső feltételek közt végezheto, kényelmes munka (1,53), 15. kutató, elméleti munka lehetősége (1,54),
16 .. pontosan körülhatárolt munka (E=19) (1,60), 17~" kötetlen munka, mely bizonyos lezserséget is megenged (1,61), 18. emberek irányitása (1,62), 19~' közéleti tevékenységre való lehetőség (1,70).' A
legkevésbé vonzók a
következő
munkaköri
jellemzők:
20~ tekintély, fontos pozició
(E=20) (1,96), 21 ..' nagyvárosi, budapesti munkahely (E=21) (1,96), 22. falusi, vidéken lévo munkahely (E=22) (2,0?)" A
munkaértékek vonzásának rangsora lényegében azonos a
két mintában, mindenekelott a legelső (változatosság, érdekesség) és a legutolsó
(falusi munkahely ) értékek vonatkozásában. Az elsősök
a végzosöknél némileg vonzóbbnak tartják az önállóság-függetlenség és a segités értéké!, az utolsó évesek az emberi kapcsolatokat.' A.z elsO-
29
sök viszonylag jobban elutasítják a pontosan körülhatárolt munkát, a végzosök pedig a közéleti tevékenységei:. Ugyanezt a kérdéssort értékelték a hallgatók aszerint is, hogy "leendő
munkájuknak lesz-e ilyen vonásaI! .. Ezt a rémgsort nem hasz-
náltuk fel a pályaismeret mérésére, mivel
feltételezhetően
a konkrét
munkahelyi feltételek kUJönbözősége befolyásolja ezt leginkább~ A
két
rangsor közötti összehasonlitás azt mutatja meg, hogy mely értékek vannak összhangban a tényleges s
(vagy feltételezett) lehetőségekkel,
melyek azok, amelyek ... noha nagyon
jellemzőeknek
vélik -, mégsem
vonzóak (kivánságuk ellenére kell, hogy cSinálják), és fordítva,
me-
lyek azok, amelyek ugyan nagyon vonzóak, de megvalósulásukra nem látnak a munkában
lehetőséget.
UgX látják, hogy "kell" de nem "vonzó": emberek irányitása, felelősségteljes VO~z:.Ó2
döntés, pontosan körülhatárolt munka, falusi munkahery. de megvalósulási
lehetőségét
kevésbé látják: változatos-
ság, érdekesség, emberi önmegvalósitás, önállóság, függetlenség, alkotáSt
anyagi megbecsülés, sikeresség, megbecsültség, utazási
lehetősé
gek, kutató, elm életi munka. Ebből
is ki világlik, hogy az értelmiségi funkciók gyakorlását
(irányitás, döntés) nem szivesen vállalják a hallgatók, s
amit szeret-
nének: az önmegvalósítás és más személyes érdekek teljesülését, (beleértve a szakmai önmegvalósítás: alkotás, kutatás-elméleti munka lehetőségeit
bJ
A
iS), kisebb fokúnak tartják igényeiknéI. hallgatók megfogal1nazott céljai, értékei között milyen gyako-
risággal szerepelnek a szakmai és az értelmiségi szerep elfogadását
segitő
értéke k
Külön kérdést tettünk fel a közelebbi és távolabbi célokra. vonatkozólag; s
új kérdésben tudakoltuk meg ·azokat az értékeket és ma-
gatartást irányitó elveket, amelyeket a legfontosabbnak tartanak az életben~ Mindezeket azonban együtt kódoltuk,
különválasztva a munká-
Val kapcsolatosan emlitett célokat-értékeket az ennél általánosabban
megfogalmazottaktól. Az értékekre adott válaszokat emellett négy szempont szerint külön is
csoportositottuk~
Kezdjük ez utóbbival az ismer.-
tetést! Az alkotás, mint érték 4 %-ban; a felelösségvGllalás 11,2 o/o-ban, az intellektualitás (tudatosság, megismerés) 12,3 %-ban; a pályaszerep-
30
pel való a.zonosulás (hh; c'lo" Ezeken beItH mindig kisebb
szecint
a.zták meg e
?
~~
D
VüH
há.nyad~
(Et fetlti
ki.e.meU
SZÓ
orrendben,:
; többségében. a tartalmi alzonossá.g alap ....
zokata
a
kultúra 61 O/O~ éUl
h.ázassá.g:l 3",
4",
5",
6 .. 7 ",. 8~
91;! 10a"
36
rang-
ola:tOSBrl 25 O/O~ általá-
(munká.vaJ
%); gyermek 56 CY~9
ü,:dtéü:::>lek 51 O/O~ (munká.vaJ ernlitése: 10 0/0; áJtalá.no:::;,ságban 41 %); . munka.végzés 45 % (munkáról szólva; pontosan körülhatárolt, i.lletve jól mérhető munka: 4 %~ általában a megfelelö munkahely megtalálása: IIdolgozni fogok!! megfogalmazás: 4:1.. %); szociabilitás (emberi kcq)cso.latok a ba.rátság, segités, megértés): 34 O/O~ (munkában: 9 0/0, annál tágabb körben 25 0/0); váHoza'tossé.g (érdekesség~ élményszerzés, utazás, játék~ szórakozás): 21. 0/0, (munka során: 6 O/O~ egyébként 15 %); teljesitmény (alkotás, hatékonyság, teljesitmény, jól végzett munka): ~9 0/0, (munka során: 4 %s általában: 15 %); . sikeresség, elismertség: 17 O/O~ (munkában: 14 %, az életben általában: 3 0/0); önérvényesités (önmegvalósitás, önállóság, önkibonfakoztatás, autonómia, függetlenség): 16 %; {munkában: 9 %$ általában: 7 %}; közösségi értékek (társadalmi hasznosság) közéletiség, felelősség... és áldozatváJlalás másokért): 10 0/0; (munkában: 4 %, általában:
6,% );
114~ boldogság~ megelégedettség, öröm: 10 10 0/0);
%;
(munkában: O
0/0,
általában
12<11 irányítás, ve ze tés, döntés: 8 % (munkában: 2 %, általáb an: 6 70); 13~·· minima.lista értékek (kényelem, könnyü élet, kötetlen munka): 5 %, (munkában: 2 O/O~ áJlalában: 3 %)0&
Ezen kivül 61 %-ban olyan pozitiv emberi tulajdonságokról szóltak a ha.llgatók, amelyek témánk szempontjából nem relevánsak .. A munkaédékek között tehát
elsődleges
a szakmai önképzés,
majd a sikeresség, elismertség, a munkán kivüli szférában a
csalá0~
az anyagiak, majd a kulturálódás,,· Mindkét szférábarl azok az értékek dominálnak f amelyek a.z önmegvalósitást az egyéni érdekek érvényesitése útján szolgálják ("énes tendenciák")~·· A
társas és föleg a társa-
dalmi-közösségi érdekek megvalósitásához szükséges értékek ehhez képest kevéssé jelennek meg~ Kutatásunk tárgya vonatkozásában mindebből
az a megállapítás következik, hogya szakmai identifikáció veze-
tö értéke a. továbbképzés és a külso siker (nem pedig az alkotás, illetve a társada.lmi hasznosság), az érte1.'TIiségi szerep elfogadására 31.
utaló életfelfogás pedig még ennél is kisebb hányadban
tükröződik,
a
válaszokból (10.' és 12~' a rangsorban az erre utaló közösségi-közé-
.
.
leti és irá nyitó i értékek emelési gyakorisága)" Visszautalurtk egy korábbi elemzési s zempontunk hasonló végkövetkeztetésére: a hallgatók a pályán szükséges tulajdonságokat is a fenti értékszempontjaik szerint
rangsorolták~'
cl
hivatástudat és az értelmiségi szerepvállalás tükröződése a
A
liMit vár el a társadalom a pályán müködö szakemberektöl" kérdés
s~abad
v~laszaiban
Ezt a kérdést két aspektusból már elemeztük. Az kutattuk, hogy a társadalmi igények
különböző
elsőben
azt
területeit milyen mérték-
ben ismerték fel a hallgatók, a másodikban, hogy az intézmény milyen mértékben közvetitette számukra ezeket. E válaszoknak azonban "felhangja" is volt, melyböl a hallgatók önálló és szabatos véleményalkotási készsége mellett szemléletmódjuk komplexitására és érzelmi hitelességére is következtetni lehetett." KÜlönválasztottuk az értelmes, meggondolt válaszokat a sztereotip, felszines válaszoktó~-:' Ez utóbbi 12,9 o/a-nyi válaszban fordult elő.' Egy újabb csoport - igaz csak kis százalékban (4,7 %) - a társadalmi elvárásokat minimalistának irja le, negativumokkal jellemz~' Nem válaszolt erre a kérdésre, 14,6 o/a-nyi hallgató. Tartalmilag nézve egyoldalú szemléletet tükröz 29.6 o/a-nyi hallgató válasza. Ezeknek egy kisebb hányada (2,4
0/0) a társadalmi igé-
nyek közül csak a társadalmi-politikai-világnézeti elkötelezettséget je-:lölte, a többség viszont (27,2
0/0) csak a szakmai felkészültség igé-
nyét jelezte válaszában. Egyetlen aspektust emelt ki a.z a 7,8 o/a-nyi csoport is, aki a társadalmi elvárások lényegét a pályához való hüség, ragaszkodás, szeretet, áldozat vagy felelösségvállalás, érdeklödés, elhivatottság megfogalmazással jelölte. Ezt a kiemelést azonban nem tartjuk egyoldalúnak, mert tartalmilag involválja a másik kettöt.' A mindhárom szempontot megfogalmazó hallgatók száma 25,7 %~. Ezek közül egy ~is ,csopo~t (3,4 %) 'originális szemléletéről is tanúsá.... got
tett~
e három szféra mellett és a tízféle tartalmi körön kivül. amely-
be a másik szempont szerint soroltuk a válaszokat, új szempontot is bevitt a válaszaiba,." Kivülük 4,5 'fo-nyi hallgató adott ugyanilyen egyé.... ni választ a fentiekbe besorolható tartalmak leirása nélküL" A
kettőt
összegezve 7.8 o/a-nyi azoknak a válaszolóknak a száma, akik eredeti gondolatokkal gazdagitották a felvázolt témát.' 32
'I'émánkra koncentr-álva megá,Hapithatjuk, hogy a hivatástudat e válaszoknak 31,5 o/o-ából. tükrözé>db
a társadalmi elkötelezettség igé-
nye (az elöbbiekkel vagy anélkül) 24,7 %-nyi válaszban fordult elő. Összevetve ezt a szempontot az előzőekben elemzett célokértékek megfogalmazásából kirajzolódó képpel, fe 1tün ö, hogy jóval (:c::t'öteljesebben fogalmazódnak meg a vizsgált tartalmak társadalmi elvárásként, mint tényleges célként értékként.. Közvetetten azonban azt is értékszempontok befolyás Qlják, hogy mit érzékelt, illetve mit emelt
ki a hallgató társadalmi elvárás ként ... ugyanúgy, ahogy ezt a pályakövetelmények értékelés énél láttuk.' S
a következtetés is hasonló: el-
sősorban a pályaszerephez való pozitiv hozzáállás tükröződött mind a társadalmi elvárások felsorolásában, mind a munkahelyi
lehetősé
gekkel való elégedettség, mind a célok-értékek megfogalmazásában.' Az értelmiségi léthez való
cJ
A
kötődés
az
előbbinél
sokkal lazább.
KÉPZÉS HA'l'ÓTÉNYEZŐINEK ÉRTÉKELÉSE
I
1.' Magatartásminták A
kérdöivben felsorolt személyek és csoportok magatartásának
a hallgatók
fejlődésére
gyakorolt hatását egy háromfokozatú skála se-
gitségével . mértük, (ahol l=az igen jelentős mértéket; 3=az egyáltalán nem értékelést jelentette). Ezek szerint hallgatóink számára a leghatékonyabb magatartásmintát 1.' (E=ranghelye is 1) 1-2 oktató jelentette, (1,31); majd 2.' (E=2) a családtagok (1,45); 3~ (E=3) 1-2 évfolyamtárs (1,46); illetve 4.' (E=4) a hasonló gondolkodású és érdeklődésü egyetemet végzett vagy oda járó barátok (1,51). Középen a rangsorban 5. a régebbi barátok, illetve a régi környezetben lévők csoportja (1,70 ); 6~ a szakterületen sikeresen müködő személyek (1,73); 7. az egyetemen kivüli barátok (1, 77 )~ A rangsor utolsó harmadában található vonatkoztatási csoportok közepes vagy kis mértékben jelentenek magatartásmintát:
8. 9~-
10. 11~ 12~ 13~'
E=8) a tanuló cs op ort, mint közösség (1,99); E=9) a tanszék-. és intézetvezetők (2,03); E=10! az oktatók többsége (2,09); , E=ll irodalmi alakok (2,15 )~.. E sort , E=12 a mozgalmi vezetők közÜl egy-kettő (2,26); illetve E=13 a mozgalmi vezetők többsége (2,45) zárj~'" 33
/ Az elsőéves és utolsó éves korosztály magatartásá.nak befolyá", soló, orientáló tényezői kózött ;::>2mmi különbség nincs; Egyaránt az a jellemzéS, hogy az egyetemi-faiskolai környezetLikboi csupán egy-két oktató. illetve e gy.... k ét csoporttárs hatását tartják számoHevőnek", Az intézményi hatótényezők többsége .... f()'ként a mozgéllmi élet szféráiból _ a
l'anglista utolsó helyeire kerUlt.. Ehelyett a család és
ét
barátok ha-
tása dominálo$ Kódátlaggal kifejezve jobban érzékeljük a. kUlönbséget: mig az egyetemen, főiskolán belUI l'lató magatartásminták 2,05-e5, tehát közepes értéküek, addig az intézményen kivüli hatások orientáló ereje: 1,47, tehát a teljes és a közepes mérték közötti.. E módszerrel ugyancsak összehasonlitottuk a "felnőttek" és a tltársak" magatartásorientá.ló hatását iSa Az intézményen belLi! (leszámitva az 1-2 igen intenziv kapcsolatot) a felnőttek többségének 2,04, a társak többségének 1,72-es átlagú volt a magatartásorientáló szerepe~ Összességében (az intézményen belüli és kivüli szférákat együttesen számolva) -- bár nem ilyen éles - mégis szintén jelentős a különbség: a felnőttek~ mint magatartásminták felé 1,95-ös átlaggal, a hasonló korosztály felé 1,7 2-es átlaggal fordulnak a végzős hallgatók~' Az attitüdskálák eredményei számokkal is bizonyitották azt a fejlődéslélektani állitást, hogy az ifjúság magatartását a saját korosztályának példája jobban befolyásoljél., mint a felnőttektől érkező hatások.' Igazo!ódni látszik az a pedagógiai tétel, amely "közvetett hatások" elve révén vált leginkább ismertté~-- Ebből a fels őoktatási intézményekben folyó nevelé)... munka gyakorlata számára az a következtetés adódik, hogy az eddiginél jobban kell hasznositani a kodárscsoportok származó
előnyöket,
illetve több alkalmat és jobb formákat kell megtevégezhető
remteni a diákok és oktatóik közösen 2. A
felsőok~atási
A
lehetőségek
intézmény-nyújtotta
lehetőségek adottak
aj A
együttmüködéséből
tevékenységeire .. ér4."Kelése
voltak-e?
et
hallgatók értékelték azokat
lehetőségeket,
amelyeket a fel....
s öoktatási intézmény számukra a szakmai, világnézeti, kulturális és személyisé,gfejlődésük érdekében nyújto~- (Egy ötfokozatú skálán mér-
tUk véleményüket, melyben az l=a
If
teljes mértékben meglévö", az
5,;=a~
llegyáltalán nem voltak megn választ tükrözi.) A
kapott átlagértékek arra utalnak, hogy a hallgatók a lehetősé
gek körét ° általában "nagy mértékben" illetve "közepesen" találták .. 34
meglévőeknek:
Az ,e:I.;;os mintáp8}1 általában a közepes értékekkel találkoztunk.' lINngy mértékben" meeIévönek
lfi ~E,"~2) a TDK munkában való részvétel lehetőségét (1,96); 2.. ) E= 1.) az E-:!gyéni tanulás, önképzés tá.rgyi feltételeit (2,48); 3. \ E=5) a konzultációs lehetőségek (2,52) meglétét ítélték a hallgatók., liKözeEes mértékben" adottak megítélésük szerint a
következő
le hetős ége k:
4. (E=3) a baráti és partnerkapcsolatok kialakitásának
lehetőségei
(2,47);
5" (E=4) a sportlehetőségek (2.81);
6(; (E=6) az önálló gondolkodás, problémamegoldás lehetoségei (2,83); 'l. a tanárokkal való jó kapcsola.t kialakitása (2,91); 8. a leendő pályával való megismerkedés (3,00); 9. az érdekes, szinvonalas szaktárgyi előadások (3,11); 10~' a szines kulturális élet (3,13);
11. a szinvonalas gyakorlati képzés (3,20); 12. az érdekes speciálkollégiumok (3,22); 13~ a megfelelő s zórakozási alkalmak (3,29); 14 .... (E:::18) a tanszéki kutatómunkában való részvétel (3,30); 15~' az egyéni .problémák orvoslásának lehetősége (3,33); 16~' (E=17) a társadalmi, közéleti kérdéseket tárgyaló szinvonalas előa dások és viták (3,40); 17. a tartalmas mozgalmi élet, közéleti aktivitás lehetőségei (3,47); 18. (E= 19) a világnézeti és filozófiai kérdéseket tárgyaló szinvonalas előadások és viták (3,48); 19. (E=15) az intézmény, illetve a csoport szerv'ezeti kérdéseibe való beleszólás és változtatás lehetőségei (3,50 ).' Legkevésbé meglévonek -
a "csak kis mértékben van meg":
értékhatárt közelitve meg: 20.' (E=20) éppen a nagy tanáregyéniségekkel, tudósokkal való megismerkedés lehetőségét itélték meg haUgatóink (3,7 5 )~.. A
rangsor elején jobbára a szakmai felkészÜlést
tőségeket
találjuk, s
repelsajátitást Az
lehe-
ismét a végére csoportosulnak az értelmiségi sze-
megkönnyitő
elsős
elősegitő
minta -
lehetoségek.
némi sorrendcserével
lényegében azono-
san Hétte meg a lehetöségeit.'Csupán a rangsor végén találtunk lényegesebb változást: a tanszéki kutatómunkában való részvétel gét - természetszerüen -
lehetősé
az elsöévesek még kevésbé látják adottnak,
mint az utolsó évesek, a beleszólás és változtatás lehetőségét azonban ök nem annyira pesszimistán itélték meg, mint az ugyanabban az évben végzős
hallgatók.' A
hallgatók értékelték a fenti
lehetőségeket
más szempontok
szerint is .• ' Egyrészt, hogy milyen mértékben has'7f1álták ki azokat, más-
35
részt, hogy melyeket volna
c€'I,,::;zEH,ij
tovf.íbbfejlesztcni, v6gLU, hogy
nJC'·-
lyek gyakorolták a k?gnagyobb hatÉlf:3l: fejlödósLikre ..
bj
lehetőségek kihasznáUlsának mértéke
A
lehetőségek
A
sorát
e,
hallgatók
l-)sszess~'gében
tékkel minositették meglévfinek .. Ehhez képest
Ll
hasznáUák ki: útlagosévl 3,24 értékkel, mely a
2,98-as
lehetőségeket
átlag(~r
kevésbé
"közf;.pe:;:;1I és a "kis
mértékben" kategória közé esik.. leginkább kihas znált formák:
A
1 .. (E=l) az elé5adások (L):Ll %-ban á llitottá k, hogy teljes vagy na.gymértékben kihasználták); 2~ fi pályával való ismerkedés lehetősége (4:1 %); 3~" (E=2) a baráti és partnerkapcsolatok felvételének lehetősége (36 0/0); 4 .. " a gyakorlati feladatokra való felkészülés lehetősége (35 %); a speciálkollégiumok, szemináriumok lehetősége (31 %); 6~ (E=3) az önálló gondolkodásra, problémamegoldásra való lehetősé gek (30 0/0)0 középmezőnyben
A
a kihasználtság szempontjából a következő
a sorrend: 7", 8~" 9. 10~" 11~"
tanárokkal v aló jó kapcsolat (29 0/0); a tárgyi feltételek igénybevétele az egyéni tanuláshoz (24 sportlehető!:.?égek (2 L1 0/0); kulturális lehetős égek (22 0/0) és a konzultáció (22 %),."" Kevesen használták vagy a
lehetőségek
0/0);
hiányában használták
ki jól 12.· a nagy tanáregyéniségekkel, tudósokkal való megismerkedés adott lehetőségeit (16 %); s a 13-19~ ranghelyig egyaránt 14 %-ban: - a világnézeti és politikai fejlődést szolgáló formákat, - a mozgalmi, a közéleti aktivitást, - az önkormányzat jogait, - a 'I'DK-t, ... a szórakozás alkalmait és - a segítségkérés lehetőségét egyéni problémák megoldásában. ~"
Legkevesebb~n
20~"- (7 %)
a tanszéki kutatásokban való részvétellehetőségével éltek (vagy élhettek).
ej Javaslat a A
lehetőségek bővítésére
kihasználás mértéke az adott lehetőségektől éppúgy függ~ mint
attól, hogy a hallgatók tetszésének milyen mértékben mák" A
kérdőivben a
lehetőségek
megfelelők
e for-
kérdéssor után szabadon fogalmazták meg, mely
biztositását kivánnák a jelenleginp 1" f.-"agyobb mértékbe~--
36
l. Legtöbben a színvonalas szaktárgyi előadások (24 o/o-nyi hallgató ir.ta ezt) és 2.' a gyakorlati képzés (20 0/0) lehetőségeinek javítására tettek javaslatot, amelyeket közepes mértékben tartottak adotlnak, viszont kihasználtságuk megfelelő volt.', Javasolják 3~" a kulturális élet (12 0/0) 5 4. a pályával való megismerkedés (11 O/O)~' 5~' a tanárokkal való kapcsolat (10 0/0), 6., az önálló gondolkodás (9 0/0). és a 7~' beles zólás saját ügyeikbe (9 0/0) lehetős égeinek a b ővités ét is~'
Ezek (az utóbbi, tehát az önkormányzat kiyételével, melynek leheté>ségét is alig vélik meglévőnek) mind szintén közepes mértékben voltak adottak. Legkisebb számban gek
bővitésére
(2 %) javaslatot a konzultációs lehetősé
és a hallgatók problémáinak intézményesített segités é-
re vonatkozóan kaptunk (2 O/O)~ Az előbbi messzemenően adott volt, jól ki is használták, ez utóbbi e két szempontból a rangsor utolsó harmadában állt."
dl
Mely l~hetőségek a leghatékonyabbak? Az utolsó, értékelési szempont, hogy .... a
használtság függvényében persze - mely gatók
a.
lehetőség
tényezökről
és a ki-
állitották a hall-
legnagyobb mértékben, hogy azok nagy hatást gyakoroltak
rájuk.' Mindenekelőtt (31,7 o/o-ban)
a baráti- és partnerkapcsolatokat
vélték nagy hatásunak; másodjára (26,7 követően
(23,4
majd (21,7
%) a
jó előadásokat,'· Ezt
0/0) az önálló gondolkodás, 'problémamegoldó feladatok,
0/0) a pályával való megismerkedés hatását tartották fejlé>-
dés ükre a legszámottevöbbnek~' Ezek többségét úgy minősitették, hogy azok csak közepes vagy kis mértékben voltak adottak, viszont maximális an kihas ználták. Fordított a helyzet a TDK, és a k~nzultációs lehetőségekkel. Ezeket a lehetöségeket nagy mértékben adotinak tartották, de nemigen használták ki. Talán ennek folyományaként - hatékonyságukat kicsinek vélték és igy nem is javasolták eme. ,adottságok tökéletesité-
s ét. Összehasonlitva e négy szempont legfőbb jellemzőit, megállapithatjuk, hogy a
lehetőségek
meglétének mértéke nem esik egybe sem ,a
hallgatók kihasználási szokás aiVal, sem j avas lataiv al, sem hatékonyságuk értékelésével. Ez utóbbi három azonban mással. 37
erősen
összefügg egY'-
A leginkább kihasznál~' egyben bővitésre javasolt és leghatékonyabbnak tartott lehetőségek: a szinvonalas előadások és gyakorlatok, a pályával és legjobb képviselőivel való megismerkedés~ és olyan móds~erek és légkör (tanárokkal való kapcsolat!), mely az önálló gon-
dolkodás, a problémamegoldás~· a speciális érdeklődés kielégitését szolgálja.: S
mivel az egyéni tanulást
serkentő
formák közül a 'TDK, a
konzultáció és a tárgyi feltételek meglétét adottnak,' de ugyanakkor kis hatásfokúnak minősitették, . és fejlesztését sem javasolták, valószinÜleg nem olyan ezeknek a tartalma, amely az elóbbi kivánalmakat megtestesithett;.' (Érdekes módon az egyéni problémák intézményesített segitését sem igénylik a hallgatók - bár ez a lehetőség nem is gyakor~) Vagyis nem annyira az új formáktól, mint inkább a hagyományos dás és gyakorlat
minőségének
előa
ajavitásától - egyénre orientálódó vál-
tozásától - várják a hallgatók a képzés szinvonalának emelkedését.. 3.' A
képzési formák értékelése Négyfokozatú skálán értékelhetlük az alábbi
tényezőket
aszerint,
hogy milyen mértékben járultak hozzá a pályára való eredményes fel.... készÜléshez.'Az átlagok markáns kÜl~nbségeket mutatnak~ (a legjobb 1,95-től a leggyengébb 3,44-ig átlagértékekig terjednek), és tartalmában
az
előbb
A
elmondottakat mmasztják
alá~"
hallgatók leghatékonyabbnak:
1. az évközi gyakorlati foglalkozásokat (1;95); 2~" az előadásokat (2,00); 3. a szemináriumokat (2,05); majd 4. az üzemi, pedagógiai gyakorlatokat tartották (2,18 )~' Tehát a hagyományos formák - ezek között is
mindenekelőtt
a gyakor-
latok - a leghatékonyabbak. Hatékonyságuk a "részben megfelelö" minősitést
A
kapta.. "részben" és a "kis mértékben
megfelelő"· minőséget jelző
kategóriák közé kerÜltek az· átlagok alapján: 5. az egyéb önképzési formák (2,29);. 6~" az oktatásban alkalmazott módszerek (2,41); és 7~' az intézmény szervezeti felépitése, ~üködési rendje (2~63 )~.. A
"kis mértékben"
kategóriák közé
megfelelő
eső minősitést
és az "egyáltalán nem" hatékony
az a két, valamennyi intézményben ho-
nos, de eszerint mégsem hatékony forma kapta, amelyet az
előbbi
dés szerint is a legkevésbé tartottak hatékonynak a hallgatók: 38
kér-
8;"' a TDK munkában való részvétel (3;11) és 9~' a tanszéki kutatómunkában valóközrernüködés (3~44)'~': Ezek a lehetőségek tehát megvanhak~de' mégsem hatékonyak~ Vagy amiatt, . hogy kis
létszámokatfOglalk_oztatnak~~" vagy a.mi~·
hogy
tartalmukban nem olyanok~' aID'etyek eredményesen, segítik a felkészítést,.' Az átlagok alapjául szolgálÓ egyéni
véle.~é~yek
kÜlönbségeinek
a nagyságrendjéből (a szórásátlagból) arra következtethetünk',' hogy - mivel a legnagyobb véleményeltérések az egyéni önképzési formák (szórásátlaga: 1.12) hatékonyságának megitélésében.· s. ezt követően éppen a TbK~ban való részvételnek (1.11),' s az üzemi vagy pedagógiai gyakorlatokat (1,03) követően' pedig a tanszéki kutatámunkának az értékelésében (O~92) mutatkoztak -ezek a formák igen hatékonyak is lehetnek, ha
megfelelő
számú hallgatói
megfelelő
módszerekkel fog-
lalkoztatnak.· (A részvételi arányokról késóbb. itt csak annyit, hogy a TDK munkában a 4~' A
végzősöknek 20,7
o/a-a
vett ré~z~)
képzés hatása a fejlettségi szintre· Korábbi ismerletéslinkben egy 14 tényezös~ majd egy 19 ténye-.
zős
kérdéssort aszerint e,lemeztünk, hogy azokl::>an a,hallgatók mennyi-
re érezték magukatfejlettne~' Mo~.t azt vizsgáljuk~' h,?sy'mil:yen szere'"
pettulaj~onitanak ,ennE!k::~fejlöciési' szinblek az eltlré~éb,~n 'aképzö. intézményhatásrendszeréne~'
pályaszere~'re'és.:aZ értelmiségi$zerepre vonatkozó' tei( és ·képe's~~g~k'~~Uleterí~irlt~z~é,.Yek . h.~s'a
a/ A
Hárorilfoko~~~:'slk'~hilJk()~ ", a" felsor~Ítiulajdoh$4~~~b~
ismere-
'az
inté~
Illény fejlesztö . hatá~át'~~c;~$2:eSSégtikben"cé'~ 'kiS' ~~~ld~~enumitl'ÖSi-, tették megfelelÖnek'4 '~~~~ird~zette·tc;·: (A.t1aga:
kistlat4~;3-~4:!rn~i hatás;)
1;94~::'$nel-yben;C=J1etgY'
" . ' -' Várható módon minC!eneke~ött." és a .többit nag:y·. ·~értélcben: nieg-
hatás; 2=csak előzően
1:' a
pályára "alÓ elméletifelk~szU1ésszintj~t. befolyáso,Jta az' egyetemWi főiskola (1,29-es áUagg~' és a véleménye~, legkisebb - 0~'4a-as:~' szórásával is).' Ezt követi ..' . . . 2" a pályára való gyakorlati felkészÜlés (1~62) hatékonyságának . elismerése~'
A középső zónában - kis eltérésekke~" 1~82-töl 2,06-ig terjedő átlagértékekkeI, tehát a'~nCSakKl~ hatás'" mértéke körÜl \ 3~'\ a szakmai önmüvelés igényének kialakitására gyakorolt hatékony-
ság értéke (1',82) található~' majd ezt
-4'~" a.határozott".YJl~gnéz~t".,C~,§~J;,
39
'
5~- az önálló v élem ényalkotás és kritikai - érzék (1,89); 6~' az új iránti fogékonyság, problémaérzékenység (1,93); 7~ az általános müveltség (1,97); 8~--: a társadalmi, közéleti kérdések iránti fogékonyság és elkötelezetts é g (2, 0:1 ); és 9.' a helye::? nyelvhasználat, jó kifejezőkészség, vitakészség (2,06) fejles zto hatásának m értéke követi~--
Legkevésbé hatékony -- a "csak kis" hatástól a "semmi hatása nincs" vélemények felé közeledve -
az intézmények fejlesztő munkája
10~" a tájékozottság biztositásában a
11. 12. 13. 14.
közgazdasági~' jogi, vállalati, szer·' vezeti és vezetési ügyekben (2,13); , az egészséges életvitel kialakitásában (2,14); az idegen nyelvismeretben (2,16); az önismeret, önfejlesztés igényének felkeltésében (2,18); végÜl ezektől is jelentösen lemaradva az emberi kapcsolatokban, bonyolult élethelyzetekben való helyes magatartás kialakitásában (2,32).
Ez utóbbi
kettőben
a legnagyobbak a különbségek a saját fej-
lettségi szint és az intézményeknek tulajdonitott hatás értékei között -
a saját fejlettség javára. A
többi kevéssé hatékonyan fejlesztett
szférában (és kivÜlük az általános müveltség terén) önmaguk fejlettségét egyben a legalacsonyabb szintünek is jelezték~' Tehát a tájékozottságra a
vezetési kérdésekben, az egészséges életviteire és az
idegen nyelv ismeretére alig gyakorolt hatást a képzés, de más útonfejlődnek
módon sem tően
ezek az értelmiségi funkciók ellátásához alapve-
fontos képességek; mig az önismeret és az etikai érzék fejlődése
terén jelzett hatástalanság ellenére a fejlettségi szint nem alacsony~bJ A
képzés szerepe az általános emberi tulajdonságok fejleszté-
sében Az alábbi 19
tényezős
kérdéssor kitöltésének két szempontját
korábban ismertettük: "milyen mértékben van szükség ezekre a pályán" és "milyen mértékben rendelkezik ezekkel"~·' A
harmadik dimenzió:
hogy Ilmilyen mértékben járult hozzá a képzés ezek fejlesztéséhez" .. Az előző kettőhöz hasonlóan szintén ötfokozaru skála a melyben az l=az
"mérce",
"egyáltalán nem", 5=az "igen nagy mértékben" véle-
ményeket tükrözi.' Az
első
szempontban valamennyi tulajdonság átlagértékei meg-
haladták a 4-es értéket, - tehát a szükségesség vonatkozásában a legmagasabbak az átlagértékek.' Ezt követik a "milyen mértékben repdelkezik vele" kérdés önértékelésen alapuló válas z átlag ai, melyek a 3 és 4 átlagértékek közé esnek~ tehát a
40
uközepes ll és a "nagy mértékb~r<
"~k
rendelkezik vele" véleményeket
ki.'- ./\ képzéS intézmény szerepe
'.2 és 3,3
kapta a legkisebb elismerést:
is a "kis mértékü" és a"közepos mértékü"
között találhatók, vagy-
minősítés
jellemzo globálisan
a képző intézmények hatékonyságának értékeire~ Az elozo pontban ism(:~rtetett
hatásértékelés átlagértékei szintén a hullgatók közepes, vagy
kis mértékü elégedettségét mutatj á k
Vagyis a képzés szerepének
El
hn-
téi.Sát a hallgatók összességében mind a képzés speciális funkcióinak betöltésére, tehát a pálya- és egyben az értelmiségi szerepre való felkészitésében, mind az általános személyiségvonások fejlesztésében közepesnek, vagy annál gyengébbnek tartották~' Az intézmények dir 'd funkcióit tartalmazó egyes tulajdonságok értékei között ugyanakkor nagy különbségeket találtunk -
a szakmai képességek javára; mig a
jórészt csak személyiségjegyeket tartalmazó másik kérdéssor egy"Bs tényezői köz.ött kisebbek
az értékelésbeli kÜlönbségek. (A homogeni....
zálódásban amellett szerepet játszhat a
tényezők
nagyobb száma is: előbbi
19 kérdést három szempont szerint minositettek az
14 kérdés
két szempontú osztályozásával szeinbe~') A
kÖ7-epesnél nagyobb ffiértékü az intézmény
fejlesztő
hatása:
1. a lényeglátás (3,34); 2~' a pontosság, egzaktság (3,20); 3~' az önálló gondolkodás (3,14); és 4~' a kitartás (3,10) terén~' Közepes körÜli a hatás 5." az emlékezet (3,00) és a 6~ jó kifejezőkészség (3,00) fejlesztésében~~
Ezekben saját fejlettségüket tekintve is magasak az A 7~' 8~' 9~' 10~"· 11~" 12~" 13~'
rangsor
középső
átlagok~'
zónájában található jellemvonások:
alkotóképesség (2~85); gyakorlati érzék (2,84); felelosségvállalás (2,82); ötletesség (2,80); határozottság, dönteni tudás (2,73); rugalmasság (2,72); szervezőképesség
(2~72);
14'- alkalmazkodó képesség (2,71)~·~ Ezek közÜl háromban (felelősségvállalás, rugalmasság, alkalmazkodóképOesség) mégis kifejezetten magas a meglévő szinvonal~" kettóben pedig (szervezoképesség és alkot6képesség) a közepes fejlesztő hatás ellenér8 is igen alacsony a jelzett' szin'" A
ján -
legkisebb
fejlesztő
hatást a
felsőoktatás
a következő területeken gyakorolja: 41
-
az átlagok alap-
15 .. kapcsolatteremtési képesség (2,56); 16~' vezetésre való alkalmasság (2,52); 17~' önbizalom, magabiztosság (2,50); és még ezeknél is jóval kisebb hatásfokkal 18" a kiegyensúlyozottság, higgadtság, önuralom (2,34) és 19~ az empátiás képesség (2,28) fejlesztéséhez járul hozz~' A
kis
fejlesztő
hatás ellenére az empátiás és a kapcsolatterem-
tési készség viszonylag fejlett - tehát a képzés hatáskörén kivüli tényezők befolyásolták feltehetőleg~ A
vezetésre való alkalmasság, az
önbizalom, magabiztosság és a kiegyensúlyozottság, higgadtság; önuralom azonban a leggyengébben fejlett tulajdonságok közé tartozík~' Ezeket a
képző
intézménynek hatékonyabban kellene fejlesztenie, an-
nál is inkább, mert a hallgatók a pályán igencsak szükségesnek tartanák. Ezen kivÜl a szintén igen gyenge szinvonalúnak jelzett alkotóképességet és s
zervezőképességet
magasabb szintre kellene felfej-
leszteni, hiszen a közepes hatás ellenére alacsonyak ebben a fejlettséget
Dl
A
jelző
mutatók.
HALLG'ATÓK SZOKÁSAI, TEVÉKENYSÉGE
:1~ 'Tanulási szokások
al
A tanulmányokkal kapcsolatos tevékenységekre fordított idő A
kérdés a
kérdőives
felvételt
megelöző
két hétre vonatkozott,
(nemcsak a hétköznapokat számítva), melyet becsléssel, órákban kértünk. Az átlagok tehát két hétre vonatkoznak, órában~' BecsIésük szerint 67,9 órát fordítottak a hallgatók a tulaj don- , képpeni munkájukra: a tanulásr~'" Ez heti 34 órát, ötnapos munkahétre átszámolva alig kevesebb, mint napi 7 órát jelent~-"· Ezen belÜl egyes tevékenységfajtákban külön értékeltetiük az idöráforditást;" Ezek össze-
ge a globálisan megbecsültnél 9 órával nagyobbnak mutatkozott (76,9 óra, vagyis napi átlagban 7, 7 óra)~"Legtöbb
időt
- az összráforditás felét
1~" a
kötelezö elöadások~- szemináriumok, gyakorlatok látogatására forditották a megkérdezetiek (átlag: 38,43 ór~ szórásátlag 21,8 )~' Ezt követi . 2~" az egyéni tanulás és irásos feladatok elvégzése (átlag 20,39, szórás: 22,3). A
szórásátlag szerint az egyéni tanulásban nagyobb egyéni kÜlönb-
s égekböl adódik az átlag, mig a
a
hallgatók több s égére
kötelező
jellemző.'
42
óralátogatás jelzett átlaga
időt
Viszonylag sok
rabol el
3" az ún. "járulékos tevékenység", vagyis
az egyik ép Üle tb öl a másikba való közlekedés, várakozás, ügyintézés (átlag: 6,42; szórás: 8,66 ). Az utolsó
éven
4" a szakdolgozat készítésére fordított idő is számottevő (átlag: 3,25, igen nagy egyéni kÜlönbségekkel: szórásátlag: 12,8). Ezt követi 5. a nem kötelező szakmai csoportos foglalkozásokon való részvétel ideje (átlag: 2,97, szórás: 5,7), majd 641 az ugyancsak önként vállalt egyéni szakmai gyakorlati tevékenység: kutatás, tanítás, termelő munka, előadás tartása stb. (átlaga.: 2,57 óra, szórásátla.g: 6,0). 7. Egyéb - tehát nem szakmai - kötelező foglalkozásokon, pl. megbe~ 4i' szélésen. politikai előadásokon, vitákon, társadalmi munkával 1,95 órát (szórás 5,1); 8. egyéb nem kötelező tevékenységgel átlagban 0,95 órát (szórás: 6,1) töltöttek el a megkérdezettek." Kötelező
kötelezően
jelleggel összesen 40,38 órát, nem
a fenn-
maradó 36,55' órát "dolgozták" végig a hallgatók~' Ebből egyénileg végzett szakmai tevékenységre (tanulás, gyakorlati munka, szakdolgozat készítés) 26~21 órát forditottak.' Ez utóbbi adat arra világit rá, hogy még az utolsó éven is nagy az ismeretszerzés terén a hát a "beszabályozott
lJ
a
te-
tevékenységekben való részvétel aránya.' Az
egyéni. önálló, alkotó tervékenység szoktatni -
"kötelező",
amelyre a hallgatókat rá kellene
heti 20, vagyis a napi 4 óra
kötelező
részvétel mellett
nehezen valósulhat csak meg.
bj Tanulási szokások az utolsó évben Tizféle állitást soroltunk fel a
kérdőivben,
melyre igennel vagy
nemmel kértük a feleletet, évenkénti bontásban kÜlön-külön.' Elsőként az utolsó évesek szokásait jellemezzük, majd a változásokat." Legtöbb "igen'" választ három -
egymással rokonjellegü -
állitás-
ra kaptunk~' 1~" Általában mindig elkészítette az utolsó évben a mináriumokra adott írásos feladatokat, rajzokat, nyi hallgató. . 2~ A záróvizsgákra, beszámolókra, kollokviumokra szÜlt 84,9 %. 3~ A zárthelyi dolgozatokra, évközi beszámolókra, talában jól felkészÜlt 70,7 0/0.
A
gyakorlatokra, szeméréseket 85,9 0/0általában jól felkészemináriumokra ál-
közös vonás, hogya' számonkérés kÜlönböző formáira a hall-
gatók nagy hányada (7 (}-86 %-a) - állitása szerint - jól felkészÜl~'
43
A
többségüket (61,7 %) az is jellemzi, hogy
4. általában minden fogleukozáson, eloadáson részt vesz, és hogy 5. néhány fontosabb vagy számára érdekesebb' tárggyal a kötelezőn felül is sokot foglalkozik év közben (57,2 %). Ehhez képest kev.esebben, a megkérdezetleknek mintegy a fele állitotta cs ak, rlogy 6. aszétkmoi követelményeken túlmenően is fejlesztette ismereteit, képezte önmagát (47,5 %); hogy 7. szakmai ismereteit önként vállo1t tevékenységek útján (kutatás, TDK, TI'".r-klubok stb.) fejlesztette (46,2 %), és hogy 8. év közben nem csak él kötelező foglalkozáson vett rész~' (46 0/0). Az ismeretszerzésben az öntevékenység tehát a hallgatóknak csak mintegy a felére
jellemző.
Tovább differenciálja a képet az az állitáslI
hogy 9. évközben nem csak a kötelező feladatokat végezte el (38,2 %)~. Ez arra világit rá, hogy a plusz-feladat megoldásában is megnyilvánuló önkéntesség kisebb hányadukra jellemző, mint pl." a fogla.lkozásokon való önkéntes részvétel. Végül az az állítás, hogy 10. év közben folyamatosan csaknem minden tárgyat tanul söknek csak 1.5,9 o/a-ára érvényes.
végző
a
ej A tanulási szokások változásai Az utolsó évben ség
legjellemzőbbnek
a jó felkészülés a számonkérés
is érvényes. Feladatát a 85
%;
kezdetektől
a záróvizsgákta 71
nyi hallgató már az ben "nemti-et, de
0/0;
kÜlönböző
legfőbb
jellegzetes-
formáira - általában
folyamatosan mindig elkészitette:
az évközi beszámolási alkalmakra 58 %-
első évtől
később
mutatkozó
fogva mindig jól felkészÜlt. A
kezdete~
"igen"-t válaszolók aránya - tehát röviden
szólva, akik a IIjó" módszerre váltottak át - igen kicsiny, és hasonló azok száma is, akik a "rosszralt váltottak, tehát kezdetben felkészültek t de a későbbiekben nem~' Ugyancsak alacsony a végig "nem n-et válaszolók aránya is, tehát akik minden évre visszatekintve azt állitották, hogy nem jól készÜltek fel a számonkérések alkalmaira. A feladatok elkészitésére vonatkozóan a "jóra váltók" aránya 3,6
%;
a "rosszra" váltóké 7,6
%-
tehát ez a több - a végig negativ
beállitódásúaké 3,6 O/O~. Az év' végi vizsgákra való jó felkészÜlésben a fejlődés
A
dominál: 17,4
0/0,
aki "jóra" vált; 6,7
aki végig "nem"-mel vála.szol~·
0/0,
aki "rosszrall; 4,9
0/0
Az évközi beszámolóra való felkészü-
lést illetően az előző kettönél nagyobb ·a módszert változtatók arány~ hiszen
kezdetektől
"jóitI csak 58 % készült fel 44
erre~'
uJóra u 15
% vál-
tott, "rosszralI is kb. ugyanekkora bönyad, 17 negativ választ 9 o/o-ban kaptunk~ E
0/0;
mindig változatlanul
; .üromféle területen a
hallgatók
szokásai az esetek 65 %-ában azonosak voltak~ Többségében tehát ugyanaz az attitüd jellemzi a hallgatót, akár az évközi feladatok e1végzéséhez, akár a beszámolókhoz, akár a záróvizsgákhoz való hozzáállását tekintjük. másik három közös nevezőre hozható állitást -
A
az önkéntes-
ség és aktivitás jelzéseit - szintén egymással összehasonlitva ismert~tjük.
döf, az
Ezekben 41 o/o-ny+ hallgató jelzett egymással 'megegyező attitüelőbbi
65 o/o-hoz viszonyitva tehát a három jegy között nem
annyira szoros - ám szintén meglévő -
a kapcsolat. Ezekben tapasz-
talható a legnagyobb változás az évek során - többségében pozitiv irányb~' Mindenekelőtt
a
IInéhány tárggyal a kötelezőkön felül is sokat
foglalkozott" kérdés válaszai ilyenek~" A
kezdetektől fogva változatla-
nul csak 23,5 %-nyi hallgató foglalkozott az érdekesebb tárgyakkal egyénileg: a többségük (36.2 kevesebben (10 mad részük (30
0/0)
menetközben váltott "jóra"; viszonylag
0/0) a kezdeti "jóról" váltotiak "rosszratl, mig egyhar%) soha nem foglalkozott a kötelezőkön felÜl is né-
hány tárggy~" A
"szakismereteit önként vállalt tevékenységek útján
állitásban a (20
kezdetektől
végig "igenli-nel az
0/0); "nemu-mel viszont többen (42 0/0)
előbbinél
bővitette"
is kevesebben
válaszoltak~' A
változás
29 o/o-ban volt pozitiv irányú és csak 9 o/o-ban negativ. "szakmai követelményeken
túlrnenően
képezte önmagát" attitüd
az előbbinél nagyobb arányban (34
0/0) volt a
kezdetektől stabilan jel-
A
.
lemző,
tehát "hozott" és nem "szerzett .. beállitódás, de ugyanigy az el-
lenkező véglet is nagy számban jelent meg (38 %-a végig "nem" vá-
lasz ).' Tehát változást a három közül itt tapasztaltunk a legkisebb arányb an - bár ez még mindig nagyobb, mint a számonkérési formákhoz való viszonyban regisztrált változások száma, és ami még fontosabb: többségében (22 A
következő
0/0) p0zitiv, és csak 6 %-ban negativ.
jellemzési dimenzió a folyamatos aktivitás nem sze-
lektiv módon~" Ebben két szempont szerint vizsgálódtunk: az előadáso kon és egyéb foglalkozásokon való részvétel és az egyéni tanulás aspektusábóL' A i~" Vagyis
két kérdésre adott válaszok csupán 19 %-ban egyeznek
a minden előadáson való részvétel szerinti beállitódás válto45
zásai kevéssé esnek egybe az egyéni folyamatos tanuláshoz való viszony alakulásávalo"" A
változás mindkét attitüdben az esetek egyhar-
madában volt tapasztalható -
nagyobbrészt negativ irányb~"" Az előa
dásnál Y: 21], «v-hoz; az egyéni tanulásnál 7: 28 %-hoz az arány azok között, akik menetközben "r ászoktak", illetve akik utóbb "felhagytak" ezzel a folyamatosan mindent látogató és mindent tanuló szokássaL" Csakhogy a hallgatóság többsége (55
0/0)
az előadásokat stabilan vé-
gig látogatta, és cs ak 13 % volt olyan, aki s ohasern az összes foglalkozásra ment el, mig a. folyamatosan minden tárgyat tanulók köre ezzel szemben csak 1.0
0/0-0 S ,
és itt azoknak a száma a nagy (55
%),
akik
soha nem tanultak folyamatosan minden tárgya~"" Van még két kérdés, amely - némi fogalmazásbeli átalakitássalugyancsak az önkéntesség mértékét hivatott (az előzőek kontrOlljaként) felbecsüln'·" Összefoglaló néven kettőben
m inimalista hozzáállásnak" jelöljük~·" E
a szokás és változásának jellege 3 O o/o-nyi hallgatónál esik
egybe • .Az "év közben csak a tásra végig igennel 40 A
II
0/0;
kötelező
foglalkozásokon vett részt" álli-
végig nemmel 35 %-nyi hallgató válas z olt." "
változás ebben a stabil beállitódás hoz képest kicsi, 25 o/o-os, fele-
fele aránnyal a pozitiv és a negativ változás irányáb~ A másik állitás: név közben csak a
kötelező
feladatokat végezte el" - az
hasonlóan szintén azt jelzi, hogy az
előadásokra,
előzőekhez
foglalkozásokra já-
rásban nagyobb arányú az önkéntesség, mint a feladatvállalásban - hiszen ez utóbbi nehezebb~ A
hallgatóknak 52 %-ára jellemző, hogy a
teljes tanulmányi időszak alatt csak a kötelező feladatokat végezte el,. újabb 8 % később vált "minimalistává". :l9 % viszont fejlődést mutat ebben, mig 20
%
a kezdetektől fogva többet
II
v áll alt" a kötelezöknét."" .
Összefoglalóan a következőképpen jellemezhetjük a hallgatók tanulási szokásait:
elsősorban
aszámonkérhető
koncentrálnak~" Ezen belÜl leginkább
feladatok teljesitésére
a kapott feladatok elvégzésére,
majd az év végi vizsgákra, végÜl az évközi beszámolási alkalmakra készülnek fel jóL" Ez az attitüd a kezdetektől jellemző a többségre, és viszonylag folyamatosan végig
fennmarad~"·
Fele részük emellett minden foglalkozáson résztvesz, ez a szokás azonban az évek során csökkenő tendenciát muta~' A folyamatos évközi tanulás minden tárgyból a. kezdeti időszakban is csak a kisebbségre volt jellemző. A
negativ változás e tekintetben a legnagyobb~'
46
A
hallgatók tanulási szokásaira
nem
;C?,
Ó vi,di zi.
folyrunatos tanulás tehát
jellemző.
A
fentiek mellett jó felerészükre
ka" .. Ebben mutatkozott meg
meztej
0,
él
jellemző
az önkéntes "túlmun-
legnagyobb mértékLi fejlodés. Az önkép-
néhé.ny kiemelt tárggyal való foglalkozás és a szakismeretek
fejlesztését szolgáló önkéntes tevékenységek vállalása azonban többnyire a kezdeti időszakot követően h[~u.lga.tók
harmadf:l-fE?le viszont
él
bt
későbbiekben lesz szokássá." A
késobbiekben sem vállalt többet, mint
ami kökdezo.. 2~
A
küHjnböző
A
szervezetekben való tevékenys~
felsőoktatási
intézmény keretében
müködő
tE=:rmészt:'tesen u KISZ-ben vettek részt u hallgatók arányb<::tn huzamosübb ideig _.
é~3
itt a legmagLtS.abb
szervezetek közül ét
legnagyobb
él.
vezető
funkció-
kat betöltök számarányn is. 1. I
Az elsőéves hallgatók -
a sporttevékenység kivételével valet.-
mennyi szervezetben kisebb arányokkal vesznek részt.:' Ez többnyire természetes jelenség - ám a
KISZ-tagság 78 %-os aránya a végző
sök 87 o/o-ával szemben új jelenséget tükröz. Legkisebb a változás a müvészeti csoportok létszámarányai között,' legnagyobb a TDK-ban~" Ebből
arra következ.tethetünk, hogya müvészeti csoportokba való be-
lépés a kezdeti idöszakra esik, mig a TDK munkájába a hallgatók inkább a magasabb évfolyamokban kapcsolódnak be.
Átlagosan egy hallgató 1,75 féle szervezetben tevékenykedett huzamosabb ideig - egy hallgatóra 0,38
vezetői
beosztás esik átlago-
san.' Ez a számitás arra mutat rá, hogy huzamosabb iqeig alig két szervezet munkájába kapcsolódott be egy-egy hallgató, és csak mindeh harmadik "kóstolt bele" a vezetés gyakor.la.táb~" Kevésnek tartjuk magát a
vezető-szerep
gyakorlásának az alkalmait is, és még inkább kevesell-
jük a szervezetekben való részvétel mértékét, mivel a több szervezetbe való tartozás több " re ferencia-csoportot", sokoldalúbb hatásrendszert, több tapasztalatot, szélesebb látókört biztositana -
és mint
a. magatru......
tásminták jelzőszámai mutatták .... hatékonyságuk is számottevő a kortárscsoportok következtében;' Az átlagszámoknál differenciáltabb képet kapunk~ ha azt is vizsgáljuk, hogyan "szór" ez az átlag: Egyetlen szervezetnek sem volt tagja: 6,3 %-nyi hallgató~' Egyetlen szervezet munkájában vett részt: 40,0 %; két csoport-
%; háromnak 0,2 0/0.
nak 'volt tagja: 33,8 ennél is többnek:
:1.3,5
%;
négynek 5,"3 %; ötnek 1,0
%;
rI'ulajdonképpen egyenletesnek mondható a szervezetekben való részvétel mértéke~ Most azt vizsgáljuk meg, vajon a funkciók nem halmozódnak-e, mint ahogyan azt a közvéleményben hangoztatják! Soha nem töltött be vezetői funkciót a végzősöknek 68,1 %-a;,." Ez megitélésünk szerint nagy szám: a majdani értelmiségi funkciók gyakorlásához ilyen nagy hányaduknak nel!l volt terepe a IIszereptanulásra"~ A
vezető poszton lévők többs ége
(a teljes minta 25,9 0/0) .
egyetlen szervezetben volt funkcionárius; 5,3 %-a kettőben; 0,6 o/o-uk háromban vagy többen~' Adataink szerint tehát nincs szó arról, hogy az
egyetemeken-főiskolákon
egyenetlenÜl koncentrálódnának a
vezető-'
szerepek egy kis réteg kézében~·· Maga a vezetői szerepalkalom azonban kevés~' 3~"
A
hallgatók szabadideje
af
A
szabadidő mennyisége
A
és az 'ezzel való elégedettség
hallgatókkal megbecsültettük", kb. mennyi a szabadidejük.
Egy napon átlagosan 4,75 óra (E=3,5 óra) az az idő, amellyel szabadon rendelkeznek~' Hétköznapokon átlagosan 3,67 ór~' szombaton és vasárnap - kb. egyformán - ennek kétszer.ese: 7,21 óra szombaton, illetve 7,68 óra vas~rnap az az idö~ amelyet az övékének éreznek, " mivel a szabadidő a tanuláson kivÜli időt foglalja magában." 48
szabadidő-mennyisóg
Ez a.
a. hallgatók szerint többnyire
kevés.
Háromfokozatú skálán jelölték évenkénti bontásban, hogy túl soknak
(kódol), megfelel6nek (kód=2), vagy túl kevésnek (kód=3) tartották-e" ÁHagosan 2,44 a kóctérték, vagyis a
vélemények a "megfelelő" és a
"h~l ke vés" közötti intervallum közepe tájára esnek. Évenkénti változá~;át él
tekintve az átlagoknak megállapíthatjuk, hogy az elso három. évben
szabadidő
mennyiségét nagyjából hasonlóképpen értékelték, és
keve~~
sebbnek tartották, mint a negyed- és főleg, mint az ötödévben. (Az el~" ső
évben a
kódátlag: 2,46, majd az évek szerinti sorban: 2,45; 2,47;
2,39; 2,27.)
mennyiség értékeléséhez hasonlóan háromfokozatú skálán é-
A
venkénti bontásban nyilatkoztak a hallgatók arról is, hogy szabadidejük beosztásávaI, kihasználásával milyen mértékben elégedettek~ (1= teljes mértékben; 2=nagyjából elégedett; 3=egyáltalán nem volt elégedett). A
vélemények összátlaga: 2,15, amely azt jelenti, hogy zömmel
nagyjából elégedettek. egy kissé az elégedetlenség irányába hajlóan. A
felhasználással való elégedettség az évek során csak némiképpen
növekszik
(elsőben az átlag: 2,20; majd 2,15; 2,12i 2,10, végül ismét
2,10). Ez arra mutat rá, hogya -
kevés -
szabadidővel való jó gaz-
dálkodás ferén nemigen mutatkozik fejlődés. Korábbi vizsgálatunk eredményei szerint a hallgatók minden más problémánál nagyobbnak érezték a
szabadidő
hiányát, ám - mint a mostani adatsor és az életmódjukról
irott kritika is mutatja - nem tanulták meg, hogyan kell "urrá lennitt az idő
szoritásán.
bJ
szabadidős tevékenységek struktúrája és az ezzel. Való elége-
A
dettség Húszféle s
szabadidős
tevékenységet soroltunk fel a hallgatóknak,
azt kértük. becsÜljék meg, hogy az elmúlt két hétben hány órát töl-
töttek el az egyes tevékenységekkel, s időt
jelöljék azt is, ha ennél több
szerettek volna az a<;iott tevékenységre forditani.· Elsőként
az időráforditás mennyiségét vegyük szemügyre, majd
... ennek ismeretében A
az elégedettséget!
két heti szabadidőböl egyfajta tevékenységre (ez az olvasás)
átlagban a legtöbb idő 10,31 óra., a legkevesebb (a tárlatlátogatás) 0,45 óra. A
többi tevékenységfajtára forditott átlagos
érték között helyezkedik e~· A
idő
e
két
szélső
felsorolásban az óraátlagok mellett -
49
ah-
hoz viszonyitva -
figyelem~el
kísérjük a szórásátlagokat is, amely ar-
ra mutat rá, hogy mennyire egységes vagy éppen
eltérő
mértékü hall-
gatónként az egyes tevékenységekre forditott idő.' A
rangs or tehát a
következő:'
1. Első az olvas"ás: 10,31 óra, szórása: 8,41, vagyis a többi tevékeny" ségfajtához képest az olvasássz,okása egységesebben jellemzi a hallgató k at. 2. Második leggyakoribb" szabadidőtöltésí mód a Earmerrel való eg~Ütb lét: 9,09 óra, szórása 10,67~' Mivel erre" az idoszakra esik a pár~lasztás is, nem meglepö ez a magas óraszám o ' Ebben a szórás kissé nagyobb, mint a ráforditás ídőátlaga, de - mint látni fogjuk néhány tevékenységfajta szórásátlaga többszöröse a ráforditás átla... gának, melyekben az átlag ennél 19 val nagyobb egyéni különbségekből adódik; A partnerrel töltött időszerfnt .t~há~ vJ.s.~onylag homogénminta, bár kevésbé, mint az olvas'á~s a TV-néz~s te"kinteiében. 3~" A 'I'V-nézésre is igen sok" időt fordítanak a hallgatók, egymáshoz viszonylag hasonló mennyiségbe~' Átlag: 7,96 óra; szórás: 7t09~" 4.' A barátokkal való beszélgetés szintén gyakori időtöltés, és szintén a hallgatók nagy csoportjára jellemző.' Átlaga: 7,30, szórása 6,74~" 5.' Hazautazással, rokonlátogatással 6,80 órát töltöttek a hallgatók 8,56 szórással, tehát itt nagyobb. egyéni különbségek adódtak~" 6. Sporttal 6,80 órát (6,99 szórással) foglalkoztak a hallgatók. 7~' Háztartási munkákkal 6,08 órát (6,75 a szórása) töltöttek el a megkérdezettek.
vagy
Ezek voltak tehát a leggyakoribb tevékeny~égek~-" A zépső zónájában - átlagosan heti 1-2 órát jelent
ez -
rangsor kö-
a következő te-
vékenységeket találjuk. 8~ "lötyögés", tere-fere, semmittevés 4,29 óra, szórása 6,11~' 9. Zenehallgatás, hangverseny: 3,41 óra, 5,90 a szórás, tehát nagy egyéni különbségek adódtak o " 10'- Mozi: 3,16 óra. 3,47-es szórásértékkel, tehát viszonyla.g egysége-, sen .. 11. Pénzkereső munka: 2,50 óra, 6,13-as szórásátlaggal, amely az öszszes szórásátlag közül a. legnagyobb arányban haladja meg az átlagértéket. 12~' 'l'ánccal, diszkóban, presszóban, bárban: 2,44 óra; szórása 4,17, tehát viszonylag szintén nagy.. , " 13. Barkácsolás, szerelés, javitás, kézimunka: 2,25 óra, szórása: 4,79, tehát ez sem általában jellemző." "
A
következő
négyfajta -tevékenységre két hétben 1-2 órát for-
ditanak átlagban a hallgatók~' Ezek: 14.' Egyéni hobbytevékenység: 1,73 óra; szórása 4,18~' A pénzkeresés mellett a hobbykra forditott idő - és mint látni fogjuk, az aktiv mUvészi tevékenység - tekintetében találtuk a legnagyobb egyéni különbségeket.," 15. Barátokkal való játék (pl. kártya): 1,51 ór~ szórása szintén nagy: 3,66." 16. Aktiv müvészeti tevékenység: 1,24 óra, szórása nagy: 4t24~"
50
17. Nem kötelező szakmai '>!agy L.;mnúterjesztő órai szórása viszonylag szintén nagy:: 2,48.
előadáson.
vitán: llj02
A legkevesebb idot - szintén nagy egyéni különbségekkel -
a
hallgatók az alábbi tevékenységekre fordították: 18.. Szinház: 0,67 óra; szórása: 1,73 0 19~ 'Tárlat vagy kiállitás látogatása: O~45 óra; szórása: 1,47$ 20~- Gyermeknevelés, gondozás: 0,25 óra; szórása természetesen a legnagyobb arányú az óraátlagokhoz viszonyitva: 2,42. Egyéb - a mi listánkon nem
szereplő
- tevékenységeket a hall....
gatók 1,27 órában, 4,99-es szórással jelöltek~ Összefoglalva a szabadidöfelhasználás legfobb jellegzetességeit. láttuk, hogyelsos orban az olvasás és a TV-nézés, valamint a kapcsolatok ápolása (partner, barátok, család) tölti ki a végzős hallgatók szabadidejét, mindezek viszonylag egységen
jellemző
módon. A
többi
tevékenységfajta - kivétel még a sport, a háztartási munka és a mozilátogatás - mind olyan. amelyet a hallgatóknak csak egy kisebb hánya-da müvel intenzive~Az igényes szórakozás, kulturálódás, zenehallgatás kivételével, mely a rangsor tó -
müvelődés
középső
vagyis az aktiv müvészeti tevékenységre, az
formáir~
- a
zónájában találhaismeretterjesztő elő
adásokra, szinház és tárlat látogatására nagyon kevés idot, átlagosan heti negyed-háromnegyed órát forditanak a
végzősök,
és e tevékeny-
ségeket csak kisebb hányaduk folytatja rendszeresen.Lássuk. ezzel a struktúrával elégedettek-e a hallgatók, vagyis mely tevékenységekre szeretnének a ténylegesnél több Mivel keveslik a
szabadidő
időt
forditani!
mennyiségét, nem meglep o, hogy valamenyo-
nyi tevékenységfajtára vonatkozóan kaptunk olyan vála~zokat, hogy több
időt
szeretnének a ténylegesnél ráforditani. A
válaszok gyakori-
sága azonban más és más. Első
az olvasás, melyre - annak ellenére, hogy a legtöbb idot
ténylegesen is ezzel töltik több
időt
szeretne
a hallgatók többsége (kb. 70
%) még
forditan~
Kb. ugyanilyen hányadban elégedetlenek' a hallgatók a sporto-lásuk idejével (mely ténylegesen 6~-_ volt a rangsorban)~A
szinházba járás idejének a növelésére az igény a hallgatók
felénél volna meg -
el~entétben
a tényleges
időráforditással,
mely csak-
nem utolsó: 18. a rangsorban. Ugyancsak a fele hallgatóság szeretne több
időt
fo'rditani mozira, partnerre, barátokkal való beszélgetésre,
51
zenehallgatásra, illetve 'l'V-néz és l'e J, melyek
ét
ténylegesen végzett te-
vékenységek sorában is az elso helyeken szerepeltek. A tL;iyleges idoráforditás ranghelyéhez képest a "vágyak" rang·sorá.b6.l. az
l~pnyes
szórakozási tevékenységek
előbbre
helyeződtek_
Hátrább szol-ult viszont a hazautazás (ténylegesen 5.~ a növelésére való óhaj szárrla alapján a 10.), a háztartási (ténylegesen 7., itt 14.) és a pénzkereső munka (ténylegesen 11~, itt 16.). Ebből
az összehasonlitásból az alábbi általános következtetést
fogalmazhat juk meg az egyes
szabadidőstevékenységeknek
az "értéké-
re" vonatkozóan. Az olvasás értéke a legmagasabb, mivel ez a ráforditott
idő
és
a vágyak tekintetében is az első helyen álL Igen fontos érték számuk~ ra a sport. is, bár ez a vágy - ismert okoknál fogva -
a tényleges te-
vékenységben kevésbé realizálódik~"" Viszonylag fontos - mivel csak elvben
tükröződik
- az igényes kultúrálódás, illetve annak csupán a
"befogadóP' formái. (Az aktiv müvészeti tevékenység idejét ugyanis csak a legkisebb arányban növelnék~) A gyakorlatban - és elvben is - emellett vagy ehelyett a kápcsolatok ápolása a jellemző érték, ezek között is számottevően
elsősorban.
a partneri és baráti szférák, ennél kevésbé
a családi-rokoni kapcsolatok~
A tényleges tevékenységstruktúra" ugyan kevésbé, de az óhajtott tevékenységstruktúra - megitélésünk szerint - az értelmiségi életforma lényegével adekvát." A a
kérdés csupán az, hogy ha az igényeket
kényszerüség (a szabadidőhiány elsősorban) már az iskolai évek
alatt is lefaragja, lesz-e erő, tartás a későbbiekben
(tudjuk, hogya
szakmakezdés időszaka még több kényszerü alkalmazkodást kiván) érvényt szerezni a magasabbrendü igényeknek." Az interjús beszélgetések tap asztalatai szerint komoly problémát okoz a hallgatóknak, szinte frusztrálólag hat, hogy szellemi igényeiket az ido szoritásában nem tudják kielégiteni," Ők azonban optimista módon úgy vélik, hogy mentesülve
a
tanulmányi kötelezettségek alól. terheik könnyebbek lesznek~·"
4. A
hallgatók alvásideje és az ezzel való elégedettség A tanulással kapcsolatos és a szabadido mennyisége mellett
megbecsültettük a hallgatókkal a.z alvás idejének a mennyiségét is. Ez áUagosan napi 7,82 óra. A hallgatók legnagyobb hányada (70 o/o-a) 7, illetve 8 órát alszik. Ennél többet· 14,1 %-uk; ennél kevesebb alvás-
52
idöt ~3,~ o/cr·uk jelzett (.E=szorgahni idl:}é;znkban: 16,9 b an:' 25,8
vÍ7:s§!)é.lidőszak
0/0). elsős
Az A
%,
évfolyamon
a?, alvÉisré1 forditott
hallgatóknak mintegy o. fele
(55,Ei 'fo-a)
idő
tehát kevesebb.
ezt a.z alvásidé:ít ép-
pen elégnek tartja. Annak ellenL'r'e, hogy 1/1, %--ulc alszik 8 óránál többet, csak 1,4 %-nyi hallgató it(dte alv6sidejét túl soknak .. 10,3 o/o-uk nagyon. kevésnek, 28,5 9{)..-uk ü; kiss!? kevésnek amelyet aIvásra fordith.at. A
hallgat6ságnak
Ee:!
alszik. J\.1int az
E:~l:=3é5s
számá.ra kivánatosnál
mint.a adatai mutatják, és mint a be-
szélgetésekböl is kiderült, föképp a vizsgaidöszakban reakció. Az
egészségE~s
azt az id öt,
közel egyharmad része
úgy próbál tehát az idé5hiányon ;,:;egiteni, hogy a k(~vesebbet
minősiti
jellemző
ez a
életvitel hiányosságai ebben is megmutatkoz-
nak tehát. 5 .. Az olvasmányok jellege Mint láttuk, az olvasás rangja a tók hozzáállás a szerint is előkelő
szabaidőtöltésben
az értelmiségi életformának
és a hallga-
megfelelően
-
helyet kapott. Megvizsgé.ltuk, mely müfajokat milyen gyakoriság-
gal olvasnak a hallgatók. Arra kértük öket, hogy az általunk felsorolt 14 müfajban egyenként jelöljék, hogy azt általában szinte naponta (kód=l), hetente (kód=2), havonta (kód=3), évente (kód=4). 2-3 évente (kód=5) vagy egyáltalán nem (kód=6) olvassák-e. A
hallgatók nagy többsége a napilapokat
napont~
esetleg he-
tente kézbe veszi (1,34 a kódátlag ). Regényt, elbeszélést átlagosan hetente (vagy havonta) olvas a többség. (Átlag: 2,38.) Harmadik, negyedik és ötödik leggyakrabban olvasott müfaj: a tudományos müvek a szakterületről (2,70); a képes magazinok (2,73); és a szakmai folyóiratok (2,82). A. szakmai olvasmányokat és a képes magazinokat többségükben havonta vagy annál gyakrabban forgatják a hallgatók. A
következő
müfajok olvasottsága az átlagok szerint a "havon-
ta" t?s az "évente" kategóriák közötti átlagértékeket mutatta.: vers (3,22); szórakoztató próza (3,61); tudományos vagy ismeretterjesztő müvek más szakterületekröl.(3,64); müvészeti könyvek (3,73); történelmi visszaemlékezések, dokumentumok (3,80)~
53
Legkevésbé olvasottak, vagyis átlagosan az rtévente lt és a "2-3 évente" gyakoriságot mutatják a politikai, filozófiai müvek (4,15);
az életrajzok (4,25); azútleirások (4,34) és a szociográfia (4,72) mUfajának olvasottságáról kapott hallgatói vélemények.' . Érdemes táblázatban is áttekinteni, hány százaléka olvassa a hallgatóknak szinte naponta az egyes müfajokat, és még fontosabb számunkra, hogy melyik mUfajt hány százaléknyi hallgató nem olvassa egyáltaIán. Ranghely
Egyáltalán nem
Nap0t:ta
% 53,1 0/0
0,6
0/0
0,8
0/0
0/0 % 0/0 %
2,7
0/0
89,5
1. Napilapok
2. Begény, novella
Sorrend
3. 'Tudományos m üvek
a
szakterületről
42,7
4:. Képes magazinok
41,1
5.' Szakmai folyóiratok
38,,4
6. Vers
28,8
7. Tudományos Vél.gy ismeretterjesztő müvek más szakterÜletről 8. Szórakoztató próz&
9. Müvészeti
könyv~k
0/0 7,9 0/0 6,8 % 5,8
5.
11~'
7,7
0/0 % %
% 17,9 % 12,2 %
15,5
18,2,
7.
12,1
9. 6.
10. Történeti visszaemlékezések, clokl,unentumok
11,4
%
9,5
%
8.
11. Politikai, filozófiai m livek
10,8
%
21,2
13~'
12. Életrajz
4,6
14,7
13. Utleirás
3,8
14. Szociográfia
3,8
0/0 % 0/0 0/0
% % % % %
Egyéb
." .
6,6
·17,9 33,9
7,6
10•.
12. 14~'
Szempontunkból egyrészt az az, információ a legfontosabb, hogy a szakmai müveket milyen gy:akorisággal olvassák a hallgatók, -
mint látjuk, átla.gosan havonfa.- vagy gyakrabban; ezen belÜl a szak-
mai könyveket inkább, és kevésbé a folyóiratokat -
hatjuk ezt az adatot a szórásértékekkel is~'
A:
és most pontosit-
hallga~ók 42, 70/0-a a
s zakmai könyv eket naponta forgatja, és 38,4 o/o-uk a folyóiratokat és
54
szaklapokat is; ám ugyanakkor
%-nyi hallgató úgy került ki a k ép-
z6sböl, hogy szakkönyvet nem vett l(é';>:.be~ s
a 7,9 o/o-uk a képzés sO",
rán egyetlen szaklapot sem látott! A szélesebb körü érdeklődés hiányiít jelzik azok a számadatokt amelyek a szakmán kivüli olvasmányok egyes mLüajaiban az azt egyáltalán nem olvasók táborának nagyságát mutatják. Ez mÜfajonk~nt változóan 1 és 34 "/o között mozog. S
épp a pölitikai-viIágnézeti-társadal'"
mi témájú mÜfajokban mutatkozott meg a legnagyobb fokú érdektelen[-ség, melyet a végzősök értelmiségi sze.repvállalásá.nak sikeressége gé.tjaként tarthatunk számon~'
EI
ÖSSZEFÜGGÉSVlZSGÁLA'1'AINK EREDMÉNYEINEK VÁZLATA
1. A pál;caidentitás és. értelmis~S.i, szer'epvállalás minöségére utaló
jegyek közötti kapcsolatok A
kérdőiv
első kérdésblq~kjáb61
kiemaItUk - s
az 1. sz. ábrán
csoportositottuk - azokat a kérd~$eket, amelyekb öl a hallgatók ismereteit, képességeit és vis z o nyti lá$ at. a leginkáb~. megismerhetjük. Egysze""' rüsités céljából az egyes kérdésekre kapott válaszeloszlásokból csak a szempontunkból
It
kivánatos nak" minos.ithetö vfálaszok százalékos a.rá'"
nyát tüntettük fel (jobb szélséfd$,Zlop). A pályaidentítás. n'lilYe.,h~·~I;~taltálye:vál~,~tási stabilitás mértékének oldaláról jeUemezve ·ö~sz~fógl#á:s.kénfrri~gáuapithatjuk,l hogy a végzősöknek
kétharmact....hárorruie'$Weq ré$ze Qlyl!U'lt akinek pályaválasz*
tása megalapozott, stabil. A pályaismeret kérdé~kiOr,bbelUla~ún. ukivánatos" válaszok
előfordulása is E\l_~,~J~'ijy~bP :n'mile.,s a fenti hányactnál. A hallgatók 65 o/o-aneveztelT:fe~( l,:, :'ti()$6n·. szabdtOft.an, milykn foglalkozásokra számíthat végzés~tárils'i'~:(f',~uk ismerte f&lhelyese~ a pálya
legnagyob o
müveléséhez leginkább $ZUk$;~g~i~';;tub=ijd6.tuságokat. A többi p.ályaismeretre utaló kérdésben a "J6"vál~~~ketöt'ordUlását a hallgatói mintának mintegy negyed részénél taJjaSztaltuk. A legfontosabb három
s~.eíkm~
. képesség együttesen
meglév~·
jó
szinvonalát a hallgatóságnak 36 %-a Jelezte. Tanulmányi teljesitményükre jellemzo, hogy mindössze 26 "/o-uknak nem volt utóvizsgája a képzési id os zak folyamán, több mint egyharmad részük tanulmányi átlageredménye mindvégig 3.50 alatt maradt. A hallgatók zöme (54 %) jórendü volt, s csak 5-10 o/ü-ban jeles vagy kitünö.. Még ehhez viszonyit55
"' ?;;LIAI.J::;_';~-I:'r\S 1S Ai. fRTEL/'lISÉGI SZEREPvÁLLALÁS JELLEMZÓlNEK
':::~iLAS K;;':;";rTI KAPCSOLATAI
."' .:ra.
:.;.€yanaz~
I x2 - próba alapján. mátrix !
a
pályaválasztás stabilitása
,:. .. A pályan Áivan dolgozni
Flo
"2e:::vez:. szakiranyu továbbképzését Iálya:r.egnevezése konkrét és differenciált 5. Közvetitették-e a társad. szakma,i elvárásáit , 6 ••It pályán leginkább szükséges há.±'om tulajdonságot felismeri 7. Emli t pályaspecifikumot .1.
c,l :1.d,_,l_-J.;I,:r':
1 ' '",
,--"',,,1;,_ ::, ,' •. ,,'-,~-Jt~'1.yaismeret P!l
P",Pályaiden ti tás
müködé se, halasztása, DV. szakmai
képességek P/2 érték a pályaszereppel való azonosulás P /3
ismeri az értelmiségi szerep lé·nyegét É/l
magas szinten rendelkezik a szükséges tulajdonságo kkal É/2
20. Vezetésre való alkalmasság 21. Társadalmi elkötelezettség 22.
Felelősségvállalás
23.
Intellektuáli~ás
23
24. Alkotás
24
25. Önállóság, függetlenség
25
26. Feleiósségvállalás
26
értékként megjelent
fl3 pályaválasztás stabilitása
ismeri
Pio
P!l
rendelkezik P/2
érték
ismeri
P!3
É/l
,,, '----------------~, P
Pályaidentitás
rendelkezik
érték
É/2
É/3
-V É
Értelmiségi szer~pvállalás
56
~
'\
L?ze-
va is aggasztó, hogy mindössze 14 %-u.k ida, hogy a vizsgált szakmai követelmények mindegyikénel< teljesités ére képesnek érzi magá'L A pályaszereppel való azonosulást. ,mint számára vezető értéket a hallgatók egyharmad része fogalmazta meg . . ,A szakmai követelmények a társadalmi elvárások sorában - amely esetleg saját értékként is felfogható - 59 o/o-os aránnyal jelentek me g Iii Az értelmisési szerepel!ogadás milyenség~t a társadalmi ~ telmÉ:~!Xek
ismeret!::.. aspektusából jellemezve elmondhatjuk, hogy - bár
420/0-uk szabatosan tudta megfogalmazni az értelmiségiek feladatait ennek lényegét a szakfunkciók eredményes betöltésében, ezen belül elsosorban a szakismeretek meglétében jelölte meg. Társadalmi elvárásként konkr,étan az értelmiségi szereppel való azonosulás szükségességét csak 8 o/o-uk fogalmazta meg. Egyes értelmiségi rész-funkciókat összesen ennél nagyobb arányban, a válaszok 23 %-ában említettek, de ezek a szakmai követelményekhez viszonyítva, melyek emlitési aránya 59 o/o-os volt, mégis kisebb fontosságúak a társadalomban - a hallgatók ismeretei szerint. A közéleti beállítottságot és a sikeres munkahelyi beilleszkedés.t egyaránt újabb egytizedük. az általános müveltséget, az jntellektuális te lj es itménye k szükségességét és a megfelelo társadalomszemlélet, világnézet fontosságát még ennél is kevesebben (3-5 %) jelölték társadalmi elvárásként. (Ez utóbbi és a következő adatokat az 1. ábra mellett a 2. sz. ábrán láthatjuk.) Az értelmiségi szerepmagatartás képességbeli megalapozottsága - a hallgatók önértékelése szerint - szintén hiányosabbnak apályaszerepé. A. vizsgált jegyek közül a
t~ik,
felelősségvállalás
mint
az, amelY""'
ben a hallgatók legnagyobb hányada jó szinvonalúnak itélte önmagát, ám ez . is csak 230/o-ukra
jellemző.
Az önálló véleményalkotásra 10 o/o-uk
szerint, a vezetésre 18 o/o-uk szerint alkalmasak a kivánt szinvonalon; a társadalmi elkötelezettség 11 o/o-ukban van meg maradéktalanul, szemben a pályán szükséges szakmai képességegyüttes 36 o/o-os jó szinvonalával. Az értelmiségi magatartás néhány kiemelt funkciójának értékként való me gjelenitése a hallgatók igen kis hányadára
jellemző.
Az alkotás
és az önállóság-autonómia egyaránt 7 o/o-ban vezeto érték (szemben például a család 56 o/o-os vagy az anyagi feltételek; 51 0/0-08 emlitésével). Az intellektualitás-megismerés és a feleloss ég v állalás viszonylag fontosabb a hallgatók sZémében, ... mintegy ötödrészük vezeto értékként 57
2.ábra A JlÁLYAKÖVE'fEIJMÉNYEKKEL ÉS AZ ERTELMISÉGI SZEREPKÖRREL KAPCSOLATOS 'rÁHSADALMI EljVÁRÁSOK MEGITÉLÉSE AZ EMLITÉSEK GYAKORISÁGA ÉS A MEm\ELE1:É~S VÁRHATÓ NEHÉZSÉGE SZERINT A MEGKÉRDEZETTEK 96-ÁBAN
n
/ ..
60
l
II
em1ités gyakorisága
összátlag
várható nehézségi fok /~épes lesz megfelelni/
% -ában
összát1ag 96-ában
60
\ \ \
50
,
\, f: ~l
JELMAGYARÁZAT:
.... ·..····x ------0
agrár müszaki, ""- cl. pedae;6gus
\
:
\
50
,
\
~
40
/
40
30
30
' .. ... ,
o
,r:>
",
,,
ll~
20
20
10
10
,~,
l 2 Szakis- Ál talámeret nos mUveltség
3 Társa..;. dalom szem1élet, világnézet
4 Fizikai ál16képesség
5 Sikeres munkahelyi beilleszkedés
6
Szakirodalmi tájékozottság
58
Intel. 1ektuális teljesitmény
8 10 9 KözéGyakor- • Értelmis égi leti be- lati funkállitott- fe1adatok ciók ság
kevesebb~
jelölte. de ez még mindig sulást
jelző
m1:r;t
él
pályaszereppel való azonO'....
egyharmados arány.
~.nti
kérdések es,ymással való kapcsolatát
2
X ....pr.6ba segit....'
ségével egyenként és csoportonként is megvizsgá.lva arra a kérdésre kerestünk választ. vajjon a három megközelítési aspektus: az ismeret, a képességek és a motivációk, valamint a két
fő
dimenzió: Et. pá-
lyaictentitás és az értelmiségi szerepvállalás mutatói egymással milyen kapcsolatban állnak. Ennek a vizsgálódásnak a summázott eredménye a következo: (Lásd ismét az ~. ábrát, ahol függően +
szignifikáns összefüggést irányától
él
vagy - jellel jelöltük.)
Az egyes kérdéscsoportokat alkotó kérdéseink egymással igen szoros kapcsolatban állnak. (Kivétel csak a követelmények ismereti szintjét vizsgáló két kérdéscsoportunk.ban mutatkozott, vagyis ezekben kevésbé sikerÜlt megteremtenünk a kérdések koherenciáját.) Másik' jellegzetesség, hogy a két nagy terÜlet: a pályaidentifikáció és az értelmiségi szerepvállalás szintjére utaló kérdések között is sokszálú
él
kapcsolódás, elsosorban is az azonos aspektusokon
belül (vagyis a két ismereti, a két képességbeli és a két viszonyulást vizsgáló kérdéscsoport kérdései kapcsolódnak egymáSSal). de azon kivül is találtunk egymást meghatározó kérdéseket. Ujabb vonás, hogy a pályaválasztás stabilitása mutatta valamennyi kérdéscsoporttal
él.
legnagyobb számú pozitiv összefüggést -
ám az értelmiségi szerepkivánalomnak értékként való megjelenését (a felelosségvállalást leszámítva) nem befolyásolta. Mind ez az értékcsoport, mind a pályaidentitás,' mint érték mutatkozott a legkevésbé IIfüggő"
dimenziónak. Ezeknek a többihez képest
feltünően
kevés pozi-
tiv korrelációját a képességek meglétére utaló kérdéscsoportokkal találtunk. Az ismeretek és a képességek szintjét vizsgáló kérdéscsoportok kérdései között volt található viszont a legtöbb pozitiv kapcsolódás - természetesen a kérdéscsoportokat alkotó kérdések egymással való kapcsolódási rátájának magas hányadát követő~n. A fenti tendenciákból az alábbi igen lényeges következtetések adódnak: A
kérdéscsoporlok
erős
belső
kohéziója kérdéseink módszer-
tani kontrolljaként értelmezhető, vagyis többségében (kivétel: a két ismereti kérdéskör) azonos dimenziókat "mérnek" az egyes kérdéscsoporton belÜli kérdések.
Az a tény, hogyapályaidentitás és az értelmiségi szerepválla-
lás azonos dimenziói között eros a kapcsolódás, hipotézisünk helyess égét támas ztja alá, vagyis azt, hogy a Eályaidentitás és az értelmis égi.. magatartás
fejlődése
kölcsönösen feltételezi egY!!lást.
A pályaválasztási stabilitásra utaló kérdéseknek a többi kérdéssel való
kiemelkedően
magas kapcsolódási rátája arra utal, hogya spá_
lyaválasztás stabilitása, vagy más sikra helyezve: a helxes Eályaválasztás
döntő
leendő
módon. befolyásolja a
értelmiségnek nemcsak. a
E ályaide ntitá s át, de értelmiségi szerepelfogadását is" E támasztja tehát a pályaválasztási folyamat
kutatás is alá-
m~galapozottabb
irányitására
vonatkozó oktatáspolitikai döntések szükségessége iránti igényünket. Az ismeretek és a képességek szintje közötti sokszálú pozitiv kapcsolódás
megerősiti
a taeasztalati úton már eddig is feltételezett
összefüggést a követelményy:k ismerete és ezek elsajátitásának szintje között. Ha tehát tervszerüen tudatosittatnánk a hallgatókbaní' mely képességek szükségesek a pálya- illetve az értelmiségi szerep megvalósitásához) - ezek fejlesztés ére irányuló törekvéseik is tudatossá, igy még hatékonyabbá válhatnának.' Az értékviIág viszonylagos függetlensége azonban
figyelmeztető
jel; Ha a képzési célok ismereti- és képességszinten többé-:kevésbé megvalósulnak is, ez nem jelenti azt, hogy es,yben automatikusan motivációs eröként is hatnak". Ezt a tendenciát vizsgálatunknak egy másik eredménye is alátámasztja (lásd a 3 .. ábrát). A
hallgatók leendő munkájuknak éppen
azokat a vonásait tartják vonzónak, amelyekre szerintük nemigen lesz lehetőségük
(pL, változatosság, érdekesség, önmegvalósítás,
önállóság, anyagiak, sikeresség), s
alkotás,
a legkevésbé vonzónak viszont épp
azokat a jegyeket érezték, amelyekre ismereteik szerint (helyesen!) munkájukban a legnagyobb szükség lesz (pL." emberek irányitása, felelősségteljes döntés, közéleti tevékenység)~ A
képzésnek tehát olyan
tartalmakat és módszereket kellene alkalmaznia, amelyek !lz igények, motivációk! értékek alakulására is hatással lehetnek." A társadalomnak viszont - s ez a
következő
ötéves tervidoszak egyik kiemelt feladata-
ként szerepel is, (bár megvaló'sitása még az előbbinél is nehezebb és hosszabb időt igénylé» a
az alkotó jellegü értelmiségi munkának mind
környezeti feltételeit, mind társadalmi elismerését növelnie kellene~' A
hallgatók
"!'o
ezt interjúink is alátámasztották - pályakezdésük nehézsé60
3. ábra
_ _ _ _ _ _ _ _ _~~ ..l LEENDŐ MUNKA 6liAJWU ÉS TtlULBGESNEK
VÉLT VONÁSAI KÖZöHI VISZONY
Vonzása , átlag -érték' rangsor-
LEHETőSÉG
~Megje;l.enésének valósz1nűsége raIígsor átlag érték
Értékelt munkajellemsÓk l ..lesz
'Vo:osó
1,06\ .
1.59
2.50k emberrel', való kapeso1at
1.14- ;
1.60
3.Emberi ö~gval6S1tás. ö:alc1bon'talcoz~s lehetősége
1.16
1.61
4- • .1 anmlra eredményénektársada:üú hasz n08saga
1.16
1.10
5. önállóság. 1'üggetle~ség
1.17
1.70
1.19
1.10
?Önképzéa~, szakmai' toTább~ejlÓdést igénYlő .~a;
1.19
1..74
8.likotó munka,' alkotásra ösztÖl1Só 1égltör
1,24-
1.75
9.Anyagi Illegbecsülés. 1'isetés.· 'lakáa •. stb.
1.27
1,90
lo.Sik:eresség. e1i8Jllertség
1.'0,
1.92
ll. Utazási l.ehetóségek
l.,30',
1.96
12 •.1 munka eredményének ob~ektiTenértékelhetó ~lta.
l..'4
2,01
R!::!Ó 1; 51
Z.04
1.53
2.09
1.54
2.10
l.6.Pontosan körül.határolt munka
1.60
2.24
l. 7 .Kéltetl.en anmka. lIIel1' bizonyos iezs'eraé~et' is megenged '
1,61
2.30
18.Emberek irányi tá8a
1,6;
2.'7
19.Közéleti tevékenységre Taló lehetőség
1.70
2.39
20 • Tekintély, tontos pozició
1.96
2.42
21.lfagyvárosi. Budapest-i munkahely
1.96
, 6.Jllásokon Ta1ó segí télt
~
l'.Pdel.ósségtel.jes döntés lehetősége
D
l4.Xe1lemes lcUJ.só :tel. tételek, kényelmes lIIUDk& 15.x:u:at6. elméleti anmlra
lehetősége
i
22.Falusi. vidéken lévó munkahely
Részben
vonzó
2~OO
Taszitó
3.00
n
lehetőség
1.Változatosság, érdekesség
2-részben lesz rá
lehetőség
2.44 2.54
j 3.00
nem leBZ rá lehet6ség
geit igen eroteljesen átérzik",
PélelmU.k~
bizoYlytala,nságérzetUk oldását a
.zepzcs azonban nem vállaul.atjt'l telje:::::. mE!rtt:h,.Jl:n magara, mIvel tObb-
nyire jogos igények megvalósulásának a valós társadalmi akadályai aggasztják a hallgatókat, A
képzés legföljebb ál1óképességetji kUzdő
képességet fejlesztheti! amelyet a hallgatók igencsak szükségesnek vólnek az é,h2'tben és a pályán<8
Korábbi vizsgálalaink egyértelmU megállapitását - mely szerint (.lZ
intézményekben a s zemél'yes, hatások az oktató-hallgató kapcsolatok
Qlsz(~mélyi;elenedése
folytán zömm'el a kortárscsoportok egymás közötti
kapcsolatalból származnak - e A
vizsgála:t is messzemenően igazolta.,' kapcsolatot~
hallgatók az oktatók zömével alig találtak
csupán l-2
old éltó t tekintenek követésre méltó példának
Q"
A. társak és a felnöttek
viszonylatába.n a társak szerepe minösLUt hatékonyabbnak~' lVIindez a képző
intézm ények nevelömunkájának a kdtikája.,- Az oktatók személyes
példájának, magatartásorientáló szerepének a gyenge hatásfoka két k(j...· vetkeztetést involval: Azt a néhány oktatót, akik emberi igényességükkel k()vetésre rnéltó példái a
diákoknak~
az oldató-társak számára is követésre
elisme1"éssel~
ösztönző
megbecsÜléssel
példaként kellene álli.-
tanie Ehhez mindenekelőtt .a..z oktatók szin~e. ki~~r...óla:S.....~~Judon;li:i.nyos minösit~~'Eyló
értékelési rends zerét kellene mihamarabb megyáltc!z-
~ A
má,sik következtetés:
.~)<éEZ_~S
során olyan f!1,l.l}t,a.követésre alkalmas
~a1ma.kat é!!,~m.ód.szerek!::l, kellen<; bizto§iiani, ~~~a...sznositják a kortár~.s:~gEortok eg;x-üttmüködéséböl szá!,~<:tzó~_p~.?agógiai *~J?n~öket, s
amell~.!:L!!l.édot" ,<:;l.d.Y1..alS az oktatókn,ak; is az értékközvetitésr~~'
A
képzési formák hatékonyságának hallgatói
-értékeléséből,
vala....
mint az intézrnényi adottságok...·lehetöségek meglétének és hatékonysá.... gának összehasonlitásából (lásd a 4. ábrát) az derül ki~ hogy ebben
is
megújitásra~
tartalmi és módszerbeli átértékelésre volna szUkség. A
hagyományos, legelterjedtebb képzési formák közül az évközi gyakor-
latokat
tartottá~
a hallgatók a leghatékonyabbnak, legkevésbé pedig az
elvileg nagy pedagógiai értékkel biró ''1'D1<-8 és tanszéki kutatómunkát. Ezek~
mint
lehetőségek,
minden intézményben adva vannak, ám való-
62
4.ábra AZ INTÉZMÉNYI LEHETÖ;ptGEK ÉRTÉKELÉSE
-.
2
1. TDK munkában valÓ
2,; Iii
',5
:5
fl'
A
réa~vétel
K
"
H
3
2. Et5yénl tanulás és önk4pdlll targy! feltétele!
3. Konzultációs 4. Baráti,
lehet6~égek
par~nerkapcsolatok
k1alakulásanak
5.
lehetősége!
Sportlehetős6gek
6. Önálló gondolkodás, probléma-megoldás
lehe~d8ég.
7. Tanárokkal való j6 kapcsolat kialak!tásának lehetdégel 8. Pály ával való lehetősége
me~lemerk8délll
9. trdekee, szlnvonalas t&rgyl
ss~~.
előadások
10. Szines kulturá)i~ élet leh.J tősége ll. Gyakorlati teladatokra való felkészUléu lUllütósége1 12. Érdekes apeclálkollég1umoK,
szemináriumok l}. Szórakozási alkalmak 14. 'l'anszéki kutatómunk:é.ban valÓ részvétel
,
15. Tanulmányi ée egyéb problé. mák orvoeláaának lehetősége1
~",
16. Társadalmi, közélet1 kérdéeekot tárgyaló előadások é8 vitá~ 17.
Mozga~mi élet~ ~özéleti
tivitao lehetOoege
, ..fl"''''
ak-
"
,,'" )C.,"
+.'
\
\
" "",
16. Világnézeti, filozófiai kárdéseket tárgyaló a16adáaok
"
19. Beleszólás, változtatás lehetősége eaját Ugyekbe
.,.
..
45
K 40
'5
'0
e
Adottak voltak
K - KlhaBználta a
l.hatőságeket
H - Hatást gyakoroltak rájuk
/'
e:::~
J.A
H
25
20
15
• ------. 11-5-1g te~jed~ skála szerinti • H----Je lA hallgatók ","8 szerintI II 0 ...........0 lA hallgat!6k"-a szerintI • .... -.,-..... I A hllllgat6k ~-a szer1ntl
63
.-
:J
JELMÁOYA.RAZAT I
J - Jav8solják a b6vltését
\ ... 'O ~'
.
/ ...,.... ' .." )(
20. Nagy tanár-egyénlBégekkel , tudósokkal való ismerk.lehet.:
Á -
\
'
"
..... J.:
10
O
%
szinÜleg nem olyan tartalommal és módszerekkel mÜködnek, mely a kivánt célt szolgálja. A
korolták -
hallgatókra a legnagyobb hatást nem azok a és igy javaslataikban sem azoknak a.
amelyeket a leginkább illetve hatásosnak
meglévőnek
tartottak., A
minősitett lehetőségek
-
az
lehetőségek
bővitése
gya-
szerepel -
leginkább kihasznált előbb
már emlitett baráti-
partneri kapcsolatokon túl tehát az érdekes és színvonalas szaktárgyi előadások
és gyakorlatok, valamint a pályával való kapcsolat
erősité
sét szolgáló más formák - a meglétük 'mértéke szerinti rangsornak csak a közepetáján szerepelnek .. E rangsor végén azokat a
lehetőségeket
találtuk, amelyek a hallgatók társadalmi aktivitásának, így az értelmiségi funkciókra való felkészülésnek a gyakorló-terepei lehetnének. Ám ezek
bővitését
a hallgatók -
összhangban értékeikkel -
nem is javasol-
ták. A
hallgatókna~
abból az
értékeléséből,
amely egyrészt a pályán
szükséges tulajdonságok ismeretére vonatkozott, másrészt azok fejlettségi szintjének, harmadrészt a
képző
intézmények
fejlesztő
hatásának
bemérésére irányult (lásd az 5. ábrát) az látható, hogy ezek között szintén kevés az összhang.. A
képzés az átlagosnál épp azokat a tulajdonságokat fejlesz-
tette kevésbé, amelyek a hallgatók szerint a leginkább. szükségesek volnának .. Ilyen
mindenekelőtt
a kiegyensúlyozottság, a határozottság
és az önbizalom, amelyekben saját fejlettségi szinvonalukat a hallgatók alacsonynak tartották .. ' Az értelmis égi funkciók gyakorlásához el-. engedhetetlenül fontos jegyeket pedig (pl. szervezés, vezetés, alkotás) -
amellett, hogy az intézményi fejlesztő hatás kicsi és a meglé-
vőként
jelzett szint is alacsony - nem is tartják szükségesnek a hall-
gatók.. A. hallgatók rangsorolása szerint a
képzés által leginkább fej-
lesztett tulajdonságok közÜl egyedül Él lényeglátás olyan, amelyet szükségesnek és ugyanakkor viszonylag
megfelelő
szintünek is véltek a
megkérdezettek. Meglévő, egyben szüks éges, de nem a képzés által fejlesztett jegyek a
következők:
felelősségvállalás,
önálló gondolkodás,
kitartás .. Ezek mellett az általánosságban lett - melyek javaslatként valamennyi
64
értelmezhető
képző
tulajdonságok mel-
intézmény számára lefol"-
5. ábra A FELSOROLT TULAJDGNSÁGOKRA (f)a
0 MILYEN MÉRTÉKBEN VAN SZüKSÉG l,EEND6 PÁLYÁJUKON,
~." ........?<
MILYEN MÉRTÉKBEN RENDELKEZNEK VELE, ILLETVE
A- ..·.. _... Ó MILYEN ,MÉRTÉKBEN JÁRULT HOZZÁ EZEK FEJIlESZTÉSÉHEZ AZ OKT~ INTÉZMÉNY
A
<
r t é k e k
É
egy~talán nem '.1.
igen nagy Mirtékben
.~
:5
I"
l.Hatarozottsag~
dönteni tudás
J
I
~ I
~..
\1·
2.Fele16sségvállalás
I
1····)<
! ~
3.Lényeglátás
i ' •
4.Gyakorlati érzék 5.Kiegyenaulyozottsag, hig~adtság, önuralom 6.Önbi;l~lom
magab1ztoásAg
\
V,
I
,."
I
.I
>1.......
I
II~!)
;~
7.Önálló gondolkodás
I
8.Kitartás
.T
I
I
IP
I
l'
,t'i
9.Ötletesség
,
I
I
I
l'
lo.JÓ kifejez6k"szség
~~. ,,~
ll.Kapcsolatteremtás! készség
V' \
,
l3.Pontosság.egzaktság
I
I f
\
12.Alkalmazkod6 képesség
'I
. V" ........Ií ' l", .....
.)
,
II
,
l
/.",V', ~~. I
14.Szervezöképeaaég
~iI
><. I
. "'.1
l5.Rugalmassag l6.Vezetésre való alkalmasság
l'
>/.... ....
l1.Emlékezet
,
I
...~
~.... I ,,-i#'
~'"
t
I
..: I
lS.Alkot6képesség
19.Empátia
~~
I
(.. !. ~
i I
i
-,
Ii
I 65
I
dithéüók -- másik kérdéss orunk (lásd
6", ábrát) a kép zés-ne velés
él.
c:lCSbbin61 konkrétabb tartalmi és módszerbeli változtatásához szolg61hat iránymutatóul.
A
hallgatók
ét
képzés legnagyobb hatását - természetes módon -
a ::'3zélkma müveléséhez szLikséges jegyek fejlesztésében látják .. Ezen [~tzonban
belül
az elméleti képzés szinvonalát a gyakorlatinál jóval ha-
l{'konYélbbnak tartották E
fJl
rangsor közepe tájára helyezik az értelmiségi funkciók be-
t(51t.:.~séhez
szükséges jegyek
fejlesztő
hatékonyságának értékelését.
J
B,
terÜleteket emeljük most ki, amelyekben mind a kép-
hatékonyságát, mind a saját fejlettségi szintet az átlagosnál ala-
c::Jonyabbnak minositették a hallgatók, igy ezek fejlesztését képzési.... .nevelési feladatként lehet ajánlanunk. Mindenekelőtt
az idegennyelvtudás szintje alacsony, majd a tá-
jékozottság a leendo munka közgazdasági, jogi, szervezési és vezetési tudnivalóibéll1. A
hallgatók az egészséges életmódot sem tartják jel-
lemzonek önmagukra. nézve, mely kialakítására a képzés szintén kevéssé hatott. Az átlagosnál alacsonyabb szintünek tartják a hallgatók áUe1t'inos müveltségüket és a pályára való gyakorlati felkészültsé-
<:iZ
güket is, bár ez utóbbira a képzés nagy, de mégsem elegendo hatást gyakorolt. 3 .. ~ Rályaidentitás és értelmiségi szerepvállalás fejlettsége és a ~ ény
éldatok" közötti kapcsolatok
Különböző matel11atikai-statisz'tikai eljárásokkal (fökomponens-
2 analízis, Khi -próba) a korábban' leirt szempontok szerint közös mutatókká ala.kitottuk a hallgatók azonos kérdéskörre 'adott válaszait, abból
él,
célból, hogy az ún. "keméfly" adatokkal összefüggés-vizsgálatokat
végezhessünk. Számitásaink eredményét ismét táblázatba süritettük (lásd a 7.. ábrát). Ennek ismertetését két szempont mentén foglaljuk össze: a pálya.szerep és az értelmiségi szerep vállaIásának . szintjét jelzö faktorok szerint, illetve a vizsgált szociológiai és intézményi jellemzök "befolyásoló ereje" szerint..
66
6.ábra
AZ EGYETEM... F6ISKOL.A:;1tA,~A'SA\A;SAJÁT FEJLETTSÉGI SZINTRE részben
l.
kedvez6t1en
A pályára. va16
elméleti felkészülés 2.
A pályára való gyakorlati felkészUlés
3.
A szakmai HnmUvelés
",_ .. """,,,,~.,, ........,,,'0
igénye
4.
Határozottvllágnézet
5.
Önálló véleményalkotáe, . kritikai készség
6.
Uj iránti fogékonyság, problémaérzékenység
7. 8.
9.
10 ..
Általános mUveltaég Társadalmi, közéleti kérdések iránti fogékonyság,elkötelezettaég Helyes nyelvhasználat, jó kifejezókéazség. vitakészség 'rájékozottaág közgazdaBágl}i~; jogi, vállalati szervezéai,i vezetési kérdésekben .~
l.
Egészségee életvitel
2.
Idegen nyelv iamerete
._'_._._._._._~_.-.~G
Önmaga megismerése, önfejlesztés igénye
14 ..
Emberi kapcsolatokban, bonyolult élethelyzetekben való helyes magatartás JELMAGYARÁZAT: E~yetem,
foiskola hatása:
l;;,;
, átl~g: agrar: W/r/)"/(//«) mUszaki:. 1,;;;<;;",·,.;.1 pedagógus:~
SKÁLAÉRTÉK:
Saj4t
fejl~ttségi
szint:
_.-._._._0-
átlag: agrár: ft " )oc... mUszaki: .................0(;) pedagógus: ~ .. " ,." •
1=fuegfele15 fejlettság . 3~~~~m megfeleId fejletts~g
lm nagy hatás 3= semmi hatás
67
7.ábra
A PÁLYAIDENTITÁS ÉS AZ ÉRTELMISÉGI SZEREPVÁLLALÁS JELLEMZŐI1~K "KEMÉNY ADATOKKALII VALÓ KAPCSOLATAI /fókomponens analizis alapján!
A
I~~ l a
adatok
Faktorok
+
P /O=Pályaválasztás stabili tása P/l=pályaismeret
0'\
CD
P
t
l
É
+
szere~hez
érték
É!l=Értelmiségi sze-
I
~ep ~smerete
E/2=Ert. funkeióhoz való ké-
pességek É/3= "Ért. -i 8ze-
rePtulajdOnSágO~ értékesek N=1388
......
fő
~-_.~_."
+
+
+
+
+-
+ +
+
+
+
6
5
+
P!2=Szakmai képességek P/3= pályakötődes
+
_.-
-~._-
-
faq
Apa lalkozása
Az anya iskolai végzettsége
Pályakörök: KépzéSi szín- Középiskola Az apa agrár, tek: tipusa: iskolai müszaki,peegyetem végzettsége gimn. dagóguskép- " 3 éves fáisk. szakközép i. zés 4 é.tanárkép.
,
Tanu~~ánYi
SZ:i.gnit'ikáns kapcsclatek
eredmény a
" képz,éS ;orán e~e-Ik~ze- v~-
Jen Ipen
+
I i
+
f- Ii
+
3
pio
4
F/l
4
-=ít::
+
5
Fi;
4
~/l
3
t/2
'"
É/3
I
+ + + + + !
1+ +
+
+
+ IT +
I
I
5
~
~
4 '-
---
--
-~--
...... In
I
+
É= Értelmiségi. szerepvállalás faktorai
száma
I
l
:?ak"torok
+ jell
gen
+ 1+ + +
p= Pályaidentitás faktorai
í
Szi€;nifikáns 7
kapcsol~tok
száma
- - " - - - - - - - - - ._-------_ .._--- -
l
ismeret, tudomás a követelményekról
2
megfelelő
3
a szükséges képességek értékként való elfogadása
képességek megléte
iI
i
Mint az ábrán is látható, a. tlkemény·u adatok összességükben némileg nagyobb számban apályaidentitás mutatóival függtek össze: 4; 4; illetve 5 a szignifikáns kapcsolatok száma apályakövetelmények ismeretét, az ahhoz szükséges képességek meglétét, illetve az értékként való megjelenését mutató faktorokkal (a P/1. P/2, illetve a.P/3 jelü kérdéskörökkel), mig ugyanennek a három tényezőegyüttesnek az értelmiségi szerepkivánalmak vonatkozásában az elözönél kevesebb számú kapcsolatát regisztráltuk
(4; 3, illetve 4). Ebböl az a következ-
tetés vonható le, hogy a vizsgált intézményi és szociális komponensek
a pályaszereEre való felkészültségre némileg nagyobb befolyásoló hatást gyakorolnak, mint a tágabb értelmiségi szerepvállalás sikerességére. Az ismeretek,· a képességek és az értékek-motivációk viszo~ latában a környezeti hatások legnagyobb számban ezek közÜl a pályailletve a.z
ért~lmiségi
szerephez
füződő
hallgatói hozzáállást befolyá-
solták. Egyszerübb megfogalmazásban: mindezek leginkább a hallgatók kötödés ére hatottak, mind a pályához (5 szignifikáns összefüggés), mind az értelmiségi szerephez való (4 kapcsolat) pozitiv érzelmi hozzáállást befolyásolták" Ennél eggyel kisebb számú az ismereti faktorokkal való kapcsolatok száma (mindkét tényezőben 4), és újból csak eggyel kevesebb számú (4 illetve 3) a képességek meglétét mutató faktorokkaL. E számstatisztikánál érdemesebb azonban tartalmila.g meghatározni az összefüggések mibenlété~· A
vizsgált. "kemény" adatok sorban a
következők voltak: az intézmény tiEus~ . (vagyis az agrár-,· a müszaki
és a pedagógus képző intézmények, másnéven a pálya jellege); az intézmény szintje, (egyetem; hát'oméves képzési idejü főiskola., s négyéves képzési idejü
főiskola,
mely utóbbi csak a
tanárképző
a intéz-
ményeket foglalja magában); a középiskola tipusa, (gimnázium. szakközépiskola, amelyeken belÜl a tagozatos gimnáziumi végze'ttségüek és a szakközépiskolások körében további alcsoportokat alakitottunk ki aszerint, hogy a jelenlegi szakirány egyezik-e vagy sem
Et
középis-
kolaival); az ap.a illetve az anya iskolai végzettsége; az apa foglalkozása,
a
(ezek együtt a hallgatók szociokulturális hátterét jelzik); s
végÜl
hallgatók tanulmányi eredményei a képzési. idöszak "folyamán (három
időpontban: a
képzés első harmadábane . az utolsó előtti és az utolsó
tanévben) mérve. 69
Az ér!~lmisé,gi- és _a Eál'y:aszer~_YÉ:pal.ásának szintjé~ a viz sg{~lt tén:t:'ezö~
közÜl sokkal ink,ább. befolyásolták a kLUCj:t:,19öZŐ intézmén:,yi_
v4ltozók j 4mint a. korábbi _!lleg~atáro~ottsá.gt vag-yjs a haJ}gatók társadulmL. ,!redete~
Az apa foglalkozása szerint pL szignifikáns kÜlönbség egyik faktorunkban
mutatkozott. Az apa iskolai végzettsége .... jóllehet ez a foglal"
S(Có'm
kozással
erős
átfedésben áll .... a korábbi
eredményeink~el
egybehanp ....
zóan e vizsgálatban is ."érzéken~bb~1 muta.tónak bizonyuit. mint a log.... lalkozástll A
hét lehetséges kapcsolat:,közül azonban még ez is csak
hárommal: apályaválasztás stabHitásával, a pályaszerep értékként való megjelenitésével és az értelmiségi szerep mibenlétének az ismereti fokával muta.tott szignifikáns pozitiv kapcsolatoto- Az anya iskolai végzettsége viszont semelyik
tényezővel
nem korrelált. Ez szintén fontos in-
formáció, mivel az alsóbb iskolafokozatok tanulóinak az adaptációjában az
9I1Y~
iskolai végzettségétöl függö szerepének a tisztázása napjaink-
ban került a szociológiai zős
érdeklődés
homlokterébe. A
felsőoktatás
vég-
hallgatóinak pályaszocializációjára és értelmiségi szerepmagatartá-
:.::Jára' a mi vizsgá.latunkban tehát kimutatható módon nem hatott az anya iskolai végzettsége, sem az apa foglalkozása.- Nem cáfolja ez az adat a társadalmi eredetnek a továbbtanulási esélyeket meghatározó szerepét. Az apa foglalkozásának hatását a bekerülési szándékra és a felvétel esélyeire a mi korábbi vizsgálati eredményeink, a
felsőoktatási
::;tatisztikák, illetve legutóbb osztályunkon Gérecz Magdolna vizsgálati eredményei egybehangzóan kimutatták. 6-társadalmi eredet, s~erinti es élyesyenlötlen.sé.s azonban a fels őoktatásba pontjából
számottevő..
va~ekerülés
szem-
A felsooktatásba pekerült. h alIg ató ky!ak_ a . képzés
céljaihoz való alkalmazkodását azonban már nem
döntő
módon befolyá-
solja a korábbi hátrányos társadalmi hel":izet.-E kutatásban a társadalmi eredet és a tanulmányi eredményesség közötti
kapcsolatot ez ideig még nem vizsgáltuk meg, de a már több-
::-:.zör visZOYl'yitási alapnak tekintett korábbi eredményeink szerint az ún. hátrányos helyzetü rétegek felsooktatásba. bekerült gyermekei tanulmányi eredményességük szempontjából sem voltak rosszabbak az értelmiségi
szülők
gyermekeinéL
Magának a. tanulmányi eredmény-eknek azonban a mostani vizsgálat tárgyát
képező
pálya.- és értelmiségi sze,repre való felkészültség-
gel igen szoros pozitiv korrelációját mutatluk kL. Érdekes módon ezen
70
belül ;'-:jokktll inkább az értelrniségi
zerepvállalás, rnintscrn
'Jdrtplúció alakulása változott a tanulmá:nyi eredményektöl
Lt
pálya-
fUggően•
.t-''-\.
p6.lyciüdaptáció faldorai közül mindhárom mért időpontban egyedÜl a :::.zakmai képességek megléte kapcsolódott szignifikáns módon.. Az értc:~lmh;égi
f'(~tek,
szerepvállalásnak viszont valamennyi faktora, tehát az isme-
a képességek, és a hozzáállás is valamennyi mért időpont ta-
!lulmitnyi eredrnényeivel pozitiv kapcsolatban állott. Hogy a tanulmányi
urcdményesség határozza-e meg az adaptáció szintjét, vagy ez utóbbi tükl"(jződik ct tanulmányi eredményekben is, tehát, - hogy melyik tényez~
c: gy Litte s
az ok, és melyik az okozat, az e vizsgálatunk
eredményeiből
nem derül ki. Annyit azonban összefoglalásként mégegyszer érdemes hangsúlyozni, hogy a származás és a tanulmányi eredményesség korábbi adataink szerint nem korrelált egYmással; e
Vizsgálódás szerint
? származás és az értelmiségi szerepre való felkészültség szintje sem fÜgg össze; a tanulmányi eredményesség azonban (mely tehát nem a származás függvénye) igen szoros összefüggést mutatott vizsgálatunk ~apkérdésével,
s sikeres adaptáció v al. Ebböl további következtetés
adódik: akinek a tanulmány! eredményei jobbak, az várhatóan a pályán és még inkább az értelmiségi szerepkörébenfelmerülö követelményeknek is jobban meg- fog tudni felelni. mint a. gyengébbek. mény ahhoz az oktatáspolitikai
döntéselőkészitéshez
Ez az ered-
szolgálhat érvként,
adalékul, mely az elhelyezkedés pályázati feltételeinek a képzés során tanúsitott szorgalomtól és eredményességtöl A
függő
módosítását célozza.
tanulmányi eredményességhez hasonló mértékben határozza
meg azonban, a pályaadaptáció és az értelmiségi szerepre való felkészÜltség szintjét egy korábbi választás eredménye is: Az, hogy honnan, milyen tipusú középiskolából érkezett a hallgató. (5 szignifikáns kapcsola.t); az, hog'y hová, milyen szintü felsőoktatási intézménybe jelentkezett, (szintén 5 összefüggés); s méginkább az, hogy milyen pályakört választott (6 szignifikáns összefüggés). A
középiskola tipusa szerint többségében a gimnáziumból érke-
'zöJ<. a szint szerint jobbára az egyetemisták~- a' képzés iránya szerint pedig többnyire a
pedagógusképző
intézmények hallgatóinak az isme-
retei a felkészültsége és motivációi mutatkoztak az átlagosnál jobb szinvonalunak, mind az értelmiségi szerepvállalás, mind apályaadaptáció Vonatkozásában.'
71
E három intézményi sajátosság közül a képzési ágtól függö határozottság az egyetlen, amely okának magyarázata nem
me,g~'
kézenfekvő.
A szakközépiskolából jövök értelmiségi szerepvállaIásának rosszabb feltételeit magyarázhatja. ugyanis a személyiség fejlödéséneke legfogékonyabb korszakáb an a beszükitettebb spektrumú képzési tartalom. főiskolákon
Ugyanilyen evidencia., hogy a
már maga a rövidebb
képzé~
si időszak is oka lehet (sok más mellett) a "gyengébb minőségnek". A
képzési ág vonatkozásában azonban ennél sokkal bonyolultabb ha-
tások játszhatnak közre abban,' h.ogy az elvileg azonos értelmiségképző
funkciók kLUönböző hatásfokkal érvényesÜlnek." Korábbi vizsgálati
eredményeink, ez a vizsgálaf'és a hallgatókkal készitett interjúk is azt bizonyitják~' hogya képzési ág~' vagyis .a pálya iránya a leginkább meghatározó mind a jelentkezés~" mind a kesóbbi tevékenységi lehetőségek szempontj,ábóI." Számunk~a
eddig is és a továbbiakban. is az a "1egizgalmasabb H
kérdés, hogya képzés mit tehet és mit tesz e
kettős
szoritásban~"
Korábbi vizsgálatunkbanahárom pályacsoport közül a pedagógu~képzés·
nak,
főiskolai
- ezen belW isa' .
tanárképzes - mutatkozott olyan-
.
amely a viszonylag. gyengébb "JriinöségüII ' pályaválasztási motivá-
ciókkal érkező hallgatósagot'.akéFÚ~'é$ végére az. élmezőny (orvos'egyetemek) szintjérefejlesztetfe/Ez"a vizsgálataz'onban a mostaninak . . . .
'
csak a szakmai szocializácidf vizsgáióterÜletére terjedt ki~' A pályaactaptációt~,,·~r.telin.iségi - sz'erepvállalás összefüggésé.
.
ben szemlélő jelenlegi vIzsgálat vis~ont nem ért.. még el abba a stádi,
umba, hogy fejlődést regis·zb·álha:sso~·, Az azonban' határozottan megmutatkozott, hogya ·lesrosszabb .feltÉ?telekkel (mind 'a bekerülő hallgatóság előképzettségét és mótivációi~' minda. társadalmi munkamegosztásban betöltötthelyezetét . illetö~n)· a müszaki felsőoktatás (ezen be•
•
-
•
-
-
______ .-:_.
_._._
•
___ • ,_.
'A
.. _
_
IUl is a főiskolai szint) kénytelen megbirkózn,L':, Kia~ványunk
I'"
részé-
ben ezt továbbvive a képzésiága.kszerinti különbségeket nem a fenti összevont faktorok mentén, hanem az
~gyes
kérctésekig
lemenően
ele-
mezzük.' Apályaspecifikus jellegzetes'ségek ismeretében a további kutatásaink során arra keresünk magyarázatot, miért tud kevéssé,· és hogyan tudna jobban megfelelni ennek a "kihívásnak" a müszaki
felső
oktatás, s mi okozza az agrárfels öoktatás és a pedagógusképzés teriiletén tapasztalt pozitiv tendenciákat.--
72
DC]
,AZ ADATSZOLGÁLTATÁS
NEM KÖfIELEZŐ
nht.fltáskutató Intézet Budapest, XIII",
Victor Hugó u .. 18-22.
KÉRnőlv
az 1981/82-e8 tan~vben tanulmányaikat befejez5 hallgat6khoz
1\ 1\
'1" {' e r
o v .k'1. t'. o'l "t'e s e, n e k mo"dj a : Áhol külön 6tmutatás nincs a k~r-
l"'" r~ .l
ott fel sorolás esetén a megadott válasz
dé s megvEilaszoléisára t
e16tti szám békarikázását kérjük; a kipontozott helyekre a me6fele16 adatot, illetve saját v~lem~ny~t írj~ be!
Vó.laszaival a képzés hatékonyságának az elemzését segíti elő!
l~
A válaszol6 neme: l férfi nő
2 2.
Szület~si
év, hónap: ••
é
••••••••••••••••••••••••••••••••••••
3. Sorolja fel azokat a helységeket, ahol hdsszabb ideig lakott: 'e • •
§
•
~
lj
e
•
•
•
é
••
e o ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
8
~
o o •
8
•
•
•
•
•
•
•
o •
~
• • •
e •
e I
a
~
o •
•
e
•
•
•
•
d
•
• •
• •
• •
•
•
o •
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
• •
•
•
•
•
• O •
•
e e •
•
•
•
•
•
•
•
~
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
,
•
•
•
•
•
•
•
•
• •
•
•
• •
•
•
•
,
• •
•
• • •
•
•
• •
Csalíidi állapota:
l hajadon, n6tlen 2 férjezett,- nős
3 együtt ",
II
~l
valakivel
."
el vált
5 eg:yéb 5. í\ l il Logatott fel sőoktatéÍsi intézmény neve: •
68.*.0&"
Kar: S '...-;ak:
•••••
O
00
J",
••
O
••••••••••••
•••••••
...........
j\ Ir 'i Z 'l t . ,-;(',J(
•••••
•••••
•••••••••••••••••••••••••••••••
Q . a . . . . . . . " . o • • .o • • oo • • • • • oo . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4té19I>DCJ
D
00
.................... .
•••
g.
•••
".O
••••••••••
•••••••••••••••••••••
Ota
•••••••••••••••••
;. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
2
6. Hol és mikor végezte középiskolai tanulmányait? /Annak az iskolának helyét és pontos megnevezését kérjUk, ahol érettségizett. Ha szakosított tantervü osztályba jár~, a tagozatot, ha szakközé~iskolába, a szakot, illetve
az ágazatot is ttintesse fel!/ Az érettségi éve: Az iskola neve: Helye:
• • • • • • • • • o • • • •
• • • • • • • • • • • • • • • • • o'' • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
• • • • • • • • • • • • • o o o • • • • • • • • •
Tagozat:
o • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Szak, ágazat:
• • o • • o o • • o • o • • • • • • • • o o • • o • • •
~
• • • • • • o o o • • o • • • • •
felv~telt?
7. Az érettségi évében nyert-e
l igen, azonnal bekerliltem a f6iskolára/egyetemre előfelvett
2
voltam
3 nem jelentkeztem azonnal 4 jelentkeztem, de elutasítottak
5 egyéb, mégpedig •••••••••••••••••••••.•••••••••• 8. Ha nem az érettségi'évében kezdte meg fels6fok6 tanUlmányait, kérjük, évenkénti bontásban s~rolja fel, melyik évben hol felvételizett,./esetleg.miért nem jelentkezett/, és eközben mivel foglalkozott?
·.................................. ........'. ............... . .
•
• •
• •
•
e • • •
•
•
•
•
• • • e· • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
~
_
• •
•
• • •
I
• •
• •
•
•
•
•
•
•
• •
• •
• • •
•
•
•
• •
• •
•
• •
•
•
• •
•
• •
• •
•
• •
·... .......... . .... ........ .......................... .... ~
~
~
3
~)n
Szülei legmagasabb iskolai végzet.tsége?
J~desany",j áé /nevelőanyjáé/ l
Édesapjáé /nevelóapjáéj 8 osztálynál kevesebb l
2
8 osztály
2
3
szakmúnkásképesítés
3
megkezdett középiskola
4
5
érettségi
6
érettségi + szakmunkásképesítés
5 6
7
befejezetlen f5iskola, egyetem
7
8
f5iskola
8
9
egyetem,
9
10
tudományos fokozat /kandidatura, ,tudományok doktorai
II
'b megpe ' di g: egye,
••••••••••••
.......................... ....
,10
II
10 .. Ní az édesapja /nevelőapja/ j~lenlegi, illetve ha nyugdíjas vagy elhunyt, mi volt az utols6 keres 6 foglalkozása 6s a beosztása?
,
,
Beosztás:
fl
'
'
,
•• , •.•••••••••••• ~ •••••••••••••••••••••••••••••
Foglalkozas:
...........................................
~,
•••••• '
"
ll. Jelenleg hol lakik? ,l szülőknél, a felsőoktatási intézmény székhelyén 2
szülőknél,
rokonoknál, albérletben, de nem
helyben
3
koll~giumban,',
4 albérletben,
helyben
belybe~
5 önálló lakásban, helyben 6 egyéb •
•
..
•
..
módon, mégpedig: •
•
•
•
•
•• ~ ..... ~ ............... .
CI • • • • CI • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
II
12. Hogyan alakultak tanuletsi. szokásai ep;yetemijf6iskolai
(~vpi
alatt? /A~ rn.egfelelő
rovatba
értelemsz(~rüen
"igellIl-t vagy
"tJf'IlI"-e
írjon!/ I.
II.
III.
IV.
V.
é v f o 1 y a m () n ~v közben folyamatosan.csak-
nem minden tárgyat tanult Általában minden foglalkozáson, e16adáson r~szt vett Néhány fontosabb vagy számára érdekesebb tárggyal a kötelező kön felUl is sokat foglalkozott év közben ~v közben általában csak a l{ijtelező
feladatokat végezte el
~v közben általában csak a kötelező
foglalkozásokon vett
részt A zárthelyi dolgozatokra,
évközi beszámolókra, szemi náriumokra általában jól felkészült Agyakorlatokra, szemináriumokra adott írásos fe~adatokat, rajzokat, méréseket ál~alában mindig elkészítette
I
I
I
Az év végi vizsgákra, beszámo16kra, kollokviumokra, szigorlatokra általában jól felkészült' . Szakmai ismereteit önként. v~llalt tevékenységek ~tján /K~tat6munka, TIT-sorozatok, sza}nnai klubol{, rpDKt egyéb Hlódon:
••••
4
•••••••
4.•••
/bŐ-
vi.tette ~--------------------------------~----~----~----+-----+----4 1\ s z él. l< tn a i ld) vet e l nJ é n y e le e II
. L\11.men6en fej lesztet Le ism e .. ' e t e i t, k é p e z t e () n IH él ~ Li t :
• • • .. • .. .. • .. .. .. .. • • .. • .. " .. " ...
-l' o l~-
llIiíhan - - - - - - - - - -_ _ _ _ _ _ _ _. L . . - _ - - . . J " - - _ - - ! -_ _
~
______
----_. __ . - '
t
5 13. Hogyan alakultak tanulmányi eredményei az utolsó két és fél évben'! Müszaki, mezőgazdasági és tanítóképző főlskolások
második félév végén: negyedi k fél év végén: ••••••••••• HtH~1k félév végén: •••••••••••••
TanUlmányi átlag:
Tanárképző f6iskolások Tanulmányi átlag:
negyedik félév végén: hatodik félév végén: hetedik félév végéu:
Egyetemisták Tanulmányt átlag:
lll.
............
............
hatodik félév végén: nyolcadik félév végén: ••••• ~ •••• kilencedik félév végén: •••••••••
Kll. hán: utóvizsgája volt.az elmúlt évek során? ••••••••••• l'lely . tárgyakból vol t többször is. utóvizsgáj a?
·............................. . ·........ ., .................... . • •••••• o •••••••••••••••••••••••
Ilalasztott-e félévet, évet?, igen - nem fvismétlése volt-e? Mikori •••••••••••• Miért? • ., • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • o,, • • • • • • • • • • • • •
15. Milyen. a
felsőoktatási intézmény keretében mUködő szervezetben tevékenykedett az elmúlt évek során huza.mosabb ideig? Aláhúzással válaszoljon! Ahol vezető funkciót .tölt6tt be, K-gal jelHlje! l KISZ 2 MSZMP 3 kbllégiumi bizott~ág 4 mUvészeti.csoport 5 sportklub 6 TDK 7 egyetemi, kari tanács 8 hallga tói képvi sel<6ti ren'dszer 'tagj akén t \. 9 egyéb, mégpedig: ............................ ~ •• •
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
II • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • . e
•
6 16. A jelenleg rendelke'zésére úlló szallad idő hop;yall oszli1< me!!,
az Qlábbi tevékenységek között? /Szabad időn az óralátogatások, a gyakor'latol{, a tanuUis stb., továbbá a közlekedés, alvás, étke:tés sLb. utáll fennmaradó időt értjük, vagyi.s azt, amellyel szabadon relldelkezik .. / Az elm~]t 2 hétben összesen hány óra szabad ideje volt, ~s ez hogyan osz.lott meg az alábbiak szerint? /Azt a
t.evékeny-
séget, ami. nem fordult elő, O-~al jelölje. Ne feledkezzék meg a szombatról és avasárnapról sem!/ Az
elm~lt
óra szabad
két héten összesen kb.
Jdőrn
volt, ennek ~egoszlása: hétköznapokon átlagosan napi
óra,
szombaton kb. napi
óra,
va~árnapokon
óra.
napi
Az elm~lt két hétben hozzávetőlegesen órát töltöttem el: - olvasússal -
színházban
- moziban -
hangversenyen, zenehallgatássa]
-
tárlaton, kiáll~táson
-
Lv nézéssel
-
sporttal, szabad levegőn va~ó mozgással
- barátokkal való beszélgetéssel - barátokkal való játékkal/pl.,kártyaj - aktív mUv~szeti tevékenységgel -
tánccal, diszkóban, presszóban, bárban
- partnerrel kötelező szakmai vagy ismeretterjesztő előadásokon, vitákon
- nem
- otthoni háztartási munkával (főzés, mosás, takarítás sib./ -
pénzkereső
-
"lütytigéssel", tereferével, semi~tevéssel , ,:,
-
szerelés, javítás, barkácsolás, kézi-munka
-
egyéni hobbitevékenységekkel
munkával
- hazautazással, rokonlátogatássa~ -
egyéb, m~gpedig:
•••••••••••••••••••••
............• . '
7
17.
A felsoroltak köztil mely tev~keni~Sgekre szeretett volna több időt fordítani? Aláházással jelölje!
IR.
Vis~zagondolva az idő
előző ~vekre,
m~rlegelJc,
hogya szabad
mennyisé€J3vel és annak beosztásával;; ki.használásával
milyen mértékben lehet elégedett?
/ A megfelelő koc~.~~bél tegyen "X" jelet!/,
A szabad idő mennyisége
A szabad idő felhaszlHi-
túl
teljes mérték-ben
sok
nagyj ából megfe-
túl kevés
.
l ásával nagy j ából
egyáltalán nem
lelő
volt számomra
II
6
évben
I I •
évben
voltam elégedett
I I I • évben
IV.
évben
v.
évben
19. Most az
I
elm~lt két hétből a
tanulmányaival kapcsolatos te-
vékenységekre fordított időt mérJe meg hozzávetőlegesen1 '
/s zomb~ tok-vasárnapok
szintén bele számf,tanak! /
Az elmúlt két héten hozzávetőlegesen összesen ••••••• órát fordítottam a tanulmányokkal kapcsolatos tevékenységekre, melyből
6rát töltöttem el
- kötelező 6rákon, /elöadás, gyakorlat, szemináriumi . .
.............
- olyan órákon, foglalkozásokon, amelyen a részvétel önkéntes volt /pl~ konzultáciÓ t TDK, spec.koll., nyelv6ra/ - egyéni tanulással, írásos feladatok elvégzésével
........... . ~
- egyéb, az egyetemen/főiskolán tartott kötelező megbeszélésen, vitán, politil{ai, társadalmi munkával . - tanulással kapcsolatos járulékos tevékenységekkel Ipl. könyvkölc~önzés, közlekedés az egyetem épti~etei között, várakozás stb./ - a szakmával kapcsolatos önként vállalt· gyakorlati munka'/tanítis, ter~elő munka, patronálás, kutatás, előadás tartása stb./ - egy6b, mé~pedig:
.••••••.••••••••
i ••••••••
~!(). :\1..1 agosan napjában hány órát alszik, pihen? I
mennyire érzi e legendőnek? •••••••••••••••••••••••••••.••
. .. . . .. - .............................................. ., ...... .
- 821. :Általában milyen gyakorisággal szerepelnek olvasmányai között az alábbi műfajok? (A megfelelő rovatba tett )( ·jellel válaszoljon!)
szinte naponta
hetente havonta
.
évente
2··3 évente
egVállalán nem
regény, elbeszélés
szórakoztató próza (lektOr, krimi)
vers
történelmi visszaemlékezések, dokumentumok
út leírás
életrajz
szociográfia .
tudományos művek
a szakterületről
tudományos, vagy ismeretterjesztő egyéb szakterűletekről, mégpedig:
művek
politikai, filozófiai munkák
művészeti
könyvek
szakmához kapcsolódó folyó iratok, . mégpedig: .................................... ..
. napilapok, eg"yéb folyóiratok, hetilapok, mégpedig: .................................... . 1\
.'
~----------.---------------- ..
képes magazinok
-
- - - - - - -........---+----1----1----.;----;-.---
·egyéb, mégpedig: ....... , ......... ,...... .. ..................................................... L.-.:.. ...---___________________' -_ _--'_ _ _-'-____.J......._ _-.A._ _ _ _ _ _ _ _ _ _
22, Az alábbiakban az egyetem/főiskola által klnált lehetőségekről érdflk6dünk, A táblázat baloldalán azt jelezze, hogya lehető st',qek milyen mértékben adottak abban a felsőoktatási intéz· mé.IlyIJen, ame Iyben t anu Imányait végz'I, a jobb oldali táblázat ban pedig arról tájékoztasson, hogy II lehetőségeket hogyan J használta ki az eltelt évek során, A
megfelelő
A lehetőségek
A lehetőségeket
g>
rovatba tett x jellel válaszoljonl c:
Q)
.n
,:,t. '\Il
,t:
E c
o> .cl .~
E 'tE -O>
.~ a:; ....
..)I.
>
~
C 0.1
c
0.1
~ O>
N
:0 ~
adottak voltak
.o .:.t
'(I)
t -0.1
~
:,)2
lS ci > E
~ c: -nl iQ J:
-nl
>
~
1/l'
'">
(ii
c:
0.1
o> .cl
t:
-0.1
'0.1
E ~
~
E
c:
~
'0.1
.:.t
t
E :;:..
2' c:
_.
T ál ~adalrni. közéleti kérdéseket tárgyaló színvonalas előadások és viták Világnéltlli és filozófiai kérdéseket tárgyaló színvonalas előadások, vitáI Az egyéni tanulás és önképzés tárgyi feltétele i (ny~lvtanulás, könyvI,ll, labod
SzínvoIlalas gyakorlati képzés, gya"orlati feladatokra való felkészülés lehtJtőségei
r---lehetőségek
TDK munkában való .észvétel Tanszéki kutatómunkában való részvétel lehetősége
intézménye, csoportja !>zervezoti
kérdéseibe
Szines kulturális élet Sport lehetőségek
-szórakozási alkalmak
A leendő pályával való megismerkedés lehetősége A tanárokkal való jó kapcsolat kialakításának lehetősége
,
,.
Nagy tamíregyéniségekkel. tudósokkal való megismerkedés lehetősége Baráti, partner kapcsolatok kialakításának
lehetősége
Önál16 gondolkodás, problémameg?ldás lehetősége
l
Tanulmányi és egyéni problémák "orvosiásának" lehetősége (pl. csoportpatrónus. bizalmi rendszer stb,)
.5:.it
c
kihasználtam
~
Megfelelő
c
N
Erelekes speciálkollégiul11ok. szemináriumok
lehetősége
t:
~
É.rdükes, színvonillas szaktárgyi előadások
A beleszólás és változtatás
'\Il
:0
----...-'---_.. ..-
Tartalmas mozgalmi élet, közéleti aktivitás
~
Q)
r------
KonzultJciós
c:
:ai
O>
-0.1
,
~
cCI) .o ,:,t. -eu
E O>
~
!!
:ni >
2'
10 -
23.. Ké r j li k, II j II 6 ] n é z z e fi t
amelyf~k
kat a tényez6ket,
s .~"l~"~_,~,~. !_~::,~:~~~~~._,J::.~_,_~!_!_ j _f,~
1 J s t:1 t ,
fl
a leg;na!!,yohh hatást t.T,rakot·nJ
II /, fl·, ..
'ilk
szemé'lyiségánek fejlődésére! E~ek lüj~Ul vagy ezek(~n kíviíl ul e
l y e Ir a z o Ir
l e g l é n y e g e H e hb fe 1. t é t f~ l e]{,
II
ket felsőoktatási
intf~zményének
1. e h e t () s (~ p; e}{,
(l BH
a jelonl eg.inél llnp;yohh
~ l ,V (' --
1ll(~I·tl';'I\
heri kell ene hi ztosí tania eredményes mUkfidése érdüJ{éhen? "
..... ,.'"," , " ; "
II
................
.. . ............ .
..
"
.....
"
"
............ "
. .. " . .. .. .. .. .. .. " ..
..
..
.. . ..
..
"
....
." ..
.......
.......... . .. . . . .....
..
............. ..... ... .. " . . . " .. .. .. . . .. . .... . .. .. . . " .. .. .. " . .. . .. .. .. .. .. .. " .. " .. . . . .. .. .. .. . .. .. .. .. . .. .. ..... " .. . .. ... .. " .. . .. .. .. .. " . .. .. . . .. .. . . .. .. .. .. " .......... " ... '
. " .. .. It
"
.. ..
..
....... "
..
....
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
21.1. N(~:ve:lze meg azt a péÍlY/lt, illetve eZf3n belül az/okajt a fo 11>-
larkOZtís/ ol{a/ t, munkakör/ökej tmely I ek/ betö l té'sére az ep;ye temf6iskola elvégzése után a legnagyobb valószínüséggel sZilm'í tha I •
fil
fil
•
•••
·.... ·.....
•
..
fil
fil
fil
..
•
fil
•
..
•
•
•
..
•
•
•
"
fil
fil
•
..
•
..
..
..
•
•
fil
•
fil
fil
..
fil
•
fil
•
fil
•
•
•
..
...
..
..
•
•
•
..
•
•
•
..
•
fil
•
•
fil
•
fil
•
fil
•
0
•
•
•
•
•
•
•
..
fil
..
•
fil
..
..
•
..
..
fil
•
•
....
..
•
........ - . .......... ... ... .. .......
..
fil
•
~
..
fil
..
fil
fil
A következ5 kérdéseinket erre a konkrét, várható sajrit foglalkozására vonatkoztatva válaszolja meg! 25. N~zete szerint a tár~ad~lom milyen követelményeket t~maszt,
mit, "vár el" a pályáján
müktidő szakemherekt51?
. ....... .......................... . .. .. .......-.... ... ..................... ·............... . .............. ... .............. ..... . " ...... . ...... . •
•
•••
.,
.,
fil;
.......
.,
•
fil
..
"
"
II
V/d (~IIH~llye s:z,erint milyen mértékllen lc·'zvetítette az egye-
'(l,
LeH1~
i 11etv8 f{5iskola azoItat a követelményeket,
lznL
H
mHH'I.
L:
maj
'1 llt.'sadalom a pálYtlján mtikö(]őkkel
1\ nH~t~,felf;l{) rovatba tett x
amelye-
szemben t~í-
jellel vlilaszoljon!
. _ . .___._. ___.__. __.____.___.____-:--_____. . . . . _______t_--------'. fi v ü tellll!';nyek él p.ilya \ I'ndml~!lyes miiveléséhez
rrelj es nészben EgyáltalfÍn nem mértékben kdzvetítették a társadalmi igényeket
_.~-~-"-
: /aki
l I
'
sm(~ t'ü
Ler'Uletén
Lok
-.-
1'--~ /,nk irodalmi tkÍjékoI
,() t l sag terén
,1,
l La]
ada1 omsz eml é l e t, il
lill' S
I I
-
! ll, e
! ~.
"
i_ •.• _ 1
1 l e k LII t1. l i
Lllu~llyel\
f
.'
8
lelje-
terl~n
_ _ _ _ _o
1,1 izil\:ai úllóképes'ség
é ~ lllozgrlsUgyesség te-
I
I I' PIl I
t-_·_--
I I; .\'!lkoJ'laL1 felada tok ! III t' l!; l) l d:.] sm6
ln
I
iz~leti beállítottság,poliikai elk(jtelezettség terén ,\
;..; j I{ eres munkahelyi bel I e .s z I{ e cl é s h e z szükséges
LIII
l~ t· te lmi ségi funkciók l I ,í j,,::-i:lhoZ szükséges tul ;1 j li () II S :í.gok ás normcik te/,
!
njdollsilgok terén
(.
! l J __ ('Il .. j'
I·
12
'27. A fenti területek közUI melyel{
amt"lyokI'\'ll Ilgy vál i:
azul{,
1{(~PéS a társadalmi elvánísnknak
lIlllIlkiíja ;-iorlln mAjd ele-
fi
get tenni: • • • 4iI
,"
•••••••
"
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . "'
.., .... ., ... , .. ,. ..... ... •
·.. i
.......
•
.
,.
•
.,
II
,.
,.
.,
••••
Il
••••
It
•
"
•••
,.
If . . . . . . .
"
•
.II
~
•
••••••••••••
".
••••••••••••••••••
..
•
..
••
6
••
.,
•
•
If
•
il
..
••
................
0
:28. S ule ly kUve te 1. ményekrő l vó l i t:lp;y, hogy a:lon a Ló ren nagyon lH~héz lesz megfelelnle a társadalmi elv,ínÍ-solfnak: •
........
"
....
·. .,. ... •
.tr "
f'
.......... •
••••••••
!II
••• •
•• •
•
~
•
...........
•
•
•
.....
"
•••••••
•
•
•
..... •
ilii • • • • • • • • ,. • • •
oa o • • • • • • • • • •
•
" •
•
•
•
•
•
•
•
•
.... •
•
•
•
... •
•
•
•
•
•
II . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • ., . . . . . . . . . . . . ".!lo • .,. ........ . •
••
.,
•••
#I
. . . . . . . . . . . . . . . . . . III
.............
cll
.......
o ............. .
i'-Hér t? •
............................... "
•
..
•
•
•
•
•
•
•
•
.,
. . . . . . . . ti
....................
......................
Vi.sszat.eldntve ért,nkeLje egyetemi/főisl{olai
:2l).
II
.
••••••
tanulmányai.t!
tó rlyf:~ z {í\( meg í té 1. (~se szeri n t mi lyen mértékben
Az a.l;Í, lJ II i
járu] I.al\. hOZZéí a p<Íl.ylÍra való eredményes felkészüléshez?
A lIlü{(felnlő ['ovatha tett x ,jeilel válaszoljon!
Ij1eljes 'Csak rész- Csak kis EgyiÍltalán mnrtókben ben mértékhen nem
s Z f~ Illi II i I Y' i 11 III o II: l'.vldi/,i gyakor'lati. fo{;1 al kO/.• íso!\ [1k-;~~i -~ ;;(jllg'~~ !!, f-é\T---'" I' v II 1\ o!' I a t, () \{ 'ffihlíiilliT<;lTI-a-l-l-v-a--'-l-'()-I-,(r~s-,-z---+---:----~+------+-----+---------'
. I;
Vt~ j,('
I
~~':T\ i kuta t. .. sban val.,í
1"'·s/.\,(:l.p)
I'"y\:" nlll\(;I'7.(~sj for'mál{ ped i,!',: ................ .
1111',1'
,-------,-,---------+-------+------I-------+----------J Az 01\ I. lJ 1:-ís han alhallllé-l:;;ntt. m6dszerek .\:t',
illf!~Znll~llV
szervezeti
f'pl.~pít(~se,' miik()d!~si
l'l'lltlj" ~---,----------------------~~--------~L_
________ __________L____________ ~
I") ,
·,ll"
Ill,íhhi
:\/,
jj.!Lpk (~f-;
SZ(JIIl(~]yel( ,lc)PIlLellP)(
(~s esoportok milyen mért.{ild)cn
eddtgi
(-:0.;
tov<Íllbi fej16défH~ Hzcmpont-
11Ia~.'~aLal'L:ís-. (~s visBlke
,i:ih/í!
\ f1!.',r'.fn!nJ{) kaLegl)l'lIÍha tett x
Igeú - j
lent6H
jelen-o
példlit a k()vüt~sre?
jellAl vlílas:loljon!
e~l~ Ki s mór !
tékhen
Egyáltalán nem
mértékben ?J
·,·* ...·_··-·~·,·..· .. _-.... ""----7 .. ~
..,
h, - i nl, ( > 'I: P L v n z e t, () k , i I WI i V(~z(;j,6k
1'1 :; ,/, 1 •
l I
j'/'.
,"-'-~;k
r: ii"ToT{
tó hhsü~~o
........_---_ .._---r. "
l
"
~ l,
La Lo
-;,: ~;·i-rí ti i !.). l
vnzü'L61\
több-
~
f~:Ít'I~)r III () :t.; ~!Ji l IH í
jKISZ,
.!J1 Lanuloesoport
mint
vezeLt'í
zi;:-; S(~ t~·
-_._--'-'--
csoport- vagy evfo-
~
n III tJir salii ~
,YcLctllrekre .J a .. 'o vagy V". ~!; Z (~ L t, hoz'/,ilm hasonló II ( Io 1.1\ o d (i s II és érdeklősU
barátaim
've temün
kÍvUli harÚtt l'sast'lg, kti r, csoport gel>hi vag,y nem a~
e 11:,yctemr'ől ismert bartl.La lm, 1<:: Ö }'ll yez e t t~ III b e n élő
sz elll(~ lyek al ,ld tagj ai III endo szakterületemen t' s t l{eresen müködő em6lyeh: o()a lrni alakok,
tudoh, llag;y emberek élete ',yeb, rn(~gpeclig :
1\(~I'.iiil\, 111)!,ry
Illi
IIlilll.;íL 'il'
.i
~~ I
fej Lse ki /a felsorolás mellett/ egy-kót sz()han azt, ly en szempontból, milyen vonatkozásbap
jelentettek
azok a s7:emélyek vagy csoportok, amelyek hatils
c' II IJj S II e k t a r t o t t a !
- 14 -' 31. Milyen mértékben ítéli megfelellSnek saját fejllSdését az eltelt idő alatt az alábbi területeken, és ebben milyen szerepet tulajdonít a felsőoktatási intézménynek? A megfeleilS rovatba tett x jellel válaszoljonl
-
c:
-é~
~$! 'lU eu
t-
<
'lU
~. ...
J!!
E~
. 81
e
,
E co CI.).t:
eu
c
'(o
+J
s>>-ll ~C
E z
~
t! ..8 '
.l!~
Q;
'ie
~
"
:'::-c
,~
eu,
c: eu
<~
CI.)
c: (o >
tn
()
m
'(o
+J (lJ
cn
.L:
~
'E
d
~
:r.!
E
Egészséges életvitel
, ".
A pályára valq elméleti fel készü lés
Apályára valQ 9yakQtlati felkészülés
~.
.
"
Idegen nyelv ismerete
.
Határozott világnézet
I
"I'~-"
,
"
Társadalmi, közéleti kérdések iránti fogékonyság, elkötelezettséQ Közgazdasági, jogi, vállalati, szervezeti, vezetési üg,vekben'való tájékozottság
",
Uj iránti fogékonyság, probléma-, érzékenység, nyitottság " I.
~
. : ..
Helyes nyelvhasználat, jó vita készség
kifejezőkészség;
Emberi kapcsolatokban, bonyolult élethelyzetekben va ló helyes magatartás ,Önmaga megismerése, önfejIesztés
igényű
(o '(ll
"
A szakmaifejl6dést biztosító önmüvelés igénye
'Vi VI
1v ..c
Álta János mOveltség .
Önálló 'vélel1l~nyalkotás, kritikai kész$ég
c:
l~
)~2.
/\z al:í.hhlakhan néhány tulaJdons[l~;(1t és képességlé!t Horolunk rel. AtTa l\(~r.itik, hogya fej rovatban feltUntetett 3 szem--
pon L szeri n t minden tul aj donsf.ígot, képessége t értékel j en a
kijvp tko:dl sk/íla alapj .in· A számokat írja a i gell .Ilagy 'I
IH1!!y
'"
~l)
;2 -- Jd
--
H III (S I't.ékben
O!.rYil]
megfelel6 rovatba!
mér tékben
i\li:lüpüsün
:::
l
1ll6r LM{ben
talán nem
Milyen mértékr"n van szUkség leendő pályáján az alábbi tulaJdonságokra, képességek,re
Milyen mértékben j árult hozzá a képzés ezek fejlesztéséhez
Milyen mértél{ben rendelkezik az adott tulajdonságokkal, képességekkel
A~ 1m lmaz)codÓkó pesHn~~,
Olllli'/.alom, rnagabiz1.0Hsií,!.!;
1\ i e!~'yöllslllyo'L.o ttsag, lJ í /1J)?l li Ls.íg, (jnul'al öm -:-r'"""---r .J II cllIlpl\'ezct J\ji.arta~.";
H'?íSnk 'llolyzotebe, Inlld,íUnpoUíba
vu-:-
i ernpá tial ld fej üz()!w szsog
!0-_~~!J~lS l á s
;1 ()
UII it 1 l () Ot l
ü
gondolkodas
lo!-::sog;
~icul'lati ürzük b,-.
,
POllLossag, ogzaktsag
S znrvezöl{(~ pes seg Kapesolatteremt~si
készség [a tarozot tsag, dönte-
li tl'd<Ís ~~glatas
tugalmassag !Alkotó képes~ég lVezetesre valo alkallmassllg Felelossegvallalas
"
"
A felsoroltakon kíVül még milyen speciális tulajdonságokat és képességeket 'tart szükségesnek leendő pályáján?
·........... ,. ................................................ . •
•
ill
••••••••••••••••••
•
• • • • • • • • • • • • • • III • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
............
"
' •••••••••••••••••••••••••••••••••
••••••••••••••••••••••••••• 0
•
•
•
•
•
••
••••••••••••••••••••
0
33. Mit vár
leendő
munkájától?
Az alább felsorolt vonások közül melyeket találja vonzónak, illetve kevésbé vonzónak? A véleményével agyelő rovatba tegyen )( jeletl Ezt kővetlSen azt jelölje, hogy ismeretei szerint leéndő munka körére jellemzők lesznek-e az alábbi vonásokI
~ c:
'E ;~
~ g
.o E 'o N 'o
~
~
N
~
E
döntés lehetlSsége
Emberek irányitása
I
Pontosan körülhatárqlt feladatok Közéleti tevékenységre való
lehetőség
Önállóság, függetlenség Tekintély, fontos pozldó Sok emberrel való kapcsol~t. barátságok kialakftása Utazási
lehetőségek
Kutató, elméletimunka lehetélsége
,
Emberi önmegvalósítás, önkíbontakozás lehetlSsége Változatosság, érdekesség
I
Másokon való segltés Anyagi megbecsültség (fizetés, lakás stb.) A munka eredményének
mérhető,
objektfven
értékelhető
volta
Kötetlen munka, ámely bizonyos lezserséget is megenged Kellemes külső feltételek között végezhetlS kényelmes munka Önképzést, szakmai továbbfejlődést igényIlS munka Alkotó munka, alkotásra Falusi, vidéken
lévő
ösztönző
légkör
munkahely
Nagyvárosi, budapesti munkahely A munka eredményének társadalmi hasznossága, fontossága
.
IQ
~ c: cCI> ::J ~ ~ ~
:Q
Si keressé9, el ismertség Felelősségteljes
~ ~ N
l! .XJc:
'RI
:iij
>-
'::I
c:
...IG .o
~
.JiL
Q>
:g
t
~
CI>
o)
!ir ~
iS c
'N
'* '0
:Q i: .c CI)
>
.!!
ol
N
] ,~'
o 'o .c i: o .c ~ o!!
".
:il ~
.~ ~
'CI.>
:::J
w
~
ol
17
jl~
i.'-
tapas:t.:tal.atai birtokában kellene p('Íly;it
JI·li·llll:!!,i
1;\::/
;\1\
\
i
ét,
Illi
V
L tenne? Itt és a tovlibbiakban a megfnl e l /;
I)(dulf'ilutz,tsát és a kipontozott részek megvc.\laszo--
;i ': ;; l. h t~ l' j i iI\ ! l '"
Ilf!.Y
;l.··)l:'/'(l 'l
t
a pályára, i n tézménybe és )íarra
I s zak nl,
l'aj j el en tkeznék
1I.!l'yHllet're
a pályára, szakra jágazatraj jelentkezIlék,
!h~ llem
skolai, hanem egyetemi szin tü képzé sre,
fői
II lütve: nem egyetemi, hanem f6iskolai szintü kép'.!.\S
sre, mi ve 1.
........ ...... ·. ..... ·.. ." .. .. ." .. "
ll/~:).'
"
""
an er re a pályára, szakra jágazatraj jelentkeznék,
de nem ehbe az intézménybe, mivel:
..
.." . . . ." ...
"
.... ..... ......
............ . .... " .......... .
'L. f'e'l s{)l'okon folytatni.lm tanulmányaimat, de nem ezt a p;ilyá,t, vfílasztanám, hanem,
••••••••
• •••••••••
.............. .. " .... " . " . .... ·.... mert: ...... " ..... ·..... " ...... " ." .. . ...
...
••
,
~).
nom j e len tkeznék fel sőokta tási in tézménybe, mert
. .......... . ·.... ·. ·" . ·... ....... . .. . . .... ....... .... ·... .. ·... ·.... .. " ..... .. "
"
"
•
•
"
••• "
•
"
•• "
•
"
"
•
"
••••• "
4' • • • •
18
35. Tp.tt-e kísérletet arra az eltelt évek során, hogy más felsőoktatási
intézménybe, illetve az intézményen belUI más karra /siakr~, ágazatra/ kerüljön át? 'l. nem tettem 2. tettem, de eredménytelen volt 3. tettem, sikerült is, mégpedig az ••••••••••••••••• intézmény •••••••••••• kara'ro'l " '" e ... ~ e .... .e .......
fl
III . . . .
"
;» CI •
III
It ..
II III •
It "
...
..................... szakár61 jágazatár6lj átkerültem az • .
..
•
•
..
..
41 ..
@
41 .. 'ól "
.. •
III fl .. la /I "
ct dll III
ol
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 . . . . . . . . . 111 • •
ill .. "
111
4/ •
ct It
ol
•
..
..
..
•
..
40
'" •
III .. CI .. •
CI '"
szakra jágazatra/ •
4. egyéb, mégpedig: 36 .. A végzést követően azon a szakterületen kíván-e dolgozni, amelyen képesítést szerz~tt?
l" igen, mindenké~pen 20 a pályázatok során meghirdetett álláslehetőségektől függ, hogy igen'vagy nem 3. ném,' más munkakörben szeretnék elhelyezkedni, mert:
37. Terve zi . . . e , hogy a végzést
követő
években munkája mellett
szer":"ezett formában továbbtanul ? l. nem 2. ,igen, a szakterületemen beltil speciális képzésben sz~ret~~k rászt venrii, mágpedig: 30 ige~, a szaktertil~temen magasabb szintti k~pesít~st szeratn~k szere~ni, m~gpedig: ••• o • • e • • ~® 4. igen, de más irányú sza~képzettságre kívánolr szert tenni, m~gpedig: o • • o.o~.o • • • • • oo • • • • • • • • • • • o • • • • o 5. még nem tudom, mivel: .~ •• 60 egyéb, mégpedig: • • • O.60 ••
O.O • •
fI • • • • • • • • • • • • • • • • •
e
oO • • • • Q • • • • O • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
19
vé l
szerint az egyetem /főiskola! elvóg;zése elegeud{}-e hogy valaki értelmiségivé v
,
fe 1. ada Lii t? KórjUk fejtse ki vélem4,Tlyét!
. . . .. . . . . . . . . .4>. . . . . • . . . . . . . . . . . . . .4>. .
. .. ... . . .................... ........... ~
•
•
•
•
•
•
•
•
B $
•
~Ielyek
, talIdofl
eéljat?
ft
8
•
·....
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
..
~lel.vek a ........
o ....
•
•
•
•
•
•
ti
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
8
•
•
•
· ...
•••
Ii
"
tit
..
•
•
•
•
8
•
•
8
•
•
•
•
•
8
•
•
•
•
•
•
•
•
•
8
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
8
•
•
•
5 éven belül megvaló•
•
•
•
•
~
... ...... .............
.. ·......... •
•
•
•
•
•
....
•
•
•
•
8
Q
•
•
•
•
•
•
8
•
•
•
•
8
........
•
•
8
•
8
•
•
•
•
•
8
•
..
..
•
..
•
•
..
..
..
•
•
......... .... .. ............... .. . .. . ..... . ... ·..........., ............. ...... . . .. . . .... .... · .... .. . . . ..... . . ... .....
...
•
•
e61jat?
tiívolahhi "
•
..,
...
.
•
•
éJ
•
•••••• •••
. . ..
10
•
·..... . ....... ·.... .. ....
. ..
.. ..
o •••
•
le~: r6hh I(()zelebbi /mondjuk
ét
SI
Q
•
•
•
"':',t) ..
•
..
•
••0
•••
,
•
JII ) ..
•
III
~
III
é t' t él{ e l{ " , magatartéisát il'iiny.í t6 elvek, amül:v p!\:p t a le~fontosahhaknak tart az ólet.hen?
t\1(~lynk
a z o ]r a y;
"
. . . ..... ....
·.....
.. • • o •
•
•
til
fi
•
...
·... .... ·......... .. . .. .. ..
... . .,
•
"
.....
ot
.,
•
•••••
-'
••
lit
••
dr. S.
F~ragóMagdOlnaj IS-L{(
vÉGZ6S HALLGATÓKPÁLYAIDENTI~ÁSA ÉS 'ÉRTELMlpÉGI,S'ZEREPVÁLLALÁSA . / Az értelmiségi'vé válás, folyamatának me'gislllerésér.e irányuló kérdö1ves vizsgálat t:Ukrében/
II. ' K~PZÉSI,ÁG, SZERINTI SAJÁTOSSÁGOK
Oktatáskutató Intézet Budapest 1985:
Az OKKFT B/2 :program 3.,1 pontj~ihoz kaposo16d6an
Készült az Oktatáskutató I.tézet Bokszoroslt6 üzemében Pé ld l3.UYS zám: 69 16/1986
TARTALO~/~
Bevezetés .................................... , .. l. A pályaválasztás stabilitása 2.
Ol
~
••••••••••••
3 4
?z e r e P, i s me r ~ t é n e k
A pályaismeret és az értelmiségi f o k a ..•.•... , ..•.•••..••• '. ~ ~ .• '.
~
~
~
•
21
megfelelést e15rejelz5 képB~ség~k~tulajdQnságok '0 o..
37
3. A pálya- és az értélmiségi
4.
•••••••
o.' • • • •
o
••••
o
.0
.'
o,
•• "
o, •
•
•
'feladatokna~:való
A hallgatók viszonyulása 'a .pályaidenti tás és ,az
értelmiségi szerepvállalást jelz5 hoz ............ ~ o
•••••• "
•••
o
••••
I.
t~lajdonságokó
0.0
o'.
0,'0
•.••..•
o' • • •
'~
o
•
52
BEVEZETÉS
KiaclvtÍllyunk II ~ része az Oktatlisr\:utató Intézet Felsőolt tat6.si Oszt;11y!~n nAzértelrn1sée;ivé válás folywllata" ci!1tü öt ,évre szóló lcutat6.si. témánk egyik "szeleta" " A rész :helyét aZ eeészben, a vizsGálat célj.át, az. alapadatokat és az összefüggésvizsc;'rílatok letsfóbb kővetltGztetóse'i t az I. rés~ t.artalm.azz& e AZ előzm.ényeket azért i tt csak nétuimy mondatball j elzem@ AZ értel1nisé Givé vl:ilás problematikájál1ak vizsgálattira szarvező döt1ttefITllen belUl az én feladatom a hallgat6k kérdóive~ és inter jus r1egkél~dezése volt A képzé::?i időszak folyam~in bekövetkezett változásokat, a fejlődést kivántUk ebból rnegismerll1 fl. pá. lyaidenti ti~_S és értelmiségi m.agatartás 'terület'n. 1982-ben egy longi tudinállsés egy nkvázi.;..longitu~l11ális" kérdői ves vizsgnIa .... · tot indi tottunk. be .AZ a}ckor 'elsóéves hal1ga.tóklongitudinális vizsgálata még tart. A végzé,fJ11k évébenl f~lvett 11jab~ vizsgála.ti anyag összehasonli t~istftval kivánjukmajd a fejlődést bemutatni. ÖS8zehasonli that juk azonban az elsóé,veselctól és az ugyanabban az évben vec;zósöl(t61 lcapott eredményeinket is, sőt evégzós Il1inta anyagát önmagában elemezve is rengeteg új i:m.foI'llH3.cióhoz jutottunk. Ennek a "kvázi-lomgitudiBális" vizsgálatnak, vagyis az 1982 .... ben végzős hal1iEatói csoportnak/N=1283 fo, a.z agr~,ir, a l11ü .... szaki és a pedagógusképzés területéről/>,m.z adatai t E~S részben a.z elsÓéves minta - 6.l1apot-jelző!vel való összehasonli tá.sát foglaltuk . ,., . össze e két kiadvlim.Y08.n. E II .. rósz a képzési i~[~ak szerillti jellegzetasségelc'et tag .... lalja - nem az ö~szes kér~ásk6rben, hanem a vizsgálat gerincát képe ző, et p~ilyaidenti tás és az érte lntiségi szerepvrillalás megva.$
.
i
lósulásának megismerését
cél~ó
k'rdéseimk mentáRe
3
ö
l
1.
i =>
azt
t a
si
ozza az
z-
t
sZ8reztok
I
tős
te
sit a t osegel., v részes 6si l ,rr
,0.8=
és ens és azon
ej
'Q
il.?
ő
f:)
leb.e-
f
fO
s pt3.1y6k t:L z s o
~
11 G ril C
ha-
nem ban befoly
o
nek a "tuc!
A an, :ismere B.
a
tudj a
Ct
kazó s
mot nv
a. kép en eszközöket, ame i SUl éjr e t e le ...·k é p tS S valrunennyi p s és'az
szirltü El
ennek az e
piilyal{örök
Ö
b
ell
a d
11.6 V
E~ég
sa
magas
/46 j 4%/'J eS6'tében
os
, te
e
s is ro
si
i
és saj6tos önként is 11yelc,
fl
lő
i
s
jét
onalazócljanak . etl-c€!zően
pa-
emes
v ~
v
és
t zettségüek. s
Középiak
zé
El
Előz
esen zépiskolai
zett
Összes megkér-
iumi tagoz~tos
'b
,5 ró
száma
"-,8 %
32,6 %
26?
17,8 %
,4 %
53,2 %
43,6 %
450
35,6 %
47,4 %
83,0 %
14,5 %
671
r;t
#l
INI
1388
.38,.3 %
~
'tWet'ilr"
--
az agrár intézmények hallgat6i között a ség viszonylag kicsi az általános gimnáziumi, a tagoos gimnáziumi és a szakközépiskolai végzettségüek aránye ve; a pedagógusjelöltekelőképzettsége hozzá-
A
a
dezett.
szakközépiskot lai
i
Jnerőben
máso A müszaki .Jellegü 1t;rb~.zményekben 'tanu16k az agrár h~llga .... t 10 kisebb számban érettségiztek.gimná ..... ziunfban~ t ennyivel nagyobb hányaduk szakközépiskolában végzett® os gimnáziumból azonban .közel azonos arányban
Nem azonos azonbao a gimnáziumi tagozat Bzaki~ánJ je Dlegi Va16 egyezése: az fele érő tagozatb61 váltott át , mig a müszaki .....
5
e1
s
t
eltére') jel
r;ü
ta il
sz i
ezt
némileg t s ö-
a. tU
od
t j
llgatók s ,t
ttségük eset l'
int
t
e
észt azonos elők
mig az
ct része v
t
c
za~
és
ól{
e
jellegii
ttsége tehát
ozatos gimnáziumi
jelöltekbez máshonnan jöttek. A müszaki ttségére ennek forditott-
ek hallgat6inak os gimnáziumból zettek jórés ~jki r.a jellemző: a azonos s tü ,~á s z irányu me szakközépiskolábó A pedagógusj csoporttal szemben csak kicsi I lL~ 5 szakközépiskolában, e snek folytatta azonos s tanulmáoY számban ők jártak a legtö'bben ·ta,go OB náziumba., itt fe az a az azonos és az eIt t o on tteknek$ A pedagóguspályákon tanuló hallgatói csoport előképzettségének fője zetessége az inkább il. müszaki pály on t khoz képest ezen be az ános gimnázium~ végz ve a tagozatos gimnázium esetén élől{ ettsége a jobbál.'Gi 6 ér~\
bl A hallgat t atoss.3.guk n A kis sz
csopor sithatjuk , hiszen többségüket azonnal ttékjp t vonva a kétszer és a többször
6
tj o vét " tudtuk mag, hogy mint később, ?,6 %-uk
8 II 8 %"""é.ró l
f
jel
intézménybe
gihez hasonló
mec;
, s
k
I
v
~
er~det1
vizsga
s
t
P
/
Dum aZODOS
lizett t t de a
az t·ugyanodaU,
A
a uhason16 helyren, és u pályára U kat,eg6ritk hasonliijuk egymishoz ViSZQDyitott össze a pálytk szerint, I vagyis nem'az abez számoI, mivel l'nyeglseD e1"1.'5 azoDDal felvett.k ,és fl többször felvételizők a.rányszáma il három vizsgált pályacsoportbaDe
.,
Képzési ág
Ismételt felvételi ~elentkez ése . Ugyanabban Hasonl6 Eltérő pí..- Összes 'belyen lyua . kép~ 'fiöbbsz-öaz intér'1 jezetben iő1rrt .ben lent kez-éafő
42
Agrár II'
1
Müszaki .....
29
_
%
....
fő
fő
%
r-
~."
I:~fől %
-
Megkér-
dezettek
%-ban ~
%
;
62,7
15 24,2
5
8,1
62 100,0
23
5,0,9
23 40,3
5
8,7
57
100,0
12
'v 20
14,4-
138
100,0
20
--
_~
,Pedagógus
15:
l~?$o
!
J
--
Adataink azt mutatják, bogy fi leglab~lisabb pál~~választási ~!áEdék ezek .szerint a pedaSRsus~épző ~E~nyek ha~lgató~~ jellemzi. Minden hetedik többszörösen lvételiző más pályaelképzelések után felvételizett'-, a jelenlegi pátlyájára képző int ézménybe, mig az a,grárosg,kb3.1' és a müsz;al{isoknál, csak minden tizenkettedik viltoztatta meg eredeti elképzelését.
7
És még az~ s~m mondhat Duk "hogy az ért vaD ez igy, mert
a padagógusképzőintézményekp:en· U.talában kisebb az es élyapseke.rülésre ,wivel J i1em őktBt, hanem az agrárosok
csoportjátu.:tasitottaUtela:ikertelen felvételi vizsga al~S1.l$gyobbszámb'all.i';A
miatt
legkisebb bekerülési
felvételi u "ra eleDtkezés
dO:X~~~;~t~~,t~fuN:'.:~~i~~~J~~2,!t !?~~ Ő::;·:~~illk'á~, v'é5Z'~it~ -e.~:1:>'·... '
0/ ita.
éS it
..
l;
A
pályai6meretet e1ó-
i~'
~,
P~~V~~Sz~&'s,*'ta~~~~~;~~"~ 'eró6it6 ténynek tekinthethaY:'íl-t-~,~j,01y.a.~,1I",,;t';~l~~;~,IiÚd 01 150 zo t t , amely p á1yá járó l
jük. nyuj t hato~t5j.~mer~'fi;~~~~.t>:'>i~;1\
'
Egym~~'$~l~"'mJgg egy·e.~ő,il': 2'3;j.~:·'~-os ar ány b an s z er ze t t <."~~'~::.';~"'>,:<::~.';~>'::.' .,.~'
. ' ~. '-,' . . .; '- .. ~-:-~~.>~,.:/<<..,., -~':~'.~?(.'_ . :'.<-:'~:'.~;\.~':~'}.-;\':'/::.".>~ ."
munka t apa~z.1ialat oka t-liZ:fl&;t'i~:oSO k ésa pedagógusok cs 0port ~a;a: -mij.~:elakisok~.ntlé.1Y,~~I$,e'bb bányadban dolgo ztak >
,".
;,""",'
."",-
' .
",-
.""."
.',
'"I
I 17, 5 %._/i' !..Eáljy~qz . ~apo$0J.6dó~,
~.okat, 116,1 ~/t:1egli;i~~l;blU'ánYban a műszaki pályákra készÜlŐk.
:.9,3%
/.S3lzagl?~osok
pályaválasztási stabilit ásá.ra neu:cl;lupáo alegn~g;YR;e~ gyak or is águk alapján követke zte.tllet.'ünk: nál:ukal~gm.agasabb a pályát segitő munkakö.rök ésaz'egyéb o' mUllk't ':végzők számának hányadosa.
'Mig az ~rárb!llll.gatÓk. ~özÖtii'JlZ egyéb munk·át végzőknél
2,,16-szortöbb.. !;" :Qál:yávalkapcsolatos munkakört választot,'t!!lLszál.m~ta.ddig
.a másik ké~ pálya .esetén az csak 1,14-, illetvel,lS.....szoros, tehát 'nagyjából fele . . .fele az arány. Legtöbben tehát az agrár-és pedagógus' pályára készü .... lök közül dolgoztak tanulmányaik meg~ezdése előtt, ám az agrárhallgatók ,munkahelyválasztása az utóbbiaknál jóval célraorientiltabb volt.
dl ill1\ .llem azoDp~l jelenli:l;~ez"~,~ mivel indokolták döntésüket ? ill
=
il:
"(~
j;.Q,yábbBa,,~.:ulásra ,
~~
Az e kérdésben érintettek fl k száma miatt / 5,4 % / csak egy mondatot erről: A h'rom képz6si ág 'tel~inte'bében lényeges különbséget nem találtuDko Bátra,n állith~tJuk tehát, hogy a magyar felsőoktatás nappali tagoz~tán tanulók vizsgált csoportjait nem jeIm a halogató 'taktika. e/ Apjuk foglalko!!si i;tép:y~t milysD arányb!.~ kövllt ék ftit hallgatók
A pályaválasztási stabilitás fontos mutat6jának tekint .... jük az·t a tényt, has. hallgat6 azon a szakterületen kivánj~ továbbl{épez,ni magát, am'elyet szülei / esetünkben az apa, mivel adatot csak el.'xől,szereztünk I foglalkozása' r év én fel tehetőleg jól isfll.er-• .A szülők foglalkozás~~\:$.k köverb és~_" pailyaválaszt ~sban j6lismert. A D'ri Mik16sné szerkeszt6sében megjelent: u cimü it A magyar felsőoktatás te.rületiatatisztikája. kiadvány ..... FPK,1979 - pontos s z ám i:d-a t okkal is .látálllasztja ezt@ Saját korábbi kutat~8is.nkbólXazt is tudjuk, hogy, napjainkban .,szülői kényszeritő hatás már nem jellemző. A támogatás a saját döntés-sel való egyet értésben, ritkább esetben a felvételi esély növelése érdekében való szülői közbenjá.rasban_ny.l1vá.n~1 Oleg, tehát a foglalkozási dinasztiáknak általiibap. él pozitiv vonásai érvényesülnek. Az összes,hallgatónak 23,2 %-a követte Qpja foglalkozási irányát .. / Nem mindig magát ta foglalkozást, mivel Q, kvalifikáció szint je szerint itt nem tettünk különbséget.1 Ezért is nem vetjük össze adatainkat Déri Miklósné
x dr. Faragó Magdolna: Beilleszkedés ~s szakmai szocializáció a felsőoktatásban / ~éziratp15 lV, meGjelenés alatt. Tankönyvkiadó I
9
kutatási eredménysivel, mely' szerényebb mértékü t bár·
azonos tendenciáju összefüggést jelez, mivel ő csupán til. kvalifil{ált munkakörben dolgozó a:@á.k szakiráDyának egyezését mutatta. ki. Az agrtv pályákon tanu1ók 18,4 %-ának az apja mező gazdasági texületen .. dolgozik; a másik két csoportban egyaránt 7,8 %-08 az'" agrtJ:.foglalkozás'Ú apák számaránya. A müszaki e gyemisták és főiskoláaok 45,1. %,-a esetében dolgozik az apa müszaki 'területen. Az arány azonban nem rneglepő: ez a legnépesebb foglalkozási c.soporté Ha azonban azt vesszük számitási alapul, hogy mennyivel több a műsza ki jellegü intézményben tanu16k müszaki foglalkozá.sú apáinal~ szár~6t ii másik két csoporthoz képest, akkor már nem ilyen kedvező az ar'ny. Ez a szám az agrárosok Illüszaki s2iakirányu apáipál l,43-szor több~ a pedagógusok müszaki apáinak pedig csak 1,22szerese. Táblázatban foglaljuk össze, hogy hányszor' több egy-egy csoportban a gyermekével azonos foglalkozáau apák száma, mint a másik két csoportban:
--
Az apa,foglalkozása
A hallga.tó mezőgazdasági
müszak1
pedagógus
..........
agrár
. 18,4.%
45,1:~1,5=
1,4
%
müszaki
18,4:7,8:: 2,4
4.5,1
~edagógus
18,4:7,7= 2,4
4,51:36,8= 1,2.
13,7:7,8:: 1,8
13,7:5,1:
~
13,? %
Mint látjuk, a müszaki pályákon tanulók körében éi legm~Basabb / 45,1 % / azoknak az arán~aa akik apjuk foglalkozása révén j6l ismerbetik apályakövetelményeket, - mégis itt a legkisebb a szorzószám: a másik két pályán tanu16k apja is csaknem akkora hányadban dolgozik müszaki pálJáne 10
A mezőgazdasági pályát az természetszerüleg ennél jóval kevesebben / lB~4 % / ismerhették meg apjuk foglalkozása révén, de itt a legerösl!)bb az foglalkozisinak vonz'sa: két 's f61s.er kevesebb mlsutt ,u me zőgazdasági terü.leten dolgozó apák:. száma, mint; A ptt'.d~gwgusnakkészülők között csak 1,,7 %-ban találu:nk peda"gógus vagy egyéb humán pályán dolgozó apát. A müs2iaki .... sok peuagógus apáinak arányát ez a szám 2,?-szaresen haladja meg, viszont csak lt~-szereseD az agrtrosokét® Az agrárfoglalkozásu apákéhoz közel hasonló mértékü a pedagógusok hatása gyermekük pályaválasztására, azzal a különbséggel, hogy a müszaki pályákon tanulók körében az agrárpályákboz képest jóval ,kevesebb a pedagógus apa gyer ..... meke. Leegyszerüsitett megfogalmazásban: az apa foglal~ozás! (j)
intéznény:ek hall~at61 tehetnek lesinlct~_bb szert ]?61yaisneretre t j óval kevesebben az a~rárosok2 s l11ég kisebb mértélcben a pedagógusjelöltek; a.z apa fo{?)lalkozá-
róvén a
l:1üszal~i
sának vonzása visz.QBt az agrár~É!-~án"" a legerősebb.,j s a müszaki pályán a leggyengébb.
fl A pálya
és intézm~Blválasztással való elégedettség
Ide vonatkozó kérdésünk: uHa jelenlegi tapasztalatai birtokában-kellene pályát választania, mit tenne?" - az alábbi válaszlebetősége.kkel együtt':'" már a korábbi kuta .... tások során is nagyon jól szolgált arra, bogy megis.merheasük a hallg8:tóknak a korábbi pályaválasztási dönt ésükkel
kapcsolatos jelenlegi álláspontját több ,szempontból is. A kérdés a felsőfokon való továbbtanulás melletti döntés ujraértékelésén kivül apályaválasztás belyességének a felülbirálatára ad'módot, s felszinre hozza a képzés választott szint jével való elégedettség mellett az adott intézménnyel való elégedettséget iSE
II
A válaszlehet őségek és a kapott %-os arányok a követ .... kezők
voltak, / melyek mellett feltüntetjük egy korábbi vizsgálatunk eredményeként az 1976-ban végzett főiskolai csoportok és az 1978-ban végzett egyetemisták hasonló adatait I:
Hova jelentkezne ?
1982~ben
1976-ban
teljes minta
főiskolá-
sok
19?8-ban végzős
egyetey
misták
1388
fő
340
fő
534
fő
Ugyanabba az intézmény .....
be, ahová eredetileg is jelentkezett:
49,0 %
Ugyanarra a pályára, karra, de nem ebbe az intézménybe jelentkezne
6,1 %
50,0 %
jelenlegi szintre .I egyetem helyett főiskola, főisl{ola helyett egyetemi
13,2 %
28,8 %
folytatna tanulmányokat, de nem a jelenlegi pályát választaná
19,1 %
66,1
%
Ugyanarra a pályára képző intézménybe, de nem a
4,0 %
Felsőfokon
Nem jelentkezne felsőok tatási intézménybe: Értékelhetet
válasz:
9,2 %
12
2,0 %
1,2 %
17,2 %
%
10,7 %
6,8
A tendencia hasonl6 a
évek éhez :
~edeti
választásával / pálya~, képzési szint- és egyben az lntéz""" ményválasztással_ is I ~ 1 é g 6' d e t 't ~ A szintválasztással való elégedetlenség - korábbi adataink szerint - csak a főiskolás csoportra volt jellemző: t6bb mint negyed részük ment volna egyetemre a főiskola helyett. Ez az arány a mostani összevo c so . . . partnál 13,2 %-08. I Intézményi szint szerinti bontásban később tudjuk majd megvizsgálni, hogya tendencia hasonlóe./ Apályaválasztás elhibázottságára a válaszok csaknem ~[~yötöde /19, l %/ ill!l Korábban ez az arúD.;jjóval kisebb volt, és csak a főiskolai csoportot jellemezte. Ezzel szemben viszont öt évvel korábban / igazt csak az I
egyetemistál{ I jóval többen voltak a mostaniaknál elége .....
detlenebbek a
való továbbtanulásuk melletti
felsőfokon
döntésUkkel. Ez az arány ti jelenlegi l'llintában osak 3,4 %-08, tehát nem olyan ijesztő jelzése a továbbtanulás e1utasi t,iÍs1ínak, m.int a korábbi egyetemista. osoport 17,2 %-08 aránya$
A pálya választás stabilitásáoak képzési ág szerinti különbségére a pályaválasztásukkal elégedettek és elégedetlenek számarányáb61 következtethetünk.
Képzési ág' AgrÉJX
I',
"
Pályaválasztáaukkal
elégedettek
elégedet le nek
69 ,n
15,7 %
~&
~~~~~
Müszaki
60,5 %
26,9 %
1----
Pedagógus
75,6 %
12,2 %
ÖSSZES:
68,3
%
19,1 %
13
f!,~»n~es különbsés.,~~ mü§za~~ éS"..!!=2ed~ógus J?á!l~ra ~,~szülők=_~~ég~SLettsé"se
között Ealálható: ez az első olyan
mutatá, amel~ben ~ E~dasósu~Eortot láthat uk a vála§.,z,tás staE~jsában ~.. leserős~bbneke Átlagosan hé~ ~~ósus_ pall.B.§;!2...-közül egy,",",választot t .... 201na ered etil_es. ~s ~t jelenlegi tapasztalatai birtokábaU4 Ugyancsak az ő értékeik a legalacsonyabbak / 1,8 % l, a ti Dem őfokon kategóriában is. tanulna Velük szemben a ~~szak~ Qályákra készülő hallgatók állnak: közü~ük minden parmadik I ! / ~allgató választana !gás pályát ~ Itt a legalacsonyabb I csupán 40 % I a pálya.... választás mellett az intézményválasztással is elégedett hallgatók száma. Korábbi vizsgálatunk szerint szintén a pedagógusképzö intézmények hallgatóinak azelégedett'sége volt a három képzési ág közül a legmagasabb, -s a pályaválasztás elhibázott voltát ugyancsak a müszakisok jelezték a leggyakrabban ~ A választás ujra értékelését a hallgatók meg is indokolták .. Legtöbben / a teljes minta 19,5 %-ábao' - az indokoknak pedig 61 %-át t~szi ki ez / az eredeti rossz, el~ hibázott pályaválasztási dönt ésükre hivatkoztak: képességeik, érdeklődésük eltérése alapján kellett volna más pályát, választaniuk. Ez a fajta indoklás -az elöbbiekkel összhangban -- szintén a müszaki hallgatók körében volt a leggyakoribb I 23,1 % 1* . Az indokok 'so,rában a rossz pályaválasztási döntés után ,.. - ennél" jóval kisebb számban / 6,5 % I ~ a,képzés hibáiból eredő okok szerepelteko Ez a fajta válasz a három képzési ág viszonylatában nagyjából 'egy~nlő arányban szerepelte Az anyagi szempontok csak' kis hányadban I 4,7 % I játszanak szerepet az eredeti döntés belyességét megkérdéjelezők körébene Ezek az indok a pe~agógu~jelöltek válaszaiban alig-alig fordulnak elő; a müszakiaok viszont a u
I
"
~
~ ~
.
az anyagi részarányosnál jóval többször pályát kellett szempontokra, melyek be volna választaniuk. A családi,egészségügyi és egyéb környezeti kényszeri~ tő ltörülmények hatására csak elenyésző kiseb"bségben / 1,2 %/ választottak volna más pályát Ei megkérdezettek. Az indokból tehát arra következtethetünk, hogy az an~Eii~~;t.. problémá.k ~vés~zés !l!~~ossága! ~él,
kissé nag~9bb_méLtékben, de sZ!E~~~len!ösen
!Lefo13ásolják ~_hallgatókelégedettségét*.:... ismét bebizo,nyo .... sodott , bogy a pá+;yaválasztási d?ntés megalapozatlansása jellemzi a hallgatók elég jelentős hányadát I 1/5részét!/. Ez a ~üsza.ki I2ályákl!L vál~sztÓk;kö~~E-~~e.6magas~bb, a f2.!dag6gusképzésse~ foglalkoz2- esyeteme!;t ,és főiskolákjlall . . . gató inál a. le~lac sODyabb ~.
si A képzés.....§orán
történő .. 1n~éz!P..ény--
illetve . p.ál~~kö:c
v áJ..t o z t <;t t ás
A fenti nyugtalanitóará.nyokb61 logikusan a.z következhetne, hogy aki felismerte helytelen' választását, menet-
közben pályakorrekciót hajt .végre. Az összes megkérdezett hallgató közül csak 7,3 % szánta el magát ilyen .lépésre, holott 19,5 %~uk vágyna .más pályára, és ujabb 19,3 %-uk más int ézménybe vagy szintre közü ..... , IUk@ Ráad'sul_~sakegy részük I 4,0 % I kisérlete bizonyult sikeresnek,' /3 1 3 %-uk kisérlete eredménytelen volt/. Korábbi vizsg'-álatai~k;' tendenciájával összp,angban / az 1978-ban végzős egyetemista csoport korrekciós k1sérlete 3,1 %-ban voltsikeres~ 1,5 %-ban sikertelen / ujbó1 meg .... állapi that juk , hogy jelenleg a pálya ..... , illetve intézmény . . . választási döntés korrekciójára elen~észőep kisebb.arán~ ban kerülhet sor, mint amennyit a téves döntésüket jelzők
nagy száma indokolna.
15
Az időben változtatók közül mindössze három hallgató átmenete jelentett egy'ben pályakorrekciót is! A többiek jobbára szakot változtattak ugyanabban az intézményben I 53 fő I; ennél kisebb létszámban / 25 fő / mentek át más intézménybe~ / közülük 18-an egyben más szakra iS/0 Pá!;yakorre]:\cióJ:2 körükben tehát gyakorlatilag nem került sor, !tolott minden ötödik hallgató kr~tikusaD nyil~tkozo·tt 12.ályaválasztá,s_V e ;by_ssségéről.
Képzési ág szerinti bontásban - e kis számok miatt tehát csak azt érdemes megvizsgálnunk, milyen mértékü a sikeres vagy sikertelen korrekciós kisérletet,tevök aránya. A korrekciós kisérlet a müszakisok körében magasabb volt az átlagos?ál IIOt 5 %/~ i és egyben eredményesebb-nek is bizonyult, Velük szemben az agrárhallgatók változtatási kisérleténekmind a szándéka, mind a aikeressége a18csonyabbnakmutatkozott még az átlagosná.l is. A pály~ választás ujraértékelése során ugyan a müszakiak pályaválasztási bizonytalansága tünt a legmagasabbnak, s ugyan,csak az ő változtatási kisérIetük volt a legsikeresebb~ ezek a korrekciók ,az,9D,ban m1o..,9 i 6 pályán belüli változtatá.§..Q..k!l~._,j.elentenek~ pályakoI'rskció itt egyetlen esetben sem történt! . ....,. -
hl
n
~ végzés~
-
----,--
-
-
~
-
- -
.-
követ őenJlzon
dQ1sozni, amel;yben kép.esitést szerzett?U
A képzési időszak alatt gyakorlatilag nincs tehát pályakorxekcióe A helytelen választásukat ~elismerőknek eszerint az elhelyezkedésük ,során kell dönteniök arról, hogy azon a pályán maradnak-e, amelyre képezték őket, vagy pedig az érdeklődésüknek, képességeiknek iIlkább meg .... felelő más pályán fognak dolgozni.
16
A megkérdezetteknek 66,) álli,totte. határozottan, hogy mindenképpen a di121omáJán""~!~,,<~Je~~lő pág~p' kivá!!, do!gozni. Ez a. szarn az agrárhallgJa~k köréjJen za ~~végzőseinél a legalasabb I 76 % l, a müszal
Bizonytalanságra utaló, köztes válasznak tarthat juk az n a meghirdetett álláslehetőségektől függn feleleteket~ Ez szintén a müszaki hallgatók körében a legmagasabb, s az agrárhallgaúók esetében a legalacsoDyabb~ " Egyértelmüen kevesen válaszolták azt, hogy más pályán kivánnak elh€lyezkedni /5,3 % /. Ebben is éit müszaki I 8,7 % / és az agrárcsoportok /2,2 % / köz6tt van lényeges kÜlönbség. Ez utóbbi válaszok indokai:nak csak -a rangsorát ,érdemes megfigyelni - kis számuk miatt~ Elsősorban ezt a vélaszt is az eredetileg rossz pályaválasztási dönté~sel, érdeklődési és képességbeli differenc1ákkal, a pályában valÓ csalódással indokolták / 49 fő /6 A családi és anyagi körülmények kényszeritő hatására ennél jóval kevesebben /24·tö /hivatkoztak. Néhányan I 9 fő / ugy vélik, nem tudnak majd elhelyezkedni a képesitésüknek megfelelő pályán. ; Az agrá.rhall" gatók közül senki sem irta ezt.; Ez a kérdésfeltevés szintén,alkalmaspak bizopyult tehát a pályaválasztási stabilitás mérésére. Korábbi vizsgálati _eredm~n:yeinkkel összehasonli'tva azt is megállapithat ;ju~, h_ogy a pályán maradási szán.dék határo·zottsága. némiképpen gyengült. ; Korábban a mostani 66 %-hoz képest 75 %-ban állitották, hogy' nincs s,zán~ dékukban más pályán dolgozni - igaz, a ~ostaninál / ez 5,3 % / némileg magasabb százalékban 1rták -azt is, bogy a végzést követően terveznek pályakorrekciót./ A tendencia képzési ágak szerint éi müszaki pályákon tanulókat illetően. szintén azonos. Akkor is és most is
17
a mliszaki egyetemisták és még inkább a mliszaki f6iskolások bizonytalansága volt a legszembetünőbbl1l Mostani mintánkon azonban az agrárhallgatók pályaválasztási s'tabilitása jóval erősebbnek" mutatkozik a pedagógusl{épző intézmények hallgatóinál iS$ Korábbi eredményeink szerint itt fordított volt a sorrend: mig az agrárosok a középmezőnyben helyezkedtek el, addig a pe~agógusképző intézményekben tanulóknak - főként a tanárképző főiskolák hallgatóinak - a pályán maradási szándékai ennél jóval határozott abbak voltak o Apályaválasztás ujraértékelésére feltett előző kérdésünk adatai szerint azonban a pedagógusnak készülő végzősök pá}saválasztási stabilitása tünik erősebbnek korábban is és most is~ Emiatt az agrár- és pedagógusképző intézményekben végzők pályaválasztási stabilitásának erőssége közötti különbséget nem tekintjili{ nagynake Az azonban mindenképpen bizonyos, hogy mindkét mutatónk szerint és a kopábbi vizsgálati eredmények .alap(já!L,is. müs?/ag .Qál:yára készülők pálJaválasztását tarthat juk leginkább p,izon;ytalannak, a lec;l\:Gvésbé stabilnak.
il
IHITervezi .... e J hog;y a végzést követő években munkája
mellett szervezett formában továbbtanul?
n
Azok a válaszok, amelyek a szakirányban való speciális ké~zetts~g / 17,9 % / vagy a magasabb szintű diploma I 25,9 % / meg~~~rzésének a 'szándékára. utalnak, minden·..... képpen jelzik a pály~n való maradás szándékát, SŐ~ az igényes pályamüvelés szándékát is. Velük szemben pályaválasztási instabilitásra utaló ,jegy is lenet, ha az eddigi pályától eltérő irányu szakképzettséget kiván a hallgató szerezni I 16,9 % l. Ilyen eltérő szakirányu képzettséget a másik kettőnél jóval nagyobb arányban / 22 % / a müszaki egyetemisták és főiskolások szeretnének megszerezni$
S~"~0:~;Lrá~J:.u ké.p~.~ts!ggJ:t_~ec~~~iz~lására \tagJ: foko-
a_le.6fHi gyo"bb arán;zban Lo22,l:"J~~ l f:\~Z aBr=~haJ.IB.a tf)lu_örek~!, közülük többen / 31,1 % I lit spccinliz6"..,
3.!~Fa ''''t ,
r>' '"' ll)
1t.•••,/-.;.
n:yclnélt
V ('1f'1í'1b' ":.1 '-' o o 11 'J
/21 .')1/ _ ;0 a.
!ih
A pedag6gusjelBlteknsk is csaknem ekkora b~nyada / 46,9 % I tervezi szakirányu továbbtanulását, de itt
nem annyira a specializálódás I 13,4 % I, inkább a magasabb szintü képzettség / 33,5 % / megszerzése a célo !.mUsza~~s csoppxt válasza~ e vonatkozásban is az 5 le~ey.ésbé stabil pál~aválasztásukat jelz1kl1l ~ilin(lös$ze 34 %-ul{ kivánja szakirányában továbbképezni magát, nagyjából azonos arányban a specializáció és a magasabb szintü képzettség megszerzésére való törekvéssel~ E leglényegesebb mutatók mindegyike szerint a mtiszaki Qályákra l\észÜlő hallga~ ók...J2fo.].yaválasztási stabilit ása él ,~eBg;x~e[lg~'pp. 4- z agrárpályákra készülő hallgatók és a pedagógusjelöltek pályaválasztási stabilitását ennél jóval erősebbnek tarthat juk. A pályaválasztási stabilitás megismerésére feltett és egyben fl pályánként különbségeket mutató kérdéseinket az eddigi elemzés összefoglalásaképpen - táblázatba süritjlik./A + jel a pályaválasztási stabilitás szempontjából pozitiv válaszok legnagyobb, a - jel e válaszok legkisebb arányu előfordulását jelzi~ A különbség nagyságrendjére a százalékszámokból következtethetünk. Táblázatunk jobb szélén Q p(11yav61nszt{~si ntnbili t (:_sra utaló v13.1aszol-c. átluGa nellett az instabilit~st jelz5 válaszar4nyt 1.6 feltüntet t-(lk &/
19
l..
4. ;pályaválasztás
stabilitá~
----~-------------------r------------------------~----------~---~ Képzési ág
Agrár
MUszaki
Pedagógus
A pálya-
Összes hallga.... tó %-ában 'Il
választás stabilitására utaló kérdések
feltett'
déssel
e~ez5
kér~
ellen.kez
ér eiiiiu "Va asz-
arány
al
--------------------------~--------------------------~------------~ A középiskolai szalt;trány
megegyzik jelenlegi szakjával
24%
59 +
bl Többszöri jeleritkezése. esetén ugyanott felvé .... telizett
cl dl
A képzés előtt pályaismeretét segitő munkát végzett Az ap~ foglalkozási iránya egybeesik pályájával: számszerint felülreprezentáltság szerint
16%
2%
12%
10%
72%
16 +
9 ....
14 -
23%
2,4 x
45 + 1,3 x több ~
60 "".
76 +
68%
több, +
el Pályaválasztását újraérté-
fl gl
kelve újra ezt a pályát választaná A végzés után tanult pályáján kiván, elhelyezkedni Sza.kirányábal1. kivánja magát
58 ....
76 +
Jelmagyarázat: A számok csopor-
ton.kénti
r<7"<'OS
megoszlást mutat-
nak; a ;-.'jel a szign.ifikánsan legjobb a ."" j el a szignifikánsan, legrosszabb
csoportátlagot jelzie
-,
.
20
66%
5%
2'l1 lLj2.~l!le.~s az éill1!!l;i.q~s.! szerep ~~et~~
foka -~1~áJának, fogl~~oz~sána~~~~~!
~gll e,y .~.? é s..~...!11J:;x,!tn ul ér t é ~E,~ n ".,Q.;bff ~* e nc á..ál!J,
Feltételeztük, hogy a végzős hallgatók pályaismereténel{ fokát bizonyos mértékben tükrözi az a válaszolási mód, ahogyan az alábbi kérdésre ·válaszoltéak: sa Nevezze meg azt a pály át, illetve ezen belül az/okait a foglalkozás/oka/t, amely/ekl betöltésére az egyetem, főiskola elvégzése után a legnagyobb valószinüséggel számithati\)u Pozitiv jelnek tartottuk, ba differenciáltan, árnyaltan irt le a hallgató egy vagy t~bb foglalkozást. Az, hogy egy vagy több alternatiJáról tudósítanak, nem CSU~ pán a pályaismeret dolga - legalább annyira függ magát6l a lehetőségek tényleges körének szélességétöl is, melyet az adott pálya, és ezen belűl a képzés specializáltságának mértéke kétség kivül meghatározG Ezért elsősorban a leírások konkrétságát figyeltük, s csak ezen belűl kűlön bBztettük meg az alternativák számát. A ballgatóknak 23,4 %-a egy foglalkozást irt le konk, rétan, 37,7 %~a több alternatívát jelölt meg. összesen tehát 61%-ban tudtak / 'vagy· akartak,. / határozott választ adni apályával, .munkakörrel kapcsolatos kérdésünkre. Legtöbben az agrárhallgat6k közül / 73,8 % / válaszol_ tak eme pozitivumnak tartottm6don: 30,7 %-uk egy foglalkozást, 43,1 %-uk többet nevezett meg~ A müszaki egyetemek és főiskolák hallgatói ennél 10 %-kal kisebb arányban / 23,3 % + 40,0 % = 63,3 % I jelezték igy Pályaismeretüket, a pedagógushallgatók közül pedig még kisebb
21
arányban kaptunk konl\rét és differenciált választ
=
I I
/ 20,6 % + 34,1 % 54,7 % /@ Bár a pedagógusnak készülők válaszainak értelmezésé~ II tekintetbe kell vennünk azt, hogy esetükben a nem kifejte'bt ~ egyszavas felelet, mint ft pedagógus ~ u ntant-tó'l? il R6m olyan egyértelJnüen általános tjellegü, :mint pIli> a. nmérnök n , Uagrármérnök Yf l-ci jezés, körükben . r tapaszt a legnagyobb ~rányban azokat a pályamegnevezéseket I amelyek a végzettséggel nem adekvátak: 7~2 %-ban lazán kapcsolódó, Ot? %-ban pedig kifejez~'tten pályaelb&gyásra utaló leirásokat kaptunk, I szemben az ' agrárhallgatók 1,5 %,i11, o %, valamint a müszakiak 2 % ill$ 0,4 %-08 válaszarányaival~1 A pAlyaismeret hiápy~t ill. bizonytalanságukat e ké.rdés kapcsán nagyon kevesen fogalma ák konkrétan(l Mindössze 15 hallgatá, ez a teljes minta 1,1 %-a, akik
között többségében a müszak1 pályára készülőket találtuk. Ugyancsak jelentéktelen létszámban irták a hallgatók I 5 fő I, hogy nincs lehet őségük st pályáJ;i", való elhe--
lyezkedésrs. A pályaelhagyás szándéka ezekből a leirásokból szint alig derül ki I 7 fő I. Emiatt egyedül a pályához lazán solható foglalkozások említése I 4,4 := 61 fő /11 valamint a foglalkozás Uáltalános H megjelölése I 24~4 % / utalnak közvetetten.a pályaismeret hiányára1fl Mindkettő a pedagógushallgatók körében gyakoribb válasz® Af'oglalkozás megnevezésének módja. tehát inl{ább a. meglévő, mint a hiányzó pályaismeretre utalt, s a meglévő,re is ink'ább következtetni tudunk CSak0 Az agrárhallgatók adták a legkev.esebb általános illetve
pályaelhagyási szándékra utaló választ, s a le öbb konkrét, ezen belül a legtöbb alternativ lehetőséget említő foglalkozás-megjelölést® .~.-
22
...
~-
__
.~.
·0.
_
_
%
b/
- uVélem énye szerint az Kérdéslinkre a vAlaszo egyetemi f6iak elvégzése gendő-e és 6 éges-e ahhoz, bogy valaki értelmiségivé v'ljon? nevezne értelrniséginek? Miben látja az értelmiségiek feladat 1 u három szempont szerint vizsgáltuk meg: Önálló 11 szabat os véleménYllyilv:ini t{~S; 2/ Ke a diploma; 3/ Maga a tartalom szerint~
1/ Értelmes, szabatos megfogalmazásuk a három pályacsoport hallgatói közül·az agrárosok tüntek kie Ők 54,3 %-ban adták elfogadható meghatározását az érte miségfogalmának, szemben
müszaltiak 43,6 %-ával és a pedagógusjelöltek legalacsonyabb számu I 41,7 %'/ Ujó U válaszaival. Sztereotipiákkal ők éltek a legkevesebben I 2o~2 % /; a legtöbb közhelyet velük szemben a müszakiaktól kaptuk feleletként / 28,7 % If; A kérdést megválaszolatlanul szintén az agrárosok közül hagyták il legkevesebben &
/ 25,5 % I; mig itt a pedagógusjelöltek számaránya a legmagasab? / 33,7 % IG 2/ Hogy a diploma teszi-e az éxtelrniségit, a.rról pályánként az előbbinél jóval kisebbek I nem jelentősek I a véleményeltérések, és a válaszolási kedv is a fenti tendenciát mutatja, de gyengébben@ 3/ Az értelmiségiek :feladatai szerinti tartalomelemzés szempontjai a ~~vetkezők voltak: a válasz komplexitása; oroginalitása; az egyes értelmiségi funkciók I kultur,a terjesztése, továbbfejlesztése; egyéni használata ,illo a társadalmi baladás szolgálata / megneve~ésének arányai • .I,egtöbb választ .... és egyben a legtöbb komplex megfogal .... mazást / melyben a. felsorolt funkciók többsége tükröződik/ és egyben a legtöbb olyan megfogalmazást is,melyben
23
Legkisebb vál~szolási eknél volt tapasztalható a funkcióról osak
agrár %.....ához k a komplex %-ban irtak /, v z
hiáDY~
jellemzi!&\
első
A
tek ve originális
'közötti arányt ők adták a legtöbb azok;__ eJcik, az értelmiségi ._
,' .....
:il ---~
-
és .. -
-~--_
ők .. __
.
_...
'
~-- ---_._~.
'---.
.-- ..
...
.
a
sz
n
..... -
--
....
,.-
~
"
.
pa~aI6Iu8o~opbrttal,
akik tag-
'kerülő funkció ,közUlleigyakrabbala --1l0!dCH~iásá t.,_ fogalmaz ták . meg az ért el--~
kultu.ra miségiek egyetlen
il
-
,~e,g ilPJ:l~orit~Bt
k
..
megk~lönbÖzteJtőjegyéül\l>
zefogla1ásltéÍl'~ kiemeljÜk, bogy 'a három vizsgált
egyértelmüen az agrárhall~ ~Z telmiségi sze~epk1vánal~
gatók
~--,
el1eDp61us~D
viszont most nem a pedagógusjelöltek
mak
mé~~ben,~ük~!2q~~~~~kmai-!öve~~mények
a,z
.érte]:mi~...,!!!~ber~ k.ö~1.mén:l!.Lfelso-'
~±~§~Q!-~k~t
az
~ntézmfony mi~
A hallgatóknak arr~ kérd adott válaszait, ~ogy UA társfidalom milyen követelményeket támaszt a pályán müködö
szalambe~:el\:kel
szernben u az alábbi témák szerint
csoportositottuk& Ennek nyomán a következő preferenciasorrend alakult ki: Elsősorban ~z~kismereteket k án szerintük a társasalam a pályán működö szakema őlo! Ezt kb$ minden
második hallgat 6 emlitette .../ Másodsorqall
megoldá ~unkapel~!b~illeszkedést$
ismeretét~
I Ez
tizedik hallgató irta.1 Ha:crnadsorra: tájékozottságoj",_&
va átlagosan minden
",sfí~~it2..9a~_oElE-~,
ál~a~~nos müve~ységet,
~~ yilágné~e~
Legkisebb,
I a hallgatók 5-7 %-a ir
elenyésző
számbaQ az ~,"i~rnéDyek szüksége~séjSét fogalmazták meg it hallgatók / 3 %-ban I, majd utolsóként. a ~zika1~~ókéEessé~,moz gásügyesség szerapelt~ lemlit~sl. csak 0,4 %-08 volt/~ Mielőtt ezekqek aválaszoknak il pályánk jellegzetességeit emelnénk ki, megjegyezzük, hogy pályáJakéBt kü16nbBző volt a válaszolási kedv~ mig átlagos&n egy hallgató 1,06 vál'a.szt. irt t addig az agrárhallgatók válaszolási rátája 1,24; a' pedagógusol{nak éppen az átlagos; él. a ulüszak1aknak az átlagosnál jóval kisebb:' itt o, 89 vál~sz jut -egy hallg~tóra~ I Emiatt egy-egy kategóriában nem az előfordu lás százalékszámait basonlit'juk össze SJ hanem egy oly~l'l mutatót, mely az összes kapott válasznak, mint 100 %-nak' az arányában jelzi az adott válaszfajta előfordulásának gyakoriságát @/ A megvizsgált 10 területet tartalmilag négy csoportba vontuk össze: II Szakma~követelmép~t fogalmazott meg a hallgat6, amennyiben a szakismeretekről, a szakirodalmi tájékozottságról, a fizikai állóképességről és moz.gásügyességről, valamint a gyakorlati feladatok megoldásmódjáról irt& I Ilyen válasz összesen a válaszok 59 %-ban fordult elő./
25
az ált teljesitők sségre voa négy csoport közül
2/ e
-- 8,6 [;it
legk
gyakorisággal~
ismeret ét j en erről J ~S akkor is, tet, világnéze t, illetve kai elkötelezettséget I a válaszok .21
I'"
t,
Imé
ha .a me a közé
t~
meg te e Végül a
e
23
e
$
ss
mának
Il'ormákboz
számoD®
ma.zkod
~nnek előfordulása
9,4
ok;köréb611 csoport a rangsorát összeha= tékekkel ,'ame el1:et arra l szárnitottuDk ki, hogy 1ll
~
kérd
rt
~~~~~.~~~--~~-~~~~~-~~-~----.~--,--;~,--~-'
GS
Yiegyált
n
és az ér\elmis~J:!!!!!tazonos mé~tékben tájékoztatta ke 1,93, !runaly azt j alanti, mél'lltékü tf ékoztatás l-es és az i között miatGgy a kö-
911f<
nagyságából viszont a~ra k6vetkez~ tet " hogy ti szakm:id~ követ elmények.ről való táj é-ko megit~ ee - ds igt mértéke is - BOkkal inkább I egységes / sz lag: 0,37 l. mint az értelmiségi funkc é Az ményük k5zvet éaét ő t sadalmi elvárásokról a ba~lgatók ezeks
~e
__ .'_ •
,'_~'~_.~'
.1. • .-"
.
-
-
--~
.. '---'-
nél jóval hatást~,lanabbnak m.im.ősi tetrték~ játlagérték: 2~ 10,í)
szór~i8~lt
!
Oj) 45/ j) és l
6
l
lényEa f l'eH8n gyengébb
a tájékoz a .~=-~~_~~"'~~~,="~~=,~~~-=~~~ felt ről / 2,40 az át ék . a társadalmi, A négs terület kö ek terülee okat elsős it S t tartják fontosnak 9 e zvet i Ei leginkább a képző intézmény is; az telmiségi funkciók ellát'sát, mint ársadalmi elvárást. ennél . keve tté~, . ám az intézményi kBzvetités erről - közepes hatékonys'ggal - tBrt megJ a be szkedés és az intellektuális nivó kevesen beszéltek, s az intézmény k6zvet ő csekélynekta.rtották~
rál;yánként különböző a szabad válaszok témáinak em . . . ési aránya, s még erőteljesebben - mindenütt szlgnifj~kánsmódon -- tér el a felsőoktatási intézmé·ny közvet tő hatásának becsült mértéke@ A következő összevont táblázattal foglaljuk össze az eddig elmondottakateJ vagyiS ,az östrtzértékek alakuliísé.t"l1" valautilat a pályánkénti eltéréseket \9
27
rete
A
ág \l<=--
",
!aE
!if
,3
1~
-"'-"'"',.,,=-~_._,,;,,~~----''' ~"
,~
•..-§
!E
,7 --ii.-,
~O ~~~
,l
j)\1
j3
9,6
,
9,2
8,6
2,
9,4
---
....
~
_"~~fiU;
57 ,0
1,93
,0
%
1~ _ _ _Ibim
....
06
t.:::. ,
CI'
l.
0,
* :: ~~
;;;: az t :Hn
1- - ;; a.z át.LagoslJoJ. ~ az át
--~-_.-
~
""
3 --
nem
~
'Való
Jel.entöseoo el.t;eres je
As t szemlélve k
Dl
edé
az 'tett ék
agrárosok~
8
Itek
legkev
11/
ézmények
Mindeze
ténő
eIt ér ésekl{
ségét az e
közvetitettélték meg
p
értelmiségi és it sikeaz átlago jobb szinvonalon tájé, mi~ az t kt Ő elváráeligazitást z onlóan - kev
QitZ
res be kozt ta
so
l
- a
ézmény rnüsz~ki~
kaptak~
zé
az juk le az aspektusnak az elemmegál1apitj : [edv~ző~~~~~másokat a
agrárballgatók a
középmezőnyben
Szám szerint 19
belyezkedt
tulajdonságot~
k
ss
értékeltet-
t a hallgatókkal , me miJ:ldegyi.k ére szükség van bi nyos ill tékben a három vizsgált értelmiségi pályáne Az alapkérdésünk az volt, vajón a különböző csoportok különböző strukturát' alkotnak-e, s ba igen 11 ezek válas tükrözik-e a pályakövetelményeket, illetve a s ellemzőb'b vonásait. Majd azt vizsgáljuk meg, annal\ tt egyben vaD--6 olyan közös jegy is az értelhogy a kö s telmiségi szerep vállalására mez ut
AZ l"
mutatjuk be fl válaszok átlagai alapján képáganként a t preferenciasort. lAz átlagértékek alapja l-t51 terjod5 ekál'. való osztályozás, ahol az 1-= ee;yál talán nem szükséges J az 5= az igen nagy mértékbelil szükséges választ jelöli@! AZ ábra jelzi a tulajdonságok fontass 1 ott hallgatói vélenényeket is, igy leolvasható, hOGY Q[il:'y~rucé~ü~~,n~özik'":!.~ atrJlkl1Íra,l ill. az intenzitás@
a pedagógus jelöltek vélekedésmódjában rejlő kÜlönbség, amely""" most a taxtaloruról még nem szólva - azt jelzi, bogyapedagóguspályára készülők ~~a ,ó us á án e sze;:~1t.,. tu+ajdonság ~g:züt tes me.1ili~bE? k~.v_~Q~;;lR~n· s,!erintü!,_mi~~6y~k-!oko zo'ttabb !!Léf'"~..é,kb,~n .§z-qks,é~ mint a másik két pályán. I Két kivételtöl eltekintve ők a legkevésbé szükségesnek je151t tulajdonságokat is oly mértékben tartják fontosnak, minot másutt a 'leginkább szükségesnek vélteke"t. hwiatt kevésbé széthuzott mezőn tBrténik az értékelésük8/ A és agrárpályákra készülő hallgatók véleménye a pály szükséges képe~ségekről ennél strukturáltabb~ E l\ét csoport között ét különbség - még mindig csak formailag annyi, hogy mivel a leginkább szükséges tulajdonságok átlagérték az agrárhallgatók esetében egy Legfel'tünőbb
=o
l .• libnI i\
"t-Ul;nj'J r'lLH'l'];~KBEN VAN S~;Uii.i:>H: LEEN])() PÁLyA,íM; f\ j"EJ,:3(J[((Jl,'J' lí.(n,:j;;r_'.:[~KHF;"
Át.Lagért6kek ,jelcnl'~fle:
VAI.A;;ZOK kl'l;AI.;ht~·l~KEI Si;l·~rUN'l' A r.r~GINKJ\i'H ES A j,l';GKW{SB[' szlir::;,:;]·;,,:;
TULAJllUNSACOK rALyANKfNT.
Á tI l! ';1 L(1i
il
~Jlg-
t;
1.'
ke[H, t1Bé t:.
hely
Ú r
--
tula,idon
III
Ü
s ~ a k i
~;~~~- képesuég, tulajuons
f----~-+
p e d a g ó ,-'~---I-----_.
~~~g-
.D
_. _____ I---..
képesség, tulajdonsóg
_---!--------------.-----I--,.-f------------------
ill
l
QD
'lÓ
~
'1,7
'CI>
2
UJ
~
'ri
-------1----- f-------------------+----I---~-_._---------
túl CI>
G
LJ
~
:~i N
3
Ul
Gzervez6képesség .o
.o
l
r------"-
4,5
--"4
,1
IJyaltorlati érzék
CI>
ilatárot8~~gág,dönteni
QD
'rrJ
4,4
UJ
'(l)
2
(I)
,d
.\::
teil
:~
CI>
N
~3
til
Vezet~sre való alk~lm. Fele16sségvállalás L,jnyet,;látás
~elel6s8égvállalás
.o pl
ul CI>
'CI>
,xj
~ 2
cll
--"4
~__~===4============::::::t1túl
:;ej
4 ,'-')
Ru~almassag,
4,1
teremtési
Lényeglátás . Kiegyen U1YOZo~~~~~iom Kapcsolatteremtes bnbizalo~, magabiztosság Ot1etesseg~ Hatarozottsag
dUnteiji tua4s . Felelosségvallalas
4,6
._-
Önálló ,gondolkodás Kitartas, Rugalmasság, Empátia
4,5
Alkalmazkodó képesség, Pontosság, egzaktság, Gyakorlati érzék
4.4
OnáJló gondolkodás Lényeglátás
,'Q)
17 .o
ul
Szervezőképesség
4.3
Q)
·rI
Klegyensulyozottság, . higgadtság, . Alkalmazkodo kepesseg, IJon tos:;úg, eczaK tság
Határozot L E3á,,; , dönteni tudás
1--"_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _--1-___-1
~t_------------------------;~~~~~~--~~--~~----~----------F_-=~
1--------------------------1,(0 Önbiz8.lom,magabiztosság Önálló condolkodás Kitartás
4, [j
Jó kifejez6kész3ég
CI>
,xj
4,)
ti
''''''''"''''''''''''''"'"'''''''''''='''''''~'''''''''''''''''''''-F-'-~''''''-'''''-''''''''''''''''=-~'I''''''''. ~. ,0
<\ ,
Ll
__._----_._----
Q)
N
~3
UJ
UJ
r-------------+II Gyakorlati érzék Önbizalo~.
magabiztosság
Ötletesség Alkalmazkodó képesség Kicgyensulyozottság, higgadtság, Pontosság, egzaktság
Kapcsolat-
kés~ség
bO 'Q) '(].l
18
f>
~----------------------------r-----i
Alkotóképesség
4,2
Emlékezet Vezetésre való alkalmasság
4,1
,xj
~
bO
19
Q)
H
:;:)
N UJ
~----~.__._--- --~------------- -------4~----~~-'z-e-r-v-e--z~ő-k~é-s-z-s~é-g----------~------+---------------------------~----~
4,0
Rugalmasság Vezetésre való alkalm. Alkotóképesség
4,0
17
Jó kifejeZŐkészség Kapcsolatteremtés
3.9
18
Emlékezet
3,8
Ötletesség
1"1
3,9
Jó kifeje~őkészség Emlékezet
aJ CI>.
3,8
túl 'CI> cll
fil
~
Q)
:::s 18 N
Alkotóképesség
bO
3,7
'Q)
m
cll
J>d
3,6
--
::::i
'CI>
p
3,6
N
-----.---------------------4
fil -Q)
3, J
.----3.4
f>
'Il!
1--------------_._--------
Q) ~,j
1,O
3,5
UJ
'CI>
CI>
f>
,-1
ID
3,4 '---
J>d
':),'3
l')
ErnpiÍ ti a
IlD
3,3
ID
--:---.----
3,2 ~-_....J
- ... -~--.... ' " - - - - . - - - - - . - >-1
19
Empátia
3,2
.._ _ _ _ _ L. _ _ _ _ _ . _ . - -... -----.• ~.-._ ..-_. _ _ _'___ _ __'__ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ....._ _ ___'__ _ _ _ _- - - - -_ _ _ _ _ _.1.-_ _.3
31
fokkal magasabbak a müszakiakénál, ezért itt jobban 'elkülönülnek egymástól a leginkább szükséges és a legkevésbé szükséges tulajdonságok. Tartalmi különbségeket keresve nemigen lehet a legfontosabb tulajdonságok felől kiindulni, mivel a fontossági sor hiátus nélkül folytatódik mindenütt. Csupán a legutolsó 2-3 ranghelyen talált tulajdonságok átlagértékei szakadoznak le jelentősebb különbséggel. Igy a tulajdonságol\ Uélbolyáról H tehát nem beszélhetünk: a karakterisztikus vonások a preferenciasor végéről olvashatók le. Eszerint elsősorban az EMPÁTIA az a tulajdonság, mely Qál;yápként ..1S.611 különböző megitéléet kap: az agrár és a müszaki intézményekb~n tanuló hallgat6k szerint ez kell legkevésbé pályájuk sikeres müveléséhez; a pedagóguspályára készülők viszont .sz empátiát 'sokkal fOlltosabbnak. / az eltérés 1,3 pont I,. saját rangsoruk mércéje szerint pedig közepesen fontosnak taxtják. A JÓ KIFEJ'EZŐKÉSZSÉG tekintetében, ha nem is ilyen markáns / 6,9 pontértékü I, de mégis számottevő az eltérés: a pedagógusjelöltek ezt az első helyre teszik, az agrár- és a műszaki intézménycsoportok az utolsók egyikének tartjákG A rangsor végén 'találhato többi tulajdonságot m'ár nem ennyire nagy különbséggel itélik meg pályánként, Két ponton találunk itt pályaspecifikus eltér ésel,et; a KAPCSOLATT1iliEM~ÉS a müszakiak szerint, a SZERVEZŐKÉPESSÉG, a GYAKORLA!~I ÉRzÉK és a VEZETFsRE VALÓ ALKALMASSÁG a pedagógusjelöltek szerint kell kevésbé a.pályán. Ez utóbbi hármat ~-., szemben a pedagógusokkal - az agrárpályán viszont a legfontosabb tulajdonságoknak vélik. A háromféle rangsor szerint tehát az agrárballgatók és iL pedagógusjelöl~e1L-.Yi!ek.edése~ér el egymástól a legnaSJobb mértékbe~. ,~~wt~rtalmában is ol~an~~~bb~
32
Qgl;r a -1Li v áB!11 mai -E. e ális a n
t~&~.;t~L:~~Q,§_~~_
a.z
~r ár i
n t é z-~én:yek ballJ~atói. csoport j §tb an .d_~_:.:L~l0·~~a orie?tált":' s~g~ a szervezés, vezetés került az el~térbet s az em-
pátia és a jó kifejezőkészség a háttiérhe, mig a pedagó .... .=---~--~--~.--~~_~sol\n~.l forditott a sorrend, gazdagit~~~" a képet azzal, ?ogy ~ifejezésre juttatták a személyiségbeli tényezők !9.ntoBság~t. II,. li.. KAPCSOLATTEREMTÉS, KIEGYENSlJLYOZOT1I1SÁG,
.
.
..
ÖNU RA.I.DlVI , ÖNBIZALOM
elsőrendü
.
fontosságát a pedagógus-
pályán azzal huzták alá, hogy ezeket az élre helyez'ték Abból pedig, hogy sok tulajdonság együttes meglétének a fontossága tükröz.Ődik a rangsor felső rág16j ába való tÖl11örüléséb(51, megá.llapithatjuk, hOt~;Y a pedtagógusjelöltek helyesen -érzékelik : a pedagÓguspályán az egész ember, a maga összetettségével és egyben mindezek magas szintü érvényesitésével végezheti jól a feladatát. A müszaki pályákra készülők rangsorolásából nem tükröződik ilyen mértékben a pálya'kivánalmainak reális ~smerete. Azt látják ugyan, bogy. a kapcsolatteremtés képessége nem lényeges pályakövetelmény, de hiányzik az ALKOTÁS-nak, a PONTOSSÁG EGZliCTSÁG-nak, s a SZERVEZÉS-VEZETÉS-nek, valamint a GYAKORLATI ÉRZÉK-nek, lJ)
mint a müszaki pályák
tartható lényegi
t'dif;ferencia-,apecifikát6j~'inakn
ösazet18vőiknek
a kiemelése.
A mindhárom pályán egyforma, sullyal értékelt tulajdonságok kiemelése - amelyet a célból tartottunk szükségesnek, hogy megismerjük, a hallgatók tudatában maly tulajdonságok jelennek meg a p'lyakövetelményektől függetlenül, vagyis az értelmiségi foglalkozások közös kivánalmaiként - azért nehéz, mert a pedagógusjelöltek abszo .... lut értékelési adatai mindenütt szignifikánsan magasabbak. Igy a rangbelyek alapján lehet csak összehasonlitásokat tennünk Míndhárom pályán a rangsor élemzönyében a FELELÖSSÉGVÁLLALÁS, a LÉNYEGLÁTÁS és a HATÁROZOTTSÁG, DÖWrENI TUDAs III
33
köv(?telményét, illetve az ÖNBIZALOM, MAGABIZTOSSÁG
kivánalmát találjuk. Mindenütt a rangsor
középső
etápjában szerepel a RUGALMASSÁG. A legkevésbé fontosnak tartott jegyek között mindhárom pályán egyaránt az EMLÉKEZET és az ALKOTÓKÉPESSÉG található meg. Ezek tehát azok a vo;nások, amelyeket a hallgatók" az értelmiségiekkel szemben támasztott közös követelményként értékelték ~ megitélésünk szerint helyesen. A gond "csupán n az, hogy az ALKOTÓKÉPESSÉG nem kapta meg a prioritást az értelmiségiekkel szemben támasztott követelmények sorában.
el ESJéni
szeS2Rntp!-f!~2~olásának ~értéke,
l2.t!~~~,9'yetel~l1Y.!llLdiff~::renciált.
mint a ismeretére utaló
-
jegy
.......
Az előbbi kötött kérdéssor tartalmi megközelités~ után csak me.nnyiségileg mért-ük, vajon'. van .... e eltérés a,z egyes pályacsoportok között abban, hogy hány tulajdonsággal egészítették ki az általunk megadott képességlistát. összesen a hallgatók 25 %-a volt bajlándó továbbgondolni ezt a kérdésto Az összes válaszolót tekintve 2,27 db szabadon megfogalmazott választ kaptunk. A több válaszoló / 31 % I és egyben a legtöbb pálya-o .apecifil{us tulaj don ság I általánosan 3,93 / az agrárhall .... gat6k ?soportjában találhatóJ a legkevesebb kiegészités / 18 %-ban 2,19 átlagos válasz-számmal / él müszaki hallgatók k6rére jellemző& A pedagógusje161tek mind a ~'la Bzo16kat, m1pd a" válasz-számokat tekintve / 27 % 2,28 dbf a középmezőnyben helyezkednek elo
34
· fl
Milyen,..~ért.$..~beE..w.je1c~!}t~1.~~li rn~g?ta~j"~át a! adot~ Eál~án HLiá1!ödő §1!~Gl~
Ez a kérdés szintén csak egy kis adalék apályaismeret fol~álJal\
a jellemzésére4!i
I Tartalmilag
később
kerül majd sor az elemzésre.1 A rnagatartásrnintául szolgáló 14 té-
nyező
közül most csak a pályán sikeresen müködő személyekre vonatkozó értékelésrangbelyét tekintjük meg, azt feltételezve, hogy nBvelheti a pályaismeretet, ha az értékorient~ci6 forrása a leendő szakterületen sikeresen müködö személy. Az átlagos hatodik ranghelyhez képest ezt a pedagógusjelöltek az ötödik helyeD, ~Z agrárosok a hetedik helyen, a müszaki pályárakészülők pedig nyolcadikként jelölték a sorban. A pályán müködő személyek hatásának intenzitása szerint szintén a fenti sorrendet kaptu~: agyakorl6 pedagógusok ét jelöltel{ glaga tartására igen jelentős mértékben hatnak, / qZ átlag: 1,43, abol~~_ l::;-:az nig~n_ jelentős mértékbent: a 3= az U egy általán nem" választ jelenti/. Az agrárszak-
emberek magatartásmintául szolgáló hatása ennél gyengébb /1,82/, mig a mtiszakisok viselkedésébez mintául szolgáló pályán mükBdő Bzakemeberek hatása a leggyengébb I 2,o5/~ A pálya felé orientálódás a különböző értékeket képviselő" tényezők között tehát' viszony lag j elent ős tényező, melynek hatását a peda6ó6usjelöltek sokka;:t. :inkábp, a....m1i= szakisok pedis kevésb~ tartjá.~ 1ele~t9snek - igy pályaismeretük is az odafordulásuk mértékében gaZdagodhat. Apályaismeret fokának pályánkénti differenciálására alkalmazott kérdéseink summázott eredményeit ismét táblázatban foglaljuk össze. Ebből is leolvasható, hogya pályaismeret és az értelmiségi szerepkivánalmak ismeretének. foka, tfjósága ft pályánként különböző. A mozaikok-
35
2. bvFálya- és
~z értelmiségi szerep isme;rete
~--------.-----------------~--------------------------------------------~ Képzési
ág
A követelmónye1\: ismeretére utEi,~~ ló kérdésele
Agrár 1L!üszaki
Pedagógus Az összes hallgató pozitiv vála,,:," szamak ~os á.t":'" laga
aj PL11yameg118vezése lco:n.krét
és differenoiált b/ Az értelmiségi szerep ismerete
43% +
40%
34%
~
legtöbQ 54 + egyoldalu, legkevesebb tartalmában de az al.... 42 ":'" is a legjobb kotást . egyoldalú
.39%
43%
előnyben.
részesiti
cl
A társaaaIml elvarasok
sorában a szal011ai köve'telmények emli tésének gyakorisága közvetitettségének foka ul A tarsadalm~ elvarasok sorában az értelmiségi funkciók· emlitésének gyakoris'ága. intézményi közvetitett .... ségének foka
el
pályán. szükséges tulajdonságok értékelésének realitása
fl
A pályaspeoifj.1\:us köve-
A
telmények megfogalm~zá sának gyakorisága a válaszolók száma szerint vá.laszszám szerint
59%
60%
1,93
19% ....
58%
2,1 -
21%
29% +
2,03 ..,.
1,88 +
59%
.1,93
23%
1,89 +
1,93
a fontos és osalt a komp1exi tá.s szükségtelen szU.kségte- és emberi jegyek.dif- len jegyek igényesség, ferenoiá1ása felismeré- fontos je":'" + se .... gyak felis~ merése +
317&
18~&
3,93 +
25% 2,27
-
2,19 -
-~-----------v------ó---------r--------------------
g/ A pályán müködő személyek, mint maga tartásminták ranghelJ szerint hatásfok szerint
1,,87 +
8 ......
2,05 """
______________4-______--J 5 .. + 1,43 +
6. 1,73
Jelmagyarázat: Az átlagértékek számitási alapja egy háromfokozatú skála, ahol l = teljes mértékben, 2 :::: részben., 3 egyáltalán nem. l::
36
ból összerakhat6 kép azt mu 8. hogya ki intézmén:yek hallgatóinak ezirél\Yu istúeretei a leBhézagosabbak$ VelUk szemben a pályaismeret vonatkoz~sában inkább az agrár~Bllgat6k, az értelmisági szerep ismerete tekintetében pedig többnyire a pedagógusjelöltek mutatt a legkedvezőbb 1cépet~
3. ~"...ltá)ya- és az ~rtelmiséAi =S'elada~oknak ...valQ...El.~Bfelel.~st ~r.·ejelző képességek, tulajdonságok
A szaktudást és a pályához szükséges alapvető képességek meglétét viszowlag objektivmódon a tanulmámi eredmén:yess~ j elzi'!, Ehhez nemcsak az átlageredmél13eket mértük, hanem az évismétlés~ évhalasztás éaaz utóvizsgázás mértékét is, visszatekintve a teljes képzési id6szakra. Ezeket az adatokat azonban .~~m itt, hane_m a Fels~oktatási Szemlében elemez tük a tanulási szokásolckal való összefüggésében; azért osupán 1/ázlatosan ismertetjük a pályak5r5k szeriat talált 4iftere.ciákat.
Az átla~~redménYeket tekintve képzési áganként lényeges különbségek adódtak: legjobb jegyeket /összátlag: 3,95 / a pedagógusképző intézményekben kaptak a hallgatók; leggyengébbeket a müszaki egyetemeken és főiskolákon /3,36 I. Az agrérhallgatók étlageredményei a kettő közötti értéket mutatték: J,6o-at. Ezek a pályánkénti különbségek, valamint az itt is tapasztalt javuló tendenciák szintén ismeretesek a korábbi vizsgála tokb6l. A képzési ágakon belül aZL időbeli javuló tendenciák nem egyformánerósek: Az agrárhallgatók eredményei csak·minimáli . . . san / o,o6-ot / javulnak, mig a müszaki és a pedagógusképző intézményekben a javulás egymáshoz hasonlóan nagyobb mértékü: 6,3 körüli az utols6 két évben.
37
Az" ~:~.l?B..~~,e~tlléNek teki;ntetébe1';l tehát 8~I!e.dagógus jelö)_telf ....§}lnak az első z ..8 müszaki8,2~ az utolsó hel;yen z.
az átlagoknak kb. 0,5 nagyságrendU eltérésével. Az ~11.Ry~i~sgázás évismét.lé.s, ~v"l1alasztás mértékét stse,l~iE~x.~ képzési áganként szintén a müszaki és a pedagógusképző :i.ntézmél1~ek hallgat-ói között volt számpttevő különb. . . ség", il müszakiak voltak a:gyengébbek, mind az utóvizsgázók Bzázatékosarán,yát tekintve I csupán 10 %-uk nem utóvizsgázott sohasem - szemben a pedagógusjelöltek 39 %-08 arány élva l ! II mind az ut6vizsgázók vizsgáinak számát tekintve / 4,79 db átlagosan az egy utóvizsgáz6ra es6 ut6vizsgák száma, mig a pedag6gusjelölteknél csak ~,63 dbf. Az agrárhallgat6k ut6vizsgáz6inak száma /76,8 %/ a mÜ8zakis, az utóvizsgák átlagos száma pedig /2,99 db / a pedagógus csoporthoz áll közelebb. A mÜ8.?í...~!fi . .~w~~effieken és ~őiskolá;kon kérw szerül tek tehát legtöbben, s. egy 1~en . legtöbbször utóvizsgázásra, a pedagógus2
lcépző
in..tézménJekben l!edig a . legkevesebben, s a legkevesebb-
szer",
!:: . három
kéQzés.1.--.ág között..... ugyanez a
tendenci~
mutatkozik többször utóvizsgára utaltak száma
meg az azonos tárg~b61 szerint is .... Az évhalasztás, vagy· f'élévhalasztás a" legnagyobb hányadban - az átlagos 5,6 %-hoz képest 9,6 %-ban - szintén a müszaki Jr.tézménJ'j?k hallgatói kÖZ,ött fordult elő...:. Az évhalasztók legkisebb arényát viszont most nem a pedagógusok körében, hanem az agrárintézmények hallgatói csoportjában regisztrá1tuk, /2,6 %-ot; szemben a pedagógusjelHItek 4,3 >~-ával/ • Évi StEé t.lél!- tekintetében az előbbinél is nagyobb kUlönbségek mutat...~oztak képzési. áganként - szintén a müazakisok i
kiugróan magas / 18,7 %-08 ! / számarányaival. Az· agrárintézmények hallgatóinak ehhez képest csak 5,6 7~-a, 8. pedag6gusképz6söknek pedig 3,8 %-a ismételt évet. Többszöri
38
évism~t16sre
az ut6bbiak körében nem is volt p~lda; a mUszakisok 68 az agrárosok kör~tGD viszont - ha csekély számban is 10,4 %/, - találtunk olyan hallgatókat, akik többször ismételtek évet~ ~z é~ismétlóknek minteg~ ~ fele az első évfol~amot is~ .n~é,t~eJ t~e megj s ez az arárw képzési áganként is azonos. Az évismétlés okai kÖz,.,9tt első.s.p,rban a saj át .mulaszt᧠...B1SP!3..k tula;jdoni tott tanulmáB.'li ok szerepel t 2 majd aB b!t: te,gség a végü,l családi okok;.. Az indokolásnak ez a sorrendje képzési ágar~ént nem változik. A tanul~ánYi eredmégyesség valamennyi jelzőszáma azt mutatta tehát, hog;y a müszaki pályákra készülók telje.sit .... .~él~yeittartották oktatóik a leggyengebbneke
bl
A hallgatók véleméroe
fejlődésük
mértékérQ
A hallgat6k fej16désének márt~kéről az egyete~en-f5isk~ lén 14 részterületen kértünk önértékelést. /L~isd a. 2. (ábrát/ Képzési ágak szerint tendenciózus különbségeket találtunk az önértélcelésben - a legtöbb té~ez5t tekintvé_ Igy leginkább azok a tényezők érdekesek, amelyekben n:h~cs kUlönbs~g aszerint, hogy a választ melyik pályára készülő hallgató adta_ Ilyen csak négy terület volt: az önálló vélemén~ alkotász a határozott világné~et, a társadalmi elkötelez!ttség és az idegen nyelv ismerete. A többi területen pályénként szignifikáns különbségek adódtak a véleményekben. ElsŐsorban ~ pedagógusjelöltek vélekedtek fejlódésükr5l másképp, többségében az átlagnál megfelelőbbnek tartva fejlődésüket, fejlettségüket.Két területen viszont az agrárhallgatók voltak a legelégedettebbek fejlődésük mértékével. Ezek: az egészséges.életvitel ás a tájékozottság közgazdasági, jogi, vállalati, szervezeti és vezetési ügyekben. Ez utóbbival a pedagógusjelöltek messze az átlag alatt elégedettek csak. A fenti-
39
2.ábra
A HALLGATÓK VÉLEMÉNYE SAJÁT FEJLETTSÉGI SZINTJÜKRŐL
x. agrár
o m'Üs.zaki
..a..
nem meg.feleló
pedagógus
"~
A
'~
ir> 2
Részben ,.~G
.;;..0.
~....a ~ ,"~-".0.
~ ..
~.,J!J •__X ~«) ~A
I I
~
~
XC!)
J
.)A.e
~A' ~
I'
~
.
~
ft
y~0
~ \jC.
r~
g
l'
J!
II,
I
I
l!
!!
Teljes
mértékben megfelelő
!!
·8 Határozott
Uj iránti
zet'
ság
vuágné-
fogékony-
önmaga
megisme-
rése, önfejlesz tés igénye
önáll6 vé1eményalkotás, kritikai készség
A pályára való elméleti .telkészilléa
Szakmai öIlI!IüveléS' igénye
Emberi kapcso1atokban, bonyolult élethelyzetekben val6 he.
;ii~maga-
Társadal.mi,
közéleti' kérdések ixánti 1:ogékonyság elköte-
!!
'9 Helyes nyelvhasználat.Jó kUejezö készség.v.1takészség
I
!!
'I I
lD
II
12
13
Egészséges életvitel.
TájéJro.... zottság közg ••
!
A pál,yára'
val.ó gyakor1ati .teIkészOUéa ,
Álta1á,nos műveltség
.
jogi.
vál!.-1 szerrezeti. vez-1
1eze~
ti~k
ség
ben
~4
Idegen nyel... ismerete
eltbő] következ tk , hogy a mHEt~Js~~~~ J?8.l1""álc_r1!-X~~ h3l1~1 t.ók .e léged et tséf~ll~t?JC
...§~~ ~q€:~~tékej" a ~,"ef;q la.9,,~.o.:: !~Bbb8k m:L. !19. e~nütt - kivéve ez utóbbit és azt a négy területet, ahol pály ánként nem mutatkozott el téx"és az ér~" Ei z
téke lé Bben.
Kiemelve most a szakmai felk~szUlts~g szintjére utaló né~y résztényez5t, ebben a rangsor B következ5: fej16désüket ele5sorban a pály6ra való e~néleti felkészUltségük területén minősitették valamennyien n legkedvezőb"bnek /1,71/ .. Ezen belUl a mUszakiak szignifikánsan elégedetlenebbek fejlődésük mértékével / 1,81 j, mint a másik két pály~ra k6szü15k 11,65 az átlaga mindkettőnek/.
A szakmai önmü,velés igény'ének 8Z alakulását is jobbára megfelelőnek vélték a hallgatók / átlaga: 1,82 l. A müszakisok ezt is csak részben tartották jónak / átlag: 2,04 /, szemben a pedagógusjelöltek 1,66-06 átlagával. Az elméleti felkészültséghez 1~2es.t a g;y~~orlati -felkészül tségük fokát a hallgatók általében jóval alac_~.Q.11-y~.~Q!!~J~ tartották. A mUszakiak gyakorlati felkés'zül tségük szintjét szintén jóval gyengébbnek minósitették /2,22/ a pedagógusoknál /1,87/. Végül a szervezeti-vezetési ügyekben való tájékozottság értékeit ta1áijuk e rangsorban, 2,41 .... es átlaggal. Itt nem a mtiszakiak, hanem a pedag6gusjelöltek adták a legkedvezőtlenebb minősitést ezirányu ismereteik rejlődéséről /2,53/, s az agrárosok alegkedvezőbbet /2,16/. Ez utóbbi a kérdések rangsorában a 13. jutolsó e15tti/ helyen szerepelt. A rangsor utolsó három helyén találtunk olyan té;n.yező ket, melyekben a hallgat6k saját fejlettségliket a részben megfelelőnél átlagosan alacsonyabb szintünek minősitették. Ezek: az egészséges életvitel, a tájékozottság szervezeti, vezetési ür~ekben és az idegen nyelv ismerete. A 14 tényezőben pályánkén~ sz~mlél~e a legnagyobb eltérést mutató értékeket, jla-lsd iSITIlét :'l 2. 'brát/, egyrészt az
41
~f~;r·éL~"l}..a.11~atók ..vélewém:'ién~z eg,és.z!i.é..s,~rq életvi tf1.,1,~~P
-
§E. . El 8_zervez,,§:..~i-v:~zetési ü,B~e.kben v:a Ip. j elen'tás.. mértékU ,Q.9.~Jt,.:hV eltjrésére fi[!yelh.~ttünk," ,fel. Másrészt a pedagÓGusok pozitiv önjellemzése szembe-cUnó legtöbb tényező bell, de három terUleten leülönösen: fi szak,mai öllm'UvGlol3 ic(]nsében, a. pályára való gyakorlati felkészültség rnértékében, s a helyes ~yelvhasz,nálat, vitakészség terUle .... tén . . Az ellenpóluson mindhárom tél:\}1ezőben a müszaki pélyákra k~szU15ket találtuk, az utóbb emlitett jó kifejez6kászség esetében velük e~yszintümek tartották mnaukat az agrárhallgat6k is. Ezek a pályánkénti eltérések semmiképpen. sem lehetnek a kérdőiv hanyag kitöltésének véletlen-adta következmén:y ei" A Eo~itiv ~rárqu elmozdulás egyes'pál~aspeci~ikus tulajponságok megtestesitéseként értelmezhető. I Ilyen a pedag6gusok nyelvhasználata, szakmai önmüvelésre való késztetettsége, a gyakorlati felkészülésükkel a többiekénél nagyobb mérvü elégedettsége, vagy az agrárhallgatók tájékozottsága a szervezési-vezetési ügy ekben/ A negativ irányu eltéré§ek a telj~es minta ese~~M}:>en ,a képzésnek más forrásokból is ismert anomáliái t tükrözik. /lclegennyolv-tuc1ris,' o':\:ósz n0 n;es életvitel klalaki tésénak hiényai'~/ Feltételezhetjük tehát, hogy a pély ánlcénti el téré€lek is tény eket tükröznek. A mü- . szaki pályák hallgatóinak a többrlYire negativ önjellemzése ezenkivlil egybecseng apályaválasztás stabilitásaval és a pályaismerettel kapcsolatos korábbi elemzés eredtnényeivel, valamint a tanulmányi eredmény jelzők összehasonlitása utján nyert - sztntén negativ elójelü - eltéréseikkel is. /I
cl
A pályához legszükségesebbnek vélt tulajdonságoknak, képess~geknek a hallgat6k által becsült mértéke
Az a tulajdonságlista, amelynek alapján most vizsgálódUnk, kapcsolód'ik aZ előzőhöz, s részben fedi azt. Abban
42
kUlönböznek. hogy mig az e 8 te s6 szer kö~ jell tes kiv6nalmainak apályasz v'[116 alka1masságot, ezen belül ~-;] els6sorban 811Ylsk a :fel8zUlts6g oldalát vizsgáltuk / a fej16dásBel va16 G gedettség tükrébenj, addig ebben a kérdéesorban - bár rét, pályaspecifikus jegyeket is szerepeltet a list c;z et ez általános erriberi, 8zemélyiségbeli tényezők irúny ES ban bővi tettük tovább. E fejezetben els5sorban ismét apályaspecifikus tulajdOI1S6g'ok szintjét viszonyit juk a' többihez, ezen belül e ször is azokat, amelyeket a hallgatók a pá138 eredmél1.yes mUveléséhez leginkább szükségesnek tartottak. Hisze:n a kérdés az, mint az előzőnél: vajon pályánként klilUnbUzik-e a meglévő tulajdonságok strukturája? A fels6foku k~p 8 befejezásánek id6szakában tehát kibontakoztak-e ~
a hallgat6kban,
egyben tinmaguk számára is felismerhet6vá vál tak-e bizon:yos 12 fi ly 6n~ént. ka.rakteJ'~i~""z!ilf1:t~ \~p,n~..§.ok? Ha iu.:e:n" ezek a pályához valóban' szükséges, ill. az általuk 8
szükségesnek tartott jegyek-e~ vag;y függetlenek azoktóIt? Ehhez a vizsGó..lódáshoz tíbrán jeleni tettül( meg a :pécly~ál!l szükségesnek tartott képesség-struktura pályánkénti jellegzetes .... ségeit II.ábra I. Ehhez viszonyit juk a meglévőnek tartott képességek pályánként kirajzolódó specifikumait / 3.ébrajl@ Az egyes képességek szintjét elhelyezésük magassága mutatja. A szaggatott függőleges vonal hosszirénya azt jelzi, hogy mekkora a kUlönbség tulajdonságortként és pályánként egy-egy csoport uideálisft-nak -tartott és "reálisH-nak jelzett értékelése között. Szemre is kiugró a'különbség a felsorolt képességek meglétének megitélésében. A pedagógusje!öltek álta!ában ..legtöbb képesséeben magasabb szinten r,.e.n~elkezőknek jellemzik önmagukat, a müszaki pél:yákra készülék viszont képes .... ségeiket ennél jóval alacsonyabb szintünek it~lik~ De mivel
'.
-;; ..,Ioaora
::< li)
hlLYEN rviliRTÉKBE1\ TARTJÁK
I-I
SZÜKSÉGESNEK
..a.
agrárl':a~:lKa t.,~~~ - te~ist~~, s ti e l (j:L ~ e -r:
mliszaki
~; :' .:. :~: ~~ C __
~r
illetve MILYEN !-iÉRT'iKBEN Rr:";J\iJELKEZ:;.sK
/ + /
5tigen , llqgy merteRben
a hallgatók az adott tulajdonságokkal, képességekkel .. lá
a.
A ,
tf
4,j.5
A
:
,e
/:
I I
•
i
I I
I
I
I"
I
!
:
I
I f I
•
I I
.Il
, ,
I
,
":
:
I
I ! !
I
I I
fi
i I
I
ri
,
, I I
I • I
g J I
I
•
j
31..5 ' I
:
I i
I
:{;
f
I
I
+!'j
f
'Ii
I I
~,
~
I
i I
e
l.J.-:A llIl g
I I
I
I
I
!W
I
I
f
I
I
I
I
I
i I
:
:
I
+~
I
I I
I I
I
I
I
I
t
I
I
,
!
~
I
I
I
I
I
I
I
_: I
II
\
I
•
I
A
i
I
I
I
I
:
: \ I
I
I
;.:
VI '"'r f
I
I' f
I
f
I
I
I
I
I
I
l
I:
I
I
I
i
I I l
I I t
t
i I !
I I
:
:
I :
:: I
II
I I I l
I
I
I
I
I
\~
x@
I
I I
! I
'
I I I I
I
:
I
f
f I
+ ~ + )(..+-A ,! I
.! I I
A
•
I
I
I
, :
I
,
I
..
X-
e
; !
I
::
I
A-
I
::
11
t
:
l ! I, I: I !I I. I I I I ! I I I
' :
• AI
l
e
k\s:
I
I ' •
#~'.
: : ':: !
l»
f
/!/f
A
I
I
"U
I
~
I I I
I I
f
i
I
t
:
4
I
a
f
I
A
I
r
i I I
f
:
I:
lJ!!
=
i I f
;f
11
I I
I I
I A
:"/
;/i
i
f I
P. 1'/
flt
~
A I: : i-
•
I
I
I
I
I
I
+~
I
I
I
!
I
,
I
;\
. I
4
t
A
. i
:
i!
~ ~.A
,
+~~ I
I
ll<.
\:
A
•• •r I
If.
'\í ,
+ 3
l
Batáro-
7ela-
~~!i=!f' ;~f!f&. tudáe
egtt nem á1 talán
Lényeg-
látás
Gyakorlat! érzék
I
•
A
K1egyen- 'ÖnbhasUlyozott-lom, maság, gabishiggadt- toasq ság, ömaral OlI
11/
Önál16 gondolkodás
xi tartás OUetell'ség
Kitejez6
Kapcso-
lcéDzség
lattaremtéal lI:észsée
Alkalmas- Pontoseág So:ervez6leadó egzaktaág leépesség leépesséS
Rugalmas. v,.",,,tés- :Eml.ék" .... t Alkotó re val.6 képe8alJcalség
masBIÍ4
:bp"t.1...
a pr;lya igény eit is hasonló
térképezik fel / a három pálya k~zött lév6 ktil~nbségek hason16 enciát mutattak/, .a~ különbség az igém éti a :r:e,St.litás sSi~j;~~:.i~ !LE~.Fd6ssor e,gé,szét tekiI?:.~v:e pályánk~nt. szinteazono~ Ezen belül az egyes tulajdonságok fOm.-t06Sági struktt1:réja persze változik. Nézzük, melyek azok a képességek~ amelyek szint je pálY8nként azonos / -vagyis ahol a szignifikancia-számítások szerint nincs .különbség., Ehhez hozzátesszük, hogy az igénysz.intben valamenn:yi becsült érték szignifikánsan eltért pélyánként/ ~ [~:b tulajdonságban jellemzi valamen:g;yi hall~ató 9.saknem azop9s .miFtékben rendelkezőnek önmagát: az .qsszrangsor elején lévő lbJTA.RTÁS ésaz utolsó helye!}., . található ÖNBIZALOM, }vIAGABIZTOSSÁG terül~tén •. Az önbiza lom, az a tulajdonság, amelyet a hallgatók általában / kiváltképp a pedagógusok / naw':nértékben szükségesnek tartanának, s ehhez képest csekély mértékben vélnek felfedezni önmagukban. Ez a nagyfoku distancia valamennyi pályán azonos jellemzóiIIA többi tulajdonságban már nem ilyen konzisztensek a vélemények., !l,z ,agrárhallgatók vélemé:gye pozitiv szempontból figyelem .... rerrléltó..~
Ők azok, akik' az
téréss
általuk legszükségesebbnek vélt három tulajdonság közül kettőben - ez' a VEZETÉS és a SZERVEZÉS - a töpbieknél egyben magasabbnak tartják e képemségaik szinvonalát is. De mivel ők épp ezeket a pályaspecifikus tulajdonságolG.~t tartották /helyesen/ a legfontosabbnak, képességeik szint je viszont csak a három pályacsoport viszonylatában a legmagasabb, saját rangsorukban azonban szintén az utolsók közt található, n~luk épp ezekben a legnagyobb a distancia az II id eális" és a ureális n között. Az AIJ<:OTÓKÉPESSÉG azonban az agrárha 11gatóktól sem kapott m'egfelelő fontosságot, sőt épp körükben a legkisebb a distancia a szükséges és a tényleges szint között. Ezen kivül az EMLÉKEZET, az
EIVIPÁTIA és a Jó kifejezőkészség eseté~,3n találtunk még ige)] kis különbségeket .... amely apálya szernpontj ából
valóban indifferens
A
jelenség~
- rangsoruk tartaImát tekintve - semmi ilyen lényeges vonatkozásban nem tükrözik pályaspecifikus vonásaik kialakulását~ Mind a kis kUlönbségU,mind a na kiilönbségü jellemzők indifferensek a pálya szetr;ipontj á 1, s önmaguk legjellemzőbbnek tartott tulajdonsámüszakia~
gai is csupa általánosságok. A PONTOSSÁG-EGZAKTSÁG a.z . -,-'-
egyedüli a rnüszaki pályákon valóban fontos olyan tulajdonság, amelyet saját rangsoruk elejáre helyeztek, de a többivel együtt ezek is alacsony szintüek. A rangsor ytol.§.ó_helyein ,,8ürüsődn~k.... a pál;ya szempontjából lénYeges ~~: vezetés, alkotás, szervezés. A edar.r.ó 'us'elöltek általában valamennyi képességük szintjét lén:yegesen magasabbra értékelik a többieknél. Strukturáját tekintve is jobbára a pályához szükséges képességek kerü~tek előtérbe, és ezek 'többnyire a pályá-
jukon legfontosabbnak tartott képességekhez való viszo .... nyuk. szerint is az átlagos 'nag:yságu distanciát mutatják - néhány kivételtől eltekintve. Az egyik kivételt a 'mindenkinél problémát okozó ÖNBIZALOM képezi II mely náluk még fokoztottabb feszUI tséget jelez az "ideális" és ureális" szint között. Két másik ilyen, a pályán igen-igen szUkséges!1ek "'" ám ehhez képest csekélyebb mértékben meglévőnek - tartott jegy: a JÓ KIFEJEZŐKÉSZSÉG és a KIEGYEN8ULYOZOTTSÁG, ÖNURAI,OM. Fontosnak és egy ben meglévőnek bizonyult viszont - a többiekre is jellemző ]'ELELŐSSÉG
VÁLLA.LÁS mellett - az EMPÁTIA. Ezen kivül az EMLÉKEZET olyan amelyekben él szükséglet és a realitás közötti j
distanci.a kicsi, de ez szerintÜk /- és l3~erintüJJ.l{/ sem. anny tra lény eges a pál:y án .. Mindent összevetve tehát a Eedagógusjelöltek pályakö-
y~.te~lDlé1};lei!~" ,a b~méré~:8. .:~E!"''§A~:i~EosoJs.éval ",~B::lUtt -
szr:rintün,k lénye~é~~811 h~l::i es vo,J b..
I Azért nem telj e-
sen, mert az ALKOTÁS mindenütt lényegtelen követelménylcéll:b jelent meg./ A peda~665uBjerlöltek és az._a~r~.:rJ!.al_le;atQ!s eze,k több_í?éc~(~p.eAlll l:rzik, ,.g_oQ5Y rel'ldelkezm.ek is ~~E~l:2.~ ~~Ük~6éc;es~.J<é:Q~ssén;el\.kel. Hozz6juk kép'ist ri rüüs zaki p ly ékon csupán a nem fontos j egy ek felismerése reaális,
melyben a téI]J11eges szint is
alacso:ny~
dl A hallgatók vélekedése arról, ho&y a k2vetelmén;yekpnek milyen mértékben lesznek képesek megfelelnl. A "Mit vár el a társadalom" a pályán müködő szakembertől" kérdés szabad válaszainak alapsorát abból a szempontból vesszük most szemügyre, hogy aZ,egyes tényezókről hogyan vélekedtek a hallgatók: milyen mértékben tartják magukat képesnek arra, hogy ,ezeknek m~gfeleljenek, illetve milyen arányban jelölték, hogy nehéz lesz a társadalmi elvárásole taljGsitése. Nyilvánvalóan meglévő képességeik'bemérésével döntöttek arról, hogy kön~ünek vagy nehéznek vélik a társadalmi elvárások különböző területeihez val6 ,alkalmazko, dást. Itt is a megfelelés nehézségéről alkotott vélemények pályánkénti különbségeit emeljük kisz értelmiségi funkciók sorában. Pál;Lánként a hallgatók megitélésében az immár szokásosnak nevezhető tendenciákat találtuk / lásd a 4.ábrét/: a pedagógusjelöltek az átlagosnál a tiz közül hat esetEen jóval könnyebbnek vélik a társadalmi igéAYekhez való alkalmazkodást, és uW'anakkor az átlagosnál gyakrabban is fOf0almazták meg eme társadalmi igények faktorai11.ak többségét, mj.g a mjjszakj jntézmén:yek 'hallgatói az ellenkező tendenciát képviselik. Néhány területen azonban más a
47
rt, ;iln';:) 1\ l'ÁldAKOvF;r.rp;J.JMÚjyr~KKm, f:s AZ f';W['i<;l,I'11:; í;(; I :;;.>.!(KPK(íHHgl, KJ\l:'C~)OLNrU~;
Tf;H~;J\DAUlI E1VARÁ::;OY. f>lEGI'l'tÜ;;;g A;~ m/1TjrrÉ~jEK ';YAKORISÁCA É:~ A
f;;f~(;1<'f~IjElrl~;:l V/,HJIA'l'Ö N Eill~'f;sf;Gr·;
bO
MEGK1R.m;ZE'fTEK '!t-ÁBAN
iZERIN1' A
n
I
l
etnLités gyakorisága
összátlag % -4bRn
várható neh~zségi fok /képes lesz megfelelni)
összátlag %-ában
\ \
lio
\
olt 1
50
JELMAGYARÁZAT:
:
\f
··· ........ x
1\
~~-_w-0
agrár müszaki - t ; l . pedagógus
!
""1:
r--
~\ 1
.('!) \
~
/
40
30
30
I
I
20
20
10
10
l 2 S zakis- Általámeret nos müveltség
3 Társadalom szemlélet. világnézet
4 Fizikai állóképesség
5 Sikeres munkahelyi be.il-
6 SzakirodaImi tájékozottság
leszkedés
48
7 Intellektu.ális tel jesitmény
8 9 KözéGyakorleti be- lati állitott- felaság datok
la f~rtel
mis égi funkciók
bb figye sorrend, igy ezek a vál méltók. Ilyen a sikeres pályamUveléshez solódó tényezők köztil a fizikai ál16k6pesa'g k'rdé~e. 's ilyen a sikeres
munkahelyi beilleszkedés is. Itt megfordul egyben lé:nyegesekia a különbségek:
Jj
sorrend, és
palyákra
készülők
relativekö ünek vélik a B,likkel szemberl támasztott' a eda~6 us "elHItek yiszo nek~A sikeres helyi beilleszkedést szintéri a-I'rnüszakiaktsrtj ék a . ny ebbnek, szem beD's z " agráX'p~l;y ékra' ké szUlőkkel e A közé let i _ , 1?eál~i tottságkérdés6ben ,'és'; azértelmisési ftinkciókteljes i thetósé 0ét ' tekintye az agrárna11gat-ók' a tegoptimiatábbak, bár itta nézópontbeli külÖnbségek nem arll::lj1 ira eltérőek. A pedagógusjelöltek viszont 'éppen az értelmiségi,szerep . . . vállalás e két terUletént:artjá~ majdani helytállásukat a többiekhez képest a,legnehf3zebbnek., A pályán va16 helytál1~shozszUkséges képességek meglétére vonatkoz6ariteháta~~a,ki5vetkeztethetünk, hogya .
..
.:
Qeaagógusj elöl tek rendelkez;nekleginkábba m'ea;felelő szak-
ismerettel,,' 8zakirodalmit'a~ékozottsáS$al,' a ,gyakorlati feladatok me oldáaára valóf'e készUltsé~el is de fizikai állók.épességUk viszo:n;y'las;csekél:y ,é~a többiekné l nehezebbnek vélik az é~telmis6gi feladatokés a közéleti beállitottsággal szemben támasztott' társa~a~_rr~i ~e~_~árásoknak való megfelelésüket.., Az 'a.arárhallsstók ra, legtöbb területen az átlagos szintet mutatják,de,a munkahelyi beilleszkedésük sikertelenségétól még-is jobban tartanak a többieknél", Velük szemben a müszaki intézru..~nyek végzős hallgat.<2.! mind a szakismeretek, mind a szakirodalmi tájékozottság, mind a gyakorlati feladatokhoz szükséges képességek terén alacsonyabb szinttel rendelke~~etnek, csupán a fizikai ál16képessé~ tekintetében é.s a mUnkahelyi beil1eszkedésük vonat~{OZá86-
49
ban biznak j abban a sikerben, mint a másik két pályán tanu16 hallgat6k. Az eredmé~es pályamüvelés és értelmiségi szerepvállalás képesságbeli 'ie~e~eiánek avizRgálatára feltett kérdéseinket és a pályánkénti különbségeket ismét táblázatban foglaljuk ossze. Mind a tanulmányi eredményesség számszerü adatai, mind pedig azok az értékelések, amelyek a hallgatók szabad válaszaiból, vélekedéséból, önjellemzéséból rajzo16dtak ki, azt mutatják, hogya-felkészültség és képességek terén nagy különbségek találhatók a különböző pályára készülő hallgatók között. Ismét a müszaki egyetemel<: és e főiskolák hallgatóinak felkészUltsége és képességeinek szint j e bizonyult a legalacson;yabbnak. A legszinvonalasabb képzettségre és a megfelelő készségekre többnyire a pedagógusképző intézmények hallgatóinak válaszai ból következtethe tünk , bár a nem kifeJ ez~tten szakmákhoz l{apcso lód ó területeJ:een az ő helytálláaukat 18 problematikusnaJc l~itjuk. Az agrárhmllgt\tól-c szer1:m.t körükben várható li szakmai ~
!aegfe
_
~
i.
_ . ,
-
-<-
-,
-
-
~
lés mellQtt az értelrJllst9c6i mzerepkivánal:m.a.k legj obb
szintU teljesitése.
50
~Panulmá,nyi
átlag
fő
vizsga
~G
3 ,1 60
23
2,6 +
3~36 """
10 "'" 39 +
9~6
18~7
4,~3
.3,0
25,8
5~'7
9,0
3~95
összesen: 1388
Nincs utó-
+
3,71
S za lcrnai fe 1készültség
I:ntollektu~
alitás
Kapcsolato.k életm6d önismeret
r.: :ilO " ,?
Világn,é~
ÖJ.1álló~
zet,köz~
szemé-
életiség
lyiség
Agrár Szervezeti kérdé____________~s~ek~b~en-,~t~á.~j~ék-o--z~ot-t--+______________ .~~~_~~d~+_,_,__________--______~ Müszaki
Elméleti Gyakorlati ÖDmüvelós -
Pedagógus
Gyakorlati + ÖrJmüvelés + Szervezeti -
c/
IiIeglévő
Agrár
-
általános müveltség helyes nyelvhasz.......nálat +
életmódön önismeret + etika +
képességek jönjellem,.&és szerintL
"
Abszolút szint j e általában Közepes
-
Müszaki
Alacsony
Pedagógus
Legmagasabb + b
PI
Tükrö zn. e k ....e pályasp ee ifikumokat
A me~lé'Vő viszonya az nidealisnak n tartotthoz
""
részben lvezetés . . szerv .. ! . nem -
összhan.g B. rangsor végén, kivétel: alkotás csak a rangsor végein van összhang: igen + teljes összhang van., _iempátiajlkif .. készs .. /kivétel: önbiza.lom ,
~-=--$---------------------------------------------------------------------~ Szakmai oldal Értelmiségi feladatok Mttnkahelyi beilleszk. Közepes legkevesebb gond + Müszaki Legtöbb gond .... közepes kivétel: fizikai állóképesség + Pedagógus legkevesebb gond;. legtöbb gond eo. kivétel: fiz"ál1ók .. _ Agrár
legtöbb gond ":" legkevesebb gond + közepes
eit, lege hallgatókkal® Hu-
A j
l
az milyen JI hogy 1eő
uk~
A f
A munlca
ve-
t
z t
s I ivel és az
a sza
ly mentél t~
n:I
j
gy magva
c
önmeg~
mu:nkaérte lmezé s és' egyben szemé... a munka n truséget~ a tekin= gi megbeosUlést, az irá, a munka helyének Bzámitj idei, vae az egy aspirác
EB
nag:y
él
s
x
i. I l
I
a: F
l ~
értelmiségiek a pá li}
350
p~1
án
lek6pezi
le munka érték
az u8yanazon hallgat oriüntsc replő 16 a k:ét módszer össz
éR
Ol1,yo
az abban sze .... sonló/(ll) IeJ!
itása kon
szolgálhat, megenged~
módsz
uto bevetettük kapott éves hallgatóktól ny sebb I nem más, c k jóval J:X elemet tarta zé ~rtákelá8 ada ~ Ugyanezt a kérdés ugy chnikával értéke tettük az 1982-ben el ves UIID.tiI ukövetés6S minta" 11gat6ival is. a ikat az ugyanez évben utolsó éves hu gatókéval össz arra kaphatunk vá szt, v~jjon az életkori g i ~.a képzésben el töl tött idő hatááára l znak=8 az értékek.
sebben azonban azt a kUlönbséget
sgáltuk~
amely a ~~ dimenzió és a umunkájénak z-e il.yen vonása" dimenzió értékelése között található~ Ezzel a uvonzó" értékeket aszerint 8ul,yozhatjuk, hogy a munkahelyi sok percepci6jában milyen'helyen szerepelnek!! és némiképpen következtethetünk a hallgatók elvf:~rása1nak és értékeinek kUlönbségéből keletkezően várható beilleszkedé nehézségeikre ia.
x
szehasonlitás'slapja: Jakabné dr@Szilágyi Klára e témában készit intéz i kéziratos tanulmánya@
Y.::x.
epeli György-Somlai_Péter: Végzős hallgatók értékorientáci6ja. Egye~emi 6s f51skolai hallgatók életés munkakörülményei~ értékorientációi I Szerk<1J: Sipos Istvánné I FPK~ 1980$ 451 p.
53
váz tosan isE kü séc;ek mi t el n a három pályacsoport: mertetjük$l az agr6rosok, a mUszakiak, ás a p ag6gusjelöltek ában megmumunkaérték-vá sztáséban és a percepe uk feltárni. ó meg~llapithatjuk. hogy t tt enkét érték közül csak fl egvonzó négy szere eken a uMunkájának lesz -e ilyen rangsorban, I emberekkel való kapcsot~
a munka társadalmi fontossága, önképzés, segités/, a többi lényegesen hátrább lálható~ Vag~is a vonzónak s számitanak t mU11kaj ellemzőlcre ál ta a l ő munkájuk letv~ amire leg~"" őket@ A leginkább számi az nem vonzza anny inkább tasz t jegy jó 1 viszont "'" ugy vélik - munkájukban kénytelenek találkozni, és for-' ditva: amire legkevé számítanak a munkában I az utolsó hét jet~r közül öt ilyen: a:n;yagiak, utazás, kutató munka, kényelem, kötetlenség/;! az viszonylag mégis vonzó $.
Ér1tékorientéciójuk lény egesen sőt helyenl-cént ellentétes azza l , amit elképzelésÜk szerint leendő munJ.<.:á~uk felkinál$ muDJ~~J~~~_~ tö!?~ ~é!:z.
egyénnek has~Ilos érdek~k me{~valósi t11~_ cé1lltk"
I Vál tüzetosség kapcsolatok, önmegva ló si tá~3, II
melyek feltételeinek meg kevé számitanak~
önl~ép2~é si,
tére és igy ezek teljesUlésére
A munkafeladatok társsdalmj. szempontból várható
jegy I irányitás~ lelősségteljes döntés~ .alkotásl ehh9Z képest másodl8.gosak~ nem sz en válelőrevivő
lalt, de
appercip~lt
k6telezetts
k mutatkoznak.
I~orábbi viz"sBál~.t_a~_n.k e...,~~gm~BJ&. .&;""",~....;......,.;;;;;;..g..~_..;;".,;,;.;,;
1Lt91J?ó ~~ves_ ba1lsstók ért éke lésél?!t.~2~~lJ2.ssor..a' / tendenciájukban azonosak a fentiekkel~ E rangsor végén szintén az emberek 1r~nyit'sa, & felelősségteljes d5ntés, a pon'tosan körülhatárolt feladat ok .szerepe Inal\:, és aZ idő sebb járat is elutasitotta a kutató~ elméleti munkát6 n mérvü az .zonosA vonzó jegyek tekintetében nem s ,de tendenci!jában ez is hasonló: az ön111ósá30t, füg6etlenséget ők is igen vonzónak találták, de ezt náluk megelőzi az önképzés, szakmai továbbfejlőd vngya; a sok emberrel való kapcsolatot viszont nem annyira fontosnak értékelték, mint a mostani végzős hallgatók. A munka eredményének társadalmi basznosság-tudata szintén mindk é't mintában fontos AZ ugyanebberi az évben az "els5'ves" mi.ta válaszai nlapj6n készitett "vonzás-sk61a" ártékei ugyancsak hasonl~tosak a. miénkkel* Teljes azonosság az első / változa tOSst~g-érdekeaség/ és az utolsó / falusi munkahelyI értékek között volt felfedezhető, ,de a közbülső értékek helye is a.zonos tendenciát tükröz@ Náluk az öntillós~tg fÜ"~r~Gtlens~3~ értéke még hangsulyos.bb ll mint ~'m~st vizsgált végzős mintán~ Ez az az érték, amely tendenciózusan fölér~~+9fiik az i~ők során. Az 1978-ban végzősök esetében az önk~pzés, szakmai továbbfejlődés ennél fontosabb volt, I a mi , 1982-ben végzős hallgatói csoportunk értékelésével megegyező három másik legfontosabb érték mellett /; a legfiatalabb éVjárat pedig ezt még a n1iözépső u évjáratu mintánál is fontosabbnak tartja$ Igaz azonban emellett a,z i~, hogy él ulegidősebb u minta. a sok emberrel való kapcsolato'c nem annyira ért ékel te, mint fi tflközépsou t s a tVlegfiatalabb U pedig ól. UsegitésU motivumát is előbbre:helyezte a uközépsőnél u az önál16ságfüggetlenség mellett, és a közél~tiséget sem oly mértékben utasitottik el, mint az idősebbek~ A ~angsorok végefelé lit
I
li'
munka tt, amely po san az ság-függ ns óhajtásával szinkronban van$ !,., Super-féJ:e.. ~Fté!2..r~ellt~9ió8 ___te ..t:}zt er,"edULégye~ -- melyet ugyanezzel a mintával kész ettünk -. szint basonló te nciákati tükröznek~ Eltérés az B.lábbi pontokon mustntkozik: a munl{@l. eredmén:yénel~ társadalmi hasznosság data a Super tjékek rangso:rába.n az utolsó t;ékek egyi .... kek , mig a 22 tényező köz5tt ez volt a 4G, 8 nem az en b ezkedett el az 6nálló8~g, filgGetaz értékorient~ciós vizsg~latbQD lenség semll' elö~ en szerepe , mint e módszer szerint mérve, ~Z épzés szent hátrább@ Az_.lliél\ö];:ill.~~2Bálat a). .a12"j~~n.. ~ J1~llgató,,~at 1e~tii~hl.~árq~,~.ék '!;'?:1~b~,n. a ,l;.érdői'!..~6"d9s.zer a 1. k:~~~~)lEGVA&il.
A tekintély ~ fontos pazici6 és egyben a sikeresség, 1:H3[~b0Csül ts6g az értél<EüC rangsoX'ában fi középső IRÁl\fYITÁSA is
«;
;il.~~ ....... ,ctml@'tq::;r;l#~
ek egyikét , mig a kérdőives vizsgálatban ezt) tt va~ differenciáltabban vizsgáltuko Eszerint a sikeress köz sen vonzó, a tel\:intély azonban abszolut e t értéknek mutatkozo~t. A pontosan körülbat munka negativ értékelése ugyancsak hason16~ A rangsor k epe t~j~n tal~lhat6k mindkét módszer szerint: a kutató, el~életi munka, a felelősségteljes döntés, az az·utazás$ A segités szintén hasonló ..... viszony..... lag nagyobb ~ fontossággal birt mindkét rangsorban0 Összege zve a ul{ontroll-v1zsgálatok U eredményeivel összehaso~litást~ bátran levonh&tjuk ~zt a következtetést" hogy a M2~.§''§J~.y"es E16ds!J,~.r='Lattitüdskáláján e~mássa! !onz.i[zt~~n~eket~~Bk
az első és ~ végz.2§!. CSD:: Qgrtbao0 Ugyancsak módszerünk megbizbatósága szempontjáb6l szükséges azt hangsulyozni, hogya kérdőíves vizsgálatnál sokkal UegzaktabbU módszerü, &\ szabályszerüen megszerkesztet·t ért6koÜel1túc"l9..:.~_~~mzés eredmén:{ei tendenci~:J,ll~l(bQn hasonlóals.._~.k(~vGs. v<~).ni?..z_o}( alupJ ~ln~~ott erednól1yeinl(kel. Azo:n~';:Jin ti~(~.!1!S 1~ mó~ds_ zs..r~~~~~lérlyGges Gbb }20nt olcon:
56
esetében
nére is hasonló t
ruódsze.:t~
Ugy gondc)lom, ez
elegendő
l~étféle
il.
ene
t&láltunk ..
biztonságot nyuj
ahbo zi il hogy
a t6bbi kérdésre kapott v'laszokat me izbat6nak, a hallgatók tényleges vé ményét tükrözőnek foghassuk
~
Elsőként
a munkaérték~k V01IZtlSö.baR tapasztalt pály6nként 1 jellegzetességekat 6111eljülc ki: szie;nifikallc ia sz:)..... mi túsaink azt rnutat'tálc, hogy legtöbb téllyezőban hat:lrozottan ]t,:ülön'bözik az egyes p&ilyacBoportok szerint az ér"tékelés" Igy először azt vizsgáljuk meg, ahol pályánkéllt niltca különbség a vonzás m.értékét jelző V@lelllé:m.yekben" Ilyen érték egyetlen van; a. SIKERESSÉG, ELISMERTSÉG a Kicsile a pály6nlcénti el-
térések a kutató munkát illetóenés a ká:ayel'mes munkáról vallott nézetek kö,Zött is. Éraakes m6dolt ti leel\dó mUllka jellegát tudakoló kérdósül1lkben is csak ennek a két tényezőnek II megitélése azonos pályárucént. A többi tényező vonzásáról és a mun.ka során várt
létezéséről l{ülöm.bözőképpen
vélekedtek a
külö~bözó
pályára kés~üló hallgat6k~ Ennyi adat .részletes összehasonlitása azonban nagyon bosszad~lmas volna, ezért a tartalmilag v~lamiképpen öszszetal.'tozó
tényezőket
összevontuke Az igy keletkezett
bét t ényezöegyüttes nvonzótlt jellegének mértékét és azt a .•..
diracnzi6t hogy "munkájának lesz-e ilyen vonásait (jtz 5. ábrán szemlélte"t jük Ezek közül is elsősorban azokat vesszük figyelelmbe, amelyek a ·szakmai és társadalmi helytállásboz szükségesek. A ~kmailag igényeslll tényezőegyüttes . a ltutatómunka, j)
ol!
az önképzés és az alkotás vonzásának együttes mértékét jelzi. Az nérte,"~l1iség?i szerepre v~ló r..áhallc;o!j;s~lgn "muta.tóját az irányítás, a felelősségteljes döntés, a társadalmi hasznosság és ~ közéleti tevékenységre való lehetőség vonzó mértékének átlagolásával nyertük~ Mipdkettő a pedagógusjelöltek szá~ra....."a lesvoDzóbb,=e..."ők állitják egyben
57
i~b~a
]lLIT VÁR LEEI:JG I'mKKÁL"'"f.T{: ?
.- -. : -:-;"....t<
;.~._.
4" _
~ E~
-:.
3 nem lesz
---------------------------------VONZÓ-e?
~;.2J":;' L,""" r3-
' . ..~:..._.:": ..~:. .-, -21': 2..t:
..... -'_."
;:'~.:_
'."- ~~. .: ~"2 ~.)
~
:;r;:.
~ j
agrár
o
müszaki
A pedag: ~~~S
,4
, ..
'7
$.'J;.
/
, .., ,;;:.
lI""""If'
.,1.
A
2 k:jz'"3pes
·.1 .o
2 $J,
Cl j
,
,8
't"'=
!A
i.7 l.,D
,
-"-
A -'
.Ll
i
!.~
,j 1-"
A
t
3
,
~
I~A
f2~-
.. ------ A
,l '-'/
l
vonzó
l V.?CSOLATOK.
SEGITÉS, BARÁTSÁG
ÖNl-;~1EGV ALÓSITÁS. SZAKrt,:,AI
qNÜ,LÓSÁq. ERlJErESSEG.
VÁLTOZATOSSÁG
.
BESZABÁLYOZOTT, lRÁL~YITOT~!\ ..
IGÉNYESSÉG. KUTATÁS, ÖNKÉPZÉS,
PONTOSAN KORUL HATAROLT ill.
ALKOTÁS
l'IÉRHETÓ MUNKl,
lRÁNYI'I'ÁS,
KÖZÉLETISEG. HASZNOSSÁG,
FELELósstGTELJES DCNT.tS
TEKINTÉLY, FONTOS POZICIÓ, ELISMERTstc, SI:K.BRESSÉG
KÖPw1\YE' ZET I EL Ól\ y , A:NrAGIAK. KELLE?rffiS.. KÖ,TETLEN j.;T.:X:KA
l8:
0
"::
azt 3:.8 t bo~y ~~end_ő, rqllq:.~~~~~:~~~~5:ak~le~zne1L..J)"'~:ten_Y52fl(isai~ Az agrárintézrnények ó:t ét dimenzió szerint a középmezönyben helyezk ~ A müszakisokat kevésbé vonzzák és kevésbé is vélik lfedezni ez et st. vonásokat leendő munk~jukban~
A többi tényezöegyüttes értékeit csak vázlatosan ismertet j ült
fl
~z e1s,ő, két legvo.n..!fL~1!.ényezQ~m-l1
ns~~se-emberi __ k~Ecsolatokn
éS",,~f:.,ö~)}e(l1[~&~-ön1111ó
.2..~S . . .változ~tossá -utazás i én ei~ Az egyik a munkábél::1 az emberi kapcsoiliatok viszonylatait, Q másik a munka személyileg, individuálisan Ujővedelmező velejáróit foglQlja magábae Ez a kettő ..... egyforma mértékben - a leginkább vonzó valawennyi dimenzió között. Lszakmai igényesséa ezutlin 1, tehát harmlitdikként ~2:: U
u
vetkezik
$
Negyedik a 'tbeszabály;.o~o·ttsás..,.,irá~yi tottsá3~
/ a munka pontosan körülhaiárqlt, s eredménye
mérhető!.
Az "irányítás" dimenzió éit héttél1yamóssorbaJJ .2.~ödik ként fontos. Hatodik: a usik~.,r-L pozició u , hetedik: na munk~
járulékos
előnyei. f~
!
Az első két tényezőegyüttes egyform~ mértékben, de a pedagógusjelöltekhez viszonyitva kevésbé vonzó az agrár~ hallgatók és müszakiak számára. A pedagógusn.k készülőket tehát a szakmai igényességre utaló tényezőkböz és él társadalmi oldal tényezőihez hasonlóan - ezek a társas és individuális jegyek is jobban vonzzák, mint a másik két pályára készülő hallgatókat@ Atöbbinél viszont kevésbé vonzza őket a. nbeszabályozottság-irányitottságu, vagyis a külső kontroll: a pontosan l\:örülhat:irol t feladatok és at. munk@. eredményének méx'.bető voltae Ugyanigy ét tekintély é~ a sikeresség is ~evésbé fontos számukra a másik két pálJára készülő hallgatókhoz képest. A munka járulékos előnyei: a kellemes ltételek, a kötetlens-ég, az anya.gi jélvak és a munkahely t epülés= tipusának együttes értéke mindhárom pályán egyforma mértékü: ez az egyetlen, ahol a vonzás mértékében nem
59
Bzignifikina a klilBnbség. ~ többi ~ényezöhBz képest ~h?t éi körn;zezeti elő~~,~yonzása~-.1egkisebb mértékü _ ~~pá~ánként hasopJ~ jóllehet ennek a résztényezői között nagyok a pá~ánkénti különbségek. agrárosok számát'& pl@ sokk9.l vonzóbb it falusi munkahe ~ a pedagógusok számára a DQgyVárOse A kellemes vagy kötetlen munka és _z anyagiak viszont nem annyira vonzzák a pedagógusjelölteket, mint a másik két pályán lévőket, különösen pedig a müszaki intézményekben tanuló hallgatókat~
összegezve a pályánkénti különbségeket, eredményeink azt mutat ják, bogy a pedagógushallgat bk munka-é.rt ékorien:: ~ a vonzás méxtékének intenzitásában különbözik leginkábbe Vagyis a másik két pályára készülő hallgatók .... kü15nösen a müszakisok .",. a pedagógusjelölteknél kevésbé találják vonzónak általában a vizsgált értékeket. A vonzás mértékében azonban - bár pályánként szignifikáns külBnbaégek ad64ta~ l~ls5sorban a pedagógusjalöl tek intenzivebb odafordulása miatt /, eme tartalmilag összevont kategóriákban a sorrendisóg csaknem azonos Csupán egyet helycserét találtunk: a pedagógusjelöltek $
ra.ngsorában az Uirányitás II t ár s a.da imi ság"
megelőzi CI.
"bsszabályozottság vonzásá.t, erősítve ezzel a ped&gógusjelöltek értékorientációjának UmagasabbrendüségérőlU alkotott véleméQyünket~ A munkaértékek. vonzása ~z~rinti rangsor tehát - a kivé~,,"el !,~11enére .... 12á1yánként lényegében azonos: a hallgatók munkaértékorieotációjában nem találtunk pá1Y~9ként strukturális eltéréseketo -" -----~ Érdemes ezek után megvizsgálni, bogy ehhez hason16an homogén-e a leendő munka vonás~iDak elővételezése ~qU
vagyis, hogy ebben sem l\:aro.kterisztikus strulct'Úraváltoznst, hanem C~3 intenzi t6sbeli különbségeket f"Hiezüllk-e fel po. . . lyánké
juk a A következő oldalon lévő táblázatban összef két rangsort egyben és pályánként~ Mig tehát a munkliértékek 'Vonz ás á. rUili: struktuxája a p~lya jellege szerint nemigen differeDci~16dott, addig ~.,_ln..1d.:'1k~értékek megjelenésének JLY...~16szir:Üi~ég!t a f1al~ gat.6k pályánként~ másként'lá.t ják.!. A nézőpontbeli különb"""
ségek is nagyobbak, és a rangsor is más. Természetesen nem vállalkozbatunk arra, bogy ennek a percepci6o&ik il. realitásértékét megbátározzuk. Az azonban bizonyos, bogy a három pályán betölthető foglalkozási csoportoknak némileg különbözniük is kell a vizsgálat tárgyát képező munka jellemzők meglétének a strukturájában, hiszen a foglalkozások.pres~tizsbeli különbségei éppen a munkaértékek vélt,v&ilgy' valóságos megvalósulási feltételei szerint alakulnak~ Ugyanakkor azonban sa. bárom értelmiségi pályán elvileg azonosnak kellene lennie elsősorban a szakmai, de talán az emberi önmegvalósitás lehetőségeinek is, - és jó volna, ha azonos lehetősége! volnának az értelmiségi funkciók gyakorlásának is. A hallgatók a három pályán az elemzett dimenzi6k közül egyöntetüen egyedül a környezeti előnyöket itélik meg - egya~~nt legkevésbé tartva ezek megvalósulását jellemzőnekiII
A pedggógusjelöltek percepciója alegdifferenciáltabb, vagyis nagyobb a szórása a valószinüségi átlagoknak. A sorrendiség - amely esetükben az összminta sorrendjével azonos - a következő: legnagyobb valószinüsége szerintük a nsegités~kapcsolatokU dimenziónak lesz, m~~,d· az "irállyi tás - döm.tés-t*lrsadallnl haSZ110:1H36g-1~özéletiségn lehető ség .... együtt esének Ezt követi so ubeszabályozottság" / pon ..... tosan körülhatárolt munlta, a munka eredményének mérhető voltal, majd az Uönmegv~16sitás-érdekesség .... önál16ság ....utazásn, továbbá. a "szakmai fejlődés" / önképzés=alkotás ..... kutat6 munkQI lehetőségeis A rangsor végén ~ Ittekintély-sikeresség U és végül a Ukörnyezeti előny" / kellemes, kötetlen munka és any~gi javak, kivánt telephely / megjelenésének a va16szinüsége áll. $
61
A pálya.- és értelmiségi szerephez való visz"onx,
a/
a munkaértékek
vonzásánalc mértéke szer:i:!lt
!
'>.:t'~"9$
Agrár
Vonzás szerinti rangsor
--IQ
6 ..
Kapcsolat 9 segi.tés Öl1megvalósi tás, érdekesség Alkotás, szakmai igé.... nyesség Beszabályozottság$ iráx:lyitottság Irányi tás, társadalmiság Siker fl pozició
7"
Környeze~i előny
bl
a
2,.
3 ..
4 .. 5"
lehetőséBi
megjelenésének
A megjelenés valószinű sége szerinti rangsor
1. Kapcsolat,
Műszaki
Pedagógus
Jt
t
Összá:ijl/ö
1~2
1 11 2
1:§1
+
1,16
1,2
1,2
1,l
+
1,16
lt 3
1;4
1,2
+
1,30
1,4 1,5 1,5
131 4
l,3
.+
19 6
1,4
-+
1,44 1,47
1~6
1~6
+
1§60
1,6
1,6
1t 6
"~o
1,63
valószinűsép;e'6zerll1lt II
Agrár rang átl" hely ért ..
Műszaki
ran.g" át1 ..
hely
ért.
munkáball
Pedagógus Szign.Össz$ ran8 átl. átIG hely ért. -ért.
se~ités
2" Irányitás társadalmiság 3. Beszabá1yozottság9 irányitottság 4eÖnmegva.lósitás, érdekesség 5 .. Alkotás, szalonai igényesség 6. Siker~ pozició 7 .. Környezeti előny
Szigno'll
1,44
+
1,64
j
l..
1,61.
2 ..
li87
·2e
1,54
+
1$-66
6.. 5,.
2,09
40
1,94
6\0
2,14
+ +
2 al OJ
2,05
5 .. 6.
2,17
7..
2,l3
7 ..
2,12 2$28 2,28
·7.
2,30
+
2,26
Jelinagyarázat: Az átlagértékek sz4mitási alapja. egy háromfokoza.tú skála, ahol l :: teljes mértékben» 2 == részben~ 3 == egyáltalán nem von.zó~ ill.~ . lesz rá lehetőség a munkában. 62
inek megitélése re'lis-
A pedagóguspálya lehert nak
tűnik.
[Qzzá;juk igencsak haso!l1it :vi~[,Qnt =a,,,my.!3zaki pályára ~~§~ülő Eallgatók Q~eE2 is holott n ilvánv~ló$ hogy B. két pályán n~rn minden vonatl{ozásban azonosak az esélyek* A sok emberrel való kapcsolat~segités lehetősé~ gében kiváltképpen különbözik ~ pedagógusok pályája a műszal{i pálya. foglalkozásaitól~ Mégis ezt 'teszik első helyre ~ műszaki pályára készülő hallgatók is, holott ezt nyilvánvalóan csak a pedagóguspályákon lehet domináns munkajellegzetsségnek tekioteni@ Bátran megkérdő~ jelezhetjük tehát~végzős műszaki hallgatók m~nkájukra vonatkozó percepciójánaka realitá.sát. Az all<:otás-szak ....
mai fejlődés lehetőségének a megitélése az egyetlen, amely az ötödik ran~hely helyett náluk il ~pgyedikre kerül, megelőzve az emberi önmegvalósitás'::érdekeSflJág d1menziót. Az agrárhallgat6k percepciója több ponton is sajátosságokat mutat, - véleményünk szerint helyesen tükröz ..... ve mezőgazdaságunknak az utóbbi évtizedekben tapasztalt felfutását , felvirágz'sát Az érte lmiségi funkciók 64,akorlásának,lehetőségei / il'á.nyitá.s-döntés-társadalmi hasz:aosság-közéletiségl kerültek rangsoruk élére, mint .... egy jelezve az agrárértelmiség javuló presztizsének, növekvő társadalmi szerepének a kétségtelen tényét. A sok embe·rrel való kapcsolat-segítés dimenzió lA másik két pálya első helyéhez képes·t hát'rább, a harmadik helyre került. Ennél jellemzőbb lesz munkájukban szerintük a ubeszabályozottság-1rányitás'~, la :munka pontosan körülhatárolt volta és eredményének objektiyen mérbető ,jellege/41 Az alkotás - szakmai fejlődés viszont / talá.n épp e beszabályozottság dominanciája miatt I a többiekénél is még hátrábbi / a 6. / helyre szorult. Szerintük ennél nagyobb lebetős ég inká.bb a tekintély-fontos III
63
pozició és Mi:adaz :. a rang .....
átlagértékek n~gy _~tV_ vélik az erre
sorában aága
ze'tii
va16
előnyu
égé-
,Jelentős.~,
végül
ál+itnak t majd
ap
el zárják
il
eort~
és társadalmi .' megitélésében a strukt kednek
ez'ek hol helyez. ,fent el'emeztük.
,
• A szakma~ fe~ iket viszont '$bé ;j~ 11em zőnek.
sorában lődést
mUDka~ellemzőik
-'
éppen
Abszolut
öI~,gjele néa ének
'm:indkettőre
a pedaéget, majd az·
valóazinü g6guajelöl agráro sok,' /s;·I'-;V;~;gUiJlTli
A s z ak ma:t
'!,,?~)~'~()(l;éfi~,~l
azonban vall~ml~ti)~Y~ÜNlí.a~a
' . O·"-,i",'..,·,.:,-,,
m.unkájában, hasznosság~.k·o~~[4~~ts~
Tehát
Ieh~tőségére
ékbe~. __ ~_zám1t l~eDdő
társadalmi
megjelenésérefJ 'értelmis
il
, Más
1H"rsasebb,
egvál6-' a leg" :' ';feltehetően
több·
tenni
]l:efaHIJ'e ne fB;:iálfj};S·ffi~··;,~·'(j;sr kü l ö nö s e II
erre
való társadalmi ,1gényt~; A munka jel1emzőit pedig olyanná volna jó al~kitani, hogy abban mindenekelőtt az alkotó jellegü szakmai munka zésére nyiljék lehetőség.
bl A _bQ.llga"t..ó~ céljain.k és
~rtékeinek_megnev,ezésében
essé re és
~értelmiségi
s1zerepvál-
til
Ez a két kér~éBüDk -:"Melyek\a legföbb o'lJa1?" és "Melyek- azok azértékek.a.gatartását irálllyi t6 elvek, ama .... lyeket
il
l~gfont'o~abbn~k t~~t '~z--~él-~té-beD 1" ,~ kérdés~ink
többaégétől
eIt 'őe~ szabad megfogalmazásu válaszokat igényelt$ Mivel ráadásul' egy szellemileg megterhelő un. , ln uneb.éz kérqő.iv .vég szerepeltek, elégedettek lehetünk il llem válaszolók 14 %-013 ltrá.nyáv~l, / maly .... oem vár~ módon ... épp it pedagógusokDá1vo a legmagasabb, 17% /@ Mindkét kérdésre.egyiittesen hallgat6ink 69,%-a válaszolt. Összesen mintegy 6000 választ regiaztráltunk,vagyis átla.gosan 5-féle dolgot nevezett meg egy=egy válaszoló" Ezek a válaszokat két fő osoportra, azokon belül számos alt émára hODtottuk, -. azt azonban itt, az ·összeg... zésnél nem differenciáltuk. 'hogy li megnevezett témákat ,
célként. t vagy értékként / eSl!rtleg mindkettőben I tüntették"'-~e ahQllgatókeElős.z.ör 'aszerint különit(lttükel a vá.l.a.szokat, hogy it oélokat-, értékeket leHuldö munkájukr6l szólva, anDak következmécye.ként, nevezték .....e meg a hallga .... 'bók', .... vagy áitalánosságbano ,A munkával kapcsolatban je értékek emlitéseDJlek száma mintegy 'harmadrészét
teszi ki az összválasz-szám.ltak E IIltmunkaérték n ....nek minő sülő tartalmakat a már elemzett 22 té~ezős kérdéssorban $
szereplő
i
témák mentén csoportositottuk, vagyis a "Mit
.
vár leeradö munkájától U kérdéssorn~k a UMilyen mértékben vonzó u dimenzi6jával azonosan® E:rre azért volt SZÜkség"
66
hogy a megnevezett érté ket szevethessük az attitüd= sl{ála rangsorával, finornitandó a korábbi megállapitáso .... kqil.t
@
A nem munkával kapcsol$tban emlitett téQYezők kategori~ zálásának az alapja egy korábbi értékorientáci6s vizsgá~ latsa!: kisérlet1. feldolgozása volt e I Az 1977"-ben végzős főiskolai és az 1978-ban végzős egyetemi hallgatók reprezentativ csoportjaib~ a SUPER-teszt és a Rokeach-teszt értékel ése mellett éi főisk olai min'tán l-tisérletképpen elvégeztük a ul a év mulva" .... teszt és a eredményeinek
el~mző
Horváth-féle uGS-teszt U vá.laszainak az értékszempontu feldolgozását is. / Ezek közül a már emlitett ffiIPER-teszten kivül, / amely tehát bevált előv~zsgálatoak számit l, a Horváth-féle uGS-teszt U feldolgozási dimenziója"tünt a legalkalmasabbnak a célok és értékek kategóriáinak ti meghat áro zásáboz . . . amiatt is, hogy ezek leglényegesebb ele~ei m~s vizsgálatok sorában / Vá.riné, Szilágyi Ibolya orvosok és építészek körében végzett vizsgálati adatai között például I is megtal&lhatók, összevetésre alkalmasak teháta Elsőként a munkával kapcsolatban - majd az ezeken kivül megnevezett célokról és értékekről kapott hallgatói válaszokat ismertetjük - különös figyelemmel a szakmai identifikációt, majd az értelmiségi szerepv!111alfást segitő értékek megjelenésére - előbb röviden az összmintában, majd pályánként@ De mielőtt" ebbe a soktényezős információhalmazba belemélyednénk, előzetesként kiemeljük a legegyszerübb"m6don hozzáférhető, bennünket legjobban érdeklő négy értéket: Ezek az alkoifás ; a felalősségvlillalfás;
SI.
tudatosság.:..
intellektualitás; ás u pályaszereppel való azonosull$. Az előbb ismertetett feldolgozási móddal párhuzamosan ugyanis ennek a négy értéknek az előfordulási gyakoriságát"
67
- bsak az értékekre vonatkozó kérdésUnkb51 - kUlön is kigyUjtöttlik, mivel a pályaidentitás és az értelmiségi szerepvállalás sikeress~ge' szempontjából ezeket tekintjük a legalapvetőbb értékeknek~ Az ALKOTÁS - mint uz m6r a Hvonzás-vizsgálatbólU is l~tható volt - nem jellemző ártáke a végzős hallgatóknak. Az itt mindössze 4 ~;-os gyakoriságu előfordulási arány a müszaki intézménJ1ek hálIgatói között még kevesebb: 2,9 ~,'~ vo l t ~ A J?ELELŐSSÉGVÁLLALÁS, mint érték, átlagosan a válaszok 11,1 ~-áb8n fogalmazódott megé Szintén a mUszakiak' válaszaránya 8 legkevesebb ebb.en is /7, l ~~~/, mig az agrárhallgatók körében az átlagosnál fegyben a pedagógusjelölteknél / jóval több 118 % / a fele16sségvállalásra utal6 értékmegjelenités. A TUDATOSSÁG·-INTELLEKTUALITÁS megfpgalmazási aránya a f'elelősségvál1.aláshoz hasonló /12,3 5~/f$ Itt is az agrárhallgatók csoportjában találtunk /némileg/ magasabb válaszolási arán:yt /16,1 %/; a másik két pályakör hallgatóinak válaszszáma egymáshoz hasonlólIll A PÁLYASZEREPPEL VALó AZONOSULÁS megfogalmazása a legg:yakori bb a négy kiemel t érték közül; 32, 6 ~~-OSlt A müszaki csoport hallgatóinak ez csak 20 %-ban kifejezett értéke. A másik két pályán ezzel szemben közel 40%-08 a pályához való hlis~g megfogalmazásB~ Nem rúeglepő tehát ~ hogy ennek a négy Umagas a bbrendüU értéknek az előfordulási arányát együttesen szemlélve is a müszaki intézményekbentanulókról állapithatjuk meg, hogy Uértékszegények H " /41, l 5·b ..", o s a válaszgyakoriságaik összege.! Az agrórhallgatók állnak velük szemben a pozitiv póluson / 75 s válaszarányuk alapján/e A pedagógusjelölteket ebben a dimenzióban a középmezőnyben találjuk. Náluk az átlagot meghalad6 e16fordulási gyakoriság csupán a pályaszereppel való azonosulás vonatkozásában jellemzó~
68
S most térjünk vissza a murucaértékek és az általános értékek globális bernutatásárs@ A munkáról - illetve annak különböző vonásairól· az öaszes felsorolt cél vagy érték J2 %-ban történt emlités. Ezen belUl 9 %-08 volt a munkát á~talánosságban is emlí tett válaszarény , többny ire célként j elöl ve meg a "képességeinek megfelelő munka u megtalálésát, illetve kisebb részt értékként a "helytállást a munkébantie A többi válasz a korábban ismertetett, 22 munkaérték között - természetesen nem arányosan - oszlott el. Tizenkettő munkaértékről a szabad megfogalmazásokban· csak 1-3 %- ban tettek em'li tést a hallgat6k. 10 érték vol t olyan, amelyet ennél többen: J-25 ~~-ban fogalmaztak m~g célképt, vagy értékként .. Ezek: Rangsor
IrI
A
'."j
leggyakra bba~ emli te'tt Az emlitők százalékos ar~r..ya l1lunkaért6kek Össz", Agrár Müszaki Pedag" , ~~
r,
1<\1
Önképzés, szakmai továbbfejl ..
25
ll.
2"
Sikeresség, elismertség
14
3/11
Anyagi me:gbecsülé's jfizetés, lakás I .
10
20i
% 26
r,
r,
%
le ,13
1. 34
13. 16
l.
13
2. 14
25
3.
8
4.
7
5"
5
3. 8
4.
Emberi önmegyalósitás
7
5.
5_
Utazási
5
' Lf..,
8
4.
6
\
8.
I
4.
lehetőség,.
%
i
5
4
~
".
5
o.
Sok emberrel való kapcsolat
5
B.
5
,6'-
4
7 ..
Alkot6 munka, alkotásra ösztönző légkör
4
'70
6
70
3
4.
5
8 ..
Kutató, elméleti munka
4
10 .. , 3
10'~
l
4 ..
5
9"
Másokon való segi tés
4
9011.
4
8 ..
2
8 ..
4
100
A munka eredményének mérhető objektiven értékelhető volta
3
5011
7
8.
2
69
'i
"
,10 .. 2
Ez a tiz árt~k a vonzás mártéke szerinti rangsornak is az első etapjában szerepelt - bár a két rangsor sorrendje különbözik. ,feljes összhang; tehát az elutasltot....t I a ne..m vonzó I értékek és a nem említett célokértákek között van~
-'=j\j'
iIQ
ta
A leginkább vonz6 e185 12 munka érték közlil az ait ha todikként szereplő önképzést 2 ,szakma i továbbképzést elftlitették fl hallgatók a legnagyobb gyakorisággal céljaik-értékeik sorában. A három pályán a vonz~s mértéke szerinti átlagértékek nagyságával azonos a válaszgyako .... risági sorrend: mindenekelőtt a pedag6guBjelölt~k, majd az agrárosok, végül a müszaki intézmények hallgatói em .... litették ezt els6ként~ A szakmai Önképzés után a síkerességet, elismerést, el~~:me.ctséget nevezték meg a hallgatók leggyakrabban munk~jukkal kapcsolatos célként-értékként~ Ez a vonz6nak tartott értékek között a 103 helyen áll t Pályánként ebben nincs különbség .... egyik mérési m6dszer szerint sem. Harmadik leggyakrabban emlitett cél vagy az érték az anyagi feO'ltétel~ls témájso / Eza vonzás alapján a 949 rangsorban.! Ezt a többi hallgat6nál sokkal nagyobb számban az agrárcsoportban emli tették, legkisebb a:t'á~ ban a pedag6gusjelöltek, - 8 "vonzás" szerint viszont a mUszakieok jártak az élen. Negyedikként szerepel az említések sorában a munkával kapcsolatosan jelzett ,emberi önmegvalósi t~s igénye, maly vonzását harmadikként tartottuk szfunone ~rinél már csak a változatosság-érdekesség és a sok emberrel való kapcsolat vonzása volt nagyobb~ Köz~lUk a változatosságot e.gyakoriságlista 17.helyén találjuk csak. A változatosság az egyetlen olyan érték, amelyben kifejezetten nagy a különbség a két módszer szerirlt. A ttkapc~!.atokn viszont az emlitések szerint is előkelő /6./ helyen 6
70
szerep megval
~q;sságát, "",;:;,;/,,!,O<"''',;;';I
az ön-
égot is valamennyi
ha lIga 't,,("i',:B';,;,l'l:'Q ni,'
,~2:~n:l.~~t.kozott
_
.A pá l~ á,m~~!l;t~
_._ .... __ ~·:;Ezek a vonzás
szer.epel teke . ~mes különbség !
t
gyakoriság is
15.
'~k11ena az említések' \ . ek~~ szerepel.' /K1~ gy~koriság 8. helye. a vonzás-skála niegerósiti vonzás-skáléjénak körülhatárolt,
a tekinté az emberek iráa közéleti. te-
a munkaértékeken kivül előfordulásának gyakoaz egyes, konkrét t jóval több, mintegy , kaptunk.
","-',~~,,-E~,
megnevezett célokat, gyakorisága szerint az kategória közül itt 5 tteknek csak l-3 %-a SZÓRAKOZÁS, .. Ezek
c salc a.
•
, önképzés, preszt1zs, tékek vOBzásával való leát rangsor összeta.rtozó oélok-értékek tartalmi struk..... fl kettőt ö.sszegező táb-
tur á jé.t l
~tiz a t
b 8.;;l
~l.1)',~)I,~:·3_(I:J,,~~,~H~~J!,~;;;~;,,~!!I~~,~'H
72
A legfontosabb általános alapján a kUvetkez5k: Cél-érték
ll'""
O-/I.,J
- öSl:;1zes ,0
CJ~n 1"-' Dd, ~3
ac;,
ház8B·... 81"mek
56
~b
a
lasz-gyakoriságok
,
emlitők
sZrJzalékos aranya
Agrár
56
l~
zak i
Pedagógus
62 +
l ..
51-
101
~-
o')
.t.....
~
l~ ;~1
~;:-j
e llegü
humán értékek /kitartás, szorgalom,pontos-
47
o:' jJ
49
2.
43
3"
49
2.
Általában a munka:/képességei .... nek megfelelő munka, hely t~llás a munkában/ 41
~~
38
4.
38
4.
44
4.
s6S I
i---
3..
feltéte ....
+
4.
Anyagi lele jpénz,lak./ 40 9{;
+ 48+
3.
5.
Önképzés,mUvelő .... 1°
.-... 23-
6.
7~
25
5.
-17 ....
dés,kulturálódás
6"
36
Emberi kapcsolatOk,barátság 25
0.1
. 53
t
29
..
--
2.
28-
5.
45 +
.3.
6"
30 +-
5.
9.
+ 22 +
7.
6.
+
7.
Alkotás,kreati .... vitás 15 ;0
13
7.
7
8"
Változatosság, érdekesség
12
c101
II
8..-
12
7.
13
8.
9.
Boldogság
10
0/ 1°
10
9.
12
8.,
7
12.
9
10.
3
10 ..
8
10.,
.....
C~
10 .. Önfejlesztés,
kiteljesedés, autonómia
7 %
ll. Közéletiség, társadalm.hasznosság 6 %
9 + ll.
3
.....
ll.
8 +
ll.
12" Vezetés,doninancia,segitéa,irárwi tás
4
12.
2
.-
12.
9 +
9.
6
7~
Jelek: - az átlagosnél kevesebb, + az átiagosnál több válaszarány, egy jel 5 ~~-os~ két jel 6 .... 10%.... os, h6roTI jel 10 ~~i nál nagyobb eltérés
73
~~~~~~~~~
Célok~értél,ek
,~.=
megjeleIlj.tése
_.
1 ..
2"
3"
"4 .. 1----
5"
6" I .,
80
9G '10 .. 1.1 .. 12 .. 1.) ..
'14 .. -,
ae
Szalcrnai önképzés, ill", kulturálódás, önmüvelés Házasság~
család~
mej!
Az emlitók százalékos arán.ve. ID<\'
p .. össz~
-
+ +
gy er-
Anyagi feltételek
-
+ Pon.tosan l).;örUlhatárol"t és mérhetó-t ill .. általában emli ett munka hnlberi kapcsolatok~ barátság~ segi'tés, megértés vál"tozatosság~ utazás, éllllén.yszerzés t játék " Alko..~ a, ;,je'l:lJ...vLlle.u.y $ hatélco:nyság, munJcaszerete"l; Sikeresség, elismertség O:nmegvalósi tá.s fi önállóság 8utonomia. Társa.daJ~i hasznosság, közéletiségI felelősseg~ és áldozatvállalás Boldogság, megelégedettség,· öröm' -, Irányitás, vezet'és'; dönt és Mll1imalista ertekek Ikél1yelmes, kötetlen, ke nyl1VÜ m1iuJca / Egyéb jtöbbségében pozitiv személyiségvonásol( I ~~1l
ma$?1fi
25%
L8.$
-....-
... _._00;6
j.,,-
'-retiYíltt=-
tfilunk:an kl. Vlil
mtUJlí:a ban
m..
Pill
"'" ....
+
t'
10% -+ -+
+-
'+ .....
...
+ -
4% 9%
-
....
..... 'Í"
-
ÖSSZolio
36%
61%
56%
56%
41%
51%
41%
45%
25%
34%
~
~
.
-
6%
15% (soo
4% -
..
...
":'1'
+
+
J\
15%
i9%",
14%
3%
17Y~ )~
7%
9%
16%
4%
6%
10%
0% 2%
lO~S
10%
5%
8 C1 10
2%
3%
5%
0%
-61%
Jelmagyarázat: a~=agrár~ m$=mUazaki, p~=pedagógus + =: az átlagosnál TJ,agY9pb!il - == az átlagosnál. ki.sebb em11tes;L.arany egy jel:;;: 57"0-0 S t két jel~ 6-10 %-os~ három jel;:::; 10 %-nál nagyobb \ p '
eltérés.
61%
s
a sza
1.
v811a sor l t' I".J
t ()u tet
szere """ a rangda
1.11 t
fOTI".... ~Jze t
en
eze-
fig~y e l
t vezAtó helyet A s a don lmazott értékei hallgat6ink oé ai va It el 8Z k t a szakmai, illetve az 61ta jellegU önmtivelésvaló igény fogalmazódott meg leggyakrabban., A ulegkérdezettek 25 szakmai önmUvelését, 36 %-a általában a kulturá16dást emlit te c61ként-értékként. Mindez azt jel i, hogya szakmai és ér~elmiségi szerepvállaláshoz elengedhetetlenül fontos önfejlesztési törekvés /pontoDabban: am1ak 1tbefogadóiH oldalai ha tóink értékeiben hangs osan jelen van~ A H 56 ,S-uk számára vol t em.... litésre érdemes cél .vagy érték~ Ezt az an;y~gi feltételek emli tési aránya követi: 10 ~~- ban a munkáról szólva, 41 ~~- ban általánosságban~
E három legfontosabb érték emlitési aránya pályánként különbözik~ A szakmai és az által~nos müveltség permanens korszerüsitését a pedagógusjelöltek szignifikánsan nagyobb aré-5nyban effilitették az agrer- és a müszaki intézmények :hallgatóinál, a családalapitésról érdekes módon a müszakiak szóltak a többieknél jóval gyakrabban; az an,yagifeltételek megteremtésének szempontját a ~edagógusjelöltek sokkal kevésbé tartották fontosnak a másik két csoportnál<&
A munkát általánosságban I vagyis a~ elképzeléseinek, képességejAnek megfelelő munkahely megtalálását / cé Iként. vag~ értékként szintén gyakran / 41 %-ban I fogalmazták meg a megkérdezettek$ Itt pályáwcént semmi külö~bség
75
n
ot;t~
new nem
e
ezt t
B
s
az
i
p
szere
ott k
cJ
j...jJ
t vel
nem
".1
e
a
s
-
az d
ru a
ranghelY$ Az elmiségieknek,
a
ame ljai és átlagosnál
é k
l5:':1:lJessé-
gében ez az az ó
p
~1 eze
étben
következ Kis különbe
l
czel'~
ri
a munl-c8 révé:n
an ."" a
llgat - fontos
kevésbé j sek száma szerint dig át a legalacs abb I csoportj ztizs lá ~ illetve a munka differenás/\!} a c tlan jelölé t a négy leggyakrabban elő ford ~rtékeket'l s ~ csa lád, anyagiak I; és a epes számban I %I e u16 ártékeket ! kapcsolatok, változatosság, a tás, sikeresség, onmegva i !@ Végezetül a kis' számban I 10-5 % I lmazott ~rtékek csoportját elemezzük: t sadalmiság, boldogság~ itás, minimalista árték~k. ~1!~~anili8~!l .:t!i,lálj~k meg §1.
~ben~~Él~·k~nt kUlönbsó,ro;
n8m rnltntkozott . s lva a három pályacs'oport' válas~iEd~nak j l it a s i he tállás és az ártelmiség i szere 8 s ségét jelző értékmegjelenités gyakoria szerint, ki , hogya pályaadapt1cióra utaló mindkét llizsgúl-t d ~Ób[Ul Iszakrnai önképzés, -
"~
_ _~\3_
~d;
~1$IIl~
•
örunüvelés és az alkottfts-teljesi tményj ~~f.in~ r~ J2eda~ó-
Szi3nifikdnsaD kevesebbet pedig mindkett5ben a leend6 miiszakiaktól, az önképzés vonatkozásában pedig az agrárhallgatóktól is~ Az értelm~ségi szerepvállaláshoz szükséges két érték I társadalmiság és vezetés I akisszámu e16fordulása miatt Qál~ánként nem mutatott szignifik~UB khllJ~~ A munkával kapcsolatban azonban itt is a pedagógusjelöltek emlitették a legmagasabb arányban I 8 és 9 I a két vizsgált értéket, s ismét a legkevesebben I 2 és 3 %/,8 mUszakiak. tll:!l1iW
ti'
';\.
cl
.
A UMit vár el a társadalom a pályán müködó szak-: ~mbertóln kérdés válaszaiban a pályidentitás és az ~rtelmiségi szerepvállalás szükségességének előfo!::: .d.,~,~ása(ll
Legtöbbegyoldalu választ - vag:yis csak a társadalmi és világnézeti elkötelezettséget~ csak a szaktudást, vagy csak a pályához való hüséget - a mUszaki intézményekben tanuló hallgatók adtak; ezen belUl is kiugróan magas arénnyel ők a szakmai felkés.zültséget emlitették«t Velük Bzembenapozitiv oldalon ezuttal nem a pedag6gusjelöltek, hanem az agrárhallgatók állnaklll Ugyancsak az agrárcsoportot jellemzi a legirikább komplex 6s egyben a legeredetibb szemléletm6d iSe 42,7 %uk említette mindhárom kivánaImat együtt 11 köztük 10 %. . b~n egyéni szempontot is megfogalmaztak~ A pedagógusje151teknél 25,'1 %~ a mtiszaklaknál 16,7 % a komplex válaszok erárJY€l
A közhelyeket és a semmitmondó, zavaros vá szokat együttesen szeullélve alegkedvezőtlenebb számarányokat a pedagógusjelöltek válaszainak az elemzése során nyertük: I 15 % /, majd a roüszakiak I 12 ~G I ~ végül az agrárhallga-
tók /9 ~ I adtak ilyen látszat-válaszokat"" Negatiy tartalmakat azonban ismét csak a műszakiak fogalmaztak meg a leggyakrabban I 8~3 % I társadalmi elvérásként~ A másik két pályán csak 2,5 - J %-nyi hallgató jelezte ilyen pesszimista módon a társadalom hozzéállását a diplomások fogadásában. Igen nehéz röviden összefoglalni az értékorientációt vizsgáló három kérdéscsoport,közös jellegzetességeit~ a bemle a vizsgált három pályacsoport hallgatóinak az' arculatát. Táblázattal summázzuk ismét a kapott eltéréseket. 4. A hallgatók :viszol1..Y.'!:!láso. szakmai és értGlmiséSi szerepükhöz
ViflZO-
a szakmai és érllyulás tolmisér;i szerepsajátosságok vOlQ.Zása r,lunkahelyi pf:lya.elvárás apkörök percepci6ja
célok-értékek megnevezése
a térsadalmi elvárások szemléletmódja
.
bl
al
cl
Agrár
+
szalcraai: túrs .-i:
-
!lJIüBzal{i szabJ.ui: térs.-i:
...
-
feszültség
""
...
+
+
-
""
-
Peda~ó~us
,
:
-+-
+-
t6rs.-i:
+
+
B z a J.Jil a i
komplex, origil1l.ális
e~yszempontú
losak
co
BZo.knlai felkészült-
4r
közhelyes
.....
sép.1 negativumetikua
.
A mUszakiak tehát értékeik szerint is a legkedvezőtlenebb feltételeket mutatják majdani sikeres pályaadaptációjuk és
79
érte 1m.if3ér:!:i ozerenvt511a 1 áEJuk L;:.
__
..,.,
~ldt:
1(
Lbal
=uw--m.
;)zcnlbe:n u pozitiv poluDra
I$ll
IIIGJ
lÓrJu 16s6hoz.. VelÜk a.
,,__
-
eg:y8rtell11Uen lehetne
YlOtli
odn611itani egyik pályaCGoport hallcat6it sem. Ugy tÜltÍ::,
él
pedagógusjelölteL: azt
iS~:1erlk
fel
tnk6bb~
lVJgy mi "kellene", r(iig az agr6rhélllgatók vá18Gzüiból
reáJisabb vo16ságismeret tUkröz6dik. A~~ az érzéfJUnk, mintha a pedaf;ógusjelöl tek It burok·~ ban" (~rc~znöl~ magukat a képzús ideje alatt, icJoalir;tón Ó8 lelkesen, de kissé naivan néznek a j6v6be, mig az agr6rhallgatók problémáikat felismerve felkészUltcbben, eclz,ettebben kerülnek müjd ki az értelmiségi lét nem
pl'obl,61,1(ttl0.n .kUzc;l)'ter6be. Hozz6juk ltópeat D. nUszati intjzn~nyck hall~Qtói céljaik 63 felkószültsógtik tekintotébon is alacsonyabb szinvonalat jeleznek, érte lmisé;:i sZGrepv(~llalds uk ezért s ikerte lenebbHek j 6solJ1tttó, ez6rt problemntikusnbbnak tünik.
80
