KÖZLEMÉNYEK
HALÁLOS л I.
BALESETEK
К S H N É P E S E D É S ST A T I S Z T I К A I O S Z T Á L Y Á N A K Ö
S S Z E S H A L Á LOS
K Ö Z LEM ÉN Y E
BAL ES ET E К 1
M agy arország halálos baleseti h ala n d ó sá g a 1950 ó ta lényegében azonos szinten mozog: az utolsó 13 év m in deg yikében 100 000 lakosra 32— 38 halálos baleset j u t o t t . E z az a r á n y m in teg y 2 5 % -k a l m a g a sa b b a II. v ilá g h áb o rú előttinél, de m ég m in d ig a lac so n y ab b a legtöbb n y u g a t-e u ró p a i országénál. 1962-ben a halálos b alese tek által o k o zo tt h a la n d ó sá g e m e lk e d e tt és m a g a s a b b volt az előző négy év mindegyikénél. 1961-hez v isz o n y ítv a a 100 000 la k o sra ju tó balese tek sz á m a 3 ,4 % -k al em elked ett.
232
K ÖZLEMÉNYEK
Az összes halálozáshoz v isz o n y ítv a a halálos balesetek a r á n y a — az összh a la n d ó s á g csökkenése k ö v e tk e z té b e n — a felszabadulás előttihez v isz o n y ítv a lényegesen, de az u tó b b i évek ben is kisebb m é rté k b e n em elk edett. 1955-től 1962-ig az összes halálozások 3,3— 3 ,6 % -á t t e t t é k ki a balesetek , ez az a r á n y 1950— 1954-ben 3,0— 3 ,2 % , a II. v ilá g h á b o rú előtt pedig 1,5— 2 ,1 % volt. M agy arország baleseti h a la n d ó sá g a az európai országok k ö z ö tt egyike a le g a la c so n y a b b a k n a k . 1960-ban a m agyaro rszági 34 százezrelékes a r á n n y a l sz em b e n 1959— 60-ban A u s z triá b a n 70, F ra n c ia o rs z á g b a n 59, S v ájc b an 58, az N S Z K - b a n 56 halálos balese t j u t o t t 100 000 lakosra. A m a g y a r baleseti a r á n y t B ulgária, L engyelország is m e g h ala d ja , és csupán a görögországinál m a g asa b b . Az összes m e g h a lta k h o z v isz o n y íto tt halálos b alese tek a r á n y a is alacsony nem ze tkö zi v is z o n y la tb a n . A 3,3— 3,5% -os m a g y aro rszág i a r á n y h o z csupán az angliai és p o rtu g á lia i hasonló. U g y a n e k k o r S v á jc b a n , F in n o rs zág b a n , A u s z t r iá b a n , v a l a m i n t a legtöbb te n g e r e n tú li fejlett ország ban (USA^ A usztrália, J a p á n ) a b alese tek okozzák a halálozások 5,5— 6 % - á t. Sőt K a n a d á b a n ez az a r á n y 6,7% . Â halálos balese tek á lta l o k o zo tt h a lan d ó sá g az ország településcsoport ja ib a n lény egében azonos. B u d a p e s t baleseti h a la n d ó s á g a v á lto z a tla n m a ra d t, a vid éki v á ro so k é kisebb m é rté k b e n csö k k en t és a községeké egy á r n y a la tt a l em elke dett. F ig y ele m rem é ltó a megyei jogú váro so k m agas b aleseti h a l a n d ó sá g a: ezekben 100 000 la k o sra 1962-ben közel 40 balese t j u t o t t , a já rá si jogú váro so k 35 százezrelékes a r á n y á v a l szemben. (E z u tó b b ia k b a n a baleseti h a la n d ó sá g m ég a községekénél is alac sonyab b.) Az összes h alálozáshoz v isz o n y ítv a a le gtöbb b aleset a vidéki v á ro so k b a n tö r té n ik (3,7), ezt k ö v e ti B u d a p e s t (3,5) és a községekben a h alálozásokn ak csupán 3 ,2 % - á t okozza baleset. 2. A 100 000 lakosra ju tó halálos balesetek szá m a telepü léscsoporton kén t Смертельные несчастные случаи н а 100 000 ж ит елей по гр у п п а м поселений N um ber o f fatal acciden ts per 100 000 p o p u la tio n by com m u n ity g ropu ps
Горизонтальная граф и : (1) Годы; (2) провинциальные города; (3) деревни и сел а; (4) всего. Heading : (1) Year; (2) provincial towns; (3) villages; (4) total.
A balese ti h a l a n d ó sá g n y á r o n a legm ag a sab b . 1962-ben a legtöbb baleset a u g u s z tu s b a n v o lt, az összes b ale se te k közel 31 % -a pedig a h á r o m ny ári h ó n a p b a n (jú n iu s— a u gu sztu s) tö r t é n t . E n n e k oka részben a közlekedési balesetek n a g y sz ám a (viszonylag a legtö bb közlekedési balese t au g u s z tu s— ok tó b e r h ó n a p b a n tö r té n ik , de az á tlagosnál m a g a s a b b jú n iu s b a n és jú liu sb a n is), rész b en az, hogy m a g as a vízbefulladások, v illám csapások, a mérgezés és elektrom os á r a m o k o z ta b alese tek sz ám a is. A b aleseti h a l a n d ó sá g a téli h ó n a p o k b a n a le g ala cso n y a b b : j a n u á r — m á r ciusban a b ale se te k 22 % -a tö rté n ik . A férfiak balese ti h a la n d ó s á g a je lentősen m e g h a la d ja a n ő k é t: 100 000 férfira 1962-ben tö b b m in t 50 halálos baleset j u t o t t , ez kétszerese a n őkén e k (23).
KÖZLEMÉNYEK
233
É v rő l-é v re csökken a férfiak és n ők b alese ti h ala n d ó sá g á b a n m u ta tk o z ó k ü lö n b sé g : 1941-ben és 1954-ben a férfiak b alese ti h ala n d ó sá g a m ég m in teg y h áro m sz o ro sa v o lt a n őkének. A külö n b ség csökkenését az o k o zta, h o g y am íg a fé rfia k b a le se ti h a la n d ó sá g a 1941 ó ta csak 1 7 % -k a l n ő tt, ad d ig a n ő k é tö b b m in t felével n ö v e k e d e tt; 1954 ó ta a férfiak b a le se ti h a la n d ó sá g a egy á r n y a la t ta l csö k k en t, a nőké ped ig közel 3 0 % -k a l em elk ed ett. 3. A baleseti a rá n y nem enként Удемный вес смертельных несчастных случаев по полу The fatal accident ratio by sexes
Горизонтальная графа : (1) Годы ; (2) смертельные несчастные случаи на 100 ООО ; (3) мужчин; (4) женщин; (5) жителей. H eading : (1) Year; (2) number of fatal accidents; (3) per 100 000 males; (4) females; (3) popu lation.
A k é t nem b alese ti h ala n d ó sá g á b a n m u ta tk o z ó k ü lö n b ség ek a külföldi o rszá g o k b an is fen n á llan a k . A m agas b alese ti h alan d ó sá g ú o rszág o k b an a férfiak h a la n d ó sá g a k b . olyan m é rték b en h a la d ja m eg a n ő k ét, m in t M ag y ar o rszágon. A leg m ag asab b h a la n d ó sá g o t m u ta tó A u sz triá b a n a k ü lö n b ség még je le n tő se b b : o tt 100 000 férfira 105 b a le se ti h alálo zás ju t, 1 3 7 % -k al tö b b , m in t u g y a n a n n y i nőre. L eg m ag asab b a férfiak b alese ti h alan d ó sá g i tö b b le te B u lg á riá b a n , v a la m in t O laszországban, ahol m in teg y háro m szo ro s. A m a g y a r férfiak b alese ti h a la n d ó sá g a csu p án az an g lia it h a la d ja m eg, a m a g y a r nőké p ed ig 2/3-a az an g olokénak. A nők b aleseti a rá n y a n á lu n k m a g a sa b b , m in t B u lg á riá b a n és O laszországban. A b a le se ti h alan d ó sá g korcsoporto nként je len tő s elto ló d á so k at m u ta t: leg m a g asa b b az ö reg k o rb an , ezt k ö v eti a csecsem őkorúak, m a jd a p ro d u k tív k o rú a k b a le se ti h a lan d ó sá g a. 1962-ben 100 000 h a tv a n éves és idősebb la k o sra 107 h alálo s b a le se t j u t o t t ; a csecsem őknél ez az a rá n y 40, a p ro d u k tív (15— 59 éves) k o rú a k n á i 28 százezrelék v o lt. 1954-hez v isz o n y ítv a á lta lá b a n m inden k o rc so p o rtb a n csö k k en t a b alese ti h a la n d ó sá g , csu p án a csecsem őké és az ö reg k o rú ak é n ő tt. Je le n tő s em elkedés a z o n b a n csak az ö re g k o rú a k n á l m u ta tk o z ik : 100 000 h a tv a n éves és idősebb szem élyre 1962-ben 6 5 % -k a l tö b b h alálo s b a le se t ju t o t t , m in t 1954-ben. A z összes h alálo zásh o z v isz o n y íto tt b alese ti a rá n y a b alese ti h alan d ó sá g g al e lle n té te s m ódon a la k u l: viszonylag a legtöbb b a le se t a k éső b b i g y erm e k k o rb a n tö r té n ik (1962-ben a 7— 14 éves k o rb a n tö rté n ő halálo záso k 2 9 % -a b alese t á ld o z a ta ), m agas m ég ez az a rá n y a fia ta la b b p ro d u k tív és a k o rá i g y erm ek k o rb a n (19 ill. 13% ). U g y a n a k k o r az öregkori h alálo z áso k n a k csu p án 2, a csecsem ő h alálo záso k n ak pedig 0 ,8 % -á t okozza b alese t. E zek az ará n y o k 1954hez k é p e st m ó d o su lta k : az ö reg k o rb an je len tő sen em elk ed tek (az előbbinél 1 ,2 % -ró l 2 % -ra ), a tö b b i ko ro szt á ly o k b a n pedig á lta lá b a n cs ö k k en tek (a cse csem ő k nél és a késő b b i g y e rm e k k o rb a n egy á r n y a la tta l em elk ed tek ). A z ö reg k o rn ak b a le se ti h a la n d ó sá g á n a k növeked ése k ö v e tk e z té b e n je le n tő se n e lto ló d o tt a b a le se t m ia tt m e g h a lta k k o rm ego szlása: 1954-ben m ég a h a lá lo s b a le s e te t szen v e d tek 2 3 % -a v o lt ö reg k o rú , közel 6 0 % -u k p ro d u k tív és 1 7 % -u k g y erem ek k o rú v o lt. 1962-re a b alese t m ia tt m e g h a lt ö reg k o rú ak 16 Demográfia
234
KÖZLEMÉNYEK
4. A h alálos balesetek a la k u lá sa korcsoportok szerin t Динамика смертельных несчастных случаев по возрастным группам Fatal accidents by age groups
Горизонтальная граф а: (1) Смертельные несчастные случаи на 100 000 жителей соот ветствующего возраста ; (2) годы ; (3) возраст до 1-го года ; (4) всего. Вертикальная графа : 1. В том числе ; 2. мужчины ; 3. женщины. H eading : (1) Number of fatal accidents per 100 000 population of corresponding age; (2) year; (3) less than 1 year; (4) total. Lateral text : 1. From them ; 2. m ale; 3. female.
I. A halálos b a lcselek nem és kor s ie r in l Несчастные случаи смертельногоисхода пополу и возрасту F alai accidents bysex and age
a r á n y a 4 3 % - r a em elk e d ett, a p r o d u k tív k o r d á k é 46, a gyerm e k k o rú a k é 11 % -r a csökkent. A k é t nem baleseti h a l a n d ó sá g án a k különbsége k ü lö n ö sen k o rc so p o rto n k é n t igen je lentős. A fiatal p r o d u k tív k o r b a n a férfiak baleseti h a l a n d ó sága közel nyolc és félszerese az idősebb p r o d u k tív k o r b a n pedig tö b b m in t ö t és félsze rese a nőkének. E z a külön bség em elkedik: 1954-ben még e k é t k o rcso p o rtb a n a férfiak t ö b b lete közel h a t és félszeres, ill. négyszeres volt. " A 7 éven aluli és a 60 éves és idősebb k o r b a n is m u ta tk o z ik külön bség a férfiak te rh é re , ez a z o n b a n nem je len tős (32, ill. 19% ). A 7— 14 éves fiúk baleseti h ala n d ó sá g a tö b b m in t kétszerese a lá n y o k én a k , ez a különbség azo n b an csök k e n : 1954-ben még h á ro m és félszeres volt. 1954-hez v isz o n y ítv a a k é t nem k o rc so p o rto n k é n ti baleseti h ala n d ó sá g á n á l a z t ta p a s z ta lju k , hogy m in d k é t nem nél a 60 éven aluliak m in den k o rc s o p o r tjá b a n csökkent a h a la n d ó sá g (kivéve a 7— 14 éves lá n y o k é t, ahol egy á r n y a l a t t a l em elk e d ett), az öregkorú férfiak baleseti halan d ó ság a 4 0 % -k a l, a nőké 95 % -kaí n ő tt.
KÖZLEMÉNYEK
235
Az összes halálo zásh o z v isz o n y íto tt b a le se ti h alálo zási a r á n y 2 a férfiak n ál a 10— 29 éveseknél a leg m ag asab b : az ilyen k o rú m e g h a lta k 35— 38 % -a b a l eset m ia tt h al m eg ; ezt k ö v e tik az 5— 9 évesek (31 % ), v a la m in t a 30— 34 évesek (23% ). Az összhalálozáshoz v is z o n y íto tt b alese ti a rá n y a férfiak n ál a k o rra l fo k o za to san csökken a 80. év eléréséig (75— 79 éveseknél 1 ,6 % ), e ttő l kezd v e egy á r n y a la tta l nő. A n ő k n él az összes h alálo zásh o z v isz o n y íto tt b alese ti a rá n y az 1— 14 éves k o rb a n a legm ag asab b (16— 21 % ), e ttő l k ezd v e a 15— 19 év esek nél ta p a s z ta lt 12% -ról a 65. év eléréséig csökken (60— 64 éveseknél 1 ,1% ), e ttő l k ezdve em elk ed ik : a 90 éven felülieknél m á r 4 ,5 % (m ag a sab b m in t a 30— 34 éves k o rb an ). A n ők h alálo s b alese ti a rá n y a m in d en k o rc so p o rtb a n jó v a l a la tta m a ra d a férfiak én a k , csu p án 75 év tő l kezdődően m a g asa b b : a 90 éves és idősebb fér fiak n á l csu p án 2, nőknek 4 ,5 % -a hal m eg b a le se t m ia tt. A halálo s b alese tek á ld o z a ta i társadalm i-foglalkozási m egoszlása a z t m u ta tja , hogy a m e g h altak tö b b m in t fele nem m ezőgazdasági fizikai dolgozó, közel 1/3-a m ezőgazdasági fizikai dolgozó, 13— 1 4 % -u k szellem i dolgozó. 1954 hez v isz o n y ítv a a m e g h altak m egoszlása alig v á lto z o tt: 1962-ben csu p án a m ezőgazdasági fizik aia k a rá n y a v olt alac so n y ab b és a szellem ieké m ag asa b b . 5. A h alálos balesetek m egoszlása tá rs a d a lm i rétegek sze rin t Разделение смертельных несчастных случаев по общественным сло.чм Distribution of fatal accidents by social strata
Горизонтальная граф а: (1) Общественные сл ои; (2) процентное распределение смер тельных несчастных случаев ; (3) смертельные насчастные случаи в процентах ко всем смер тям ; (4) самодеятельные и иждивенцы вместе ; (5) самодеятельные. Вертикальная графа : 1. Сельскохозяйственные работники физического труда ; 2. не сельскохозяйственные работники физического труда ; 3. работники умственного труда ; 4. всего. H eading : (1) Social stratum; (2) percentage distribution of fatal accidents; (3) fatal accidents in the percentage of of total m ortality; (4) earners and dependents together. Lateral text : 1. Agricultural manual worker; 2. non agricultural m anual worker; 3. intellectual worker; 4. total.
A z összes halálo záso k h o z v isz o n y íto tt b alese ti h alálo záso k a rá n y a 1961b en — m ind az össznépességnél, m ind ped ig a k eresők n él — a n em m e ző g a zd a sági fizik aia k n ál v o lt a leg m ag asab b . A külö n b ség 1954-hez v is z o n y ítv a azo n b a n e lto ló d o tt; a k k o r a m ezőgazdasági fizik aia k n ál a h alálo s b a le se te k n e k az összes h alálo záso k h o z v isz o n y íto tt a rá n y a az egész népességben m in teg y fele, a k ereső k n él v alam iv el tö b b m in t e g y h a rm a d a v o lt a nem m ezőgazdasági fizi k a ia k é n a k . 1961-re ez az eltérés 27, ill. 3 3 % -ra csö k k en t. 2 1961-ben. 16 *
236
KÖZLEMÉNYEK
6.
B a leseti h a lan dóság tá rs a d a lm i rétegek s z e r in t, 1960
Травм ат ическая см ерт ност ь по общественным слоям в 1960 г. F a ta l accident m o rta lity by social s tra ta f 1960
Г оризонт альная граф а : (1) Общественные слон ; (2) на 100 ООО жителей ; (3) самодея тельные ; (4) иждивенцы ; (5) всего. В ерт икальная гр а ф а : См. табл. 5. H ea d in g : (1) social stratum; (2) per 100 000 population; (3) earner; (4) dependent; (5) total. L ateral text: See table 5.
7.
A h alálos balesetek a la k u lá sa a baleset term észete szerin t a z összes h alálos baleset százalékában
Д и н а м и к а смерт ельных несчастных случаев по х а р а к т е р у в проц ент ах ко всем см ерт ельны м несчастным случаям F a ta l accidents by the nature o f the accident in the percentage of all fa ta l accidents
Г оризонт альная граф а: (1) Характер травматических повреждений ; (2) в процентах ко всем смертельным несчастным случаям. В ер т и к а льн а я г р а ф а : 1. Фрактура, контузия, разруш ение; 2. черепа, мозга, головы без особого обозначения ; 3. хребта и туловища ; 4. верхних конечностей ; 5. нижних конеч ностей ; 6. органов внутри грудной клетки, живота, таза ; 7. других частей тела ; 8. вместе ; 9. ож ог ; 10. интоксикация ; 11. промерзание ; 12. гром ; 13. утопление ; 14. толчок электри ческого тока ; 15. выстрел ; 16. удуш ье ; 17. другие и неизвестные травмы ; 18. всего. H e a d in g : (1) N ature of the injury; (2) fatal accidents in the percentage of all fatal accidents. L ateral text : 1. Fracture, bruise; 2. of skull, brain, head; 3. of spine and trunk; 3. of upper lim b; 4. of lower lim b; 6. of chest, abdomen and organs in the pelvis; 7. other; 8. together; 9. burns; 10. poisoning; 11. excessive cold; 12. lightning; 13. accidental drowning; 14. other accidents due to electric currents ; 15. accidental injury by fire arm s; 16. suffocation ; 17. other and unknown; 18. total.
K Ö ZLEM ÉNYEK
237
A m egfelelő tá rs a d a lm i réte g h ez ta rto z ó 100 000 szem élyre ju tó b alese tek a rá n y a 1960-ban sz in té n a nem m ezőgazdasági fizik aia k m a g asa b b b alese ti h a la n d ó sá g á t m u ta tja . A z össznépességnél (keresőknél és e lta r to tta k n á l) e g y ü t te se n sz á m ítv a 100 000 nem m ezőgazdasági fiz ik a ira 39 h alálo s b a le se t ju t, 3 4 % -k a ltö b b , m in t u g y a n a n n y i m ezőgazdasági fizik aira és 3 7 % -k a l tö b b , m in t u g y a n a n n y i szellem ire. A kereső k n él a k ü lö n b ség m ég je le n tő s e b b : a nem m ezőgazdasági fizik aia k 52 százezrelékes h a la n d ó sá g á v a l szem b en , a m ezőgaz d a s á g b a n 35, a szellem ieknél 31 ez az a rá n y . Az e lta r to tta k b a le se ti h a la n d ó sá g a m in d h á ro m tá rs a d a lm i ré te g b e n alac so n y ab b a kereső k én él, a k ü lö n b ség azo n b a n a n em m ezőgazdasági fiz ik a ia k n á l a le g sz e m b e tű n ő b b : 100 000 kereső re i t t k é tsz e r a n n y i halálo s b a le se t ju t, m in t az e lta r to tta k r a ; a m ásik k é t réte g n él ö ssz ev o n ta n a k ü lö n b ség 49% -os. 1962-ben a h alálo s b alese tek n e k tö b b m in t 3 /4 -ét tö rés-zú zó d ás és ro n cso lás o k o z ta ; ezen b elü l a halálo záso k 1 /3 -á t fejsérülés, to v á b b i 1 /3 -át alsó v ég tag sérülés o k o zta (7. tá b lá z a t). E sérülések szám a és a r á n y a em elk ed ik : 1962-ben 51 % -k al tö b b h alálo z ás tö r té n t tö ré s, zúzódás és roncso lás k ö v e tk e z té b e n , m in t 1 954-ben; ennek k ö v e tk e z té b e n a sérülések a rá n y a 5 4 % -ró l közel 7 6 % -ra n ő tt. L eg n ag y o b b m érv ű a gerinc és tö rz s sérülése o k o z ta h alálo z áso k em elkedése (244% a rá n y u k 3 % -ró l 10 % -ra) n ő tt; u g y an c sa k n ag y m é rté k b e n n ő tt az a lsó v ég tag sérülések szám a (167 % -kal, a rá n y u k 1 1 % -ró l 2 6 % -ra). II.
HALÁLOS
KÖZLEKEDÉSI
BALESETEK
1962-ben az összes h alálo s b alese t 3 6 % -a közlekedési b a le se t v o lt. E z az a rá n y — k iseb b in g a d o zá so k tó l e lte k in tv e — 1949-től lén y eg éb en v á lto z a tla n (31 és 37% k ö rü l m ozog), 1941-ben a z o n b a n csak 2 5 % v o lt. 1962-ben 1308 szem ély h a lt m eg közlekedési b a le se t k ö v e tk e z té b e n , tö b b m in t eddig b á rm ik o r (ezt a sz ám o t csu p án 1957-ben k ö z e líte ttü k meg) : a közle k ed ési b alese tek h a la n d ó sá g a 13 százezrelék v o lt, egy á r n y a la tta l alac so n y ab b az 1957. évinél, de közel k étsze re se az 1941. évin ek és az 1961. év in él 8 % -k a l m ag asa b b (8. tá b lá z a t). A k ö zlekedési b a le se te k kö zü l a leg tö b b h a lá lo z á st a motoros já rm ü vek o k o zták (784 h a lá le se t, 6 0% ), e z t k ö v e ti a v a s ú ti b a le se te k szám a (231 h a lá l eset, 18% ). A m ú lth o z v isz o n y ítv a em elkedés csu p án a m o to ro s já rm ű b a l esetek n él m u ta tk o z ik : 100 000 la k o sra 1962-ben 7,8 m o to ro s já rm ű á lta l o k o z o tt b a le se t ju t o t t , közel h áro m sz o r an n y i, m in t 1941-ben és 3 7 % -k a l tö b b , m in t 1954-ben 1961-hez k é p e st a m o to ro s já rm ű b a le s e te k sz ám a 90-nel, 13 % -k al, h ala n d ó sá g u k 6,9 százezrelékről 7,8 százezrelék re n ő tt. E z t m eg k ö zelítő h alálo z ás csu p án 1956-ban és 1957-ben v o lt.
Горизонтальная графа : (1) Средства передвижения ; (2) смертельные нечастные случаи на 100 000 жителей. Вертикальная графа : 1. П оезд ; 2. трамвай ; 3. моторные ; 4. другие ; 5. водные ; 6. воз душные средства передвижения, 7. всего. Heading : (1) Cause of accident; (2) fatal traffic accidents per 100 000 population. Lateral tex t: 1. R ailway; 2. tram way; 3. m otor vehicle; 4. other road transport veh icle; 5. water transport vehicle; 6. air transport vehicle; 7. total.
238
KÖZLEMÉNYEK
A m o to ro s já rm ű b a le s e te k jelentős em elkedését elsősorban a g é p já r m ű á llo m á n y növekedése ok ozta, a z o n b an a halálozáso k s z á m á n a k növekedése jó v a l a l a t t a m a r a d t az á llom á ny növekedésének. N em z e tk ö z i v isz o n y la tb a n a m otoros já rm ű b a le s e te k á lta l o k o zo tt h a l a n dóság a la c so n y : az 1960. évi 6,4 százezrelékes m a g y a r a r á n n y a l szem ben 1959— 60-ban 25 v a g y tö b b halálos m otoros já rm ű b a le s e t j u t 100 000 la kosra A usztrib a n , a z az N S Z K - b a n és A u s z trá liá b a n ; 20 százezrelék körüli ez az a r á n y S v á jc b a n U S A -b a n és K a n a d á b a n . A m ag y aro rszág in ál csu p án Görögország és L e n gyelország h a la n d ó sá g a alac sonyabb. A m otoros j á r m ű v e k szám áh oz viszo n y í t v a a m a g y a r halálozási a r á n y k o r á n ts e m m o n d h a tó ilyen kedvezőnek. A m o to ro s já rm ű b a le s e te k az alább i okok k ö v e tk e z té b e n o k o z tá k a h a l á lozásokat : .9. A halálos m otoros iárm ű baleselek okán ak a la k u lá sa Динамика причин смертельных несчастных случаев от средств передвижения Cause of the fatal motor vehicle accidents
Горизонтальная графа : (1) Причины смертельных несчастных случаев от средств передвижения ; (2) число умерших ; (3) процентное распределение. Вертикальная граф а: 1. Задавливание пеш еходов; 2. задавливание велосипедистов; 3. травмы мотоциклистов ; 4. травмы трактористов ; 5. травмы от других моторных средств передвижения (автомашин и т. п.); 6. всего H eading : (1) Cause of the motor vehicle accident; (2) number of dead; (3) percentage distri bution. Lateral tex t: 1. Running down of foot passenger; 2. running down of cyclist; 3. accident of motorcyclist ; 4. accident of tractor; 5. accident of other motor vehicle (motor car, etc.). 6. total
V iszonylag igen m a g as a m otorkerékpár balesetek szám a, ezek okozzák a m o to ro s já rm ű b a le s e te k 2 9 ,6 % - á t, 1962-ben az előző évhez v isz o n y ítv a szá m u k 2 3 % -k a l n ö v e k e d e tt, 1958-hoz v is z o n y ítv a a növekedés 86% -os. (Ez a l a tt az idő a l a t t a m o to r k e r é k p á r á ll o m á n y 6 8 % -k a l n ő tt.) N ö v e k e d e tt 1962-ben a gyalogos és kerékpáros elgázolása á lta l o k o z o tt m o to ro s já r m ű b a le s e t e k sz ám a (a növekedés 1958-hoz v isz o n y ítv a 32, ill. 114%-os). A traktorbalesetek á ld o z a ta i n a k sz ám a fo k o za to san csökken. A vasúti halálos b alese tek s z á m a 1962-ben m a g a sa b b v o lt m in t 1955 ó ta b á r m e ly ik évb en, de a l a t t a m a r a d t az a z t megelőző évekénél. Az 1962. évi 231 v a s ú ti b alese t k ö v e t k e z té b e n 60 v a s ú ti a lk a lm a z o tt, 57 u ta s és 114 egyéb személy h a l t meg (az u tó b b ia k elgázolás k ö v e tk e z té b e n h a l t a k meg). A kö zú ti villam os á lta l o k ozott halálos balesetek szám a 1955 ó ta lé nyegé b en egy sz inte n ingadozik, 1962-ben a z o n b a n az előző k ét évhez v isz o n y ítv a e m elk e d ett. A 107 balese t zö m ét (89 esetet) a gázolások t e t t é k ki. Az egyéb úti járm űvek által o k o z o tt balese tek sz ám a az u tó b b i években fokozatos csökkenést m u t a t . Az 1962. évi 166 ilyen balesetből 29-et k eré k p ár, 137-et egyéb ú ti j á r m ű (főleg lovas-kocsi) okozta. 1962-ben a közlekedési balesetek h a la n d ó sá g a az ország település-kategóriái ban a v á r t t ó l eltérő m ódon a la k u lt: 100 000 la kosra a le gtöbb halálos közleke d ésib alese t a község ekben j u t o t t , és B u d a p esten még a vidéki v á ro so k é n ál is egy
KÖZLEMÉNYEK
239
á r n y a la tta l alacso n y ab b v o lt. 1954 ó ta csu p án a községek közlekedési b alese ti h a la n d ó sá g a m u ta t v á lto z á st : ezekben 100 000 la k o sra 1962-ben 21 % -k al tö b b b a le s e t ju to t t, m in t 1954-ben. B u d a p e ste n és a v id é k i v áro so k b a n n em v o lt lényeges v álto zás. A m o to ro s já rm ű b a le se te k á lta l o k o z o tt h alan d ó sá g a v id é k i v áro so k b a n a le g m ag a sab b : 1962-ben 100 000 v id é k i v áro si la k o sra 8,5 b alese t ju to tt, u g y a n a n n y i b u d a p e stire csu p án 6,0. 1954 ó ta a községek m oto ro s já rm ű b a le se ti h a la n d ó sá g a 6 2 % -k al, B u d a p e s té 2 % -kal, a vidéki v árosoké 9 % -k al n ő tt. Az 1962-ben b e k ö v e tk e z e tt 1308 közlekedési b a le se t m ia tti h alálo zás á ld o z a ta i kö zü l 1067 v o lt férfi és csu p án 241 nő. S zázezer fé rfira 22, u g y a n a n n y i n ő re csu p án kevesebb m in t 5 közlekedési b alese t ju to t t. A férfiak e m ia tti h a la n d ó sá g a te h á t közel ötszöröse a nőkének. 1954 ó ta a férfiak közlekedési b alese ti h a lan d ó sá g a em e lk e d e tt, a nőké lényegében v á lto z a tla n m a ra d t. 10. A halálos közlekedési balesetek n em enként Смертельные несчастные случаи от уличного движения по полу Fatal accidents by sexes
Г оризонт альная гр а ф а : (1) Годы ; (2) смертельные несчастные случаи от уличного движения на 100 0 0 0 ; (3) мужчин; (4) женщин; (6) лиц обоих п олов; (6) смертельные не счастные случаи от уличного движения в процентах ко всем смертям. H e a d in g : (1) Year; (2) number of fatal traffic accidents per 100 000 m ale, female, popula tion; (3) m ale; (4) female; (5) total; (6) fatal traffic accidents in the percentage of total mortality.
A m o to ro s já rm ű b a le se te k k ö v e tk e z té b e n tö r té n t h a la n d ó sá g n em en k é n ti k ü lö n b ség e m ég je le n tő se b b : 1960-ban 100 000 férfira közel 11 h alálo s m o to ro s já rm ű b a le se t ju t o t t , u g y a n a n n y i nőre p ed ig alig v alam iv el tö b b m in t 2. A k ü lö n b ség ek nem zetk ö zi v isz o n y la tb a n is fen n á lla n a k ; azo n b an a legtöbb n y u g a t-e u ró p a i o rszágban a férfiak m oto ro s já rm ű b a le se ti h a la n d ó sá g a csak 3— 4-szerese a nőkének. A m ag y arh o z hasonló k ü lö n b sé g e t csu p án O laszor szág b an és C sehszlovákiában ta p a s z ta lu n k . A közlekedési b alese ti h a la n d ó sá g a k o rra l p árh u z a m o sa n n ö v ek szik : leg m a g asa b b az öreg k o rb an (a 60 é v e t b e tö ltö tte k n é l), v alam iv el alacso n y ab b a p ro d u k tív k o rb a n , és legalacso n y ab b a csecsem ő- és g y erm ek k o rb an . A le g u tó b b i években a p ro d u k tív k o rú a k közlekedési b a le se ti h alan d ó sá g a lén y eg ében v á lto z a tla n m a ra d t, a g y e rm e k k o rú a k é (és k ü lö n ö sen az 1— 6 éves k isg y erm ek ek é) csö k k en t, a csecsem őké és főleg az ö reg k o rú ak é em elk ed ett. 1962-ben 1954-hez v isz o n y ítv a az 1— 6 évesek b a le se ti h a la n d ó sá g a 2 7 % -k al csö k k en t, a 60 éveseké és id ősebbeké 3 8 % -k a l em elk e d ett. A közlekedési halálos b alese tek n e k az összes h alále setek h e z v isz o n y íto tt a rá n y a 15— 39 éveseknél a leg m ag asab b (és ez 1954-hez v isz o n y ítv a 2 0 % -k al em elk e d ett), a csecsem ő- és ö reg k o rb an a leg alacso n y ab b . A h alálos közlekedési b alese tek h a la n d ó sá g a a k o rra l p árh u z am o sa n m in d k é t nem nél em elkedik. A n e m e n k é n ti eltérések azo n b an k o rcso p o rto n k é n t k ü lö n b ö z n ek : a fiú csecsem ők és a fia ta l g y erm e k k o rú fiú k h alan d ó ság a csak n em azonos a le án y o k év al, a 7— 14 éves fiúké tö b b m in t k étszerese, a fia ta l p ro d u k tív k o rú a k é (15— 39 évesek) tízszerese, az idősebb p ro d u k tív k o rú ak é k b . h atszo ro sa , az öreg k o rú ak é ped ig három szorosa. 1954-hez v isz o n y ítv a m in d k é t nem nél je len tő seb b v álto zá s m u ta tk o z ik az ö re g k o rb a n : a 60 éves és idősebb férfiak közlekedési b alese ti h a la n d ó sá g a
240
KÖZLEMÉNYEK
3 8 % -k a l, a nőké 34 % -kal n ő tt. F e ltű n ő , ho g y am íg a g y e rm e k b ale se tek n é l (1— 6 éveseknél) a fiú k h a la n d ó sá g a 40 % -k a l csö k k en t, ad d ig a leán y o k é v á l to z a tla n v o lt. 11. A h alálos közlekedési balesetek a la k u lá sa korcsoportok szerin t Смертельные несчастные случаи от уличного движения по возрастным группам Fatal traffic accidents by age groups
a) 100000 élveszülöttre szám ítva, b) Az összes megfelelő korú halálos baleset %-ában Горизонтальная графа : (1) Годы ; (2) умершие вследствие смертельных несчастных случаев от уличного движения ; (3) до 1-го года ; (4) лет ; (5) всего ; (6) на 100 000 жителей соответствующего возраста ; (7) в процентах ко всем соответствующим смертям. Вертикальная графа : 1. В том числе ; 2. мужчины ; 3. женщины. Heading: (1) Year; (2) number of head in consequence of fatal traffic accidents; (3) less than 1 year old; (4) years old,; (5) total; (6) per 100 000 population of corresponding age; (7) in percen tage of all corresponding m ortality. Lateral text : 1. From the; (2) m ale; (3) female.
A m oto ro s já rm ű b a le se te k á ld o z a ta i k ö z ö tt v iszo n y lag alac so n y ab b az ö reg k o rú ak h alan d ó sá g a. 100 000 m egfelelő k o rú la k o sra a leg tö b b h alálo s m o to ro s já rm ű b a le se t a fia ta la b b p ro d u k tív k o rc so p o rtb a n ju t. A k ü lö n b ség a fé rfia k n á l a leg sze m b etű n ő b b : a 15— 39 évesek h a la n d ó sá g a 19 százezrelék, a 40— 59 éveseké 15 százezrelék, de igen sz á m o tte v ő az ö reg k o rú ak é is (14 száz ezrelék). A nőknél ezzel szem ben az ö reg k o rú ak h a la n d ó sá g a tö b b m in t h á ro m szorosa a 15— 39, és tö b b m in t kétszerese a 40— 59 évesekének. A közlekedési b alese tek m ia tti h alálo z áso k tö b b m in t felét a k o p o n y a- és fejsérülések okozzák. V iszonylag sok h a lá lo z á s t o k o zn ak a gerinc- és a m ellkas-, h as-, m edencén b elü li szervek sérülései is (22 ill. 15% ). A m o to ro s já rm ű v e k b alese tein él a k o p o n y a - és fejsérülések m ia tti h alálo záso k a rá n y a m ég m a g asa b b : m egközelíti a 6 0 % -o t, u g y an c sa k az á tla g o s n á l tö b b a m ellkas-, h as-, m edencén b elü li szervek sérülése, a la c so n y ab b a gerincsérü lések a rá n y a . E z u tó b b ia k u g y an főleg a k ö zú ti villam os és az egyéb ú ti já rm ű v e k á lta l o k o z o tt b a lese tek n é l je len tő sek . A m otoros já rm ű b a le se te k m ia tt tö r té n t k o p o n y a - és gerincsérülések 3 9 % -á t m o to rk e ré k p á r-b a le se te k o k o zták 1961-ben. (A m o to rk e ré k p á r-b a le se te k á ld o z a ta in a k 9 3 % -a e sérülés m ia tt h a lt m eg.)
KÖZLEMÉNYEK
241
A h alálo s közlekedési b a le se te k társadalm i rétegek sz erin ti a la k u lá sá b a n a m ező g azdasági fizikai dolgozók a rá n y á n a k n ö v ekedésév el ta lá lk o z u n k : 1954tő l 1961-ig az összes h alálo z ásh o z v isz o n y ítv a a m ezőg azd aság i fizik ai dolgozók h alálo s közlekedési b alese tein ek a rá n y a a kereső k n él és e lta r to tta k n á l e g y ü t te se n 4 3 % -k a l, a k ereső k n él 6 7 % -k a l n ő tt. A h á ro m tá rs a d a lm i ré te g h alálo s k ö zlekedési b a le se ti a rá n y á b a n a k ü lö n b ség ek c sö k k en te k , de jelenleg is a n em m ezőgazd aság i fizik ai dolgozóké a le g m a g a sa b b : a m e g h alt kereső nem m ezőg azd aság i fizik ai dolgozók 2 ,2 % -a k ö zlek edési b a le se t á ld o z a ta (ez az a rá n y a z o n b a n 1954-hez k é p e st csö k k en t). 72. H a lá lo s k ö zlekedési balesetek m egoszlása tá rsa d a lm i rétegek szerin t Разделение смертельных несчастных случаев от уличного движения по общественным слоям D istribution of fatal traffic accidents by social strata
Горизонтальная графа : (1) Общественные слои ; (2) процентное распределение смер тельных несчастных случаев от уличного движения ; (3) смертельные несчастные случаи от уличного движения в процентах ко всем смертям ; (4) самодеятельные и иждивенцы вместе ; (5) самодеятельные. Вертикальная графа : См. табл. 5. H eading : (1) social stratum ; (2) p ercentage distribution of fatal traffic accidents; (3) fatal traffic accidents in the percentage of total m ortality; (4) earners and dependents together; (5) earners. Lateral text : 1. Agricultural m anual worker; 2. non agricultural m anual worker; 3. intellec tu a l worker; 4. total.
A n épesség sz ám á h o z v isz o n y ítv a is a nem m ezőg azd aság i fizik ai dolgozók h alálo s közlekedési b a le se ti a rá n y a a le g m a g a sa b b : a k ereső k n él és e lta r to t ta k n á l e g y ü tte s e n 13, a k ereső k n él közel 21 h alálos kö zlek ed ési b a le se t ju t 100 000 nem m ezőg azd aság i fizikai dolgozóra (19 6 0 -b an ); ezt k ö v e ti a m ező gazd aság i dolgozóké és a szellem i dolgozóké a le g ala cso n y a b b . 13. 100 000 m egfelelő tá rsa d a lm i rétegű lakosra ju tó halálos közlekedési baleset, 1960 Смертельные несчастные случаи от уличного движения на 100 000 жителей F atal traffic accidents per 100 000 population
Горизонтальная графа : (1) Общественные слои ; (2) самодеятельные ; (3) иждивенцы ; (4) всего. Вертикальная граф а : См. табл. 5. Heading : (1) Social stratum ; (2) earner; (3) dependent; (4) total. Lateral text: See táble 5.
242
K ÖZLEMÉNYEK
A nem m ezőg azd asági fizikai k eresők k ö z ö tt a közlekedési b alesetek h a la n d ó s á g a a szállítási — hírközlési m u n k á s o k n á l a legnagy obb (42 százezre lék), ezt k ö v e tik az építő ip a ri m u n k á s o k (28), a b á n y á s z o k (22); az ip a rb a n csak 14 százezrelék. III.
EGYÉB
(NEM
KÖZLEKEDÉSI)
HALÁLOS
BALESETEK
1962-ben 2327-en h a l t a k meg n em közlekedési b a le se t k ö v e tk e z té b e n , valam iv el tö b b e n , m in t az előző négy évb en, de hozzávetőleg u g y a n a n n y ia n , m i n t az a z t megelőző években. A 100 000 la kosra ju t ó n em közlekedési halálos balese tek a r á n y a 23 volt, m egközelítően u g y a n a n n y i m in t az elm ú lt 10 évben (am ik or é v e n te 22 és 26 k ö z ö t t volt), egy á r n y a l a t t a l m a g a sa b b , m in t 1941ben. (22). 14. A nem közlekedési halálos balesetek a rá n y á n a k alaku lása Динамика удельного веса смертельных несчастных случаев происшедших не от уличного движения Rate of fatal non traffic accidents
Горизонтальная графа : (1) Причины несчастных случаев ; (2) смертельные несчастные случаи на 100 ООО жителей. Вертикальная графа : 1. Интоксикации твердыми или жидкими веществами ; 2. интокси кации газами и парами ; 3. падение ; 4. ушиб от надающего предмета ; 5. травмы причиненные от машин ; 6. толчок электрического тока ; 7. пож ар и взрыв пламепяющихся веществ ; 8. травмы причиненные жидкостью и паром ; 9. огнестрельные оруж ия ; 10. удушье ; 11. нападе ние животных ; 12. утопление ; 13. чрезмерная теплота и солнечное сияние (инсоляция) ; 14. чрезмерный холод (промерзание) ; 15. гром ; 16. осложнения лечебных приемов и професиональная погрешность ; 17. другие и отдельно не названные травмы ; 18. всего. Heading : (1) Cause of accident; (2) fatal accidents per 100 000 population. Lateral tex t: 1. Poisoning by solid and liquid m aterials; 2. poisoning by gas and vapour; 3. falling; 4. shock b y falling object; 5. accident caused by machines; 6. electric current; 7. fire or explosion of inflam m able m aterial; 8. accident caused by hot materials, caustic liquids and vapours; 9. firearm; 10. suffocation; 11. attack by anim als; 12. drowning; 12. excessive heat and sunshine (sunstroke); 14. excessive cold (frost-bite); 15. lighting; 16. accidents caused by complica tions and wrong medical treatem ent; 17. other and individually non denominated accidents; 18. total.
KÖZLEMÉNYEK
243
Az 1962-ben nem közlekedési b a le se te k b e n m e g h a lta k ra v o n atk o zó a d a to k k a l k a p c so la tb a n a k ö v e tk e z ő k e t je g y e z h e tjü k meg. E ze k n ek a b a le se te k n e k kb. a felét, sz ám sz erin t 1166-ot a balesetszerű esések o k o z tá k . A z esések közül 2 2 % leesés, 78% elesés. A z u tó b b ia k a rá n y a 1954-ben m ég 70% v o lt; az elesés m ia tt m e g h a lta k szám a 131 % -k al, a leesés á ld o z a ta in a k szám a 5 4 % -k al n ő tt. E z az egy etlen b alese ti ok, am ely n e k k ö v e t k ez té b en tö b b nő hal m eg, m in t férfi. E n n e k o k a, hogy az esés m ia tti h a lá lo zások 8 6 % -a h a tv a n é v e s és idősebb k o rb a n tö rté n ik , ahol je le n tő s a n ő tö b b le t. A mérgezések m ia tt 131-en h a lta k meg. A 100 000 la k o sra ju tó m érgezés o k o z ta h a lá le se te k szám a az elm ú lt év ekben csökkenő ir á n y z a to t m u ta to tt. A m érgezések e g y h a rm a d á t sz ilá rd és fo ly ék o n y an y a g , k é th a r m a d á t pedig gázo k és gőzök o k o zták . A z előzők a r á n y sz á m a erő seb b en , az u tó b b ia k é k ev ésb é csökken. A m érgezések á ld o z a ta in a k 6 3 % -a férfi, 37 % -a nő. A szilárd és fo ly ék o n y a n y a g o k o k o z ta m érgezések a n y á ri h ó n a p o k b a n , a gáz és gőz o k o zta m érgezések ped ig té le n g y ak o rib b a k . E ső tárgy 1962-ben 132 em b er h a lá lá t ok o zta. Az ilyen b alese tek o k o zta h ala n d ó sá g is csökken. Gépek á lta l o k o z o tt b alese tek b e n 34-en h a lta k m eg, ez a szám v alam iv el k ise b b , m in t az előző évi, és m in t az utolsó tíz év á tla g a . U g y an c sak csö k k en ést m u ta t az elektrom osáram o k o zta b alese tek á ld o z a ta in a k szám a (1962-ben 88). É gés és forrázás m ia tt m e g h a lta k szám a 171 v o lt; a m e g h a lta k fele férfi, fele nő. A h a la n d ó sá g csecsem ő- és kisg y erm ek -, v a la m in t ö reg k o rb an a leg m a g a sa b b . E ze k n ek a h a lá lo z á so k n a k h á ro m n e g y ed rész ét tű z , eg y n eg y ed ré sz é t fo rráz ás ok o zta. A lőfegyver o k o z ta halálo s b a le se te k szám a 49 v o lt, k ev eseb b , m in t b á r m ely előző évb en . E ze k n ek a b a le se te k n e k áld o z a ta i csaknem v alam e n n y ie n (46-an) férfiak , eg y h a rm ad rész ü k 7— 14 éves gyerm ek. E g y erm e k ek e t n a g y részb en a m áso d ik v ilá g h á b o rú b ó l v iss z a m a ra d t ro b b an ó a n y ag o k ö lték meg. A balesetszerű fulladások szám a 1962-ben 110 vo lt. 1954 ó ta szám u k csök k e n t, ez a ja v u lá s azo n b an látszólagos, m ivel csak a n n a k k ö v etk ez m én y e , h o g y az ilyen b a le se t m ia tt m e g h a lta k n a k közel e g y h a rm a d r észét alk o tó csecsem ők szám a — a születések sz ám á n ak csökkenése m ia tt — évről évre k iseb b . Á lla to k tám adása m ia tt 32-en h a lta k meg. A m e g h altak egy k iv ételév el férfiak , k é th a rm a d ré sz ü k 60 éves v a g y idősebb. A vízbefulladlak szám a 1962-ben 287 v o lt, kisebb m in t 1961-ben, de v a la m ivel n a g y o b b , m in t az 1958— 1960. évek átlag a . 1941-liez és 1954-hez v isz o n y ítv a v isz o n t lényeges ja v u lá s m u ta tk o z o tt. A v íz b e fu lla d ta k n a k 8 3 % -a férfi. A napszúrás és m egfagyás o k o z ta halálo záso k szám a m in d ig az id ő já rá stó l fü g g ; 1962-ben csu p án egy em ber h a lt m eg n a p sz ú rá s k ö v e tk e z té b e n és 24-en f a g y ta k m eg. E zzel szem ben p é ld á u l 1957-ben a n ap szú rás h alálo s á ld o z a ta in a k sz ám a 56 v o lt, 1961-ben ped ig csu p án 13-an h a lta k m eg fag y á s k ö v etk ez téb e n . A fag y ás o k o zta h a la n d ó sá g a férfiak k ö réb e n négyszer n ag y o b b , m in t a nők k ö ré b e n , és ö re g k o rb an a leg m ag asab b . V illá m sú jtá s k ö v e tk e z té b e n 1962-ben 32-en h a lta k m eg, szám u k k iseb b , m in t b árm e ly előző évben. A h alálo s nem közlekedési b a le se te k n e k az összes h alále setek h e z v isz o n y í t o t t a r á n y á t tá rs a d a lm i réteg ek sz e rin t v izsg álv a, m in d a népességnél, m in d p ed ig a kereső k n él a m ezőgazdasági fizikai dolgozók a rá n y á n a k n ö v ek ed ését ta p a s z ta lju k : 1954-től 1961-ig az összes h alálo zásh o z v isz o n y ítv a a m ező g azd a sági fizikai dolgozók h alálo s nem közlekedési b alese tein ek a rá n y a a k ereső k n él és e lta r to tta k n á l e g y ü tte s e n 33 % -k al, a k eresőknél 40 % -k al n ő tt. A h á ro m tá rs a d a lm i réte g h alálo s nem közlekedési b alese ti a rá n y á b a n a k ü lö n b sé g ek csö k k en te k , de jelenleg is a nem m ezőgazdasági fizikai dolgozóké n á l a le g m ag a sab b : a m e g h a lt k e re ső k n ek és e lta r to tta k n a k e g y ü tte s e n 2,7 % -a (ez az a rá n y az 1954. évivel azonos), a kereső k n ek pedig 3,2 % -a n em k ö zlek e dési b a le se t á ld o z a ta (ez az a rá n y 1954-hez k é p e st csö kkent). A népesség szám áh o z v isz o n y ítv a is a nem m ező g azd aság i fizikai dolgo zók h alálo s nem k ö zlekedési b a le se ti a rá n y a a le g m a g a sa b b : a k ere ső k n él és el ta r t o tta k n á l e g y ü tte s e n 26, a k ereső k n él 31 halálos nem k ö zlek ed ési b a le se t j u t 100 000 nem m ezőgazdasági fizikai dolgozóra (1960-ban).
244
KÖZLEMÉNYEK
15. A halálos egyéb ( nem közlekedési) balesetek m egoszlása társad a lm i rétegek szerint Разделение других смертельных несчастных случаев (происшедших не от уличного движения) по общественным слоям Distribution of fatal non traffic accidents by social strata
Горизонтальная графа : (1) Общественные слон ; (2) процентное распределение смертель ных несчастных случаев происшедших не от уличного движения ; (3) смертельные несчастные случаи происшедшие не от уличного движения в процентах ко всем смертям ; (4) самодея тельные и иждивенцы вместе ; (5) самодеятельные. Вертикальная графа : См. табл. 5. Heading : (1) Social stratum; (2) percentage distribution of fatal non traffic accidents; (3) fatal non traffic accidents in percentage of total m ortality; (4) earners and dependents together; (5) earners. Lateral text : See table 5. 16. 100 000 m egfelelő tá rs a d a lm i rétegű lakosra ju tó nem k ö zle k e d é si h alálos baleset, 1960 Смертельные несчастные случаи происшедшие не от уличного движения на 100 ООО жителей в 1960 г. Fatal non traffic accidents per 100 ООО population of corresponding em ploym ent category 1960
Горизонтальная графа : См. табл. 13. Вертикальная графа : См. табл. 5. H eading: See table 13. Lateral text : See table 5.
Ö sszefoglalóan az egyéb (nem közlekedési) h alálo s b a le se te k tö b b m in t fele o tth o n , 7— 7 % -a ip a ri ü ze m b e n v a g y az u tc á n , 4— 4 % -a a m e ző g azd aság b an v a g y a b á n y á s z a tb a n tö r té n ik . 1954-hez v isz o n y ítv a az o tth o n és az u tc án tö r té n t b alese tek a rá n y a em e lk e d e tt, a tö b b i b alese té c s ö k k e n t. S zám sz e rin t az o tth o n i b alese tek szám a 1954-től 1962-ig 1003-ról 1 2 2 2 -re, 2 2 % -k a l n ő tt. Az o tth o n tö r té n t b a le se te k k ö z ö tt 1962-ben k ü lö n ö se n a m érgezések, esések, az égés és a fo rrá z á s; a b á n y a b a le se te k k ö z ö tt a z eső tá rg y , a gépek és a fu lla d ás o k o z ta b a le se te k ; az ip a rb a n tö r té n t b a le s e te k a gépek, az ele k tro m o sá ra m , az eső tá rg y , a m érgezés, az égés és fo rrá z á s m ia tti h alálo z ás v o lt a leg jelen tő seb b .
245
K ÖZLEMÉNYEK
17. E g yéb (n em k ö zlek ed ési) h alálos balesetek a baleset helye s z e r in t, szá zalékban Д руги е смертельные несчастные случаи (происшедшие не от уличного движения) по мест у несчастных случаев, в процентах Fatal non traffic accidents by the place of the accident, in percents
Горизонтальная графа : (1) Годы ; (2) всего ; (3) дома ; (4) сельское хозяйство (включая и лесное хозяйство) ; (5) шахта и карьер ; (6) промышленность ; (7) улица и бульвар ; (8) игры и спорт ; (9) общественное здание ; (10) общежитие, больница, казарма, университет, соци альный приют ; (11) другое место ; (12) неизвестное место. H eading : (1) Year; (2) total; (3) at home; (4) agriculture and forestry; (5) mine and quarry; (6) industry; (7) street and road; (8) games and sports; (9) public building' ; (10) institute, house hold, barracks, university, social home; (11) other; (12) unknown.
Н Е С Ч А С Т Н Ы Е
С Л У Ч А И
СО
С М Е Р Т Е Л Ь Н Ы М
ИСХОДОМ Резюме В В ен гри и см ертность в р езу л ь та те несчастны х слу ч аев н ач и н ая с 1950 года ск л ад ы в а ет ся по сущ еству н а одинаковом у р о вн е : в течение к аж д о го года за истекш ие 13 л ет н а 100 000 чел о век н ас ел е н и я п р и х о ди лось п рим ерно 32— 38 несчастны х случ аев со см ертельны м исходом. Э та п р о п о р ц и я я в л я е т с я прим ерно н а 25% больш е, чем в довоенны й п е риод. В 1962 го д у см ертность в р езу л ь та те несчастн ы х слу ч аев со см ер тельны м исходом в о зр о с л а и бы ла более вы сокой, чем в течение четы рех предш ествую щ и х лет. Смертность в р езу л ь та те н есчастны х сл у ч аев в В ен гр и и я в л я е т с я одной и з сам ы х н и зк и х в Е вропе. Н а с т о я щ а я ст ать я состоит из т р е х частей. В п ервой части автор о стан авл и вается н а общ ей ди н ам и ке н есчастны х сл у ч аев со см ертельны м исходом , п о к азы в ае т их р асп ред ел ен и е по гр у п п ам н асел ен н ы х п у н к то в, п о л ам , возрастны м гр у п п ам , общ ественным слоям и, н ак о н ец , х а р а к т е р у несчастного сл у ч ая . Во второй части статьи п одвергаю тся рассм отрению н есчастны е с л у чаи со см ертельны м исходом , вы званны е средствами тр ан сп о р та. А втор у ст ан а в л и в ае т, что н аступ л ен и е смерти в р езу л ь та те несчастн ы х сл у ч аев, вы зван н ы х средствам и тр а н сп о р та с о с та в л я л а 13 пром и лей ; это немного м еньш е, чем в 1957 го д у , но почти-что вдвое больш е по сравнению с 1941 годом. Среди несчастны х сл у ч аев, вы зван н ы х средствам и тр ан сп о р та, п реобладаю щ ую часть составляю т несчастны е сл у ч аи , вы зван н ы е само ходны ми средствам и тран сп о р та. В м еж д ун арод н о й п л оскости , п р ав д а , число н есчастн ы х случ аев со см ертельны м исходом в расчете н а 100 000 человек н ас ел е н и я я в л я е т с я низки м . О дн ако, если мы отнесем число нес частн ы х случаев этого рода к числ у средств тр а н сп о р та , то к а р т и н а о к а ж ется дал еко не тако й б л агоп ри ятн ой . С татья п о к азы в ает расп р ед ел ен и е н есчастны х случ аев со см ертельны м исходом по средствам тр а н сп о р та , п р и
246
K Ö Z L E M É N Y E K
чинам н ас ту п л ен и я несчастного с л у ч а я , п о л ам , возрастн ы м гр у п п ам и , н а к он ец , общ ественным слоям . В третьей части статьи Д аё тс я ан а л и з тех см ер тел ьн ы х н есчастн ы х сл у ч ае в , которы е бы ли вы зван ы не средствам и т р а н сп о р та , и п о к а зы вается и х р асп ред ел ен и е по п ричине н ас ту п л ен и я несчастного сл у ч ая , п о л ам , возрастн ы м груп п ам и общ ественным слоям .
F A T A L
A C C I D E N T S S u m m a ry
In H u n g a ry th e m o r ta lity cau sed by fa ta l a c c id e n ts h as n o t been ch a n g in g e sse n tia lly sin ce 1 950; in each of th e la st 13 yea rs 32— 38 fa ta l a ccid en ts fell on 100 000 in h a b ita n ts. T h is ra te is b y a b ou t 25 per cen t h igh er than th a t o b served b efore W orld W ar II. In 1962 th e m o r ta lity cau sed b y fa ta l a ccid en ts in creased an d w a s h igh er th a n in th e p reced in g fo u r y ea rs. T he m o r ta lity cau sed b y fa ta l a ccid en ts in H u n g a ry is o n e of th e lo w est in E u rop e. T h e a rticle is d iv id ed in to th ree p arts. T h e first on e d eals w ith th e gen eral tren d of fa ta l a ccid en ts an d sh ow s it b y se ttle m e n t grou p s, se x , age grou p s, so c ia l la y ers and the ch a ra cter o f th e accid en ts. T he seco n d p a rt a n a ly ses th e fa ta l tr a lfic a ccid en ts. It s ta te s th a t th e m o r ta lity cau sed b y tra ffic a ccid en ts a m o u n ted to 13 °/00, i. e. it w a s a sh ad e low er th a n in 1957 b u t n ea rly th e tw o -fo ld of th a t in 1941. T h e m a jo rity of th e tr a ffic a c cid en ts is cau sed b y m o to r v e h ic le s . T h ou gh th e n u m b er of fa ta l a ccid en ts fa llin g on 100 000 in h a b ita n ts is low as co m p ared w ith oth er cou n tr ies, if th e n u m b er of th e a c c id e n ts is com p ared w ith th e n u m b er of th e v e h ic le s th e p ictu r e is m u ch m ore u n fa v o u ra b le. T he article sh ow s th e d istrib u tio n s of th e fa ta l tra ffic a c c id e n ts b y v e h ic le s of tra n sp o rt, ca u ses of a ccid en t, se x , age grou p s and social layers. T he th ir d p art ex a m in es th e n o n -tra ffic f a ta l a ccid en ts an d rev iew s th e ir d istrib u tio n b y ca u se s, se x , age grou p s an d social layers.
