Hálaadás
„
a Pozsonyi Úti Református Egyházközség időszakos lapja 2007 karácsonya
Volt, aki befogadta Jézust
Mária megszülte elsőszülött fiát, És bepólyálva a jászolba fektette, Mert nem volt számukra hely a vendégfogadó háznál.” (Lukács 2,7) József és Mária betlehemi helykeresése oly tiszta és egyértelmű szimbólum: a menny, az Isten Fia helyét keresi ebben a világban. Nem innenvaló, idegen Ő, de eljövetelével, testet öltésével az egyszer s mindenkoron elveszett éden üzen e vesztes emberiségnek: harmóniát, békességet szomjazó – de nem mindig találó – örök kereső hétköznapi élet, fogadd be az Isten Fiát és megtanulsz függetlenedni a szorongató bajok, reménytelenségek kiúttalanságából. Jézus az élet, neve szinkron fordításban valami ilyesmit jelent: adósság elengedő, bűnből, szorongásokból kiváltó, Megváltó. Mégis sokan nem fogadták be Őt. A marketing világ – megtestesítője a vendégfogadós, a panziós, a hoteles – nem fogadja be, mert messziről ordít Józsefékről, hogy egyszerű emberek, nem a „fizetős” vendégek.
A törvénytisztelők úgy gondolkodnak, a szülő nő szüléskor jelképesen tisztátalanná lesz és hosszú idő, kemény procedúra, amíg visszanyeri „szalonképes” voltát. A „hazafiaknak” szintén nem kell, mert József és Mária Názáretből valók, és e városon rajta a bélyeg: hazaárulók lakják, mivel nem támogatták a Makkabeus felkelést. Pedig az ószövetségi törvények szerint, ha valakit saját népéből az utcán, szabadban ér az éjszaka, azt kötelesség befogadni, megvendégelni. Mégis volt, aki befogadta. Abban az időben Betlehem környékén sok volt a kisebb-nagyobb barlang, a házak ezekre épültek. Alul a jószág istállója, felül az emberi lakhely. Az állattartó világban nagy érték az ilyen üreg, akinek volt, megbecsülte. Igénk szerint egy valaki odaadta ezt. Hogy ki volt, mi volt az illető, nem tudjuk, de nincs is jelentősége. Lehet, hogy részese volt a pásztorok, napkeleti bölcsek köszöntésének és így az első karácsony visszafogott eufóriájának, csendes, de oly őszinte diadalának.
2. oldal
Hálaadás
Az idei karácsony személyes kérdése: van hely életedben Jézusnak? Ha igen, hol és mennyi? Bizonyára vannak ott állandó lakók: fáradtság, ingerültség, időzavar, reménytelenség. Jézus eljött, itt van, hogy az elveszett éden napsugarait visszaadja: élni akarást, bizalmat, reménységet. Az adventi, karácsonyi Jézus így szólongat csendesen most is: „Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek, ha valaki meghallja a hangomat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok és ő énvelem.” (Jelenések 3,20)
2007 karácsonya
Lehet és legyen rá válaszunk kedves adventi énekünk verssora: …Jer hű szívembe hát! Habár szegény e szállás, De mindörökre hálás, Úgy áldja Krisztusát. (312. ének 4. versszak) Ha valaki őszintén, igaz hittel befogadja Jézust, az maradéktalanul megtapasztalja, mit jelent karácsonykor megajándékozottnak lenni. Berkesi Gábor
Az első karácsony óta…
N
incs nyomasztóbb, mint az élet kegyetlen törvényét szemlélni. Azt, hogy egymásból élünk; hogy fölfaljuk egymást; azt, hogy a természet „rendje” egy éhségből és rettegésből fölrakott, önmagában vérző gúlához hasonló. És ebbe a kegyetlen rendbe „lépett be”, megszületvén és megtestesülvén Isten Báránya, a mi Jézusunk, hogy a világ kegyetlen rendjét megváltsa. A „vérző gúlán” mit se módosítva, gyökeresen megfordította annak jelentését. Nem tagadta, hogy „fölfaljuk egymást”. Azt mondta inkább, hogy mindannyian étel és táplá-
lék vagyunk. Már itt, a világban, e „vérző gúlán” belül a kegyetlen tényeket a szeretet realitásává változtatta, amikor valódi ételként és valódi italként osztotta szét magát – mindannyiunknak példát mutatva. Az első Karácsony, a Fiúisten megtestesülése óta mindenek prédája helyett mindenek ételévé, táplálékává lettünk, s tudjuk, hogy a természet rettenetes törvénye mögött valójában a szeretet örökös áldozása a végső realitás. Pilinszky János (Új Ember, 1975. december 28.)
Hálaadás
2007 karácsonya
3. oldal
Énekeljünk! 313. dicséret
Herman M., Lipcse, 1554.
csérd Is
Di
di
id
a
tent,
ke
resz
cső
sé
gé
ben,
ves ség,
Fi
ér
2. Leszállván Atyja kebléből, Kicsiny gyermek korban, Szegénységben, ruha nélkül Fekszik a jászolban, Fekszik a jászolban. 3. Letette minden hatalmát, Erőtlen vala, Felvette szolga formáját Mindeneknek Ura, Mindeneknek Ura.
tyén ség,
Ki
től
á
a
de
mé
ben,
ér
de
mé
ben.
Ő
rad rád
Fi
7. Én úr, ő pedig lett szolga, Ó csuda változás! Jobbat Jézus mit adhatna: Nékünk boldogulás, Nékünk boldogulás. 8. Ma Paradicsom kapuját Ismét megnyitotta, Kérub nem állja ajtaját, Ezért minden áldja, Ezért minden áldja.
4. oldal
Hálaadás
2007 karácsonya
Evangelizációs hét: Zákeus története Lukács 19,1-10
A
mikor Berkesi Gábor tiszteletes úr a zúgolódókról szólt, akiknek nem tetszik, hogy Jézus bűnös emberhez megy be szállásra, hirtelen megértettem két történet összekapcsolódását: Jézus anyját, Máriát sehol nem fogadják be szállásra, amikor az Isten Fia a világra születik. Egy istálló lesz világrajövetelének színhelye. Bő harminc évvel később „mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra.” Vajon a sok zúgolódó között lett volna egy is, aki befogadja Máriát? Nem úgy tűnik. Hiszen Jézus átmegy Jerikón, s a város határában találkozik Zákeussal. Az a helyénvaló, ha a szálláskeresőnek szállást adunk, és felebarátunk házát meglátogatjuk. Ezt a logikát borítjuk fel mi, mindenkori zúgolódók, mikor megtagadjuk a helyénvaló cselekvést a másik ember bűnösségére hivatkozva. Isten Fiát nem fogadtuk be szállásra, mikor megszületett, de számonkérjük, ha bűnösökhöz megy be megszállni! Milyen szerencse, hogy mindig a másik ember a bűnös, mi véletlenül sem… Nem csoda, hogy Jézus Urunk
néha-néha elvesztette türelmét ennyi csökönyösség láttán. Nem csoda, hogy szomorú volt miattunk. De valami azt súgja, hogy néha-néha, mondjuk Zákeus házának küszöbén, befelé mosolygott rajtunk, mindenkori tanítványokon, nézelődőkön, okostojásokon. Tamáson például, aki akkor is tépelődhetett, hogy most menjen vagy ne menjen Vele. Tényleg bemegy? Hiszem, ha látom! S minden gyarlóságunk ellenére, Jézusban megnyugodhatunk. Ajtót nyit nekünk, befogad minket: „Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.” Eljön hozzánk, meglátogat minket: „Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.” Örvendjünk az Ő kegyelmének, nála zörgessünk, neki nyissunk ajtót, hogy üdvössége lehessen házunknak! Ámen. Szántai Tamás
2007 karácsonya
Hálaadás
Adventi képmeditáció
D
r. Békési Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja december 10-én volt a gyülekezetünk vendége; az alkalmon a keresztyén képmeditációról tartott előadást. Habár első hallásra talán furcsának, sőt visszatetszőnek is tűnhet a meditáció elnevezés, ezt az alkalmat nem kell összetévesztenünk a keleti vallásokból ismert gyakorlattal. A képmeditációs alkalmat immáron számos európai országban gyakorolják, ám nálunk még igencsak gyerekcipőben jár. Az alkalom célja, hogy korunk emberének, aki nagyon fogékonnyá vált a vizuális művészet iránt (film, kép, festmény), festmények segítségével mutassuk meg az evangéliumot. Dékán úr előadásában kifejtette, hogy kép és szöveg ősidők óta összetartoznak. Ezt felismerve remek lehetőség egy-egy bibliai témájú festményt közösen tanulmányozni, a részleteken elidőzni, a látottaktól egy kissé elrugaszkodni és így megérkez-
5. oldal
ni egy bibliai történethez, üzenethez. Ezen az alkalmon Dávid király imádkozó alakjáról készített festményt láthattunk, majd hallhattuk a gondolatfüzéreket dékán úr előadásában. Köszönjük, és várjuk a folytatást! Dobos András
Hálaadás kórus: karácsonyi koncert
H
álás a szívünk, hogy idén is megadatott kórusunknak az adventi zenei szolgálat, ami két okból is felemelő és egyben meghatározó volt. Az egyik ok maga az advent, a várakozás csendes áhítata szívünkben, amelyre évről évre egyre nagyobb szükségünk van. Nagyon jó érzés a zene által együtt szolgálni e szép előkészületet. A másik ok pedig egy kerek évforduló: Kodály Zoltán zeneszerző születésének 125., halálának 40. évfordulója adott további dicsfényt ezen alkalomnak. Kodály több volt, mint nagyszerű zeneszerző. A népdalokból merített és sokszor prófétaként
Hálaadás. A Pozsonyi Úti Református Egyházközség időszakos kiadványa. ♦ Főszerkesztő: Berkesi Anna. Tördelőszerkesztő: Hunyadi Levente. Technikai munkatárs: Komjáthy István. Korrektúra: Berkesi Sándor. Felelős szerkesztő: Berkesi Gábor. Készült az OpenOffice és a LilyPond programok felhasználásával. ♦ Szerkesztőség: 1133 Budapest, Pozsonyi út 58. ♦ Telefon: (1) 3-294-062 ♦ Honlap: http://pozsonyi.uw.hu
6. oldal
Hálaadás
szólt zenéje által a néphez, sok vigaszt adva ezzel a nehéz korszakokban. Zenés áhítatunkon Kodály műveiből állítottuk össze műsorunkat. Vegyeskari darabjaink közül három nyújt ma is vigasztalást, bátorítást: az egyik az Adventi ének, amely egy gyönyörű XVII. századi francia miseének. Várva a Messiást, aki kimenekít a bűnből, nyomorúságból. A másik a Szenci Molnár Albert által magyarra fordított 121. genfi zsoltár, melynek mottója: Isten az ő népének hűséges őrizője. A harmadik: Balassi Bálint talán legcsodálatosabb istenes versére komponált Szép könyörgés, amely a török elnyomást idézi, és a legkilátástalanabb helyzetben is őszinte hálaszót mond: „Kiért dicsérhessen lelkem mindenképen, hogy mindenek ellen megtartottál épen!” E művek érdekessége, hogy mindhárom 1943-ban, a 2. világháborúban íródott. Egy olyan szörnyű időszakban, amikor nagy szükség volt a vigasztaló szóra. Kodály ezeken a műveken keresztül is egyértelmű üzenetet küld a magyarságnak, hogy bizodalmukat csak az Úr Istenbe vessék, mert az Ő hatalma mindenek feletti és csak Ő hozhat szabadulást népünknek. Ez az üzenet ma is éltető lelki táplálék számunkra: buzdítás háládatosságra, bátorítás, hogy merjünk a jö-
2007 karácsonya
vőbe nézni és kérjük Isten őriző kegyelmét. Műsorra tűztük még az Esti dalt, amely talán minden magyar kórus által jól ismert őszinte népi imádság. Ezen kívül két bájos népdalfeldolgozást: az egyik a nőikarra írt Karácsonyi pásztortánc, amelyben kedves kollégám, Farkas Tamás működött közre piccolón. A másik népdalfeldolgozásban egy szép kettősség jelenik meg: a jászolban fekvő kis Jézus, aki egyben a mennyek és földek uralkodója és szűz Mária, aki az anyai szeretet minden gyöngédségével óvja, vigyázza gyermekét, aki egyben az ő megváltó Ura is. Ennek a műnek szerzője az általunk ugyancsak nagyra becsült Bárdos Lajos, címe pedig: Karácsonyi bölcsődal. Külön megtiszteltetés volt számunkra, hogy ezen alkalomból vendégünk lehetett Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, tanár úr, akinek édesapja – Bárdos Lajos – örökítette leginkább Kodály tanításait. Élményszerű emlékezése Kodályról és édesapjának Kodállyal való kapcsolatáról nagy öröm volt számunkra. Olyan emlékeket osztott meg velünk, melyeket eddig még nem ismertünk és tanított is bennünket, hogy őrizzük mi is ezt a csodálatos örökséget. Reméljük, még hallhatjuk más alkalommal is tanár urat és tanulhatunk tőle. Innen is szeretném megköszönni
2007 karácsonya
Hálaadás
neki, hogy elfogadta meghívásunkat, és kívánjuk Isten gazdag áldását további életére! Végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani minden kedves kórustagnak a kitartó munkájáért, türelméért, odaadásáért, a próbákra szakított idejéért és a hangversenyen nyújtott gyönyörű éneklésért! Hálás a szívem értük, és ha az Úr Isten megsegít, folytatjuk! Külön köszönet illeti Sepsy Katalint a gyönyörű szólókért, nagyon szépek voltak. Kívánok a kórusnak és az egész gyülekezetnek áldott, örömfényes karácsonyt és békességes új esztendőt! Kárpátiné Berkesi Boglárka
Kodály Zoltán
„
„Szikla volt, hegycsúcs, világítótorony…” 125 éve született, 40 éve halt meg (1882-1967) A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.” Kodály életének, munkásságának jelentőségét nagyon kevesen ismerik és fogadják el. Pedig ő az, aki egy egész népet megtanított énekelni. „Milliókra költötte dús élte kincsét, s akármerre jártunk vele: ezek a milliók tisztelettel, s mi több, szeretettel köszöntötték” – írta róla egyik tisztelője.
7. oldal
Kodály Zoltán Kecskeméten született egy vasutas család második gyermekeként. Már gyermekkorában megmutatkozott zenei érdeklődése. A nagyszombati érseki főgimnázium tanulójaként kitűnően végezte el az iskolát. Egyszerre két egyetemre is jelentkezett és felvették mindkét helyre. Párhuzamosan járt az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) magyar-német szakára és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára. Szülei örömére az egyetem után rögtön ledoktorált. A doktori disszertációjának címe: A magyar népdal strófaszerkezete. 1910-ben feleségül vette Sándor Emmát, aki több évtizeden át hűséges társa. Ekkor kötött életre szóló barátságot Bartók Bélával is. Tanított a Zeneakadémián, az MTA tagja, később elnöke is volt. A kor legismertebb külföldi zeneszerzőivel, előadóművészeivel tartott szoros kapcsolatot. 1923-ban készült el az egyik ora-
8. oldal
Hálaadás
tórikus műve, a Psalmus Hungaricus. Utána szinte ontja magából a darabokat. Olyan remekműveket komponált, mint a Budavári Te Deum, Missa brevis, Háry János, Székelyfonó, Marosszéki táncok, Galántai táncok. A kodályi életmű igen sokoldalú. Bartók Bélával együtt fáradságot nem kímélve gyűjtötték és mentették meg a magyar nép szebbnél szebb népdalait. Ő maga sajátos dallamvilágot teremtett. Hatott rá mind a magyar népzene, mind a reneszánsz, a barokk, a romantika és az impresszionista zeneszerzők életműve. Egyszer így nyilatkozott: „Egyik kezünket még a nogáj-tatár, a vojtják, a cseremisz fogja, másikat pedig Bach és Palestrina. Össze tudjuk-e fogni e távoli világokat? Tudunk-e Európa és Ázsia kultúrája közt nem egy ide-oda hánykódó komp lenni, hanem híd, s talán mindkettővel összefüggő szárazföld?” Ez a gondolatsor a termé-
2007 karácsonya
keny művészi pálya ars poeticus öszszegzése is lehetne. Mint irodalmár ismerte a magyar költészet nagyjait (Janus Pannoniustól egészen Weöres Sándorig dolgozott fel verseket) és a balladákat is, amelyek megjelennek különböző darabjaiban. Világműveltsége is számottevő volt. Ismerte a Bibliát, a genfi zsoltárokat, a gregoriánt, és a világirodalom legnagyobb költőit. Példaadó élete volt. Fellendítette a magyar zenei életet. Ebben nagy segítségére voltak barátja, Bartók Béla és tanítványai: Bárdos Lajos, Ádám Jenő, Gárdonyi Zoltán. Így vallott róla Szabolcsi Bence: „A szikla volt ő számunkra, a hegycsúcs, a világítótorony, mely egy elsötétedett világ zűrzavara felett egyszerre mutatott az igazi Magyarország, az igazi Európa és a teljes nagyvilág felé.” Berkesi Anna
2007 karácsonya
Hálaadás Gyermekmisszió
Családi hétvége hittanosokkal, Eger, Szarvaskő, november 3–4.
Adventi, családi kézműves délután, december 1.
9. oldal
Hálaadás
10. oldal
2007 karácsonya
Karácsonyt várva lázban a föld, isteni Gyermeket köszönt, ujjong a szívünk, dalra gyúl, nincs már messze az Úr.
Karácsonyi készülődés, december 16.
Sinka István munkássága Folytatás előző számunkból
P
ályájának első stációja a Magyar falu című néplap, amelyet Nagyatádi Szabó István szerkesztett. A Bánat az Alföldön című költeményével megnyeri az újság verspályázatát. Bajcsy-Zsilinszky országos hetilapja, a Szabadság 1932-ben közli himnusza-
it Féja Géza ajánlásával. A Himnuszok Kelet kapujában című első Sinka-kötet 1933-ban jelent meg Gönczy Béla vésztői református lelkész, Nagy Miklós szeghalmi gimnáziumi igazgató, Csaba József és Fülöp Károly tanárok támogatásával, Áprily Lajos és Reményik Sándor lektori ajánlása nyomán a Szeghalmi Református Péter András Reálgimnázium edíciójában. A század egyik legjelentősebb nemzeti elkötelezettségű költőjének életműnyitánya egy kiváló vidéki lel-
2007 karácsonya
Hálaadás
kész és három irodalomérzékeny tanár összefogásának köszönhető. Sámános, varázsénekes, elemi erejű himnuszai, a Komádi és Vidéke című lapon át jutottak a Kelet Népéhez, a népből jött tehetségek legendás folyóiratához. Ugyanis – viszonylag kevéssé köztudomású –, de a Nyugat című folyóiratnál semmivel sem kevésbé jelentős lap úgy született meg 1935 őszén Komádiban, hogy a Komádi és Vidékét a hatóságok ellehetetlenítik, s helyette jött létre a Kelet Népe. Első főszerkesztője Szabó Pál, a szerkesztő Barsi Dénes mellett harmadik alapítója Sinka István, a lap jelleg- és mértékadó személyisége, költője. A Pásztorének már érett, kiforrott költőként ünnepelt, s valahol mégis magányos, kitaszított zseniként koronázza az öröklét győzteseinek s a jelen veszteseinek királyává. Hiszen ünnepelt vidéki, majd fővárosi esztendeiben is nélkülözi a mindennapi élet harmonikus pillanatait. Első felesége, Papp Piroska korán elköltözött boldogabb mezőkre, második feleségétől 1957-ben elválik. Sinka veretes költészetének tőszomszédjában születnek önéletrajzi prózaremeklései, a Fekete bojtár vallomásai és a Kadocsa merre vagy? Az 1945-ös megszállás hajnalán Budapestről Törökbálintra menekül, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt segíti pályáján. Ám 1949-től 1956-ig a hallgatás nehéz esztendei köszöntenek reá.
11. oldal
Püski Sándor és Veres Péter támogatásából él. Az Üdv néked ifjúság című költeményben lelkesen köszönti az 1956-os forradalmat, így az AczélKádár-féle köntörfalazó diktatúrától sem várhat különösebb elismerést. Ezekben az években legtöbb írását, még talán az Új Írás közli. Harmadik felesége, Szín Magda hűséges társa, verseinek ihlető múzsája, a költő 1969. június 17-én bekövetkezett haláláig kitart mellette. Sinka valódi reneszánszát a rendszerváltozás után a Püski Kiadó indította el, a Nagy utakról hazatérve című kétkötetes, gigászi verseskönyv – Medvigy Endre tanulmányértékű utószavával –, s az önéletrajzi írások megjelentetésével. Sinka tökéletes versbeszédében együtt él az imádott magyar föld és a mítoszokat titkos bűvkörbe foglaló magas ég. „Geszt mellett édes táj ma is – és puszta bizony… neve: Vakrét. Gongók és juhok hazája.” Az És amikor felkél a Nap című vers felütése is sejteti a varázslat mibenlétét. A mese pillanatok alatt átfordul költészetté, mitológiává, ahol a virágra szálló dongó élet és halál titkának hordozója. Egyedülálló epikai költeménye, a Szigetek könyve szomorú, nyomorban élő pásztoroknak, mocsaras vidékének kitaszítottjainak életéről mesél, s úgy emeli árvaságukat és az elárvult földet a Titkok hordozójává, hogy pillanatra sem szépíti a valóságot.
12. oldal
Hálaadás
„Lásd a napot: a megfoghatatlan térben forog és ragyog és játékai az éjszakák örömei a nappalok, mik úgy születtek, mint az örök dalok.” A halandó világ imígyen nemesül a Fekete Bojtár költészetében az örökkévalóság gyémántfoglalatává. Jelezvén, hogy a Mindenséghez elérkezett mindentudó soha nem feledi honnan jött, s kitől tanulta az éneket: „Nagyanyáim s a szépapáim lelke dalolt nekem a pusztán, hogy keljek fel a virágok közül, s induljak el a dalok jussán…” Aforizma: 1. velős mondás, rövid szellemes megállapítás, amely valamilyen általános gondolatot fejez ki, 2. gondolattöredék. Enigma: rejtvény, talány. Polifónia: zene többszólamúság, több önálló szólam kánonszerű megszólaltatása. Editió (Edició): kiadás, kiadvány (főleg könyvekre vonatkozóan) Az összeállítást készítette: Lambert Győzőné
2007 karácsonya
Bajnok a Pozsonyi
T
alán kevesen tudják, hogy gyülekezetünk néhány fiatalja, Pozsonyi út néven, immár hetedik esztendeje vesz részt a Protestáns bajnokság elnevezésű kispályás focikupában. A gárda gerincét egy összeszokott, valódi ökumenikus társaság adja: Lehel téri katolikus ifik egészítik ki a Komjáthy István csapatkapitány vezette alakulatot. Azt azonban bizonyára még kevesebben sejtik, hogy a 2007-es bajnoki kiírást együttesünk pazar végeredménnyel nyerte meg. Mind a hálónkat őrző Komjáthy kapitány, mind a Pataky-testvérek hatalmas erőfeszítésekkel segítették győzelemre a csapatot. Hadd álljon itt a csapatnévsor „pozsonyis” része, a legjobb góllövők neve, valamint a bajnoki tabella. Komjáthy István (csapatkapitány), Pataky Bálint, Pataky Bence, Prohászka Ottó, Mátyás Imre, Szántai Tamás. Házi góllövőlista (zárójelben a Bajnokság teljes góllövőlistáján elért eredmény): 1. Pataky Bence 37 gól (2.) 2. Pataky Bálint 17 gól (10.) 3. Szántai Tamás 3 gól (49.) 4. Mátyás Imre 3 gól (50.) Mátyás Imre
2007 karácsonya Csapat
Hálaadás M Gy D V
13. oldal
Rúgott Kapott Gólgól gól arány
Pont
1
Pozsonyi út
20 16
1
3
125
61
64
49
2
József u.
20 14
2
4
123
59
64
44
3
Tibographia
20 14
1
5
109
55
54
43
4
Pasaréti Necselezzki
20 11
3
6
105
64
41
36
5
Református Teológia
20 11
3
6
84
70
14
36
6
Evangélikus Teológia 20 9
1 10
108
104
4
28
7
BibliaSzól
10 6
2
2
50
29
21
20
8
Pasarét Junior
19 6
1 12
62
107
-45
19
9
K. Kelenföld FC
19 5
2 12
79
108
-29
17
10 Békaláb
20 4
1 15
42
104
-62
13
11 SZEA
20 3
1 16
62
142
-80
10
4
50
-46
3
12 Pesterzsébeti Ref. FK 10 1
Ajánló Miklya L. Mónika: Dobos Károly élete – 102 év szavakban és képekben Dobos Károlyt sokan ismerték és szerették szerte az országban, egykori KIE-sek és SDG-sek, népfőiskolások, szárszói táborozók, a fasori és a pesthidegkúti gyülekezet tagjai, a kiskunsági puszta népe, ahol ’57-ben templomot épített, a „kirándulók istentisztelete” fedőnév alatt gyülekező hívek, a lepramisszióban dolgozó asszonyok. Amerikától Budapestig,
0
9
ahol csak megfordult, olyan közösségeket hozott létre, ahol reményt szült a hit, tenni akarást a szükség. A szerző, hangszalagon rögzített visszaemlékezések és interjúk, Károly bácsi naplója, levéltári anyagok, továbbá korabeli újságcikkek alapján állította össze a múlt évszázadot átívelő életműről szóló beszámolóját. A doku-
14. oldal
Hálaadás
mentumok és rekonstruált életepizódok „diaképsorozatából” bontakozik ki előttünk Isten hűséges „utazótitkárának” munkássága és szolgálatának vezérelvei. A kötet megjelenését a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatta. Harmat Kiadó, 1500 Ft Alister McGrath (szerk.): A keresztyén hit A könyv a keresztyén hit alapelveit foglalja össze, tömör, könnyen érthető magyarázatokkal. Azt próbálja bemutatni, hogy miben hisznek a keresztyének – a világ legnagyobb vallási közössége –, mire támaszkodik a keresztyén hit, hogyan fejlődött, válto-
2007 karácsonya
zott a keresztyén vallás és közösség az évszázadok során, és hol van a helye a modern világban és a mai egyházban. A könyv segítséget nyújthat a keresztyén hívő embernek hite elmélyítésében, a nem keresztyéneknek a keresztyén hit, a különböző keresztyén tanok és a róluk folytatott viták megértésében. Alapvetően azonban azt szeretné világossá tenni, hogy a keresztyén hit alapja a Biblia. Kálvin Kiadó, 4300 Ft Képes Kálvin Kalendárium 2008 A Magyarországi Református Egyház évkönyve. Kálvin Kiadó, 390 Ft
2007 karácsonya
Hálaadás
Kassák Lajos
Téli barázdák (részlet) Gyerekek voltunk és Jézus születését vártuk az éjszakában. Ha kinéztünk az ablakon, láttuk a csillagokkal teleszórt eget s a földön a végtelen fehér szőnyeget, amely házunktól a messze tanyák felé terült el. Harangok kondultak s mikor apánk meggyújtotta a gyertyákat, egy idegen lépett a szobába. A gyülekezet mögötti magaslaton ültem s tisztán láttam, hogy az idegen egy asszony és gyermeket tart a karjában. Majdnem olyan ez a gyermek, amilyenek mi vagyunk, gondoltam. De azért észrevettem, hogy a kezecskéi kövérebbek és rózsaszínűbbek, mint a mi kezeink s a szőke haja úgy tündököl, mintha arany koszorút viselne rajta. „Elhoztam őt, hogy megmutassam néktek” mondta az idegen asszony s aztán, hogy vállára dobta anyánk nagykendőjét, közénk telepedett és énekelni kezdett. Úgy énekelt, mint a mennybéli angyalok. És a harangok is muzsikáltak folyvást s mikor reggel felébredtünk, millió fehér lepke szállt alá az egekből, belepték az egész világot s én éreztem, riadt, kis szivemet örökre megvidámította ez a karácsony.
15. oldal
16. oldal
Hálaadás
Előttünk álló alkalmak 2007. december 31. 18 óra, templom: évzáró hálaadó istentisztelet 2008. január 1. 10 óra, templom: évkezdő könyörgő istentisztelet
Adventi előkészítő alkalom
2007 karácsonya
„Ebben az új évben minden jót kívánok, Ahová csak lépnek, nyíljanak virágok. Még a hó felett is virág nyiladozzon, Dalos madár zengjen minden rózsabokron. Minden jó, minden szép legyen mindig bőven, Szálljon rátok áldás az új esztendőben.” Minden kedves olvasónknak áldott karácsonyt és békés, boldog új esztendőt kívánunk! A Hálaadás szerkesztősége
