Hajózás a Balti tengeren. Írta: Tóth Emese augusztus 05. szerda, 19:45

Hajózás a Balti tengeren Írta: Tóth Emese 2009. augusztus 05. szerda, 19:45

Utazási történet, amelyet hősünk egy 12 emeletes tengerjáró hajón tesz meg, a Costa Atlantica hat Balti-tengeri országban köt ki. Az írás csak vázlatos impressziókat próbál felvillantani higgadt, szorgalmas északi népekről a zabolátlan, türelmetlen magyaroknak.

Olasz lobogó alatt hajóztunk a Costa Atlanticán, alapvetően olasz konyhával (paszták, halak, rákok, saláták és persze pizza éjjel-nappal), zömében latin utasokkal (olasz, spanyol, portugál, franciák), színesítésnek németek a valamikori NDK területéről, oroszok, angolok, irániak, indiaiak, stb., magyar alig. Hat nyelven ismételgetik a tudnivalókat, nyomtatják a napi programokat, segítenek az eligazodásban. A magyar természetesen nem volt köztük. (Costa Atlantica néhány adata: 292 méter hosszú, 32 méter széles 12 emeletes, 2680 utas, 897 személyzet, maximális sebesség 22 csomó (1 csomó= 1,872 km/ó)). A hajó mindegyik emelete egy-egy Fellini film nevét viseli, miénk a Nyolc és fél, (8. emelet), az egyik balkonos, kb. 20 négyzetméteres kabin két hétig az otthonunk. A hajóra alkoholt felvinni nem lehet, de inni –borsos áron – bárokban, éttermekben a hajó számos pontján szinte bármikor. Teát, kávét, tejet, jeges vizet egész nap, ingyen.

Figyelem az utazótársakat, hát nem a felső tízezer, pedig magyar viszonyainkhoz képest ez az út meglehetősen drága. Zajos, modortalan, egymástól még a köszönést is sajnáló középosztály kulturálatlanabb alsó rétege. Lekezelik a hihetetlenül udvarias, szorgalmas személyzetet (zömmel Tái-földről, a Fülöp szigetekről, Indiából), koszt és rendetlenséget hagynak maguk után, meg rengeteg elpocsékolt ételmaradékot. Megvették az utat, nekik ez kijár. Hangosak, még a szaunában is olyan lármát csapnak, hogy latin ismereteimet elővéve egy il silencio-val próbálkozom szerény sikerrel, már perc visszafogottabb diskurzus után újra belelendülnek. Hiába, mediterrán temperamentum! Aztán meg bejön egy amerikai lány edzőruhában, és –cipőben, sportszatyorral, s az óráját szemmel tartva 5 percig felöltözve szaunázik. Igaz, megkértek minket, a különböző kultúrákra tekintettel ne legyünk pucérak, ez azért talán mégis némi túlöltözöttség a női szaunában.

Néhány szó a lényegről, a kirándulásokról. Minden utas megkapja a hat nyelv valamelyikén, milyen vezetett túrákon vehet részt a hajó kikötésekor, mi az ára, időtartama, milyen

1 / 12


látványosságokat érint a kirándulás. Az ember kiválasztja a pénztárcájának, érdeklődésének, fizikai állapotának megfelelőt, s azt a szobájában lévő on-line TV hálózaton keresztül lefoglalja. Este már a szobában is van a részvételi jegy, a folyószámlára meg ráterhelve az ára. A hajón nincs készpénzforgalom, mindenkinek van egy Costa kártyája, az nyitja a kabin ajtót, azzal igazolja magát a szárazföldre való ki-, és a hajóra történő belépésnél, továbbá ezzel fizet. Természetesen a vendég bankszámlán elhelyezett pénzösszeg szolgál biztosítékul arra, hogy az utazás végén a társaság hozzájuthat a pénzéhez. A kártya alapján tudja a számítógépes rendszer azt is ellenőrizni, hogy mindenki visszaérkezett-e a jelzett időre a hajóra, vagy nincs-e potyautas. Ne gondoljuk ezeket az adminisztrációkat hosszadalmasnak, pillanatok alatt lezajlik az egész, azzal együtt, hogy az utasokat, és a személyi poggyászokat is minden alkalommal átvilágítják.

Ennyi bevezető után felvillantanék egy pár impressziót az út egy-két mozzanatáról. A válogatás a rengeteg emlékből, látnivalóról teljesen esetleges, hiszen a műfaj jellege miatt nem vállalkozhattam többre. Előre is elnézést kérek az egységes egésszé nehezen összeálló, önkényesen kiragadott információ- és emlékmorzsákért.

Koppenhága

Kéthetes utunk Koppenhágából indult, a norvég körút után ide tértünk vissza, és innen folytatjuk az utunkat keletre, majd ismét vissza a dán fővárosba. Így tulajdonképpen éppen három napot tölthettünk saját szakállunkra a Copenhavn-ben, amit mi már korábbról ismertünk.

Dánia alkotmányos monarchia, tehát parlamentáris királyság, még pedig a világ legrégebbi királysága. II. Margit kiránynő ül 1972 óta Dánia trónján, miután parlamenti jóváhagyással 1953-ban elfogadták az új örökösödéi törvényt, ami a női trónöröklést lehetővé tette. A királynő hatalmas népszerűségnek örvend népe körében, és rendkívül sokoldalú személy. Miseruhákat és oltárterítőket hímez, postabélyegeket tervez, és J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című

2 / 12


művéhez is készített illusztrációkat. Az egyik vasárnap kétszer is belebotlottunk a várost járva. Egyszer miséről jövet láthattuk, majd kicsivel később, gondolom miután elköltötte a vasárnapi ebédet Amalienborg-i kastélyában, autójával a parthoz hajtatott, beszállt a motorcsónakjába, ami a nyílt vízen horgonyzó királyi hajóhoz szállította. Magas, karcsú dáma, (69) mosolygó arccal, korát meghazudtoló könnyedséggel szállt be a csónakba, kedvesen integetve hű alattvalóinak, és bámuló turistáknak.

A dán királynő, II. Margit

Különös helyet tölt be a dán drogpolitikában Koppenhága alternatív negyede, a Christiania, ahol egészen a legutóbbi időszakig szabad hasispiac működött a helyi lakosság és a hatóságok kompromisszumának köszönhetően. A nyílt hasispiacot azonban 2004-ben felszámolták. Ahogy végigsétáltunk a valamikori, ma már többnyire alternatív művészek által műteremnek használt munkás- és gyárnegyed alkalmi árusítósátrakkal, és bizarr külsejű szórakoztató helyekkel szabdalt utcáin, azért arra nem esküdtünk volna meg, hogy egy alkalmi drogteszt ott mindenkit „tisztának” talált volna. A lepukkadt épületek falain a graffiti szabadon virágzik, mentesítve ezzel is a várost a nem mindig művészi színvonalú utcai rajzoktól.

Norvégia

A hajózás első hete lényegében Norvégiáról szólt, különös tekintettel a nyugati fjordvidékre. Koppenhágából először Fläm-ba hajóztunk, ami maga is egy fjord partján épült. Partra szálltunk és egy vonattal mentünk végig 900 méter magasan a sziklákba vájt, alagutakkal tarkított

3 / 12


vasútvonalon, melynek útját vízesések, szurdokok gleccserek övezték, emberektől nem lakott, hihetetlen rajzolatú tájon haladva. Másnap a Costa Atlantica behajózott a legnagyobb (203 km hosszú) Sogne fjord vékony farkincájába, a Geiranger fjordba, és megállt a nyílt vízen, Hellessylt városkával szemben. Leemelték a mentőcsónakok némelyikét, és ezzel raktak partra bennünket. Aztán a hajónk felszedte a horgonyt, hogy a fjord legvégén, Geiranger városkánál bevárjon minket.

A Nyugat-Norvégiában található Geiranger-fjordot és a Nærøy-fjordot, melyeket utunk során meglátogattunk, a világörökség részévé nyilvánították. Mindkét fjord páratlan természeti szépségéről nevezetes, a klasszikus norvég fjordvidék minden jellegzetességét magukon hordozzák, meg sem próbálnám azt az emberektől érintetlen, egyedülálló szépségű tájat leírni.

A Geiranger-fjord

A fjord egy sziklafalakkal, gleccser hegyekkel vájtaövezett, teknővölgy a szárazföldbe tenger áltam

A norvég rendkívül szorgalmas, becsületes nép, ennek jellemzésére utaskísérőnk meséli a következőt: Valaki pénzkivétel után ottfelejtett egy 1000 koronást az automatában. Jön egy másik norvég is pénzt kivenni, megtalálja a száz koronást, erre hirdetést ad fel az újságban a kárvallott megtalálására.

Az is közismert róluk, hogy államilag korlátozzák a szeszfogyasztást, és az élelmiszerboltokban legfeljebb gyenge sört lehet kapni, azt is drágán. Amúgy az ital szaküzletekben – nincs valami sok – minden kapható, de az átlag számára megfizethetetlen. Németül beszélő norvég kalauzunk szerint erről azért döntött így a parlament, mert egy norvég addig iszik, amíg a pohár ki nem esik a kezéből, nem tud mértéket tartani. Szemben velünk, magyarokkal, ugye?

Közismert az is, hogy a tél hamar beköszönt, reggel kilenc körül jön fel a nap, és délután háromkor már le is nyugszik. A december még elmegy valahogy, mert már Luca napjától kezdve elkezdenek felkészülni a karácsonyra. A január a legveszélyesebb, ez az öngyilkossági statisztikán is látszik. A tavasz május elejével köszönt be igazán, május elsején aztán ezt alaposan meg is ünneplik. A norvégok imádják a természetet, s ahogy beáll a melegebb idő,

4 / 12


mindent a kertben csinálnak, ami tele van virággal. (Állítólag az utóbbi egy hónap, a maga 30 fokos hőségével és szárazságával egészen kivételes volt.) Szinte minden hét végén kirándulnak, járják a hegyeket, hajóznak a fjordokba. A norvég nem egy barátkozós fajta, 2-3 órát képes egy orvosi rendelőben várakozni anélkül, hogy egyetlen szót is szólna valakihez, néha még a köszönés is elmarad. De a természetben megnyílik, beszédessé válik. Bár azt is mondják, ha egy norvég hétfőn rosszkedvűen megy a munkába, az azt jelenti, hogy a hétvégi túráján valakivel összetalálkozott a hegyekben, ami szerencsére - a népsűrűséget és a hegyek számát tekintve - nem lehet túl gyakori.

Manapság egyre többen járnak biciklivel munkába, ezeket a dolgozókat extra jutalommal becsülik meg. A norvégok nagyon családközpontúan élnek, mindenkinek megvan a maga feladata a családban.

A fjordok után Bergen következett, ezt a jellegzetesen Hanza várost már szakadó esőben, évekkel ezelőtt megcsodáltuk. (Bergenben évente kb. 240 az esős napok száma.) Most ragyogó napsütésben, a jó ismerősök önbizalmával, kettesben, csoport nélkül élveztük a gyönyörű várost, ami egykor Norvégia fővárosa is volt. A késő középkorban a Bergen városában található Bryggen, azaz a Hanza-rakpart, élénk nemzetközi kereskedelem színtere volt, elsősorban a német kereskedők jóvoltából. A tengerre néző, közel kilencszáz éven át alkalmazott építészeti stílus jegyében épült csúcsos tetejű házak párhuzamos elrendezésükkel jellegzetes sorokat formálnak. A Bryggenen fekvő telkekre egy vagy két hosszan elnyúló házsort építettek közös átjáróval. Maguk a házak lakásként és tároló helyiségként is szolgáltak. Minden telekhez saját hajódokk, raktár és rakodódaru tartozott.

5 / 12


Hanza-rakpart, Bergen

Ezután Stavangerbe hajóztunk, melynek óvárosa a legnagyobb faházakkal beépített város egész Skandináviában. A Gamle Stavanger néven ismert városrész építészeti különlegességét több ízben is Europa Nostra díj odaítélésével ismerték el.

Stavanger

Tallinn, Taani Linn (dán város) A második héten - ismét Koppenhágából elindulva - kelet felé hajóztunk a Balti tengeren. Tallinn volt az első úti cél. Az észtek a finn-ugor népek meglehetősen kis létszámú családjába tartoznak, ahová mi is, de a magyar nyelvvel inkább csak a nyelvtani rendszerét tekintve mutat hasonlóságot. Az észt nyelv 14 igeidőt ismer. A finnek és az észtek, ha nem is árnyaltan, de jól megértik egymást. Az észtek lélekszáma 1,4 millió mindössze, ennek is egyharmada Tallinnban él.

Ez a kicsi ország a 1990-es években való orosz elszakadásig szinte mindig valamelyik nagyhatalom uralma alatt szenvedett. Kezdődött a dánokkal, de a kereszténységet végül a német keresztes lovagok terjesztették el, majd megjelentek az oroszok, akik ellen a svédeket hívták segítségül. A svéd-orosz háborúzások közepette szerencsére egyik hódító sem akarta

6 / 12


lerombolni a németek által gyümölcsözővé tett kereskedelmet, a Hanza városok szövetségét. 1721-ben Nagy Péterrel indult meg az orosz fennhatóság, az oroszok a svédek elleni háborúik miatt puffer zónaként kezelték Estoniát. Aztán a második világháborúban a nagyhatalmak osztozkodásának lett az áldozata, a szovjet hatalmi törekvések zsákmánya. A szovjetek erőszakos betelepítésekkel eredményesen felduzzasztották az orosz ajkú lakosság számát, ma a lakosság egyharmada orosz. A nagy Péterrel kezdődött orosz jelenlétnek akkor szakadt vége, amikor 1990-ben a Szovjetunió felbomlásakor nem léptek be a szovjet utódállamok szövetségébe. Van vagy 100 ezer ember, akik állampolgárság nélkül élnek ebben a nagyon liberális, lutheránus vallású (egyébként a skandináv államok, Dánia többsége szintén ezt a hitet vallja) országban. A Szovjetunióhoz való tartozásuk alatt mindent elkövettek, hogy megőrizzék nemzeti értékeiket, sokat segített ebben az is, hogy a finn tv-ét rendszeresek nézhették, bár a finn gazdaságot sejtető reklámot még keserűbbé tették számukra az amúgy is sovány vacsorát. A finnek támogatása a függetlenségük kikiáltása után még intenzívebb lett.

Ma Tallinn egy valódi kis gyöngyszeme az északi Hanza városoknak, szinte érintetlen középkori városmaggal, várfalakkal, csúcsos bástyatornyokkal, pezsgő idegenforgalommal.

Tallinn főtere

A nép építészetüket is megismerhettük, de a zenéjükből és táncaikból is kaptunk ízelítőt.

7 / 12


Szentpétervár

Nagy Péter cár az 1703-ban alapított erődöt a Finn öbölben saját „égi patrónusáról”, Szent Péter apostolról nevezte el. Első elnevezése a holland nyelvű Sankt Pieter Burch volt, de hamarosan a német Sankt-Petersburg oroszos alakját, a Szankt-Petyerburg elnevezést kapta. A város, mely több mint 200 éven át Oroszország politikai és kulturális központja volt, ma is lenyűgöző, méltán érdemelte ki az Észak Velencéje, illetve az Északi főváros neveket. A város területe az alapításkor mocsaras, lápos vidék volt, így szinte az egész régi városrész cölöpökre épült. A város területének 10 százaléka víz, ma 42 szigetből áll. Nem titkoltan Velence és Amszterdam mintájára kívánta felépíttetni városát a cár, sok belső kanálissal, hajózható csatornával (vízi utcákkal) mellyel a csak itt fellelhető építészeti stílust, az úgynevezett péteri barokkot hívta életre. A tudatos városépítésnek köszönhetően az egész egyetlen építészeti remekműnek számít, széles, egyenes sugárutakkal, kellemes nagy parkokkal és rengeteg fényűző palotával. Szentpétervár történelmi központját a város környékének más műemlékeivel együtt 1990-ben felvették az UNESCO Világörökség listájára.

8 / 12


A város egyébként meglepően tiszta, az emberek jól öltözöttek, a paloták –legalább is külsőleg – frissen renováltak, ami egy ilyen hatalmas kulturális örökség esetében nem két fillér. Az egész napos városnéző program, és a névai hajózás után este még egy folklór programot is megnéztünk valahol a Nevszkij proszpekt környékén, amelynek a hangulatából talán a képek valami keveset sejtetnek.

Helsinki

nyelvrokonság és a valódi „üvegzseb”

Finnországot, az erdők és tavak országát talán leginkább érintetlen természeti szépsége teszi híressé. A messze északon nyaranta tíz héten át tartanak a fehér éjszakák, amikor a nap nem nyugszik le. Ugyanezen a területen telente közel nyolc héten keresztül a nap soha nem emelkedik a látóhatár fölé. Mivel Finnország hétszáz éven keresztül (a 12. századtól 1809-ig) Svédország részét képezte, a lakosság mintegy 5%-ának anyanyelve svéd. Az ország az 1917-es orosz forradalom után vált független állammá. A függetlenség elnyerése óta Finnország köztársaság.

9 / 12


És ami minket összeköt, az a nyelv! A finnugor nyelvcsalád eredete valahol az Ural hegység mentén keresendő. Érdekes lenne tudni, hogy széledtünk ennyire szét, mi délnek, ők északnak mentek. Vannak hasonló szavaink is, pl.: kéz/kezi, vér/veri. De tolmács nélkül egy vak hangot sem értenénk egymás nyelvéből, Az első szótag hangsúlyos, mint a magyar nyelvben, továbbá nincsenek benne nemek, prepozíciók, toldalékokkal oldja meg az egyes-, többes szám, személyes-, tulajdonnévmások, helyhatározók, elöljárók stb. jelölését. (pl.: iskola, iskolám, iskolában, iskoláról, stb.).

Eszembe jut erről egy kedves történet. A Bojtorján együttes Finnországban turnézott, mikor is az egyik finn megkérte őket, mondanának egy jellegzetes magyar mondatot, a két nyelv hasonlóságát érzékelendő. Vörös Andor, az együttes bölcsész végzettségű tagja ezzel a szellemes rögtönzéssel válaszolt: „Még künn a finn a gittet ette, Márta várta jött-e vatta.” Ez a frappáns mondat ugyan magyarul van, de találóan adja vissza a finn nyelv hangzását a sok, gyakran dupla magánhangzóval, a sok „ö”,ü” betűvel. Idegenvezetőnk német lévén, mindjárt megtanította a német vendégeket, hogyan lehet egy rakás német szóból finn szót gyártani egy „i” toldalékkal. (Bank/banki, Automat/automati, Salat/salati, Tomato/tomati…). Köszönés: hei, búcsúzás: hei-hei, köszönöm: kylla, a nem az ei, de a fejet is kell hozzá ingatni, mert különben nem veszik komolyan. Vigyázni kell a tiszta kiejtésre. Például vaj azt jelenti ár, de voi az hinta finnül. És a számok, Azok megjegyzését kettőnél abbahagytam, mert, hogy: yksi, kaksi,…

Néhány érdekesség a mai Finnországból, aminek másik neve Soumi. 20 miniszterükből 12 nő, a képviselők 40%-a is a gyengébb nemhez tartozik, de még az államelnök is nő. Ez az arány egyedülálló Európában. A forgalmi adó általánosságban 22%, bizonyos preferált dolgokra ez náluk is kevesebb. 30% személyi jövedelemadót fizetnek, a bruttó havi átlagkereset 2000 euró.(Egyébként a skandináv államok között az egyetlen, amelyik az euró övezet tagja.) Jelenleg náluk is magas a munkanélküliség 9-11% területtől függően.

Ami az egészségügyi ellátást illeti. Az első három háziorvosi kezelés 3 x 12 euró, az ezt követőek – bármennyi – ingyenes. A szakrendelések 40-40 euróba kerülnek, de ennek 42%-át téríti a társadalombiztosítás. Ha valaki további privát biztosításokat köt, akkor az térítheti a teljes összeget is.

A gyerekek az általános iskolában ingyen tanulnak (könyvek és étkeztetés, orvosi ellátás az

10 / 12


állam részéről biztosított).

Finnországban a lakosság 95%-a finn, 5%-a svéd, mindkét nyelvet kötelező elsajátítani, hiszen hivatalos nyelv (nesze neked szlovák nyelvtörvény!). Idegen nyelvként legnépszerűbb az angol, 80%-a az iskolásoknak ezt választja.

De ami a legfigyelemreméltóbb ebben a nagyon demokratikusan, okosan és egyszerűen élő országban, hogy a lakosság jövedelme, adóbefizetése teljesen nyilvános, és visszamenőleg is megismerhető. Ugyanez igaz egy vállalat, egy önkormányzat gazdálkodására is. Nincs titkuk egymás előtt, kivéve a súlyos betegségeket, fogyatékosságokat regisztráló bizalmas adatokat. Itt aztán nem kell megtippelni, vajon XY politikusnak miből futotta erre, meg arra. A nagyon jó humorú és felkészült idegenvezetőnk nevetve mondja: „Nincs is szebb dolog, mint a téli hideg estéken a meleg kandalló mellett a szomszédok jövedelmét kikeresni a lajstromból”.

Stockholm

Svédország Skandinávia legnépesebb, és legnagyobb területű állama. Az ország déli része jellemzően mezőgazdasági terület, míg észak felé haladva egyre nagyobb területeket borít erdőség. A népsűrűség is délen nagyobb, északon kb. 17 000 számi (lapp) nemzetiségű őslakos él; ők elsősorban rénszarvastenyésztéssel foglalkoznak. További nemzeti kisebbséget alkotnak a finnek.

Maga Stockholm, a főváros 14 szigeten terül el, 800 ezren lakják, a 9 milliós nemzet kétharmada a főváros környékén lakik. Átlagban nem túl nagy, kb. 65 négyzetméteres bérlakásokban laknak, amelyek bére ötezer korona havonta (1 euró kb. 10 svéd korona.) A havi átlagos jövedelem bruttó 25 ezer korona, ebből 30%-t visz el az adó. Az ország területének

11 / 12


harmada zöldterület, harmada víz, a többi beépített terület.

A Nobel díjakat minden évben a királyi család jelenlétében, a velencei stílusban épült városháza bizánci stílusban épült aranytermében adják át.

Az utcákon, parkokban nincsenek grafittik, a járdákról enni lehetne, rengeteg a virág és s zöldterület, gyönyörű, ápolt épületek, a szigetek közötti hidak látványa a sok hajóval, számomra a legszebb volt a skandináv városok között.

12 / 12

Hajózás a Balti tengeren. Írta: Tóth Emese augusztus 05. szerda, 19:45

Recommend Documents