hajdúdorog város helyi ÉpÍtÉsi szabályzata

hajdÚdorog vÁros helyi ÉpÍtÉsi szabÁlyzata 2005 - 2016 Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testületének 29/2005. (X. 25.) KT. sz. rendelettel jóváhagyott 24/2006 (XII.29.) és 7/2009.(III. 12.) , 38/2014.(XII.30.) és 30/2016.(XI.02.) önk. rendeletekkel módosított, Helyi Építési Szabályzata egységes szerkezetben

- RENDELET -

Hajdúdorog Helyi építési szabályzata – 2005 - 2016

1

HAJDÚDOROG VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005 - 2016 Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testületének 29/2005. (X. 25.) KT. sz. rendelettel jóváhagyott 24/2006 (XII.29.)1 és 7/2009.(III. 12.)2, 38/2014.(XII.30.)3 és 30/2016.(XI.02.)4 önk. rendeletekkel módosított, Helyi Építési Szabályzata egységes szerkezetben

- RENDELET 1

24/2006 (XII.29.) Kt.sz. Módosító rendelet által érintett előírás 7/2009 (III.12.) Kt.sz. Módosító rendelet szerinti változás 3 38/2014.(XII.30.) Kt. sz. rendelet szerinti változás 4 30/2016.(XI.02.) önk. rendelet szerinti változás 2


2

Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testületének 29/2005. (X. 25.) KT. sz. rendelettel jóváhagyott 24/2006 (XII.29.)5 és 7/2009.(III. 12.)6, 38/2014.(XII.30.)7 és 30/2016.(XI.02.)4 önk. rendeletekkel módosított, Helyi Építési Szabályzata egységes szerkezetben Hajdúdorog Önkormányzatának Képviselő-testülete “az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7.§.(3) bekezdése szerinti hatáskörben, “az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló rendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében “a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. /1/ bekezdésében foglalt jogkörben és az 1990 LXV. Tv. 8.§ (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az alábbi rendeletet alkotja:

HAJDÚDOROG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A rendelet hatálya 1.§. (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban :HÉSZ) hatálya az1.§. (6) pontjában felsorolt területek kivételével, a város teljes igazgatási területére kiterjed. (2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete. (3) A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a város helyi építési szabályzata alapján szabad. (4)2 Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok: 4

1. sz. melléklet: - Sz-1/mm Külterület szabályozási terv M= 1:20 000 melléklet: - Sz-2/mm Belterület szabályozási terv M= 1: 4 000 3.sz. melléklet: - Fogalommagyarázat 4 4.sz. melléklet: - OTrt övezetek / 2016 (Az igazgatási terület érintettsége) 4 2.sz.

(5)

2

5

24/2006 (XII.29.) Kt.sz. Módosító rendelet által érintett előírás 7/2009 (III.12.) Kt.sz. Módosító rendelet szerinti változás 7 38/2014.(XII.30.) rendelet szerinti változás 6


3

A területfelhasználási egységek általános helyi előírásai. 2.§. (1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik: Beépítésre szánt területek: területek: I. II. III. IV.

Beépítésre nem szánt

lakóterületek vegyes területek gazdasági területek különleges területek

V. VI. VII. VIII. IX.

közlekedési területek zöldterületek erdőterületek mezőgazdasági területek vízgazdálkodási területek

(2). Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

A telekalakítás, telekrendezés általános helyi előírásai 3.§ (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet. (2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-al, zártsorú beépítés esetén 10 %-al csökkenthető. (3) Azon lakótelkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget jelöl, (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása.) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani: (a) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt minimális mélységét és a kötelezően előírt hátsókertet figyelembe véve kell meghatározni.


4

(b) A telek övezetben előírt maximális beépíthetőségét, az övezetben előírt számítás alapján, a minimálisan még kialakítható új telek területe nélkül kell kiszámítani.

ÉPÍTÉSI HELY

EK.

HK.

ÚJONANKIALAKÍTHATÓTELEK

OK.

TERVEZETTTELEKMEGOSZTÁS

PL. 35,0 m AZ ÖVEZETBENELOÍRTMINIMÁLIS TELEKMÉLYSÉG

MEGLÉVÖ, MEGOSZTHATÓTELEK

(4) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható. (A telek nyúlványos része legalább 3 m szélességű kell, hogy legyen. A nyúlványos telekrész a telek beépítettségének számításakor telekterületként nem vehető figyelembe. A nyúlványos rész hossza legfeljebb 50 m hosszú lehet. (5) Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni: A telekalakítás során az utca felöl szabályozott építési övezetre előírt legkevesebb telekmélységet, kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felöl) is biztosítani kell az övezet szerinti legkevesebb telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg. (6) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak. (7) Az építési telek területén több telket kiszolgáló közmű gerincvezeték (víz, csatorna, gáz, elektromos) sem a terepszint alatt, sem fölötte nem haladhat át.


5

Az építési telkek beépítésének általános helyi előírásai 4.§. (1) Egyedi építési telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető. (2)

1

Az OTÉK 42.§. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy: a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként c) gépjárművel megközelíthető, min. 3x5méter nagyságú szabad területen. d) Lk-2-jelű (kisvárosias lakó) és a Vt- jelű (településközpont-vegyes) építési övezetekben, valamint a „kiskörúthoz” külső oldalon csatlakozó Lk-3-jelű (kisvárosias lakó) területeken, a telkenként elhelyezendő személygépkocsi tárolók, parkolók számát, az elhelyezés szabályait az OTÉK 42. § előírásainak figyelembe vételével, az Önkormányzat önálló parkolási rendeletben állapítja meg.

(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább. 0,9 m magasságban helyezendő el. (4)

1

Az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános előírások: a)

b)

c)

Előkert méretét (3,0 m - 5,0 m vagy 0,0 m) a szabályozási terv három kategóriában határozza meg. I.) Előkert nélküli beépítés II.) Válaszható („előkerttel” vagy „előkert nélkül”) beépítés: (Az építési hely meghatározása szempontjából előkert nélküli beépítés, ahol az épületet vagy utcafronton lévő építési vonalon, vagy az utcában egyébként jellemző mélységben, utcavonaltól hátrább, 3,0m illetve a szabályozási terven tervezett új osztású „Lf-4” építési övezet esetében 5,0 m- mélységben lévő építési vonalon is el lehet helyezni.) III.) Előkertes beépítés. (Az előkertek mérete 3, 0 méter. Új osztású „Lf-4” építési övezetbe sorolt utcák esetében 5, 0 méter, gazdasági területnél 15,0 méter. Az előkert által meghatározott utcai homlokvonal egyúttal kötelezően betartandó építési vonal is. Oldalkert: oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozott építménymagasság. Szabadonálló beépítés esetén a szabályozott építménymagasság fele, de legalább 3,0 m. Hátsókert: a szabályozott építménymagasság (az 5 § 1c, kivételével). Az elő, oldal és hátsókert szabályozott méretébe épületrész nem nyúlhat, előkertben garázslehajdó nem alakítható ki. Hajdúdorog Helyi építési szabályzata – 2005 - 2016

6

(5) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani: Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. (6) A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.

Az építési telek hátsó határának sajátos helyi szabályai. 5.§. 1.)

A „kismélységű” telkek beépítése:

a)

A 30,0 m mélységet el nem érő kismélységű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

b)

Kismélységű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól legfeljebb 5m-el rövidebb) a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m – nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kismélységű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a osztályba sorol.

c) A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások: ca) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani,. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani. Amennyiben az ily módon elhelyezett építmények közötti távolság kisebb, mint az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság, tűzfalat kell kialakítani, a szemben álló átfedő homlokzat teljes terjedelmében. cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság jelenti a betartandó hátsó kert méretét. cc) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kisméretű” teleknek minősül, minimum 3 m távolságot kell tartani. Amennyiben az ily módon elhelyezett építmények közötti távolság kisebb, mint az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság, tűzfalat kell kialakítani, a szemben álló átfedő homlokzat teljes terjedelmében.


7

2.) Lakóházakra telekvéggel forduló telkek (féloldalas utca) beépítés: a) A szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok vonatkoznak. b) A hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. c) A telek mindkét végén elhelyezhető az övezeti előírásoknak megfelelő épület, építmény, kivéve az állattartó épületet és az önálló garázsépületet. Utóbbiak csak a közterületet képező telekhatártól 15 m-nél távolabb helyezhetők el.

Az övezetekre vonatkozó általános helyi előírások. 6.§. (1) A közterület felöl minden önálló építési telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zársorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3, 00 méter legyen. (2) Oldalhatáronálló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5 m mélységig, maximum 8, 0 méter épületszélesség alkalmazható. Ettől az előírástól abban az esetben lehet eltekinteni, ha a szóban forgó épületrész tetőlefedése teljes utca oldali „kontyolással készül. (azaz magas oromfal nem létesül) Hiba! A könyvjelző nem létezik.A lakó és településközpont vegyes övezetekben létesülő épületeket 30°-45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Ez alól kivételt képeznek a manzárd tetővel kialakított épületek 18o – 75o és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek 18o – 45o közötti tartományban előírt tető hajlásszögükkel. (3) Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében: (a) földszintes épület tetőhéjazatául, (A melléképületek, és a Gip, Gksz övezetekben megvalósuló épületek kivételével, ahol fémlemezfedés is megengedett), csak cserép, pala, vagy (a védett utcák kivételével) bitumenes zsindely alkalmazható. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, vagy sötétszürke. (b)2 Többszintes épületek esetében, amennyiben a helyi érték- vagy műemlékvédelmi előírások másként nem rendelkeznek, kivételesen az előbbieken kívül, 18o-45o közötti dőlésszögű, illetve fémlemezfedés is alkalmazható. Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.


8

(4) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáron álló beépítést enged meg, saroktelek esetében, és ha a telek szélessége a 18 métert eléri, illetve meghaladja, valamint ha az építési oldal változása miatt az épület a telek egyik oldalkán sem volna a szabályok szerint elhelyezhető, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával. (5) Oldalhatáron álló beépítés esetén, az épületet az építési oldalt képező telekhatára, vagy attól 0,5- 1,0 m közötti úgynevezett „csurgótávolságra” kell elhelyezni. Amennyiben az előírás szerinti oldalhatáron való épületelhelyezés a szomszédos ingatlanon meglévő épülettől megtartandó építmények közötti legkisebb távolság betartása miatt nem volna lehetséges, akkor az épületet az építési oldalhatárt jelentő telekhatártól távolabb is, de legfeljebb 2,0 távolságra is el lehet helyezni. Nyílás az oldalhatár felöli homlokzaton csak ott létesíthető, ahol a szemközti meglévő épület átfedő homlokzatán nincs nyílás. (6) a.) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő helyen lévő épületeket helyben visszaépíteni vagy bővíteni nem szabad. A telek beépítettségénél az ilyen elhelyezkedésű épületeket is számításba kell venni. b.) Ha a szomszéd telkeken 10 évnél régebben szabálytalanul elhelyezett, vagy engedéllyel rendelkező épület vagy épületrész miatt a telek az övezeti előírásoknak megfelelően nem lenne beépíthető, a szomszéd telken egymást átfedő homlokzatok távolsága 2,0 m-re csökkenthető, ha az egymást átfedő homlokzatokon nyílás nem található ill. nem létesül, valamint ha az eresz nem éghető anyagból készül. (7) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott, meglévő változó szélességű építési telek kötelező, utca felöli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épületet az övezetben egyébként előírtaktól eltérően, utcától távolabb eső építési vonalon is el lehet helyezni, úgy hogy az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető legyen. Ha az építési hely szélessége a 6,0 m-t nem éri el, a telek nem beépíthető. (8) Az Lk, Lke, Lf lakóövezetekben és a Vt vegyes övezetekben, telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. Ez alól kivételt jelentenek a mindkét végén utcával határos telkek, ahol az utca felöl kötelező épületelhelyezés szabályait betartva, különállóan is elhelyezhető további rendeltetési egységnek (egységeknek) helyet adó épület, valamint az egységes terv alapján egy, vagy több ütemben megépíthető épületegyüttesek. Ez utóbbi épületegyüttesek esetében a beépítés feltételeinek tisztázása érdekében elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) céljára önálló épületben (melléképületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon.


9

Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, a melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők. Hiba! A könyvjelző nem létezik.A rendeltetési egységeket magába foglaló épület mögött elhelyezett különálló melléképület építménymagasságának meghatározásakor az övezetben előírt legkisebb értéket (magasságot) nem kell figyelembe venni. (9) Az Lk, Lke, Lf lakóövezetekben a telek utcavonaltól számított 20 méter mélységű része lakó zónának minősül, amelyben állattartó és gazdasági épületet elhelyezni nem lehet. E célra a telek fenti vonalától hátrább lévő része használható. (10) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai: a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. pontja tartalmazza. b) A terepszint alatti építmények közül önálló pince, a terepszint alatti parkoló vagy garázs és nyilvános illemhely kivételével nem építhető. Pince csak az építési helyen belül helyezhető el. c) A településközpont vegyes és az Lk-2, övezetekben, valamint az Lk-3 lakóövezet saroktelkein parkoló és garázs célját szolgáló terepszint alatti építmény az előkert kivételével, az ingatlan teljes területén elhelyezhető. d) Az Lk-3, (a (d) pontban szereplők kivételével), Lk-1 valamint a kertvárosias lakóövezetekben parkoló- és garázs célját szolgáló terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhető el. (11) Az építmények között biztosítandó legkisebb távolság külön előírása: Ha az építési telek másképpen – az övezeti előírások- betartásával egyébként nem lenne beépíthető, vagy ha a szomszédos telken szabálytalanul elhelyezkedő építmény hatósági engedéllyel rendelkezik, vagy 10 évnél régebbi, és a legnagyobb előírt építmény magasság értéke nem haladja meg a 6,0 métert: Akkor a szomszédos telken lévő „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság 4 méterre csökkenthető, az alábbi követelmények együttes betartása mellett: a) mindkét építmény egymás felé néző tető héjazata nem éghető, nyílás nélküli legyen b) A szomszédos építmények I-III. tűzállósági fokozatúak legyenek, továbbá nem éghető anyagú falazatot és vakolatrendszert tartalmazzanak. c) A két szomszédos építmény egyikének a másik felé néző homlokzati falában csak a mellékhelyiségek, helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablak, szellőzőnyílás lehet. d) Az érintett építmények egyikének tűzterhelése sem haladhatja meg a 800 MJ/m2-t.


10

I. L A K Ó T E R Ü L E T E K A lakóterületek tagozódása 7.§. (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak: Lk-1 Lk-2 Lk-3

Kisvárosias Kisvárosias Kisvárosias

Lke-3 Lf-4

(fsz+ 1, vagy 2 emeletes, oldalhatáron álló, előkertes) (fsz, vagy fsz+1 emeletes, oldalhatáron álló, előkert nélküli) (fsz, vagy fsz+1 emeletes, oldalhatáron álló, előkertes vagy előkert nélküli) Kertvárosias (általános) Falusias (általános)

Lk-1 építési övezet - Kisvárosias lakóterület (fsz+ 1, vagy 2 emeletes, oldalhatáron álló, előkertes) 8.§. (1)

Az övezetbe a városközpont és a strandfürdő közötti, kisvárosias, kertestársasházas átépítésre szánt, kiemelt jelentőségő lakóterületei tartoznak.

(2)

Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,0 és – 8,0 méter közötti építmény magasságú épületek (főként lakóépületek) elhelyezésére szolgál.

(3)

a) Az övezetben elhelyezhető: - Legfeljebb 6 lakásos lakóépületek - A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, ill. rendeltetési egység. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, ill. rendeltetési egység. - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - Sportlétesítmény - Igazgatási épület - Szálláshely szolgáltató épület - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint a 3. a) pontban felsorolt kiszolgáló és járulékos épületek önálló épületben, valamint üzemanyagtöltő-állomás. Sorgarázs nem építhető.

(4)

Az övezet telkeinek beépítése szabadon álló, előkertes.


11

(5)

Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Az alakítható

telek

Beépítési módja

Övezeti jele

Legkisebb Területe (m2)

Legkisebb Szélessége (m)

Legkisebb Mélysége (m)

Legnagyobb Beépítettség %

Szabadon álló

Lk-1

900

20

-

35**

előírt min-max építmény magasság (m) 6,0-9,5*

* Az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét. **Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, teljes közművesítettség megléte esetén 40 % lehet.

(6)

A telek területének min. 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók 25 %-a beszámítható. (sarokteleknél 25 % zöldfelület)

(7)

Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(8)

Az egy lakásra (vagy rendeltetési egységre) jutó telekhányad legalább 150 m2. Egy rendeltetési egység nettó területébe legfeljebb 120 m2 számítható be.

Lk-2 építési övezet - Kisvárosias lakóterület (fsz, vagy fsz+1 emeletes, oldalhatáron álló) ) 9.§. (1) Az övezetbe a belvárosban (a kiskörúton belüli) településközpont- vegyes övezetekbe nem sorolt lakóterületei tartoznak. Azok a lakóterületek, ahol a kisvárosias hangulat és lépték főként emeletes beépítést igényel. (2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 és - 6,0 méter közötti építmény magasságú épületek elhelyezésére szolgál. (3) a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, válaszható előkertes (az utcában kialakult jellemző mélységű előkert mérettel, mely 3,0m vagy 5,0m) vagy előkert nélküli épület elhelyezéssel. c) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadon álló épület elhelyezés alkalmazása is megengedett. (4) a)

Az övezetben elhelyezhető: -

Legfeljebb 4 lakásos lakóépület A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, ill. rendeltetési egység. Igazgatási épület


12

b) c)

A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények, melléképületek. (gépjármű stb. tároló épület.) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület Szálláshely szolgáltató épület Legfeljebb 6 lakásos lakóépület Az övezetben nem helyezhető el: üzemanyagtöltő-állomás, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára és sorgarázs.

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Az alakítható Beépítési módja Oldalhatáron álló

Övezeti jele Lk-2

telek



500

14


Legnagyobb Beépítettség % 50**

előírt min-max építmény magasság (m) 4,5-6,0***

**Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, teljes közművesítettség esetén 55 % lehet. *** Az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét.

(6) A telek területének min. 25 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 25 %-értékben számítható be. (7) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (8) Az egy lakásra (rendeltetési egységre) jutó telekhányad legalább 120 m2 . Egy rendeltetési egységnek legfeljebb 120 m2 nettó alapterület számítható be.

Lk-3 építési övezet - Kisvárosias lakóterület (fsz, vagy fsz+1 emeletes, oldalhatáron álló, előkertes, vagy előkert nélküli) 10.§. (1)

Az övezetbe a belvárost körülvevő kiskörút külső oldalához csatlakozó, és a városból kivezető forgalmas utak melletti lakóterületek tartoznak. Azok a lakóterületek, ahol a kisvárosias hangulat és lépték megjelenítése a földszintes előkertes épületek mellett, az emeletes, utcavonalon álló épületek létesítését is igényli.

(2)

Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 és - 6,0 méter közötti építmény magasságú épületek elhelyezésére szolgál.


13

(3) a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodva, az építtető által szabadon válaszható módon az adott utcára jellemző mélységű előkerttel, vagy előkert nélküli beépítéssel, illetve a szabályozási tervlapon külön megjelölt utcaszakaszokon kötelező előkert nélküli beépítéssel c) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett. (4) a) Az övezetben elhelyezhető: -Legfeljebb 4 lakásos lakóépület -A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, ill. rendeltetési egység. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, ill. rendeltetési egység. -Igazgatási épület -A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények, melléképületek. (gépjármű, stb. tároló épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: -A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület Szálláshely szolgáltató épület c) Az övezetben nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb és az ilyeneket szállító járművek számára és sorgarázs. (5)

4

Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

Beépítési módja

Övezeti jele

Oldalhatáron álló

Lk-3

Az alakítható telek Legkisebb Legkisebb Legkisebb Területe Szélessége Mélysége (m2) (m) (m) 500

14

Legnagyobb Beépítettség % 40*

előírt min-max építmény magasság (m) 6,0**

*Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, teljes közművesítettség esetén 45 % lehet. ** Az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét.

(6) A telek területének min. 25 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók 25 %-a beszámítható. (7)

Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(8)

Az egy lakásra (vagy rendeltetési egységre) jutó telekhányad legalább 120 m2 . Egy rendletetési egység nettó alapterületébe legfeljebb 120 m2 számítható be. Hajdúdorog Helyi építési szabályzata – 2005 - 2016

14

Lke-3 építési övezet Kertvárosias lakóterület 11.§. (1) A övezetbe a kiskörút és nagykörút közötti lakóterületek többsége tartozik. Kivételt képeznek azok a lakóterületek, melyeket a szabályozási terv, mint jellemzően kisvárosias beépítésű, illetve ilyen beépítést igénylő területeket a forgalmasabb sugár irányú utak mentén, kisvárosias Lk-3 övezetbe sorolt. (2) Az egy telken megvalósuló, elhelyezhető rendeltetési egységek száma legfeljebb négy. (3) a) Az övezetben elhelyezhető: - legfeljebb négylakásos lakóépület, - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető - legfeljebb hatlakásos lakóépület, (900 m2 legkisebb telekterület esetén) - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, - sportépítmény - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. c) Az övezetben nem helyezhető el: - szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó férőhelyszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. - üzemanyagtöltő-állomás - sorgarázs (4) a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodó, az adott utcára jellemző mélységű előkerttel, illetve a szabályozási tervlapon külön megjelölt utcaszakaszokon előkert nélküli beépítéssel. b) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett. (5) a) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni.

Beépítési módja

Övezeti jele


Lke-3

Az alakítható telek Legkisebb Legkisebb Legkisebb Mélysége Területe Szélessége (m) (m2) (m) 500

14

Építmény max Legnagyobb építmény Beépítettség magassága % (m) 30

4,5

(6) A telek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani. (7) Az egy lakásra (vagy rendeltetési egységre) jutó telekhányad legalább 150 m2 . Hajdúdorog Helyi építési szabályzata – 2005 - 2016

15

12. § 4 Lf-4 építési övezet Falusias lakóterület 13.§. (1)

Az övezetbe a nagykörúton kívüli, a város külső peremén lévő lakóterületek tartoznak.

(2)

Az övezet maximum 4,5 m-es épületmagasságú legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(3)

a) A falusias lakóterületen elhelyezhető: - Lakóépület, legfeljebb 2 lakással vagy önálló rendeltetési egységgel - Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - Szálláshely szolgáltató épület - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - Kézműipari épület - Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - Üzemanyagtöltő-állomás - A falusias lakóterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is.

(4)

a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően előkertes beépítéssel. Az előkert mérete – kialakult állapot esetében is – legalább 3,0 m. b) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett.

(5)

4

Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Az alakítható telek

Beépítési módja

Övezeti jele


Oldalhatáron álló**

Lf-4

650

(6)



16

50

Építmények Legnagyobb legnagyobb Beépítettség magasság % (m) 30 *

- 4,5

A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be

(7)


16

II.

VEGYES TERÜLETEK Általános előírások 14.§.

(1)

Hajdúdorog területén az OTÉK 6.§. (3) és 15. §. alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére: Vt : településközpont vegyes terület Vk : központi vegyes terület került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembe véve, a fenti területeket további övezetekre bontja:

(2)

Vt-1

Településközpont vegyes terület (fsz+2 emeletes)

Vt-2

Településközpont vegyes terület (fsz+1 vagy 2 emeletes)

Vt-3

Településközpont vegyes terület (fsz, vagy fsz+1 emeletes)

Vk-1 Központi (többszintes) vegyes terület. Az övezetben lévő telkek beépítésének általános helyi szabályai: a) A Vt és Vk-jelű építési övezetekben, a telkenként elhelyezendő személygépkocsi tárolók, parkolók számát, az elhelyezés szabályait, az Oték 42. §. előírásainak figyelembe vételével, az Önkormányzat önálló parkolási rendeletben állapítja meg. A személygépjárművek terepszint alatti építményben is elhelyezhetők az előkert kivételével, ahol terepszint alatti építmény és lehajtó nem építhető. b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább 0,9 m közötti magasságban helyezendő el. c)

A vegyes területeken állattartó épületek nem helyezhetők el.

d) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3,00 méter legyen. e) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli. A kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítására vonatkozó külön előírások kerültek bevezetésre. -

Az utcavonaltól számított legalább 10,0 méter mélységéig, tűzfal létesítése kötelező.


17

-

f)

Az épület fenti mélységnél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kialakítani. Hézagosan zártsorú beépítés létesítése esetén legalább 4,0 méteres építmény távolság vagy oldalkert biztosítandó. Az oldalkertre néző homlokzaton nyílások is (korlátozás nélkül) létesíthetők, ha annak mérete szabályozott építmény magasság, illetve a 6,0 m-t eléri, vagy meghaladja. A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.

Vt-1 építési övezet Településközpont vegyes terület - (fsz+2 emeletes) 15.§. (1)

Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2)

a) Az övezetben elhelyezhető: - Lakóépület - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény - A meglévő kisgarázsok szabályozási terv szerinti helyre történő átépítése.

c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint 2.a) pontban felsorolt kiszolgáló és járulékos épületek önálló épületben és üzemanyagtöltő állomás és új sorgarázs (az átépítendőkön kívül) (3)

Az övezet telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú (előkert nélküli, az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítmény, homlokzatszerű kerítés köti össze), illetve zártsorú.


18

(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Az alakítható

telek

Beépítési módja

Övezeti jele




Zárt- Hézagosan zártsorú

Vt-1

400

20

20

Építmények legnagyobb Legnagyobb magasság Beépítettség (m) % 60**

9,0-12,0*

* Az övezetben, az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét. **Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, teljes közművesítettség esetén 75 % lehet.

(5)

Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(6)

A telek területének legalább 20 %-át, sarokteleken 10 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területének 25 %-a beszámítható.

Vt-2 építési övezet Településközpont vegyes terület - (fsz+1 vagy 2 emeletes) 16.§. (1)

Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2)

a) Az övezetben elhelyezhető: - Lakóépület - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, üzemanyagtöltő-állomás és sorgarázs.

(3)

Az övezet telkeinek beépítése zártsorú, vagy hézagosan zártsorú, előkert nélküli.


19

(4)

4


Az alakítható Beépítési módja

Övezeti jele

Zárt- Hézagosan zártsorú

Vt-2

telek




Legnagyobb Beépítettsé ge %

400

20

20

55**

előírt min-max építmény magasság (m) 5,0 -9,5*


(5) A telek területének legalább 20 %-át, saroktelken 10 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 25 %-ban beszámítható. (6) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

Vt-3, Vt-3X építési övezet Településközpont vegyes terület - (fsz, vagy fsz+1 emeletes) 17.§. (1)

Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2)

a) Az övezetben elhelyezhető: - Lakóépület - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) telkenként legfeljebb egy önálló épületben c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, üzemanyagtöltő-állomás és sorgarázs.

(3)

Az övezetben előírt beépítési mód oldalhatáron álló, a Vt-3 jelű övezetben előkert nélküli, a Vt-3X –jelű övezetben előkertes. (Az előkert mérete 3 méter.)


20

(4)


Beépítési módja

Övezeti jele

Az alakítható telek Legkisebb Legkisebb Legkisebb Területe Szélessége Mélysége (m2) (m) (m)

Legnagyobb Beépítettség %

előírt min-max építmény magasság (m)


Vt-3

400

20

20

55**

4,5 - 6,0*


Vt-3X

400

20

20

55**

4,5 - 6,0*


(2) A telek területének min. 20 %-át, saroktelken 10 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 25% nagyságban számítható be. (3) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

Vk-1 építési övezet Központi vegyes terület 8.§. (1)

Az övezet elsősorban a telekigényes oktatási-nevelési létesítmények, valamint központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató épületek, elhelyezésére szolgál.

(2)

a) Az övezetben elhelyezhető: - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Közösségi szórakoztató, kulturális épület - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - Nem zavaróhatású egyéb gazdasági építmény - A főtevékenységet szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) legfeljebb telkenként egy önálló épületben b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - az a) pontban nem szereplő lakások, illetve lakóépület. c) Az övezetben nem helyezhető el a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek részére parkoló terület, illetve garázs, valamint állattartó épületek, üzemanyagtöltő állomás és sorgarázs

(3)

Az övezetben kötelező a teljes közművesítettség.


21

(4)

Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Az alakítható

Beépítési módja

Övezeti jele


Szabadon álló

Vk-1

K**

telek



-

-

Építmények Legnagyobb legnagyobb Beépítettség magasság (m) % 50*

K***

* A beépítettség mértéke csak ott lehet 50 %, ahol a magasabb szintű előírások ezt lehetővé teszik (iskolák, esetében pl. nem). ** A „K” méret azt jelenti, hogy az adott telek nem osztható meg. A k*** a telken meglévő legnagyobb építménymagasságot jelenti (a toronyszerű építmények nélkül).

I I I.

G A Z D A S ÁG I

TERÜLETEK

Általános előírások 19.§. (1)

4

A város területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére, Gksz-1 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gip-1 Ipari gazdasági terület

került kijelölésre. (2)

A telkek beépítésének általános szabályai: a) A szükséges gépjárművek elhelyezését teljes mértékben a saját telken belül kell biztosítani. b)

A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

c)

A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.

d)

Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

e)

4

f)

3

Az előkertek „Gip-1” építési övezetben 15,0 m, a „Gksz-1” építési övezet lakóterület felé néző oldalán 10 méter- máshol 5 méter méretűek, ahol kerítéssel egybeépített legfeljebb 80 m2 bruttó alapterületű, 3,0 m építménymagasságú kapusépület és gépjármű-parkolóhelyek helyezhetők el. A parkolómezőket fásítani kell.

Ahol a szabályozási terv a gazdasági terület szélén zajvédő fal, vagy egyenértékű védő zöldterület létesítését írja elő, ott a zajvédő falat (vagy a védő zöldterületet) olyan tulajdonsággal kell megvalósítani, hogy az a gazdasági területen keletkező zajterhelést legalább 15 dB értékkel tudja csökkenteni.


22

Gksz-1 építési övezet Kereskedelmi, szolgáltató (általános) gazdasági terület 20.§. (1)

Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)

a) Az övezetben elhelyezhető: -

Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület - A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, a bruttó szintterület legfeljebb 20 %án - Igazgatási és iroda épület - Parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz - Sportépítmény b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Egyéb közösségi szórakoztató épület. (3)

4

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. Az alakítható

Beépítési módja

Szabadon álló

Övezeti jele

Gksz-1


1000


telek Legkisebb Mélysége (m)

20

-

Építmények Legnagyobb legnagyobb magasság Beépítettsé (m) ge % 60

9,0

(4)

A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %, melybe a fásított parkolók 25 %-a beszámítható

(5)

A teljes közművesítettség kötelező

21.§. 4 Gip-1 építési övezet Ipari gazdasági terület 22.§. (1)

Az övezet a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Azokéra, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)

Az övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.


23

(3)

Az ipari gazdasági területen az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, a bruttó szintterület legfeljebb 15 %-án.

(4)


(5)

4

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. Az alakítható

Beépítési módja

Övezeti jele

Szabadon álló

Gip-1

(6)

telek




Legnagyobb Beépítettsé ge %

1500

25

-

50

Építmények legnagyobb magasság (m) 12,5

A telek minimális zöldterületi fedettsége 25 %, melybe a fásított parkolók 25 %-a beszámítható.

23.§. 4

I V.

KÜLÖNLEGES

TERÜLETEK

Általános előírások 24.§. (1)

A város területén az OTÉK 6.§. (3) és 24.. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint a) b) c) d)

Kst Strand- gyógyfürdő célú különleges terület Ksp Sportolási célú különleges terület Kid Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület Kksz Kereskedelmi, szolgáltató (temetkezéssel kapcsolatos) különleges terület e) Ktem Temető, kegyeleti park különleges terület f) Kkö Közmű- építmény elhelyezésére szolgáló különleges terület g) Kb Bányászati célú különleges terület (homokbánya) h) 4 Kmü Mezőgazdasági üzemi különleges terület


24

„Kst”- jelű övezet Strand és kapcsolódó létesítményei - különleges terület 25.§. (1)

Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható intézmények elsősorban: strand, kemping, és kiszolgáló létesítményeinek (üdülőépület, kereskedelmi- vendéglátó- szolgáltató épület, sport- és pihenőépítmények) elhelyezésére szolgál.

(2)

Az építési engedélyezési terv benyújtását megelőzően elvi építési engedélyezési eljárást kell lebonyolítani az érintett tömböt is tartalmazó helyszínrajzzal, legalább m=1:200 léptékű vázlattervvel és utcaképekkel kell az övezeti előírások betarthatóságát és a környezethez való alkalmazkodást igazolni. Az elvi engedélyezési tervekről az illetékes szakmai tervtanács véleményét be kell szerezni.

(3)

a) A beépítés módja szabadonálló. b)2 A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 40%-a a medencék területe nélkül. c) A strandfürdő területe kialakult, nem felosztható, de a szabályozási tervvel összhangban bővíthető. d) A létesíthető maximális építménymagasság 12,5 méter.

(4)


„Ksp”- jelű övezet Sportolási célú különleges terület 26.§. (1)

Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, lovarda, parkoló, idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények (szálláshely, kulturális-, vendéglátó-, kereskedelmi épületek) elhelyezésére szolgál.

(2)

Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lebonyolítani, szükség esetén az elvi engedélyes tervekről az illetékes szakmai tervtanács véleményének beszerzése is előírható. a) A beépítés módja szabadonálló. b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a. e) Az alakítható legkisebb telekterület „kialakult”, nem felosztható, de a szabályozási tervvel összhangban bővíthető. f) A létesíthető maximális építménymagasság 12,5 méter.

(3)

(4) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető. (5) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.


25

„Kid” jelű övezet Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület 27.§. (1) Az övezet az idegenforgalmi fejlesztésekhez kapcsolódóan került kijelölésre, azokon a területeken, ahol pihenő- ellátó zóna kialakítása célszerű. (2) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el. (3) Az épületeket szabadon állóan, előkerttel a terület legfeljebb 20 %-os beépítettségével kell elhelyezni, minimum 4,5, maximum 12,5 méteres építménymagassággal. (4) Az alakítható telek minimális területe 1200m2. (5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető. (6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (7) Elvi engedélyezési eljárás lebonyolítása kötelező.

„Kksz” jelű övezet Kereskedelmi, szolgáltató (temetkezéssel kapcsolatos) különleges terület 28.§. (1) Az övezet a város nyugati részén, a temető mellett, a lakó és temetőterület között került kijelölésre. (2) Az övezet a temetkezéssel kapcsolatos gazdasági, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységek, és az ehhez szükséges létesítmények, épületek elhelyezésére szolgál. (3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 20 %-os beépítettségével kell elhelyezni, maximum 4,5 méteres építménymagassággal. (4) Az alakítható legkisebb telekterület: 1000 m2 (5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető. (6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.


26

„Ktem” és „Ktem*”- jelű övezet Temetők, kegyeleti parkok különleges terület 29.§. (1)

Az övezetbe a temetők és a kegyeleti parkok tartoznak.

(2)

A temetők, kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.

(3)

a) A beépítés módja szabadonálló. b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a. g) A meglévő telekterület tovább nem osztható. Szabályozási terv szerinti bővítése szakaszosan, vagy egy ütemben is végrehajtható. h) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter.

(4)

Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben az érintett tömböt is tartalmazó helyszínrajzzal, legalább m=1:200 léptékű vázlattervvel és utcaképekkel kell az övezeti előírások betarthatóságát és a környezethez való igazodást bemutatni.

(5)

A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a közegészségügyi előírásokat és egyéb vonatkozó jogszabályokat, a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről alkotott önkormányzati rendeletet betartva készülhetnek. Az építményi (sírkamrákat tartalmazó rész) a rendezett terepszint fölé max. 50 cm-t emelkedhet. A felépítményként elhelyezkedő emlékmű, sírkő magassága max. 2,2 m lehet, mely zárt helyiségként nem alakítható ki. Csak nemes anyagból, a hely szelleméhez igazodó módon építhető.

„Kkö” jelű övezet Közmű- építmény elhelyezésére szolgáló különleges terület 30.§. (1)

Közmű- építmények elhelyezésére szolgáló területek. A konkrét felhasználási célt a településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban kell megvalósítani.

(2)

A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőterületet kell biztosítani.

(3)

A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén lehetséges, a szabályozási terv előírásaival összhangban

„Kb” jelű övezet Bányászati célú különleges terület (homokbányák területe) 31.§. (1)

A szabályozási tervben anyaglelőhelyként felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel. A területek jelzett célú felhasználása csak a szükséges hatósági engedélyek beszerzése, a kultúrált és biztonságos működéshez szükséges feltételek megteremtése (a terület bekerítése, a megközelítéséhez szolgáló megfelelő minőségű út kiépítése) esetén lehetséges. Hajdúdorog Helyi építési szabályzata – 2005 - 2016

27

(2)

A működés megkezdésének feltétele, hogy a terület „kimerülését” követő hasznosítás, rekultiválás módja előzetesen meghatározásra kerüljön, ha a végrehajtás költségeit a tulajdonos, mint utólagos kötelezettséget magára vállalja. 4

„Kmü” jelű övezet Mezőgazdasági üzemi különleges terület 31/A.§. (1) Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás folytatható, mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására is alkalmas. (2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó beépítési mód, legkisebb telekméret, legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértéke: a) A beépítés módja: szabadonálló. b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke: a telekterület 40 %-a. c) A létesíthető maximális építménymagasság: 12,5* méter * A technológiai építmények magassága, (ha egyéb előírások erről másként nem intézkednek) nem esik korlátozás alá. d) Az alakítható telek legkisebb területe 1500 m2 (3) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

V I. K Ö Z L E K E D É S I T E R Ü L E T E K

A közlekedési területek általános előírásai. 32.§. (1)

Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve: Köu-1 Közúti közlekedési terület Köu-2 Közúti közlekedési terület – Gyalogos zóna KÖk Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület


28

(2)

A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani: M3-as autópálya

60 m

Országos mellékút -

3502 sz. út 3502 sz. út 3504 sz. út 3503 sz. út

30 m

(Hajdúnánási út külterületi szakaszán) (Böszörményi út külterületi szakaszán) (Újfehértói út külterületi szakaszán) (Tokaji út külterületi szakaszán) meglévő- megmaradó szélességgel

-

3502 sz. út (Hajdúnánási és Debreceni út belterületi, kiskörútig bevezető szakaszain) 3504 sz. út (Újfehértói út belterületi, kiskörútig vezető szakaszán) 3503 sz. út (Tokaji út kiskörútig bevezető szakaszán.

Országos mellékút -

18 m- re való szélesítéssel

Csonka utca- Keleti utca- Domb utca (kiskörút nyomvonalon)

Helyi gyűjtőút 16- 22 m (A szabályozási terven feltüntetett szabályozási szélességgel) -

Kiskörút országos mellékútnak nem minősülő szakaszai Nagykörút (Gyepszél-, Agyag-,Gáti-, Dohánybeváltó-, Vidító-, Újtelep-, Kuruc-, Vércse utcák alkotta nyomvonalon.) Méntelep-, Pacsirta-, Vércse utcák alkotta nyomvonal Városkert utca Keleti utca Hétút utca Fürdő utca Fogadó utca Ady Endre utca Délkeleti ipari parkot feltáró új utca

Külterületi fő dűlőutak esetén Kiszolgáló utak esetén Kerékpárút esetén

16 m 12 m 3 m


29

(3)

Gyalogos zóna „Köu-2”-jelű övezet: -Tokaji út -Újfehértói út - Nánási út -Böszörményi utca szabályozási terven kijelölt szakaszai.

(4)

A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló : -közlekedési létesítmények -közművek és hírközlési létesítmények

(5)

A „Kök”-jelű övezeteket, (vasúti területeket) az Sz-2 jelű szabályozási terv tünteti fel. Megmaradó szintbeni vasút- közút kereszteződés: -

(6)

Fogadó-, Vidító utca kereszteződésében

4

A településszerkezeti védelemre kijelölt külső közlekedési gyűrűn (KuruczVércse- Tokai- Gyepszél- Gáti- Dohánybeváltó- utcák- Mátyás körút- Nánási út által határolt területen) belül, illetve a határoló utak mentén az elektromos (kisés nagyfeszültségű) és egyéb légkábel hálózat kiváltása, fejlesztése csak földkábelben történhet.

V I I. Z Ö L D T E R Ü L E T E K Általános előírások 33.§. (1)

A város területén az OTÉK 6.§. (3) és 27.§. alapján a belterületen: „Z-1” Közpark „Z-1*” Közpark Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Z-1, Z-1* övezet Közparkok területe 34.§. (1)

Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2)

Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3)

Az övezetben elhelyezhető: - a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.) - „Z-1*” övezetben fentieken kívül vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely is elhelyezhető. - a terület fenntartásához szükséges épület Hajdúdorog Helyi építési szabályzata – 2005 - 2016

30

(4)

Épületek a Z-1 övezetben a telekterület max. 1%-os, a Z-1* övezetben a telekterület max. 5%-os beépítettségével helyezhetők el, legfeljebb 3,0 m legnagyobb építménymagassággal.

(5)

Az övezetben elhelyezhető építmények építése csak elvi engedélyezési terv alapján engedélyezhető. Az elvi engedélyes tervnek a szerkezeti kialakítást is tartalmaznia kell.

(6)

Az övezet területén közmű gerincvezetékek (gáz, nagyfeszültségű elektromos vezeték stb.) nem haladhatnak át sem a parkterület alatt, sem fölötte.

(7)

Közhasználat elől elzárt terület legfeljebb további 2 % lehet.

V III.

ERDŐ TERÜLETEK Általános előírások 35.§.

(1)

A város igazgatási területén az OTÉK 6.§. (3) és 28.§. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján: Ev védelmi célú erdő Ee egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdő Eg gazdasági célú erdő övezetek kerültek megkülönböztetésre.

Ev, Evp övezetek Védelmi rendeltetésű erdők 36.§. (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik. (2) Területükön épület nem helyezhetők el. (3) Az „Evp” övezetben 60%- os zöldterületi fedettség megtartása mellett, parkolóterületek kialakíthatók.

Ee övezet Egészségügyi-szociális, turisztikai erdők 37.§. (1) (2)

Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 2 %-os beépítettséggel. A megengedett maximális építménymagassága 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.


31

Eg övezet Gazdasági erdők 38.§. (1)

A 10 hektárt meghaladó területnagyságú telkeken, maximum 0,5 %-os beépítettséggel, az erdő terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el

(2)

A megengedett maximális építménymagasság szabadonállóan kell elhelyezni.

IX .

3,5

m.

Az

épületeket

M EZŐGAZDASÁGI TERÜLETE K Általános előírások 39.§.

(1)

A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2)

A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6.§.(3) alapján és a 29.§. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre: Msz-1 Többségében szántó művelésű terület Mgy-1 Többségében gyep, legelő művelésű terület Mk Kertgazdálkodásra szolgáló terület

(3)

A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Msz-1 övezet Többségében Szántó művelésű terület 40.§. (1)

Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek kialakításra.

(2)

Az övezetben a növénytermesztés az állattenyésztés és halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3)

4


32

(3)

A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%. Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, lakóépületeknél 4,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m megengedett legnagyobb homlokzatmagassággal, tömbösített formában. (A technológiai építmények magasságát, amennyiben más előírás ezt nem korlátozza, a számításnál nem kell figyelem venni.)

(4)

A szabályozási terven lehatárolt védett területeken, a vonatkozó természetvédelmi rendeletek előírásait is be kell tartani.

(5)

Védett természeti területeken birtokközpont nem alakítható ki. Meglévő mezőgazdasági üzemi területek birtokközponttá fejleszthetők.

4

Mgy-1 övezet Többségében gyep, legelő művelésű terület 41.§. (1)

Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek kialakításra.

(2)

Az övezetben a növénytermesztés, az állattenyésztés és halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) (4)

4

44

(3)

4

(4)

4

A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%, de lakóépület a 10.000 m2 alatti területen csak „tanya” birtokközpont alakítása esetén jelen előírás 41/A.§. (2) bekezdés szabályainak megfelelően építhető be.

Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, lakóépületeknél 4,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m megengedett legnagyobb homlokzatmagassággal, tömbösített formában. (A technológiai építmények magasságát, amennyiben más előírás ezt nem korlátozza, a számításnál nem kell figyelem venni.)


33 4

Birtokközpont alakítása 41/A.§.

(1) Birtokközpont kialakításának feltételei: a) Birtokközpont a belterületi határtól legalább 200 m távolságra alakítható ki új területen vagy a meglévő, kivett terület bővítéseként. b) A birtokközpont nagysága legalább 10.000 m2 (1ha) legyen. c) A beépítettség mértéke 45 %, a hozzá tartozó birtok (ok)kal együtt 3 % d) A gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell kialakítani. e) Birtokközpont területén a tulajdonos(ok), vagy a használó(k) részére legfeljebb 2 lakás, létesíthető. Gazdasági funkció nélkül lakóépület nem építhető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek össz. alapterületét, sem pedig a lakásonkénti nettó 150 m2-t. f) Birtokközpont területén az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni. A megengedett homlokzatmagasság 7,5 m. A birtokközpont területét – amennyiben más Hész, vagy természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni. (2) Birtokközpont „Tanya céljára” történő kialakítása és feltételei: a) Birtokközpont Tanya céljára csak a belterületi határtól legalább 200 m távolságra, alakítható. b) Tanya hasznosítású Birtokközpont az a külterületi, mezőgazdasági övezetekben elhelyezkedő, legalább 2.000. m2 nagyságú, de legfeljebb 10 000m2 nagyságú, (önálló hrsz-mal rendelkező ingatlan) művelésből kivett terület minősül, ahol mezőgazdasági, (gazdálkodási) tevékenységet folytatnak és a tulajdonos, vagy a használó számára a helyben lakás indokolt. c) A lakó és a mezőgazdasági tevékenységgel közvetlenül összefüggő gazdasági épület mellett a területen létesíthető feldolgozói, kereskedelmi, tanyasi jellegű vendéglátó és kereskedelmi szálláshely épület is. Gazdasági funkció nélkül lakóépület nem létesíthető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek össz. alapterületét, sem pedig a 150 m2-t. d) A tanya-birtokközpont legnagyobb beépíthetősége 5%- tól legfeljebb 45 %-ig terjed. Az 5 % fölötti beépítettség a tanyához tartozó, 20 km-en belül elhelyezkedő birtoktest mezőgazdasági övezeti besorolásából adódó 3%-os beépíthetőség érvényesítéséből adódik. e) Birtokközpont területén az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni. Az épületeket magastetővel, környezetbe illően kell kialakítani, a megengedett homlokzatmagasság 6,0 m. A birtokközpont területét – amennyiben más Hész, vagy természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.


34

„Mk” jelű övezet Kertgazdálkodásra szolgáló terület 42.§. (1)

Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.

(2)

Az övezetben legalább 720 m2 –t elérő telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince).Az építmények maximális építménymagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet. Lakóépület legalább 5000 m2 telekterület max. 1,5 %-os beépítésével építhető.

(3)

Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(4)

Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház ( a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

X. V Í Z G A Z D Á L K O D Á S I T E R Ü L E T E K V-1 övezet Vízgazdálkodási területek 43.§. (1)

V-1 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik(hidrogeológiai védőidom) Területükön, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, építmények helyezhetők el.

X I . AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME Az építészeti környezet védelme 44.§. (1)

A város épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében - Településszerkezeti védelem - Kiemelt településképi védelem Mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok kerültek bevezetésre. Hajdúdorog Helyi építési szabályzata – 2005 - 2016

35

(2)

Kiemelt településképi védelem A hagyományos építészeti értékeket legtisztábban megőrző utcaszakaszok védelme érdekében kerül bevezetésre. Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakasz épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. a) Homlokzaton alkalmazható anyagok és színezés meghatározása: -

Homlokzatfelületen csak világos pasztellszínek alkalmazhatók. Élénk, rikító színek (pl: sötétlila, sötétbordó, cinóber-vörös, citromsárga, stb.) nem alkalmazhatók. Homlokzati nyílászáró szerkezetek burkolatához nem alkalmazható alumínium-, fém hullám, vagy trapézlemez.

b) Tetőfedés anyagának és színének meghatározása - Égetett agyag-, vagy beton cserép, hagyományos színekben (okker, vörös, barna) c) Homlokzat felújítás engedély köteles, amelyben meg kell határozni az alkalmazásra kerülő színeket, beleértve a nyílászárók, tetőfedés, és épületlábazat anyagát is. A vakolt homlokzati tagozatok méreteit a tervben fel kell tüntetni. d) Az utcai kerítés csak hagyományos anyagokból (fa, tégla, kovácsoltvas) készíthető. (3)

Településszerkezeti védelem: A város történetileg legértékesebb, településszerkezeti jellegzetességének megőrzése érdekében kerül bevezetésre. Részletes szabályozását a helyi értékvédelmi rendelet tartalmazza. Területén a következő szabályokat is be kell tartani: a. Előkertes beépítésnél az utcai kerítés tömör téglafalú nem lehet, legalább 70 %-ban áttört legyen, maximum 60 cm lábazatmagassággal. A kerítés magassága legfeljebb 1,60 m legyen. Nyomvonalvezetése a meglévő utcavonalat kövesse. b. A tetőfedés anyaga a 6.§ (3). bekezdésben megjelölt anyagok és színek közül fémlemezfedés, pala, és sötétszürke színezésű tetőfedés nem alkalmazható. c. Az épületek felújításánál a homlokzatok részleges színezése nem engedhető meg.


36

A Helyi értékvédelemmel kapcsolatos külön szabályozás 45.§. (1) Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapul véve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokkló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke. (2)

A természeti környezet helyi védelméről, annak általános szabályairól külön helyi rendelet intézkedik.

XII. SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 46.§ (1)

Az Étv. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom rendelendő (rendelhető) el. a)

(2)

A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23 §. Előírásait kell alapul venni.

(3)

A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések megvalósíthatósága érdekében, az Étv. 25.§. alapján, az önkormányzatot illető elővásárlási jog jegyezendő be.


37

XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 47.§. (1) Ezen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) 2005. november hó 1. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően indított engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. (2) Jelen rendelet jóváhagyásával egyidejűleg hatályát veszíti „Az építés helyi rendjének átmeneti szabályozásáról szóló 4/2004 (II. 10.) Kt. sz. rendelet.

Alaprendelet jóváhagyva: 2005. október 25. Módosító rendelet jóváhagyva: 2009. március 10. Módosító rendelet jóváhagyva: 2014. december 18. Módosító rendelet jóváhagyva: 2016. november 2.

Csige Tamás s.k. polgármester

Hatályos: 2016. december 2.- től

Czifráné dr. Urgyán Ilona s.k. jegyző

Záradék: Kihirdetve: 2005. november 1. Kihirdetve: 2009. március 12. Kihirdetve: 2014. december 22. Kihirdetve: 2016. november 2.


38

3. sz. melléklet A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS HELYI FOGALMAK

(1)

Zárt- Hézagosan zártsorú beépítés: Olyan egyedi beépítési mód, ahol az építési hely, a Zártsorú beépítés szabályai szerint jelölendő ki, az azon belüli épületelhelyezés azonban az építtető szándékainak megfelelően a teljes telekszélesség végigépítésével zártsorú, vagy legalább négy méter kapubehajtó szélességet elhagyva hézagosan- zártsorú, ahol a hézagot min. 3,0 méter magasságú épített kerítéssel, kapuépítménnyel lezárva lehet elhelyezni. Utóbbi (hézagosan zárt) épületelhelyezés esetén a tetőgerincet utcával párhuzamosan kell kialakítani, és az épületet előkert nélkül, az utcavonalon elhelyezni. A kétféle épületelhelyezés spontán módon való keveredését, és a későbbi zártsorúsítást lehetővé tevő egyedi szabályozás került kimunkálásra, melyben a tűzfal építésének módja és mértéke is meghatározott.

(2) A melléképület fogalom értelmezése a helyi rendeletben. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségeket (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) magában foglaló önálló épület.


4. sz. melléklet NAG YCSE RKE SZ

HAJDÚDOROG VÁROS

CSER

KESZ

03 <-- 35

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGY

Nyíre

Országos és térségi övezetek lehatárolása

TISZAVAS VÁR

I

gyháza

N

Ñ NYÍREGY

HÁZA

(2015.) - 2016. évi módosítás

HAJDÚNÁNÁS

JELMAGYARÁZAT

Ñ

Kunhalmok Régészeti nyílvántartásba vett terüet Natura 2000 természetmegõrzõ terület (ktt) ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETEK LEHATÁROLÁSA KÁLM ÁNH -->

s

HA

JD

ÚN

ÁN

ÁS

KÁLMÁNHÁ

ZA

Ha

za

há

gy

íre

Ny

ná

ná

jdú

<--

ÁZA

Kiváló termõhelyi adottságú erdõterület térségi övezete Magterület (megyei TrT) Ökológiai folyosó (megyei TrT) Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület (megyei TrT) Rendszeresen belvízjárta terület övezete

35

02

Ha

jdú

ná

ná

s

HA

JD

ÚN

ÁN Á

S

<--

ÚJFEHÉR TÓ

Ñ

<--

Tis

Ñ

za

lök

értó 3504 Újfeh

-->

Ñ HA

JD

ÚN

Ñ

ÁN

ÁS

ÚJF

EHÉR

Ñ HA

JD

ÚB

ÖS

ZÖ

RM

TÓ

ÉN

Y

cen --> Debre TÉGLÁS

y --

szörmén

úbö 3502 Hajd

CÍVISTERV BT. 2016. 11.

HAJDÚBÖSZÖR

MÉNY

hajdúdorog város helyi ÉpÍtÉsi szabályzata

Recommend Documents