Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet
Hajdúböszörmény város és vonzáskörzete települési szilárd hulladék kezelési rendszerének továbbfejlesztése, különös tekintettel a maradék hulladékra Diplomaterv Készítette: Bencze Viktor, Környezetmérnöki Msc. szak Környezeteljárástechnikai modul Belső konzulensek: Prof. Dr. Csőke Barnabás, egyetemi tanár Nagy Sándor, tanszéki mérnök Külső konzulens: Sánta Krisztián, Hulladékgazdálkodási divízióvezető HHG Kft. Beadás dátuma: 2014.05.09.
Miskolc, 2014.
MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kar
Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet : H-3515 Miskolc-Egyetemváros
/Fax: (36) (46) 565-054
E-mail:
[email protected]
Miskolc, 2012. december 15. SZAKDOLGOZAT-FELADAT Bence Viktor környezetmérnök (MSc) szakos hallgató részére (Neptun kódja: ) Feladat: Hajdúböszörmény város és vonzáskörzete települési szilárd hulladék kezelési rendszerének tovább fejlesztése, különös tekintettel a maradék hulladékra Magyarországon keletkező szilárd települési hulladéknak (TSZH) ma ~20 %-át hasznosítják, 80 % a lerakóban köt ki. Ez a hasznosítási arány messze elmarad a lehetőségektől, mind pedig az OHT-ben lefektetett elvárásoktól. A szilárd települési hulladékokban kitűntetett jelentőségű anyagcsoport a csomagolóanyagok, melynek szelektív gyűjtéséhez, és ezt követő hasznosításra való előkészítéséhez jelentős nemzetgazdasági és regionális gazdasági érdekek fűződnek. A Hajdúböszörményben és térségében működő Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft., amely 120 000 fő háztartási hulladékát kezeli, a szelektívgyűjtés bővítését tervezi. A diploma-tervfeladat célja ezzel összefüggésben, hogy műszaki-gazdasági szempontból értékelje a kezelési rendszert, és dolgozzon ki műszaki javaslatokat a rendszer továbbfejlesztésére, különös tekintettel a szelektív gyűjtés utána megmaradó anyagáram, avegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék VTSZH. A munka során az alábbi feladatokat kell megoldani: A VTSZH kezelésére vonatkozó hazai és nemzetközi tapasztalatok összefoglalása, értékelése; a térség hulladékgazdálkodási rendszerének bemutatása, és a térségben keletkező szilárd települési hulladék általános anyagmérlegének elkészítése; műszaki javaslatok kidolgozása VTSZH kezelésére: o a VTSZH várható anyagáramának és anyagi összetételének becslése; o kezelési-hasznosítás koncepció kialakítása; o a technológiai folyamat megtervezése; o technológiai folyamat berendezéseinek kiválasztása, fő méret és üzemjellemzőinek meghatározása; o a VTSZH kezelő rendszer működési költségének becslése. A diplomaterv beadás határideje: 2014. május 9. Konzulensek: Miskolci Egyetem részéről: Prof. Dr. Csőke Barnabás egyetemi tanár T: 06 46 565 054, E-mail:
[email protected] Dr. Nagy Sándor tanszéki mérnök T: 06 46 565 054, E-mail:
[email protected] Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft, Hajdúböszörmény: Sánta Krisztián hulladékgazdálkodási divízióvezető T: 06 46 565 054, E-mail: Dr. Faitli József intézetigazgató
TARTALOMJEGYZÉK: 1.
Bevezetés: .................................................................................................................................. 4
2.
Szakirodalmi áttekintés: ............................................................................................................. 5
3.
2.1.
Hulladékgazdálkodás jogi háttere, alapelvei: ..................................................................... 5
2.2.
Települési szilárd hulladékok helyzete Magyarországon: .................................................. 8
2.3.
Települési szilárd hulladékok helyzete a HHG Kft. szolgáltatói területén: ....................... 11
2.4.
Települési szilárd hulladékok kezelése, hasznosítási lehetőségek: .................................. 13
Hajdúsági Hulladékgazdálkodási kft. hulladékgazdálkodási rendszere:................................... 17 3.1.
A vállalat megalakulása, kezdeti időszak:......................................................................... 17
3.2.
Jelenlegi fejlesztések: ....................................................................................................... 18
3.3.
A HHG Kft. hulladékgyűjtési rendszere: ........................................................................... 20
3.4.
A hulladékok átvétele és adminisztrációja: ...................................................................... 21
3.5.
Zöldhulladékok és szennyvíziszapok hasznosítása komposztálással:............................... 22
3.6. Elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok hasznosítása, másodnyersanyagok előkészítése: ................................................................................................................................. 25
4.
3.7.
Hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása, depóniaművelés: ................................. 28
3.8.
Biológiai kezelőkamrák és a mechanikai-biológiai kezelés: ............................................. 30
3.9.
A rendszer hiányosságai, fejlesztési lehetőségei: ............................................................ 31
Maradékanyag frakcoió hasznosíthatóságának vizsgálata: ..................................................... 32 4.1.
5.
Mintavétel és a kísérleti üzem bemutatása: .................................................................... 32
4.1.1.
Nagydarabos frakció vizsgálata: ............................................................................... 35
4.1.2.
Finomszemcsés frakció vizsgálata: ........................................................................... 37
Technológiai javaslat: ............................................................................................................... 39 5.1.
Technológia leírása:.......................................................................................................... 39
5.1.1.
Feladás:..................................................................................................................... 39
5.1.2.
Aprítás: ..................................................................................................................... 40
5.1.3.
Szétválasztás:............................................................................................................ 40
5.1.3.1. 5.1.1.
Mechanikai kezelés méretezése: ..................................................................... 40
Aprószemcsés anyag hasznosítása: .......................................................................... 42
5.1.1.1.
Komposztálás méretezése:............................................................................... 42
5.1.2.
Biológiailag kezelt anyag felhasználása: ................................................................... 43
5.1.3.
Nagydarabos anyag hasznosítása:............................................................................ 44
5.2.
Technológia gazdaságosságának értékelése: ................................................................... 45
5.2.1.
Technológia éves költsége a jelenlegi gépállománnyal: .......................................... 45
5.2.2. Technológia éves költsége a statikus állású elektromosan működtetett gépállománnyal és örvényáramú szeparátorral:...................................................................... 46 5.2.3. 5.3.
Technológia éves költsége kombinált gépállománnyal:........................................... 47
Javasolt technológiai folyamat ábra:................................................................................ 50
6.
Irodalomjegyzék: ...................................................................................................................... 51
7.
Ábrajegyzék: ............................................................................................................................. 53
8.
Táblázatjegyzék: ....................................................................................................................... 54
9.
Köszönetnyílvánítás:................................................................................................................. 55
2
ÖSSZEFOGLALÓ: A Magyarországon keletkező települési szilárd hulladéknak 80 %-a az ország 74 lerakójának valamelyikén kerül ártalmatlanításra, és mindössze a fennmaradó rész hasznosul. 2013. január 1-én hatályba lépő új hulladék törvénnyel a kormány olyan drasztikus lépéseket tett ennek az aránynak a megváltoztatása érdekében a lerakási járulék bevezetésével, amely a lerakott hulladékmennyiség után fizetett adót jelenti, hogy a hazai közszolgáltatók
egyértelmű
válaszút
elé
érkeztek,
változtatnak
pazarló
hulladékgazdálkodási rendszereiken, vagy veszteségesen működnek tovább a járulékos adóterhek árnyékában. A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., mint az Északhajdúság hulladékos közszolgáltatója, is szembesülni kényszerült ezzel a problémával, és ennek a diplomamunkának a keretein belül, együtt kezdtük meg az első vizsgálódásokat, tervezéseket, amelyek egy gazdaságosan, stabilan működő, európai uniós normáknak, és az új törvényi elvárásoknak is megfelelő hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséhez vezetnek majd a jövőben.
SUMMARY: No less than 65,4% of the total amount of MSW produced in Hungary ends up in one of the 74 domestic landfills, and only the remaining 20% gets recycled. With the new Waste Management Act -which came into effect on the 1st of January 2013- the Government intended to change this phenomenon, by imposing landfill tax for the landfill operators. The „tax” which is levied on the tonnes of waste landfilled, brought the operators to the crossroad; they either change their current practice of wasting resources or they carry on operating under the shadow of enermous tax burdens. The Hajdúság Waste Management Nonprofit Ltd. –as the current municipal waste management provider in the Northern Hajdúság region- is facing this very problem nowadays. In frame of this thesis work and research, I and the colleagues of the company have worked, and planned together in order to find an alternative solution which is economically feasible, steadily operable, and also complies with EU and domestic regulations and standars.
3
1. BEVEZETÉS: Jelen diplomamunka keretein belül a hajdúböszörményi székhelyű Hajdúsági Hulladékgazdálkodási
Nonprofit
Kft.
tulajdonában
lévő
Hajdúsági
Regionális
Hulladéklerakó és Kezelő Telepre beérkező, elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék maradékanyag frakciójának kezelési és hasznosítási lehetőségeinek kiaknázását tűztük ki célul. A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel a mesterképzésem alatt kötelező, nyári szakmai gyakorlat során ismerkedtem meg, amikor ehhez a többek között a lakóhelyemen, Hajdúdorogon is hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző vállalathoz jelentkeztem gyakorlatra. A telephelyen eltöltött négy hét alatt, Sánta Krisztián hulladékgazdálkodási divízióvezető szárnyai alatt volt alkalmam a vállalat és a telephely működését tanulmányozni, esetleges hibáit, fejlesztési lehetőségeit feltárni. Gyakorlatom végeztével témavezetőimmel Prof. Dr. Csőke Barnabással, Nagy Sándorral és külső konzulensemmel, Sánta Krisztiánnal közösen megterveztünk, egy a vállalat munkáját előremozdító lehetséges diplomamunka alapjait, melynek kivitelezésének feladata rám várt. A Magyarországon keletkező szilárd települési hulladékok 65,4%-a az országban található 74 lerakón kerül ártalmatlanításra, és mindösszesen a fennmaradó rész kerül hasznosításra valamilyen formában. Ez az arány messze elmarad az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített irányszámoktól, és az Európai Unió a tagországokkal szemben támasztott elvárásaitól egyaránt. A hazai és nemzetközi elvárások mellett a 2013. január 1-én hatályba lépő „2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról” által bevezetett hulladéklerakási járulék további késztetést jelent a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző cégek számára, hogy csökkentsék a lerakással ártalmatlanított hulladékuk mennyiségét. Az utóbbi években hazánk legtöbb területén elterjedt és rohamosan fejlődik a szelektív gyűjtés, melynek során az elkülönített hulladékok hasznosíthatóak, visszaforgathatóak a gyártási folyamatokba. Ez a szelektált mennyiség, bár évről évre növekszik, az országosan megjelenő és egyre több lakos számára elérhető gyűjtőszigeteknek és házhoz menő gyűjtési rendszereknek köszönhetően, a települési szilárd hulladék teljes mennyiségéhez viszonyítva csekély. A fennmaradó tetemes mennyiségű maradékanyag frakció hasznosításához, lerakótól való eltérítéséhez tehát további technológiai megoldásokra van szükség. Ezen technológiai lehetőségek feltárása, és gazdaságossági szempontú kiértékelése a Hajdúböszörmény kistérségben adja jelen diplomamunka témáját. 4
2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS: 2.1. Hulladékgazdálkodás jogi háttere, alapelvei: „A hazai hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetét az elmúlt években egy erőteljes átalakulás jellemezte. Ezt az átalakulást a tágabb környezetből meghatározzák a globális gazdasági válság alatt lassuló európai gazdasági környezet, illetve a fenntarthatóság elvei mentén
megfogalmazott
új
fejlesztéspolitikai
irányelvek,
amelyek
egy
új,
környezettudatosabb, anyag- és energiatakarékosabb magas forráshatékonysági szinttel működő, európai újra feldolgozó társadalom megteremtését vizionálják. Mindez segíti az élhetőbb, egészségesebb környezet megteremtését. A hosszú távú célkitűzések a hulladékhierarchia rendszerének pillérein nyugszanak” (Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 továbbiakban: OHT). „A 2013. január 1-től hatályban lépett új Hulladék törvény a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, amely rég várt implementációja az Európai Parlament és Tanács 2008/98/EK irányelvének, valamint az új Hulladék Keretirányelvnek, ezáltal teljesen új alapokra helyezte a hazai hulladékgazdálkodást. A törvény egyrészt a Hulladék Keretirányelvből már megismert Európai Uniós normákat építette be a magyar jogrendszerben,
emellett
hazai
sajátságokat
is
tartalmaz.”
(A
Hajdúsági
Hulladékgazdálkodási Kft. közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terve 2013-2016). A törvény számos újítása mellett jelen témára vonatkozó legfontosabb újítása a Nyugat-Európa több országában már sikeresen működő intézménynek számító lerakási járulék bevezetése. A járulék bevezetésének lényege, hogy a lerakással történő ártalmatlanítás nem lesz többé olcsó megoldás, így a hasznosításnak nagyobb teret és több lehetőséget biztosít, vagyis a hulladék nagyobb arányban hasznosulhat (OHT). „A hulladéklerakás utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése minden korszerű környezetpolitikának
és
hulladékgazdálkodásnak
az
alapja.
Az
energiafüggőség
időszakában nemcsak az Európai Uniónak, hanem hazánknak is kiemelt stratégiai célkitűzése a hulladékból előállított másodnyersanyagok piacának növelése és a hulladékban rejlő erőforrások kinyerésének biztosítása. Azért is fontos, mert ösztönzőleg hat az értékkel bíró hulladék elkülönített gyűjtésére, válogatására és ennél fogva a hasznosító ipar fejlesztésére, ugyanakkor a befolyt pénzből a közszolgáltatás fejlesztése hosszútávon is biztosítható. Ebből fakadóan – racionális szervezéssel – a közszolgáltatók költségeit optimalizálni, az emberek rezsikiadásait tartósan stabilizálni lehet.”(OHT)
5
A hulladéklerakási járulék 2014-es évi költsége 6000 HUF/tonna lerakással ártalmatlanított hulladék. Ez a közszolgáltatók számára felmerülő jelentős plusz költség, mintegy motivációul szolgál arra, hogy a vállalatok jelentősen csökkentsék a lerakással ártalmatlanított hulladékuk mennyiségét, és növeljék a hasznosított hulladékok mennyiségét. Erre több módszer is lehetőséget ad, melyeknek külön-külön vagy kombinált alkalmazása mérsékelheti az 2016-ig évente 3000 forinttal növekvő tonnánkénti költséget, ezzel megkönnyítve a közszolgáltatók fennmaradását. Munkám során célom volt a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. telephelyén eddig lerakással ártalmatlanított hulladékok minél nagyobb arányú hasznosításának előkészítése, így a hulladéklerakótól való eltérítése, és ezzel a hozzá kapcsolódó lerakási járulékterhek csökkentése. A
törvény
hulladékgazdálkodási
általi
szankciók
rendjén
a
alapulnak,
lerakással melynek
szemben alapelveire
az a
Európai
Unió
magyarországi
hulladékgazdálkodási rend is épül. Ez a hulladékgazdálkodási rend egy igen szemléletes hierarchikus prioritási renden alapul (1. ábra), a piramisként ábrázolt rendszer csúcsán a megelőzés szerepel, amely az egyes anyagok, termékek hulladékká válásának megelőzését jelenti. Ez történhet számtalan módon, és a konyhánktól az ipari termelésig mindenhol alkalmazandó. Nem véletlenül kapott ilyen előkelő helyet a rendszerben, hiszen a legegyszerűbb és legolcsóbb hulladékkezelés, ha nincs is hulladék (NAGY, 2013). Megelőzésnek tekinthetőek azok az intézkedések is, melyek az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően elvégezve, csökkentik a hulladék mennyiségét, veszélyes anyag tartalmát, emberi egészségre és környezetre gyakorol káros hatásait (OHT).
1. ábra: Hulladékgazdálkodási hierarchikus prioritási rendszer (NAGY, 2013). 6
A prioritási rendszer második helyén a minimalizálás áll, ennek alapvetően három módja van, egyrészt a felhasznált anyagmennyiség használhatóságot nem befolyásoló csökkentése a termékben, másrészt a termékek élettartamának növelése, harmadrészt pedig a termék iránti szükség megszüntetése. A minimalizálást az újrahasználat követi a sorban, mely szerves része a társadalmi életnek, mégis a mai modern társadalomban egyre veszít korábbi jelentőségéből. Számtalan formában jelen van mindennapi életünkben, elég csak a Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő használtcikk kereskedésekre gondolnunk (NAGY, 2013). Mindösszesen negyedik helyen áll a társadalmilag legismertebb, és legtöbbek által preferált hulladékhasznosítási módszer az újrahasznosítás, vagy más néven az anyagában történő hasznosítás. Ennek során értékes szerkezeti anyagok nyerhetők vissza a hulladékból, melyeknek primer forrásból történő előállításuk nagyobb költséggel párosulna (NAGY, 2013). Lehetőséget nyújt még a hulladék hasznosítására az energetikai visszanyerés is, melynek hazánkban sok fejlett európai országgal ellentétben nincs nagy hagyománya. A teljes képződött hulladék mennyiségének mintegy 4,4%-a kerül energetikai hasznosításra. „Hosszú távú célkitűzés, hogy a hulladék energetikai hasznosítása során megfelelő határértékekkel rendelkező hulladék-alapanyag kerüljön a hulladékégetőkbe. Ez az alapanyag lehet égetésre előkezelt hulladék, amely legalább 5 MJ/kg energiatartalommal rendelkező szilárd, állandó minőségű, fosszilis tüzelőanyagot helyettesítő nem veszélyes hulladék, vagy energetikailag hasznosítható hulladékból hasznosítási művelet útján előállított,
állandó
minőséggel
rendelkező,
fosszilis
tüzelőanyagot
helyettesítő,
terméktanúsítvánnyal ellátott termék.” (OHT). Természetesen egy hulladékgazdálkodási közszolgáltató számára, amely a telephelyére érkező elkülönített vagy vegyes hulladékáramból dolgozik, ritkán adatik meg a lehetőség, hogy az első három hasznosítási móddal éljen telephelyén, ezért egy ilyen típusú vállalat tevékenysége elsősorban az hulladék kezeléséből és minél nagyobb arányú újrahasznosításából, valamint másod tüzelőanyag előállításból és ennek energetikai célú felhasználásából állhat, a lerakás mellett. A hulladékokkal való gazdálkodásban, mint gazdasági és technológiai tevékenyégben, egy nyugat európai országok tapasztalatain alapuló fontossági rendet érvényesítenek, amely egyszerűsítve, egy gazdálkodó vállalat szemszögéből mutatja be az elvárásoknak megfelelő tevékenységi körök sorát (www. hulladekonline.hu):
7
a hulladék keletkezésének, elkerülése, megelőzése;
a hulladék újrahasznosítása, hasznosítása;
a hulladékmaradvány lerakása előtti kezelése;
a kezelt hulladékmaradvány rendezett lerakása;
Az Európai Uniós prioritási rend alján helyezkedik el a lerakással vagy égetéssel történő ártalmatlanítás, melynél a lerakott és égetett anyag minőségét és összetételét egyre többször szigorú jogszabályokban határozzák meg. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglalt célok teljesülésének köszönhetően a hulladékok ártalmatlanítása jelentősen csökken, a jövőben csak az a hulladék kerül ártalmatlanításra, amelynek a hasznosítása nem megoldható. Az Európai Uniós hulladékgazdálkodási prioritási rendszerét áttekintve laikusok számára is érthetővé válik, hogy miért van szükség a hulladéklerakás jogszabályokkal
történő
korlátozására,
visszaszorítására,
a
magasabb
prioritású
hasznosítási technológiák széleskörű elterjedése érdekében.
2.2. Települési szilárd hulladékok helyzete Magyarországon: A települési szilárd hulladék törvényi definíciója: „a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladékok összesége.” Ez a definíció további két definícióval együtt értelmezhető: háztartási hulladék, háztartási hulladékhoz hasonló hulladék. „Háztartási hulladék: a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint nagydarabos hulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot;” „Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik (ipar), és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló.” A települési szilárd hulladék definíciója alapján tehát két forrásból származhat, e forrásokból beérkező hulladékáramok mennyisége közel azonos (55% háztartási- és 45% háztartási hulladékhoz hasonló hulladék), azonban az ország egyes régióiban ez az arány jelentősen változhat (OHT). A települési szilárd hulladékok mennyisége tekintetében a 2000-2006 években tapasztalt mennyiségi növekedést, melynek során az évente képződő települési szilárd hulladék mennyisége elérte a 4.700 ezer tonna értéket, felváltotta egy csökkenő tendencia, 8
melynek köszönhetően 11%-ot esett a települési szilárd hulladék képződő mennyisége évente, ezzel 4.000 ezer tonna alá csökkent (1. táblázat). Ennek oka sajnos többnyire nem a környezettudatosabb lakossági magatartásban, hanem a gazdasági válságban és fogyasztási visszaesésben keresendő (OHT).
1. táblázat: Települési szilárd hulladék képződés alakulása Magyarországon 2004-2012 (OHT). A
keletkező
szilárd
települési
hulladékok
mennyiségét
számos
tényező
befolyásolja. Az ország gazdasági fejlettsége (GDP), az egy főre jutó fajlagos hulladék mennyisége, a településszerkezetek, a termelési és fogyasztási szokások, a hulladékbegyűjtési rendszerek, valamint a lakosság száma és környezettudatossága együtt határozzák meg a képződő mennyiséget (CSŐKE, 2014). Az egy főre jutó fajlagos hulladék mennyiségét a teljes települési szilárd hulladék mennyiségével arányosan 2000-es évek első felében növekedés jellemezte, azonban az elmúlt években tapasztalható visszaesés a TSZH teljes mennyiségében, az egy főre jutó fajlagos hulladék mennyiséget is értelemszerűen csökkentette (2. táblázat). A magyarországi egy főre eső átlagos települési szilárd hulladék termelés értékéhez képest az ország különböző területein jelentős eltérések észlelhetők, így például az észak-hajdúsági átlag alig éri el a 200 kg/fő/éves termelést az országos 453 kg/fő/éves termeléssel szemben.
2. táblázat: Egy főre jutó fajlagos települési szilárd hulladék mennyisége Magyarországon 2000-2008 (CSŐKE, 2013). A települési szilárd hulladékok összetétele nem változott jelentősen az elmúlt évekhez képpest (3. táblázat), azonban az ország különböző régióiban mégis jelentős 9
különbségek mutatkozhatnak ezen a téren. Ezt a különbséget egy nagyvárosi átlag hulladék összetételt és az országos átlag hulladék összetételt összehasonlító táblázaton megfigyelhetjük meg (4. táblázat) (CSŐKE, 2013).
Hulladék
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Papír
12,7
18,9
18,4
18,8
14,9
14,6
13,2
Textil
3,4
3,9
3,9
3,7
3,6
3,5
3,5
Műanyag
11,8
18,3
18,3
19,1
15,7
15,4
15,9
Üveg
3,7
4,0
4,1
4,0
4,4
4,1
4,3
Fém
2,8
2,6
2,9
2,9
3,1
3,3
3,3
Bio
22,0
20,2
21,3
20,7
18,8
19,2
20,3
Lom hull.
3,1
3,6
3,6
3,5
3,1
2,8
2,6
Egyéb
40,6
28,6
27,5
27,1
36,0
36,6
36,5
Veszélyes
..
..
..
0,2
0,4
0,5
0,4
3. táblázat: A közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladékok összetétele 2006-2012 (www.ksh.hu).
4. táblázat: Országos átlagos- és Nagyvárosi átlagos hulladék összetétel összehasonlítása (*szabvány szerint mért érték, **szakmai becsléssel meghatározott érték) (CSŐKE, 2013; GULYÁS, 2010, ZIMLER 2003). A táblázatból kitűnik, hogy a nagyvárosi régiók települési szilárd hulladék összetétele hasznosítás szempontjából jóval kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. Az átlagolás szabályaiból kiindulva következtetéseket vonhatunk le egy alföldi kistérség, mint
az
Észak-hajdúsági
kistérség
települési
szilárd
hulladékának
hasznosítás
szempontjából kedvezőtlen összetételére. Ezek a különbségek az életszínvonalbeli-, fogyasztási szokásbeli-, település szerkezeti különbségekkel magyarázhatóak (CSŐKE, 2013; GULYÁS, 2010) 10
2.3. Települési szilárd hulladékok helyzete a HHG Kft. szolgáltatói területén: Az országos adatok áttekintése után, a diplomamunka tervezési területének számító Észak-hajdúsági kistérség, vagyis a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. működési területének települési szilárd hulladékáramának vizsgálatával folytatjuk. A vállalat 15 településen folytat hulladékgazdálkodási közszolgáltatói feladatot. A begyűjtött hulladék mennyiségében az országosan tapasztalt 2000-2006-ig tartó erőteljes növekedés itt is nyomon követhető, sőt egészen 2008-ig megfigyelhető a növekvő tendencia. 2008 után azonban egy erőteljes visszaesés következett be, melynek oka minden bizonnyal a gazdasági válsággal hozható összefüggésbe (2. ábra).
A lakosság számához képpest
csekély mennyiségű hulladék, döntő hányada háztartási hulladék és megközelítőleg 12,5%a származik a szolgáltatói terület intézményeitől. Összesített táblázatról ezen összefüggések jól nyomon követhetőek (5. táblázat) (HHG Kft. közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv).
2. ábra: Keletkező települési szilárd hulladék mennyisége kilógrammban a HHG Kft. szolgáltatói területén 2004-2012 (www.hhgkft.hu). Az egy főre eső fajlagos háztartási hulladék mennyisége az országos átlaghoz viszonyítva igen alacsony, 2009-es évben tapasztalt legmagasabb értéke sem éri el a 300 kg/fő/év-es értéket, 2012-re pedig az utóbbi években tapasztalt hulladéktermelésben megfigyelhető visszaesés miatt, alig éri el a 200 kg/fő/év-es értéket (3. ábra). Ennek az alacsony hulladék mennyiségnek az oka a térségre jellemző alacsonyabb életszínvonallal, visszafogott fogyasztási szokásokkal és a kertes házas ingatlanok többségével magyarázható. A történelmi múltra visszatekintő mezőgazdasági termelő térség lakosai 11
között igen gyakori a kerti komposztálás, és téli évszakokban kevésbé pozitív hulladékcsökkentő lakossági módszerként a hulladékok fűtési célú égetése is jellemző.
5. táblázat: A HHG Kft. által végzett közszolgáltatási tevékenység során begyűjtött hulladékok adatai (HHG Kft. közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv).
3. ábra: Egy főre jutó fajlagos háztartási hulladék mennyisége (kg/fő/év) a HHG Kft. szolgáltatói területén 2004-2012 (www.hhgkft.hu). A hulladékok összetétele évszaktól, és településszerkezettől függően igen változatos. A hulladékokban jelentős mennyiségű bio- és műanyagfrakció található, valamint igen nagy a papírhulladékok aránya is (4. ábra). Az összetétel vizsgálata kiemelt fontosságú bármilyen technológiai tervezést megelőzően, hiszen a hulladék összetétel határozza meg a későbbi optimális hasznosítási fővonalat. A diplomamunka keretein belül ezért saját hulladék összetétel elemzéseket is végeztem az MSZ 21420-28:2005 valamint
12
az MSZ 21420-29:2005 Hulladékok jellemzése szabványok alapján, ezek egy későbbi fejezetben szerepelnek.
4. ábra: HHG Kft. szolgáltatói területéről származó települési szilárd hulladék összetétele (www.hhgkft.hu). 2.4. Települési szilárd hulladékok kezelése, hasznosítási lehetőségek: 2012-es adatok szerint a Magyarországon keletkező települési szilárd hulladékok 65,4%-a ártalmatlanításra kerül az ország 74 hulladéklerakóján, és csak a fennmaradó hányad hasznosul valamilyen formában (6. táblázat). Összehasonlítás képen ez az érték nyugati szomszédunk Ausztria esetében 3,7%, Németország esetében alig több mint 1%. A hasznosításra kerülő hulladékok aránya hazánkban 2012-es adatok alapján 25,5%, ami a korábbi évekhez képpest jelentős előrelépés, de még mindig messze elmarad NyugatEurópa más országaitól. Az előbb említett két példát használva Ausztria 69%-át, míg Németország 65%-át hasznosítja települési szilárd hulladékának (OHT).
6. táblázat: Települési hulladékok kezelése Magyarországon (OHT). 13
Energetikai hasznosítás részaránya 9,1% volt 2012-ben, ami termikus hasznosítás formájában a települési hulladékok tekintetében Magyarországon egyedülállónak számító fővárosi Hulladékhasznosító Műben valósul meg. Éves kapacitása 420.000 tonna (OHT). Az egyes országok hulladék kezelési adatsorait figyelembe véve megállapítható, hogy azok az országok, ahol a lerakott hulladék aránya magas az összes hulladék mennyiségéhez képpest (pl.: Magyarország, Bulgária) kevésbé fejlett hulladékgazdálkodási rendszerről beszélhetünk, mint egy magas hasznosítási aránnyal rendelkező ország esetében (pl.: Hollandia, Németország) (OHT). Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott távlati célok között tehát kiemelt fontosságú szerepet kap az ártalmatlanítási eljárások visszaszorítása, és minden lehetséges esetben a hasznosítás előtérbe helyezése. A hasznosítás definícióját és a hasznosítási műveletek sorát a „2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról” tartalmazza. 3. mellékletében találhatóak a hasznosítási műveletek:
R1: Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása;
R2: Oldószerek visszanyerése, regenerálása;
R3:
Oldószerként
újrafeldolgozása
nem
(ideértve
használatos a
szerves
komposztálást,
anyagok más
visszanyerése,
biológiai
átalakítási
műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel);
R4: Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása;
R5: Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását
eredményező
talajtisztítást
és
a
szervetlen
építőanyagok
újrafeldolgozását);
R6: Savak vagy lúgok regenerálása;
R7: Szennyezés csökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése;
R8: Katalizátorok összetevőinek visszanyerése;
R9: Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata;
R10: Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös;
R11: Az R1–R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása;
R12: Átalakítás az R1–R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében;
R13: Tárolás az R1–R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében. 14
A hulladékgazdálkodási alapelveit és prioritási rendjét korábban már áttekintettük, de nem beszéltünk arról, mik azok a hulladékkezelési eljárások, melyek segítségével egy hulladékgazdálkodási közszolgáltató eleget tehet a szigorú elvárásoknak, és csökkentheti a lerakással ártalmatlanított hulladékának mennyiségét. A hulladékok kezelésén az új Hulladék törvény a hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek összességét érti, azonban ennél a definíciónál beszédesebb a „2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról” szövegében szereplő megfogalmazás, mely szerint: „Kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is.” Tehát a kezelést nem, mint önálló eljárásokat kell értelmeznünk, hanem mint egy összehangolt technológiai rendszert, amely magában foglalja a megfelelő gyűjtést, tárolást, előkezelést, szállítást, feldolgozást, hasznosítást, ártalmatlanítást és az ártalmatlanító létesítmények utógondozását is (NAGY ÉS TÁRSAI, 2002). A hulladék kezelés eljárásait négy nagy csoportba oszthatjuk:
Mechanikai-fizikai eljárások: a. Aprítás, darabosítás, osztályozás b. Dúsítási eljárások, szétválasztás fizikai tulajdonságbeli különbség alapján: elektromos és mágneses szeparálás, szétválasztás sűrűség szerinti eljárásokkal, optikai és termikus mechanikai eljárások c. Folyékony
és
szilárd
fázisszétválasztás
(szűrés,
ülepítés,
centrifugálás)
Kémiai eljárások: a. Fizikai-kémiai módszerek (flotálás, koagulálás, flokkulálás) b. Komponensek
szétválasztását,
kinyerését
szolgáló
termikus
eljárások: lepárlás, abszorpció, szilárd fázisú extrakció, oldatkezelési eljárások
(adszorpció,
precipitáció,
ioncsere,
folydék-folydék
extrákció, elektrolízis) c. Membránszűrési eljárások
Biológiai eljárások: a. Aerob lebontás komposztálással b. Anaerob eljárások c. Bioszintézis, bioszolubilizáció és bioszorpció 15
Termikus eljárások: a. Hulladékok égetése b. Hulladékok pirolízise és elgázosítása c. Plazmás égetés
Ezeknek az eljárásoknak legtöbbször kombinált alkalmazásával a hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt hulladék tulajdonságai optimalizálhatóak, a további műveletek megkönnyíthetőek. Számunkra kiemelt fontosságúak az biológiai és mechanikai-fizikai eljárások, egy települési szilárd hulladék esetében ezek a leggyakrabban alkalmazott kezelési
eljárások.
Megfelelően
összeállított
eljárás
sorral,
egy
jól
működő
hulladékhasznosítási rendszert kaphatunk. Egy ilyen jól működő hulladékgazdálkodási rendszer tovább fejlesztésének megtervezése jelen diplomamunka feladata is, melynél szerepet kap az elkülönített gyűjtésből származó hulladék kézi válogatása és a hozzá kapcsolódó másodnyersanyag visszanyerés, a zöldhulladék komposztálás, kiemelten a maradék anyag frakció mechanikai-biológiai hulladékkezelése, és a hasznosíthatatlan anyag lerakással történő ártalmatlanítása egyaránt.
16
3. HAJDÚSÁGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZERE: 3.1. A vállalat megalakulása, kezdeti időszak: A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. megalakulásakor, 2004 nyarán, az elsőnek megvalósult ISPA-finanszírozású hulladékgazdálkodási projekt volt Magyarországon, melynek keretében Hajdú-Bihar megye 14 településének (jelenleg 15 település) hulladékgazdálkodási problémáját oldották meg, és oldja meg ma is a cég. A projekt során Hajdúböszörmény határában felépült a Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep, valamint ehhez kapcsolódóan megvásárlásra került az első öt modern, korszerű öntömörítő felépítménnyel rendelkező gyűjtőjármű is. A társuláshoz csatlakozott 14 település, mintegy 120.000 lakost jelent, ami megközelítőleg 42.000 háztartásnak felel meg (www.hhgkft.hu). A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. működését 2005. január 1-jén kezdte meg és az óta is végzi. A cég többségben önkormányzati tulajdonban van, a tulajdonosi kört a társuláshoz csatlakozott települések önkormányzatai (51%) valamint a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Kft. (49%) alkotják (5. ábra) (www.hhgkft.hu).
5. ábra: A HHG Kft. tulajdonosi szerkezete a társuláshoz csatlakozott 14 településsel (H.böszörmény, Balmazújváros, H.dorog, H.nánás, Polgár, Bocskaikert, Téglás, Folyás, Görbeháza, Hortobágy, Tiszagyulaháza, Újszentmargita, Újtikos) (www.hhgkft.hu). 17
A vállalat 2004-es megalakulásakor megépült Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep magában foglalt: egy modern környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő csurgalékvíz gyűjtő rendszerrel, aljzatszigeteléssel és monitoring rendszerrel ellátott 5 hektár alapterületű lerakó teret, egy elkülönítetten gyűjtött hulladékáram kezelésére alkalmas 1500 m2-es válogatócsarnokot, egy korszerűen kialakított komposztáló teret, 10 mechanikai-biológiai kezelő kamrát valamint a telep működtetéséhez kapcsolódó járulékos létesítményeket (6. ábra). A cég működésének kezdeti időszakában is jelentős fejlődésen ment keresztül, a legjelentősebb fejlesztések között meg kell említenünk az új, korszerű gyűjtőjárművek
beszerzését,
a
számítógéppel
vezérelt
üzemanyagtöltő
állomás
megépítését, a házhoz menő zsákos hulladékgyűjtési rendszerek kiépítését több településen, valamint a GPS-rendszer beépítését a gyűjtőjárművekbe. 2012-ben a működési terület is bővült Hajdúsámson városának csatlakozásával (www.hhgkft.hu).
6. ábra: A Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep madártávlatból (www.hhgkft.hu). 3.2. Jelenlegi fejlesztések: A közelmúltban is további sikereket könyvelhetett el a vállalat, amikor 2013-ban pályázatot nyertek a házhoz menő többször használatos edényzettel történő elkülönített 18
gyűjtés kiépítésére (ún. 3 edényes rendszer: szelektív hulladék, biológiai frakció, maradékanyag frakció) (KEOP-1.1.1/B/10-11 „A Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító
Társulás
által
fenntartott
szilárdhulladék-gazdálkodási
rendszer
továbbfejlesztése”). Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, többször használatos edényzetben 35.200 háztartásban valósul meg. Jellemzően a csomagolási hulladékok: fém (konzervdoboz, sörös/üdítős doboz, alufólia), papír (italos karton, tetra-pack, kartondoboz, papírzacskó, tojástartó), műanyag (flakon, zacskó, reklámtáskák, ásványvizes/üdítős palack) tartoznak e körbe. Házhoz menő zöldhulladék gyűjtés, többször használatos edényzetben pedig 30.600 háztartásban valósul meg, a konyhai és a kerti hulladékok gyűjtésére. A lélekszám és a lerakótól való távolság alapján néhány településen bevezetésre kerül a házi komposztálás, így Hortobágyon, Folyáson, Tiszagyulaházán, Újtikoson, Újszentmargitán, Polgáron és Görbeházán összesen 5900 háztartáshoz került házi komposztáló edény. A társasházas, lakótelepi településrészeken (2.992 háztartás), valamint a kis népességű, lerakótól távolabb eső településen a szelektív hulladékgyűjtés, gazdaságossági okokból, továbbra is a gyűjtőszigeteken valósul meg, mely gyűjtőszigetek (összesen 34 db) kiegészülnek fém gyűjtésére alkalmas konténerekkel. A pályázat során lehetőség nyílt a jelenlegi géppark modernizálására kiegészítésére, így a vállalathoz került egy önjáró Seko 470 MD komposztforgató, egy Doppstadt AK235 zöldhulladék aprító, egy Komatsu D 61EX dózer, valamint egy Manitou MLT homlokrakodó, amely gépekkel az új három edényes gyűjtési módszer által várhatóan megnövekedett zöldhulladék mennyiség nyílttéri komposztálása biztosított (www.szelektivhazhozmegy.hu). A megújult gyűjtési rendszer előreláthatóan 2014-es év második felétől indulhat be, ekkora megtörténik az edények kiosztása a lakosság felé, és munkába állnak az újonnan érkező munkagépek is. A házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés egyre szélesebb körben való elterjedése a lakosság körében, bizakodásra adhat okot az új rendszerrel kapcsolatban is, így remélhetőleg zökkenőmentes lesz a lakosság átállása az új gyűjtési struktúrára.
Az
egyes
fejlesztési
trendeket
a
következő
alfejezetekben,
a
hulladékgazdálkodási rendszer egyes elemeinél részletesen tárgyaljuk majd. A vállalat kibővült tevékenységi körben megtalálható a szennyvíziszap és biológiai hulladék komposztálása, a kibővített szelektív gyűjtés és másodnyersanyag-visszanyerés, valamint a lakosság irányába végzett nevelési, oktatási tevékenységek, melyekre a vállalat működésének megkezdése óta nagy figyelmet fordít (7. ábra). Közel 60 fő fizikai, szellemi dolgozó foglalkoztatásával a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. a térség fontos munkaadójává is vált, ezzel is növelve az Észak-hajdúsági kistérség versenyképességét. 19
7. ábra: Lakossági rendezvényekhez kapcsolt oktatási, véleményformálási tevékenységek fontos vonalát képzik a HHG Kft. tevékenységének (www.hhgkft.hu). 3.3. A HHG Kft. hulladékgyűjtési rendszere: Egy modern hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának első lépése a hulladékok megfelelő módszerrel történő gyűjtése. A korszerű gyűjtési struktúrákkal jelentősen csökkenthetőek a hulladékkezelési költségek, és nőhet az egzakt módon hasznosítható hányada a beérkező kommunális hulladéknak. A hulladékgazdálkodási rendszer első lépéseként tehát megtörténik a közszolgáltatói szerződésben szereplő településekről a hulladékbegyűjtés nagyteljesítményű gyűjtőjárművekkel (8. ábra). 2014-es fejlesztések fő vonalát a gyűjtési rendszer átalakulása adja, lehetőséget adva ezzel a hasznosításra kerülő hulladékok
mennyiségének
növelésére.
A
begyűjtés
120
illetve
1100
literes
gyűjtőedényekben történik jelenleg, de 2014 nyarától bevezetésre kerülő 3 edényes rendszer keretein belül ezt kiegészítik az új elkülönített gyűjtéshez szükséges többször használatos edények (zöldhulladékos illetve szelektív hulladékos gyűjtőedények). Az elkülönített gyűjtés zöldhulladékos edényeit hetente (téli időszakban kéthetente), a csomagoló anyagos edényeket pedig félhavonta, havonta fogják begyűjteni, de ez a későbbi gyűjtési tapasztalatok alapján változhat. Jelenleg a jelentősebb településeken kísérleti céllal házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtési program működik havi 20
egyszeri begyűjtéssel, ezt fogja felváltani a korszerűbb és gazdaságosabb elkülönített többször használatos edényes rendszer. A házhoz menő gyűjtés mellett 160 gyűjtőszigetet (műanyag-, papír- és üvegfrakciókat különít el) is kialakítottak a térségben, melynek lefedettsége jóval a magyarországi átlag értékek feletti, egy gyűjtősziget 750 lakost lát el megközelítőleg (www.hhgkft.hu). Az új gyűjtés eredménye ként az elhasználódott, megrongált, vagy funkcióját vesztett gyűjtőszigeteket felszámolták. A működési terület kisebb településein, ahol nem gazdaságos az új rendszer bevezetése, a szigeteket felújították és fémhulladék gyűjtésére alkalmas edényekkel is kiegészítették. Tavasszal és ősszel a gyűjtési rendszer kiegészítésére díjtalan lomtalanítási és elektronikai hulladék begyűjtéseket is szervez a vállalat, valamint konténeres hulladékszállításokat is vállalnak a térség egész területén. A lakossági hulladék mellett a vállalat 1300 céggel áll szerződéses kapcsolatban, mely gazdasági társaságok hulladékának elszállításáról is gondoskodik (www.hhgkft.hu).
8. ábra: Nagy teljesítményű, speciális öntömörítéses felépítményű hulladékszállító gyűjtőjármű (www.hhgkft.hu). 3.4. A hulladékok átvétele és adminisztrációja: A telephelyre beérkező bárminemű hulladék átvétele egy 30 tonna teherbírású, számítógépes rendszerrel összekapcsolt hídmérleggel történő méréssel kezdődik, melyet a telepen vezetett adatbázisban a jogszabályoknak megfelelően maradéktalanul rögzítenek. 21
A rögzített adatok a következők: a beszállító neve, a beszállító jármű rendszáma, a beszállítás időpontja, a hulladék EWC kódja, a beérkező jármű bruttó súlya, valamint a kimenő jármű nettó súlya. A telephelyre érkezett hulladék, ezután a hulladék jellegének megfelelően, melyet a mérlegház kezelő szemrevételez és határoz meg, kerül további kezelésre vagy ártalmatlanításra (HHG KFT. Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep Üzemeltetési Szabályzat). A 20/2006-os (IV.05.) KvVm rendelet alapján a hulladék termelője kötelező jelleggel alapjellemzést készített, mely alapján eldönthető, hogy a hulladék lerakható-e vagy sem. A hulladéklerakón át nem vehető hulladékok listáját a 20/2006-os (IV.05.) KvVm rendelet 4.§ 1. bekezdése tartalmazza. Az átvehető és lerakással ártalmatlanítható hulladékok a 1677/04/2008. engedély alapján előkezelés nélkül vagy előkezelést követően rakható le (HHG KFT. Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep Üzemeltetési Szabályzat).
3.5. Zöldhulladékok és szennyvíziszapok hasznosítása komposztálással: „Az ipari komposztálás a szerves anyag aerob lebontása és stabilizálása, amelyet szabályozott ipari folyamatként végzik, és amelynek eredménye a felhasználásraértékesítésre és a tárolásra egyaránt alkalmas, környezetkárosító hatással nem rendelkező végtermék” (Bokányi, 2008). Komposztálás a telephelyen kialakított 6400 m2 területű szilárd aljzatú nyitott komposztálótéren folyik agitált ágyas vagy más néven prizmás komposztálási eljárással. Az
agitált
ágyas
komposztálás
során
az
anyagot
téglalap-,
trapéz-
vagy
háromszögszelvényű prizmákba rendezzük, szabad levegőn, csurgalékvíz elvezetéssel ellátott beton felületen elhelyezzük (9. ábra). Az aerob körülmények fenntartása érdekében meghatározott időszakonként (a telephelyen alkalmazott gyakoriság hetente egyszeri) a prizmákat átforgatjuk, agitáljuk. Az eljárás előnye az alacsony beruházási és üzemeltetési költség, viszont ez nagy helyigénnyel és jelentős szaghatással párosul (Bokányi, 2008). Összesen komposztálásra átvehető hulladékok mennyisége: 6000 tonna/év. A komposztált anyag egy jelentős része a vállalattal szerződésben álló szennyvíztisztító üzemekből származó szennyvíziszap, és a lakosságtól időszakosan begyűjtött, vagy a telephelyen magánszemélyektől átvett zöldhulladék. A jövőben ez a mennyiség egészül ki az elkülönített zöldhulladékos edényekben begyűjtött mennyiségekkel.
22
9. ábra: Agitált ágy lehetséges méretei, szelvénye. (Bokányi, 2008). A komposztálás irányítása során olyan körülményeket kell kialakítani, amelyek a mikroorganizmusok hőmérsékleti igénye szempontjából megfelelőek, nagyfokú biológiai aktivitást, megfelelő nedvesség- és tápanyagtartalmat, valamint optimális szerkezetet és levegőzést biztosítanak, több héten keresztül a folyamat optimalizálása érdekében. A megfelelő komposztáláshoz szükséges paraméterek eléréséhez a kezelésre szánt anyagot könnyen hozzáférhető szénforrás-struktúraanyaggal célszerű keverni, ez lehet bármilyen lágy, kevésbé fás növényi rész, faapríték. A telephelyen legtöbb esetben lakosságtól begyűjtött aprított zöldhulladékot, vagy ennek hiányában mezőgazdasági partnerektől vásárolt szalmát alkalmaznak, amennyiben nem megfelelő a feladott anyag minősége. A komposztprizmák állapotának ellenőrzése érdekében ezt az MSZ EN 12579 szabvány szerinti mintavételezéssel történik, a prizmahőmérsékletet folyamatosan, kétnaponként mérik, melyről mérési naplót vezetnek. A komposzt érettségi fokának meghatározása a német komposztminősítési rendszerben (Bundesgütegemeinschaft Kompost) alkalmazott hőmérsékleti maximumokhoz tartozó érettségi fokok (I-V) megállapításával, kéthetenként történik. A hulladékokat esetlegesen szennyező, a mezőgazdasági felhasználhatóságot rontó, ipari vagy más forrásból származó szerves, szervetlen vegyületek ellen mikorbiális oltóanyagot adagolnak a komposztálandó szerves anyaghoz (HHG KFT. Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep Üzemeltetési Szabályzat). 23
A komposztálásról üzemnaplót kell vezetni, mely tartalmazza:
A komposztálásra kerülő hulladék megnevezését, és EWC kódját és mennyiségét
Felhasznált segédanyagok nevét és mennyiségét
Intenzív érés során naponta mért hőmérsékletet
Tartózkodási idő
Utóérlelés időtartama
Kezelés egyéb részletei (forgatás, levegőztetés stb.)
A prizmák forgatását és a telephelyre érkező zöldhulladékok aprítását ellátó géppark 2014-ben megújult, így a korábbi homlokrakodóra szerelhető Komptech Farwick gyártmányú Topturn 300 komposztforgató gépet, egy önjáró nagy teljesítményű Seko 470 MD komposztforgató, míg az eddig alkalmazott kis kapacitású gallyaprítót egy Doppstadt AK235 zöldhulladék aprító váltotta fel (10. ábra). A megnövekedett teljesítményű géppark könnyedén fog megbirkózni az elkülönített gyűjtésből származó többlet hulladékkal. A kezelés végtermékeként kialakult komposzt, a megfelelő utóérlelésen és utókezeléseken átesve mezőgazdasági célokra értékesíthető.
10. ábra: Megérkezik a Seko 470 MD önjáró komposztforgató gép. (saját fotó). 24
A komposztálás jogszabályi előírásait a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet „A biohulladékok kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről” tartalmazza. A szennyvíziszapok komposztálásának követelményeit a 40/2008. (II.26.) Kormányrendelet tartalmazza. 3.6. Elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok hasznosítása, másodnyersanyagok előkészítése: Elkülönített
gyűjtésből
származó
csomagolási
hulladékok
négy forrásból
érkezhetnek a telephelyre: szelektív gyűjtőszigetekről beszállítva, ipari és önkormányzati partnerektől, valamint házhoz menő zsákos vagy többször használatos edényzetes elkülönített gyűjtésből. Ezek mindegyike az előzetes mérlegelés és adminisztráció után a telephelyen elhelyezett válogatócsarnokba kerülnek, az üvegfrakciók kivételével, amelyek elkülönítetten gyűjtenek be a járatok, és a telephelyen konténerekben tárolják az átvételig. A válogatócsarnok egy könnyű szerkezetes, 1500 m2-es zárt épület, itt történik az elkülönítetten gyűjtött hulladék fogadása, lerakása, válogatása, és a kész bálázott termék átmeneti tárolása is (11. ábra) (TARPAI, 2005).
11. ábra: Válogatócsarnok belülről (baloldalt látható a válogatószalagot magában foglaló klimatizált kabin. jobb oldalt pedig a bálázógép a kész bálákkal az előtérben) (www.hhgkft.hu). 25
A megfelelő minőségű és tisztaságú másodnyersanyag eléréséhez elengedhetetlen a döntően
kézi
válogatásra
épülő
utóválogatási
technológia
alkalmazása.
A
válogatócsarnokba elhelyezett válogatómű technológiai törzsfája a következő (12. ábra):
Elkülönítetten gyűjtött hulladék feladása
Feladószalagok, kihordószalagok x <80 mm
Lerakó
Dobrosta (80 mm) x >80 mm
Maradék anyag
Válogatókabin, válogatószalaggal
Mágneses szeparátor
Elkülönített hulladékfajták
Mágnesezhető fémtartalmú hulladékok
Másodnyersanyag gyűjtő boxok
Bálázógép
Másodnyersanyag bálák értékesítése
12. ábra: Válogatómű technológiai törzsfája (saját ábra).
A
technológia
első
lépése
a
feladószalagokra
történő
beadagolás,
ezt
homlokrakodók, és kéziszerszámok segítségével egy feladó személyzet végzi el. Az esetlegesen az elkülönített hulladékba keveredő a rendszer elszennyeződését, vagy a rendszer állapotát veszélyeztető hulladékokat itt eltávolítják a feladást megelőzőleg. A feladott anyag a 1200 mm széles feladószalagokon a dobrostába kerül, ahol a 80 mm-es lyukátmérőjű forgó rostán leválasztódnak a kézi válogatáshoz nem elég nagydarabos hulladékok, ezek a lerakóra kerülnek. A szalagok és a dobrosta műszaki adatok szerinti áteresztő képessége 10 tonna/óra. A dobszitából kikerülő nagydarabos frakció kerül a klimatizált, pormentes válogatókabinban, ahol a válogatószalag mellett dolgozó 12 válogatómunkás, 6 hulladékfajtát válogat szét (13. ábra). Válogatás után a különböző színű és fajtájú anyagok, boxonként elkülönülnek, fajtánként bálázásra kerülnek, majd így történik azok kiszállítása, értékesítése. A válogatócsarnok berendezései a szabványelőírásoknak megfelelnek. A válogatócsarnok 26
üzemeltetésével kapcsolatos előírások az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet 21§-23§ paragrafus tartalmazza (HHG KFT. Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep Üzemeltetési Szabályzat).
13. ábra: Klimatizált kabin belülről a válogatószalaggal (www.hhgkft.hu). Az üzemeltetéssel kapcsolatos legfontosabb előírások:
Nem kezelhető válogatóműben bomló szerves anyag tartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék
A válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell
A
válogatómű
működtetését
végző
vállalkozásnál
minden
esetben
környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges A házhoz menő többször használatos edényben történő gyűjtés által, jövőbeni megnövekedett mennyiségek feldolgozására is alkalmas lesz a technológia, ugyanis a válogatóműben műszaki adatok szerint az éves szinten maximálisan kezelhető hulladék mennyisége 7000 tonna/év, melynek jelenleg töredékével működik, kevesebb, mint 1000 tonna/év kapacitással.
27
3.7. Hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása, depóniaművelés: A beérkező vegyesen gyűjtött kommunális hulladék jelenleg teljes mennyiségében a szigetelt lerakó térre kerül. A lerakón történő elhelyezés koordinálását a kompaktort kezelő térmester végzi. A lerakás dombépítéses technológiával zajlik (14. ábra). A hulladéklerakó alapterülete 50.000 m2, téglalap alakú 200x250 méter oldalhosszal. Az engedélyezett legnagyobb magasság 30 méter, 1:2 rézsű hajlásszöggel építve az elméleti összes befogadó kapacitás eléri a 850.000 m3-t, az IPPC engedély alapján az elhelyezhető hulladék mennyisége 850.000 tonna. 2008-ban kiadott IPPC engedély óta 2013 év elejéig 204.663 tonna került elhelyezésre, tehát a szabad kapacitás 575.337 tonna volt 2013 év elején. Ez azt jelenti, hogy egy 41.923 tonna/év átlaggal számolva, még 13-14 évig képes a lerakó kiszolgálni a térség településeit, és befogadni a beszállított hulladékot. Évente engedélyezett maximálisan lerakható hulladék mennyisége 100.000 tonna/év, ehhez képpest az eddigi rekord mennyiségű lerakással járó 2008-as évben is csak ennek közel fele 53.606 tonna került elhelyezésre a lerakón (HHG KFT. Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep Üzemeltetési Szabályzat) (15. ábra). Az éves lerakott mennyiségek értékeiben a jövőben csökkenő tendencia várható, köszönhetően a magasabb fokú hulladék hasznosításnak, amely az elkülönített gyűjtés hatására valósul meg. A jövőben mindösszesen az elkülönítetten gyűjtött maradékfrakcióra vár lerakással történő ártalmatlanítás, ám ennek jelentős hányada is hasznosításra kerülhet jelen diplomamunka sikerességének függvényében.
14. ábra: Dombépítéssel kialakított lerakó sematikus ábrája (SZABÓ és társai, 2008). A depónia alzatszigetelése a modern, környezettudatos elvárásoknak megfelelően lett kialakítva, mely teljes mértékben elzárja, és ezzel megakadályozza a környezeti rendszerek elszennyezését. Az aljzatszigetelés esetleges sérülését, annak valamint a környezeti rendszerek (talajvíz) állapotát geofizikai monitoring rendszer ellenőrzi.
28
Az aljzatszigetelés rétegsora felülről lefelé haladva a következő:
200 g/m2 geotextília
50 cm vastagságú osztályozott kavics szivárgópaplan benne dréncső
1200 g/m2 geotextília
2,5 mm HDPE szigetelő lemez
geofizikai monitoring rendszer
Bentofix NSP 4900-1 szigetelőlemez
2x25 cm ásványi szigetelés rétegenként tömörítve
aljzatemelés 25 cm-es rétegekben tömörítve
tömörített altalaj
A depónia művelési területén leborított hulladék tömörítését és pozícionálását egy TANA G290 kompaktor, egy T130-as és egy újonnan beszerzett Komatsu D 61EX dózer végzi (16. ábra).
15. ábra: A Hajdúsági Regionális Hulladéklerakón ártalmatlanított hulladék mennyisége (t/év) (www.hhgkft.hu). A depónián valamint az üzemi területeken összegyűlő csurgalékvíz a telephelyen kialakított csurgalékvíz gyűjtő medencékbe kerül. Az összegyűlt csurgalékvíz egy 29
elkülönített rendszeren keresztül locsolható vissza a depóniára, párologtatás, szikkasztás céljára. A depónia két végén lévő csurgalékvíz medencék külön-külön szivattyúrendszerrel vannak ellátva melyek lehetővé teszik a csurgalék megfelelő hasznosítását. Tartósan nedves időszakban a feleslegben lévő mennyiséget szennyvíztisztító telepre szállítatják, és ott kezeltetik. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakók üzemeltetésével kapcsolatos szabályokról a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet, valamint annak módosítása a 92/2007 (XI.28.) KvVM rendelet foglalkozik (SZABÓ és társai, 2008).
16. ábra: TANA G290 kompaktor munka közben. (www.hhgkft.hu). 3.8. Biológiai kezelőkamrák és a mechanikai-biológiai kezelés: A telephelyen a vegyes hulladék mechanikai-biológiai kezelésére is van lehetőség, az erre a célra kialakított, de jelenleg nem üzemeltetett 10 db mechanikai-biológiai kezelő kamrában, melyek összes hasznos térfogata 2448 m3. A kamrákban elhelyezett radiális ventillátorok biztosítják a szellőzést, a hőmérséklet mérését a hulladéktömegbe helyezhető szondák, míg a kamrában lévő légtér oxigén, metán és szén-dioxid tartalmának megállapítását beépített érzékelők végzik, melyek közvetlen összeköttetésben állnak a vezérlő számítógépes rendszerrel. A vegyes hulladék előkezelését egy Komptech Farwick Terminator 3400 shredderrel és a hozzá kapcsolt Komptech Farwick Maxx dobrostával végzik, valamint a technológiai sor kiegészül egy Komptech Farwick Hurrican 30
szélosztályozóval (17. ábra). A kamrákra épülő technológia korábbi felhasználási lehetőségének felmérésénél 2003-ben megállapították, hogy a magas üzemeltetési költségek mellett, a hulladékból előállított másodlagos tüzelőanyagok kereslete elhanyagolható, és a visszanyert másodnyersanyag mennyisége és minősége sem megfelelő értékesítésre. Manapság azonban a lerakási járulék megnövekedésével, egyre inkább teret nyerhetnek ezeknek a hulladékfajtákat a lerakótól eltérítő technológiák, így a további felhasználási lehetőségek átgondolása, és a technológia fejlesztése, gazdaságosságának javítása fontos elemét képezeti a jövőben megvalósuló fejlesztéseknek (TARPAI, 2005).
17. ábra: Komptech Farwick Terminator 3400 kihordószalagjáról kihulló aprított anyag (www.hhgkft.hu). 3.9. A rendszer hiányosságai, fejlesztési lehetőségei: A HHG Kft. hulladékgazdálkodási rendszerének hiányossága egy az elkülönített gyűjtés után megmaradt vegyes hulladékáram kezelését és hasznosítását lehetővé tevő technológiai sor képezi. Ez az anyagáram jelentős kiadást hordoz magában, ugyanis lerakással történő ártalmatlanítása során járulékos adókötelezettség terheli a vállalatot. A telephelyen rendelkezésre álló géppark felhasználásával az én feladatom volt, egy olyan rendszer kialakítása, és próba üzem létrehozásával működésének tesztelése, mellyel ennek a legjelentősebb mennyiségű hulladékáramnak döntő része gazdaságosan hasznosulhat.
31
4. MARADÉKANYAG FRAKCOIÓ HASZNOSÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA: 4.1. Mintavétel és a kísérleti üzem bemutatása: A maradékanyag frakció hasznosítási lehetőségeinek felmérése előtt, kiemelt fontosságú a hulladékáram mennyiségének és minőségének a vizsgálata. A későbbi technológiai tervezés során ezeknek a paramétereknek elsődleges szerepük van. A települési szilárd hulladékok mintavételét MSZ 21420-28:2005 valamint az MSZ 21420-29:2005 Hulladékok jellemzése – 29. rész: A települési szilárd hulladékok vizsgálata, mintaelőkészítés, mintavétel szabványok írják elő és az elvégzett vizsgálatokat ezeknek az előírt szabványoknak megfelelően végeztük el. A mintavétel megkezdése előtt, minden esetben indokolt a gyűjtőjárművek útvonalait, időbeosztását áttanulmányozni és kiválasztani azokat az ideálisnak tekinthető gyűjtőjárműveket, melyek tartalmának vizsgálatával reprezentatív adatokat kaphatunk az egész hulladékáramra nézve (FAITLI, 2013). A vizsgálatok során a HHG Kft. telephelyén 2014.04.04-én két gyűjtőjármű tartalmának elemzését végeztük el. A két gyűjtőjármű olyan településekről érkezett, ahol kísérleti jelleggel már évek óta folyik a zsákos házhoz menő elkülönített gyűjtés, így ezek tartalmának vizsgálatával megközelítőleg hasonló eredményeket kapunk, mint amit a későbbiekben beinduló három edényes rendszerből származó maradékanyag frakció vizsgálatával kapnánk. A gyűjtőjárművek mérlegelés után a telephelyen lévő fedett ideiglenes hulladéktárolóba leürítették tartalmukat (18. ábra), itt került felállításra a kísérleti üzem gépállománya (19. ábra). A teljes vizsgált mennyiség: 18.040 kg települési szilárd hulladék. A hulladékot egy Manitou MLT homlokrakódó segítségével adagoltuk be a Komptech Farwick Terminator 3400 típusú shredderbe, ahol egy kíméletes aprításon esett át. Ezt követően az anyag futószalagon került át a Komptech Farwick Maxx típusú dobszitába, ahol a 25 mm lyukátmérőjű dobbetét segítségével két szitafrakciót választottunk szét: x< 25 mm fimon szemcsés földszerű frakciót (20. ábra), és x>25mm durvaszemcsés frakciót (21. ábra). A szétválasztást követően a keletkező frakciókat tároló konténerekben mérlegeltük (7. táblázat), majd megmintáztuk őket a további vizsgálatok céljából.
32
Összes vizsgált anyag
Nagydarabos frakció
Finomszemcsés frakció
tömege
(x>25mm) tömege
(x<25mm) tömege
18.040 kg
10.880 kg
6.960 kg
Tömegkihozatal
60m/m %
40m/m %
7. táblázat: Az egyes frakciók tömege a teljes tömeghez viszonyítva (saját táblázat).
18. ábra: Teljes vizsgálandó hulladék mennyiség (saját fotó).
19. ábra: Kísérleti üzem: balra Komptech Terminator 3400 shredder, jobbra Komptech Maxx dobszita (saját fotó). 33
20. ábra: Az x<25 mm szemcseméretű anyagfrakció (saját fotó).
21. ábra: Az x>25 mm szemcseméretű anyagfrakció (saját fotó). A kísérleti üzem működtetésének költségei a következőkből tevődtek össze (8. táblázat):
Manitou homlokrakódó működési költségei
Komptech Farwick Maxx dobszita működési költségei
Komptech Farwick Terminator shredder működési költségei 34
Manitu
Komptech Farwick
Komptech Frawick
homlokrakodó
Terminator shredder
Maxx dobszita
Átlagfogyasztás (l/h)
7
8
4,5
Üzemóra (h)
1,7
1,7
1,7
Fogyasztás (liter gázolaj)
11,9
13,6
7,65
Működési költségek
Költség (18.000 kg
10.674 HUF
feldolgozása)* 1000 kg anyag feldolgozásának
593 HUF
költsége* 8. táblázat: Kísérleti üzem működési költségei (saját táblázat). *322 HUF/liter nettó gázolajár mellett 4.1.1. Nagydarabos frakció vizsgálata: A szabványi előírásoknak megfelelően az átdolgozott hulladék nagydarabos frakciójából homlokrakodó segítségével megközelítőleg 500 kg-os átlagmintát vettünk, a további vizsgálatok céljából (22. ábra). Az átlagmintát válogatóasztalon további szitafrakciókra bontottuk, majd az egyes mérettartományba tartozó anyagot a vállalat kérésére éghetőségi szempontokat figyelembe véve 3 kategóriára válogattuk (éghető, nem éghető, fém) (23-24. ábra).. Mérettartomány szerint elkülönítettünk egy x>150mm-es igen durvadarabos-, egy 150mm>x>50mm-es köztes mérettartományú- és egy 50mm>x>25mm-es apró szemű frakciót (9. táblázat).
Teljes (x>25 mm)
Igen durvadarabos
Köztes mérettart.
Apró szemű frakció
TSZH átlagminta
frakció (x>150 mm)
(150mm>x>50mm)
(50mm>x>25mm)
tömege
tömege
frakció tömege
tömege
560 kg
84 kg
286 kg*
190 kg*
Tömegkihozatal
15m/m %
51m/m %
34m/m %
9. táblázat: Az egyes mérettartományokhoz tartozó frakciók tömege (saját táblázat). *- mintakisebbítés után visszaszámolt adat
35
22. ábra: Nagydarabos (x>25 mm) frakcióból vett 560 kg-os átlagminta (saját fotó).
23-24. ábra: 150 mm-es és 50 mm-es lyukátmérőjű szitával felszerelt válogatóasztal: balra vizsgálathoz előkészítve, jobbra munkában (saját fotó). Igen durvadarabos frakciót (x>150 mm) és a köztes mérettartományú (150mm>x>50mm) frakciót éghető, nem éghető és fém frakciókra válogattuk, hogy az esetleges másod tüzelőanyagként való felhasználhatóságukat vizsgálni tudjuk, az apró szemű frakciót mérlegelés és mintavétel után, a válogatás nehézségei és a tüzelőanyagként való felhasználhatatlansága miatt anyagfrakciókra nem válogattuk. A két nagyobb
36
szemcseméretű frakció anyagösszetétel vizsgálatának eredményeit a következő táblázatban foglaltam össze (10. táblázat). ű
Anyagösszetétel vizsgálat
Teljes tömeg
Fém anyagfrakció tömege (tömegaránya)
Éghető anyagfrakció tömege (tömegaránya)
Nem éghető anyagfrakció tömege (tömegaránya)
Igen durvadarabos frakció (x>150 mm)
84 kg
5,5 kg (7m/m%)
77,6 (92m/m%)
0,9 kg (1m/m%)
Köztes mérettartományú (150mm>x>50mm) frakció
286 kg*
19,75 kg* (7m/m%)
254 kg* (89m/m%)
12,25 kg* (4m/m%)
10. táblázat: Az egyes mérettartományokhoz tartozó frakciók anyagösszetétele (saját táblázat). *- mintakisebbítés után visszaszámolt adat A
nagydarabos
frakció
fűtőértékének
meghatározását
annak
nagyfokú
bizonytalansága és a másod-tüzelőanyag felhasználó üzemek ilyen irányú igényének hiányában nem végeztük el. 4.1.2. Finomszemcsés frakció vizsgálata: A Komptech Frawick Maxx dobszitával leválasztott finom szemcsés anyagot mérlegelés után megmintáztuk, majd a megmaradó mennyiséget a lerakón elkülönítve prizmába rendeztük. A prizma hőmérséklet változását két hét elteltével megfigyelve, megállapítható, hogy annak magas hőmérséklete (50-55 °C) árulkodik a prizmában beindult bomlási folyamatokról, tehát az anyag komposztálhatósága kedvező. A terepi megfigyelések laboreredményekkel való alátámasztása érdekében a mintákat a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetének műhelycsarnokába szállítottuk további vizsgálatok elvégzésének céljából. A vélhetően magas szerves anyag tartalmú hulladékfrakció esetében annak hamutartalmára voltunk kíváncsiak, nagyobb biztonsággal feltérképezve ezzel komposztálhatóságának lehetőségeit. Első lépésként a fertőzésveszély elkerülése és az apríthatóság javítása érdekében szárítószekrényben
80°C-on
kiszárítottuk
a
mintákat,
majd
ezután
a
tanszék
törőcsarnokában függőleges tengelyű vágómalomban finomra (x<3mm) aprítottuk
az
anyagot a hamutartalom vizsgálat elvégzéséhez.
37
A
hamutartalom
vizsgálatánál
kemencében
900
°C-ra
hevítjük
a
kerámiaedényekben bemért aprított anyagot ezzel elérve a benne lévő szerves részek, víz és illó anyagok teljes oxidálódását. A vizsgálat előtt és után mért tömegekből megkapjuk az oxidált tömeghányadot (izzítási veszteség), és az anyag szervetlen anyag-, vagyis hamutartalmát (izzítási maradék). A vizsgálatok eredményeinek kiértékelése:
hamutartalom: 59,34 %
nedvességtartalom: 25 %
száraz anyagra vonatkoztatott hamutartalom: 79 %
száraz anyagra vonatkoztatott hamutartalom= mért hamutartalom*((100-vonatkoztatási nedvességtartalom)/(100-mért nedvességtartalom)) A hamutartalom vizsgálatokból kitűnik, hogy az aprószemcsés-frakció jelentős részét képezi seprési szemét, hamu, salak, föld melyre a magas hamutartalma utal. Emellett azonban elegendő biológiailag bomló tartalommal rendelkezik a komposztáláshoz. Ennek a később a lerakón szerkezeti anyagként hasznosítható frakciónak, kiemelt fontosságú a biológiai stabilizálása, szervesanyag-tartalmának minimalizálása, így csekély szerves anyag ellenére is javasolt további biológiai kezelése. Emellett nem zárható ki a vizsgálat előtti két hetes zsákos tárolás okozta zavarás sem, mely két hét alatt a megkezdődő bomlási folyamatok során csökkenhetett a minta biológiai tartalma, erről a mintabontáskor tapasztalt szaghatás, magas hőmérséklet és magas páratartalom is árulkodott.
38
5. TECHNOLÓGIAI JAVASLAT: 5.1. Technológia leírása: Az elvégzett vizsgálatok eredményeiből és a hazai hulladékgazdálkodási tapasztalatokból dolgozva kellett technológiai javaslatot tennem az évente képződő tetemes mennyiségű maradékanyag hulladékgazdálkodásban
frakció hasznosításra. Legjellemzőbb irány a hazai a
mechanikai-biológiai
hulladékkezelési
technikák
alkalmazásának széleskörű elterjedése. Az úgy nevezett MBH, amely a modern európai hulladékgazdálkodás
egyik
legdinamikusabban
fejlődő
technológiája,
a
vegyes
kommunális hulladékok, illetve az elkülönített gyűjtésből származó maradékanyagnak a kezelésére alkalmas. Alkalmazásával elősegíthető az egyes hulladékfrakciók anyagában történő hasznosíthatóságának növelése és mindemellett a hulladék meglévő toxikus tartalmának a csökkentése is. Ezen technológiák alkalmazásával a vegyes hulladékáram egy komposztszerű biostabilátra, és egy magas fűtőértékű, energetikailag jól hasznosítható frakcióra bontható mechanikai és biológiai kezelésekből álló eljárássorral (CSŐKE és társai).
A
Hajdúsági
Hulladékgazdálkodási
Nonprofit
Kft.
mechanikai-biológiai
hulladékkezelési technológiájának tervezésekor elsődleges szempont az volt, hogy rendelkezésre álló gépállományok felhasználásával, a lehető legalacsonyabb költség mellett, csökkentsük a lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladékok tömegét, ezzel mérsékelve a járulékos adóterheket. A működési területéről begyűjtött, és lerakással ártalmatlanított települési szilárd hulladék mennyisége 2012-ben 24.000 tonna volt. Erre az értékre végeztem el a technológia méretezését. Jövőben az elkülönített három edényes gyűjtésnek köszönhetően várható ennek a mennyiségnek a csökkenése, de a technológiai tervezésnél a nagyfokú bizonytalanság miatt, ezt nem vettem figyelembe. 5.1.1. Feladás: A kísérleti üzem működése során a telephelyre beérkező vegyes települési szilárd hulladékot, a gyűjtőjárművek egy betonozott, fedett területen ürítették le, majd innen történt a Manitou MLT homlokrakodó segítségével az aprítógépbe való adagolás. Figyelembe véve a homlokrakodó magas üzemanyagköltségét, és a kezelőszemélyzet állandó szükségességét, a feladás optimalizálására érdemes lehet, egy könnyűszerkezetes fogadóépületben elhelyezett földbe süllyesztett feladószalaggal ellátott garatot kialakítani, amelybe a gyűjtőjárművek közvetlenül üríthetnek és a feladás költséghatékonyabban és környezetbarát módon elvégezhető. A költségek lefaragása mellett gyorsul a feladás, nő a 39
technológia kapacitása, csökken az aprítógép és rosta, szakaszos feladás okozta holtjárása. A kísérleti üzem gépállományának 1000 tonna hulladék feldolgozásához tartozó 593 HUFos üzemanyagköltségéből, 213 HUF a homlokrakodó üzemanyagköltsége, emellett állandó kezelőszemélyzetet igényel. 5.1.2. Aprítás: A hulladéknak első lépésben meg kellett oldani a telephelyre való beérkezést követően a fellazítását, a benne lévő nagydarabos anyagok, hulladék gócok megbontását, erre a célra a telephelyen rendelkezésre álló Komptech Farwick Terminator 3400 shredder kíméletes aprítását választottuk. A kíméletes aprítás elengedhetetlen a későbbi szétválasztás
és
biológiai
kezelés
eredményességének
érdekében.
Az
aprítás
optimalizálása, költséghatékonyságának növelése érdekében érdemes lehet a későbbiekben a mobil dízel üzemű shreddert, egy statikus elektromos üzemű aprítógéppel vagy zsákfeltépővel felváltani. 5.1.3. Szétválasztás: Az aprított anyag gumiszalagon átkerül a Komptech Farwick Maxx dobszitába, ahol szétválasztásra kerül a 25 mm-es lyukátmérőjű szitabetét segítségével egy x< 25 mm fimon szemcsés jelentős szerves anyag tartalmú
földszerű frakció, és egy x>25mm
durvaszemcsés frakció. A nagyobb arányú biológiai hasznosítás érdekében, egy 50 mm-es szitabetét beszerelése célravezető lehet, a kísérleti üzem tapasztalataiból kiindulva, egy ilyen lyukbőségű szitával a hulladék megközelítőleg 50-60%-a leválasztható, és agitált ágyas komposztálásra feladható. További költségcsökkenést jelenthet a jelenlegi mobil dízelüzemű rosta, felváltása statikus elektromos üzeművel, melynek üzemeltetése jóval költségtakarékosabban végezhető. A dízel üzemű gépállomány és ezeknek statikus állású, elektromos árammal üzemeltetett fajtájuknak gazdaságosság szempontjából történő összehasonlítását táblázatban szemléltettem (11. táblázat).
5.1.3.1.
Mechanikai kezelés méretezése:
Naponta feldolgozandó mennyiség: Évente 1 hét karbantartási munkálatokra fordított időt hagyva, és a hétvégéket nem számolva egy évben 254 munkanappal számolhatunk.
40
Xnapi = 24.000 t / 254 nap = 95 t/nap Kísérleti üzem kapacitása: 18 t/ 1,7 h = 10,6 t/h 95 tonna napi hulladék mennyiséget egy műszakos nyolc órás munkanap alkalmával nem képes a kísérleti üzem gépállományának kapacitása mellett feldolgozni a technológia. Ennek a mennyiségnek a feldolgozásához, egy ilyen munkanap alatt a feladás optimalizálásával lehet megoldani. A feladószalaggal ellátott garatot magába foglaló fogadóépület rendszerbekapcsolásával jelentősen javítható lesz a kapacitás, hiszen a Komptech Farwick Terminator 3400 shredder 30 tonna/h kapacitásra is képes optimális feladás mellett.
Működési költségek Átl.fogy. (l/h) v.(kWh)
Komptech
Komptech
Garatba
Komptech
Komptech
Farwick
Frawick
süllyesztett
Farwick
Frawick
Terminator
Maxx
felhordó
Terminato
Maxx
3400
dobszita
szalag
r 3400S
dobszita
7 l/h
8 l/h
4,5 l/h
8 kWh
160 kWh
6 kWh
2254*
2576
1449
176
3520
132
-
-
-
Manitu MLT homlokr.
Működési nettó költség (HUF/h) Beszerzési nettó ár
150.000.000 HUF
(HUF) Üzem működési
6279 HUF/h
3828 HUF/h
nettó költ. 11. táblázat: Dízel és elektromos üzemű gépállomány összehasonlítása működési költség alapján (saját táblázat)(adatok: http://www.komptech.com/en/products). * +kezelőszemélyzet költsége
41
5.1.1. Aprószemcsés anyag hasznosítása: Az aprószemcsés anyag a telephelyre beérkező települési szilárd hulladék ~40 m/m %-nak felel meg 25 mm-es szitabetéttel leválasztva, sűrűsége a normál települési szilárd hulladékéhoz képest nagy, térfogata kisebb. A telephelyen végzett próbakomposztálás során bebizonyosodott, hogy ez a hulladékfrakció jól komposztálható. A telephelyen rendelkezésre áll, a biológiai hulladékfrakciók hasznosításánál alkalmazott agitált ágyas komposztálás, technológiai repertoárja. Ennek a gépállománynak a felhasználásával megoldható, a finomszemcsés frakció aerob biológiai kezelése. 5.1.1.1.
Komposztálás méretezése:
Adatok:
Települési szilárd hulladék aprószemcsés (x<25 mm) frakciója
Feldolgozandó anyag mennyisége = 9.600 t/év
Szilárdanyag tartalom = 75 %
Illóanyag tartalom = 25 %
Adalékanyag: nem szükséges
Naponta feldolgozandó mennyiség: Évente 1 hét karbantartási munkálatokra fordított időt hagyva, és a hétvégéket nem számolva egy évben 254 munkanappal számolhatunk. Xnapi = 9.600 / 254 = 38 t/nap Egy komposztálási ciklus 5 hét, vagyis 35 nap: Xciklus = 38 t/nap * 35 = 1330 t/ciklus A naponta feldolgozandó hulladék térfogata: A hulladék finom frakciójának sűrűsége: 0,8 t/m3 Vnapi = 38 / 0,8 = 30,4 m3/nap Egy ciklusban feldolgozandó hulladék térfogata: Vciklus = 30,4 m3/nap * 35 = 1064 m3/ciklus
42
Az ágyak méretezése: A tervezett ágyak mérete: Fontos a keverőgép kapacitására nézve az ágyak kialakítása, esetünkben intenzív üzemű heti rendszerességi keverés mellett, a Seko 470 MD önjáró komposztforgatóval, ideális ágyparaméterek a következők:
keresztmetszete: egyenlőszárú trapéz,
magasság: h = 2 m,
szélesség: w = 4 m,
hosszúság: l = 50 m,
rövidebbik alap: c = 1 m. Vágy = ((w+c)/2*2)* l = ((4 + 1)/2*2) * 50 = 250 m3
Az ágyak számának meghatározása: nágy = Vciklus / Vágy = 1064 / 250 = 4,3 ≈ 4 db ágy szükséges a kezelendő anyag elhelyezéséhez. Az eltávozó csurgalékvíz és illóanyag mennyisége:
A biológiai kezelés során a hulladék ~20% -a fog eltávozni. Ebből 40% csurgalékvíz és 60% illóanyag formájában.
Xeltávozó = 0,2 * 38 t/nap = 7,6 t/nap Xcsurgalék = 0,4 * 7,6 = 3,04 t/nap Xillóanyag = 0,6 * 7,6 = 4,56 t/nap
Szükséges terület: 4 * (4 m prizma szélesség+1 m prizmák közötti elválasztó tér)*50 m = 20 m* 50 m = 1000 m2 Képződő biostabilizált anyag:
7680 t/év 5.1.2. Biológiailag kezelt anyag felhasználása: Az aerob biológiai kezelésen átesett hulladék minősítése után eldőlhet, hogy milyen
formában hasznosítható a továbbiakban. Elsősorban a depónia takarására, rekultivációs célokra alkalmazható az ilyen forrásból származó komposzt vagy, eltérő minőségű komposzt. A vállalat számára jelentős könnyebbséggel járna, egy ilyen helyben előállított takaróanyag
használata,
szemben
az
időszakosan
beszállított,
megvásárolt 43
takaróanyagokkal. Mivel az anyag igen magas hamutartalmú, és biológiai részei a komposztálás során lebomlottak, így indokolt lehet, ilyen irányú engedélyeztetése, és felhasználása. 5.1.3. Nagydarabos anyag hasznosítása: A dobszitával leválasztott nagydarabos hulladékfrakció hasznosítása igen nehézkes, mivel kézzel történő válogatása ennek az anyagnak egészségügyi előírások miatt nem engedélyezett, és energetikai felhasználásuk pedig igen költséges. Mágneses szeparátorral és örvényáramú szeparátorral lehetőség van a mágnesezhető és nem vas fémek bizonyos százalékának kinyerésére, amely ipari tapasztalatok alapján gazdaságosan végezhető. A telephelyen rendelkezésre áll a technológiába kapcsolható mágneses szeparátor, amellyel megoldható a vasfémek leválasztása. A technológia gazdaságosságának javítása érdekében javaslom a jövőben egy a rendszerbe könnyedén illeszthető örvényáramú szeparátor beszerzését
is,
mely
segítségével
az
értékes
nem-vas
fémek
leválasztása
is
megvalósulhatna a nagydarabos hulladékáramból. A fémek leválasztása után csekély súlyuk miatt a legköltséghatékonyabb megoldás a lerakással való ártalmatlanításuk lehet, még ha ez szembe is megy az Európai Unió elvárásaival. A következő táblázatban összefoglaltam a HHG Kft. számára elérhető távolságban
működő,
lehetséges
energetikai
felhasználók
által
szabott
díjakat,
anyagminőségi elvárásokat, és ennek költségét a jelenlegi lerakási járulék mértékével állítottam szembe (12. táblázat). A táblázatból jól látszik. hogy jelenleg, a technológiai költségeket leszámítva (pl.: bálázó gép, mechanikai kezelés), sem oldható meg ennek az anyagfrakciónak a hasznosítása. 2016-ban, amikor a lerakási járulék eléri a 12.000 HUF/tonna lerakott hulladék mértéket, sem mondható majd gazdaságos hasznosítási módnak a jelenlegi árszabás mellett a cementgyári és erőműi égetés. Összesítve megállapítható, hogy jelen technológiai struktúra mellett ez az anyagfrakció nem hasznosítható gazdaságosan.
44
Hasznosító:
Holcim cementgyárak (Élesd, Pezinok, Rohoznik)
Mátrai Erőmű (Geoszol Kft.)
Lerakással történő ártalmatlanítás
Ár:
12.000 HUF/tonna (szállítási kötelezettség nincs)
10.000 HUF/tonna + szállítási költség*
jelenleg 6000 HUF/tonna
kezelés nélküli, ömlesztett éghető hulladékot 12. táblázat: Energetikai hasznosítók átvételi árjai a lerakási járulékkal szemben (saját
Átvesznek:
kezelés nélküli bálázott hulladékot
táblázat)* 3000HUF/tonna
5.2. Technológia gazdaságosságának értékelése: Napjainkban
erőteljes
átalakulás
figyelhető
meg
a
hazai
hulladékos
közszolgáltatásban, az új hulladék törvény bevezetésével alapjában ingott meg az eddig működő rendszer, és léptek fel megélhetési, fennmaradási problémái az érdekelt vállalatoknak. A jelenlegi 6000 HUF/tonna lerakott hulladék mértékű lerakási járulék, és az ezzel párhuzamban csökkentett hulladékszállítási díj, olyan kényszerpályára állította a vállalatokat, melyen kérdéses a fennmaradás. Egy ilyen labilis pénzügyi helyzetben minden megtakarított forintnak fontos szerepe lehet egy technológiai tervezésnél, így ennek átgondolása és értékelése kulcsfontosságú. A technológia során képződő nettó költségeket és megtakarításokat összegeztem, majd egy táblázatban a három lehetséges technológiai sor gazdaságosságát hasonlítottam össze (13-15. táblázat). 5.2.1. Technológia éves költsége a jelenlegi gépállománnyal: Éves üzemeltetési költségek: Kiadás:
Manitou homlokrakódó, Komptech Farwick Maxx dobszita, Komptech Farwick Terminator 3400 shredder és a mágneses szeparátor működési költsége: 599 HUF/tonna feldolgozott hulladék, évente 24.000 tonna hulladék feldolgozása esetén: 14.376.000 HUF
Komposztálás költsége: Évi 9.600 tonna biológiai kezelt hulladék esetén, a műszaki tapasztalatok alapján meghatározott költséggel (1 HUF/kg komposztált hulladék): 9.600.000 HUF
Lerakással ártalmatlanított hányad után fizetett lerakási járulék: 45
2014-ben: 82.800.000 HUF
2015-ben: 124.200.000 HUF
2016-ban: 165.600.000 HUF
Lerakás költsége (üzemeltetési tapasztalatok alapján 3000 HUF/tonna lerakott hulladék értékkel számolva): 41.400.000 HUF
Megtakarítás, haszon:
A lerakástól eltérített biológiailag kezelt hasznosítható aprószemcsés hulladék és a hasznosított fém adómegtakarítása:
2014-ben: 61.200.000 HUF
2015-ben: 91.800.000 HUF
2016-ban: 122.400.000 HUF
Évi 600 tonna leválasztott mágnesezhető fém értéke (35 HUF/kg felvásárlási árral számolva): 21.000.000 HUF
Megtakarított lerakási költség: 30.600.000 HUF
Takaróanyag költségek csökkenése.
Megtakarított lerakó tér.
5.2.2. Technológia éves költsége a statikus állású elektromosan működtetett gépállománnyal és örvényáramú szeparátorral: Éves üzemeltetési költségek: Kiadás:
Garatba süllyesztett felhordó szalag könnyűszerkezetes fogadóépülettel, Komptech Frawick Maxx elektromos üzemű dobszita, Komptech Farwick Terminator 3400S shredder, a mágneses és az örvényáramú szeparátor működési költsége: 374 HUF/tonna feldolgozott hulladék, évente 24.000 tonna hulladék feldolgozása esetén: 8.976.000 HUF.
Gépek beszerzésének költsége: Garatba süllyesztett felhordó szalag, Komptech Frawick Maxx elektromos üzemű dobszita, Komptech Farwick Terminator 3400S shredder, örvényáramú szeparátor összesen nettó 170.000.000 HUF beruházás.
Komposztálás költsége: Évi 9.600 tonna biológiai kezelt hulladék esetén, a műszaki tapasztalatok alapján meghatározott költséggel (1 nettó HUF/kg komposztált hulladék): 9.600.000 HUF 46
Lerakással ártalmatlanított hányad után fizetett lerakási járulék:
2014-ben: 80.400.000 HUF
2015-ben: 120.600.000 HUF
2016-ban: 160.800.000 HUF
Lerakás költsége (üzemeltetési tapasztalatok alapján 3000 HUF/tonna lerakott hulladék értékkel számolva): 3000 HUF/tonna * 13400 tonna = 40.200.000 HUF
Megtakarítás:
Lásd 5.3.1. fejezet
A lerakástól eltérített biológiailag kezelt hasznosítható aprószemcsés hulladék és a hasznosított fém adómegtakarítása:
2014-ben: 63.600.000 HUF
2015-ben: 95.400.000 HUF
2016-ban: 127.200.000 HUF
Megtakarított lerakási költség: 31.800.000 HUF
Évi 400 tonna leválasztott nem-vas fém értéke (200 HUF/kg felvásárlási árral számolva): 80.000.000 HUF
5.2.3. Technológia éves költsége kombinált gépállománnyal: Éves üzemeltetési költségek: Kiadás:
Garatba süllyesztett felhordó szalag könnyűszerkezetes fogadóépülettel, Komptech Frawick Maxx dízel üzemű dobszita, Komptech Farwick Terminator 3400 dízel üzemű shredder és a fémszeparátorok működési költsége: 434 HUF/tonna feldolgozott hulladék, évente 24.000 tonna hulladék feldolgozása esetén: 10.416.000 HUF
Gépek beszerzésének költsége: Garatba süllyesztett felhordó szalag és könnyűszerkezetes fogadóépület, valamint az örvényáramú szeparátor: 35.000.000 HUF
Komposztálás költsége: Évi 9.600 tonna biológiai kezelt hulladék esetén, a műszaki tapasztalatok alapján meghatározott költséggel (1 HUF/kg komposztált hulladék): 9.600.000 HUF
Lerakással ártalmatlanított hányad után fizetett lerakási járulék: 47
2014-ben: 80.400.000 HUF
2015-ben: 120.600.000 HUF
2016-ban: 160.800.000 HUF
Lerakás költsége (üzemeltetési tapasztalatok alapján 3000 HUF/tonna lerakott hulladék értékkel számolva): 3000 HUF/tonna * 13400 tonna = 40.200.000 HUF
Megtakarítás:
Lásd 5.3.2. fejezet
Költségek (nettó HUF) Éves működési költség
1. technológia
2. technológia
3. technológia
14.376.000
8.976.000
10.416.000
7.500.000
34.500.000
11.000.000
9.600.000
9.600.000
9.600.000
124.200.000
120.600.000
120.600.000
41.400.000
40.200.000
40.200.000
197.076.000
213.876.000
191.816.000
Gépállomány éves amortizációs és karbantartási költségei Komposztálás éves költsége Megmaradó éves lerakási járulék Megmaradt lerakási éves költség Összes éves költség
13. táblázat: Egyes technológiák éves költsége várhatóan 2015-ben (saját táblázat). A különböző működési költségeket összevetve jól látszik, hogy rövid távon leggazdaságosabb megoldás, a jelenlegi mobil dízel üzemű géppark kiegészítése egy könnyűszerkezetes fogadóépülettel, és egy garatba süllyesztett felhordó szalaggal, valamint egy örvényáramú szeparátorral. Bár nettó 35.000.000 HUF plusz beszerzési költséggel kell számolni, de ezzel a beruházással, valamivel több mint 4 millió forintot lehet az éves működési költségen csökkenteni. A jelenlegi dízel üzemű géppark lecserélése fedett csarnokban működtethető elektromosan üzemelő rendszerre gazdaságossági szempontból hosszú távon még kedvezőbb lehet és mindenképen indokolt a kiépítése. A jelenlegi gépekkel
kapcsolatos
környezetszennyezési
és
üzemeltetési
nehézségek
(drága 48
karbantartás, fedett térben való használat veszélye, időjárás) ellenére ezzel a gépállománnyal is gazdaságosan működtethető a technológia. Megtakarítások (nettó HUF)
1. technológia
2. technológia
3. technológia
91.800.000
95.400.000
95.400.000
30.600.000
31.800.000
31.800.000
21.000.000
21.000.000
21.000.000
-
80.000.000
80.000.000
143.400.000
228.200.000
228.200.000
Megtakarított éves lerakási járulék Megtakarított éves lerakási költség Éves értékesített vas fém termék Éves értékesített nem-vas fém termék Összes éves megtakarítás:
14. táblázat: Egyes technológiák éves megtakarítása várhatóan 2015-ben (saját táblázat).
250 000 000,00 Ft 200 000 000,00 Ft
Éves bevétel 2015-ben
150 000 000,00 Ft 100 000 000,00 Ft 50 000 000,00 Ft
Éves költségek 2015-ben
0,00 Ft 1. technológia
2. technológia
3. technológia
25. ábra: Egyes technológiák bevezetésével, a TSZH maradékanyag kezelésének éves költségeinek és bevételeinek 2015-ös várható alakulása 2015-ben (saját táblázat).
49
5.3. Javasolt technológiai folyamat ábra: Az általam leírt technológia alkalmazásával, a kapcsolódó engedélyek megszerzése után jelentősen csökkenthetőek a lerakott hulladék mennyiségek miatt keletkező járulékos adóterhek, növekedik a hasznosított hulladékok aránya, és a depónia élettartama. A technológia pontos folyamatábrája, az egyes folyamatokhoz tartozó éves mennyiségekkel a következő: Elkülönített gyűjtésből származó maradékanyag frakció leürítése a fogadóépületben elhelyezett feladószalaggal ellátott garatban
*Kísérleti üzem tapasztalataiból számítva 24.000 tonna
Aprítás Komptech Farwick Terminator 3400 shredderrel
Eltávozó csurgalékvíz és illóanyag (1920 tonna) 20%
x<25 mm, 9600 tonna*
Szétválasztás Komptech Farwick Maxx Dobrosta (25 mm-es lyukátmérőjű szitabetéttel) 60%
40%
Agitált ágyas komposztálás Seko 470 MD önjáró komposztforgatóval 80%
x>25 mm, 14400 tonna*
MBH biostabilát anyag Mágneses szeparátor
(7680 tonna*)
Mágnesezhető fém Örvényáramú szeparátor
Energetikailag hasznosítható
(600 tonna*)
Nem-vas fém (400 tonna*)
anyag (13400 tonna*) 13400 tonna*
Lerakással történő ártalmatlanítás
50
6. IRODALOMJEGYZÉK:
A
HAJDÚSÁGI
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
NONPROFIT
KFT.
közszolgáltatói
hulladékgazdálkodási terve (2013), 2013.-2016., Hajdúböszörmény
BOKÁNYI LJUDMILLA (2008): Biológiai eljárások, in: Csőke Barnabás (szerk.) (2008): Hulladékgazdálkodás, www.hulladékonline.hu digitális tananyag, Miskolc CSŐKE BARNABÁS (2014): Hulladékgazdálkodás, Miskolci Egyetem, Eljárástechnikai Tanszék, egyetemi jegyzet, Miskolc
CSŐKE BARNABÁS, ALEXA LÁSZLÓ, OLESSÁK DÉNES, FERENCZY KÁROLY, BOKÁNYI LJUDMILLA: Mechanikai-biológiai hulladékkezelés kézikönyve, Profikomp Kft. CSŐKE BARNABÁS (2013): Települési szilárd hulladékok feldolgozása és újrahasznosítása Miskolci Egyetem, Eljárástechnikai Tanszék, egyetemi jegyzet, Miskolc FAITLI JÓZSEF (2013): Hulladékok mintavétele, minősítése, vizsgálati módszerek című tantárgy egyetemi jegyzet GULYÁS ÁGNES VIKTÓRIA (2010): Mechanikai biológiai stabilizálás alkalmazása az Avas városrész vegyes szilárd települési hulladékára, Miskolci Egyetem, Eljárástechnikai Tanszék, Miskolc
HAJDÚSÁGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KFT. REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓ
ÉS
KEZELŐ
TELEP Üzemeltetési Szabályzat (2008), Hajdúböszörmény
NAGY GÉZA, BULLA MIKLÓS, HORNYÁK MARGIT, VAGDALT LÁSZLÓ
(2002):
Hulladékgazdálkodás, Széchényi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék, egyetemi jegyzet, Győr NAGY SÁNDOR (2013): Korszerű hulladékgazdálkodás a fenntarthatóság tükrében, Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet, Miskolc 51
ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV, 2014-2020 SZABÓ IMRE, SZABÓ ATTILA, MADARÁSZ TAMÁS (2008): Hulladékok ártalmatlanítása lerakással,
in:
Csőke
Barnabás
(szerk.)
(2008):
Hulladékgazdálkodás,
www.hulladékonline.hu digitális tananyag, Miskolc TARPAI KÁLMÁN (2005): A Hajdúsági Regionális Hulladékkezelő Telep kialakítása, beüzemelésének tapasztalatai és a rendszer kihasználásához szükséges további lépések az érintett térségben, Debrecen Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen ZIMLER TAMÁS (2003): Hulladékgazdálkodás, Tertia Kiadó Budapest, www.hhgkft.hu, Letöltés ideje: 2014.03.20. www.komptech.com/en/products Letöltés ideje: 2014.05.01. www.ksh.hu, Letöltés ideje:2014.03.24. www.szelektivhazhozmegy.hu, Letöltés ideje: 2014.03.21.
52
7. ÁBRAJEGYZÉK: 1. ábra: Hulladékgazdálkodási hierarchikus prioritási rendszer (Nagy, 2013). 2. ábra: Keletkező települési szilárd hulladék mennyisége kilógrammban a HHG Kft. szolgáltatói területén 2004-2012 (www.hhgkft.hu). 3. ábra: Egy főre jutó fajlagos háztartási hulladék mennyisége (kg/fő/év) a HHG Kft. szolgáltatói területén 2004-2012 (www.hhgkft.hu). 4. ábra: HHG Kft. szolgáltatói területéről származó TSZH összetétele (www.hhgkft.hu). 5. ábra: A HHG Kft. tulajdonosi szerkezete a társuláshoz csatlakozott 14 településsel (www.hhgkft.hu). 6. ábra: A Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep madártávlatból (www.hhgkft.hu). 7. ábra: Lakossági rendezvényekhez kapcsolt oktatási, véleményformálási tevékenységek fontos vonalát képzik a HHG Kft. tevékenységének (www.hhgkft.hu). 8. ábra: Nagy teljesítményű, speciális öntömörítéses felépítményű hulladékszállító gyűjtőjármű (www.hhgkft.hu). 9. ábra: Agitált ágy lehetséges méretei, szelvénye. (Bokányi, 2008). 10. ábra: Megérkezik a Seko 470 MD önjáró komposztforgató gép. (saját fotó). 11. ábra: Válogatócsarnok belülről (baloldalt látható a válogatószalagot magában foglaló klimatizált kabin. jobb oldalt pedig a bálázógép a kész bálákkal az előtérben) (www.hhgkft.hu). 12. ábra: Válogatómű technológiai törzsfája (saját ábra). 13. ábra: Klimatizált kabin belülről a válogatószalaggal (www.hhgkft.hu). 14. ábra: Dombépítéssel kialakított lerakó sematikus ábrája (Szabó és társai, 2008). 15. ábra: A Hajdúsági Regionális Hulladéklerakón ártalmatlanított hulladék mennyisége (t/év) (www.hhgkft.hu). 16. ábra: TANA G290 kompaktor munka közben. (www.hhgkft.hu). 17. ábra: Komptech Terminator 3400 kihordószalagjáról kihulló aprított anyag (www.hhgkft.hu). 18. ábra: Teljes vizsgálandó hulladék mennyiség (saját fotó). 19. ábra: Kísérleti üzem: balra Komptech Terminator 3400 shredder, jobbra Komptech Maxx dobrosta (saját fotó). 20. ábra: Az x<25mm szemcseméretű anyagfrakció (saját fotó). 21. ábra: Az x>25mm szemcseméretű anyagfrakció (saját fotó). 22. ábra: Nagydarabos (x>25mm) frakcióból vett 560 kg-os átlagminta (saját fotó). 23-24. ábra: 150 mm-es és 50 mm-es lyukátmérőjű szitával felszerelt válogatóasztal: balra vizsgálathoz előkészítve, jobbra munkában (saját fotó). 25. ábra: Technológiák által 2015-ben várhatóan termelt haszon összehasonlítása oszlopdiagramon (saját ábra). 53
8. TÁBLÁZATJEGYZÉK: 1. táblázat: Települési szilárd hulladék képződés alakulása Magyarországon 2004-2012 (OHT). 2. táblázat: Egy főre jutó fajlagos települési szilárd hulladék mennyisége Magyarországon 2000-2008 (Csőke, 2013). 3. táblázat: A közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladékok összetétele 2006-2012 (www.ksh.hu). 4. táblázat: Országos átlagos- és Nagyvárosi átlagos hulladék összetétel összehasonlítása (*szabvány szerint mért érték, **szakmai becsléssel meghatározott érték) (Csőke, 2013; Gulyás, 2010). 5. táblázat: A HHG Kft. által végzett közszolgáltatási tevékenység során begyűjtött hulladékok adatai (HHG Kft. közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv). 6. táblázat: Települési hulladékok kezelése Magyarországon (OHT). 7. táblázat: Az egyes frakciók tömege a teljes tömeghez viszonyítva (saját táblázat). 8. táblázat: Kísérleti üzem működési költségei (saját táblázat). 9. táblázat: Az egyes mérettartományokhoz tartozó frakciók tömege (saját táblázat). 10. táblázat: Az egyes mérettartományokhoz tartozó frakciók anyagösszetétele (saját táblázat). 11. táblázat: Dízel és elektromos üzemű gépállomány összehasonlítása működési költség alapján (saját táblázat). 12. táblázat: Energetikai hasznosítók átvételi árjai a lerakási járulékkal szemben (saját táblázat). 13. táblázat: Egyes technológiák éves költsége várhatóan 2015-ben (saját táblázat). 14. táblázat: Egyes technológiák éves megtakarítása várhatóan 2015-ben (saját táblázat).
54
9. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS: Ezzel a fejezettel szeretném kifejezni hálámat, minden olyan személynek, aki szakmai hozzáértésével, útmutatásaival, támogatásával, gondoskodásával lehetővé tette ennek a diplomamunkának az elkészülését. Külön köszönet illeti egyetemi konzulenseimet Prof. Dr. Csőke Barnabást és Nagy Sándort szakmai útmutatásaikért, labormunkáim egésze során nyújtott támogatásukért. Köszönettel tartozom a Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Könyezeti Eljárástechnikai Intézet minden dolgozójának, valamint Oláh Tamásnak és Bernáth Szilveszternek.
Egyetemi
mentoraim
mellett
hálával
tartozom
Sánta
Krisztián
hulladékgazdálkodási divízióvezetőnek és az egész Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. minden dolgozójának, a lehetőségért, és a rengeteg segítségért, amit tőlük kaptam. A szakmai párfogókon kívül köszönöm még a támogatást páromnak, családomnak és barátaimnak.
55
