HAJDÚ MEGYEI KÖNYVTÁRAK ÉS OLVASÓKÖRÖK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Gellér Ferencné
Adalékok a Hajdúböszörményi Fazekas Gábor Iparos Olvasókör 1935-1945 közötti működéséhez 1. A népkönyvtkrak és olvasókörök helyzetének általános jellemzése A két világháború közötti korszak könyvtári kultúráját a népkönyvtárak és az olvasókörök képviselték. Az ellenforradalom könyvtárpolitikája egyik fő feladatának - az id őközben elpusztult dualizmus korabeli népkönyvtárak újjászervezését tartotta . A VKM az iskolánkívüli népművelésr ő l 1922-ben kiadott rendeletében a népm ű velés újjászervezésének szükségességér ő l és feladatáról így írt : A népm űvelésre - amely szóban a nép egész nemzetet jelenti - kettő s feladat vár : egyfelől szorosabb megkötöttség nélkül, de azért tervszer űen, szervezett formában kell pótolnia az iskola által hagyott hiányokat, másfel ől pedig az egyes iskolafokokon végigmert emberek továbbművelését kell szolgálnia a legmagasabb fokig. E munka a jövőben nem merülhet ki a régi értelemben vett szabadoktatás keretei közt végzett ismeretterjesztő, tudományt népszerűsítő tevékenységben, hanem az emberi lélek művelésének más nevelőhatárú módját és eszközeit is föl kell ölelnie ." t A rendelet értelmében megszervezik az Iskolánkívüli Népm űvelés Országos Bizottságát, mely szervnek feladata az összes iskolánkívüli népművelési ügyek irányítása, felügyelete, a szükséges ellenőrzés gyakorlása. A rendelet hangsúlyozza : Az iskolánkívüli népművelés a kezdeményezés és a munka közvetlen végzése szempontjából a jövőben is a társadalom feladata marad."2 Népkönyvtárak A Bizottságon belül a IV. szakbizottság foglalkozott a népkönyvtárak ügyeivel. A népkönyvtárak szervezésében fordulat azonban csak 1927-ben következett, mikor is elsőízben alapítottak új könyvtárakat és kijelölték a nép könyvtárak helyét a népművelés egészében és a különböző típusú és rendeltetésű könyvtárak között . 1927-ben 1500 népkönyvtárat hoztak_ létre. Számuk a harmincas évek közepéig kb. 1629-re emelkedett. Ezzel párhuzamosan folyt a Földművelésügyi Minisztérium gazdakönyvtárainak alapítása, és egy évtized alatt, a harmincas évek közepéig több mint 1500 új gazdakönyvtárat létesítettek . Így a régi népkönyvtárak maradványaival, a közm űvelődési és ifjúsági körök könyvtáraival 1 Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete az iskolán kívüli népm ű velésr ől . - Bp ., 1922 . Franklin . 2 Uo .
59
együtt, a különféle népkönyvtárak száma 3500 körül lehetett. Az ország 3400 községéből, városából csak 1280-ban, tehát 37,6-ban volt népkönyvtár, Egyes helységekbe több is került, másokba pedig egy sem jutott . A községek csaknem kétharmadában egyáltalán nem volt könyvtár.3 Az alacsony fokú iskolázottság és az analfabéták nagy száma a meglevő könyvtárak olvasóközönségét tovább szűkítette.4 A könyvtárak tartalmi összetételét szigorúan megszabta a Vallás- és a Közoktatásügyi Minisztérium . 1927-t ől 1944-ig 6 címjegyzéket adott ki, melyben előírta azokat a szépirodalmi és népszerű ismeretterjesztő munkákét, amelyek a nép kezébe adhatók . A népkönyvtárak kevés száma, tartalmi összetétele, továbbá az állomány gondozatlansága (nem frissítették az állományt), arra vezetett, hogy ezek az állományok hamarosan használhatatlan könyvkupacokká váltak, vagy elkallódtak . A hibák ellensúlyozására 1935-ben vándorkönyvtárakat indítottak, hogy a távol eső falvak, tanyák, telepek lakóit szabályos időközökben megfelelő olvasmánnyal lássák el. Jelentékenyebb hatása azonban ennek az akciónak sem volt, mivel régi, már többszörösen forgatott állományt vándoroltattak . Az országos helyzetképhez hasonlóan Hajdú vármegye területén is fokozatosan létrejöttek a hivatalosan létrehozott, alacsony olvasói igények kielégítésére szánt nép- és vándorkönyvtárak . Mivel ezeknek a könyvtáraknak társadalmi hatása rendkívül szegényesnek bizonyult, ezért egy sokkal lényegesebb helyi jelleg ű, de országos kihatással bíró kezdeményezésr ől kell megemlékeznünk : a Szabad Szó könyvakcióról. A folyóirat alapításának első évében, 1939-ben, Népkönyvtárakat!" című programjában kifejtette :5 a kor színvonalán álló, jó népkönyvtár a parasztság művelésének, bens ő" felemelkedésének alapvető eszköze. Tevékenységüket nem a hivatalos népkönyvtárpolitikával szemben, hanem annak kiegészítéseként akarták véghezvinni . A friss élet levegőjét, a jelenkor nagy népi irodalmát akarjuk bevinni a falusi könyvtárakba s rajtuk keresztül a falusi lelkekbe ."s A tervezett falukönyvtár szövetkezet a könyvkiadás és terjesztés jogát nem kapta meg, de a lap könyvajánlásai segítették a parasztság könyvvásárlását . 1941-ben vándorkönyvtár-akciót indított, amelynek során - 1943-ig - száz vándorkönyvtárat szervezett . Gazdakörökben, földmunkás olvasókörökben helyezzük el a népkönyvtárakat, s a magyar falu nemsokára találkozik azzal a szellemmel, mely belőle jött s érette nőtt meg."' Ennek ellenére, a népi írók és a haladó irodalom legjobbjaiból összeállított könyvtáraknak rendkívül gyér volt 3 A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében . 1849-1945 . Összeáll . : Kovács 1Vláté . Bp ., 1970 . 387-388 . old . 4 Magyarország és Hajdú vármegye analfabétáinak száma az 1920 . és 1930-as népszámlálás tükrében . Mo . össznép . : 8 688 319, a 6 évesnél idő sebb népesség : 7 621 825, az analfabéták száma 1930-ban : 735 076, 1920-ban : 1 093 187 . Hajdú vármegye - Debrecennel együtt : 295 798 - Debrecen nélkül : 178 523 . A 6 évesnél id ősebb - Debrecennel együtt : 255 559, Db . nélkül : 151 291 . Az analfabéták száma 1930-ban : 25 352 . Db . nélkül : 17 153 ., 1920-ban : 42 528 . Debrecen nélkül : 29 740 . Az írni, olvasni tudók aránya 1930-ra 5,6~-ot javult, ami feltehetően az iskolán kívüli népm ű velési bizottság tevékenységéne tudható be . 5 Szabad Szó, 1939 . febr . 19 . 6 Uo . 1939 . febr . 26 . - Féja Géza : Könyvtárakat adunk a magyar falunak . 7 Uo . - Az alapítók voltak : Jékely Zoltán, Illyés Gyula, Nagy Ferenc, Sárközi György, Jankovich Ferenc, Takács Gyula, Veres Péter, Földessy Gyula, Tersánszky J . Jenő, ifj . Nánási László, Darvas József, Mohoray Elemér, Féja Géza, Vass László, Darvas János, Szabó Pál, Ortutay Gyula, Rózsa Imre, Vargha László, Kovács Imre, Farkas Ferenc, Györffy István, Sebestyén Géza és dr . Zajzon Béla .
az olvasottságuk. A kezdeményezés mégsem volt hiábavaló . Az irodalom - ha nem is a széles paraszttömegekhez - de mégiscsak eljutott a parasztsághoz. De ismernünk és olvasnunk kell őket, [a népi írókat!], mert ezen a réven tudatosodik bennünk is a helyzetünk és sorsunk . S mennél több egyénben válik tudatossá a felismerés, annál jobban megn ő a táborunk és az erőnk, s annál hamarabb érjük el a magunk elé tűzött célokat." - írta Bácsi Imre balmazújvárosi földmíves a folyóiratban .$ A könyv tehát a harmincas évek vége felé, az írás-olvasás terjedése ellenére sem játszott lényeges szerepet a parasztság műveltségének alakításában . Veres Péter az okokat keresve, az olvasórétegeket sorra vizsgálva megállapította, hogy a könyvek, az irodalom iránti érdekl ődés csupán a városi munkásság vezető rétegeinél tapasztalható . A birtokos parasztságnak nem a pénze, hanem a szellemi éhsége hiányzik". A parasztság igazi olvasó rétege az agrárproletariátus volt . . . .a világháború előtti agrárszocialista mozgalom idején olyan szellemi éhség, olyan kultúrára .mlás keletkezett az alföldi szegényparasztság Különösen azokat a könykörében, hogy valósággal kapkodták a könyveket. 9 veket, amelyekben az »igazságot« vélték ." Ezt a háború el őtti szellemi érdekl ődést a háború és az utána következ ő hatósági elnyomás visszaszorította .
Olvasókörök Az olvasókörök tárgyalásánál különbséget kell tenni a hagyományos értelemben vett olvasókörök - a tulajdonképpeni parasztkörök - és a hozzájuk csak bizonyos szervezeti formákban hasonló egyéb társaságok, egyesületek, szakegyletek között . Továbbá határvonalat kell húzni a múlt században lefolyt, majd a két világháború közötti időre is áthúzódó mozgalom eredményei közé. Az első világháború el őtt alakult olvasókörök művelődési szerepköre nem volt kizárólagos. Együtt járt gazdasági, politikai és társadalmi törekvésekkel, ezek együttes jelenléte határozta meg tevékenységét és hatását. Sorra alakultak - más-más osztálybázissal - a gazdakörök, a 48-as, függetlenségi, Kossuth-párti körök és az agrárszocialista olvasókörök . Ez utóbbiak jelent ősége a legnagyobb, mivel az olvasókörök a földmunkásság és a szegényparasztság eszmélkedésének iskolái voltak . Az egyesületek működése a háború alatt nagyobbrészt szünetelt, majd feloszlott . Csak a legerősebbek - a birtokos parasztságot és kispolgárságot tömörítő körök - folytathatták tevékenységüket szinte zavartalanul . A föld munkások egyletei számára nem kedvezett a politikai légkör . Míg 1906-ban és 1907-ben 460, ill. 530 helyi csoport működött 100 ezer taggal ; 1920-ban 12 csop . 1200 taggal ; 1921-ben 42 csop . 3184 taggal . Az olvasókörök vonatkozásában országos adattal 1922-b ől és 1937-b ől rendelkezünk .'° A Faluszövetaég felmérése (1922) szerint a gazdakörök száma : 463, az olvasóköröké 833, szaz összesen : 1296 . Az Országos Mezőgazdasági Címtár 1937-es címjegyzéke 1597 gazda- és olvasókört tartott nyilván . Hajdú vármegyében 29 ténylegesen működő kör volt. A felmérésből az is kiderült, hogy a nagyobb településekkel rendelkező, nagyobb lélekszámú vidékeken, így az Alföldön, több olvasókör 8 Szabad Szó, 1941 . ápr. 13 . 9 Yeres Péter : Irodalom és közönség . (Könyvnap elé) - Kelet Népe, 1938 . jún . 10 Kiss Jenő : Gazdakörök és olvasókörök a két világháború között . - Népmű velési Értesít ő, 1963 . 3-4 . sz . 172-202 . p .
61
működött, mint az aprófalvas dunántúli megyékben . Magyarázatot sokan, sokféleképpen adtak.t' Tény, hogy a forradalmi hagyományokkal bíró vidékeken (Viharsarok), a gazdag parasztság tipikus települési helyén (Jászberény, Jászapáti, Mez őberény), ill. a gazdag és fejlett kultúrájú nemzetiségi vidékeken (Mez őberény, Szarvas) nagyobb többségben jöttek létre egyletek. A két világháború közötti időszak olvasókörei már csak elvétve őrizték a progresszív irányt . Általában kártyázás, ivás, mulatozás folyt a körökben . Esetleg még a mindenkori kormánypártnak választási szolgálatokat végeznek" - mondja keserű kiábrándultan Veres Péter. Czirbusz Endre, az iskolán kívüli népm űvelési bizottság helyi elnöke az alföldi nép műveltségbeli nyomorúságát iskolakörzetenként alapítandó olvasókörök létrehozásával kívánta csökkenteni . Hasznát pedig így fogalmazta meg : . . .a tömeges találkozáskor szokásos vitákban való részvétel [a tanyai nép] lelkét más irányban .'2 is foglalkoztathatná" Az állam fokozatosan befolyása alá vette az olvasóköröket . A még meglevő ellenzéki körök rebellis hagyományait részben népkönyvtárakkal kívánta megszelídíteni ; részben összevont köröket. A gazdasági nehézségek miatt a szegény tanyavidékeken nem tudtak új köröket létrehozni, hiszen a napi gondok, egyéni problémák eleve lehetetlenné tették, hogy bármilyen kicsiny összeget is, kollektív kiadásokra fordítsanak . A balmazújvárosi Földművelő Egyletet, amely a megyében 3 évtizeden át az egyik legforradalmibb, legnagyobb hagyománnyal bíró földmunkás olvasókör volt, 1932-ben megszüntették, szétdúlták magát az Egylet könyvtárát is.' 3 Az 1940-es években alakult körök könyvállománya a népkönyvtárhoz hasonlóan, egyenetlen, vegyes tartalmú, kétes értékű szépirodalmat, kevés ismeretterjesztő szakirodalmat, s egyre több fasiszta hangot is megütő műveket tartalmazott . , A munkásság politikai nevelésének és m űvelődésének legfontosabb intézményei ebben az idő szakban is a szakszervezeti könyvtárak és a szociáldemokrata párt könyvtárai voltak . ~ Könyvtáraik gazdag állománnyal rendelkeztek, a forradalmi mozgalom céljait szolgálták, de az igazán jó és értékes irodalom megismerésére is csak ezekben a könyvtárakban nyílt lehetőség. Ezek a könyvtárak nemcsak e korszak könyv-, olvasás- és könytári kultúrájában foglaltak el sajátos helyet, de egyben a hazai szocialista könyv- és könyvtári kultúra alapjaivá is váltak .
11 Uo . -Illyés Gyula magyarázata 1938-ban a Magyarokban: . . . A tanyai gazdák el vannak zárva a világtól . Elmaradottnak érzik magukat. És épp az elmaradottságnak ez a tudata ösztökéli őket, hogy kapcsolatot keressenek a világgal, a kultúrával és egymással. A szétszórt tanyák között elég sűrűn olvasókörök és gazdakörök vannak és ami csodálatos, működnek is . A tanyai gazda az egésznapi egyedüllét után nem sajnál 10 km-nyi gyaloglást vagy kocsizást, hogy este valami hírhez, vagy könyvhöz jusson ." 12 Iskolánkívüli Népmű velés, 1929 . 6. sz . február. 13 L. részletesebben az olvasókörök kérdését : Sz . Szabó László : Adalékok a Hajdú-Bihar megyei olvasókörök 1900 és 1944 közötti történetéhez . (1-3 . rész) - Könyvtáros, 1979 . 2., 4 . és 6 . sz .
62
2. A Fazekas Gábor Ipari Olvasókör Hajdúböszörmény közművelődésében is jelent ős helyet foglaltak el az olvasókörök, egyletek . Az egyik legrégibb olvasókör az 1878-ban alakult Iparos Olvásókör, amely jogelődje az 1924-ben újjáalakult Fazekas Gábor Iparos Olvasókörnek.
A rendelkezésre álló források lehetővé teszik, hogy a hajdúböszörményi iparosság egyleti életét, a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör működését - különösen az 1935-45 közötti időre vonatkozóan - felvázoljuk . A tárgyul választott iparos olvasókör tulajdonképpen szakegylet, amelyet alakulása idején, 1878-ban, céljait, működését illetően, más olvasóköröktől némileg eltérő módon kell értékelni . A kiegyezést követő időben alakult olvasókörök az esetek többségében a politikai tevékenység pótlására, vagy éppen a politikai tevékenység fedőszerveként alakultak. A szakegyletek hagyományai a céhekig vezethetők vissza, mikor is e keretek között dolgozó kis létszámú mesteremberek is igyekeztek megtalálni a tanulás, a művelő dés útját. Magyarország elmaradott gazdasági fejlődését látva a XIX. sz. felelős emberei, politikusai és reformerei - Kossuth, Széchenyi, Eötvös és mások is - az általános népoktatáson túl, az ország ipari fejl ődésének támogatására a szakoktatás fejlesztése és ezzel párhuzamosan a szakműveltség emelése érdekében emeltek szót . Az 1870-es évektől az Iparegyesület akciói, az olvasótermek felállítása, népszerű füzetek kiadása, az iparoktatás célkitű zéseit hivatottak szolgálni . Az egyes szakmák dolgozói pedig sorra alakították önképző egyleteiket. Az iparszervezés, s ezáltal a kisipari fejlő dés tekintetében fontos határk ő az 1872ben létrehozott ipartörvény, amely megszüntette a céheket és a szabadabb fejl ődést biztosító ipartársulatok alakítását írta el ő.'4 Hajdúböszörményben is egymás után alakultak az ipartársulatok. . . .miután az 1872 . évi VIII. tc. 83 . §-a a céhrendszert megszüntette, s miután mindenkinek általános óhaja egy olyan társulatot, erkölcsi testületet alkotni, melynek törekvése leend az ipar terén a korral való haladást, a szellemi képzettséget előmozdítani, egymáson tapasztalat, tanácsadás által segíteni, általában minden szép és nemes ipari célt istápolni, . . . a törvény által megszüntetett céhek helyébe az ipartörvény korlátai között . . . ipartársulatot alakítanak, s a régi megszüntetett céhek vagyonait . . . az ipartársulatnak adják át ."' s Az 1872-es ipartörvény módosítása 1884-ben következett be, a törvény az ipartársulatok helyébe az ipartestületek létrehozását írta elő. Az ipartörvény kimondja : az ipartestület feladata tagjainak szakmabeli és általános továbbképzésének elő mozdítása.'6 Az évtizedek során újabb és újabb ipartörvények születtek, de valamennyi hangsúlyozta az iparosok műveltségi, művelődési lehető ségének nélkülözhetetlenségét . A Hajdúböszörményi Iparos Olvasókör 1878 . évi alakulására nincs adatunk. A korabeli sajtó tájékoztat a megye területén azid őben alakuló iparosok 14 Lippay István : Az ipartestületekr ől és az Ipartestületek Országos Központjáról . Bp ., 1932 . 432 . old . 15 HBmL. IX . 254 . í872 . dec . 26-i közgyű lési határozat . 16 Az ipartörvény értelmezését 1 . Lippay L : i . m .
63
művelődési törekvéseiről. A hajdúszoboszlói ipartestület dicséretes törekvéséről", nevezetesen az Olvasókör megalakításáról így ír . . .az ipartestület korszerűen haladni akar, s . . . tagjainak alkalmat kíván nyújtani arra, miszerint hasznos könyvek és hírlapok által magukat képezhessék, s ismeretkörüket b ő víthessék ."" Amikor az 1924-ben újjáalakult Fazekas Gábor Iparos Olvasókör 30-as évekbeli történetével foglalkozunk, figyelembe kell venni a fent elmondott előzményeket, mint történelmi háttért, továbbá a nehéz gazdasági körülménye ket, amelyek az 1937-38-as viszonylagos fellendülés után következtek be. El ő bb a munkátlanság évei, majd az anyaghiány, a súlyos adók, az iparosság alapvető megélhetési problémái az olvasókör működésének hanyatlását eredményezte . A kör megalakulása, szervezeti felépítése, gazdálkodása Az iparos olvasókör 1924 . jan. 13-án, évi rendes, ill . alakuló közgyűlésén Kovács Bálint elnök el őterjeszti . . .néhai idős Fazekas Gábor az olvasókörnek végrendeletileg nagy értékű ingatlant hagyományozott azon feltétel mel lett, hogy az iparos olvasókör az ő nevét viselő olvasókörré alakuljon át . Minthogy az örökség megnyílt s minthogy az olvasókör mindaddig míg az alakulás meg nem történt a vagyont át nem veheti - indítványozza, hogy a »Hajdúböszörményi iparos olvasókör« a »Fazekas Gábor iparos olvasókörré« való alakulását határozatilag mondja ki ."' $ Az alakulással kapcsolatban szükségessé vált az 1878 . évi alapszabály átdolgozása, amely 1925. jún. 27-én jogerőre emelkedett. Az olvasókör ennek az alapszabálynak az értelmében kezdte meg működését. Az egyletek alapszabályhoz kötött működését rendeletek írták elő, de rendeletileg határozták meg azt is, hogy mit tartalmazzon az alapszabály. Ezért valamennyi olvasókör és egylet alapszabályaiban nagyon sok azonosság található, mégis működésüket illetően alapvetően fontos forrásnak számítanak . Az alapszabály feltünteti a kör lényeges adatait : a nevét, a működési helyét ; továbbá tartalmazza a kör célját, tevékenységi formáit ; rendelkezik a vagyonkezelés módját illetően ; a körtagság feltételeivel, a tagok jogaival és kötelességeivel és a szervezeti felépítésre, a kör vezetésére vonatkozó szabályokkal . Végül minden alapszabály tartalmazza a belügyminiszteri jóváhagyás szövegét is. A Fazekas Gábor Iparos Olvasókör alapszabálya a kör célját így fogalmazta meg : . . . a hasznos társalkodás előmozdítása, az erkölcs nemesítése, a szakértelem fejlesztése, munkásság és szorgalomra való ösztönzés, szóval az iparos osztály működésének elő mozdítása ."' 9 A fent jelölt célt könyvtár fenntartásával, folyóiratok, hírlapok beszerzésével, az iparos osztályt közvetlenül érdekl ő tárgyak felett" előadások, felolvasások tartásával és az iparos szakmába vágó dolgokra pályadíjak kitűzésé"-vel kívánta szolgálni . Az alapszabályok tartalmát illetően - a módosítások ellenére - lényeges eltérések nem találhatók, mégis megemlítendő az 1932 . évi alapszabály, amely az italmérésre és szerencse játékokra vonatkozóan új instrukciókat tartalmaz. 17 Szoboszló és Vidéke, 1895 . 51 . sz. dec. 29 . 1 8 HBmL . IV . B. 915/ 3. 1924 . 19 Uo . - Az 1924-es alapszabály módosítására 1929-ben, majd az új ipartörvényt követően, 1932ben került sor.
64
1 . Az olvasókörnek a társaságbeli élete fokozására italmérés is létesíthető s ennek esetleges jövedelméből olyan célokat kell előmozdítani, ami a körnek kulturális előnyét szolgálják." 2. Azokban az esetekben, ha valamely tag a szerencse játékokra vonatkozó 26 . §-ban el őírt rendelkezéseit bár mi módon megszegi, vagy a rendelkezéseket bár mi módon kijátszani akarja, a kör tagjai közül . . . a választmány által kizáratik." Az elnök hatáskörénél fogva e tagokat az olvasókör további látogatásától azonnal is" kitilthatja.2° E rendelkezések mellett időzni azért kell, mert jellemzően mutat rá az olvasókör belső életének tartalmi változására. Az olvasóköri italozás, kártyázás és más szerencsejátékok űzése az 1932-es alapszabályban szinte polgárjogot nyert, s a 30-as évek második felétől felerősödve, majd a 40-es években szinte kizárólagos tevékenységi formává válik. Szervezeti felépítése
Az Olvasókör szervezeti felépítése az alapszabályban nyert megfogalmazást. Vezető szervük a közgyűlés, amelyet évenként január hónapban tartottak. A kört érintő minden fontos kérdésben a határozat joga a közgyűlést illette, így - tisztikar, a választmány és számvizsgáló biz. rendes és póttagjainak egy évi időtartamra való megválasztása ; - a költségvetés és zárszámadás letárgyalása ; - a választmány hatáskörét meghaladó fontosabb szerződések kötése és különösen az olvasókör vagyonállagát érintő egyéb jogügyeletek elhatározása és jóváhagyása ; - az évi tagsági díjak megállapítása ; - az alapszabályok módosítása ; - feloszlás és ez esetben a vagyon hovatartozásának tárgyában való határozat hozatal ; - más egyesületekkel való egyesülés elhatározása ; - a kártya és más szerencsejáték után szedhető játékpénz nagyságának megállapítása ; - a házirend megállapítása . A választmány hatásköre kiterjed az iparos olvasókör anyagi, szellemi és erkölcsi érdekeinek védelmére, gondoskodik a pénzek hasznos elhelyezésér ől, ellenőrzi a tisztviselőket. A számvizsgáló bizottság 3 rendes tagból áll, a köz gyű lés választja. A pénzkezelést bármikor megvizsgálhatja, az évi zárszámadásokat és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat ellenőrzi. A szabálytalanságot az elnöknek, ill. a rendkívüli közgyűlésnek jelentik . A kör mindennapos életének irányítása a tisztségviselők (elnök, alelnök, pénztárnok, jegyző) kötelessége vo1t. 2' Gazdálkodása
Működésük anyagi alapját a beiratkozási és a tagsági díjak, a rendezvényekből, báltikból, a szerencsejátékokból és az italmérésb ől befolyt összegek jelentették . A zárszámadási jegyzőkönyvek tanúsága szerint az évek folyamán csökkent a tagsági díjakból befolyt összeg, ugyanakkor n őtt a kártyából, biliárdból és a kugliból, az italmérésb ől és a báli bevételekb ől befolyt összeg . Érdekes összehasonlítani az 1935. évi bevételt az 1942 . évivel, majd megvizsgálni az azonos év könyvtári kiadásaira fordított összegek közötti különbségeket. 20 Uo . 1932 . 21 Az olvasókör tisztségvisel ő ire vonatkozó adatokat ld . HBmL . X. 77 . 19/193 8. sz. és uo . 185/1942 . sz . 5 Évkönyv VII.
65
Bevétel biliárd kártya ital
1935 .22 347,45 203,64 1489,51
1942 .23 317,54 515,46 10 078,62
Kiadás könyvtár
1935 . 201,72
1942. 34 Pengő
E számok beszédes bizonyítékai annak, miként szorult háttérbe a Kör művelődési jellege. A kör vagyonát ingatlanainak bérbe, ill . haszonbérbeadás útján befolyt jövedelmek és adományok, ill. az alapítványok jelentették. A Kör vagyonjogi kérdései a közgyűlési jegyzőkönyvek alapján nyomon követhetők. A Kör ingatlanai : a Deák F. utcai új székház, a Fazekas alapítvány . . . .a helyiségek a rajta végrehajtott nagyszabású átalakítások folytán kialakult mai formájában kizárólag egyesületi célra lett [vált] alkalmassá. A különböző nagyságú szobák ugyanis olvasó-, tanácskozó teremnek, elnöki szobának igen alkalmas, míg az újonnan beépített . . .paddal ellátott nagyterem előadások, tea esték, v. szűkebb körű táncmulatságok céljára tökéletesen megfelel . Ezenkívül az alatta lev ő pince lakás szolgálati lakásnak alkalmas . (Mais lakásnak van használva.) Az udvar ízléses elrendezése a rajta fekvő teke pályával a nyári szórakozást teszi kellemessé ." za A Jókai u. 4. sz. alatti épület volt a régi egyesületi székház. A székházból kb. 1933-ban költözködtek ki, amikor a Deák F. utcai Fazekas féle új székházat elfoglalták. Ez a régi székház egyetlen nagy termet foglal magában, ócska megviselt épület és azt lakás céljára értékesíteni nem lehetett." ZS Bérbeadták a leventéknek, majd 1940. aug.-tól a katonaság raktárként használta. A Jókai utcai ház eladását 1936-ban veti fel először Kiss Sándor elnök, 26 de az 1941 . okt. 26-án2' és 1942 . szept. 28-án28 tartott rendkívüli közgyűlések még mindig a Jókai u .-i ház eladásáról tárgyaltak . A Fazekas-Kövér alapítványi Tisza I. u. 12 . sz. beltelekből bérelt ll8 D -öl udvarrészt . A bérösszeg rendezésére 1936-ban került sor, 29 majd 1943 . máj . 1től a bérlet határozatlan id őre meghosszabbodott", 3° Az Olvasókör és az Ipartestület - 1945 . máj. 6-án - közös sérelme" ügyében levélben fordult az alispánhoz, amelyben kérte a Deák F. utcai ingatlan tulajdonjogi kügazítását.3 ' Indokaik a következ ők voltak : Fazekas Gábor és neje Kövér Katalin 1906 . máj . 6-án kelt végrendeletében így intézkedtek : A Zs. Fekete Jánostól vett házasudvarunkat, az esetre, ha arra új épületet emelünk, kibővítve a saját lakóházunk telkéb ől az istállóig az udvart, hagyományozzuk a hajdúböszörményi összes iparosok testületének, olvasókör helyi ségül, azon kötelezettséggel, hogy a körhelyiség a Fazekas Gábor nevét viselő iparos olvasókör címet viselje". 22 Uo . 11/1936 . sz . 23 . Uo . 171/1942. sz. 24 Uo . 24/1939. sz . 25 Uo . 26 Uo . 3/1936 . sz. 27 Uo . 24/1941 . sz . 28 Uo . 32/1942. sz . 29 Uo . 31/1936. sz . 30 Uo . 100/1943 . sz . 31 Uo . 1945 . május 6.
66
A végrendelet szerint a hagyományi telek tulajdonosa a hajdúböszörményi összes iparosok testülete. A tulajdonjogot azonban az Olvasókör javára ruházták. Mindez sérti" mind az örökhagyók végintézkedésében kitett akaratát" ; mind az össziparosok : a hagyományosok érdekeit is". Az alispáni határozat - amely 1945 . máj . 8-i keltezéssel nem csupán e vagyonjogi kérdés utolsó irata, de a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör vonatkozó forrásainak utolsó bejegyzése is - az alábbiakat fejti ki : 3z - szükséges a két érdekelt nyilatkozata a tulajdonjognak az ipartestület javára történ ő kiigazítása iránt ; - külön megállapodás szükséges az ingatlan terheinek eddigi és ezutáni folyó kiadásai kérdésében ; - az olvasókör és az ipartestület nem egyesíthető ; - az ingatlan tulajdonjogának az olvasókörre visszaszállása - mivel az eredeti tulajdonos az ipartestület - ki nem köthető ; - ingó és ingatlan vagyon tekintetében azok külön alappá nyilvánításának és kezelési szabályzat készítésének van helye. Hogy miért volt szüksége az Olvasókörnek erre a tulajdonjogi vitára? Magyarázatot a kör anyagi helyzetének és ezzel összefüggésben az ipartestülettel való egyesülés régi óhajának vizsgálata ad. A Kör súlyos anyagi gondokkal küzdött. Nem tudta eladni a Jókai u.-i házat, adóssága 1941-ben 6800 peng ő volt (a bank felé 5100 P, adóhátraléka 882 P, árukért 300, épületanyagokért 370 stb.).33 Az ipartestülettel való egyesülés gondolatával már 1939 óta foglalkozott . Az iparosok érdekeinek előmozdítására az egy szervezetbe való tömörülést és az egységes irányítást szerette volna megvalósíttatni.3a Ugy vélte - az egyesülés után - az iparosság számára egy új székház biztosításának is jobban meglenne a feltétele, az állam vagy társadalmi egyesületek, pl . az ipartestületek adománya folytán valamelyes anyagi segítségre is kilátás nyílna . A Kör, az iparosság érdekeit szem előtt tartva minden igyekezetével azon volt, hogy elkerülje a közelg ő anyagi csődöt, az egyesület szétoszlatását, s ezt csak egyféleképpen lehetett volna elkerülni, egy erősebb testületbe való beolvadással . A kör munkája A könyvtár
Az alapszabályok közötti eltéréseket vizsgálva az 1932. évi foglalkozik a legrészletesebben a könyvtári tevékenységgel . 3s 1 . A könyvtárosok kezelik a kör könyvtárát, beszerzik a választmányi határozat alapján az új műveket s adják ki olvasás végett a tagoknak . A meglev ő könyvekr ől valamint a kölcsönadott könyvekről pontos jegyzéket vezetni felelősséggel tartoznak. 2. Gondoskodnak a könyvek jókarban tartásáról, ezenkívül a beszerzett 32 Uo . 1945 . máj. 8 . 32 Uo . 1945,. máj. 8. 33 Uo . 24/1941 . sz . 34 Ld . az egyesülésre vonatkozó iratanyagot uo . 11/1939. sz ., továbbá a 182/1942 . sz . és a 191/1942 . SZ.
35 HBmL . IV B. 915. 1932 .
s"
67
könyveknek részlet fizetési idejét pontosan nyilvántartják . . . Tartoznak a választmány elé . . . jelentést tenni . . ." Mivel a könyvtári nyilvántartások közül - beíratási és kölcsönzési napló, katalógus v. könyvjegyzék - semmi sem maradt fenn, nem állapítható meg, hogy milyen könyveket, napilapokat és hírlapokat olvastak a kör tagjai . A könyvtári munkáról azonban a közgyűlési jegyzőkönyvek és a könyvtári jelentések alapján képet kaphatunk . 36 Szórványos adatok találhatók pl. a forgalomra, de találkoztunk a késedelmes olvasót felszólító levéllel is, amiből következik, hogy valamilyen kölcsönzési nyilvántartással rendelkeztek . 1935-ben kiadatott 51 könyvtári Kapusi Márton könyvtárnok említi, hogy Olvasásra 3 óra alatt 966 személynek 2133 kötet könyv." ' Vagy : az 1938-as jelentés a kölcsönzés szüneteltetéséről tájékoztat ; az 1942 . évi jelentés 1085 könyv forgalmáról tudósít. Beszerzésre csupán a költségvetési összegekből következtethetünk. A könyvtári kiadások az alábbiakban részletezhet ők : 1935-ben 201,72 P. ; 193h-ban 234,45 P., ebből könyvre fordított összeg 52,82 P., hírlapra : 181,638 P. ; 1938-ban : 281,94 P., ebb ől könyvre 61,76 P., hírlapra : 210,18 P. ; 1939-ben 277,91 P., ebből könyvre 74,56 P., hírlapra : 203,35 P., 1940-ben a költségvetési előirányzat könyvre 30 P., hírlapra 220 P. ; 1942-ben a könyvtárral összesen 34 P-t költöttek . Inkább újságokat vásároltak, a könyvekre minimális pénzt fordítottak. A jelentésekb ől kitűnik, hogy a könyvtár adományok, ajándékok útján gyarapodott. Könyvet ajándékoztak : Bereczky Lajos 2 kötet, Jenei András 2 kötet, Farkas Sándor 2 kötet, Nagy Sándor 3 kötet, Kéky Lajos nyomdász 3 kötet példaadásul és illesse őket könyvet. Az ajándékozók cslekedete szolgáljon 3 hálás köszönet . Kapusi Márton könyvtárnok ." s Mikó József könyv- és papírkereskedő 1938-ban 10 kötettel ajándékozta meg a könyvtárat . Ugyancsak 1938-ban gyarapodott a könyvtár a dr. Burger féle" könyvekkel . A könyvtár állománya 1935-ben 670 mű (760 kötet) ; nagyobb gyarapodás 1938-ban következett be, az állomány kb. megkétszerez ődött ; 1943-ban már 2000 kötet könyv és 16-féle napi- és hetilappal rendelkeznek . 1938 a könyvtári munka szempontjából kiemelkedő év volt. A beszerzéseken túl a könyvtár berendezéseivel, felújításával is foglalkoznak, köttetik a megrongálódott könyveket, s megkezdik egy új katalógus elkészítését . . . .a könyvek nagyrésze a hosszú használat folytán olyan állapotba jutott, hogy a további kölcsönzésre nem volt alkalmas mindaddig, míg gyökeres javításnak nem lett alá véve . Ezt a munkát végezte el a vezetőség. Természetes, hogy huzamosabb idő óta a könyv kölcsönzés szünetelt, de ma már olyan stádiumban van, hogy rövid időn belül ismét meg lehet nyitni a könyvtárt. A szükséges könyv javításokon kívül az idő közben megszaporodott könyv állomány újabb könyvszekrény beszerzését is szükségessé tette. Ebben nagy segítségünkre lett körünk nagy barátjának dr. Burger Menyhért ügyvéd úrnak áldott lelk ű özvegye, aki egy szép üveges szekrényt ajándékozott azon könyvek elhelyezésére, amelyet megboldogult férje juttatott az iparosság számára. A könyvtár rendezésével új katalógus készül, amelyet csekély ellenérték fejében 36 HBmL . X. 77 . - a könyvtár a szépirodalmi művek mellett feltehet ően a kisipari szakkönyvek gyűjteménye lehetett . 37 Uo . 13/1936. sz . 38 Uo .
68
bárkinek rendelkezésére bocsáthatjuk . Ezen nagy szabású és sok drága időt igénybe vevő munka csak úgy készülhetett el, ha olyan lelkes tagok intézték, mint a jól megválasztott és rátermett könyvtárnokaink . Nagy munkájuk kivitelében nagy segítséget találtak Zákány József személyében, aki a választmány és a maga rátermettfelkérésére volt szíves e nagy munkának vezetését elvállalni ségével és szakérzékével tökéletesen végre hajtani .' °39 Jelentéseikben többször szóvá teszik az iparos társadalom közömbösségét az egyesületi élettel szemben, s egy 1943-ban kelt levél arról tanúskodik, hogy soraik között szívesen látnák a köz- és magántisztvisel őket is. Megtisztelve érezné az iparosság ha a tisztviselői kar java részét is közöttünk láthatnánk és érezhetnénk ."a° A levélhez jó érzékkel a belépési nyilatkozatot is mellékelték . Önrnűvel6 csoportok :
A művelődés célját a könyvtár mellett, az anyaegyesületen belül - annak felügyelete alatt, de saját tisztikar vezetése mellett - különböz ő önművelő csoportok szolgálták . 1936. aug. 31-én 23 taggal megalakult a Csokonai Iparos Önm űvelő Csoport . A kör akkori elnöke Major Imre lett. Célját az ügyviteli szabályzat így fogalmazta meg :at . . .az iparosság szellemi színvonalának az emelése, hazafias irányban, melyet nyilvános szereplés útján kíván elérni" . A műkedvel ő előadásokon csak a VKM által engedélyezett színművek, színdarabok kerülhettek nyilvá nosságra . Az engedélyezett színművekről jegyzékek készültek, amelyeket a Néptanítók Lapja és a Népművelési Tájékoztató tanügyi lapok közöltek . A műkedvel ő csoportok műsoranyagot a Népm űvelési Titkárok Nemzeti Szövetsége által kiadott Színműtár" c. kötet alapján válogathatott. A VKM 1938-ban hozott rendeletét szigorúan be kellett tartani, s a Törvényhatósági Iskolánkívüli Népm űvelési Bizottság körlevele felhívta a figyelmet arra, hogy a még nem engedélyezett színdarabokat a betanulás előtt három héttel engedélyeztetés céljából terjesszék fel a Bizottság titkári hivatalába . A késve beküldött színművek engedélyeztetését még kivételes esetekben sem eszközölheti Bizottságunk ." az A Csokonai Önképzőkör 1938. évi munkájáról, a kintúr délutánok ízléses" és magas nívójú" műsoráról elismeréssel szól a főtitkári jelentés .as Az Önképzőkör néhány évi lelkes munkája azonban 1942-ben megszakad . 1943. évben önképz ő körünk semmiféle tevékenységet nem fejtett ki. Tagjaink nem jelentkeznek, tehát így nem tudunk működni" - jelentette az Olvasókör vezetőségének Szabó Sándor önképz őköri alelnök 1944 . jan . 13-án .aa Az Olvasókör vezetősége nagy gonddal szervezte a különböző ünnepségeket, ünnepi esteket, táncmulatságokat . Ezeken az ünnepségeken tevékenyen vett részt az Önképz őkör mellett a Törekvés Dalkör is . Tagjai főként ipari munkásokból állt, akik számára a próbákon vagy a szerepléseken, temetéseken való részvétel a munkából való kiesést és ezzel anyagi károsodást idézett elő. 39 40 41 42 43 44
Uo . Uo . Uo . Uo . Uo . Uo .
8/1939 . sz . 87/1943 . sz. 27/1936. sz. 141/1938 . sz. 8/1939 . sz. 1944 .
69
Az Olvasókör vezetősége ezért csekély honoráriumot fizetett mindazon rászoruló és lelkes tagnak aki munkáját félbeszakítva anyagi károsodásnak van kitéve" . A Dalkör támogatására 1937-ben és 1938-ben 40 peng őt, 1939-ben és 1942-ben már 80 peng ő t fordított az Olvasókör. A Törekvés Dalkör 1944-ben kéri az Olvasókör vezetőségét, hogy az eddigi évi 80 pengő szubvenciót 240 pengő re emeljék", hogy a karmestert ki tudják fizetni .45 Munkájukról elismeréssel nyilatkoznak a közgyűlési jegyzőkönyvek, de a helyi sajtó is foglalkozik fellépéseikkel, sikereikkel. Részt vettek országos versenyeken is Debrecenben és Szolnokon 1926-ban,46 1933-ben a budapesti Dalos Versenyen 4' és 1939-ben a kassai országos dalosversenyen.4 ~ A kör működésére vonatkozóan összegzésként elmondható : A kezdetben művelődési céllal létrehozott iparos olvasókör, a 40-es évekre, megingott anyagi bázissal, egyre csökkenő taglétszámmal, jobbára csak a szórakoztatási igények kielégítésére törekedett . Tevékenységét a nemzeti öntudat ápolását" célzó formális, tartalmatlan, de kétségkívül látványos akciók jellemezték : pl . a hadbevonuló katonák számára rádióra gy űjtöttek ;49 Gyergyószentmiklós iparosai részére díszzászlót ajánlottak fel és e célból 576 pengőt gyűjtöttek éppen az amúgy is ínséges 1942 . évben.5° Gyakoriak voltak a szüreti mulatságok, a Hajdúbokréta" ünnepségek ; a zajos táncestek. Az iparos társadalom szakmai és általános továbbképzésére létrehívott művelődési szerepkörét - az ország bármely olvasóköréhez hasonlóan - fokozatosan elvesztette . b'uónuomeKU a numepamypnble xpyarcxu Nle.xcdy deyMq saupoebr~tTU eoCana,uu e ao .Ilumame Xaüdy ~epenyn3 Tennep Paóora pxcyeT oóutylo xaprHHy o passxrxx óxónxore~xoK Kynórypbt, o xapoüxbIx 6HónxoTexax x nHreparypxblx xpyxcxax B Bexrpxx H B xoMHrare XaHgy. Ha óase HMeIOIgaxex s pacnopaxcexxx xcroKxxxos, oxa saxHMaezcsl óonee naupoóxo xcropxeK nHreparypxoro xpyxcxa pen-Iecnex xxxos HNIexx r'a6opa ~asexaula s ropo,ge XaxgyóecepMexb, oTHOCxuieroca x HepxouY 1935-1945 rr ., npasxnaMH ero ycrasa, opraxHSagxoxxor3 crpyxrypox, epxxaxcosblM nonoxcexxeM x KynbTypxox ponblo xpyxcKa . Koxe~txblK Bbrsou craTbx : nxreparypxblK xpyxcox pemlecnexxxKOS - TaK xce, xaK H upyrxe .nxTepaTypHbIe Kpy~KKH CTpaHbr, - B COpOKOBbtX rO,íjaX nOrepart CBOfO Cc~epy BJIxSIHHft B 06JtaCTH KyJIbTypbI H ÓbIJI XapaKTepH30BflH nepeMeIQeHHCM BnpaBO H B OTHOIIIeHHH H .I~eOJIOtHH .
45 Uo . 1944 . 46 Hajdúböszörmény és Vidéke, 1926 . 41 . sz . 47 Uo . 1933 . 27 . sz . 48 HBmL . X . 77 . 14/1940 . sz. - a dalkör 1879. nov . 27-én alakult ifjabb mesterekb ő l, segédekbő l . Kizárólag gyászdalokat tanultak be, s nyilvános" szereplésük évtizedekig a temetésekre korlátozódott . Ld . erre vonatkozóan a Hajdúböszörmény és Vidéke 1900. febr . 4 . számában a temetési énekkar, alakulásának s 20 évi mű ködésének történetét . - Nyakas Miklós szóbeli közlése szerint a dalkör iratanyaga megtalálható a Hajdúböszörményi Múzeumban . 49 Uo . 87/1942 . sz . 50 Uo . 150/1942 . sz .
70
