Ha viszont veszélyes, kockázatos lépésről van szó, akkor miért teszik meg annyian? Talán bátrak lévén vállalják a veszélyt?

orvosilapok.hu/magyar‐orvos ‐ 2009‐07‐28 ‐ Dr. Funk Sándor

DROGVESZÉLYEK Mottó: „Jól figyeljetek – megcsíp benneteket az ördög, mire véget ér ez a história…” (David Glasgow Farragut, tengernagy, az északi flotta parancsnoka az észak‐amerikai polgárháborúban, déli polgár‐ társaihoz) A SZERZŐ IGEN RÖVIDEN ÉS LEEGYSZERŰSÍTVE ÍRJA LE A KIPRÓBÁLÁSI SZAKASZBAN MEGJELENŐ MOTIVÁCIÓT, MEGÁLLAPÍTVÁN, HOGY ABBAN AZ ISMERETHIÁNY NAGY SZEREPET JÁTSZIK. EZ‐ UTÁN, A KÖVETKEZŐ RÉSZBEN A LEGNAGYOBB VESZÉLYEKET KÉPVISELŐ LEHETSÉGES KÖVETKEZ‐ MÉNYEK FELSOROLÁSÁT VÉGZI EL, ASZERINT KATEGORIZÁLVA EZEKET, HOGY A VESZÉLYES KÖVET‐ KEZMÉNY A DROGFOGYASZTÁS FOLYAMATÁNAK MELY RÉSZLETÉVEL FÜGG ÖSSZE. CÉLJA ANNAK TUDATOSÍTÁSA, HOGY A DROGFOGYASZTÁS NEM PUSZTÁN A FOGYASZTOTT DROG, HANEM SZÁ‐ MOS, EGYÉB KÖRÜLMÉNY MIATT ELVISELHETETLENÜL MAGAS KOCKÁZATOT JELENT.

BEVEZETÉS A drogfogyasztás alapesete, a közfelfogással ellentétben, nem a drogfüggőség/betegség, hanem az (első) akut drogfogyasztás. Ez a kiindulópont, illetve az első lépés, amelyből az egyébként meglehető‐ sen komplex jelenség, a maga számos aspektusával, kifejlődik. Ha viszont veszélyes, kockázatos lépésről van szó, akkor miért teszik meg annyian? Talán – bátrak lévén – vállalják a veszélyt? Azt hiszem, nem, hanem itt a veszélyek alábecsüléséről van szó. Tehát, amikor valaki – többnyire egy fiatal – úgy dönt, hogy „kipróbálja” a – valamilyen – szert, akkor erősen túlbecsüli a várható előnyöket, és erősen alábecsüli a várható hátrányo‐ kat/következményeket. A történés maga rendszerint egy szokványos kiscsoport‐helyzet, valamiféle „buli”, amit azért is csinálnak, hogy jól érezzék magukat, tehát eleve azért is vannak ott. Természete‐ sen többnyire csupán arról van szó, hogy „még egy kicsit jobban” érezzék magukat. Vagyis az alap‐ eset fiatal, kezdő drogfogyasztón számára csak annyi, hogy: 1. vásárol valamit, amit beszed, és amitől jobban érzi magát, illetve talán sokkal jobban, nagyon jól érzi magát, 2. másodlagos szociális előnyöket nyer, mert csoportjában a megítélése/helyzete javul, illetve előnyére változik, és végül 3. nem fenyegeti veszély, mert annak kockázata elhanyagolható, erre pedig a dealertől (többi‐ ektől) garanciákat kap. Mielőtt döbbenten megállapítjuk, hogy fiatalemberünk igen naiv, gondoljunk arra, hogy ezeknek a fiatalembereknek a száma – új kipróbálók – egy évben, csak Magyarországon, tízezres nagyságrendű, az élet prevalencia százezres (Gyermek‐Ifjúsági és Sportminisztérium: Jelentés a magyarországi kábí‐ tószerhelyzetről. Paksi Borbála. 2003:53–71. Budapest). Nyilvánvaló, hogy a realitástól való ilyen tömeges elfordulás mögött valamilyen szociális kényszerme‐ chanizmus, tévhiedelem van, amely jelenség a divat ismérveit is viseli. (1,2)


Ha feltesszük viszont azt kérdést, hogy a három (feltételes) összefüggés közül melyik a legerősebb tényező, akkor egyértelmű lesz, hogy az „a” és a „b” az, amely egymagában képes drogfogyasztást, vagy bármely más kockázatos cselekvést, illetve viselkedést előidézni. A „c” tényező ritkán játszik szerepet, pedig fontos is lehetne – a szorongás révén. Ezt a dealerek, illetve a drogfogyasztásban érdekelt csoporttagok is tudják. Ezért a dealer áruját mindig a következőképpen dicséri: teljesen új, még sosem volt a piacon – mégis már elegen kipróbálták ahhoz, hogy tudják, megbízható, továbbá: igen erős, nagyon kellemes eufóriát okoz, nagyon tiszta, nincs mellékhatása, „nem árt”, az állapotot senki, aki látja, nem tudja a normálistól megkülönböztetni, nem okoz tudatzavart, álmosságot, túlmozgást vagy lassúságot, szünteti a fáradtságot, hatása a buli végével lecseng, utóhatása nincs, nem okoz függőséget, nem szerepel a droglistán, a rendőrség nem ismeri, nem tudja kimutatni, olcsón, a legjobb minőséget kaphatja, ha most vásárol stb. (Kezelt drogbetegek elmondása, illetve médiaközlések alapján.) Ezen állítások közül az egyik sem igaz, de a vásárlóközönség mindegyiket elfogadja. Ami valóban egy‐ fajta kollektív realitászavarra utal. Kérdezve, valóban részben a tökéletes tájékozatlanság tapasztalha‐ tó, részben a fél‐, illetve a félretájékozottság, részben pedig, valószínűleg a szer(ek) eufóriát okozó hatása miatt, kétely nélküli, egyoldalú, pozitív megítélés. Nincsenek tehát tényleg tisztában a veszé‐ lyekkel. Az „esély”, „kockázat”, „statisztikailag jelentős” stb. fogalmak – a drogfogyasztók, illetve ki‐ próbálók számára – értelmetlenek, illetve értelmezhetetlenek. Ugyanakkor kifejezett bizalmatlanság, vagy egyenesen ellenségesség jellemző a szülőkkel, orvosokkal, tanárokkal, szakemberekkel szem‐ ben. És ugyanez a „legális” szerekkel – gyógyszerekkel – szemben. (Osztályunkon kezelt drogbetegek kikérdezése alapján.) A makrotársadalom felfogása kettős. Részben mereven drogellenes, a drogfogyasztót a kritikus álla‐ potú iv. heroinfogyasztó állapota alapján ítéli meg, amely drogfogyasztó csoport korán, a 90‐es évek elején jelent meg, sajnos sok halálesetet és a bűnözés fellendülését okozta, majd a divat némileg visszaszorult, és ma az ilyen típusú drogfogyasztó viszonylag kevesebb, és kevésbé kockázatos visel‐ kedést tanúsítanak. A makrotársadalom másfelől minden mennyiségben tűri, illetve preferálja az alkohol és a nikotin fogyasztását, de sajnos látjuk napjainkban egyfajta tolerancia kifejlődését az ille‐ gális drogok iránt is – ha azok terjedése nem jár hátrányos (kriminális) következményekkel –, mely felfogás hasonlít az alkoholfogyasztással szembeni attitűdre. Emögött a legalizációs mozgalmak igye‐ kezete áll, amelyek egy‐egy drogot többé‐kevésbé önkényesen veszélytelennek állítanak be, ilyen módon kétségbe vonva azok tiltásának helyességét. Vagyis azt állítják, hogy helyes a heroin tiltása, de nem az a marihuánáé, „amelynél pl. még az alkohol is veszélyesebb”. Dolgozatomban szeretném bizonyítani, hogy a drogok fogyasztása márpedig nagyon veszélyes. Ha ez a veszélyesség – melyet tények támasztanak alá – jobban tudatosulna, akkor a fentebb említett „c” tényező másképp hangzana, mégpedig így: „túlságosan veszélyes a drog kipróbálása, és így ezt már semmilyen remélt előnyös – eufóriát okozó – hatás nem éri meg…”. Ez pedig már visszatarthatná fiataljainkat a kipróbálástól és az egész siralmas eseménysortól.


A DROGOK VESZÉLYEI Összetétel – magával a bejuttatott anyaggal kapcsolatos veszélyek: 1. Tiszta anyag esetén: (márpedig az anyag soha nem tiszta!) Tudatállapot‐változás: Ez azt jelenti, hogy nyugtató jellegű szer esetében akár kómáig, élénkítő esetén pedig – adagtól és egyéni érzékenységtől függően – akár agitációig, má‐ niás egzaltációig, illetve szétesésig változhat a tudatállapot, és ez nem‐függő állapotban, illetve függőséget általában nem okozó szerek esetén és szokványos adagban is bekövet‐ kezhet. Túladagolás: Bár az illegális drognak nincs megállapított dózisa, mégis lehet túladagolás‐ ról beszélni, bizonyos szerek bizonyos esetekben pedig erre kifejezetten hajlamosítanak: pl. a heroin vagy az alkohol. A túladagolás halált is okozhat (pl. a múlt év augusztusában 9 túladagolásos haláleset történt az országban). Itt kell hozzátenni, hogy a heroinfogyasztás esetében a tolerancia nagyon gyorsan és nagyon nagy mértékben vál‐ tozhat. Ezért, kis túlzással, elmondhatjuk, hogy a tegnap fogyasztott adag holnap már ha‐ lálos lehet, ha közben a tolerancia csökkent – márpedig ennek változása nagyon is várha‐ tó, pl. a szer hiánya esetén. Várt hatás veszélyei: Eufória, énkiterjesztés – mindenhatóság érzése – veszélyes lehet pl. marihuána‐fogyasztás esetén az érzés, hogy repülni tud az illető, ezért kiugrik az emelet‐ ről. Ecstasy esetében kockázatos lehet a szer „entaktogén” hatása, amely felelőtlen pár‐ választáshoz vezethet, kokain és amfetamin esetén kockázatvállalás, agresszív viselkedés következhet be, mindez szokványos adag mellett. Ismeretes a diszkó‐baleset fogalma, amely pedig a felesleges kockázat vállalásával kapcsolatos: egyéb kriminális következmé‐ nyekkel a sorolást lehetne folytatni. Nem várt hatás veszélyei: Számos ilyen lehetséges, pl. LSD‐nél a „bad trip”, vagy a „backflash”, ecstasynál pedig a hipertermia, a „Ginának” nevezett GHB esetén a bizonyos agyi működések megzavarása, mely állapot könnyelműséghez, illetve felelőtlenséghez vezethet stb. Ilyesmit tapasztalhatunk egyszerű alkoholfogyasztásánál is, csakhogy azt többé‐kevésbé még a fiatalok is ismerik. Régi példa, de jellemző, hogy Mátyás idejében pl. a délután kötött szerződés érvénytelennek számított, mert addigra már mindenki fo‐ gyasztott alkoholt. Specifikus hatás veszélyei: Pl. a légzőközpont‐ gátlás heroinmérgezésben, de heroinfogyasztásban a rendkívül intenzív analgetikus hatás pl. odavezet, hogy a fogyasz‐ tónak tönkremennek a fogai, vagy átlyukad a féregnyúlványa, mert nem érzi a fájdalmat, és különben is, alszik. Ide tartozik sajátos módon a máktea mellé fogyasztott glutethimid felfüggesztése esetén várható GM‐roham, illetve ugyanez etilalkohol vagy a clonazepam szedésének felfüggesztése esetén. Mellékhatások veszélyei: Lázas állapotok amfetamin, rhabdomyolysis ecstasy, illetve miokardiális infarktus kokain használata eseteiben stb. Marihuána esetében a krónikus fogyasztás „amotivációs” szindrómát okoz, ezt sok esetben látjuk. Paranoid vagy egyéb természetű pszichózisra való hajlamosság 2–4‐szeresére növekszik az egyébként várha‐ tónak. (3) Ez utóbbi szertől demencia is megjelenhet, a sokéves szerfogyasztás követ‐ kezményeit betegeinken is tapasztaljuk. Teratogén hatás: Az egyszerű dohányfüsttől a foetalis alkohol‐szindrómáig, illetve még tovább, a nehéz terápiás problémát jelentő heroinfüggő magzatig terjedő számos tapasz‐ talat van. Ismeretlen, esetleg végleg ismeretlenként meg is maradó magzatkárosító hatás esetén gondolhatunk szerhasználatra is. Allergia: Az anyagra magára talán ritkán – de a sokféle szennyező anyagra, valószínűleg, gyakran alakul ki.


2. Szennyezők – szennyezett anyag esetén: (márpedig mindig szennyezett az anyag!) Szennyezők veszélyei: Tudjuk, hogy a gyógyszerek gyártásakor is, az egyik legbonyolultabb feladat a gyártási eljárás során keletkező szennyezők eltávolítása, amely tökéletesen csak rit‐ kán sikerül. Pláne így van ez az úgynevezett clandestine‐laborban (talán sufnilabornak lehet‐ ne fordítani) – ahol egyébként ezzel nyilván nem is törődnek. Az 1982‐ben Kaliforniában több száz fiatalkori parkinsonismus esetet észleltek. Kiderült, hogy egy illegális meperidin‐ készítmény került forgalomba, mely MPTP nevű szennyező anyagot tartalmazott, mely anyag elektíve a substantia nigra toxikus károsodását okozta. (4) Felütők: Az anyag mennyiségének növelésére használt, de hatóanyagot (többnyire) nem tar‐ talmazó anyagok. Példaképpen lehetne említeni a kakaó esetét, amely szert erre a célra el‐ terjedten használják. Részecskemérete 22–26 μ (szóbeli közlés, csokoládégyár), míg a kapillá‐ ris átmérője, mint köztudott, 5–7 μ. A többi ilyen anyag (liszt, krétapor stb.) vagy a citrompót‐ ló – ez utóbbit savanyításra (is) használják részecskemérete is nagyobb lehet. A „felütőnek” egyébként is csak a térfogata és a súlya számít, hiszen az oldat elkészítésekor a dealer már nincs ott, az anyagot kifizették. A felütő, ha hatásos anyagot tartalmaz, akkor azzal, vagy fer‐ tőzött, illetve toxikus voltával árthat. Hamisítás: Ez pl. kokain esetében gyakran lehetséges: mivel ez az anyag nagyon drága, hami‐ sítják PCP‐vel (angyalpor) vagy amfetaminnal (speed), amelyek olcsóbbak, de erőteljes hatá‐ súak. (Egy alkalommal betegem – konzíliumban, OGYK – elmondta, hogy kb. egy órával talál‐ kozásunk előtt kokaint használt, de mindkét szemhéja ugyanakkor felhúzódott a cornea fölé – ami mindig PCP mérgezésre utal – (nem közölt eset). Füstben található anyagok: A marihuánáról írott szakirodalmi adatok szerint a marihuána – kender – füstje fajlagosan több karcinogént tartalmaz, mint a dohányfüst. Ez utóbbiról is le kell írni, hogy karcinogének mellett CO‐t és mint köztudott, érszűkületet okozó anyago(‐ ka)t is tartalmaz. Azért kell erről is említést tenni, mert a drogfogyasztók gyakorlatilag mindegyike (1000‐ből mintegy 980 fő) ijesztő mennyiségű (2‐3 doboz/nap) cigarettát is szív, és ennek mellékhatásaitól az egyéb drogok, nyilvánvalóan nem védik meg őket, sőt. Durva részecskék: L. „szennyezők” részt is! – Embólia, trombózisok, helyi gyulladás, nekrózis, hegesedés stb. Jóllehet a pulmonális embólia gyakran következik be, és az esetek egy részé‐ ben egyfajta centrális pneumonitis fejlődik ki, azonnali halált ritkán okoz. Pl. a múlt év au‐ gusztusi 9 haláleset egyikében sem embólia okozta a halált (Keller Éva professzor asszony, szóbeli közlés). Sterilitás: Ennek hiánya miatti fertőzések, illetve pirogének, HCV, HIV, piogének és egyéb bak‐ teriális fertőzések, gomba, protozoon fertőzések. (1995‐ben 17 éves, iv. heroinfogyasztó le‐ ány mindkét szemlencséjében gombás fertőzés volt, mely ágenst iv. fecskendezte be magá‐ nak. A szemész konziliárius hasonlót addigi praxisában még nem látott!) Alkalmazás veszélyei Iv. alkalmazás: Embólia, illetve fertőző embólus, illetve sterilitás‐problematika miatti veszé‐ lyek, oldat pH‐ja, oldat eltérő koncentrációja és technikai hiba (pl. paravenosus alkalmazás) veszélyei, l. fentebb! Természetesen fennáll légembólia veszélye is, de ez sem szokott halál‐ okként szerepelni, mert mintha ezt az egy szabályt (légtelenítés) ismernék az iv. drogfogyasz‐ tók. Szippantás: Itt említést kell tenni a „szipuzás” néven ismert drogfogyasztási módról, amely extrém veszélyessége ellenére nem is tilos, ha droglistán nem szereplő anyaggal végzik. Ezen


anyagok durva szénhidrogén oldószerek, melyek a vegyiparban használatosak. Használnak még benzint és nitrogén‐oxid alapú gázokat, a habszifonpatrontól a kéjgázig. A szerek hatása is rendkívül veszélyes, de az alkalmazott technika (plasztikzacskó) gyakran halálos oxigénhi‐ ányt okoz. Orrba szippantás: Amfetamin és kokain leggyakoribb használati módja. Lokális elváltozásokat okozhat: az orrszárny kifekélyesedése, nekrózisa stb. Idevágó veszély, hogy az orr tönkreme‐ netele miatt általában az iv. alkalmazásra térnek át, ami sokkal veszélyesebb. Szájon át: Az alkohollal és dohánnyal való visszaélők szájüregi rosszindulatú daganat‐ előfordulás frekvenciája nagyságrenddel magasabb – mindkét szer esetében ez a nyelőcsőre is vonatkozik, a füst esetében a hörgőkre. Kombinálás Alkohollal: Egy időben ritkaságnak számított, ma egyre gyakoribb. A veszély nagyobb mértékű, mint a kétféle szer használata esetében mutatkozó kockázatok egyszerű össze‐ ge. Gyógyszerrel: Ide sorolandó a clonazepam állandó használata, mellyel a hatás intenzitá‐ sát akarják növelni, illetve a megvonási „visszacsapást” akarják kivédeni, de leginkább csak a kóma veszélyét sikerül növelni. Más gyógyszerek – elsősorban benzodiazepinek – használata is szokványos, és ezekre magukra is számos függőségi eset van. Használnak más gyógyszert is, és krónikus betegségre szedett egészen más természetű gyógyszere‐ ket – neuroleptikumok, antidepresszánsok, antihipertenzívumok, antidiabetikumok stb. Más drogokkal: Ez is ritka volt azelőtt, de néhány éve gyakori, mivel gyakran nyugtató és élénkítő kombinációról van szó, ez önmagában is súlyos megterhelést és veszélyt jelent, alvászavar, súlyos kimerüléses szindrómák, következményes affektlabilitás, egyéb affek‐ tív zavarok fellépése várható. Függőség Szerfüggőségek: Ezek rendkívüli változatosságot mutatnak, sajátos módon az akut hatás alap‐ ján nem is várt módon. Egyértelműen a leggyorsabban és talán a legsúlyosabb mértékben függőséget okozó szer a heroin, amelynek az akut hatása is rendkívül súlyos. De a szintén sú‐ lyos függőséget okozó etilalkohol esetében azt látjuk, hogy ez a függőség lassabban és kisebb arányban alakul ki, nem tudjuk miért. A rendkívül erős függőséget okozó nikotinnak alig van akut hatása, kifejezetten gyenge drognak számít. A többi drog esetében a megvonás bizony‐ talan, vegetatív vagy pusztán pszichés megvonási tünetekkel jár, és ezek súlyossága is változó mértékű – néha persze elviselhetetlen mértékű is lehet. Mindezek átmenetet mutatnak a szociális függőségek irányába: itt valamiféle csoportszertartásról, rítusról van szó, mely igen elterjedt a társadalomban: gondoljunk a cigarettaszünet, a cigaretta‐kávé, cigarettakávé‐ ko‐ nyak stb. intézményére, vagy a végtelen sokaságú és változatosságú alkoholfogyasztási rituá‐ lékra. Az illegális szerek esetében a rituálék a kiscsoportok szintjén maradnak, és a kiscso‐ porttal együtt megszűnnek, de ha esetleg nem, akkor társadalmi szintű szociális öröklődésről lesz szó. Ennek veszélye is fönnáll. Következményes betegségek


Drogbetegség: Fogalma nem tökéletesen definiált, ha azonban elfogadjuk, az itt sorolt: Függőség: Következményes szomatikus megbetegedések – következményes pszichés, illetve agybetegségek – következményes személyiség‐elváltozások – szociális következmények kate‐ góriákat, mint „drogbetegséget”, akkor ez(ek) drogfogyasztás nyilvánvaló veszélyei, illetve eredményeiként szerepelnek. Megvonás: Heroin‐, alkohol‐ és bizonyos nyugtatószer‐függőségek esetében látunk erős, szomatikus tünetekkel is jellemezhető megvonást. A többi szerek esetében a súlyosság válto‐ zó, a vegetatív és pszichés tünetek intenzitása – az egészen enyhétől az egészen súlyosig – terjed. Szomatikus megbetegedések: Hiánybetegségek/ éhezés/polycarentia, leromlás, immungyen‐ geséggel és fertőzésekkel kapcsolatos állapotok, rosszindulatú megbetegedések. Mentális megbetegedések: Agybántalom eredetű pszichés állapotok, alkoholos paranoia; demencia stb. Személyiségváltozások: A heroin‐, kokain és marihuánafogyasztók személyiségváltozása is ismert, de jól ismertek az alkoholos személyiségváltozások a társadalomban – ezek olyan sok‐ félék, hogy felsorolásuk helyett a megfelelő szakkönyvekre utalunk. Kriminalizáció kérdései Büntetés: Ez az aktuális törvénykezéstől függ az illető államban. Országunkban az illegális drogok fogyasztása és terjesztése büntetendő, jelen pillanatban a drog vagy alkalmazásának sajátosságaitól függetlenül, nem függetlenül viszont attól a kérdéstől, hogy az elkövető drog‐ függő, vagy nem az? Bűnöző életmódra való áttérés: A jelenség, illetve annak következményei az egyénre, a csa‐ ládra és a társadalomra olyan nyilvánvalóak, hogy részletes taglalása elhagyható, illetve a rendkívül nagy mennyiségű szakirodalomra utalhatunk. Életveszély Baleset (ez speciel mást is elérhet, nem csupán a fogyasztót): L. fentebb, ahol is a balesetek különleges, idetartozó fajtáját, a diszkó‐balesetet említettük. Bizonyos szakirodalmi adatok szerint a pilóták szúrópróbaszerű vizsgálatakor 18%‐ban találtak marihuána/THC‐nyomokat a vizeletben. Túladagolás: Heroinfüggőségben nem számít ritkaságnak, és a leggyakoribb halálok a sajnála‐ tosan gyakori heroinhalál eseteiben. Kokainadagolás: Ennek következtében stroke, illetve miokardiális infarktus – szokványos ada‐ gok mellett – sem számít ritkaságnak, márpedig ezen állapotok halálozása rendkívül magas. Mérgezés, vagyis toxikus hatás: Hallucinogének, szipu stb. eseteiben, nem ritka. Embóliaveszély: Gyakori, l. fentebb iv. alkalmazás során, de trombózis esetében anélkül is. Fertőzésveszély: L. fentebb – gyógyíthatatlan betegségek, pl. HIV esetén nyilvánvaló. Bűnözéssel kapcsolatos életveszély: Gyilkosság, öngyilkosság, súlyos sérülés stb. Ártalomcsökkentés


Szemléleti kérdés: Azokban az esetekben, amikor a gyógyítás (elvonás) bármilyen okból lehe‐ tetlen, vagy csak részben lehetséges, bizonyos módszerekkel (tűcsere, szubsztitúció, sebésze‐ ti kezelés biztosítása, kondom szétosztása stb.) megpróbáljuk csökkenteni a hátrányos (egészségügyi) következményeket. Ezzel segítünk az áldozatoknak életben, illetve jobb álla‐ potban maradni addig, amíg gyógyításuk megtörténhet. Nem tehetünk azonban úgy, mintha nem lennénk tisztában azzal, hogy ez bizony – az esetek egy részében – az áldozatok oki ke‐ zeléshez jutását akár hosszú ideig, talán végleg – megakadályozhatja. Ezek után nyilvánvalónak látszik, hogy az illegális, de a legális drogok használata is annyiféle és olyan komoly mértékű veszélyt rejt magában, hogy fogyasztásukat nem ajánljuk senkinek sem, a fogyasztás megelőzését, illetve visszaszorítását pedig társadalmi‐állami szintű feladatként kell meghatároznunk a jövőbeli – még súlyosabb – következmények elkerülése érdekében. IRODALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4.

Paksi Borbála: Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről c. szakmai kiadványban. Gyermek‐Ifjúsági és Sportminisztérium. Budapest. 2003:53–71. Demetrovics Zsolt: Fejezet a Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről, c. szakmai kiadványban. Gyermek‐Ifjúsági és Sportminisztérium. Budapest. 2003:46–51. Kéri Szabolcs levele a Pszichiátriai Szakmai Kollégiumnak. Pszichiátriai Szakmai Kollégium Irattára. Nem közölt. 2007 Vizi E. Szilveszter (szerk.): Humán Farmakológia. (A racionális gyógyszerterápia alapjai). Medicina. 1997

Ha viszont veszélyes, kockázatos lépésről van szó, akkor miért teszik meg annyian? Talán bátrak lévén vállalják a veszélyt?

Recommend Documents