Ide tartozunk! - Roma Közösségi Hálózat Jogi háttéranyag a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, erőszakba torkolló tüntetések megértéséhez, kezeléséhez. I. fejezet A gyülekezési jogról szóló törvény főbb ismérvei A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, ami alapján mindenkinek joga van arra, hogy politikai és közéleti kérdéseket érintő békés összejöveteleket, felvonulásokat es tüntetéseket szervezzen, azokon megkötés nélkül részt vegyen. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény így fogalmaz: 2. § (1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. (2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. (3) A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényeket be kell jelenteni: 6. § A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. 7. § Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; c) a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát; d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. Nem tartoznak a gyülekezési törvény hatály alá következő rendezvények: a.) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések; b.) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartások, rendezvények és a körmenetek; c.) a kulturális és sportrendezvények; d.) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények. 1 www.idetartozunk.hu
Ha a békés demonstráció elveszíti „békés” jellegét azaz, a tömegből mások emberi méltóságát sértő, becsületsértő kifejezések hangoznak el, mások testi épsége veszélybe kerül, a demonstráció résztvevői mások értékeit rongálják, akkor az a demonstráció NEM BÉKÉS, nem élvezi a gyülekezési szabadság által nyújtott alkotmányos védelmet. A gyülekezési jog valójában csak akkor biztosított, ha nem kell attól félni, hogy eleve nem békés tüntetés a cél. Az államnak azonban kötelessége biztosítani a gyülekezési jog gyakorlását és garantálni a tüntetők biztonságát, még akkor is, ha az az állam működését kritizálja. A tüntetésen részvevők véleményüket mind szóban, mind pedig szimbolikus eszközökkel kinyilváníthatják. Ezért nem lehet mit tenni a zászlóerdőkkel és az arcukat eltakaró tüntetőkkel szemben, egészen addig, amíg a békés célú tüntetés erőszakossá nem válik.. II. fejezet Kötelező érvényű magatartási szabályok a jogrend egész területéről, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényeken A Büntető törvénykönyv XII. fejezet III. címében, a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között olvashatunk az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése törvényi tényállásról: 174/C. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha végiggondoljuk, akkor ez a magatartási szabály éppen a tüntetőket védi. Azonban a gyülekezési jogot sértőkkel szemben is van az államnak feladata: Akár büntetőjogi szankciókkal is sújtani köteles azokat, akik megsértik az ide vonatkozó, a jogrendben szétszórtan megtalálható magatartási szabályokat. Mi a helyzet akkor, ha a tüntetők sértik mások jogait? Azokét, akik ellen csak és kizárólag békés tüntetés keretében gyakorolhatnák a véleménynyilvánítási jogukat? A rendezvény szervezőjének alapvető feladata és kötelessége, hogy ha az irányítása alól kikerült résztvevők magatartása veszélyezteti a rendezvény törvényességét, a rendezvényt azonnal feloszlassa, illetőleg felkérje a rendezvényt biztosító rendőri csapaterő parancsnokát a beavatkozásra, a tömeg feloszlatására. Az erőszakba torkolló rendezvény feloszlatása a rendezők és rendőrök kötelessége! Példa: Devecserben (2012.08.05-én) a tömeg cigányellenes jelszavakat skandált, majd veszélyeztetve mások testi épségét, az arra járó cigány származású személyeket több alkalommal is dühösen megzavarták, kényszerítették őket arra, hogy meneküljenek előlük. 2
(Már ebben az időszakban fel kellett volna oszlatni a rendezvény szervezőjének a rendezvényt, már itt szükség lett volna arra, hogy a rendezvényt biztosító, jelenlévő rendőrök helyi parancsnoka, a feloszlatásra a szükséges intézkedéseket bevezesse. Második alkalommal a romák lakta utcákon randalírozó tömeg szétoszlatására kellett volna intézkedniük!)
Az erőszakba torkolló rendezvényeken általában károkozás is történik. Példaként említve a devecseri esetet, videofelvételek állnak rendelkezésre arról, hogy a békétlen tömegből az emberi méltóságot sértő kifejezések használata mellett, kövekkel, tégladarabokkal dobálták meg egy romák lakta belső udvart, ahol fennállt az ott lakók személyi sérülésének veszélye, és az is, hogy rongálódások keletkeznek az udvaron elhelyezett műtárgyakban és magában az épületben is. Károkozás az erőszakba torkolló rendezvényen: A gyülekezési jogról szóló törvény keretjogszabályként erre is választ ad: A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A gyülekezési jogról szóló 1989.évi III. törvény vonatkozó rendelkezései: „11. § (1) A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. (2) A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. 12. § (1) Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. (2) A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve. (3) A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet. (4) A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. 13. § (1) A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse. 14. § (1)11 Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. (2) A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie. 3
(3) Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására.//
III. fejezet A devecseri példa elemzése A magyar jogrendszer igen sok olyan magatartási szabályt tartalmaz, amely alkalmas arra, hogy az erőszakos, nem békés tüntetőkkel szemben fel lehet, és fel kell lépnie a jogalkalmazóknak. Milyen cselekményeket valósíthatnak meg egy erőszakba fulladó tüntetés résztvevői? Maradva a devecseri példánál, vegyük végig a lehetőségeket: 1.) Történeti tényállás: A tüntető tömeg a rendezvény első szakaszában, az utcán vonulva „cigányok, cigányok” felkiáltásokkal vonul, majd meglátva egy kisebb roma csoportot, az első sorokból több alkalommal fenyegetődzve a romák irányába futnak, akik meghátrálnak előttük. A garázda tüntetők pedig meghátrálnak a közbeavatkozó rendőrök, rendezők előtt, akik a két csoport közé ékelődnek. A tettleges agresszió átcsap verbálisba és a tüntetők ezt skandálják: „Igenis van cigánybűnözés!” A rendőrség képviselői nem oszlatják fel a tüntetést, a rendezvényen résztvevő tömeg tovább vonul a romák lakta utcák irányába, ahol a romákat betessékelik a rendőrök a házaikba, miközben a tömeg hangadóik nyomására egyre jobban átcsap erőszakba. Itt a verbális megfélemlítést követi a tettleges erőszak, kövekkel dobálni kezdenek, aminek következménye az egyik szervező sérülése és a rongálás. 2.) Jogi minősítések (lehetséges változatok): a.) A verbális kommunikáció, a cigányokat érő hangos szidalmazások sértik az emberi méltósághoz való jogot. b.) A rohanó tömeg elől menekülni kényszerülők kényszerítés és garázdaság sértettjei, hiszen nem önszántukból kezdenek el futni, valamint félelmet, riadalmat és megbotránkoztatást kelt bennük az agresszív tüntetők viselkedése. c.) A romák lakta utcákban vonuló agresszív tömeg becsületsértő, rágalmazó kifejezésekkel illeti a kapujukból őket néző romákat, majd a rendezők és a rendőrök felkérését figyelmen kívül hagyva elkövetik a rendbontás törvényi tényállását is, hiszen nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsítanak. d.) Ha és amennyiben a rendőr, vagy segítője a garázda erőszakos magatartás során megsérül, a tüntetők közül egyesek nem vetik alá magukat a rendőri intézkedésnek, megvalósul a hivatalos személy elleni erőszak is. d.) Ha az agresszív tüntetők másoknak sérülést okoznak (pl. megdobják egy utcán felszedett kődarabbal, tettleg bántalmazzák) akkor a testi sértés büntetőjogi tényállását is megvalósítják.
4
Ezen felsorolások és példák azonban nem tükrözik vissza azt a helyzetet, aminek a devecseri romák ki voltak téve! Az ilyen esetek vizsgálatakor az állam törekszik arra, hogy egyéniesítse az elkövetett cselekményt és személyhez kösse. Álláspontom szerint, a csoportosan, egymás szándékáról tudva, szándékegységben elkövetett devecseri cselekménysorozat elkövetői kimerítették a közösség tagjai elleni erőszak bűntettét, mert a romákkal szemben, etnikai hovatartozásuk miatt, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsítva, azokban félelmet és riadalmat keltettek úgy, hogy ők a rendezvény résztvevői voltak. Kényszerítették a romákat, hogy meneküljenek a nyílt utcán, félelmet és riadalmat okoztak az utcáikban, foglyul ejtették őket a saját élőhelyükön (hiszen a rendőrök felkérésére, utasítására, a házaikban kellett maradniuk), fizikai erőszakot alkalmazva kőarabokkal dobálták a zárt udvaron lévőket, megrongálva a házukat. Mindezt pedig tették csoportosan egy békés rendezvény égisze alatt, ami minősítő körülménynek számít.
IV. fejezet A rendőrségre vonatkozó szabályokról és a levont következtetésekről A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 58.§ (1) bekezdés g.) pontjában foglaltak alapján a rendőrök csapaterőben alkalmazhatók a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására. Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlatásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a rendőrség kényszerítő eszközök alkalmazására is sort keríthet. A csapaterő alkalmazása során a rendőr a csapaterő parancsnokának utasítása szerint köteles eljárni (60.§ (1) bek.), saját jogú intézkedésbe nem kezdhet, kivéve akkor, ha a saját vagy mások élete testi épsége közvetlen veszélyben van. A csapaterő alkalmazása során törvényi felhatalmazása van a rendőrnek arra, hogy a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat korlátozza. (Rtv. 17.§ (1). bek.) Ezért nem volt jogellenes az, hogy a kapuban álló romákat felkérték, hogy menjenek be az udvarra. A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja (Rtv. 60.§ (2.) bek.), ami azt jelenti, hogy a rendezvény résztvevőit egységként kezelik csapaterőben történő intézkedéskor és a legfőbb cél a jogellenes magatartást tanúsító tömeg feloszlatása. Az egyéni felelősség megállapítására csak később kerülhet sor! A fentiekből következően a helyszínen jelen lévő rendőri erők parancsnokának több alkalommal is be kellett volna vezetni a szükséges intézkedéseket, fel kellett volna oszlatni az erőszakos, több bűncselekményt elkövető rendezvényen jelenlévő résztvevőket. A szabályok megvannak hozzá!
5
A leírtak egy jogi véleményt tartalmaznak. Nem prejudikálni kívánnak a történtekkel kapcsolatban, hanem útmutatóul szolgálni a jövőre nézve a roma közösségek számára. Ha a tisztelt olvasó hasonló helyzetbe kerül, és azt tapasztalja, hogy egy békésnek nevezett rendezvényen a résztvevők tettlegesen vagy verbális módon mások jogait a fent körülírt módon megsértik, kérjük, hívja azonnal a rendőrségi ingyenesen hívható segélyhívó számokat (107-es vagy 112-es) vagy a helyi rendőrkapitányságot. Készítette: dr. Horváth Ferenc elnök sk. Roma Rendőrök Országos Egyesülete
6
Melléklet: A romák elleni úgynevezett, „masírozós, vonulós” szélsőjobboldali elemek által elkövethető legjellemzőbb bűncselekménytípusok: A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény tényállásai: 170.§ Testi sértés (Btk. XII. fejezet I. cím: A személy elleni bűncselekmények) 174.§ Kényszerítés (Btk. XII. fejezet III cím: A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények) 174/A §. A lelkiismereti és a vallási szabadság megsértése (Btk. XII. fejezet III cím: A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények) 174/B §. Közösség tagja elleni erőszak (Btk. XII. fejezet III cím: A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények) 174/C §. Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. XII. fejezet III cím: A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények) 175.§ Személyi szabadság megsértése (Btk. XII. fejezet III cím: A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények) 176.§ Magánlaksértés (Btk. XII. fejezet III cím: A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények) 179.§ Rágalmazás (Btk. XII. fejezet III cím: A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények) 180.§ Becsületsértés (Btk. XII. fejezet III cím: A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények) 181.§ Kegyeletsértés (Btk. XII. fejezet III cím: A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények) 212/A. § Az egyesülési joggal visszaélés (Btk. XV. fejezet II. cím: A rendészeti bűncselekmények) Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése (Btk. XV. fejezet II. cím: A rendészeti bűncselekmények) 229.§ A hivatalos személy elleni erőszak (Btk. XV. fejezet V. cím: A rendészeti bűncselekmények) 230.§ A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak ((Btk. XV. fejezet II. cím: A rendészeti bűncselekmények) 231.§ Hivatalos személy támogatója elleni erőszak (Btk. XV. fejezet II. cím: A rendészeti bűncselekmények) 232.§ Nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. XV. fejezet II. cím: A rendészeti bűncselekmények) 269.§ Közösség elleni izgatás (Btk. XVI. fejezet II. cím: A köznyugalom elleni bűncselekmények) 269/B..§ Önkényuralmi jelképek használata (Btk. XV. fejezet II. cím: A rendészeti bűncselekmények) 271.§ Garázdaság (Btk. XV. fejezet II. cím: A rendészeti bűncselekmények) 271/A.§ Rendbontás ((Btk. XV. fejezet II. cím: A rendészeti bűncselekmények)
7
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény tényállásai: 166.§ Magánlaksértés 169.§ Rendzavarás 170.§ Garázdaság 171.§ Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése 173.§ Veszélyes fenyegetés 174.§ Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel 180.§ Becsületsértés 189.§ Gyülekezési joggal visszaélés 190.§ Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése
Büntető Törvénykönyv XII. fejezet A személy elleni bűncselekmények I. cím Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények Testi sértés 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. (4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. (5) Aki a (2)-(4) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. (7) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető.
8
III. cím A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények Kényszerítés 174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése 174/A. § Aki mást a) a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz, b) a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Közösség tagja elleni erőszak 174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (1a) Aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) jelentős érdeksérelmet okozva, d) a sértett sanyargatásával, e) csoportosan, f) bűnszövetségben követik el. (3) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése 174/C. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Személyi szabadság megsértése 175. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
9
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) aljas indokból vagy célból, b) hivatalos eljárás színlelésével, c) a sértett sanyargatásával, d) jelentős érdeksérelmet okozva, e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, f) védekezésre képtelen személy sérelmére, g) fegyveresen, h) felfegyverkezve követik el. Magánlaksértés 176. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve, d) csoportosan bemegy vagy ott bent marad. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon, a (2) bekezdés szerint büntetendő, aki a (2) bekezdésben meghatározott módon mást megakadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen. (4) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a (2) bekezdésben írt módon követik el. Rágalmazás 179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Becsületsértés 180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el. Kegyeletsértés 181. § Aki halottat vagy emlékét a 179. vagy a 180. § ban meghatározott módon meggyalázza, vétséget követ el, és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.
10
XV. fejezet II. cím A rendészeti bűncselekmények Egyesülési joggal visszaélés 212. § 212/A. § (1) Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3)521 Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetéséhez vagy működéséhez szükséges, vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése 217. § (1) Aki a) olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy b) a közbiztonság, közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)539 V. cím A hivatalos személy elleni bűncselekmények Hivatalos személy elleni erőszak 229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (3) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmazza, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi hivatalos személy. (6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja. (8) Aki az (1)-(3) bekezdés szerinti bűncselekményt külön törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendőr vagy pénzügyőr sérelmére követi el, az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
11
Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 230. § (1) A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. (2) Aki a 229. § (1)-(3) bekezdés szerinti bűncselekményt a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, vagy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó személy ellen követi el, az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hivatalos személy támogatója elleni erőszak 231. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el. Nemzetközileg védett személy elleni erőszak 232. § (1) Aki a belföldön tartózkodó nemzetközileg védett személyt bántalmazza, személyi szabadságától megfosztja, vagy személyét, illetőleg személyi szabadságát - különösen hivatalos helyisége, magánlakása vagy szállítási eszköze elleni támadással - veszélyezteti, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2a) Aki az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E § alkalmazásában nemzetközileg védett személy az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó nemzetközi szerződés alapján diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvez. XVI. fejezet II. cím A köznyugalom elleni bűncselekmények Közösség elleni izgatás 269. § Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Önkényuralmi jelképek használata 269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság előtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.
12
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak. (4) Garázdaság 271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el. (3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, b) nyilvános rendezvényen, c) fegyveresen, d) felfegyverkezve követik el. (4) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. (5) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. Rendbontás 271/A. § (1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre bármit bedob. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el. (4) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. (5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) testi sértés [Btk. 170. § (2)-(4) és (6) bekezdés], b) hivatalos személy elleni erőszak [229. § (1)-(5) és (8) bekezdés], közfeladatot ellátó személy elleni erőszak [230. § (1)-(2) bekezdés], hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), c) garázdaság [271. § (1)-(3) bekezdés], d) rongálás [324. § (1)-(6) bekezdés]. 271/B. § A 271-271/A. § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.
13
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről ÖTÖDIK RÉSZ EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK XXIII. Fejezet SZABÁLYSÉRTÉSI ELZÁRÁSSAL IS BÜNTETHETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK 121. Magánlaksértés 166. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, szabálysértést követ el. (2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. 124. Rendzavarás 169. § (1) Aki a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív, b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, c) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen vagy a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy által történő azonosítását, szabálysértést követ el. (2) Aki nyilvános rendezvényen a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg, b) a rendező szerv, illetve a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget, szabálysértést követ el. (3) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll. 125. Garázdaság 170. § Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el. 126. Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése 171. § Aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, szabálysértést követ el.
128. Veszélyes fenyegetés 173. § Aki mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, szabálysértést követ el.
14
129. Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel 174. § Aki a) a bíróság által egyesület feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, b) a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a feloszlatás után részt vesz, c) nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott egyesület egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről annak jellegzetes tulajdonságai miatt - bíróság által feloszlatott egyesület egyenruhája, formaruhája ismerhető fel, szabálysértést követ el. XXIV. Fejezet AZ EMBERI MÉLTÓSÁG, A SZEMÉLYI SZABADSÁG ÉS A KÖZREND ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK 134. Becsületsértés 180. § (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, szabálysértést követ el. (2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. 143. Gyülekezési joggal visszaélés 189. § (1) Aki a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, szervezetten megvalósuló rendezvényt bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez, b) rendezvényt annak ellenére szervez, hogy a rendezvény megtartását a rendőrség a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtiltotta, c) a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel, szabálysértést követ el. (2) Aki a gyülekezési jogról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezését megsértve a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül szervez rendezvényt, szabálysértést követ el. (3) Aki a) a rendezvény szervezésével összefüggő bejelentési kötelezettségét a gyülekezési jogról szóló törvényben erre meghatározott határidő megsértésével teljesíti, b) a gyülekezési jogról szóló törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségét a határidő megsértésével teljesíti, szabálysértést követ el. (4) Nem valósul meg szabálysértés az (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre a rendezvény megtartásától független külső ok miatt kerül sor. (5) Nem valósul meg szabálysértés a (3) bekezdés a) pontja alapján, ha a gyülekezési jogról szóló törvényben meghatározott határidő megsértésével, de a rendezvény szervezésének megkezdését követően haladéktalanul olyan rendezvény szervezését jelentik be, amelynek célja a résztvevők véleményének egy, a bejelentéshez képest három napon belül, előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseménnyel összefüggő kinyilvánítása. (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. 144. Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése 190. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a választási gyűlésen való részvételében jogtalanul akadályoz, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
15
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény vonatkozó rendelkezései:
Az intézkedési kötelezettség 13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. (2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni. (3) Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a rendőrségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell. 14. § A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.
Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai 17. § (1) A rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. (2) A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön. A csapaterő alkalmazása 58. § (1) A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139. §), a lázadás (Btk. 140. §), valamint a rombolás (Btk. 142. §) elkövetése esetén; b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására; c) súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására; d) terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására; e) eltűnt személy vagy tárgy felkutatására; f) katasztrófa megelőzésére és következményeinek elhárítására; g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására; h) védett személy, veszélyes szállítmány vagy az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére; i) nagy területű helyszín biztosítására; j) törvényben meghatározott más esetben.
16
(2) Csapaterő alkalmazása során a rendőrség a 17. § (1) bekezdésben írt jogokat indokolt mértékben korlátozhatja, területet személy- és járműforgalom elől elzárhat. Tömegoszlatás 59. § (1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja: a) vízágyút, b) pirotechnikai eszközt, c) ingerlőgázt, d) elfogó hálót, e) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást. (2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell. (3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban. (4) Tilos a tömegoszlatásra lőfegyvert használni. 60. § (1) A csapaterő alkalmazása során a rendőr a csapaterő parancsnokának utasítása szerint köteles eljárni. (2) A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja.
17
