H u n g a r i a n R e v i e w o f S p o r t s M e d i c i n e

Hungarian Review

of

Sports Medicine

54. ÉVFOLYAM 4. SZÁM (2013/4) HU ISSN 0209-682X

TARTALOMJEGYZÉK CONTENTS A SPORTORVOSLÁS ETIKAI DILEMMÁI | ETHICAL DILEMMAS OF THE SPORTS MEDICINE Jákó Péter: Egy állásfogalás története... Péter Jákó: The History of a Resolution . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 A sportorvoslás etikai dilemmái – Hogyan érvényesíthető a MOK etikai kódexe. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma és a Magyar Sportorvos Társaság Állásfoglalása. Ethical Dilemmas of the Sports Medicine-How Can the Hungarian Medical Chamber's Code of Ethics Be Put Across? Resolution of the Hungarian Medical Chamber's Ethical College and the Hungarian Society of Sports Medicine. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 Dobos József: Előszó „A sportorvoslás etikai dilemmái – sportsebészeti szemszögből” tudományos üléséhez József Dobos: Preface to the Scientific Session 'Ethical Dilemmas of the Sports Medicine—from the Viewpoint of Sports Surgery' . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 A sportorvoslás etikai dilemmái – sportsebészeti szemszögből. A Magyar Sportorvos Társaság és az Országos Sportegészségügyi Intézet tudományos ülése, 2013. november 7. Ethical Dilemmas of the Sports Medicine-from the Viewpoint of Sports Surgery. Scientific Session of the Hungarian Society of Sports Medicine and the National Sports Medical Institute, 7 November 2013. . . . . 119 BESZÁMOLÓK | REPORTS Szakács Noémi: Beszámoló santanderi kézsebészeti gyakorlatról Noémi Szakács: Report on Hand Surgery Training in Santander . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 Hidas Péter: Kazany 2013 – Beszámoló az Univerziádéról Péter Hidas: Kazan 2013—Report on the Universiade . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 TÁRSASÁGI HÍREK | NEWS OF THE HUNGARIAN SOCIETY OF SPORT MEDICINE Dr. Székely Gabriella emlékére (1927—2013) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 I. helyezés az Ezüstgerely művészeti pályázaton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 54. ÉVFOLYAM (2013) TARTALOMJEGYZÉK ÉS MUTATÓK VOLUME 54 (2013) TABLE OF CONTENTS & INDICES . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK | EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORS . . . . . . . . . . . 142

IMPRESSZUM SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE | CHAIRMAN OF EDITORIAL BOARD Pavlik Gábor FELELŐS SZERKESZTŐ | EDITOR IN CHIEF Dobos József SZERKESZTŐBIZOTTSÁG | EDITORIAL BOARD Farkas Anna Halasi Tamás Hidas Péter Jákó Péter Martos Éva Mikulán Rita Pavlik Attila Pucsok József Radák Zsolt TANÁCSADÓ TESTÜLET | ADVISORY BOARD Norbert Bachl (Ausztria / Austria) Frenkl Róbert † (Magyarország / Hungary) Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland) Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia) Tihanyi József (Magyarország / Hungary) Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland)

Borító fotó: © GaborfromHungary A fotót a morgueFile.com bocsátja rendelkezésre: http://www.morguefile.com/archive/display/858143 HU ISSN 0209-682X Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság 1123 Budapest, Alkotás út 48. Kiadásért felel: Pavlik Gábor A borító és a címoldal a Krea-Fitt Kft. tervének felhasználásával készült. Tördelés, nyomdai előkészítés: S-Press Media Kft. | s-press.hu Nyomdai munka: HVG Press Kft.

A SPORTORVOSLÁS ETIKAI DILEMMÁI | ETHICAL DILEMMAS OF THE SPORTS MEDICINE

EGY ÁLLÁSFOGALÁS TÖRTÉNETE... THE HISTORY OF A RESOLUTION

JÁKÓ PÉTER

A Magyar Sportorvos Társaság (MST) 2012. évi kongresszusán hangzott el előadás a sportorvoslás etikájáról, majd ezt követően a Sportorvosi Szemlében (2011/2, 41-46) ez dolgozat formájában került közlésre. Ebben áttekintettük mindazon tényezőket, amelyek egyéb szakmáktól eltérően etikai kihívást jelentenek a sportorvosok számára, s amelyek miatt számos országban illetve nemzetközi szervezet (NOB, FIMS) keretei között etikai kódexet dolgoztak ki sportorvosok részére. Konklúzióként felmerült, hogy az MST is dolgozza ki saját etikai kódexét. Ennek elő-

készítése során szükségszerű volt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kódexének áttekintése illetve a MOK Etikai Kollégiumával való konzultáció. Prof. Szende Béla, a Kollégium elnöke, valósnak vélte a probléma exponálását, azonban úgy gondolta, egy az MST által kidolgozott saját etikai kódex hatékonysága megkérdőjelezhető, mivel egy lényeges momentum, a szankcionálás lehetősége hiányozna. Az MST etikai vétség esetén legfeljebb kizárhatná sorai közül az érintett orvost, azonban ennek további következménye nem lenne, szemben a MOK etikai kódexének megsértésével. Ezért

SPORTORVOSI SZEMLE | 2013  54. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM

ajánlotta azt, hogy tekintsük át a sportorvoslás etikai szempontból neuralgikus kérdéseit, s vizsgáljuk meg ezek hogyan illeszthetőek a MOK Etikai Kódexének cikkelyeihez, ennek eredményét közös állásfoglalás formájában dolgozzuk ki. Az így létrejött állásfoglalást a MOK elnöksége megtárgyalta és elfogadta, valamint közreadásáról döntött a Magyar Orvos májusi számában. Reméljük, hogy ez az állásfoglalás segítséget jelent valamennyi sportorvos számára, hogy döntéseiben az orvosi etika követelményeit soha ne tolják háttérbe más szempontok.

113


A SPORTORVOSLÁS ETIKAI DILEMMÁI – HOGYAN ÉRVÉNYESÍTHETŐ A MOK ETIKAI KÓDEXE A MAGYAR ORVOSI KAMARA ETIKAI KOLLÉGIUMA ÉS A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA ETHICAL DILEMMAS OF THE SPORTS MEDICINE —HOW CAN THE HUNGARIAN MEDICAL CHAMBER'S CODE OF ETHICS BE PUT ACROSS? RESOLUTION OF THE HUNGARIAN MEDICAL CHAMBER'S ETHICAL COLLEGE AND THE HUNGARIAN SOCIETY OF SPORTS MEDICINE

BEVEZETÉS Az orvos betegével kapcsolatos döntését a klinikai medicinában csak a beteg érdeke határozza meg, külső tényezők ezt a legritkábban befolyásolják. A sport sajátos világában gyakran kerül sor érdekek ütközésére: a sportoló érdeke ütközhet a szakvezető (edző), sportvezető vagy akár saját családja érdekeivel, de eredményessége érdekében akár saját egészségét is veszélyeztetheti. Ezekben a konfliktusokban az orvosra akár egzisztenciáját is fenyegető nyomás nehezedhet. Világszerte több nemzeti és nemzetközi szervezet, elsősorban sportorvos társaság adott ki a sportorvoslásra vonatkozó etikai kódexet. Hazai vonatkozásban célszerűbb a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Kódexére

114

alapozva vizsgálni azokat a kritikus pontokat, amelyek elsősorban jelentenek dilemmát a sportorvos számára. Ez annál is inkább célravezető megoldás, mert (1) az Etikai Kódex szabályai minden kérdésre kellő választ adnak és (2) megszegésük szankcionálható. A sportorvos döntését tehát alapvetően az orvosi etika kell, hogy meghatározza, azonban számára nem mindig világos, hogyan alkalmazhatja ennek általános szabályait ebben a környezetben. Állásfoglalásunk ebben kíván segítséget nyújtani. SALUS AEGROTI SUPREMA LEX ESTO A sportoló egészségét, de akár életét is veszélyeztetheti, ha nem megfelelő egészségi állapotban

végzi edzését vagy versenyez (pl. nem kellően rehabilitálva betegség, vagy sérülést követően). A versenyek kihagyása jelentős anyagi veszteséget is jelenthet a sportoló számára. Nem ritka, hogy a szülő a siker érdekében minden más szempontot elfelejtve hajszolja gyermekét, követelve a versenyzés engedélyezését olyan sportágban, amely egészségi állapota miatt számára veszélyt jelent (pl. küzdősport egyik vese hiányában). Az edző vagy szakvezető érdeke is a nemzetközi eredményesség és ezért nyomás nehezedhet az orvosra, ha a sportoló egészségi állapota miatt nem javasolja a versenyzést. Nyilvánvaló, hogy csak a sportoló egészségvédelmének szempontjai érvényesülhetnek, más megközelítés elvetendő. Különösen igaz ez olyan – elsősorban



szív és érrendszeri – kóros állapotokban, amelyekben a nagy intenzitású fizikai terhelés akár az életet is veszélyeztetheti, amint erre már nem egy példa van. MOK ETIKAI KÓDEX – II.1.3.(5) ÉS II.1.3.(13) „A beteg jóléte mindenekelőtt: ezt az elvet sem a társadalmi, sem politikai nyomás, sem az adminisztrációs kötelezettségek, sem kereskedelmi érdekek nem sérthetik.” „Az orvosoknak szakmai tevékenységük során meg kell őrizniük szakmai függetlenségüket, egyéni haszon vagy bármely személyes előnyszerzés nem ütközhet a szakmai függetlenséggel. Az esetleges összeférhetetlenség tényét a beteggel közölniük kell illetve nyilvánosságra kell hozniuk vagy ki kell azt küszöbölniük, ideértve a tudományos és szakmai vezetői munkával kapcsolatos tevékenységet is.” A SPORTOLÓK AZONOS ELBÍRÁLÁSA A sportorvos szempontjából azonos elbírálás illeti meg a sport hierarchiájában különböző pozíciót elfoglaló sportolókat. Vagyis: alacsonyabb minősítésű sportoló ugyanolyan figyelmet érdemel, mint az olimpikon, de az olimpikon esetében sem helyes állapotának „lazább” elbírálása, esetleges gondos kivizsgálásának mellőzése időhiányra hivatkozva. MOK ETIKAI KÓDEX – II.1.3.(8) „Az orvosoknak az egészségügyi ellátás nyújtása során az igazságosság, az egyenlő elbánás elvét

kell követniük, ideértve azt is, hogy a rendelkezésre álló források elosztásában a hozzáférés egyenlő esélyének kell érvényesülnie. El kell kerülniük a diszkrimináció minden formáját.” ORVOSI TITOKTARTÁS Helytelen a sportoló egészségi állapotával kapcsolatos adatok, információk mások számára történő közlése, mégis gyakori a sportszervek részéről a sportoló egészségi állapotáról való tájékoztatás megkövetelése. Napjainkban még nagyobb kihívást jelent a média információéhsége, amely minél bizalmasabb értesülésekkel elégíthető ki. Ebben az aspektusban a sportorvosnak az önreklámozás veszélyét is el kell kerülnie. MOK ETIKAI KÓDEX – II.1.3.(11), II.3. ÉS II.26.1.(5) „A titoktartás elvének érvényesítése során – a formális jogszabályi kötelezettségek betartásán túl – az orvosoknak tiszteletben kell tartaniuk a betegek magánéletét is, továbbá mindenkor alkalmazkodniuk kell a tudomány és technika fejlődése miatt fellépő új követelményekhez, különös tekintettel az elektronikus információs rendszerekre és a genetikai információk hozzáférhetőségére.” „Az adatkezelésre, a titoktartásra és az egészségügyi dokumentáció vezetésére, kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések vétkes megszegése egyben etikai vétség is.” „Tilos a burkolt reklám, ilyen lehet gyógyító eljárások, ki nem


próbált vagy el nem fogadott gyógymódok ismertetése, viták, köszönetnyilvánítások közlése.” SZAKMAI KOMPETENCIA BETARTÁSA A sportorvoslás multidiszciplináris jellege miatt csábíthat a szakmai kompetencia határainak átlépésére. Ráépített szakképesítésként meghatározó az alap szakképesítés jellege. A sportoló mégis gyakran fordul sportorvosához olyan panasszal, amelynek diagnosztikai és terápiás vonatkozásai meghaladják ismereteit (pl. belgyógyász alapszakvizsgával rendelkező sportorvosnak sérülés esetén tudnia kell, mikor szükséges szakorvosi ellátás/konzílium illetve mikor elégséges néhány nap pihenő, konzervatív kezelés). A sportorvosnak ezért ismernie kell melyek kompetenciájának határai, s azt is, hogy ennek átlépése etikai vétséget jelent. MOK ETIKAI KÓDEX – II.2.(3) ÉS.(12), II.17.(1) „Az orvos a hatályos jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel, tudásának és tapasztalatának megfelelően vállalhatja el illetve tagadhatja meg az adott beteg ellátását azzal, hogy az ellátás megtagadása kizárólag valós, nyomós okon alapulhat. A vonatkozó jogszabályokba foglalt rendelkezések vétkes megszegése egyben etikai vétségnek is minősül.” „Az orvos nem állíthatja magáról és nem kelthet olyan látszatot, hogy olyan szakismeretek, kezelési lehetőségek birtokában van, amelyekkel valójában nem rendelkezik. Ha az orvos úgy

115


ítéli meg, hogy nem rendelkezik megfelelő szakmai képességekkel vagy a szükséges lehetőségekkel ahhoz, hogy elvállalja vagy folytassa a beteg kezelését, akkor erről megfelelő időben tájékoztatnia kell a beteget és más, megfelelő orvoshoz kell irányítania, ideértve a progresszív kórlefolyású eseteket is.” „A diagnosztika és gyógyítás folyamatában szükséges az egyes szakterületeket jól ismerő kollégák segítsége és tanácsa. Az orvos kötelessége, hogy tanácsaival segítséget adjon kollégáinak. Ugyanakkor kötelessége a kollégák tanácsainak figyelembe vétele.” SZAKMAILAG MEGALAPOZATLAN MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A sportolók körében széles körben terjedtek el olyan módszerek – elsősorban a regeneráció elősegítését célzó italok, tápszerek, stb. valamint a sérülések rehabilitációját meggyorsító eljárások – amelyek hatékonysága tudományos módon nem igazolt. Ennek ellenére mind a sportoló, mind a sportszervezetek jelentős összegeket biztosítanak ilyen célokra, s eljárásuk igazolását várják el a sportorvostól. A készítmények többnyire ártalmatlanok, csak az anyagi forrásokat vonják el hasznosabb céloktól, de némelyik esetében egészséget károsító mellékhatás sem zárható ki. MOK ETIKAI KÓDEX – II.22. (3), (4) ÉS (5) „Kirívóan súlyos etikai vétséget követ el az az orvos, aki szakmai tekintélyével fedez és népszerűsít általa nem ismert hatással és mel-

116

lékhatásokkal rendelkező gyógymódot, tudományosan nem megalapozott gyógymódokat végző személyekkel közvetlen, vagy közvetett üzleti kapcsolatot létesít.” (Kizárással büntethető etikai vétség.) „Az orvos alapvető érdeke, hogy megismerjen minden tudományosan megalapozott diagnosztikai és terápiás módszert a betegségek elleni küzdelemben. Felhasználni ezek közül azonban csak azokat lehet, amelyek megfelelnek a szakmai evidenciáknak.” „Az orvosnak nem-konvencionális gyógyító eljárások alkalmazásakor is be kell tartania az Etikai Kódexben foglalt etikai magatartási szabályokat. E körben is etikai vétség felügyeletet vállalni ilyen tevékenység felett, amelyet az orvos pontosan nem ismer, ellenőrzését ellátni nem tudja.” DOPPINGELLENES SZABÁLYOK BETARTÁSA A teljesítmény hajszolásának terméke a doppingolás elterjedése az elmúlt évtizedekben. Ebben sajnálatos módon kezdettől fogva szerepük volt a sportolókkal foglalkozó orvosoknak, akár önként, anyagi előnyök érdekében, akár államilag szervezett formában. A magyar sportolók olimpiai szereplését is beárnyékolta 1988-ban és 2004ben a dopping-vétség. Jelek utalnak arra, hogy mindmáig érzékelhetők elvárások egyes sportágakban ilyen jellegű „orvosi segítség” iránt. MOK ETIKAI KÓDEX – II.2.2.(4) „Az orvosnak meg kell tagadnia olyan kezelést, amelyet jogszabály tilt.”

A SPORTOLÓ TÁJÉKOZTATÁSA ÁLLAPOTÁRÓL Főként magasan kvalifikált sportolók esetében diagnosztizált betegség vagy sérülés esetében fontos a megfelelő tájékoztatás állapotáról, a javasolt terápiáról, időtartamáról, annak várható eredményéről. Sportolóknál nem csupán az egészségi állapotot érintő következmények fontosak, de az is, milyen szinten lesz képes sportolói pályafutásának folytatására, ha egyáltalán ez lehetséges lesz. Ahhoz, hogy dönteni tudjon a kezelési alternatívákról (pl. műtét, vagy konzervatív kezelés), megfelelő tájékoztatásban kell részesülnie. A sportoló leginkább a vele szoros kapcsolatban lévő sportorvostól várja az egészségi állapotról való tájékoztatást, akinek ez etikai szabályok által előírt kötelessége. MOK ETIKAI KÓDEX – II.5. (1) ÉS (3) „Az orvosnak kötelessége a beteget a betegségével, állapotával kapcsolatos tényekről, adatokról tájékoztatni a jogszabályokban előírt módon.” „A tájékoztatás legyen a valóságnak megfelelő, tárgyilagos és őszinte. Az orvos törekedjék arra, hogy a tájékoztatás a betegben ne váltson ki káros hatást és lehetőség szerint ne rendítse meg a kezelésbe vetett bizalmat.” • Szükségesnek véljük hangsúlyozni, hogy az etikai szabályok ismerete a sportorvosok védelmét szolgálja, csak erős etikai kötelmek segíthetik az orvost abban, hogy ellenálljon bármilyen etikátlan kérelemnek, vagy követelésnek.



ELŐSZÓ „A SPORTORVOSLÁS ETIKAI DILEMMÁI – SPORTSE BÉSZETI SZEMSZÖGBŐL” TUDOMÁNYOS ÜLÉSÉHEZ PREFACE TO THE SCIENTIFIC SESSION 'ETHICAL DILEMMAS OF THE SPORTS MEDICINE—FROM THE VIEWPOINT OF SPORTS SURGERY'

DOBOS JÓZSEF Felelős szerkesztő

Az orvosi ismeretek fejlődése és a kultúra egy magasabb foka együttesen hozhatta létre az orvosi etikát. A Hippokratésznek tulajdonított eskü (latinul Hippocratis Iusiurandum) valószínűleg a Hippokratészt megelőző időszakból, i.e. VI. századból származik, s a Kósz szigetén működő Aszklépiosz orvospapok fogadalmi szövege volt. Részlet az antik szövegből: „Esküszöm Apollónra, az orvosra és Aszklépioszra és Hügieiára és Panakeiára és az összes istenekre és istennőkre – tanúkul híva fel őket – hogy meg fogom tartani képességem és szándékom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt. […] Dietetikus rendeléseimet képességem és szándékom szerint a betegek hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára. És halált okozó szert nem fogok senkinek sem kiszolgáltatni, még ké-

résére sem, sőt ilyenféle tanácsot sem fogok adni, és hasonlóképp nem fogok adni nőnek sem magzatot elhajtó szert. […] És nem fogok vágni még hólyagkő betegségben szenvedőket sem, hanem útjukból kitérek majd azon mesterembereknek, akik ezt a gyakorlatot űzik. És ahány házba csak belépek, a betegek hasznára fogok belépni, távol tartva magamat minden egyéb szándékos és kárt okozó jogtalanságtól, főleg pedig a nemi visszaélésektől, úgy női, mint férfi testtel, mind a szabadokkal, mind pedig a rabszolgákkal szemben. És ha olyat látok vagy hallok orvosi kezelés közben vagy akár a terápia körén kívül az emberek életéről, amit nem szabad kifecsegni, azt el fogom hallgatni, abban a véleményben, hogy az efféle dolgokat szent titkok módjára kell megőrizni. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg:


örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője.” Hippokratésznek tulajdonítják a következõ aforizmákat is: ➢➢ Csak nem ártani – Primum non nocere ➢➢ A beteg java a legfõbb törvény – Salus aegroti, suprema lex esto ➢➢ Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered ➢➢ A mûvészet hosszú, az élet rövid – Ars longa, vita brevis (Wikipédia) Az etika betartása egyik alappillére az orvosi tevékenységnek. Az írásban lefektetett alapok mellett a hagyományoknak is nagy szerepe volt, van. Mint minden másban, a változó világ az etikában is kikényszeríti az alapok megtartása mellett a hangsúly eltolódá-

117


sokat, új szempontok figyelembe vételét. Úgy tűnik, hogy az anyagi javak felhalmozása, mint cél felé forduló kultúránkban, aminek mintegy szolgái a reklám és egyes médiumok, az egészségügy sem kivétel. Ennek következtében a klasszikus etika sajnálatosan háttérbe szorul. Napjainkban az anyagi szempontok előretörésével és a tisztesség hátraszorulásával minden problémát szabályokkal, törvényekkel kívánunk uralni. Bizonyos mértékig egyet lehet érteni az írott szabályozással, azonban az érem másik oldala, hogy így megkötjük kezünket, időt, energiát, papírt vesztünk nyilvánvaló(nak tűnő) dolgok dokumentálásával. Az etikának kellene erősebbnek lenni a jognál (édes álom…). Ahogy Muszbek Mihály megfogalmazta „Ahol nincs erkölcs, nem érvényesülhet a jog sem” (Nemzeti Sport 2013 január 13). A pénz hatalma, befolyása már az egészségügyben is érezhető. Magán- (és állami) intézmények vetélkednek a sportolóért, aki kiváló reklámot jelent (ha XY világbajnokot kezelik, akkor én is odamegyek, kerül-amibe kerül…). Egy-egy bulvárlap címlapján való szereplés néhány hónapra megtölti az előjegyzési naplót. Térdsebészetben jártasak csóválják a fejüket, mikor megjelenik az írott vagy elektronikus sajtóban a hír, hogy a válogatott labdajátékosnak pótolták a keresztszalagját, minden nagyon jól sikerült és 6 hónap múlva játszhat a világ(európa) bajnokságon vagy BL döntőben. Aztán persze nem játszik, de a fejcsóválókon kívül ki emlékszik a korábbi szinte garanciára? Lényeg, hogy a sajtóban megjelent a betegágy melletti fénykép a „V” betűt formáló ujjakkal… A sportoló a

118

minél gyorsabb visszatérés igénye miatt enged, sőt keresi a szirénhangokat. Ez teljesen érthető, hiszen az álmok megvalósulásáért, a hírnévért, az azzal járó népszerűségért valamint anyagai javakért nagyon sokat dolgozott. Ami érthetetlenebb, az egyes sportvezetők hozzáállása, akiktől pedig elvárható lenne, hogy, ha másért nem is, a koruk, tapasztalatuk alapján a realitás talaján álljanak. Érdekes szembesülni a vizsgálat előtt azzal a sportvezetői mondattal, hogy „vizsgáljátok meg, de ha műteni kell, máshova visszük”. Nehéz higgadtnak maradni, ha a egy-egy nagy példányszámú újságban (nem szaklapokban!) az éppen felkapott paramedicina kap teret, ébresztenek hiú reményeket a betegekben és nem tűnik fel, hogy a dicsért eljárás hasonló gyorsasággal tűnik el, mint ahogy feltűnt. Emlékszik még valaki az egy nyáron át szinte kötelező érvénnyel viselt orrcimpa tágító tapaszokra? Széles körben ismertek azok a felmérések, melyek szerint nem élsportolók is vállalnának akár rövidebb életet a siker, anyagi javak érdekében. Élsportolók egyre gyakrabban nyilatkoznak abban a szellemben, hogy alkalmanként saját érdekből, alkalmanként sportvezetői (ma már előfordul, hogy szponzori) nyomásra szerepelnek sérülten, betegen. Tisztelet a meglevő kivételeknek. A Sportorvosi Szemle egy-egy témát már igyekezett érinteni (lásd Fórumokat a titoktartási kötelezettségről illetve az önrendelkezés jogáról – 2007/4, 167-175, 2008/2, 100-103, 2009/1, 6-7, 2009/4, 146, 2010/1, 26-28, 2011/1, 28) valamint a sportorvoslás etikáját (Jákó, 2012/2 41-47) részletező közlemény is megjelent. Hogy jó választás volt ezeknek oldalakat szentelni,

bizonyítja az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti osztályának kezdeményezésére megtartott tudományos ülés. Büszke vagyok kollégáimra, az osztály vezetőjére, hogy a témát felvetették és előadásaikban magas szinten, problémakört alaposan körbejárva, hétköznapi munka során állandó problémát jelentő példákkal illusztrálva mutatták be. Az ülés első részében a „szakmai etika” került terítékre. Bizonyos tevékenységek idővel egészségkárosodást okoz(hat)nak. Ha az adott egyén rendelkezik az egészségkárosodás kockázatát fokozó elváltozásokkal, hajlamosító tényezőkkel vagy olyan sérülést szenved el, aminek következtében később maradandó, visszafordíthatatlan, életminőséget rontó, esetleg rokkantságot okozó károsodások várhatók, akkor az érdekében el kell tiltani az adott sportág magas szintű folytatásától. Ez a tiltás gyakran generál konfliktust. A tudományos ülés második részében a „klasszikus etika”, az orvosbeteg, orvos-orvos, orvos-sportoló környezete közti együttműködés, viselkedés, alá-fölérendeltségi viszonyok kérdései kerültek terítékre. Sajnálatosan az is általános tapasztalat, hogy etikai kérdésekkel általában azok nem foglalkoznak, akiknek leginkább kellene… Megítélésem szerint, aminek a vitában is hangot adtam, kevés hallgató volt, többek között ezért is kívánja a Szemle megörökíteni ezt a nem hagyományos értelemben vett tudományos ülést. Az előadások fő gondolatainak absztraktszerű rögzítése mellett a vitán elhangzottakra helyezve hangsúlyt, felelős szerkesztői megjegyzésekkel (dőlt betű) adjuk közre a tudományos ülés lényegi mondanivalóit.



A SPORTORVOSLÁS ETIKAI DILEMMÁI – SPORTSEBÉSZETI SZEMSZÖGBŐL A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG ÉS AZ ORSZÁGOS SPORTEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET TUDOMÁNYOS ÜLÉSE, 2013. NOVEMBER 7. ETHICAL DILEMMAS OF THE SPORTS MEDICINE—FROM THE VIEWPOINT OF SPORTS SURGERY SCIENTIFIC SESSION OF THE HUNGARIAN SOCIETY OF SPORTS MEDICINE AND THE NATIONAL SPORTS MEDICAL INSTITUTE, 7 NOVEMBER 2013.

Prof. Dr. Pavlik Gábor (a Magyar Sportorvos Társaság elnöke): A mai tudományos ülés témája „A sportorvoslás etikai dilemmái”. Ez az OSEI-nek és a Magyar Sportorvos Társaságnak a közös rendezvénye. Tegnap a Magyar Orvosi Napok megnyitóján voltam, és ott Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének a megnyitóját hallgattam. Megtetszett egy gondolata, ami egy kicsit újszerű szemléletet nyújtott számomra. Ő azt mondta, hogy az eszmecsere, a gondolatcsere a világ legjobb üzlete. Ugyanis, ha árucsere van, akkor az egyik ember ad, a másik kap, és mind a ketten két áruval mennek el, csak a tulajdonviszonyok változnak. A gondolatcserénél, az eszmecserénél adok gondolatot, de az enyém is megmarad, tehát két gondolat-

tal távozom. Ilyen szempontból jó befektetés az eszmecsere. Ha a mostani programot nézem, akkor garantálni lehet, hogy nem két gondolattal leszünk gazdagabbak, hanem sok gondolattal. Sok sportsebészeti, sportorvosi kérdés mellett ez a nagyon kényes és érdekes kérdés, az etikai dilemma is felszínre kerül. Abban mindannyian biztosak vagyunk, hogy a sportorvoslás etikája más, mint a hétköznapi orvoslás etikája. A magam részéről izgatottan várom az előadásokat. Kívánom a résztvevőknek, hogy gazdagabban, sokkal több gondolattal távozzunk, mint ahogyan most elkezdjük. Ezzel megnyitottnak tekintem ezt a konferenciát, és átadom a szót az első szekció elnökeinek, Hangody professzor úrnak és Halasi Tamás főorvos úrnak.


Dr. Halasi Tamás (OSEI): Köszönjük Elnök úr szavait. Mindenekelőtt nagy tisztelettel köszöntöm mindhárom vendég előadónkat, akik hajlandóak voltak munkájukat, idejüket latba vetve, minket támogatólag előadásokat készíteni: Hangody profes�szor urat, Jakab Gábor tanár urat és Tóth Szabolcs dr.-t. Köszönöm munkájukat. Az összes előadásról hangfelvétel készül, ezt az előadók már tudják. Természetesen, ha valaki jegyzőkönyvön kívül szeretne hozzászólni, azt is nyugodtan megteheti. Úgy terveztük a programot, hogy minden előadás után bőven jusson idő hozzászólásra, vitára. A tudományos ülés alapgondolatát Jákó Péter főorvos úr az MST kongresszusán már előadta, ennek az alapgondolatait fogja ismertetni velünk ismét.

119


ALKALMASSÁG, SPORTTERHELÉS HATÁSAI Üléselnökök: Prof. Dr. Hangody László, Dr. Halasi Tamás PhD DR. JÁKÓ PÉTER (OSEI): A SPORTORVOSLÁS ETIKAI DILEMMÁI – BEVEZETŐ ELŐADÁS Dr. Jákó Péter (OSEI): Tisztelt Elnök Urak, Hölgyeim és Uraim! Ez az előadás negyedik alkalommal kerül nyilvánosságra. Először a MST kongresszusán, ezt követően publikáció formájában a Sportorvosi Szemlében, majd a Magyar Orvosi Kamarával közös állásfoglalás kidolgozásaként, és lesz a negyedik. A sportorvoslás specifikus etikai kérdéseinek a fontossága világszerte felmerülő téma. Sok országban ez úgy oldják meg, hogy az adott ország sportorvos társasága kidolgoz egy etikai kódexet, ami aztán a társaság tagjai számára kötelező érvényű. Mi teszi ezt indokolttá? Alapvetően két, ill. egy szempont. Az, hogy a klinikus és a beteg érdeke teljesen más, mint a sportorvos és a sportoló érdeke. A klinikusnak optimális esetben csak a beteg érdekét kell szem előtt tartania, így egy közös érdek jön létre. A sportorvos ezzel szemben számos érdek ütközésének a csomópontjába kerülhet, amennyiben szakmailag korrekt álláspontját meg kell védenie, adott esetben a sportolóval, annak családjával, szakvezetéssel, az egyesület vagy szövetség vezetőivel, gazdasági, állami vezetőkkel szemben. A szakma tekintélye – hangsúlyozottan mondanám – csak az etikai szabályok maradéktalan betartásával védhető meg (részleteket lásd jelen lapban).

120

Dr. Halasi: Köszönjük Jákó főorvos úr előadását, amiben a mai tudományos ülés alapgondolatait ismertette. Mi, a Sportsebészeti Osztály dolgozói megpróbáltuk sportsebészeti szemszögből nézni ezeket a problémákat, így született ez a mai program. Prof. Dr. Hangody László (Uzsoki Kórház): Azt gondolom, a sportoló egészségi állapota nem csak akkor érdekes, amikor már a panaszával eljön, illetőleg a teljesítménycsökkenés esetén keresi ennek az okait, hanem amikor ő vagy az edzője még nem gondol rá. Ennek a fényében tűnik nagyon fontosnak a következő előadás témája, Tállay tanár úr fiatal élsportolók alkalmassági- és a szűrővizsgálatok eredményeiről fog beszélni. DR. TÁLLAY ANDRÁS PHD (OSEI): ALKALMASSÁGI- ÉS SZŰRŐVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI FIATAL ÉLSPORTOLÓKNÁL A szerző előadásában az alkalmassági- és a szűrővizsgálatok jelentőségét az idén júliusban induló Nemzeti Kézilabda Akadémián szerzett tapasztalatai alapján mutatta be. A bentlakásos, 14-18 éves korú fiatalokkal foglalkozó intézmény első évfolyama már 3-8 éve kézilabdázó 35 fiú és 35 leány sportolóval, nagy tapasztalatú, sikeres edzőkkel indult. 2-2 sportsebész és masszőr, 1 gyógytornász és 1 rehabilitációs edző alkotja az eü-i csapatot. Az akadémiai képzés előtt 3-8 órát edzettek hetente, a képzés kezdetekor, még iskolai foglalkozások előtt augusztusban heti 20-24 majd szeptembertől heti 12-15 órát, 2 mérkőzéssel. Az első 18 vizsgált sportoló között számos addig nem diagnosztizált, krónikus mozgásszervi elváltozás miatt 4 főt ki is zár-

tak a további képzésből. A felvettek között már 2 főnél történt elülső keresztszalag pótlás, 3 főnél meniszkusz eltávolítás. A teljes vizsgálat sorozat után szerző a következő eltéréseket észlelte: 3 főnél váll- 11(!) főnél felső ugróízületi instabilitást, 1-1 főnél extrém tölcsérmellt, 8 mm-s spondylolisthesist, általános szalaglazaságot és 1 esetben ismeretlen eredetű collapsusok szerepeltek az anamnézisben. A 70 felvettből 27-nek volt komoly, élsportszintű terhelésre való alkalmasságot megkérdőjelező illetve tartós egészségkárosodást eredményező illetve valószínűsítő elváltozása. A felvettek 3-5 éve már „felversenyeznek”, zömmel 2-3, de néhányan 4-5(6!) évvel idősebbek ellen is mérkőznek. Prof. Dr. Hangody: Köszönjük a gondolatébresztő előadást. Nekem különös, hogy ha ennyi energiát fektettek ebbe a Kézilabda Akadémiába, akkor pont az egészségügyi rész, a gyerekek megfelelő szűrése, beiskolázás előtti vizsgálata nem kapott kellő súlyt? Gondolatok, kérdések Tállay tanár úrhoz? Prof. Dr. Pucsok József (OSEI): Gratulálok a programhoz. Kérdésem: ugye, 90-es évek végén, illetve 2000 után született gyerekekről van szó. Az a tudományos team, amelynek ellenőriznie kell majd a terhelések idejét, motivációit, a terhelések, mennyiségét mennyire veszi figyelembe majd azt a fejlődési szakaszt? Számomra nagyon sok a sérülés, amit vetítettél. Tudomásul kell venni, hogy ez az a korosztály, ahol megindul egy hormonális fejlődés. Ezek nem kialakult hormonális rendszerrel rendelkező gyermekek, még a serdülőknél is kérdőjelet kell tennem, ami annyit jelent, hogy az egész ne u ro hor monális egyensúlyuk még nincs a helyén, ebben a korban szinte évek szerint változik. Lehet-e a terhelést



ehhez igazítani? Van-e ehhez olyan tudományos szakember, aki ezt ott meg tudja ítélni? Ez egy alapvető kérdés, hogy ezeknél a gyerekeknél azok a hatások, amikre azt mondjuk, hogy epigenetika, amit hoznak a környezetükből, ez hogyan érvényesül ebben a programban. Ennek hogy tudják megadni azt a biokémiai, hormonális hátterét, amire ezek a terhelések rátehetők? Mert ismerjük a kézilabdát, én is több éven át játszottam, és akkoriban nem volt ez annyira durva sport, mint most. Azt hiszem, hogy alapvető kérdés, hogy ezeknek a gyerekeknek a fiziológiáját fantasztikus módon ismerni kell. Dr. Tállay: Egy sérülésregisztert bevezettünk, Mocsai tanár úr azt kérte, hogy azt figyeljük elsősorban, hogy a felversenyeztetés kapcsán az idősebbekkel való játék milyen hatással lesz a gyerekekre. Terhelésélettani vizsgálatoknak is rendszeresen alávetik ezeket a gyerekeket. Egyelőre az adatgyűjtés folyik. Dr. Unger Péter (Országos Sportegészségügyi Hálózat, Szombathely): Ami elgondolkodtató, az említett 4 gyerek, akik ki lettek szűrve a programból. Úgy vélem, hogy a gyakorló sportorvosnak nagyon nagy a felelőssége abban, hol van az a pont, amikor azt kell, mondani egy sportolónak (elsősorban az élsportra gondolok), hogy eddig, és ne tovább. Mert ha hagyjuk, hogy sportoljon a gyerek, egy ideig fogja bírni, de… Kell tudni nemet mondani. Mert ez a 4 gyerek a szülőkkel együtt nyilván csalódott, mert elkezdtek valamit, belelkesedtek. Meg lehetett volna ezt előzni azzal, hogy ha egy kezdeti szűrésnél egy komoly orvosi team helyesen bírálja el állapotukat. Köszönöm, hogy szóba került ez a téma. Dr. Lejkó Dezső (OSEI): Én is örülök, hogy ez a kérdés felme-

rült. Ez a futball akadémiáknál is komoly problémát jelent. Ezeknél az akadémiáknál (itt most különösen a néhány kiemelt akadémiára gondolok), az elitképzés az alapvető cél. És már az első lépés, a kiválasztás, problémás. Olyan gyerekek kerülnek be, akik fizikailag, egészségileg nem felelnek meg azoknak a magas követelményeknek, amit ezek az akadémiák támasztanak. A sorrenddel van hiba. Felvesznek gyerekeket, utána kezdődnek a vizsgálatok, amelyek a felszínre hozzák a problémákat. Ezek után sokkal kényelmetlenebb a gyerekektől megválni. Számtalan ilyen példával találkoztam. Tovább megyek, I., II. osztályú futball kluboknál is tapasztalható, hogy alá van írva a szerződés, megvesznek, leigazolnak, kifizetnek olyan játékosokat, akikről kiderül, hogy nemrég operálták őket, hogy instabil a térdük, ilyen-olyan problémáik vannak. Akkor már nagyon nehéz megtenni a megfelelő lépéseket. Ez valahogy a szakvezetés, a tulajdonosok fejében nincs meg, hogy az az első, hogy tisztázzuk, egészségileg alkalmas-e arra a feladatra, amiért egy csomó pénzt kiadunk. Dr. Tállay: Egyetértek. Több olyan játékos van – és ezt is fontos tudni -, akin tudnánk segíteni, hogy ha pl. fél évig csak gyógytornázna, törzsizomzatot erősítene, felkészülne az élsportra. Pl. a krónikus ugróízületi ínstabilitásokat meg lehet oldani, de jelenleg, az edzőkkel nem sikerült még olyan kapcsolatot kialakítani, hogy azt mondják, igen, szükségem van erre a gyerekre, hajlandó vagyok most fél évig őt csak felépíteni, hogy utána tényleg csiszoljuk a gyémántot. Ez nagy probléma. Dr. Béres György (Kastélypark Klinika, Tata): Az első kérdés, ha ilyen sok sportoló sérül egy ekkora csoportból, akkor nem kell-e


felvetni az edzésmódszer etikáját? Etikus-e ennyire megterhelni ezeket a gyerekeket? Mindannyian tudjuk, hogy az élsport nagy egészségügyi kockázat, ők még nem élsportolók, de ugyanazt vagy a korosztálynak megfelelően azt a terhelést kell elviselniük, mint az élsportolóknak. A másik, hogy a kiválasztás egy nagyon kényes feladat. Ha több évtizedes keretorvosi munkámból végiggondolom azokat a helyzeteket amikor tiltakoztam, hogy egy versenyző végigmenjen a sportpályafutásán, mert meggyőződésem volt, egészségkárosodás nélkül nem fog sikerülni és mivel fiatal doktor voltam, nem hallgattak rám, volt köztük olyan, aki olimpiai bajnok lett. Most is szégyellem magam emiatt, de ha az egészségügyi kockázatot nézzük, akkor őt ki kellett volna zárni ebből a terhelésből. Nagyon nehezen tudjuk előre megmondani, hogy ki lesz alkalmas, és ki nem. És ehhez nem is biztos, hogy elegendő egy ember, aki ezt eldöntse. Alapos átgondolást igényel, hogy az alkalmatlanságot kik és hogyan tudják megállapítani. Dr. Tállay: Az első kérdésre: természetesen ez a legfőbb feladat, hogy az edzőkkel meg kell találni a közös nevezőt, hogy megpróbáljuk egyre közelebb hozni az álláspontjainkat. A másikra: egyetértek azzal, hogy ha megoperál bármelyikünk egy 14-15 éves kézilabdázót elülső keresztszalag szakadás miatt, a bizonyítékokon alapuló orvoslás kimutatta, hogy a korai arthrosis kialakulásának valószínűsége közel 100 %. Nem mindegy, hogy ilyen esetben azt mondjuk: tanuljál is, mert még van egy B út, vagy pedig egy 20-22 éves kézilabdázót operálunk meg, aki esetleg már fél- vagy egymillió forintot keres havonta, nem tanult semmit és nincs másik út, amit választhatna. Dr. Hidas Péter (OSEI): Bennem Lejkó főorvos úr hozzá-

121


szólásával és a Kézilabda Akadémiával kapcsolatban is az merült fel, hogy ha itt 4 sportolóról kiderül, nem alkalmas a kézilabdára, ez miért nem egy alacsonyabb szintű szűrővizsgálatnál derült ki? Hogy kerül az akadémiára? Nyilván már korábban is labdarúgással vagy kézilabdával foglalkoztak egy másik klubban. Tehát kellett, hogy átmenjenek egy sportorvosi vizsgálaton. Nem az akadémiák feladata kiszűrni az adott sportágra alkalmatlanokat. Dr. Tállay: Egyetértek, de mindannyian tudjuk, előfordul, hogy egy felnőtt válogatott, kontakt sportágat űző sportolóról derül ki, hogy csak egy látó szeme van, és mikor eljön az első felnőtt válogatott szűrésre, muszáj eltiltani. Dr. Halasi: Köszönjük a hozzászólásokat. Hadd engedjem meg magamnak összefoglalásként annak megállapítását, hogy nagy felelősségünk van az alkalmassági vizsgálat pillanatában. Számos alapellátásban dolgozó kolléga ül itt, tudja mindenki, hogy melyik az a pillanat, amikor el kellene tanácsolni a versenyzőt. Béres főorvos úr rendkívül fontos hozzászólására: igen, át kell küldjem a közelben elérhető mozgásszervi szakemberhez, ha úgy látom, mint sportorvos, hogy én nem vagyok elég ennek eldöntésére. Hogy ezek mikor és hogyan történnek meg, ebben óriási hullámzás lehet az országos területi ellátásban, viszont az itt ülő sportsebészek, ortopéd orvosok és traumatológusok figyelmét hívom fel arra, hogy amikor a 40 várakozó beteg mellé jön a 41., sportalkalmassági ortopéd szűrésre, na, akkor kell összeszedni a lelkierőnket, és igen, meg kell nézni, és nem csak egy aláírás kérdése, hogy tessék, sportoljál, csak lesz valahogy. Köszönöm szépen az előadást.

122

A szűrésnél (általában) látjuk a potenciális veszélyforrásokat, de csak valószínűségeket tudunk, egy adott esetben a konkrét jövőt nem (a példa nem egészségügyi szűrésre, hanem alkalmasságra vonatkozik, de jellemző: egy többszörös világbajnok, olimpiai érmes kajakos mondta: örülök, hogy nem az NDK-ban születtem, mert alkatomnál fogva kajak-kenu pályára csak nézőként mehettem volna…). Kb. 25 éve nagy port kavart fel egy első szűrés során eltiltott sportoló esete, aki később többszörös olimpiai bajnok lett. Ő jól jött ki a vitából, megfellebbezett döntésből. De az egészségesek közül sem lesz mindenki bajnok, ha a potenciális egészségkárosító tényező dacára engedjük sportolni, szinte biztos, hogy később a sportoló, hozzátartozói, rá energiát, egyesületi, szövetségi forrást „pazarló” edzők, sportvezetők nehezményeznék a szűrőháló túl nagy szemeit. Megkeseredett ember lesz a sportolóból, aki közben elveszt(het)i a lehetőséget az élet más területén való érvényesülésre. Ugyanakkor egy gyerek még „gyurma”, teste alakul és alakítható. Egy szűrővizsgálat során esetleg alkalmatlannak találjuk, de egy idő után állapota akár spontán javulhat, egyes esetekben romolhat. Bizonyos kezelésekkel befolyásolható az állapot kedvező alakulása. Ehhez azonban kell az érintett, a szülő, edző, sportvezető türelme illetve a szűrést végző szakértelme, hiszen neki kell(ene) tisztában lennie az adott sportra jellemző mozgásszervi és keringési terheléssel. Felnőtteknél kicsit könnyebb a helyzet: az érintett személlyel kell megbeszélni a kockázatot, nem szülővel, aki lehet, csak saját ambícióit akarja gyermekében kiélni, aki függőség, esetleg feltétlen meg-

felelési kényszer miatt nem mer ellentmondani. Gyakorlati példa: hazánkban egy vesével élő, emiatt eltiltott labdarúgó kapus egy mediterrán országban, az ottani NB I-ben véd. Magam részéről a szigorúbb elbírálás híve vagyok. [felelős szerkesztő megjegyzése] Prof. Dr. Hangody: Köszönjük szépen. Pavlik tanár úr az élsport negatív hatásairól beszél a térd- és a vállízület vonatkozásában. DR. PAVLIK ATTILA PHD (OSEI): AZ ÉLSPORT HATÁSAI A TÉRD- ÉS VÁLLÍZÜLETRE Szerző első mondatában megjegyzi, hogy az eddig elhangzottak egy része az általa elmondani tervezetteket is érintette. Előadásában kiindulási pont annak megállapítása, hogy a súlyos sérülések, azon belül a fiatalok, 16 éven aluliak sérültek száma nő, ennek, valamint annak következtében, hogy a prevenciós tevékenység nem kellő szintű, nő az arthrosis valószínűsége, mind felső, mind alsó végtagi ízületek esetében. Pl. az OSEI Sportsebészeti osztályán 2002 és 2013 között 183 esetben volt szükség 16 év alattiaknál LCA pótlásra (87 kézilabdázó!). Hivatkozik a Sportorvosi Szemle 2012/3-4 számában megjelent válogatott női kézilabdázók korai térdízületi kopását részletező közlemény adataira, azokból levonható következtetésekre. Előadó kevesli az ismert prevenciós eljárások alkalmazását illetve a hatékonyságuk objektív felmérését, eredményeik közlését. Záró diáján felveti, hogy felteszik-e a kérdést a fiatalon operált betegeknek, az arthrosis kockázatát ismerők, hogy „Biztos szükséges folytatnod az élsportot?”.



Az orvos-beteg kapcsolatban a tájékoztatási kötelezettséget néhányan csak a kezelés, beavatkozás céljának, kockázatainak, szövődménylehetőségeinek ismertetésére korlátozzák. Időnként az is elmarad, lásd Nemzeti Sport egyik számában megjelent élsportolói nyilatkozatot „kaptam egy injekciót is, de hogy miért, ne kérdezzék az orvos nem mondta”. Az is egy érdekes etikai kérdés, hogy etikus-e a nagy példányszámú napilapban már megjelent nevet leírni ismét. Nem írom le, mert a jelenséggel kívánok foglalkozni. A sérülés késői hatásának ismertetése gyakran elmarad. [felelős szerkesztő megjegyzése] Dr. Béres: Nagyon szép előadás volt, köszönöm szépen. Nem kérdés, csak egy adat: 1000 kézilabdázó órára esik az élsportolóknál egy keresztszalag-szakadás. Ez azt a kérdést is felveti, hogy vajon a kézilabda sport kinek való, és milyen veszélyeket tartogat. Dr. Halasi: Köszönjük a hozzászólást. Körünkben van, aki próbált a kézilabda sérülékenység ügyben személyesen is szerepet vállalni. Tállay tanár urat kérem, mondja el tapasztalatait a Nemzetközi Kézilabda Szövetség Orvosi bizottságának nem túl sikeres szabálymódosítási javaslatáról. Dr. Tállay: Amikor az IHF Orvosi Bizottságában dolgoztam, egy norvég hölgy az ottani NB I-nek megfelelő szinten egy 2 éves programot dolgozott ki. Az első évben az addig évenkénti átlagosan 23 elülső keresztszalag-sérülés 18-ra esett le, és a következő évben pedig 10 alá. Bár ez működött néhány évig és mindenki örült az eredményeknek, amikor elfogyott az anyagi támogatás a programra, abbahagyták, vissza

is állt a sérülékenység az eredeti 23as szintre. Annak ellenére, hogy tudjuk, mit kellene csinálni, még mindig nem reagál megfelelően a nemzetközi szövetség illetve vannak olyan szabályok, amiket senki nem tart be. Pl. elvileg nem lehet játszani olyan térdvédőben, amelyben fém rögzítő van, a játékvezetők mégis engedik. Lehet, ha komolyan vennék ezt a szabályt, akkor nem tudnának valamennyire instabil térdű játékosok játszani. Dr. Pavlik A.: Elvileg szigorodtak a szabályok, és most már pl. a maszkokat sem engedik, volt már példa idén, hogy szóltak a térdvédő miatt. A másik, amit ehhez hozzáfűznék, hogy beszéltem egy kézilabda edzővel, aki alkalmazza a prevenciós tréninget, amit itt Magyarországon kezdett alkalmazni, utána külföldre került, kb. 5 évig alkalmazta az összes csapatánál. Ő azt mondta, hogy az 5 év alatt egyetlen keresztszalag-szakadás történt. Úgy gondolom, szerencséje is volt, de mindenesetre biztos, hogy lehet ezzel eredményt elérni. Dr. Halasi: Közös feladatunk tehát a prevenciós tréning támogatása, mert ezek rémisztő számadatok voltak. Következik Hangody László professzor úr, aki megtisztelt bennünket jelenlétével, előadásával. PROF. DR. HANGODY LÁSZLÓ (UZSOKI KÓRHÁZ): PORCFELSZÍN-KÁROSODÁSOK KEZELÉSE ÉS PROGNÓZISA Előadó említi, hogy nem gyakorló sportorvos, így rövidebb az az idő, amikor hatással lehet a sportolóra, de talán megfontolják, amikor felveti a sportolói pályafutás befejezését. Továbbiakban a nemzetközileg is elismert, hazánkban a porcfelszín kezelés, porcfelszín képzés terén vezető szaktekintélynek számító


előadó néhány adatot, információt adott át arról, hogy mik az esélyek, mit tud ma a porcfelszín károsodások kiváltó okainak megszüntetése és a porcfelszín-képzés hozzátenni a sportképesség helyreállításához. Előadásában a 20 éve újdonságnak számító, ma már hagyományosnak mondott eljárások után a ma modernnek tartott porcfelszín kezelés, porcfelszín képzés általános elvei mellett konkrét példákat, esettanulmányokat is bemutatott. Dr. Halasi: Köszönjük a nagyon részletes, alapvető információkat tartalmazó, számunkra is újdonságokat tartalmazó előadást. Sok sportsebész van itt, de elsősorban az alapellátásában dolgozók véleményére vagyok kíváncsi. A porcfelszín-károsodás, késői degeneratív folyamatok miatt így megoperált sportolókkal milyen tapasztalataik vannak a gondozásban? Ugye arról van szó, hogy őket – ügyesen vagy nem ügyesen, ez más kérdés -, de gondozni másoknak kell. Lehet, hogy a hangfelvétel visszariasztja a résztvevőket? Én megpróbáltam összegyűjteni magamban néhány kérdést. Például mi a megoldás annál a sportoló betegnél, aki fiatal, nincs komolyabb biomechanikai oka a károsodásnak, viszont nagy kiterjedésű, terhelési felszínt érintő osteochondritis dissecansa van, ami meghaladja egy mozaik plasztika javallatát. Az egyéb hazai kezelési lehetőségek elég korlátozottak. Mihez próbáljunk hozzáférni? Prof. Dr. Hangody: Mi a magunk gyakorlatában az utóbbi időben friss osteochondralis allograftokkal dolgozunk, körülírt problémára ezt használjuk, de a négy év, nem hosszú utánkövetés. Viszont a korai eredmények jónak tűnnek. Több betegünk esetében a mozaikplasztika lehetőségnek tűnt, de artroszkópia során visszakoztunk, és

123


várólistára tettük. Kialakítottunk egy kollaborációt az Országos Szervkoordinációs Irodával, és Pest környékén, egy 60 km-es körzetben a saját teamünk száll ki kivenni ezeket az oltványokat a műtéthez, ez alapján hívjuk be a betegeket a 24 órán belüli beültetéshez. Egy autológ beültetéshez képest nyilván a rehabilitáció hosszabb, mert a csontrésznek át kell épülnie, de az általad felvetett, körülírt 5-6-7-8 négyzetcentiméter felszínű és esetenként 8-10 mm mélységű dissecatumok vonatkozásában én nem nagyon látok ennél most jobb lehetőséget. Végeztünk chondrocyta transzplantációt is ilyen esetekben, annak még sokkal hosszabb a rehabilitációja, és az aggályunk az áron túl – mert a biztosító nem fizeti -, az, hogy osteochondralis defektus esetében, bár a szerzők jelentős része azt mondja, hogy nagyon jó csont képződik alatta, mi erről nem vagyunk teljesen meggyőződve. Nekem személy szerint a friss osteochondralis allograftok szimpatikusabbak. Dr. Hidas: Először is gratulálok a sok élsportolóhoz, akik mind tudták folytatni a pályafutásukat majdnem azonos vagy azonos szinten. Mégis azt kérdezem, volt-e mozaikplasztika után olyan élsportoló, akinek feltettétek azt a kérdést, ami Pavlik dr. az utolsó diáján felvetített, hogy biztos-e, hogy kell folytatnod az élsportot? És ha igen, akkor mit válaszolt rá? Prof. Dr. Hangody: Hogyne, többeket is eltanácsoltunk, de olyan tapasztalatom, mint Béres főorvos úrnak nincs, hogy akit eltanácsoltunk, abból olimpiai bajnok lett. De van, aki folytatta és eredményes volt. Itt az utolsó gondolat, hogy önmagában az, hogy tudta-e folytatni a sport pályafutását, hogy elért valami eredményt, az nem biztos, hogy jó megközelítés, mert lehet, hogy később egy romhalmaz lesz az ízület. Az is

124

lehet – és ez kiderült azért az adatokból -, hogy egy sportoló populáción végzett ilyen típusú beavatkozás relatív indikációval jobb eredményeket hoz, mint egy átlag populációnál. A fordítottját gondolnánk, de a motivációs szempont nagyon él. Tehát aki 29 éves és eljutott a sport pályafutásában oda, hogy most tud sok pénzt keresni, az még akar 3-4 évet, sportágtól függően, ő inkább tolerálja a panaszokat és utánam a vízözön alapon nem gondol bele a többibe. Tanácsot tudunk adni, aztán van, aki megfontolja, van, aki nem. Dr. Halasi: Gondolom, a jelenlévő mozgásszervi sebészek mindannyian így látjuk. Ha nincs más kérdés, következő vendég előadónkat, Jakab Gábor tanár urat kérem előadásának megtartására. DR. JAKAB GÁBOR (ORSZÁGOS GERINCGYÓGYÁSZATI KÖZPONT): AZ EGÉSZSÉGET ÉS SPORTKÉPESSÉGET VESZÉLYEZTETŐ GERINCELVÁLTOZÁSOK Előadó megállapítása szerint Intézetükben tényleg ritka, a személyes praxisában alig fordult elő élsportoló. Sportoló sok. Azt lehet látni – ez a kettősség jellemzi őket -, hogy egyfelől borzasztó jó velük bánni, mert valóban motiváltak, és valószínűleg jobban bánnak a testi adottságaikkal is. Jobban kihasználják a lehetőségeket, alkalmasabb az idegrendszerük, bejáratottabbak ezek a pályák és régóta ismert, hogy ez milyen borzasztóan fontos. Ugyanakkor kivételt lehet velük tenni a rehabilitáció, az előmenetel területén, hiszen alkalmasabbak, gyorsabban haladnak. De összességében egyedi, rendkívül koncentrált odafigyelést és team munkát igénylő feladat. A gerincbetegségeket tekintve – és valóban csak gondolatébresztőnek szánja

– azok igen sokfélék természetesen. Az előadásban elsősorban a deformitások, fejlődési rendellenességek és a degeneratív eltérésekről volt szó. Prof. Dr. Hangody: Köszönjük szépen. Kérdések? Dr. Halasi: Úgy látszik nem volt jó ötlet a hangfelvétel készítés. Bátorítani szeretném a jelenlévőket a kérdésekre. Ilyen rutinos előadó ezen a szakterületen nem biztos, hogy sokszor fog előfordulni sportorvosi fórumokon. Én feltétlenül kérdezem, hogy ha Scheuermannos beteget találunk a szűrővizsgálat során, akkor ott az életkor, a sportág és a progres�szió alapján eldöntjük, hogy folytathatja-e vagy sem. Mennyit lehet tudni a késői következményekről, tehát ha mégis engedjük, – most a dorsalis Scheuermann betegségről beszélünk, mert a lumbalis egy külön tudományos téma -, hol kellene meghúzzuk a határt, vagy látsz-e olyan szabályt, amit tanácsként tudsz mondani a sport engedélyezéséről. Dr. Jakab: Nincs benne tapasztalatom. Viszont Scheuermannos fiam akkor vált panaszmentessé, amikor elkezdett sportolni. Nem élvonalbelileg, de megtalálta a röplabdát és a ping-pongot. És attól kezdve, hogy futóedzéseken is részt vett és szinte állandóan mozgott, a Scheuermannos tünetei, panaszai megszűntek. A Scheuermann-kór önmagában nem jelent feltétlenül akadályt. Nálam okosabb sportorvosok, a sportágakat ismerő emberek biztosan tudják, hogy mik azok a mozgástípusok, amelyek gyakrabban váltanak ki instabilitást a Scheuermann-osoknál. De a mozgás kell ezeknek az embereknek is. Alapvetően mi magunk soha senkit nem beszélünk le. Azt hiszem, ha az utolsó ábrákon látható egyéni felkészítés, a törzsizomzat stabilitása, a helyes testtartás lehetőség szerinti kialakítása nagyon sok Scheuermannost



panaszmentessé tesz, akkor visszamehetnek a sportba. Dr. Halasi: Igen, ebben azért mi is igyekszünk, de a sportág szempontjából nagyon komolyan differenciálunk. Dr. Keresztúri Mária (OSEI): Az itt töltött pár év alatt saját tapasztalatom az, hogy, az ökölvívók esetében leginkább nyaki sérüléseket láttam, a háti szakaszon pedig a birkózókkal vergődtem egy picikét. Volt is egy-két közös esetünk. A kérdésem, mivel ez a két sportág nem tartozik a hétköznapi területek közé, hogy a birkózóknál pl. egy gerincstabilizációs műtétet követően valóban tudunk-e valami biztató jövőt mondani a sportolóknak. Nálam két sportoló esetében is gyakorlatilag a sportolás abbahagyásához vezetett az út. Meg tudjuk-e azt ítélni, hogy ilyen extrém megterhelésnél, amikor nem kiszámítható az esések jellege – nem vagyok sportorvos, ilyen szempontból laikusként szólok hozzá -, ilyen műtétek után mit tegyen a sportoló. Dr. Jakab: Az utolsó képek egyikén látható idegsebészeti ajánlással egyetértek. Egy ún. szolid fúzió, tehát ha valóban átépült egy fuzionált szegmentum, mi úgy látjuk, hogy ez egy év. Egy gazdagabb rendszerben olyan beépülési, átépülési facilitátorokat tudnak használni, ami felére csökkenti ezt az időt, de méregdrága, nálunk nem vált rutinná. Elképzelhető a különbség. Ha egy egyénen nincsen több megmaradt potenciális panaszforrás, azt az egyet vagy kettőt sikerült jól ellátni, akkor a gerinc olyan erős, hogy ha nem éri olyan terhelés, amivel nem tud megbirkózni, azt gondolom, ez felmérhető vagy kikalkulálható. Pl. funkcionális röntgenképekkel. Magyarul: a túlterhelés első jelei nyíló szegmentumokat fognak igazolni. Miért ne tehetnénk ezt meg teszem fel a műtét után, sőt, nálunk protokoll is. Fél, egy

évvel vagy akár másfél-két év múlva egy sportoló esetében meg lehet csinálni. Tehát nagyon-nagyon korán jelezhet morfológiailag ez a vizsgálat arra, hogy a sportolót kisebb terhelésre kell fogni. Az már egy más kérdés, hogy sportolhat vagy nem. Sokan, edzőként vagy egyéb más módon karriert találhatnak. Hoffer Zoli sokat segített, elmondta nekem, hogy 3 élsportolóra konkrétan emlékezik, ezek között egy kalapácsvető kétszintes fúzióval, egy birkózó egyszintes fúzióval, és Barta Nóra, ismert név, a műugró hölgy szintén egy kétszintes fúzióval igen magas sportteljesítményhez tudott visszatérni. De nekik nem volt más olyan szegmentumuk, ami bennük maradt megoldatlanul. Egy közembernél előfordul, hogy egy vagy két szintet ellátunk, egy vagy két szintet vagy még többet otthagyunk. Mert neki – idézőjelben – a boltba kell csak elcsoszogni és haza. Az élsportoló nem ilyen. Egyfelől sokkal jobb, mert az izomzata miatt jobban tud teljesíteni, másfelől viszont sajnos túlterhelhető. Ez nemcsak etikai, hanem szakmai kérdés is. Dr. Halasi: Köszönjük a kimerítő választ. Van-e még kérdés? Nem biztos, hogy át tudom csábítani minden héten Jakab tanár urat, most gondolja meg mindenki. Köszönjük az előadást. Prof. Dr. Hangody: A szekció utolsó előadása kéz- és csuklótáji élsport szintű terhelés következményeiről szól, Dr. Kovács Rita, Sportkórház. DR. KOVÁCS RITA (OSEI): AZ ÉLSPORT HATÁSAI A KÉZCSUKLÓTÁJON Szerző első mondatában rögzíti, hogy a csukló és a kéz sérülése az összes sportsérülés több mint egynegyede. Előadásában bemutatta a


leggyakrabban előforduló sportsérüléseket és túlterhelési ártalmakat. A sérülések között kiemelte a sajkacsont és radius töréseit, a perilunaris ficamot és szalagsérülések mellett a kézközépcsontok és Bennett törést, CMC ficamot, extensor csuklya sérülését, MP ízületi szalagsérüléseket és extensor-ín szakadását. A túlterheléses ártalmak ismertetésénél hangsúlyozta, hogy a felső végtag nem teherviselő végtag, ezért, ha az adott sport megköveteli a teljes testsúly vagy a testsúly nagy arányának (pl. fekvőtámasz) viselését, az ártalomhoz vezet, főleg, ha az ulna hossza nem fiziológiás. Ez impingement-hez, következményes degenerációhoz vezet. Tornászoknál a teljes testsúly viselése következményeként gyakoribbak a fáradásos törések, epiphysis korai záródása. Az enyhébbnek tartott következmények, a csuklótáji tendovaginitisek is élsportolói szinten komoly dilemmákat okoznak, hiszen a konzervatív vagy operatív kezelések kockázatainak mérlegelése, a kezelés időzítése, az edzéskihagyás hos�szának mérlegelése, a rögzítés fajtájának kiválasztása nem egyszerűen megoldható dilemmákat jelentenek. Prof. Dr. Hangody: Köszönjük szépen. Kérdés? Dr. Jakab: A halasztott sérülések esetében visszatérhet-e a sportoló a magas szintű sporttevékenységhez, részt vehet-e egy versenyen? Mert ugye, a halasztás azt jelenti, hogy neki fontosabb sportolni egy darabig. Dr. Kovács: Nagyon megfontolandók ezek a halasztások, de visszatérhet, hiszen csak azt halasztjuk, ami esetében a műtét eredménye várhatóan halasztás nélkül és halasztással ugyanaz lesz. Dr. Jakab: Azt értem, de a sporteredménye ugyanaz lesz-e? El sem tudok olyan sérülést képzelni, legfeljebb a dobóatlétánál a másik

125


kézen. Hogy tud ugyanúgy teljesíteni? Pontosan ez a bajom a gerinccel is, hogy visszamegy a tökéletes testű hasonlók közé. Van esélye? Ha mégis van néha, akkor az valahol a pszichén dől el. Dr. Kovács: Van esélye, van rá jó néhány példánk, hogy visszatért az élsportba kézsérüléssel. Dr. Tállay: Csak egy példa, Kovács Péter, aki a világ legjobb kézilabdázója volt, a világbajnoki ezüstérmet úgy szerezte, hogy egyik ujja törött volt. Dr. Halasi: Ismerünk több ilyen esetet, pl. bordatöréssel nyert birkózó olimpiai aranyat. Ezek igazolt dolgok. De itt is a sportág a meghatározó. Valóban úgy van, nemcsak a dobó sportágakban, számos egyéb sportágban is, hogy egy kézsérülés halasztott ellátásának nincs különösebb jelentősége a sportteljesítmény szempontjából. Ha nincs több kérdés, nagyon köszönjük ezt az összefoglalót, és köszönöm szépen még egyszer az első szekció előadóinak a munkáját.

HIBÁS, MEGALAPOZATLAN VAGY JOGI SZEMPONTBÓL TILTOTT MÓDSZEREK. KOMPETENCIA, AZONOS ELBÍRÁLÁS, TITOKTARTÁS, TÁJÉKOZTATÁS Üléselnökök: Dr. Jákó Péter, Dr. Pavlik Attila PhD Dr. Jákó: Felkérem Dr. Tóth Szabolcsot előadásának megtartására.

126

DR. TÓTH SZABOLCS (TRANSZPLANTÁCIÓS ÉS SEBÉSZETI KLINIKA): A DOPPINGSZEREK IMMUN SZUPRESSZÍV HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYE Előadó elöljáróban leszögezi, hogy a téma érzékenysége miatt csak kevés irodalmi adatra támaszkodhat, előfordulhat, hogy nem konkrét válaszokat fog adni, de igyekszik gondolatait továbbadni. Alapvető kérdésként azt tekinti, hogy teljesítményfokozó szert használó sportolók számíthatnak-e immunhiányos állapotra, nem várt fertőzésekre. Az immunitás csökkenését, következményes fogékonyságot az infekciókra több tényező (edzés okozta neuroendokrin stressz, krónikus túlterhelés kiváltotta tartós immunszuppresszió, táplálék kiegészítők, doppingszerek használata, sérülések miatti hospitalizáció, környezeti hatások, antibiotikumok használata miatti kórokozó szelekció) okozhatja. Kiemelte, hogy a nem legális teljesítményfokozók nagyon komoly kockázati tényezőt jelentenek sebészeti kezelés esetén, hiszen a minden műtét esetén fennálló infekció veszély így nagy mértékben fokozódhat. Előadó zárógondolata az volt, hogy megfordítható-e a kérdés: A gyakori túlterheléses sérülésekkel, polirezisztens kórokozókkal rendelkező fiatal sportolóknál felmerül-e tiltott teljesítményt fokozó szerek használata? Dr. Jákó: Köszönjük szépen az előadást. Van-e kérdés az előadóhoz, esetleg kommentálás? Dr. Béres: Kiegészítő információ, hogy a labdajátékok öltözőjében a baktériumflóra körülbelül olyan, mint egy szatócsboltban. Ez is fokozza a fertőzések valószínűségét.

Dr. Tóth: Igen, a csapatjátékosok öltözőjében a baktériumflórák cseréjének nagy része az ivókulacsokon keresztül történik. Az az MRSA általában nem ugyanaz, mint a kórházi MRSA, ezek adott esetben ténylegesen meticillin rezisztensek, de egyéb rezisztenciát nem nagyon mutatnak. Dr. Halasi: Elégségesnek tartod-e az MRSA-szűrést a műtét előtt vagy valami más kórokozót is kellene szűrnünk? Most a sportsebész fejével kell, hogy gondolkozzunk, aki ezeket ellátja, és egyszer csak egy váratlan infekt szövődményt kap. Dr. Tóth: A minket nagy számban érintő kórokozók, az ESBL, itt a felső légúti infekciókra adott Ciprobay, Ciprofloxacin adásának kiszelektálódására gondolok, tehát ez lehet Coli, adott esetben más, pl. Klebsiella törzsek vagy a multirezisztens baktériumok fognak megjelenni előbb-utóbb. Azok a sportolók lesznek érintettek, akik kórházról kórházra járnak, viszonylag szűk időn belül, ugyanis kórházi rezisztens törzseket össze fogják szedni. Lehet, hogy az élsportolóknál érdemesebb egy erősebb körtenyésztést venni a műtétek előtt és azt áttekinteni infektológiai szempontból, hogy az elmúlt egy-két éven belül mely kórházakat látogatta végig. Addig, amíg egy közkórház szintű traumatológiáról az oda behurcolt flórát továbbviszi egy szelektált betegpopulációval rendelkező ortopédiára, az adott esetben egy magánpraxisnak is a halálát tudja jelenteni. Tehát olyan kis egynapos sebészetek, ahol be tudnak így cipelni kórokozókat. Dr. Jákó: Azt a konklúziódat, hogy bizonyos doppingszerek esetében a fertőzések száma különböző okból emelkedik, elméleti megfontolásokon túl klinikai tanulmányok is megerősítik?



Dr. Tóth: Az igazság az, hogy erről az irodalomban nem beszélnek. Viszont ha az ember a logikát megpróbálja végigkövetni, akkor egy teljesen egészséges, 20-as, 30as éveiben járó fiatalban hogy szelektálódnak ki olyan kórokozók, hogy kerülnek bele olyan kórokozók, amik egyébként nem fordulnak elő? Dr. Jákó: Köszönöm szépen az előadást. Amennyiben nincs további kérdés, átadom a szót Pavlik Attilának. Dr. Pavlik A.: A következő előadás megtartására felkérjük Halasi Tamás főorvos urat. DR. HALASI TAMÁS PHD (OSEI): LOKÁLIS SZTEROID KEZELÉS Előadó hangsúlyozta, hogy amikor lokális szteroid kezelés mellett döntünk, akkor a glükokortikoidok komplex hatásai közül az akut és a krónikus gyulladáscsökkentő hatást várjuk el, azonban komolyan meg kell fontolni, hogy ahová a hatóanyagot be szeretnénk juttatni, ott valóban gyulladásos folyamat zajlik-e. Nem minden gyulladás, ami fáj vagy esetleg egy kicsit megduzzadt, főleg sportolóknál. Továbbiakban lapunk 2012/3-4 számában megjelent közleményének fő gondolatait osztotta meg, a mellékhatásokra és szövődmény lehetőségeire helyezve a hangsúlyt. Dr. Pavlik A..: Köszönjük a szteroidokat felölelő és teljesen kimerítő előadást, kérdezem, hogy van-e kérdés, hozzászólás? Prof. Dr. Pavlik G.: Az egyik kérdésem az, hogy jól észlelem-e, hogy a szteroid adása azért 10-15 évvel ezelőtt nagyobb probléma volt. Mintha egy kis regresszió lenne, aminek lehet oka az is, hogy

egyes konzervatívabb fizioterápiás eljárások elterjednek, azaz van mit tenni helyette. Az most nem vita tárgya, hogy az ezek mennyire hatásosak, mennyire nem, de tudok kezdeni valami mást is a beteggel, mint megszúrni. A másik kérdésem: a kontraindikációk között szerepelt a hipertónia. Mennyire? Tehát ha ez egy gyógyszerrel karbantartott hipertónia, akkor is? Vagy ha egy labilis hipertónia? Tehát van-e kivétel vagy ab ovo, minden hipertónia? Dr. Halasi: Köszönöm a kérdést. Ami az alkalmazás gyakoriságát illeti, erre vonatkozó adat talán a Diprophost gyártó cég munkatársai által adható. Az egészen biztos, hogy a szteroid kezelés visszaszorult, ha csak az általunk ismert utóbbi három évtizedet veszem alapul. Amikor én kezdtem, akkor nagyon könnyű volt bejönni úgy a kapun, hogy még le sem vette a zokniját, már benne volt az injekció a betegben. Ez gyakori volt, ez lassan szorul vissza, de úgy gondolom, hogy nem mindenütt, és nem eléggé. Ami a másik kérdést illeti, erre egyáltalán nem vagyok hivatott válaszolni, de megteszem annyiból, hogy mint sportsebész, aki a hipertóniához nem ért, azoknál a fiataloknál, akiknek mi adjuk, lényeges zavart nem szokott okozni, hacsak nem történik olyan extrém túladagolásos eset, mint amivel az ember néha találkozik. De a belgyógyászati részre vannak nálam hivatottabbak. Dr. Jákó: Annyiban válaszolok a hipertóniával kapcsolatos felvetésre, hogy itt a Sportkórház Belgyógyászati Osztályán nem egyszer tapasztaltuk, hogy akár egy ampulla kortikoszteroid beadása után az addig egyensúlyban lévő hipertónia ugyanúgy, mint a diabetes is, csúnyán meg


tud bolondulni, úgy gondolom, ilyen esetekben más megoldást kell választani. Kihasználom, hogy nálam van a szó. Való igaz, hogy a kortikoszteroidok adása mozgásszervi panaszok miatt a 60-as években kezdett beindulni és virágzott a 70-es évek első felében, most, mintha sokkal körültekintőbben adnák. A kérdésem az, hogy mozgásszervi panaszok esetén mindig – ahogyan az Etikai Kódex is előírja – kompetens személy, tehát sportsebész, ortopéd sebész, stb. választja és alkalmazza ezt a kezelési módot, vagy adja a háziorvos, a nem sportorvos is? Dr. Halasi: Most gondolkoznom kell, hogy mit lehet erre válaszolni. Tudjuk, hogy a sportorvosok nagy része mozgásszervi ellátásban járatos. Lehet reumatológus, ortopéd, traumatológus. Tehát abban az esetben, ha saját kompetenciáját elegendőnek ítéli, akkor természetesen választhatja, hiszen választjuk is a gyakorlatban. Inkább általánosságban tudom azt mondani, hogy anélkül, hogy tudnám mi a diagnózis, nyilvánvalóan etikátlan vagy nem helyes hozzáállás odaszúrni, ahol éppen fáj. Dr. Szilágyi Zoltán (Országos Sportegészségügyi Hálózat, Szombathely): Gratulálok az előadáshoz, szerintem ez olyan téma, hogy mindig is képben kell lennünk. Annyit fűzök hozzá, hogy – egy cikkre hivatkozok, amit még a nyáron olvastam – összehasonlították 5 szteroid tartalmú injekciónak, az intraarticularis hatását, köztük a Diprophosét, úgy, hogy Lidocainnal adták együtt. Az egyik véglet volt a Diprophos, a másik a Kenalog. Azt tapasztalták, hogy Kenalog adásakor kb. ötöde a Diprophoshoz képest a porc károsodása és azt is leírták egy hos�szabb távú vizsgálat után, hogy ha

127


nem adtak mellé Lidocaint, akkor még kevésbé károsodott a porc. Dr. Halasi: Köszönöm a kiegészítést, ez érdekes, mindenesetre a Lidocainnak ilyen fajta káros hatásáról eddig nem tudtunk. Dr. Unger: Személyes tapasztalatom a hipertóniával, hogy gyakran fordul elő tensio kiugrás. Én szoktam a beteget figyelmeztetni. Egykét nap után visszaáll a vérnyomás, de szükséges belgyógyászati háttér hozzá. A diabéteszre is rá szoktam kérdezni, ott fokozott veszély van, az előadásban is láttuk. Egy kérdés: ha konzervatív kezelés zajlik egy sportolónál és kimerülnek a lehetőségek – az ember kénytelen hozzányúlni a szteroidhoz – mi a legalacsonyabb életkor tapasztalatotok szerint, amikor úgymond rizikómentesen lehet ezzel próbálkozni? Dr. Halasi: Ebben nehéz állást foglalni, semmi fajta ilyen szabályt nem olvastam, de az biztos, hogy a csontérettség azaz a biológiai érettség elérése kritérium nálam. Naptári életkor szerint valahol a 16-18 éves korra teszem, valójában biológiailag kell érettnek lenni. Ha jön egy 17 éves biológiailag teljesen éretlen egyén, akkor még nem adnék. A mellékhatásokhoz: ha ezt a fél meg negyed ampullát betartjuk, ha csak annyit adunk a nem nagy ízületbe, amennyi az oda való dózis, akkor az biztos, hogy az általános mellékhatások kevésbé várhatók. Dr. Unger: Azért kérdeztem, mert gyógyszerészek nem szívesen adnak még serdülő korúaknak sem receptre felírt szteroidot, viszont én is kb. ezt az életkort tartanám, a serdülő kornak az utolsó harmadát, amikor be lehet ezt adni. Feltéve, hogy ha nincs más megoldás. Dr. Pavlik A.: Köszönjük szépen. A következő előadásra szintén Halasi főorvos urat kérem.

128

DR. HALASI TAMÁS PHD (OSEI): NEM KONVENCIONÁLIS GYÓGYMÓDOK ALKALMAZÁSA Szerző az előadás elején ismétlés gyanánt tisztázta a tudományos módszerek jelenlevők által is ismert alapvető ismérveit: vizsgálható, bárki által megismételhető, az eljárás nagyjából azonos eredményt hoz, maga a mechanizmus igazolható, és a hatékonyság bizonyított. Azonban ismereteink végesek és sajnos azt is tudjuk, hogy a bizonyítékok szintje is különböző a különböző tudományos eljárásokkal kapcsolatban. A nem konvencionális kezelések nagy részében a hatékonyságot vagy nem vizsgálták vagy nem bizonyították, esetleg bizonyítottan hatástalanok. Alkalmanként mégis hatást tulajdonítanak nekik a placebo hatás, a hiszékenység, a befogadó közeg tájékozatlansága miatt. A MOK Etikai Kódexe kijelenti, hogy ezek alkalmazása kirívó etikai vétség. Sérülések ellátására, regeneráció ellátására, teljesítmény fokozására mégis alkalmaznak fizikoterápia tárgykörébe tartozó eljárásokat, különböző „csodahatással” rendelkező „vizeket”, „rezgéseket”, „energiákat”. Személyes kudarcának érzi, hogy komoly versenyen a csapat felszerelésének része volt egy „ionágyú”, egy szerkezet, aminek sem be-, sem kikapcsoló gombja nem volt, a botszerű eszköz végét a recipiens felé irányítva „sugározta az ionokat….”, valamint, hogy volt sportoló (és környezete hagyta), akinek telepatikusan küldtek energiát. Az üzleti szempontok előtérbe- és a józan ész szerepének háttérbeszorulását látja oknak. Dr. Jákó: Köszönjük a sportorvosi gyakorlat szempontjából talán az egyik legfontosabb témát érintő előadást. Van-e kérdés,

kommentár? Hivatkoznék a legutolsó sorra: A józan ész szabjon határt! Ez a legbiztosabb támaszték, pontosan tudja, akinek orvosi diplomája van, hogy a szélhámos módszerek, eszközök, beavatkozások, amikkel szemben állunk, a különböző energiák, sugárzás, víz, stb. csak egyetlen célt szolgál: a forgalmazó anyagi helyzetének a javítását. Amit hatásmechanizmusként leírnak, azt józan ésszel el lehet dönteni, hogy ostobaság. Prof. Dr. Pavlik G.: Többünkben felvetődött már az az igény, hogy legyen erre előírás. Ha egy gyógyszert bevezetnek, akkor annak megvan a maga menete: állatkísérlet, emberi vizsgálat, különböző fázisok. Ezeket is át kellene pörgetni hasonlókon. Szükség lenne erre, de nem tudnám megoldani szervezetileg. De valami olyan állásfoglalás talán születhetne, hogy csak azok az eljárások kerülhetnének egyáltalán felszínre vagy kínálatra, amelyeknek van valami hiteles bevizsgálása. A probléma ott van, hogy sajnos az anyagi érdek olykor az orvos kollégákat is érintik, pl. nem hiteles bevizsgálás formájában, de ilyen támogató nyilatkozatok meg-megjelennek, amik szintén nehezítik a megoldást. Dr. Halasi: Ezzel egyet lehet érteni, csak ezzel az a baj, hogy ezek évtizedek óta szinte már beleégtek mind a hazai, mind az európai egészségügyi ellátásba. Azok a gyógymódok, amelyekre azt mondtam, hogy szigorú evidenciákkal bizonyítva hatástalanok, ma is hozzáférhetők, mint ha mi sem történt volna. Dr. Jákó: Pavlik professzor úr felvetésére reflektálva: ha mindezeknek a követelményeknek, amiket elmondtál, megfelelnének, akkor már kikerültek volna ebből a kategóriából.



Dr. Pavlik A..: Köszönjük az előadást. Felkérem Hidas Péter főorvost előadásának megtartására. DR. HIDAS PÉTER PHD (OSEI): ÉRDEKÜTKÖZÉSEK A SPORTSÉRÜLÉSEK KAPCSÁN Előadó leszögezi, hogy előző előadásához hasonlóan, ezt is elég nehéz diplomatikusan megfogalmazni. Hagyományos orvos-beteg kapcsolatban általában két ember beszélget egymással: az orvos és a beteg, kevés kivételtől eltekintve (gyerek vagy beszámíthatóság hiánya esetén törvényes képviselő). Itt több szereplő befolyásolja vagy próbálja befolyásolni a kezelést. A főszereplő a sportoló és a sportorvos, de mindenképpen szeretne az edző, sportvezető is nyomást gyakorolni, sokszor a hozzátartozók, a velünk együtt dolgozó masszőrök és sokszor konkurens orvos(ok). A sportorvos érdeke a gyors, teljes gyógyulás (ez az egy esik egybe a többi szereplő érdekével), biztonságos visszatérés és későbbi káros hatások megelőzése. A sportoló érdeke a mielőbbi visszatérés a sportsikerek és ehhez fűződő anyagi érdekeltség miatt, a késői hatásokat nem látja át és nem veszi komolyan. Gyakran edzői, sportvezetői de akár hozzátartozói nyomás befolyásolja döntését. Az edző(k egy része) szintén a sport- és anyagi sikereket látja elsősorban, nem látja át a gyógyulási folyamat hosszát, összefüggéseit, egy-egy példából kiindulva általánosításra hajlamos. Hozzátartozó(k nagy része) érzelmileg elfogult és a gyógyulási folyamatot szintén nem látja át. A csapat mellett dolgozó gyúró többszörösen függő helyzetben van, de napi kapcsolatban van a sportolóval és egy részük idővel egyre nagyobb magabiztossággal

érzi magát döntéshozónak egészséggel kapcsolatos kérdésekben. Előfordul, hogy élnek a nem mindig indokolt kezelési lehetőségeikkel. Egyre nagyobb konfliktushelyzetet generál az, hogy a sportoló jó reklámhordozó, emiatt egyre többen kívánnak sportolót kezelni, ami mind a kezelőnek, mind intézményének hírnevet hoz. Nagy kérdés, hogy a nem sportorvos kollégák valóban tisztában vannak-e pl. az adott sportág megkövetelte terheléssel, a dopping szabályzattal? Előadó megoldásként a megfelelő ellátási helyek kijelölését, annak deklarálását, hogy ki jelölheti ki az adott sportágban a kezelési módokat, a megfelelő, korrekt tájékoztatást tartja és annak elérését, hogy válogatottak, első osztályú sportolók mellett sportorvosok dolgozzanak. Ismert a szülő(hozzátartozó)-edző konfliktushelyzet is. Érdekes, hogy, erre az edzők panaszkodnak (miért beszél bele, hát nem is ért hozzá), de orvos-edző konfliktushelyzetben többen (saját szemükben) megfellebbezhetetlen véleményfor málóknak tekintik magukat. Érdekes, hogy kívülálló kollégák elsősorban a sztársportolók egészségéért aggódnak, pl. alkalmassági szűrővizsgálatokat (amíg nem lesz fizetős…), verseny- vagy edzőtábori ügyeleti ellátást nem kívánnak végezni. Gyakran (és lehet, hogy csak pontatlan fogalmazásból adódik) összemosódik a gyógyulás és adott sportágra jellemző terhelés elkezdésének ideje. XY sérült labdarúgó 4 hónap múlva pályán lehet a most elvégzett keresztszalag pótlás után. Hogy értendő: 20 000 ember előtt játszhat tétmérkőzést adott esetben durva védővel szemben vagy üres pályán a rehabilitációs edző felügyelete


mellett sétatempóban elkezdheti terelgetni a labdát karók között? [felelős szerkesztő megjegyzése] Dr. Pavlik A.: Köszönjük az előadást. Nyilván sokakban sok gondolat felmerült közben, kérdezem, hogy van-e kérdés, hozzászólás. Dr. Dobos József (OSEI).: Alátámasztom az előadót. Aktív kajak-kenu keretorvos voltam, amikor egy kenus fiút egy egyetemi városban elvittek egy nagyonnagyon jó nevű ortopéd kollégához, derékfájdalom miatt. Azt a tanácsot kapta, hogy kenuzzon a másik oldalon. Nagyon fontos az, hogy a kívülállók ismerjék az adott sportágat, hogy a kenut a biciklitől meg tudják különböztetni. Dr. Téglásy György (OSEI): Egyet lehet érteni az előadóval. Egyet fűzök hozzá, hogy a sportorvosi szakvizsga értéke előbbre helyezendő, mint egy liszensz vizsga. Azt gondolom, hogy azt is be kellene vezetni, de legyen megfelelő súlyozottság. Tudom, hogy ez az edzőknél is problémát jelentett, hogy a TF diplomája ér-e többet vagy egy kiadott liszensz, úgy gondolom, hogy a sportorvosi képzés sokkal sokoldalúbb. Dr. Hidas: Egyetértek, csak nem akartam hazabeszélni. Dr. Pavlik G.: Téglásy főorvos megjegyzéséhez hozzáteszem, hogy borzasztó dolog, ha az edző a TF-en egy főiskolai, egyetemi szintű diplomát kap, de azt mondják, hogy a liszensz vizsga jobb, és a TF-es nem ér semmit. Tudomásom van róla, hogy összesen egy óra biológiai ismereteket kapnak, pl. a labdarúgás liszensz vizsgái esetében. Tehát az edzőből nem lesz soha orvos, nem lesz egészségügyi szakember, de ha tisztában van azzal, hogy mit várhat el

129


az orvostól, milyen lehetősége van a gyógyításban, akkor az sokat segít. És talán a hosszabb képzés meg tudja ismertetni velük azt az alázatot, amit az orvosi kérdések megkövetelnek. Dr. Pavlik A.: Egyéb kérdés, hozzászólás? Köszönjük az előadást. Dr. Jákó: Következő előadóként hívom Dr. Toman Józsefet, előadásának megtartására. DR. TOMAN JÓZSEF (OSEI): A KOMPETENCIA BETARTÁSA ÉS BETARTATÁSA Előadó a sportorvosi munkával kapcsolatos kompetencia kérdéskörében azt találja alapkérdésnek, hogy milyen tevékenységekben kell vizsgálnunk a feladat – felelősség – számon kérhetőség hármast? Kinek mi is pontosan a feladata, mit jelent a sportorvosi felelősség, és mit jelent a sportszakember, sportorvos számon kérhetősége a sérült sportoló-edzővezető-tulajdonos-hozzátartozógyúró-csapattárs-szövetségi kapi tány-média-közvélemény bonyolult hálózatában, főleg, ha figyelembe vesszük a tevékenység sokrétűségét: megelőzés, vizsgálat, kezelés, utókezelés, dokumentáció, tájékoztatás illetve kommunikáció, dopping szabályzat. Hibalehetőség a kompetenciák kiterjesztése, túllépése, tudatos vagy félreértésből adódó rossz értelmezése. Számos példát hozott: ➢➢ influenza védőoltás alkalmazása labdarúgó akadémistáknál. Orvos javasolja, kollégium vezetője nem engedélyezi. Ki a felelős az oltás elmaradása miatti betegségekért, esetleges szövődményekért? Ki (lenne) a felelős az oltás következtében fellépő szövődményekért?

130

➢➢ labdajátékban szövetségi kaptány akut bokasérült játékos esetén intézkedik külföldi kezelésről. Mi alapján? Hogy magyarázza, ha a következő játékos esetén ezt nem teszi (az nem olyan fontos játékos?)? Átlátja, hogy ezzel a csapat mellett dolgozó keretorvos iránti bizalmat teljes mértékben aláásta? Hogy kérhető számon a külföldi orvos? Ismert a magyar sportéletben olimpiai bajnok, akit nem bíztak hazai orvosra, külföldön történt a műtét. Többet nem versenyzett a sportoló. Bármilyen sérülés, bármilyen kezelés esetén valós lehetőség a sportpályafutás abbahagyása, de egy magyar eset után miért kell külföldre irányítani? Ez nem magyar sajátosság, a sajtóban gyakran lehet olvasni vitákról egy külföldi klubban játszó játékos nem megfelelő kezeléséről, játékának felesleges erőltetéséről a válogatottban illetve fordítva. A két orvosi stáb vezetője a nyilvánosság előtt üzenget egymásnak, vonja kétségbe a másik hozzáértését illetve etikáját (nem baj, ha megsérül, a mi csapatunkat addig még segíti…). A részletek nem ismertek, a laikus nem tud dönteni, ugyanakkor a bizalom általánosan csökken… [felelős szerkesztő megjegyzése] ➢➢ Akutan készül, (csapatorvosnak lehetősége sem volt beutalót írni) MRI vizsgálat lelete: „anamnézisről, tünetekről, panaszokról információt nem kaptam,

így a vélemény korlátozott értékű”. Ez orvosok közötti etikai kérdés. A sérült kezébe kerülő leletben szükséges ezt leírni? Ha nehezményezi a radiológus az információ hiányt nem célszerűbb-e telefonon jelezni? Panaszokat az MRI vizsgálat előtt vagy után meg lehet kérdezni. Régi keletű nehézség radiológusok és ortopédek, traumatológusok között a leletezés kérdése… [felelős szerkesztő megjegyzése] ➢➢ erőnléti edző javasol egy bizonyos táplálék kiegészítőt, csapatorvos dopping irányú bevizsgálás hiányában nem engedélyezi. Egy idő után az erőnléti edző tájékoztatja a csapatorvost, hogy a sportolók meg vannak elégedve, már igénylik a szert. ➢➢ korosztályos válogatott mellett dolgozó gyúró akutan észleli a sérülést, ellátásra ennek ellenére nem küldi. Ki a felelős? A gyúró? Felettese? De ki az (szakmailag a csapatorvos, de nem ő szerződtette, nem ő fizeti…)? ➢➢ Ki kompetens a sportorvos munkáját értékelni? Vezető keretorvos, szövetség orvosbizottsága, Sportkórház vezetése, klubtulajdonos, edző, szövetségi vezető? Szakmai kollégium? Csapat mellett dolgozó gyúróét, gyógytornászét, más egészségügyi szakemberét? ➢➢ Új játékos igazolásakor figyelembe veszik a csapatorvosi



véleményt? Számos eset ismert, amikor több hónap alatt elenyésző mértékű percet játszott egy labdarúgó, úgy, hogy nem az új klubjában szerezte sérülését… Előadó szóba hozta még a titoktartási kötelezettség sportéletben gyakorlatilag betarthatatlan kérdését, a gyúrók nyilatkozatait… A sportsajtó is nagy figyelmet szentelt egy 2013 novemberi angol első osztályú labdarúgó mérkőzésen történt esetnek. Egy játékos térdével eltalálta az ellenfél kapusát, aki hos�szas ápolás után folytatta a játékot. Mérkőzés után a csapat menedzsere kijelentette, ő döntött, mert úgy látta, a kapus képes folytatni a mérkőzést (alkalmanként a csapatorvos látja úgy, hogy más taktikával és összeállításban kellene játszania csapatnak....). Többen (agykárosultakkal foglalkozó alapítvány szóvivője, BBC, hivatkozva az Angol Labdarúgószövetség szabályzatára, FIFA Orvosi Bizottságának vezetője) nehezményezték ezt a döntést. Később az edző azt nyilatkozta, hogy kitart döntése mellett, néhányan csak azért kértek szót, hogy szerepelhessenek a sajtóban... De a vasárnapi, sérülést hozó mérkőzés után a csütörtöki és vasárnapi tétmérkőzéseket a kapus kihagyta, a csapatorvost idézve “egész héten figyeltük, majd némi egyeztetést követően úgy döntöttünk, néhány nap pihenőre van szüksége”. [felelős szerkesztő megjegyzése] Dr. Jákó: Köszönjük szépen a példákkal gazdagon illusztrált előadást. Van-e kérdés vagy kommentár?

Dr. Pavlik A.: Sokunknak van számos ilyen tapasztalata, megerősíthetjük ezeket a gondokat és valószínűleg nincs megoldás, ha újra és újra felbukkannak. Törekednünk kell arra, hogy ez minél kevésbé legyen így. Sok esetben látunk a Sportkórházban úgy sportolókat, hogy UH illetve MRI lelettel érkeznek, előzetes ortopéd vagy sportorvosi vizsgálat nélkül, de valaki javasolt, szervezett már nekik egy vizsgálatot. Úgy vélem, ha valaki egy helyen hosszú ideig dolgozik, az talán megoldás lehet. A Fradi női kézilabda csapatának szerződése van a Raditec-el, azaz gyakorlatilag bárkit bármikor odaküldhetnek MR vizsgálatra, de nem lehet úgy elmenni, hogy ne én láttam volna vagy ne én javasoltam volna a vizsgálatot, de ez sem az első naptól van így. Lehet azért eredményeket elérni, de nem könnyű. Dr. Dobos: Szenvedője voltam én is ezeknek a problémáknak, megoldást én sem tudok. Viszont szomorú vagyok, hogy azok a személyek, akik esetleg tudnának segíteni, nincsenek itt. Nem látok a teremben szövetségi kapitányokat, nem látok neves edzőket, nem látok kompetens vezetőket, akik hozzájárulhatnának a megoldáshoz. Ezt én nagyon fájlalom. Dr. Toman: Csatlakozom. Dr. Pavlik A.: Köszönjük az előadást, és felkérem Bártfai Juditot előadásának megtartására. BÁRTFAI JUDIT (OSEI): KEZELÉSEK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE A GYÓGYTORNÁSZ SZEMSZÖGÉBŐL Előadó néhány statisztikai adatot ismertetett. 2013 szeptember 15 és október 15 között 3860 gyógy-


torna kezelést végeztek, ez 417 beteg heti 2-3 megjelenését, napi 175 beteg ellátását jelenti. A 417 betegből 31 (7,4 %) más Intézetben műtött beteg volt. 31 betegből 11 olyan műtéten esett át, ami az Intézet sportsebészeti rutinjában is szerepel, ők ebben az időszakban 102 gyógytornán vettek részt. Máshol operált betegek itteni ellátása szakmai, gazdasági, etikai kérdéseket vet fel. Szakmaiak: ➢➢ szükség van-e OSEI-n belüli kezelőorvosra, aki állapotfelmérést végez és átveszi (?) a kontrollt (ez részben etikai is…) ➢➢ nincs közvetlen kapcsolat az operáló orvossal ➢➢ csak adminisztratív kérdés a beutaló vagy szakmai felelősségvállalás is az esetleges műtéti vagy utókezelésből adódó szövődményekért? ➢➢ ha két orvosa (operatőr és az utókezelést irányító) van a betegnek és nem egyezik a véleményük, kié a mérvadó, gyógytornász kinek az irányítását fogadja el? ➢➢ mennyiben lehet felelős a beutalót adó intézeti orvos, ha a beutaló megírása után nem is látja többet a beteget? Gazdaságiak: ➢➢ máshol operált betegek utókezelése pont, következményesen gazdasági bevételt jelent az Intézetnek ➢➢ gyógytorna részleg kapacitása a saját rendelő és fekvőbeteg forgalmára épült ➢➢ ha több beteg van egy csoportban, csökken az egyéni kezelés lehetősége, a men�nyiséget csak a minőség rovására lehet növelni ➢➢ rendeletben előírt szakmai minimum feltétel: 1 csoportban maximum 10 fő lehet

131


Etikaiak: ➢➢ a beteg felénk irányuló bizalma megtisztelő, elutasítása kényelmetlen ➢➢ betegek más motivációi (pl. itteni kezelés nem jár költséggel, szemben számos más, akár a műtétet végző intézményben járó gyógytornával; nincs várólista, előjegyzés, azonnal ellátjuk; lakhelyhez, munkahelyhez közelebb van, ezért kényelmesebb; ismerőse is idejár) érthetőek, azonban a fent említett okok miatt nehézséget jelent a nagyobb tömegű ellátás. Figyelembe véve, hogy a sportolók elvárása magasabb, több figyelmet, értelemszerűen időt igényel a kezelésük, figyelembe véve, hogy az intézeti profilban is szereplő műtéteket is különböző technikákkal végzik, nyilvánvalóan más és más utókezelési protokollal, hogy különböző intézmények utókezelési szokásai azonos műtéti technikák esetén is esetenként jelentősen eltérnek egymástól, kiket fogadjunk, kikkel legyünk etikusak: akik az intézeti sebészeti osztályát tisztelték meg bizalmukkal és akikkel a jól ismert, napi protokoll szerint végezhető az utókezelés, nehézség esetén azonnal kapcsolat teremthető az operatőrrel vagy azokkal szemben, akik (nem mindenkire vonatkozik, de gyakori) több száz km-re végeztették a műtétet, akár intézetben megállapított diagnózis után és akik kezelése miatt a csoport munkája zavart szenved a más gyakorlatok, ismétlésszám miatt? [felelős szerkesztő megjegyzése]

132

Dr. Jákó: Köszönjük szépen az érdekes előadást. Van- e kérdés, kommentár? Ha nincs, azt megjegyzem, hogy a gazdasági és egyéb nehézségek ellenére az Intézet gyógytornász garnitúrájára hízelgő, ha ilyen számban jönnek kint operált betegek is. És ha hiszik, ha nem, elértünk az utolsó előadáshoz. Dobos József az utolsó előadó. DR. DOBOS JÓZSEF (OSEI): VIZSGÁLATOK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE Az előadás elején a szerző ígéri, hogy a hosszú program végén rövid lesz, annál is inkább, mert az előző 3 előadás már érintette néhány gondolatát. A kompetencia kérdése nem csak a kezelés módjának megválasztását, nem csak a visszatérés idejének meghatározását érinti, de a vizsgálatokat, azok sorrendjét is. Itt is számos laikus kér (és sajnálatosan kap) szót. A sérült vagy beteg sportoló kivizsgálása nem az MRI megszervezésével kezdődik. Szinte kínos erről beszélni, annyira evidens, de manapság sem felejthető az anamnézis és fizikális vizsgálat. Ha kiderül, hogy a beteget évek óta kezelik köszvény miatt, nem kap indokolatlanul szteroidot, góc esetén nem történik indokolatlanul artroszkópia. 3+-es Lachman teszt, pozitív pivot-shift teszt esetén nem szükséges MRI a keresztszalag állapotának felmérésére. A vizsgálatok sorrendje nem felcserélhető, a gyors kivizsgálás nem egyenlő a kapkodó kivizsgálással. A jelenség nem magyar, 1995ben egy stockholmi kongres�szuson USA-beli előadó (Donald Shelbourne) egyik diáján szere-

pelt: ne félj elveszteni betegedet! Rövid távon lehet érvényesülni az alapszabályok kihagyásával, hosszú távon nem. Általában, ha az etika szóba került, az orvos-beteg illetve orvos-orvos viszonyra gondolnak. Ez kiterjeszthető a beteg-beteg viszonyra is. Az indokolatlan MRI vizsgálat esetén elveszünk egy helyet egy másik betegtől, akinek tovább kell várni. Előadó említ egy konkrét példát: helyettesített egy több napos eseményen egy labdajáték válogatottnál. Egy sportoló több hetes panaszai miatt nem játszott, nem edzett, de összetartás miatt a kerettel volt. Készült egy MRI vizsgálat, érdemleges eltérést nem mutatott, majd ismételt sérülés nélkül 2 nap múlva készült egy másik MRI is. Dr. Jákó: Köszönjük az előadást, ami újabb aspektusát villantotta fel a sportorvosi etika problémáinak. Egyúttal megköszönöm a Magyar Sportorvos Társaság és az Intézet vezetésének a nevében Halasi Tamásnak ezt a hallatlanul gazdag programot, amit akár két tudományos ülés anyagát is kitette volna. Köszönöm az itt maradt résztvevőknek a türelmet, kitartást. Köszönöm szépen, jó estét kívánok! Az elhangzott előadások és a vita során elhangzottak számos nyitott kérdést hagytak és további kérdéseket vetettek fel. De mi lesz a megoldás? A személyes példamutatáson túl, hogy tudunk érvényt szerezni az etikának? [felelős szerkesztő megjegyzése]


BESZÁMOLÓ | REPORT

BESZÁMOLÓ SANTANDERI KÉZSEBÉSZETI GYAKORLATRÓL REPORT ON HAND SURGERY TRAINING IN SANTANDER

SZAKÁCS NOÉMI

Az Európai Kézsebész Szövetség (FESSH) Travelling Award-ját elnyerve lehetőségem nyílt 2013. szeptemberben és októberben két hónapot az észak-spanyolországi Santanderben tölteni Francisco del Piñal doktorral és csapatával. Először 2011-ben az Oslóban tartott kézsebész kongresszuson találkoztam Piñal doktorral és munkásságával, akkor az intraarticularis distalis radius törések artroszkópos kontrolljáról tartott előadást. Ez az előadás egy fantasztikus új világot nyitott meg számomra, ugyanakkor első reakcióm a teljes döbbenet és a kétkedés volt. Tátott szájjal hallgattam, ahogy egyszerűen és logikusan beszél a módszerről, az eredményekről, majd az előadást követően csak úgy törtek fel bennem a kérdések: Van ennek értelme? Vajon tényleg meg tudja csinálni? Bonyolult töréseknél is lehet használni az artroszkópos kontrollt és valódi segítséget nyújt? Ha ilyen jók az eredmények, én eddig hogyhogy nem hallottam róla és MI MIÉRT NEM HASZNÁLJUK??? Hát így kezdődött a santanderi kalandom... már megvolt a motiváció, hiszen ezt saját szememmel is látnom kellett. Ekkor kezdtem el az anyagi fedezet megszerzésén törni a fejem... 2012-ben a FESSH ösztöndíj megpályázása előtt felvettem a kapcsolatot Piñal doktorral, 2013 szept-

ember és október hónapra kaptam lehetőséget, hogy csatlakozhatok a csapatához. Majd az ösztöndíj pályázatához csatoltam fogadó nyilatkozatukat. Ezúttal is köszönöm Szabó Zsolt főorvos úrnak a segítségét, hogy kedves támogató levelével hozzájárult a pályázatom sikerességéhez. 2012 novemberében megérkezett a hír, hogy elnyertem az ösztöndíjat, tehát irány Santander!!! Nem igazán tudtam, hogy helyileg hova megyek, csak annyit, hogy Spanyolország. Korábbi spanyolországi tartózkodásaimból ismertem a híres Banco de Santandert és hallottam a kézilabda csapatáról, földrajzi ismereteim azonban cserben hagytak – így térképet elővéve tudtam meg, hogy Észak-Spanyolországba fogok menni, méghozzá egy Atlanti-óceán parti városba. Hurrá! Az utazás előtti hónapokban szerveztem a szállásomat, a repülőutat és egyre csak azon járt az eszem, hogy csodálatos csukló artroszkópiákat fogok látni. Majd az utazás előtt augusztusban (ezt kissé félve és szemlesütve vallom csak be) rákerestem Piñal doktor eddigi összes tudományos munkájára. Ekkor ismét döbbenet ért... lábujjak kézre átültetése, súlyos kézsérülések ellátása, szabadlebeny áthelyezések – és 2007-től az általam is ismert csukló artroszkópos cikkek. Ekkor már sejtettem, hogy nem csak artroszkópiákat fogok látni...


133


Felvértezve a cikkekkel, előre lefoglalt szállással, spanyol nyelvtudással nekivágtam szeptember 1-én az útnak. Fárasztó átszállásos utazás után egy lélegzetelállító helyre érkeztem – túlzás nélkül mondhatom, hogy egyike a világ legszebb helyeinek, ahol eddig jártam. Kék égbolt, óceánpart, körülöttünk gyönyörű zöld hegyek, vitorlások, homokos tengerpart. De mielőtt itt elidőznék, mégiscsak gyakorlatra érkeztem!!! Még aznap felkutattam Piñal doktor rendelőjét, hol kell másnap jelentkeznem. Az érkezésemet az orvosok és nővérek egyhangú közömbösséggel vették tudomásul, elsőként nem is értettem ennek az okát, Piñal doktor volt egyedül lelkes, rendületlenül magyarázott esetről esetre. Annak azért mindenki örült, hogy anyanyelvén szólhat hozzám, ezt mindig elmondták. Aztán később megfejtettem: itt 2 havonta cserélődnek a tanulni vágyó fiatalok, ennél több ideig nem nagyon maradhat senki. És minden turnusban 3-4 új ember. Az ottani személyzet is bele van fáradva. Első nap egyedül voltam, mint gyakornok, majd másnap kialakult a hármas-, később négyes-fogatunk. A második napon megérkezett dr. Adina Haug kézsebész doktornő Rostockból és William Benavente doktor, traumatológus szakorvos jelölt Peruból. Egy héttel később csatlakozott hozzánk dr. Amro Fouad Egyiptomból, aki egy kairói mikrosebészeti központból érkezett. Az együtt eltöltött közös idővel, az új élményekkel és a mindenki számára idegen környezettel épült napról napra a barátságunk; ahol tudtuk, segítettük egymást. Most már belevágok a szakmai részbe is! A két hónap alatt közel 70 beavatkozást láttam – de két egyforma nem nagyon volt közöttük. A mikrosebészeti beavatkozásokkal olyan mértékű rekonstrukció történt, hogy bátran kijelenthetem, hogy ez az ember új kezeket épít! Több olyan beteget láttam, aki csukló szintű amputációt követően egy ülésben végzett szabadlebeny átültetés és lábujj-kézujj transzferek után elfogadható esztétikai eredmény mellett jól funkcionáló kezet kapott vissza! A traumás kézsérülések ellátásánál az elsőszámú szempont az volt, hogy a beteg minél hamarabb vis�szamehessen dolgozni. Minimál invazív, stabil szintézisek létrehozására törekedtek, a legmodernebb eszközöket felhasználva. A csuklóartroszkópiák során pedig a ma létező összes technikai lehetőséggel találkoztam: TFCC varratok, carpalis instabilitások esetén szalagvarratok, ganglion eltávolítás, debridement, intraarticularis radius törések kontrollja, four corner dézis, stb.

134

Piñal doktor egy rendkívül jól működő csapatot gyűjtött maga köré. Egy tapasztalt plasztikai sebész dolgozott még a csapatában, egy fiatal plasztikai sebész szakorvos és két ortopéd-traumatológus szakorvos. Egy rendkívül elhivatott gyógytornász, két kötözős nővér és két adminisztrátor segítette még napi szinten a munkáját. Az orvos csoport minden héten két este összeült a jelen lévő vendég orvosokkal együtt tudomány céljából. Minden alkalomra felkészült valaki egy általa kiválasztott témából, aktuális cikkeket feldolgozva, melyekről mindenkinek lehetősége volt véleményt formálni. Megbeszéltük az érdekesebb betegeket, az esetlegesen felmerülő problémákat. Piñal doktor fáradhatatlanul magyarázott, és kérdezett. Gondolkodásra késztetett mindenkit, arra ösztönzött, hogy merjük kimondani, milyen esetben mit tennénk, miért. A munkaritmus merőben eltért az itthon megszokottól, reggel 9-től 2-ig, majd 4-től este 8-ig tartott a munka, délben kis ebédszünettel megszakítva. Két alkalommal volt éjszaka sürgős műtét, egy replantáció és egy katasztrofális kéz ellátása történt. Összességében elmondhatom, hogy rendkívül hasznos két hónapot töltöttem Santanderben. A kézsebészet minden aspektusából láttam egy-egy szeletet: mikrosebészeti beavatkozásokkal, traumás kézsérülések ellátásával, fejlődési rendellenességek kezelésével, és ezek mellett magas szinten művelt artroszkópos megoldásokkal találkoztam. Azt hiszem, nehezen találnék még egy helyet a világban, ahol ezeket a részterületeket mind ilyen magas színvonalon művelik. Ezek mellett a munkájukat nagy szorgalommal és lelkesedéssel végző emberekkel ismerkedhettem meg, és néhány új baráttal is gazdagodtam. Visszatérve az oslói kongresszuson felmerülő kérdéseimre az intraarticularis radius törések artroszkópos kontrolljával kapcsolatban. Van ennek értelme? Igen, van értelme. Vajon tényleg meg tudja csinálni? Igen, meg tudja csinálni. Bonyolult töréseknél is lehet használni az artroszkópos kontrollt és valódi segítséget nyújt? Igen, bonyolult töréseknél is segít. (De szükség van az egyszerűbb töréseknél való rutinszerű használatára, hogy a technika ott legyen az ember kezében, amikor igazán szükség van rá.) Ha ilyen jók az eredmények, én eddig hogyhogy nem hallottam róla és MI MIÉRT NEM HASZNÁLJUK??? Az eredmények tényleg önmagukért beszélnek. Azért nem hallottam róla, mert nem követem eléggé az irodalmat. Azért nem használjuk MÉG, mert relatíve új technika, de azon leszek, hogy minél hamarabb rutinszerűen alkalmazzuk.



KAZANY 2013 – BESZÁMOLÓ AZ UNIVERZIÁDÉRÓL KAZAN 2013—REPORT ON THE UNIVERSIADE

HIDAS PÉTER

Az Univerziádé ma a világ második legnagyobb sportrendezvénye az olimpiákat követően. A rendező, a Federation International Sports University (FISU) egyetemi sportolók számára rendezi a versenyt több sportágban. Hasonlóan az olimpiához téli, illetve nyári Univerziádé kerül megrendezésre 2 évente, minden páratlan évben. Minden Univerziádén vannak kötelező és a rendező ország által választható sportágak. A nyári Universiadék tizenkét kötelező (atlétika, kosárlabda,

vívás, labdarúgás, torna, cselgáncs, tenisz, toronyugrás, vízilabda, asztalitenisz, röplabda) és a szervező ország által választott sportokból áll. A téli Universiadék nyolc kötelező (alpesi sí, hódeszka, északi sí, gyorskorcsolya, jégkorong, curling, műkorcsolyázás, biatlon) és a szervező ország által választott három sportból állnak. Asporteseményneveazuniversityésazolympiadszavak összevonásából jött létre, jelentése így: egyetemi olimpia. Az első egyetemi sportversenyt Franciaországban rendezte a Francia Egyetemisták Szövetsége, 1923-


135


ban. Ezt követően több módosítás után 1949-ben kezdődött az igazi egyetemi verseny sorozat. 1957-ben Egyetemi Világjátékok, majd 1959-től Univerziádé néven. 1965-ben Budapest rendezhette az Univerziádét, a magyar csapat itt volt a legsikeresebb (1. táblázat). 2005-ben kaptam először felkérést az izmiri Univerziádé csapatorvosi teendőinek ellátására. Azóta az egyetemi csapat orvosaként 5 alkalommal vettem részt a 2 évente rendezett eseményen. Legutóbb idén, a Kazanyban rendezett, eddigi legnagyobb szabású és legnagyobb sportolói létszámú egyetemi olimpián. A kazanyi Univerziádét 2013 július 6-17 között rendezték Oroszországban, a Tatár Köztársaság fővárosában. Hosszas egyeztetéseket követően végül 129 sportoló, 58 játékvezető, bíró, edző és vezető képviselte a magyar egyetemi sportot Kazanyban. A városban az Univerziádé megrendezésére rengeteg fejlesztés történt, új repülőteret építettek, több kilométernyi új utat aszfaltoztak és építettek a repülőtérről a városba. A városban is sok épületet újítottak fel az Univerziádé kezdetéig. A sportolók a londoni olimpiához hasonlóan kisebb csoportokban utaztak ki a versenyre, csak a legszükségesebb időt töltve kint. Részben azért, hogy a verseny idejére a jet leg-et elkerüljék, részben pedig a szűkös anyagi keretek és a helyszűke miatt. A menetrend szerinti járatok ritkasága és a rendezvénytől független telítettsége miatt a nagyon magas résztvevői létszám szükségessé tette újabb járatok indítását a Moszkva-Kazany útvonalon. Sportolóink számára sajnos mind éjszakai vagy kora reggeli járatok voltak, mely a résztvevők jelentős többségénél hosszú éjszakai órák eltöltését eredményezte a moszkvai reptéren. Megérkezéskor az újonnan megnyitott kazanyi nemzetközi reptérről az Universiadé Szervező Bizottsága zökkenőmentesen autóbuszokkal szállította a résztvevőket az Universiadé Faluba, ahol mindenki, a biztonsági ellenőrzések után, elfoglalhatta szállását. Az „Univerziádé falut” Kazany déli részén, egy néhány éves, felújított egyetemi campusban rendezték be. Külön előny volt, hogy a repülőtérhez közel esett, így a megérkezést követően már nem sokat kellett várni, amíg a sportolók lepihenhettek. A campusban összesen 30 lakóépületben 14 500 fő elhelyezése vált lehetővé. A szálláshelyeken szobánként 3-4 fő elhelyezését tudtuk megoldani. Ez sajnos magasabb volt, mint a FISU követelmény, hiszen minimum feltételként előírás, hogy 3-nál több embert nem lehet szobánként elhelyezni, de a magas résztvevői létszám miatt ezt meg

136

Év Helyszín

A. E. B. Helyezés

2013 Kazány, Oroszország

4

2

9

18. hely

2011 Sencsen, Kína

6

1

4

12. hely

2009 Belgrád, Szerbia

1

2

5

31. hely

2007 Bangkok, Thaiföld

2

3

1

20. hely

2005 Izmir, Törökország

1

2

2

27. hely

2003 Tegu, Dél-Korea

3

2

7

14. hely

2001 Peking, Kína

0

0

6

43. hely

1999 Palma de Mallorca, Spanyolország 2

2

2

16. hely

1997 Szicília, Olaszország

7

4

1

8. hely

1995 Fukuoka, Japán

8

4

2

6. hely

1993 Buffalo, USA

4

4

5

11. hely

1991 Sheffield, Nagy-Britannia

0

0

0 helyezetlen

1989 Duisburg, NSZK

4

4

1

1987 Zágráb, Jugoszlávia

4

3

5

8. hely

1985 Kóbe, Japán

1

4

4

16. hely

1983 Edmonton, Kanada

0

0

1

23. hely

1981 Bukarest, Románia

1

2

2

12. hely

1979 Mexikóváros, Mexikó

4

3

4

6. hely

1977 Szófia, Bulgária

2

4

4

11. hely

1975 Róma, Olaszország

0

2

0

14. hely

1973 Moszkva, Szovjetunió

0

0

0 helyezetlen

1970 Torinó, Olaszország

3

6

6

1967 Tokió, Japán

0

0

0 helyezetlen

1965 Budapest, Magyarország

16 8 14

1. hely

1963 Porto, Alegre Brazília

18 13 6

2. hely

1961 Szófia, Bulgária

8

2

8

3. hely

1959 Torinó, Olaszország

6

5

2

4. hely

Összesen

6. hely

6. hely

105 82 101

1.Táblázat. A magyar csapat helyezései az eddigi nyári Univerziádékon

kellett emelni. A szobák berendezése, felszereltsége, a fürdő, mellékhelyiség minden igényt kielégített. Az Univerziádé falu étkezője 12 600 m2-es, 3 534 férőhelyes sátorban biztosított étkezési lehetőséget a résztvevők számára. Az 55%-ban európai, 7%-ban nemzeti (tatár, orosz), 16%-ban ázsiai, 12%-ban halal, 11%-ban vegetáriánus konyha összességében több mint 800 féle étellel szolgálta ki a résztevőket. Az ételek változatossága és az étterem közel folyamatos nyitva tartása következtében az étkeztetés szinte felülmúlta a londoni olimpiai étkeztetés nívóját. A folyadékpótlást is kitűnően oldották meg, az étkező reggel 5-hajnali 3-ig nyitva állt. A többféle üdítő, valamint hűtött ásványvíz így folyamatosan rendelkezésre állt. Ezen felül hűtött ásványvíz minden ház bejáratánál nagy mennyiségben, cola, egyéb üdítő pedig korlátozottan rendelkezésre állt.



EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A kisszámú egészségügyi teamet orvosként Dr. Szabó Anita sport-szakorvos, dr. Kocsis Koppány rezidens (a vízilabda csapatok orvosaként), valamint jómagam, ortopéd és sport-szakorvos, mint az egészségügyi csoport vezetője képviseltük. Masszőrként Both Júlia, Dénes László és Burdi Szabolcs (a kosárlabdacsapat gyúrójaként) valamint a második héten Páni András vettek részt. Pszichológusként Balassa Levente segítette a csapatot. Az alkalmat itt is megragadva mindannyiuknak köszönöm a munkáját és segítségét. POLIKLINIKA A tábor területén egy minden igényt kielégítő poliklinika került berendezésre. 4 szinten szinte minden jelentős szakterület képviseltette magát a fogászattól a nőgyógyászaton át a traumatológiáig. Ezen felül folyamatosan rendelkezésre álltak a fizikoterápiás részlegen különböző kezelési lehetőségek, amit a sportolók orvosi javaslatra igénybe vehettek. A poliklinika területén rendeztek be egy jól felszerelt gyógyszertárat is, ahol a versenyzők orvosi javaslatra gyógyszereket is kaphattak. Háttér egészségügy intézetként egy közeli nagy katonai kórházat jelöltek ki, ahol szinte minden nagy osztály a sportolók rendelkezésére állt, beleértve a legmodernebb diagnosztikai lehetőségekkel felszerelt sürgősségi és traumatológiai osztályt. A VERSENYHELYSZÍNEK Az általam, illetve a magyar csapat által látogatott sporthelyszínek a táborhoz és az egészségügyi épületekhez hasonlóan magas színvonalon kerültek kialakításra. Mind a sportfelszerelések, mind pedig a versenytér egészségügyi szempontból biztonságosak voltak. A csarnokok hőmérséklete, páratartalma mindenütt kiváló és előírásnak megfelelő volt. A MAGYAR CSAPAT EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA A kint töltött 16 nap alatt összesen 95 esetben volt szükség egészségügyi segítségre. Ebből 9 esetben a vezetőség tagjai, 86 esetben pedig a sportolók kértek segítséget. 2 esetben volt szükség kórházi ambuláns ellátásra, egyik sem volt súlyos. Egyik kosárlabdázónk többször operált térde sérült már az

első nap, az ő esetében RTG, MRI vizsgálat készült. Ő a továbbiakban nem tudott részt venni a versenyen. Kezelése itthon a korábbi kezelő orvosánál folytatódott. A másik, kórházi kivizsgálást igénylő esetben egy vívónk lába sérült meg versenyen. Negatív MRI vizsgálatot követően kezelést kezdtünk, melynek következtében 2 nap múlva ismét pástra léphetett. A többi eset kisebb, banálisabb sérülés, illetve betegség volt. DOPPINGVIZSGÁLAT A doppingvizsgálat minden esetben kultúráltan, jó körülmények között zajlott, a WADA szabályainak pontos betartásával. A magyar csapatnál összesen 9 vizelet- és 1 vérvizsgálat történt. Ezek a vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel végződtek. MASSZŐRÖK 2 masszőr helyiséget kaptunk összesen 3 masszőrpaddal. Ez abszolút kielégítette az igényeket, mivel az összes magyar sportoló együtt sosem volt kint a Kazanyban és a tábor területén is ritkán volt együtt mindenki az eltérő edzés- és versenyidők miatt. A 4 gyúró közül Burdi Szabolcs a kosárlabdacsapat gyúrójaként érkezett, idejét és energiáját szinte teljes mértékben lefoglalta a csapata. A további 3 masszőr összesen 156 esetben végzett egyéni kezelést a tábor területén belül valamint összesen 21 alkalommal mentek ki versenyhelyszínre csapatok vagy egyéni sportolók segítségére. A masszőrkérdésben néha fennakadások voltak, egy-egy csapat illetve sportoló panaszkodott, hogy nem minden esetben tudtunk masszőrt biztosítani, amikor éppen szükség lett volna rá. A jövőben ezért ilyen nagy sportolói létszám esetében mindenképpen szükségesnek tartom a masszőrök számának emelését. Túlterheltségük ellenére rengeteg pozitív visszajelzés érkezett velük kapcsolatban a sportolók felől. Mind a négyen teljes erőbedobással, nagy leterheléssel, de a sport és a munka iránti szeretet által doppingolva dolgoztak. A zökkenőmentes ellátásban szerepe volt annak is, hogy a MEFS 2 orvosnak rendelkezésre bocsátott egy-egy telefont, melynek köszönhetően napi 24 órában elérhető volt az orvosi segítség. A versenyek vége felé szinte mindenkinek lehetősége volt egy kis városnézésre és egy 2 órás volgai hajóútra is. Megdöbbentő szépségű volt a Kazany magasságában mintegy 10-12 kilométer széles folyón hajózni.


137

TÁRSASÁGI HÍREK | NEWS OF THE HUNGARIAN SOCIETY OF SPORT MEDICINE

DR. SZÉKELY GABRIELLA EMLÉKÉRE (1927—2013) Nagy veszteség érte az Országos Sportegészségügyi Intézetet, a sportorvos kollégákat. 2013. október 3-án elhunyt Dr. Székely Gabriella a sportegészségügyi ellátás sportorvosa. Dr. Székely Gabriella 1927. május 21-én született Tokodon. 1950 június 6-án szerzett tanári diplomát a Testnevelési Főiskolán. Úszó, röplabda edzői, tenisz játékvezetői tanfolyamot végzett, vitorlázó repülésben „B” fokozatot ért el. 2 évig tanított, edzősködött vidéken, majd a Testnevelési Főiskola Orvostudományi Tanszékén tanársegédi állást vállalt. 4 évi munka után továbbfejlődése érdekében beiratkozott a Budapesti Orvostudományi Egyetemre. Általános orvosi diplomát 1961 május 25-én szerzett. 1966-ban szakvizsgázott sportorvostanból. 1961. július 03-tól 2004. december 31-ig dolgozott az Országos Sportegészségügyi Intézetben sportorvosként az I. belgyógyászati osztályon, kutatóban és ambulancián. 1974-től 1977-ig a Szervezési Módszertani Osztály megbízott vezetője. 1977-től a Sportorvosi Ellenőrzési Osztály vezetője. Az osztályvezetői feladatai mellett 1990-től a Szervezési és Módszertani Osztály ellátására mint főigazgató helyettes, területi igazgató kapott megbízást. Nyugdíjba vonulása után is aktívan részt vett az Országos Sportegészségügyi Intézet feladatainak ellátásában. Sportorvosként több társadalmi szervezetnek volt tagja: Magyar Sportorvosi Társaság vezetősége, Magyar Pedagógiai Társaság Testnevelési Szakcsoport vezetősége, Magyar Úszó Szövetség elnöksége, „Testnevelés tanítása” c. folyóirat szerkesztőségének volt a tagja. Különböző előadásokat tartott az úszóknál orvosi vizsgálatokról, magaslati edzőtáborozásról, úszók versenyre való sportorvosi felkészítésről, komplex terheléses vizsgálatokról. 1980-ban „Magyar Népköztársaság Sportérdemérem” ezüst fokozat állami kitüntetést kapott majd 1982-ben „Kiváló Munkáért” Egészségügyi Miniszteri kitüntetésben, ugyancsak 1982-ben sportorvosi tevékenységéért „Dalmady Emlékérem” kitüntetésben, 1988-ban „Magyar Népköztársaság Sportérdemérem” arany fokozat állami kitüntetést kapott, 1994-ban „Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje” elismerésben részesült. Fájó szívvel búcsúzunk kedves kollégánktól. Országos Sportegészségügyi Intézet

138


TÁRSASÁGI HÍREK | NEWS OF THE HUNGARIAN SOCIETY OF SPORT MEDICINE

I. HELYEZÉS AZ EZÜSTGERELY MŰVÉSZETI PÁLYÁZATON

1961-ben írták ki első alkalommal az Ezüstgerely nevű művészeti pályázatot, amely a 2006 és 2011 közötti időszakot kivéve ismerte el a különböző művészeti ágak sporttal kapcsolatos alkotásait. 2013-ban a következő kategóriákban írták ki a pályázatot: képzőművészet, sportfotó, sportirodalom, szakkönyv, alkalmazott művészet, sportfilm/videó. Szakkönyv kategóriában Árvay Sándor és Pavlik Gábor, társaságunk tagja, jelenlegi elnöke, megosztva kapták az első díjat. Pavlik Gábor az „Élettan-Sportélettan” című tankönyvével pályázott. A Medicina Könyvkiadó Zrt. kiadásában megjelent könyvet részletesen bemutatta a Sportorvosi Szemle a 2011/3 száma (105. oldal) Szerzőnek gratulálunk.


139

MUTATÓK | INDICES

54. ÉVFOLYAM (2013) TARTALOMJEGYZÉK ÉS MUTATÓK TARTALOMJEGYZÉK EREDETI KÖZLEMÉNYEK / ORIGINAL ARTICLES ➢➢Pavlik Attila, Szakács Noémi, Hidas Péter: Distalis biceps ínszakadás műtéti kezelése / Surgical Treatment of Distal Biceps Tendon Rupture. 2013/1, 9-15. ➢➢Tomasz Karski, Jacek Karski: Biomechanical Ætiology of the so-called Idiopathic Scoliosis (1995-2007). New Clinical and Radiological Classification. Basic Information for Everybody. / Az úgynevezett idiopatikus scoliosis biomechanikai aetiológiája (1995-2007). Új klinikai és radiológiai osztályozás. Információ mindenkinek. 2013/1, 16-25. ➢➢Jacek Karski, Tomasz Karski: New Exercises in the Therapy of the Socalled Idiopathic Scoliosis and in the Therapy of an Incorrect Posture. Role of Sport in Causal Prophylactics of Spinal Deformities. 2013/2, 41-50.

➢➢Budavári Ágota: A sportpszichológusok szakmai kompetenciája és képzése. Identity, Competencies, Training in Sportpsychology. 2013/3, 83-88. ➢➢Takayo Kaiho, Németh Hajnalka, Tsuyoshi Watanabe, et al.: Recovery Processes of the Respiratory Gas Dynamics after BreathHolding During Cycling Exercise—Comparison of Exponential Decay Models / A légzési gázok helyreállási folyamatának dinamikája rövidtávú légzésvisszatartás után kerékpár ergométeres terhelés közben – csökkenő exponenciális függvénymodellek összehasonlítása. 2013/3, 89-99. GYAKORLATI SPORTORVOSLÁS / SPORTS MEDICINE IN PRACTICE ➢➢Rögler Gábor, Molnár Szabolcs Lajos, Berkes István, et al.: Birkózók sportágspecifikus rehabilitációja elülső keresztszalag-sérülés után / Sport Specific Rehabilitation of Wrestlers Following an ACL Injury. 2013/1, 26-33. BESZÁMOLÓK / REPORTS

➢➢Tállay András, Dobos József, Pavlik Attila, et al.: Vonzó-e a sportorvoslás 2012-ben Magyarországon? / Is Sport Medicine Attractive in 2012 in Hungary? 2013/2, 51-55. ➢➢Dobos József, Pavlik Attila: Magyar (él) sportorvoslás az idegenlégiósok szemével / Hungarian (professional) sport medicine according to sportsmen contracted abroad. 2013/2, 56-61. ➢➢Apor Péter, Légrádi József, Kiss István, Nagy Judit: Proteinuria és a sportolás / Proteinuria and Sporting. 2013/3, 77-82.

140

➢➢Beszámoló a Magyar Sportorvos Társaság 2012. december 13-án megtartott közgyűléséről / Report on the annual assembly of the Hungarian Society of Sport Medicine held on 13 december 2012. 2013/1, 6-8. ➢➢Dobos József: Cali 2013 – Sportorvosi beszámoló a nem olimpiai sportágak világjátékáról / Cali 2013 – Sport Medical Report on the World Games of NonOlympic Sports. 2013/2, 62-65. ➢➢Szakács Noémi: Beszámoló santanderi kézsebészeti gyakorlatról / Report on

Hand Surgery Training in Santander. 2013/4, 133-134. ➢➢Hidas Péter: Kazany 2013 – Beszámoló az Univerziádéról / Kazan 2013-Report on the Universiade. 2013/4, 135-137. REFERÁTUMOK / REVIEWS OF J. ARTICLES ➢➢Apor Péter: A stretching hatása az erő-teljesítményre / The effects of stretching on strength performance. 2013/3, 100. ➢➢Apor Péter: Nyújtani vagy nem nyújtani: a stretching szerepe a sérülés megelőzésében és a teljesítmény növelésében / To Stretch or Not to Stretch: The Role of Stretching in Injury Prevention and Performance. 2013/3, 101. ➢➢Apor Péter: Edzés egésztest vibrációval / Whole-Body Vibration Training. 2013/3, 102-103. ➢➢Apor Péter: Az izomrosttípus fájdalmatlan megismerése. Pillanatfelvétel a karnozinról / The non-invasive estimation of human muscle fiber type composition. Snapshot on the carnosine. 2013/3, 104-105. EGYÉB / OTHER ➢➢Dobos József: Lectori Salutem. 2013/1, 5. ➢➢ Conferencia-felhívás: A Magyar Sportorvos Társaság 2014. évi kongresszusa / Conferenc Call: 2014 Congress of the Hungarian Society of Sport Medicine. 2013/2, 66-67. ➢➢Hepp Ferenc (1945—2013) – Nekrológ / Ferenc Hepp (1945—2013) – Obituary. 2013/2, 68.


MUTATÓK | INDICES

➢➢Kitüntetés: a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje Lejkó Dezsőnek / Award: Order of Merit of the Hungarian Republic, Officer's Cross for Dezső Lejkó. 2013/2, 69. ➢➢Jákó Péter: Egy állásfogalás története... / Egy állásfogalás története.... 2013/4, 113. ➢➢A sportorvoslás etikai dilemmái – Hogyan érvényesíthető a MOK etikai kódexe. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma és a Magyar Sportorvos Társaság Állásfoglalása. / Ethical Dilemmas of the Sports Medicine-How Can the Hungarian Medical Chamber's Code of Ethics Be Put Across? Resolution of the Hungarian Medical Chamber's Ethical College and the Hungarian Society of Sports Medicine. 2013/4, 114-116. ➢➢Dobos József: Előszó „A sportorvoslás etikai dilemmái – sportsebészeti szemszögből” tudományos üléséhez / Preface to the Scientific Session 'Ethical Dilemmas of the Sports Medicine—from the Viewpoint of Sports Surgery. 2013/4, 117-118. ➢➢A sportorvoslás etikai dilemmái – sportsebészeti szemszögből. A Magyar Sportorvos Társaság és az Országos Sportegészségügyi Intézet tudományos ülése, 2013. november 7. / Ethical Dilemmas of the Sports Medicine-from the Viewpoint of Sports Surgery. Scientific Session of the Hungarian Society of Sports Medicine and the National Sports Medical Institute, 7 November 2013. 2013/4, 119-133. ➢➢Dr. Székely Gabriella emlékére (1927—2013). 2013/4, 138. ➢➢I. helyezés az Ezüstgerely művészeti pályázaton. 2013/4, 139. ➢➢54. évfolyam (2013) Tartalomjegyzék és mutatók / Volume 54 (2013) Table of Contents & Indices. 2013/4, 140-141.

MUTATÓK * SZERZŐI NÉVMUTATÓ / AUTHOR INDEX Apor Péter . . . . . . . . . . . 77, 100, 101, 102, 104 Barna Tibor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Berkes István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Budavári Ágota . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Dobos József . . . . . . . . . . . . . 5, 51, 56, 62, 117 Farkas Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Gál Vera . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Halasi Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Hidas Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 51, 135 Ito, Susumu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Jákó Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 Kaiho, Takayo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Karski, Jacek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16, 41 Karski, Tomasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16, 41 Kiss István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Légrádi József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Molnár Szabolcs Lajos . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Nagy Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Németh Hajnalka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Pavlik Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 51, 56 Rögler Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Szakács Noémi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 133 Tállay András . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Watanabe, Tsuyoshi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Yoshioka, Koichi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

TÁRGYMUTATÓ átmeneti vizelet eltérések a sportolás kapcsán . . 77 birkózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 csapatorvos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 distalis biceps ínszakadás . . . . . . . . . . . . . . . . 9 egymetszéses technika . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 élsport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 elülső keresztszalag-sérülés . . . . . . . . . . . . . 26 hazai és külföldi tapasztalat . . . . . . . . . . . . . 56 légzési gázok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 légzésvisszatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 műtéti kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 oxigénfelvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 proteinuria megitélése sportolókon . . . . . . 77 proteinuriához vezető okok fizikai aktivitáskor 77 regeneráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 rehabilitáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26


sportorvos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 sportorvosi hálózat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 sportorvoslás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 sportpszichológia képzések . . . . . . . . . . . . . 83 sportpszichológia kompetenciák . . . . . . . . 83 széndioxid-leadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 terheléses teszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

SUBJECT INDEX ACL tear . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 anterior tilt of pelvis . . . . . . . . . . . . . . . . 41 biomechanical ætiology . . . . . . . . . . . . . 16 breath-holding . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 carbon dioxide output . . . . . . . . . . . . . . 89 classification . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 competencies in sportpsychology . . . . . 83 distal biceps tendon rupture . . . . . . . . . . 9 exercise test . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 explanation of urine abnormalities in sports . . . 77 gait . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 idiopathic scoliosis . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 idiopathic scoliosis . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 incorrect extension exercises . . . . . . . . . 41 local and foreign experience . . . . . . . . . 56 network of sports physicians . . . . . . . . . 51 new stretching exercises . . . . . . . . . . . . . 41 oxygen uptake . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 professional sports . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 rehabilitation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 respiratory gases . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 restitution . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 screening . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 single incision technique . . . . . . . . . . . . . 9 sports medicine . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 sports physicians . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 standing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 surgical treatment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 syndrome of contractures . . . . . . . . . . . 16 team doctor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 training in sportpsychology . . . . . . . . . 83 transient abnorm. in urine after phys. strain . . . 77 wrestling . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 * A mutatókban az oldalszámok a közlemények kezdő oldalszámait mutatják! p. 1-36  2013/1 p. 77-108  2013/3 p. 37-72  2013/2 p. 113-144  2013/4

141

SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK | EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORS

142

SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK

EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORS

Az évente 4 számban megjelenő Sportorvosi Szemle eredeti cikkeket közöl a sportorvoslás területéről. Kérünk minden szerzőt, hogy beküldés előtt publikációját az alábbi útmutató segítségével készítse elő. Kérjük, vegye figyelembe, hogy kéziratokat nem tudunk megőrizni és/vagy visszaküldeni.

The quarterly issued Hungarian Review of Sports Medicine publishes original articles in the field of sports medicine. All our authors are cordially asked to prepare their articles in line with the guide below before sending it to us. Please note that we are unable to store or send back manuscripts.

A PUBLIKÁCIÓK TAGOLÁSA A cikk fejléce címmel kezdődik. Alá „dr.” előtag nélkül kerülnek a szerzők nevei, ez alá pedig azoknak az intézeteknek a neve, amelyeknek munkatársaiként a szerzők munkájukat végezték. Az intézményneveket – vesszővel elválasztva – rendre a város és ország megjelölése követi. A szerzőket és intézményeiket számozás köti össze (felső indexben). A cím, szerzők és intézmények után összefoglaló következik, mely a kérdésfelvetést, az eredményeket és a következtetést tartalmazza. Az összefoglalás végén a dolgozat tárgyából maximálisan 5 kulcsszót kérünk megadni. A dolgozat címét, az összefoglalót, valamint a kulcsszavakat kérjük angol nyelven is megadni. A szövegtörzs lehetőség szerint bevezetésre, a módszerek, majd az eredmények ismertetésére, az utóbbiak megbeszélésére, majd a következtetések összefoglaló tárgyalására tagolandó. A dolgozat végén a hivatkozásokat kell közreadni, mégpedig az első szerzők vezetéknevei szerint ABC-sorrendbe rendezve. A hivatkozások szintaxisa: szerzők neve, kettőspont, a dolgozat címe (eredeti nyelven), utána a folyóirat rövidített neve, évfolyamszám (vagy kötetszám), kezdő és záró oldalszám, valamint évszám. Könyv esetén a szerző neve, a könyv címe, a kiadás száma, a kiadó neve és városa, valamint a megjelenés éve jelölendő. Folyóirat és könyvreferálás esetén az irodalmi hivatkozáshoz hasonlóan kell eljárni, kiegészítve a referált mű magyar címével.

ARTICULATION OF PUBLICATIONS The article begins with a title. In a separate line it is followed by the names of authors without the abbreviation “dr.”; then the names of institutes the authors are affiliated with are coming, in separate line each. Respective municipalities and countries are also to be indicated and are separated from institution names by comma. Authors and their respective institutes are connected by numbering (in upper index). The head section is followed by a summary, which incorporates the purpose of the study as well as the results and the conclusions. At the end of the summary a few (no more than five) keywords are required in order to describe the content. If possible, the body text should be consisting of the following parts: introduction, presentation of methods, presentation of results, discussion, conclusions and summary. At the end of the paper references must be indicated in alphabetical order of surnames of first authors. References must meet the following synthax: authors' names, colon, title of paper (in original language), abbreviated name of journal, volume number, starting and ending page number. Books should be referenced as follows: authors' names, title of book, publisher's name and municipality, year of publication. Reviews of foreign language journals and books should be cited similarly, amended by the English title of the reviewed publication.

TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK A táblázatokat magyar szerző esetén magyar és angol nyelvű, külföldi szerző esetén angol nyelvű magyarázó feliratokkal kell ellátni. Grafikonokhoz feltétlenül kérjük a forrásadatok elküldését is (pl. Excel file-ban). A képeket lehetőség szerint maximális minőségben, külön file-okban (is) kérjük elküldeni. Figyelem: a nyomdai felbontás legalább 300 DPI. Ennek biztosításához a monitoron 100%-os nagyítás esetén kb. négyszeres hosszban és szélességben kell látni a képet a nyomtatási mérethez képest. Szükség esetén kérjen segítséget a [email protected] e-mail címen.

TABLES & FIGURES Tables and figures must be accompanied by captions. Should you include a chart in your article, please, never forget to send us the corresponding source data (e.g. Excel file), too. Images must be of the highest quality and they must be sent in separate files. Please note that professional print resolution requires 300 DPI or above. In order to ensure this quality, one must see the image at least 4 times as high and 4 times as wide on the monitor (at 100% zooming) as what (s)he wants to see on paper. Contact [email protected] for help if needed.

SZERZŐK FOTÓI A megjelenő cikket az első szerzők fotói kísérik. Ehhez egy olyan fotót kérünk beküldeni, ami legalább 800×1200 pixel méretű; se nem alul-, se nem felülexponált; éles; zaj- és bemozdulásmentes; szakmai lapban közzétehető; nem egészalakos; illetve amelyen a szerző egyedül látható, lehetőség szerint homogén háttér előtt. A fotó beküldése hozzájárulást jelent a cikk mellett történő megjelentetéséhez.

AUTHORS' PHOTOS The articles published are accompanied by the portraits of the first authors. The photos must meet the following criteria: sharp image with at least 800×1200 pixels; no under- or overexposure; no noise, no motion blur. Author must be alone in the picture, preferably in front of a homogenous background. By submitting a photo the author automatically approves its publication next to his/her paper.

A SZERKESZTŐSÉG ELÉRHETŐSÉGEI: Dobos József főszerkesztő Sportorvosi Szemle / Országos Sportegészségügyi Intézet 1123 Budapest, Alkotás u. 48. Tel.: 488-6100, fax: 375-3292, e-mail: [email protected]

CONTACT DETAILS OF THE EDITORIAL BOARD József Dobos Editor-in-Chief Sportorvosi Szemle / Országos Sportegészségügyi Intézet H-1123 Budapest, Alkotás u. 48., Hungary Tel.: [+36 1] 488-6100, fax: [+36 1] 375-3292, e-mail: [email protected]


H u n g a r i a n R e v i e w o f S p o r t s M e d i c i n e

Recommend Documents