Hungarian Review
of
Sports Medicine
53. ÉVFOLYAM 1. SZÁM (2012/1) HU ISSN 0209-682X
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSÁNAK TEMATIKUS SZÁMA
TARTALOM: Az MST Kongresszus tudományos programja . . . . . . . . 5 Az MST Kongresszus absztraktjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Az absztraktok szerzői indexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
IMPRESSZUM
SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE / CHAIRMAN OF EDITORIAL BOARD Pavlik Gábor FELELŐS SZERKESZTŐ / EDITOR IN CHIEF Dobos József SZERKESZTŐBIZOTTSÁG / EDITORIAL BOARD Farkas Anna Halasi Tamás Hidas Péter Jákó Péter Martos Éva Mikulán Rita Pavlik Attila Pucsok József Radák Zsolt TANÁCSADÓ TESTÜLET / ADVISORY BOARD Norbert Bachl (Ausztria / Austria) Frenkl Róbert † (Magyarország / Hungary) Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland) Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia) Tihanyi József (Magyarország / Hungary) Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland)
HU ISSN 0209-682X Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság 1123 Budapest, Alkotás út 48. Kiadásért felel: Pavlik Gábor A borító és a címoldal a Krea-Fitt Kft. tervének felhasználásával készült. Tördelés, nyomdai előkészítés: S-Press Media Kft. Nyomdai munka: HVG Press Kft.
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – PROGRAM
2012. MÁJUS 31. | CSÜTÖRTÖK 08.00-18.00 09:30-10:00 10:00 10:15-10:35
Helyszíni regisztráció, kiállítás MEGNYITÓ, KÖSZÖNTŐK Szünet JUBILEUMI MEGEMLÉKEZÉSEK
A-0097
70 éves az Országos Sportorvosi Hálózat | Unger Péter
A-0098
60 éves a Sportkórház | Jákó Péter
10:35-11:25
SPORTSÉRÜLÉSEK – EPIDEMIOLÓGIA, ÁLTALÁNOS SPORTSEBÉSZET | ÜLÉSELNÖKÖK: PAVLIK ATTILA, TÁLLAY ANDRÁS
A-0066
Extrém sportok: nagyobb a sérülés kockázata? | Dobos József
A-0039
Kastélypark Klinika, mint specializált sportsebészeti szolgáltató megjelenése az egészségügyi ellátó rendszerben | Béres György Dr.
A-0058
FIFA Medical Centre of Excellence Budapest által ellátott labdarúgó sérülések epidemiológiája | Pánics Gergely, Vásárhelyi Gábor, Szûcs Attila, Domaraczki Olivér, Hangody László
A-0089
Az OSEI tapasztalatai az olimpiai Call Center működtetésével | Halasi Tamás, Tállay András, Téglásy György, Soós Ágnes
A-0047
Egy futóláb története | Varjú Tamás, Csollák-Farkas Zoltán, Nagy Zoltán
11:25
Kávészünet
11:40-12:40
SPORTSÉRÜLÉSEK – BOKAÍZÜLET | ÜLÉSELNÖKÖK: HALASI TAMÁS, BÍRÓ CSABA
A-0034
Sportolók krónikus bokaízületi instabilitásának műtéti ellátásával szerzett tapasztalataink anatómiai rekonstrukció és fibula periosteum lebeny alkalmazásával | Dr.Szilágyi Zoltán, Dr.Biró Csaba, Dr.Unger Péter
A-0037
Bokadisztorziókhoz társuló talus porckárosodás ellátása | Szűcs Attila, Pap Károly, Hangody László, Pánics Gergely
A-0007
Endoszkópiák a bokatájon | Halasi Tamás, Toman József
A-0062
Külboka szalag sérülés funkcionális kezelése sportolóknál | Dr. Móricz Ottó, Dr. Máthé Tibor, Dr. Nőt László Gergely
A-0045
Bokaízületi artroszkópiák utókezelése | Takács Judit
A-0022
Az Achilles-ín sérülést követő rehabilitációs technikák a funkcióspecifikum tükrében – angliai tapasztalatok alapján | Feszthammer Réka
12:40-13:40
BIOMECHANIKA | ÜLÉSELNÖKÖK: LACZKÓ JÓZSEF, RÁCZ LEVENTE
A-0004
Válogatott műkorcsolyázók kinesztéziai paraméterei jobbak-e a hasonló életkorú kontroll csoportnál? | Dr. Pethes Ákos, Dr. Kiss Rita M.
A-0009
Biomechanical aetiology of the so-called idiopathic scoliosis | Tomasz Karski, Jacek Karski
A-0010
Iatrogenic deformity in all groups of scoliosis after previous harmful exercises | Jacek Karski, Tomasz Karski
A-0028
Hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képesség vizsgálata sportolóknál | Pethes Ákos, Bors István, Kiss Rita M.
A-0069
Az Országos Sportegészségügyi Intézetben végzett összetett teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok biomechanikai vonatkozású tapasztalatai | Dr. Rácz Levente, Dr. Kovács Péter, Gál Renátó
13:40
Ebédszünet
14:30-16:10
TÁPLÁLKOZÁS ÉS SPORT | ÜLÉSELNÖKÖK: MARTOS ÉVA, TÉGLÁSY GYÖRGY
A-0076
Sportspecifikus táplálkozás – London 2012 | Martos Éva
A-0014
Testépítők laborparaméterei | Dr Szabó György, Dr Frenkel Emil, Dr Szabó Gergely, Dr Bajnóczky István, Dr Jegessy Andrea, Dr Huszár András
A-0046
Az életkor és a testösszetétel összefüggése az állóképességi teljesítménnyel | Dr. Györe István, Juhász Zsolt
A-0052
A bélflóra és az immunrendszer kapcsolatának jelentősége sportolóknál. | Dr. Pelle Judit, Dr. Téglásy György
A-0057
Multidisciplinalis, iskolabázisú metabolikus tréning program és diéta hatása túlsúlyos gyermekek testösszetételre és kondicionális képességeire | Tóthné Steinhausz Viktória, Gombocz Károly
A-0042
A soproni utánpótlás korú labdajátékosok táplálkozási- és étkezési szokásainak vizsgálata | Simon István Ágoston, Baloghné Bakk Adrienn, Kajtár Gabriella
A-0040
Felnőtt és ifjúsági kézilabdás nők szérum ásványi anyag és Q10 koncentrációjának összehasonlítása | Dr. Sydó Tibor, Dr. Györe István, Sydó Nóra, Prof. Dr. Pucsok József
A-0075
Hogyan együnk elegendő szénhidrátot? | Zentai Andrea, Gódor-Kacsándi Anna, Martos Éva
A-0100
Az olimpiai felkészülések hátterének szakmai, sportegészségügyi kérdései | Dr. Téglásy György, Dr. Gyarmathy Jenő, Dr. Schiszler Gábor
16:10
Kávészünet
16:25-17:10
GYERMEKEK, IDŐSKORÚAK SPORTJA | ÜLÉSELNÖKÖK: DEÁK VALÉRIA, GYARMATHY JENŐ
A-0038
Miért sportoljon a gyerek? | Dr. Farkas Judit
A-0026
Scoliosis – a sportok lehetőségei és határai | Szarka Kovács Enikő
A-0068
A babakocsi, mint sporteszköz: futás és sportgyaloglás babakocsival félmillió„klubtag” részére | Olexó Zsuzsanna Dr, Zsirai Zsuzsanna Dr
A-0023
Mozogj idősen is és tovább élsz orvosi példamutatással | Dr. Kasza Géza, Dr. Szabó Renáta
17:10-17:55
SPORTGENOMIKA. KRÓNIKUS BETEGSÉGEK ÉS SPORT | ÜLÉSELNÖKÖK: PUCSOK JÓZSEF, SCHISZLER GÁBOR
A-0054
Kapcsolat magyar élsportolók maximális oxigénfelvétele és az ACE és ACTN3 gén polimorfizmusok között | Bosnyák, E.; Trájer, E., Udvardy, A., Protzner, A., Komka, Zs., Györe, I., Tóth, M., Szmodis M.
A-0049
A sport szerepe a krónikus betegségek kialakulásában | Bagyura Zsolt, Soós Pál, Pánics Gergely, Andrási Zoltán, Merkely Béla, Szelid Zsolt
A-0001
A 2-es típusú diabetes mellitus szekunder prevenciója a komplex háziorvosi ellátás keretében | Dr. Gerzon László, Dr. Gerzonné Varga Marica
A-0027
Scoli-Fitt – a specifikus, scoliosisra adaptált edzésforma | Horvát Krisztina
17:55-19:00
SPORTSÉRÜLÉSEK – EGYÉB IZÜLETI SÉRÜLÉSEK | ÜLÉSELNÖKÖK: HIDAS PÉTER, VERESS RÓBERT
A-0018
Carpal boss előfordulása sportolóknál | Kovács Rita, Szakács Noémi
A-0090
Mozaikplasztika a könyökízületi osteochondritis dissecans kezelésében: 10 éves eredmények 3 sportolónál | Hidas Péter, Pavlik Attila, Szakács Noémi
A-0031
Az ultrahang vizsgálat szerepe a végtagi lágyrész sérülések diagnosztikájában | Dr. Nyizsnyánszki Anna, Dr. Halasi Tamás, Dr. Kovács Rita, Dr. Tállay András, Dr. Toman József
A-0006
Peroneus-ín luxáció műtéti kezekése | Halasi Tamás, Toman József, Ifj. Halasi Tamás
A-0072
Egy világbajnok junior snowboard világbajnokunk ritka sérülése és műtéti megoldása | Veres Róbert, Tállay András
A-0074
A patellofemoralis ízület rendellenességei és azok radiológiai eltéréseinek vizsgálata sportolóknál | Soós Etelka, Nyizsnyánszki Anna, Halasi Tamás, Tállay András
19:00
Get-together party, helyszín: Testnevelési Egyetem
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
5
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – PROGRAM
2012. JÚNIUS 01. | PÉNTEK 08:00-17:00 09:00-10:00
SPORTSÉRÜLÉSEK – TÉRDIZÜLET | ÜLÉSELNÖKÖK: HALASI TAMÁS, HIDAS PÉTER
A-0019
Rotációs térdstabilitás mérőműszerének bemutatása | Knoll Zsolt
A-0020
Elülső keresztszalag pótlás utáni térdízületi stabilitás vizsgálata statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján | Dr. Horváth Ádám, Dr. Mintál Tibor, Dr. Molics Bálint
A-0073
Korai térdízületi porckopás válogatott kézilabdázóknál | Tállay András, Pavlik Attila, Halasi Tamás
A-0059
Elülső keresztszalag-rekonstrukció 50 év feletti betegeken | Berkes István, Béres Gy., Erdélyi G.
A-0056
Hátsó keresztszalag pótlás kétcsatornás technikával. Tippek, trükkök, eredmények. | Erdélyi Gábor, Béres György, Knoll Zsolt, Balogh Péter, Berkes István, Vankó István
A-0070
Arthrosis és sport | Tállay András, Pavlik Attila
10:00
Kávészünet
10:15-11:55
SPORTSÉRÜLÉSEK – KONZERVATÍV KEZELÉS | ÜLÉSELNÖKÖK: BAKANEK GYÖRGY, DOBOS JÓZSEF
A-0011
Lágyrész sérülések kezelése | dr. Csiki Zoltán
A-0088
Egyéni teljes test hidegterápia lehetőségei | Szabó István
A-0024
Elasztikus erőterek vízben – a funkcionális rehabilitáció, kiemelten a térdsérülések rehabilitációjának új lehetőségei | Sziráki Edina, Pribélyi Péter
A-0030
Versenysportolók sérüléseinek infravörös lézer kezelése | Dr. Oláh Csaba, Nagyné Pongrácz Mariann, Páll Valéria, Ragány Zita, Dr. Czabajszki Máté
A-0036
A gyorsasági koordináció és robbanékonyság visszanyerése a sportba való visszatérés előtt | Guti Réka
A-0063
Gymstick bottal végzett prevenció és rehabilitáció lehetőségei | Buzási Beáta
A-0078
A Bioptron polarizált fényterápia gyakorlati tapasztalatai | Inczédy-Farkas Gabriella
A-0094
Guna bioterápia – akupunktúra a sportorvoslásban | Babindák Elvira
A-0095
A Power Plate vibrációs tréning orvosi alkalmazása. Tapasztalatok és lehetőségek a teljes test vibrációval. | Révész Edit
A-0099
Teljesítményfokozó szerek | Besenyei István
11:55-12:55
TELJESÍTMÉNYÉLETTAN | ÜLÉSELNÖKÖK: GYÖRE ISTVÁN, PAVLIK GÁBOR
A-0008
Laboratóriumi- és pályatesztek élettani jellemzőinek vizsgálata és azok gyakorlati alkalmazása elit kézilabdások körében | Ihász Ferenc, Konkoly Csaba, Rikk János, Király Tibor
A-0003
Tejsav, küszöbök, edzésmódszerek | Apor Péter
A-0025
A természetben megtalálható deutérium szerepe a glükóz-anyagcserében, a deutérium depléció hatása a sportolók teljesítőképességére | Somlyai Gábor, Györe István, Molnár Miklós
A-0055
A 2011-es göteborgi transzplantáltak világjátékán részt vett magyar sportolók kardiorespiratorikus teljesítőképessége az eredményesség tükrében | Trájer E., Tóth Sz., Komka Zs., Bosnyák E., Kováts T., Udvardy A., Protzner A., Székely Gy., Tóth M.
A-0065
Az országos sportegészségügyi intézetben végzett összetett teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok tapasztalatai | Dr. Kovács Péter, Dr. Rácz Levente, Gál Renátó
12:55
Ebédszünet
13:40-15:10
SPORTKARDIOLÓGIA | ÜLÉSELNÖKÖK: APOR PÉTER, SIDÓ ZOLTÁN
A-0016
Doppler-echokardiográfiás vizsgálatok az edzett szív megítélésében | Pavlik Gábor, Major Zsuzsanna, Csajági Eszter, Kneffel Zsuzsanna, Kováts Tímea, Sidó Zoltán
A-0005
A jobb kamra echokardiográfiás vizsgálata elhízottaknál | Dr. Sidó Zoltán, Dr. Pavlik Gábor
A-0017
A jobb kamra morfológiai és funkcionális adaptációja a rendszeres fizikai aktivitáshoz élsportolóknál | Major Zsuzsanna, Kneffel Zsuzsanna, Csajági Eszter, Kováts Tímea és Pavlik Gábor
A-0044
Sport-adaptációs változások vizsgálata a jobb kamrai szívizomzat deformációjában speckle tracking echocardiographiával | Kováts Tímea, Nagy Anikó Ilona, Apor Astrid, Nagy Andrea, Vágó Hajnalka, Tóth Attila, Tóth Miklós, Merkely Béla
A-0043
A bal kamrai remodeling, a diasztolés funkció és a torziós mechanika összefüggésének vizsgálata fiziológiás és patológiás bal kamra hipertrófia esetén | Kovács Attila, Apor Astrid, Nagy Andrea, Vágó Hajnalka, Tóth Attila, Kováts Tímea, Nagy Anikó Ilona, Sax Balázs, Becker Dávid, Merkely Béla
A-0082
A sport hatására kialakuló kardiális remodeláció | Tóth Attila
A-0096
Élsportolók kamrai strukturális eltéréseinek mr diagnosztikája | Vágó Hajnalka
A-0029
Az úszósport kardiovaszkuláris rendszerre kifejtett hatásának vizsgálata echokardiográfiával | Dr. Csajági Eszter, Major Zsuzsanna, Jaczó Zsuzsanna, Dr. Pavlik Gábor
15:10
Kávészünet
15:30-16:40
SPORTORVOSLÁS: ETIKA, STRUKTÚRA, PRAXIS | ÜLÉSELNÖKÖK: JÁKÓ PÉTER, SOÓS ÁGNES
A-0002
A sportorvos dilemmái – szükség van-e etikai kódexre? | Jákó Péter
A-0071
Vonzó-e a sportorvoslás 2012-ben magyarországon? | Tállay András, Pavlik Attila, Hidas Péter, Dobos József, Halasi Tamás
A-0051
Válogatott sportolók szűrővizsgálatainak tapasztalatai (esetismertetések) | Deák Valéria, Halasi Tamás
A-0012
Korszerű mobil eszközök a csapatorvosi munkában- előtérben a TAO adta lehetőségek | dr. Csiki Zoltán
A-0035
Commotio a labdarúgásban | Toman József, Halasi Tamás
A-0061
Sportsérülések megelőzése és gyógyítása az egészségkultúra jövője | Lángfy György
A-0093
A kiégés jellemző viselkedésváltozásai a versenysportban | Harasztiné Sárosi Ilona, Molnár Péter
16:40-17:15 A-0086 09:00-17:15
6
Helyszíni regisztráció, kiállítás
MEGHÍVOTT ELŐADÁS | ÜLÉSELNÖK: PAVLIK GÁBOR Resistance Exercise and Health: Myths and Facts | Dusan Hamar Poszter szekció
A-0060
A bokaízületet stabilizáló tapelés hatása a statikus és a dinamikus egyensúlyra | Molics Bálint, Dr. Mintál Tibor, Dr. Horváth Ádám, Dr. Kránicz János, Dr. Schmidt Béla, Dr. Boncz Imre
A-0032
Kóros EKG-vel az élsportban? Hol vannak lehetőségeink és határaink? | Dr. Mintál Tibor, Dr. Sárszegi Zsolt
A-0048
Terheléses vizsgálat során kilélegzett levegő analizálása ioncsapdás tömegspektrométerrel | Protzner Anna, Trájer Emese, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Györe István, Tóth Miklós
20.00
Bankett vacsora, Helyszín: Champs Sport Pub
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – PROGRAM
2012. JÚNIUS 02. | SZOMBAT 08:00-12:00 Helyszíni regisztráció, kiállítás 09:00-10:30 SPORTKARDIOLÓGIA | ÜLÉSELNÖKÖK: MERKELY BÉLA, SZELID ZSOLT A-0079
A kardiológus helye a sportorvoslásban | Merkely Béla
A-0083
A koronária érhálózatból származó nitrogén monoxid hatása a szívizom működésére tréning hatására | Koller Ákos
A-0081
Élsportolók szűrési programjai – sportolhat-e a szívbeteg? | Szelid Zsolt
A-0050
Sportkardiológiai szűrővizsgálatok jelentősége, Peking 2008 – London 2012 | Komka Zsolt, Udvardy Anna, Kováts Tímea, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Protzner Anna, Apor Asztrid, Bárczi György, Szelíd Zsolt, Merkely Béla, Tóth Miklós
A-0080
Miokardiális ischaemia (angina pectoris, miokardiális infarktus) és bridge képződés összefüggése – a Városmajor Miokardialis Bridge Regiszter (VMBR) első adatai. | Bárczi György, Zóka András, Merkely Béla
A-0067
Kombinált, kontrollált, féléves tréningprogram hatása a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra primer prevencióban | Dósa Andrea, Szabó-G. Noé Judit, Pavlik Gábor, Tóth Miklós, Merkely Béla, Vándorfi Győző, Szelíd Zsolt
A-0085
A sportolókban észlelhető kóros strukturális és funkcionális eltérések – a beteg sportszív | Vágó Hajnalka
10:30
Kávészünet
10:50-11:25 SPORTPSZICHOLÓGIA | ÜLÉSELNÖKÖK: BUDAVÁRI ÁGOTA, MIKULÁN RITA A-0077
Az edzői működés pszichológiai elemzése és fejlesztése | Budavári Ágota
A-0021
A sport és a káros szenvedélyek kapcsolatának vizsgálata serdülőkoban | Mikulán Rita, Pikó Bettina
11:25-12:45 SPORTSÉRÜLÉSEK – VÁLLIZÜLET | ÜLÉSELNÖKÖK: SKALICZKI GÁBOR, SZABÓ ISTVÁN A-0092
Dobósportolók jellegzetes vállpatológiái | Szabó István, Torkos Miklós, Tóth Zoltán, Henics Dóra
A-0033
Vállízületi instabilitás kezelése sportolóknál | Pavlik Attila, Hidas Péter, Szakács Noémi
A-0053
Arthroscopos biceps tenodesis | Skaliczki Gábor, Antal Imre
A-0087
Latarjet-Bristow műtét elülső váll instabilitas esetében | Szabó István, Torkos Miklós, Tóth Zoltán, Walch Gilles
A-0064
Claviculavég resectio eredményei osztályunkon | Hidas Péter, Pavlik Attila
A-0084
Krónikus acromioclavicularis ízületi instabilitás kezelése | Pavlik Attila, Hidas Péter
A-0091
Plexus neuritis, azaz Parsonage-Turner-szindróma – fontos kórkép a vállövi fájdalom differenciáldiagnosztikájában | Torkos Miklós Bulcsú, Szabó István, Tóth Zoltán, Herczeg Mihály, Nagy Ferenc
12:45-13:00 Kongresszus zárása
ABSZTRAKTOK EXTRÉM SPORTOK: NAGYOBB A SÉRÜLÉS KOCKÁZATA? Dobos József Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti osztály Cél: Extrém sportok meghatározása, ezen sportok csoportosítása, kialakulásuk okainak valamint sérülési kockázatainak ismertetése. Anyag, módszer: Az extrém sportokban előforduló sérülések incidenciájának összehasonlítása konvencionális sportágak ismert baleseti statisztikáival (előfordulási gyakoriság, testtájankénti megoszlás) irodalmi adatok alapján. Eredmények: Az extrém sportok csoportjába sorolható sportok a fizikai erőkifejtés, ügyesség igen széles spektrumát foglalják magukba, ezért a kockázatot bemutató adatok is nagy szórást mutatnak, az adatok megbízhatósága is alkalmanként megkérdőjelezhető. Megbeszélés: Extrém sportolók nagy részét, jellegükből adódóan nem látja el a sportorvosi hálózat, így az alkalmassági vizsgálatokról, szűrésről nincs szó. Egyes extrém sportok (pl. quad, paintball, gördeszkázás) baleseti kockázata igen magas, a sérültek ellátására baleseti sebészeti osztályok
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
hivatottak. Ezzel szemben egyes extrém kategóriába is besorolható sportok (pl. floorball, korfball, ringo, stb) kockázata alacsony vagy nem haladja meg a konvencionális sportok baleseti kockázatát, mozgásszegény életmód ellensúlyozására, mozgásigény kielégítésére alkalmasak, ajánlhatóak minden korosztály számára. Kulcsszavak: extrém sport, sérülés, incidencia KASTÉLYPARK KLINIKA, MINT SPECIALIZÁLT SPORTSEBÉSZETI SZOLGÁLTATÓ MEGJELENÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZERBEN Béres György dr. Kastélypark Klinika, Tata A betegforgalmi adatok indokolttá teszik a sportsebészeti kapacitás bővítését. Az 5 éve működő, 92% arányban közfeladat ellátását végző Kastélypark Klinika sportsebészeti profilú szolgáltató. A több mint 8000, többségében sportsérülés miatt végzett, jól dokumentált műtét alapján foglalom össze a fejlesztés, működtetés, szakmai integrálódás legfontosabb
7
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
tényezőit. Kitérek a Kastélypark Klinika alapköveinek sportorvosi vonatkozásaira, az oktatás lehetőségeire. Vázolom a Tatai Edzőtábor és a Kastélypark Klinika együttműködésében kialakítható előnyöket. Kulcsszavak: sportsérülés, műtéti ellátás FIFA MEDICAL CENTRE OF EXCELLENCE BUDAPEST ÁLTAL ELLÁTOTT LABDARÚGÓ SÉRÜLÉSEK EPIDEMIOLÓGIÁJA Pánics Gergely, Vásárhelyi Gábor, Szűcs Attila, Domaraczki Olivér, Hangody László Uzsoki Kórház Ortopéd Traumatológiai Osztály Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszék Bevezetés: A FMCoE Budapest által ellátott labdarúgók sérüléseinek epidemiológiáját vizsgáltuk 2011-ben. Módszer: Az osztályunk beteg-adatkezelő szoftverjében egy külön kódot használtunk a labdarúgó sérültek megjelölésére. Ennek megfelelően 409 ambuláns ellátást regisztráltunk, mely 247 sérülthöz (241 férfi, 6 nő) volt köthető. Osztályunkon 81 labdarúgót kezeltünk fekvőbetegként. Eredmények: Az járóbeteg részlegen leggyakrabban térdsérülteket láttunk el (42%), melyeket a boka (19%) és a láb (9%) sérültek követtek. A leggyakoribb sérülés típus a rándulás/ szalag sérülés volt (38%) zúzódások (30%) előtt. A legveszélyeztetettebb a 21-24 korcsoport volt, akik a sérülések 19%-át szenvedték el. A fekvőbetegként ellátott sportolók túlnyomó többségét (75%) térdsérülés miatt kezeltük. Ezen az izületen végzett beavatkozások 61%-a elülső keresztszalag plasztika volt. Következtetés: Kutatásunk Magyarországon az első olyan vizsgálat, mely prospektívan regisztrálja egy osztályon kezelt sportolók sérüléseit. Eredményünk megegyezik a nemzetközi irodalommal, miszerint labdarúgásban leggyakrabban az alsó végtag sérül, azon belül is a térdízület. Vizsgálatunk rámutat, hogy hazánkban is széleskörűen alkalmazni kell azokat a nemzetközi vizsgálatokban már bizonyított prevenciós eszközöket, melyekkel ez a sérülés incidencia csökkenthető. Kulcsszavak: epidemiológia, labdarúgás
Kulcsszavak: call center, kiemelt ellátás EGY FUTÓLÁB TÖRTÉNETE
AZ ORSZÁGOS SPORTEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET TAPASZTALATAI AZ OLIMPIAI CALL CENTER MŰKÖDTETÉSÉVEL
Varjú Tamás, Csollák-Farkas Zoltán, Nagy Zoltán ORTOPROFIL – Primus Kft.
Halasi Tamás, Tállay András, Téglásy György, Soós Ágnes Országos Sportegészségügyi Intézet
Esetbemutatás egy olyan fiatalember kapcsán, aki a húszas évei elején, egy autoimmun betegség következtében elveszítette az egyik alsó végtagját, a lábszár középső harmadának magasságában. A betegséget megelőzően rendszeresen sportoló, aktív életet élt. Egy speciális művégtag segítségével adtuk vissza a lehetőséget, hogy visszatérjen korábbi életviteléhez.
Az állami sportvezetés, a Magyar Olimpiai Bizottsággal egyetértve 2011-ben életre hívta a Londoni Olimpiára készü-
8
lő kerettagok sportegészségügyi támogatásának megerősítéséül a „Call Center”-t. A szolgáltatás célja, hogy a kerettagok olyan ellátásokat is gyorsabban és térítésmentesen megkaphassanak, amelyek az Országos Sportegészségügyi Intézet korábbi indokolatlan profilszűkítése miatt a Sportkórházban már nem érhetőek el. Az állami sportvezetés egyöntetű döntése alapján a kiemelt jelentőségű szolgáltatás működtetését az Országos Sportegészségügyi Intézetre bÍzta. Az előadás célja az első hónapok tapasztalatainak összegzése. A 24-órás szolgáltatásban négy budapesti és hat vidéki intézmény vesz részt. A 2011 decemberi indulás után a sportolók körében a Call Center szolgáltatás népszerűvé vált, bár elsősorban a keretorvosok és az Olimpiai rendelő munkatársainak tevékenységét könnyítette meg. A megfelelő finanszírozás és a szerződésekkel szabályozott elsőbbség előnyeit elsősorban a diagnosztika területén látjuk. Azon sportolók száma, akik nem keretorvosukon keresztül kérnek segítséget, gyakorlatilag elhanyagolható. A keretorvosok részére viszont a kiegészítő vizsgálatok és konzíliumok kérése egyszerűvé vált, a szabályozott viszonyok összehasonlíthatatlanul előnyösebbek a korábbi – kapcsolatokon és szívességek kérésén alapuló – ellátásnál. A várakozásnak megfelelően az olimpiára készülő sportolók legmagasabb számban az Országos Sportegészségügyi Intézet-ben kerültek ellátásra, a vidéki Intézetekben egy kivételével minimális ellátás történt a vizsgált időszakban. Mindez megerősíti azt, hogy az Országos Sportegészségügyi Intézet élsportolók ellátásában szerzett speciális tudását és tapasztalatát továbbra is igénylik a sportolók és a sportvezetők. A jó kezdeményezés és kiváló finanszírozás azonban jelenleg sem jelent megoldást minden problémára, hiszen pl. a budapesti ellátási területen egyik szolgáltató sem vállalta pl a belgyógyászati fekvőbeteg ellátást. Összegzésként elmondható, hogy az olimpiai kerettag sportolók kiemelt sportegészségügyi ellátásának szabályozása mindenképpen indokolt, a többlet finanszírozás a problémák jelentős részét megoldja, érdemes lenne egyéb nem olimpiai, de felnőtt kerettag, és utánpótlás korú sportolókra is kiterjeszteni.
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
Bemutatásra kerül az ellátás technikai / ortopéd műszerészeti, és gyógytorna háttere illetve a speciális alkatrészek, kialakításuk, a speciális gyógytorna és mozgásterápia. Kulcsszavak: művégtag, csonkolás SPORTOLÓK KRÓNIKUS BOKAÍZÜLETI INSTABILITÁSÁNAK MŰTÉTI ELLÁTÁSÁVAL SZERZETT TAPASZTALATAINK ANATÓMIAI REKONSTRUKCIÓ ÉS FIBULA PERIOSTEUM LEBENY ALKALMAZÁSÁVAL Dr. Szilágyi Zoltán, Dr. Biró Csaba, Dr. Unger Péter Vas Megyei Regionális Sportorvosi Központ Szombathely Vas Megyei Markusovszky Kórház Baleseti Sebészeti Osztály Az előadásban ismertetjük a krónikus bokaízületi instabilitás tárgykörét, kialakulását, diagnosztikáját, kezelési stratégiáját, a műtéti ellátás menetét, eredményeit, utókezelését. A külboka szalag sérülését követően kialakuló felső ugróízületi instabilitás nagymértékben befolyásolja mind az átlagember, mind a sportolók életvitelét, életminőségét. A bokarándulások és szalagsérülések a leggyakoribb sportsérülések közé tartoznak. Túlnyomó részük, – 85-90 % – a külboka szalagrendszerét érinti. A nem megfelelően ellátott sérülés következtében kialakul a felső ugróízületi instabilitás. Súlyosabb formái a mindennapi aktivitás csökkentésére kényszerítik a beteget és hosszú távon az ízületvisszafordíthatatlan degeneratív károsodásához vezetnek. A krónikus felső ugróízületi instabilitás kezelése alapvetően konzervatív vagy műtéti lehet. Általános álláspont szerint műtétre, az esetek 10-30 %a-ban, csak korrekt konzervatív kezelés eredménytelensége esetén van szükség. Az előadásunkban 2000. óta 25 hobbi és versenysportoló krónikus bokaízületi instabilitása miatt végzett műtéti ellátásával szerzett tapasztalatainkat ismertetjük. A műtétetek során az anatómiai rekonstrukcióval kombinált fibula periosteum lebennyel elvégzett külboka szalag plasztikát végeztük. A sportsérülések diagnosztikáját röntgen felvétel, tartott röntgen felvétel,ultrahang vizsgálat, MR vizsgálat segítségével végeztük. A műtétet csak a konzervatív therapia sikertelensége esetén végeztük el. A műtétek egy részében bokaízületi artroszkópiat is végeztünk egy ülésben a bokaszalag pótlással. A betegeket átlagosan a 2. post operatív napon emittáltuk az osztályunkról rövid alsó végtagi gipszrögzítésben, anticoagulans profilaxis mellett. Az átlagos rögzítési idő 6 hét volt. A betegek egyéni gyógytorna kezelését a rögzítés eltávolítása után kezdtük meg. Kifejezett hangsúlyt helyeztünk a proprioceptív tornára. A betegek átlagosan a 12-16 hét múlva tértek vissza a sporthoz.
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
Eredmények: A sportolók nagy része visszatért a verseny illetve hobbi sporthoz, instabilitási panaszaik megszűntek. Reruptura 1 esetben történt adekvát traumára. A módszert a krónikus bokaízületi instabilitás kezelésére megfelelőnek tartjuk, nem szükséges a boka anatómiai egységének megbontása, viszonylag gyors gyógyulás várható. Kulcsszavak: bokaízületi instabilitás, rekonstrukció, periosteum BOKADISZTORZIÓKHOZ TÁRSULÓ TALUS PORCKÁROSODÁS ELLÁTÁSA Szűcs Attila, Pap Károly, Hangody László, Pánics Gergely Uzsoki utcai Kórház, Ortopéd- Traumatológiai Osztály Semmelweis Egyetem, Traumatológiai Tanszék Esetenként előfordul, hogy a bokadisztorziót és konzervatívan kezelt külboka törést követő panaszoknak a kezelőorvos nem tulajdonít kellő jelentőséget. Előadásunkban 2 eset kapcsán mutatjuk be a konzervatívan kezelt bokasérülésekhez társuló talus porckárosodás ellátásást és osztályunkon lévő rehabilitációs protokollt. Kulcsszavak: talus, porckárosodás, konzervatív kezelés ENDOSZKÓPIÁK A BOKATÁJON Halasi Tamás, Toman József Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest Célkitűzés: A minimális invazivitás a modern operatív tevékenység egyik alapvető törekvése. Sportolók ellátásánál ez még fontosabb, mint normál populációban. A törekvést jól mutatja a bokatáji endoszkópiák új módszereinek fejlődése. Az előadás célja e módszerek indikációjának, technikájának ismertetése. Módszer: Az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályán 1986-ban boka artroszkópia, 1995-ben Achilles tendoszkópia, 2010-11-ben peroneus és tibialis posterior tendoszkópia bevezetése történt. Eredmények: A boka artroszkópia közép-hosszútávú eredményei a fejlődést mutatják, a tendoszkópiák korai tapasztalatai biztatóak. Következtetések: A bokatáji endoszkópiák indikációja egyre pontosabb, technikája fejlődik és új eljárások bevezetésére is több lehetőség kínálkozik. Kulcsszavak: ugróízület, endoszkópia, tendoszkópia
9
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
KÜLBOKA SZALAG SÉRÜLÉS FUNKCIONÁLIS KEZELÉSE SPORTOLÓKNÁL Dr. Móricz Ottó, Dr. Máthé Tibor, Dr. Nőt László Gergely Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék, Mozgásszervi Sebészeti Intézet, Általános Orvostudományi Kar, Pécsi Tudományegyetem 2006 és 2010 között 100 külboka szalag szakadást vizsgáltunk felül. Valamennyi beteg sportolás közben sérült. A sérültek 85%-a rendszeres, de hobby sportoló, 15%-a igazolt játékos. A legtöbb sérült labdarúgó, de kosárlabdázó, kézilabdázó, teniszező is volt közöttük. A baleseti sebészetben az utóbbi évtizedben nyilvánvaló szándék észlelhető, ezen sérülések ellátásának esetében is: a rögzítési és tehermentesítési idő lerövidítése, gyors mobilizáció, a teljes funkció mielőbbi elérése céljából. A kezelés menete: a klinikai vizsgálatokat követően 2 irányú Rtg felvétel a törések kizárása céljából, majd tartott felvételek a szalagsérülések identifikálására. Ezt követően a betegeket véletlenszerűen, prospektíven két 50 fős csoportra osztottuk: első csoportban 1 hétig plantaris gipszrögzítést alkalmaztunk. A második héttől a kezelést Aircast légpárnás bokarögzítővel folytattuk még 5 hétig. A második csoport Aircast légpárnás bokarögzítővel lett ellátva priméren. A rögzítés 6 hétig tartott. A primér funkcionális kezelést krioterápiával egészítettük ki. Mindkét csoportnál a 4. héttől fizikoterápiás kezelést folytattunk. A betegeket Karlsson-féle score (fájdalom, duzzanat, instabilitás, ízületi mozgásbeszűkülés, lépcsőzés, futás, sport aktivitás, kiegészítő rögzítő viselése) alapján vizsgáltuk felül 3 hónapos, illetve 1 éves korban. Tapasztalatunk alapján friss fibuláris szalag sérülés esetén a priméren Aircast-al ellátott betegek szignifikánsan jobb funkcionális eredményt mutattak. Kulcsszavak: külboka szalag, funkcionális kezelés BOKAÍZÜLETI ARTROSZKÓPIÁK UTÓKEZELÉSE Takács Judit Országos Sportegészségügyi Intézet A bokaízületi artroszkópos beavatkozások mára egyre inkább elterjedt operatív célú műtétekké váltak. Indikációs területük fokozatosan növekszik. Előnyét, mint az összes minimál invazív operációét, a korán, célzottan indított rehabilitációval tudjuk elérni, illetve megtartani. Így elkerülhetőek vagy minimálisra csökkenthetők a szövődmények. A szerző röviden bemutatja a különböző indikációs területeket, a rehabilitáció rövid- és hosszútávú terveit, eszközöket, gyakorlatokat. Kulcsszavak: bokaízület, artroszkópia
10
AZ ACHILLES-ÍN SÉRÜLÉST KÖVETŐ REHABILITÁCIÓS TECHNIKÁK A FUNKCIÓSPECIFIKUM TÜKRÉBEN – ANGLIAI TAPASZTALATOK ALAPJÁN Feszthammer Réka Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Doktori Iskola Jelen előadásban a szerző az Achilles-ín sérüléseit követő aktív mozgásterápiás rehabilitáció evidence based kezelési lehetőségeit ismerteti, a funkcionális tréning módszereit és eszközeit hangsúlyozva. Bemutatásra kerülnek egyrészt a mozgásterjedelmet, izomerőt, másrészt a szenzomotóriumot fejlesztő technikák; kiemelve az instabil felszínek jelentőségét. Végül röviden beszámol egy angliai rehabilitációs intézet programjáról, mely során a sérülést követő 3.héttől 8-12 héten át zajlott a komplex rehabilitáció célzott egyéni torna formájában. Kulcsszavak: Achilles-ín sérülés, rehabilitáció, funkcionális tréning VÁLOGATOTT MŰKORCSOLYÁZÓK KINESZTÉZIAI PARAMÉTEREI JOBBAK-E A HASONLÓ ÉLETKORÚ KONTROLL CSOPORTNÁL? Dr. Pethes Ákos1, Dr. Kiss Rita M.2 1: Szent János Kórház Ortopédiai Osztály 2: Budapesti Műszaki Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék Bevezetés: A gyerekkor óta rendszeresen, naponta több órát egyensúlyozási képességet, más szóval dinamikus stabilitást fejlesztő gyakorlatok végzésével töltő válogatott sportolók járásvizsgálata sportélettani szempontból fontos. Nem foglalkozott eddig még tanulmány válogatott korcsolyázók, vagy hasonló fokozott egyensúlyi képességet igénylő sportág sportolóinak járás paramétereinek vizsgálatával. Kutatásunk célja, hogy összehasonlítsuk a válogatott műkorcsolyázók és a hasonló életkorú kontroll csoport dinamikus stabilitását jellemző paramétereket, és a lépések megismétlésének pontosságát, vagyis a lépések fluktuációját. Anyag és módszer: A kutatásba 19 rendszeresen nemzetközi versenyen induló válogatott műkorcsolyázót és 19 hasonló életkorú és nemű egészséges kontroll személyt vontunk be. Az ultrahang-alapú ZEBRIS CMS- 10 mérőműszerrel határoztuk meg a kijelölt anatómiai pontok térbeli koordinátáját mozgó és stabil lapon (PosturoMed) történő helyben járás közben, amelyekből számítottuk a térdízület egy pontjának mozgását, valamint a medenceöv és vállöv mozgást jellemző rotációt és billenést. Ezekből az értékekből számítottuk minden egyes személy összes járásciklusából az adott személyre jellemző átlagot, szórást és
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
relatív szórást (szórás és átlag aránya), majd ezekből csoport átlagot és szórást képeztünk. Eredmények: Korcsolyázók mindkét térdízületének me di alis-lateralis mozgásának relatív szórása szignifikánsan kisebb mozgó platón (domináns oldalon p=0,02, nem domináns oldalon p=0,04), mint a kontroll csoporté. Rögzített platón történő járás közben csak domináns oldalon (p=0,03) találtunk szignifikánsan kisebb értéket. A sportolók mindkét térd vertikális mozgásának relatív szórása szignifikánsan nagyobb, mint a kontroll csoport tagjaié. (fix platón pdom =0,03 és pnemdom =0,03, pnemdom =0,04). A medencerotációt és billenést illetően szignifikáns különbséget nem találtunk a sportolók és a kontroll csoport tagjai között. Megbeszélés: Egy ízület mozgásának változékonysága az ízület flexibilitására utal. Az eredmények azt mutatják, hogy a sportolók térdízületének medialis-lateralis flexibilitása kisebb, ami vélhetően az igen fejlett izomzatnak a következménye. A vertikális mozgás nagyobb relatív szórása azt mutatja, hogy az ízület flexibilitása nagyobb, azaz a mozgás koordináltabb, a változó körülményekhez történő alkalmazkodás könnyebben megy. A mozgás koordinálásában a medence szerepe nem növekedett. Kulcsszavak: műkorcsolyázó, járásanalízis BIOMECHANICAL AETIOLOGY OF THE SO-CALLED IDIOPATHIC SCOLIOSIS Tomasz Karski , Jacek Karski 1: Vincent Pol University in Lublin / Professor Lecturer /; Former Head (1995-2009) of Paediatric Orthopaedic and Rehabilitation Department of Medical University in Lublin 2: Paediatric Orthopaedic and Rehabilitation Department of Medical University in Lublin 1
2
Introduction: The aetiology of the so-called idiopathic scoliosis was not defined until 1995. Biomechanical aetiology (1995-2007) enables proper therapy and causal prophylaxis. Material (1985-2011): In 2011 the material included 1950 cases. The age of patients varied from 3 to 50 years. Information according the biomechanical aetiology: Development of spine deformity is following: 1/ the asymmetry of movement of hips-“Syndrome of Contractures” (Mau). 2/ During gait, “limited movement of right hips” transmitted to the pelvis and spine. Next asymmetry of load. 3/ The permanent standing “at ease” on the right leg is the cause of curves-L-left and Th-right in “S”-I- etiopathological group (epg), or “C”-II/A-scoliosis. In the group “S”-II/B-epg the cause is standing plus laxity and “harmful exercises”. The “I”-III-epg scoliosis is connected only with gait. 4/ The type of scoliosis depends of the “Model of Hips Movement”(Karski-2006). New classification: Every type of scoliosis starts to develop at the age of 2-3. Groups: 1-st epg of scoliosis - I epg,
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
(2001) [“S”-double scoliosis]. Special “model of movements of hips”. The cause: gait and standing “at ease” on the right leg. Some cases “lordoscoliosis”. Progression. 2-nd epg of scoliosis - “C” II/A epg deformity and “S” II/B epg deformity (2001). Cause: standing “at ease” on the right leg many years. At the beginning physiological deviation, next scoliosis (“C” or “S”). Some cases kyphoscoliosis. No progression. 3-rd epg of scoliosis (2004) -The cause: only gait. Main symptom - “stiffness of spine”. Conclusions: A/ The biomechanical aetiology of scoliosis is confirmed by observations in Lublin (26 years) and in the world (literature), especially in Hungary (see Hungarian Web Site), in Austria, in Germany, in Slovakia, in Czech Republic. B/ To discover incoming scoliosis we should use old end new tests (see next lecture). C/ It comes the time for causal prophylaxes for every child in every country through proper exercises and stretching sports. Literature: www.ortopedia.karski.lublin.pl Keywords: idiopathic scoliosis, biomechanical aetiology IATROGENIC DEFORMITY IN ALL GROUPS OF SCOLIOSIS AFTER PREVIOUS HARMFUL EXERCISES Jacek Karski1, Tomasz Karski2 1: Paediatric Orthopaedic and Rehabilitation Department of Medical University in Lublin 2: MD, PhD - Vincent Pol University in Lublin / Professor Lecturer Introduction: So-called idiopathic scoliosis and mal-posture of body of children and youth people need the new exercises. Old, strengthened exercises were harmful for every type of scoliosis (observation of more than 25 years). Pitfall after incorrect exercises in scoliosis After extension (strengthened) exercises in scoliosis there were curves bigger, hump larger, stiffness of spine more rigid. We confirmed in 1995-2011 that after extension exercises this big scoliosis was “iatrogenic deformity”. To introduce the new exercises for scoliosis we need use the new screening and new tests. New screening / new clinical tests: Since the etiology of scoliosis is found (1995-2007 – T. Karski) there is also described rules of new screening for children in kindergartens and in schools. The some rules are also introduced in Slovak Republic, Czech Republic, in Germany (Neff), in Austria (Grill) and in other countries. Below list of new tests: a/ checking of symmetry / asymmetry of movement of both hips (especially of adduction in strait position of joints). b/ checking of flexion contracture of right/both hips (EllyDunkan test, Thom test, Staheli test, kneeing test).
11
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
c/ side movement in lumbo-thoracic part of spine during extension from flexion. d/ checking of shape of spine in flexion position (Adams/ Meyer test) e/ using the new “side bending test for scoliosis” (Karski/ Lublin) f/ looking at the “habit to stand at ease of left or right leg” (scoliosis children standing ‘at ease’ is only on the right leg. g/ looking at the “habit during sleeping” (anamnesis from parents) h/ body build i/ anomalies – e.g. spina bifida occulta, pectus infundibiliforme (yes, no) j/ accompanying illnesses (e.g. rickets) k/ sport – yes, no New rehabilitation exercises and favourable sport / Conclusion Below are presented the new exercises introduced in therapy of scoliosis since 1980’s: a/ removal of contracture of the right hip, b/ removal of flexion contracture of both hips / the right hip, c/ removal of contracture on concave side of both curves, d/ removal of extension contracture (“stiff spine”) of thoracic and lumbar spine, e/ active participation in sports at school and home every day (especially kung fu, taekwondo, karate, aikido, tai chi, yoga), f/ sitting position in school and at home – relaxed, never straight (up-straight), g/ sleeping on side in “foetus position”, h/ standing position on both legs (no influence), ‘at ease’ standing on the left leg – protection against scoliosis. Literature: www.ortopedia.karski.lublin.pl Keywords: scoliosis, iatrogenic, harmful exercises HIRTELEN IRÁNYVÁLTOZTATÁS UTÁNI EGYENSÚLYOZÓ KÉPESSÉG VIZSGÁLATA SPORTOLÓKNÁL Pethes Ákos, Bors István, Kiss Rita M. Szt. János Kh. Ortopéd-Traumatológiai Osztály, Országos Gerioncgyógyászati Központ, BME Hidak és Szerkezetek Tanszék Bevezetés: Az egyensúlyozó képesség többféle módszerrel vizsgálható. A legelterjedtebb a stabilometriás vizsgálat, amely elsősorban az állás közbeni egyensúlyozó képességet jellemzi. A hirtelen erőhatás és irányváltoztatás utáni, dinamikus egyensúlyozó képesség a legkomplexebb egyensúlyozást kívánja meg. A hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képességnek különösen fontos egyes sportágak, mint például a síelés és műkorcsolyázás magas szintű művelésénél. Kutatásunk célja annak megállapítása, hogyan változik
12
egészséges személyekhez képest a dinamikus egyensúlyozó képesség válogatott síelők és műkorcsolyázók esetén. Anyag és módszer: A sportolói csoportot 11 nő (életkor átlaga: 17,8±5,6 év; testmagasság átlaga: 165,7±3,1 cm; testtömeg átlaga: 55,4±5,8 kg) és 8 férfi (életkor átlaga: 22,2±4,6 év; testmagasság átlaga: 179,2±6,7 cm; testtömeg átlaga: 68,8±6,7 kg válogatott műkorcsolyázó, az egészséges csoportot 10 nő (életkor átlaga: 23,4±4,7 év; testmagasság átlaga: 168,4±2,4 cm; testtömeg átlaga: 70,2±9,4 kg) és 9 férfi (életkor átlaga: 24,9±3,7 év; testmagasság átlaga: 173,6±5,8 cm; testtömeg átlaga: 73,6±7,2 kg). A dinamikus egyensúlyozó képesség modellezéséhez a hirtelen irányváltoztatási tesztet használjuk. A vizsgálat lényege, hogy 8 rugóval a merev kerethez rögzített merev lapot kimozdítás után mozgásba hozzuk és a vizsgált személynek egyensúlyát meg kell tartani, amely a merev lap csillapításával történik. A csillapítás mértékét a merev lap mozgásából meghatározott Lehr-féle csillapítási számmal jellemeztük. A vizsgálatot elvégeztük úgy, hogy a merev lapnak csak egyirányú, medialis-laterális mozgása a megengedett (könnyű vizsgálat), illetve úgy, hogy a merev lap mozgása a horizontalis sík mindkét irányában megengedett, sőt a merev lap síkjára merőleges tengely körül el is fordulhat (nehéz vizsgálat). Eredmények: Mindkét vizsgálati módszer esetén a sportolók egyensúlyozó képessége jobb volt, mint a kontrollcsoport eredményei. A könnyű vizsgálat esetén a leglényegesebb eltérés, hogy a sportolók esetén nem lehet szignifikáns különbséget kimutatni a domináns és a nem-domináns lábon történő állás közbeni egyensúlyozás között. A nehéz vizsgálat esetén már szignifikáns különbség van a sportolók és a kontroll csoport eredményei között, mind két lábon, mind az egy lábon állás közben mért értékeknél. Megbeszélés, következtetés: Az eredmények hipotézisünket igazolták, azaz a síelők és korcsolyázók hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képessége jobb, mint a kontrollcsoport tagjaié, amely a vizsgálattal is kimutatható. Fontos eredmény, hogy a sportolók esetén már nincs oldaldominancia hatás. A hirtelen irányváltoztatás utáni jobb egyensúlyozó képesség azt is mutatja, hogy a változó külső körülményekhez történő alkalmazkodó képesség sportoló esetén jobb. Kulcsszavak: egyensúlyozó képesség, műkorcsolyázó, síelő AZ ORSZÁGOS SPORTEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETBEN VÉGZETT ÖSSZETETT TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK BIOMECHANIKAI VONATKOZÁSÚ TAPASZTALATAI Dr. Rácz Levente, Dr. Kovács Péter, Gál Renátó Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi kar Országos Sportegészségügyi Intézet Az Országos Sportegészségügyi Intézet Teljesítmény Diagnosztikai Kutató Osztályának egyik fő feladata a Magyar
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
Olimpiai Bizottság által meghatározott kiemelt Olimpiai keret teljesítménydiagnosztikai ellátása. A szenzorháló elmélet alapján végzett összetett teljesítmény diagnosztikai vizsgálatok teljesítmény-élettani, biomechanikai és sportpszichológiai módszerekkel vizsgálják a funkcionális szervrendszerek edzettség élettani adaptációját és működésének sajátosságait. Előadásunk a sportági teljesítmény hátterében lévő általános és sportágspecifikus biomechanikai vizsgálatok tapasztalatait mutatja be szoros összefüggésben a teljesítmény-élettani vizsgálati eredményekkel. Több sportág eredményei alapján bemutatjuk, hogy az egyénre jellemző sportág specifikus alkalmazkodási sajátosságok pontos megismerése alapján lehetőség van a terhelési mutatók optimalizálására, folyamatos menedzselésére, ezáltal a teljesítmény legális módszerekkel történő fokozásra. A 2012-ben végzett nagy elemszámú vizsgálatok tapasztalatai jól szemléltetik a hazai teljesítménysport sajátosságait és a fejlesztés irányait. Kulcsszavak: teljesítménydiagnosztika, biomechanika SPORTSPECIFIKUS TÁPLÁLKOZÁS – LONDON 2012 Martos Éva Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) 2010 októberében konszenzus konferenciát rendezett a téma legismertebb szakértőinek bevonásával, azzal a céllal, hogy áttekintve a tudományos szakirodalmat a táplálkozás szerepéről, a sportteljesítményben és a sportoló egészségének megőrzésében, megteremtse ezzel a lehetőségét a bizonyítékokon alapuló ajánlásnak, mely segíti a sportolók felkészítését a londoni olimpiára. A konferencia áttekintette a legfontosabb témákat, mint az energia-, szénhidrát-, fehérjeszükséglet, folyadék és elektrolitpótlás, étrend-kiegészítők, ezen belül is külön foglalkozott az antioxidánsokkal és a D vitaminnal, és végül az egyes sportágak (állóképességi, súlycsoportos, esztétikai stb.) specifikus táplálkozási igényeit. Az ajánlás az alapelvekben nagyon hasonló a korábbihoz. A sportoló energiaszükségletének megfelelő, változatos étrend biztosíthatja az edzéshez illetve versenyhez szükséges makro- és mikrotápanyag szükségletet. A szénhidrátraktárak feltöltöttsége, a megfelelő folyadékpótlás, az energiabevitel korlátozásának kerülése, az étrend-kiegészítők megfontolt, csak speciális körülmények közötti alkalmazása is a korábbi ajánlással megegyező alapelvek. Ugyanakkor van több olyan változás illetve új, inkább specifikus elem, például a szénhidrátfeltöltés területén, az energiaszükséglet meghatározásában, az antioxidánsok alkalmazásában stb, amelyek megismerése és beépítése a sportoló táplálkozási stratégiájába hozzájárulhat az eredményesebb szerepléshez. Kulcsszavak: táplálkozás, energiaszükséglet
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
TESTÉPÍTŐK LABORPARAMÉTEREI Dr. Szabó György1, Dr. Frenkel Emil2, Dr. Szabó Gergely1, Dr. Bajnóczky István3, Dr. Jegessy Andrea3, Dr. Huszár András3 1: Táv Kft Enese Csorna Sportorvosi Rendelő 2: Kassa Belgyógyászati Klinika 3: Pécs Igazságügyi Orvosi Intézet Négy testépítő rutin laborértékeit vizsgáltuk hat hónapig, havi egy vérvétellel. A vizsgált paraméterek: vércukor, karbamid nitrogén, kreatinin, összkoleszterin, HDL, LDL, triglicerid, GOT, GPT, GGT, We, teljes vérkép, különös tekintettel a HBG, RBC, Htk és WBC –re. A mérésekre technikai okokból 18-20 óra között kerülhetett sor. A vércukor értékek a referencia értékeken belül voltak a vizsgált időszakban, feltehetőleg részben az edzésen elvégzett nagy izommunkának és energia felhasználásnak megfelelően. A vese értékek a referencia értékeket meghaladták részben a közismert táplálkozási extremitások, részben a használt táplálékkiegészítő anyagok és tiltott teljesítmény fokozó anyagok renális diszfunkciót okozó hatása miatt. A vérzsír értékek a referencia értékeket általában 50-200% meghaladják, de a HDL értékeknél sok anomália van. A GOT, GPT értékek a referenciához képest emelkedettebbek, a táplálkozási szokásoknak megfelelően, a használt táplálék kiegészítők mennyiségének függvényében. A vérkép értékei a HGB, RBC értékeknél a referenciát meghaladják, részben poliglobuliásak. A vizsgált időszakban a paraméterek szintje sem szignifikáns, sem tendeniózus változást nem mutattak, ami több gondolatot vethet fel a szakmaiság oldaláról is. Az anyagot azért is elemezni kell, mert manapság a fiatalság egyre jelentősebb része sport helyett a kondizás „anyagos” részét műveli a minél gyorsabb testkép kialakítása érdekében, ami sajnos a nem megfelelő, sőt abszolút hiányos szakmai szabályozás mellett óriási egészségügyi kockázatot és a károsodások kezelése jelentős finanszírozási terhet jelent. Kulcsszavak: testépítő, laborparaméter AZ ÉLETKOR ÉS A TESTÖSSZETÉTEL ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLLÓKÉPESSÉGI TELJESÍTMÉNNYEL Dr. Györe István, Juhász Zsolt Magyar Honvédség Honvédkórház, EHHI AVI Bevezetés: Az életkor emelkedésével nő a testtömeg, a testtömeg index (BMI), a testzsírszázalék. 30 év felett csökken a maximális O2 felvétel, így az állóképességi teljesítmény is mérséklődik. Célkitűzés: az életkor szerepének vizsgálata a testösszetételre és a 3200 méteres futás teljesítményére.
13
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
Módszer: A vizsgálatban 10182 férfi (életkor 20-45 év) antropometriai mutatóit és 3200 méteres futó teljesítményeit dolgoztuk fel. Életkor alapján 6 életkori csoportot alakítottunk ki (<22 év, 22-25 év, 26-30 év, 31-35 év, 36-40 év, 41-45 év). Az életkori csoportokon belül a testtömeg index (BMI) alapján további 8 kategóriát képeztünk (BMI 18-20; 20-21,9, 22-23,9; 24-25,9; 26-27,9; 28-29,9; 30-31,9; 32=<). Az életkor és a BMI alapján végül összesen 48 különböző csoportot alakítottunk ki. Mindegyik csoportban kiszámítottuk a testmagasság, testtömeg, testzsírszázalék és a 3200 méteres futási idő (mp) átlag és a szórás értékeit. Korcsoportonként vizsgáltuk a testtömeg index százalékos megoszlását. Összefüggést kerestünk az életkor, valamint a testtömeg, a BMI, a testzsírszázalék és a 3200 méteres futási idő között. Eredmények: Az életkor a testtömeggel és a BMI-vel logaritmikus, ugyanakkor a testzsírszázalékkal és a 3200 méteres futási idővel lineáris, de minden esetben pozitív összefüggést mutatott. Minden korcsoportban pozitív korreláció volt a BMI és a testzsírszázalék között. A korcsoportok közötti testzsírszázalék különbségek az azonos BMI kategóriákon belül is kimutathatók. A testzsírszázalék pozitív és szoros összefüggést mutatott a futási idővel minden korcsoportban. Az életkor emelkedésével minden BMI kategóriában romlott az állóképességi teljesítmény. A 26,0 kg/m2 feletti BMI kategóriák esetén a 3200 méteres futás idő szignifikánsan emelkedett, míg a normál BMI kategóriák között nem volt szignifikáns különbség azonos korcsoporton belül. Következtetés: A vizsgálati eredmények egyértelműen bizonyították, hogy az életkor és a testösszetétel szorosan összefügg az állóképességi teljesítménnyel.
Az egészséges bélflóra biológiai aktivitása három szinten zajlik. 1. A mikróba-mikróba kapcsolat a bél lumenében a „Quo rum sensing (QS)”, sejt-sejt szignálrendszeren keresztül valósul meg, mely koordinálja a közösség baktériumainak gén-expresszióját. A normál flóra által biztosított kolonizációs rezisztencia lényege, hogy a commensalis flóra tagjai gátolják a patogének kolonizációját, a patogének adhézióját gátló fehérjéket termelnek, közvetlenül gátolják a patogének növekedését, továbbá a Bifidobacteriumok által termelt acetát és laktát pH csökkentő hatása gátolja a patogének szaporodását. 2. A másik fontos kommunikációs szint a bélflóra és a epithel közti kapcsolat. Ennek révén a bélbaktériumok serkentik az epithelsejtekben a fucosylált glikánok termelését, melyet a sejtek saját energiaforrásként használnak fel, továbbá metabolitokat termelnek, melyek szekunder módon protektív nutriensek, mint az arginin, a glutamin és a rövid láncú zsírsavak. A bélflóra tagjai már postnatalisan is serkentik az epithel érését, az angiogenezist és hatásukra a mucosa integritása stabilizálódik (lokális génreguláció), továbbá serkentik a nyák termelését és a baktericid fehérjék szintézisét a Paneth-sejtekben. 3. A harmadik szint a bélfóra és a gastrointestinalis immunrendszer kapcsolata, mely a születés után döntő szerepet játszik a bélflóra mennyiségi és minőségi összetételének kialakulásában, valamint szabályozza a TH1/TH2 balansz kialakulását. A bélflóra tagjai modulálják az antigén felvétel-prezentáció-degradáció folyamatát, fokozzák a szekretoros-IgA termelést és számos cytokint (IL-10, IL-6, IL-1) termelnek vagy indukálják azok termelését. A bélflóra károsodása esetén ezen funkciók zavart szenvednek, az egyensúly fenntartásával a kihagyott edzésnapok száma csökkenthető.
Kulcsszavak: életkor, testösszetétel, állóképesség, BMI index
MULTIDISCIPLINARIS, ISKOLABÁZISÚ METABOLIKUS TRÉNING PROGRAM ÉS DIÉTA HATÁSA TÚLSÚLYOS GYERMEKEK TESTÖSSZETÉTELRE ÉS KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEIRE
A BÉLFLÓRA ÉS AZ IMMUNRENDSZER KAPCSOLATÁNAK JELENTŐSÉGE SPORTOLÓKNÁL. Dr. Pelle Judit , Dr. Téglásy György 1: Pasaréti Sportegészségügyi Centrum 2: Országos Sportegészségügyi Intézet 1
2
A bélflóra és az enterális immunrendszer kapcsolata az utóbbi évtizedben egyre inkább előtérbe került. Ismertté vált, hogy a tartós fizikai terhelés okozta intestinalis ischaemia komplex következményekkel jár. A tartós hypoxia nemcsak a mucosa közvetlen károsodását idézi elő, hanem komplex folyamatokat indít el, amelyek a bélflóra súlyos károsodásához is vezetnek. Ez utóbbi a nyálkahártya integritásának csökkenését, a permeábilitás fokozódását, az immunfunkciók károsodását, valamint az intraluminalis fermentációs folyamatok kóros megváltozását eredményezik.
14
Kulcsszavak: bélflóra, immunrendszer
Tóthné Steinhausz Viktória 1, Gombocz Károly 2 1: PTE ETK Fizioterápiás Tanszék 2: ZMK Szívsebészet Bevezetés: A gyermekkori obesitas számos cardiovascularis és mozgásszervi megbetegedés kockázatát hordozza magában, ami az életmód változtatással még visszafordítható. Célkitűzésünk a maximális zsíroxidációs (FATmax) zónában végzett tréning és diéta hatásának vizsgálata volt. Módszerek: Intervenciós programunkban 3 általános iskolában, 30 túlsúlyos (BMI>90 percentil) gyermek (átlagéletkor 11,7+/-1,9 év) vett részt. A testösszetétel meghatározásához bioelektromos impedancia módszert (SALUS) alkalmaztunk. Járószalagon történő, lépcsős, szimptóma limitált terheléses vizsgálat során indirekt kalorimetria módszerével (Jaeger Oxycon Pro) a
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
terheléses anyagcsereküszöböket és maximális oxigen fogyasztást határoztuk meg. Tréning pulzus tartománynak a FATmax +/- 10%-t jelöltük meg. Izomerő (DAVID) és nyújthatósági mérések figyelembevételével mozgásszervi vizsgálat után mozgásprogramot írtunk elő, amelyet heti 2 alkalommal, testnevelő tanár vezetésével végeztek pulzuskontroll mellett (Polar). Dietetikus a gyermekek szüleinek diétás tanácsokat adott és a számított alapanyagcsere alapján étrendet javasolt. A tréningprogram a három iskolákban 56, 101, ill. 146 napig tartott. Az adatok feldolgozásához SPSS statisztikai programcsomag alkalmazásával egy és két mintás T-próbát és varianciaanalízist végeztünk. Eredmények: A mozgásprogram végére a testsúly és testmagasság növekedése mellett (64,5+/-12,6 vs. 65,7+/-13,2 kg; p=0,018) (151,9+/-9,0 vs. 154,5+/-9,1 cm; p<0,001) a relatív zsírtartalom csökkent (35,7+/-4,5 vs. 33,0+/-5,5%;) az izomtömeg növekedett (22,8+/-4,6 vs. 24,4+/-5,2 kg; p<0,001). A max.izometriás erő, az izomerő és nyújthatóság pozitív irányba változott. Az alapállóképesség csak a leghosszabb tréningperiódus után növekedett (VO2max: 1841+/- 620 vs. 2011+/-642 ml; p=0,043 ), az anaerob átmenet nem javult (p=0,377). Következtetés: A terheléses anyagcsereküszöbök alapján előírt tréningprogram diétás tanácsadás mellett már rövid tréningperiódus után elindította a testösszetétel kedvező irányú változását. Az alapállóképesség javulása legalább öt hónapos „FATmax” tréning után jelentkezett. Kulcsszavak: gyerek, obesitas, tréning, diéta A SOPRONI UTÁNPÓTLÁS KORÚ LABDAJÁTÉKOSOK TÁPLÁLKOZÁSI- ÉS ÉTKEZÉSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA Simon István Ágoston, Baloghné Bakk Adrienn, Kajtár Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet Bevezetés. A rendszeresen sportoló gyermekeknek a fokozott terhelés miatt és a minél jobb teljesítmény elérése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani az energia-, fehérje-, vitaminés ásványi anyag bevitelre, mint nem sportoló kortársaiknak. A megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás meghatározza a fiatal sportolók fejlődését, teljesítőképességét, edzésmunkáját, regenerálódását. Az edzőknek és a sportoló fiatalok szüleinek felelőssége és feladata, hogy a versenyzők a terhelésüknek megfelelő táplálkozási- és étkezési szokásokat alakítsanak ki, a folyadékpótlásuk optimális mértékben megvalósuljon. Anyag és módszer. Kutatásunk célja megvizsgálni a soproni labdajátékos utánpótlás versenyzők táplálkozási- és étkezési szokásait. A vizsgálatban az alábbi kérdésekre kerestük a válaszokat: Milyen táplálkozási- és étkezési szokásaik vannak az utánpótlás korú sportolóknak? Fogyasztanak-e és milyen gyakorisággal táplálék-kiegészítőket, vitaminokat, izotóniás
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
italokat? Van-e különbség a különböző korosztályok (10-14 év, 15-18 év) étkezési-, táplálkozási szokásai között? A kérdések megválaszolására kutatási módszernek az írásbeli kikérdezést, zárt végű és attitűd skálát tartalmazó kérdőívet használtunk, amelyhez a mintát a soproni 10-18 éves kosárlabda, labdarúgó és vízilabda sportágban versenyző utánpótlás korú sportolók adták (n=380). Az adatok feldolgozásához StatSoft Statistica 9.0 statisztikai programot használtunk. Eredmények. A kutatás eddig feldolgozott (60%) adatai alapján elmondható, hogy a sportoló fiatalok közel 90 %-a előnyben részesíti az ásványvizet, ellenben az izotóniás italokat rendszeresen ivók aránya nem éri el az 50 %-t. A fiatal sportolók közel 90 %-a 2 liternél több folyadékot fogyaszt naponta, ami jónak mondható. Meglepő volt azonban, hogy a megkérdezettek 42 %-a nem szokott reggelizni, vagy csak ritkán. A sportoló fiataloknak folyamatosan kell pótolniuk az ásványi anyagokat, vitaminokat. A megkérdezettek 32%-a szed napi, vagy heti rendszerességgel Ca-t, illetve Mg-t tartalmazó pezsgőtablettákat, s közel ekkora az aránya az ezt nem szedőknek. A táplálékkiegészítőket illetve plusz fehérje bevitelt segítő tablettát szedők aránya (16%) alacsony. A sportolók nagy százaléka (64%) csak hetente, vagy hetente többször fogyaszt gyümölcsöt, a napi fogyasztók aránya (11%) csekély, ami meglepő, hiszen az ilyen nagy terhelésnek kitett fiataloknál fontos a gyümölcsök rendszeres fogyasztása. A megkérdezettek nagy hányada (74 %) egészséges étkezési- és táplálkozási szokásokkal rendelkezik, de a megfelelő tápanyagbevitelre kevésbé figyelnek. Következtetések. A vizsgálatból kiderült, hogy a soproni labdajátékos utánpótlás korú versenyzők megfelelő táplálkozási- és étkezési szokásokkal rendelkeznek, de a versenyzőktől elvárható tudatos táplálkozásra, optimális vitamin és ásványi anyag bevitelre törekvéssel csak kis százalékuknál találkoztunk. A fentiekből következik, hogy szükséges az utánpótlás korú versenyzők körében a helyes táplálkozási- és étkezési szokások kialakítását elősegítő előadások, programok szervezése, amelyben az edzőknek, sportvezetőknek kiemelt feladatot kell kapnia. Kulcsszavak: táplálkozás, ifjúsági sportoló FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI KÉZILABDÁS NŐK SZÉRUM ÁSVÁNYI ANYAG ÉS Q10 KONCENTRÁCIÓJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Dr. Sydó Tibor1, Dr. Györe István2, Sydó Nóra3, Prof. dr. Pucsok József4 1: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt 2: MH Honvédkórház EHHI AVI 3: Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ 4: Országos Sportegészségügyi Intézet Bevezetés: A nyomelemek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Számos tanulmány bizonyította, hogy a nyomelemek hiánya, illetve az egyes elemek szintje az emberi szervezetben hatással van betegségek kialakulására, lefo-
15
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
lyására és az energiaforgalomra. A rendszertelen, egyoldalú táplálkozás melletti elégtelen ásványi anyag és vitamin bevitel nem csupán az átlag populációra igaz, hanem a sportolókra, sőt az élsportolókra is egyaránt. Célkitűzés: Felnőtt és ifjúsági női kézilabdázók szérum ásványi anyag és Q10 koncentrációjának meghatározása és a korcsoportok közötti különbségek kimutatása. Táplálék kiegészítők 3 hónapos alkalmazása milyen hatással van a szérum ásványi anyag és Q10 koncentrációkra? Módszerek: 11 felnőtt és 25 ifjúsági női kézilabdázó ásványi anyag (Ca, Mg, P, Fe, Se, Zn) és Q10 szint meghatározást végeztünk el két alkalommal az alapozás kezdetén (július) és a versenyzés időszakában (november). Az első mérés előtt a sportolók semmilyen táplálék kiegészítőt nem kaptak. A felnőtt nők az első mérést követően folyamatosan szedtek PharmaNord készítményeket (Zn 1mg/nap, Se 50mcg/nap, Mg 200mg/ nap, Q10 30mg/nap, L-carnitin 250mg/nap), ugyanakkor az ifi lányok továbbra sem kaptak táplálék kiegészítőt. A szérum Ca, Mg, P, Fe meghatározás fotometriás módszerrel történt. A Zn koncentrációja ICP, a Se koncentrációja ICP-MS készülékkel lett meghatározva. Az Ubiquinone (Coenzime Q10) quantitatív meghatározását HPLC módszerrel végeztük, UV detektálás mellett. Az adatok elemzéséhez, kiértékeléséhez egy és kétmintás t-próbát alkalmaztunk. Eredmények: Az első mérés alkalmával az ifi lányok szérum Ca és Mg koncentrációja szignifikánsan magasabb volt (p<0,001) a felnőtt csoporthoz képest. A többi ásványi anyag koncentrációjában nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. 3 hónap után a szérum Ca és Mg koncentrációban a két csoport közötti szignifikáns különbség megszűnt, ugyanakkor a felnőtt nők szérum Se és Q10 koncentrációja szignifikánsan magasabb volt az ifi lányok értékeihez képest (p<0,05; p<0,01), ez a különbség a Zn esetében nem volt kimutatható, bár mindkét esetben szignifikánsan emelkedett a szérum Zn koncentrációja. Konklúzió: Felnőtt és ifi kézilabdás nők szérum nyomelem koncentrációja között szignifikáns különbséget nem sikerült kimutatni, ugyanakkor a kívülről bevitt napi 50mcg Se , illetve a napi 30mg Q10 szignifikánsan emeli a szérum Se és Q10 koncentrációját. A napi 1mg Zn bevitel szignifikánsan megemelte a szérum Zn értékét, de ez a növekedés az ifi csoportban is kimutatható volt, ezért feltételezzük, hogy a szérum Zn koncentrációjának emelkedése más tényezővel (pl. táplálkozás) is összefüggésbe hozható. Kulcsszavak: ásványi anyag, kézilabda, nő HOGYAN EGYÜNK ELEGENDŐ SZÉNHIDRÁTOT? Zentai Andrea, Gódor-Kacsándi Anna, Martos Éva Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet A kívánt sportteljesítmény elérésében, a megfelelő táplálkozásnak, ezen belül is az optimális szénhidrátbevitelnek
16
kiemelt jelentősége van. A szénhidrátok ugyanis a legfőbb energiaszolgáltató tápanyagok a sportaktivitás során, és a regenerációban betöltött szerepük sem elhanyagolható. A szénhidrátszükségletet a sportág jellege, az adott felkészülési periódus, az edzés intenzitása, időtartama, versenyek/edzések közötti idötartam, valamint a sportoló testalkata nagymértékben meghatározza. A szénhidrátbevitel időzítése, a glikogénraktárak feltöltöttsége alapvető szempont a megfelelő sportteljesítmény szempontjából. A szénhidrát típusa (pl. egyszerű vagy összetett) illetve a bevitel formája (szilárd vagy folyékony) sem közömbös, mivel ezek a tényezők befolyásolják a szénhidrát felszívódás sebességét, és az egyenletes vércukorszint fenntarthatóságát is. A nemzetközi táplálkozási ajánlások hangsúlyozzák, hogy alapvetően táplálkozással kell fedezni a szénhidrátszükségletet, ugyanakkor gramm/óra illetve gramm/kg szerepel az elérendő célok között. Tekintettel arra, hogy az egyes élelmiszerek szénhidráttartalma igen eltérő, ahhoz, hogy a sportoló az ajánlásnak megfelelően étkezzen, igen kiterjedt dietetikai ismerettel kellene rendelkeznie. Az Intézetünkben végzett táplálkozási tanácsadás tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a sportolók ismeretei nagyon hiányosak, táplálkozásuk nagymértékben eltér a sportági ajánlásoktól. Adódik ez az elmélet gyakorlatba való átültetésének nehézségeiből, az ajánlások kézzelfogható, konkrét mennyiségekre és élelmiszerekre történő lefordításának hiányából és nem utolsósorban a sportolók között terjedő tévhitekből. Mindezek alapján levonhatjuk azt a következtetést is, hogy a sportolók eredményességének növelésében a táplálkozás területén sok a kiaknázatlan tartalék. Az ajánlásokra épülő, de egyénre szabott, a sportoló táplálkozási szokásait és speciális igényeit is figyelembevevő, konkrét, közérthető mennyiségekkel operáló táplálkozási felkészülési terv elkészítése tapasztalt, a témában jártas dietetikus bevonásával rendszeres konzultáció mellett, kellően motivált sportoló esetén gyors és látványos eredményt hoz. Kulcsszavak: szénhidrát, sportteljesítmény, táplálkozás AZ OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉSEK HÁTTERÉNEK SZAKMAI, SPORTEGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEI dr. Téglásy György, dr. Gyarmathy Jenő, dr. Schiszler Gábor Országos Sportegészségügyi Intézet Az előadásban a szerzők a rendelkezésükre álló adatok alapján, összehasonlítják az 1948-as és a 2012-es londoni olimpiára készülő magyar olimpiai csapatok tagjainak felkészülési programját, bemutatják a felkészülés körülményeiben tapasztalható változásokat. Az olimpiai csapatok sportági összetételének változása, a versenyzők számaránya jól tükrözi az olimpiai mozgalomban valamint a magyar sport társadalmi hátterében történt változásokat.
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
A szakmai kérdések tárgyalása során összevetésre kerül az olimpiai évben történt illetve tervezett edzések mennyisége, a felkészülési versenyek száma, a központi felkészülés aránya és a központi edzőtáborozás körülményeiben tapasztalható változás is. Az előadásban kiemelt hangsúlyt helyeztek a sportegészségügyi vizsgálatokban történt változásokra, az edzések körülményeire, az edzőtábori élelmezés mennyiségi és minőségi mutatóinak elemzésére. A válogatott versenyzők felkészítésében fontos szerepet játszó, számos változást és változtatást igénylő kérdés sem kerülhető ki. A távlati elképzeléseket némileg szubjektív, de reális tervben vázolják. Kulcsszavak: olimpiai felkészülés, táplálkozás MIÉRT SPORTOLJON A GYEREK? dr. Farkas Judit Szent János Kórház Gyermeksebészet és Traumatológia ZESZ Miért NE sportoljon? Ha az érveket és ellenérveket felsoroljuk, nem biztos, hogy a MIÉRT IGEN kerül ki győztesen az összevetésből. Nehéz olyan indokot találni, ami kellően motiválná a mai világban a gyerekeket a sportolásra. Az utazás lehetősége, erkölcsi vagy anyagi szempontok már nem elegendőek. Teljesítmény -orientált világunkban a szülő sem a sportban látja gyermeke jövőjét. Sok a téves eszme a gyerekek „tartáshibájával”, terhelhető ségével, de egészségi állapotuk felmérésével kapcsolatban is. Egy havonta kb.550 gyereket vizsgáló ortopéd-traumatológus szemével nézve ez nemcsak egészségügyi, de szociológiai, társadalmi és pedagógiai probléma. Ha végül mégiscsak azt szeretnénk elérni, az objektív nehézségek ellenére, hogy éljenek egészségesen, mozogjanak többet és sportoljanak a gyerekek, akkor az alapoktól – az óvodától kezdve az iskolai testnevelésen keresztül – kellene más szemlélettel nevelni az ifjúságot, mert nem feltétlenül a gyerekekben van a hiba. Kulcsszavak: sportolás, gyermek SCOLIOSIS – A SPORTOK LEHETŐSÉGEI ÉS HATÁRAI
pédiai gyakorlatban. Egy jól megválasztott sport segítséget nyújthat a rendszeresen végzett specifikus gyógytorna hatásainak fokozásában. Módszer: A modern terápiás megközelítés a páciens korát, a scoliosis mértékét, az aktivitás szintjét, valamint a korzett viselését és a műtét utáni állapotot együtt mérlegeli. Egyértelműen elkülöníti az iskolai testnevelést, valamint a hobbi- és versenysportot. Az iskolai testnevelésben való részvétel 40 Cobb fok alatti görbület estén a németországi Schroth Klinika, és számos külföldi tanulmány szerint kifejezetten ajánlott. Ezen kívül a hobbiszerűen végzett sporttevékenység kedvezőbb a versenysportnál, de az egyes sportágaktól, vagy a versenysporttól való teljes eltiltás csak nagy körültekintéssel, a pszichés hatást is figyelembe véve ajánlott. Szakember segítségével az adott sport negatív hatásait tompítva vagy megszüntetve a rendszeresen végzett specifikus terápia megfelelő kiegészítése lehet. Eredmények: A scoliosissal kapcsolatban fellépő csökkent terhelhetőség mind a gerincet stabilizáló izomzat gyengülésében, mind pedig a cardopulmonális teljesítőképesség csökkenésében tapasztalható. A Schroth terápia esetén azonban kiemelkedően fontos egy jó alapkondíció, amelyre építve hatékonyabban kezelhető a betegség. A mozgásban gazdag életmód megfelelő alapot jelenthet az aszimmetrikus Schroth terápiával elérhető eredmények megvalósításában. A testmozgás fejleszti az izomerőt, a koordinációt és a stabilizációt, valamint pozitív hatással van a szervezet cardiopulmonális állapotára, ami a terápiában a bordavölgyi besüppedt területek kiemelésére kifejlesztett 3 dimenziós légzés elsajátításában jelenthet előnyt. A rendszeresen végzett sporttevékenység segíti a scolioticus test komplex korrigálásához elengedhetetlen testtudat fejlődését is. A sport személyiségfejlesztő szerepe szintén kiemelendő, hiszen az évekig tartó terápia nagy kitartást és következetességet igényel. Következtetés: Az új terápiás irányvonalak elsősorban a beteg korát és a scoliosis mértékét figyelembe véve, egy megengedőbb szemlélet felé mutatnak a sport terén. A korábbiakban alkalmazott leginkább tiltó magatartással szemben érdemes a problémát részletesen megvizsgálva, a külföldi szakirodalomban már egyre inkább konkretizálódó határvonalakra támaszkodva, de lehetőleg egyénre szabottan kezelni. Kulcsszavak: scoliosis, sportterhelés A BABAKOCSI, MINT SPORTESZKÖZ: FUTÁS ÉS SPORTGYALOGLÁS BABAKOCSIVAL FÉLMILLIÓ „KLUBTAG” RÉSZÉRE
Szarka Kovács Enikő Scolinea Gyógytorna, Budapest
Olexó Zsuzsanna dr, Zsirai Zsuzsanna dr Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék
Cél: Az előadás célja rávilágítani, hogy a korábban elterjedt túlzott óvatosság a scolioticus páciensek sporttevékenységét illetően mára már nem állja meg a helyét a korszerű orto-
A babakocsi, mint a kisgyermekes lét szimbóluma egyszersmind sporteszközzé válik, ha megfelelő mennyiségben és intenzitással használják: babakocsi-sport. Magyarországon
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
17
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
egyidejűleg legalább 15o ezer kisgyermeket tolnak babakocsiban, az ebben érintett felnőtt populáció nagysága a félmilliót közelíti, az új korosztályok születésével pedig új szülők és nagyszülők lépnek be ebbe a soha el nem fogyó kisgyermekes táborba. Számukra a babakocsi, mint szükséges eszköz lehetőséget, a gyermek jelenléte pedig értelmet, célt és társaságot ad egy aktívabb gyalogos életforma kialakítására. Az eszközök fejlődése és használatuk módja azonban sajnos egyre inkább az autózáshoz – és ezzel együtt a mozgásszegény életmódhoz – igazodik. A mai divatos kinézetű, de kényelmetlenül tolható babakocsik még azoknak is kedvét szeghetik, akik hajlanának egy aktívabb életvitelre kicsi babájukkal is. Szükséges lenne a sportosan használható babakocsiknak is divatot teremteni, hasonlóan mint a cipők esetében megtörtént. Kulcsszavak: babakocsi, sportfelszerelés MOZOGJ IDŐSEN IS ÉS TOVÁBB ÉLSZ ORVOSI PÉLDAMUTATÁSSAL Dr. Kasza Géza1, Dr. Szabó Renáta2 1: Homorúd – SPORT-KA Bt. 2: Kecskemét – Bőrgyógyászati szakrendelés Örökzöld téma az időskori mozgás jótéteményei és a hozzátartozó adatok - Az egészség és a sport kézzelfoghatóan összekapcsolódik. - Az orvosok példát mutatnak az egészséges életmód gyakorlásából. - Az örök jelszó: mozogj és tovább élsz. Kulcsszavak: időskor, mozgás, orvosi világjátékok, példamutatás KAPCSOLAT MAGYAR ÉLSPORTOLÓK MAXIMÁLIS OXIGÉNFELVÉTELE ÉS AZ ACE ÉS ACTN3 GÉN POLIMORFIZMUSOK KÖZÖTT Bosnyák E., Trájer E., Udvardy A., Protzner A., Komka Zs., Györe I., Tóth M., Szmodis M. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Bevezetés: Köztudott, hogy a genetikai háttér nagymértékben meghatározza a sportteljesítményt. A teljesítmény-élettannal összefüggésben számos tanulmány vizsgálja a genotípusban rejlő variációk szerepét. Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) I/D valamint az alfa-aktinin-3 fehérjét kódoló gén (ACTN3) R/X polimorfizmusai nemzetközi kutatások alapján szoros összefüggésben állnak a fizikai teljesítmén�nyel. Amellett, hogy nem elegendő pusztán a polimorfizmus-vizsgálat, hanem az optimális kombinációk jelenlétét
18
is kutatni kell, a genetikai háttér terhelés-élettani mutatókkal együttesen történő analizálása is előremutató lehet. Tanulmányunkban az előbbi gén polimorfizmusok csoportonkénti lehetséges különbségeinek valamint a maximális oxigénfelvétel (VO2max) értékeivel mutatott esetleges ös�szefüggésének felderítése volt a célunk. Módszerek: A kutatásban 155 magyar válogatott élsportoló vett részt, 74 nő és 81 férfi. A versenyzőket 5 csoportra osztottuk, a kategóriák kialakítását a sportági sajátosságok és a versenyek időtartama határozta meg. A vizsgálatban a sportolóknak egy vita maxima típusú terhelésen kellett részt venniük, mely futószalagon történt (állandó sebesség mellett fokozódó meredekség) teljes kifáradásig. A terhelés során több paraméter mellett a maximális oxigén felvételt is mértük. A DNS izolálás vénás vérből Quickgene izoláló kit segítségével történt, a genotipizálás PCR (Polymerase Chain Reaction) technológiával zajlott. Statisztikai analíziseinkhez Statistica 9.0 for Windows® programot használtunk, a szignifikancia-szintet 5%-ban határoztuk meg. Eredmények: A teljes sportolói mintát tekintve 57%ban az ACE D, 58%-ban az ACTN3 R allél dominált a lehetséges változatok közül. Csoportonkénti bontásban az arány közel azonos maradt ehhez, kivételt képzett a labdajátékok csoportja, ahol az ACE I és D allélok gyakorisága megegyezett. Az ACE I alléllel rendelkezőknél mért VO2max értékek alacsonyabbnak bizonyultak, mint a DD genotípusúak esetén, de szignifikáns különbség nem volt a két csoport között. Az állóképességi csoportban megvizsgálva ugyanezt, az I alléllal rendelkezők magasabb oxigénfelvételi értékkel bírtak, mint a DD homozigóta típusúak, azonban szignifikáns különbség a VO2max értékek között nem volt. A sportági jellegzetességek alapján kialakított öt alcsoportból négy csoport átlagos maximális oxigénfelvétele várakozásainknak megfelelően szignifikánsan különbözött egymástól. Összefoglalás: A csapatsportágak sokoldalú motoros jellegének megfelelően a genotípusos eloszlás ennél a csoportnál volt a legegyenletesebb, nem volt felfedezhető domináns genotípus, azonban az ACTN3 R allél előfordulása megelőzte a többi allél gyakoriságát (ACTN3 X, ACE I/D). Ebben a csoportban a mért VO2max értékek átlaga elmaradt a többi csoportétól, ami magyarázható azzal, hogy nem sportág specifikus a terhelés típusa, így nem volt képes a sportoló a saját élettani maximumáig teljesíteni. Az állóképességi csoportban a 9 legmagasabb VO2max értékből 7 ACE ID genotípussal rendelkező sportoló eredménye. Előbbi 9 sportoló közül kizárólag 1 nem rendelkezik az ACTN3 gén R alléljával. A teljes minta megvizsgálását követően látható, hogy a 9 leggyengébb VO2max értékhez tartozó ACTN3 genotípusok között is igen frekvens az R allél előfordulása, tehát az ACTN3 gén polimorfizmusok esetén nem találtunk bizonyítékot a genetikai háttér fokozott hatására. Kulcsszavak: allél, genetika, élsportoló
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
A SPORT SZEREPE A KRÓNIKUS BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁBAN Bagyura Zsolt, Soós Pál, Pánics Gergely, Andrási Zoltán, Merkely Béla, Szelid Zsolt Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Tanszék TÁRKI, Budapest Háttér: A sport szerepét a krónikus betegségek kialakulásában nemzetközi eredmények bizonyítják. A magyar lakosság sportolási szokásairól és morbiditási adatairól azonban megbízható eredményeink jelenleg nincsenek. Módszerek: A Semmelweis Egyetem egy közép-magyarországi kisvárosban a 20. életévét betöltött felnőtt lakosságot célzó szűrési programot indított (Budakalászi Epidemiológiai Vizsgálat). A teljes felnőtt lakosságot (8.000 fő) megcélozó önkéntes alapú vizsgálat során egy részletes beteg anamnézist és egészségszociológiai kérdéseket vizsgáló kérdőíves mintavétel mellett orvosi eszközös vizsgálatokra kerül sor. A rizikóbecsléshez szükséges antropometriai mérések és non-invazív vizsgálatok (szívés carotis ultrahang, nyugalmi vérnyomás, boka-kar index) mellett a sportolásra vonatkozó anamnesztikus adatok felvétele is megtörténik. Eredmények: Ez év január közepéig 605 fő eszközös vizsgálatára került sor (átlag életkor: 48,9 év). Kóros BMI (>25kg/ m2) 446 fő (74%), emelkedett nyugalmi szisztolés vérnyomás 268 fő (44%), kóros HgbA1c 278 fő (45%), kóros LDL koleszterin szint 299 fő (49%) esetében igazolódott. A vizsgált lakosság átlagos 10-éves kardiovaszkuláris mortalitási rizikója 20,7%. Következtetések: A hazai lakossági minta szív- és érrendszeri rizikója meghaladja a fejlett európai országok rizikóértékeit. Mind a fiatalkorban végzett sport, mind a rendszeres aktív mozgás befolyásolhatja a krónikus betegségek kialakulását. A vizsgálat eredményei a Budakalász Epidemiológiai Vizsgálat keretében jöttek létre. Kulcsszavak: szűrés, rizikó, kérdőíves mintavétel A 2-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS SZEKUNDER PREVENCIÓJA A KOMPLEX HÁZIORVOSI ELLÁTÁS KERETÉBEN Dr. Gerzon László, Dr. Gerzonné Varga Marica MED KFT. A diabétesz kezelésének célja az érintett személyek életminőségének megfelelő biztosítása mellett a késői szövődmények lehető legteljesebb megelőzése, a már kialakult károsodások visszafordítása, progressziójuk lassítása. E célkitűzések csak holisztikus szemléletű, komplex, a keringési kockázati tényezők mindegyikének hosszú távú, célértékre történő
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
kezelésével valósíthatóak meg. Jelen kutatásunk Kemecse város egyik háziorvosi praxisában került megvalósításra. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy egy kiválasztott, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő, túlsúlyos betegcsoportban képesek vagyunk e- egy 3 hónapos intenzív életmódprogram (intervenció) megvalósításával a testtömeg redukció elérésére, valamint a 2-es típusú cukorbetegség különböző paramétereinek javítására. A három hónapos vizsgálati időszak alatt két 20 fős csoportot vizsgáltunk illetve hasonlítottunk össze (aktív csoport, kontroll csoport). Az aktív csoportban a mozgás, diéta, edukáció és a motiváció fenntartása révén elért hatást vizsgáltuk az átlagos vérnyomásértékre, testtömegre, a haskörfogatra, a BMI-re és az átlagos HgA1c-re. A 3 hónapos intenzív életmód programunkkal képesek voltunk az aktív csoportban a vizsgált paraméterek egy részében: a BMI, a haskörfogat, a HgbA1c, az összkoleszterin, a SCORE értékek, statisztikailag megbízható mértékben kedvező irányú változását elérni. Véleményünk szerint a preventív szemléletű ápoló és háziorvos összefogásán alapuló, általuk megvalósított, alacsony költségigényű életmódprogram hatékony lehet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek szekunder prevenciójában, ezáltal az életminőségük javításában, a szövődmények kockázatának csökkentésében. Kulcsszavak: 2-es típusú cukorbetegség, prevenció, mozgás SCOLI-FITT – A SPECIFIKUS, SCOLIOSISRA ADAPTÁLT EDZÉSFORMA Horvát Krisztina Scolinea Gyógytorna, Budapest Cél: Az előadás célja Scoli-Fitt, a scoliosisos betegek számára speciálisan felépített új edzésforma bemutatása. A Scoli-Fitt program célja a csigolyadeformitás további rossz irányba fejlődésének akadályozása, a növekedési zónák kompresszió alóli felszabadítása a gerincoszlop mindhárom síkban történő fiziológiás egyensúlyba hozásával, majd stabilizálásával. A sport irány megjelenése a kezelésben nem kevésbé fontos vitálkapacitás javulást és fizikai erőnlét javulást céloz meg. Az átfogóan nézett scoliosiskezelés elsődleges célja a progresszióstopp, a görbület mértékének csökkentése, valamint a következményes tünetek, fájdalom kialakulási lehetőségének akadályoztatása és terapizálása, amit a sportolási lehetőségekbe is beépítünk. Nagy jelentőségű emellett a törzs deformációja következtében kialakult pszichés terhelés leépítése is. Módszer: A Scoli-Fitt a Schroth módszer alapelemeire épülő, funkcióspecifikus dinamizált rendszerrel célozza meg a scoliosis következményeként elváltozott gerincközeli és gerinctávoli struktúrák helyzetének, működésének helyreállítását.
19
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
A görbület folyamatos, akaratlagos aktív, valamint passzív felegyenesítése képez alapot egy megfelelő rotációs korrekció eléréséhez, valamint a progresszió akadályozásához is. A Schroth módszer egyik részelemével, a háromdimenziós légzéssel nem csak a légzésterápia, a cardiopulmonális rendszerre nézve a vitálkapacitás és a beszűkült tüdőterületek átlélegeztetési képességének növelése a fő irányvonal, hanem célzott csontos korrekció is. A korrekciók kiterjednek a görbületek felegyenesítésére, a rotációs komponens csökkenésére, a törzs-medence elcsúszások kompenzálására, valamint a légzésfunkció javítására. Eredmény: A Schroth terápiára épülő kezelések, edzések alatt a szemmel látható azonnali változások az úgynevezett megtartott dinamikus korrekcióval még jelentősebbé tehetők. Ez segíti az új, korrigált tartási érzet kialakulását, stabilizálódását és vonatkozik elsősorban a medence és a törzs eltéréseire. A Schroth elvek alapján felépített kezelés alatt látható, egyre erősödő korrekciókat érünk el. A hosszútávú (minimálisan három hónap, maximálisan több éves kontrollidőszakot átfogó) röntgenfelvételek ideális esetben (a javulási lehetőségek a gerinc adottságait által befolyásoltak) a görbületek felegyenesedését, az egyes szegmentumok transzlációjának, billenésének, rotációjának csökkenését mutatják a komplex terápia esetében. Következtetés: Az idiopathiás scoliosis kialakulásának okai mind a mai napig ismeretlenek számunkra. A gerinc és törzsdeformációkat magával hozó betegség kihatással van a somato-motoros, a pszichoszociális és a fizikai erőnlét területére is. A terápiával korrigált helyzet hosszabb ideig (hetek, hónapok) történő ismétlésével mind a külső, mind a scoliotikus belső testkép formálhatóvá válik. Az egyénre szabott korrekciók a terápiában csontos elemek által meghatározott irányok szerint történnek. Ezen korrekciók segítségével normalizálhatók a test egyensúlyviszonyai, megteremthetők a betegségben érintett izomzat optimális, a fiziológiáshoz közeli működésének feltételei, alapot adva ezzel a progresszió megelőzésének. A betegség fizikai erőnlétet, valamint a pszichés állapotot befolyásoló szerepe megköveteli a sportok jelenlétét a teljes értékű kezelésben. Amennyiben ezt a tevékenységet a korrekciós helyzetekben tudjuk végeztetni a pácienssel, az ő egyéni eltéréseinek figyelembe vételével, a sportolás alatt is képesek lehetünk a progresszió ellen hatni. Kulcsszavak: scoliosis, sportterhelés CARPAL BOSS ELŐFORDULÁSA SPORTOLÓKNÁL Kovács Rita, Szakács Noémi Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály, Budapest Bevezetés: A carpal boss ismeretlen etiológiájú csontos előboltosulás a csukló dorsalis oldalán, a II-es/III-as metacarpus bázis illetve a capitatum felett. Kiváltó ok-
20
ként szerepelhet többek között minor trauma, repetitív hyperextenziós trauma, perzisztáló csontmag. Anyag és módszerek: Az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályán 2007 és 2011 között 4 beteget (3 férfi, 1 nő) operáltunk carpal boss miatt. A betegeknél a II-es/ III-as CMC ízületben illetve a metacarpus bázis felett kemény tapintatú előboltosulás volt látható, ehhez társult az extenzióra fokozódó fájdalom és a mérsékelt extenziós mozgásbeszűkülés. Mindegyik beteg magas szinten sportolt, válogatott tornász, műugró, és 2 ökölvívó volt a páciensünk. A betegek átlagéletkora 22 év, panaszok átlagos megléte a műtét idején 5 hónap. Pontos oldalirányú röntgen felvételen jól látható volt a II-es/III-as metacarpus bázisa felett lévő exostosis illetve fragmentum. Két betegnél a röntgenvizsgálat mellett CT felvétel is készült, melyen szintén jól látható volt az exostosis illetve a fragmentum. Eredmények: Kezdeti eredménytelen konzervatív kezelést (tehermentesítés, fizioterápia, NSAID) követően műtétet végeztünk, mely során két esetben az exostosis levésése, két esetben pedig a különálló fragmentum eltávolítása történt. Műtét után rögzítést nem alkalmaztunk. A beavatkozást követően a betegek panaszai csökkentek, a fájdalom csökkent majd rövid időn belül teljesen megszűnt és a mozgásterjedelem is helyreállt. A műtétek során szövődményt nem észleltünk. Konklúzió: Extenziót korlátozó fájdalom és duzzanat esetén pontos oldalfelvétel segítségével a II-es/III-as metacarpus bázison exostosist illetve csontfragmentumot találhatunk. Minden betegünknél a csukló repetitív hyperextenzióját kiváltó sportág állt a háttérben. Konzervatív kezelés az irodalommal egybevágóan eredménytelen, az operatív eltávolítás jó eredményt hoz. Kulcsszavak: carpal boss, metacarpus, mozgásbeszűkülés MOZAIKPLASZTIKA A KÖNYÖKÍZÜLETI OSTEOCHONDRITIS DISSECANS KEZELÉSÉBEN: 10 ÉVES EREDMÉNYEK 3 SPORTOLÓNÁL Hidas Péter, Pavlik Attila, Szakács Noémi Országos Sportegészségügyi Intézet Bevezetés: Az ízületi porcfelszín károsodásának kezelése mind az orvos, mind pedig a beteg számára nehéz feladat. Könyökízületi osteochondritis dissecans szignifikánsan ritkább, mint térdízület esetében. Vizsgálatunkban fiatal sportolókban több mint 10 évvel ezelőtt a trochlea súlyos osteochondralis defektusa miatt végzett könyökízületi mozaikplasztika eredményeit mutatjuk be. Anyag és módszer: Az Országos Sportegészségügyi Intézetben 3 fiatal sportoló klinikai utánvizsgálatát végeztük el több mint 10 évvel a műtétet követően. Mindhárom betegnél a térdízület nem terhelő felszínéről származó graftokat ültettünk be a trochlea károsodott felszínére standard technikával. Mindhárom betegünket – egy 13 éves tornásznő, egy 15 éves tornásznő és egy 25 éves aerobikos nőbeteg – ezzel a módszerrel kezeltük.
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
A preoperatív MRI vizsgálat mindhármuknál a capitulum humeri osteochondritis dissecansat mutatta. A műtét során 6.5 és 8.5 mm-es osteochondralis graftok beültetését végeztük el. Eredmények: A műtétet követően egyik alkalommal sem észleltünk szeptikus, illetve más szövődményt. A műtétet követően mindhárom betegünk sikeresen vis�szatért a sportaktivitáshoz. Az utánvizsgálat során a Figgie és az Aarhusi egyetem pontrendszerét alkalmaztuk. Mindkét pontrendszerrel értékelve a betegek jó és kitűnő eredményeket mutattak. Az elkészített RTG és MRI vizsgálat a graft jó beépülését, kezdődő arthrotikus elváltozásokat és kongruens ízületi felszíneket mutatott. Összefoglalás: A mozaik plasztika, mint más ízületekben már bizonyítást nyert, a könyökízületben is jó lehetőség mély osteochondralis laesiok, mint például a Morbus Panner műtéti kezelésére. A beavatkozás sikere természetesen függ a megfelelő indikációtól, és a kíméletes műtéti technikától. Kulcsszavak: osteochondritis dissecans, könyökízület, mozaik plasztika AZ ULTRAHANG VIZSGÁLAT SZEREPE A VÉGTAGI LÁGYRÉSZ SÉRÜLÉSEK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN Dr. Nyizsnyánszki Anna1, Dr. Halasi Tamás2, Dr. Kovács Rita2, Dr. Tállay András2, Dr. Toman József1 1: Országos Sportegészségügyi Intézet, Radiológiai Osztály, 2: Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály Bevezetés: Trauma során a csontok sérülése mellett vagy anélkül, sérülhet a környező izom- és ín állomány, a szalagrendszer, illetve az itt futó ér, és idegképletek. Az előadás célja a felsorolt lágyrész képletek közül elsősorban az ín állomány sérüléseinek ultrahang diagnosztikájának bemutatása.. Módszer, eredmények: A lágyrészsérülések jelentős része fizikális vizsgálattal diagnosztizálható. Bizonyos esetekben azonban részben diagnosztikus célból, társsérülések kimutatásához, esetleges differenciál diagnosztikai problémák tisztázásához szükségessé válhat kiegészítő képalkotó vizsgálat elvégzése is. Napjainkban a lágyrész képalkotó diagnosztika jelentős részben MR vizsgálatot jelent ismert előnyei miatt: kiváló anatomiai és térbeli felbontás, teljes keresztmetszeti ábrázolás. Mikor és miért alkalmazhatjuk az ultrahang vizsgáló módszert az egyéb modalitásokkal szemben: MR.kontraindikáció, nincs sugár terhelés, nincs szükség kontrasztanyag adásra, minden egészségügyi intézményben hozzáférhető. Mit várunk az UH vizsgálattól: az elváltozás kimutatása, követéses vizsgálat, kontroll vizsgálat, Doppler mód, dinamikus vizsgálat. Következtetés: Megfelelő indikáció alapján az ultrahang vizsgálat hasznos módszer a lágyrész sérülések képalkotó
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
diagnosztikájában mind akut mind krónikus elváltozások kimutatása esetén. Minden más modalitás statikus vizsgáló módszer, míg az ultrahang vizsgálat funkcionális, dinamikus vizsgálatra is lehetőséget nyújt. Kulcsszavak: ultrahang, lágyrész sérülés PERONEUS-ÍN LUXATIO MŰTÉTI KEZELÉSE Halasi Tamás, Toman József, ifj. Halasi Tamás Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest Célkitűzés: A peroneus-inak luxacioja ritka, de többnyire műtéti kezelést igénylő elváltozás. Sportolóknál gyakoribb, mint normál populációban, feltehetően a bokasérülések nagy száma miatt. Az előadás célja a műtéti kezelés módszereinek és eredményeinek ismertetése. Módszer: Az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályán 2000. január 1-től 2010. március 1-ig 24 esetben történt műtét panaszt okozó peroneus-luxatio miatt, ebből 16 esetben retinaculum rekonstrukció, 5 esetben periosteum-lebeny plasztika, 3 esetben csontos gátképzés. A betegek átlagéletkora 30,5 (15-52) év, közülük 19 férfi és 5 nő, 15 versenysportoló, ebből 3 élsportoló volt. Az utánvizsgálati idő átlagosan 5 (1-10) év volt. Eredmények: Reluxatio 2 esetben fordult elő. Mozgáskorlátozottság, ínletapadás nem volt. Szövődmények: egy felszínes sebgyógyulási zavar és egy mély infekció. A sportba 13 beteg visszatért, a sportterhelés megkezdése sportágtól függően 8-12 hét volt. Következtetések: Akut esetben a konzervatív kezelés sikertelensége után, krónikus eseteknél mindig műtét indokolt. A peroneus-retinaculum rekonstrukciója az elsőként javasolt módszer. Kulcsszavak: peroneus-ín, luxatio, rekonstrukció EGY VILÁGBAJNOK JUNIOR SNOWBOARD VILÁGBAJNOKUNK RITKA SÉRÜLÉSE ÉS MŰTÉTI MEGOLDÁSA Veres Róbert, Tállay András Országos Sportegészségügyi Intézet Esetismertetés: A téli sportok Magyarországon sajnos nem tartoznak a legsikeresebb sportágaink közé. Az elmúlt év nagy sikerét jelentette, hogy fiatal versenyzőnőnknek világbajnoki aranyérmet sikerült szerezni. Sajnálatos módon a sikert követően 1 héttel elülső keresztszalag szakadást szenvedett el, melynek sikeres pótlására korai halasztott módon a sérülést követő hatodik hé-
21
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
ten az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályán került sor. A sikeres visszatérést követően talán túlzott edzői nyomás hatására a megszokottnál másfélszer hosszabb, 25 méteres ugratón versenyzett világbajnokunk. A korai, kb. 4 méter magasból történő landolás miatt L III kompressziós csigolyatest törést szenvedett el. A primer CT felvételek kielégítő helyzete a két hetes kontroll idején valamelyest romlott, ezért a szerző kyphoplastica mellett döntött, melyet a sérülést követőn a Honvéd kórház idegsebészeti osztályán el is végzett. A műtétet követően 1 héttel készített CT felvételek a csigolyatest megfelelő helyreállítását mutatták, így 2 hét gyógytornát követően versenyzőnk a sérüléstől számított hatodik héten újra kezdhette az edzéseket. A minimális invazivitással járó kyphoplastica jó megoldást jelent sportolóknál a korai és biztonságos visszatéréshez. Kulcsszavak: csigolyatörés, kyphoplastica A PATELLOFEMORALIS ÍZÜLET RENDELLENESSÉGEI ÉS AZOK RADIOLÓGIAI ELTÉRÉSEINEK VIZSGÁLATA SPORTOLÓKNÁL Soós Etelka, Nyizsnyánszki Anna, Halasi Tamás, Tállay András Országos Sportegészségügyi Intézet Fiatal sportoló beteganyagunkban kiemelkedő számban fordulnak elő a patellofemoralis problémák. A patellofemoralis fájdalom szindróma mellett patella lateralizáció, subluxatio és ficam is jelentős számban fordul elő. Az előadás célja, hogy a klinikailag leggyakrabban mért paraméter, a Q-szög mellett meghatározza a patella billenését is, és ezen értékeket a hagyományos axiális röntgenfelvételeken mérhető szögértékekkel (sulcus-szög, patella billenési szög, TT-TG érték) összehasonlítsa. Kulcsszavak: patellofemoralis ízület, sulcus-szög, patella billenés ROTÁCIÓS TÉRDSTABILITÁS MÉRŐMŰSZERÉNEK BEMUTATÁSA Knoll Zsolt Kastélypark Klinika Tata Anyag-módszer: a két köteges LCA pótlás műtéti technika eredményességének igazolására kívántunk kifejleszteni egy egyszerű készüléket melynek használata a napi rutinban egy ortopéd rendelőben is hasznára lehet a kontroll vizsgálatot végző szakembernek. A készülék ülő helyzetben vizsgálja mindkét térd ki- és berotációs szög nyilását melyet egy erőmérővel összekapcsolva a kapott értékek összevethetőek
22
mind az ellenoldali végtag, mind más betegek eredményeivel. A készülék tudományos kutatásokhoz is használható, jól kiegészíti az A-P irányú instabilitás mérésére rutinszerűen alkalmazott KT-1000 illetve Rolimeter készülékeket. Eredmények: a készülék segítségével a térd berotációs nyilásszög vizsgálatok mutatják, hogy az egészséges térdekhez képest az LCA szakadt térdekben 20 fok kóros nyílás alakul ki a sérülést követően. Transztibiális pótláskor ez az érték átlagban 10 fokkal csökken. A Double-Bundle LCA pótlást követően ez az érték az intakt térd nyilásszög értékére csökken vissza. Ajánlás: A térdizületi rotációs stabilitást vizsgáló eszköz érzékenysége alkalmas a különböző LCA pótlás technikák eredményességének utánvizsgálatára. Kulcsszavak: kétköteges LCA pótlás, rotációs nyílásszög ELÜLSŐ KERESZTSZALAG PÓTLÁS UTÁNI TÉRDÍZÜLETI STABILITÁS VIZSGÁLATA STATIKUS ÉS DINAMIKUS EGYENSÚLYI PARAMÉTEREK ALAPJÁN Dr. Horváth Ádám1, Dr. Mintál Tibor2, Dr. Molics Bálint3 1: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Mozgásszervi Sebészeti Intézet Balesetsebészeti és Kézsebészeti Tanszék 2: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Mozgásszervi Sebészeti Intézet Sportsebészeti tanszék 3: Pécsi Tudományegyetem Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Háttér: Az utóbbi években a térd elülső keresztszalag pótlások száma növekvő tendenciát mutat és a beavatkozással szembeni elvárások mind a betegek, mind a sebészek, gyógytornászok részéről egyre növekednek. Fontos a mozgástartomány és az izomerő helyreállítása, illetve a stabilitás és a propriocepció visszaállítása. A műtéti technika mellett elengedhetetlen tényező a megfelelő rehabilitáció alkalmazása, hogy a betegek mihamarabb visszatérhessenek a sérülés előtti életvitelükhöz, munkájukhoz illetve a sportaktivitáshoz. Célkitűzés: Semitendinosus ínnal pótolt elülső keresztszalag műtétet követő, proprioceptív tréninget is magában foglaló rehabilitáció utáni felmérést végeztünk, statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján, összehasonlítva az ép és érintett végtagokat. Módszer: Az intézetünkben 2009-2010 között 20 semi tendinosus ínnal történt elülső keresztszalag pótláson átesett sérültet vizsgáltunk. Átlag életkor 35 év, 15 férfi és 5 nő. A műtétet követően átlag 12 hétig proprioceptív tréninget is magában foglaló gyógytornát végeztek. A felmérést Bretz típusú stabilométer segítségével végeztük, az így nyert adatokat táblázatban rögzítettük és 2 mintás T próbával elemeztük azokat. Eredmények: A feldolgozott adatok alapján nem találtunk szignifikáns különbséget az ép és érintett láb dinami-
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
kus és statikus egyensúlyi paraméterei között, az elülső keresztszalag musculus semitendinosus inával történő pótlás utáni rehabilitációt követően. Összefoglalás: A megfelelő műtéti technika és az azt követő rehabilitáció rendkívül fontos a sikeres keresztszalag pótláshoz. A propriocepció visszaállításának és fejlesztésének mind preventív, mind rehabilitációs területen kiemelt jelentősége van. Kulcsszavak: LCA pótlás, propriocepció, rehabilitáció
Következtetések: Jelen vizsgálatban az artroszkópos LCA-rekonstrukció kedvező eredményeket mutatott mind az 50 év feletti mind a 30 év alatti betegeknél. Elülső keresztszalag-hiány esetén a műtéti javallat felállítása szempontjából a beteg fiziológiai kora, térdének vizsgálatkori állapota, jövőbeni igényei és aktivitási szintje sokkal fontosabb, mint a kronológiai életkor. Körültekintő betegkiválasztás után az 50 év felettiek elülső keresztszalag-rekonstrukciója megfelelő, begyakorlott műtéti technikával biztonsággal és eredményesen elvégezhető.
KORAI TÉRDÍZÜLETI PORCKOPÁS VÁLOGATOTT KÉZILABDÁZÓKNÁL
Kulcsszavak: LCA, artroszkópia, idős sérült
Tállay András, Pavlik Attila, Halasi Tamás Országos Sportegészségügyi Intézet
HÁTSÓ KERESZTSZALAG PÓTLÁS KÉTCSATORNÁS TECHNIKÁVAL. TIPPEK, TRÜKKÖK, EREDMÉNYEK.
A szerzők 10 évvel a Sydney olimpiai ezüstérem megnyerését követően felmérték a női kézilabda válogatott térdízületeinek állapotát. A sportkarrier korai szakaszában elszenvedett súlyos térdízületi sérülések az elvégzett műtétek ellenére is jelentős arthrosishoz vezettek. A sportolók korábbi műtéteinek időpontjában legkorszerűbbnek vélt LCA-pótló technikák jelenlegi tudásunk alapján már sok esetben nem elfogadhatóak, sok esetben technikailag hibásak is voltak. A súlyos radiológiai eltérések és funkció károsodások ellenére a sportolók jelentős része jelenleg még jónak éli meg térdízületének állapotát. Fontosnak tartjuk, hogy a sportolók minél szélesebb körben megismerjék, hogy a fiatal korban elszenvedett, súlyos térdsérülések élsport folytatása mellettkézilabdázóknál gyakorlatilag kivétel nélkül korai arthrosishoz vezetnek.
Erdélyi Gábor, Béres György, Knoll Zsolt, Balogh Péter, Berkes István, Vankó István Kastélypark Klinika
ELÜLSŐ KERESZTSZALAG-REKONSTRUKCIÓ 50 ÉV FELETTI BETEGEKEN
Célkitűzés: A szerzők előadásukban bemutatják kétcsatornás hátsó keresztszalag pótlással szerzett tapasztalataikat. Módszer: Retrospektív elemzést végeztünk a kétcsatornás hátsó keresztszalag pótlások műtéti eredményeinek felmérésére IKDC2000, Tegner score, Lysholm-Gillquist score, Cincinatti functional assessment score, hop-teszt, KT1000, radiológiai vizsgálat útján. Eredmények: Előadásunkban ismertetjük kétcsatornás hátsó keresztszalag pótlás használata során szerzett tapasztalatainkat, majd ismertetjük eredményeinket a fenti score rendszerek alapján. A talált eredmények a nemzetközi irodalomban talált adatoknak megfelelnek. Következtetés: Az anatómiai, kétcsatornás szalagpótlások nagyfokú műtéttechnikai jártasság mellett biztonsággal elvégezhető beavatkozások. A kétcsatornás pótlást izolált PCL sérülések esetében javasoljuk. Műtét utáni rögzítés nem szükséges. A kétcsatornás PCL pótlással operált betegek rehabilitációs protokollja megfelel az egycsatornás technikánál alkalmazottnak, nehézséget nem okoz.
Berkes István, Béres Gy., Erdélyi G. Kastélypark Klinika, Tata
Kulcsszavak: hátsó keresztszalag, kétcsatornás módszer, térdízület
Cél: Artroszkópos elülső keresztszalag-rekonstrukció eredményeinek összehasonlítása 30 fő 50 év feletti és 30 fő 30 évnél fiatalabb beteg minimum 24 hónapos utánvizsgálata alapján. Módszerek: A térdek stabilitása Lachman-teszttel, pivot shift-teszttel és KT-1000 arthrometerrel, klinikai funkciója és a betegek aktivitási szintje az IKDC-2000 térd formátum és Lysholm ponttáblázat kiértékelése alapján került megítélésre. Eredmények: A műtét után 2 évvel mindkét csoport értékei jelentős javulást mutattak a műtét előtti állapothoz viszonyítva. A két csoport között nem mutatkozott szignifikáns különbség.
ARTHROSIS ÉS SPORT
Kulcsszavak: arthrosis, LCA pótlás, kézilabda
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
Tállay András, Pavlik Attila Országos Sportegészségügyi Intézet Polinukleotid és Hialuronsav adásával szerzett tapasztalataink: A korai és előrehaladott térdízületi porckopás kezelése komoly kihívást jelent a sportsebészetben. Mivel egyre gyakoribb azon – életkortól független – sportolók száma, akik rendszeres sport-
23
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
aktivitásukat előre haladott térdízületi chondropathiajuk mellett sem szeretnék feladni, meg kell találni azokat a módszereket, melyek az ez irányú igényeket legjobban segíteni képesek. Az előadás célja, hogy artroszkópos porcfelszín kezelést követően bemutassa a modern viscosupplementációs szerek közül 10-10 betegnél az egyszeri hialuronsav, valamint a kúraszerűen alkalmazott polinukleotid injekcióval szerzett tapasztalatainkat. A kedvező ígéretes korai tapasztalatok után a szerzők fontosnak tartják, hogy későbbiekben a közép és hosszú távú eredményeiket is ismertessék. A modern, de igen költséges intraarticularis porcvédő szerek adása elsősorban artroszkópos porcfelszín kezeléssel kombinálva jó lehetőséget nyújtanak azon porckopástól szenvedő betegeinknek, akik sportigényük miatt totál térdprotézis beültetés lehetőségétől elzárkóznak. Kulcsszavak: arthrosis, chondropathia, viscosupplementáció LÁGYRÉSZ SÉRÜLÉSEK KEZELÉSE dr. Csiki Zoltán Jászberényi Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft. Hiro-Medical Lézer Centrum Jászberény A szerző ismerteti tapasztalatait a légyrész sérülések kezelésében. Az elmúlt években hangsúly eltolódás következett be a funkcionális kezelés és rehabilitáció irányában. Itt megemlíti a nagy teljesítményű (1 és 3 Kw) szoft-lézer és a kinezio-tapek együttes alkalmazását, amellyel sikerült lényegesen csökkenteni a sérülést követő fájdalmas időszakot és meggyorsítani a sportba történő visszatérést. A fenti módszerrel elsősorban labdarúgók és kosárlabdázók sérüléseit kezelte, igen jó hatékonysággal. A szerző kiemeli ennek a lézer csoportnak (HILT illetve MLS) a hatékonyságát, a gyors válaszreakciót- már akár az első kezelés során, és a kezelés fájdalom mentességét, ami lehetővé teszi gyerekek és utánpótláskorú sérültek kezelését is. Ugyancsak felhívja a kinezio-tapek egy speciális formájára, az úgynevezett lyukacsos tapek használatára a figyelmet. Kiemeli, hogy ezzel a kombinált kezelési formával kiváltható a gyógyszerek alkalmazása. Kulcsszavak: szoft-lézer, kineziotape, lágyrész EGYÉNI TELJES TEST HIDEGTERÁPIA LEHETŐSÉGEI Szabó István Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Ortopédiai Egység A Teljes Test Hidegterápiát (TTH) már 80-as évek óta, leginkább Észak-Európában és Oroszországban használják. Az egyik leghatékonyabb módszere az egyéni kezelés a Cryosaunában, „Fagyszaunában”. A 2-3 perces kezelés alatt a
24
pácienst állmagasságig -130°C és -160°C hőmérséklet közötti kriogén gázban hűtjük. A test ezen extrém mértékű hűtése védekező élettani reakciókat vált ki, amely javítja az élettani folyamatokat, helyreállítja a szervezet természetes egyensúlyát, stimulálja az anyagcsere folyamatokat, a szervkeringést és az immunrendszert. Ezek következményeként csökkenti a fájdalmat, duzzanatot, gyulladást és a túlzott izomtónust. Az előadás során bemutatásra kerül Teljes Test Hidegterápia alapjai, illetve sportolók esetében elérhető lehetőségek, amelyek tudományos eredmények és néhány eset ismertetése révén kerül felvázolásra. A T.T.H lehetőségei a sportolók esetében 1. Acut sportsérülések kezelése, mint az izomzúzódás (contusio), intramuscularis haematomák, ízületi rándulások (distorsio) és a szalagsérülések első stádiuma. 2. A túlterheléses sportsérülések, mint az entesopathia, tendinopathia, osteochondrosis, kezdődő rotátorköpeny pathológiák, a tibia krónikus periostitis (shin splints), térdkalács pathológiák. 3. Ízületi rekonstrukciós műtétek és ín-izom-szalag-csont műtétek utáni kiegészítő kezelés. Tanulmányok történtek keresztszalag pótlás, illetve térdprotézis beültetés utáni rehabilitációval kapcsolatban, amelyek igazolták a gyorsabb fájdalomcsökkenést, könnyebb és gyorsabb rehabilitációt, csökkent műtét utáni duzzanatot „Fagyszauna” használatával. 4. Bajnokságra való felkészülés és intenzív edzések során kialakuló krónikus sportsérülések megelőzésére, illetve a biológiai regeneráció gyorsítására. A verseny után közvetlenül is alkalmazható az esemény utáni DOMS (Delayed Onset Muscle Soreness) szignifikáns csökkentésére. 5. Edzésprogram intenzitásának fokozása a regenerációs idő, tejsav felszaporodás csökkentésével. 6. A pszichés állapot javításában hatalmas sikereket értek el, főleg a megterhelő felkészülési szakaszban, illetve a sikertelen verseny utáni újrakezdésben. („Burn out” elkerülése!). A hazánkban még kevésbé ismert, de bíztató eredményeket mutató kezelés hatásainak további tudományos vizsgálata alapvető a pontos hatásmechanizmus megítélésére és kezelési algoritmusok felállítására. Kulcsszavak: hidegterápia, prevenció, rehabilitáció ELASZTIKUS ERŐTEREK VÍZBEN – A FUNKCIONÁLIS REHABILITÁCIÓ, KIEMELTEN A TÉRDSÉRÜLÉSEK REHABILITÁCIÓJÁNAK ÚJ LEHETŐSÉGEI Sziráki Edina², Pribélyi Péter1 1: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Fizioterápiai Tanszék Budapest 2: Aquafitt Bt. Budapest Az elasztikus ellenállással végzett edzés az utóbbi években egyre inkább teret kap – számos felmérés tanulmányozta és
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
bizonyította, hogy összevetve a súlyzós edzésekkel hatása az izomfejlesztés szempontjából egyezik. A rugalmas ellenállással szemben végzett munka ugyanakkor a vázizomzat kondicionális és koordinációs képességeit kedvezőbben befolyásolja, hiszen a rugalmas gumikötéllel, szalaggal végzett munka kontrollált végrehajtást igényel, kiindulópontjának elhelyezésével pedig vektortréning valósítható meg. A gumikötél alkalmazásával a körív mentén történő elmozdulástól az egyenes vonalú mozgáson át akár az összetett, háromdimenziós mozdulatig is el lehet jutni. Jelen előadásban röviden bemutatásra került mindazon terápiás eszköz, mozgásforma, mely a víz kedvező élettani hatásait ötvözi az elasztikus ellenállásos tréninggel; komplex mozgásokat, dinamikus tréninget tesz lehetővé, valamint együttesen működtethető a felső és alsó végtag. Így nem csupán a vázizomzat, hanem a szenzomotorium, valamint az általános kondíció is hatékonyan fejleszthető. Előadásunkban sekélyvízi és mély vízben végzett gyakorlati példákkal demonstráltuk az elasztikus ellenállásos tréning, kiemelten a gumikötéllel végzett tréning alsó végtagi rehabilitáció területén, járás/egyensúly-fejlesztésben valamint a sportágspecifikus tréningben való felhasználásának lehetőségeit. Pilot study-nk rendelkezésre álló eredményeivel igazoltuk a módszer hatékonyságát térdműtötteknél, zömében ACL-sérülést követő postoperatív rehabilitációban. Megállapítottuk, hogy sokoldalúsága, komplexitása révén az elasztikus ellenállással végzett célzott mozgásprogram vízre adaptált formája mind a prevencióban, mind a rehabilitációban és a sportág-specifikus edzésekben is fontos szerepet kaphat. Kulcsszavak: rehabilitáció, térdsérülés VERSENYSPORTOLÓK SÉRÜLÉSEINEK INFRAVÖRÖS LÉZER KEZELÉSE Dr. Oláh Csaba1, Nagyné Pongrácz Mariann3, Páll Valéria2, Ragány Zita2, Dr. Czabajszki Máté1 1: B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Idegsebészeti Osztály 2: B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház , Ortopédiai Osztály 3: B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház , Traumatológiai Osztály Bevezetés: A sportsérülések kezelésében világszerte – többek között Magyarországon is – fontos szerepet tölt be az infravörös lézerkezelés, melyet professzionális sportolóknál is alkalmazunk mindennapi gyógyításuk során. Az infravörös lézer kezelésnek izomlazító, direkt fájdalomcsillapító, ödéma csökkentő, seb regeneráló és gyulladáscsökkentő hatása van. A lézer kezelés gyógyszeres, infuzios és egyéb fizikoterápiás kezelés mellett is – a többi kezelés hatását fokozva – vagy önállóan is alkalmazható. Közvetlen traumato-
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
lógiai, ortopédiai vagy idegsebészeti műtétek után is nagyon jó hatásfokkal alkalmazható és a gyógyulási folyamatok felgyorsíthatóak, a sportolók gyorsabban és gyógyultabban tudnak visszatérni az aktív fizikai terhelésükhöz. Betegek és módszerek: A B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Traumatológia, Ortopédia, Idegsebészet, Neurológia, Mozgásszervi Rehabilitáció szakrendelésen a lézer keztelést számos indikácio mellett izületi sérülések, izomhúzódások, szalag sérülések, distorsiok. sportsérülések esetén alkalmazzuk. 2011. július 1. és december 12. között 16 olyan professzionális sportolót kezeltünk , akik sportsérülést szenvedtek és csak infravörös lézer kezelést kaptak. Magyarországon ezen kezelési eljárás ambulanter módon a TB által finanszírozott. Kezelésünk során a WALT nemzetközi ajánlás dózisait alkalmaztuk. Eredmények: A betegek 5-15 alkalommal kaptak lokális lézerkezelést, melynek hatására mindegyik sportoló a kezelés végére panaszmentessé vált és mindenki néhány héten belül vissza tudott térni a mindennapos edzés és aktív sportoláshoz. Következtetés: Az infravörös lézer kezelés a sportsérülések, húzódások, részleges szakadások, contusiok, kisebb gerincsérülések esetén akár önállóan alkalmazva is megszünteti a panaszokat. A sportolók gyógyszer szedése nélkül is rövid időn belül visszatérhetnek az aktív sportoláshoz, melynek a szigorú doppingszabályok miatt is nagy jelentősége van. Véleményünk szerint számos skandináv országhoz hasonlóan a lézerkezelést nagyobb számban és gyakrabban kellene alkalmazni aktív sportolóinknál. Kulcsszavak: élsportoló, infravörös lézer, lágyrész sérülés A GYORSASÁGI KOORDINÁCIÓ ÉS ROBBANÉKONYSÁG VISSZANYERÉSE A SPORTBA VALÓ VISSZATÉRÉS ELŐTT Guti Réka FTC Labdarúgó Zrt. A sportolókkal foglalkozó gyógytornász-fizioterapeuta feladata a sportoló mozgásának a lehető legmagasabb szintre való fejlesztése, hogy az adott sportágban a leghatékonyabban és a további sérüléseket elkerülve folytathassa tevékenységét. Ehhez a szakembernek ismernie kell a funkcionális vizsgálat elemeit és különböző sportspecifikus vizsgálatokat, teszteket, hogy megállapíthassa, a mozgás mely feltétele hiányos a sportrehabilitáció utolsó fázisában. Ezt követően tudja módosítani és kiegészíteni a kezelési tervet. A mozgások gazdaságossága és ezáltal hatékonysága az összetett mozgások esetében attól függ, hogy az egyes izomcsoportok működésének összerendezését a központi idegrendszer hogyan képes megszervezni. A ritmus, egyensúly-, mozgás-, helyzetérzékelés és térészlelés magas szintre fejlesztése sportsérülést követően elengedhetetlen, mint a sportba való visszatérés alapfeltétele.
25
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
Sérülés következtében a mozgások térbeli-, időzítési-, valamint dinamikai összhangja megbomlik, ezáltal a sportágspecifikus mozgás technikai kivitelezése elégtelen lesz. Kimagasló sportteljesítmény és siker eléréséhez továbbá az erő és gyorsaság kombinációjára van szükség. A függőleges elugrás nagyságát, súlypontemelkedést, gyorsulási és lassítási képességet, irányváltoztatási képességet és magát a gyorsaságot a sportoló által végzett a sportágra jellemző mozgások beépítésével kell fejleszteni a sportrehabilitáció során. Ebben van kiemelkedő szerepe a pliometrikus edzésnek. Ez az edzésforma gyors, dinamikus mozdulatokból áll, amelyek az izom gyorsaságát és az izom-ideg összehangolt működését fejlesztik. Az előadás célja ezen edzésforma – mint a sportrehabi litáció utolsó láncszeme – gyakorlati elemeinek, eszközös lehetőségeinek bemutatása a gyorsasági koordináció, robbanékonyság fejlesztésére.
gyógyászati problémák (ekcéma, akne, psoriasis, herpesz, bakteriális bőrfertőzések) és a szezonális hangulatzavar. Fájdalomcsillapító, szövetregeneráló hatása a sportorvoslás, az ortopédia, a reumatológia és a fizikoterápia szakterületén is releváns. A Bioptron fényterápiás berendezések alkalmazásával a sportsérülések utáni gyógyulási idő átlagosan a felére csökkenthető. Klinikailag igazoltan gyorsítja a törés utáni csontátépülést, a lágyrész-sérülések regenerációját. Arthritis, arthrosis és autoimmun eredetű ízületi bántalmakban kifejtett, szignifikáns fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatását klinikai kutatások sora igazolta. Az ízületi mozgástartomány, az izomerő növekedése nyomán még krónikus ízületi bántalmak esetében is komplex funkciójavulás érhető el. A BIOPTRON fényterápia a megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció új generációs kezelési formájának számít. Mellékhatások nélkül, széleskörűen alkalmazhatják szakember és laikus felhasználók egyaránt.
Kulcsszavak: sportsérülés, mozgáskoordináció, visszatérés a sportba, pliometrikus edzés
Kulcsszavak: polarizált fény, biostimuláció, Bioptron
GYMSTICK BOTTAL VÉGZETT PREVENCIÓ ÉS REHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI Buzási Beáta Országos Sportegészségügyi Intézet A Gymstick bottal végezhető prevenció és rehabilitáció lehetőségeinek bemutatása, melyek a tér minden irányában végezhetőek kis helyigénnyel, az egyensúly, koordináció, propriocepció fejlesztésével
Babindák Elvira Guna Magyarország Kft. Guna bioterápia – akupunktúra a sportorvoslásban Kulcsszavak: Guna bioterápia, akupunktúra
Kulcsszavak: Gymstick, prevenció, rehabilitáció
A POWER PLATE VIBRÁCIÓS TRÉNING ORVOSI ALKALMAZÁSA. TAPASZTALATOK ÉS LEHETŐSÉGEK A TELJES TEST VIBRÁCIÓVAL.
A BIOPTRON POLARIZÁLT FÉNYTERÁPIA GYAKORLATI TAPASZTALATAI
Révész Edit Vibrotech
Inczédy-Farkas Gabriella Molekuláris Neurológiai Klinikai és Kutatási Központ A Bioptron orvostechnikai készülékeket 25 éve alkalmazzák sikerrel számos orvosi szakterületen, világszerte több mint 50 országban. A 480-3400 nanométer hullámhossz-spektrumú, inkoherens, alacsony energiasűrűségű polarizált fény sokrétű biostimulatív hatást fejt ki az emberi szervezetre. Ezek közül kiemelendő a sejthártya-aktiválás, a mikrokeringésserkentés, a szövetregeneráció és a génexpressziós szinten leírt immunrendszer-erősítő, gyulladáscsökkentő hatás. Fő klinikai indikációi a fájdalomcsillapítás, a sebgyógyítás (traumás és műtéti hegek, égések, fekélyek, felfekvések), a gyermek- és újszülöttgyógyászat (felső légúti fertőzések, fogzás, neurológiai problémák, traumás sérülések), különböző bőr-
26
GUNA BIOTERÁPIA – AKUPUNKTÚRA A SPORTORVOSLÁSBAN
A Power Plate vibrációs tréning orvosi alkalmazása. Tapasztalatok és lehetőségek a teljes test vibrációval. Kulcsszavak: vibrációs tréning, Power Plate TELJESÍTMÉNYFOKOZÓ SZEREK Besenyei István Pannonpharma Kft Általában a teljesítményfokozó készítményekkel kapcsolatban mindenkinek az illegális doppingszerek és az extrém módon elért teljesítmények jutnak az eszébe.
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
Nem gondolunk azonban arra, hogy más okból is kell javítani a szellemi és fizikai teljesítményt. Nagyon gyakori, hogy sportolók – nem csak az élsportolók – az élet más területein is komoly teljesítményt kell nyújtsanak (pl. felsőfokú tanulmányok ) Szenior sportolók esetében az aktív életmód ellenére is szerveik idősödnek, öregedés jelei megmutatkoznak a szellemi és fizikai teljesítőképesség csökkenésében is. Gyakori, hogy betegségen és operáción esik át a sportoló személy. Egy influenza, vagy egy laparoszkópos beavatkozás is hosszú lábadozási időszakkal járhat. Ezen problémák megoldására kiváló növényi alapú készítmények találhatóak a piacon, amelyek segíthetnek a szervezet pszichés és fizikai teljesítményének fokozásában. Előadás tartalma a növények kombinációs lehetőségét tartalmazza, alkalmazási lehetőségeikkel: Leuzea carthamoides, Mentha piperita, Rubus fruticosus, Urtica dioica, Cerasi stipes, Leonuri herba, Hippocastani folium, Tiliae flos, Uvae ursi folium, Betula pendula, Cerasus avium és Cerasus vulgaris, Cerasi stipes, Solidago gigantea, Solidago canadensis, Solidaginis herba, Equisetum arvense Kulcsszavak: legális teljesítményfokozás, növényi készítmények LABORATÓRIUMI- ÉS PÁLYATESZTEK ÉLETTANI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA ÉS AZOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA ELIT KÉZILABDÁSOK KÖRÉBEN
vennünk, amikor ilyen aktivitási tervet készítünk. Ezen kérdésekre próbál választ adni jelen kutatási program is. Kulcsszavak: cardiovascularis rendszer, kézilabda, nők TEJSAV, KÜSZÖBÖK, EDZÉSMÓDSZEREK Apor Péter Apor-Med BT; Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kara A laktacidózis a tejsavtermelés és felhasználás pillanatnyi egyensúlyát tükrözi. Az eliminációt segítő mechanizmusok közül a monokarboxil transzporterek aktivitása tükrözi az edzettséget. A tejsav kedvelt oxidációs tápanyag a szív és egyéb szervek számára, a glukoneogenezis szubsztrátja a terhelés alatt is, és szervező szereppel is bír ”lakthormon. A pufferkapacitás a sejtekben növelhető. A „küszöbök” figyelembevételével végzett edzések előnyeinek bizonyítása hiányzik. Az edzések vagy zömmel a középső energia-zónában, vagy zömmel a kisintenzitású tartományban történnek, a versenyintenzitásnak megfelelő maximális laktát steady state zónába ritkán folyik edzés. Az edzésrendszerek tudományos szintű összehasonlítása még nem történt meg. Kulcsszavak: tejsav, glukoneogenezis
Ihász Ferenc, Konkoly Csaba, Rikk János, Király Tibor Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Impulser International AG.
A TERMÉSZETBEN MEGTALÁLHATÓ DEUTÉRIUM SZEREPE A GLÜKÓZ-ANYAGCSERÉBEN, A DEUTÉRIUM DEPLÉCIÓ HATÁSA A SPORTOLÓK TELJESÍTŐKÉPESSÉGÉRE
A fizikai aktivitás hatásai, számos szervrendszer együttműködésében nyilvánulnak meg (mint pl.: cardiovascularis-, légző-, neuroendokrin-, immun- és a mozgatórendszer). A kardiovaszkuláris és légzőrendszeri reakciók feladata elsődlegesen a működő izomzat számára a kellő mennyiségű tápanyag és oxigén biztosítása, továbbá a szén-dioxid és más anyagcseretermékek eltávolítása, a szervezet hőmérsékletének és sav-bázis egyensúlyának megőrzése, valamint az endokrin mirigyek által termelt hormonok elszállítása a célszervhez. Ahhoz, hogy ez kellően hatékony legyen, a cardiovascularis rendszer működési szintjének meg kell megfelelnie a működő izomzat által támasztott igényeknek. Többnyire azonban a vázizomzat igényének növekedésével egy meghatározott intenzitás-tartományig lineárisan nő a cardiovascularis rendszer teljesítménye is, nő a szívfrekvencia és a vérnyomás, a pulzustérfogat és a perctérfogat, a maximális oxigénfelvétel (VO2max). A fent leírt fiziológiás törvényszerűségek ismetere (a megvizsgált keringési jellemzők) azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a teljesítménysportban eredményes felkészítést végezzünk. Számos egyéb szempontot is figyelembe kell
Somlyai Gábor1, Györe István2, Molnár Miklós3 1: HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft., Budapest, 2: MH Honvédkórház EHHI AVI, Budapest, 3: Semmelweis Egyetem, Budapest
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A felszíni vizekben a deutérium (D) koncentrációja több mint 16 mM (150 ppm), az élő szervezetekben 10 mM fölötti. A D élettani folyamatok szabályozásában betöltött szerepét a felfedezését követő 60 évig annak ellenére nem vizsgálták, hogy koncentrációja összevethető számos más, élettani szempontból létfontosságú elem koncentrációjával (kalcium, magnézium, kálium). A kísérletek célja az volt, hogy tisztázzuk a D esetleges szerepét a sejtosztódás szabályozásában, illetve hogy megvizsgáljuk a deutérium szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatását. 59 μmol/L, p±186 μmol/L vs. 280±A D-depléció szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatását STZ-vel kezelt patkányok normál (150 ppm), illetve csökkentett deutériumtartalmú vízzel (DDW, 25 ppm) történő itatása során vizsgáltuk. A DDW-t egyedüli kezelésként alkalmazva nem befolyásolta
27
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
a patkányok szérumának glükóz koncentrációját. Azonban ha az állatok a napi 2x1 U inzulin kezelés mellett fogyasztották a DDW-t, akkor szignifikánsan csökkentette a vér glükóz szintjét. A deutériummegvonásnak a vér glükóz szintjére gyakorolt pozitív hatását támogatta a fruktózamin (409<0,8%, p±3,2% vs. 9,4,2±0.02) és a HbAIc (14,1<0.02) értéke is, mely szintén szignifikánsan alacsonyabb volt az inzulinkezelésben részesült, DDW-vel itatott patkányokban, az inzulin kezelt, de normál deutériumtartalmú vizet fogyasztó patkányokhoz képest. A további vizsgálatok azt igazolták, hogy a GLUT4 transzporter mennyisége jelentősen megnőtt a membránban, ami magyarázhatja a fenti eredményeket. Evezős sportolókkal végzett ergometriás terhelési vizsgálat megerősítette, hogy a DDW fogyasztása kedvező hatást gyakorol a glükóz anyagcserére (Sportorvosi Szemle 46/1:27-38, 2005). A DDW-t fogyasztó csoportban a 44 napos kezelést követő terhelés során kevésbé csökkent a vércukorszint, kisebb volt az egyes terhelési lépcsőkhöz tartozó savasodás, az anionrés a kontroll csoporthoz képest kevésbé változott. Az eredmények alapján, a DDW hatására a szövetek oxigenizációja jobb lett, a glükóz mobilizáció javult. A deutérium szerepének felismerése az élettani folyamatok szabályozásában új célpontot kínál a diabetes kezelésében, sportolók esetében új lehetőséget nyit meg a teljesítmény fokozására.
koll szerinti vita maxima típusú teszttel mértük futószalag ergométeren. A terhelést megelőzte nyugalmi szívultrahang, EKG és graft-specifikus laborvizsgálat. Regisztráltuk a nyugalmi statikus és dinamikus légzésfunkciós paramétereket, a maximális terhelhetőséget,az anaerob küszöböt, a terhelés metabolikus hátteréhez tartozó szívfrekvenciát. A megnyugvási fázisban szívfrekvencia regisztrálása és vérnyomás mérés történt. Eredmények: Transzplantált sportolóink terhelhetősége az életkornak, nemnek megfelelő egészséges populáció elvárt terhelhetőségénél jobbnak bizonyult (VO2max-pre: 2299 ± 808 ml vs. VO2max:2539 ± 567 ml; O2p-pre: 12.77 ± 3.10 ml vs. O2p: 14.41 ± 4.28 ml). Ez a fizikai terhelhetőség metabolikus hátterét képezte a magyar csapat kiemelkedő szerepléséhez. A Transzplantáltak Világjátékán a 27 magyar sportoló 67 érmet szerzett, mellyel a magyar csapat a 4. helyet szerezte meg az éremtáblázaton. Következtetés: A beültetett graft megfelelő oxigenizációja, és a kellő perctérfogat feltételei a transzplantáció hosszú távú sikerességének, mely életminőség szintjén a sportteljesítményben is megmutatkozik. A spiroergometriás vizsgálat révén nyert objektív, funkcionális adatok kellő alapot jelenthetnek a hosszabb graft túlélés előrejelzésére. A vizsgált transzplantáltak fizikai teljesítőképessége az egészséges populáció elvárt teljesítményének szintjénél jobb volt.
Kulcsszavak: deutérium, glükóz anyagcsere, teljesítőképesség
Kulcsszavak: transzplantáció, cardiorespiratoricus kapacitás
A 2011-ES GÖTEBORGI TRANSZPLANTÁLTAK VILÁGJÁTÉKÁN RÉSZT VETT MAGYAR SPORTOLÓK CARDIORESPIRATORICUS TELJESÍTŐKÉPESSÉGE AZ EREDMÉNYESSÉG TÜKRÉBEN
AZ ORSZÁGOS SPORTEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETBEN VÉGZETT ÖSSZETETT TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI
Trájer E.1, Tóth Sz.2, Komka Zs.1, Bosnyák E.1, Kováts T.1, Udvardy A.1, Protzner A.1, Székely Gy.3, Tóth M.1 1: Semmelweis Egyetem, Budapest 2: SE Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 3: Magyar Szervátültetettek Szövetsége, Budapest
Dr. Kovács Péter, Dr. Rácz Levente, Gál Renátó Országos Sportegészségügyi Intézet Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi kar
Bevezetés: A donor szervek hiánya előtérbe helyezi a hosszú távon sikeres transzplantációk iránti igényt. A transzplantáltak életminőségének jellemzésére a fizikai teljesítőképességük alkalmas. Ennek metabolikus hátterét a cardiorespiratoricus kapacitás nyújtja. A fizikai terhelés alatti maximális oxigén felvétel (Vo2max), oxigén pulzus (O2pmax) prediktív értékű lehet a hosszú távú graft túlélés szempontjából. Célkitűzés: Tanulmányunk során célunk volt a 2011es Transzplantáltak Világjátékára utazó magyar sportolók cardiorespiratoricus terhelhetőségének meghatározása és ennek a sportági eredményességgel való összevetése. Módszer: 25 máj-és vesetranszplantált sportolót vizsgáltunk (11 nő, 14 férfi, kor: 39±2,4 év). A maximális cardiorespiratoricus kapacitást módosított Bruce-proto-
28
Az Országos Sportegészségügyi Intézet Teljesítmény Diagnosztikai Kutató Osztályának egyik fő feladata a Magyar Olimpiai Bizottság által meghatározott kiemelt Olimpiai keret teljesítménydiagnosztikai ellátása. A szenzorháló elmélet alapján végzett összetett teljesítmény diagnosztikai vizsgálatok teljesítmény-élettani, biomechanikai és sportpszichológiai módszerekkel vizsgálják a funkcionális szervrendszerek edzettsé- élettani adaptációját és működésének sajátosságait. A testösszetétel, a légzőrendszer, a keringésrendszer, a vegetatív idegrendszer, az anyagcsere, a mozgás és támasztó rendszer, a gerinc egyénre jellemző sportág specifikus alkalmazkodási sajátosságainak pontos megismerése alapján lehetőség van az optimális terhelési mutatók meghatározására, valamint folyamat szemléletű menedzselésére, a teljesítmény legális módszerekkel történő fokozásra.
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
A 2012-ben végzett nagy elemszámú vizsgálatok tapasztalatai jól szemléltetik a hazai teljesítménysport alap problémáit és a fejlesztés lehetséges irányait. Kulcsszavak: teljesítménydiagnosztika, testösszetétel, legális teljesítmény fokozás DOPPLER-ECHOKARDIOGRÁFIÁS VIZSGÁLATOK AZ EDZETT SZÍV MEGÍTÉLÉSÉBEN Pavlik Gábor1, Major Zsuzsanna1, Csajági Eszter1, Kneffel Zsuzsanna2, Kováts Tímea3, Sidó Zoltán4 1: Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék 2: Qatar University, Doha 3: Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ 4: Pozitron – Diagnosztika Központ, Budapest A rendszeres edzés egyik legjellegzetesebb hatása a bal kamra hipertrófiája. Az általános orvosi gyakorlatban azonban ez a hipertrófia rizikó tényezőnek tekinthető, mint betegségek következményei (hipertónia, obesitas, cardiomyopathia, stb.) vagy a korosodással lép fel. A patológiás és fiziológiás hipertrófia elkülönítésével számos közlemény foglalkozott, jelen előadásunkban a Doppler- echokardiográfiával kimutatható mutatókat tárgyaljuk. a) Áramlási sebességek – A korai és késői kamratelődés csúcssebességének aránya (E/A) arányos a diasztolés funkcióval, azaz a kamrai tágulékonysággal. Számos szerző és saját régebbi adataink (Kneffel et al. Acta Physiol. Hung. 98 284 2011) szerint a bal kamra hipertrófiája ellenére az E/A nem csökken sportolókban, sőt, egyes esetekben, különösen állóképességi versenyzőkben és idősebb életkorban inkább javul. b) A szívciklus időtartamai – Az edzettségi bradycardia megnyújtja a szívciklus időtartamát. A szisztolé időtartama alig különbözik az edzett és nem edzett szívben, az edzett szív hosszabb ciklusideje főként a növekedett diasztolés időtartamnak, ezen belül a diasztázis növekedésének köszönhető. c) Szöveti Doppler echokardiográfia (TDI) – A legtöbb szerző szerint az utóbbi évtizedekben bevezetett vizsgálat előnyei, hogy mutatói, indexei függetlenek a pulzusszámtól, és hogy alkalmas a szisztolés funkció jelzésére is. Jelen vizsgálatunkban 19-35 éves felnőtt nem-edzett személy és sportoló TDI adatai segítségével mutattuk ki, hogy - a TDI sebességek kevésbé függenek a pulzusszámtól, de nem függetlenek tőle, és hogy - nem mutatható ki a módszerrel az edzettek jobb szisztolés funkciója. A TDI vizsgálatok tehát fontos kiegészítő adatokat tartalmaznak az edzett szív megítélésében, de ebben a tekintetben nem látszanak nélkülözhetetlennek. Kulcsszavak: Doppler-echokardiográfia, edzett szív, életkor, szívciklus
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A JOBB KAMRA ECHOKARDIOGRÁFIÁS VIZSGÁLATA ELHÍZOTTAKNÁL Dr. Sidó Zoltán1, Dr. Pavlik Gábor2 1: Pozitron – Diagnosztika Központ, Budapest, 2: Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest* Jól ismert, hogy a felnőttkori elhízás szoros kapcsolatban van a cardiovascularis morbiditással és mortalitással. Nagyszámú nemzetközi és hazai echokardiográfias adat áll rendelkezésre az elhízás okozta bal szívfél geometriai és funkcionális eltéréseiről, újabban MRI adatok is jelentek meg erről a témáról. Ugyanakkor még kevés vizsgálat történt, melyben a jobb szívfél körültekintő vizsgálatát tűzték ki célul elhízottak esetében. Jelen munkánkban a jobb szívfél anatómiai, ill. funkcionális paramétereit hasonlítottuk össze közepes fokban elhízott és egészséges, azonos életkorú férfiakban és nőkben. A vizsgálatban 34 elhízott férfi és 48 elhízott nő vett részt, míg nem elhízott, egészséges, azonos életkorú férfiak (42) és nők (39) alkották a kontroll csoportot. A vizsgálatokat GE vivid E echokardiográffal végeztük standard körülmények között, 2,5 MHz-es transducert használva. Méréseinket az Amerikai Echokardiográfiai Társaság (ASE) ajánlása szerint hajtottuk végre. A statisztikai számításokat kétmintás t-próba segítségével végeztük el. Az elhízottaknál mindkét nemben szignifikánsan nagyobbnak bizonyult a jobb pitvar hosszátmérője (RAD), mint a kontroll csoportokban. Ugyancsak szignifikánsan nagyobbnak mutatkozott a jobbkamra mellsőfal vastagsága is (RVAWT) az elhízottaknál. A jobb kamra systoles funkcióját jelző tricuspidális annulus systoles elmozdulás (TAPSE), ill. a szöveti Doppler (TDI) vizsgálat során mért tricuspidális annulus systoles sebesség (PSV) adatai mindkét nemben az elhízottak szignifikánsan gyengébb systoles funkcióját mutatják, de még a normális tartományban maradtak. A férfiaknál két diastoles paraméterben, a jobb kamrai E hullám decelerációs időben (JKEDT) és a jobbkamra izovolumiás relaxációs időben (JKIVRT) nem volt szignifikáns a különbség. Ugyanakkor a többi vizsgált mutató, a transtricuspidális áramlási sebesség arány (JKE/JKA), valamint a tricuspidális koradiastoles áramlási sebesség és a tricuspidális szöveti Doppler sebesség arány (JKE/JKEa) különbsége mindkét nemben szignifikánsnak bizonyult a nem elhízottakkal szemben, ami a diastoles funkció károsodására utal elhízottaknál. Az elhízott férfiaknál és nőknél szignifikánsan magasabb volt a tricuspidalis áramlásból megbecsült számított systoles pulmonális nyomás (PASP) a kontroll csoportéhoz képest. A nyert adatok is arra utalnak, hogy az elhízás már korán nagy terhet ró a jobb szívfélre, ez a fokozott terhelés pedig a becsült és a mért paraméterekben már viszonylag korán megjelenik. Az adatokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy az elhízás hatására már korán jelentkezhetnek markáns elválto-
29
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
zások a jobb szívfél vonatkozásában. Ezek a változások magyarázhatják az elhízottak terhelhetőségében megfigyelhető csökkenést, valamint a megjelenő klinikai tünetekért is felelőssé tehetők. Mindezek miatt feltétlenül szükségesnek véljük az elhízottak kivizsgálásában az echokardiográfia alkalmazását, különös tekintettel a jobb szívfél vonatkozásában. Kulcsszavak: jobb kamra, echokardiográfia, elhízottak A JOBB KAMRA MORFOLÓGIAI ÉS FUNKCIONÁLIS ADAPTÁCIÓJA A RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁSHOZ ÉLSPORTOLÓKNÁL Major Zsuzsanna1, Kneffel Zsuzsanna2, Csajági Eszter1, Kováts Tímea3, Pavlik Gábor1 1: Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar 2: Qatar University, Doha 3: Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ Bevezetés – Ismeretes, hogy a rendszeres fizikai aktivitás a kardiovaszkuláris rendszer adaptációját eredményezi. Számos közlemény igazolta már a bal kamra arányos hipertrófiáját és dilatációját, mint morfológiai edzettségi jelet, valamint a bal kamra jobb relaxációs képességét és a kamraizomzat kontraktilitásában bekövetkező változásokat, mint funkcionális edzettségi jelet. Ezzel szemben azonban csak kevés tanulmány foglalkozik a rendszeres testedzés jobb kamrára gyakorolt hatásával. Vizsgálatunk célja volt a jobb kamra morfológiai és funkcionális adaptációjának jellemzése a rendszeres fizikai aktivitáshoz. Vizsgálati módszerek- Vizsgálatainkban 33 férfi válogatott és első osztályú élsportoló vett részt, valamint 19 egészséges fizikailag inaktív férfi, akiknek heti edzésóraszáma nem haladta meg a 3 órát. A vizsgálatokat Philips Ultrasound HD 200 típusú echokardiográffal végeztük az Amerikai Echokardiológiai Társaság irányelveinek megfelelően. A csúcsi négyüregi felvételeken meghatároztuk a jobb kamra hosszanti- és keresztátmérőjét végszisztoléban és végdiasztoléban, valamint PW Doppler és tissue Doppler technikával mértük a jobb kamra szisztolés és diasztolés funkcióját. Az adatokat a testfelület megfelelő hatványaira vonatkoztattuk. Eredmények- Pulzatilis Doppler vizsgálat során a jobb kamra diasztolés funkcióját jellemző E/A hányados tekintetében sportolóknál szignifikánsan magasabb értékeket kaptunk (1,99 ± 0,54; 1,58 ± 0,39, p<0,05) nem-edzettekhez viszonyítva. Szintén szignifikáns volt a különbség a 2 csoport között a szöveti Doppler technikával végzett vizsgálatok során mind a laterális (0,10 ± 0,04; 0,13 ± 0,04 p<0,05), mind a septális (0,07 ± 0,02; 0,09 ± 0,03 p<0,01) késő diasztolés anuláris sebességek (A’) esetében. Szignifikánsan magasabb értékeket találtunk sportolóknál a laterális (1,49 ± 0,5; 1,1 ± 0,34 p<0,05)
30
és septalis E’/A’ (1,91 ± 0,6; 1,40 ± 0,67 p<0,05) esetében. Nem találtunk azonban szignifikáns különbséget a koradiasztolés anuláris sebesség (E’) tekintetében, valamint a jobb kamra hosszanti- és keresztátmérőjében a két csoportnál. Szintén nem volt különbség a két csoport között a tricuspidalis beáramlási görbén mért koradiasztolés sebesség és az anuláris koradiasztolés sebesség arányánál (E/E’) és a jobb kamra szisztolés funkciójában (S’). Eredményeink arra utalnak, hogy a rendszeres fizikai aktivitás a jobb kamra funkcionális adaptációját eredményezi, mely mind a hagyományos, mind pedig a szöveti Doppler technikával végzett mérések során igazolódott. Kulcsszavak: jobb kamra, diasztolés funkció, szisztolés funkció SPORT-ADAPTÁCIÓS VÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA A JOBB KAMRAI SZÍVIZOMZAT DEFORMÁCIÓJÁBAN SPECKLE TRACKING ECHOKARDIOGRÁFIÁVAL Kováts Tímea, Nagy Anikó Ilona, Apor Astrid, Nagy Andrea, Vágó Hajnalka, Tóth Attila, Tóth Miklós, Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Sportorvosi Tanszék A szív sport-adaptációs változásait célzó tanulmányok többsége a bal kamrára koncentrál. Kevésbé ismertek a kevert állóképességi és erő sportok élsportszintű terhelés hatására a jobb kamra működésében bekövetkező változások. A jobb kamra speciális alakja és a volumenstátusztól való nagyfokú függése csökkenti a hagyományos echokardiográfiás módszerek hatékonyságát a jobb kamra élsporthoz való alkalmazkodásának vizsgálatában. Célunk az volt, hogy tanulmányozzuk a jobb kamrai szabad fal deformációját nyugalmi helyzetben, kevert állóképességi és erő sportot űző élsportolókban és egészséges, rendszeresen nem sportoló önkéntesekben. Hagyományos és speckle tracking echokardiográfiás, valamint szív MR vizsgálatot végeztünk húsz kajak-kenu válogatott élsportolón és tizennégy, rendszeresen nem sportoló önkéntesen. Speckle tracking echokardiográfiával tanulmányoztuk a bal kamrai lateralis fal, a septum, és a jobb kamrai szabad fal bazális szegmensének longitudinális deformációját és transzverzális elmozdulását. Az echokardiográfiás paramétereket korreláltattuk az MR vizsgálattal nyert volumen, tömeg, és ejekciós frakció értékekkel. Eredményeink alapján a jobb kamrai longitudinális strain, transzverzális elmozdulás,valamint a tricuspidalis anulus tengelyirányú szisztolés elmozdulása (TAPSE) szignifikánsan magasabb volt az élsportolók csoportjában, mint a kontroll csoportban (longitudinális strain:33.22±10.04% vs. 24.63±5.76%, p<0.05, transzverzális elmozdulás:
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
0.54±0.16cm vs. 0.43±0.12cm, p<0.05, TAPSE:28±4mm vs. 24±5mm, p<0.05). Ezzel szemben nem találtunk különbséget a bal kamrai septalis és lateralis strain, és a transzverzális elmozdulás tekintetében. Élsportolók esetében az MR vizsgálattal mért bal és jobb kamrai térfogatok és tömegek jelentősen meghaladták a kontroll csoport értékeit. Korreláció vizsgálatok alapján a jobb kamrai longitudinális strain a jobb kamrai végdiasztolés átmérővel (r=0.54, p<0.05), míg a jobb kamrai transzverzális elmozdulás a bal kamrai tömeggel (r=0.45, p<0.05) korrelált. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy míg az MR vizsgálat volumen és tömeg értékei jelezték mind a bal, mind a jobb kamra sport-adaptáció morfológiai eltéréseit, addig a longitudinális strain-nel és transzverzális elmozdulással jellemzett dinamikus paraméterek nyugalmi vizsgálatánál a sportolói értékek csak a jobb kamra esetében haladták meg a kontrollok értékeit. A továbbiakban a speckle tracking technika alkalmazása hatékonyan egészítheti ki a jobb kamrai sport-adaptációs folyamatokról szerzett ismereteinket. Vizsgálatainkat a TAMOP 4.2.2.-08/1/KMR-2008-00 és az NKTH-OTKA K687924 támogatta. Kulcsszavak: jobb kamra, echokardiográfia, sportadaptáció A BAL KAMRAI REMODELING, A DIASZTOLÉS FUNKCIÓ ÉS A TORZIÓS MECHANIKA ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK VIZSGÁLATA FIZIOLÓGIÁS ÉS PATOLÓGIÁS BAL KAMRA HIPERTRÓFIA ESETÉN Kovács Attila, Apor Astrid, Nagy Andrea, Vágó Hajnalka, Tóth Attila, Kováts Tímea, Nagy Anikó Ilona, Sax Balázs, Becker Dávid, Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ Háttér: A bal kamrai diasztolés untwist jelentős szívóerő létrehozásával meghatározó tényezője a bal kamra telődésének, a diasztolés funkciónak. Az untwist kezdetének késése, valamint sebességének csökkenése a miokardium diszfunkciójának korai indikátora számos kardiális betegségben. Célkitűzés: Célunk a bal kamrai diasztolés funkció és a diasztolés torziós mechanika vizsgálata volt a bal kamra hipertrófia és remodeling különböző formáinál: hipertrófiás cardiomyopathias betegekben és élsportolókban. Anyag és módszer: Hipertrófiás cardiomyopathias (HCM) betegeket (n=15, életkor 32,9±14,4 év), kajak-kenus és evezős élsportolókat (n=28, életkor 26,1±8,4 év) és egészséges, rendszeresen nem sportoló önkénteseket (n=13, életkor 30,2±5,2 év) hasonlítottunk össze. Szív MR-rel határoztuk meg a bal kamrai maximális végdiasztolés falvastagság/volumen (EDFV/EDVi) és izomtömeg (LVMi) indexált értékeit. Hagyományos és szöveti Dopplert (TDI) használtunk a diasztolés funkció vizsgálatához. 2D speckle tracking echokardiográfiával mértük a torziós mechanika paramé-
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
tereit: az untwist fellépésének idejét, illetve a koradiasztolés untwistet és untwist rate-et (UR). A csoportok összehasonlítását ANOVA-t követő Fisher-féle post-hoc teszttel végeztük. Eredmények: Szignifikáns különbségeket találtunk az LVMi tekintetében a három csoport között (HCM vs. sportoló vs. kontroll: 114,2±9,4 vs. 88,6±2,5 vs. 68,8±2,0 g/ m2, átlag±SEM, p<0,01). A remodelinget jellemző EDFV/ EDVi HCM esetén szignifikánsan nagyobb volt, a sportolók és kontrollok között nem különbözött (0,271±0,032 vs. 0,107±0,004 vs. 0,105±0,004 mm×m2/ml, p<0,001). Az untwist szignifikánsan később lépett fel a HCM csoportban (102,0±3,1 vs. 92,6±1,3 vs. 95,4±1,6%, p<0,05). A koradiasztolés untwist, illetve UR mértéke szignifikánsan különbözött a három csoportban: a HCM betegek értékei bizonyultak a legkisebbnek, a sportolók értékei a legnagyobbnak (untwist: 11,6±2,7 vs. 51,2±3,6 vs. 35,9±4,5%; UR: 10,6±2,8 vs. 32,5±2,5 vs. 23,0±2,1 °/s, p<0,05). A diasztolés funkciót jellemző mitrális laterális anulusz TDI E’ hulláma szignifikánsan kisebb volt a HCM-es csoportban, de nem különbözött a sportolók és a kontroll csoport között (7,9±0,8 vs. 15,3±0,7 vs. 15,0±0,8 cm/s, p<0,001). A bal kamrai töltőnyomással korreláló E/E’ szignifikánsan nagyobb volt a HCM-es csoportban (13,3±1,6 vs. 6,1±0,3 vs. 5,6±0,5; p<0,001). A koradiasztolés untwist, és az UR pozitív korrelációt mutatott a diasztolés funkciót jellemző E’-vel (r=0,459, illetve r=0,657; p<0,001) és negatívan korrelált a töltőnyomást jellemző E/E’-vel, valamint a falvastagsággal és az EDFV/ EDVi értékeivel (untwist: vs. E/E’ r=-0,452; vs. EDFV r=0,565; vs. EDFV/EDVi r=-0,536; UR: vs. E/E’ r=-0,458; vs. EDFV r=-0,515; vs. EDFV/EDVi r=-0,426; p<0,01). Következtetés: A bal kamrai izomtömeg növekedése a diasztolés torziós mechanika és a diasztolés funkciós paraméterek romlásával jár hipertrófiás cardiomyopathia esetén. A sportolóknál a fiziológiás hipertrófia és remodeling a koradiasztolés untwist és az untwist rate fokozódásával jár, ami hozzájárulhat a diasztolés funkció megőrzéséhez. Kulcsszavak: bal kamra hipertrófia, diasztolés funkció A SPORT HATÁSÁRA KIALAKULÓ KARDIÁLIS REMODELÁCIÓ Tóth Attila Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ A sportra adott kardiális adaptáció során számos paraméter megváltozik. Az edzett szív értékelése ezért nem lehetséges a szokványos normál tartományokat alapul véve. Hypertrophias cardiomyopathia (HCM) esetén fontos, hogy pontosan tudjuk mérni a szívizomzat tömeget. Aritmogén jobb kamrai dysplasia (ARVD) gyanújakor a jobb kamrai ejekciós frakciót és tágasságot kell precízen meghatározni. Az MR vizsgáló eljárás alkalmas mindezen paraméterek jól rep-
31
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
rodukálható kiértékelésére. Intézményünkben számos válogatott élsportoló tette tiszteletét a TÁMOP projekt keretén belül. Az elvégzett szív MR vizsgálatokkal kialakítottuk a saját normál érték adatbázisunkat. Előadásomban bemutatom az eredményeinket. Példát mutatok kóros eltérésekre is, hogy demonstráljam a különbségeket. Mágneses rezonancia segítségével a koszorúér eredések kontrasztanyag adás nélkül vizualizálhatók, sugárzás mentes alternatívát kínálva ezen fiatal csoport kivizsgálására. A módszer segítségével bármely éren meghatározható a perctérfogat. Az áramlás mérés a billentyű funkció kiértékelésére és shuntök kvantifikálására használható. Néhány példán szemléltetném ezen technikákat is. Kulcsszavak: kardiális adaptáció, élsportoló, MRI ÉLSPORTOLÓK KAMRAI STRUKTURÁLIS ELTÉRÉSEINEK MR DIAGNOSZTIKÁJA Vágó Hajnalka Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ A hirtelen szívhalál kialakulásának hátterében jelentős százalékban strukturális szívbetegség áll, melyek azonosításában és így a hirtelen szívhalál megelőzésében a noninvazív kardiológiai képalkotó vizsgálatoknak kiemelkedő szerepük van. Különleges csoportot képeznek az élsportolók, akik 3-5-szörös hirtelen halál rizikóval rendelkeznek nem versenysportoló egyénekkel összehasonlítva. Élsportolók esetén a koncentrikus, ill. excentrikus remodelling nehezíti a normál sportszív és kóros formák elkülönítését. Mágneses rezonanciás vizsgálat (MR) segítségével a bal és jobb kamra volumenek, szisztolés, diasztolés funkciók, izomtömeg és falvastagság pontos megítélésén túl különféle MR szekvenciák és kontrasztanyag alkalmazásával szövetspecifikus információt is nyerhetünk. Ödéma azonosításával a szívizomkárosodás akut jellegének karakterizálására van lehetőség (pl. akut myocarditis), ill. késői típusú kontraszthalmozásos felvételekkel a nekrózis/fibrózis/heg azonosítható. Ennek mintázata jellemző az adott alapbetegségre, mely ritka kórképek esetén segíthet a diagnózis felállításában is. Egyre több adat utal arra, hogy számos kardiális kórképben MR vizsgálattal igazolt heg jelenléte, illetve mennyisége prediktív értékű kamrai tachyarrhythmiák, hirtelen szívhalál tekintetében. Hypertrophiás cardiomyopathia diagnózisának felállításában kérdéses esetekben az MR vizsgálat szintén segítségünkre lehet, különösen csúcsi érintettség esetén, illetve segíthet differenciálni egyéb hypertrophiát okozó kórképektől (p. Anderson-Fabry kór). Hirtelen szívhalál hátterében gyakran álló arrhythmogen jobb kamrai cardiomyopathiára (ARVC) vonatkozó 2010-ben módosított Task Force kritériumok MR tekintetében pontos paramétereket határoznak meg, azonban élsportolók esetén a kardiális adaptáció miatt a normál populációban meghatározott képalkotói normál értékek csak korlátozottan alkalmazhatóak. MR segítségével
32
az ARVC-re jellemző epicardialis fibrosis, ill. lipidinfiltráció is azonosítható. Koszorúér eredési és lefutási rendellenességek azonosításában az MR coronarographia segíthet. Kulcsszavak: noninvazív képalkotás, kardiológia, MRI AZ ÚSZÓSPORT CARDIOVASCULÁRIS RENDSZERRE KIFEJTETT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA ECHOKARDIOGRÁFIÁVAL Dr. Csajági Eszter1, Major Zsuzsanna1, Jaczó Zsuzsanna2, Dr. Pavlik Gábor1 1: Semmelweis Egyetem- Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék 2: Semmelweis Egyetem Bevezetés: Az állóképességi teljesítményt döntően a szív-érrendszer fiziológiás edzésadaptációja határozza meg. Jelen vizsgálatainkban az úszás, mint Magyarországon népszerű verseny- és szabadidősport szív-érrendszerre kifejtett hatását vizsgáltuk különböző korú és edzettségű versenyzőknél, szem előtt tartva a patológiás hipertrófia határait. Az úszás az egyik legnagyobb állóképességet igénylő sportág, melynek jellegzetessége a vízszintes testhelyzetben végzett munka, a karmunka domináns részvétele, a víz, mint közeg, felhajtóereje és stabil, testhőmérsékletnél hűvösebb hőmérséklete. Ebből is adódik, hogy úszók nyugalmi vérnyomása egyéb állóképességi sportolókhoz viszonyítva magasabb, a jobb szívfél terhelése is nagyobb. Anyag és módszer: Jelen kutatásunkban összesen 48 egyént vontunk be: 24 úszót (4 felnőtt élvonalbelit, 12 serdülő korú válogatottat, 8 másod- és harmadosztályút), valamint velük korban és nemben azonos arányú és létszámú nem edzett (kontrol) csoportot vizsgáltunk Philips echokardiográffal, reggeli órákban, nyugalmi állapotban. Kerestük az edzettség és állóképesség különböző jeleit: a nyugalmi pulzusszám és vérnyomás, a bal pitvari és kamrai geometria, a bal kamra falvastagsága, izomtömege, a muscularis kvóciens, a rövidülési frakció, a circumferenciális roströvidülési sebesség, a bal kamra diasztolés funkciója és a perctérfogat. Az echokardiográfiás felvételeket off-line értékeltük ki. A csoportok szív-edzettségét jelző paramétereit Statistica 9.0 szoftver segítségével elemeztük, két mintás t próbát, ANOVA-t és post hoc Tukey tesztet alkalmaztunk. Eredmények: Mind a felnőtt, mind a serdülőkorú úszók szív edzettségét jelző paraméterei szignifikáns eltérést mutattak a velük korban és nemben azonos kontrollcsoporthoz képest (bal pitvari átmérő, bal kamra diasztolés hosszanti és rövid átmérők, relatív hátsófal-vastagság, interventricularis septum vastagság, bal kamrai relatív izomtömeg, muscularis kvóciens, végdiasztolés térfogat, rövidülési frakció, circum ferenciális roströvidülési sebesség, relatív perctérfogat, szívfrekvencia). A relatív érték az adott paraméternek a testfelület számlálóval azonos kitevőjére vonatkoztatott értéke. A 3 különböző
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
sportolói kategóriában (az evidens életkor, sportkor valamint edzésóraszám mellett) szignifikáns eltérést találtunk a felnőtt élvonalbeli, a serdülő válogatott és az egyéb úszók között az interventricularis septum vastagságában (11,28 vs 9,31 vs 8,66 mm), valamint a felnőtt élvonalbeli és a serdülő válogatott között a bal kamrai izomtömegben. (217,89 vs 152,08 g). Következtetések: Mindhárom sportolói csoportban megfigyelhetők voltak a fiatalkorban végzett sport szív-érrendszerre kifejtett fiziológiás hatása. Bár a teljesítmény az edzésóraszámmal és intenzitással korrelál, a kevésbé intenzív edzéssel töltött hosszabb idő alatt is kialakul az edzett szív. A bal kamrai edzésadaptációt jellemző paraméterek közül egyedül az interventrikuláris septum diasztolés vastagságában, valamint a bal kamrai abszolút izomtömegben volt különbség a 3 úszócsoport között. A bal kamrai diasztolés funkció mindhárom csoportban átlagon felüli volt, a fiatal korban amúgy is jó diasztolés funkcióban nem volt szignifikáns különbség a sportolói és a kontrollcsoport között. Jelen vizsgálatunkban a testmozgás vérnyomásra gyakorolt hatás sem mutatkozott, mely szintén a fiatalkori alacsonyabb vérnyomásértékeknek és egészséges érrendszernek tudható be. Kulcsszavak: echokardiográfia, cardiovascularis rendszer A SPORTORVOS DILEMMÁI – SZÜKSÉG VAN-E ETIKAI KÓDEXRE? Jákó Péter Országos Sportegészségügyi Intézet A klinikusnak kötelezettsége lényegében egyetlen fél iránt van: ez az általa kezelt beteg. A sportorvos, különösen a válogatott keretek mellett, vagy szakosztályokban, sportegyesületben dolgozó sportorvos helyzete viszont számos konfliktus forrása lehet. Ennek magyarázata elsősorban a különféle érdekek ütközése, valamint az orvos esetleges függősége. Ez utóbbi különösen akkor teremthet kritikus körülményeket, ha a sportorvos valamilyen sportszervezettel (szakszövetség, egyesület, állami sportvezetés) és nem egészségügyi intézménnyel áll szerződéses viszonyban. Az érdekek ütközése több síkon jelentkezhet: más lehet az érdeke a sportoló edzőjének, a szakosztály/szövetség vezetőjének, gazdasági, vagy állami vezetőnek, mint a sportolónak. Konfliktust jelenthet, ha a sportoló felkészítésében az eredményesség érdekében olyan eszközöket, módszereket kívánnak alkalmazni, ami egészségét veszélyeztetheti, vagy sérülést, betegséget követően a sportoló edzése, versenyeztetése nem az egészségi állapotának megfelelően történik, illetve az esetleg kiderült kóros állapot miatt annak eldöntése válhat szükségessé sportolhat-e egyáltalán. Kényes kérdés az orvosi titoktartás, különösen olyan esetben, mikor a sportoló sérüléséről, betegségéről van szó. A sportoló és sportorvos bizalmi viszonya megköveteli, hogy a sportoló állapotáról szóló információt orvosa mind a szakvezetés, mind a média felé kellő körültekintéssel kezelje. Jelzi a probléma fon-
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
tosságát, hogy számos testület (ACSM, ACSP, FIMS, FASEM, IOC) dolgozott ki etikai kódexet a közelmúltban is. Igen sok közlemény foglalt különböző módon állást, de a legtöbb kérdésben egyetértés született, valamint abban is, hogy a sportorvosi etikai kódex az általános orvosi etika elveinek betartása mellett figyelembe kell vegye a nemzet, kulturális, gazdasági, társadalmi különbözőségeket. A Magyar Sportorvos Társaság részére is kihívást jelent a hazai etikai kódex kidolgozása, annál is inkább, mert világszerte sportorvos társaságok dolgozták ki etikai kódexüket, mint a kérdés legavatottabb ismerői. Kulcsszavak: sportorvos, sportoló, érdekek, konfliktusok, etikai kódex VONZÓ-E A SPORTORVOSLÁS 2012-BEN MAGYARORSZÁGON? Tállay András, Pavlik Attila, Hidas Péter, Dobos József, Halasi Tamás Országos Sportegészségügyi Intézet A szerző áttekintést nyújt a sportorvoslás jelenlegi helyzetéről. Bemutatja, hogy a tényleges sport szakorvosok közül hányan dolgoznak a szakmában, ill. megközelítőleg hány nem sport szakorvos ténykedik sportorvosi munkakörben. A sportorvoslás, csapatorvoslás és keretorvoslás bemutatásán keresztül áttekintést nyújt a sportorvosi szakma napos- és árnyoldalait. Áttekintést nyújt az Országos Sportorvosi Hálózatban rejlő lehetőségekről, végül beszámol olyan külföldi tapasztalatairól, amelyek a magyar sportorvosi munkát még vonzóbbá tehetik fiatal kollégák számára. Kulcsszavak: sportorvoslás, országis hálózat VÁLOGATOTT SPORTOLÓK SZŰRŐVIZSGÁLATAINAK TAPASZTALATAI (ESETISMERTETÉSEK) Deák Valéria1, Halasi Tamás2 1: Országos Sportegészségügyi Intézet, Olimpiai Rendelő 2: Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály Bevezetés: A válogatott keretek szűrővizsgálata az Országos Sportegészségügyi Intézet egyik kiemelkedően fontos funkciója. Szakmai és szervezési szempontból egyaránt különleges feladatot jelent. Az előadás célja három ritka eset bemutatása és a kapcsolódó, a sportorvosi gyakorlat számára fontos problémák áttekintése. Módszer, eredmények: Az első, szemészeti témájú eset ismertetéséhez a labdajátékok, küzdősportok speciális szempontjai kapcsolódnak.
33
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
A második bemutatott eset a krónikus recidív fertőzések témáját érinti. A harmadik egy olyan sportoló esete, akit mozgásszervi állapota miatt kellett fél évre eltiltani. Következtetések: Az ismertetett esetekhez kapcsolódó problémák nem túl gyakoriak, mégis a napi rutin sportorvosi szűrővizsgálatok során is találkozhatunk velük. Az élsportolók egészségének védelmében alapos megfontolás, megfelelő konzultációk után az időszakos vagy végleges eltiltás is lehet helyes döntés. Kulcsszavak: szűrés, élsportoló KORSZERŰ MOBIL ESZKÖZÖK A CSAPATORVOSI MUNKÁBAN- ELŐTÉRBEN A TAO ADTA LEHETŐSÉGEK dr. Csiki Zoltán Hiro-Medical Lézer Centrum Jászberény JKSE Jászberény A szerző bemutatja a csapatorvosi lehetőségeket a mindennapokban és a különböző hazai és világversenyeken. Kiemelt kérdésként kezeli a csapatorvos által használható modern fizikoterápiás és rehabilitációs módszereket. A mobilitás nem feltétlenül jelenti a hatékonyság csökkenését – ezt a mobil lézer kezelések és mágnes terápiás kezelések bemutatásával illusztrálja. A készülékek ismertetése mellett egy kisebb protokollt és kezelési algoritmust is bemutat – elsősorban a lágyrész és ízületi sérülések kezelésében. A szerző elismeri, hogy ezen eszközök beszerzése komoly kihívást jelentenek az egyesületeknek, ugyanakkor kiemeli, hogy az új TAO pályázati lehetőségek komoly lehetőséget nyújthatnak elsősorban a látványsportok mellett dolgozó sportorvosok és a klubok menedzsmentje részére. Kulcsszavak: csapatorvos, kezelési algoritmus, fizikoterápia, rehabilitáció COMMOTIO A LABDARÚGÁSBAN Toman József, Halasi Tamás Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály Bevezetés: A fej- és nyaksérülések azon kevés sportsérülések közé tartoznak, amelyek az életet is veszélyeztethetik. A commotio cerebri komplex patofiziológiai folyamat, amelyet traumához kapcsolható biomechanikai erőhatások váltanak ki. Az esetek jelentős részében eszméletvesztéssel jár, de nem minden esetben.
34
Cél: Megvizsgálni a commotio cerebri előfordulási gyakoriságát, bemutatni a lehetséges kialakulási mechanizmusokat, a kockázati tényezőket, tüneteket, diagnosztikus és terápiás lehetőségeket. Módszer: A nemzetközi szakirodalom vonatkozó részének áttekintése, bemutatása. A Budapest Honvéd Futball Klub első csapatának és a Magyar Futball Akadémiájának növendékeinél a 2009-2011-es időszak sérülésregiszterének commotio cerebrire vonatkozó részének bemutatása. Eredmények: A vizsgált időszakban a sérülések 3,85%-a volt fej/arc sérülés, 1%-a commotio cerebri. Következtetés: A commotio cerebri pontos diagnosztikája elengedhetetlen a terápia, a rehabilitáció és a sportba visszatérés megítélésénél. Javasoljuk egységes szemléletű szakmai protokollok létrehozását. Kulcsszavak: agyrázkódás, sportsérülés SPORTSÉRÜLÉSEK MEGELŐZÉSE ÉS GYÓGYÍTÁSA AZ EGÉSZSÉGKULTÚRA JÖVŐJE Lángfy György Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest A Modern Akadémikus Tudomány Energiamedicinája az életről szerzett ismereteink eddigi legmagasabb szintű összefoglalása. Lehetővé teszi, hogy (egységes rendszerben) gondolkozzunk arról, mi a: BETEGSÉG - EGÉSZSÉG - ELLENÁLLÓ-KÉPESSÉG. Az energiaszint csökkenés krónikus stressz állapothoz, betegséghez vezet, az emelkedés pedig edzettséget ad, „ellenállóképességet” fejleszt (a nyugalmi energiaszint-csökkenés okai: túl magas inger-frekvencia / intenzitás ill. a szervezeti-reakció). „Az ember kozmikus lény (Gy. Kulin). A kozmikus tér energiája (elektromágneses), alapvető fontosságú az élőlények (anyagcseréje) számára. (W. Heisenberg) A kozmikus energia növelni képes az elektronok energia állapotát, ami tovább emeli sejtek és az egész szervezet nyugalmi energiaszintjét. Fontos szerepe van az életminőségünk alakításában. A mindennapi gyakorlatban: Az Ionos Ciklotronos Elektronos Magneto Rezonancia Stimuláció módszere a VIOFOR-terápia: (Very Important Organiser for Organs Regeneration). Hatását tartóssá teszi kúraszerű alkalmazása és kiegészítése egyéb módszerekkel, melyek indirekt módon növelik a szervezet nyugalmi energiaszintjét: testmozgás (sport), gyógy-(fürdő)kúra és szauna, táplálék kiegészítők, kombinálva a manuál-terápiával, Aquafit-terápiával. Együttes alkalmazásuk a „MOOM”: „Magyar Olimpikonok Orvosi Menedzselése”. Bradytrop szövetek hiányos oxigén-tápanyag-ellátása esetén alkalmazása nélkülözhetetlen. Szerzett kórképek:
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
bradytrop szövetekké válhatnak a nyakizmok, mert a stresszre leginkább reagálnak. Szerepet játszik benne, hogy relatíve nehéz testrészt (fej) viselik és mechanikai mozgásváltozások nagymértékben igénybe veszik. Fokozódó tónusuk nehezíti az izmok elernyedését és az aktív pumpa-funkció hiánya miatt a szöveti anyagcsere károsodást szenved. Ilyen körülmények ideálisak a Borrelia Gemma-alakjainak szaporodásához. Esetismertetés - Lyme-kór + „MOOM”- terápia M.Gy.-né (1947.09.03.) Kezdet: 2001.09.19. Direkt sötétlátóteres Borrelia-leletek: pozitív (sok baktérium), aktív (védekező gazdasejt), gemma pozitív (cystaformájú) alak (nyugvó állapot, gyógyszer nem hat) végállapot: 2002.01.02. 10 hetes kezelés után (gyógyszer + „MOOM”-terápia után: Degenerált borrelia alakok, gemmás alak nincs! - Juvenilis Arthritis Rheumatica (porc / cartilago) Először a bal könyök mozgáskorlátozottságának megszüntetésére került sor, mely meglepő sikerrel (teljes funkció helyreállítása és fájdalommentesség) járt. Gyógyszeres kezelés nélkül panaszmentes, mozgáskorlátozottság nélkül, éli az iskolás gyermekek mindennapjait és külön kedvtelésből röplabda edzésekre jár hetente háromszor, továbbá görkorcsolyázás, kerékpározás a kedvenc szórakozásai közé tartozik. 2007 nyarán tíz napos röplabda edzőtáborban volt, napi kétszeri edzéssel és esténként még szórakozásból röplabdázott. - Sclerosis multiplex „SM” ( myelin hüvely / neurolemma) 2002. OCT. 10. Karl-Heinz Krause, MD Prof. of Medicine Biology of Aging Laboratory Department of Geriatrics 2. Chemin De Petit BelAirCH-1225 Geneve Schwitzerland Az MRI eredmények multiplex sclerosist sugallnak. „MOOM” mellett menstruációja visszatért, önálló életre tért, megházasodott és jelenleg 4 éves gyermekét ápolja gyakorlatilag gyógyszer nélkül, panaszmentesen, egyszer jelentkezik ellenőrzésre. A modern civilizáció kedvezőtlen hatásai egyre súlyosabb károkat okozhatnak a szervezet működésében és betegséghez, halálhoz vezethetnek. De a civilizáció modern eljárásai lehetőséget is adnak ezen problémák gyógyítására és elkerülhetővé teszi kialakulásukat. A KIÉGÉS JELLEMZŐ VISELKEDÉSVÁLTOZÁSAI A VERSENYSPORTBAN Harasztiné Sárosi Ilona1, Molnár Péter2 1: Országos Sportegészségügyi Intézet, 2: Altmédia Kft A kiégés vagy apátia, kimerültség, túledzettség jelensége a versenysportban egyre inkább reflektorfénybe kerül. A folyamatosan növekvő teljesítménykényszer valamint a ver-
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
senyszezonok hosszúsága olyan tartós stresszként fogható fel, amely fizikailag, mentálisan, emocionálisan hatalmas teherként nehezedik a sportolókra. Gyakran diagnosztizálni is igen nehéz, mert a kiégés szimptómáinak változatossága és fennállásának időtartama egyénenként, a sportoló személyiségének függvényeként változik. A sportpszichológiában a kiégést maladaptív kimerültségi szindrómának (MFS) nevezzük (Henschen, 1999), amely pszicho-bio-szociális stresszorok kombinációja révén alakul ki. Következményeként lép fel a korábbi, élvezetes tevékenység iránti érdeklődés elvesztése és a túlzott kimerülés állapota. A kiégés jelenségét kutatók előrejelző vagy figyelmeztető jelzésének tartják az apátia, mint negatív emocionális állapot megjelenését és/vagy a teljesítmény hirtelen leromlását. Vizsgálatunk azonban inkább azt támasztja alá, hogy az első, alapvető jelzés a motiváció nagymértékű csökkenése vagy súlyosabb esetben az amotivált állapot, amelynek inkább következményei lehetnek az apátia és a hirtelen teljesítmény csökkenés vagy kiesés jelensége. Sőt, a patológiás, emocionális jelenségek a sportoló viselkedésében mindaddig rejtve is maradhatnak, amíg versenyhelyzetben a teljesítmény-nyomás már olyan elviselhetetlen teher a sportoló számára, amely által a kompenzáló viselkedés szétesik, a célirányos viselkedés megszűnik, és felszínre kerülnek az apátiára jellemző szimptómák. Vizsgálatunkban 309 (224 ffi, 84 nő) sportoló vett részt, életkoruk 14-24év, illetve 24 + év, iskolai végzettségük az általános iskolai végzettségtől az egyetemi végzettségig terjedt. A vizsgálat módszereként a California Pszichológiai Kérdőív (CPI, M., Gough, 1957, magyar standard: A., Oláh, 1975) kétféle motivációt (Ac, Ai) a szorongást (An), valamint a dominanciát (Do) mérő skáláit alkalmaztuk. Vizsgálatunkban bizonyítjuk, hogy az amotivált viselkedés következménye, amelyet az összes sportoló 5%-a mutat, szorongással (An: 53), és bátortalan, visszahúzódó viselkedéssel jár együtt (Do: 44). A bizonyított patológiás viselkedések az apátia – egyébként számos – szimptómája közé tartoznak. A kiégést jelző – elsődlegesen megjelenő – amotivált (enervált, energiaszegény) állapotot az egyén környezetének túlingerlésével szembeni védekezéseként foghatjuk fel. Kulcsszavak: amotivált állapot, kiégés RESISTANCE EXERCISE AND HEALTH: MYTHS AND FACTS Dusan Hamar Faculty of Physical Education and Sport, Comenius University, SLOVAKIA Throughout the last three decades, aerobic activities have become an integral part of preventive medicine. Yet the attitude to resistance exercise is rather reserved. The main reason for this are the myths neglecting the most recent scientific facts, which still prevail not only among the general
35
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
public, but also a significant part of medical community. The aim of the presentation will be to briefly elucidate the most relevant fallacies related to resistance exercise and health. Myth No 1.: Resistance exercise elicits excessive and potentially dangerous blood pressure response. Cardiovascular risks due to blood pressure increase during strength exercise remain the main objection against resistance exercise. However, evidence accumulated over the last decade has shown that blood pressure reaches dangerously high values only under special circumstances. These include resistance exercise performed with extreme weights, i.e. those close to 1RM involving large muscle groups. On the other hand, pressure response to exercise with moderate weights (up to 70 % of 1RM) does not differ substantially from the one occurring during common forms of aerobic exercise. Slightly more pronounced increase of diastolic pressure, while lifting weights, is considered to be a positive feature, as such a response is fostering coronary perfusion taking place exclusively in the diastolic phase of the heart cycle. In fact, there are several studies involving hundreds of older volunteers in supervised research settings not reporting any occurrence of stroke or myocardial infarction. It appears that excluding high-risk patients (in similar way as in aerobic exercise programs) and sticking to recommendations to avoid potentially risky blood pressure response, resistance exercise can be employed as a reasonably safe form of physical activity (Smutok et al., 1993). Myth No. 2: Resistance exercise increases resting blood pressure and may lead to hypertension. Another traditional belief, namely that resistance exercise increases resting blood pressure, has been based more on the simple assumption of long term persistence of acute response rather than solid scientific evidence. Contrary to these false concepts, some studies have even shown positive effects, i.e. reduction of resting blood pressure as a consequence of systematic resistance training. This is clearly reflected in the major meta-analytic paper on this topic (Kelly, 2000), which concludes with the statement: „there is a slight, however, significant tendency to resting blood pressure reduction“. Myth No. 3: Resistance training is of no value for body weight reduction. Though the metabolic demand of a resistance exercise session is rather moderate (corresponding to easy walking), it leads to a slight elevation of energy consumption lasting for several hours after exertion (Elliot et al., 1992). Resting metabolic rate is also enhanced by the increase of muscle mass occurring after several months of resistance training. (Treuth et al. 1995). Resistance training may therefore promote weight reduction and more favorable body composition (Pratey et al. 1994). Myth No. 4: Resistance exercise is associated with excessively high risk of musculoskeletal injuries. As with any physical activity, resistance exercise involves some risk of musculoskeletal injuries. However, their frequency, both acute and overuse, in properly administrated resistance exercise programs, is rather low. In one study
36
(Pollock et al., 1991), only 2.2 musculoskeletal injuries per 1000 exercise hours were reported. In addition, most of them were minor, so the subjects affected were able to resume the program after skipping only a few sessions. Myth No. 5: Resistance training is an unsuitable physical activity for children. All the concerns related to resistance training in children and adolescents, namely the high risk of acute or chronic injuries, impairment of growth, damage of growth plates of long bones and a lack of training response, have proved to be of limited validity. All the negative aspects may come in play, as with any other sport activity, only if training is carried out in incorrect way (excessive volume and intensity, incorrect technique and lack of professional supervision). Nowadays, there is solid evidence that strength training in children and adolescents, when properly structured with regard to frequency, mode (type of lifting), intensity, and duration, and performed under supervision of a properly educated professional, can not only increase strength and power, but also reduce the incidence of sport related injuries, and affect positively the bone structure. Taking into account all the scientific facts and arguments available, it becomes evident that the myths unjustly discourage general population from resistance training. When performed properly (i. e., with weights between 50 and 70 % of 1RM, 10 to 12 repetitions in a set, 1 to 3 sets per major muscle group in a session three times a week), it is a reasonably safe activity, which not only increases strength and power, but also positively affects lean body mass, resting metabolic rate, bone mineral density, insulin resistance and proprioceptive functions. These adaptation changes can be of preventive as well as therapeutic value, namely in diabetes mellitus, obesity, cardiovascular disease, osteoarthritis, and osteoporosis. Therefore, resistance exercise can be considered as a safe and effective means, which can substantially enhance the health promoting effect of aerobic activities in general population, including middle aged and elderly persons. References ELLIOT DL, GOLDBERG L, KUEHL KS. Effect of resistance training on excess post-exercise oxygen consumption. J. Appl. Sport Science Research 6(2):77-81, 1992. KELLEY G. Dynamic resistance exercise and resting blood pressure in adults: a meta-analysis. J. App. Physiol. (Bethesda, Md.) 82(5):1559-1565, 1997. POLLOCK ML, CARROLL JF, GRAVES JE. Injuries and adherence to walk/jog and resistance training programs in the elderly. Med. Sci. Sports Exerc. 23(10):1194-1200, 1991. PRATLEY R, NICKLAS B, RUBIN M. Strength training increases resting metabolic rate and norepinephrine levels in healthy 50-to 65-yr-old men. J. Appl. Physiol. 76(1):133137, 1994. SMUTOK MA, REECE C, KOKKINOS PF. Aerobic versus strength training for risk factor intervention in middleaged men at high risk for coronary heart disease. Metabolism 42(2):177-184, 1993.
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
TREUTH MS, HUNTER GR, WEINSIER RL, KELL SH. Energy expenditure and substrate utilization on older women after strength training:24-h calorimeter results. J. Appl. Physiol. 78(6):2140-2146, 1995. Keywords: aerobic activity, resistance exercise A BOKAÍZÜLETET STABILIZÁLÓ TAPELÉS HATÁSA A STATIKUS ÉS A DINAMIKUS EGYENSÚLYRA Molics Bálint1, Dr. Mintál Tibor2, Dr. Horváth Ádám2, Dr. Kránicz János1, Dr. Schmidt Béla1, Dr. Boncz Imre1 1: Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar (Pécs, Zalaegerszeg) 2: Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Mozgásszervi Sebészeti Intézet, Pécs Háttér: A hobbi és versenysportban bekövetkezett sérülések magas incidenciája, valamint az ezzel járó negatív következmények az elmúlt években a preventív módszerek alkalmazását eredményesen sürgette. Napjainkban a sérülések elkerülése céljából különféle eszközök, változatos módszerek egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra, a „biztonságos” mozgás alapjának nélkülözhetetlen elemeivé válva. Az ízületet stabilizáló tapelések hatásai is széles körben kutatott és publikált, de az egyensúlyra gyakorolt hatásai még hipotézisek megválaszolását szorgalmazza. Célkitűzés: Keresztmetszeti kutatási típusban a bokaízületnek stabilizáló tapelésének a statikus és a dinamikus egyensúlyra kifejtett hatásának vizsgálata. Nullhipotéziseink: 1.) Feltételeztük, hogy a bokaízületet stabilizáló tape felhelyezésével a statikus egyensúlyi próbákban nem következik be szignifikáns javulás. 2.) Feltételeztük, hogy a bokaízületi rögzítő tape alkalmazásával a dinamikus egyensúly nem javul szignifikánsan. Beteganyag és módszer: Mintánkat 10, szabadidős sportban aktívan résztvevő személy jelentette (átlag életkor 22,1 ± 3,9 év). A numerikus adatokat Bretz-típusú stabilométer szolgáltatta. A statikus és dinamikus egyensúly állapotáról három-három, mindkét lábon elvégzett (N=20) vizsgálat 14 változójának eredményéből következtettünk. Változóink: 1. feladat: medio-laterális irányú elmozdulás (X1), antero-posterior irányú elmozdulás (Y1), valamint az elmozdulásra vetített kör sugara (R1); 2. feladat: első feladat csukott szemmel történt megismétlése (X2), (Y2), (R2); körök sugarának aránya (Q=R2/R1); 3. feladat: sikerszázalék (3S); 4, 5, 6 feladat: sikerszázalék (4S), (5S), (6S), és idő (4T), (5T), (6T). 8 változó a statikus, 6 pedig a dinamikus egyensúly állapotát vizsgálta a nyomásközéppont platformon érzékelt kilengése alapján. Eredmények: A vizsgálat előtti és utáni mért 14 változónk értékét egymintás t-próbával elemeztük ki (Microsoft Excel 2007). A szignifikancia szintet 5%-ban határoztuk meg.
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A próba értékei: p=0,65 (X1) p=0,56 (Y1), p=0,89 (R1), p=0,88 (X2), p=0,92 (Y2), p=0,53 (R2), p=0,15 (Q), p=0,13 (4T), p=0,16 (5T), p=0,93 (6S), p=0,37 (6T), teljes megegyezés (3S), (4S), (5S). Következtetés: 14 változónkra elvégzett egymintás t-próbára kapott eredményeink alapján nullhipotéziseinket mindkét esetben elfogadtuk. A próba nem tudott szignifikáns különbséget kimutatni. Megállapítható, hogy általunk alkalmazott körülmények mellett a bokaízületet stabilizáló tape nem befolyásolta sem a statikus, sem pedig a dinamikus egyensúlyt, sem pozitív, sem pedig negatív irányba. A tapelésnek a millimétereken, a hajszálakon múló élsportokban, a kifogástalan egyensúlyi képességre kiemelten alapozó sportágakban ilyen céllal való alkalmazása nem nyújthat jobb teljesítőképességet. Kulcsszavak: bokaízület, tapelés, egyensúly KÓROS EKG-VEL AZ ÉLSPORTBAN? HOL VANNAK LEHETŐSÉGEINK ÉS HATÁRAINK? Dr. Mintál Tibor1, Dr. Sárszegi Zsolt2 1: PTE KK MSI Sportorvostani Klinikai Tanszék 2: PTE KK Szívgyógyászati Klinika Bevezetés: Sportorvosi tevékenységünk döntések sorából áll, melyek rövid és hosszú távon meghatározzák az általunk gondozott sportolók pályafutását, adott esetben egész életére kihatással van. A szakirodalom és a klinikai irányelvek segítséget adnak a döntéshozásban, de tudunk-e és van-e jogunk mérlegelni az embert de a sportolót is figyelembe véve? Egy eset tanulságai. Esetleírás: 27 éves afroamerikai profi kosárlabda játékos edzésen húzódást szenvedett. Két napot otthonában töltött felügyelet nélkül. Az edzésmunkához visszatérve rosszul lett, összeesett de eszméletét nem vesztette el. Kis pihenő után állapota rendeződött, tünetmentes lett. Másnap ebédidőben rosszulléte ismétlődött, az étteremből mentő szállította az ideggyógyászati klinikára. Ideggyógyászati klinikán kóros idegrendszeri eltérést nem találtak, koponya CT negatív. Labor vizsgálat negatív. A rutinszerűen készített EKG-n sinus ritmus mellett I, II, és aVF elvezetésekben negatív, V2-3-ban csúcsos, V4-6-ban mély negatív T hullámokat láttak. Rosszulléteinek hátterében cardiológiai eltérést sejtettek, sürgősségi ambulanciára szállították tovább. Sürgősségi ambulancia: Ismételt labor normál tartományban. EKG: előzővel megegyező kép. Echocardiographia: koncentrikus bal kamra hypertrophia, egyebekben normál lelet. Megfigyelés és további vizsgálatok céljából osztályos felvételt javasoltak. Szívgyógyászati Klinika: Hasi Uh: cysta renis, egyebekben nagatív. Vércukornap végig normál tartományban.
37
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
EKG: sinus ritmus, PR 225ms, QRS 90 ms, QTc 446 ms, kp. tengelyállás, átmeneti zóna v2-3-ban, II-III-aVF, V4-6 – ban mély negatív T-hullám. Jelentős strain jelek. A szakorvosi kar javaslata a sporttól való teljes eltiltás. Echocardiographia: felveti cardiomyopathia lehetőségét, falvastagság a normális határát meghaladja Ezen lelet alapján az eltiltás javaslatát megerősítik. MRI: CMP kizárva Terheléses EKG : kóros eltérést nem provokált. Klinika vezetése pacemaker behelyezését javasolja a telemetrias monitorozás alatt jelentkezett megnyúlt PR átvezetés és nyugalomban jelentkező ritmuszavar ( Mobitz II, AV blokk) valamint strain jelek miatt. Ezen elváltozások mellett a szakmai irányelvek alapján csak az 1A típusú, alacsony dinamikus és statikus terheléssel járó sporttevékenység megengedett. Sportorvos és sportban járatos kardiológus kezelőorvos a szakirodalmat áttekintve és a játékos anamnézisének pontos ismeretében a sport folytatása mellett döntöttek, minden további intervenciót elvetettek. A döntés következményeként a játékos sikeresen szerepelt tovább élvonalbeli klubjában. Azóta más élvonalbeli klubhoz szerződött, ahol szintén panaszmentesen dolgozik. Diétás előírásokat betartva rosszulléte nem ismétlődött. Következtetések: A sportoló speciális helyzetét, igényeit és élettani sajátosságait figyelembe véve, a mindennapi klinikai protokolltól eltérő, normális körülmények között kockázatosnak tűnő döntés helyesnek bizonyulhat, visszaadhatja egy játékos karrierjének lehetőségét. Kulcsszavak: kardiológia, strain, élsportoló TERHELÉSES VIZSGÁLAT SORÁN KILÉLEGZETT LEVEGŐ ANALIZÁLÁSA IONCSAPDÁS TÖMEGSPEKTROMÉTERREL Protzner Anna1, Trájer Emese1, Bosnyák Edit1, Udvardy Anna1, Komka Zsolt1, Györe István2, Tóth Miklós1 1: Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Egészségtudományi-és Sportorvosi Tanszék, Budapest 2: MH Honvéd Kórház EHHI AVI Bevezetés: A XXI. században az edző minél szélesebb, a tudomány jelenlegi állása szerint lehetséges legkiterjedtebb képet szeretne kapni a versenyzőjéről. Több évtizedes vizsgálati eljárás a kilélegzett levegőből az O2 és CO2 meghatározása. Ezek az ergospirometriás vizsgálatok már a rutin részeit képezik a sportolók állóképességi vizsgálatának. Ugyanakkor a kilélegzett levegő olyan komponenseket is tartalmaz, amelyből a vizsgált személy fiziológiai és patológiai állapotára is következtetni lehet. Ezen komponensek meghatározásának egyik lehetősége a kilélegzett levegő hűtése során nyert kondenzátum analitikai elemzése (Pucsok J., és mtsai). Újabb lehetőségeket nyújt a kilélegzett levegő további analíziséhez az
38
ion csapdás tömegspektrométer diagnosztikai készülék alkalmazása. Széles tömegtartománya szerkezeti információt ad ismert és ismeretlen vegyületek szerkezetének felderítéséhez. Az ionizáció nagyfeszültségű tüskével (APCI = Atmospheric Pressure Chemical Ionization) valósítható meg, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy folyamatosan, real-time legyen vizsgálható kilélegzett levegő, így valós időben teszi lehetővé a komplex mátrixból történő elemzés során gyakran együtt eluálódó vegyületek elválasztását. Nagy érzékenysége biztosítja a nyomnyi mennyiségben jelenlevő vegyületek észlelését és biztonságos mennyiségi meghatározását. Célkitűzés: Az eddig vizsgált gázcsere paraméterek (VE, VCO2, VO2, RQ) mérésével párhuzamosan a terhelés alatt a kilélegzett levegő folyamatos analízise, az érzékenység beállítása, és a módszer standardizálása. Módszer: Futószalagos vizsgálatainkat Schiller terheléses rendszerrel végezzük (Schiller AT-104). Egy vita maxima típusú terhelésen vesznek részt a sportolók, amely során állandó a sebesség. A meredekséget azonos időközönként növelve, a teszt teljes kifáradásig tart. A folyamatos pulzusmérés mellett a terhelések során párhuzamosan törénik a gázcsere (Schiller CS-200 Ergo-spiro) és a kilélegzett levegő (Finnigan LCQ Advantage Max típusú tömegspektrométerrel LC-MS), analízise. Mindezek mellett vértejsav koncentrációt mérünk kapilláris vérből, fülcimpából történő vérvétellel. Eredmények: Vizsgálataink során sikerült megoldani, hogy ugyanabból a légtérből (gázcsere analizálásához használt maszkból) egy plusz csatlakozáson keresztül párhuzamosan analizálunk. A terhelés alatt a gázcsere paraméterek változásaiból következtetni tudunk az egyes anyagcsere folyamatokra (aerob, anaerob glikolízis, béta oxidáció, zsírsav és szénhidrát felhasználás aránya). Ezért a kilélegzett levegő analízise során elsősorban azokat az intermedier anyagcsere termékeket vizsgáltuk és kerestük, amelyek összefüggésbe hozhatóak az aktuális intenzitású terheléssel (tejsav, acetát, béta-hydroxi-vajsav). Következtetés: Megállapítottuk, hogy terhelés során a kilélegzett levegőben található vegyületek mennyiségi és minőségi előfordulása jelentősen változik és összefüggésbe hozható az izmokban zajló anyagcsere folyamatokkal. Ugyanakkor fontos a még ismeretlen vegyületek beazonosítása tömegszámuk és spektrumuk alapján. Kulcsszavak: ioncsapdás tömegspektrométer, kilélegzett levegő, tejsav koncentráció A KARDIOLÓGUS HELYE A SPORTORVOSLÁSBAN Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ A rendszeres, tartós fizikai aktivitás a szív jellegzetes strukturális remodeling-jéhez vezet. A sport jellege meghatározza az átalakulás jellegét és ezek ismeretében megszülettek azok a paraméterek, amelyek alapján a sportolók normál kardiális
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
átalakulásait el tudjuk különíteni a kóros eltérésektől. A jelentősen fokozott fizikai és pszichés igénybevétel során a sportolókban jelenlévő betegségek a nem sportoló egyénekhez képest nagyobb valószínűséggel okozhatják a sportolók hirtelen szívhalálát, vagy tartós rokkantságát. A sportolók halálának pontos előfordulása regiszter adatok szerint kb. 2.3:100.000 élsportoló/év, a hirtelen szívhalálé pedig 2.1:100.000 élsportoló /év. A fiatal sportolók hirtelen halálának előfordulása az azonos életkorú egészséges nem sportolókéhoz képest 2.8-szoros és a férfi: nő arány 10:1 1. A szűrési protokollok alapján ma kardiális szempontból is rendszeresen vizsgáljuk és értékeljük a sportolókat. Az európai szűrési protokollban az egyéni és családi kórelőzmény mellett a nyugalmi EKG értékelése is szerepel. A protokoll több, mint 30 éves alkalmazása során a kezdeményező olaszországi régióban a szűrésen részt vett regisztrált sportolók hirtelen szívhalálának előfordulása a nem szűrt nem sportoló populációhoz képest a felére csökkent, holott korábban annak négyszerese volt. Speciális esetekben a szűrési protokollt követően egyéb nyugalmi képalkotó vizsgálatok (szívultrahang, szív CT, szív MRI), valamint funkcionális vizsgálatokra (ergo-spirometria, terheléses EKG, terheléses szívultrahang, terheléses szív MRI) kerülhet sor, amelynek eredményei alapvetően befolyásolhatják a kardiológus véleményét a sportolóval kapcsolatosan. A sportolókban található kóros eltérések kiszűrése során a legutóbbi Bethesda ajánlásokat vesszük figyelembe, amelyet 2005-ben publikáltak. Sok esetben az ott megfogalmazott és a korábbi diagnosztikai lehetőségekre épülő orvosi ajánlásokat a mai modern vizsgálati lehetőségeink felülírhatják. Ezeknek az eredményeknek a sportkardiológiai gyakorlatba történő óvatos bevonása során a sportkardiológus feltétlenül számít a nagy gyakorlattal rendelkező sportkardiológus, sportorvos, valamint az érintett társszakmák véleményére és az egyedi esetekben fontos a konszenzusos vélemény kialakítása. A konferencia résztvevői számára a kardiológiai szekcióban egyrészt bemutatjuk a legújabb ajánlásokat, vizsgálati lehetőségeket, valamint beszámolunk olyan mindennapi dilemmákról is, amelyek a sportolókkal foglalkozó kardiológus számára is komoly kihívást jelenthet. Kulcsszavak: kardiológia, hirtelen szívhalál A CORONARIA ÉRHÁLÓZATBÓL SZÁRMAZÓ NITROGÉN MONOXID HATÁSA A SZÍVIZOM MŰKÖDÉSÉRE TRÉNING HATÁSÁRA Koller Ákos Pécsi Tudományegyetem, Általános Orovostudományi Kar Kórélettani és Gerontológiai Intézet A rendszeres fizikai aktivitás és a tréning nagymértékben javítja a cardiovascularis rendszer működését. Mindezek miatt, mind a szív, mind a coronaria keringés működésének vizsgálata tréning hatására a kutatás központi témája. Az már régóta
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
tudott, hogy a működő szívizom az u.n. metabolikus mechanizmusok révén nagyban befolyásolja a coronaria keringés mértékét fizikai aktivitás, tréning alatt. Az utóbbi évek kutatásai vetették fel azt a lehetőséget, hogy a coronaria erek falából felszabaduló faktor(ok) szintén hatnak a szívizom működésére. Kezdetben izolált mitokondriumokon mutatták ki, hogy a kívülről adott nitrogén monoxid (NO) jelentősen megváltoztatja a terminális oxidáció működését. Később, Hintze és munkatársai kimutatták, hogy külső NO, in vitro, izolált kutya szívizom és vázizom mintákban csökkentette az oxigénfogyasztást, feltehetően azért, mert verseng az oxigénnel a citokróme-on lévő kötődési helyért. Fizikai aktivitás, tréning során az artériás erekben, így a coronariakban termelt NO nagymértékben megnő, mely hozzájárul a kialakuló funkcionális hyperaemiához. Korábban azt is kimutatták, hogy a kapillárisok endothel falában is jelen van a NO szintézisért felelős enzim. Mindezek miatt várható volt, hogy éber állatban is fizikai aktivitás során jelentős mennyiségű NO szabadul fel a szívizom ereinek falából, és kimutatták (Recchia és mts.), hogy az nagymértékben hat a szívizom anyagcseréjére azáltal, hogy részben gátolja a glükóz transzportot és a mitokondriális elektron transzportot, így csökkenti az oxigén fogyasztást. Továbbá, NO jelenlétében inkább szabad zsírsav égetéséből nyeri az energiát a szívizom és kevésbé a glükózból. Mindezen eredmények jelzik, hogy a szívben lévő szövetek funkcionálisan nem kompartmentalizálódnak, és számos kommunikáció van a vascularis és a kontraktilis egységek között, melyek együttesen alakítják ki a szívizom működését, különösképpen fokozott megterhelés alatt, és a nirogén monoxid összekapcsolja a coronaria keringést a szívizom anyagcserével. Kulcsszavak: coronaria keringés, fizikai aktivitás ÉLSPORTOLÓK SZŰRÉSI PROGRAMJAISPORTOLHAT-E A SZÍVBETEG? Szelid Zsolt Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ A fizikai aktivitás és főként az élsport bizonyos meglévő betegségek esetében a hirtelen szívhalál kiváltó tényezője lehet. A fiatal sportolók leggyakoribb hirtelen halálának okainak elemzésekor a nemzeti regiszter adatok kivétel nélkül megegyeznek abban, hogy az élsportolók hirtelen szívhalálának első két vezető oka a hypertrophias cardiomyopathia (HCM) és a coronaria anomália. Ezt követik a ritkábban előforduló kórképek, így az extrém fizikai behatás következtében létre jövő commotio és myocarditis. Hirtelen halál minden sportágban előfordul, arányaiban azonban leginkább a futball (európai, 30%), a kosárlabda (25%) és a futás (15%) érintett. A HCM versus sportszív, a leggyakoribb differenciál diagnosztikai probléma eldöntéséhez tapasztalati támpontok mellett jelenleg pontos képalkotó paraméterek és genetikai tesztek is
39
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
rendelkezésünkre állnak. A 35 éves kor feletti sportolókban azonban a hirtelen szívhalált oka 80%-ban atherosclerotikus coronária betegség. A sportolói szűrés során az ismert etiológiai tényezők miatt a kardiológiai kivizsgálás alapvető fontosságú. Az „American Heart Association Sudden Death and Congenital Defects Committee” ajánlásai szerint az USAban a szűrés a családi és személyi anamnézis felvételéből, valamint fizikális vizsgálatból áll. Tekintettel azonban arra, hogy a vezető fiatalkori sportolói hirtelen halálok, a HCM esetében a nyugalmi 12 elvezetéses EKG a betegek 95%-ában kóros, ezt az amerikai profi sportolói gyakorlat gyakran alkalmazza, az AHA hatályos ajánlása regisztrált sportolók esetében azonban nem vezette be a rutin szűrési protokollba. A szigorú olasz jogi környezet az élsportolók évenkénti szűrését írja elő, amely a családi és személyes anamnézis és fizikális vizsgálat mellett 12-elvezetéses EKG készítését írja elő. További tesztek elvégzése ezek pozitivitása alapján történik. A rendszeres élsportolói szűrés amerikai és európai ajánlásait újabban egy konszenzusos dokumentum foglalja össze, amely meghatározza az élsportolók szűrésének és diszkvalifikációjának minimumfeltételeit igazolt szívbetegség esetében. A 35 év feletti életkorban lévő sportolók esetében a hirtelen szívhalál okaként döntő részben az atherosclerotikus coronária betegség szerepel, amely az élsportot kizárólag alacsony intenzitású sportok esetében engedélyezi.
sének kidolgozása,továbbfejlesztése illetve a sportszív élet-/ kórélettanának alaposabb megértése. A 2012-es Londoni Olimpia teljes magyar válogatottjának kardiológiai szűrése a Semmelweis Egyetemen zajlik. Eddig 217 sportoló (42 nő, átl. 23,6±1,73 év és 175 ffi, átl. 25,3±1,64 év), 45 fő kajak-kenus, 58 vízilabdás, 28 evezős, 32 hosszútávfutó és 54 labdajátékos és egyéb sportoló/parasportoló vett részt a szűrésen. A vizsgálat része teljes kardiológiai anamnézis, kérdőív kitöltése, nyugalmi és terheléses EKG készítése, echocardiographia, szükség szerint MR, CT-képalkotók végzése. Eredmények: A vizsgáltaknál 7 esetben WPW illetve egyéb járulékos kötegvezetés, 1 sportolónál nsVT, 1 főnél monomorph sVT, 1 ASD, 5 HCM, 1 LAD-bridge, 3 bicuspidalis aorta és 40 főnél hypertensio igazolódott. 1 sportolót eltiltottunk vasovagalis syncopek miatt, a többi sportoló rendszeres kontroll alá került, a lehetséges kezeléseiket megkezdtük. Következtetések: Az általunk vizsgált sportolók száma folyamatosan nő, tapasztalataink alapján a sportkardiológiai szűréseink – hasonlóan az olaszországi programhoz – eredményesek, jó hatásfokon működnek, biztosítva a sportolók biztonságos olimpiai felkészülését.
Kulcsszavak: élsportoló, szűrés, szívbetegség
MIOKARDIÁLIS ISCHAEMIA (ANGINA PECTORIS, MIOKARDIÁLIS INFARKTUS) ÉS BRIDGE KÉPZŐDÉS ÖSSZEFÜGGÉSE – A VÁROSMAJOR MIOKARDIALIS BRIDGE REGISZTER (VMBR) ELSŐ ADATAI.
SPORTKARDIOLÓGIAI SZŰRŐVIZSGÁLATOK JELENTŐSÉGE, PEKING 2008 – LONDON 2012 Komka Zsolt, Udvardy Anna, Kováts Tímea, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Protzner Anna, Apor Asztrid, Bárczi György, Szelíd Zsolt, Merkely Béla, Tóth Miklós Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ Előzmények: A sportolói hirtelen szívhalál esetek rendkívül ritkák, azonban 2-3-szor gyakrabban jelentkeznek, mint a hasonló korú és nemű nem edzett populációban. A szakmát is megdöbbentette 2008-ban a több olimpiai éremre is várományos Kolonics György váratlan tragédiája. A korábbi rutin sportorvosi vizsgálat egy sportorvosi kérdőív kitöltéséből, fizikális vizsgálatból, nyugalmi EKG, vizelet-teszt, illetve szemészeti vizsgálatból állt. A sportolóktól elvárt teljesítmény egyre nő, a sajnálatos halálesetek a kardiológia egy speciális határterületének, a sportkardiológiának a fejlesztését tették szükségessé. Módszer, célok: 2008 óta a sportolók kardiális vizsgálatára cardio-MR, -CT, genetikai vizsgálati módszerek, szívultrahangok, spiroergométerek kerültek beszerzésre a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központban illetve a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán megosztva. Célunk a magyar sportolók kardiológiai szűré-
40
Kulcsszavak: kardiológia, szűrés
Bárczi György, Zóka András, Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ Bevezetés: 2009.04.01-től nagy forgalmú invazív centrumunkban bridge regiszter vezetését kezdtük el. Előadásunkban a koronária stenosistól mentes, igazolt miokardium ischaemiaval bíró MB-es betegek kvantitatív koronarográfiával (QCA) nyert adatait mutatjuk be. Módszer: Vizsgálatunkban a 2010.12.01-ig ko ro na ro gráfiára kerülő betegek adatait elemeztük. Vizsgáltuk azon MB-es betegeket, akiknél az MB mellett coronaria sclerosis, fix coronaria stenosis nem volt kimutatható. Az MB elemzését QCA-val végeztük. A statisztikai elemzést kétmintás T próbával és Pearson-korrelációval végeztük. Eredmények: A vizsgálati időszakban 11560 koronaro gráfiát végeztünk Intézetünkben, 133 (1.15%) betegnél találtunk MB-t-t. N=53 (39.8%) betegnél nem volt kimutatható fix koronária stenosis. A betegek átlagéletkora 51.34±13.4 év volt. A férfiak aránya 67.9%. 39 (73.5%) beteget vizsgáltunk igazolt angina pectoris (AP), és 14 (26.5%) beteget definitív miokardiális infarktus (MI) miatt. A betegek 84.9% volt≥ 35 éves (n=45). Az MB átlagos hossza 20.46±8.9 mm, az AP miatt kezelteknél 19.18±8.6 mm, az MI miatt kezelteknél 24±9.1 mm. AP versus MI p=0.056. A minimális szisztolés
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
lumen átmérő: összes: 1.25±0.53 mm, AP: 1.28±0.57 mm, MI 1.14± 0.39 mm. AP versus MI: p=0.34 Maximális szisztolés lumenszűkület: összes: 50.91±12.97%. AP: 50.44±14.26%, MI: 50.92±9.44%. AP versus MI p= 0.0.89. 35 év alatt a az MI gyakrabban fordult elő (AP: n=3 /37.5%/, MI: n=5 /62.5%/). A 35 évi alatti betegek körében a férfiak aránya 100% volt. Következtetések: Intézetünkben az MB előfordulási arányi aránya összevethető az irodalomban leírtakkal. Az ischaemias tüneteket okozó, de koronária stenosistól mentes, MB miatt koronarográfiára került betegek fiatalabbak. A vizsgált paraméterek közül az MB hossza mutatja a legszorosabb összefüggést a tünetek súlyosságával. Az adatok folyamatos gyűjtése, és a betegek vizsgálata célzott funkcionális tesztekkel választ adhat az MB jelentőségére különböző kardiális kórképekben, ill. szerepét illetően a fiatalkori sportolói szívhalál etiológiájában. Kulcsszavak: ischaemia, miokardiális bridge, koronarográfia KOMBINÁLT, KONTROLLÁLT, FÉLÉVES TRÉNINGPROGRAM HATÁSA A CARDIOVASCULARIS RIZIKÓFAKTOROKRA PRIMER PREVENCIÓBAN Dósa Andrea³, Szabó-G. Noé Judit¹,³, Pavlik Gábor², Tóth Miklós², Merkely Béla², Vándorfi Győző³, Szelíd Zsolt² 1: Pannon Egyetem TSI Veszprém 2: SOTE Kardiológiai Központ Budapest 3: SOTE-TSK Egészségtudományi és Sportorvosi TanszékCsolnoky Ferenc Kórház, Diabetológia, Belgyógyászati és Anyagcsere Centrum, Veszprém A rendszeres fizikai tréning mérsékli a szív- és érrendszeri rizikót primer és szekunder prevencióban. A fizioterapeuta és a kardiológus együttműködése javíthatja az edzések hatékonyságát. Tréning protokollok cardiovascularis rizikófaktorokra gyakorolt hatását vizsgáltuk és hasonlítottuk össze inaktív személyekével. Kettő, vagy több rizikóval (hipertónia, elhízás, emelkedett szérum koleszterin és éhomi vércukor, dohányzás) rendelkező egyén rizikós csoportba került. Ötven, cardiovascularis kockázattal rendelkező személy kezdte el a tréninget, 25 fő esetében (RA1 csoport) heti 2-3-szor, 140 min/hét (100 min cardio, és 40 min rezisztencia), míg másik 25 személy esetében (RA2) heti 4-5 alkalommal, 210 min/ hét (140 min cardio, és 70 min rezisztencia) tréning történt. Ugyancsak rizikóval bíró 25 egyén esetében nem volt tréning (RI), másik 25 fő pedig rizikóval nem rendelkezett és tréninget nem végzett (EI). A követés és a tréningek időtartama 6 hónap volt. Az aktív csoportokban az alap értékhez képest 6 hónappal később csökkent a BMI és a nyugalmi szisztolés vérnyomás (RA1: 141±7.5 Hgmm vs 129±7.3 Hgmm; RA2: 146±8.5 Hgmm vs 138±8.3 Hgmm, P<0,0001 valamen�-
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
nyire). A két aktív csoportban a szérum koleszterin szint (RA1: 5.6±0.99mmol/l vs 4.7±0.47mmol/l; RA2: 6.1±0.79 vs 5,3±0.52 P<0.01 mindkettőre) és az éhomi vércukor (RA1: 6.3+0.2 mmol/l vs 5.4+0.3 mmol/l P<0.01) is csökkent. Ezen értékek az inaktív csoportokban nem változtak a követés során. A tréning előtti és utáni átlagos SCORE rizikó a RA1 és RA2 csoportban is csökkent (3.4 vs 1.61 és 3.3 vs 1.58, P<0.05 mindkettőre), a rizikófaktorral rendelkező inaktív RI csoportban nem változott (3.0 vs 3.0). A bevezetett kombinált aerob és rezisztencia edzés jelentős cardiovascularis kockázat csökkenést eredményezett, szív- és érrendszeri betegséggel nem rendelkező tünetmentes egyénekben. Célunk hogy a betegek számára könnyen megvalósítható és biztonságos tréningprogramot tudjunk megtanítani. Kulcsszavak: aerob és rezisztencia tréning, szív- és érrendszeri rizikó, primer prevenció A SPORTOLÓKBAN ÉSZLELHETŐ KÓROS STRUKTURÁLIS ÉS FUNKCIONÁLIS ELTÉRÉSEK – A BETEG SPORTSZÍV Vágó Hajnalka Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ A rendszeres, tartós fizikai aktivitás a szív jellegzetes strukturális átalakulásához vezet. A sport jellege meghatározza az átalakulás jellegét és ezek ismeretében megszülettek azok a paraméterek, amelyek alapján a sportolók normál kardiális átalakulásait el tudjuk különíteni a kóros eltérésektől. A jelentősen fokozott fizikai és pszichés igénybevétel során a sportolókban jelenlévő betegségek a nem sportoló egyénekhez képest nagyobb valószínűséggel okozhatják a sportolók hirtelen szívhalálát, vagy tartós rokkantságát. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy kialakultak azok a szűrési protokollok, amelyek alapján ma kardiális szempontból vizsgáljuk és értékeljük a sportolókat. A vizsgálati protokollban az európai szűrési protokollban az egyéni és családi kórelőzmény mellett a nyugalmi EKG értékelése is szerepel. A protokoll több, mint 30 éves alkalmazása során a kezdeményező olaszországi régióban a szűrésen részt vett regisztrált sportolók hirtelen szívhalálának előfordulása a nem szűrt nem sportoló populációhoz képest a felére csökkent, holott korábban annak négyszerese volt. Speciális esetekben a szűrési protokollt követően egyéb nyugalmi képalkotó vizsgálatok (szívultrahang, szív CT, szív MRI), valamint funkcionális vizsgálatokra (ergo-spirometria, terheléses EKG, terheléses szívultrahang, terheléses szív MRI) kerülhet sor, amelynek eredményei alapvetően befolyásolhatják a kardiológus véleményét a sportolóval kapcsolatosan. A sportolókban található kóros eltérések kiszűrése során a legutóbbi Bethesda ajánlásokat vesszük figyelembe, amelyet 2005-ben publikáltak. Sok esetben az ott megfogalmazott és a korábbi diagnosztikai lehetőségekre épülő orvosi ajánlásokat a mai modern vizsgálati lehetőségeink felülírhatják.
41
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
Ezeknek az eredményeknek a sportkardiológiai gyakorlatba történő óvatos bevonása során a sportkardiológus feltétlenül számít a nagy gyakorlattal rendelkező sportkardiológus, sportorvos, valamint az érintett társszakmák véleményére és az egyedi esetekben fontos a konszenzusos vélemény kialakítása. A konferencia résztvevői számára a kardiológiai szekcióban egyrészt bemutatjuk a legújabb ajánlásokat, vizsgálati lehetőségeket, valamint beszámolunk olyan mindennapi dilemmákról is, amelyek a sportolókkal foglalkozó kardiológus számára is komoly kihívást jelenthet. Kulcsszavak: kardiológia, sportoló AZ EDZŐI MŰKÖDÉS PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE Budavári Ágota Országos Sportegészségügyi Intézet Az edzői működés hatékonyságát az utóbbi húsz évben kezdték szisztematikusan vizsgálni a pszichológusok. Egyértelműen kiderült, hogy az edző személyiségétől, emocionális érettségétől, viselkedésének tudatosságától függ mennyire képes sikeres sportolót nevelni. Az edzői viselkedés hatása kimutatható volt a sportolók önbecsülésére, motiváltságára, sportbeli örömére. Ajánlatosnak gondoljuk, hogy hazánkban az edzői oktatásba, továbbképzésbe beépítsük a tudatos kommunikáció, a visszajelzés, a megerősítő viselkedés elsajátítását. Nakamura nyomán kidolgozható az a speciális tréning, amely során az edző saját működésének hatását lesz képes érzékelni, saját viselkedését hatékonyan irányítani (selfmonitoring), kommunikációjában az egyoldalú irányítás helyett dialógust folytatni a sportolóval. Kulcsszavak: edzői viselkedés, személyiség, pszichológia A SPORT ÉS A KÁROS SZENVEDÉLYEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SERDÜLŐKOBAN Mikulán Rita1, Pikó Bettina2 1: Szegedi Tudományegyetem, JGYPK, Testnevelés és Sporttudományi Intézet 2: Országos Sportegészségügyi Intézet, Szeged, Megyei Sportorvosi Rendelő Az iskoláskorú fiatalok egészségmagatartásának megismerése és befolyásolása kiemelt egészségfejlesztési prioritás. Az egészségmagatartás elemei közül a rendszeres fizikai aktivitásnak, sportolásnak központi jelentősége van, annál is inkább, mert a serdülőkori rendszeres mozgás, sportolás kedvező hatással van a felnőttkori fizikai aktivitásra. Azon-
42
ban serdülőkorban a sportolásra szánt idő csökken, és egyúttal tanúi lehetünk annak is, ahogyan a káros szenvedélyt okozó szerek fogyasztása ugrásszerűen megemelkedik. Amennyiben a sportágválasztást a fokozott élménykeresés motiválja, úgy a fizikai aktivitás párosulhat káros szenvedélyekkel. A sportolók és nem sportolók szerfogyasztási szokásainak összehasonlítása kapcsán gyakran egymásnak ellentmondó hipotézisek fogalmazódnak meg. Egyes kutatók szerint a sportolók több alkoholt fogyasztanak, korábbi életkorban kezdenek el inni, mint azok, akik soha nem sportoltak, más vizsgálatok eredményei szerint az alkoholfogyasztás negatívan korrelál a sportaktivitással. Hasonló kettőség áll fenn a rendszeres fizikai aktivitásnak a droghasználatra gyakorolt hatását illetően. Dohányzás tekintetében egyértelműen kedvezőbb képet kapunk a sportnak a dohányzásra gyakorolt hatásáról: a sportolás negatívan korrelál a cigarettázással. Tanulmányunkban megvizsgáltuk sportoló fiatalok körében a káros szenvedélyt okozó szerek fogyasztását családjuk anyagi helyzete, szüleik iskolai végzettsége, sportáguk típusa, valamint sportmotivációik tükrében. A vizsgálatunkban 189 sportoló vett részt. A szegedi, megyei sportorvosi rendelőt sportorvosi versenyengedélyük megújítása céljából felkereső, különböző szinteken versenyszerűen sportoló személyek közül ők vállalkoztak arra, hogy részt vesznek felmérésünkben. Az adatgyűjtés önkitöltéses kérdőíves módszerrel történt, a válaszadás önkéntes és anonim volt. A kérdőív szoci oökonómiai státuszra, sportágra (egyéni és csapatsportok) és sportmotivációs struktúrára, valamint szerfogyasztási szokásokra vonatkozó változókra kérdezett rá. Az adatok statisztikai feldolgozása kapcsán khi-négyzet próbát, faktoranalízist és logisztikus regressziós elemzést használtunk. A fiúk és a lányok dohányzási szokásai nem különböztek, viszont a fiúk többször és több alkoholt ittak, mint a lányok. A minta adatait HBSC felmérésekkel összehasonlítva a sportoló státuszt védőnek találtuk a dohányzással szemben és hajlamosítónak az alkoholfogyasztásra vonatkozóan. A csapatsportok növelték az esélyét a dohányzás és az alkoholfogyasztás korai kipróbálásának, valamint a rendszeres alkoholfogyasztásnak. A sportmotivációk közül a külső elvárásoknak való megfelelés védőfaktor, a kortárshatást jelző motiváció viszont esélynövelő hatású az alkoholfogyasztás esetén. A serdülők szüleinek iskolai végzettsége is befolyásolta a káros szenvedélyek gyakoriságát: a magasabb végzettségű szülőkkel bíró sportolók többször és több alkoholt fogyasztottak, mint a többiek. A család becsült anyagi helyzete a szerfogyasztásta mintákban nem befolyásolta. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy serdülőkorban fokozott figyelmet kell fordítani az edzőknek, a szülőknek és a tanároknak a sportolással összefüggésbe hozható alkoholfogyasztási lehetőségek csökkentésére. Kulcsszavak: serdülő, kóros szenvedély
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
DOBÓSPORTOLÓK JELLEGZETES VÁLLPATOLÓGIÁI Szabó István1, Torkos Miklós1, Tóth Zoltán2, Henics Dóra1 1: Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Othopaediai Egység 2: Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Traumatológiai Egység A dobó mozdulat egy rendkívül bonyolult és nagy ügyességet igénylő mozdulatsor. A dobás során a sportoló egész vállövét kifejezett igénybevételnek teszi ki a hatalmas erők révén, amely a mozdulat kivitelezéséhez szükséges. A vállízületnek az extrém kirotáció eléréséhez elég lazának kell lennie, de ezzel egy időben stabilnak kell maradni, nehogy a humerus fej subluxálódjon. Ez a „dobósportolók paradoxonja”. Minden egyes dobás a maximális terhelhetőség határát feszegeti, amely a dobások mennyiségét figyelembe véve a sérülés veszélyét rejti magában. Az abdukciókirotáció véghelyzetében fiziológiásan is érintkezés alakul ki a cavitas glenoidalis hátsó-felső pereme és a humerus fej postero-superior quadránsa között. Ez az ismétlődő dobómozdulatok révén egy, a tolerálhatóság határát túllépő terhelés jelenthet az itt elhelyezkedő szövetekre (labrum, porcfelszín, rotátorköpeny ina és az ütköző csontállomány). Az elváltozás kivizsgálásához egy rendkívül precíz fizikális vizsgálat (a szokásos mozgástartomány, ROK-, impingement- és instabilitás-tesztek mellett biomechanikai erővizsgálatok is), hagyományos képalkotó eljárások speciális beállítással (pl. Bernageau-felvétel), illetve kiegészítő képalkotók (MRI, MR-artrográfia, CT-artrográfia) szükségesek. Gyakran ezek a sérülések konzervatív úton uralhatók átmeneti pihenéssel, gyulladáscsökkentéssel, a mozgástartományt helyreállító nyújtó gyakorlatokkal, propriocepció gyakorlásával, neuromuscularis kontroll fejlesztésével, majd speciális erősítéssel, amelynek nemcsak a felső végtagra kell kiterjedni, hanem az egész törzsizomzatra („core strengthening”). Alapvető a játékos mozgásának, technikai hibáinak javítása, esetleg a használt eszköz (pl. teniszütő) elemzése, cseréje. Konzervatív kezelések eredménytelensége esetén vállartroszkópia segíthet a sportoló panaszain. Több eljárás ismert az irodalomban. A szerzők leginkább a laesiok débridementjét és a cavitas glenoidalis csontos plasztikáját javasolja. Természetesen rotátorköpeny rekonstrukció vagy instabilitás megoldása is szóba jöhet, ha a dobómozdulat során ezen patológiák alakulnak ki, amely azonban ritkább. A kezelésnél mindig jobb a megelőzés, amely a veszélyeztetett populáció felismerését (abdukciós helyzetben mért teljes rotáció mértéke 20°-kal kisebb, mint az ellenoldalon, illetve a berotáció kisebb, mint az ellenoldalon), kezelését, a megfelelő technikájú dobómozdulat megtanítását, a váll mozgástartományának fenntartását és az erőviszonyok harmonizálását jelentik. Kulcsszavak: dobás, vállöv
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
VÁLLÍZÜLETI INSTABILITÁS KEZELÉSE SPORTOLÓKNÁL Pavlik Attila, Hidas Péter, Szakács Noémi Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti osztály A vállízületi instabilitás diagnosztikája és kezelése rendkívül nagy változásokon ment át az elmúlt 20 év során. Az instabilitások Matsen által történt atraumás (AMBRI) és traumás (TUBS) 2 csoportra való felosztása mára egy széles spektrummá alakult, különösen sportolók esetén. A kezelés során kiszélesedett a műtéti indikáció, egyre inkább a műtéti kezelés került előtérbe. A leggyakrabban választott műtéti típus is a korábban leginkább alkalmazott nyitott Bankart rekonstrukció felől az artroszkópos technikák felé tolódott, emellett teret kapott a glenoid perem csontdefektusa esetén végzett Latarjet műtét is. Az előadásban a szerzők ismertetik a különböző technikákkal az irodalomban közölt műtéti eredményeket és bemutatják az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályán a nyitott Bankart műtéttel és a Fastak (Arthrex) horgonnyal végzett artroszkópos labrum refixációval elért eredményeiket. Tapasztalataink szerint mindkét technikával eredményesen kezelhető a sportolók vállízületi instabilitása, de az artroszkópos módszer kezdeti funkcionális eredményei kedvezőbben, azonban a recidíva arány tényleges megítélésére hosszabb távú utánvizsgálat szükséges. Kulcsszavak: vállízületi instabilitás, műtéti kezelés, élsportoló, Latarjet ARTROSZKOPOS BICEPS TENODESIS Skaliczki Gábor, Antal Imre Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika A biceps hosszú fejének ína gyakran felelős a vállízületi panaszokért. Míg idős korban elsősorban degeneratív elváltozások miatt válik fájdalmassá, addig fiatal, aktív embereknél, sportolók esetében inkább traumás eredetű eltéréseket találunk. A kezelés is alapvetően különbözik a két csoport esetében: időseknél, alacsonyabb igényű betegeknél megfelelő ellátás lehet a biceps ín tenotomiája, azonban fiatal, aktív sportolóknál, magasabb szintű igénybevétel esetén szükséges az ín eredeti funkciójának helyreállítása. Több különböző, jól ismert és széles körben alkalmazott műtéti eljárás ismert, mellyel a leszakadt ín visszarögzíthető, ezeknek azonban hátránya, hogy nem végezhetőek el arthroscopia során. A szerzők előadásukban az általuk alkalmazott arthroscopos technikát ismertetik, mellyel az ínat az arthroscopia során rutinszerűen használt portálokon keresztül, a műtéti terület feltárása nélkül rögzítik. Kulcsszavak: biceps-ín, tenodesis, artroszkópia
43
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
LATARJET-BRISTOW MŰTÉT ELÜLSŐ VÁLL INSTABILITAS ESETÉBEN Szabó István1, Torkos Miklós1, Tóth Zoltán1, Walch Gilles2 1: Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály 2: Centre Orthopédique Santy, Lyon, Franciaország. Bevezetés: A Latarjet-Bristow műtét elülső váll instabilitas esetében nemzetközileg is elfogadott eljárás, amely ismételten virágkorát éli megfelelő indikációval. A szerzők egyrészt a műtét előtti vizsgálatot mutatják be, amely indokolja ezen műtét létjogosultságát, majd részletesen leírják az indikáció kritériumait, műtéti technikát, a posztoperatív rehabilitációt. Az előadásnak nem célja a műtét eredményeinek bemutatása. Az eljárás javasolt minden olyan traumás vagy atraumatikus elülső vállinstabilitas estében, amely a vápa és/vagy humerus csontos sérülésével jár együtt. Az indikáció megkönnyítésére alkalmazható az „Instability Severity Index Score”, amely az előadás során szintén bemutatásra kerül. Hármas tényező révén fejti ki hatását (Patte-féle „triple blocking”): 1. A processus coracoideus stabil csavaros fixatioja a vápa széle mentén, az ízületbe nem belógva, hosszanti irányba felfektetve. 2. A subscapularis izom alsó harmadának megkímélése és felhasználása a dinamikus stabilizáláshoz 3. A tok varrata a processus coracoideuson megkímélt liga mentum coracoacromiale 1 cm-es darabjához. (Bankart effektus). Az eljárás előnye a m. subscapularis megkímélése és a műtét után azonnal indítható rehabilitáció, amely a legrövidebb idő alatt teszi lehetővé a fizikai terheléshez való visszatérést instabilitás esetén alkalmazott műtétek közül. Az irodalmi adatok alapján a recidiva arány 1098 beteg felmérése alapján 1%. A posztoperatív arthrosis aránya a pontos műtéti technikával és a csontblokk ízületi vonallal egybeeső pozicionálásával az egyéb nyitott műtétekkel megegyező arányúvá vált. Összefoglalás: A Latarjet-Bristow műtét elülső váll instabilitás esetében megfelelő indikációval és pontos műtéti technikával megfelelő stabilitást biztosít és magas arányban teszi lehetővé a fizikai tevékenységhez való visszatérést. Kulcsszavak: vállízület, instabilitás, Latarjet-Bristow CLAVICULA-VÉG RESECTIO EREDMÉNYEI OSZTÁLYUNKON Hidas Péter, Pavlik Attila Országos Sportegészségügyi Intézet Budapest Az acromioclavicularis ízület sportsérülései a váll sportsérüléseinek közel felét teszik ki.
44
Az acromioclavicularis (AC) ízületben sport során mind a traumás, mind pedig a degeneratív elváltozások gyakran fordulnak elő. Az AC ízületi degeneráció mértéke sok esetben nem korrelál a tünetekkel. Sportolóknál a clavicula-vég osteolysise bekövetkezhet traumás, atraumás (túlterheléses), valamint szisztémás okok következtében. Az esetek többségében elegendő a konzervatív kezelés, de erre nem reagáló esetekben műtéti kezelést végzünk. Intézetünk Sportsebészeti Osztályán 2003 és 2010 januárja között összesen 53 esetben végeztünk izolált claviculavég reszekciót. Közülük 44 volt férfi, 9 nő. Az átlagéletkor 37 év volt (20-52). Az utánvizsgálat során a betegek több mint 90%-ában kitűnő illetve jó eredményt találtunk. Megállapítjuk, hogy a jó indikációval, megfelelő betegválasztással elvégzett clavicula-vég reszekció jó megoldása a clavicula-vég osteolysisnek, sportolóknál jó eredményt hoz. Kulcsszavak: calvicula-vég, reszekció, osteolysis KRÓNIKUS ACROMIOCLAVICULARIS ÍZÜLETI INSTABILITÁS KEZELÉSE Pavlik Attila, Hidas Péter Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály A sportolók válltáji sérülései közül az acromioclavicularis ízület sérülései a vállficamot követően a második leggyakoribb sérülések. Az AC ízület ficama a claviculát rögzítő szalagok, az acromioclaviculáris és a coracoclaviculáris szalagok sérülésének következtében jön létre. Inveterált esetben a beteg panaszait okozhatja az acromioclavicularis ízület poszttraumás károsádása, illetve a szalagsérülés okozta instabilitás, amikor szalagrekonstrukciót végzünk. Ennek számos módszere ismert, osztályunkon 18 éve alkalmazzuk a coracoacromiális szalag áthelyezését (módosított WeaverDunn műtét), de bizonyos esetekben a semitendinosus ínnal végzett rekonstrukció is indokolt lehet. Az előadásban a sérülés mechanizmusának, a diagnosztikai eszközöknek, az indikációs szempontoknak, és a műtéti technikának a bemutatását követően ismertetjük az osztályunkon 1993 és 2011 között operált 85 beteggel szerzett tapasztalatainkat. Az utánvizsgálat során értékeltük a betegek szubjektív véleményét, a fizikális státuszát és a radiológiai eredményeket. Az acromioclavicularis ízület krónikus sérülései esetén az általunk végzett módosított Weaver-Dunn műtét jó eredménnyel alkalmazható a sportképesség helyreállítása céljából, bár a végső eredményeket tekintve a kezelés eredményessége kissé elmarad az akut sérülés kezelésének eredményétől. Új módszerként alkalmazva a semitendinosus ínnal való szalagplasztika előnyei az erősebb graft, a jobb anatómiai és biomechanikai rekonstrukció és a coracoclavicularis csavaros rögzítés szükségtelensége. Kulcsszavak: AC ízület, rekonstrukció, instabilitás
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK
PLEXUS NEURITIS, AZAZ PARSONAGE-TURNERSZINDRÓMA – FONTOS KÓRKÉP A VÁLLÖVI FÁJDALOM DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJÁBAN Torkos Miklós Bulcsú1, Szabó István1, Tóth Zoltán2, Herczeg Mihály3, Nagy Ferenc3 1: Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Othopaediai Egység, 2: Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Traumatológiai Egység 3: Kaposi Mór Oktató Kórház, Neurológiai Osztály A mozgásszervi szakrendeléseken megjelenő betegek egyik leggyakoribb panasza a vállövi fájdalom. Ma már tudjuk, hogy nem minden vállövi fájdalom hátterében áll vállízületi pathologia és nem minden vállfájdalom hátterében periarthritis humeroscapularis áll. Alapvető, hogy a felállított diagnózisok pontos anatómiai struktúrákhoz legyenek kötve, mely meghatározza a további terápiás lehetőségeinket is. Véleményünk szerint korrekt anamnézis felvétellel, fizikális vizsgálattal és nativ Rtg felvétel birtokában 80-90%-os biztonsággal dignózishoz juthatunk. Számos kórkép ismert, mely különböző megjelenésű vállövi fájdalmas panaszokat okozhat a betegnek. Ezen betegségeknek kitüntetett szerepe van a differenciáldiagnosztikai algoritmus folyamatában. A sokszor hallott „Fáj a vállam!” mondat gyakran félrevezet bennünket, nem is gondolunk vállízületen kívüli patológiára, melynek vállkörnyéki megjelenése van. A vállövi fájdalmak hátterében gyakran a vállízületi és annak közvetlen környezetében lévő, vele szoros kapcsolatban álló anatómiai struktúrák elváltozásai (pl.: traumás és nem traumás ROK érintettség, arthrosis, necrosis, befagyott váll szindróma, AC elváltozások, kalcifikáció) állhatnak. Azonban a klasszikus diagnosztikai sort követve gyakran csak a vállkörnyéki fájdalom az, ami gyanúnkat vállízületi pato-
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
lógia irányába terelheti. Számos kórkép ismert, mely vállba sugárzó fájdalom képében is jelentkezik: nyaki gerinc patológiák, coronaria betegség, Pancoast tumor stb. A fentiek közül kiemelten foglalkozunk egy relatíve ritkán előforduló, ám annál gyakrabban elnézett betegséggel. A ParsonageTurner szindróma, vagy plexus neuritis-neuropátia egy ritkán előforduló ismeretlen etiológiájú kórkép. Jellemzője a plexus brachialis idegtörzseinek érintettsége fájdalommal, paralízissel, parézissel. Kialakulásában számos tényező szerepét feltételezik: trauma, sebészi beavatkozás, vírusfertőzés, vakcináció, autoimmun betegségek. Kezdete hirtelen, heves fájdalom a nyak-, váll-, törzsizmok területén, melyet paresis, flaccid paralízis követ. Leggyakoribb lokalizáció a ROK-izmok, serratus anterior, deltoideus, pectoralisok, biceps és triceps. Képalkotók általában negatívak, szerepük más patológiák differenciáldiagnoszikai elkülönítésében lehet. A diagnózis felállításában a gondos anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat (n. axillaris hypaesthesia, scapula elevata) és elektrofiziológiai vizsgálatok (EMG, ENG) segítenek. Kezelése akutan szteroid infúzóval segíti a fájdalmak gyors csökkenését és a paresisek kialakulásának mértékét. Későbbiekben tüneti fájdalomcsillapítás, és gyógytorna javasolt. Kimenetele általában jó prognózisú. Korai felismerés és terápia a későbbi teljes remisszió esélyét növeli. Az előadásban szakrendelésünkön felismert 2 beteg kórtörténetét ismertetjük. A Parsonage-Turner szindróma felismerése nem nehéz, azonban felületes vizsgálattal könnyen elnézhető. A korán felismert betegség korai terápiát tesz lehetővé, melynek számos financiális és szociális előnye lehet társadalmi szempontból is. Szakrendelésünkön számos esetet sikerült időben felismerni a neurológusokkal való jó kooperációnak köszönhetően. Kulcsszavak: vállöv, plexus neuritis, Personage-Turner szindróma
45
A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK SZERZŐI MUTATÓJA
SZERZŐI MUTATÓ (AZ INDEX AZ ABSZTRAKTOK ELSŐ SZERZŐIT TÜNTETI FEL)
A
I
Apor Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Ihász Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Inczédy-Farkas Gabriella. . . . . . 26
B Babindák Elvira . . . . . . . . . . . . . 26 Bagyura Zsolt . . . . . . . . . . . . . . . 19 Bárczi György . . . . . . . . . . . . . . . 40 Béres György . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Berkes István. . . . . . . . . . . . . . . . 23 Besenyei István . . . . . . . . . . . . . . 26 Bosnyák E. . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Budavári Ágota . . . . . . . . . . . . . . 42 Buzási Beáta . . . . . . . . . . . . . . . . 26
C Csajági Eszter . . . . . . . . . . . . . . . 32 Csiki Zoltán . . . . . . . . . . . . . 24, 34
D Deák Valéria . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Dobos József . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Dósa Andrea . . . . . . . . . . . . . . . . 41
E Erdélyi Gábor . . . . . . . . . . . . . . . 23
F Farkas Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Feszthammer Réka. . . . . . . . . . . 10
G Gerzon László . . . . . . . . . . . . . . . 19 Guti Réka . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Györe István . . . . . . . . . . . . . . . . 13
H Halasi Tamás. . . . . . . . . . . . 8, 9, 21 Hamar, Dusan. . . . . . . . . . . . . . . 35 Harasztiné Sárosi Ilona . . . . . . . 35 Hidas Péter . . . . . . . . . . . . . . 20, 44 Horváth Ádám . . . . . . . . . . . . . . 22 Horvát Krisztina. . . . . . . . . . . . . 19
46
J
Pelle Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Pethes Ákos. . . . . . . . . . . . . . 10, 12 Protzner Anna . . . . . . . . . . . . . . 38
R
Jákó Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Rácz Levente . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Révész Edit . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
K
S
Karski, Jacek . . . . . . . . . . . . . . . . Karski, Tomasz . . . . . . . . . . . . . . Kasza Géza . . . . . . . . . . . . . . . . . Knoll Zsolt . . . . . . . . . . . . . . . . . Koller Ákos . . . . . . . . . . . . . . . . . Komka Zsolt . . . . . . . . . . . . . . . . Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . Kovács Péter . . . . . . . . . . . . . . . . Kovács Rita . . . . . . . . . . . . . . . . . Kováts Tímea . . . . . . . . . . . . . . .
11 11 18 22 39 40 31 28 20 30
Lángfy György . . . . . . . . . . . . . . 34
Sidó Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Simon István Ágoston . . . . . . . . 15 Skaliczki Gábor . . . . . . . . . . . . . 43 Somlyai Gábor . . . . . . . . . . . . . . 27 Soós Etelka . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Sydó Tibor . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Szabó György . . . . . . . . . . . . . . . 13 Szabó István . . . . . . . . . . 24, 43, 44 Szarka Kovács Enikő . . . . . . . . . 17 Szelid Zsolt . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Szilágyi Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . 9 Sziráki Edina. . . . . . . . . . . . . . . . 24 Szűcs Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
M
T
L
Major Zsuzsanna . . . . . . . . . . . . Martos Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . Merkely Béla . . . . . . . . . . . . . . . . Mikulán Rita . . . . . . . . . . . . . . . . Mintál Tibor . . . . . . . . . . . . . . . . Molics Bálint . . . . . . . . . . . . . . . . Móricz Ottó . . . . . . . . . . . . . . . .
30 13 38 42 37 37 10
N Nyizsnyánszki Anna . . . . . . . . . 21
O Oláh Csaba . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Olexó Zsuzsanna . . . . . . . . . . . . 17
P
Takács Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Tállay András . . . . . . . . . . . . 23, 33 Téglásy György . . . . . . . . . . . . . . 16 Toman József . . . . . . . . . . . . . . . 34 Torkos Miklós Bulcsú . . . . . . . . 45 Tóth Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Tóthné Steinhausz Viktória . . . . 14 Trájer E. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
V Vágó Hajnalka . . . . . . . . . . . 32, 41 Varjú Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Veres Róbert . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Z Zentai Andrea. . . . . . . . . . . . . . . 16
Pánics Gergely . . . . . . . . . . . . . . . 8 Pavlik Attila . . . . . . . . . . . . . 43, 44 Pavlik Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . 29
SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
