H u n g a r i a n R e v i e w o f S p o r t s M e d i c i n e

Hungarian Review

of

Sports Medicine

52. ÉVFOLYAM 3. SZÁM (2011/3) HU ISSN 0209-682X

TARTALOMJEGYZÉK CONTENTS EREDETI KÖZLEMÉNYEK | ORIGINAL ARTICLES Ránky Márta, Noe Judit, Tiszeker Ágnes: Magyar élsportolók étrend/táplálék-kiegészítő fogyasztási szokásainak elemzése egy olimpiai évben Márta Ránky, Judit Noe, Ágnes Tiszeker: Analysis of Dietary Supplement Application Habits by Hungarian Elite Athletes in One Olympic Year . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Tállay András, Tátrai Miklós: Intraarticularis drén használatának szükségessége artroszkópos elülső keresztszalag pótlás után. Prospektív randomizált tanulmány András Tállay, Miklós Tátrai: Intraarticular Drain Using after Arthroscopic ACL Reconstruction Is It Necessary or Not. A Prospective Randomized Study . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 GYAKORLATI SPORTORVOSLÁS | SPORT MEDICINE IN PRACTICE Csiák Gyula: Jóindulatú ízületi hipermobilitás szindróma Gyula Csiák: Benign Joint Hypermobility Syndrome . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 KÖNYVISMERTETŐ | BOOK REVIEW Dobos József: Könyvismertető Pavlik Gábor: Élettan – Sportélettan című tankönyvéről József Dobos: Book Review on Gábor Pavlik's Textbook 'Élettan - Sportélettan' (Physiology Sport Physiology) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK | EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORS . . . . . . . . . . . 106

IMPRESSZUM SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE | CHAIRMAN OF EDITORIAL BOARD Pavlik Gábor FELELŐS SZERKESZTŐ | EDITOR IN CHIEF Dobos József SZERKESZTŐBIZOTTSÁG | EDITORIAL BOARD Farkas Anna Halasi Tamás Hidas Péter Jákó Péter Martos Éva Mikulán Rita Pavlik Attila Pucsok József Radák Zsolt TANÁCSADÓ TESTÜLET | ADVISORY BOARD Norbert Bachl (Ausztria / Austria) Frenkl Róbert † (Magyarország / Hungary) Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland) Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia) Tihanyi József (Magyarország / Hungary) Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland)

Borító fotó copyright / licence: © Jason Stitt / Shutterstock.com HU ISSN 0209-682X Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság 1123 Budapest, Alkotás út 48. Kiadásért felel: Pavlik Gábor A borító és a címoldal a Krea-Fitt Kft. tervének felhasználásával készült. Tördelés, nyomdai előkészítés: S-Press Media Kft. | s-press.hu Nyomdai munka: HVG Press Kft.

EREDETI KÖZLEMÉNYEK | ORIGINAL ARTICLES

MAGYAR ÉLSPORTOLÓK ÉTREND/TÁPLÁLÉK-KIEGÉSZÍTŐ FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK ELEMZÉSE EGY OLIMPIAI ÉVBEN ANALYSIS OF DIETARY SUPPLEMENT APPLICATION HABITS BY HUNGARIAN ELITE ATHLETES IN ONE OLYMPIC YEAR RÁNKY MÁRTA1,2, NOE JUDIT2,3, TISZEKER ÁGNES4 ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet 2 Semmelweis Egyetem TSK Doktori Iskola 3 Pannon Egyetem TSI, 4 Magyar Antidopping Csoport 1

ÖSSZEFOGLALÁS

BEVEZETÉS:

A sportolók közül sokan használnak étrend/táplálék-kiegészítőket felkészülésük, versenyzésük során. Ezek mennyisége, minősége, szükségessége egészségtani szempontból sokszor vitatható. A jelen tanulmány célja adatgyűjtés a magyar élsportolók étrend/ táplálék kiegészítő fogyasztási szokásairól, trendjéről, specifikumairól egy teljes olimpiai évben. A feldolgozott adatok Magyarországon végzett doppingvizsgálatok jegyzőkönyveinek Versenyzői Bevallásaiból származnak (N=1518). Ezekben 32 olimpiai sportág (N=1396), 12 paraolimpiai sportág (N=61) és 5 nem olimpiai sportág (N=61) képviselői, az ellenőrzést megelőző 10 napban használt készítmények neveit rögzítik. Ezekből az adatokból adatbázisokat hoztunk létre, melyeket több szempontból elemeztünk. Vizsgáltuk a bevallott készítmények számszerinti megoszlását fogyasztási kategóriák, nemek és sportág szerint, kiemelve az általunk soknak tartott illetve extrém használatokat. Külön vizsgáltuk az atlétika, a kajak-kenu, úszás és a vízilabda sportágak bevallásait az alkalmazott készítmények típusai szerint is. Az olimpiai sportágak képviselőinek 89,98 %-a, a paraolimpi konok 72,14%-a, a nem olimpiai sportágak 83,61%-a használt étrend/táplálék kiegészítőt az ellenőrzési időszakban. A versenyzők által megnevezett nagyszámú étrend/táplálék kiegészítő használat komoly veszélyforrás, nem szándékos dopping vétséghez vezethet. Ezért szisztematikus felvilágosító munkát tartunk szükségesnek a reklámok illetve a pszichológiai okok indukálta étrend/ táplálék kiegészítő fogyasztási kényszer megelőzésére, kivédésére.

A megfelelően irányított és kivitelezett táplálkozás fontos tényező a sportolók felkészülésében, eredményességében, egészségvédelmében. Korántsem ilyen egyértelmű az étrend/táplálék-kiegészítők szerepének, hatékonyságának, szükségességének megítélése a sporttal, a sporttáplálkozással foglalkozók körében. Álláspontunktól függetlenül, el kell ismernünk, hogy e kérdéskör a ma sporttudományának különböző nézőpontból vizsgálható, folyamatos fejlődésben lévő, igen fontos része, mely sok szempontból még kellően ki nem munkált. A téma jelentőségét hangsúlyozza például az a tény is, hogy egy olyan rangos szaklap, mint a Br. J. Sports Med. 2009. szeptemberi számában egy sorozatot (Nutritional Supplement Series) indított: A-Z of nutritional supplements: dietary supplements, sport nutrition foods and ergogenic aids for health and performance címen. Igen neves szerzők közreműködésével a cikkek közlése napjainkban is tart. Az „S”

Kulcsszavak: étrend/táplálék kiegészítők, fogyasztási szokások, fogyasztási kockázat, dopping vizsgálatok, egészség védelem

SPORTORVOSI SZEMLE | 2011  52. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM

77


SUMMARY The sportsmen have been used different dietary supplements during the trainings and competitions. Theirs quantity, quality and necessary are disputable by point of view of health protection many times. The aims of this study to gain data about supplement consumption habit and specification, to investigate theirs application trends bay Hungarian elite athletes during one Olympic year. The analyzed information based on the admissions of Doping Control Collection Form of different Hungarian elite athletes in Hungary. The Forms are recording the list of preparation declared to be used within 10 days before the control. The total sum of Doping controls was 1518 during in the given period of time. The Olympic Sports 1396. Paralympics and Non Olympic sportsmen were checking similar 61 in case. We have created a database out of these data. Results are presented as descriptive statistics, summarised in tables and charts. We examined to distributions of reported supplement by number, genders, discipline of sports and the prominent applications (five or more). The supplements declared by competitors of Athletics, Canoe-Kayak, Swimming and Water-polo were grouped according to their types. Representatives of Olympic Sports (89,98%), Paralympics (72,14%) and non Olympic Sports (83,61%) reported dietary supplements applications during the monitoring days. Widespread use of supplements, combined with absence of evidence of their efficacy and a concern for the possibility of “ inadvertent” doping. According to our opinion it is necessary systematic health education and scientific nutrition advices to fend off pressure of consuming supplements induced by the commercial advertisements and by psychological reasons. Key words: dietary/nutritional supplements, application trends, risk of supplements use, doping control, health protection betűig jutva a lap 2012. júniusi számában a 36. közlemény jelent meg. Hazánkban viszont több területen is problémát okozhat, hogy e témakör fogalmi rendszere a tudományos és a sportéletben a mai napig nem egységes. A sportolók körében és a köznyelvben a táplálék-kiegészítő elnevezés az általánosan használt kifejezés. A magyar jogrend ezt a fogalmat nem ismeri, a 37/2004 (IV. 26) ESZCSM rendelet két kategóriát, az étrend-kiegészítők és a különleges táplálkozási célú élelmiszerek

78

fogalmát határozza meg. A dietetikusok a rendelet érvénybe lépése óta, e kategóriákat alkalmazzák. A probléma feloldására közleményünkben egy összevont kifejezést, az étrend/táplálék-kiegészítő megnevezést használjuk. Az étrend/táplálék-kiegészítők egyes komponenseinek hatásmechanizmusaival elméleti és kísérleti síkon sok kiváló hazai szerző is foglalkozott: Apor P. (1966), Fehér J. (2002), Frenkl R. (1997), Malomsoki J. (1996), Martos É. (1998), Pucsok J. (1999), Rigó J.

(2002), Szabó S. A. (2001), Sós Cs. (2004), Szőts G. (2011), Tihanyi A. (2012), Téglásy Gy. (2006). „Sajnos azonban Magyarországon mindez ideig nem készült átfogó felmérés, csak szórványos adatok állnak rendelkezésre a fogyasztási trendekről” (Dopping ellenőrzési ismeretek. Jegyzet, 2012) A sportolók étrend/táplálék-kiegészítő fogyasztásának különböző szempontú vizsgálatával több, mint nyolc éve foglalkozva e témakört egyre fontosabbnak tartjuk (Ránky M. 2005). Jelen munkánkkal adatokat kívánunk nyújtani három sportági csoportban, (olimpiai, paraolimpiai, és nem olimpia) a magyar sportolók étrend/táplálék-kiegészítő fogyasztási szokásairól, specifikumairól, egy teljes olimpiai évben (2008). Bemutatjuk a fogyasztási trendek alakulását 49 sportágban. E trendek sportszakmai hátterének feltárásával szeretnénk segítséget nyújtani a gyakorlat szakemberei számára. MINTA ÉS MÓDSZER: Az elemzett információk különböző sportágak képviselőinek adatai, a pekingi olimpia évében, 2008. január. 01. és december. 31.-e között, hazánkban, magyar élsportolókon végzett dopping vizsgálatok jegyzőkönyveinek, Versenyzői Bevallásaiból származnak. E bevallások, a dopping ellenőrzést megelőző 10 napban használt készítmények (étrend/táplálék-kiegészítők, gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, krémek) neveit rögzítik a sportolók önbevallása alapján. A versenyzők személyes érdeke a használt termékek teljes körének megnevezése. Az adott évben 32 olimpiai, 12 paraolimpiai és 5 nem olimpiai sportág képviselői vettek részt



doppingszűréseken. Az általuk kitöltött 1518 jegyzőkönyvben szereplő információkból adatbázist hoztunk létre, melyet különböző szempontok szerint elemeztünk nemekre és sportágakra bontva. A fogyasztási szokások sportági differenciáinak feltárására elkészítettük a használt termékek listáját, melyet több szempontból kategorizáltunk. A nevesített készítményeket csoportokba soroltuk. Elemeztük a bevallott készítmények számszerinti megoszlását, kiemelve az általunk soknak tartott, ill. extrémnek ítélt fogyasztásokat. Vizsgáltuk egyes sportágak mennyiségi és minőségi fogyasztásait, a megnevezett készítmények típusait. Bár az adatbázisunkban a jegyzőkönyvben megtalálható minden adatot rögzítettünk, jelen munkánkban, kizárólag az étrend/táplálékkiegészítő fogyasztással kapcsolatos információkat tárgyaljuk. Az eredmények kiértékeléséhez Statistica for Windows 8.0 programot használtunk. Leíró statisztikát és kétmintás t-próbát végeztünk. Az eredményeket ábrákba és táblázatokba foglaltuk.

Bevallott készítmények száma Number of supplements reported

EREDMÉNYEK: Az elemzett évben összesen 1518 dopping ellenőrzést végeztek magyarországi helyszíneken, magyar versenyzőknél: 1044 esetben vizelet mintából, 474 esetben vérmintából. Az olimpiai sportágak képviselőinél 1396 [férfi: 766 (54,87%) és nő 630 (45,12%)] a paralimpiai sportágakban 61 [férfi: 42 (68,85%) és nő 19 (31,14%)], a nem olimpiai sportágakban szintén 61 [férfi 43 (70,49%) és nő 18 (29,50%)] vizsgálat történt. Az 1. ábrán az olimpiai sportágakban, a 2. ábrán a paraolimpiai és a nem olimpiai sportágakban végzett dopping vizsgálatok számának megoszlását ábrázoljuk. A statisztikai elemzéseknél az ellenőrzések gyakorisága szerint az olimpiai sportágakat 4 csoportra bontottuk. a) egy és tíz közötti vizsgálat történt 16 sportágban (50%). b) tizenegy és ötven közötti ellenőrzés 7 sportágban (21,87%). c) ötvenegy és száz közötti pedig 5 sportágban (15,62%): súlyemelés, vívás, öttusa, birkózás, kézilabda. d) száz feletti vizsgálat történt 4 sportágban (12,50%): úszás, ví-

Olimpiai sportágak Olympic Sports

zilabda, kajak-kenu és atlétika, melyek közül az utóbbi ellenőrzési száma kiemelkedő: 308 eset. A paraolimpikonoknál e kategorizálás nem volt lehetséges, mert egyetlen sportágukban sem volt 10-nél több ellenőrzés. A nem olimpiai sportágak ellenőrzési száma igen változó volt, csak két sportág került a tizenegy és ötven közötti vizsgálati kategóriába: erőemelés (32) és a búvárúszás (25). Az étrend/táplálék-kiegészítő fogyasztások megoszlásának szám szerinti elemzésénél négy kategóriát állítottunk fel. Rögzítettük a nulla, az egy-négy, az öt-kilenc, illetve a tíz és több készítményt fogyasztók számát sportáganként és nemenként. Az 1. táblázatban az étrend/ táplálék- kiegészítőt bevallók számának megoszlását ábrázoljuk, nemek, fogyasztási kategóriák és sportág csoportok szerint. E kérdéskör részletes sportági elemzésénél kiderült, hogy a 32 olimpiai sportág közül 29-ben volt férfi vizsgálva, és ezek közül 15-ben (51,72%) minden férfiversenyző használt étrend/táplálék-

Paraolimpiai sportágak Paralympic Sports

Nem olimpiai sportágak Non Olympic Sports

Férfiak Male n=766

Nők Female n=630

Összesen Total n=1396

Férfiak Male n=42

Nők Female n=19


Férfiak Male n=43

Nők Female n=18


0

9,13% 70

11,11% 70

10,02% 140

28,57% 12

26,31% 5

27,86% 17

16,27% 7

16,66% 3

16,39% 10

1-4

47,65% 365

59,84% 377

53,15% 742

52,38% 22

63,15% 12

55,73% 34

48,83% 21

44,44% 8

47,54% 29

5-9

36,29% 278

26,60% 167

31,87% 445

19,04% 8

10,52% 2

16,39% 10

32,55% 14

38,88% 7

34,42% 21

10-

6,91% 53

2,52% 16

4,94% 69

2,32% 1

1,63% 1

1. táblázat: Az étrend/táplálék- kiegészítőt bevallók számának megoszlása, nemek, fogyasztási kategóriák és sportág csoportok szerint. Table 1: Distribution of nutrition supplement reported numbers according to gender consumption category in groups of Sport.


79


Bevallott készítmények száma Number of supplements reported Nem Gender

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

0,91% 7

0,65% 5

0,13% 1

0,79% 5

0,15% 1

0,31% 2

0,71% 10

0,14% 2

0,14% 2

Olimpiai sportágak Olympic Sports Férfi Male n=766

12,66% 97

9,26% 71

5,35% 41

4,83% 37

4,17% 32

3,13% 24

2,08% 16

Nő Female n=630

12,53% 79

7,70% 49

3,17% 20

2,53% 16

0,47% 3

0,79% 5

0,47% 3


12,60% 176

8,78% 120

4,46% 61

3,87% 53

2,56% 35

2,12% 29

1,39% 19

0,51% 7

Paraolimpiai sportágak Paralympic Sports Férfi Male n=42

9,52% 4

2,38% 1

4,76% 2

2,38% 1

6,55% 4

1,63% 1

3,27% 2

1,63% 1

Nő Female n=19 Összesen Total n=61

Nem olimpiai sportágak Non Olympic Sports Férfi Male n=43

11,62% 5

4,65% 2

9,30% 4

Nő Female n=18

11,11% 2

16,16% 3

11,11% 2


11,47% 7

8,19% 5

9,83% 6

2,32% 1

4,65% 2

2,32% 1

1,63% 1

3,27% 2

1,63% 1

2. táblázat: Az 5 vagy több készítményt bevallók száma nemek és sportág-csoportok szerint. Table 2: Number of cases five or more nutrition supplements reported by gender in groups of Sport.

kiegészítőt (asztalitenisz, BMX, curling, cselgáncs, evezés, gyorskorcsolya, hosszútávúszás, jégkorong, kosárlabda, labdarúgás, mountenbike, műugrás, súlyemelés, szörf, triatlon). Ezt a hölgyeknél 25 sportágból 10-ben (40%) tapasztaltuk (curling, cselgáncs,

80

evezés, kosárlabda, művészi torna, öttusa, súlyemelés, szörf, torna, triatlon). A paraolimpikonok 12 sportága közül 5-ben (41,66%) (atlétika, boccia, cselgáncs, evezés, tenisz) vallott minden ellenőrzött férfi sportoló étrend-/táplálék-ki-

egészítő használatot. Csak három sportágban volt nő vizsgálva, közülük egyedül a cselgáncsozóknál (33,33%) tapasztaltunk ilyet. Az 5 nem olimpiai sportág közül kizárólag egyben, az erős ember kategóriában, és csak a férfiaknál (20%) észleltük ezt.


Vízilabda Waterpolo

Úszás Swimming

Triatlon Triathlon

Súlyemelés Weightlifting

Öttusa Modern pentathlon

Kajak-kenu Canoe- Kayak

Evezés Rowing

Birkózás Wrestling

Olimpiai sportágak Olympic Sports Atlétika Athletics



Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Male Female Male Female Male Female Male Female Male Female Male Female Male Female Male Female Male Female n=163 n=145 n=60 n=11 n=26 n=10 n=109 n=45 n=31 n=29 n=33 n=22 n=6 n=6 n=93 n=86 n=88 n=86

10

1,84% 2,06% 10% 3 3 6

23,07% 6

3,66% 4

11

2,45% 2,06% 4 3

11,53% 3

1,83% 2

12

1,22% 2

3,84% 1

1,83% 2

13

1,22% 0,68% 3,33% 2 1 2

14

1,66% 1

3,22% 1

6,06% 2

1,07% 2,32% 2,27% 1 2 2

3,03% 1

5,68% 5 2,27% 2 4,54% 1

50% 3

1,13% 1

16,66% 1 9,09% 2

15

Erőemelés Powerlifting

Nem olimpiai sportágak Non Olympic Sports

Férfi Nő Male Female n=26 n=6 10

3,84% 1


3. táblázat: Extrém (10 vagy több) étrend/táplálék- kiegészítőt bevallók számának megoszlása nemek és sportágak szerint. Table 3: Distribution of extreme applications (10 or more) reported according to gender and Sports. Olimpiai sportágak Olympic Sports Atlétika Athletics

Kajak- Kenu Canoe- Kayak

Úszás Swimming


Férfi Male N=163

Nő Female N=145

Férfi Male N=109

Nő Female N=45

Férfi Male N=93

Nő Female N=83

Férfi Male N=88

Nő Female N=86

0

11,70% 19

8,3% 12

6,4% 7

2,2% 1

3,2% 3

12% 10

8% 7

19,8% 17

1-4

54% 88

60,7% 88

48,6% 53

22,2% 10

47,3% 44

74,7% 62

38,6% 34

58,1% 50

5-9

27,6% 45

26,2% 38

37,6% 41

75,6% 34

48,4% 45

13,3% 11

42% 37

19,8% 17

10-

6,7% 11

4,8% 7

7,3% 8

11,40% 10

2,3% 2

1,1% 1

4. táblázat: Az étrend/táplálék-kiegészítőt bevallók számának megoszlása nemek és fogyasztási kategóriák szerint négy olimpiai sportágban. Table 4: Distribution of nutrition supplement reported according to gender, consumption category in four Olympic Sports.


81


A tendenciák változásának szemléltetésére szeretnénk felidézni az előző olimpiai év néhány statisztikai adatát: Tsitsimpikou és szerzőtársai szerint a 2004 évi athéni olimpia dopping ellenőrzési jegyzőkönyvek bevallásaiban a versenyzők 24,3%-

a deklarálta, hogy nem használt sem gyógyszert, sem táplálék-kiegészítőt. A bevallások 45,3%-ában jelöltek meg táplálék-kiegészítő használatot (43,2% vitamin, 13,9% fehérje, aminosav). Gábor A., Martos É. (2004): Olim piai kvalifikációs versenyeken részt-

vevő 123 élsportoló 3 napos táplálkozási kérdőívét elemezték. Adataik szerint a sportolók 53%-a fogyasztott rendszeresen táplálék-kiegészítő készítményt, (46% vitamin, 34% ásványi anyag, 20% egyéb). A sportolóknak csak 3%-a szedett 5 különböző táplálék-kiegészítőt.

25%

Százalékos megoszlás / Frequency %

20%

15%

10%

0%

Atlétika / Athletics (308) Úszás / Swimming (176) Vízilabda / Waterpolo (174) Kajak-kenu / Canoe-kayak (154) Kézilabda / Handball (78) Birkózás / Wrestling (71) Öttusa / Modern pentathlon (60) Vívás / Fencing (58) Súlyemelés / Weightlifting (55) Cselgáncs / Judo (37) Evezés / Rowing (36) Ökölvívás / Boxing (25) Asztalitenisz / Table tennis (17) Sportlövészet / Shooting (16) Kosárlabda / Basketball (13) Triatlon / Triathlon (12) Gyorskorcsolya / Speed skating (10) Tenisz / Tennis (10) Torna / Gymnastics (10) BMX / Cycling BMX (8) Kerékpár / Cycling (8) Labdarúgás / Football (8) Műkorcsolya / Figure skating (8) Műugrás / Diving (8) Szörf / Windsurfing (8) Mountainbike / Mountainbiking (6) Hosszútávúszás / Marathon swimming (5) Jégkorong / Hockey (5) Röplabda / Voleyball (4) Vitorlázás / Sailing (4) Curling / Curling (2) RG / Rhythmic gymnastics (2)

5%

Sportágak / Sports 1. ábra: Doppingvizsgálatok száma olimpiai sportágakban. / Figure 1: Doping control numbers in Olympic Sports.

82



Megnevezett készítmények Supplements reported Férfiak Male

Atlétika Athletics

Kajak-kenu Canoe-Kayak

Csont- és porcregenerálók Bones and cartilaginous regenerators

9

7

77,78%

1

11,11%

Energia háztartást befolyásolók Transformers of energy supply

4

2

50,00%

3

75,00%

Fehérjék, aminosavak, kreatin és kreatinin tartalmú termékek 89 Proteins, amino acids, creatins

58

65,17%

29

Növényi eredetű készítmények Herbal substances

35

19

54,29%

Probiotikumok Probiotics

0

Savasodást gátlók Inhibitors of acidity

1

Sport- és energiai italok Sport and energy drinks

26

10

Szénhidrát tartalmú szerek Substances of carbohydrate

9

Úszás Swimming


2

22,22%

4

44,44%

32,58%

17

19,10%

10

11,24%

10

28,57%

12

34,29%

5

14,29%

1

100,00%

38,46%

17

65,38%

10

38,46%

7

26,92%

2

22,22%

5

55,56%

2

22,22%

Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek Vitamins, minerals, microelements

131 60

45,80%

59

45,04%

35

26,72%

50

38,17%

Zsír anyagcserére hatók Fat metabolic actions

27

16

59,26%

7

25,93%

8

29,63%

8

29,63%

Cégek és azonosítatlan szerek Firms and non-identifications

13

5

38,46%

2

15,38%

1

7,69%

5

38,46%

Összesen Total

344 179 52,03% 134 38,95%

Nők Female

Atlétika Athletics

Kajak-kenu Canoe-Kayak


12

11

91,67%


1

1

100,00%

Fehérjék, aminosavak, kreatin és kreatinin tartalmú termékek 42 Proteins, amino acids, creatins

31

73,81%

9

Növényi eredetű készítmények Herbal substances

26

13

50,00%

15

Probiotikumok Probiotics

2

1

50,00%

Savasodást gátlók Inhibitors of acidity

0

Sport- és energiai italok Sport and energy drinks

19

8

42,11%

3

Szénhidrát tartalmú szerek Substances of carbohydrate

5

2

40,00%

Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek Vitamins, minerals, microelements

88

60

Zsír anyagcserére hatók Fat metabolic actions

17

Cégek és azonosítatlan szerek Firms and non-identifications

15

Összesen Total

85 24,71%

91 26,45%

Úszás Swimming


1

8,33%

2

16,67%

21,43%

5

11,90%

1

2,38%

57,69%

2

7,69%

4

15,38%

1

50,00%

15,79%

14

73,68%

4

21,05%

1

20,00%

1

20,00%

68,18%

30

34,09%

24

27,27%

20

22,73%

13

76,47%

3

17,65%

3

17,65%

2

11,76%

4

26,67%

5

33,33%

2

13,33%

4

26,67%

227 144 63,44%

66 29,07%

53 23,35%

37 16,30%

5. táblázat: Készítmények számának megoszlása az étrend/táplálék- kiegészítő típusokban nemek szerint a négy olimpiai sportágban. Table 5: Distribution of supplement numbers in type by gender in four Olympic Sports.


83


60%


50%

40%

30%

20%

Profibox / Professional box (1)

Erős ember / Strongman (1)

Jet ski / Jet ski (2)

Búvárúszás / Finswimming (25)

Erőemelés / Powerlifting (32)

Para íjászat / Para archery (1)

Para atlétika / Para athletics (1)

Para vitorlázás / Para sailing (2)

Para evezés / Para rowing (2)

Para erőemelés / Para powerlifting (2)

Para sportlövészet / Para shooting (3)

Para tenisz / Wheelchair tennis (4)

Para boccia / Para boccia (4)

Para cselgáncs / Para judo (6)

Para asztalitenisz / Para table tennis (6)

Para vívás / Wheelchair fencing (13)

0%

Para úszás / Para swimming (17)

10%

Sportágak / Sports 2. ábra: Doppingvizsgálatok száma paraolimpiai és nem olimpiai sportágakban. Figure 2: Doping control numbers in Paralympic and non-Olympic Sports.

Ránky M. 2004-ben végzett kérdőíves adatgyűjtéséből kiderült, hogy a megkérdezett 100 magyar olimpiára készülő élsportoló, (férfi: 66, nő: 34) 86%-a szedett táplálék-kiegészítőket felkészülése, versenyzése során. 5 vagy több ét-

84

rend/táplálék-kiegészítő használatot a versenyzők 29%-a jelölt meg. A sportági és nemi differenciák feltárására vizsgáltuk a véleményünk szerint magas (5 vagy több), ill. extrém (10 vagy több) számú készítmény fogyasztást. A 2. táblá-

zatban az 5 vagy több étrend/táplálék-kiegészítőket bevallók számának megoszlását ábrázoltuk nemek és sportág csoportok szerint. A 3. táblázatban foglaltuk össze, az általunk extrémnek ítélt 10 vagy több készítményt bevallók számának



megoszlását nemenként az olimpiai és a nem olimpiai sportágakban. További elemzéseink során kiemelten vizsgáltuk azokat az olimpiai sportágakat, ahol 100 feletti dopping vizsgálat történt. E négy frekventált olimpiai sportág képviselői által megnevezett étrend/ táplálék-kiegészítőket külön adatbankba emeltük. A mennyiségi adatokon kívül a bevallott készítmények milyenségére, típusaira is kíváncsiak voltunk, ezért a versenyzők által nevesített készítményeket csoportokba rendeztük. A 4. táblázatban a kiemelt versenyzők adatainak megoszlását láthatják sportáganként, nemek és számszerinti fogyasztási kategóriák szerint. Az étrend/táplálék-kiegészítők csoportosítása szintén egy vitatható területe a sporttudománynak. A kategorizálásnál a különböző szerzők más-más szempontokat tartanak lényegesnek (hatóanyag, vélt-valós hatások, összetevők…). Egységesítésük, hazai és nemzetközi viszonylatban is megoldásra vár. Pucsok József (1998) a következő csoportokra osztotta azokat az előnyöket, melyeket a sportolók a különböző készítmények fogyasztásától várnak: 1. fizikai erő növekedése, 2. a fáradtság kezdetének kitolása, 3. a munkavégző képesség fokozódása, 4. az idegesség megelőzése, csökkentése, 5. fokozott koncentráló képesség, 6. biztosabb startkészség, 7. megfelelő agresszivitás valamint 8. előnyösebb, eredményesebb versenyzői magatartás. Sipos Andrea (2000) az alábbi felosztást alkalmazta: 1. szénhidrátok, 2. fehérjék és aminosavak, 3. zsíranyagcserére ható szerek, 4. vitaminok 5. ásványi anyagok, 6. folyadékpótlás,

sportitalok és 7. egyéb táplálékkiegészítők. Martos Éva (2008) a sportolóknak szánt étrend-kiegészítőket, sport-élelmiszereket az alkalmazás célja szerint csoportosítva a következő osztályozást használta: 1. központi vagy a perifériás idegrendszert stimulálók, 2. tápanyagforrás kiegészítő, 3. energiaellátó rendszer hatékonyságát növelők, 4. anyagcsere melléktermék csökkentők vagy semlegesítők, 5. immunrendszer erősítők 6. izomtömeg növelők valamint 7. regeneráció gyorsítók. R.J. Maugham és munkatársai (2011) a sportolók által leggyakrabban használt szereket az alábbiak szerint rendszerezte: 1. szövetgyarapodást-, regenerálást-, edzés adaptációt elősegítők, 2. zsírbontást elősegítők, 3. energia ellátást emelők 4. immun-rendszert erősítők fertőzésekkel, betegségekkel szemben, 5. központi idegrendszert stimulálók, 6. ízületek egészségét támogatók, 7. általános egészséget támogatók és 8. sport italok, energia szeletek. A négy kiemelt sportágban az étrend/táplálék-kiegészítő választás sportági különbségeinek jellemzésére, a versenyzők 812 bevallásából kapott adatokat tovább elemeztük. A 453 férfiversenyző 344, a 359 nő 227 készítményt nevezett meg. Ezen szereket típusuk szerint 10 csoportba soroltuk (a 11. csoportba az általunk be nem azonosítható termékek kerültek). Elkészítettük a csoportok számszerinti és készítmény típus szerinti elemzését nemekre bontva. A 3. ábrán az étrend/táplálékkiegészítő típusok megoszlását ábrázoltuk nemek szerint a négy olimpiai sportág együttes bevallásainak alapján.


Az 5. táblázatban foglaljuk ös�sze a kiemelt sportágak versenyzői által nevesített készítmények számának megoszlását az étrend/ táplálék- kiegészítő típusokban, nemekre bontva. ÖSSZEGEZÉS, MEGBESZÉLÉS: Úgy érezzük, vizsgálataink célját elértük, mert a versenyzői bevallások elemzésével objektív adatokat nyertünk a különböző sportágak képviselőinek étrend/táplálék-kiegészítő fogyasztási szokásairól. Reméljük, sikerült bemutatnunk a fogyasztási trendek sportági és nemi különbségeit. 1. Az adatok elemzéséből kitűnik, hogy az olimpiai sportágak képviselőinek 89,98%-a, a paraolimpikonoknak 72,14%-a, a nem olimpiai sportolóknak pedig 83,61%-a használt étrend/ táplálék-kiegészítőket az ellenőrzési időszakban. A fogyasztások nemek szerinti lebontása során azt tapasztaltuk, hogy az olimpiai sportágakban a férfiak 91,58%-a, a nők 88,89%-a, a paraolimpiai sportágakban a férfiak 71,43%-a, a nők 73,68%-a, a nem olimpiai sportágakban férfiak 83,72%-a, a nők 83,33%-a használt kiegészítőket. Véleményünk szerint ezek elgondoztatóan magas értékek. 2. A bevallott étrend/táplálék-kiegészítők számának elemzésekor kiderült, hogy 5 vagy több készítmény alkalmazását jelölte meg az olimpiai sportágak férfi képviselőinek 766 vizsgálatából 331 eset (43,21%), a nők között 630 vizsgálatból 183 eset (29,04%).

85

86 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Férfiak 2,62% 1,16% 25,87% 10,17% 0,00% 0,29% 7,56% 2,62% 38,08% 7,85% 3,78%

Nők 5,29% 0,44% 18,50% 11,45% 0,88% 0,00% 8,37% 2,20% 38,77% 7,49% 6,61%


Fehérjék, aminosavak, kreatin és kreatinin tartalmú termékek Proteins, amino acids, creatins Növényi eredetű készítmények Herbal substances Probiotikumok Probiotics Savasodást gátlók Inhibitors of acidity Sport- és energiai italok Sport and energy drinks Szénhidrát tartalmú szerek Substances of carbohydrate

Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek Vitamins, minerals, microelements Zsír anyagcserére hatók Fat metabolic actions Cégek és azonosítatlan szerek Firms and non-identifications.

0%




40%

35%

30%

25%

20%

15%

10%

5%

3. ábra: Az étrend/táplálék-kiegészítő típusok megoszlása nemek szerint a négy olimpiai sportágban. Figure 3: Distribution of nutrition supplement types by gender in four Olympic Sports.



A paraolimpikonoknál a férfiak 42 vizsgálatából 8 (19,04%), a nők 19 vizsgálatából 2 (10,52%), a nem olimpiai sportágaknál a férfiak 43 vizsgálatából 15 (34.88%), a nők 18 vizsgálatából 2 (11,11%) esetben regisztráltak étrend/táplálék-kiegészítő alkalmazást. Megjegyezni kívánjuk, hogy az olimpiai és a nem olimpiai sportágakban a férfiak értékei a nemzetközi szakirodalomban tapasztaltaktól eltérően meghaladták a nőkét. 3. Az általunk extrémnek ítélt (10 vagy több) étrend-kiegészítő használat sportági lebontásából kiderült, hogy nem kizárólag a dopping érzékeny sportágak képviselői hajlamosak az túlfogyasztásra. (pld. evezés, triatlon). A bevallásokban leírt legtöbb készítményszám a férfiaknál 14 (vízilabda), a nőknél 15 (súlyemelés) volt. Amikor a sportolók bevallásaiban szereplő minden adatot elemeztük, megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a nagyszámú étrend/táplálék-kiegészítő fogyasztás mel lett a versenyzők nagyszámú gyógyszert is fogyasztottak. Ezek együtthatásának elemzése megoldásra váró nem kis feladat. Kiderült, hogy az 1518 vizsgálat során csak 70 fő (49 férfi és 21 nő) vallotta azt, hogy sem gyógyszert, sem étrend/táplálék-kiegészítőt nem fogyasztott az ellenőrzési időszakban. Ebből olimpiai sportágat képviselt 57 eset (4,08%), paraolimpikon 6 fő (9,83%), nem olimpiai sportág versenyzője 7 fő (11,47%) volt. Adataink egyértelműen mutatják, hogy a sportolók étrend/ táplálék-kiegészítő fogyasztásának mennyisége és minősége egészségtani szempontból vitatható. A valós szükségletek kialakításához

a kereskedelmi és pszichológiai okok indukálta fogyasztások csökkentése érdekében életvezetési, táplálkozási tanácsadást tartunk szükségesnek, nem csak a sportolók, hanem a velük foglalkozó szakemberek körében is. E tevékenység ellátásához az élettani ismereteken kívül a különböző sportágak speciális elvárásaival, a felkészítés különbségeivel is tisztában kell lenni. Ezen belül az étrend/táplálék-kiegészítők fogyasztási trendjei, ezek változásainak ismerete is fontos tényező. 4. A kiemelten vizsgált atlétika, kajak-kenu, úszás és vízilabda sportágak képviselőinek bevallásait összehasonlítva, az 5-9 fogyasztási kategóriában a kajak-kenu sportágnál a nők értékei kiemelkedők, lényegesen meghaladták a férfiakét. Ellenkező tendenciát észleltünk az úszás és a vízilabda sportágakban. Csak a kajak-kenu és az úszás női versenyzőinél nem regisztráltunk 10 feletti étrend/ táplálék-kiegészítő fogyasztást. 5. Bevallásaikban e négy sportág férfi képviselői 344, a nők 227 féle készítményt jelöltek meg. A készítmények típusba sorolása után elemzéseinkben a nemzetközi szakirodalomhoz hasonlóan a férfiaknál és a nőknél egyaránt a leggyakrabban jelölt a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek kategória volt, második a fehérjék, aminosavak, kreatin és kreatinin készítmények (a férfiak értéke magasabb, mint a nőké), harmadik helyen a növényi eredetű készítmények voltak megelőzve a sport és energia italokat. Érdekes, hogy a férfiverseny zők közül senki sem vallott


probiotikum használatot, noha egy távol-keleti olimpiára készültek. A növényi eredetű étrend/táplálék-kiegészítők népszerűsége egy sajátos veszélyforrást jelenthet. Nagyon lényeges, hogy ismerjük az étrend/táplálék-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt gyógynövények, növények és növényi részek listáját. (Lugasi A. 2008 és OETI 2011) A kiemelten elemzett sportágak képviselői által megnevezett étrend/táplálék-kiegészítők magas száma egy további veszélyforrásra is ráirányította figyelmünket. Az EU irányelveknek megfelelően az étrend-kiegészítők forgalomba hozatalánál sajnos eltörölték a kötelező OETI engedélyt, forgalmazásuk csak nyilvántartás céljából, bejelentési kötelezettséghez kötött. A sportolók számára készült különleges táplálkozási célú élelmiszereknél még erre sincs szükség. Így a forgalomba hozott számtalan termék kontrollálása szinte lehetetlen Használatuk óriási rizikóval járhat egy élsportoló számára. Az az elképzelés, hogy az étrend-/táplálék-kiegészítő hasz nálat alternatívát jelenthet a doppingkísértéssel szemben, szinte eltörpül a nem szándékos doppingvétség réme mellett (Hollósi I. 2004, Horváthné Soos E. 2008, ANTSZ közlemény 2010, Pucsok J. 2010).* A leírtakból kiderül, hogy a sportolók körében óriási az igény a vélt, vagy valós teljesítményfokozó eszközök igénybevételére. Ennek ellenére reméljük, hogy szívós felvilágosító munkával legalább az élsportban elérjük az orvosilag ellenőrzött, egészségtani szempontból indokolt, a sportági terheléshez igazodó, a valódi szükségleteknek megfelelő étrend/táplálék kiegészítő fogyasztást.

87


IRODALOMJEGYZÉK 1.

2.

88

Apor Péter, Miltényi Márta, Valló József: A vas anyagcsere jelentőségéről élsportolókon végzett vizsgálatok alapján. Testnevelés Tudomány Bp. 1966/1: 27-31. old. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Kommunikációs Főosztály: Vigyázat: szteroid tartalmú étrend-kiegészítők kerültek Magyarországra 2010 júl 8

3.

Fehér János –Lengyel Gabriella – Blázovics Anna: Antioxidánsok, nyomelemek a betegségek megelőzésében. Magyar Sporttudományi Szemle 2002/2 32-36. old.

4.

Frenkl R., Csaba L., Mészáros J.: Exsativa kezelés hatása középkorú férfiak fizikai teljesítőképességére. Sportorvosi szemle 38/1/1997 25-35 old.

5.

Gábor Anita, Martos Éva: Táplálékkiegészítés az élsportban. Magyar Sporttudományi Szemle 2004/2-3. 34-37 old.

6.

Hollósi I., Soós E: Táplálékkiegészítők alkalmazásának veszélyei - pozitív dopping-esetek. Sportorvosi szemle. 2004/4/41. 253-256 old

7.

Horváthné Soós Erika: Étrend-kiegészítők vizsgálatának tapasztalatai dopping szempontból az elmúlt tíz évben. Étrend-kiegészítők, gyógyhatású termékek, különleges táplálkozási

célú élelmiszerek és gyógynövények „ az egészséges táplálkozás és életmód tükrében” V. Országos szakmai konferencia Bükfürdő 2008 március 6-8 Absztraktok 16-17. old. 8.

9.

Lugasi Andrea: Étrendkiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt gyógynövények. Mit mond a Szakértői Testület. Étrendkiegészítők, gyógyhatású termékek, különleges táplálkozási célú élelmiszerek és gyógynövények „ az egészséges táplálkozás és életmód tükrében” V. Országos Szakmai Konferencia Bükfürdő 2008 március 6-8 Absztraktok 11. old. Magyar Antidopping Csoport: Jegyzet. ”Doppingellenőrzési ismeretek” szakmai képzés London 2012

10. Malomsoki J, Pucsok J: Egyes táplálék-kiegészítők, elsősorban sókat és vitaminokat tartalmazó készítmények hatásának vizsgálata. Sportorvosi Szemle 1996/37:87-102 old.

egészséges táplálkozás és életmód tükrében” V. Országos Szakmai Konferencia Bükfürdő 2008 március 6-8 Absztraktok 8. old. 13. R.J. Maughan, P.L. Greenhaff, &P. Hespel: Dietary supplements for athletes: Emerging trends and recurring themes. Journal of Sports Sciences, 2011;/29(S1): S57-S66. 14. OETI: Az étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt, ismert egészségkárosító hatással, mellékhatással rendelkező gyógynövények listája. http://www. oeti.hu/?mlid=1&m2id=54 15. OETI vezetősége és munkatársai, A szakértői testület munkatársai: Az étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények, növényi részek listája. 2011 május 11. 16. Pucsok J.A rendszeres sportolás hatása a szervezetre – sport táplálékkiegészítők. Nutrition & Health, 5. 7-8, 1999.

11. Martos Éva, Malomsoki Jenő: A BASICA hatásának vizsgálata sportolók teljesítményére. Sportorvosi Szemle 1998/2:117-122 old.

17. Pucsok József: Táplálék kiegészítők és a sportteljesítmény. Magyar Sporttudományi Szemle 2002/2 25-26. old.

12.

18. Pucsok József: A teljesítményfokozó gyógyszerek és táplálékkiegészítő készítmények használatának veszélyei. Lege Artis Medicinae 2010: 20 (2): 89-93 old.

Martos Éva: Étrendkie gészítő vagy különleges táplálkozási célú élelmiszer „sportos megközelítés” Étrend-kiegészítők, gyógyhatású termékek, különleges táplálkozási célú élelmiszerek és gyógynövények „az



19. Pucsok József: A sportolók táplálkozása. Dopping. in: A sportorvoslás alapjai. Print City Kiadó és Nyomda Kft.Sárbogárd. 1998. 417-458. old. 20. Ránky Márta, Miltényi Márta: Táplálék-kiegészítők használata az élsportban és a szabadidős sportokban. Magyar Sporttudományi Szemle 2005/4 28-33. 21.

22.

Ránky Márta, Miltényi Márta: Élsportolók és szabadidő sportolók étrend-kiegészítő fogyasztásának egészségnevelési kérdései. Magyar Sportorvos Kongresszus, Athéntól Pekingig Sporttal az egészségért. Budapest, 2006. március 23-25. Sportorvosi Szemle XLVII. évf. 1. szám. 2006. 80, old. Ránky Márta: Application of medicine and dietary supplement by hungarian elite athletes based on doping control collection forms. in: KalioJ., Komi P., Komulainen J., Avela J. (szerk):12th Annual Congress of the European College of Sport Science, Jyvaskyla, Finland, 11-14 July 2007, Book of Abstracts 2007.p.502. (ISBN:978-951-790-242-7)

23. Ránky Márta Zsuzsa – Tiszeker Ágnes: Élvonalbeli atléták dopping vizsgálati jegyzőkönyveinek elemzése. Magyar Sporttudományi Szemle 8. évf. 31. szám 2007/2 40-41. old. MSTT/ VI. Országos Sporttudományi Kongresszus, Eszterházy Károly Főiskola, Eger.

24. Ránky Márta Zsuzsa: Élvonalbeli atléták étrendkiegészítő fogyasztásának longitudinális vizsgálata doppingvizsgálati jegyzőkönyvek alapján. Étrend-kiegészítők, gyógyhatású termékek, különleges táplálkozási célú élelmiszerek és gyógynövények „ az egészséges táplálkozás és életmód tükrében” V. Országos szakmai konferencia Bükfürdő, 2008 március 6-8 Absztraktok 20. old. 25. Rigó János: Dietetika. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapes, 2002 26.

Cs. Sós: Reduction of plasma lactate elevation and proteinuria by a complex dietary supplement in swimmers during over-loading training. Acta Physiologica Hungarica, Volume 91(3-4), pp. 211-219 (2004)

27. Sipos Andrea: Táplálék-kiegészítők a sportban. Az Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai kiadványsorozata. 2000. 28.

Szabó S. András, Tolnay Pál: Bevezetés a korszerű sporttáplálkozásba. Fair Play Sport Bt. Budapest 2001

30. Téglásy György: Probiotikumok alkalmazásának lehetőségei sportolóknál, a kedvező gyakorlati tapasztalatok tükrében. Magyar Sportorvos Kongresszus, Athéntól Pekingig Sporttal az egészségért. Budapest, 2006. március 23-25. Sportorvosi SzemleXLVII. évf. 1. szám. 2006. 90, old. 31. Tihanyi András: Teljesítményfokozó sporttáplálkozás. Krea–Fitt Kft. 2012 32. Tsitsimpikou C, Tsiokanos A, Tsarouhas K,Schamasch P, Fitch KD, Valasiadis D, Jamurtas A.: Medication use by athletes as the Athens 2004 Summer Olympic Games. Athens 2004 Organising Committee for the Olympic Games, Athens, Greece. PMID: 19124981 (PubMed – Indexed for MEDLINE)

E-MAIL: [email protected] [email protected]

29. Szőts Gábor, Szmodis Márta, Tóth Miklós: Valóban növelik a sportolói teljesítményt a magas nitrát tartalmú élelmiszerek? Magyar Sporttudományi Szemle, 12. évf., 46. szám 2011/2 75. old. VIII. Országos Sporttudományi Kongresszus Előadás kivonatok.


89

GYAKORLATI SPORTORVOSLÁS | SPORT MEDICINE IN PRACTICE

INTRAARTICULARIS DRÉN HASZNÁLATÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE ARTROSZKÓPOS ELÜLSŐ KERESZTSZALAG PÓTLÁS UTÁN PROSPEKTÍV RANDOMIZÁLT TANULMÁNY INTRAARTICULAR DRAIN USING AFTER ARTHROSCOPIC ACL RECONSTRUCTION - IS IT NECESSARY OR NOT A PROSPECTIVE RANDOMIZED STUDY TÁLLAY ANDRÁS, TÁTRAI MIKLÓS Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály

ÖSSZEFOGLALÁS Bevezetés: Az artroszkópos elülső keresztszalag (LCA) - pótlás után a sebészek jelentős része alkalmaz, kisebbik része nem alkalmaz ízületi drént. A hazai irodalomban nincs arra vonatkozó adat, hogy valóban szükséges-e, és ha igen, mik az előnyei a posztoperatív intraarticularis drén alkalmazásának. Cél: Artroszkópos LCA-pótlás utáni intraarticularis drén-használat szükségességének vizsgálata. Módszer: Prospektív, randomizált tanulmányunk során összesen 30 LCA-pótlásra érkező betegünknél randomizáltan alkalmaztunk illetve nem alkalmaztunk intraarticularis szívó drént 2012 február és április között végzett műtétek során. Mindkét csoport műtéteit egy sebész, azonos technikával végezte. A két csoport betegeinek átlagos életkora, az oldaliság, a csontfuratok mérete hasonló eloszlást mutatott. Minden esetben egycsatornás, transtibialis műtéti technikával végeztük a beavatkozást, négyszerezett hamstring-ín autograftot (kétszerezett semitendinosus valamint gracilis inakat alkalmazva) használtunk. Az adatokat praeoperatívan, posztoperatívan a műtőben, az első, második és hetedik napokon, majd a harmadik és a hatodik posztoperatív hetekben rögzítettük. Feljegyeztük a drain közvetítésével a palackba ürülő vér mennyiségét. Vizsgáltuk az ízületi duzzanat mértékét, a fájdalomszintet és a fájdalomcsillapító igényt valamint a hatodik hét végén a térdízületek mozgásterjedelmét. Eredmények: Az első két napban a drén-l ellátott csoport tagjai több fájdalomról panaszkodtak (VAS drén: 4,9, nem-drén: 3,8), több fájdalomcsillapítót igényeltek. A posztoperatív haemarthros mértéke a két csoportban Coupen és Yates módszerével vizsgálva nem mutatott szignifikáns különbséget. A drenált csoportban átlagosan 26 ml sanguis ürült a palackba. A posztoperatív harmadik és hatodik héten nem volt különbség a két csoport között a haemarthros és fájdalom mértéke valamint az elért mozgásterjedelmet illetően. A betegek a műtéttel kapcsolatos előzetes félelmek valamint posztoperatív legkellemetlenebb élményként a drén eltávolítást jelölték meg. A vizsgált időszakban egyik csoportban sem alakult ki korai posztoperatív szövődmény. Következtetés: Tanulmányunk során a haemarthros mértékében nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között, az első két posztoperatív napon a fájdalom szintje drén alkalmazása mellett jelentősen magasabb volt. Punkcióra egyik csoportban sem volt szükség. A drain használata beteganyagunkban az elért mozgásterjedelmet nem befolyásolta. Kíméletes műtéti technika és megfelelő tapasztalat mellett az intraarticularis posztoperatív drén használata hamstring-ín grafttal végzett LCA-pótlás esetén nem feltétlenül indokolt. Kulcsszavak: Intraarticularis drén, LCA-pótlás

90



BEVEZETÉS Az LCA-pótlás artroszkópos technikája az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott, tökéletesedett [2,3]. A korábban többségében csont-patella-ín-csont graft alkalmazása napjainkban háttérbe szorult, a kevésbé invazív hamstring-ín graftok használata került előtérbe (skandináv LCA regiszter 2011). A technika fejlődése, a minimális invazivitás mellett a beavatkozást külföldi centrumokban ambulánsan, illetve „egynapos sebészet” körülményei között is elvégzik (J. Toft, 1985). Ezen fejlődés hatására az elmúlt években különböző szerzők megkérdőjelezték a posztoperatív intraarticularis drén használat szükségességét [1,4]. Ortopédiai műtéteknél a drén használata máig is széleskörűen elterjedt a korai posztoperatív komplikációk elkerülése céljából. Számos prospektív randomizált tanulmány elemzi a drén használatának szükségességét nagy ortopédiai beavatkozások során, ezek többsége nem igazolja a várt előnyös hatást [1,7,10, 11]. Míg az operatőrök egyik része úgy gondolja, hogy minden üregben szükséges az intraarticularis drén használata a haemarthros és az adhéziók kialakulásának elvi lehetősége miatt [9], mások úgy vélik, hogy a drén használata növelheti a fertőzések veszélyét, sértheti az üvegporc felszíneket, de akár a graftot is. Mindezek miatt az LCA-pótlás során rutinszerűen alkalmazott intraarticularis drén használatának vonatkozásában a vélemények megoszlanak. Tapasztalatból tudjuk, hogy a betegek nem szeretik a drén eltávolítása során érzett erős fájdalmat, a műtéti előkészület során az érzéstelenítés típusa mellett második

SUMMARY Background: A significant proportion of surgeons use intraarticular drains after arthroscopic anterior cruciate ligament (ACL) reconstruction. There are no clear data in the Hungarian literature about the usefullness of postoperative drain after arthroscopic surgery. Objective: The aim of this study is to assess the effect of intraarticular drain use after arthroscopic anterior cruciate ligament reconstruction. Method: In this prospective randomized study, thithy consecutive arthroscopic ACL reconstruction patients were randomized alternately for either intra-articular suction drain group or non-drain group between february-april 2012. All arthroscopic ACL reconstructions were performed with a standard technic by the senior aurthor. The patient’s characteristics was similar in the two groups regarding, age, gender, side, size of the bony tunnels. In all case we terformed an arthroscopic transtibial reconstruction using doubled semitendinosus and gracilis tendons. The outcome was evaluated preoperatively, in the first, second, sevens days, third week, third week and six week. We recorded the amunt of blood in the suction drain tubes. The results were evaluated through amount of haemoarthrosis, pain assessment, and use of pain-killers, range of motion (ROM) at six weeks. Result: The two groups were comparable in surgical findings and procedures performed. In the first three days, the non-drain group used nearly double the amount of analgesia compared to the drain group. The grade of hemarthrosis was less by one grade in drain group than in non-drain group according to Coupen and Yates grading. However, there were no differences in pain and range of movement at week four or eight. During the study period, there were no complications in either group. Conclusion: This study showed no significant differences in the amount of hemarthrosis in both groups, altough the drain group used twice as much pain killers during the first two postoperative days. There were no need for punction either groups. By the end of the first six postop weeks the range of movement was not influenced by the use of drain. In our experience ACL reconstruction with hamstring tendons using careful, minimal invasive operative technique doesn’t necesserely require the use of intrarticular suction drain. Key words: Intraarticular drain, ACL-reconstruction

kérdésként a drén szükségesség felől érdeklődnek. Tanulmányunk célja, hogy ar tro szkópos LCA-pótlás után az intraarticularis drén használatának valós vagy vélt előnyeit megvizsgáljuk.


MÓDSZER Egycsatornás, négyszerezett, ham string-ín (kétszerezett semi ten dinosus és gracilis ín) grafttal végzett LCA-pótlás esetén prospektív randomizált körülmények között

91


vizsgáltuk az intraarticularis drén használatának hatását a korai posztoperatív időszakban. A vizsgálatba az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályára 2012. február 15 – április 30 között, kizárólag jelentős társsérülésektől mentes, primer LCA-pótlásra érkező betegeinket vontuk be. A két csoport között nem volt szignifikáns különbség az életkor, nem és az oldaliság között. A tanulmány során összesen 30 LCA-pótlásra érkező betegünket vizsgáltuk, randomizáltan 15 esetben alkalmaztunk, 15 esetben nem alkalmaztunk intraarticularis drént a műtétet követően. Valamennyi beavatkozást az első szerző végezte. A betegek átlagos életkora a drén (D-csoport) –csoportban 28.8 (18-46), a nem-drén (n-D-csoport) csoportban 30,2 (16-40) év volt. A nemek eloszlása D-csoport 8 férfi és 7 nő, a n-Dcsoportban 9 ffi-6 nő volt, mindkét csoportban 8 jobb és 7 bal térdet operáltunk. Műtét előtt vizsgáltuk az esetleges intraarticularis, ill. ürülő folyadék meglétét, mennyiségét, a betegek fájdalomszintjét, mértük az operálandó ízület mozgásterjedelmét. Minden esetben a végtag 30 mp-ig tartó felemelését követően leszorításos vértelenséget alkalmaztunk. Az érzéstelenítés típusa D-csoport 2, n-D-csoport 3 esetben laringeális maszkos narkózissal, egyebekben spinális érzéstelenítésben történt. Néhány perces diagnosztikus artroszkópia után az azonos oldali hamstring inakat (gracilis and semitendinosus) pes anserinus feletti, kb. 3 cmes hosszanti egyenes metszésből vettük ki, koagulátort nem használtunk. Az inakat tisztítás után megdupláztuk, a két félbehajtott inat proximális Endobutton rög-

92

zítéshez készítettük elő, a graft átmérőjét megmértük. Standard artroszkópos technikát alkalmaztunk. Az LCA-csonkot minden esetben maximálisan igyekeztünk megőrizni, notch-plasztika nem történt. A tibialis furat elkészítése után transtibiális célzó segítségével fúrtuk meg a femurt. A furatok átlagos mérete n-D-csoport 7,4 mm ; D-csoport 7,7 mm volt. A furatok kialakítása során az optimális csatorna kitöltés céljából 0,5 mm átmérő emelkedésű frontfúrókat használtunk. A graft behúzásához 2 db 3-as Synthofil fonalat használtunk. Proximálisan Endobutton-s, distalisan 2 db ácskapcsos rögzítést alkalmaztunk. A tibiális célzás során, valamint a graft behúzását követően ellenőriztük az impingement mentességet. A műtétek végén laringeális maszkos altatás esetén 10 ml 10%os Marcaint adtunk betegeinknek intraarticularisan és a kivételi helynél lokálisan. A drén-csoportban az artro szkópos portálon keresztül 12-es drént helyeztünk be az ízület laterális recessusába, ezt követően nyomókötést helyeztünk fel. Szubkután drént egy esetben sem használtunk.

A D-csoportban a drén eltávolítására a műtétet követő reggelen került sor, az ürülő sanguis mennyiségét feljegyeztük. A két csoport rehabilitációjában nem volt különbség. Minden esetben nyújtott helyzetben rögzített posztoperatív térdrögzítőt alkalmaztunk 3 hétig, elsősorban az esetleges furat kiszélesedés megelőzése céljából. A betegek az első 7-10 napban két mankóval részleges tehermentesítéssel jártak. Az alsó végtag rugalmas pólyázása, felpolcolása és jegelése az első három hétben rutinszerűen történt. Minden beteget a műtét utáni első napon mobilizáltuk, a második napon otthonukba emittáltuk. Az első 3 hétben betegeink a kórházi gyógytornásztól tanult innervációs, izometriás és extenziós gyakorlatokat végezték, alsó végtagjukat polcolták, 8x20 percig jegelték. Részleges tehermentesítés 1-1,5 hétig történt. A 3-6 hét között betegeink gyógytornász segítségével elkezdték illetve végezték a mozgásterjedelem javítását szolgáló gyakorlatokat. A vizsgálatokat és méréseket a műtét előtt, a műtőben a műtét után, az első két posztoperatív na-

0

Nincs tapintható fluidum No detectable fluid

1

Tapintással kevés fluidum sejthető Fluid present wave

2

Tapintható mennyiségű folyadék a suprapatellaris recessusban Fluid palpable in suprapatellar poch

3

Ballotálható patella Ballotable patella

4

Feszülő haemarthros Tense hemarthrosis

I-es táblázat: A haemarthros mértékének klinikai osztályozása Coupens és Yates szerint Table I: the clinical grading of haemarthrosis according to Coupens and Yates [2]



n-D csoport non-drain group (N=15)

D csoport drain group (N=15)

1,4

2,1

fájdalom (VAS) pain (VAS)

3,8

4,9

combkörfogat különbség (praeop-postop), cm thigh circumference difference, cm

1,1

1,9

Haemarthros (Coupens és Yates szerint) Haemarthros (according to Coupens and Yates)

2,1

2,3


2,1

3,3

combkörfogat különbség (1-2. nap), cm thigh circumference difference (1st-2nd day), cm

1,2

1,1


2,1

2,2


0,5

0,5

combkörfogat különbség (2-7. nap) thigh circumference difference (2nd-7th day), cm

-1,2

-1,4


1,1

1,2


0,2

0,2

combkörfogat különbség (1-3. hét) thigh circumference difference (first-third week), cm

-1,5

-1,3


0,8

0,7


0,1

0,1

combkörfogat különbség (2-7. nap) thigh circumference difference (2nd-7th day), cm

-0,3

-0,5


0,2

0,2

Műtőben In the operating theater combkörfogat különbség (praeop-postop) thigh circumference difference, cm Posztop első nap First day after operative procedure

Posztop második nap Second day after operative procedure

Posztop 7. nap Seventh day after operative procedure

Posztop 3-ik hét Third week after operative procedure

Posztop 6-ik hét Sixth week after operative procedure

II-es táblázat: A fájdalom, a combkörfogat és a haemarthros mértékének összehasonlítása a drén-es és a drén nélküli csoportokban. Table II: Comparison of the level of pain, thigh circumference and haemarthrosis int he drain and non-drain groups.


93


pon, az első, harmadik és a hatodik posztoperatív hetekben végeztük. Mértük a mozgásterjedelmet (manuális goniometer, prae o peratíven és a hatodik héten) és combkörfogatot mindkét végtagon, vizsgáltuk a haemarthros mértékét Coupens és Yates [2] ajánlása szerint (I-es táblázat). A fájdalom szintjét 10 cm-es VAS segítségével vizsgáltuk, feljegyeztük az igényelt fájdalomcsillapítók mennyiségét, az esetleges korai posztoperatív punkciók számát és a szövődmények meglétét. EREDMÉNYEK A praeoperatív vizsgálat során minden beteg térdízülete teljes mozgásterjedelemben mozgott az ellenoldalhoz képest, a sérült oldalon az átlagos combkörfogat 1 cm-rel maradt el az egészségestől, a fájdalomszint 10 cm-es vizuális analóg skálán (VAS) mérve 0 volt, egyik betegünknél sem volt intraarticularisan észlelhető folyadékgyülem (Coupens és Yates-szerint 0). A műtét átlagos ideje n-Dcsoport 27,7 (23-35); D-csoport 26,2 (21-33) perc volt. A fájdalomszint vizsgálatára 10 cm-es vizuális analóg skálát használtunk, az eredményeket összevetettük az esetleges fájdalomcsillapító igényekkel (II-es táblázat). A legtöbb esetben az első nap délután és este, a második napon este kaptak intramuscularisan vagy orálisan fájdalomcsillapítókat. Általában Algopyrin tablettát és injekciót, Voltaren injekciót és Donalgin kapszulát alkalmaztunk. Az első két napban a D-csoport 30 %-kal több fájdalomcsillapítót használt a n-D-csoportnál. A haemarthros mértéke a két csoportban az egyik vizsgálati idő-

94

szakban sem mutatott szignifikáns különbséget a Coupen és Yates [2] osztályozás alapján. A szívópalackba átlagosan 26 (0-53) ml sanguis ürült. Egyik csoportban sem volt szükség punkcióra, sem haematoma evakuációra. A mozgásterjedelem vizsgálata a két csoportban hasonló eredményt mutatott. Betegeink a 3 hetes merev extendált helyzetű rögzítés után a hatodik hét végére átlagosan 102 (85-120) fok flexiot értek el. A vizsgálat harmadik és hatodik hetében a két csoport között sem a fájdalom, sem a duzzanat, sem a mozgásterjedelem tekintetében nem találtunk különbséget. MEGBESZÉLÉS A két csoport betegei minden esetben két éjszakát töltöttek az osztályon, ezidő alatt a D-csoport tagjai nem szignifikáns mértékben ugyan, de nagyobb számban és mennyiségben igényeltek fájdalomcsillapítót. A műtét utáni enyhe intraarticularis duzzanat mértéke nem mutatott lényeges különbséget a D-, és a n-D-csoportban, éppen ezért egyik csoportban sem végeztünk punkciót. A nemzetközi irodalom sokat foglalkozik az LCA-pótlások rövid és hosszútávú eredményeivel, a műtéti technikával, a rehabilitációval viszont kevés adatot találtunk a drén szükségességével kapcsolatban. A drén alkalmazása talán kevésbé jelentős probléma a sebészeknek, de a műtéti negatív élmények közül a drén eltávolítását a legtöbb beteg az első helyre teszi. Összehasonlítva, a haemarthros miatti ismételt punkciók – a drén eltávolításához hasonlóan – szintén jelentős stresszt váltanak ki a betegekből. Az általunk használt 3 hetes extenziós brace és

az egy hetes részleges tehermentesítés miatti nyugalom lehet az oka annak, hogy betegeink punkciót nem igényelnek. A korai agresszív mozgatás, CPM alkalmazása a visszatérő haemarthros és punkció szükségességét jelentősen növeli. Tanulmányunkhoz hasonló an Mc Cor mack és társai sem találtak előnyöket a rutinszerű intraarticularis drén használat esetén [6]. Tanulmányunkhoz képest különbséget jelent, hogy műtéteikhez vértelenséget, ami befolyásolhatja a posztoperatív haemarthros kialakulását és men�nyiségét, kizárólag a graft-kivétel idejére használtak. Coupens és Yates [2] különböző térdműtétek – meniscus reszekció, laterális retinaculum bemetszés, porcfelszín kezelés – során vizsgálták a drén használatának jelentőségét. Ők Khalifa és mtsi-hoz [5] hasonlóan a drén használatát előnyösnek találták a kisebb posztoperatív haemarthros és a nagyobb mozgásterjedelem elérése miatt. Véleményünk szerint az eredményeket az eltérő műtéti technika jelentősen befolyásolhatja. KÖVETKEZTETÉS Tanulmányunk bemutatja, hogy az LCA-pótlás során használt intraarticularis drén használatának nincs kimutatható előnye, sem a haemarthros, sem a fájdalom vonatkozásában. Az általunk lényegesnek és veszélyesnek tartott korai furat kiszélesedés elkerülése miatt az első 3 hétben nyújtott helyzetű, merev posztoperatív rögzítőt használunk. Ez lehet a kíméletes műtéti technika mellett a másik oka annak, hogy az általunk operált térdízületetek posztoperatív szakban kimu-



tatható haemarthrosának mértéke elhanyagolható volt. Az általunk az első három hétben alkalmazott óvatos rehabilitációs protokoll valamint a drén használata illetve mellőzése a vizsgált időszak végéig a mozgásterjedelmet nem befolyásolta. Megfelelő tapasztalat mellett, kíméletes, minimálisan invazív műtéti technika esetén LCA-pótlás után nem szükséges rutinszerűen intraarticularis drént használni. IRODALOMJEGYZÉK Beer K.J., Lombardi A.V., Mallory T.H., et al.: The Efficacy of Suction Drain after Routine Total Joint Arthroplasty. J Bone Joint Surgery Am 1991; 73:584-6. Coupens S.D., Yates C.K.: The Effect of Tourniquet Use and HemoVac Drainage on Post-operative Hemarthrosis. Arthroscopy 1991; 7:278-88. Dandy D.J., Hobby J.L.: Anterior Cruciate Ligament Reconstruction. J Bone Joint Surg Part B 1998; 80:189-90.

Holt B.T., Park N.L., Engh G.A., et al.: Comparison of Closedsuction Drainage and No Drainage After Primary Total Knee Arthroplasty. Orthopedics 1997; 20:1121-4. Khalifa T.E., Mahozi A.A., Bassim Dhaif: Intra-articular Drain versus No Drain after Arthroscopic Anterior Cruciate Ligament Reconstruction: A Randomized Prospective Clinical Trial, Bahrain Medical Bulletin, Volume 30, No 1, March 2008 McCormack R., Greenhow R., Fogagnolo F., et al.: Intraarticular Drain versus No Drain After Arthroscopic Anterior Cruciate Ligament Reconstruction: A Randomized Prospective Clinical Trial. J Arthroscopy: 2006; 22(8): 889-93. Niskanen R.O., Korkala O.L., Haapala J., et al.: Drainage Is of No Use in Primary Uncomplicated Cemented Hip and Knee Arthroplasty for Osteoarthritis: A Prospective Randomized Study. J Arthroplasty 2000; 15:567-9.


Noyes F.R., Barber-Westin S.D.: A Comparison of Results in Acute and Chronic Ligament Ruptures of Arthroscopically Assisted Autogenous Patellar Tendon Reconstruction. Am J Sports Med 1997; 25(4):460-71. O' Driscoll S.W., Kumar A., Salter R.B.: The Effect of Continuous Passive Motion on the Clearance of a Hemarthrosis from a Synovial Joint. An Experimental Investigation in the Rabbit. Clin Orth 1983; 176:305-11. Ovadia D., Luger E., Bickels J., et al.: Efficacy of Closed Wound Drainage after Total Joint Arthroplasty. A prospective randomized study. J Arthroplasty 1997; 12:317-21. Ritter M.A., Keating E.M., Faris P.M.: Closed Wound Drainage in Total Hip or Total Knee Replacement: A prospective Randomized Study. J Bone Surg Am 1994; 76:35-39

95


JÓINDULATÚ ÍZÜLETI HIPERMOBILITÁS SZINDRÓMA BENIGN JOINT HYPERMOBILITY SYNDROME

CSIÁK GYULA Országos Sportegészségügyi Intézet, Székesfehérvári Szakrendelő

BEVEZETÉS

ÖSSZEFOGLALÓ E témában a nemzetközi irodalomban kétféle elnevezéssel találkozunk a leggyakrabban. A Hipermobilitás Szindróma (HMS) és a Jóindulatú Hipermobilitás tünetegyüttesnek fordítható Benign Joint Hypermobility Syndrome (BJHS) fordulnak elő a legtöbb cikkben. Ízületi hipermobilitásról akkor beszélünk, ha az ízület a fiziológiás mozgáshatárokat lényegesen meghaladja. Generalizált az elváltozás, ha több ízületre is kiterjed. Vizsgálataink során az alsó és felső végtag, valamint a gerinc mozgáshatárait is figyelemmel kísértük. A szindróma nagymértékben befolyásolja a fiatalok eredményességét egy adott sportágban. Amíg úszásban, ritmikus sportgimnasztikában előny, addig az aszimmetrikus mozgást igénylő sportágakban gyakori sérülések forrása, az eredményességet nagymértékben korlátozó tényező lehet. Vizsgálataim során 1000 sportoló felmérésére került sor az első lépésben. A teljes vizsgálati anyagban 863 férfi és 137 nő szerepel; 96 HMS esete fordult elő, ez 9,5 %-ot jelent. Mostohán kezelt területről, a szakmán belül is mellékes, jónéhányszor félreismert elváltozásról van szó. Mindezek indokolják, hogy nagyszámú vizsgálat, majd a kiszűrt egyének folyamatos gondozása megtörténjen. A vizsgálatokat a megyei sportorvosi rendelőben végeztem. A felmérést tanácsadás követi, melyben kitérünk a megfelelő sportág kiválasztására; étrendi és életmód tanácsokkal látjuk el a sportolót. Az ízfelszínek védelmére porcképző szerek, hialuronsav szedése valamint szakképzett gyógytornász segítsége is szükséges. Kulcsszavak: ízületi lazaság, HMS, hipermobilitás, Beighton-szám, Brighton skála.

96

Mit sportoljon ez a gyerek? A kérdést a szülők már korán felteszik, elsősorban önmaguknak. A jó választást nagymértékben befolyásolja a gyermek alapos ismerete: vajon hol, melyik sportágban számíthat sikerélményre? Milyen magas lesz, milyen a labdaérzéke, s még számos egyéb tényező is felmerül. Fontos ismerni azt is, vajon mennyire lazák, esetleg kötöttek az ízületei? A lazaság bizonyos határig előny, a túlzott hajlékonyság viszont hátrány is lehet. A kérdés eldöntésében sokat segíthet a sportorvos, az iskolaés a gyermekorvos is.



SUMMARY In most articles both Hypermobility Syndrome (HMS) and the Benign Joint Hypermobility Syndrome (BJHS) are used to describe joint hypermobility. We talk about joint hypermobility if the joint significantly exceeds the physiological motion thresholds. The deviation is generalized if it extends to more joints. During our study we examined upper and lower limbs as well as spine motion thresholds. The syndrome greatly influences the efficiency of the children in certain sports. While it’s an advantage at swimming or rhythmic gymnastics, it is a common cause of injury and it can restrain success greatly in sports requiring asymmetric movements. 1000 athletes were assessed in the first step, 863 men and 137 women. Among them HMS was present in 96 cases, that means 9,5 %. All of the assessments were taken in the County Sports Medicine Clinic. It is a neglected area within the profession and it’s often an unrecognized deviation. All of these justify that examination should be taken regularly and the diagnosed individuals should be followed and treated continuously. The survey is followed by guidance, in which we discuss the right sport to choose and we give dietary and life-course advice to the sportsman. To protect the joint surfaces hyaluronic acid and cartilageforming agents are recommended, while regular visits at a professional physiotherapist is also advisable. Keywords: joint looseness, HMS, hypermobility, Beighton-number, Brighton scale.

Az ízületek veleszületett lazaságát vizsgálva, tekintsünk bele először az Ortopédia tankönyvébe (2). „Minden életkorban megfigyelhető, de rendszerint már a kisgyermekkorban feltűnik az ízületek fokozott mozgathatósága, lazasága. Többnyire szimmetrikusan, több ízületben észlelhető. Leggyakoribb a metacarpophalangealis ízületek fokozott nyújthatósága, a könyök, a csukló, a térd és a boka fokozott extenziója. Luxatiok is előfordulhatnak. Domináns öröklődés figyelhető meg. Carter és Wilkinson szerint „… ha a felsorolt tünetek közül három fennáll, ízületi lazaság diagnózisát állapíthatjuk meg.” A Sportorvostan tankönyve (1) a túlzott ízületi lazaság kérdését részletesen nem tárgyalja. Egy mondatban megemlíti: „Az ízület passzív mozgatása során… a normálistól eltérő mozgásterjedelem kétféle lehet: Átlagosnál nagyobb

terjedelmű mozgás (ízületi lazaság, kóros mozgathatóság) és az ízületi mozgásbeszűkülés (kontraktúra).” Arra, hogy az ízületek lazasága milyen előnyökkel, esetleg milyen hátrányokkal járhat bizonyos sportágakban; arra, hogy a sportág választásakor ez milyen mértékben lenne figyelembe vehető szempont, nem találtam utalást. A nemzetközi irodalomban kétféle elnevezéssel találkozunk a legg yakrabban. A Hipermobilitás Szindróma (HMS) és a Jóindulatú Hipermobilitás tünetegyüttesnek fordítható Benign Joint Hypermobility Syndrome (BJHS) for�� dulnak elő a legtöbb cikkben. Ma már szinte kizárólag a Beighton-szám meghatározásával találkozhatunk. Korábbi cikkekben (2, 4, 6, 7, 14) előfordul Carter és Wilkinson, Bulbena és a Marshall féle számítási módszer is. Vizsgálataim során a szakirodalom útmutatásait követve, magam


is a szűrővizsgálatra leginkább alkalmasnak ítélt Beighton-szám meghatározását végeztem el. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjük a hipermobilitás gyakoriságát, vizsgáljuk kor és nem szerinti előfordulását. ANYAG ÉS MÓDSZER A sportorvosi rendelőben 2012 július, augusztus és szeptember hónapokban az alkalmassági vizsgálatok során 1000 jelentkező adatait rögzítettük. Hangsúlyosan figyeltük az alábbi passzív mozgásokat: A könyök túlnyújtható, a 0 fokot legalább 10 fokkal meghaladja (1. ábra). Ha egyoldali a jelenség: egy pontot, ha kétoldali, két pontot jelent. Nem fiziológiás, ha a hüvelykujj passzív appozíciója az alkar hajlító oldaláig ér (2. ábra). Ha egyoldali a jelenség: egy pontot, ha kétoldali, két pontot ér.

97


1. ábra / Figure 1

HMS-re utal, ha a kisujj hátrahajlíthatósága, a metacarpussal bezárt szög 90 fok, vagy több (3. ábra). Ha egyoldali a jelenség: egy pontot, ha kétoldali, két pontot jelent. A térd túlnyújthatónak definiálható, ha a hiperextenzió mértéke 10 fok, vagy több (4. ábra). Ha egyoldali a jelenség: egy pontot, ha kétoldali, két pontot ér. Beighton-számban egy pontot jelent, ha nyújtott térd mellett a talajra fektethető mindkét tenyér (5. ábra). A Beighton-szám meghatározása Hipermobilitás Szindróma (HMS) esetén: 0-1 pont: negatív, vagy enyhe HMS 2-3 pont: közepes fokú HMS 4-9 pont: nagyfokú HMS EREDMÉNYEK

2. ábra / Figure 2

3. ábra / Figure 3

98

A teljes vizsgálati anyagban 863 férfi és 137 nő szerepel. Köztük 95 nagyfokú HMS esete fordult elő, ez 9,5 %-ot jelent. A fiúk és férfiak között összesen 68 esetben érte el, vagy haladta meg a Beightonszám a 4-es értéket. 863 főre vetítve ez 7,88% (1. táblázat). A lányok, asszonyok között 27 eset fordult elő, ez az összlétszámnak, a 137 főnek a 19,7 %-a, megfelel a nemzetközi irodalom adatainak (2. táblázat). A felnőtt hölgyek esetében lényegesen meghaladta az arány a nemzetközi irodalomban leggyakrabban előforduló értékeket. Ennek egyik oka lehet a vizsgálatban részt vevők relatíve alacsony száma (50 fő) ebben a korcsoportban, másrészt az a tény, hogy ebben az időszakban hat szinkronúszó is felkeresett. Ebben a sportágban a kiválasztás és a több éves edzésmunka is eredményezte, hogy közülük öten értek el négy vagy annál több pontot a Beighton skálán.



A körülmények az eredményeket nagymértékben befolyásolják. Az érintett időszakban, a bajnokságok megkezdése előtt nagyon sok labdarúgót vizsgáltam. Emiatt a férfiak ebben az időszakban még a szokásosnál is nagyobb arányban képviseltették magukat a sportorvosi rendelőben (3. táblázat). A labdarúgás nem optimális a hipermobil alkatúaknak. Sokkal gyakoribb a sérülés, a boka és térdproblémák náluk gyakrabban jelentkeznek. Emiatt is örültem, hogy a vártnál alacsonyabb az arány a jövő labdarúgóinál vá-

4. ábra / Figure 4

rosunkban. Az viszont sajnálatos, hogy a felnőttek között is szinte teljesen azonos volt az előfordulás. Ezek a tények is magyarázhatják a külföldi szakirodalom adataitól való eltéréseket. MEGBESZÉLÉS

5. ábra / Figure 5


A közlemények az elváltozás gyakoriságát 5-40 % közé teszik. Leggyakoribb az előfordulása a kisgyermekkorban, s a nők között is kétszer gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál (12, 13). Ezeket a tényeket a mi vizsgálataink is megerősítik. Holland szerzők (11) a közelmúltban 551 iskolás gyermeket vizsgáltak meg; 258 fiút és 293 kislányt. Az életkoruk 6 és 12 év közé esett. A gyerekek 35%-a a nagyfokú HMS kategóriájába került. Más vizsgálatok (9, 10, 12, 13, 18) a 16 évnél idősebb lakosság körében 4 és 13 % közötti előfordulási arányt regisztráltak. A szakirodalom szerint az afrikai és ázsiai lakosok között gyakoribb, mint a fehérbőrű lakosság körében (15). Az elváltozás nagyfokban genetikusan meghatározott, autoszomális domináns öröklő-

99


N = 1000

863 férfi / men

137 nő / women

95

68

27

9,5%

7,88%

19,7%

HMS (súlyos) HMS (high grade) Arány Ratio

1.táblázat. Súlyos HMS előfordulása. Table 1. Incidence of high-grade HMS Megosztás életkor szerint Age

Lányok 16 éves kor alatt Girls under 16

Nők 16 éves kor felett Women over 16

Fő Persons

87

50

HMS (súlyos) HMS (high grade)

13

14

14,9%

28%

Arányszám Ratio

2. táblázat Súlyos HMS előfordulása nőknél Table 2. Incidence of high-grade HMS in women Megosztás életkor szerint Age

Fiúk 16 éves kor alatt Boys under 16

Férfiak 16 éves kor felett Men over 16

Fő Persons

371

492

HMS (súlyos) HMS (high grade)

29

39

7,8%

7,9%

Arányszám Ratio

3. táblázat Súlyos HMS előfordulása férfiaknál Table 3. Incidence of high-grade HMS in men

dést mutat (2, 17). A cikkek legnagyobb részében az általam is alkalmazott Beighton skála szerepel. Néhány írásban – különösen a hatvanas években születettek között – viszont még más szerzők ajánlásai szerinti vizsgálatsor is fellelhető. Carter és Wilkinson osztályozása három helyen azonos a Beighton skálán is szereplő vizsgálattal. A könyök és a térd, valamint a kéz hüvelykujja mellett az ugróízület valamint a kéz II-V ujjak alapízületei hiperextendálhatósága szerepel (6. ábra). Eltér abban is, hogy feltételezi a szimmetria meglétét. Az el-

100

érhető maximális pontszám 5, kóros az állapot 3 pont elérése esetén. A módszer háttérbe szorult, mert bizonyos esetekben – az én anyagomban is előfordult ilyen – az elváltozás csak egyoldali. Az ugróízület nyújthatóságának vizsgálata pedig bizonyos esetekben álnegatív leletet adhat a m. triceps surae relatív rövidülése miatt (8). Bulbena vizsgálatai során a maximálisan elérhető pontszám 10. Vizsgálja a Beighton-skálán is szereplők közül a kéz kis- és hüvelykujj passzív mozgásterjedelmét valamint a könyök 0 fokon túli extendálhatóságát mindkét

oldalon. Pozitív esetekben ez ös�szesen 3 pont. További 1-1 pontot jelent, ha a láb legalább 20 fokban nyújtható; a felkar 85 fokban kirotálható; a térd maximálisan hajlítva eléri a paciens farizomzatát; a patella lateralizálható a tibia külső széléig; a csípő abdukciója legalább 85 fok; a hallux 90 fokon túl nyújtható; végül a bőrön a legkisebb trauma is véraláfutást okoz. Kóros az állapot, ha nők esetében öt, férfiak esetében négy vizsgálat pozitív eredményt ad. Módszerének elterjedését gátolta a nehézkesebb kivitelezés és bizonyos pontok szubjektivitása. Nehezen ítélhető meg pl. mit értünk legkisebb traumán, s a következményes véraláfutás esetében is csak a beteg elmondására támaszkodhatunk. KÖVETKEZTETÉSEK Az Ízületi hipermobilitás nem betegség, hanem egy állapot, mely kockázatokat rejt magában. Innen az út kettéágazik. A sportorvos elsősorban azon tűnődik, melyek azok a sportágak, ahol ez előny, illetve hátrány; hová irányítsa a gyermeket? Hol lesz a legtöbb sikerélménye és a legkevesebb kudarca? Ez a terület még további kutatásra vár. Elgondolkodtató, vajon melyek azok a sportágak, - egyáltalán vannak-e ilyenek – ahonnan hatalmi szóval tanácsoljuk el ezeket a gyerekeket? Mi legyen a terápia? A legfontosabb a szakszerű, a ruganyosságot biztosító gyógytorna, ezért erről külön tanulmány készül. Rendelőnkben sok kisgyermek fordul meg; az érintettek kartonjára rákerült: HMS miatt gondozott! Sorsuk alakulását figyelemmel kísérjük; várható, hogy jelentős részüknél az évek múlásával megszűnik az ízületek kóros mozgás-



terjedelme. Esetükben a legfontosabb a felvilágosítás és a megfelelő sportág felé irányítás. Felnőttek esetén már más a helyzet. Ha az ízületekben a fiziológiás határokat meghaladó mozgás történik, ez a későbbiekben az arthrosis egyik forrása lehet. Fontos, hogy a „gumiemberek” tudatában legyenek annak, hogy nem szabad erőltetni az ízületek túlmozgatását. Erre az izmok nyújtásakor is gondolni kell. A kollagén és elasztikus rostok ruganyosságának javítása és az ízületi kenőanyag megfelelő mennyiségének biztosítására a hialuronsav készítmények alkalmasak. Az ízületi felszíneket üvegporc borítja, ennek rendkívül simának kell(ene) lennie. Ez, és az ízületben lévő kenőanyag biztosítja az akadálytalan mozgást. A HMS esetében gyakrabban előfordulhat az üvegporc felszínének sérülése, károsodása, ezért profilaxisként is tanácsos porcképző szert szedni, melynek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia glükozamint, metil-szulfonil-metánt, kondroitinszulfátot. Ezeket a szereket szakaszosan ugyan, de hosszú távon javasolt fogyasztani. Fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, ezért mindenki kap a rendelőben egy részletes tájékoztatót, mely az étkezés megfelelő ritmusáról és a javasolt étkekről is informál. Feltüntetjük, melyek azok az élelmiszerek, fűszerek, gyógynövények, vitaminok, nyomelemek és ásványok, melyek segítségül hívhatók. A részletes tájékoztató az ízületek önvizsgálatának ismérveivel, a Beighton szám meghatározásával indul. Bár a nemzetközi irodalom csak érintőlegesen foglalkozik vele, a sportorvos számára érdekes lehet a fenti ízületeken túl az ugróízület vizsgálata is. Ez az egyik leggyakrabban sérülő ízület, s érdemes vizsgálni, vajon nyújtott térd mellett tud-e „tapsolni” a talpaival a vizsgált személy

6a. ábra / Figure 6a

6b. ábra / Figure 6b

7. ábra / Figure 7


101


(7. ábra)? Ha igen, ez is a HMS irányába terelheti a figyelmünket. AJÁNLÁS

8. ábra / Figure 8

9. ábra / Figure 9

Amikor a sportorvoshoz kerül egy apróság, sok esetben a családi tanács, vagy éppen maga a csemete már döntött, melyik sportágat válassza. Az óvoda és iskola gyermekorvosa az első, aki találkozik velük. Az ő szakértelme, alapossága sokat segíthetne, mit is sportoljon az adott gyermek. A HMS lehet áldás, de lehet átok is. Betegségről akkor beszélünk, ha további tünetekkel, ízületi fájdalmakkal, ín- és izomfájdalmakkal, gyakori ficamokkal, félficamokkal, szem-, bőr- és belgyógyászati tünettel társul. Ennek megállapítása már a társszakmákban dolgozó szakorvosok feladata. A szűrővizsgálaton pontot vagy pontokat szerzett egyének esetében a Brighton-szám meghatározása következik (3, 17). Ha két major kritérium fennáll; ha egy major kritérium mellett két minor kritérium megállapítható, illetve ha négy minor kritérium megtalálható: mindhárom esetben fennáll a betegség diagnózisa. Major kritériumok: ➢➢ A Beighton-szám 4 vagy annál több. ➢➢ Arthralgia 4 vagy több ízületben legalább 3 hónapja

10. ábra / Figure 10

102

Minor kritériumok: ➢➢ A Beighton szám 1 - 3 ➢➢ Arthralgia 1-3 ízületben legalább 3 hónapja ➢➢ Diszlokáció egynél több alkalommal ➢➢ Lágyrész reumatizmus (epicondylitis, bursitis, tendovaginitis több, mint három alkalommal)



➢➢ Marfanoid alkat ➢➢ Bőrelváltozás: vannak-e striák? vannak-e keloidok? ➢➢ Lecsüngő szemhéjak ➢➢ Varicositás ➢➢ Aranyér ➢➢ Discus-hernia ➢➢ Lágyéksérv ➢➢ Méh- illetve végbél előesés Egy versenytáncos lány dekoltázsa (8. ábra) látható. Anyajegy eltávolítása után annak helyén kétszer akkora keloid keletkezett. 9. ábrán 20 éves fiatalember striái, a 10. ábrán 15 éves lány deformálódó ujjai látszanak. Sem a major, sem a minor kritériumok között nem szerepel, de érdemes megemlíteni, hogy a magasabb Beighton számmal rendelkezők között több a vizelet visszatartási zavarokkal küszködő beteg. A fogorvosok is találkoznak időnként ezzel az elváltozással olyan formában, hogy az állkapocs ízület gyakori ficama mögött nem mindig a fogsorok anomáliája, hanem egy magasabb Beighton érték húzódik meg. A gyermekorvosok gyakran tapasztalják, hogy nehezen tanulnak meg járni egyes újszülöttek; szívesebben másznak, s rendkívül hajlékonyak. Rákérdezésre kiderül, hogy a családban gyakori a hipermobilitás. Érdekes megfigyelés, hogy bizonyos családokban halmozódik a jelenség; öröklődő elváltozásról van szó. Izgalmas, érdekes terület, mely rengeteg lehetőséget rejt magában. Érdemes lenne nagyszámú sérülést feldolgozva vizsgálni, mennyire veszélyeztetettek a HMS hordozói? Milyen az előfordulási gyakorisága a fent felsorolt betegségekben? Egyesek szerint a pánikbetegségben szenvedők között is gyakoribb a HMS előfordulása (5), s akad olyan tanulmány, mely a HMS-re jellemzőnek tartja a csokoládé utáni olthatatlan vágyat (16). Az aranyér

népbetegségnek számít, de ha csak önmagában a tünetre figyelünk, elsikkadhat a lényeg. A probléma gyökere teljesen más egy idült alkoholista esetében, mint egy harmincéves fiatalnál, aki a HMS kritériumaival rendelkezik. Hasonló lehet a helyzet a porckorong sérv, a discus hernia esetében is. A végeredmény ugyanaz, de a kiindulás egészen más, s ennek terápiás konzekvenciái is kell, hogy legyenek. Sok diagnosztikai tévedés, felesleges kezelés, műtét megelőzhető lehetne a pontosabb diagnózis ismeretében. UTÓSZÓ A vizsgálat lezárása óta egy esztendő telt el. Természetesen gumiemberekkel azóta is nap mint nap találkozom. Kartonjaikra újabban egy mozaikszó kerül: pl. Hymomo 5.+3. A hipermobilitás rövidítése után az első a Beighton értéket, a második a Brighton skálán mutatkozó eltérés mértékét tükrözi. A komplex kezelés is összefoglaló nevet kapott. A Hymomo terápia magába foglalja a cikkben szinte csak címszavakban szereplő étrendi és életrendi tanácsok mellett a légzéstechnikát, a relaxációs és a proprioceptív tréning elemeit is. A Hymomo pozitív egyéneknél a sérülés kockázata magasabb az átlagnál, célunk a kockázat csökkentése. A felelősség közös; a sportoló, a sportvezető, az edző, az életmód tanácsadó, a gyógytornász és a sportorvos közös munkája vezethet tartós és jó eredményre. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton is köszönöm Dr. Halasi Tamás és Dr. Guseo András tanár urak segítségét.


IRODALOM 1.

A sportorvoslás alapjai. Szerkesztette Dr. Jákó Péter. Print City Kiadó 1998, 75

2.

Az Ortopédia tankönyve. Szerkesztette Vízkelety Tibor. Semmelweis Kiadó 1995, 134

3.

he Brighton Score – The New Diagnostic Criteria for HMS. The Hypermobility Syndrome Association. Journal of Rheumatology 2000, 27: 1777-1779

4.

Bulbena A., Duro J.C., Porta M. et al.: Clincal assessment of hypermobility of joint: assembling criteria. J. Rheumatol. 1992 január 19(1):1 15-22

5.

Bulbena A., Gago J., Pailhez G., Sperry L., Fullana M.A., Vilarroya O.: Joint hipermobility syndrome is a risk factor trait for anxiety disorders: a 15-year followup cohort study. General Hospital Psychiatry 2011. July-Aug, 363-370

6.

Carter C., Wilkinson J.: Persistent joint laxity and of the hip. JBJS (Br) 1964, 40-45

7.

Cheng J.C.Y., Chan P.S., Hui P.W.: Joint laxity in children. Journal of Pediatric Orthopaedics. 1991. Nov-Dec 752-756

8.

Czaprowsky D.,Kotwicki T., Pawlowska P., Stolinski L.: Joint hypermobility in children with idiopatic scoliosis. Scoliosis 2011, 6: 22

103


9.

DeInocencio A.J., Casas O.I., Ortiz B.L.: Joint hypermobility: prevalence and relationship with musculoskeletal pain. Anales de Pediatria (Barc) 2004, 61:162-166.

10. Gedalia A., Person D.A., Brewer E.J. Jr, Gianini E.H.: Hypermobility of the joints in juvenile episodic arthritis/arthralgia. Journal of Pediatrics 1985, 107 11. van der Giessen L.J., Liekens D., Rutgers K.J., Hartman A., Mulder P.G., Oranje A.P.: Validation of Beighton score and prevalence of connective tissue signs in 773 Dutch children. J. Rheumatol. 2001. dec. 28(12): 2726-30

104

12. Hakim A., Grahame R.: Joint hypermobility. Best Practice & Research Clinical Rheumatology 2003, 17(6):989-1004. 13. Lamari N.M., Chueire A.G., Cordeiro J.A.: Analysis of joint mobility patterns among preschool children. Sao Paolo Medical Journal 2005, 123(3):119-123. 14. Marschall J.L., Johanson N., Wickiewicz T.L., Tischler H.M., Koslin B.L., Zeno S., Meyers A.L.: Joint looseness: a function of the person and the joint. Med. Sci.Sports Exerc. 1980 15. Orosz Zs.: Ízületi Hypermobilitás tünetegyüttes fizioterápiája és prevenciós stratégiái.

Semmelweis Egyetem: Budapest, 2010, szakdolgozat 16. Pailhez G., Rosado S., BulbenaCabré A., Bulbena A. J.: Joint hypermobility, fears and chocolate consumption. Nerv Ment Dis. 2011 November 199(11):903-6 17. Simpson, M.R.: Benign Joint Hypermobility Syndrome: evaluation, diagnosis and management. The Journal of the American Osteopathic Association 2006. September, 531-536 18. Vougiouka O., Moustaki M., Tsanaktsi M.: Benign hypermobility syndrome in Greek school children. Eur. J. Ped. 2000, 159(8):628.


KÖNYVISMERTETŐ | BOOK REVIEW

KÖNYVISMERTETŐ PAVLIK GÁBOR: ÉLETTAN – SPORTÉLETTAN CÍMŰ TANKÖNYVÉRŐL BOOK REVIEW ON GÁBOR PAVLIK'S TEXTBOOK 'ÉLETTAN – SPORTÉLETTAN' (PHYSIOLOGY – SPORT PHYSIOLOGY)

DOBOS JÓZSEF Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti osztály

2011. őszén jelent meg Pavlik Gábor: Élettan – Sportélettan című tankönyve a Medicina Könyvkiadó Zrt. Gondozásában. A nyilvános bemutatóra 2011. novemberében került sor a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi karán (TF), ahol Tóth Miklós és Monos Emil professzorok méltatták a könyvet. A könyv hiányt pótol, hiszen korábban több hasonló témájú könyv már megjelent, a TF orvosi tanszékének korábbi vezetőinek kitűnő tankönyvei (Kereszty Alfonz: Élettan – sportélettan, Sport 1967, Frenkl Róbert: Sportélettan, Sport 1983), azok több évtizedes múltra tekintenek vissza, az élettani és a sportélettani ismeretanyag pedig ennyi idő alatt bővült, komoly fejlődésen ment keresztül. A könyv alapvetően tankönyvnek készült a TF hallgatói részére. Mint minden tankönyv, természetesen valamivel több információt tartalmaz, mint a kötelező tananyag. Kézikönyvként edzők, testnevelők, sportorvosok, sportszakemberek számára is jól használható. Szövege 595 oldal terjedelmű, 147 ábra valamint 49 táblázat tartalmazza az információkat és számtalan irodalmi utalás segíti azokat az olvasókat, akik további részletekre kíváncsiak. A forrásmunkák között szerepelnek klasszikus művek és a legfrissebb tanulmányok, közlemények is. A könyv anyaga 6 részre és 21 fejezetre tagozódik. Az első rész a bevezetést és alapfogalmakat foglalja ös�-


sze, a 2-5. részek az egyes szervrendszerek működését ismertetik (szabályozás – mozgatórendszer – aerob rendszer – anyagcsere) úgy, hogy az általános élettani ismeretek után az adott szervrendszer sportélettani vonatkozásait olvashatjuk. Az utolsó rész speciális sportélettani kérdésekkel foglalkozik, mint a sportmozgások felosztása, a kondicionális állapot ellenőrzése, az edzés speciális kérdései. Az utolsó fejezet a doppingkérdéssel kapcsolatos ismereteket tartalmazza. Egyszerzős műről van szó, a könyv szerzője több évtizedes tapasztalattal oktatja az élettan és sportélettan tantárgyakat a jövő testnevelőinek, edzőinek, közmegelégedéssel. Az anyagot tehát az oktatott tananyagra támaszkodva egységes szemlélettel írja le. Mivel a szerző intenzív kutató munkát is folytat (2004-ben az MTA Doktora címet is megszerezte), saját kutatási eredményeket is közöl, fő érdeklődési területének megfelelően elsősorban a szív-keringési rendszer terheléshez, rendszeres edzéshez való alkalmazkodásával kapcsolatban. Mint gyakorló sportorvos, utal néhány sérülés, sportártalom élettani okaira, alapjaira is. A mű megjelenése óta eltelt rövid idő alatt is a visszajelzések népszerű fogadtatásra utalnak. Az első kiadás könyvei jelentős mennyiségben elfogytak, a tanulmányi eredmények javultak, a sportorvosok is használják a könyvet szakvizsgájukra. Sportélettani tudásra szomjazóknak őszintén ajánlom.

105

SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK | EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORS

106

SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK

EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORS

Az évente 4 számban megjelenő Sportorvosi Szemle eredeti cikkeket közöl a sportorvoslás területéről. Kérünk minden szerzőt, hogy beküldés előtt publikációját az alábbi útmutató segítségével készítse elő. Kérjük, vegye figyelembe, hogy kéziratokat nem tudunk megőrizni és/vagy visszaküldeni.

The quarterly issued Hungarian Review of Sports Medicine publishes original articles in the field of sports medicine. All our authors are cordially asked to prepare their articles in line with the guide below before sending it to us. Please note that we are unable to store or send back manuscripts.

A PUBLIKÁCIÓK TAGOLÁSA A cikk fejléce címmel kezdődik. Alá „dr.” előtag nélkül kerülnek a szerzők nevei, ez alá pedig azoknak az intézeteknek a neve, amelyeknek munkatársaiként a szerzők munkájukat végezték. Az intézményneveket – vesszővel elválasztva – rendre a város és ország megjelölése követi. A szerzőket és intézményeiket számozás köti össze (felső indexben). A cím, szerzők és intézmények után összefoglaló következik, mely a kérdésfelvetést, az eredményeket és a következtetést tartalmazza. Az összefoglalás végén a dolgozat tárgyából maximálisan 5 kulcsszót kérünk megadni. A dolgozat címét, az összefoglalót, valamint a kulcsszavakat kérjük angol nyelven is megadni. A szövegtörzs lehetőség szerint bevezetésre, a módszerek, majd az eredmények ismertetésére, az utóbbiak megbeszélésére, majd a következtetések összefoglaló tárgyalására tagolandó. A dolgozat végén a hivatkozásokat kell közreadni, mégpedig az első szerzők vezetéknevei szerint ABC-sorrendbe rendezve. A hivatkozások szintaxisa: szerzők neve, kettőspont, a dolgozat címe (eredeti nyelven), utána a folyóirat rövidített neve, évfolyamszám (vagy kötetszám), kezdő és záró oldalszám, valamint évszám. Könyv esetén a szerző neve, a könyv címe, a kiadás száma, a kiadó neve és városa, valamint a megjelenés éve jelölendő. Folyóirat és könyvreferálás esetén az irodalmi hivatkozáshoz hasonlóan kell eljárni, kiegészítve a referált mű magyar címével.

ARTICULATION OF PUBLICATIONS The article begins with a title. In a separate line it is followed by the names of authors without the abbreviation “dr.”; then the names of institutes the authors are affiliated with are coming, in separate line each. Respective municipalities and countries are also to be indicated and are separated from institution names by comma. Authors and their respective institutes are connected by numbering (in upper index). The head section is followed by a summary, which incorporates the purpose of the study as well as the results and the conclusions. At the end of the summary a few (no more than five) keywords are required in order to describe the content. If possible, the body text should be consisting of the following parts: introduction, presentation of methods, presentation of results, discussion, conclusions and summary. At the end of the paper references must be indicated in alphabetical order of surnames of first authors. References must meet the following synthax: authors' names, colon, title of paper (in original language), abbreviated name of journal, volume number, starting and ending page number. Books should be referenced as follows: authors' names, title of book, publisher's name and municipality, year of publication. Reviews of foreign language journals and books should be cited similarly, amended by the English title of the reviewed publication.

TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK A táblázatokat magyar szerző esetén magyar és angol nyelvű, külföldi szerző esetén angol nyelvű magyarázó feliratokkal kell ellátni. Grafikonokhoz feltétlenül kérjük a forrásadatok elküldését is (pl. Excel file-ban). A képeket lehetőség szerint maximális minőségben, külön file-okban (is) kérjük elküldeni. Figyelem: a nyomdai felbontás legalább 300 DPI. Ennek biztosításához a monitoron 100%-os nagyítás esetén kb. négyszeres hosszban és szélességben kell látni a képet a nyomtatási mérethez képest. Szükség esetén kérjen segítséget a [email protected] e-mail címen.

TABLES & FIGURES Tables and figures must be accompanied by captions. Should you include a chart in your article, please, never forget to send us the corresponding source data (e.g. Excel file), too. Images must be of the highest quality and they must be sent in separate files. Please note that professional print resolution requires 300 DPI or above. In order to ensure this quality, one must see the image at least 4 times as high and 4 times as wide on the monitor (at 100% zooming) as what (s)he wants to see on paper. Contact [email protected] for help if needed.

SZERZŐK FOTÓI A megjelenő cikket az első szerzők fotói kísérik. Ehhez egy olyan fotót kérünk beküldeni, ami legalább 800×1200 pixel méretű; se nem alul-, se nem felülexponált; éles; zaj- és bemozdulásmentes; szakmai lapban közzétehető; nem egészalakos; illetve amelyen a szerző egyedül látható, lehetőség szerint homogén háttér előtt. A fotó beküldése hozzájárulást jelent a cikk mellett történő megjelentetéséhez.

AUTHORS' PHOTOS The articles published are accompanied by the portraits of the first authors. The photos must meet the following criteria: sharp image with at least 800×1200 pixels; no under- or overexposure; no noise, no motion blur. Author must be alone in the picture, preferably in front of a homogenous background. By submitting a photo the author automatically approves its publication next to his/her paper.

A SZERKESZTŐSÉG ELÉRHETŐSÉGEI: Dobos József főszerkesztő Sportorvosi Szemle / Országos Sportegészségügyi Intézet 1123 Budapest, Alkotás u. 48. Tel.: 488-6100, fax: 375-3292, e-mail: [email protected]

CONTACT DETAILS OF THE EDITORIAL BOARD József Dobos Editor-in-Chief Sportorvosi Szemle / Országos Sportegészségügyi Intézet H-1123 Budapest, Alkotás u. 48., Hungary Tel.: [+36 1] 488-6100, fax: [+36 1] 375-3292, e-mail: [email protected]


H u n g a r i a n R e v i e w o f S p o r t s M e d i c i n e

Recommend Documents