H O GY A N KÜZD IN D IA NÉPESEDÉSI P R O B L É M Á J Á V A L * SHRIMATI
M. C H A N D R A S E K H A R
India ko rm án y a és gondolkodó polgárai m ár eddig is tu d a tá b a n v o ltak azoknak a problém áknak, am ely ek et India népességének gyors növekedése v e te tt fel az utolsó m ásfél évtized b en ; de a legutóbbi 2 —3 év nehéz gazda sági körülm ényei n yom án m inden eddiginél nagyobb m értékben m e g m u ta t k o z o tt az indiai dem ográfiai robbanás n y u g ta la n ító jellege. K iala k u lt a csa ládtervezési p rogram v ég reh ajtásáh o z szükséges pszichológiai légkör. India népesedési p ro b lém áján ak m éretei és nagyságrendje röviden ism erteth ető . 1968 közepén India népessége m eg h aladta az 520 m illiót. Ez a z t jelenti, hogy a világ népességének m inden h eted ik ta g ja indiai állam polgár. A világ összes földterü letén ek 2,4 % -áv al rendelkező In d iá n ak kell ellátnia a világ össznépességének 14% -át. E hhez a népességhez m ásfél m ásodpercen k én t születik egy csecsem ő; egy évben 21 millió születés fordul elő, am i 41%0-es születési arán y szám n ak felel meg. É v e n te m integy 8 m il lióan baln ak m eg — am i 16%0-es, m agas halálozási a rá n y t jelent. Így az ország évente 13 millió em berrel - am i A usztrália jelenlegi össznépességével egyenlő — sz a p o rítja népességét. A növekedés te h á t valam ivel meg h alad ja az évi 2,5% -ot. A jelenlegi szaporodási ü tem m ellett a népesség 28 év a la tt m egkétszereződik és a század vége elő tt eléri a h ihetetlennek tűnő egy m illiárdot. E nnek a m agas szaporodási a rá n y n a k nem is an n y ira a m agas születési arán y szám az oka, hanem az ázsiai m értékkel m érve jelentősnek m inősít hető siker, a m it India egészségügyi és orvosi szolgálata az utolsó három ö t éves te rv során elért. A főbb já rv á n y o k a t, m in t a kolera, m alária és himlő csaknem teljesen m egfékezték és a teljes m egszün tetésükre alkalm as in téz kedéseket m ost h a jtjá k végre. A m e g ja v u lt egészségügyi helyzet eredm énye k éppen a v á rh a tó átlagos é le tta rta m az 1950. évi 32 évről 1968-ra 51 évre em elkedett. In d ia politikai szab ad ság án ak utolsó 20 évében jelentős fejlődést é rt el m ind a m ezőgazdaság, m ind az ip a r te rü le té n is. Ez a fejlődés messze m eghaladja bárm ely összehasonlítható előbbi id őszakét és m ég jelentősebb, * H o w I n d ia is T a c k lin g h e r P o p u la tio n P ro b le m . F o reig n .A ffa irs , 1968. o k tó b e r. 13 8 — 150. p. 16*
252
S . C H A N D R A S E K H A R
ha figyelem be vesszük a zo k at a soha nem lá to tt súlyos p ro b lém ák at, am e lyekkel India új k o rm á n y á n a k szem be kellett néznie, kezdve a P ak isz tá n ból Indiába való hin d u kényszeráttelepítésekkel, am i a m en ek ü ltek m illiói nak letelep ítését je le n te tte , egészen a rövid, de költséges h a tá rm e n ti háb o rúkig K ína és P a k isz tá n ellen. M indezekhez járu l még, hogy az élelmezés kérdése aggasztóvá v á lt — különösen az utó b b i néhány évben. A ja v a k és szolgáltatások m ennyisége ugyan az utolsó évtizedben három szorosára n ő tt, az egy főre eső fogyasztás azonban egyáltalán nem em elk ed ett. E z évben a m ezőgazdasági term elésben á tü tő sikert értek el, am i csaknem 100 millió tonnás rek o rd te rm é st jelent az utolsó évek m integy 65 millió to n n á s term éseivel szem ben, az egy főre ju tó gabonafogyasztás mégsem n ő tt érzékelhetően. Ami az o k tatási in tézm ényeket illeti, az egye tem ek szám a az 1947. évi 16-ról 1968-ig 67-re. em elkedett, és ezekhez az egyetem ekhez csatlakozó kollégium ok szám a is arán y o san n ő tt. Ez nag y szerű fejlődés. A d iákok ezrei azonban, kezükben a to v á b b ta n u lá sra képesítő bizo n y ítv án y o k k al, nehezen tu d já k b izto sítan i felvételüket a kollégium okba. A növekvő lehetőségek egyszerűen nem tu d n a k lépést ta rta n i a szaporodó népesség szükségleteivel, É s ez így igaz az indiai élet csaknem m inden v o n atk o zásáb an . Ez tü k rö ző d ik a nem zeti jövedelem re vonatkozó szám ításokban is. Ind ia nem zeti jövedelm e az 1948—49. évi 86 m illiárd rúpiáról 1966 —67-re 149 m illiárd rú p iára n ő tt, am i a 20 éves időszak a la tt 73,25% -os em elkedést jelen t. U gyanezen idő a la tt azonban az egy főre ju tó nem zeti jövedelem 248 rúpiáról csupán 297 rú p iá ra em elkedett, vagyis csak szerény 19,76% -kal. Így az indiai egy főre ju tó nem zeti jövedelem nem csak az egyik legalacso nyabb m u ta tó a világon, hanem a k ét évtized a la tti növekedési a rá n y t tek in tv e is teljesen jelentéktelen. Az ország népességének ren d k ív ü li gyarapodása a fő oka an n ak , hogy India gazdasága to v á b b ra is hiány-gazdaság. 1947 közepe óta, am ikor India eln y erte politikai függetlenségét, 1968 közepéig a népesség szám a 182,7 m illióval n ő tt. India, u gyanúgy m in t a tö b b i gyengén fejlett ország, ta n ú bizonysága an n a k a tén y n ek , hogy az egészségügyi és higiéniai fejlesztés gyorsab b an keresztü lv ih ető , m in t a term elési technológia és a gazdaság fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy a halálozás csökkentésének eredm ényeként a népesség szám a gyorsan nő, de az élelm iszerek és egyéb jav ak term elésé nek növekedése azzal nem ta r t lép ést.1 II. India k o rm án y a ezért tű z te m aga elé a z t a célt, hogy a jelenlegi 41%0-es születési a rá n y t, am ilyen gyorsan csak lehet, le kell csökkenteni 25, de inkább 20%o-re. A népesedési politika ugyan m ár az utolsó években előtérbe k erü lt, m égis csak az új k o rm án y m egalakulása u tán , 1967 elején ala k u lt ki az új születésszabályozási politika és k ezd ő d ö tt széles körű k am p án y an n ak érdeké ben, hogy 1975 —1976-ra, ha lehetséges, felére csökkenjen a születési arán y . 1 Á zsia n é p ese d ési p ro b lé m á in a k k ü lö n b ö z ő s z e m p o n to k s z e rin ti v iz s g á la tá t lá s d : S . C h a n d ra sek h a r ( E d .) : A sia ’s P o p u la tio n P ro b le m s. N ew Y o rk . P ra e g e r, 1967. c. m ű b e n . (M a g y a ru l az 1966. é v i lo n d o n i k ia d á s a la p já n „ D e m o g rá fia i ro b b a n á s Á z s iá b a n ” c ím m e l je le n t m eg. K ö z g a z d a sá g i és J o g i K ö n y v k ia d ó . B u d a p e s t. 1968. 304 p. I s m e r te té s é t lá sd D em o g rá fia 1969. évi 1— 2. sz. 2 0 3 — 204. p. S zerk . m e g je g y zé se.)
INDIA
N É P E S E D É S I P R O B L É M Á l
253
E z t a népesedési p o litik á t egy szabad tá rsa d a lm i rendszer keretében kell eredm ényessé ten n i sok évszázados szokások és tradíciók m ellett. India az egyik legnagyobb d em o k ratik u s állam a világon, de a népesség túlnyom ó többsége írá stu d a tla n (több m in t 70% ), egyszerű p a ra sz t (m integy 80% ) és m integy 564 000 falu b an él; 14 nagyobb nyelven beszél tö b b m in t 200 féle d ialektu sb an . A népesség k u ltu rá lis színvonala a N obel-díjas tudóstól az írá stu d a tla n p arasztig változik. E hhez já ru l m ég az az igazgatási-szer vezeti problém a, hogy az egészségügyi és családtervezési kérdések nem a szövetségi (föderális) hatóságok, hanem az egyes tagállam ok illetékessége a lá ta rto z n a k . Mivel pedig az egyes tag állam o k ad m in isz tra tív gépezetének h aték onyság a nem egyform a, jelentős eltérések v a n n a k a családtervezési felad ato k teljesítése érdekében. A k o rm án y e lő tt nem kisebb felad at áll, m in t m egtalálni a k ap cso lato t az ország h ázasp árjaiv al, és m eggyőzni ő ket arról, hogy kis családokra van szükség. Az elm ú lt 20 évben m in teg y 30 v izsg álato t v ég eztünk a szülők állás p o n tjá n a k m egism erésére a falusi és városi lakosság körében, különböző kasztok, vallási, k u ltu rális és jövedelm i helyzetű csoportok szerint. E zek nek a véletlen m in tav étel ala p já n v ég zett felvételeknek eredm ényei össze gezve az t m u ta ttá k , hogy az olyan h ázasp áro k közül, akiknek legalább 3 g yerm ekük van, az asszonyok 70, a férjek 66% -a helyesli a családtervezést — gazdasági és egészségügyi okokból. M eg állapítható te h á t, hogy az indiai házasp áro k többsége híve a családtervezésnek, legalábbis elvben. Ma az or szág 105 m illió h ázasp árjáb ó l, akik e g y ü tt élnek és norm ális házaséletet élnek, 90 millió p á r v an rep ro d u k tív é letk o rb an ; és az a cél, hogy ezekkel a p árokkal fogadtassuk el a kiscsalád n o rm á já t. Ezek 17 állam ban, 11 te rü leten, 326 közigazgatási k örzetben, m in teg y 2690 nagy- és kisvárosban és 564 258 falu b an oszlanak el. India m ind a 17 állam áb an (kivéve a 4 hindi n y elvet beszélő állam ot) m ás nyelven beszélnek, és m indegyiket külön országnak lehet tek in ten i. V alóban, h a például U tta r P ra d esh állam az E g y esü lt N em zetek sorába a k a rn a belépni, valam ivel tö b b m in t 80 m illió lakosával a h eted ik legnagyobb lélekszám ú ország lenne azok között. India nagy- és k isvárosai k ö zö tti közlekedési k ap cso lat jó, ezek lakosait nem nehéz elérni. A v áro so k n ak állam i k órházaik és klinikáik, iskoláik és főiskoláik v a n n a k , v a s ú tta l és részben légi közlekedéssel is össze v a n n a k kapcsolva. Iskolázottsági a rá n y u k m agas, a lakosság újságot, fo ly ó irato t rendszeresen olvas és h a llg a tja az Ö ssz-Indiai R ád ió t. A program unkban azonban te k in te tte l kell lennünk a k u ltu rális, vallási szokásokban és hagyo m án y o k b an m eglevő nagy különbségekre. V égrehajtásához az Egészségügyi és C saládtervezési M inisztérium ban tá jé k o z ta tá si o sztály t lé te síte ttü n k . A közeledés alap ja az, hogy n éh án y egyszerű, p ár szavas közlem ényt ugyan ab b a n a form ában, m inden lehetséges eszközzel m egism ételünk. Példa erre a kezdem ényezésre az a hirdetés, am elyen egy n égytagú, m osolygó család fényképe lá th a tó , azzal a jelszóval „ K é t v agy h árom gyerm ek — elég” és egy piros három szög, am i a p rogram jelvénye, v a la m in t az ism ertetés a családtervezési tan ácsad ó szervek elhelyezkedéséről. E z t az egyszerű ü zen etet te rje sz tik film en, rádión, családtervezésről szóló dalokban, sajtó ú tjá n , p lak áto k o n , fényképeken, autóbuszok oldalán stb. A falvak azonban p ro b lém át jelentenek, és éppen an n ak a 60 millió p a ra sz t h á zasp árn ak volna legnagyobb szüksége a családtervezésre, akik
254
S . C H A N D R A SE K H A R
m ű veletlenek és szegények. E lő ad áso kat, csoportos m egbeszéléseket és B hajan-okat (vallásos, zenés előadásokat) ta rta n a k a család terv ezésrő l; és mozgó k lin ik á k a t szerveznek a falusi terü leteken. L eghatásosabb eszköz p ro p a g a n d á n k terjesztésére a rádió lenne, a falusi községek (P am hayat-ok) negyedrészének a já n d é k o z o tt rádió-vevőkészülékek azonban g y ak ran elrom lanak. In d ia a világ m áso d ik legnagyobb film gyártó országa, a forgalom ba kerülő film ek azonban elsősorban m itológiai és vallásos tá rg y ú ak , és nagyon keveset szán n ak a családtervezési tém ára. Az indiai k o rm án y k é sz ítte te tt ezzel a té m á v a l foglalkozó film eket a legtöbb regionális nyelven, de az összes film ek az össznépességnek m in teg y 20 százalékához ju tn a k csak el. A m i a televíziót illeti, jelenleg csak egy kísérleti adó m űködik. New D elhiben 30 m érföldes h ató su g árral. Szerencsére a m iniszterelnök szorgalm azza a televízió adók fejlesztését az egész országban, főleg a televízió ok tató , nevelő h a tá sa m ia tt, am it ilyen nagy a rá n y b a n írá stu d a tla n országban, m int India, nem lehet eléggé hangsúlyozni. Pénzügyi erőforrásaink azonban k o rlá to z o t ta k és sokan a televíziót lu x u sn ak ta r tjá k egy olyan szegény országban, m int a m ienk. E nehézségeket te k in tv e az audiovizuális m ódszerek látszan ak legeredm ényesebbnek. III. T alán legnehezebb problém a szám u nkra olyan fogam zásgátló m ódszert találni, am i megfelel az ind iai k ö rülm ények k özött, különösen az e lm arad o tt falusi terü letek en , ahol nincs m agánélet, folyó víz, v illa n y ; a reprodukció fiziológiájának és am i a legfontosabb, m otiv áció ján ak ism erete többé vagy kevésbé hiányzik. E zenkívül nincs egyetlen olyan m ódszer sem — b á rm i lyen jó is legyen —, am ely megfelelő lenne az egym ástól rendkívül eltérő csoportok m indegyikének. E z é rt fo g ad tu k el azt, a m it „önkiszolgáló” m ód szernek n ev eztü n k el: elm életileg az összes tu d o m án y o san elism ert fogam zás g átló k a p h a tó a k o rm án y családtervezési klinikáin (állom ásain), azonban töm eg fo g y asztásra négyféle m ó d szert jav aso ln ak és bocsátan ak rendelke zésre. Ezek közül az első a sterilizálás, v asectom ia az ap ák n ál vagy tu b ec to rnia az an y ák n ál. A férfiakon elvégezhető egyszerű m ű té te t, a v asectom iát, am it én n ép szerű sítettem M adras állam ban tizen ö t évvel ezelőtt, m ost elfogadták és kezd népszerűvé válni. In d iáb an ren d szerin t fiatalo n háza sodnak és v an három v ag y négy g y erek ü k ; a z u tá n pedig szeretnének egy szerű és állandó fogam zásgátló m ódszert. N éha, ha a férfi nem hajlandó, az asszony v e ti alá m ag át tu b ecto m ián ak , am i viszonylag nagyobb m ű té t és legalább egy hét kórházi kezelést igényel. M indegyik szolgáltatás ingye nes — a sebész, a kórház, a gyógyszer — és m ég néhány rú p iá t is ad n ak a páciensnek a kereset kiesésének és ren d kívüli k iad ásain ak fedezésére. Az a néhány rup ia — ö t dollár körüli összeg — ösztönző jellegű. A nagyobb ip a ri v á lla la to k tó l dolgozóik, ha a h a rm ad ik gyerm ek u tá n h ajlan d ó k m agu k a t aláv etn i a v asecto m ián ak , 250 ru p ia ju ta lm a t k a p n a k és néh án y nap fizetéses szabadságot. 1968. jú n iu s közepéig 4,2 millió szem élyt sterilizáltak. E z 90% -b an vasectom ia, a tö b b i tu b e c to m ia volt. A m ásik e lte rje d t m ódszer az IU D (In tra -U te rin D evice; m éhen belüli fogam zásgátló eszköz), a h u ro k v agy k a rik a (loop), a m it 1965-ben kezdtek
INDIA
N É P E S E D É S I
PROBLÉM Á I
255
alkalm azni. E d d ig 2,4 millió loopot alk alm aztak . E z a m ódszer nem nagyon népszerű, m e rt az esetek 1 0% -ában ren d k ív ü li vérzéseket okozott és az esetek m integ y 6 % -áb an a k a ra tla n u l k ilö k ő d ö tt. Jo b b eszközök kidolgozá sára vonatkozó k u ta tó m u n k a fo ly am atb an van. Az összes loopokat In d iá ban g y á rtjá k egy állam i tu la jd o n b a n levő üzem ben. A h arm ad ik fogam zásgátló m ódszer, a m it tá m o g a tu n k , a condom . Az évi kereslet tö b b m in t 300 millió d arab és a hazai term elés csak 30 millió körül van. A tö b b it im portálni kell, am i külföldi v a lu tá t igényel. 1968-ban azonban az E g y esü lt Á llam ok k o rm án y átó l segélyakció keretében 200 millió d a ra b o t k a p o tt az indiai C saládtervezési P rogram . E zenkívül a la p íto ttu n k Japán és az E g y esü lt Á llam ok tech n ik ai segítségével egy g y á ra t K erala ban, am i az indiai k o rm án y tu la jd o n a . E z a v á lla la t néhány hónapon belül term elni kezd és évi term elése 145 m illió d arab lesz. A term elésen kívül azonban elosztási problém áink is v an n ak . Meg kell szerveznünk az elosztó rendszert, hogy elérjük táv o li, szétszórt falusi köz ségeink lakosait, ahol meg kell te re m te n i az ig én y t is, és an n ak kielégítését is biztosítan i kell. T erm észetesen m inden kórház, klinika és C saládtervezési K özpont el v an lá tv a az összes eszközökkel, és ingyen osztja azokat. E gy m ásik elosztó h álózat m űködik a postásokon, ta n ító k o n , szövetkezeteken k eresztü l; ezek ingyen k a p já k a condom ot, és 3 d a ra b o t 5 paise (kevesebb, m in t 1 cent) névleges á ré rt ad nak, a befolyt összeget m ag u k n ak m e g ta rt h a tjá k . Így sok em b ert el lehet érni, aki m ásképp nem m enne el a Család tervezési K özponthoz. L egújab b an m egszerveztek egy új töm eges elosztási rendszert is, fel használva egyes nagy kereskedelm i cégeket. E cégeknek m integy 400 000 kereskedelm i eladója já rja a vidéki piacokat. E zek 15 paise-ért (kevesebb, m in t 2 cent) áru lják a condom 8 d a ra b já t, 7 paise pedig az eladók ju ta lm a zására m arad . E z az első eset, hogy a k o rm án y belem ent ilyen elosztási m ódszerbe, főleg a fogam zásgátlókkal kapcsolatban. Az utolsó fogam zásgátló m ódszer, a m it hozzáférhetővé igyekszünk tenni, az orális ta b le tta . Elődöm ellenezte a ta b le ttá k n a k a h iv atalos család tervezési p rogram ba való felvételét, de az Egészségügyi V ilágszervezet (W H O ) és az E gyesült Á llam ok Segélyprogram (U SA ID) szakértőivel tö r té n t tárg y aláso k alap ján én helyeseltem h a sz n á la tá t. M inthogy In d iáb an nem g y á rta n a k ta b le ttá k a t, a behozatali költség kem ény v a lu tá b a n gondot jelent. P rogram unkhoz viszont jelentős am erikai dollársegélyt k a p tu n k , am i lehetővé te tte , hogy elkezdjünk egy kísérleti e ljá rá st kb. 100 000 m ű v elt városi asszonnyal, akik orvosi felügyelet m ellett h aszn álják az orális ta b le t tá k a t. H a a ta b le ttá k sikeresnek bizonyulnak, h a sz n á la tu k a t ki fogjuk te r jeszteni. A családtervezési m ódszerek, a hozzá szükséges eszközök és tan ácsad ás az országban 26 202 k ö zp o n tb an rendelkezésre áll, ezek közül 1815 városi központ, 5133 vidéki főközpont és 19 254 vidéki alközpont. Ezeken kívül 1592 kórház és városi in tézet, v a la m in t 7401 vid ék i in tézm ény végez család tervezési m u n k á t. A szövetségi k o rm án y m e g te tte a szükséges lépéseket, hogy ezeket a k ö zp o n to k at férfi és női orvosokkal ellássa. E ddig 13 089 orvost képeztek ki a családtervezési m ódszerekre, hogy ezekben a közpon to k b a n dolgozzanak és m in teg y 120 520 asszisztenst, akik az orvosoknak segédkeznek. T o v áb b ra is a k u t problém a azonban az orvoshiány, különösen
256
S. CH A N D R A S E K H A R
az olyan, családtervezésben já ra to s nőorvosok hiánya, akik h ajlan d ó k vidéken dolgozni. V alóban, i tt az örök problém ával állnak szem ben: m inden szintre elegendő megfelelő szak em b ert találn i — a k á r ápolónőről, egészség ügyi oktató ró l vagy védőnőről van szó. R em éljük azonban, hogy ezt a nehéz séget is sikerül m ajd leküzdeni egyrészt az olyan o rv o stanhallgatók részére n y ú jto tt ösztöndíjak segítségével, akik vállalják, hogy a családtervezési m u n k áb an fognak dolgozni, m ásrészt külön ju ta lm a k segítségével, a m it azok az orvosok k ap n ak , akik nehéz vidéki körülm ények k ö zö tt dolgoznak. IV. Milyen — politikai, gazdasági, társad alm i, vallási — tényezők segítenek b en n ü n k et a b b an az erőfeszítésben, hogy India születési a rá n y á t csökkent sük? A legelső tényező a k o rm án y felismerése, hogy az ország elsőrendű problém ája a népesség növekedése, egyenrangú India m ezőgazdaságának és élelm iszer-term elésének m odernizálásával. V alóban, az élelm iszer-term elés és a családtervezés k é t oldala a n n ak az érem nek, am i az ország gazdasági és szociális fejlődését jelenti. E n n ek a tén y n ek a felism erése v e ze te tt a vilá gon legnagyobb h ivatalos családtervezési program m egszervezéséhez. Indira Ghandi asszony, m iniszterelnök az ügy odaadó pártfogója és a szövetségi k o rm án y b an a családtervezési b izo ttság elnöke. Az a tény, hogy ő asszony és 2 fiú an y ja, tá m o g a tá sá n a k különös jelentőséget ad az indiai k u ltu rális m iliőben. Az első ötéves te rv a la tt (1951 — 1956) kis összeget, m indössze 3 millió rú p iá t fo rd íto tta k a családtervezésre, de az egészségügyi m iniszternek a ritm u s m ódszer (időszakos ö n m e g ta rtó z tatás) népszerűsítésére fo rd íto tt erő feszítése olyan pazarlás volt, hogy az ö t év a la tt csak 1,5 millió rú p iá t hasz n á lta k fel m indössze 147 családtervezési klinika felállítására. A m ásodik ötéves terv b en (1956 — 1961) 22 millió rú p iá t h aszn á ltak fel és a klin ik ák szám a 4165-re n ő tt. A h a rm a d ik ötéves te rv (1961 — 1966) során bevezették az összes családtervezési m ódszert, beleértve a loopokat is, és széles körű tá jé k o z ta tá si m u n k áv al e lte rje sz tették azokat. Az 1966-ban k ez d ő d ö tt negyedik ötéves te rv részére 2300 millió rú p iá t kitevő előzetes költségvetést te rje sz te tte k elő. A jelenlegi pro g ram b an szerepel egy egészségügyi főköz p o n t létesítése 80 000 falusi lakos és egy városi központ 50 000 lakos részére. Mivel a világ csaknem összes v allásai képviselve v a n n ak India népes ségében, fontos a családtervezés szem pontjából a vallások állásfoglalása. Szerencsére Ind iáb an m a eg yáltalán nem em elnek kifogást a családtervezés sel szem ben vallási alapon. M int a z t R adhakrishnan professzor, kiváló filo zófus és India előző elnöke h an g sú ly o zta: „A hindu dharma egy szabályok ból és előírásokból álló ren d szert (program ot) ad nekünk és m egengedi azok m indenkori m e g v á lto z ta tá sát. A dharma tö rv én y ei a h a lh a ta tla n esz m ék halandó m egjelenési form ái, így v álto z ó k .” A társad alm i rugalm asság lényeges jellem zője v o lt m indig a h in d u etik án ak . Sem a m oham edán, sem a tö b b i vallási csoport nem ellenzik a h ivatalos családtervezési program ot. Még a kis létszám ú indiai k ato lik u s kisebbség régi ellenkezése is csökken m anapság. Az utolsó m ásfél évben n ő tt a nem zetközi tám o g atás, segély és rokonszenv p rogram unk irá n t. K isebb-nagyobb anyagi tá m o g a tá s érkezik az
INDIA
N É P E S E D É S I
P R O B L É MÁ I
257
E g yesült Á llam okból (30 m illió dollár)2 Svédországból (2,2 millió dollár), Jap á n b ó l és D ániából. T öbb külföldi szervezet is segítséget n y ú jto tt, leg tö b b e t a F o rd A lap ítv án y (Ford F o u n d atio n ). E z a k ülföldi segítség széles körű — szakem berrel, áru v al, felszereléssel és kiképzéssel segíti m u n k a tá rsa in k a t In d iáb an és külföldön. A tá m o g a tá so k listáján a legkülönbözőbb eszközök szerepelnek, ú g y m in t gép járm ű , audiovizuális berendezés, papír, nyom dai és postai cikkek, film, condom , orális fogam zásgátló, nyersanyag, o k ta tó és k u ta tá s i eszközök. V. V an azonban n éh án y kedvezőtlen tényező, am ivel szám olnunk kell. T alán a legaggasztóbb ezek közül a közösségi és vallási elfogultság behatolása a program ba. Míg mi m in d en t elkövetünk, hogy a p ro g ram ot valóban orszá gos, nem zeti szinten m inden politikai és vallási csoporton felül ta rtsu k , bizo nyos ellenzéki p á rto k azon az alapon tá m a d n a k b en n ü nket, hogy a gyakor la ti vég reh ajtás meg fogja v á lto z ta tn i a vallási csoportok jelenlegi a rá n y á t. A J a n a Sangh, a szélsőséges jobboldali hindu ellenzéki p á r t álta l leggyak ra b b an h a n g o z ta to tt érvelés szerint lényegesen tö b b h in d u t sterilizáltak, m in t m o h am ed án t (a megfelelő népességhez v iszonyítva). T o vábbá azzal érvelnek, hogy m íg a h in d u k a t k ö ti a m onogám ia törvénye, a m oham edá n o knak s a já t tö rv én y ü k szerint négy feleségük is lehet, ezért a hindu népes ség csökkenhet, m íg a m oham edánoké gyorsan em elkedni fog. Mivel a dem ok rác iáb a n a szám ok döntenek, és m ivel sokan szavaznak vallási (és k aszt szerinti) lojalitásból, a jelenlegi családtervezési program végső soron te lje sen m e g v á lto z ta th a tja az indiai (hindu) nem zet összetételét. Így szól az érvelés. V álaszunk az, hogy m oham edánok, k eresztények (m ind p rotestánsok, m ind katolikusok) és a tö b b i vallási kisebbséghez ta rto zó k eg y a rán t jönnek az állam i k lin ik áin k ra, és India népességének összetételében sem m i jele nincs v áltozásnak. M inden jel a rra u tal, hogy a hindu szélsőségesek félelme alap ta lan , és hogy m indegyik vallási csop o rtb an a ta n u lt és tu d a to s férfiak és nők elfogadják a családtervezést, míg a nagyon szegények, m űveletlenek és tu d a tla n o k nem. A bban azonban igaza v a n az érvelésnek, hogy egy világi dem okráciá b an nem kellene m egengedni a kisebbségi m oham edán közösségnek a tö b b nejűséget, b á rm it m ond is az iszlám vallás. H a m á r a tú lnyom ó többség ben iszlám valláséi országok m in t Törökország, az E g y esü lt A rab K ö z tár saság és P a k isz tá n felszám olta a poligám iát, sem m i ok sincs arra, hogy éppen az indiai m uzulm ánok ne a d já k fel jo g u k at, hogy tö b b feleséget ta rth a ssa n a k , különösen akkor, am ik o r az indiai m oham edánok 9 5 % -ának g y akorlatilag egy felesége v an . E n n ek az elk ésett tá rsa d a lm i reform nak azonban a m u zulm ánoktól kell kiin d u ln ia, elsősorban a m uzulm án asszonyoktól. A m ásik kom oly nehézség a h aték o n y , m odern, országos jóléti célú adm inisztrációs gépezet hián y a. A jelenlegi b ü ro k rá c iá t a b rit uralom hozta létre, m ely érth ető en a tö rv é n y és rend m e g ta rtá sá b an és az adó beszedésé ben v o lt érdekelt. 2 A z in d ia i g a z d a s á g i é le t k ü lö n b ö z ő s z e k to ra in a k n y ú j t o t t a m e rik a i seg ély tá r g y a lá s á t lá sd S . C handrasekha r: A m e ric a n A id a n d I n d ia ’s E c o n o m ic D e v e lo p m e n t. (A m e rik a i tá m o g a tá s és I n d ia g a z d a s á g i fe jlő d é se) N ew Y o rk . P r a e g er, 1967. с.. m ű v é t.
258
S . C H A N D R A S E K H A R
J awaharlal N ehru néhai m iniszterelnök sokat beszélt erről a „n y ik o rg ó ” , „la ssa n m ozgó” , „ h iv a ta ln o k szellem ű” , „k ésleltető b ü ro k rá ciá” -ról és szám ta la n csűrő-csavaró szabályáról. Több kom oly, de többé-kevésbé sikertelen k ísérletet te tte k reform ra az elm ú lt 20 évben. Ú jab b an a K özigazgatási R eform B izo ttság dolgozott ki te rv e k e t a közigazgatás reform jára, de v a n nak, akik a z t hiszik, hogy nincs különös okunk radikális ja v a sla to k a t vagy azok azonnali alk alm azását rem élni. E g y e térte k N ehruval abban, hogy a jelenlegi közigazgatási g ép ezetet n agyrészt olyan em berek m ozgatják, akik nagy já rta ssá g ra te tte k szert a régi és id ejétm ú lt m ódszerek alkalm azásá ban, és nem felelnek meg a m odern ipari társad alo m követelm ényeinek egy változó világban. Amire Ind ián ak szüksége van, az egy sereg speciálisan kép ze tt közh iv ataln o k , akik érten ek ahhoz, hogy m egfelelően és gyorsan m eg vizsgálják az ügyeket és kom oly, felelősségteljes döntéseket hozzanak. A m i p ro g ram u n k b an különösen h á trá n y o s az általános h iv ataln o k , aki já ra tla n olyan alap v ető tém ák b an , m in t a dem ográfia, népm ozgalm i sta tisz tik a, nőgyógyászat és szülészet. E hhez a h átrán y h o z já ru l még az is, hogy á lta lá b a n nem ism erik a fe jle tt országok k örülm ényeit. V annak azonban kivé telek, és a családtervezési p ro g ram o t a lehető legteljesebb m értékig végre szándékozzuk h a jta n i. V an ném i k u ltu rális ellenállás is a családtervezéssel szem ben bizonyos közösségekben, különösen vidéki körzetekben. A hindu szülők fiú u tán i vág y a közism ert. H a egy h á z a sp á rn ak például k ét fia van, sokkal inkább h ajlan d ó a családtervezés híve lenni, m íg az öt lányos h áz asp á r inkább to v á b b szeretne próbálkozni egy fiú ért. Ez a fiú u tán i vágy részben vallásos színezetű, de a la p já b a n véve a gazdasági szükségnek felel meg, m e rt a te lje sen m ech an izálatlan gazd álk o d ásb an a falusi em bernek m unkaerőre van szüksége. Az a falusi h ázaspár, akiknek k é t vagy három gyerm eke van, de csak egy fia, g y ak ran e lu ta sítja a családtervezés gy ak o rlását, m e rt a m agas gy erm ekhalandóság m ia tt fia esetleg nem éli tú l a kritik u s első öt életévét. Ez a nagyon reális problém a b izo n y ítja a szükségességét an n ak az intenzív prog ram n ak , am it m ost In d iáb an e lin d íto tta k a rosszul táp lá ltsá g (a gyer m ekhalandóság fő oka) leküzdésére az iskoláskornál fiata la b b gyerm ekek k ö zö tt. E b b en a k o rcsoportban a rosszul tá p lá ltsá g m ind minőségi, m ind m ennyiségi kérdés és szükség v an a tá p lálék h iá n y csökkentésére, az élelm i szerek (búza, rizs, só) tá p é rté k é n ek emelésére, olcsó ételkészítm ényekre és széles k örű gyerm ekélelm ezési akcióra. Egy ú jab b vizsgálat becslése szerint a gyerm ekkori rosszul tá p lá ltsá g 70 százalékát ki lehetne küszöbölni In d iá b an, ha a családnagyságot három gyerm ekre lehetne korlátozni. M int m ár rá m u ta ttu n k , nincs ugyan sem m i vallási ak a d ály a a család tervezésnek, azonban m indig súlya v a n a szokásoknak, hagyom ányoknak, fásu ltság n ak , teh etetlen ség n ek . I t t is k u ltu rális jellegűnek tű n ik a nehézség, de a gyökerek gazdaságiak. Az a mi dilem m ánk, hogy m íg a term ékenység csökkentésére lenne szükség, hogy népeink m áris alacsony életszínvonalá nak fenyegető csökkenését m egakadályozzuk, addig a sikeres széles körű családtervezési g y a k o rla t egyik követelm énye, sőt bizonyos fokig előfelté tele a sokkal m agasabb életszínvonal, m in t am ilyen m a In d iáb an van. A szegénység és alacsony jövedelem rosszul táp láltság h o z, éhezéshez vezet, az pedig fásu ltság o t, teh e te tle n sé g et eredm ényez. B ám ulatos, hogy p a ra sz t ság u n k a fehérjeszegény, sovány, k iegyensúlyozatlan táp lálk o zás m ellett
INDIA
N É P E S E D É S I P R O B L É M Á I
259
m ennyi m u n k á t képes elvégezni. M indenesetre k o rm án y u n k és éledő közös ségünk so k rétű erőfeszítéssel állandóan törekszik tá rs a d a lm u n k a t m oderni zálni; ennek megfelelő tá rg y a lá sá ra azonban itt m ost nincs mód. A v á lto zással szem beni n yilvánvaló ellenállás ellenére fokozatosan töredezik a szo kások jege, a k aszto k súlya lassan csökken, s az irá n y íto tt tá rsa d alm i v á l tozás végbem enése során a m arad iság lassan eltűnik. VI. Ezek a fő vonásai India jelenlegi p ro g ram ján ak , am ellyel születési a rá n y á t csökkenteni k ív án ja. K é t to v áb b i ja v a sla t v an m ég e lő ttü n k , am elyek segítenének csökkenteni az ország teljes term ékenységét és m ost kerülnek a parlam en t elé tö rv é n y ja v a sla t fo rm ájáb an , egyik a lányok nagykorúságá nak felemelése, a m ásik a m ű v i ab o rtu sz engedélyezése. E lfogad o tt tény, hogy vagy azért, m e rt á lta lá b a n éretteb b ek , vagy a tan u lásra nagyobb alkalom , vagy a kereső foglalkozás m ia tt, vagy e té n y e zők eg y ü ttes h a tá sa k é n t a későbben férjhezm enő lányok helyeslik és kész ségesebben elfogadják a családtervezést. Összefüggés áll fenn lán y ain k háza sodási k o rán ak felemelése és a születési a rá n y csökkenése k özött. Az idő sebb k o rb a n való férjhezm enés csökkenti a re p ro d u k tív időszakot. A leg újabb ta n u lm á n y o k k im u ta ttá k , hogy ha a nők legalacsonyabb házasodási k o rá t 20 éves k o rra rögzítenék, a születési a rá n y csökkenése egy évtized a la tt elérhetné a 12 —30% -ot. Az 1929-es g y erm ekházasságot korlátozó tö rv én y b en lányok szám ára 14 évben m eg állap íto tt m inim um ot 1957-ben 15 évre em elték. R em éljük, hogy m ost fel tu d ju k em elni 18 évre. Ellenzésben nincs hiány, bizonyos b írálato k a z t á llítják , hogy ez a p arasztlán y o k n ál nehézséget okozhat, m ert szám ukra nincs tan u lási lehetőség, ezért m ennek férjhez — am i szám ukra az egyetlen életp ály a — olyan korán, ahogy csak tu d n a k . B ízunk abban, hogy a p a rla m e n t elfogadja a ja v a so lt in tézk ed ést a születési a rá n y csök kentésének nyom asztó szükségességére való te k in te tte l. M ásodik e lő ttü n k fekvő ja v a sla t a jelenlegi ab o rtu sz tö rv én y liberális á ta la k ítá sa . Az indiai b ü n te tő tö rv é n y k ö n y v a b o rtu sz ra vonatkozó in té z kedéseit kb. egy évszázaddal ezelőtt a lk o ttá k az akkori vonatkozó b rit tö rv ényekk el összhangban. A m űvi a b o rtu sz t b ű n n ek m inő sítették , am elyért az a n y á t is, az a b o rtő rt is meg le h e te tt b ü n te tn i m inden esetben, kivéve, ha a m űvi vetélést az anya életének m egm entése érdekében végezték. E z t a tö rv é n y t nagyon sok esetben m egszegték egész In d iáb an m ind a vidéki, m ind a városi régiókban. B árm ilyen lehet a társad alo m bizonyos rétegeinek m orális és etik ai nézete a m űvi ab o rtu sz kérdéséről, ta g a d h a ta tla n tény, hogy nagyszám ú indiai an y a k o c k á z ta tta életét illegális abortusszal is, in k áb b , m inth o g y k ih o rd ta volna a gyerm eket. Ezen túlm enően az is bizo nyos, hogy ezeknek az a n y á k n a k nagy része férjes asszony. Fő érv In d iáb an az ab o rtu sz szab ad d á tétele ellen az, hogy a meglevő orvosi szolgálatra tú l nagy m egterhelést jelentene. E gy új szovjet m ódszer azonban ham aro san id ejét m ú lttá teszi ezt az érvelést. Szovjet tudósok kidolgoztak egy abortu sz berendezést, am i a szívó elven alapszik, és lénye gében veszélytelen és nem igényel speciális sebészi ellenőrzést. Ezenfelül az egész m ű té t nem ta r t to v áb b ö t percnél.
260
S . C H A N D R A S E K H A R
V II. A k ételkedők - in d iaiak és külföldiek —, akik kétségbe v o n tá k, hogy egy agrárjellegű, gyengén fejlett, k o n zervatív, „valláso s” társadalom tu d a tá ra éb red h et tú lz o tt term ékenységének, m ár elcsendesedtek. Sok nehézség ellenére, sok szinten el tu d tu k érni m ár dem ográfiai robbanásunk ijesztő v o ltán ak in tellek tu ális felism erését. Figyelem re m éltó, hogy az em berek állásfoglalása a családtervezéssel k ap cso latb an az elm últ húsz év a la tt m ilyen gyorsan v á lto z o tt a fo gam zásgátlásnak, m elyről az t h itté k , hogy zű rzav art és erkölcstelenséget fog eredm ényezni, a könyörtelen elítélésétől addig a helyeslésig, mely szerint a szívesen lá to tt új szokás elősegíti az asszonyok egészségét és a gazdasági jó létet. Végül is India szabad társadalom és több szellemi szabadság v a n In d iáb an , m in t sok fejle tt országban. A haladó, pozitív születésszabályozási p o litik á t néhai N ehru m iniszterelnök in d íto tta el és a jelenlegi m iniszterelnök m ég erőteljesebben fo ly tatja. A m ú ltb an a családtervezési m u n k á t kizárólag az állam ilag fiz e te tt orvosokra k o rláto zták . A m agánorvosi g y ak o rla to t fo ly ta tó k a t, akik term é szetesen d íja t sz á m íto tta k fel a ta n á c sé rt, eszközökért és szo lg áltatásokért, nem v o n ták be a k o rm án y p ro g ram jáb a. Az eredm ény részükről lappangó ellenségeskedés volt. Az utolsó évben azonban sik erü lt bevonni a m agán o rvosokat is az országos p ro g ram b a a fizetésre vonatkozó kölcsönös meg egyezés alap ján . E zeken az általán o s orvosokon kívül m ost b iz to síto ttu k a három hazai orvosi rendszer (A yurveda, U nani és Siddha) orvosainak, az asszony-szervezeteknek, a k é p z e tt szociális gondozóknak, a külföldi keresztyén m issziók k ó rh ázain ak és orvosainak, az ip ari m unkaerőben érde k e lt üzleti és ip ari vezetőknek, a különböző m inisztérium ok és k o rm án y h iv atalo k különféle ran g ú alk alm azo ttain ak , a különböző vallási szerveze tek n ek , a P a n c h a y a ti R aj és m ás falusi v á la sz to tt szerveknek, a községi és egyéb helyi közigazgatási te stü le te k n e k és a falusi körzetekben dolgozó G andhista S arvodaya m unk áso k óriási töm egeinek eg y ü ttm ű k ö d ését. Az ö nkéntes szervezetek széles rétegeinek bekapcsolása a családtervezésnek igazi országos tá m o g a tá s t a d o tt. N yilvánvaló, hogy a jelenlegi népesedési politika nem hozhat azonnali teljes sikert, de b iz ta tó , hogy m ár észrevehetően csökken a születési a rá n y bizonyos terü letek en , ahol odaadó orvosi és egészségügyi szem élyzet van, ahol jó az ellátás, jók az ösztönzők, kiváló ad m in isztratív gépezet és kielé gítő propagandaszolgálat m űködik. M int előbb rá m u ta ttu n k , eddig 4,2 millió szem élyt sterilizáltu n k . Mivel a sterilizációk nagy részét olyan szülő kön végezték el, akik n ek három gyerm ekük van, és ezek nagy része abból a társad alm i-g azd aság i csoportból való, ahol az átlagos gyerm eklétszám 6,2, m inden sterilizáció m egakadályozza 3 olyan gyerm ek születését, akik egyébként m egszülettek volna a következő 6 — 10 évben. Más szavakkal, k o n zerv atív becslés szerin t eddig 10 — 12 millió gyerm ek m egszületését a k a dály o ztu k meg. E m e lle tt 2,4 millió an y a használ loopot, és felm érhetetlen azok szám a, akik condom ot h asználnak. E zek a m ódszerek összesen ta lá n közel 15 m illió gyerm ek m egszületését ak ad ály o zzák meg. R em éljük, hogy a következő n éh án y évben ezt a fo ly am ato t m eg g y o rsíthatjuk. E lh a tá ro z tu k , hogy India születési a rá n y sz á m át évi 25%0-re csö k kentjük legkésőbb 1975 —1976-ra. A rendelkezésre álló a d a to k a z t m u ta tjá k , hogy ezt sikerülni fog elérnünk.
INDIA
N É P E S E D É S I
PROBLÉMÁI
261
Á lm aim In d iá já b a n egyetlen p o lgárnak sem kell koldulnia a k ö v e t kező étkezésért, sem az u tc a kövén aludnia, sem az írástu d a tla n sá g sö té t ségében élnie, sem g y ó g y íth ató és m egelőzhető betegségben szenvednie, sem a kényszerű tétlen ség dem oralizált életét élnie. Ezen ősi ország jövő p olgárainak büszkéknek kell lenniök k u ltu rá lis örökségükre, a közösség érték es ta g já n a k m éltó ság át kell érezniük, és rem élniök kell a béke és jólét egyre jobb jö v ő jé t m ég m eg nem sz ü le te tt u nokáik szám ára
К А К И Н Д И Я СПРАВЛЯЕТСЯ С ПРОБЛЕМ АМ И НАРОДОНАСЕЛЕНИЯ
Резюме В середине 1968 г. численность н ас ел е н и я И нди и пр евы сила 520 м иллионов. Естественный прир ост составляет 13 м иллионов за год, не много больше, чем 25%о. В быстром росте численности н а с ел е н и я зн а ч и т е л ь н у ю р о л ь и гр аю т у с п е ш н а я борьба с эп идемиями, у сп е ш н ая работа м едицинской и зд р аво о х р а н и те л ь н о й служ бы. В р е з у л ь та те улучш енного п о л о ж е н и я в области зд р а в о о х р а н е н и я ож идаем ы й средний срок п родол ж и тельности ж и з н и у ве л и чи л ся от 32 лет в 1950 г. до 51 лет в 1968 г. З а последние 20 лет И н д и я р а з в и в а л а с ь в зн а чи те л ьн ой степени к а к в области сельского хозяй с тва , т а к и в области промышленности. Х о тя в р е з у л ь т а т е этого р а з в и т и я количество м ат е р и а л ь н ы х благ и у с л у г за по следнее десятилетие у ве л и чи л ось в три р а з а , потребление н а д у ш у н ас е л е н и я не возросло. Н а ц и о н а л ь н ы й доход у ве л и ч и л ся от 86 м иллиардов р у п и й в 1948— 49 гг. до 149 м илл иардов р у п и й в 1966— 1967 гг., что о з н а чает увел и чени е в 73,25% . О днако н а ц и о н а л ьн ы й доход п а д у ш у н ас е л е н и я за этот ж е период у в е л и ч и л с я только на 19,76%. Х о тя п о л и т и к а н а р о д о н ас ел е н и я у ж е вы с ту п и л а в передний план в последние годы, только после созда н и я нового п рав и тел ь ства в 1967 г. ф орм и ровал а сь н о в а я по л и ти к а в области р е г у л и р о в а н и я рождаемости и н а ч а л а с ь ш и р о к а я к а м п а н и я с целью с о к р а щ е н и я коэффициента р о ж д а е мости, составляю щ его в настоящ ее вре м я 41%», на п оловину в 1975— 1976 гг. О сущ ествление пол и ти к и н ар од он асел ени я н а т а л к и в а е т с я на н еболь ш ие трупности вследствие м ноговековых н авы ков и традиций. Кроме того п реобладаю щ ее больш инство н асел ени я (больше чем 70% ) составляют безграмотные, удел ьн ы й вес к рестья н составляет около 8 0 % и 564 000 че л ове к ж и в у т в деревне. Имеется 14 более зн а ч и те л ьн ы х язы ков и больше, чем 200 диалектов. Т рудности у ве л и чи ва ю тся тем, что вопросы, с в я з а н ные с п л ан и рова н и ем семьи и с зд равоо хран ен и ем , вход ят не в компетент ность ф едерал ьн ы х органов ад м и нистрации, а в компетентность отдель н ы х стран-членов и и х г о су д ар с тве н н ая ад м и ни с тр а ц и я я в л я е т с я различной. С целью о зн а к о м л ен и я с точкой зр е н и я родителей за последние 20 лет было произведено 30 выборочны х обследований. Согласно р е з у л ь т а т а м э т и х выборочны х обследований в сл уч ае с у п р у ж е с к и х п ар , имеющ их по к р а й н е й мере 3 детей, 7 0 % ж е н и 6 6 % м уж ей считает п л ан и р о в а н и е семьи п р ав и л ьн ы м по хозяйственным п р и ч и н а м и по соо б р аж ен и ям зд р а в о о х р а нен ия. В бо л ь ш и х и м а л е н ь к и х городах относительно больше возможностей имеется д л я осучцествления програм м ы : имеются больницы, п о л и к л и н и к и , уро вень ш кольного о б р а зо в а н и я я в л я е т с я более высоким. О днако н ас е л ен и е деревень пр ед ставл яет собой больш ие проблемы. Д л я деревенского н а с ел е н и я ор ган и зу ю т ся групп овы е беседы о п л ан и р о в а н и и семьи; о р г а низую тся передви ж ны е п ол и к л и н и к и в д ерев еиьск и х областях. Р а д и о вещ ание, кино и телевидение тож е и сп о л ь зую тс я однако и х р а с п р о с т р а нение еще очень незначительные. Подбор соответствующ их методов тож е п рес та вл яет проблему. В н а стоящ ее время п р о п аг и р у ю тс я четыре метода. Они я в л я ю т с я следующ ими:
262
S. CHAN DRASEKHAR
восектомия в сл учае отцов или туб ек том ия в сл у ч ае м атерей , в н у т р и утробные противозачаточные средства кондом, орал ьны е таблетки. В стране ознаком лени е с методами п л а н и р о в а н и я семьи, приобретение п ротивозач аточ ны х средств и к о н с у л ь т а ц и я о сущ ествл яю тся в 26 202 центрах. К ро м е того 1592 больницы и городских у ч р е ж д е н и я и 7401 сельс кое учре ж д ен и е осущ ествляю т раб оту в области п л а н и р о в а н и я семьи. С точки зр е н и я осущ ествления прогр ам м ы серьезную трудность пред ставл яю т к олл ективны е и религи озны е п р ед у б е ж д ен и я и отсутствие эффек тивной, современной адм инистрати вной системы благосостояни я в н а ц и о н а л ь н ы х м асш табах. Осуществлению п р ограм м ы может способствовать п р и н я т и е за к о н о проектов относительно у в е л и ч ен и я возраста достиж ени я соверш еннолетня д е ву ш к ам и и п озвол ени я аборта. H O W IN D IA IS T A C K L IN G H E R P O P U L A T IO N P R O B L E M ? Su m m a ry In d ia ’s po p u latio n su rp a ssed 520 m illions in th e m iddle ol 1908. T h e n a tu ra l increase of th e po p u latio n is 13 m illions y e arly , i. e. som ew hat m ore th a n 25 0/00. T he successful fig h t a g a in st epidem ics, th e efficient w ork of th e m edical a n d h e a lth service h a v e g re atly c o n trib u te d to th e quick increase of th e p o p u latio n n u m b er. As a re su lt of th e im proved s a n ita ry c o nditions the average e x p e c ta tio n of life increased from 32 y e ars in 1950 to 51 y ears in 1968. In th e la s t 20 years In d ia has seen a quick d e v elo p m en t in b o th a g ric u ltu re a n d in d u stry . T ho u g h , as a re su lt, th e q u a n tity of th e goods a n d services h a s tre b le d in th e la s t decade, th e p e r c a p ita consum ption h a s n o t increased. T he n a tio n a l incom e increased from 86 m illiard R u p ia s in 1948/49 to 1 19 m illia rd R u p ia s in 1966/67, i. e. it w ent u p b y 73,25 p e r cent. D u rin g th e sam e period th e p e r c a p ita incom e increased b y 1976 per c e n t only. A lthough a p o p u latio n policy cam e into th e fo re fro n t a lre ad y in th e last years, a new b irth co n tro l policy s ta rte d o nly a fte r th e fo rm atio n of th e new g o v e rn m e n t, in early 1967, w hen also a w ide cam paign w as la u n c h e d to decrease th e b irth ra te of 41 0 00 to its half b y 1 9 7 5 -1 9 7 6 . On a cco u n t of th e cen tu ries-o ld co stu m s a n d tra d itio n s th e im p le m e n tatio n of a p o p u latio n policy in In d ia eco u n ters w ith no sm all difficulties. Besides, th e g re a t m a jo rity of th e po p u latio n (m ore th a n 70 per c en t) consists of illite ra te , sim ple m in d ed p e a s a n ts (ab o u t 80 per c en t) w ho are living in a b o u t 564 000 villages a n d sp eak 14 g re a te r la n g u a ges, m ore th a n 200 d ialects. T he difficulties are increased b y th e fact th a t the different m em b e r s la te s a n d n o t the federal a u th o ritie s are c o m p e te n t in h e a lth a n d fam ily planning p ro b lem s a n d th e fo rm ers’ a d m in istra tio n s fun ctio n w ith d iffere n t efficiency. In th e la s t 20 years 30 sam ple su rv e y s h a v e been carried o u t in ord er to g e t a c q u a in te d w ith th e v iew p o in t of th e p a ren ts. T he re su lts have show n t h a t o u t of m arried couples w ith a t le a st 3 children 70 per c en t of th e w ives a n d 66 per c e n t of th e h u sb a n d s agree w ith fam ily p lan n in g on econom ic a n d h e a lth g rounds. To im p le m e n t th e p ro g ram m e there are re la tiv e ly m ore possibilities in th e big a n d sm all to w n s w here th e re are hospitals, clinics, th e level of e d u ca tio n is higher, etc. T he ru ra l p o p u latio n causes, how ever, m an y problem s. L ec tu re s, ta lk s in groups a n d B h ajan -s on fam ily p lan n in g are held a n d m obile clinics are organized for th e m in th e ru ra l a rea s. T he radio, cinem a a n d TV are also used, th e ir, sp re ad , how ever, is still ra th e r lim ited. Also th e choice of a p p ro p ria te m e th o d s causes som e problem s. A t p re sen t 1 kinds of m e th o d s are dissem inated : v a se cto m ia in case of fa th e rs or tu b e c to m ia in case of m o th e rs; in tra u te rin e devices; c ondom ; oral ta b le ts . In fo rm atio n on m eth o d s a n d m ean s of fa m ily p lan n in g is given in 26 202 c en tres in th e c o u n try . In a d d itio n , fam ily p lan n in g w o rk is done in 1 592 h o sp itals a n d u rb a n in s titu te s as well as in 7 101 ru ra l in stitu te s . C om m unal a n d religious preju d ice, th e lack of an efficient, u p -to -d a te a n d c o u n try w ide a d m in istra tiv e m ac h in e ry for social w elfare raises fu rth e r difficulties in im p lem en tin g th e program m e. T he realizatio n of th e p ro g ram m e m a y be p ro m o te d b y passing Bills a b o u t the incre ase of th e full age of girls a n d th e perm ission of induced a b o rtio n s.
