A tartalomból: - Zsebvillám - A digitális földi műsorsugárzás, a DVB-T rendszer bemutatása (I. rész) - Az MPEG-2 transport stream szerkezete, felépítése (I. rész) - Az MPEG-2 adatfolyam ellenőrzése - Új készülékünk, a QPSK / QAM TRANSMODULATOR bemutatása - Egy érdekes eset szervizünk munkájából - Bemutatkozik termelésünk vezetője
hírek A CableWorld Kft. technikai magazinja 2000. október
Számunk fő témája:
A transport stream kialakítása és ellenőrzése
15.
Küzdelem a sztatikus töltések ellen
hírek Gonosz zsebvillám
Rántotta már le hirtelen saját, vagy más pulóverét, (egyéb ruhadarabját) a nyájas olvasó? Eközben egyebek mellett bizonyosan megfigyelte a keletkezett apró kisülések pattogását. Ha az eset netán sötétben történt, még a kis villámok fényét is láthatta. Hasonló jelenséget észlelhetünk, amikor az autóból kiszállva az autó megráz, kellemetlen, bár veszélytelen áramütést mérve ránk. Ez viszonylag egyszerűen elhárítható, ha megállás után egy ideig motoszkálunk a gyújtáskulcs környékén, mire utasunk ezt megunva kiszáll, s ezzel megoldja problémánkat. Mindkét jelenség oka a sztatikus elektromosság: az anyagok összedörzsölésének hatására a pozitív és negatív töltések szétválnak, feszültség keletkezik, amely előbb-utóbb mini villámok formájában kisül. Amíg az első példánkban leírt jelenség nem kellemetlen, sőt adott esetben igen kellemesen is végződhet, a második eset már kellemetlen, de nem veszélyes. Veszélyessé válhat azonban, ha a kisülés egy elektronikai üzemben a gyártás során történik. Az elektrosztatikus kisülés (= ElectroStatic Discharge, ESD), amelynek feszültsége elérheti az 10.000 V-ot is, helyi átkristályosodást okozhat kedvenc félvezetőinkben, s ezzel azok tönkremenetelét okozhatja. Még szerencse a bajban, ha az érintett félvezető teljesen tönkremegy, s ezzel a készülék teljes működésképtelenségét okozza, mivel ezt egy szemfüles meós a végellenőrzésnél észreveheti. Az igazi baj az – és ez az esetek 90 %-a – ha a félvezető, és ezzel a készülék nem válik totálkárossá, de a lappangó hiba jelen van, és időszakosan jelentkező működési zavarok, állandó reklamációk forrásává válik. A sztatikus kisülések kérdése olyan nagy gond, hogy egész kutatási ág alakult ki tudományos feltárására. Az ESD veszély elhárításának egyik része az, hogy eleve megakadályozzuk, vagy igen alacsony szinten tartjuk a töltésképződést. Ehhez a tudományt hívjuk segítségül:
A 2. ábra diagramjából a dolgozóra vonatkozólag is fontos következtetéseket vonhatunk le. Ha az operátor (= dolgozó) sétál, valóságos ESD generátorként működik, ezért legfeljebb munka után sétálgasson és akkor is a Gellérthegy valamely kies sétányán. Különösen ne emelgesse a lábát az operátor, s ne tegye se le, se szét, mert ezzel szintén csak feszültséget okoz. A diagramból pontosan látható: az operátor akkor jár el helyesen, ha leül, és dolgozik. Valamelyes feltöltődés azonban mindenképpen előáll, ezért a dolgozót személyi védőeszközökkel is el kell látni, egyebek között földelő csuklópánttal, amely a keletkezett töltéseket kíméletesen, kisülések nélkül levezeti. Helyes méretezés esetén a csuklópánt hossza kisebb, mint a büfé távolsága.
3. ábra. Új hullámforrasztógépünk antisztatikus környezetben
Az elmúlt hónapokban a CableWorld is jelentős lépést tett az ESD veszély csökkentésére: antisztatikus szerelőműhelyt és forrasztóállomást létesítettünk, utóbbiban vadonatúj számítógépvezérlésű hullámforrasztó berendezéssel. A szerelőműhelyben az antisztatikus padlóborítás és antisztatikus felmosórongy (!), antisztatikus asztalborítás és antisztatikus lemosórongy, antisztatikus tárolódobozok és antisztatikus tárolótasakok, antisztatikus dokumentációtartó, antisztatikus szemetes, földelő csuklópántok, földelő bokapántok, ESD tesztelő állomás, figyelmeztető kordon és figyelmeztető címkék, antisztatikus munkaruha már ma valóság, de az antisztatizálás töretlenül folyik tovább ...
1. táblázat. Különféle anyagok sztatikus feltöltődési tulajdonságai
Az 1. táblázatból láthatjuk, hogy legcélszerűbb, ha a pamut ruhába öltözött dolgozó acél asztalon végzi munkáját, viszont feltétlenül kerülendő az üvegnejlon harisnya - szőrmebunda öltözék és teflon asztal - PVC szék kombinációja.
4. ábra.
Antisztatikus fehérnemű ESD operátorok részére
Kiss Gábor Irodalom: 1. Cerri G., Ciccolella A., De Leo R., Mariani Primiani V., Palmucci M.: Electromagnetic Interference Induced on Transmisson Line by Electrostatic Discharge inside Metallic Enclosures and Analysis of the Coupling between ESD Transient Fields and Slotted Enclosures with special respect to the Coupling Mechanisms for ESD in Electronic Equipment. 2. Arthur Bloch: Murphy törvényei, avagy miért romlik el minden? 3. ELEKTROnet 2000/3: Sztatikus feltöltődés az iparban
2. ábra. Potenciálváltozás egy földelő csuklópánt nélküli személyen
2
A földi műsorsugárzást is elérte a digitalizálás
hírek
A digitális földi műsorsugárzás, a DVB-T rendszer bemutatása Az elmúlt két esztendőben részletesen bemutattuk a műholdas és a kábeles digitális átvitel szabványait, a jelfeldolgozás menetét, és beszámoltunk vételi tapasztalatainkról. A budapesti DVB-T kisérleti adás beindítása óta ügyfeleink egyre gyakrabban érdeklődnek a digitális földi műsorszórás titkai iránt. Következő cikkünkben az ő kérésükre kísérletet teszünk a DVB-T rendszer vázlatos ismertetésére. Cégünk fejlesztésén 4-5 éve foglalkozunk a digitális televíziózás műszaki problémáinak megoldásával; a műholdas és a kábeles átvitelhez már több készüléket is kifejlesztettünk, ezen a területen részletes áramköri ismeretekkel rendelkezünk. Ilyen környezetben közel egy éve kezdtük el a DVB-T rendszerrel való ismerkedést, beszereztük a szabványokat, leírásokat, újabban áramköröket, készülékeket gyűjtünk, kísérleteket végzünk, de őszintén be kell vallanunk, hogy a DVB-T rendszerrel kapcsolatban még igencsak hiányosak ismereteink. Mielőtt elkezdenénk ismertetőnket, hangsúlyoznunk kell, hogy csak vázlatos összefoglalót tudunk készíteni, és egyelőre vannak olyan területek amelyeken mélyebb ismeretekkel még nem rendelkezünk. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Dr. Kovács Imrének, a Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnika Tanszéke egyetemi tanárának, aki előadásával és konzultációival segítette fejlesztőinket az ismeretek megszerzésében, és köszönet azoknak a hallgatóknak is, akik egy-egy részterület megvilágításában voltak segitségünkre.
rendszerben használt QAM modulációra "épül", ezért annak, aki szeretne megismerkedni a DVB-T rendszerrel, ajánlatos előbb a kábeles átvitelt alaposan áttanulmányoznia. A DVB-C rendszer jelfeldolgozását korábbi cikkeinkben már részletesen ismertettük, az ott leírtakat most ismertnek tekintjük. 2.
A DVB-T rendszer főbb tervezési szempontjai A digitális földi műsorsugárzás egységes világszabványának kialakításánál most is problémát jelentett az, hogy a nagyok elvárásai különböztek. Az amerikai oldalon a különlegesen jó minőségű átvitelt, a HDTV-t tartják fontosnak, miközben az európai oldal a mozgó vétel megvalósíthatóságát szeretné. Végül is a DVB-T szabvány kifejezetten úgy készült, hogy a mozgó vételt is lehetővé tegye, pontosabban a vételi oldalon a következő háromféle vevőkészülékkel számoltak: • fixen telepített vevő, • hordozható vevő (pl. botantennával), amelyet mozgás közben nem néznek, és • mozgás közben nézett vevő (pl. autóbuszba telepített vevőkészülék). Igen megnehezítette a tervezést az a tény, hogy ilyen rendszerek eddig nem kerültek megvalósításra, azaz a számításokat valós mérésekkel kellett igazolni. Az első mérések 1995 első felében kezdődtek, és a munka több évig tartott. A mozgó vétellel kapcsolatban csak a DAB tapasztalataira tudtak támaszkodni. A mozgó vétel biztosításából még nem következik egyértelműen, de a DVB-T rendszer megértése szempontjából mindjárt az elején jó ha tisztázzuk, hogy a földi műsorsugárzás lényegesen különbözik a másik két rendszertől. A különbség a következő: • A műholdas és a kábeles digitális átvitelnél fix átviteli útunk van, ülünk a vevőkészülék előtt és folyamatosan jó minőségű a vétel. • A földi digitális átvitelnél, vagy mert mi mozgunk a vevőkészülékkel azért változnak a terjedési viszonyok viszonyok, vagy a vételi körzet határán vagyunk és egyéb tényezők hatására változnak stb., de a vevőkészüléken nem lesz mindig azonos a vett műsor minősége: jobb terjedési viszonyok esetén részletdúsabb, mozgékonyabb lesz a kép, máskor egyszerűbb, kisebb felbontású, lassúbb. Hasonlóan fog változni a kép, mint a mostani sztereó URH átvitelnél a hang, amikor a vevőkészülék hol sztereó, hol monó üzemmódra vált. A leírások szerint az átlagos dekóderek váltása nem lesz folyamatos, a képnél 0,5 sec, a hangnál 0,2 sec-os átkapcsolási időre kell számítanunk.
1. Történeti áttekintés A földi digitális műsorsugárzás szabványának, a DVB-T (T- terrestrial) szabványnak elkészítésére harmadikként, a műholdas és a kábeles átvitel szabványának kidolgozása után került sor. A szabvány száma: ETS 300 744. A szabványt 1997 augusztusában publikálták, az elfogadási procedurára 1999 februárjában került sor. A DVB-T rendszert úgy alakították ki, hogy az átmeneti időszakban együtt lehessen működtetni a PAL vagy SECAM rendszerű analóg adókkal és azokat a lehető legkisebb mértékben zavarja. Új technikáról lévén szó, a tervezésnél fontos követelmény volt az, hogy a digitális földi műsorsugárzás a jövőben sokkal jobban használja ki a rendelkezésre álló frekvenciatartományt, mint azt az analóg adók teszik. Az első változat az UHF sávra készült, 8 MHz-es csatorna sávszélesség figyelembevételével. A 7 MHz-es változatot ebből alakították ki órajel csökkentéssel, ami egyben az átviteli kapacitás 7/8-os csökkenését is jelenti. A DVB-T rendszer a kábeles átvitelben, a DVB-C 3
A DVB-T rendszer meglehetősen bonyolult,
hírek
Megjegyzés: A szabvány a képek ilyen egymásra épülő jellegű kódolását és átvitelét - amelyből kisebb adatsebesség esetén gyengébb minőségű, nagyobb adatsebesség esetén jobb minőségű kép rakható össze - megengedi, átvitelét lehetővé teszi, de nem irja elő kötelezően. Egyes műsorok, illetve adatok is kiemelhetők ebbe a magasabb prioritású csatornába. Ezt az eljárást nevezik hierarchikus kódolásnak, illetve hierarchikus csatorna modulációnak. A gyakorlatban ilyen átvitelt még nem láttunk, és az is igen nehezen dönthető el, hogy melyik adó és melyik vevőkészülék alkalmas ennek megvalósítására. 1. ábra A 16-QAM moduláció átalakítása a földi műsorsugárzáshoz
3.
A jelfeldolgozás első lépései A DVB-T rendszer is a transport streamet használja bemenő jelként, de mint az előző pontban utaltunk rá a bemenő adatokat először át kell alakítani. Az átalakítást egy "splitter" elnevezésű egység végzi, amely a bemeneti adatfolyamot egy alacsonyabb minőségű kép és hang létrehozására alkalmas adatfolyammá, és egy azt teljessé kiegészítő adatfolyammá bontja. Ezt követően a két adatfolyam feldolgozása párhuzamosan történik. Elsőként, a kimeneti spektrum szétterítése érdekében a jelhez hozzákeverik egy álvéletlen generátor jelét. A művelet azonos a QAM modulációnál bemutatottal. Ezt követi Reed-Solomon hibajavító kódok bekeverése, amely szintén azonos a korábbi cikkeinkben ismertetettel. A harmadik és negyedik művelet a külső és belső, vagy bájt és bit alapú átszövés, amelyből a bájt alapút már bemutattuk.
A jobb oldali rajz azt a - földi műsorsugárzásnál alkalmazott QAM modulációt szemlélteti, amelynél a tengelyek irányába széttoljuk egy-egy negyed szimbólumcsoportját. Alaposabban szemlélve az ábrát megállapítható, hogy egyfajta QPSK jelleg megerősödött a szimbólumok között. Zajos jelnél, gyenge vétel esetén azt még meg tudjuk állapítani, hogy a vektor melyik negyedben helyezkedik el, azaz a QPSK moduláció visszanyerhető, de a QAM modulációval átvitt bitek elvesznek. Jó vételi körülmények között a vivőnek a negyeden belüli helyzete is kiolvasható, azaz nagyobb adatmennyiség visszenyerésére is lehetőségünk nyílik. Erre mondjuk, hogy a QPSK moduláció ennél a változatnál robusztusabb, erőteljesebb, mint a QAM moduláció, azaz a csatornakódolás és a moduláció kétszintű. Ezt a fajta QAM modulációt többszintű, vagy MRQAM modulációnak is nevezik. Rajtunk múlik, hogy az alapinformáció (QPSK) és kiegészítő információ (QAM) erősségének arányát hogyan állítjuk be. Természetesen a splitter által szétválogatott adatcsomagok tudatosan úgy kerülnek a modulátorba, hogy a fontosabbik adatfolyamot a QPSK demodulációval teljes egészében vissza lehessen nyerni. A teljesség érdekében még meg kell említeni azt is, hogy a modulált vivők közé pilotjeleket is ültetnek, így a tényleges vivőszám 1705 és 6817 lesz.
4. OFDM moduláció Az OFDM rövidítés az Orthogonal Frequency Division Multiplexing szavak kezdőbetűiből származik, magyarra ortogonális frekvenciaosztásos multiplexelésnek fordítható. Az OFDM modulációnál kétféle üzemmódot definiáltak. Az egyszerűbb a 2k-, a bonyolultabb a 8k üzemmód. 2k módban 1512 darab, 8k módban 6048 darab vivőt állítunk elő és ezeket külön-külön moduláljuk. Rövid időre emlékezzünk vissza a DVB-C rendszer QAM modulációjára. Ott egyetlen vivő van, azt moduláljuk úgy, hogy egymás után gyorsan különböző amplitudójú és fázisú helyzeteket vegyen fel. Ennek eredménye a vivő környezetében kialakuló széles spektrum. Itt, az OFDM modulációnál ebbe a széles spektrumba több ezer vivőt ültetünk, amelyek amplitúdóját és fázisát lassan változtatjuk, hogy külön-külön ne legyen széles spektrumuk. A vivőket 16- vagy 64-QAM modulációval látjuk el, azonban ez a QAM moduláció kissé különbözik a kábeles átvitelnél alkalmazottól. Az 1. ábra bal oldalán bemutatjuk a már ismert változatot, amikor az állapotok egyenlő távolságra vannak egymástól.
5. Az OFDM jel előállítása Az eddig elmondottak egyszerűnek látszanak, könnyen érthetőek, azonban magyarázat nélkül is belátható, hogy mindez a hagyományos technikával megvalósíthatatlan. Az elején nem szándékoztam elvenni az olvasó kedvét, de most már el kell árulnom, hogy az OFDM moduláció komoly matematikai alapokra van építve, a megvalósítás, a moduláció és a demoduláció berendezéseinek megvalósítása is komoly matematikai felkészültséget igényel.
4
megvalósítása hi-tech alkalmazását igényli
hírek
Az OFDM modulátorban a bemeneti adatfolyamból egy igen gyors processzor olyan vezérlő adatfolyamot állít elő, amelyet digitál-analóg konverterre vezetve az elmondottak szerinti sokvivős modulált jelet kapjuk. A processzor által elvégzett művelet az Inverz Fast Fourier Transzformáció (IFFT). A vevőkészülék demodulátorában a jel először egy analóg-digitál konverterre kerül, amellyel sűrűn mintavételezzük a jelet, majd a vevő processzora az így kapott adatsorozatból előállítja (kiszámítja) a továbított adatjeleket. A processzor által elvégzett művelet a Fast Fourier Transzformáció (FFT). Amikor az adó és a vevő processzora 2000 pontos közelítéssel dolgozik 2k üzemmódról, amikor 8000 pontos közelítéssel dolgozik 8k üzemmódról beszélünk. Aki komolyabban végiggondolja ezt a folyamatot, kiszámítja a sebességeket és a műveletek elvégzésére rendelkezésre álló időt, az megállapíthatja, hogy ez az, ami még éppen megvalósítható korunk legfejlettebb technikájával. Ez az oka annak, hogy mind a modulátorból, mind a vevőkészülékből még igen kevés van a piacon, és azok sem nevezhetők tökéletesnek. A szabvány készítői minden olyan elméleti megoldást felhasználtak, amelyről vélhető, hogy a technika fejlődésével az elkövetkező években megvalósítható lesz.
Az UHF sávban az első csatorna a 470 és 478 MHz közötti tartományban helyezkedik el. A csatornaközép, amit a vevőkészüléken be kell állítanunk 474 MHz. A további csatornák névleges középfrekvenciája a 474 MHz + n ∗ 8 MHz képlettel számítható. Megjegyzés: Az analóg technikában mindig a képvivő frekvenciájával adtuk meg a csatornát, ezt kellett beállítani a vevőkészüléken. A digitális technikában a csatorna közepe lesz a jellemző adat. 8 MHz-es raszter esetén a csatorna középe 2,75 MHz-cel nagyobb. 7. Az OFDM jel az időtartományban Az időtartományban vizsgálva, például oszcilloszkópon megjelenítve, igen nagy különbség fedezhető fel a DVB-T rendszer kimenőjele és a DVB-C vagy DVBS rendszer kimenőjele között. Az utóbbi kettő kimenőjele folyamatos, a digitális földi adás kimenőjele időben kapuzott. A hasznos adatátviteli idők közé védelmi intervallumokat építenek be. A védelmi intervallumban nincs kimenőjel, azaz tökéletes adásszünet van, a vivőt teljes mértékben kikapcsolják. A kapuzás időjellemzőit a mellékelt táblázatban foglaltuk össze. Mód Védelmi idő Szimbólumidő Véd. időtartam Periódusidő Mód Védelmi idő Szimbólumidő Véd. időtartam Periódusidő
6. Az OFDM moduláció vivőinek főbb jellemzői 2k módban 1705 tényleges vivő kerül előállításra, amelyből 1512 darab az adathordozó vivő, 193 darab pedig a pilotjel szerepét látja el. A vivők egymástól való távolsága 4464 Hz, az elfoglalt frekvenciasáv 7,61 MHz. 8k módban 6817 tényleges vivő kerül előállításra, amelyből 6048 darab az adathordozó vivő, 769 darab pedig a pilotjel szerepét látja el. A vivők egymástól való távolsága 1116 Hz, az elfoglalt frekvenciasáv 7,61 MHz. 7 MHz-es csatornaraszter esetén az elfoglalt frekvenciasáv 6,66 MHz. A pilotok a frekvenciatengelyen való elhelyezkedésük szerint lehetnek fixek vagy változóak. A változók helyzetét egy álvéletlen függvény határozza meg. A referenciajeleket hordozó pilotjeleket emelt teljesítményszinttel továbbítják. A pilotjelek feladata a frekvencia-, idő- és keret szinkronizálás. Ezek hordozzák a csatorna beállításához és az adási mód azonosításához szükséges információkat is. Mint említettük, a vivőket lassan modulálják annak érdekében, hogy oldalsávuk kicsi legyen. Ennek ellenére az oldalsávok átlapolódnak. Az áthallás- és interferenciamentes detektálhatóságot az ortogonalitással biztosítják, ami a matematika oldaláról azt jelenti, hogy bármely vivő időfüggvényét szorozva bármely vivő időfüggvényével és az aktív szimbólumidőre integrálva nullát kapunk.
1/4 56 µs 280 µs
2k 1/8 1/16 2048 x T = 224 µs 28 µs 252 µs
14 µs 238 µs
1/36 7 µs 231 µs
8k 1/4 224 µs 1120 µs
1/8 1/16 8192 x T = 896 µs 112 µs 1008 µs
56 µs 952 µs
1/36 28 µs 924 µs
A szakirodalom azt a hasznos időt, amelyben az adatok továbbítása történik TU-val jelöli, ennek 1/4, 1/8, 1/16, vagy 1/32 része a védelmi idő, amelyre leggyakrabban a ∆/TU jelölés használatos. A hasznos adatátviteli idő és a védelmi idő összegét TS-sel jelölik, és erre is használják a szimbólumidő megnevezést. Annak érdekében, hogy jobban szétválasszuk a kettőt, a táblázatban a TS -t mi periódusidőnek neveztük. TS a következő képlettel számítható: TS = TU +∆/TU A védelmi idő változtatása esetén a TU aktív adatátviteli idő mindig azonos, mivel ez a vivőtávolság reciproka, viszont a TS periódusidő a védelmi idő növelésének függvényében változik. Az adatsebesség számításánál ezeket majd figyelembe kell vennünk. A cikk második részében az adatsebesség kiszámításával, az adóhálózatok kialakításával és a spektrumra vonatkozó érdekességek bemutatásával fogunk foglalkozni. Zigó József 5
A transport stream szerkezetének bemutatása
hírek
Az MPEG-2 Transport Stream A CableWorld Hírek egyik korábbi számában már részletesen foglalkoztunk a transport stream elektromos jellemzőivel (jelformák, jelszintek, csatlakozókiosztás stb). A cikk folytatásaként most bemutatjuk a transport stream bit-szintakszisának vázlatos felépítését. A cikket Farkas István ötödéves egyetemi hallgató írta, aki második éve tölti gyakorlati idejét cégünknél és a Transport Streamer témakörében készíti diplomamunkáját.
formációkat vihetünk át. Ez az adaptációs mező hordozza a vevő szinkronizálásához legszükségesebb jelet, a PCR-t (Program Clock Reference – program órajel referencia). 3. PSI táblázatok Ezek a táblázatok tartalmazzák azon információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vevő képes legyen az adatfolyamban megtalálni és dekódolni a venni kívánt programot. (PSI – Program Specific Information) Az első és legfontosabb ilyen tábla a PAT (Program Association Table). Ez a táblázat mindig a nullás PID számmal kerül továbbításra. Ez a táblázat csak arról ad információt, hogy hány program található az adatfolyamban, illetve milyen PID azonosítóval jönnek az egyes programok PMT-i (Program Map Table). Minden programnak van egy saját PMT táblája, amely az adott programra jellemző információkat tartalmazza. Ez a PMT adja meg, hogy milyen PID azonosítóval kell keresnünk az adott program audió illetve videó adatcsomagjait.
1. A transport stream bitfolyamról általában A transport stream olyan bitfolyam, amelyet zajos környezetre terveztek. A transport stream egy vagy több program adatait tartalmazhatja, amelyek különkülön lehetnek változó vagy állandó bitsebességűek. A transport streamot úgy alakították ki, hogy bizonyos műveletek könnyen végrehajthatók legyenek rajta. Ilyen műveletek a következők: • Egyetlen program egyszerű módon történő kinyerése, dekódolása és megjelenítése. • Egyetlen program egyszerű kinyerése, és abból egy új transport stream létrehozása, amely csak ezen egyetlen program adatait tartalmazza. • Egy vagy több transport stream egyes programjainak kinyerése, és azokból egy új transport stream létrehozása. A struktúrát azért tervezték így, hogy a vevők a lehető legegyszerűbben megvalósíthatók, és így olcsók legyenek, szinte nem törődve az adó erőforrásigényével és bonyolultságával. Éppen emiatt nevezik az ilyen típusú rendszereket aszimmetrikusnak. Többek között ennek is köszönheti gyors terjedését a DVB rendszer. A transport stream szabványos adatcsomagokból épül fel. Minden adatcsomag 188 bájtból áll. Minden csomag első nyolc bitje egy hexa 47 értékű szinkron bájt. Minden nyolcadik szinkronbájt negált, hexa 38 értékű.
1504 bájt
1. ábra A transport stream csomagjai.
188 bytes transport packet stream
header
payload
header header
sync
transport
payload
transport
byte
error
unit start
priority
indicator
indicator
1
1
8
2. A csomagfejléc felépítése Minden transport stream adatcsomag tartalmaz egy fejlécet, ami a csomagra jellemző infomációkat hordozza. Ez a fejléc tartalmaz egy 13 bites azonosítót (PID: Packet Identification). Egy PID-del csak egy elemi komponens (videó, audió, adat) továbbítható, és egy elemi komponenst mindig ugyanazzal a PID-del kell továbbítani.
discontinuity
random
field
indicator
access
length
indicator
PCR
42
A fejléc nem konstans bitszámból áll, hanem bizonyos bitek értéke jelzi a vevő számára az egyes opcionálisan bekerülő részeket. Ezt az opcionális részt adaptációs mezőnek hívják, és ez a mező is tartalmaz olyan biteket, amelyek beírásával bizonyos plusz in-
1
countdown
42
continuity
adaptation
field
counter
field
control
control
2
transport private data
ltw_valid
ltw
piecewise
splice
offset
rate
type
2
optional
stuffing
fields
bytes
adaptation field extension length
optional 3 flags
22
4
fields
3
8
8
15
4
5
1
flag 1
5 flags
2
indicator
transport private data length
8
adaptation
scrambling
elementary stream priority
1
splice
OPCR
payload
transport
13
adaptation
8
PID
1
header header
payload
DTS_next_au
33
2. ábra A transport stream csomagok fejlécének felépítése. 6
a programszerkesztő munka előkészítéséhez
hírek 4. Szinkronizáció
A transport stream többféle információt is hordoz azért, hogy a vevőben a dekódolás és a megjelenítés folyamatos és szinkronozott legyen. A rendszer órajele 27 MHz, amit 810 Hz pontossággal kell előállítani. Ezzel az órajellel egy nagy bitszámú számlálót hajtanak, amelynek egyes pillanatbeli értékei adják az egyes időbélyegeket. Több fajta időbélyeget definiáltak, amelyek segítségével ez megoldható. A PTS (Presentation Time Stamp) azaz a megjelenítési időbélyeg azt a pillanatot hivatott reprezentálni, amikor az adott kép és hangrészlet beolvasásra került. A DTS (Decoding Time Stamp) azaz a dekódolási időbélyeg azt a pillanatot reprezentálja, amikor az adott kép vagy hangrészlet kódolásra került. A vevő, miután az egyes időbélyegeket megkapta, azok segítségével arra törekszik, hogy a dekóderoldalon konstans késleltetéssel hozza létre a képet és a hangot a kóder oldalhoz képest. Ahhoz, hogy ezt hibamentesen végre tudja hajtani, a vevőnek is szüksége van a rendszer órajelre, amely nem lehet sem gyorsabb, sem lassúbb, mint a kóderoldali órajel, mivel ha a kettő nem egyezne, akkor gyorsabban vagy lassabban dekódolná az egyes csatornákat, s emiatt állandóan túlcsordulna vagy alulcsordulna saját bemeneti puffere. Azért, hogy a kóderoldali órajel pontosan előállítható legyen, létrehozták a PCR-t. (Program Clock Reference). Ez a kóderoldali referenciaszámláló aktuális értékeit hordozza, amelyet a transport stream adaptációs mezőben visznek át a dekóder oldalra, ahol mint egy helyesbítő jel segítségével a helyi órajel pontosan hozzáigazítható a kóderoldalihoz. A vevő ezután először a pontos órajel előállítására törekszik a PCR segítségével, majd miután ez hibamentesen sikerült, megkezdi a kiválasztott csatorna dekódolását. A transport stream programjainak lehet közös, de teljesen független referencia órajelük is. Azt, hogy egy adott program dekódolásához szükséges PCR-t a vevő melyik csomagban találja, a PMT adja meg számára.
3. ábra A transport stream PSI felépítése.
Definiáltak egy NIT (Network Information Table) táblát, ami a terjesztőhálózatról hivatott információt adni. Ez a tábla nem található meg minden adatfolyamban, mivel általában nem tartalmaz nélkülözhetetlen információkat. Miután a vevő a PSI táblák segítségével beazonosította az egyes programokat, már csak azokat a csomagokat használja, amire szüksége van a kiválasztott program dekódolásához és megjelenítéséhez. Létezik egy csomag, aminek az a feladata, hogy foglalja a sávszélességet az adatfolyamban, ez a töltelék csomag, amely hasznos információt nem hordoz, mégis szükség van rá. A különböző titkosító, feltételes hozzáférést biztosító rendszerek támogatására létrehozták a Common Interfacet. Egy fix, jól meghatározott PID azonosítóval érkező csomagok képezik a CAT-t. (Conditional Access Table). Ez a tábla a különböző rendszerek dekódere számára hordoz hasznos információkat. Megadja a feltételes hozzáférést biztosító dekóder számára azt a PID azonosítót, amelyben a dekódoláshoz szükséges kulcsok vannak kódolva. A dekóder a Common Interface-en keresztül megkapja a teljes transport streamet, megszünteti a stream, vagy a streamben található valamely csatorna kódolását, majd visszaadja a vevő számára, amely így már dekódolni tudja.
(folytatjuk)
7
Farkas Tibor
A transport stream analízise
hírek
Az MPEG-2 adatfolyam ellenőrzése triggerelési mechanizmussal kell rendelkeznie. A fentiek alapján az ilyen típusú analizátorok általános felépítését mutatja az 1. ábra.
1. Bevezetés A digitális jelátviteli technológia drasztikusan eltér a megszokott analóg eljárásoktól, ennek ellenére az átvitel vizsgálatának, illetve ellenőrzésének alapelvei mindkét rendszerben azonosak. A felhasználóknak egyszerű, megbízható módszerekre van szükségük a rendszer üzemeltetése során. Üzemzavar esetén fontos a hibahely gyors felderítése. Készülékfejlesztés esetén viszont lényeges a hibák főbb jellemzőinek egyszerű áttekinthetősége. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy mind az analóg, mind a digitális jelek tesztelésének alapmódszere az, hogy egy ismert, hibátlan jelet a bemenetre adva a rendszer több pontján ellenőrizzük az átvitelt. Alapvető különbség az analóg és az MPEG-2 rendszerek között, hogy ez utóbbi egymásra épülő információs rétegekből áll. Ezért sikeres hibakeresés csak az érintett összes réteg vizsgálatával képzelhető el. Például az MPEG-2 rendszerben a képen jelentkező hibát okozhatja a transport layeren (transzport réteg) ugyan hibátlanul áthaladó, de a kóder által hibásan tömörített információ. Előfordulhat azonban a fordított eset is, amikor a transzport (vagy más) rétegben sérül az eredetileg hibátlan adat.
1. ábra Az MPEG analizátorokon a stream egyes öszszetevőinek vizsgálatához különféle "nézeti" képek állíthatók be. Egy ismeretlen adatfolyam elemzéséhez jól használható az ún. hierarchikus nézet (hierarchic view), amely a PAT és PMT táblázatok felhasználásával készül. (Ezek felépítéséről korábbi cikkeimben található ismertetés.) Ilyen módon a transport stream szerkezete könnyen áttekinthető; a program streamek és a megfelelő audió és videó tartalom egyaránt. Amennyiben az analizátor nem képes a hierarchikus nézetet felépíteni, vagy ennek összetétele láthatóan hibás, a PAT vagy PMT információk hibájára gyanakodhatunk. Az ún. "értelmezett nézet" (interpreted view) használatakor az analizátor automatikusan kiválasztja és értelmezi a stream kívánt részét. Az itt végbemenő adatváltozás és a közben eltelt idő is nyomon követhető. A transport stream hibamentes dekódolása csak a szabvány által megkövetelt szintaxis betartása esetén lehetséges. (Rögzített jelzőbitek és szinkron bitminták, packet start kódok, adott packetszámok stb.) A szintaxis ellenőrző üzemmód használata esetén ezek a hibák könnyen felderíthetők, és az egyes hibák jellegéből a keletkezés helyére is következtetni lehet. (Az átviteli úton vagy a kóderben, esetleg a multiplexerben keletkeznek-e.) A bithibák felismerését könnyítendő sok MPEG táblázat tartalmaz CRC vagy ellenőrző összeg (checksum) információt.
2. A transport stream analízise Az MPEG transport stream (TS) meglehetősen bonyolult szerkezetű, ezért vizsgálatához speciális analizátor használata szükséges. Ilyen ma már több cég kínálatában is található, sajnos elég borsos áron. Ezek a berendezések logikus, könnyen követhető formába rendezik az adatfolyam összetett struktúráját, általában a jól ismert "Windows" kezelőfelület felhasználásával. A továbbiakban az MPEG stream analizátorok felhasználásával elvégezhető vizsgálatok közül ismertetek néhányat. Az analízisek egy része valós idejű (real time), más része viszont a már tárolt adatokon végezhető el. A valós idejű vizsgálat során jól nyomon követhető a programok hierarchiája a stream-en belül, és az egyes programok bitsebesség igénye a teljes folyam bitsebességéhez viszonyítva. Részletesebb analízis, ún. késleltetett idejű (deferred time) tesztelés, (pl. időbélyeg vizsgálat) végezhető az adatfolyam egy eltárolt részletén. Ahhoz, hogy a tárolás a megfelelő időben és feltételek mellett történjen, az analizátornak megfelelő real time
8
Az időzítés vizsgálata
hírek
Az analizátor automatikusan kiszámítja az ellenőrző összeget és összehasonlítja a helyes értékkel. Az esetleges eltérés tulajdonságaiból szintén fontos következtetések vonhatók le a hiba keletkezésének helyéről. Gyakori eset, hogy a transport stream által hordozott nagy mennyiségű információból csak egyetlen elementary stream sérül. Ezért a hatékony hibakeresés elősegítésére különféle szűrési módszerek állnak rendelkezésre. Például ismeretlen PID keresése esetén a szabvány szerinti PID=0 azonosítójú packetek adják a PAT táblát, amelyből kiolvasható az összes keresett packetazonosító. Lehetséges adott bitmintára történő szűrés is, amely segítségével egyszerűen megkereshető például a hibás szinkron byte forrása. A gyakorlatban hasznos lehet a szűrők láncban történő használata. Mód van tehát nem csak adott PID-el rendelkező csomagok kiválasztására, hanem azokéra is, amelyek egyben PES fejléc adatokat tartalmaznak.
A T-STD analízis során grafikus formában kerül kijelzésre a megfelelő bufferek aktuális telítettsége, ezáltal a túlcsordulás vagy alulcsordulás jól nyomon követhető. A transport stream jitterének azon az értéken belül kell lennie, amelyet a dekóder még megbízhatóan fel tud dolgozni. Ennek a képességnek a vizsgálata úgy történik, hogy egy ismert, minden szempontból kifogástalan transport streamhez ismert mértékű jitter kerül hozzáadásra. Ezáltal a dekóderben a hiba okozója csak az ismert nagyságú jitter lehet. 4. Az elementary stream analízise és tesztelése Az elementary stream a tulajdonképpeni hasznos információ, amit a transport streambe "csomagolva" változatlan formában a dekóderbe kell "elszállítani". Ezért a transport stream vizsgálata arra irányul, hogy az általa szállított elementary stream torzulás nélkül jut-e a dekóderbe. Az elementary stream előállítása a kóder (kompresszor) berendezésben történik. Sajnos a szintaktikailag hibátlan felépítés még nem garantál tökéletes kép- vagy hangminőséget. Az elementary stream analízist (akárcsak a transport stream analízist) célszerű a hierarchiában fentről lefelé haladva (a fejléc kiértékelésével kezdve) végezni. A vizsgálat az analizátor segítségével a TS analízis során már megismert módszerekkel és ablakokkal végezhető. Mivel a kóder nincs szabványosítva, a tesztelés meglehetősen bonyolult. Az, hogy egy adott kóderdekóder párosítás működőképes, még nem jelent teljeskörű kompatibilitást. A dekóderek ellenőrzéséhez fő módszerként a bevezetőben már említett ismert és garantáltan hibamentes speciális tesztjel használható. Ilyen például az ún. Sarnoff kompatibilis bitstream, amelyet a David Sarnoff Kutatóközpont fejlesztett ki dekóderek kompatibilitási vizsgálataira. A bitfolyam transport streammé is multiplexálható. Használatával egyszerűen a dekóder kimenetén megjelenő számos álló- és mozgókép tulajdonságait kell vizuálisan ellenőrizni. Így a dekóderek szinte minden főbb áramköri egysége vizsgálható. Az MPEG rendszer felépítésével és működésével kapcsolatban további információ található a CableWorld Hírek 2., 3., 7., 8., 9., 10., 11. és 13. számában.
3. Az időzítés vizsgálata A sikeres dekódoláshoz a hibátlan összetevők és szintaxis mellett a transport streamnek pontos időzítési információkat is kell továbbítani dekóderbe. Ez utóbbi a PCR és az időbélyeg (time stamp) adatok analízisével ellenőrizhető. A PCR analízis azt is megmutatja, hogy az adatok megfelelő gyakorisággal és tartalommal érkeznek-e. Remultiplexálás után egy adott programot hordozó packetek az időtengelyen eredeti helyüktől eltérő helyre kerülhetnek, így a remultiplexernek módosítania kell az eredeti PCR adatokat. Ezért fontos remultiplexálás után a PCR jitter vizsgálata. Ehhez az analizátor az előző PCR és a bitsebesség felhasználásával kiszámítja az ún. interpolált PCR-t (PCRI), majd az aktuális PCR és a PCRI különbsége adja a jitter becsült értékét. Ha a PCR adatok rendben vannak, következhet az időbélyegek analízise. Az MPEG rendszerben a képek eredeti sorrendjének megváltoztatása, illetve a különböző képtípusok (I, P, B) alkalmazása késleltetést okoz, és bufferelést tesz szükségessé kóder- és dekóder oldalon egyaránt. Egy adott elementary stream kódolásakor fontos szempont a vételi oldalon fellépő bufferelési lehetőség. Ezért az MPEG szabvány definiál egy ún. model dekódert (T-STD, Transport Stream Target Decoder), amelynek tulajdonságait kódoláskor és multiplexáláskor is figyelembe kell venni. A transport stream tartalmaz olyan információt, (VBV, Video Buffer Verify) amely meghatározza, hogy adott elementary stream dekódolásához milyen méretű átmeneti tároló (buffer) szükséges.
Veres Péter
9
Legújabb készülékeink
hírek
Elkészült a QPSK / QAM TRANSMODULATOR Napjainkban már elterjedtnek tekinthetjük a digitális műholdas átvitelt (DVB-S). A műholdak műsorválasztékában az analóg programok száma ma már elenyészően kevés, a 10 %-ot sem haladja meg. A rádióprogramok esetén ez az arány még szembeötlőbben mutatja a digitális jelátvitel térhódítását. A kábelhálózatokon napjainkban a műsorválaszték kizárólag az analóg jelátvitel, a bővítés lehetősége jelentősen korlátozott, a csatornaszám sok esetben az elméleti maximum közelében van már ma is. A megoldást a kábeles digitális jelátvitel adja, azaz a műholdakról érkező digitális műsorcsomagok átültetése a kábelhálózatokra, az ott alkalmazott sávszélességek figyelembe vételével (DVB-C). Az átalakítással - a transzmodulációval - a kábelen vehető műsorok számát kb. nyolcszorosára lehet növelni.
A készülékgyártó cégek választékában jelenleg nagy számban található digitális műholdvevők mellett megjelentek a DVB-C vevők is, ugyan ma még nagyon korlátozott számban. A kb. 1 hónapja jelzett nyugat-európai igény és a várható hazai érdeklődés figyelembe vételével a CableWorld kialakította QPSK/QAM transzmodulátor családját. Korábbi számainkban beszámoltunk már QPSK demodulátorunk (CW-4141), valamint QAM modulátorunk (CW-415X) kifejlesztéséről. Örömmel jelenthetem, hogy elkészült egymodulos műszervázba épített QPSK/QAM transzmodulátorunk (CW-416X) is. Így például egy 40 műsort szolgáltató fejállomás mindössze 5 db CW-416X típusú QPSK/QAM transzmodulátor felhasználásával kialakítható. A transzmodulátor tömbvázlata az 1. ábrán látható.
SYSTEM CLOCK
RF input Tuner
IF
Data
QPSK DEMOD &
ADC
SAW
Data
AGC
Clock
LPF
(SAW FILTER) ALC
Synchronisation & FEC Coding Data
CHANNEL CONVERTER
RF output
FEC DECODER
DVB/DAVIC ENCODER
IF 36 MHz
Control Bus
Data
DAC
Host
Processor
Clock
QAM MODULATOR I/Q FILTER (Direct Digital Synthesis)
Display &
Control Unit
1. ábra. A QPSK/QAM transzmodulátor tömbvázlata A QPSK demodulátorban alkalmazott hibajavító eljárás lehetővé teszi, hogy a QAM modulátor hibátlan digitális bemenőjelet kapjon, a QAM modulátor által "beültetett hibajavító bitek" pedig a kábelhálózat végpontjain, a felhasználóknál biztosítják a hibamentes vételt. A további lépés az lesz, hogy a fejállomások maguk állítják össze a digitális jelcsomagokat, azaz nem egyszerűen a műholdról érkező jeleket transzmodulálják, hanem a QPSK demodulátorral vett digi-
tális műsorokat saját maguk fűzik újabb csomagba, esetleg ezeket maguk kódolják. Ilyen, úgynevezett remultiplexerek még gyakorlatilag nincsenek a piacon, de elterjedésükre nem kell sokat várni. Remélem hamarosan beszámolhatok a CableWorld Kft. által kifejlesztett remultiplexer megjelenéséről is. Tóth Miklós
10
Ha nem látom, el sem hiszem
hírek
Egy érdekes eset hétköznapjainkból
A műszaki emberek többségére a reális gondolkodás, a jó problémamegoldó készség, a valós helyzetfelismerés jellemző. Az ilyen ember nem hisz a szellemek létezésében, az UFO-k ténykedésében - környezetünk jelenségeire mindig igyekszik valós magyarázatot keresni. Mint azt olvasóink és ügyfeleink tudják, cégünk már a negyedik éve ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszer szerint működik. Ez a minőségbiztosítási rendszer megköveteli az ügyfelek panaszainak elemzését, a hibák okainak részletes feltárását, a sorozatszerűen jelentkező hibák mielőbbi megszüntetését. 2000 nyarán találkoztunk a következő esettel, amelyet olymértékben érdekesnek és tanulságosnak találtunk, hogy most olvasóinknak is bemutatjuk.
Mivel a készüléket kapcsolóüzemű tápegység működteti, nem látszott célszerűnek a javítással bajlódni, ezért kereskedőnkkel felküldték Budapestre. Cégünknél minden javításról emlékeztető készül, s a hibák vélhető okát időszakonként elemezzük, de ez a készülék hosszú időre emlékezetes marad számunkra. A tápegységbe egy kisebb hangyaboly költözött bele. A hálózati feszültség két bekötő forrszeme között, amint a mellékelt fotón is látható - egy egész kupac döglött hangya gyűlt össze. Vélhetően az egyik egyszerre ért a két forrszemhez és megégett egy kicsit, majd a segítségére siető társai is hasonlóképpen jártak ezen a helyen. A vezérlő IC környékén és a kimenetek környékén is találtunk döglött hangya kupacokat, de ezek mérete lényegesen kisebb volt. A tápegység hibáját a vezérlő IC-nél botorkáló hangyák okozták. Pontosan nem tudjuk megmondani, mi vonzotta a hangyákat éppen a tápegységbe. Egyesek véleménye szerint a feszültség, mások szerint egyik társuk véletlenül keveredett oda és megpörkölődött, a többi csak segítségére sietett, megint mások szerint a panelek hullámforrasztásánál használt magas alkoholtartalmú folyasztószerből maradt alkohol vonzotta oda a hangyákat ilyen tömegben. A hangyákat pontosan nem számoltuk meg, de biztos hogy több százan voltak. Mivel a kábeltelevízió berendezések gyakran igen mostoha körülmények között dolgoznak, néha nem árt arra gondolni, hogy ilyen esetek is előfordulhatnak. A mai nagyimpedanciás CMOS áramkörökben még egy hangya is befolyásolhatja az elektronok mozgásának útvonalát.
1999-ben egy kisebb, néhány csatornás összeállítást szállítottunk a CW-3000-es rendszerből egy külföldi tulajdonban lévő, elektronikus készülékeket gyártó székesfehérvári cég számára. Szeretném kiemelni, hogy egy igen jó felkészültségű, jó környezetben, magas műszaki színvonalon dolgozó nagy cégről van szó. Az összeállítás a kábeltelevízió fejállomások elemeiből épül fel, de ipari berendezésként üzemel. A készülékek a felhasználó megelégedésére 2000. júniusáig jól működtek, azonban az egyik nap leállt az ACTIVE COMBINER. Az ügyeletes üzemeltető megállapította, hogy "elszállt" a hálózati biztosíték. Természetes, hogy ilyenkor elsőként új biztosítékot kell betenni, és lehet, hogy a probléma örökre meg van oldva. Az üzemeltető is így tett, de az új biztosíték ismét elszállt.
Zigó József
11
Bemutatkozik gyártásunk vezetője
hírek
Bemutatkozik: Balog Dezső gyártásunk vezetője
Egy Tolna megyei kis faluban, Várongon születtem 1947-ben. Ott jártam általános iskolába, majd Dombóváron, a mostani nevén Illyés Gyula reálgimnáziumban végeztem középiskolai tanulmányaimat, és érettségiztem 1965-ben. Miután vonzott a villamosmérnöki pálya, a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkeztem és nyertem felvételt. Ez a felvétel előfelvételt jelentett, és mint sokan mások, az egyetem előtt én is 11 hónapos katonai szolgálatot teljesítettem. Tényleges tanulmányaimat az egyetemen 1966-ban kezdtem meg, 1971-ben végeztem a Villamosmérnöki Kar műsorközlő ágazatán, s lettem okleveles villamosmérnök. Számomra a választási lehetőségek közül a Híradástechnika Szövetkezet jelentette a legérdekesebb és anyagilag is az egyik legjobb munkalehetőséget, munkahelyet, így kezdő mérnökként 1971-től itt kezdtem el dolgozni. Amikor indult a központi műadó program a Szövetkezetben, oda kerültem, és ebben dolgoztam a nyolcvanas évek végéig. Hogy mi is volt ez a központi műadó? - olyan, a tv-gyárak részére készült nagyberendezés, amely videó jelforrásokat tartalmazott mérőjelekként, nagyfrekvenciás egységeket 0,5 W-os adókként, a megfelelő ellenőrző műszerekkel együtt. E műadók telepítése kapcsán bejártam a Szovjetunió és KeletEurópa sok-sok városát, megismertem a televíziógyártást, a tv- gyárakat, embereket, kultúrákat. A központi műadó mellett sokféle érdekes, számomra igazán kedves mérőműszerrel is volt lehetőségem foglalkozni. Csak néhányat felsorolva: TV demodulátor, löketmérő, VITS generátor, VITS analizátor, MIVIMAT, PAL-SECAM vektorszkóp, hullámalak monitor, oszcilloszkóp stb. Azt hiszem, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy az én korosztályom tudta a legtöbbet az analóg tv-technikáról és méréstechnikáról. A kábeltelevíziózással a sporton keresztül kerültem kapcsolatba. Tudom, ez egy kicsit hihetetlenül hangzik, de 1981-ben a francia Thomson cég azzal
kereste meg a Híradástechnika Szövetkezetet, hogy az athéni Szabadtéri Atlétikai Játékok lebonyolításához a mi központi műadónk nagyfrekvenciás részét használnák kábeles adónak, így mi látnánk el sokcsatornás tv-jellel a riporterállásokat. Ennek a munkának a tárgyalásos előkészítésében és megvalósításában is aktívan részt vettem Athénben. Később, 1983-ban a budapesti XXII. Tornász Világbajnokság idején, már a Híradástechnika Szövetkezet dolgozóiból álló kis csapat végezte el a számítógépes és kábeltelevíziós feladatokat is, beleértve (Európában először) a színes feliratozást is. Tulajdonképpen ettől az időtől kezdődött meg a kábeltelevíziós egységek fejlesztése és gyártása a belföldi és külföldi piacra. Külföldi partnereink a WISI, Hirschmann, FUBA, Kathrein és az FTE voltak, ezeknek a cégeknek mi fejlesztettünk és gyártottunk készülékeket. A Híradástechnika Szövetkezetben, annak széteséséig, sokféle feladatkört láttam el. Voltam bemérő, laborvezető, üzemvezető, főüzemvezető.
1992-ben a megalakuló CableWorld Kft.be a gyártás vezetőjeként léptem be, és ezt a feladatot látom el ma is. Nekem ez a bemutatkozás egy kicsit visszatekintés is, mert egy nagyon jelentős korszak, az analóg tv-technika korszaka lassan befejeződik, hogy átadja a helyét a digitális eszközöknek. Magánéletemről röviden: egy fiam és két lányom van. A két nagyobb középiskolás, a legkisebb általános iskolába jár. Feleségemmel együtt időnk nagy részét a gyerekekkel való foglalkozás köti le, de nyáron kirándulunk, utazunk, közös programokat csinálunk. Balog Dezső
CableWorld Kft.
H-1116 Budapest Kondorfa utca 6/B Hungary
Tel.: Fax:
E-mail: Internet: 12
+36 1 371 2590 +36 1 204 7839 1519 Budapest, Pf. 418, Hungary
[email protected] www.cableworld.hu
