H á z s z a b á l y a,

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének

H á z s z a b á l y a, állásfoglalásokkal kiegészítve

Lezárva: 2012. január 1.

16

Az Országgyűlés Házszabálya, állásfoglalásokkal kiegészítve

Az Országgyűlés 46/1994. (IX. 30.) OGY határozata a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról 1 Az Országgyűlés az Alkotmány 24. §-a (4) bekezdése szerint működésének szabályait és tárgyalási rendjét az alábbi Házszabályban állapítja meg: I. RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGALAKULÁSA Az alakuló ülés összehívása 1. § Az újonnan megválasztott Országgyűlést a köztársasági elnök a választást követő egy hónapon belüli időpontra hívja össze. (ATB/80-1/1998.) Abban a kérdésben, hogy az 1994–1998 közötti ciklusban be nem fejezett, tárgysorozaton lévő és egyéb ügyek közül melyek kerüljenek az új Országgyűlés elé, az Alkotmány- és igazságügyi bizottság a következő állásfoglalást hozta: 1. Automatikusan, külön döntés nélkül az új Országgyűlés tárgysorozatára kerülnek azok az előterjesztések, amelyek olyan előterjesztőtől érkeztek, akiknek státusza az országgyűlési képviselők választásától, illetve a kormányváltástól független (pl. népi kezdeményezések, jelentések, a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke, a legfőbb ügyész előterjesztései). 2. Az országgyűlési választásokat követően újonnan megalakult Kormány döntésén múlik, hogy mely indítványokat kíván – sajátjaként – technikai, illetőleg tartalmi változásokkal vagy változatlanul előterjeszteni. Az újonnan megalakuló Kormány nyilatkozatáig a korábbi Kormány előterjesztései tárgysorozaton vannak. 3. Az új Országgyűlés tagjai új politikai megállapodás alapján határozzák meg az új bizottsági rendszert. Az így megalakult új bizottságoknak nem kötelessége csak joga a korábbi előterjesztések felvállalása. Ezért a jelenlegi bizottsági rendszerben működő bizottságok által benyújtott indítványok nem kerülnek az újonnan megalakuló Országgyűlés tárgysorozatára. (Az új ciklusban megalakuló bármely bizottságnak lehetősége van olyan előterjesztés benyújtására, amely akár szó szerint megegyezik a korábbi ciklusban benyújtott előterjesztéssel.) 1

A határozatot az Országgyűlés az 1994. szeptember 20-i ülésnapján fogadta el.


17

4. Az országgyűlési képviselők előterjesztései (így pl. képviselői önálló indítványok, interpellációk, kérdések), mivel mandátumhoz kötöttek, nem kerülhetnek az új Országgyűlés tárgysorozatára. (Az újonnan megválasztott országgyűlési képviselőnek lehetősége van olyan előterjesztés benyújtására, amely akár szó szerint megegyezik a korábbi ciklusban benyújtott előterjesztéssel.) Az 1–2. pont alatt szereplő esetben az előterjesztések tárgyalását célszerű újra kezdeni; a 3–4. pont alatti esetben újra kell kezdeni. A bizottság az állásfoglalása kialakításánál figyelembe vette az 1990– 1994-es országgyűlési ciklus Ügyrendi bizottságának idevonatkozó állásfoglalását.

A megbízólevél benyújtása 2. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknél nyújtják be. (2) Az időközi választáson megválasztott, valamint a pártlistáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét az Országgyűlés elnökénél nyújtja be. Az alakuló ülés vezetése 3. § (1) Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg. Ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről, majd felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselőt a korjegyzői feladatok ellátására. (2) Ha a képviselő a felkérést visszautasítja, a korban soron következő képviselőt kell felkérni. 4. § (1) Az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök vezeti. (2) Az Országgyűlés főtitkára az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt végzi az Országgyűlés ülésével kapcsolatos tevékenységet.

18


A választással kapcsolatos jelentések 5. § (1) A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a) az országgyűlési képviselők választásáról az Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke, b) a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és technikai lebonyolításáról a belügyminiszter beszámol az Országgyűlésnek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámoló jelentések elfogadásáról az Országgyűlés a képviselők eskütétele után határoz. A megbízólevelek vizsgálata 6. § (1) A jelentések elhangzása után a korelnök és a korjegyzők – mint mandátumvizsgáló bizottság – a választási iratok (választási bizottságok jegyzőkönyvei, képviselőknek a megbízás elfogadására, illetőleg az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, pártlisták, megbízólevelek) alapján megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét. (2) A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét a névsor szerint elsőnek igazolt öt képviselőből álló bizottság vizsgálja meg. E bizottság azonnal megalakul, s tagjai sorából előadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyző a névsor szerinti első öt képviselő közé tartozna, vagy ha a névsor szerinti első öt képviselő valamelyike a felkérést visszautasítja, a bizottság tagja a sorban következő képviselő lesz. 7. § (1) A mandátumvizsgálat eredményéről először a 6. § (2) bekezdésében meghatározott bizottság előadója, majd ezt követően a korelnök tesz jelentést az Országgyűlésnek. (2) Az időközi választás során megválasztott, továbbá a területi, illetve az országos listán az érintett párt által kijelölt képviselő 6. § (1) bekezdésében felsorolt választási iratait a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén tesz jelentést. (3) A mandátumvizsgálat eredményéről készített jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja.


19

Az eskütétel 8. § (1) A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően – az alakuló ülésen – esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. (2) Az eskü szövegét a Házszabály 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Az alakuló ülésről távollevők, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselők az Országgyűlés előtt teszik le az esküt, és írják alá az esküokmányt. (4) A képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig – az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együttjáró feladatok elvégzésének kivételével – nem vehet részt az Országgyűlés munkájában; tiszteletdíjra és költségtérítésre csak akkor jogosult – visszamenőleg is –, illetőleg kedvezményt akkor vehet igénybe, miután esküt tett. A képviselőcsoport megalakulásának bejelentése 9. § (1) A képviselőcsoportok megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követően kerül sor. (2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat a korelnökhöz, a változásokat az Országgyűlés elnökéhez kell írásban bejelenteni. (4) Az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok esetén a (2)–(3) bekezdésben, valamint a 14–15. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

10. § (1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a korelnök javaslata alapján – titkos szavazással megválasztja az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és a jegyzőket.

20


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. (3) A szavazatok leadása után a korjegyzők a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat és a korelnök kihirdeti az eredményt. (4) Ha valamelyik tisztségviselő megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. (5) A (4) bekezdésben meghatározott okból megismételt szavazás során – ha a tisztségre több jelölt volt – a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre, illetőleg a legtöbb szavazatot kapott, meg nem választott jelöltek közül eggyel több jelöltre lehet szavazni, mint ahány alelnököt vagy jegyzőt kell megválasztani. (6) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani. 11. § Tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a 10. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés elnökének választása esetén a korelnök teendőit – a 20. § (2) bekezdése szerinti helyettesítési rendben – az Országgyűlés alelnöke látja el. A Házbizottság megalakulása 12. § (1) A képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével (9. § (1)–(2) bekezdés), továbbá az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek megválasztásával (10–11. §) a Házbizottság (24. § (1) bekezdés szerinti összetétellel) megalakul. (2) A Házbizottság tagjainak névsorát a korelnök az alakuló ülésen ismerteti az Országgyűlés előtt, ezt követően az elnöklést átadja az Országgyűlés megválasztott elnökének.


21

II. RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK ÉS A KÉPVISELŐCSOPORTOK 1. fejezet A KÉPVISELŐK A képviselők jogai és kötelezettségei

13. § (1) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók. (2) Amennyiben törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve bizottságaiba bármelyik képviselő megválasztható. (3) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. (AIB. 1995. április 27.) A plenáris ülés információs kijelző tábláján a képviselő neve mellett a képviselőcsoporthoz tartozás, illetve a független státusz tüntethető fel. Egyéb státuszok feltüntetésének házszabályi akadálya van.

(4) A képviselő köteles képviselői tevékenységét az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően végezni, valamint a Házszabály előírásait betartani. (65/1998-2002. ÜB.) Az országgyűlési képviselői jogokat – ha a Házszabály eltérően nem rendelkezik – csak személyesen lehet gyakorolni. Az országgyűlési képviselő helyettesítésére csak a Házszabályban meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. (57/2002-2006. ÜB.) Az Ügyrendi bizottság megállapítja, hogy ha az országgyűlési képviselő eljárása az Országgyűlés – Alkotmány 19. § (2) bekezdéséből eredő – tevékenységével függ össze, akkor csak személyesen járhat el. E tevékenység során a Ptk. képviseleti szabályai nem alkalmazhatóak. A bizottság a 65/1998-2002. ÜB. általános érvényű állásfoglalásában értelmezte az országgyűlési képviselő helyettesítésére vonatkozó szabályokat. Jelen állásfoglalás alapját egy olyan eset képezi, amikor – a Ptk. képviseleti szabályai alapján – nem képviselő kapott meghatalmazást írásbeli választ igénylő kérdés benyújtására, vagyis a közjog és a magánjog együttesen jelentkezik.

22


A bizottság határozott különbséget tesz az országgyűlési képviselő közjogi, illetve magánjogi státusza között, hiszen azok között lényeges tartalmi eltérés van. A bizottság ezért megállapítja, hogy az Országgyűlés – népszuverenitásból eredő – jogai gyakorlásából következő képviselői jogok és kötelezettségek csak személyesen gyakorolhatók, hiszen a közjogi jellegű normák egyike sem engedi általános jelleggel a képviseletet. A Házszabály 37. §-a – mint kivételt engedő szabály – egyértelművé teszi, hogy képviselő csak az ott szabályozott esetben helyettesíthető. A személyes joggyakorlási kötelezettség természetesen nem terjed ki az egyéb – nem az Országgyűlés funkcióiból eredeztetett – jogokra és kötelezettségekre. (Így pl. nincs akadálya annak, hogy a képviselő tiszteletdíját meghatalmazott útján vegye fel.).

2. fejezet A KÉPVISELŐCSOPORTOK Az országgyűlési képviselőcsoportok megalakítása 14. § (1) Az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők országgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre. (2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. (3) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki a) párt tagja, vagy b) párt támogatásával indult a választáson, vagy c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta. (4) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, illetve más közös ügyeket intéző megbízottat választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese mindazon jogokat gyakorolja, amelyeket a Házszabály a képviselőcsoport vezetőjének biztosít.


23

(67/1998-2002. ÜB.) A képviselőcsoport hatáskörébe tartozó döntésekről a képviselőcsoport vezetőjének bejelentése az irányadó. Az Országgyűlés elnöke csak azt vizsgálhatja, hogy a bejelentés megfelel-e a Házszabályban előírt követelményeknek (vagyis a képviselőcsoport vezetőjétől, írásban érkezett-e), egyébként a bejelentést nem bírálhatja felül.

15. §2 (1) Képviselőcsoportot legalább tíz országgyűlési képviselő alakíthat. (2) Képviselőcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk listáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselő ehhez a képviselőcsoporthoz csatlakozik. (3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. (4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. (5) A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat. (17/2006-2010. AIÜB-Ügyr.)3 A Házszabály 15. § (5) bekezdésében foglalt 6 hónapos csatlakozási moratórium csak a kilépéssel vagy kizárással függetlenné vált képviselőre vonatkozik, nem vonatkozik viszont a más módon függetlenné vált képviselőre. A Házszabály 14. § (3) bekezdés c) pontja alapján az „ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők” fogalmi körébe tartozónak kell tekinteni azt a független, illetve függetlenné vált képviselőt is, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta. A kilépett vagy kizárt képviselők esetében figyelembe kell venni, hogy a 14. § (3) bekezdésének c) pontja ugyanazt a kifejezést használja, mint a 15. § (5) bekezdése. Mindkét joghely a független képviselő csatlakozását említi. Ezért a kilépett vagy kizárt képviselőnek mind a már meglévő képviselőcsoporthoz való csatlakozására, mind a megalakulásban való részvételére csak a korábbi frakciójából való távozását követő hat hónap elteltével kerülhet sor. 2 3

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg. Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 15. §-hoz tartozó „FÜGGETLEN KÉPVISELŐKRE VONATKOZÓ CSATLAKOZÁSI MORATÓRIUM” cím alatt.

24


(20/2006-2010. AIÜB-Ügyr.) A Bizottság – a 22/1999. (VI. 30.) AB határozatban foglaltakra figyelemmel – megállapítja, hogy a kormánypárti, illetve ellenzéki képviselőcsoport fogalmának meghatározásakor kizárólag objektív, külső és formális ismérveket lehet alkalmazni. A kormánypárti-ellenzéki jellegnek egyedül csak az az objektív ismérve lehet, hogy egy képviselőcsoport pártja részt vesz-e a Kormányban (kormánykoalícióban) vagy sem. Csak a koalíciós szerződés létéhez és a de facto kormányzati részvételhez kapcsolható a kormánypártiság. Más, nem formális szempontok nem vehetők figyelembe.

A képviselőcsoport gazdálkodása 16. § (1)4 A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés Hivatala és a hozzá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésén (a továbbiakban: Országgyűlés Hivatala költségvetése) belül, elkülönítve kell gondoskodni. (2) A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti keret terhére a képviselőcsoport vezetőjének rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget és teljesíthet kifizetést. (3) A képviselőcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A képviselőcsoport megszűnése 17. §5 (1) Megszűnik a képviselőcsoport a) ha tagjainak száma – a (2) bekezdés esetét kivéve – tíz fő alá csökken, b) ha a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja. (2) Ha az Országgyűlésben a 15. § (2) bekezdése alapján is alakult képviselőcsoport, bármelyik képviselőcsoport a tagok számának csökkenése miatt csak akkor szűnik meg, ha a képviselőcsoport tagjainak száma a 15. § (2) bekezdése alapján megalakult képviselőcsoport alakuláskori létszáma alá csökken. Ha több ilyen képviselőcsoport jött létre a 15. § (2) bekezdése alapján, a legkevesebb taggal megalakult képviselőcsoport alakuláskori taglétszáma az irányadó.

4 5

A 103/2001. (XII. 21.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 2. §-ával módosított szöveg.


25

(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti esetekben, ha a hiányzó mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. §ának (5) bekezdése alapján – az ott megjelölt időn belül – betölthető. (4) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni az Országgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén az Országgyűlés elnöke a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja. A csoportalakítás és a tájékoztatás szabályozása 18. § (1) A pártok képviselőcsoportjain kívül – a képviselői tevékenységgel összefüggő célra – létrehozott más (pl. szakmai, területi) csoportok a Házszabály alkalmazásában nem minősülnek képviselőcsoportnak. (2) Az Országgyűlés épületében a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más csoport és a képviselő csak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a tömegtájékoztatási szervek részére. III. RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE 1. fejezet AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI Az Országgyűlés elnöke 19. § (1) Az Országgyűlés elnöke biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről. (2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében a) képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban; b)6 képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban; javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak

6

A 47/2004. (V. 18.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg.

26


(a továbbiakban: Európai uniós bizottság), illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására; c) összehívja az Országgyűlés ülésszakát, s ezen belül az egyes üléseket; d) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a Házszabály betartására, kihirdeti a szavazás eredményét és ügyel az ülések rendjére; (AIB. 1995. március 1.) A plenáris ülés levezető elnöke azzal, hogy közéleti tárgyú kérdés feltevésére hívja fel a kérdezőt, nem sérti meg a részrehajlás nélküli ülésvezetés követelményeit [19. § (2) bekezdés d) pont], hanem ezzel kifejezetten eleget tesz a Házszabály 19. § (1) bekezdésében írt kötelezettségének. (AIB. 1995. március 1.) Amennyiben a plenáris ülés résztvevői nem az ott elhangzott érvekkel vitatkoznak, hanem azon túlterjeszkedve, személyt, illetve emberi méltóságot sértő kifejezést használnak, akkor a bizottság ajánlja, hogy a plenáris ülést levezető elnök éljen a Házszabály 54. § (2) bekezdésében foglalt rendreutasítási jogával. (AIB. 1997. április 23.) Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság megállapítja: a mindenkori levezető elnököt illeti meg a mérlegelési jog a tekintetben, hogy a felszólaló a felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ-e. A Házszabály 54. §-ában meghatározottakon túlmenően a bizottság további normatív szempontokat nem tud adni. Az elnöklésnek része az üléstermi rend fenntartása. Erre tekintettel az elnök feladata, hogy a plenáris ülésen folyó vitát figyelemmel kísérve – a Házszabály 54. §-ának alkalmazásával – haladéktalanul avatkozzon be, ha a felszólaló az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ. A bizottság nem látja akadályát annak, hogy e jogával az elnök már a felszólalás közben is éljen.


27

(AIB. 1994. december 7. és 13.)7 A Házszabály 45. § (4) bekezdésében foglaltakat értelmezni és alkalmazni csak a Házszabály 19. §-ában meghatározott rendelkezésekkel összefüggésben – az elnök jogainak és kötelezettségeinek tükrében – lehet. Ha az elnök bármikor észrevételezi azt, hogy a Házszabályt bármilyen formában bárki megsérti – akár többek között azzal is, hogy a kötelező jelenlét ellenére nem vesz részt az ülésen –, jogosult a Házszabályban meghatározott intézkedések megtételére. A bizottság úgy látja, hogy az elnöknek lehetősége van arra, hogy a távol lévő minisztert a megjelenésre felhívja. (HB. 1994. október 13.) A Házbizottság a rádiótelefon és a személyi hívó használata kapcsán felkéri – a képviselőket, hogy a plenáris és bizottsági üléseken a jelzett készülékeket az ülésteremben kapcsolják ki, – a főtitkárt, tegye meg a szükséges intézkedést, hogy – a technikai személyzet kivételével – az ülésen résztvevő más személyek (szakértők, érdeklődők stb.) hasonlóképpen járjanak el.

e) az üléseken a tanácskozási rend érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, az elnöki teendőket köteles átadni; f) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén, s elnököl a Házbizottság ülésein; g)8 összehangolja a bizottságok működését, továbbá javaslatot tesz az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, valamint az állandó és ideiglenes bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra; h) előkészítés, illetőleg intézkedés céljából kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat; i)9 kinevezi és felmenti az Országgyűlés főtitkárát, a főtitkár helyetteseit, a gazdasági főigazgatót, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatóját, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetőit; az általa kinevezett vezetőket illetően munkáltatói jogkört gyakorol;

7

8 9

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 45. §-hoz tartozó „MINISZTER JELENLÉTE PLENÁRIS ÜLÉSEN, TOVÁBBÁ ÜGYRENDI VITA KERETEI” cím alatt. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 3. § (1) bekezdésével módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg.

28


j)10 jóváhagyja az Országgyűlés hivatali szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatát, továbbá kiadja az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket; Az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata az Országgyűlés honlapjának „Hivatal” elnevezésű linkjén található. Az egyéb szabályzatok, rendelkezések a „http://oracle.mkogy.hu/parlanet/jogtar/index.html” oldalon találhatók „Házi jogtár” cím alatt. (A szerk.)

k)11 jóváhagyja az Országgyűlés Hivatala költségvetésének tervezetét és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását; l) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket; A „http://oracle.mkogy.hu/parlanet/jogtar/elr.htm” oldalon találhatóak az „Elnöki rendelkezések”. (A szerk.)

m)12 gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait; n)13 – a Házbizottság véleményének kikérését követően – kijelöli a közvetítésre kerülő bizottsági üléseket; o)14 ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a Házszabály, illetve a törvények meghatároznak. (3) Az elnök képviselői felszólalása esetén a tárgysorozaton lévő ugyanazon ügy további tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásáig a (2) bekezdés d) pontjában írt feladatokat nem láthatja el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul. (4) Az elnök a hozzá benyújtott indítványok napi jegyzékét haladéktalanul megküldi a képviselők számára. Az indítványról bármely képviselő vagy bizottság kérésére az Országgyűlés Hivatala másolatot ad. Az elnök a hozzá benyújtott indítványok egy-egy teljes sorozatát megküldi a kijelölt bizottság tagjainak, két-két teljes sorozatát a képviselőcsoportok vezetőinek. A 2002–2006. ciklusban döntés született az elektronikus futárposta bevezetéséről. Az erre vonatkozó Házbizottsági állásfoglalás, illetve elnöki rendelkezés a Függelékben található. (A szerk.)

10 11 12 13 14

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg. A 103/2001. (XII. 21.) OGY határozat 2. §-ával módosított szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 1. §-ával beiktatott szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 3. § (2) bekezdésével módosított szöveg. Betűjelzését módosította a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 3. § (2) bekezdése.


29

(5) Az elnök a képviselők számára hozzáférhetővé teszi az Országgyűléshez címzett, valamint az Országgyűlés elnökének címzett, de az Országgyűlést érintő iratokat. Az Országgyűlés alelnökei 20. § (1) Az Országgyűlés alelnökei az elnök által meghatározott rendben helyettesítik az Országgyűlés elnökét a 19. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásában. (2) Az Országgyűlés elnökét tartós akadályoztatása esetén a legnagyobb taglétszámú képviselőcsoporthoz tartozó alelnök – az ő akadályoztatása esetén a következő legnagyobb taglétszámú képviselőcsoporthoz tartozó alelnök – helyettesíti. Azonos taglétszámú képviselőcsoport esetén a helyettesítő alelnököt a Házbizottság jelöli ki. (3) Az Országgyűlés elnökét helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei – a kinevezési és felmentési jog kivételével – az Országgyűlés elnökével azonosak. (AIB. 1995. március 1.) 15 Az Országgyűlés elnökét kizárólag a helyettesítésre jogosult alelnök helyettesítheti. Az Országgyűlés alelnökének egyébként önálló jogköre nincs.

Az Országgyűlés jegyzői 21. § (1) Az Országgyűlés jegyzői a) közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében, b) a kézfelemeléssel történő szavazásnál – amennyiben szükséges – összeszámolják a szavazatokat, c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el, „A titkos szavazás lebonyolításának rendjéről” szóló állásfoglalását – terjedelmi okokból – a Függelékben ismertetjük. (A szerk.)

d) felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák az eskü szövegét, e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát, 15

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 20. §-hoz tartozó „ORSZÁGGYŰLÉS ALELNÖKEINEK JOGKÖRE” cím alatt.

30


f) jelzik a beszédidő lejártát, g) hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét. (4/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 60. § (6) bekezdésének alkalmazása során a számítógépes szavazási lista hitelesítésekor az Országgyűlés jegyzői nem azt tanúsítják, hogy az egyes képviselők a szavazási listán feltüntetettek szerint adták le szavazatukat, hanem kizárólag azt, hogy a számítógépes szavazatszámláló rendszer a listán szereplő szavazási eredményt rögzítette. Az adatrögzítés rendszerének zártságát az adatrögzítő rendszert üzemeltető szervezeti egység biztosítja.

(2) Az Országgyűlés ülésén – az Országgyűlés elnöke által meghatározott sorrendben – egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárthoz, egy ellenzéki párthoz tartozik. (7/2010-2014. AIÜB.) Az Országgyűlés jegyzői feladatainak felsorolását a Házszabály 21. §-a tartalmazza. Ez olyan teendők elvégzését is magában foglalja, amelyek teljes körű ellátása esetenként üléstermen kívüli tevékenységet is igényelnek (forgatókönyvi egyeztetések, okiratok kezelése) A Házszabály 21. § (2) bekezdése ezért úgy fogalmaz, hogy egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot az Országgyűlés ülésén. A parlamenti gyakorlat alapján az a tény, hogy a jegyző nem tartózkodik az ülésteremben, nem jelenti azt, hogy nem teljesíti a feladatait. Ugyanakkor az ülést vezető elnöknek lehetősége van arra, hogy a Házszabály rendelkezéseinek érvényesítése érdekében a távol lévő jegyzőt a megjelenésre felhívja, illetve - indokolatlan távollét esetén - élhet a Házszabály 48. § (3) bekezdésében biztosított azon jogával, hogy más országgyűlési képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására. Az Országgyűlés Elnökének a jegyzők sorrendjének meghatározásánál a Házszabályban foglalt kötelezettségén túl arra is törekednie kell, hogy az országgyűlési képviselői jogok gyakorlására - jegyzői feladatokat ellátó képviselőnek is – lehetősége legyen.

A tisztségviselők megbízatásának megszűnése 22. § (1) Az Országgyűlés tisztségviselőjének megbízatása megszűnik:


31

a) képviselői megbízatásának megszűnésével, b) a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, független képviselő esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával, c) képviselőcsoportjának megszűnésével, d) felmentésével, e) a tisztségről való lemondással. (2) A tisztségviselő felmentéséről a Házbizottság javaslata alapján az Országgyűlés a 10. § (2) bekezdésének szabályai szerint határoz. 2. fejezet A HÁZBIZOTTSÁG 23. § A Házbizottság: a) állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és heti munkarendjéről; b) javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára és a felszólalási időkeretekre; (HB. 2007. március 1.) A Házbizottság úgy foglal állást, hogy az Országgyűlés plenáris ülése napirendjének tervezésekor arra kell törekedni, hogy a nagyobb érdeklődésre számot tartó, jelentősebb szabályozási tartalmú törvényjavaslatok általános vitájára, illetve annak megkezdésére – lehetőség szerint – ne az ülés első napjának délutánján kerüljön sor. (26/2002-2006. ÜB.) A Házbizottságnak – a Házszabály 23. §-ának b) pontja, és a 47. §-a (4) bekezdése szerinti – felszólalási időkeretre vonatkozó javaslata kötelező erejűvé válik, ha arról az Országgyűlés a Házszabály 47. § (6) bekezdésében foglaltak szerint határoz.

c) megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal; d)16 e)17;

16 17

Hatályon kívül helyezte a 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 11. §-a. Hatályon kívül helyezte a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 25. §-ának (2) bekezdése.

32


f) egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket; g) az Országgyűlés elnökének tartós akadályoztatása esetén a 20. § (2) bekezdése alapján helyettesítő alelnököt jelöl; h) állást foglal a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket; i) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben; (AIB. 1995. március 1.)18 Az Alkotmányügyi bizottság állásfoglalásának megfogalmazásakor a Házszabály 23. § i) pontját, valamint a 19. § (2) bekezdés a) pontját, és ezzel összefüggésben a 20. § (2) bekezdését értelmezte. A bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben kizárólag a Házbizottság jogosult dönteni (23. § i) pont). Az Országgyűlés elnökének kizárólagos joga, hogy képviselje az Országgyűlést más szervezetekkel való kapcsolattartás során, vagyis konkrét esetben nyilvánosságra hozza a Házbizottság sajtóval kapcsolatos állásfoglalását.

j) meghallgatja és véleményezi az Országgyűlés elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó tisztségre jelöltként bemutatott személyeket; k)19 kialakítja az Országgyűlés Hivatala költségvetésének elkészítésére vonatkozó elveket; l) az Országgyűlés elnökének felkérésére megvitatja az Országgyűléshez (annak tisztségviselőihez) érkezett jelentősebb beadványokat (petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket stb.), és véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket; m) megállapítja a távolmaradás igazolásának rendjét (44. § (3) bekezdés); A képviselők szavazásról való távollétével összefüggő egyes kérdésekről szóló házbizottsági rendelkezés teljes szövegét a Függelék tartalmazza. (A szerk.)

n) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől térjen el (140. §); 18

19

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 20. §-hoz tartozó „ORSZÁGGYŰLÉS ALELNÖKEINEK JOGKÖRE” cím alatt. A 103/2001. (XII. 21.) OGY határozat 3. §-ával módosított szöveg.


33

o) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a 102. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidőt szabjon; p)20 javaslatot tesz az Országgyűlés tisztségviselőinek felmentésére (22. § (2) bekezdés), illetve visszahívja az országgyűlési bizottság független képviselő elnökét, alelnökét, tagjait; q)21 javaslatot tesz napirendi pont időkeretben történő, illetve vezérszónoki rendben történő tárgyalására; r)22 a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásánál megállapítja a felszólalások és hozzászólások időkeretét (51. § (2) bekezdés); (HB. 1996. február 22.) A Házszabály 51. § (2) bekezdése alapján a Házbizottság az alábbiakban szabályozza a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásával kapcsolatos időkereteket. Ha a miniszterelnök felszólalásának időtartama nem haladja meg a 20 percet a frakciók 5-5 perces, ha a 20 percet meghaladja 8-8 perces időkeretben szólalhatnak fel. A Házbizottság esetenként ettől eltérő időkeretet is megállapíthat. A köztársasági elnök napirenden kívüli felszólalása esetén – ha a Házbizottság másként nem dönt – a miniszterelnök felszólalására vonatkozó szabályok az irányadók. A képviselőcsoportok vezetői a szólásra jelentkezés sorrendjében szólalnak fel. A miniszterelnököt viszontválasz illeti meg.

s)23 javaslatot tesz az Országgyűlésnek hasonló témájú vagy egymással összefüggő ügyek együttes tárgyalására; t)24 az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 48 órával korábban közzéteszi, és a karzaton – a férőhelyektől függően – ülőhelyeket biztosít az állampolgárok számára; u)25 megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket.

20 21 22 23 24 25

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 4. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 4. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 2. §-ával megállapított szöveg. Jelölését módosította a 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 2. §-a. Jelölését módosította a 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 2. §-a. Jelölését módosította a 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 2. §-a.

34


A Házbizottság tagjai 24. § (1) A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai: az Országgyűlés alelnökei és minden képviselőcsoport vezetője. (2) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője – akadályoztatása esetén megbízottja – rendelkezik szavazati joggal. A Házbizottság ülésének résztvevői 25. § (1) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak az Országgyűlés elnöke által meghívott személyek vehetnek részt. (2) A Kormány képviselője állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén. A Házbizottság működése 26. § (1)26 A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az elnök összehívhatja a Házbizottság ülését. (2) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. (39/2002-2006.ÜB.) A Házszabály 26.§ (2) bekezdése alapján a Házbizottság ülését össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. A Házszabály nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy mikorra kell a Házbizottságot összehívni, ezért e tekintetében az összehívás kezdeményezője által megjelölt időpontot kell irányadónak tekinteni azzal, hogy az eset összes körülményeinek mérlegelésével legkésőbb az ülésnapra rendelt napirendi pontok megtárgyalása után mindenképpen köteles azt összehívni.

(3)27 A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), f), g), m) pontjairól az Országgyűlés, egyéb esetekben – az országgyűlési bizottság független képviselő elnökének, alelnökének és tagjának visszahívását kivéve – az Országgyűlés elnöke dönt.

26 27

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 3. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 5. § (1) bekezdésével módosított szöveg.


35

(4)28 Az Országgyűlés a 23. § g) pontjáról vita nélkül dönt. Az Országgyűlés a 23. § a), f) és m) pontjában a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb öt perces hozzászólása után határoz. (5)29 A Házbizottság üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság működési rendjét – a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve – maga határozza meg. 3. fejezet Bizottsági elnöki értekezlet 27. § (1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei. (2) A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz a) a Házbizottságnak az Országgyűlés heti munkarendjére, b) a Házbizottságnak az Országgyűlés üléseinek napirendjére, c) az Országgyűlés elnökének a bizottság kijelölésére (79. §). (3) A Bizottsági elnöki értekezlet ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti. (4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait szótöbbséggel hozza. A Bizottsági elnöki értekezleten az állandó bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök – rendelkezik szavazati joggal.

4. fejezet AZ ORSZÁGGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI Az állandó bizottságok létrehozása 28. § (1) Az Országgyűlés megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait. (2)30 Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel,

28 29 30

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 5. § (2) bekezdésével módosított szöveg. Számozását módosította a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 5. § (2) bekezdése. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 6. §-ával módosított szöveg.

36


továbbá – paritásos bizottságként (33. § (4) bekezdése) – a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat. (3) Az Országgyűlés bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet. (24/2002-2006. ÜB.) Az Alkotmánybíróság 2003. november 3-án kihirdetett 50/2003. (XI.5.) AB határozatában foglaltak alapján – miszerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően az állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét, és nem teremtette meg az országgyűlési bizottsági vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit – az Országgyűlésnek 2004. március 31-i határidővel kell eleget tennie a jogalkotási feladatainak. Mindez azonban nem akadálya annak, hogy az Országgyűlés állandó, illetve ideiglenes bizottságot hozzon létre, valamint a már létrejött állandó és ideiglenes bizottságok folytassák tevékenységüket. Az Ügyrendi bizottság ezt az állásfoglalását addig tartja hatályban, amíg az Alkotmánybíróság 27/1998. (VI.16.) AB határozatból, és a 50/2003. (XI.5.) AB határozatból adódó Házszabály-módosításra sor nem kerül.

Az állandó bizottságok hatásköre 29. § (1) Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, – törvényben és a Házszabályban meghatározott esetekben – ügydöntő és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alkotmányban és más törvényekben, a Házszabályban, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (45/2002-2006. ÜB.)31 Figyelemmel az Ügyrendi bizottság 2/19982002. ÜB számú és a 24/2002-2006. ÜB. számú általános érvényű állásfoglalásaiban foglaltakra, nincsen akadálya – és nem szükségesek törvényi garanciák ahhoz –, hogy az Országgyűlés bizottságai útján vizsgálati tevékenységet végezzen.

(2) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság működésének szabályaira – az 31

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 36. §-hoz tartozó „BIZOTTSÁG, VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG VIZSGÁLATI TEVÉKENYSÉGE” cím alatt.


37

albizottság eltérő rendelkezése hiányában – az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (8/1998-2002. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást az albizottsági ülések jegyzőkönyvezéséről, hogy 1. A teljes albizottsági ülésről magnófelvétel készüljön, amelyet a bizottság munkatársa archivál a ciklus végéig. Amennyiben utólag jegyzőkönyvre van szükség, úgy a magnófelvétel alapján ez elkészíthető. 2. Az elnöki összefoglaló alapján az albizottsági ülésről írásos emlékeztető készül. 3. Kivételesen, előzetes jelzés alapján az albizottsági ülésről vagy annak egy részéről szó szerinti jegyzőkönyv készül. (1/2010-2014. AIÜB.) Az Országgyűlés bizottságai – kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában – külön országgyűlési döntés nélkül is jogosultak vizsgálati tevékenységet folytatni. Erre tekintettel nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés állandó bizottsága a Házszabály 29. § (2) bekezdése szerint eljárva – saját döntése alapján – létrehozzon vizsgálati feladatkörrel rendelkező albizottságot. A Bizottság a döntése meghozatalánál figyelemmel volt az 50/2003. (XI. 5.) AB határozatra, amely az „Országgyűlés állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének”, továbbá a 45/2002-2006. ÜB. állásfoglalásra, amely az „országgyűlési bizottságoknak a vizsgálati tevékenységüket” kifejezést használja. Az idézett szóösszetételek egyértelművé teszik, hogy vizsgálati tevékenységet állandó bizottság is végezhet. Ez az állásfoglalás nem zárja ki a 64/1998-2002. ÜB. állásfoglalás II. pontjában írtak alkalmazását, mert vizsgálóbizottság létrehozása továbbra is országgyűlési határozattal történhet. (4/2010-2014. AIÜB.) Egy bizottság eljárási kérdésekben hozott döntései nem alkalmazhatóak automatikusan az adott bizottság által létrehozott albizottság működése során. A bizottság elnöke – ebben a minőségében – az adott bizottság által létrehozott albizottság tevékenységére vonatkozó döntést nem hozhat.

(3) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri. (4) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.

38


(4/2006-2010. AIÜB-Ügyr.) A Házszabály 29. § (2) bekezdése alapján létrehozott albizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, aki az albizottságot létrehozó bizottság tagja. (AIB. 1994. december 7.) A Házszabály nem zárja ki, hogy két vagy több bizottság közös albizottságot hozzon létre, amelynek működésére a bizottsági albizottságokra vonatkozó általános rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

30. § (1) Az Országgyűlés törvényjavaslat (85. §), határozati javaslat (87. §), politikai nyilatkozat (88. §) és jelentés (89. §) (a továbbiakban együtt: döntési javaslat) készítésére kérheti fel az állandó bizottságot. (2) Az Országgyűlés elnöke által kijelölt bizottság ajánlást (95. § (1)–(3) bekezdések) készít az Országgyűléshez benyújtott döntési javaslathoz. (3)32 Az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést – az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján – megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. A bizottság az állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja. A bizottságok megalakítása 31. §33 (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára (a 28. § és a 33. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel a 13. § (3) bekezdésére is) a képviselőcsoport-vezetők – független képviselők véleményét is mérlegelő – megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványait összegezve, az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (2) A bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására – a képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (3) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra – a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően, illetve a független képviselők véleményére figyelemmel – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot.

32 33

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 4. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 7. §-ával módosított szöveg.


39

(4) A független képviselők az (1)–(3) bekezdés szerinti véleményüket – lehetőség szerint együttesen – az Országgyűlés elnökének terjesztik elő. (5) A bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés – a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – vita nélkül határoz. A javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője – személyi javaslatra csak az érintett képviselőcsoport vezetője vagy az érintett független képviselő – tehet módosító javaslatot. Az Országgyűlés – az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra – úgy is dönthet, hogy egy bizottságba több alelnököt választ. (6) A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre illetve tagsági helyre jelölhető. A bizottsági megbízatások megszűnése 32. §34 (1) Az országgyűlési bizottság elnökének, alelnökének és tagjának megbízatása megszűnik: a) a megbízatásról való lemondással, b) a bizottság megbízatásának megszűnésével, c) a képviselői megbízatás megszűnésével, d) a képviselőcsoportból történő kilépésével vagy kizárásával, e) a képviselőcsoport általi visszahívásával, f) a képviselőcsoportjának megszűnésével, g) ha az illető független képviselő és valamelyik képviselőcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja. (2) A megüresedett hely betöltéséről az Országgyűlés elnökének javaslata alapján az Országgyűlés a 31. § rendelkezései szerint határoz. A bizottsági tagok 33. §35 (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok 34 35


40


közötti létszámaránynak megfelel. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia. (2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen. (3) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is határozhat. Ahhoz, hogy állandó bizottságban a képviselőcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a képviselőcsoport létszámának az Országgyűlés egészéhez viszonyított arányától, a jelenlévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. (4) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselőcsoport(ok) együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (paritásos bizottság). Az ideiglenes bizottságok 34. § (1) Az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat (a vizsgáló- és az eseti bizottság a továbbiakban együtt: ideiglenes bizottság). (2)36 Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a) a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára, b) az eseti bizottság elnevezésére, a feladatkörébe utalt ügyre vonatkozik.

36

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 6. §-ával módosított szöveg.


41

(6/1998-2002. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy a vizsgáló bizottságok létrehozására irányuló országgyűlési határozati javaslatok esetében az általános vitát előkészítő ajánlás készítésére, továbbá – amennyiben szükséges – tárgysorozatba vételre minden esetben az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kerüljön kijelölésre. Az eseti bizottságok felállítására vonatkozó előterjesztések tárgysorozatba vételekor az illetékes szakbizottság kerüljön kijelölésre. Tárgysorozatba kerülése esetén az indítványt az Országgyűlés elnöke az általános vitát előkészítő ajánlás készítésére az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak is adja ki. (24/2002-2006. ÜB.) Az Alkotmánybíróság 2003. november 3-án kihirdetett 50/2003. (XI.5.) AB határozatában foglaltak alapján – miszerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően az állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét, és nem teremtette meg az országgyűlési bizottsági vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit – az Országgyűlésnek 2004. március 31-i határidővel kell eleget tennie a jogalkotási feladatainak. Mindez azonban nem akadálya annak, hogy az Országgyűlés állandó, illetve ideiglenes bizottságot hozzon létre, valamint a már létrejött állandó és ideiglenes bizottságok folytassák tevékenységüket. Az Ügyrendi bizottság ezt az állásfoglalását addig tartja hatályban, amíg az Alkotmánybíróság 27/1998. (VI.16.) AB határozatból, és a 50/2003. (XI. 5.) AB határozatból adódó Házszabály-módosításra sor nem kerül.

42


(25/2002-2006. ÜB.) Az ideiglenes bizottságok megbízatásának időtartamát az azt létrehozó határozat tartalmazza. A megbízatás kezdőnapjának meghatározásánál – figyelemmel arra, hogy a bizottsági tagokat egy ettől különböző országgyűlési határozatban választják meg – eddig az Országgyűlés töretlen gyakorlata alapján a bizottsági tagok megválasztásáról rendelkező országgyűlési határozat elfogadásának napját tekintették irányadónak. E parlamenti gyakorlatnak azonban nincs házszabályi jogalapja, ezért a jogbiztonság alkotmányos követelményének érvényesítése érdekében az ügyrendi bizottság ajánlja, hogy az ideiglenes bizottságok tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozatban minden esetben szerepeljen egy hatályba léptető rendelkezés, amely alapján vita esetén eldönthető, hogy mikor tekinthető megalakultnak a bizottság. (AIB. 1995. szeptember 8.) Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény és a Házszabály együttes értelmezése alapján az ideiglenes (eseti, vizsgáló-) bizottságok tisztségviselőit, illetve tagjait nem illeti meg pótdíj.

Az eseti bizottságokra vonatkozó külön szabályok 35. § (1) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg. (AIB. 1995. szeptember 13.) Eseti bizottság létrehozása során a Házszabály 31. § (2) bekezdését kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az eseti bizottság tagjainak megválasztását szabályozó 35. § (2) bekezdés így rendelkezik. Ennek következtében módosító javaslat hiányában a Házbizottság javaslatáról nem lehet részletekben dönteni, hanem csak egy szavazással. Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság a Házszabály 31. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel felhívja a Házbizottság figyelmét arra, hogy a határozati javaslatnak tartalmaznia kell az elnökre, illetve az alelnök(ök)re vonatkozó indítványt is.

(2)37 Az eseti bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak jelölésére illetve megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszűnésére a 32. §-t kell 37

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 10. §-ával módosított szöveg.


43

alkalmazni azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem országgyűlési képviselő is lehet. (3) Az eseti bizottság működésének szabályaira – az Országgyűlés vagy az eseti bizottság eltérő rendelkezése hiányában – az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, a bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg. A vizsgálóbizottságra vonatkozó külön szabályok 36. § (1) A vizsgálóbizottság létrehozatalára, működésére, elnevezésére, a vizsgálat tárgyának meghatározására és a vizsgálóbizottság megszűnésére az eseti bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel. (64/1998-2002. ÜB.) I. Vizsgálóbizottság kiküldésének alapjául szolgáló, a Házszabály 34. § (1) bekezdésében említett „bármely kérdés” csak az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, olyan közérdekű kérdés lehet, amely interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható. Nem hozható létre vizsgálóbizottság az államhatalmi ágak szétválasztásának elvét sértő megbízatással. Így nem hozható létre vizsgálóbizottság, a közjogi felelősséget kivéve, egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálóbizottság hatásköre a végrehajtó hatalom olyan ügyeire, amelyek a döntés előkészítésének szakaszában vannak. Nem küldhető ki vizsgálóbizottság az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozó ügyekben. Nem alkalmazható vizsgálóbizottság olyan kérdések vizsgálatára, amelyekben a jogszabály – ideértve a Házszabályt is – meghatározott szabályok szerinti speciális eljárás lefolytatását rendeli (pl. a köztársasági elnök jogi felelősségre vonásával kapcsolatos eljárás, mentelmi, összeférhetetlenségi ügyek). II. A vizsgálóbizottságot országgyűlési határozattal kell létrehozni úgy, hogy a határozati javaslathoz módosító javaslatot csak a Házszabály szerinti szűkített körben lehet beadni. III. A vizsgálóbizottság eljárása során az állami, szolgálati titok, valamint a személyes adatvédelem alá eső magántitok védelme a Házszabálynak a 69. § (1) bekezdése, valamint a titokvédelem alatt álló adatok kezelésére vonatkozó szabályai útján érvényesül. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, valamint a Házszabály rendelkezései nem érintik az Alkotmány

44


21. § (3) bekezdésében előírt azon általános kötelezettséget, hogy a bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani. (45/2002-2006. ÜB.) Figyelemmel az Ügyrendi bizottság 2/19982002. ÜB számú és a 24/2002-2006. ÜB számú általános érvényű állásfoglalásaiban foglaltakra, nincsen akadálya – és nem szükségesek törvényi garanciák ahhoz – hogy az Országgyűlés bizottságai útján vizsgálati tevékenységet végezzen. Az országgyűlési bizottságoknak a vizsgálati tevékenységüket a vizsgálattal összefüggő törvények, a Házszabály és az 50/2003.(XI. 5.) AB határozatban foglaltak figyelembevételével kell végezniük. Ezért az Ügyrendi bizottság szükségesnek tartja, hogy a vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozatba vagy a vizsgálóbizottság működési rendjébe kerüljenek be olyan rendelkezések, amelyek az alkotmánybírósági határozatban foglaltak érvényesülését biztosítják, mind az adatkezelések, meghallgatások, és a vizsgálható szervek, illetve személyek tekintetében. Mindezek alapján az országgyűlési bizottságok az Alkotmánybíróság említett határozatában foglaltak betartásával a vizsgálati tevékenység rendjét szabályozó törvény megalkotásáig végezhetnek vizsgálatot.

(2) A vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza. (3) A vizsgálóbizottság tagja csak országgyűlési képviselő lehet. (4)38 A vizsgálóbizottságot a 33. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő, mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el.

(5) A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell: 38



45

a) a bizottság feladatát; b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket; c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította; e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan; f) – amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott – javaslatot a szükséges intézkedésekre. (6)39 (55/1998-2002. ÜB.) A jelentés a Házszabály 89. §-a értelmében megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést. Jelentést a Kormány, az országgyűlési bizottság, továbbá az Állami Számvevőszék elnöke, valamint azok tesznek, akiket törvény erre kötelez. Az Országgyűlés elé terjeszteni csak a Házszabályban megengedett előterjesztést lehet, a Házszabályban szabályozott formában. A vizsgálóbizottság hatásköre nem vonható el, de a Házszabály 30. §-ának (3) bekezdése értelmében bármelyik állandó bizottság foglalkozhat olyan kérdéssel, amely a vizsgálóbizottság által folytatott vizsgálat tárgyát képezi, feltéve, hogy az az állandó bizottság működési területét érinti. Az önálló indítványokra és a módosító javaslatokra vonatkozó házszabályi előírások nem zárják ki a vizsgálat tárgyát képező kérdést érintő, a Házszabály 84. § (1) bekezdése a), b), c) pontjában foglalt önálló indítvány, illetve módosító javaslat előterjesztését sem, de a vizsgálóbizottság által lefolytatott eljárásról csak a vizsgálóbizottság tehet jelentést.

A bizottsági tagok helyettesítése 37. § (1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt. (2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának (a továbbiakban: helyettes) adhat eseti képviseleti megbízást. (3) A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól.

39

Hatályon kívül helyezte a 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 54. §-a.

46


(4)40 A Házszabály 2. számú melléklete szerinti képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni. Az elnök a helyettesítés tényét bejelenti. A benyújtott képviseleti megbízást a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (5) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására. (6) A helyettes egy bizottsági ülésen csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult. IV. RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÁRGYALÁSI RENDJE 1. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az Országgyűlés ülésszakai és ülései 38. § (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. (2) Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát. (3/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 115. § (3) bekezdésének rendelkezéséből nem következik az, hogy az Országgyűlés a rendes és a rendkívüli ülésszak ideje alatt minden naptári héten ülésezzen. Az interpelláció és kérdés tárgyalására, valamint időtartamára vonatkozó előírások értelemszerűen azokra a hetekre vonatkoznak, amelyeken az Országgyűlés a rendes és rendkívüli ülésszak alatt egyébként ülést tart. (AIB. 1995. június 21.) A levezető elnök helyesen értelmezi a Házszabály 38. § (2) bekezdését és a 137. § (1) bekezdését, illetve a plenáris ülés napirendet elfogadó döntését akkor, amikor lehetőséget biztosít arra, hogy a plenáris ülés munkája az elfogadott napirenden szereplő ülésnapot követő naptári napon is folytatódjék. (A bizottság célszerűnek látná – a képviselők teljes körű tájékoztatása érdekében –, ha a Házbizottság napirendi javaslata utalna arra, hogy az ülés – a várható felszólalók számára, illetve egyéb körülményre tekintettel – áthúzódhat a következő naptári 40



47

napra is.) 41

(3) A Kormány – megalakulását követően lehetőleg harminc napon belül, egyébként minden ülésszak végén – tájékoztatja az Országgyűlést a következő ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programjáról. A rendkívüli ülésszak és a rendkívüli ülés 39. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. Az Országgyűlés elnökének lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia. (21/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 39. §-a alkalmazásának körében rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívása akkor indokolt, ha javasolt napirendjének a rendes ülésszak ülései keretében történő megtárgyalása a közérdek sérelmét eredményező késedelemmel járna. A rendkívüli ülés nem szolgálhat a rendes ülésszak üléseinek puszta gyakorítására, mint ahogy a rendkívüli ülésnek nem alkotmányjogi funkciója a rendszeres ülésezés biztosítása sem. A rendkívüli ülés nem szolgálhat továbbá a rendes ülésszak ülése tárgysorozatának megállapítására vonatkozó szabályok megkerülésére sem. A rendkívüli ülésszaknak vagy ülésnek a Házszabály 39. § (1) bekezdésében részletezett kezdeményezése szabályszerűségéhez a rendes ülésszak soron következő ülésének bevárásából származó közérdeksérelem tényleges veszélyén túl szükséges a késedelem nélküli ülés megtartását alátámasztó okoknak a rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívására irányuló kérelem indokolásában történő feltüntetése is. (4/2002-2006. ÜB.) Nincs házszabályi akadálya annak, hogy a különböző kérelmezőktől érkezett és eltérő időpontra benyújtott – rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására vonatkozó – kérelmekben megjelölt előterjesztések egyazon rendkívüli ülésen kerüljenek megtárgyalásra. Az Ügyrendi bizottság 21/1998-2002. számú általános érvényű állásfoglalásában foglaltak és a Házszabály 39. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés elnökének nincs olyan Házszabályban 41


48


rögzített kötelezettsége, mely szerint a kérelemben javasolt külön ülésnapra hívja össze az Országgyűlés ülését. A javasolt időpont a határidő kezdetének jelzésére szolgál. A rendkívüli ülésszak üléseinek napirendjét – ilyen kérelem esetén – a kérelmezett előterjesztésekkel bővíteni lehet. (5/2002-2006. ÜB.) Az Ügyrendi bizottság a 4/2002-2006. számú általános érvényű állásfoglalását hatályában fenntartja azzal, hogy a már összehívott rendkívüli ülésszak egyes üléseinek napirendjére vonatkozóan a képviselők egyötöde által kért napirend kiegészítés a Házszabály 47. § (3) általános szabálya, a rendkívüli ülésre vonatkozó 39. § (1)–(4) bekezdésével történő összevetésből következően csupán a napirend kiegészítésére vonatkozó indítványként értelmezhető. Ezért az nem minősül a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó kérelemnek, s így az nem kötelező eleme a rendkívüli ülés napirendi ajánlásának.

(2) Az Országgyűlés elnöke rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az Alkotmányban, illetve a Házszabályban meghatározott esetekben. (3)42 Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani. Az így benyújtott képviselői önálló indítvány külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatára kerül. (6/2006-2010. AIÜB-Ügyr.) A Házszabály 39. § (3) bekezdése alapján az Országgyűlés tárgysorozatára került képviselői önálló indítvány a rendkívüli ülést (ülésszakot) követően is tárgysorozatban marad.

(4)43 A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Országgyűlés dönt. A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét az (1) bekezdésben meghatározottak kérik. (5) A (3)–(4) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés alatt benyújtott interpellációra és kérdésre. (6)44 Ha az Országgyűlés a (3)–(4) bekezdés szerinti önálló indítvány sürgős tárgyalását elrendelte, annak tárgyalása az elrendelést kimondó ülésnapon megkezdhető. 42 43 44

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 9. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 9. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 9. §-ával megállapított szöveg.


49

A tanácskozás nyelve 40. § (1) Az Országgyűlés ülésén a tanácskozás nyelve a magyar. 2003 szeptemberétől a plenáris ülések vitái egy részének képi közvetítése során jeltolmács működik közre. (A szerk.)

(2) Ha a képviselő anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. Ezen szándékát a felszólalással érintett ülésnapot megelőzően egy nappal jeleznie kell. A tolmácsolásról az Országgyűlés Hivatala gondoskodik. (3) A nem magyar anyanyelvű képviselő részére – kérésére – folyamatos tolmácsolásról kell gondoskodni. (4) Az Országgyűlés hivatalos iratait a nem magyar anyanyelvű képviselő részére – kérelmére – a képviselő anyanyelvére az Országgyűlés Hivatala lefordíttatja.

A nyilvános ülés45 41. §46 (1) Az Országgyűlés ülései – a 42. § (1) bekezdésében meghatározottak kivételével – nyilvánosak. Az Országgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei az Országgyűlési Könyvtárban, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlési Könyvtár útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek. Az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, továbbá az ezzel összefüggő szavazási listát az internethálózaton is hozzáférhetővé kell tenni. Az Országgyűlés nyilvános üléseiről készült videofelvételek megtekintését az Országgyűlési Könyvtár biztosítja. (2) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is – csak a kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. (3) Az ülés rendjének megzavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

45 46

A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 2. §-ával módosított szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 2. §-ával módosított szöveg.

50


A plenáris és bizottsági ülések képi közvetítése47 41/A. § Az Országgyűlés plenáris és bizottsági ülései képi közvetítésének rendjét a Házszabály 3. sz. melléklete tartalmazza. A zárt ülés48 42. §49 (1) A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. Egy vagy több napirendi pont, illetőleg napirend előtti felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. (2) A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek (45. § (1) bekezdés), az Országgyűlés főtitkára, továbbá az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt. (3) A zárt ülésen meghozott döntés titkosságáról az Országgyűlés külön határoz. A határozatképesség 43. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele, illetőleg – ha az Alkotmány vagy más törvény a határozathozatalhoz szükséges létszámot ettől eltérően szabályozza – a meghatározott számú képviselő jelen van. (2)50 Ha az Országgyűlés nem határozatképes, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távollévők jegyzékét – napirendben előre feltüntetett határozathozatal esetén – az Országgyűlés legközelebbi ülésén közzéteszi. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni.

47 48 49 50

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 12. §-ával beiktatott cím és §. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 3. §-ával beiktatott szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 3. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 11. §-ával módosított szöveg.


51

(38/2002-2006. ÜB.) Az Országgyűlés plenáris ülésén előállt határozatképtelenség miatt elhalasztott szavazás megismétlésének elrendeléséről – a határozatképesség helyreállítását követően – a Házszabály 43.§ (2) bekezdése szerint az elnöknek minden esetben úgy kell határoznia, hogy a Házszabály 19. §-ában foglalt kötelezettségének eleget téve biztosítsa az Országgyűlés zavartalan és az alkotmányos rendnek megfelelő munkáját. Mindezek alapján, amennyiben ugyanazon az ülésnapon a határozatképesség helyreáll, az ismételt szavazást meg kell kísérelni.

(3)51 A napirendről történő szavazásnál, az ügyrendi javaslatról történő szavazásnál, valamint az 50. § (7) bekezdése és az 51. § (6)–(7) bekezdései esetében az Országgyűlés kézfelemeléssel szavaz (60. § (2) bekezdés a) pont). A jelenlét 44. § (1) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni. (2) A képviselőnek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a képviselő a tárgyhónap napirendben előre feltüntetett szavazásainak több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt. (3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásának szabályait a Házbizottság állapítja meg. (HB. 1990. június 21.) A plenáris ülésről való távollétet a képviselőcsoporthoz tartozó képviselők a képviselőcsoport vezetőjének jelezzék, aki az így összeállított névsort az Országgyűlés elnökének címezve legkésőbb az ülés kezdete előtt egy órával eljuttatja a Főtitkárság Szervezési főosztályának. A független képviselők az ülésről való távollétükről szóló értesítést közvetlenül (szintén az Országgyűlés elnökének címezve) juttatják el a Főtitkárság Szervezési főosztályának. Lásd a Házbizottság „A képviselők szavazásról való távollétével összefüggő egyes kérdésekről” c. rendelkezését a Függelékben. (A szerk.)

51


52


Az Országgyűlés ülésének résztvevői 45. § (1)52 A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint európai integrációs napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén. (AIB. 1996. december 18.) A bizottság javasolja, hogy a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások esetében – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a Házbizottság foglaljon állást a felszólalás kérdésében. (HB. 1999. május 20.) A Házbizottság úgy foglal állást, hogy az Országgyűlés plenáris ülésén – főszabályként – nem biztosít felszólalási lehetőséget a hivatalos látogatásra Magyarországra érkező külföldi állam- és kormányfőknek.

(2)53 Ha a Házszabály kivételt nem tesz, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, továbbá – a Kormány nevében – a Kormány tagja bármikor felszólalhat. (AIB. 1994. december 13. és 16.; mód: ATB/332-2/1997.) Napirenden kívüli ügyben a miniszter – a Kormány nevében – bármikor felszólalhat, napirenden lévő ügyben csak annak tárgyalása idején, kivéve, ha a Házszabály az adott kérdés tárgyalására speciális szabályokat állapít meg. (HB. 1991. november 7.) A Házbizottság felkéri a Kormány tagjait, hogy a Házszabály 45. § (2) bekezdésében biztosított jogukkal – a Házszabály 50. § (7) bekezdésében foglalt szabályra figyelemmel – vezérszónoki rendben folytatott vita esetén ne éljenek.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében – ha a napirenden lévő önálló indítványnak előterjesztője – az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalhatja. (4) A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésén, ha a napirenden lévő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés az ő feladatkörét érinti. 52 53

A 68/2004. (VI. 22.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 12. §-ával módosított szöveg.


53

(AIB. 1994. december 7. és 13.)54 A Házszabály 45. § (4) bekezdésében foglaltakat értelmezni és alkalmazni csak a Házszabály 19. §-ában meghatározott rendelkezésekkel összefüggésben – az elnök jogainak és kötelezettségeinek tükrében – lehet. Ha az elnök bármikor észrevételezi azt, hogy a Házszabályt bármilyen formában bárki megsérti – akár többek között azzal is, hogy a kötelező jelenlét ellenére nem vesz részt az ülésen –, jogosult a Házszabályban meghatározott intézkedések megtételére. A bizottság úgy látja, hogy az elnöknek lehetősége van arra, hogy a távol lévő minisztert a megjelenésre felhívja.

(5) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben felsorolt személyeket – a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke kivételével – kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre. (6) A főtitkár – távollétében helyettese – részt vesz az Országgyűlés ülésén, de nem szólalhat fel. Az önálló indítványok benyújtásának bejelentése 46. § (1)55 Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat, politikai nyilatkozattervezeteket, jelentéseket és sürgősségi javaslatokat. (2)56 A sürgősségi javaslatot a benyújtást követő héten – képviselő által benyújtott indítvány esetén (98. § (4)–(5) bekezdése) a tárgysorozatba-vételt követően – az előterjesztő legfeljebb két perc időtartamban megindokolhatja. A sürgősség kérdésében az Országgyűlés vita nélkül határoz. (3) Ha olyan törvényjavaslat vagy határozati javaslat sürgős tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselők minősített többségének szavazata szükséges, a sürgősség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni. A napirend megállapítása 47. § (1) Az ülés napirendjére az elnök a Házbizottság ajánlása alapján tesz javaslatot. E javaslatot legkésőbb az ülést megelőzően két nappal meg kell küldeni a képviselőknek és a 45. § (1) bekezdésében felsorolt személyeknek. 54

55 56

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 45. §-hoz tartozó „MINISZTER JELENLÉTE PLENÁRIS ÜLÉSEN, TOVÁBBÁ ÜGYRENDI VITA KERETEI” cím alatt. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 13. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 13. §-ával módosított szöveg.

54


(AIB. 1996. október 16.) A Házszabály 84. § (1) bekezdésében, illetve 90. §-ában írt általános szabályokat a jövőben – figyelemmel a Házszabály 43. § (2) bekezdésében írtakra is – összhangba kell hozni a Házszabály 115. § (3) bekezdésében írt speciális szabállyal. Az itt jelzett összhang megteremtése csak Házszabály-módosítással érhető el. Addig a bizottság javasolja, hogy az interpellációk tárgyalása során valamennyi interpelláció önálló napirendi pontként szerepeljen – tekintettel a Házszabály 115. § (3) bekezdésében írt speciális szabályozásra – anélkül, hogy a napirend elfogadásakor mindegyik interpelláció önálló napirendi pontként kerüljön megállapításra.

(2) A szavazások várható időpontját – az előre nem tervezhető, pl. ügyrendi szavazások kivételével – a napirendi javaslatban fel kell tüntetni. (3)57 Legkésőbb az ülés megkezdését megelőzően egy órával a Kormány vagy legalább tíz képviselő – indokolással ellátott – javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására. (4)58 Az ülésen az elnök ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak az ülések időtartamára, a felszólalási időkeretekre és a vezérszónoki rendben történő felszólalásra vonatkozó javaslatát. (26/2002-2006. ÜB.) A Házbizottságnak – a Házszabály 23. §-ának b) pontja, és a 47. §-a (4) bekezdése szerinti – felszólalási időkeretre vonatkozó javaslata kötelező erejűvé válik, ha arról az Országgyűlés a Házszabály 47. § (6) bekezdésében foglaltak szerint határoz.

(5) Ha a jelentéshez törvényjavaslat vagy határozati javaslat, illetőleg a törvényjavaslathoz határozati javaslat kapcsolódik, az indítványokat együtt kell tárgyalni. (6) A (4) bekezdésben meghatározott javaslatokról – először a napirendi javaslat megváltoztatására tett javaslatokról – az Országgyűlés vita nélkül határoz. (43/1998-2002. ÜB.) A napirend kiegészítésére irányuló javaslat a Házszabály 61. § (2) bekezdésében említett tanácskozások lefolytatásával összefüggő kérdést érintő javaslat, amelyben név szerinti szavazásnak nincs helye.

57 58



55

(20/1998-2002. ÜB.) Elfogadott napirend hiányában a napirendi javaslat egyik pontja sem tárgyalható, így az interpelláció, kérdés, azonnali kérdés, elhangzására sem kerülhet sor. (22/1998-2002. ÜB.) A politikai vitanap megtartásáról, időpontjáról és időkeretéről az Országgyűlés napirend elfogadásával határoz. Elfogadott napirend hiányában a politikai vitanap sem tartható meg, de nincs összhangban a Házszabállyal, ha az Országgyűlés a politikai vitanapnak a Házszabályban előírt időben történő megtartását ezt biztosító napirend elfogadásával nem teszi lehetővé.

Az ülés vezetése 48. § (1) Az ülést az elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be. Az ülés berekesztése előtt a Házbizottság javaslatának megfelelően vagy az Országgyűlés határozata alapján gondoskodik a következő ülés összehívásáról. (2) Az elnök az alelnökök véleményének meghallgatása után határozza meg, hogy az alelnökök mikor, illetve milyen sorrendben vezetik az Országgyűlés ülését. (3) Ha a választott jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más országgyűlési képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására. 49. §59 A napirendhez kapcsolódó felszólalás 50. § (1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülésnap megnyitása előtt írásban kell jelentkezni a soros jegyzőnél. (HB. 1998. november 26.)60 A képviselőcsoportok vezetői, illetve megbízottjai minden ülésnapot megelőzően egy órával névjegyzékben adják meg a napirendi ajánláshoz kapcsolódó felszólalók neveit, a felszólalók sorrendjében. A következő heti ülést megelőzően ugyanazon indítványhoz leadott új névjegyzék a korábbit érvényteleníti. A felszólalási sorrend a frakción belül a frakcióvezető írásos jóváhagyásával az ülés közben is módosítható. 59 60

Alcímmel együtt hatályon kívül helyezte a 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 54. §-a. Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „A Házbizottság általános érvényű állásfoglalásai” fejezetben az 50. §-hoz tartozó „FELSZÓLALÓK SORRENDJE” cím alatt.

56


(AIB. 1996. december 18.) A felszólalási jog nem ruházható át. Több indítványtevő esetén az egyes felszólalásfajták tekintetében az előterjesztői jog megosztható azzal, hogy egy konkrét felszólalási lehetőséggel csak egy előterjesztő élhet. (65/1998-2002. ÜB.) Az országgyűlési képviselői jogokat – ha a Házszabály eltérően nem rendelkezik – csak személyesen lehet gyakorolni. Az országgyűlési képviselő helyettesítésére csak a Házszabályban meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

(2) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az elnök ad engedélyt. (3)61 A hozzászólások sorrendjét az elnök határozza meg akként, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő kapjon szót, mindig más képviselőcsoportból. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselő szót kapott, akkor az elsőként szólásra jelentkező független képviselőnek kell szót adni. Ez a sorrend addig folytatandó, amíg minden szólásra jelentkező képviselő szóhoz jut, vagy amíg az 53. § (1) bekezdése szerint megállapított időkeret elfogy. (HB. 2002. szeptember 26.) A Házbizottság egyetért azzal, hogy a plenáris ülésen elhangzó felszólalások az alábbi rendben történjenek: Az ún. szónoki emelvényről szólal fel – az előterjesztő (kormány-előterjesztés esetén az előterjesztő expozéja miniszteri üléshelyéről is elhangozhat), – a képviselőcsoportok vezérszónokai, valamint – a vitában írásban előzetesen felszólalásra jelentkező képviselők. A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök előre jelzi, hogy hozzászólásra következnek és kéri, hogy készüljenek fel. A képviselői helyről történik – a bizottság előadójának felszólalása és a kisebbségi vélemény ismertetése, – a napirenden kívüli (előtti, utáni) felszólalások elmondása, – az ügyrendi felszólalás, – az ún. kétperces felszólalás, – az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések elmondása, valamint – a vita közben gombnyomással jelentkező képviselők felszólalása.

61



57

(HB. 1998. november 26.)62 Az ülést vezető elnök a szót a Házszabály 50. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően adja meg. Ez a sorrend akkor is fenntartandó, ha akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalról csak egyetlen párt képviselői jelentkeztek felszólalásra. Egy adott napirendi pont vitájának következő ülésen történő folytatásakor annak az írásban előre bejelentett felszólaló pártja képviselőjének kell elsőként megadni a szót, akinek a felszólalása előtt a napirendi pont tárgyalását elnapolta az elnök. A további felszólalások sorrendje viszont már a megkezdett logikai rendet folytatva, de a frakcióvezetők esetleges új bejelentéseinek megfelelően alakul. Az a képviselő, aki a frakcióvezető által megadott felszólalókon túl az 50. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés soros jegyzőjénél írásban jelentkezik, a frakció által bejelentett felszólalásokat követően kap szót. Abban az esetben, ha egy előterjesztés általános vitájában valamelyik képviselő (nem kétperces hozzászólásként) másodszor is fel kíván szólalni és az elnök a Házszabály 50. § (2) bekezdése alapján erre engedélyt ad, a képviselői felszólalásra az írásban előzetesen jelzett többi felszólalás elhangzását követően kerülhet sor. E tekintetben a vezérszónoklat is képviselői felszólalásnak minősül. Ha az előterjesztés vitája időkeretben zajlik, akkor a megismételt hozzászólás az írásban előzetesen bejelentett sorrendben következik. (AIB. 1995. június 28.) A Házszabály 50. § (2) és (4) bekezdése értelmében a felszólalók sorrendjét az elnök határozza meg. Ennek keretében – lehetőség szerint – indokolt figyelembe venni az 50. § (3) bekezdésében és a Házbizottság idevonatkozó állásfoglalásában foglaltakat. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 14. §-a tartalmi és szerkezeti változásokat hajtott végre az 50. §-ban. A (4) bekezdésre történő hivatkozás így értelemszerűen a (7) bekezdésre vonatkozik. (A szerk.)

(AIB. 1995. június 28.) A Házszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a képviselőcsoport-vezetők számára soron kívüli felszólalási jogosultságot biztosít. Nem tartozik az Alkotmány- és igazságügyi bizottság kompetenciájába annak megítélése, hogy e gyakorlat fenntartása szükséges-e vagy sem. 62

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „A Házbizottság általános érvényű állásfoglalásai” fejezetben az 50. §-hoz tartozó „FELSZÓLALÓK SORRENDJE” cím alatt.

58


(4)63 A napirendi ponthoz kapcsolódóan a képviselőcsoportok vezérszónoki rendben is felszólalhatnak. Kötelező a vezérszónoki rendben történő felszólalás, ha azt bármelyik képviselőcsoport kezdeményezi. Ilyen kezdeményezés legkésőbb a Házbizottság azon ülésén terjeszthető elő, amelyen az adott döntési javaslat napirendre tűzését a Házbizottság, vagy – a 26. § (3) bekezdés szerinti eljárása során – az elnök javasolja. A felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében – ezen belül a képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint – történnek, a vezérszónokok rendelkezésére álló időkeretben. Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban ezek együttes ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időkeretet. A több képviselőcsoport nevében felszólaló vezérszónok a legnagyobb létszámú képviselőcsoport helyén szólalhat fel. A vezérszónoki időkeretben egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat. (HB. 1991. november 7.) A Házbizottság felkéri a Kormány tagjait, hogy a Házszabály 45. § (2) bekezdésében biztosított jogukkal – a Házszabály 50. § (7) bekezdésében foglalt szabályra figyelemmel – vezérszónoki rendben folytatott vita esetén ne éljenek.

(5)64 A 23. § b) pontja szerinti felszólalási időkeret nem lehet kevesebb, mint a) általános vitában 15 perc; b) vezérszónoki felszólalás esetén – a c) pontban foglalt kivétellel – 20 perc; c) az Alkotmány, a minősített többséget igénylő döntési javaslat, a Magyar Köztársaság éves költségvetése, annak végrehajtása, módosítása, a pótköltségvetés, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történő vezérszónoki felszólalás esetén 30 perc; d) az Alkotmány részletes vitája esetén vitaszakaszonként 10 perc, egyéb döntési javaslatnál vitaszakaszonként 6 perc; egy szakaszos részletes vita esetén 15 perc; e) kivételes eljárásban 15 perc. (AIB. 1995. június 21.) A vitában elsőként az előterjesztő jogosult felszólalni, s a határozathozatal előtt őt illeti meg az utolsó szó joga. E keretek között a részletes vita lezárását követően a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) is szót kaphat. 63 64



59

(AIB. 1995. március 1.) A Házszabály 59. § (4) bekezdése kötelező erővel csak azt írja elő, hogy a vita lezárása után utoljára az előterjesztő kapjon szót. Ha ezt követően nagy mennyiségű vagy jelentős változást eredményező és korábban meg nem vitatott kapcsolódó módosító javaslatot terjesztettek elő, nincs akadálya annak, hogy ezekről a módosító javaslatokról az előterjesztő állást foglaljon. (AIB. 1995. június 21.) A határozathozatalnak határozatképtelenség okából történő elnapolása esetén az előterjesztő ismételt felszólalásra kaphat lehetőséget. (AIB. 1996. december 18.) A felszólalási jog nem ruházható át. Több indítványtevő esetén az egyes felszólalásfajták tekintetében az előterjesztői jog megosztható azzal, hogy egy konkrét felszólalási lehetőséggel csak egy előterjesztő élhet.

(6)65 Az elnök a felszólaló kérésére a (5) bekezdés a), d) és e) pontjai esetében az időkeretet egy perccel meghosszabbíthatja. (7)66 A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Nem engedélyezhető kétperces hozzászólás az egyes vezérszónoki felszólalások között.

(8)67 A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.

(9)68 Ha a (2), illetve a (7) bekezdés eseteiben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz. A napirenden kívüli felszólalás 51. §69 (1)70 Országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés első – többnapos ülés esetén első két – napján az ülésnap kezdetekor – a felszólalás tárgyát és okát megjelölve – a képviselőcsoport nevében annak vezetője, vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot a 65 66 67 68 69 70

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 14. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 14. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 14. §-ával beiktatott szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 14. §-ával beiktatott szöveg. A 71/1997. (VII. 17.) OGY határozat 14. §-ával módosított szöveg. A 10/2011. (III. 9.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg.

60


képviselőcsoport vezetőjének az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelentenie az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról – a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt – tájékoztatja a Kormányt. (AIB. 1995. április 27.; mód: ATB/332-2/1997.) A napirend előtti felszólalások tárgya a benyújtás határidejéig korlátlanul módosítható, a határidő eltelte után csak az érintett miniszter hozzájárulásával. (AIB. 1995. november 9.) Ha az elnök a napirenden kívüli felszólalás közben észleli, hogy az nem felel meg a napirenden kívüli felszólalás feltételeinek, akkor továbbra is alkalmazhatja a tárgyra térésre figyelmeztetés és szómegvonás 54. § szerinti szabályait. (AIB. 1996. december 18.) A bizottság javasolja, hogy a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások esetében – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a Házbizottság foglaljon állást a felszólalás kérdésében. (AIB. 1996. december 18.) Az Országgyűlés elnöke által elrendelt nyomtatvány házszabályszerű. A Házszabály 51. § (1) bekezdése ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy milyen esetekben van lehetőség napirend előtti felszólalásra. A Házszabály 19. § (2) bekezdés d) pontja az Országgyűlés elnökének feladatává teszi, hogy ügyeljen a Házszabály betartására. Ebből következik, hogy az elnöknek nemcsak joga, hanem kötelessége is annak vizsgálata, hogy a napirend előtti felszólalás valószínűsíthetően megfelel-e a házszabályi követelményeknek. E kötelezettségének az elnök csak akkor tud eleget tenni, ha a nyomtatvány szerinti adatok rendelkezésére állnak. (AIB. 1996. december 18.) Ha a nyomtatványban közölt adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a felszólalási szándék nem felel meg a Házszabály 51. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, akkor az elnök – figyelemmel a Házszabály 19. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségére – nem ad szót a napirend előtti felszólalásra jelentkezett frakcióvezetőnek vagy frakcióvezető-helyettesnek.

(2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. A felszólalási szándékot – amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik – az ülés megnyitása előtt


61

legalább egy órával be kell jelenteni az elnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. Az elnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja. A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, valamint ehhez a képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának időkeretét a Házbizottság állapítja meg. A Kormány tagjai legfeljebb ötperces felszólalásra jogosultak. Ebben az esetben észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá a képviselőcsoport vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót. (AIB. 1994. december 13. és 16.; mód: ATB/332-2/1997.) Napirenden kívüli ügyben a miniszter – a Kormány nevében – bármikor felszólalhat, napirenden lévő ügyben csak annak tárgyalása idején, kivéve, ha a Házszabály az adott kérdés tárgyalására speciális szabályokat állapít meg. (HB. 1996. február 22.) A Házszabály 51. § (2) bekezdése alapján a Házbizottság az alábbiakban szabályozza a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásával kapcsolatos időkereteket. Ha a miniszterelnök felszólalásának időtartama nem haladja meg a 20 percet a frakciók 5-5 perces, ha a 20 percet meghaladja, 8-8 perces időkeretben szólalhatnak fel. A Házbizottság esetenként ettől eltérő időkeretet is megállapíthat. A köztársasági elnök napirenden kívüli felszólalása esetén – ha a Házbizottság másként nem dönt – a miniszterelnök felszólalására vonatkozó szabályok az irányadók. A képviselőcsoportok vezetői a szólásra jelentkezés sorrendjében szólalnak fel. A miniszterelnököt viszontválasz illeti meg.

(3) A képviselő – akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette – jogosult kétperces időkeretben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni az elnöknek. (4) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után – az (1) bekezdésben meghatározott módon, de legfeljebb öt percben – bármely képviselő felszólalásra jelentkezhet. (ATB/332-3/1997.) Az 51. § (4) bekezdésének szövege egyértelmű eligazítást ad abban a tekintetben, hogy az ülésnapok után lehetőség van napirend utáni hozzászólásra. Ez a rendelkezés nem tartalmaz korlátozást, így lehetőség van minden ülés minden ülésnapján napirend utáni felszólalásra.

62


(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője ötperces, valamint az, aki személyében érintett, kétperces hozzászólásra kérhet szót. (AIB. 1995. március 1.; mód: ATB/332-2/1997.) A napirend előtti felszólalás eljárási rendje a Házszabály 51. §-a alapján kötött, így sem a Kormány képviselőjének, sem a frakcióvezetőnek nincs lehetősége a Házszabály 51. § (5) bekezdésén túlterjeszkedő viszontválaszra, sem annak száma, sem annak időtartama tekintetében. (AIB. 1995. június 21.) A Házszabály a „személyes megtámadtatás” kategóriát nem ismeri. A „személyes érintettség” fogalmát a Házszabály közelebbről nem határozza meg, így annak „határait” az elnök jogosult megállapítani. Az Ügyrendi bizottság az 1999. február 25-i ülésén úgy határozott, hogy az Alkotmányügyi bizottság „személyes érintettség” fogalmát értelmező állásfoglalását – újabb állásfoglalás elfogadása nélkül – fenntartja.

(AIB. 1995. november 29.) Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság továbbra is fenntartja az 1995. június 21-én hozott – A „személyes megtámadtatás” c. alatt közzétett – állásfoglalását. Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság egyebekben megállapítja: önmagában az, ha a plenáris ülésen egy képviselő neve elhangzik, nem tekinthető személyes érintettségnek. Ezt csak egyedi esetben lehet – a konkrét szövegkörnyezet ismeretében – eldönteni. Az Ügyrendi bizottság az 1999. február 25-i ülésén úgy határozott, hogy az Alkotmányügyi bizottság „személyes érintettség” fogalmát értelmező állásfoglalását – újabb állásfoglalás elfogadása nélkül – fenntartja.


63

(30/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 51. § (5) bekezdése értelmében a személyes érintettség miatti hozzászólásra csak a napirenden kívül felszólaló felszólalása adhat alapot. A Kormány képviselőjének válaszát e sérelmezhető felszólalások közül kizáró, az Ügyrendi bizottság által indokolatlannak tartott korlátozás a Házszabály 51. § rendelkezéseinek megváltoztatásáig csak Házszabálytól való eltéréssel hagyható figyelmen kívül. Amennyiben személyes érintettség miatt a személyében érintett képviselő fel kíván szólalni, akkor – ha az ülésvezető elnök indokoltnak ítéli az igényt – a felszólalásra a napirenden kívüli felszólalás elhangzása után nyomban meg kell adni a szót. Az ülésvezető elnöknek tisztáznia kell, hogy a felszólalásra jelentkezett képviselő személyes érintettség címén kér-e szót. Ha az elnök nem adja meg a szót, – kétség esetén – tisztázni kell azt is, hogy a felszólalni kívánó képviselő kéri-e az Országgyűlés döntését felszólalásának engedélyezése tárgyában. Amennyiben a felszólalni kívánó képviselő a felszólalás engedélyezését kéri, erről az Országgyűlés a Házszabály 51. § (6) bekezdésében foglalt szabályok szerint nyomban dönt. (66/1998-2002. ÜB.) Személyes érintettség miatti felszólalásnak nem akadálya az, ha a Házszabály meghatározott kérdés megvitatására a felszólalási rendet konkrétan meghatározza (pl. ügyrendi vita, tárgysorozatba-vételről történő döntés). Ilyen esetben személyes érintettség okából a felszólalás lehetőségét a vita lefolytatását követően, a vita tárgyát képező kérdésről való határozathozatalt megelőzően kell biztosítani. Az ügyrendi kérdések kezeléséhez hasonlóan az „azonnali kérdések és válaszok órája”, a „kérdések”, az „interpellációk” címet viselő napirendi pontok tárgyalása közben felmerült személyes érintettség kapcsán az ülést levezető elnök e napirendi pontok tárgyalása végén ad szót, különös tekintettel arra, hogy e napirendi pontok tárgyalása kötött időtartamban történik. A felszólalás engedélyezésének tárgyában az Ügyrendi bizottság 30/1998-2002. ÜB. állásfoglalását kell megfelelően alkalmazni. (13/2002-2006. ÜB.) A Házszabály 51. § (5) bekezdése a Kormány képviseletében egy felszólalást tesz lehetővé. A Házszabály által erre biztosított ötperces időkeret a Kormány tagjai között nem osztható meg.

(6) Ha a (4)–(5) bekezdésben felsorolt esetekben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.

64


(7) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye nincs. Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában 52. § (1)71 A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő bármikor egy percben ügyrendi javaslatot tehet, amelyet két percben indokolhat. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kétperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz. (AIB. 1995. június 21.) Megengedhető az, ha az „azonnali kérdések és válaszok órája”, a „kérdések”, az „interpellációk” c. napirendi pontok tárgyalása közben felmerült ügyrendi kérdés kapcsán az ülést levezető elnök e napirendi pontok tárgyalása végén ad szót, különös tekintettel arra, hogy e napirendi pontok tárgyalása kötött időtartamban történik.

(2) Az elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének. (AIB. 1994. december 7. és 13.)72 Az ügyrendi javaslat vitáját – amennyiben az a Házszabály keretei között zajlik, jogszerű – az elnök nem akadályozhatja meg. (AIB. 1995. június 21.) A Házszabály 52. § (1) bekezdése értelmében napirenden nem szereplő kérdésben nem lehet ügyrendi javaslatot tenni, így arról – értelemszerűen – szavazni sem lehet. (66/1998-2002. ÜB.) Személyes érintettség miatti felszólalásnak nem akadálya az, ha a Házszabály meghatározott kérdés megvitatására a felszólalási rendet konkrétan meghatározza (pl. ügyrendi vita, tárgysorozatba-vételről történő döntés). Ilyen esetben személyes érintettség okából a felszólalás lehetőségét a vita lefolytatását követően, a vita tárgyát képező kérdésről való határozathozatalt megelőzően kell biztosítani. Az ügyrendi kérdések kezeléséhez hasonlóan az „azonnali kérdések és válaszok órája”, a „kérdések”, az „interpellációk” címet viselő napirendi pontok tárgyalása közben felmerült személyes érintettség kapcsán 71 72

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 15. §-ával módosított szöveg. Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 45. §-hoz tartozó „MINISZTER JELENLÉTE PLENÁRIS ÜLÉSEN, TOVÁBBÁ ÜGYRENDI VITA KERETEI” cím alatt.


65

az ülést levezető elnök e napirendi pontok tárgyalása végén ad szót, különös tekintettel arra, hogy e napirendi pontok tárgyalása kötött időtartamban történik. A felszólalás engedélyezésének tárgyában az Ügyrendi bizottság 30/1998-2002. ÜB. állásfoglalását kell megfelelően alkalmazni.

Napirendi pont időkeretben történő tárgyalása73 53. § (1)74 Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. E tárgyban a határozathozatal előtt bármely képviselőcsoport egy tagja és az elsőként szólásra jelentkező független képviselő három perces időkeretben hozzászólhat. (2) Az általános, a részletes és a záróvitára külön időkeretet kell megállapítani. (3) A rendelkezésre álló időt a következő módon kell felosztani: a) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselőknek együttesen azonos idő áll a rendelkezésére; b)75 a döntési javaslat előterjesztőjének nyitó- és záróbeszéde, a kijelölt bizottság többségének, – ha van kisebbségi vélemény, kisebbsége – álláspontjának ismertetése nem számít bele az időkeretbe; c) a vita közben felszólaló kormánytag beszédideje a kormánypárti képviselők idejébe számít be; d) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselők között az időkeret felét a képviselőcsoportok között egyenlően, a másik felét – az ellenzéki képviselők közé számítva a független képviselőket is – a képviselők számával arányosan kell felosztani, csoportonként legkevesebb harminc percet biztosítva; e) vita közben a kétperces felszólalásokat – a személyes érintettségre történő reagálás kivételével – bele kell számítani az időkeretbe; f) az ügyrendi hozzászólásokat nem kell beleszámítani az időkeretbe. (4)76 Az általános vita időkeretét legalább tíz képviselő írásbeli kérelmére a) minősített többséget igénylő döntési javaslat tárgyalása, a kormányprogram, valamint a Kormány beszámolójának megvitatása és a 73 74 75 76

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 15. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 15. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 54. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 25. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg.

66


miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén nem lehet tíz óránál, b) a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet harminc óránál, c)77 a Magyar Köztársaság éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet tizenöt óránál, d)78 kevesebben meghatározni. (5) A soros jegyző méri és képviselőcsoportonként összesíti a képviselők által igénybe vett beszédidőt. Jelzi az elnöknek, ha a képviselőcsoport vagy a képviselő beszédidejét kitöltötte. A tárgyra térés és a szó megvonása 54. § (1) Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti, az eredménytelen felszólítás következményeire. (AIB. 1995. november 9.) Ha az elnök a napirenden kívüli felszólalás közben észleli, hogy az nem felel meg a napirenden kívüli felszólalás feltételeinek, akkor továbbra is alkalmazhatja a tárgyra térésre figyelmeztetés és szómegvonás 54. § szerinti szabályait.

(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg, ha egyébként a Házszabálynak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második felszólítás következményeire. (AIB. 1997. április 23.) Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság megállapítja: a mindenkori levezető elnököt illeti meg a mérlegelési jog a tekintetben, hogy a felszólaló a felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ-e.

77 78

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 25. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg. Hatályon kívül helyezte a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 25. §-ának (2) bekezdése.


67

A Házszabály 54. §-ában meghatározottakon túlmenően a bizottság további normatív szempontokat nem tud adni. Az elnöklésnek része az üléstermi rend fenntartása. Erre tekintettel az elnök feladata, hogy a plenáris ülésen folyó vitát figyelemmel kísérve – a Házszabály 54. §-ának alkalmazásával – haladéktalanul avatkozzon be, ha a felszólaló az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ. A bizottság nem látja akadályát annak, hogy e jogával az elnök már a felszólalás közben is éljen. (AIB. 1995. március 1.) Amennyiben a plenáris ülés résztvevői nem az ott elhangzott érvekkel vitatkoznak, hanem azon túlterjeszkedve, személyt, illetve emberi méltóságot sértő kifejezést használnak, akkor a bizottság ajánlja, hogy a plenáris ülést levezető elnök éljen a Házszabály 54. § (2) bekezdésében foglalt rendreutasítási jogával.

(3) Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményére. (4)79 Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét, az elnök – a szómegvonás okának közlésével – megvonja tőle a szót. (26/2002-2006. ÜB.) A Házbizottságnak – a Házszabály 23. §-ának b) pontja, és a 47. §-a (4) bekezdése szerinti – felszólalási időkeretre vonatkozó javaslata kötelező erejűvé válik, ha arról az Országgyűlés a Házszabály 47. § (6) bekezdésében foglaltak szerint határoz.

(5)80 Az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonja a szót attól a felszólalótól, aki az elnök döntését, ülésvezetését – ügyrendi javaslat kivételével – kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. (6)81 Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. (7)82 A (6) bekezdés alkalmazása során 79 80 81 82

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 16. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 17. §-ával megállapított szöveg. Számozását módosította a 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 17. §-a. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 54. §-ával megállapított szöveg, számozását módosította a 17. §.

68


a) az általános, a részletes és a záróvita, b) bármely vitában a kétperces szókérés, c) az interpelláció elmondása és a viszontválasz, d) az ügyrendi felszólalás külön ügynek minősül. Az ülés félbeszakítása 55. § (1) Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. (2) Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad és csak az Országgyűlés elnökének összehívására folytatódik. Tárgyalási szünet elrendelése 56. § A Kormány vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére az elnök – a napirendi pont tárgyalása közben vagy a határozathozatal során – egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama – az elnök döntésétől függően – legfeljebb két óra lehet. Az ülés elnapolása 57. § (1) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését – egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb harminc napra elnapolhatja. Az elnapolást az Országgyűlés elnökénél kell írásban bejelenteni. (2) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra – köteles az Országgyűlést összehívni. A napirendi pont tárgyalásának elnapolása 58. § (1) Az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. (2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.


69

(3) A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál megelőzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot. A vita lezárása 59. § (1) Ha az indítványhoz – részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez – több felszólaló nincs és a vita várható lezárását a napirend tartalmazza, az elnök a vitát lezárja. (2)83 Ha az indítványhoz – részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez – valamennyi képviselőcsoportnak, illetve az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább tíz képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz. Részletes vita esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat. (3) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, képviselőcsoportonként egy-egy képviselő és az elsőként szólásra jelentkezett független képviselő, valamint a kijelölt bizottság elnöke (előadója) legfeljebb öt percben még felszólalhat. (AIB. 1995. június 21.) A Házszabály 59. § (3) bekezdése szerinti felszólalási lehetőségre csak akkor van lehetőség, ha a vitát az Országgyűlés az 59. § (2) bekezdése szerinti határozatával zárta le, tekintettel arra, hogy e két bekezdés csak együttesen értelmezhető.

(4) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, utoljára az előterjesztő kap szót. (AIB. 1995. június 21.) A vitában elsőként az előterjesztő jogosult felszólalni, s a határozathozatal előtt őt illeti meg az utolsó szó joga. E keretek között a részletes vita lezárását követően a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) is szót kaphat. (AIB. 1995. március 1.) A Házszabály 59. § (4) bekezdése kötelező erővel csak azt írja elő, hogy a vita lezárása után utoljára az előterjesztő kapjon szót. Ha ezt követően nagy mennyiségű, vagy jelentős változást eredményező és korábban meg nem vitatott kapcsolódó módosító javaslatot terjesztettek elő, nincs akadálya annak, hogy ezekről a módosító javaslatokról az előterjesztő állást foglaljon.

83


70


(AIB. 1996. december 18.) A felszólalási jog nem ruházható át. Több indítványtevő esetén az egyes felszólalásfajták tekintetében az előterjesztői jog megosztható azzal, hogy egy konkrét felszólalási lehetőséggel csak egy előterjesztő élhet.

(5) A (2)–(3) bekezdések időkeret megállapítása esetén nem alkalmazhatók. A nyílt szavazás 60. § (1) Az Országgyűlés az Alkotmányban, törvényben vagy a Házszabályban meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz. (2) A nyílt szavazás történhet a) kézfelemeléssel, b) szavazatszámláló gép alkalmazásával, c) kézfelemeléssel és szavazatszámláló gép együttes alkalmazásával. (3) Az elnök megállapítja a szavazás eredményét. Ha a kézfelemeléssel történő szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő kérésére a szavazást szavazatszámláló gép alkalmazásával meg kell ismételni. (37/1998-2002. ÜB.) Az Országgyűlés plenáris ülésén szavazást megismételni kizárólag a Házszabály 43. § (2) bekezdésében, illetve a 60. § (3) bekezdésében foglalt esetekben lehet. Ezeken túlmenően a szavazást akkor sem lehet megismételni, ha a szoros szavazatarány és a szavazatszámláló gépek működési zavara miatt a szavazás eredménye kétséges. Ha az elnök a szavazás eredményét kétségesnek ítéli, annak kihirdetése előtt a jegyzőket igénybe véve, szükség szerint a szavazás eredményének gépi nyilvántartását is megtekintve ellenőrzi az eredmény helyességét. Az elnök a kihirdetett szavazási eredményt azonnal előterjesztett ügyrendi indítványra felülvizsgálhatja. Ennek során az előbbiek szerint jár el. A tévesen kihirdetett eredményt a felülvizsgálat eredményére tekintettel helyesbíti. A kihirdetett eredmény helyesbítésének a vitatott szavazást követő újabb parlamenti munkamozzanatig (pl. a módosító javaslattal kapcsolatos vitatott szavazást követő újabb módosító javaslat feletti szavazásig, vagy utolsó szavazás esetében a következő napirendi pontra történő áttérésig stb.) van helye. Ezen időponton túl az esetleges tévedés csak alkotmánybírósági normakontroll vagy a jogi normát módosító önálló indítvány útján orvosolható.


71

(4) A nyílt szavazás módját – a Házbizottság javaslata alapján – az Országgyűlés határozza meg. (5) Az Országgyűlés a (3) és (4) bekezdés szerinti javaslatról vita nélkül határoz. (6) Ha a nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történt /(2) bekezdés b), c) pontja/, a szavazás eredményét rögzítő számítógépes lista hitelesített példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelve meg kell őrizni. (4/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 60. § (6) bekezdésének alkalmazása során a számítógépes szavazási lista hitelesítésekor az Országgyűlés jegyzői nem azt tanúsítják, hogy az egyes képviselők a szavazási listán feltüntetettek szerint adták le szavazatukat, hanem kizárólag azt, hogy a számítógépes szavazatszámláló rendszer a listán szereplő szavazási eredményt rögzítette. Az adatrögzítés rendszerének zártságát az adatrögzítő rendszert üzemeltető szervezeti egység biztosítja.

A név szerinti szavazás 61. § (1) Legalább egy képviselőcsoport kérésére nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást kell tartani. Egy képviselőcsoport ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal javasolhat név szerinti szavazást. (2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. (43/1998-2002. ÜB.) A napirend kiegészítésére irányuló javaslat a Házszabály 61. § (2) bekezdésében említett tanácskozások lefolytatásával összefüggő kérdést érintő javaslat, amelyben név szerinti szavazásnak nincs helye.

62. § (1) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. (2) A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. (3) A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

72


A titkos szavazás 63. § (1) Az Alkotmányban, más törvényben vagy a Házszabályban meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik. (2) A titkos szavazásnál a jegyzők szavazatszámláló bizottságként járnak el. (3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. (4) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzők írnak alá. (AIB. 1995. június 1.) A vezető közjogi tisztségek betöltőinek az Országgyűlés által titkos szavazással történő választása során nem alkalmazható a Házszabály 64. §-ának (2) bekezdése. A titkos választásnál a jelöltre vagy a jelölt ellen leadott szavazatokkal lehet voksolni, „tartózkodom” állásfoglalásra nincs mód. A köztársasági elnökválasztás és a titkos szavazás lebonyolításának rendéjéről szóló házbizottsági állásfoglalások a Függelékben találhatók. (A szerk.)

A szavazás rendje 64. § (1) Az Országgyűlés a határozatait – az Alkotmányban, a Házszabályban és külön törvényben meghatározott kivételekkel – a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozza. (2) Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet. (AIB. 1995. június 1.) A vezető közjogi tisztségek betöltőinek az Országgyűlés által titkos szavazással történő választása során nem alkalmazható a Házszabály 64. §-ának (2) bekezdése. A titkos választásnál a jelöltre vagy a jelölt ellen leadott szavazatokkal lehet voksolni, „tartózkodom” állásfoglalásra nincs mód.

(3) Az elnök nyílt szavazás esetében csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavaz, ebben az esetben az elnök szavazata dönt. A szavazásban részt nem vevő elnököt a szavazás eredményének megállapításakor nem kell jelenlévőnek tekinteni. (4) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. (5) Szavazni csak személyesen lehet. (6) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.


73

(37/1998-2002. ÜB.)84 Az Országgyűlés plenáris ülésén szavazást megismételni kizárólag a Házszabály 43. § (2) bekezdésében, illetve a 60. § (3) bekezdésében foglalt esetekben lehet.

A jegyzőkönyv 65. § (1)85 Az Országgyűlés ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a soros jegyzők hitelesítenek. Ha az Országgyűlés napirend előtti felszólalást, illetőleg egy vagy több napirendi pontot zárt ülésen tárgyal, erről külön készül szó szerinti jegyzőkönyv. (2)86 A jegyzőkönyv irattárban elhelyezendő mellékletei: a) a tárgyalás alá vont irat, b) a felolvasott átirat, c) a név szerinti szavazás névsora, d) a titkos szavazás jegyzőkönyve, e) az aláírt esküokmány, f) az írásbeli választ igénylő kérdés és az arra adott válasz. (3) A számítógépes szavazási lista a jegyzőkönyv melléklete. 66. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről az Országgyűlés elnöke gondoskodik. (2) A szó szerinti jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást fel kell venni, és fel kell tüntetni benne a tetszés és rosszallás hangos kifejezését is. (3)87 A képviselő vagy más felszólaló a nyilvános ülés jegyzőkönyvének hitelesítését és közszemlére tételét követő három napon belül kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt. (4)88 Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvet – a mellékletek nélkül – a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon 84

85 86 87 88

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 64. §-hoz tartozó „SZAVAZÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA” cím alatt. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 4. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 18. §-ával módosított szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 5. §-ával módosított szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 5. §-ával módosított szöveg.

74


belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, az országgyűlési biztosoknak, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a fővárosi, megyei és az egyetemi könyvtáraknak. Az országgyűlési képviselő írásban nyilatkozhat, hogy nem igényli a nyomtatott jegyzőkönyv megküldését. (5)89 Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni és elektronikus adathordozón is hozzáférhetővé kell tenni a tárgymutatót és névmutatót is tartalmazó Országgyűlési Naplót. A kiadásról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. (6)90 Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát el kell helyezni az irattárban, a nyomtatott, hiteles jegyzőkönyvet és az Országgyűlési Naplót át kell adni az Országgyűlési Könyvtárnak. A zárt ülés jegyzőkönyvére vonatkozó eltérő szabályok91 66/A. §92 (1) Az Országgyűlés elnöke az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el az Országgyűlés zárt ülésének vagy az ülés zárt részének (a továbbiakban együtt: zárt ülés) jegyzőkönyvén, ha: a) az Országgyűlés zárt ülésén tárgyalt önálló indítvány vagy annak indokolása államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaz, s ez az iraton feltüntetett minősítési jelölésből megállapítható; b) az írásbeli indítvány előterjesztése során az előterjesztő vagy a napirend előtt felszólaló államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatot közöl, s egyúttal nyilatkozik az adat eredeti minősítéséről. (2) Az Országgyűlés elnöke – több, eltérő időre minősített adat esetén – a jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el. (3) Az Országgyűlés elnöke az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének g), h), i) és j) pontjában meghatározott, a hadiállapot kinyilvánításával, a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban, továbbá a fegyveres 89 90 91 92

A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 5. §-ával módosított szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 5. §-ával módosított szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 6. §-ával beiktatott szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 6. §-ával beiktatott szöveg.


75

erők külföldi vagy országon belüli alkalmazására vonatkozó országgyűlési döntés meghozatala, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során az Országgyűlés zárt ülésén keletkezett adatot a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok szerint államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősíti, s elrendeli a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén. (4) A minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra, továbbá a zárt ülésről készült hang- és képfelvételre is kiterjed. (5) Ha az Országgyűlés elnöke – az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt – nem minősített, illetőleg nem rendelte el a zárt ülés jegyzőkönyvén a minősítés feltüntetését, a jegyzőkönyvet a 65–66. §. szerinti nyilvános iratként kell kezelni. 66/B. §93 (1) A zárt ülésről két példányban kell minősített jegyzőkönyvet készíteni. (2) A képviselő vagy más felszólaló a minősített jegyzőkönyv hitelesítéséről szóló hirdetmény közzétételét követő három napon belül az Országgyűlés TÜK irodájában megtekintheti a jegyzőkönyvet, s kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt. (3) A zárt ülésről készült szó szerinti minősített jegyzőkönyv hitelesített első példányát az Országgyűlés elnöke, második példányát az Országgyűlés TÜK irodája őrzi. 66/C. §94 (1) A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak az Országgyűlés elnökének engedélyével, az Országgyűlés TÜK irodáján tekinthető meg. Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki az Országgyűlés zárt ülésén részt vehet. (2) Az Országgyűlés elnöke a zárt ülés minősített jegyzőkönyvének megtekintését csak állami szerv igazolt képviselőjének engedélyezi akkor, ha: a) a jegyzőkönyvben szereplő adat megismerése az állami szerv jogszabályban megállapított feladatának ellátása érdekében szükséges és

93 94

A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 6. §-ával beiktatott szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 6. §-ával beiktatott szöveg.

76


b) az adat a közigazgatási szervezetrendszeren belül nem ismerhető meg. (3) Az Országgyűlés elnöke az államtitkot tartalmazó minősített jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő adat minősítőjének előzetes hozzájárulásával engedélyezheti. A szolgálati titkot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését – ha törvény másképp nem rendelkezik – az érintettek számára a rájuk vonatkozó mértékben, korlátozás nélkül engedélyezi. (4) A megtekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A jegyzőkönyvet megtekintő személy a megtekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti, s aláírásával igazolja. 66/D. §95 Az Országgyűlés zárt üléséről készült minősített jegyzőkönyvről másolat vagy abból kivonat készítését az Országgyűlés elnöke engedélyezi. A másolat vagy kivonat készítése a 66/C. §-ban foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. 2. fejezet A BIZOTTSÁG ÜLÉSEZÉSÉNEK RENDJE 67. § (1) Megalakulása után a bizottság meghatározza ülésezésének rendjét. (2) Az Országgyűlés ülésszaka alatt a bizottság rendszeresen ülésezik. (3)96 Két ülésszak között a bizottság akkor tart ülést, ha a Házbizottság vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri. Az Európai Unió intézményeinek működési rendjére figyelemmel az Európai uniós bizottság és más állandó bizottság ezen időszak alatt szükség szerint tart ülést. (4) Az Országgyűlés ülésének időtartama alatt – kivéve a szavazások idejét – a bizottság ülést tarthat. (5) A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban – kivételesen szóban, a napirendi javaslat közlésével – hívja össze. A bizottsági ülés nyilvánossága 68. § (1) A bizottságok ülései a sajtó számára nyilvánosak. 95 96

A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 6. §-ával beiktatott szöveg. A 47/2004. (V. 18.) OGY határozat 3. §-ával módosított szöveg.


77

(2) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot (kapcsolódó módosító javaslatot) benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára a bizottság szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat. (3) A bizottsági tagok kétötödének kérésére a bizottság meghallgatást tart. (5/1998-2002. ÜB.) Az Alkotmány 21. § (3) bekezdése alapján elrendelt megjelenési kötelezettségének mindenki köteles személyesen eleget tenni. Akinek helyettesítését a jogszabály lehetővé teszi, az megjelenési kötelezettségének – vallomástétel esetét kivéve – jogszabályban meghatározott helyettes útján is eleget tehet. A Házszabály 68. § (3) bekezdése alapján csak meghallgatás rendelhető el. E rendelkezés alapján elrendelt meghallgatásban történő közreműködési kötelezettségnek – ha jogszabály a meghallgatandó személy helyettesítését lehetővé teszi – jogszabályban meghatározott helyettes útján is eleget lehet tenni. Vallomás tételét országgyűlési bizottság a Házszabály 77. § (1) bekezdése szerinti határozatával rendelheti el. (7/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 68. § (3) bekezdése alapján – a bizottsági tagok kétötödének kérésére – történő bizottsági meghallgatás elrendelése a napirendre vétel tárgyában hozandó döntést nem pótolja. A napirendről a bizottság külön szavazással dönt. Ajánlatos, hogy a bizottság ügyrendjében az ilyen indítvány napirendre vételének végső határidejét általános érvénnyel szabályozza. (2/2002-2006. ÜB.) A Házszabály 68. § (3) bekezdése szerinti meghallgatás nem értelmezhető arra az esetre, ha valamely bizottság számára törvény ír elő kinevezés előtti meghallgatási kötelezettséget. A törvényben előírt meghallgatási kötelezettség olyan jogszabályban előírt norma, amely megelőzi a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozatban meghatározott meghallgatásra irányuló szabályokat.

(4) A bizottság köteles évente legalább egy alkalommal meghallgatni azt a minisztert, akit kinevezése előtt meghallgatott. (52/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 68. § (4) bekezdésében foglalt meghallgatási kötelezettség előírásának célja a kormányzati munka ellenőrzésében való bizottsági közreműködés (Házszabály

78


29. § (1) bekezdés) biztosítása. Abban az esetben, ha a kormányzati ciklus alatt az egyes miniszterek feladatkörében változás következik be, úgy e módosult feladatköröknek megfelelően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bizottság jogosult és köteles a Házszabály 68. § (4) bekezdése alapján meghallgatni azt az érintett minisztert, akit kinevezése előtt az eltérő kormányzati szerkezetre figyelemmel nem hallgatott meg. (43/2002-2006. ÜB.) A miniszter kinevezése előtti meghallgatása a Házszabály 68. § (4) bekezdésében foglalt meghallgatást nem pótolja. A miniszter éves meghallgatásának időpontjára a bizottság elnöke (a bizottság esetleges előzetes állásfoglalását figyelembe véve) tesz napirendi javaslatot, a miniszter egyidejű meghívása mellett. Az ügyrendi bizottság célszerűnek tartja, ha a meghallgatás időpontját a bizottság elnöke és a miniszter előzetesen egyezteti.

69. § (1)97 Államtitok, szolgálati titok, személyes, üzleti vagy törvény által védett más adat védelme érdekében a bizottság zárt ülést tart. Az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság zárt ülés tartását rendelheti el. Zárt ülés tartása a nyilvános ülés egy vagy több napirendi pontjának tárgyalása céljából is elrendelhető. (2)98 Nem rendelhető el a bizottság zárt ülése, ha a javaslattevő nem nevezi meg konkrétan azt az államtitok-, szolgálati titok-, személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatkört, amelybe tartozó adat védelme indokolja a zárt ülés elrendelését. (3)99 A zárt ülésen a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a bizottság tagjai, továbbá a bizottság elnöke által az adott napirendi ponthoz meghívott személyek vehetnek részt. A bizottság szótöbbséggel más – nem bizottsági tag – országgyűlési képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat. Ha a bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek. (4)100 A kivételes eljárásban elrendelt zárt ülésről az országgyűlési képviselőket kizárni nem lehet.

97 98 99 100

A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 7. § (1) bekezdésével módosított szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 7. § (2) bekezdésével beiktatott szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 7. § (2) bekezdése alapján számozása módosult. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 7. § (2) bekezdése alapján számozása módosult.


79

Határozatképesség, tanácskozóképesség 70. § (1) A bizottság határozatképességéhez a bizottsági tagok több mint felének jelenléte szükséges. Határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselőt jelenlévőnek kell tekintetni. (81/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 70. § (1) bekezdésében meghatározott határozatképesség megállapítása szempontjából a szavazásban résztvevők számának nincs jelentősége. Amennyiben a szavazáskor a bizottság tagjainak több mint fele jelen van, határozatképtelenség nem állapítható meg. A Házszabály 74. § (2) bekezdésében foglaltakból következően a bizottság ülésvezető elnöke köteles vizsgálni és megállapítani, hogy a határozatképességhez szükséges jelenlét a szavazáskor fennállt-e.

(2) A bizottság tanácskozóképességéhez a bizottsági tagok több mint egyharmadának a jelenléte szükséges. A bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselőt jelenlévőnek kell tekintetni. (3) Ha a bizottság határozatképtelen, a következő bizottsági ülésen az ugyanazon napirendi pontok tekintetében a bizottság a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a 24 óránál későbbi időpontra összehívott megismételt bizottsági ülésre szóló meghívóban erre a következményre a képviselők figyelmét felhívták, továbbá, hogy azon a bizottság elnöke (alelnöke), valamint legalább egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő jelen van. Határozatképtelenség miatt megismételt bizottsági ülést 24 órán belül csak akkor lehet tartani, ha a megismételt ülésen az összes bizottsági tag legalább fele jelen van, és az ülés megtartása mellett szavaz. Az így megismételt ülést csak akkor lehet megtartani, ha legalább egy ellenzéki képviselő jelen van. (4) A (3) bekezdés rendelkezései kivételes eljárás esetén nem alkalmazhatók. A bizottsági ülésre meghívottak 71. §101 (1) A napirendi pont előterjesztője, a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, a bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, továbbá – ha a tárgyalt

101


80


napirendi pont feladatkörét érinti – a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre. (2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. Az ülésen a bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét – egy alkalomra szóló, vagy visszavonásig érvényes megbízással – a képviselőcsoport egy tagja is képviselheti. A bizottság ülésén a Kormány – döntésre felhatalmazott – képviselője vesz részt. (24/1998-2002.ÜB.)102 A tárgysorozatba-vételről történő bizottsági (illetőleg országgyűlési) határozathozatal funkciója kizárólag annak eldöntése, hogy a képviselői önálló indítvánnyal az Országgyűlés érdemben foglalkozni kíván-e. A Házszabály a tárgysorozatba-vételről történő döntés érdemi (tartalmi) szempontjait nem szabályozza, ennél fogva a döntés a bizottság, illetve – ha a képviselőcsoport vezetője a bizottság negatív döntésével szemben a plenáris üléshez fordul – az Országgyűlés minden korláttól mentes mérlegelési jogkörébe tartozik. A tárgysorozatba-vételről történő bizottsági döntéshez sem a Kormánytól, sem mástól nem szükséges előzetes nyilatkozat vagy vélemény, de a Házszabály 71. §-a értelmében, ha a képviselői önálló indítvány a Kormány feladatkörét érinti a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre, és azon tanácskozási joggal részt vehet. (28/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 81. § (2) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő érdekképviseletek és társadalmi szervezetek számára a Házszabály bizottsági ülésen való részvételi, illetőleg felszólalási jogot nem biztosít. A bizottsági ülésre kötelezően meghívandókon (Házszabály 71–72. §-a) kívül mást a bizottság ülésére nem kell meghívni. Így a jegyzéken szereplő szervezetek képviselőit nem kell a bizottság ülésére meghívni, a Házszabály azonban nem tiltja, hogy a bizottság a jegyzékben szereplő szervezetek képviselőinek meghallgatását rendelje el a Házszabály egyéb rendelkezései szerint. A bizottsági ülés előkészítése a Házszabály 74. § (1) bekezdése szerint az elnök feladata, ezért a jegyzékben szereplő szervezetektől érkezett írásbeli észrevételeket, véleményeket, megkereséseket az elnök – a bizottság ülésezési rendjének 102

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 98. §-hoz tartozó „KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY TÁRGYSOROZATBA VÉTELE I.” cím alatt.


81

szabályai szerint – köteles a bizottság tagjaival megismertetni. (5/1998-2002. ÜB.)103 Az Alkotmány 21. § (3) bekezdése alapján elrendelt megjelenési kötelezettségének mindenki köteles személyesen eleget tenni. Akinek helyettesítését a jogszabály lehetővé teszi, az megjelenési kötelezettségének – vallomástétel esetét kivéve – jogszabályban meghatározott helyettes útján is eleget tehet. (35/2002-2006. ÜB.) A képviselői önálló indítványok tárgyalására a Házszabály 81. § (3) bekezdésére figyelemmel a 45. § (1)–(3) bekezdései valamint a 98. § rendelkezései irányadók. Az utóbbihoz kapcsolódó 24/1998-2002. ÜB. számú Ügyrendi bizottsági állásfoglalás alapján a tárgysorozatba-vételről történő bizottsági döntéshez nem kötelező az indítvány előterjesztőjének jelenléte. A bizottság ülésére az önálló indítvány előterjesztője is meghívást kap. A Házszabály azonban nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy csak az előterjesztő jelenlétében dönthetnek a bizottságok arról, hogy mely módosító javaslatokat támogatnak. A bizottságok szabadon dönthetnek abban a kérdésben, hogy az előterjesztő távollétében megvitatják-e a módosító javaslatokat vagy nem.

72. § A törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz vagy politikai nyilatkozattervezethez módosító (kapcsolódó módosító) javaslatot benyújtó képviselőt a bizottsági ülésről értesíteni kell, lehetőleg egy nappal korábban. A javaslat az értesített képviselő távollétében is elbírálható. A szakértők 73. § (1) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására – a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül – a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, amelyről a bizottság dönt. (2) A képviselőcsoportok tagjai – képviselőcsoportonként – egy-egy szakértőt vihetnek magukkal a bizottság ülésére, az adott napirendi pont tárgyalására. A bizottság ülésein ezek a szakértők akkor szólalhatnak fel, ha erre a bizottság engedélyt ad.

103

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 68. §-hoz tartozó „BIZOTTSÁG ELŐTTI MEGJELENÉSI KÖTELEZETTSÉG” cím alatt.

82


A bizottsági ülés vezetése 74. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti. (28/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 81. § (2) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő érdekképviseletek és társadalmi szervezetek számára a Házszabály bizottsági ülésen való részvételi, illetőleg felszólalási jogot nem biztosít. A bizottsági ülésre kötelezően meghívandókon (Házszabály 71–72. §-a) kívül mást a bizottság ülésére nem kell meghívni. Így a jegyzéken szereplő szervezetek képviselőit nem kell a bizottság ülésére meghívni, a Házszabály azonban nem tiltja, hogy a bizottság a jegyzékben szereplő szervezetek képviselőinek meghallgatását rendelje el a Házszabály egyéb rendelkezései szerint. A bizottsági ülés előkészítése a Házszabály 74. § (1) bekezdése szerint az elnök feladata, ezért a jegyzékben szereplő szervezetektől érkezett írásbeli észrevételeket, véleményeket, megkereséseket az elnök – a bizottság ülésezési rendjének szabályai szerint – köteles a bizottság tagjaival megismertetni. (78/1998-2002. ÜB.) A bizottság elnökének a bizottsági ülés – Házszabály 74. § (1) bekezdése szerinti – előkészítése során tekintettel kell lennie a bizottság többségének a napirenddel kapcsolatos előzetes állásfoglalására. Az elnöknek joga van az előzetes többségi állásponttól eltérő napirendi javaslat tételére, de ebben az esetben a többségi álláspontot olyan, a Házszabály 75. § (1) bekezdésében foglalt további napirendi javaslatnak kell tekinteni, amelynek megtárgyalását – e napirendi javaslat elfogadása esetére – a tárgyaláshoz szükséges résztvevők meghívásával biztosítani kell.

(2) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet. (HB. 1994. október 13.) A Házbizottság a rádiótelefon és a személyi hívó használata kapcsán felkéri – a képviselőket, hogy a plenáris és bizottsági üléseken a jelzett készülékeket az ülésteremben kapcsolják ki, – a főtitkárt, tegye meg a szükséges intézkedést, hogy – a technikai személyzet kivételével – az ülésen résztvevő más személyek (szakértők, érdeklődők stb.) hasonlóképpen járjanak el.


83

(50/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 81. § (3) bekezdése értelmében bizottsági ügyrend eltérő rendelkezése hiányában a Házszabály 19. § (2) bekezdés e) pontjában, illetve 19. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az országgyűlési bizottság tárgyalásai során is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az Országgyűlés minden bizottságba alelnököt (alelnököket) választ. A bizottság alelnöke az elnök által rábízott feladatokat látja el. (4)104 A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Valamennyi alelnök távolléte esetén az elnök a bizottság tagjának adhat írásban eseti képviseleti megbízást. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak. (15/2002-2006. ÜB.) Bizottsági ügyrend hiányában házszabályszerű megoldás, ha a helyettesítési rendet írásban rögzítik. Ha a bizottság elnöke a napirendi pontok megtárgyalása előtt – a félbeszakítás esetén kívül – az ülés vezetésével felhagy, a bizottsági ülés vezetését írásba foglalt helyettesítési rend megléte és a bizottság határozatképessége esetén az elnök kifejezett felhatalmazása nélkül az alelnök átveheti.

A napirend megállapítása 75. § (1) A bizottság a napirendjét – a bizottság elnökének a bizottság tagjaihoz előzetesen írásban eljuttatott javaslata alapján – a bizottsági ülés megnyitása után, maga állapítja meg. Az ülést megelőzően a bizottság bármely tagja írásban további napirendi javaslatot juttathat el az elnökhöz, amelyet az elnök köteles a bizottsági ülést megelőzően a bizottság többi tagjához eljuttatni. (31/2002-2006. ÜB.) A Házszabály 47. §-a és a 75. § (1) bekezdése rendelkezéseiből következően – figyelemmel a 81 .§ (3) bekezdésére is – az írásban benyújtott napirend-módosításra vonatkozó indítványról – ha a bizottság ügyrendje másként nem rendelkezik – a bizottság vita nélkül határoz.

(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja, de csak akkor bővítheti ki, ha ezzel a bizottság jelen lévő tagjainak több mint kétharmada egyetért. (3) A bizottság a hozzászólások időtartamát képviselőcsoportonként azonos időtartamra korlátozhatja.

104


84


A vita lezárása 76. § A bizottsági ülésen a vita lezárására a napirendi pont esetében az 59. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a vita lezárását bármely képviselő javasolhatja. A szavazás 77. § (1) A bizottság a határozatait – ha a Házszabály eltérően nem rendelkezik – a jelen lévő tagjai több mint felének szavazatával hozza. (2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt szavaz. (3) Az állandó bizottság állásfoglalásait az Országgyűlés ülésén a bizottság által kijelölt előadó ismerteti. (4) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az ilyen kisebbségi véleményt az Országgyűlés ülésén, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti. (AIB. 1996. december 18.) A Házszabály 77. § (4) bekezdése értelmében a szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Csak az így bejelentett kisebbségi vélemény hangozhat el az Országgyűlés plenáris ülésén. Mind a bizottsági, mind pedig a kisebbségi vélemény csak olyan elemeket tartalmazhat, amelyek a bizottsági vitában – bármely részről – elhangzottak. (30/2002-2006. ÜB.) A kijelölt bizottságok általános vitáról való döntése folyamán két féle végeredmény születhet: vagy általános vitára bocsátást támogató, vagy nem támogató döntés. Ebből a szempontból irreleváns az, hogy egy esetleges általános vitára alkalmasságot elutasító döntés úgy alakul ki, hogy azt a bizottsági tagok többsége hozza, vagy szavazategyenlőség miatt keletkezik. Az utóbbi esetben is lehetőség van a Házszabály 77. §-a alapján mind a többségi, mind a kisebbségi vélemény kifejtésére. Ilyenkor a többségi vélemény jeleníti meg a bizottság tagjainak az általános vitára bocsátást nem támogató döntését, és a kisebbségi vélemény képviseli az azt támogatók álláspontját. Mindezek alapján az előadók kijelölésénél nem érvényesül különös eljárási rend, és az Országgyűlés plenáris ülésén a vélemények kifejtésére külön-külön időkeret alkalmazandó.


85

A jegyzőkönyv 78. § (1) A nyilvános bizottsági ülésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök hitelesít. (8/1998-2002. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást az albizottsági ülések jegyzőkönyvezéséről, hogy 1. A teljes albizottsági ülésről magnófelvétel készüljön, amelyet a bizottság munkatársa archivál a ciklus végéig. Amennyiben utólag jegyzőkönyvre van szükség, úgy a magnófelvétel alapján ez elkészíthető. 2. Az elnöki összefoglaló alapján az albizottsági ülésről írásos emlékeztető készül. 3. Kivételesen, előzetes jelzés alapján az albizottsági ülésről vagy annak egy részéről szó szerinti jegyzőkönyv készül. (2/2006-2010. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy a nyilvános bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítése – amennyiben a jegyzőkönyv szövegének kiigazítását nem kérik, úgy a kiigazítás kezdeményezésére rendelkezésre álló 3 napos határidő leteltét követő 14 napon belül, – amennyiben a jegyzőkönyv szövegének kiigazítását kérik, úgy a kiigazításról való bizottsági döntést követő 14 napon belül történjen meg.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 65. és 66. §-t kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel: a) a jegyzőkönyvbe felvett felszólalás téves szövegének kiigazítására – a közszemlét követő ülésen – az elnök tesz javaslatot, amiről a bizottság vita nélkül határoz; b)105 a szó szerinti jegyzőkönyv hitelesített, eredeti példányát el kell helyezni az irattárban, valamint egy másolatát az Országgyűlési Könyvtárban. A bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak – kérésükre – a szó szerinti jegyzőkönyvet ki kell adni. (3)106 A nyilvános bizottsági ülés hitelesített jegyzőkönyvét az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

105 106

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 21. §-ával módosított szöveg. Beiktatta a 90/2005. (XII.15.) OGY határozat 1. §-a.

86


78/A. §107 (1) A bizottság elnöke a bizottság zárt üléséről vagy a bizottság nyilvános ülésének zárt részéről (a továbbiakban együtt: zárt ülés) készült jegyzőkönyvön az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el: a) a napirend előterjesztőjének minősítése, illetőleg erre irányuló nyilatkozata alapján, ha a jegyzőkönyv írásban vagy szóban közölt, általa vagy a képviselt szerv erre jogosult vezetője által államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatot, illetőleg erről folytatott bizottsági vitában elhangzott álláspontokat tartalmaz; b) a meghallgatott, illetőleg a bizottság előtt vallomást tevő személy nyilatkozata alapján, ha a bizottság számára államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatot is tartalmazó felvilágosítást ad, illetőleg a bizottság előtt ilyen adattartalmú vallomást tesz; c) a bizottság tagjának nyilatkozata alapján, ha a vitában államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő adatot közöl. (2) A bizottság elnöke – több, eltérő időre minősített adat esetén – jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el. (3) A bizottság elnöke: a) az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének g), h), i) és j) pontjában meghatározott, a hadiállapot kinyilvánításával, a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban, továbbá a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazására vonatkozó országgyűlési döntés meghozatalának előkészítése, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során keletkezett adatot a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok alapján államtitoknak, illetőleg szolgálati titoknak, b) a bizottság tárgyalása során jegyzőkönyvbe vett személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatot az Országgyűlés szolgálati titokköre alapján szolgálati titoknak minősíti, s elrendeli a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén. (4) A bizottság elnöke: a) az (1) bekezdés a) pontjában említett eredeti minősítést vagy erre irányuló nyilatkozatot felülvizsgálat nélkül figyelembe veszi; b) az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a meghallgatott vagy vallomást tevő személy az általa közölt adat eredeti minősítését a titoktartási kötelezettség alóli felmentéssel igazolni tudja. Nem kell a közölt adat eredeti minősítését igazolni, ha a meghallgatott vagy 107

A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 8. §-ával beiktatott szöveg.


87

vallomást tevő személy egyébként maga jogosult a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre; c) az (1) bekezdés c) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a közölt adat az államtitokról vagy szolgálati titokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozik, s a bizottság tagja megjelöli az általa közölt adat eredeti minősítését. (5) A jegyzőkönyvön feltüntetett minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra, továbbá az ülésről készült hangfelvételre is kiterjed. (6) A bizottság által meghallgatott vagy a bizottság előtt vallomást tevő személy, illetőleg a bizottsági tag nyilatkozatának figyelmen kívül hagyását a bizottság elnökének – legkésőbb a jegyzőkönyv hitelesítésekor – írásban indokolnia kell. Az indokolást a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni. (7) Ha a bizottság elnöke – az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt – nem minősített, illetőleg nem rendelte el a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén, a jegyzőkönyvet a 78. § szerinti nyilvános iratként kell kezelni. (8) A bizottság tagja, az előterjesztő, illetőleg a bizottság előtt meghallgatott vagy a meghallgatásban érintett személy indítványára a bizottság elnöke a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmazza az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő, illetőleg személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatot. Ha a bizottság elnöke a jegyzőkönyvön az (1) bekezdés alapján a minősítés megismétlését rendelte el, az eredeti minősítő nyilatkozatát kell kérni arról, hogy a kivonat államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő adatot már nem tartalmaz. A jegyzőkönyvi kivonatot – a kivonat jellegének feltüntetésével – a (7) bekezdés szerint kell kezelni. 78/B. §108 A bizottság tagja a sajtónak adott nyilatkozata, illetőleg más képviselői tevékenysége során nem hozhatja nyilvánosságra azt az adatot, amelynek alapján a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet minősítették, vagy azon az eredeti minősítést megismételték. 78/C. §109 (1) A zárt ülésről egy példányban készül minősített jegyzőkönyv, s azt a bizottsági titkárságon, a bizottsági ülés többi iratával együtt kell kezelni. 108 109


88


(2) A bizottsági ülés irataival együttesen kezelt jegyzőkönyvet az elnök rendelkezése szerinti időben, de legkésőbb az országgyűlési ciklus végén – a minősített iratok kezelésére vonatkozó szabályok szerint – az Országgyűlés TÜK irodájának kell átadni. 78/D. §110 (1) A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a bizottság elnökének engedélyével tekinthető meg. Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet – ideértve az előző országgyűlési ciklusok jegyzőkönyveit is –, aki a bizottság zárt ülésén részt vehet. (2) A bizottság elnöke a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését a zárt ülésen részt venni nem jogosult országgyűlési képviselőnek akkor engedélyezi, ha a jegyzőkönyvben szereplő adat megismerésére – a képviselő írásbeli nyilatkozata szerint – a képviselői tevékenység ellátásához van szüksége. (3) A bizottság elnöke a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését állami szerv igazolt képviselője számára csak akkor engedélyezheti, ha: a) a megtekintési engedélyt az állami szerv jogszabályban megállapított feladatai ellátása érdekében kéri és b) a minősített jegyzőkönyvbe foglalt adat a közigazgatási szervezetrendszeren belül nem ismerhető meg. (4) A bizottság elnöke magánszemély, illetve jogi személyiséggel rendelkező nem állami szerv igazolt képviselője számára a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését csak a rá vonatkozó mértékben, törvényben megállapított jogainak érvényesítése érdekében, a 78/E–78/F. §-ok szerint engedélyezi. (5) A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését a bizottság elnöke írásban engedélyezi. Az engedélyt, valamint – a (2) bekezdésben megállapított esetben – a képviselői nyilatkozatot a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni. 78/E. §111 A bizottság elnöke az államtitkot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő adat minősítőjének előzetes hozzájárulásával engedélyezheti. A szolgálati titkot tartalmazó jegyzőkönyv

110 111



89

megtekintését – ha a törvény másképp nem rendelkezik – az érintettek számára, a rájuk vonatkozó mértékben, korlátozás nélkül engedélyezi. 78/F. §112 A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a bizottság hivatalos helyiségében, illetőleg az Országgyűlés TÜK irodájában tekinthető meg. A megtekintés tényét és időpontját a megtekintő személy írásban a jegyzőkönyv előlapjára rávezeti, s aláírásával hitelesíti. 78/G. §113 A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvről másolat, illetőleg kivonat csak a bizottság elnökének írásbeli engedélyével készíthető. A másolat vagy kivonat készítése a 78/D–78/E. §-okban foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni. 78/H. §114 Megszűnt országgyűlési bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos elnöki hatáskört annak a bizottságnak az elnöke gyakorolja, amely a megszűnt bizottság feladatkörét átvette. A jogutód nélkül megszűnt bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos rendelkezési jog az Országgyűlés elnökét illeti meg. A bizottság kijelölése 79. § (1) Az Országgyűlés elnöke – a Házszabályban foglaltakra is tekintettel – a döntési javaslat vagy bizottsági ajánlás elkészítésére: a) egy bizottságot jelöl ki, amely más bizottságokat véleményadásra kérhet fel, vagy

112 113 114

A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 8. §-ával beiktatott szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 8. §-ával beiktatott szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 8. §-ával beiktatott szöveg.

90


(6/1998-2002. BE.)A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy a vizsgáló bizottságok létrehozására irányuló országgyűlési határozati javaslatok esetében az általános vitát előkészítő ajánlás készítésére, továbbá - amennyiben szükséges - tárgysorozatba vételre minden esetben az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kerüljön kijelölésre. Az eseti bizottságok felállítására vonatkozó előterjesztések tárgysorozatba vételekor az illetékes szakbizottság kerüljön kijelölésre. Tárgysorozatba kerülése esetén az indítványt az Országgyűlés elnöke az általános vitát előkészítő ajánlás készítésére az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak is adja ki. (1/2002-2006. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság a kettős állampolgárságról, illetve a személyek átadásáról és átvételéről szóló nemzetközi szerződéseket kijelölt bizottságként tárgyalja. (2/2010-2014. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy nemzetközi szerződések tárgyalásakor a Külügyi bizottság minden esetben, mint kijelölt bizottság járjon el. A beruházás-védelmi tárgyú nemzetközi szerződések tárgyalása esetén a Gazdasági és informatikai bizottság nem kerül kijelölésre; e szerződéseket kizárólag a Külügyi bizottság tárgyalja meg. A kettős adóztatásról szóló nemzetközi szerződések tárgyalása esetén szintén csak a Külügyi bizottság kerül kijelölésre; ezeket a Számvevőszéki és költségvetési bizottság nem tárgyalja meg. (3/2006-2010. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy amennyiben egy jelentés (beszámoló) megtárgyalására egy bizottság kerül kijelölésre, és a bizottság olyan országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, amely az elfogadásra vonatkozó rendelkezésen kívül mást nem tartalmaz, úgy annak megtárgyalására ne kerüljön kijelölésre bizottság, kivéve, ha azt valamelyik bizottság elnöke külön indítványozza.

b)115 az első helyen kijelölt bizottság megnevezésével két vagy több bizottságot jelöl ki, illetőleg (7/1998-2002. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy azoknak a jelentéseknek, beszámolóknak a tárgyalása esetén, amelyekhez az Országgyűlés elnöke több bizottságot jelöl ki ajánlás készítésére, azok elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot az első helyen kijelölt bizottság nyújtsa be. 115



91

A többi kijelölt bizottság esetleges eltérő véleményét módosító javaslat formájában terjessze elő. (1/2006-2010. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy nemzetközi szerződések tárgyalásakor a Külügyi és határon túli magyarok bizottsága minden esetben, mint kijelölt bizottság járjon el. A beruházás-védelmi tárgyú nemzetközi szerződések tárgyalása esetén a Gazdasági és informatikai bizottság nem kerül kijelölésre; e szerződéseket kizárólag a Külügyi és határon túli magyarok bizottsága tárgyalja meg. A kettős adóztatásról szóló nemzetközi szerződések tárgyalása esetén szintén csak a Külügyi és határon túli magyarok bizottsága kerül kijelölésre; ezeket a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kijelölt bizottságként nem tárgyalja meg.

c) javaslatot tesz az Országgyűlésnek eseti bizottság alakítására. (2) A nem kijelölt bizottság a törvényjavaslatról, határozati javaslatról vagy politikai nyilatkozattervezetről kialakított véleményét – ha az nem egyezik a döntési javaslattal – módosító javaslatként nyújthatja be az Országgyűlésnek. Több bizottság közös eljárása 80. § (1) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is tarthatnak. (2) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani. (3) Ha a közösen eljáró bizottságok együttes álláspontot alakítottak ki, akkor az együttes álláspont kialakításánál és a kisebbségi vélemény előterjesztésénél e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A bizottságok működési rendje 81. § (1) A bizottságok működési rendjüket – a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve – maguk határozzák meg. (7/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 68. § (3) bekezdése alapján – a bizottsági tagok kétötödének kérésére – történő bizottsági meghallgatás elrendelése a napirendre vétel tárgyában hozandó döntést nem pótolja. A napirendről a bizottság külön szavazással dönt. Ajánlatos, hogy a bizottság ügyrendjében az ilyen indítvány napirendre vételének végső határidejét általános érvénnyel szabályozza.

92


(2) A képviselők számára lehetőséget kell biztosítani az adott ügyben érintett, az Országgyűlés főtitkára által vezetett jegyzékben szereplő bejegyzett, országos érdekképviseletek és társadalmi szervezetek véleményének a megismerésére. (28/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 81. § (2) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő érdekképviseletek és társadalmi szervezetek számára a Házszabály bizottsági ülésen való részvételi, illetőleg felszólalási jogot nem biztosít. A bizottsági ülésre kötelezően meghívandókon (Házszabály 71–72. §-a) kívül mást a bizottság ülésére nem kell meghívni. Így a jegyzéken szereplő szervezetek képviselőit nem kell a bizottság ülésére meghívni, a Házszabály azonban nem tiltja, hogy a bizottság a jegyzékben szereplő szervezetek képviselőinek meghallgatását rendelje el a Házszabály egyéb rendelkezései szerint. A bizottsági ülés előkészítése a Házszabály 74. § (1) bekezdése szerint az elnök feladata, ezért a jegyzékben szereplő szervezetektől érkezett írásbeli észrevételeket, véleményeket, megkereséseket az elnök – a bizottság ülésezési rendjének szabályai szerint – köteles a bizottság tagjaival megismertetni.

(3) Ha a Házszabály vagy a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaz, akkor a bizottság tárgyalásai során az Országgyűlés üléseire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni. (50/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 81. § (3) bekezdése értelmében bizottsági ügyrend eltérő rendelkezése hiányában a Házszabály 19. § (2) bekezdés e) pontjában, illetve 19. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az országgyűlési bizottság tárgyalásai során is megfelelően alkalmazni kell. (2/2006-2010. AIÜB-Ügyr.) A bizottsági elnöknek szóló személyes megkeresések, felkérések, meghívások teljesítéséről, illetve elutasításáról az elnök dönt. Az Alkotmányügyi bizottság megállapítja továbbá, hogy minden egyes ügy a maga konkrétságában vizsgálandó (pl. a címzés önmagában nem mérvadó, a megkeresés, felkérés, stb. belső jelentéstartalmának vizsgálata döntheti el, hogy az az elnöknek, vagy az általa vezetett bizottságnak szól). Az Alkotmányügyi bizottság javasolja, hogy a bizottsági ügyrend tartalmazzon eligazítást abban a kérdésben, hogy mely megkereséseket kell tájékoztatásul megküldeni a bizottság tagjainak, vagy melyeket kell bizottsági ülés napirendjére venni tárgyalás vagy döntés céljából.


93

A bizottságok működési költségei 82. §116 (1) A bizottságok működésének költségeiről az Országgyűlés Hivatala költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni. (2) Az ideiglenes vagy az év közben újonnan alakuló állandó bizottságok működésének költségeire az Országgyűlés Hivatala költségvetésén belül – csak erre a célra felhasználható – tartalékot kell képezni. A bizottságok működésének költségeit (felhasználását) az Országgyűlés elnökének 2/2003. számú rendelkezése szabályozza. Hozzáférhető a „http://oracle.mkogy.hu/parlanet/jogtar/elr.htm” oldalon. (A szerk.)

Külföldi delegációban részt vevő képviselő beszámolója 83. § Az Országgyűlés külföldi delegációjában (személyre szóló meghívó, bizottsági és parlamenti delegáció) részt vevő országgyűlési képviselő a külügyekkel foglalkozó bizottságnak és a delegáció megbízatása szerint hatáskörrel rendelkező bizottságoknak beszámolót készít. 3. fejezet AZ INDÍTVÁNYOK TÁRGYALÁSA 1. Az önálló és a nem önálló indítványok Az indítványok típusai 84. § (1) Az Országgyűlés tárgysorozatába önálló napirendi pontként felvehető indítványok (a továbbiakban: önálló indítványok): a) a törvényjavaslat, b) a határozati javaslat, c) a politikai nyilatkozattervezet, d) a jelentés, e) az interpelláció, f) a kérdés. (2) Önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítványok): 116


94


a) a sürgősségi javaslat, b) a kivételességi javaslat, c) a módosító javaslat, d) a bizottsági ajánlás. 117 (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag – a 143. § (4) bekezdésében meghatározott kérelmet kivéve – az Országgyűlés tárgysorozatára nem kerülhet. A Házszabály szerint előterjeszthető egyéb javaslatok, kérelmek, indítványok nem minősülnek az (1)–(2) bekezdés szerinti indítványnak; ezekre a Házszabály megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. (HB. 1990. július 26.) Az Országgyűlés elnökének felhatalmazása alapján a főtitkár, illetve a Tájékoztatási főosztály is köteles a beadványokat; önálló és nem önálló indítványokat átvenni. A Házbizottság megbízza az Országgyűlés főtitkárát, hogy – az átvétel során a visszautasításra jogalapot nem adó esetleges formai vagy egyéb hiányosságokra, pontatlanságokra a beadványt benyújtó figyelmét hívja fel, és – a képviselő igénye szerint működjön közre a jelzett problémák kiküszöbölésében. (13/2010-2014. AIÜB.) A Házszabály az irományok pontosítására vonatkozó szabályozást nem tartalmaz, az Országgyűlés gyakorlatában azonban teret nyert a pontosítás eszköze, így az szokásjogi úton befogadásra került. Az iromány pontosítására csak az iromány előterjesztője jogosult, az iromány megalkotására (benyújtására) vonatkozó szabályok megtartásával. Az irományok nyilvántartásában bekövetkező hiba kijavításáról (a nyilvántartás pontosításáról) pedig az Országgyűlés Hivatala kérelemre vagy hivatalból maga intézkedik.

A törvényjavaslat 85. § (1) A törvényjavaslat az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt szövegét és címét. (2) Törvényjavaslatot a) a köztársasági elnök, b) a Kormány, 117



95

c) az országgyűlési bizottság, d) a képviselő nyújthat be. (3) A törvényjavaslathoz indokolást kell fűzni. Ha a törvényjavaslat törvényt kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, a címben ezt jelezni kell. 86. § (1)118 Ha – a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig – ugyanabban a tárgyban azonos időszakban, vagy ugyanazt a törvényt illetően több törvényjavaslatot is benyújtottak, a) a 85. § (2) bekezdés szerinti sorrendben előbb álló javaslata a hátrább állót, b) az egyenlő sorban állók javaslatai közül a korábbi javaslat a későbbit megelőzi. (2)119 Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor a 99. § (3) bekezdésében megállapított harmincnapos határidőt nem kell figyelembe venni. A határozati javaslat 87. § (1) A határozati javaslat az Országgyűlés jogszabályi formát nem igénylő döntése iránti, továbbá az országgyűlési irányelv vagy az elvi állásfoglalás iránti szövegszerű indítvány, amely tartalmazza a határozat, az irányelv vagy az elvi állásfoglalás javasolt szövegét. (2) Határozati javaslatot a 85. § (2) bekezdésében felsoroltak terjeszthetnek elő. (3) A határozati javaslatot a tartalmát jellemző címmel és indokolással kell ellátni. Ha a határozati javaslat országgyűlési határozatot kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, a címben ezt kell jelezni. A politikai nyilatkozat 88. § (1) Az Országgyűlés – a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával – bármely politikai kérdésben nyilatkozatot tehet. (2) Nyilatkozattervezetet a 85. § (2) bekezdésének b)-d) pontjában felsoroltak terjeszthetnek elő.

118 119

Számozását módosította a 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 25. §-a. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 25. §-ával megállapított szöveg.

96


A jelentés 89. § (1) A jelentés valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést. (2) Jelentést a 85. § (2) bekezdésének b)–c) pontjában felsoroltak, továbbá az Állami Számvevőszék elnöke, valamint azok tesznek, akiket törvény erre kötelez. (3) Az Alkotmány, valamint külön törvény alapján beszámolásra kötelezettek beszámolóját a Házszabály alkalmazása során jelentésnek kell tekinteni. (4) A jelentéssel együtt az arra jogosult törvényjavaslatot és határozati javaslatot is benyújthat. Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság 1999. május 19-i állásfoglalása szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének éves tájékoztatója beszámolónak minősül, s annak elfogadásáról az Országgyűlés szavazással dönt.

(AIB. 1994. december 13. és 16.) Az Alkotmány és egyéb törvények nem szabályozzák a legfőbb ügyész beszámolójának gyakoriságát, de a jogszabályok értelmezéséből az következik, hogy a beszámolóra ciklusonként legalább egyszer, illetőleg a legfőbb ügyész mandátumának lejártát megelőzően sort kell keríteni; ezen felül a legfőbb ügyész az Országgyűlés döntésétől függően is beszámolhat, illetőleg saját elhatározásából is készíthet beszámolót. (Ezekben az esetekben a beszámoló jelentés formáját ölti, plenáris vita folyik róla, és az Országgyűlés szavaz a jelentés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról.)


97

(55/1998-2002. ÜB.) A jelentés a Házszabály 89. §-a értelmében megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést. Jelentést a Kormány, az országgyűlési bizottság, továbbá az Állami Számvevőszék elnöke, valamint azok tesznek, akiket törvény erre kötelez. Az Országgyűlés elé terjeszteni csak a Házszabályban megengedett előterjesztést lehet, a Házszabályban szabályozott formában. A vizsgálóbizottság hatásköre nem vonható el, de a Házszabály 30. §-ának (3) bekezdése értelmében bármelyik állandó bizottság foglalkozhat olyan kérdéssel, amely a vizsgálóbizottság által folytatott vizsgálat tárgyát képezi, feltéve, hogy az az állandó bizottság működési területét érinti. Az önálló indítványokra és a módosító javaslatokra vonatkozó házszabályi előírások nem zárják ki a vizsgálat tárgyát képező kérdést érintő, a Házszabály 84. § (1) bekezdése a), b), c) pontjában foglalt önálló indítvány, illetve módosító javaslat előterjesztését sem, de a vizsgálóbizottság által lefolytatott eljárásról csak a vizsgálóbizottság tehet jelentést. (8/2002–2006. ÜB.) Az Ügyrendi bizottság az Alkotmány- és igazságügyi bizottság ATB/80-1/1998.120 számú állásfoglalását a következő kiegészítéssel és módosításokkal tartja fenn hatályában. A korábbi ciklusban benyújtott és a bizottságok által már megtárgyalt beszámolók, illetve jelentések elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatok vonatkozásában a bizottság az alábbi eljárást tartja a Házszabállyal összhangban lévőnek: Az Országgyűlés által még nem, de a bizottságokban már megtárgyalt jelentéseket és beszámolókat az újonnan alakult bizottságoknak nem szükséges újból megtárgyalnia. Elegendő, ha állást foglalnak a bizottságok abban a kérdésben, hogy az ezen előterjesztésekhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatokat változatlan tartalommal előterjesztik-e.

Az interpelláció 90. § (1) Az országgyűlési képviselő az Alkotmányban meghatározottakhoz – a feladatkörükbe tartozó minden ügyben – magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet. 120

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a „CIKLUSVÁLTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLÁSFOGLALÁS” cím alatt.

98


(AIB. 1996. október 16.; mód: ATB/332-2/1997.) Az Alkotmány 27. §-a, illetve a Házszabály 90. § (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy interpelláció és kérdés a címzett feladatkörébe tartozó ügyben tehető fel. A mindenkori címzett joga és felelőssége annak eldöntése, hogy az adott interpelláció, illetve kérdés a feladatkörébe tartozik-e.

(2) Az interpelláció tárgyát címszerűen meg kell jelölni. (3) Az interpellációban meg kell jelölni a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra. (4) Az Országgyűlés elnöke visszautasítja azt az interpellációt, amelyet nem az (1)–(3) bekezdés szerint nyújtottak be. Erről az Országgyűlést a soron következő ülésnapon tájékoztatja. (AIB. 1995. június 21.) Önmagában az a tény, hogy az interpelláció az előző kormányzati ciklusra vonatkozik, nem ad alapot a Házszabály 90. § (4) bekezdése szerinti visszautasításra. (36/1998-2002. ÜB.) Amennyiben az Alkotmány 27. §-ában, illetve a Házszabály 90. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak meg nem felelő interpellációt (kérdést, azonnali kérdést) nyújtanak be, akkor az Országgyűlés elnöke a Házszabály 90. § (4) bekezdésében foglalt – a 91. § (2) bekezdésével kiterjesztett – jogával élve az interpellációt (kérdést, azonnali kérdést) visszautasítja. A visszautasításra az Országgyűlés elnöke hivatalból és az interpellált (kérdezett) kérelmére egyaránt jogosult. Ha az Országgyűlés elnöke az interpellációt (kérdést, azonnali kérdést) azok elhangzása előtt utasítja vissza, erről haladéktalanul tájékoztatja a benyújtó képviselőt és az interpelláltat (kérdezettet). Ha az interpellált (kérdezett) az interpelláció (kérdés, azonnali kérdés) elhangzása után jelzi, hogy az nem tartozik a feladatkörébe, vagy más visszautasításra alapot adó körülmény áll fenn, akkor az elnök a Házszabály 143. § (1) bekezdésében foglaltak szerint határoz a visszautasításról. Ha az elnök nem élt a visszautasítás jogával, akkor az interpellált (kérdezett) köteles válaszolni. Az Ügyrendi bizottság ajánlja: ha az interpellált, illetve kérdezett úgy ítéli meg, hogy az interpelláció, kérdés (azonnali kérdés) nem tartozik a feladatkörébe, vagy más visszautasításra alapot adó körülmény áll fenn, akkor erről haladéktalanul tájékoztassa az Országgyűlés elnökét.


99

A kérdés 91. § (1) Az országgyűlési képviselő az Alkotmányban meghatározottakhoz – a feladatkörükbe tartozó minden ügyben – felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be. (2)121 A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni, és utalni kell arra is, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban, vagy ülésen kívül, írásban kéri. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenöt napon belül ad választ. A 90. § (3)–(4) bekezdés rendelkezéseit a kérdés esetén is alkalmazni kell. (71/1998-2002. ÜB.) Az írásbeli választ igénylő kérdésnél a Házszabályban meghatározott (91. § (2) bekezdés) tizenöt napos határidő esetén a kezdőnap az a nap, amelyen az Országgyűlés elnökénél a kérdést benyújtották. A válaszadás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a válasz postázása megtörtént. (73/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 91. §-ában szabályozott kérdés egy, a kérdésnek minősülő önálló indítvány címszerűen megjelölt tárgyára vonatkozó (az önálló indítvány címében megjelenő) kérdés, amelynek megválaszolása csak akkor utasítható vissza, ha az nem a címzett feladatkörét érinti. A kérdés részletes kifejtése során megfogalmazott további kérdések a kérdés részei. A kérdezett a kérdéssel kapcsolatos válaszadási kötelezettségének egy egységes érdemi válasszal eleget tehet. A Kormány tagjának feladatkörébe azok a feladatok is beletartoznak, amelyet a Kormány másik tagjának helyetteseként lát el. A Kormány tagja tehát a saját és helyettesként ellátott feladatkörébe tartozó kérdést egyaránt köteles megválaszolni. A kérdés helyettes útján történő megválaszolása kivételes lehetőségének (a kivételes helyzetet megalapozó okoknak) köre erre vonatkozó házszabályi rendelkezés hiányában tételesen nem határozható meg. Írásbeli kérdés esetében a Házszabály nem zárja ki, hogy a kérdezett több írásbeli kérdést együttesen válaszoljon meg. A válaszok szétválasztását az sem teszi mellőzhetetlenné, ha a kérdéseket eredetileg a Kormány több tagjához intézték, de azokra egy kormánytag válaszol.

121


100


A sürgősségi javaslat 92. § (1) Az önálló indítvány előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány sürgős tárgyalását. (2) A sürgősségi javaslatot indokolni kell. (3) A képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz legalább ötven képviselő támogató aláírása szükséges. A kivételességi javaslat 93. § A törvényjavaslat és a határozati javaslat előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány kivételes eljárásban (124–128. §) történő tárgyalását. A módosító javaslat 94. § (1) A törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz és a politikai nyilatkozattervezethez az Országgyűlés bizottsága és az országgyűlési képviselő – a Házszabályban meghatározott kivételekkel – módosító javaslatot nyújthat be. (1/1998-2002. ÜB.) Az olyan módosító javaslatok, amelyek az előterjesztés egészének elhagyására irányulnak (ideértve azt az esetet is, amikor a módosító javaslat az előterjesztésből csak a címet, preambulumot, illetve a hatályba léptető rendelkezéseket tartja meg), nem felelnek meg a Házszabály módosító javaslattal kapcsolatos követelményeinek. Az ilyen javaslat szavazásra nem bocsátható, és ahhoz kapcsolódó módosító javaslat nem terjeszthető elő.

(2) Az előterjesztő a saját indítványához – a 107. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével – módosító javaslatot nem nyújthat be. (3) Ha a benyújtott törvényjavaslat vagy határozati javaslat jogszabály vagy országgyűlési határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a jogszabály, illetőleg a határozat módosítással nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.


101

(AIB. 1994. december 13.) A Házszabály 94. § (3) bekezdésének alkalmazása során a bizottság először azt állapítja meg, hogy a módosító javaslat a törvényjavaslattal érintett részekhez érkezett-e. Ha nem, azt kell megállapítani, hogy a módosító javaslat összefügg-e a törvényjavaslat által módosított részekkel; erről a bizottság az előterjesztő és a módosító javaslat beterjesztője állásfoglalásának ismeretében esetenként dönt.

(4) A módosító javaslatot indokolni kell. (5) Ha a módosító javaslat a központi költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is. (4/2006-2010. BE.) Ha a bizottság olyan módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslatot tárgyal, amelynél az ajánlástervezet készítője, az előterjesztő, vagy a bizottság tagja szerint túlterjeszkedés állhat fenn, akkor a bizottság először arról foglaljon állást, hogy véleménye szerint valóban túlterjeszkedő-e a javaslat. Ha úgy ítélik meg, hogy nem, akkor döntsön a módosító javaslat támogatásáról. Indokolt, hogy az egyes módosító javaslatok házszabályszerűségéről az első helyen kijelölt bizottság álláspontja legyen a döntő. Abban az esetben, ha az első helyen kijelölt bizottság véleménye az, hogy a javaslat túlterjeszkedő, úgy a módosító javaslatot nem létezőnek kell tekinteni, vagyis nem nyílik meg a részletes vitája, és nem lehet róla szavazni.

A bizottsági ajánlás 95. § (1) A kijelölt bizottság az Országgyűlés elnöke által a részére kiadott törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz, politikai nyilatkozattervezethez és jelentéshez – a törvényjavaslat, a határozati javaslat és a politikai nyilatkozattervezet esetében a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek. (2) A kijelölt bizottságnak a törvényjavaslat általános vitájához készített ajánlásában a bizottság a 101. § (1) bekezdésében és a 97. § (2) bekezdésében foglaltakat is vizsgálja. (3) A kijelölt bizottság a törvényjavaslat részletes vitájához készített ajánlásában azt is vizsgálja, hogy a törvényjavaslat, a határozati javaslat, illetve a bizottság által támogatott módosító javaslat a) összhangban áll-e az Alkotmánnyal, továbbá más törvénnyel, illetve beilleszthető-e a hatályos magyar jogrendszerbe,

102


b) rendelkezései egymással nem ellentétesek-e, c) megfelel-e a jogszabályszerkesztés és a nyelvhelyesség követelményeinek. (4)122 Az Országgyűlés elnöke vagy legalább tíz képviselő írásbeli indítványára az Országgyűlés határidőt szabhat a bizottsági ajánlás elkészítésére. A határidőt úgy kell megszabni, hogy a bizottságnak az általános vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább tizenöt, a részletes vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább harminc nap álljon rendelkezésére. A Költségvetési és az Alkotmányügyi bizottság ajánlása 96. § (1) A költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Költségvetési bizottság) – ha nem kijelölt bizottságként jár el – az Országgyűlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz és ezekhez kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a központi költségvetésre jelentős kihatása van. (2) A Költségvetési bizottság ajánlásában értékeli, hogy a javaslat a) összhangban van-e a költségvetésre vonatkozó szabályokkal; b) a költségvetés szempontjából megvalósítható-e, illetőleg hogyan valósítható meg. (3)123 Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) – ha nem kijelölt bizottságként jár el – az Országgyűlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden törvényjavaslathoz, országgyűlési határozati javaslathoz a 95. § (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kérdésekről. Az Alkotmányügyi bizottság szükség szerint módosító javaslatot tesz. (4) Az e §-ban szabályozott esetekben a Költségvetési, illetőleg az Alkotmányügyi bizottságra a kijelölt bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

122 123

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 25. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 27. §-ával módosított szöveg.


103

A bizottsági tájékoztató124 96/A. §125 Országgyűlési bizottság a kormányzati munka ellenőrzésével, vagy a bizottság működési területét érintő bármely más kérdéssel kapcsolatos – országgyűlési határozati formát nem igénylő – megállapításairól bizottsági tájékoztatót készíthet. A bizottsági tájékoztatót az Országgyűlés elnökének, az országgyűlési bizottságoknak és a képviselőcsoportok vezetőinek meg kell küldeni, ezzel egyidejűleg a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni. Az indítványok szabályszerűsége 97. § (1) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. (2) A törvényjavaslat és a módosító javaslat indokolásában meg kell jelölni az elfogadása esetén várható társadalmi és (lehetőség szerint számszerűsített) becsült gazdasági hatásokat. (3) Az Országgyűlés elnöke a hozzá benyújtandó iratokra nézve nyomtatványok alkalmazását rendelheti el. (4) A nem szabályszerű formában benyújtott indítványt az Országgyűlés elnöke visszautasíthatja. (HB. 1990. július 26.) Az Országgyűlés elnökének felhatalmazása alapján a főtitkár, illetve a Tájékoztatási főosztály is köteles a beadványokat; önálló és nem önálló indítványokat átvenni. A Házbizottság megbízza az Országgyűlés főtitkárát, hogy – az átvétel során a visszautasításra jogalapot nem adó esetleges formai vagy egyéb hiányosságokra, pontatlanságokra a beadványt benyújtó figyelmét hívja fel, és – a képviselő igénye szerint működjön közre a jelzett problémák kiküszöbölésében.

2. Az önálló indítványok tárgyalása A törvényjavaslat tárgyalása 98. § (1) A törvényjavaslatot az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. (2) Az elnök a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés következő ülésén bejelenti, megnevezve egyúttal a kijelölt bizottságot. 124 125

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 28. §-ával megállapított cím. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 28. §-ával megállapított szöveg.

104


(3) A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja. (24/1998-2002. ÜB.)126 A tárgysorozatba-vételről történő bizottsági (illetőleg országgyűlési) határozathozatal funkciója kizárólag annak eldöntése, hogy a képviselői önálló indítvánnyal az Országgyűlés érdemben foglalkozni kíván-e. A Házszabály a tárgysorozatba-vételről történő döntés érdemi (tartalmi) szempontjait nem szabályozza, ennélfogva a döntés a bizottság, illetve – ha a képviselőcsoport vezetője a bizottság negatív döntésével szemben a plenáris üléshez fordul – az Országgyűlés minden korláttól mentes mérlegelési jogkörébe tartozik.

(4) A képviselő által benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés elnöke kiadja a kijelölt bizottságnak, amely harminc napon belül – ha a képviselő sürgős tárgyalást kért, nyolc napon belül – határoz az indítvány tárgysorozatba-vételéről. Ha a kijelölt bizottság a tárgysorozatba-vételt elutasítja, az önálló indítvány címét, benyújtójának nevét és a bizottsági határozathozatal időpontját az Országgyűlés legközelebbi ülésén a jegyző bejelenti. (5)127 Ha a képviselő által benyújtott, és a bizottság által a (4) bekezdés alapján elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét a képviselőcsoport nevében annak vezetője kéri, a tárgysorozatba-vételről az Országgyűlés – az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után – határoz. A tárgysorozatbavétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő és az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselő legfeljebb két perc időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb két perc időtartamban válaszolhat. Ilyen tárgysorozatba-vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport kizárólag a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal nyújthat be, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét a kijelölt bizottság elutasította. (AIB. 1996. május 22.) Képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről a plenáris ülés döntését annak a képviselőcsoportnak a vezetője kérheti, amely képviselőcsoporthoz az önálló indítványt benyújtó képviselő tartozik.

126

127

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 98. §-hoz tartozó „KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY TÁRGYSOROZATBA VÉTELE I.” cím alatt. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 29. §-ával módosított szöveg.


105

(6/2010-2014. AIÜB.) A Házszabály 98-99. §-ai a törvényjavaslatok tárgyalására vonatkozó eljárási szabályokat tartalmaznak. Ezen rendelkezések utaló szabályként való szerepeltetése a határozati javaslatok tárgyalására vonatkoztatva azt a célt szolgálják, hogy e szabályok ne kerüljenek feleslegesen megismétlésre. Tartalmilag azonban ez nem jelenti azt, hogy a 98. § (5) bekezdésében meghatározott tárgysorozatba vétel iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó hat alkalom kétszeresen lenne számítható (mint ahogyan a hivatkozott rendelkezés elfogadása óta eltelt időszak jogalkalmazásában sem került sor ilyen tartalmú értelmezésre).

(6)128 Az (5) bekezdés szerinti eljárásban független képviselő akkor kérheti az Országgyűlés tárgysorozatba vételről szóló döntését, ha kérelmét legalább a 15. § (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő támogatja. A független képviselő által benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételére irányuló országgyűlési döntés kérését egy képviselő kizárólag a rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal támogathatja. 99. § (1) Az előterjesztő kérheti a törvényjavaslat sürgős tárgyalását. (2)129 Ha olyan törvényjavaslat sürgős tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselők minősített többségének szavazata szükséges, a sürgősség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni. (3) Ha az Országgyűlés elrendelte a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, a törvényjavaslatot – a bizottsági előkészítést is figyelembe véve – legkorábban az elrendelést követő ülésen lehet, legkésőbb a sürgősség elrendelésétől számított harminc napon belül kell napirendre tűzni. 100. § (1)130 Az Országgyűlés – saját döntése alapján – a jelentős törvényjavaslatot két fordulóban – előbb a tervezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét – tárgyalja meg. (2)131 Az Országgyűlés a tervezett törvény elveit országgyűlési határozatban állapítja meg, amelynek elfogadásához a tervezett törvény elfogadásához szükséges többség kell. 101. § (1) A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és 128 129 130 131

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 19. §-ával beiktatott szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 54. §-ával módosított szöveg. Számozását módosította a 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 30. §-a. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 30. §-ával megállapított szöveg.

106


szabályozási elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. A vita kiterjedhet a 95. § (3) bekezdés a) pontjában írtakra is. (HB. 2007. március 1.) A Házbizottság úgy foglal állást, hogy az Országgyűlés plenáris ülése napirendjének tervezésekor arra kell törekedni, hogy a nagyobb érdeklődésre számot tartó, jelentősebb szabályozási tartalmú törvényjavaslatok általános vitájára, illetve annak megkezdésére – lehetőség szerint – ne az ülés első napjának délutánján kerüljön sor.

(2) Az általános vita megkezdésének napját úgy kell meghatározni, hogy a kijelölt bizottság általános vitát előkészítő ajánlását – amennyiben az nem szóban hangzik el – a képviselők legkésőbb az ülés előtt három nappal kézhez kapják. Sürgős tárgyalás esetén ettől a szabálytól el lehet térni. (3)132 A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót, ezután – ha az előterjesztő nem a Kormány volt – a Kormány képviselője. Ezt követően a kijelölt bizottság elnöke (előadója) foglalja össze a bizottság ajánlását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a bizottság kisebbsége véleményének ismertetésére kerül sor. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke (előadója), majd a képviselőcsoportok tagjai, illetve a független képviselők szólalhatnak fel az 50. § (3) bekezdése szerinti rendben. Mind a bizottság elnöke (előadója), mind a kisebbségi vélemény ismertetője öt percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés ennél hosszabb időkeretet is megállapíthat. Az általános vita lezárását megelőzően az előterjesztőnek viszontválaszra van joga. (AIB. 1995. június 21.) A vitában elsőként az előterjesztő jogosult felszólalni, s a határozathozatal előtt őt illeti meg az utolsó szó joga. E keretek között a részletes vita lezárását követően a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) is szót kaphat. (AIB. 1996. december 18.) A felszólalási jog nem ruházható át. Több indítványtevő esetén az egyes felszólalásfajták tekintetében az előterjesztői jog megosztható azzal, hogy egy konkrét felszólalási lehetőséggel csak egy előterjesztő élhet. (65/1998-2002. ÜB.) Az országgyűlési képviselői jogokat – ha a Házszabály eltérően nem rendelkezik – csak személyesen lehet gyakorolni. Az országgyűlési képviselő helyettesítésére csak a Házszabályban meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

132



107

(AIB. 1996. december 18.) A Házszabály 77. § (4) bekezdése értelmében a szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Csak az így bejelentett kisebbségi vélemény hangozhat el az Országgyűlés plenáris ülésén. Mind a bizottsági, mind pedig a kisebbségi vélemény csak olyan elemeket tartalmazhat, amelyek a bizottsági vitában – bármely részről – elhangzottak. (30/2002-2006. ÜB.) A kijelölt bizottságok általános vitáról való döntése folyamán két féle végeredmény születhet: vagy általános vitára bocsátást támogató, vagy nem támogató döntés. Ebből a szempontból irreleváns az, hogy egy esetleges általános vitára alkalmasságot elutasító döntés úgy alakul ki, hogy azt a bizottsági tagok többsége hozza, vagy szavazategyenlőség miatt keletkezik. Az utóbbi esetben is lehetőség van a Házszabály 77. §-a alapján mind a többségi, mind a kisebbségi vélemény kifejtésére. Ilyenkor a többségi vélemény jeleníti meg a bizottság tagjainak az általános vitára bocsátást nem támogató döntését, és a kisebbségi vélemény képviseli az azt támogatók álláspontját. Mindezek alapján az előadók kijelölésénél nem érvényesül különös eljárási rend, és az Országgyűlés plenáris ülésén a vélemények kifejtésére külön-külön időkeret alkalmazandó.

102. § (1) A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, a módosító javaslathoz kapcsolódó további módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani. A kijelölt bizottság, valamint az Alkotmányügyi bizottság a 96. § (3) bekezdés szerinti eljárásában a záróvita lezárásáig nyújthat be módosító javaslatot. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására ennél rövidebb határidőt szabhat. Ezek a szabályok a 107. § (1) bekezdésében meghatározott módosító javaslatra nem vonatkoznak. (2) A módosító javaslatot az elnök állásfoglalás céljából kiadja a kijelölt bizottságnak. (3) A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli és állást foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. A bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásában terjeszti az Országgyűlés elé a módosító javaslatokat. (4) A kapcsolódó módosító javaslatot az elnök kiadja a kijelölt bizottságnak véleményezésre. A bizottság a benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról – a (3) bekezdésben meghatározott módon – kiegészítő ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést.

108


(5)133 Az első helyen kijelölt bizottság valamennyi módosító (kapcsolódó módosító) javaslatról állást foglal. (4/2006-2010. BE.) Ha a bizottság olyan módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslatot tárgyal, amelynél az ajánlástervezet készítője, az előterjesztő, vagy a bizottság tagja szerint túlterjeszkedés állhat fenn, akkor a bizottság először arról foglaljon állást, hogy véleménye szerint valóban túlterjeszkedő-e a javaslat. Ha úgy ítélik meg, hogy nem, akkor döntsön a módosító javaslat támogatásáról. Indokolt, hogy az egyes módosító javaslatok házszabályszerűségéről az első helyen kijelölt bizottság álláspontja legyen a döntő. Abban az esetben, ha az első helyen kijelölt bizottság véleménye az, hogy a javaslat túlterjeszkedő, úgy a módosító javaslatot nem létezőnek kell tekinteni, vagyis nem nyílik meg a részletes vitája, és nem lehet róla szavazni.

103. § (1)134 Az előterjesztő a törvényjavaslatát a zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges. Visszavontnak kell tekinteni azt a törvényjavaslatot, amely helyett az előterjesztő új változatot nyújtott be. Az új változatban előterjesztett törvényjavaslatra az újonnan benyújtott javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2)135 Az előterjesztő az (1) bekezdésben meghatározott szabályok szerint a javaslatot átdolgozásra visszakérheti. Sürgősséggel kell megtárgyalni az átdolgozott törvényjavaslatot, ha az Országgyűlés az átdolgozásra visszakért törvényjavaslat tárgyalását már megkezdte, és az előterjesztő az átdolgozott törvényjavaslatot a visszakérést követő három hónapon belül benyújtja. (3) A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) előterjesztője módosító javaslatát a részletes vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja. Ez a visszavonás nem érinti a visszavont módosító javaslathoz kapcsolódó módosító javaslat érvényességét. Ha a visszavont módosító javaslatot más a saját javaslataként változatlanul fenntartja, s a visszavonás után azt bejelenti, a javaslat tovább tárgyalható. (4)136 A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) megváltoztatására a benyújtására meghatározott szabályok irányadók.

133 134 135 136

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 31. §-ával megállapított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 32. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 32. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 54. §-ával módosított szöveg.


109

104. § (1) Az általános vita lezárása után az Országgyűlés dönt arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e. (2) Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az elnök figyelmezteti az Országgyűlést, hogy részletes vitára nem kerül sor. Ha a figyelmeztetést követően felszólalásra senki sem jelentkezett, az általános vita lezárása után a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni. (AIB. 1995. június 1.) Nem kell részletes vitát tartani, ha a döntési javaslathoz csak olyan módosító javaslat érkezett, amelyet az Országgyűlés elnöke a Házszabály 97. § (4) bekezdése szerint visszautasított. Nem kell részletes vitát tartani akkor sem, ha a döntési javaslathoz csak olyan módosító javaslat érkezett, amelyről a kijelölt bizottság a Házszabály 102. § (3) bekezdése szerinti eljárásában megállapította, hogy az nem felel meg a Házszabály valamely rendelkezésének. Ez esetben azonban különleges eljárás szükséges: ha az általános vita lezárása után országgyűlési bizottság állapította meg a házszabály-ellenességet, akkor az elnöknek – az általános vitát újból meg kell nyitnia, – egyúttal be kell jelentenie, hogy az általános és a részletes vita együtt megtartottnak tekintendő.

(3)137 Ha az Országgyűlés a törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, azt az előterjesztő harminc napon belül, átdolgozva benyújthatja. E határidő elmulasztása esetén a törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni. (10/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 104. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, átdolgozva benyújtott törvényjavaslat tárgyalását az általános vitától kell újrakezdeni.

105. § (1) A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll. (2) A vitát – a rendelkezések sorrendjének betartásával – minden önálló rendelkezésre vonatkozóan, végül pedig a bevezetésre és a címre vonatkozóan kell megnyitni és lezárni. (AIB. 1995. június 21.) A vitában elsőként az előterjesztő jogosult felszólalni, s a határozathozatal előtt őt illeti meg az utolsó szó joga. E keretek között a részletes vita lezárását követően a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) is szót kaphat. 137


110


(3) A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. (4) Az Országgyűlés a vita során a korábban meghatározott tárgyalási sorrendet megváltoztathatja; elrendelheti több részletrendelkezés tárgyalásának összekapcsolását, illetőleg az ugyanazon tárgyat érintő különböző módosító javaslatok vitáját elkülönítheti. 106. §138 (1)139 A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) kell, a) amellyel az előterjesztő egyetért, vagy b) amely elnyerte a kijelölt – több kijelölt bizottság esetén bármelyik – bizottság jelenlévő tagjai egyharmadának támogatását, vagy c) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy d) amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője kérte, vagy e) amelyet független képviselő nyújtott be, s amelyről a szavazást a független képviselő kérte, és e kérelmét legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatta. (AIB. 1995. március 1.) A Házszabály 59. § (4) bekezdése kötelező erővel csak azt írja elő, hogy a vita lezárása után utoljára az előterjesztő kapjon szót. Ha ezt követően nagy mennyiségű vagy jelentős változást eredményező és korábban meg nem vitatott kapcsolódó módosító javaslatot terjesztettek elő, nincs akadálya annak, hogy ezekről a módosító javaslatokról az előterjesztő állást foglaljon. (HB. 1995. március 23.) A Házbizottság indokoltnak tartja a módosító javaslat lényegének ismertetését a szavazás előtt abban az esetben, ha – a frakció az előterjesztő által támogatott módosító javaslat külön szavazását [Hsz. 106. § (3) bekezdés] vagy a szükséges bizottsági támogatást nem kapott módosító javaslat [106. § (1) bekezdés c) pont] szavazását kérte; – a frakció a módosító javaslatra név szerinti szavazást kért. Egyéb esetekben a lényeg ismertetésére csak akkor, és olyan mértékben kerüljön sor, ahogyan azt az ülést vezető elnök szükségesnek ítéli. 138 139

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 33. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 21. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg.


111

(37/1998-2002. ÜB.)140 Az Országgyűlés plenáris ülésén szavazást megismételni kizárólag a Házszabály 43. § (2) bekezdésében, illetve a 60. § (3) bekezdésében foglalt esetekben lehet.

(2)141 Az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogával egy képviselőcsoport vezetője valamint az (1) bekezdés e) pontja szerinti jogával egy független képviselő egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet. Szavazást az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban lehet kérni, legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás. (3) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító javaslatokról), amelyekkel az előterjesztő egyetért, az Országgyűlés egy szavazással szavaz. Bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány is írásban kérheti, hogy legfeljebb három módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. (AIB. 1994. december 7.) Ha a frakció külön nem kéri, akkor a támogatott javaslatsorból azt a javaslatot, amelyik az egyharmad támogatást sem kapott módosító javaslattal alternatívát képez, automatikusan nem szükséges kiemelni.

(4) Az előterjesztő írásban tájékoztatja a képviselőcsoportok vezetőit, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormányt is arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. E tájékoztatást legkésőbb azt az ülést megelőző második munkanapon kell megküldeni, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás. Az előterjesztő álláspontját a képviselők számára ugyanilyen határidővel hozzáférhetővé kell tenni. Bármely képviselőcsoport vezetője, illetve, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány legkésőbb az előterjesztő tájékoztatásától számított egy napon belül az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. (5) Ha a zárószavazásra a részletes vitát követő szavazás lezárásától számított öt napon belül kerül sor, az előterjesztő a részletes vita lezárása után tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy mely módosító javaslatokkal 140

141

Szerkesztett változat! A teljes szöveget lásd az „Ügyrendi jellegű, általános érvényű állásfoglalások” fejezetben a 64. §-hoz tartozó „SZAVAZÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA” cím alatt. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 21. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg.

112


(kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. Az előterjesztői tájékoztatást követően azonnal bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány is kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. Az eljárás során az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet. (AIB. 1994. december 27.) A Házszabály 106. § (5) bekezdésének alkalmazására akkor van lehetőség, ha az Országgyűlés négyötödös többséggel úgy dönt, hogy a zárószavazásra a részletes vita lezárását, illetve a módosító javaslatokról történő szavazást követő öt napon belül kerüljön sor.

(6) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot nyújtottak be, a szavazás során – lehetőség szerint – a következő sorrendben kell szavazni: a) az adott rész elhagyását javasoló, b) tartalmilag több módosítást magában foglaló módosító (kapcsolódó módosító) javaslat, c) egyéb módosító (kapcsolódó módosító) javaslat. (AIB. 1994. december 7.) A logikailag felépített szavazási rendet nem változtathatja meg az egyharmados támogatást sem kapott módosító javaslatra vonatkozó – frakciótól érkezett – szavazás kérése. (AIB. 1994. december 7.) A név szerinti szavazással támogatott javaslat előbb szavazandó, mint az a javaslat, amely a támogatott javaslatsor egyik elemével alternatív. (AIB. 1994. szeptember 29.) A bizottság álláspontja szerint azok a kapcsolódó módosító javaslatok, amelyek szó szerint megegyeznek az alap módosító javaslattal, nem tekinthetők kapcsolódó módosító javaslatnak, ezért ezekről nem foglalt állást. A bizottság egyúttal javasolja, hogy ezekről az indítványokról az Országgyűlés plenáris ülésén ne történjék szavazás. Az érintett kapcsolódó módosító javaslatok számát a kiegészítő együttes jelentésnek tartalmaznia kell.

(7) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegéről nem kell szavazni. (8) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás után – legkorábban e szavazást követő öt nap elteltével – zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészéről. Elfogadott módosító (kapcsolódó


113

módosító) javaslat hiányában a zárószavazást a módosító javaslatokról történő szavazást követően meg lehet tartani. (9) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követően – legkésőbb a zárószavazást megelőző második munkanapon – a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot – az előterjesztő ellenjegyzésével – a képviselőcsoport-vezetőknek, az Alkotmányügyi bizottságnak és a kijelölt bizottságnak meg kell küldeni, a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni. 107. §142 (1)143 A zárószavazás megkezdése előtt írásban - legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt huszonnégy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása - módosító javaslatot nyújthat be a) bizottság, illetve országgyűlési képviselő bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, továbbá b) az előterjesztő, az első helyen kijelölt bizottság és az Alkotmányügyi bizottság az a) pontban és a 94. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi korlátozásokra való tekintet nélkül azzal, hogy a módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire. (2) A zárószavazás előtti módosító javaslatot az elnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki. A költségvetési, pótköltségvetési, zárszámadási, illetve költségvetést módosító törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazást megelőző módosító javaslatot az elnök a Költségvetési bizottságnak is kiadja. (16/1998-2002. ÜB.) Az a tény, hogy az Alkotmány- és igazságügyi bizottság (illetve adott esetben a Költségvetési bizottság) a zárószavazás előtti módosító javaslatról érdemben állást foglalt, akkor az egyúttal azt is jelenti, hogy a módosító javaslatot a bizottság házszabályszerűnek ítélte. A Házszabály a bizottság e döntésének vitássá tételét nem teszi lehetővé.

(3) A zárószavazás megkezdése előtt a zárószavazás elhalasztását javasolhatja a kijelölt bizottság, illetve az Alkotmányügyi bizottság, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott módosító javaslatot kíván benyújtani. A 142 143

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 34. §-ával és a 104/1997. (XI.26.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg. A 98/2011. (XII.31.) OGY határozat 1. § (1) bekezdésével módosított szöveg.

114


zárószavazás elhalasztásáról – a javaslattevő indokainak meghallgatása után – az Országgyűlés vita nélkül határoz. (4)144 A törvényjavaslat záró vitája az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A tárgyalásra, a vitára és a szavazásra a 105106. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem a Kormány az előterjesztő, akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat elfogadásával. A törvényjavaslat záró vitájában a képviselőcsoportok számára azonos idő áll rendelkezésre, amelyet az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára – ennek hiányában elnöki javaslat alapján – azon ülés napirendjének megállapítása során határoz meg, amelyen az adott indítvány zárószavazása szerepel. A javaslat tartalmazza a független képviselők számára rendelkezésre álló időt is. Több törvényjavaslat zárószavazása esetén a képviselőcsoportok, valamint a független képviselők számára az egyes törvényjavaslatok záró vitájában rendelkezésre álló időt az Országgyűlés egy döntéssel határozza meg. (AIB. 1994. december 7.) A 107. § (4) bekezdésének utolsó mondata az egész bekezdés együttes értelmezéséből következően a 107. § (1) bekezdése szerinti módosító javaslatra vonatkozik. A kérdéses mondat szerint, ha ilyen módosító javaslatot a zárószavazás előtt benyújtottak, akkor a zárószavazást csak a záróvita lefolytatása után lehet megtartani. (AIB. 1996. december 18.) Minden esetben az az irányadó, amiről már szavazott az Országgyűlés. Ezen belül: a) Ha az Országgyűlés még nem tartotta meg a zárószavazást, akkor azokat a módosító javaslatokat kell elfogadottnak tekinteni, amelyeket az Országgyűlés megszavazott. b) Ha az Országgyűlés az egységes javaslatról úgy szavazott, hogy ahhoz nem érkezett elfogadott zárószavazás előtti módosító javaslat, akkor az egységes javaslat tekintendő a törvény végleges, kihirdetendő szövegének. c) Ha az egységes javaslathoz elfogadott zárószavazás előtti módosító javaslat érkezett, akkor a törvény végleges, kihirdetendő szövege az egységes javaslat és az elfogadott módosító javaslatok egybeszerkesztett szövegének felel meg. A b)–c) pont alatt írtak igazak akkor is, ha az egységes javaslat nem pontosan tartalmazza az Országgyűlés által korábban elfogadott módosító javaslatokat. (Az egységes javaslatban lévő hibákat vagy az előterjesztő saját maga, vagy az Alkotmány- és igazságügyi bizottság – az előterjesztő egyetértésével – 144

A 98/2011. (XII.31.) OGY határozat 1. § (2) bekezdésével módosított szöveg.


115

állapíthatja meg. E megállapításnak jogi relevanciája csak akkor van, ha erről az Országgyűlés a zárószavazás megtartása előtt értesül – ez esetben a korrigált szöveg tekintendő az egységes javaslatnak.) A bizottság egyúttal javasolta, hogy a jövőben az egységes javaslatot kapják kézhez a kijelölt bizottságok is.

(5) Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, akkor a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. A szükséges minősített többség hiányában az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet. (HB. 1994. október 13.) A Házbizottság egyetért azzal, hogy az indítvány minősített többségű elfogadásának szükségességét az előterjesztő az indítvány benyújtásakor jelezze. Elmulasztása vagy vita esetén a Házbizottság a következő eljárást tartja célszerűnek: 1. Az előterjesztő, az Országgyűlés elnöke, bármelyik bizottság, illetőleg képviselő kezdeményezésére az Alkotmány- és igazságügyi bizottság vizsgálja meg, hogy az adott törvényjavaslat vagy annak valamely rendelkezése elfogadásához minősített többség szükséges-e. 2. Állásfoglalásáról a bizottság ajánlásban tájékoztassa az Országgyűlést. A plenáris ülésen legyen mód az esetleges kisebbségi álláspont(ok) kifejtésére is. Az Országgyűlés ezt követően – e kérdésben – vita nélkül dönt. (57/1998-2002. ÜB.) Ha az előterjesztő az előterjesztés benyújtásakor nem jelzi, hogy indítványát milyen többséggel kell elfogadni és az egyszerű többséggel (a jelen lévő képviselők több mint felének támogató szavazatával) történő elfogadással szemben az előterjesztő, a bizottság vagy képviselő részéről a bizottsági tárgyalás befejezéséig nem kerül sor kifogás megtételére, úgy az indítvány felől az egyszerű többséggel történő szavazás szerint kell dönteni. Az előterjesztő, bármelyik bizottság, képviselő kezdeményezésére, illetőleg szükség esetén hivatalból az Alkotmány- és igazságügyi bizottság megvizsgálja, hogy az adott törvényjavaslat vagy annak valamely rendelkezése elfogadásához minősített többség szükséges-e. Állásfoglalásáról a bizottság ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést. Nem sért házszabályi rendelkezést, ha az Országgyűlés a továbbiakban a Házbizottság 1994. október 13-án elfogadott –

116


többször megerősített – állásfoglalásának 2. pontjában foglaltak szerint jár el.

107/A. §145 Zárószavazás újból nem rendelhető el, illetve a zárószavazás elhalasztására – a 107. § (3) bekezdésében meghatározott okból – legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A 107. § (1) bekezdésében meghatározott határidő letelte után új módosító javaslat nem nyújtható be. 107/B. §146 108. § (1) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke tizenöt napon belül aláírja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek. (2) Az Országgyűlés felkérheti az Országgyűlés elnökét, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérje. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. 109. §147 (1) Az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történő megerősítését legkésőbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni. Az Országgyűlés a zárószavazást követő ülésen a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések (112. §) szerint határoz a népszavazásra bocsátásról. (2) Ha az Országgyűlés elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha azt a népszavazás megerősítette. 110. § (1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyűlés legkésőbb hatvan napon belül napirendjére tűzi. (2) A köztársasági elnök átiratát az Országgyűlés elnöke kiadja az Alkotmányügyi, valamint a kijelölt bizottságnak. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni. (HB. 1997. február 13.) A Házbizottság az Alkotmány- és igazságügyi bizottság véleményét figyelembe véve az alábbi állásfoglalást alakította ki. A Házszabály 110. § (2) bekezdésében előforduló „megfelelően” 145 146 147

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 35. §-ával és a 104/1997. (XI. 26.) OGY határozat 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályon kívül helyezte a 25/1998. (III.11.) OGY határozat 2. §-a. A 104/1997. (XI. 26.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg.


117

szófordulat az egyébként szokásos „értelemszerűen” szóhasználat tartalmának felel meg, az alábbiak szerint: A ki nem hirdetett törvényhez módosító javaslatot mindazok előterjeszthetnek, akik egyébként zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására jogosultak, figyelemmel arra, hogy a Hsz. 110. § (2) bekezdése visszautal a 107. § (2) bekezdésére, amely csak a 107. § (1) bekezdésével együtt értelmezhető. Az itt felhívott joghelyekben nincs kizáró szabály. Ki nem hirdetett törvényhez csak olyan módosító javaslatot lehet benyújtani, amelynek tartalma a köztársasági elnök által kifogásolt – vagy azokkal szorosan összefüggő – részekre vonatkozik. A Házbizottság ennek megállapításakor figyelemmel volt arra, hogy a Házszabály 110. § (2) bekezdése a 107. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazását rendeli. Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság megállapítása szerint, ha nincs módosító javaslat, akkor nem kell záróvitát tartani, tekintettel arra, hogy ezt a Hsz. 110. § (2) bekezdésében felhívott 107. § (4) bekezdés nem teszi lehetővé. A Házbizottság álláspontja szerint azonban módosító javaslat hiányában is szükség lehet, hogy a köztársasági elnök észrevételeivel kapcsolatos véleményét a kijelölt, illetve az Alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója a plenáris ülés nyilvánossága előtt ismertesse. A kijelölt bizottság feladatát a törvényhozás e szakaszában is az általános szabályok határozzák meg. Így pl.: módosító javaslatot nyújthat be, ajánlást, állásfoglalást készíthet. és természetesen megvitathatja a köztársasági elnök átiratát. Az elnök a kijelölt bizottság által benyújtott módosító javaslatot is kiadja az Alkotmány- és igazságügyi bizottságnak, figyelemmel a Hsz. 110. § (2) bekezdésében, illetve 107. § (2) bekezdésében foglaltakra. A Házbizottság indokoltnak tartja, hogy a Házszabály módosítása során az állásfoglalás elemei épüljenek be a Házszabályba. (H/1634. számon, 2006. december 11-én elfogadott Házszabálytól eltérés) A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvény tárgyalásakor az Országgyűlés úgy térjen el a Házszabálytól, hogy – az Országgyűlés elnöke a köztársasági elnök átiratának az országgyűlési képviselők számára történő megküldésétől számított, legalább ötnapos határidőt jelöljön meg a módosító javaslatok benyújtására és – a záróvitát és a zárószavazást legkorábban e határidő leteltét

118


követő napon lehessen megtartani. – A visszaküldött törvény plenáris tárgyalására - lehetőség szerint az ülést megelőzően legalább három nappal, de legkésőbb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott értesítéssel egyidejűleg - kapjon meghívót a köztársasági elnök.

111. §148 Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, az Országgyűlés elnöke felhívja az Alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni. A határozati javaslat tárgyalása 112. § (1)149 A határozati javaslat tárgyalására a 98–99., 101–108. §-okat a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. (2) Az Országgyűlés határozatát a hivatalos lapban közzé kell tenni. A határozatokat az elnök és a soros jegyzők írják alá. E határozatok közzétételéről az Országgyűlés elnöke gondoskodik. (3) A zárt ülésen hozott határozat közzétételéről az Országgyűlés esetenként dönt. A politikai nyilatkozattervezet tárgyalása 113. § (1)150 A politikai nyilatkozattervezet tárgyalására a 98–99., 101–108. §-okat kell megfelelően alkalmazni. (2) A politikai nyilatkozat közzétételének módjáról az Országgyűlés esetenként dönt. A jelentés tárgyalása 114. § (1) A jelentés tárgyalására a 98–99., 101–103. §-okat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az előterjesztéshez módosító javaslatot nem lehet tenni. A jelentésnek csak általános vitája van, amely a jelentésben foglalt megállapítások, intézkedések megalapozottságáról folyik. 148 149 150

A 25/1998. (III.11.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg. A 25/1998. (III.11.) OGY határozat 2. §-ával módosított szöveg. A 25/1998. (III.11.) OGY határozat 2. §-ával módosított szöveg.


119

(2)151 A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés határozattal dönt. (7/1998-2002. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy azoknak a jelentéseknek, beszámolóknak a tárgyalása esetén, amelyekhez az Országgyűlés elnöke több bizottságot jelöl ki ajánlás készítésére, azok elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot az első helyen kijelölt bizottság nyújtsa be. A többi kijelölt bizottság esetleges eltérő véleményét módosító javaslat formájában terjessze elő. (3/2006-2010. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy amennyiben egy jelentés (beszámoló) megtárgyalására egy bizottság kerül kijelölésre, és a bizottság olyan országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, amely az elfogadásra vonatkozó rendelkezésen kívül mást nem tartalmaz, úgy annak megtárgyalására ne kerüljön kijelölésre bizottság, kivéve, ha azt valamelyik bizottság elnöke külön indítványozza.

Az interpelláció és a kérdés tárgyalása 115. § (1) Akihez az Alkotmány szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni. (AIB. 1995. június 28.) A Házszabály 115. § (1) bekezdésének alkalmazásában lehetőség van arra, hogy a tárca nélküli miniszter helyettesítésére a miniszterelnök más minisztert jelöljön. (AIB. 1996. október 16.) Minden olyan esetben, amelyben kizárt a Házszabály 115. § (4) bekezdésének alkalmazása, csak egy interpellálthoz intézhető interpelláció. (58/1998-2002. ÜB.) Az interpelláltnak a hozzá intézett interpelláció megválaszolása érdekében – figyelemmel a Házszabály 117. § (1) bekezdésében írt kötelezettségre – az Országgyűlés ülésén jelen kell lennie. Az interpellált csak akkor nem tartózkodhat az ülésteremben, ha az ülésvezetés alapján egyértelműen megállapítható, hogy interpellációt nem intéznek hozzá. Ha az interpellált a hozzá intézett interpelláció sorra kerülésekor nincs jelen az ülésteremben, akkor az ülésvezető elnök – a Házszabály 19. § (2) bekezdésének d) pontjában írt kötelezettsége alapján – megkísérli az interpellált jelenlétének biztosítását. 151


120


(2) Az interpellációt az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését. (36/1998-2002. ÜB.) Amennyiben az Alkotmány 27. §-ában, illetve a Házszabály 90. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak meg nem felelő interpellációt (kérdést, azonnali kérdést) nyújtanak be, akkor az Országgyűlés elnöke a Házszabály 90. § (4) bekezdésében foglalt – a 91. § (2) bekezdésével kiterjesztett – jogával élve az interpellációt (kérdést, azonnali kérdést) visszautasítja. A visszautasításra az Országgyűlés elnöke hivatalból és az interpellált (kérdezett) kérelmére egyaránt jogosult. Ha az Országgyűlés elnöke az interpellációt (kérdést, azonnali kérdést) azok elhangzása előtt utasítja vissza, erről haladéktalanul tájékoztatja a benyújtó képviselőt és az interpelláltat (kérdezettet). Ha az interpellált (kérdezett) az interpelláció (kérdés, azonnali kérdés) elhangzása után jelzi, hogy az nem tartozik a feladatkörébe, vagy más visszautasításra alapot adó körülmény áll fenn, akkor az elnök a Házszabály 143. § (1) bekezdésében foglaltak szerint határoz a visszautasításról. Ha az elnök nem élt a visszautasítás jogával, akkor az interpellált (kérdezett) köteles válaszolni. Az Ügyrendi bizottság ajánlja: ha az interpellált, illetve kérdezett úgy ítéli meg, hogy az interpelláció, kérdés (azonnali kérdés) nem tartozik a feladatkörébe, vagy más visszautasításra alapot adó körülmény áll fenn, akkor erről haladéktalanul tájékoztassa az Országgyűlés elnökét.

(3)152 Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására hetente legalább kilencven percet kell biztosítani. Az interpellációkat és kérdéseket benyújtásuk idősorrendjében kell napirendre tűzni. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy – általa benyújtott – interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét számukra. (HB. 1994. október 13.) A Házbizottság egyetért azzal, hogy – az Országgyűlés az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések elmondásának napjául a hétfői ülésnapot jelölje ki oly módon, hogy arra 1400 és 1630 óra között kerüljön sor. – Ettől eltérő időpontban az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések elmondására a Házbizottság ajánlására, a plenáris ülés 152



121

döntése alapján kerülhet sor. – az interpellációk tárgyalására 1400 és 1500 óra között kerüljön sor, majd ezt kövesse 1500 órától az azonnali kérdések és válaszok órájára legalább 60 percben. – az azonnali kérdések és válaszok óráját követően kerül sor a kérdések elhangzására úgy, hogy az interpelláció és a kérdés tárgyalására legalább 90 perc álljon rendelkezésre. – a Házbizottság 5-nél kevesebb független képviselő esetén ülésszakonként egy interpelláció és egy kérdés, 6–10 független képviselő esetén ülésszakonként két interpelláció és két kérdés, 10nél több független képviselő esetén havonta egy interpelláció és egy kérdés elmondását biztosítja. A sorrendet – a benyújtás időpontját is figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy mindig más független képviselő kerüljön sorra. (AIB. 1995. június 21.) Megengedhető az, ha az „azonnali kérdések és válaszok órája”, a „kérdések”, az „interpellációk” c. napirendi pontok tárgyalása közben felmerült ügyrendi kérdés kapcsán az ülést levezető elnök e napirendi pontok tárgyalása végén ad szót, különös tekintettel arra, hogy e napirendi pontok tárgyalása kötött időtartamban történik. (AIB. 1996. október 16.) A Házszabály 84. § (1) bekezdésében, illetve 90. §-ában írt általános szabályokat a jövőben – figyelemmel a Házszabály 43. § (2) bekezdésében írtakra is – összhangba kell hozni a Házszabály 115. § (3) bekezdésében írt speciális szabállyal. Az itt jelzett összhang megteremtése csak Házszabály-módosítással érhető el. Addig a bizottság javasolja, hogy az interpellációk tárgyalása során valamennyi interpelláció önálló napirendi pontként szerepeljen – tekintettel a Házszabály 115. § (3) bekezdésében írt speciális szabályozásra – anélkül, hogy a napirend elfogadásakor mindegyik interpelláció önálló napirendi pontként kerüljön megállapításra. (3/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 115. § (3) bekezdésének rendelkezéséből nem következik az, hogy az Országgyűlés a rendes és a rendkívüli ülésszak ideje alatt minden naptári héten ülésezzen. Az interpelláció és kérdés tárgyalására, valamint időtartamára vonatkozó előírások értelemszerűen azokra a hetekre vonatkoznak, amelyeken az Országgyűlés a rendes és rendkívüli ülésszak alatt egyébként ülést tart.

122


(20/1998-2002. ÜB.) Elfogadott napirend hiányában a napirendi javaslat egyik pontja sem tárgyalható, így az interpelláció, kérdés, azonnali kérdés, elhangzására sem kerülhet sor. (HB. 1990. május 31.) Az interpellációk és kérdések frakción belüli sorrendcseréjének bejelentésére pénteken 13 óráig van mód. Ezt követően a sorrendcsere csak úgy valósulhat meg, ha azt a frakció (illetve képviselő) egyezteti az érintett válaszadóval. A csere és az egyeztetés tényét a frakció az interpelláció tárgyalásának megkezdése előtt 1 órával jelentse be a Szervezési főosztályon (földszint 41–43. szoba).

(4) Ha az interpelláció az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert. (AIB. 1995. június 21.) Önmagában az a tény, hogy az interpelláció az előző kormányzati ciklusra vonatkozik, nem ad alapot a Házszabály 90. § (4) bekezdése szerinti visszautasításra.

116. § (1) Az Országgyűlés csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot legalább négy nappal megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak. (2) A képviselő az interpellációt legkésőbb az interpelláció elhangzásáig visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására az elnök új időpontot tűz ki. (3)153 Az interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. E határidők túllépésekor az elnök – a szómegvonás okának közlésével – megvonja a szót. (4) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet.

153



123

(AIB. 1996. december 18.) A Házszabály 116. § (4) bekezdése és 117. § (3) bekezdésének együttes értelmezéséből a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a viszontválasz az interpellációra adott válasz értékelését, illetve az értékelés indokolását tartalmazhatja; ezen belül az értékelés indokolása tartalmazhat tényeket, de azok nem terjedhetnek túl az interpelláció, illetve az interpellációra adott válasz keretein. (25/1998-2002. ÜB.) Az interpelláló nem köteles előre bejelenteni az ülésvezető elnöknél, ha az interpelláció elmondása során új tényt kíván előadni, ennek ellenére ezt az Ügyrendi bizottság célszerűnek és ajánlatosnak tartja. Az ülésvezető elnök hivatalból nem vonhatja meg a szót az interpellálótól és nem akadályozhatja meg az interpelláció elmondását azért, mert a szóban előadásra kerülő interpelláció az írásban benyújtotthoz képest új tényt tartalmaz. Ha az ülésvezető elnök az interpelláció szóbeli és írásbeli formája között a Házszabály 116. § (4) bekezdésében tilalmazott eltérést észlel, az interpelláltat nyilatkozattételre hívja fel arra nézve, hogy az eltérésre hozzájárulásával került-e sor (illetve ahhoz hozzájárul-e). Ha az interpellált az eltéréshez hozzájárult, az interpelláció elmondásának és a válaszadásnak akadálya nincs. Ha az interpellált az eltéréshez nem járult hozzá, az ülésvezető elnök az interpelláltat a válaszadás alól mentesíti. Ha az ülés során vita merül fel abban, hogy a Házszabály 116. § (4) bekezdésében tilalmazott eltérés ténylegesen fennáll-e, a vitás kérdésben a Házszabály 143. § (1) bekezdése szerint az ülésvezető elnök dönt. Az elnök döntésével szemben csak utólagosan, a Házszabály 143. § (3) bekezdése szerint lehet kezdeményezni a Házszabály-értelmezéséért felelős bizottság általi állásfoglalás meghozatalát. Így, az interpellált vita esetén az ülésvezető elnök döntésével szemben nem tagadhatja meg az interpellációra történő válaszadást. (66/1998-2002. ÜB.) Személyes érintettség miatti felszólalásnak nem akadálya az, ha a Házszabály meghatározott kérdés megvitatására a felszólalási rendet konkrétan meghatározza (pl. ügyrendi vita, tárgysorozatba-vételről történő döntés). Ilyen esetben személyes érintettség okából a felszólalás lehetőségét a vita lefolytatását követően, a vita tárgyát képező kérdésről való határozathozatalt megelőzően kell biztosítani. Az ügyrendi kérdések kezeléséhez hasonlóan az „azonnali kérdések és válaszok órája”, a „kérdések”, az „interpellációk” címet viselő napirendi pontok tárgyalása közben felmerült személyes érintettség kapcsán

124


az ülést levezető elnök e napirendi pontok tárgyalása végén ad szót, különös tekintettel arra, hogy e napirendi pontok tárgyalása kötött időtartamban történik. A felszólalás engedélyezésének tárgyában az Ügyrendi bizottság 30/1998-2002. ÜB. állásfoglalását kell megfelelően alkalmazni.

117. § (1) Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés – vita nélküli szavazással – engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon. Ebben az esetben a kérést és a választ az Országgyűlés jegyzőkönyvébe kell foglalni. (2) Az írásban megadott választ az interpelláló képviselőnek és az Országgyűlés elnökének kell eljuttatni. Az Országgyűlés elnöke gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell. (3) A válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt. (AIB. 1996. december 18.) A Házszabály 116. § (4) bekezdése és 117. § (3) bekezdésének együttes értelmezéséből a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a viszontválasz az interpellációra adott válasz értékelését, illetve az értékelés indokolását tartalmazhatja; ezen belül az értékelés indokolása tartalmazhat tényeket, de azok nem terjedhetnek túl az interpelláció, illetve az interpellációra adott válasz keretein.

(4) Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és a bizottság javaslata alapján a következő döntések egyikét hozza: a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ; b) elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ; c) megerősíti korábbi elutasító döntését és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.


125

(HB. 2008. november 20.) A Házbizottság úgy foglal állást, hogy az interpellációs bizottsági jelentés tárgyalása során a kijelölt bizottság előadója (ha van, a kisebbségi vélemény ismertetője is), az interpelláló képviselő, az interpellált miniszter, valamint a képviselőcsoportok nevében felszólaló képviselők, az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, 4-4 percben szólalhat fel.

118. § (1) A kérdés benyújtására és megválaszolásának elintézésére a 115. § és a 117. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak; b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre; c) kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti idő túllépésekor az elnök megvonja a szót. (AIB. 1995. március 14.; mód: ATB/332-2/1997.) Figyelemmel arra, hogy a Házszabály 65. § (2) bekezdés f) pontja szerint az írásbeli választ igénylő kérdés és az arra adott válasz a jegyzőkönyv irattári melléklete, ezeket nem kell szóban ismertetni, illetve a képviselők részére kiosztani – mint ahogy a többi irattári mellékletet sem. Elégséges a Házszabály 19. § (4) bekezdése szerinti napi jegyzékben való közzététel. (AIB. 1995. március 14.; mód: ATB/332-2/1997.) Elégséges az írásbeli kérdés és válasz közzétételére a Házszabály 19. § (4) bekezdése szerinti napi jegyzéken való feltüntetés. (AIB. 1995. március 1.) A plenáris ülés levezető elnöke azzal, hogy közéleti tárgyú kérdés feltevésére hívja fel a kérdezőt, nem sérti meg a részrehajlás nélküli ülésvezetés követelményeit (19. § (2) bekezdés d) pont), hanem ezzel kifejezetten eleget tesz a Házszabály 19. § (1) bekezdésében írt kötelezettségének.

126


(66/1998-2002. ÜB.) Személyes érintettség miatti felszólalásnak nem akadálya az, ha a Házszabály meghatározott kérdés megvitatására a felszólalási rendet konkrétan meghatározza (pl. ügyrendi vita, tárgysorozatba-vételről történő döntés). Ilyen esetben személyes érintettség okából a felszólalás lehetőségét a vita lefolytatását követően, a vita tárgyát képező kérdésről való határozathozatalt megelőzően kell biztosítani. Az ügyrendi kérdések kezeléséhez hasonlóan az „azonnali kérdések és válaszok órája”, a „kérdések”, az „interpellációk” címet viselő napirendi pontok tárgyalása közben felmerült személyes érintettség kapcsán az ülést levezető elnök e napirendi pontok tárgyalása végén ad szót, különös tekintettel arra, hogy e napirendi pontok tárgyalása kötött időtartamban történik. A felszólalás engedélyezésének tárgyában az Ügyrendi bizottság 30/1998-2002. ÜB. állásfoglalását kell megfelelően alkalmazni. (AIB. 1996. október 16.; mód: ATB/332-2/1997.) Az Alkotmány 27. §-a, illetve a Házszabály 90. § (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy interpelláció és kérdés a címzett feladatkörébe tartozó ügyben tehető fel. A mindenkori címzett joga és felelőssége annak eldöntése, hogy az adott interpelláció, illetve kérdés a feladatkörébe tartozik-e. (AIB. 1996. október 16.) Minden olyan esetben, amelyben kizárt a Házszabály 115. § (4) bekezdésének alkalmazása, csak egy interpellálthoz intézhető interpelláció.


127

(73/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 91. §-ában szabályozott kérdés egy, a kérdésnek minősülő önálló indítvány címszerűen megjelölt tárgyára vonatkozó (az önálló indítvány címében megjelenő) kérdés, amelynek megválaszolása csak akkor utasítható vissza, ha az nem a címzett feladatkörét érinti. A kérdés részletes kifejtése során megfogalmazott további kérdések a kérdés részei. A kérdezett a kérdéssel kapcsolatos válaszadási kötelezettségének egy egységes érdemi válasszal eleget tehet. A Kormány tagjának feladatkörébe azok a feladatok is beletartoznak, amelyet a Kormány másik tagjának helyetteseként lát el. A Kormány tagja tehát a saját és helyettesként ellátott feladatkörébe tartozó kérdést egyaránt köteles megválaszolni. A kérdés helyettes útján történő megválaszolása kivételes lehetőségének (a kivételes helyzetet megalapozó okoknak) köre erre vonatkozó házszabályi rendelkezés hiányában tételesen nem határozható meg. Írásbeli kérdés esetében a Házszabály nem zárja ki, hogy a kérdezett több írásbeli kérdést együttesen válaszoljon meg. A válaszok szétválasztását az sem teszi mellőzhetetlenné, ha a kérdéseket eredetileg a Kormány több tagjához intézték, de azokra egy kormánytag válaszol.

Az azonnali kérdések és válaszok órája 119. § (1) Az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban hetente legalább hatvan percet kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (azonnali kérdések órája). (2) Az azonnali kérdések órájának napján legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával bármely képviselőcsoport vezetője a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel. (AIB. 1995. november 9.) A Házszabály vonatkozó rendelkezése szerint csak képviselőcsoporthoz tartozó képviselők tehetnek fel az azonnali kérdések órájában kérdést.

(3) Az azonnali kérdések órájában az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk sorrendjében tehetik fel a kérdéseiket, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben teheti fel a kérdéseit. (4) Az azonnali kérdések órájában az Alkotmány szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett

128


halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén előzetesen tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt. (48/1998-2002. ÜB.) Halaszthatatlan minden olyan közfeladat, amely teljesítésének késedelme a közérdekre hátrányos következményekkel járna. Miután közfeladatai ellátásáért a Kormányt, illetve annak tagjait terheli a politikai felelősség, ezért a feladat halasztható, vagy halaszthatatlan jellegének megítélése a Kormány, illetve tagjai hatáskörébe tartozik. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor jogi előírás szab határidőt a Kormánynak vagy tagjának valamely feladat elvégzésére. Ilyen a Házszabály 119. § (5) bekezdésében foglalt személyes válaszadási kötelezettség is, amelyet a Házszabály az azonnali kérdés elhangzását követő harmadik ülésig halasztható, a harmadik ülést illetően már halaszthatatlan közfeladatnak minősít.

(5)154 Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. Ezen határidő alatt a kérdést a képviselőcsoport vezetője csak olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetőség nyílik, ellenkező esetben a személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik. (40/2002-2006. ÜB.) A Házszabály rendelkezései nem tartalmaznak kifejezett rendelkezéseket azon esetekre nézve, amikor az azonnali kérdés címzettjének személyében változás következik be. A személyes válaszadási kötelezettség minden esetben egy adott hivatali státuszt aktuálisan betöltő személyhez kötődik. Ezért amennyiben az azonnali kérdések címzettjeinek személyében változás következik be, az új személy tekintetében is érvényesülnie kell a Házszabály 119. § (5) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Mindez úgy biztosítható, hogy a kérdezőnek – amennyiben a megváltozott körülményekre tekintettel is választ vár – újra be kell nyújtania az azonnali kérdését. Ezzel a személyes válaszadásra nyitva álló határidő is újra kezdődik.

(6) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti meg. A határidők túllépésekor az elnök megvonja a szót. 154



129

(7) Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy kérdés feltevésére és megválaszolására sor kerüljön. (HB. 1995. február 23.) Az azonos frakcióhoz tartozó képviselők azonnali kérdésének elmondási sorrendjét a frakcióvezető írásban benyújtott kérésében határozza meg. Amennyiben az előzetesen jelzett azonnali kérdés nem hangzik el a sorrend a következőképpen alakul: 1. Ha a kérdést feltevő képviselő a helyettes kijelölése ellenére személyes válaszadást kér (Hsz. 119. § (5) bek.), akkor a levezető elnök a szót ugyanazon képviselőcsoport soron következő, kérdést feltenni kívánó képviselőjének adja meg. Az elmaradt azonnali kérdés a későbbi ülésen a Hsz. 119. § (3) bekezdésében meghatározott sorrendben, hangzik el. 2. Ha a képviselőcsoport vezetőjének előzetesen leadott sorrend szerinti kérdést feltenni kívánó képviselő nincs jelen az ülésteremben, illetve a kérdés elmondásától visszalépett, a következő kérdés feltevésére az ugyanazon képviselőcsoportból soron következő képviselő jogosult. A jelen nem lévő képviselő kérdését a következő hét azonnali kérdések jegyzékére kell felvenni a frakcióvezető besorolása alapján. (AIB. 1995. március 1.) Az Alkotmány szerinti fogalommeghatározás alkalmazandó az azonnali kérdésre is. Tehát az Alkotmány 27. §-ában felsoroltakhoz lehet kérdést intézni a feladatkörükbe tartozó ügyben. A Házszabály 115–118. §-ai szerinti kérdés és az azonnali kérdés között nem tartalmában, hanem a kérdésfeltevés módjában van különbség. (AIB. 1995. március 1.) A Házszabály 119. § (4)–(5) bekezdése nem teszi lehetővé, hogy az Alkotmány szerint válaszadásra kötelezett távolléte esetére ne jelöljön helyettest. A válaszadásra kötelezett a Házszabály 119. § (4) bekezdése értelmében köteles megjelölni a helyette válaszadásra feljogosított személyt, ha ő halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt nem tud az ülésteremben tartózkodni. A kérdést feltevő képviselő joga eldönteni azt, hogy ragaszkodik-e a miniszterelnök és a miniszterek személyes válaszadásához, vagy pedig elfogadja a válaszadásra feljogosított személy válaszát (119. § (5) bekezdés).

130


4. fejezet KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK A költségvetési, a pótköltségvetési és a zárszámadási törvényjavaslatokra vonatkozó eljárás155 120. §156 (1) A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat), a pótköltségvetési törvényjavaslat és a központi költségvetés végrehajtásáról (a továbbiakban: zárszámadás) szóló törvényjavaslat tárgyalásakor és határozathozatalakor a Házszabály általános rendelkezéseit a 120–121. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2)157 A költségvetési, a pótköltségvetési, a zárszámadási törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi. A bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé. Mind a Költségvetési bizottság elnöke (előadója), mind a kisebbségi vélemény ismertetője harminc percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés ennél hosszabb időkeretet is megállapíthat. (9/2002-2006. ÜB.) A Házszabály 120. § (2) bekezdése szerint a bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja össze, és terjeszti az Országgyűlés elé. Az összefoglalás kifejezésből nem következik, hogy valamennyi bizottság többségi és kisebbségi véleményének az Országgyűlés ülésén szóban is el kell hangoznia. Az Ügyrendi bizottság ebben az esetben az alábbi eljárást tartja követendőnek: Az egyes bizottságok az ott kialakult véleményeket írásban eljuttatják a költségvetési bizottsághoz, mely bizottság a vélemények ismeretében kijelöli a többségi és kisebbségi vélemények előadójának személyét, akik az eljuttatott vélemények alapján, időkeretben ismertetik a plenáris ülésen az egyes bizottságokban megfogalmazódott véleményeket.

(3) A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, főösszegére, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékére, valamint a központi költségvetés általános tartalékának összegére kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot. 155 156 157

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 40. §-ával módosított cím. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 40. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 22. §-ával módosított szöveg.


131

(4) A költségvetési törvényjavaslat 121. § (3) bekezdése szerinti határozathozatalát megelőző vitában és a pótköltségvetési törvényjavaslat vitájában benyújtható módosító javaslatokra a 94. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni. (5) A központi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak változtatására, új előirányzat megállapítására irányuló módosító (kapcsolódó módosító) javaslatban meg kell jelölni, hogy az rendes vagy rendkívüli bevételnek, illetve kiadásnak minősül. (6) A költségvetési, pótköltségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részletes vitájában a 105. § (2) bekezdésében foglalt, a rendelkezések sorrendjére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. (7) A központi költségvetés egyes bevételi és kiadási előirányzataira elfogadott több módosító javaslat, továbbá a fejezeteken belüli rendes és rendkívüli bevételi és kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra elfogadott módosító javaslatok számszaki átvezetését az egységes javaslat (106. § (9) bekezdés) tartalmazza, kivéve a normatív támogatásokkal érintett előirányzatokat, amelyekre a 107. §-ban foglaltak az irányadók. 121. §158 (1) A költségvetési törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem lehet kérni. (2) A Költségvetési bizottság – az Országgyűlésnek november 30-ig meghozandó, a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat központi költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, a hiány és többlet mértékéről történő határozathozatalát megelőzően – a részletes vitát előkészítő ajánlásának, valamint kiegészítő ajánlásának I. részében azokat a módosító javaslatokat és bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a költségvetési törvényjavaslatnak a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegét és főösszegét, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékét érintik. Az e kérdéseket nem érintő módosító javaslatokat – azok szövegszerű ismertetése nélkül – az ajánlások II. részében kell feltüntetni. (3) Az Országgyűlés november 30-ig dönt a (2) bekezdés szerinti ajánlások I. részében foglalt módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról; nem dönt az ajánlás, kiegészítő ajánlás II. részében felsorolt módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról. (4) A (3) bekezdés szerinti határozathozatal során a módosító javaslatokról való döntést követően, annak figyelembevételével, illetve eredményeként a Költségvetési bizottság módosító javaslatot készít a központi költségvetés 158


132


általános tartalékának összegére, majd a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, a főösszegére, továbbá a hiány, illetve többlet mértékére, a hiány finanszírozására (a többlet felhasználására). Erről a javaslatról az Országgyűlés haladéktalanul, vita nélkül határoz. (5) A (4) bekezdésben meghatározott módosító javaslat tartalmazza a 120. § (7) bekezdésében foglalt szempontok szerinti számszaki átvezetéseket. (6) A határozathozatalt követő három napon belül a Költségvetési bizottság tájékozatja az Országgyűlést a költségvetési törvényjavaslat azon részeiről, amelyekről az Országgyűlés határozott. (7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően sor kerül a részletes vita újbóli megnyitására. A tájékoztatást követő nyolc napon belül a fejezetek bevételi, kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét nem érintő kapcsolódó módosító javaslatot lehet benyújtani. (8) Az újból megnyitott részletes vita lezárását követően a Költségvetési bizottság újabb ajánlást készít, amely tartalmazza az Országgyűlés (4) bekezdés szerinti határozathozatalával nem érintett módosító javaslatokat, valamint a részletes vita újbóli megnyitása után beérkezett módosító javaslatokat, kapcsolódó módosító javaslatokat. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződésekre vonatkozó eljárás 122. § (1) Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződésekkel (a továbbiakban: nemzetközi szerződéssel) kapcsolatos eljárásokban a Házszabály általános rendelkezéseit a 122–123. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A nemzetközi szerződés aláírása előtt a Kormánynak az aláírással kapcsolatos megkeresése tárgyában – a nemzetközi szerződés által hatáskörében érintett bizottság állásfoglalását kikérve – a külügyekkel foglalkozó bizottságok foglalnak állást. (3) A nemzetközi szerződés megerősítése, az ahhoz való csatlakozás vagy annak elfogadása, nemzetközi szerződés módosítása, valamint nemzetközi szervezethez való csatlakozás, illetve onnan való kilépés tárgyában a határozati javaslatot - a szerződés, illetve nemzetközi szervezet alapszabályának szövegét mellékelve - a Kormány terjeszti elő. (4) A határozati javaslathoz a szerződés tárgya szerinti hatáskörrel rendelkező bizottság készít ajánlást.


133

(1/2002-2006. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság a kettős állampolgárságról, illetve a személyek átadásáról és átvételéről szóló nemzetközi szerződéseket kijelölt bizottságként tárgyalja. (2/2010-2014. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy nemzetközi szerződések tárgyalásakor a Külügyi bizottság minden esetben, mint kijelölt bizottság járjon el. A beruházás-védelmi tárgyú nemzetközi szerződések tárgyalása esetén a Gazdasági és informatikai bizottság nem kerül kijelölésre; e szerződéseket kizárólag a Külügyi bizottság tárgyalja meg. A kettős adóztatásról szóló nemzetközi szerződések tárgyalása esetén szintén csak a Külügyi bizottság kerül kijelölésre; ezeket a Számvevőszéki és költségvetési bizottság nem tárgyalja meg. (1/2006-2010. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy nemzetközi szerződések tárgyalásakor a Külügyi és határon túli magyarok bizottsága minden esetben, mint kijelölt bizottság járjon el. A beruházás-védelmi tárgyú nemzetközi szerződések tárgyalása esetén a Gazdasági és informatikai bizottság nem kerül kijelölésre; e szerződéseket kizárólag a Külügyi és határon túli magyarok bizottsága tárgyalja meg. A kettős adóztatásról szóló nemzetközi szerződések tárgyalása esetén szintén csak a Külügyi és határon túli magyarok bizottsága kerül kijelölésre; ezeket a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kijelölt bizottságként nem tárgyalja meg.

(5) A határozati javaslatnak az aláírt nemzetközi szerződés szövegét tartalmazó részéhez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. 123. § (1) A nemzetközi szerződés kihirdetése iránti törvényjavaslatot – amelynek része a megkötött szerződés – a Kormány terjeszti elő. (2) A törvényjavaslathoz a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező bizottság készít ajánlást. (1/2002-2006. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság a kettős állampolgárságról, illetve a személyek átadásáról és átvételéről szóló nemzetközi szerződéseket kijelölt bizottságként tárgyalja.

134


(2/2010-2014. BE.) A Bizottsági elnöki értekezlet úgy foglalt állást, hogy nemzetközi szerződések tárgyalásakor a Külügyi bizottság minden esetben, mint kijelölt bizottság járjon el. A beruházás-védelmi tárgyú nemzetközi szerződések tárgyalása esetén a Gazdasági és informatikai bizottság nem kerül kijelölésre; e szerződéseket kizárólag a Külügyi bizottság tárgyalja meg. A kettős adóztatásról szóló nemzetközi szerződések tárgyalása esetén szintén csak a Külügyi bizottság kerül kijelölésre; ezeket a Számvevőszéki és költségvetési bizottság nem tárgyalja meg.

(3) A törvényjavaslatnak a megkötött nemzetközi szerződés szövegét tartalmazó részére módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A kivételes eljárás 124. § (1) Az előterjesztő a törvényjavaslat vagy határozati javaslat (a továbbiakban e címben együtt: törvényjavaslat) benyújtásakor kérheti a kivételes eljárásban történő tárgyalást. (2)159 Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők, illetve a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, továbbá a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről, annak módosításáról, végrehajtásáról, valamint a pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhető. (3) Ha a Kormány az általa benyújtott előterjesztés kivételes eljárású tárgyalása során javasolja, hogy az előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, akkor a kivételes eljárást azonnal meg kell szakítani, és a törvényjavaslat tárgyalását az általános rendelkezéseknek, illetőleg a 134. §-nak megfelelően újra meg kell kezdeni. (4) A kivételes eljárás során a törvényjavaslat benyújtására, illetve tárgyalására irányadó általános rendelkezéseket a 124–128. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 125. § (1)160 A kivételes eljárásban történő tárgyalásról – az előterjesztő esetleges felszólalása után – az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

159 160

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 42. §-ával módosított szöveg. A 98/2011. (XII.31.) OGY határozat 3. § (3) bekezdés a) pontjával módosított szöveg.


135

(2)161 (3) A kivételes eljárás elrendelése után az Országgyűlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat vitáját lefolytatja. 126. § (1) A kivételes eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő huszonegy napon belül lehet a törvényjavaslathoz módosító javaslatot előterjeszteni. (2)162 (3) A módosító javaslatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után a bizottsági vita lezárásáig csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Ezt a rendelkezést a kijelölt bizottságra nem kell alkalmazni. 127. § (1) A kijelölt bizottság véleményezi a törvényjavaslatot és dönt a módosító javaslatok támogatásáról. (2) A bizottság ülésén az országgyűlési képviselők felszólalhatnak. 128. § (1)163 A törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása esetén a kijelölt bizottság a módosító javaslatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő harminc napon belül lefolytatja a vitát. A vita lezárását követő ülésen a törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendjére kell tűzni. (2) Az ülésen való tárgyalás során először a törvényjavaslat előterjesztője, majd – amennyiben a törvényjavaslatot nem a Kormány terjesztette elő – a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a kijelölt bizottság képviselője ismerteti a bizottság ajánlását. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki. A független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga. (AIB. 1996. december 18.) A felszólalási jog nem ruházható át. Több indítványtevő esetén az egyes felszólalásfajták tekintetében az előterjesztői jog megosztható azzal, hogy egy konkrét felszólalási lehetőséggel csak egy előterjesztő élhet.

161 162 163

Hatályon kívül helyezte a 98/2011. (XII.31.) OGY határozat 3. § (2) bekezdése. Hatályon kívül helyezte a 98/2011. (XII.31.) OGY határozat 3. § (2) bekezdése. A 98/2011. (XII.31.) OGY határozat 3. § (3) bekezdés b) pontjával módosított szöveg.

136


(65/1998-2002. ÜB.) Az országgyűlési képviselői jogokat – ha a Házszabály eltérően nem rendelkezik – csak személyesen lehet gyakorolni. Az országgyűlési képviselő helyettesítésére csak a Házszabályban meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

(3)164 A (2) bekezdésben meghatározott felszólalások után az Országgyűlés egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokról. (4)165 A 106. § (8) bekezdése szerinti ötnapos határidőt és a 107. §-ban foglalt rendelkezéseket kivételes eljárás esetén csak az Alkotmányügyi bizottság javaslatára kell alkalmazni. A kivételes sürgős eljárás166 128/A. § (1) A törvényjavaslat vagy határozati javaslat (a továbbiakban e címben együtt: törvényjavaslat) előterjesztője kérheti a kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalást. (2) A képviselő által benyújtott, tárgysorozaton lévő törvényjavaslat kivételes sürgős tárgyalására irányuló indítványhoz a képviselők egyötödének támogató aláírása szükséges. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két kivételes sürgős tárgyalásra irányuló indítványt támogathat. (3) A kivételes sürgős tárgyalást az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban lehet kérni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, a) amely ülés tervezett napirendjén az előterjesztés szerepel, vagy b) amely ülés napirendjének az előterjesztéssel történő kiegészítését kérik. (4) Az Alaptörvény és a sarkalatos törvények módosítására, valamint a megalkotásukra irányuló törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes sürgős eljárás nem kérhető. (5) Kivételes sürgős eljárás elrendelésére ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor. (6) A kivételes sürgős eljárás során a törvényjavaslat tárgyalására és döntéshozatalára irányadó általános rendelkezéseket a 128/A-128/D. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 128/B. § (1) A kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalásról az előterjesztő esetleges felszólalása után az Országgyűlés vita nélkül határoz. A 164 165 166

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 43. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 43. §-ával módosított szöveg. A 98/2011. (XII.31.) OGY határozat 2. §-ával megállapított alcím és 128/A128/D. §.


137

kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (2) A kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalás elfogadása során az Országgyűlés – az előterjesztő javaslata alapján, a (3) bekezdésben, valamint a 128/D. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a módosító javaslatok benyújtásának határidejéről, valamint a módosító javaslatokról történő határozathozatal és a zárószavazás időpontjáról is határoz. (3) A módosító javaslatok előterjesztésére nyitva álló határidő nem lehet kevesebb, mint a kivételes sürgős eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő három óra. (4) A kivételes sürgős eljárás elrendelése után az Országgyűlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat bizottsági vitáját lefolytatja és állást foglal a módosító javaslatokról. (5) A (4) bekezdés szerint kijelölt bizottság legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújthat be módosító javaslatot, amely ülésnap napirendjén az adott törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás szerepel. 128/C. § (1) Az Országgyűlés a törvényjavaslatot összevont általános és részletes vitában tárgyalja meg. (2) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője, majd amennyiben a törvényjavaslatot nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a kijelölt bizottság képviselője ismerteti a bizottság ajánlását. A képviselőcsoportok álláspontjukat harminc perces, a független képviselők összesen nyolc perces időkeretben fejthetik ki. Vita közben a kétperces felszólalásokat – a személyes érintettségre történő reagálás kivételével – bele kell számítani az időkeretbe. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga. 128/D. § (1) A módosító javaslatokról történő határozathozatalra és a zárószavazásra legkorábban a kivételes sürgős eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő ülésnapon kerülhet sor. (2) Az Országgyűlés egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokról. A szavazás során a 106. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjai, valamint (2)-(4) bekezdései nem alkalmazhatók. (3) Az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti szavazást követően haladéktalanul zárószavazást tart. A zárószavazás megkezdése előtt a zárószavazás elhalasztását javasolhatja az Alkotmányügyi bizottság. A zárószavazás elhalasztásáról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

138


A politikai vita 129. § (1)167 A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára – az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben – az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat. (2) A politikai vitát az Országgyűlés az indítvány benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg. (22/1998-2002. ÜB.) A politikai vitanap megtartásáról, időpontjáról és időkeretéről az Országgyűlés napirend elfogadásával határoz. Elfogadott napirend hiányában a politikai vitanap sem tartható meg, de nincs összhangban a Házszabállyal, ha az Országgyűlés a politikai vitanapnak a Házszabályban előírt időben történő megtartását ezt biztosító napirend elfogadásával nem teszi lehetővé. (10/2006-2010. AIÜB-Ügyr.) Amennyiben a politikai vita indítványozására a rendes ülésszak végét megelőző 28. napon belül kerül sor, akkor a Házszabály 129. § (2) bekezdése szerinti határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti szünetet figyelmen kívül kell hagyni. Ezzel biztosítható, hogy a politikai vita megtartásának időpontjára vonatkozó két kritérium – miszerint csak rendes ülésszakon, a benyújtástól számított 14-28 nap között lehet tárgyalni – együttesen teljesülhessen.

(3) A politikai vita tárgyalására az 53. § alkalmazásával időkeretet kell szabni; az időkeret négy óránál kevesebb nem lehet. A politikai vita a Kormány nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány viszontválaszával zárul. A mentelmi ügyek intézése168 130. §169 (1) Az országgyűlési képviselők mentelmi ügyeinek intézése során a Házszabály általános rendelkezéseit a 130–131. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az Országgyűlés elnöke a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt (az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény – a továbbiakban: Já.tv. – 5. § (2)–(3) bekezdés), a mentelmi jog megsértését 167 168 169

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 44. §-ával módosított szöveg. A 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg. A 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg.


139

kifogásoló bejelentést (Já.tv. 6. § (2) bekezdés) haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: Mentelmi bizottság) és erről az Országgyűlést, valamint az eljárásban érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés elnöke dönt arról, hogy a mentelmi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására. (3) A Mentelmi bizottság elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt és a volt képviselőt értesíteni. Ha a képviselő és a volt képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként – kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést – nem lehet jelen. (4) A Mentelmi bizottság a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja. (5) A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének; b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. (11/2010-2014. AIÜB.) A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottság eljárására a Házszabály 130. § (5) bekezdésében rögzített határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. Úgy kell tekinteni, hogy ezen időszak alatt a határidő nyugszik.

(6) A mentelmi ügyben benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat be ajánlást. 131. §170 (1) Az Országgyűlés a képviselő és a volt képviselő mentelmi ügyében benyújtott határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja. (2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat. (3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

170

A 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg.

140


(15/1998-2002. ÜB.) Az Országgyűlés által elbírált mentelmi ügy újratárgyalására, illetőleg a határozathozatal megismétlésére az ügyben érintett országgyűlési képviselő kifejezett kérése, vagy az arra jogosulttól származó ismételt megkeresés ellenére sincs lehetőség.

Az összeférhetetlenségi ügyek intézése171 131/A. §172 (1) Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során a Házszabály általános rendelkezéseit a 131/A–131/E. §okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) a) Az Országgyűlés elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítványt (Já.tv. 20. § (2) bekezdés), a Já.tv. 17. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről hozott jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatást (Já.tv. 20. § (3) bekezdés), a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezést (Já.tv. 20. § (4) bekezdés), valamint a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést (Já.tv. 20. § (5) bekezdés) haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak és erről – a b) pontban foglaltak figyelembevételével – az Országgyűlést, valamint az eljárásban érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés elnöke dönt arról, hogy az összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására. b) A képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentésről az elnök csak akkor tájékoztatja az Országgyűlést, ha az megfelel a Já.tv. 20. § (5) bekezdésében foglalt alaki és tartalmi feltételeknek. Ezt a Mentelmi bizottság elnöke állapítja meg, és erről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és a Mentelmi bizottság tagjait. (3) A Já.tv. 17. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről hozott jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatás esetén a Mentelmi bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi és haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor. (4) a) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítvány esetén haladéktalanul elrendeli hatá171 172

A 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat 1. §-ával megállapított szöveg. A 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat 1. §-ával megállapított szöveg.


141

rozati javaslat benyújtásával az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor. b) Amennyiben az érintett képviselő vitatja összeférhetetlensége fennállását, úgy az eljárásra a továbbiakban a 131/B. § (3)–(7) bekezdéseit és a 131/C. §-át kell megfelelően alkalmazni. (5) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezés esetén felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének, akkor az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. (6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennálltát vagy a felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy megszüntette, illetve kezdeményezte az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, a Mentelmi bizottság elnöke haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. (7) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a Já.tv. 20. § (5) bekezdésében megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, a Mentelmi bizottság elnöke kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. Az eljárásra ezt követően a 130/A. § (5)–(6) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni. (8) Hiányos bejelentés esetén a Mentelmi bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. (9) Ha a bejelentés súlyos mértékben hiányos, vagy a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Mentelmi bizottság elnöke nem kezdeményezi összeférhetetlenségi eljárás megindítását, de a bejelentésről tájékoztatja a Mentelmi bizottságot. (10) A Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, illetve a Já.tv. 16. § (1) bekezdése alapján indított eljárásban a határozati javaslat csak az összeférhetetlenség megállapítására irányulhat. Az eljárásra a 131/B. § (3)–(7) bekezdéseit, valamint a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni.

142


131/B. §173 (1) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2) és (3) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén (131/A. § (3) bekezdés, 131/A. § (4) bekezdés a) pont) az ügy kézhezvételétől számított tíz napon belül az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslathoz ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek. (2) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2), (4) és (5) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén (131/A. § (4) bekezdés b) pont, 131/A. § (6)–(7) bekezdés) az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül az összeférhetetlenséggel kapcsolatban határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. (3) A Já.tv. 20. § (2), (4) és (5) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén (131/A. § (4) bekezdés b) pont, 131/A. § (6)–(7) bekezdés) a Mentelmi bizottság az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából – sorsolással – háromtagú vizsgálóbizottságot hoz létre. A Mentelmi bizottság elnöke nem lehet tagja a vizsgálóbizottságnak. A vizsgálóbizottság elnöke a Mentelmi bizottság valamelyik alelnöke. Az adott ügyben érintett képviselő a vizsgálóbizottság egy tagja ellen egy esetben kifogással élhet. A sorsolás részletes szabályait a Mentelmi bizottság ügyrendjében állapítja meg. (4) A vizsgálóbizottság az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja. (5) A vizsgálóbizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat. (6) A vizsgálóbizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a vizsgálóbizottság ülésén egyébként nem lehet jelen. (7) A vizsgálóbizottság ajánlástervezetet, illetve határozati javaslattervezetet készít a Mentelmi bizottság részére. 131/C. §174 (1) A Mentelmi bizottság az összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja. (2) A Mentelmi bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat. (3) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2) és (3) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén (131/A. § (3) bekezdés, 131/A. § (4) bekezdés a) pont) ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek. 173 174

A 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat 1. §-ával megállapított szöveg. A 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat 1. §-ával megállapított szöveg.


143

(4) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2), (4) és (5) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén (131/A. § (4) bekezdés b) pont, (6)– (7) bekezdés) dönt a vizsgálóbizottság által eléterjesztett határozati javaslattervezet elfogadásáról. Elfogadás esetén a tervezetnek megfelelő határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. (5) Ha a Mentelmi bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a vizsgálóbizottságot további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel. (6) A Mentelmi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen. 131/D. §175 (1) Az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja. (2) Az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz a Mentelmi bizottságon kívül más bizottság nem nyújthat be ajánlást. (3) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat. (4)176 A Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése alapján csak az összeférhetetlenség megállapítására kerülhet sor. 131/E. §177 (1)178 Ha az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben ugyanezen tények alapján nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni. (2) Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg – kivéve a 131/D. § (4) bekezdésében foglalt eseteket – az Országgyűlés felszólítja a képviselőt, hogy öt napon belül szüntesse meg vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be az Országgyűlés elnökének. Egyúttal kimondja, hogy amennyiben a képviselő nem szünteti meg vagy nem kezdeményezi az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha ennek tényét nem jelenti be az Országgyűlés elnökének, akkor képviselői megbízatása ezen határozat alapján, az összeférhetetlenség megállapításától 175 176 177 178

A 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat 1. §-ával megállapított szöveg. A 104/2001. (XII. 21.) OGY határozat 4. §-ával módosított szöveg. A 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat 1. §-ával megállapított szöveg. A 104/2001. (XII. 21.) OGY határozat 1. §-ával módosított szöveg.

144


számított öt nap elteltével megszűnik. A mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével bejelenti az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ennek kezdeményezését vagy ennek hiányát, aminek következtében a képviselő képviselői megbízatása az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnt. (3) Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, akkor a képviselő köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett tiszteletdíjat és költségtérítést az Országgyűlésnek visszafizetni. (4) Nem szűnik meg a képviselő megbízatása, ha az Országgyűlés a Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése alapján állapítja meg az összeférhetetlenséget, de az Országgyűlés az összeférhetetlenség megállapításának tényét nyilvánosságra hozza. A vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos eljárás179 131/F. §180 (1) Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárást az Országgyűlés elnökénél bárki kezdeményezhet. (2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. (3) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja az ügyet megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak. (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Mentelmi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. (5) A Mentelmi bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt 179 180

A 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat 1. §-ával megállapított szöveg. A 104/2001. (XII. 21.) OGY határozat 2. §-ával módosított szöveg.


145

alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, amely tényről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és a kezdeményezőt. (6) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. Az eljárás során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házasvagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába. (7) Az eljárás során a Mentelmi bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárásának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a Mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. (8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására egyebekben a 131/C. § (1)–(2) és (6) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni az alábbi kiegészítésekkel: a) A Mentelmi bizottság a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát ellenőrzi, b) a képviselő (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít, c) amelyről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. (9) A Mentelmi bizottság által megállapított tényekről az Országgyűlés elnöke soron következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést. (10) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. 131/G. §181 (1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés Mentelmi bizottsága a Já.tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő első ülésén listát állít össze azokról a volt képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek. 181


146


(2) Az Országgyűlés elnöke a listát nyilvánosságra hozza. (3) A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a volt képviselőket záró vagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a volt képviselő figyelmét mulasztása (Já.tv. 19. § (2) bekezdés) következményeire. (4)182 (5)183 A vezető közjogi tisztségek betöltőinek megválasztása 132. §184 (1) A vezető közjogi tisztségek betöltőinek megválasztása során a Házszabály általános rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2)185 Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az országgyűlési biztost, továbbá az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét. A választás titkos szavazással történik, kivéve a miniszterelnök megválasztását. (AIB. 1995. június 1.) A köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítása – a Házbizottság ajánlása alapján – az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A bizottság javasolja, hogy az Országgyűlés elnöke a jelölés határidejéről előzetesen tájékoztassa az Országgyűlést. Lásd a Házbizottság „A köztársasági elnök választásának eljárási rendje” c. állásfoglalását a Függelékben. (A szerk.)

(AIB. 1995. június 1.) A vezető közjogi tisztségek betöltőinek az Országgyűlés által titkos szavazással történő választása során nem alkalmazható a Házszabály 64. §-ának (2) bekezdése. A titkos választásnál a jelöltre vagy a jelölt ellen leadott szavazatokkal lehet voksolni, „tartózkodom” állásfoglalásra nincs mód.

182 183 184 185

Hatályon kívül helyezte a 2001. évi CIII. törvény 4. §-a. Hatályon kívül helyezte a 2001. évi CIII. törvény 4. §-a. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 45. §-ával módosított szöveg. Megállapította a 36/2011. (VI.15.) OGY határozat 1. §-a.


147

(47/2002-2006. ÜB.) Az Ügyrendi bizottságnak nincs hatásköre az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére, ezért a Házszabály 43. § (1) bekezdésére, 63. §-ára, 64. § (2)–(4) bekezdéseire, 132. §-ához kapcsolódó többször megerősített 1995. június 1-ei Házbizottsági és Alkotmányügyi bizottsági állásfoglalásokra tekintettel az alábbiakban foglal állást: A köztársasági elnökválasztás harmadik fordulójában az érvénytelen szavazatok nem dönthetik el a választás eredményét, azokat az eredmény megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. (48/2002-2006. ÜB.) Amennyiben a köztársasági elnökválasztási eljárás harmadik fordulójában két jelölt esetén szavazategyenlőség alakul ki, vagy a szavazás egyéb okból eredménytelen, haladéktalanul új köztársasági elnökválasztást kell kiírni. (49/2002-2006. ÜB.) Több jelölt esetén a Házszabály 64. § (2) bekezdését kell kiindulópontként alapul venni. E szerint a képviselő „igen” „nem” vagy „tartózkodom” szavazatot adhat le. Az Alkotmányügyi bizottság AIB. 1995. június 1-ei állásfoglalása szerint a vezető közjogi tisztségek betöltőinek titkos választásánál „tartózkodom” szavazat leadására nincs mód. A titkos szavazás lebonyolításának rendjéről szóló házbizottsági állásfoglalás szerint érvénytelen a szavazat, ha abból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. A köztársasági elnökválasztás során tehát nincs mód két vagy több jelölt esetén „nem” szavazat leadására, mert az igen szavazat már önmagában a többi jelölt elutasítását jelenti. A nem szavazat egyes képviselőknek több szavazat leadásának lehetőségét biztosítaná, amely ellentétben áll azzal az elvvel, hogy minden képviselőnek azonos számú – azaz egy – szavazata lehet. A leírtak vonatkoznak arra az esetre is, amikor egy képviselő kettő vagy több „nem” szavazatot kíván leadni. (50/2002-2006. ÜB.)A titkos szavazás lebonyolításának rendjéről szóló házbizottsági állásfoglalás szerint érvénytelen a szavazat, ha abból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. A köztársasági elnökválasztás során a „tartózkodom” szavazatból ez szintén nem lenne megállapítható, azaz érvénytelen szavazatot eredményezne, tehát ilyen szavazat leadására nincs mód. Mindezek alapján az Alkotmányügyi bizottság AIB. 1995. június 1-jei állásfoglalása hatályon kívül helyezésére nincs ok.

148


A köztársasági elnökválasztás és a titkos szavazás lebonyolításának rendéjéről szóló házbizottsági állásfoglalások a Függelékben találhatók. (A szerk.)

(3) Ha törvény valamely tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, az erre hatáskörrel rendelkező bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi javaslatot véleményezi. A jelölt miniszterré történő kinevezésének támogatásáról a bizottság nyílt szavazással határoz. (43/2002-2006. ÜB.) A miniszter kinevezése előtti meghallgatása a Házszabály 68. § (4) bekezdésében foglalt meghallgatást nem pótolja. A miniszter éves meghallgatásának időpontjára a bizottság elnöke (a bizottság esetleges előzetes állásfoglalását figyelembe véve) tesz napirendi javaslatot, a miniszter egyidejű meghívása mellett. Az ügyrendi bizottság célszerűnek tartja, ha a meghallgatás időpontját a bizottság elnöke és a miniszter előzetesen egyezteti.

(4) Az Országgyűlés által választott tisztségviselők esetében a kialakított véleményt a bizottság előadója az Országgyűlés ülésén ismerteti. A többi jelöltről a véleményt a bizottság elnöke az Országgyűlés elnökének küldi meg, aki azt a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja. (HB. 1990. május 15.) A miniszterjelöltek meghallgatása a következőket foglalja magába: – a miniszterjelölt rövid bemutatkozása, ennek keretében életrajzának és eddig pályafutásának ismertetése, majd a tárcára vonatkozó elképzeléseinek vázolása, – ezt követően bizottsági kérdések: = az életútra, = az ágazati (tárca) vezetési elképzelésére, programjára – egyúttal a személyes program ismertetésére – terjedhetnek ki. Figyelemmel arra, hogy a miniszterjelöltek meghallgatása megelőzi a Kormány, illetve a kormányfő bemutatkozó programbeszédét, ezért értelemszerűen e meghallgatás során a kérdés nem irányulhat konkrétan a kormányprogram tartalmára. (E bekezdés értelemszerűen a Kormány megalakulása előtti miniszterjelöltek meghallgatására vonatkozik.)

(5)186 186

Megsemmisítve az Alkotmánybíróság 9/2008. (I. 31.) AB határozatával. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében: „Törvény eltérő rendelkezése hiányában – az Országgyűlés


149

(6) Külön törvényben meghatározott tisztségek betöltőinek megválasztására – eltérő rendelkezés hiányában – e § rendelkezéseit kell alkalmazni. (69/1998-2002. ÜB) Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó választási jogkör gyakorlása során a választással kapcsolatos javaslat előterjesztése – ha más jogi előírás eltérően nem rendelkezik – a Házszabály 19. § (1) bekezdésére is figyelemmel, a kialakult szokásjogi gyakorlatnak megfelelően az Országgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik. Ha a választás tárgya olyan testület tagjainak megválasztása, amelynek létszámát jogszabály nem határozza meg, a testület létszámáról az Országgyűlés választással dönt. A Házszabály nem tiltja, hogy az Országgyűlés a választás alkalmával külön döntsön a létszámról, majd ezt követően a testületi helyek (tisztségek) betöltéséről. Az Országgyűlés választási jogkörét önálló indítvány előterjesztése nélkül gyakorolja. A választási jogkör gyakorlása során vita lefolytatását a Házszabály nem teszi lehetővé. Javaslatok megtétele esetén az írásbeli alakszerűség akkor mellőzhetetlen, ha azt a Házszabály vagy más jogszabályi rendelkezés előírja.

A köztársasági elnök megbízatása megszűnésével és helyettesítésével kapcsolatos eljárási szabályok 133. § (1) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyének intézésére a Házszabályban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni, a következő eltérésekkel: a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el;

tisztségviselője, valamint az országgyűlési bizottság tagja és tisztségviselője kivételével – az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő) a megválasztását követően, az Országgyűlés előtt a következő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz: Én, (a megválasztott közjogi tisztségviselő neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott közjogi tisztségviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen.”

150


b) a határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges; c) a szavazás titkos. (2) Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni; b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági előkészítésre; c)187 a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább tíz képviselő legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni; d) ha a köztársasági elnök elhatározásának fenntartásáról írásban értesíti az Országgyűlést, az a)–c) pontok szerint kell eljárni, de vitát már nem lehet nyitni, és az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg. (3) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben indítványozott felelősségre vonás esetén a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el; b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani; c) a határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges; d) a szavazás titkos. (4) Ha a köztársasági elnök feladatának ellátásában átmenetileg akadályoztatva van, ennek megállapításáról és a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés egyszerre határoz. Határozati javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány és bármely országgyűlési képviselő nyújthat be. 187

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 25. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg.


151

(5) Ha valamelyik képviselő határozati javaslatot nyújt be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatköre ellátását lehetetlenné tevő állapotban van, a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás 134. § (1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványra és a Kormány bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt: bizalmatlansági indítvány) a határozati javaslatra és ennek tárgyalására meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni; b) a bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre; c) a bizalmatlansági indítványhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. (2) Ha a Kormány a miniszterelnök útján azt javasolja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is – legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt – elő lehet terjeszteni. 5. fejezet 188 AZ EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS Az európai uniós dokumentumok nyilvántartása és hozzáférhetővé tétele 134/A. §189 (1) A Kormány az Európai uniós bizottság részére a kézhezvételt követően haladéktalanul megküld minden, az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvényben (továbbiakban: a törvény) meghatározott európai uniós tervezetet.

188 189

A 47/2004. (V. 18.) OGY határozat 4. §-ával beiktatott fejezet. A 47/2004. (V. 18.) OGY határozat 4. §-ával módosított szöveg.

152


(2) Az Európai uniós bizottságnál vezetett európai uniós dokumentumnyilvántartás tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a más európai uniós intézmények által kiadott és az Országgyűléshez beérkezett egyéb dokumentumokat. A nyilvántartás az országgyűlési képviselők és a képviselőcsoportok, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára hozzáférhető. (3) A törvényben meghatározott esetekben a Kormány a tanácsi döntéshozatalban képviselni kívánt tárgyalási álláspontját az Országgyűlés elnökének és az Európai uniós bizottságnak küldi meg. Ezen dokumentumok az e fejezetben szabályozott eljárásban nem nyilvános minősítésű iratként kezelendők. A tárgyalási álláspontjavaslatot az Európai uniós bizottság zárt ülésén részvételre jogosult, valamint a bizottság elnöke által erre felhatalmazott személy ismerheti meg. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás 134/B. §190 (1) Az európai uniós tervezetek országgyűlési tárgyalása az állandó bizottságok feladata. A Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása – ha a törvény másképp nem rendelkezik – az Európai uniós bizottság hatáskörébe tartozik. (2) Az Európai uniós bizottság a törvény 3. § (6) bekezdésére figyelemmel a bizottság elnökének javaslatára dönt arról, hogy mely európai uniós tervezetekről kíván egyeztetést kezdeményezni. Az Európai uniós bizottság bővített álláspontjavaslatot is kérhet a Kormánytól. A bizottság döntéséről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az állandó bizottságok elnökeit. (3) Az Európai uniós bizottság tagjai kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményez a megjelölt tervezetről. Ilyen indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni. (4) Az Országgyűlés elnöke az Európai uniós bizottság javaslatára határidő megjelölésével felkéri a tárgykör szerint illetékes állandó bizottságot az uniós tervezetekre vonatkozó vélemény kidolgozására. Az állandó bizottság maga is kérheti kijelölését vélemény elkészítésére. Ez esetben a bizottság kijelölése kötelező. Az Országgyűlés elnöke az állandó bizottság kijelöléséről tájékoztatja a bizottsági elnöki értekezletet.

190

A 47/2004. (V. 18.) OGY határozat 4. §-ával módosított szöveg.


153

(5) Az állandó bizottság meghívhatja nyilvános üléseire a 81. § (2) bekezdésében megjelölt országos érdekképviseletek és társadalmi szervezetek képviselőit. (6) Az Európai uniós bizottság az európai uniós döntéshozatal rendje által megkívánt határidőig, az állandó bizottság véleményének ismeretében zárt ülésen alakítja ki az európai uniós tervezetre vonatkozó állásfoglalását. A zárt ülésen a 69. § (3) bekezdésében meghatározott személyek mellett részt vehet a véleményezésre felkért állandó bizottság elnöke is, továbbá képviselőcsoportonként egy-egy szakértő. (7)191 Az Európai uniós bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezeteket és az arra vonatkozó tárgyalási álláspontjavaslatot. A tárgyalási álláspontjavaslat vitáján a törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott esetben jelen van az illetékes miniszter vagy az államtitkár, egyéb esetekben a Kormány nevében érdemi nyilatkozat megtételére feljogosított személy. A bizottság állásfoglalása kialakításánál figyelembe veszi a parlamenti eljárásban részt vevő más állandó bizottságok véleményét. (8) Ha az európai uniós tervezet elfogadásához többszöri tanácsi döntés szükséges, az Európai uniós bizottság dönti el, hogy a további olvasatoknál kikéri-e a korábban felkért állandó bizottság véleményét. (9) Az Európai uniós bizottság az állandó bizottság véleményének hiányában is állást foglalhat a tervezetről. (10) Az Európai uniós bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet az Országgyűlés elnöke és a Kormány a bizottság ülését követő huszonnégy órán belül írásban megkap. (11) A Kormány a törvény 6. §-ában meghatározott tájékoztatást az Európai uniós bizottság részére adja. A bizottság a törvény által meghatározott esetben dönt az indokolás elfogadásáról. Bizottsági meghallgatás 134/C. §192 Ha a Kormány a törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott európai uniós tisztség betöltésére tesz javaslatot, az Európai uniós bizottság és az illetékes állandó bizottság meghallgathatja a jelöltet.

191 192

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 25. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg. A 47/2004. (V. 18.) OGY határozat 4. §-ával módosított szöveg.

154


A szubszidiaritás elvének érvényesítése 134/D. §193 (1) Az Európai uniós bizottság az uniós jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően vizsgálhatja a szubszidiaritás elvének érvényesülését az Európai Bizottság jogszabálytervezeteinél. (2) Ha az Európai uniós bizottság a szubszidiaritás elvének megsértését vélelmezi, arról tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A bizottság indítványáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt. Az indítvány tárgyalására a 114. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. 6. fejezet194 134/E–134/F. §195 V. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. fejezet AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÖLTSÉGVETÉSE Az Országgyűlés költségvetésének előkészítése, elfogadása és végrehajtása 135. § (1)196 Az Országgyűlés az Országgyűlés Hivatala költségvetését – a központi költségvetés részeként – maga állapítja meg. (2)197 Az Országgyűlés Hivatala költségvetésének tervét az Országgyűlés elnökének irányítása mellett a gazdasági főigazgató készíti el, és azt – a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után – az Országgyűlés elnöke a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséhez a Kormány rendelkezésére bocsátja.

193 194 195 196 197

A 47/2004. (V. 18.) OGY határozat 4. §-ával módosított szöveg. Hatályon kívül helyezte a 9/2011. (III. 9.) OGY határozat 6. pontja. Hatálytalan: az új Alkotmány (Alaptörvény) kihirdetése napjától, 2011. IV. 25-től. Hatályon kívül helyezte a 9/2011. (III. 9.) OGY határozat 6. pontja. Hatálytalan: az új Alkotmány (Alaptörvény) kihirdetése napjától, 2011. IV. 25-től. A 103/2001. (XII. 21.) OGY határozat 5. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg. A 71/1997. (VII. 17.) OGY határozat 46. §-ával módosított szöveg.


155

(3)198 Az Országgyűlés Hivatala költségvetésének végrehajtásáért a gazdasági főigazgató felelős. (4)199 Az Országgyűlés Hivatala költségvetésének végrehajtását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. 2. fejezet VEGYES RENDELKEZÉSEK Az Országgyűléshez érkezett beadványok 136. § (1) Az Országgyűléshez érkezett beadványokat az Országgyűlés elnöke – tárgyuk szerint – az ügyben hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy hivatali szervnek adja át intézkedésre. (2) Az Országgyűléshez érkezett beadványokról nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az intézkedésre vonatkozó adatokat. Ezeket a beadványokat a képviselők bármikor megtekinthetik. (3) A képviselők, a képviselőcsoportok és a bizottságok a hozzájuk érkezett beadványokat önállóan dolgozzák fel, és a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve intézik el azokat. A határidők 137. § (1) A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a Házszabály ülésnapot említ. (AIB. 1995. június 21.) A levezető elnök helyesen értelmezi a Házszabály 38. § (2) bekezdését és a 137. § (1) bekezdését, illetve a plenáris ülés napirendet elfogadó döntését akkor, amikor lehetőséget biztosít arra, hogy a plenáris ülés munkája az elfogadott napirenden szereplő ülésnapot követő naptári napon is folytatódjék. (A bizottság célszerűnek látná – a képviselők teljes körű tájékoztatása érdekében –, ha a Házbizottság napirendi javaslata utalna arra, hogy az ülés – a várható felszólalók számára, illetve egyéb körülményre tekintettel - áthúzódhat a következő naptári napra is.)

(2) A határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. 198 199

A 71/1997. (VII. 17.) OGY határozat 46. §-ával módosított szöveg. A 103/2001. (XII. 21.) OGY határozat 5. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg.

156


(71/1998-2002. ÜB.) Az írásbeli választ igénylő kérdésnél a Házszabályban meghatározott (91. § (2) bekezdés) tizenöt napos határidő esetén a kezdőnap az a nap, amelyen az Országgyűlés elnökénél a kérdést benyújtották. A válaszadás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a válasz postázása megtörtént. (3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. (4) A határidő az utolsó nap végével jár le. A mulasztás igazolása 138. § (1) Ahol a Házszabály a mulasztás igazolására lehetőséget ad, ott az igazolást annál a személynél kell benyújtani, akinél az elmulasztott cselekményt teljesíteni kell. Ha a cselekményt az Országgyűlésnél kell teljesíteni, az igazolást az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. (2) Az igazolással együtt az elmulasztott cselekményt – ha arra még lehetőség van – pótolni kell. (3) Az igazolási kérelmet az (1) bekezdésben megjelölt személy bírálja el. Jogorvoslatnak helye nincs. A titokvédelem 139. § (1) Az, akinek az Országgyűlés működése során államtitok vagy szolgálati titok jut tudomására, illetőleg birtokába, a titokvédelemre vonatkozó általános szabályok szerint köteles azt megőrizni. (2)200 A minősített önálló indítványhoz benyújtott nem önálló indítvány minősítésére a 66/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3)201 Az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó titokvédelmi szabályokat az Országgyűlés elnöke állapítja meg, ideértve a zárt ülés jegyzőkönyvei és más iratai minősítésével és kezelésével kapcsolatos ügyvitel és ügykezelés, valamint a minősített önálló és nem önálló indítványok kézbesítésének és ügykezelésének részletes szabályait is. (AIB. 1996. október 16.) Az Országgyűlés elnöke csak az Országgyűlés Hivatalára vonatkozólag állapítsa meg a titokvédelmi szabályokat, míg a képviselők tekintetében a Házszabály rendelkezzen erről a kérdésről. 200 201

A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 9. §-ával módosított szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 9. §-ával beiktatott szöveg.


157

Az Országgyűlés elnöke a 3/1996. sz. rendelkezésében állapította meg a Magyar Országgyűlés Hivatalának Titokvédelmi Szabályzatát. A rendelkezéseket a Parlament információs hálózatán a „http://oracle.mkogy.hu/parlanet/jogtar/elr.htm” oldal tartalmazza. (A szerk.)

A Házszabálytól való eltérés 140. § (1)202 Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen levő képviselők négyötödének szavazatával – képviselőcsoportonként legfeljebb egy felszólaló, illetőleg a szólásra elsőként jelentkező független képviselő meghallgatását követően – úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az Alkotmányba vagy más törvénybe ütközik, valamint az Alkotmány és a Házszabály tárgyalása során. (42/1998-2002. ÜB.) Az Ügyrendi bizottság a kötelező sorkatonai szolgálat 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereggel való felváltása tárgyában történt népi kezdeményezéssel kapcsolatban megállapítja, hogy a Házszabály nem tartalmaz rendelkezéseket a népi kezdeményezés országgyűlési tárgyalási rendjére. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Házszabály módosításával (kiegészítésével) szükséges a népi kezdeményezés megtárgyalására vonatkozó házszabályi rendelkezések megalkotása. Addig is, amíg erre sor kerül az Ügyrendi bizottság a Házszabálytól való eltéréssel lát lehetőséget a népi kezdeményezés megtárgyalására. Erre tekintettel a bizottság javasolja, hogy a Házbizottság – egyetértés hiányában az Országgyűlés elnöke – az alábbi tartalmú Házszabálytól való eltérésre tegyen javaslatot: „A szabályszerű népi kezdeményezés az Országos Választási Bizottság elnökének – a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 4. § (3) bekezdése szerinti – tájékoztatásával az Országgyűlés tárgysorozatába kerül. Ezt követően az Országgyűlés elnöke a népi kezdeményezés érdemében vélemény kialakítására kijelöli a hatáskörrel rendelkező bizottságot, amely érdemi véleményéről ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek. Az 202


158


Nsztv. 7. § (1) bekezdésében előírt tárgyalási kötelezettségének az Országgyűlés a törvényjavaslat általános vitájának lefolytatására vonatkozó szabályok szerinti vita formájában tesz eleget az alábbi eltérésekkel: A vitának előterjesztője nincs, így előterjesztői expozéra és viszontválaszra nem kerül sor. A vita során elsőként a kijelölt bizottság előadója, illetve – ha van kisebbségi vélemény a kisebbségi állásfoglalás előadója – ismerteti véleményét. A népi kezdeményezéshez módosító javaslatot benyújtani nem lehet. A Házszabály 102–104. §-ai nem alkalmazhatók. Az Országgyűlés elrendelheti a népi kezdeményezés időkeretben történő (Hsz. 53.§) tárgyalását is. Az időkeret négy óránál kevesebb nem lehet. Az Országgyűlés a vitát követően dönt arról, hogy a népi kezdeményezéssel egyetért vagy sem. Az Országgyűlés ezt a gyakorlatot addig alkalmazza, amíg a népi kezdeményezésre vonatkozó parlamenti eljárási rend Házszabályban való szabályozására sor nem kerül." A népi kezdeményezés tárgyában meghozott határozatot az Országgyűlés elnöke országgyűlési határozat formájában teszi közzé.

Az országos érdek-képviseleti és társadalmi szervezetek jegyzékbe vétele 141. § (1) Az Országgyűlés főtitkára jegyzéket vezet azokról a bejegyzett országos érdek-képviseleti és társadalmi szervezetekről, amelyek kérik jegyzékbe vételüket. (2) A jegyzékbe vételi kérelemben meg kell jelölni az érdek-képviseleti és társadalmi szervezet – nevét, székhelyét, címét; – működési területét (célját); – ügyintéző és képviseleti szervét; – képviseletére jogosult személyeket, ezek címét. (3) Az Országgyűlés elnöke a jegyzékbe vett érdek-képviseleti és társadalmi szervezetek listáját évente hivatalos lapban közzéteszi. Értelmező rendelkezések 142. § A Házszabály alkalmazásában


159

1. Ügyrendi javaslat: A plenáris vagy bizottsági ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. 2. Tárgysorozat: Valamennyi önálló indítvány, egyéb tárgyalást és/vagy döntést igénylő – nem eljárási kérdést tartalmazó – ügy (a továbbiakban e §-ban együtt: ügy), amely automatikusan vagy külön döntés alapján a plenáris és/vagy bizottsági ülés napirendjére kerülhet. 3. Javaslat tárgysorozatba-vétele: A tárgysorozatba nem automatikusan kerülő ügyek tárgysorozatba-vételére vonatkozó javaslat. 4. Napirend: A tárgysorozaton lévő ügyek közül egy adott ülésen tárgyalt ügyek összessége. 5. Napirendi javaslat: Javaslat arra, hogy a tárgysorozaton lévő ügyek közül melyek képezzék egy adott ülés napirendjét. 6. Napirendi pont: A tárgysorozat egy-egy olyan ügye, amely a napirend önálló részét képezi. 7. Módosító javaslat: A tárgysorozaton lévő törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – attól való eltérési szándékot kifejező – írásbeli beadvány. (1/1998-2002. ÜB.) Az olyan módosító javaslatok, amelyek az előterjesztés egészének elhagyására irányulnak (ideértve azt az esetet is, amikor a módosító javaslat az előterjesztésből csak a címet, preambulumot, illetve a hatályba léptető rendelkezéseket tartja meg), nem felelnek meg a Házszabály módosító javaslattal kapcsolatos követelményeinek. Az ilyen javaslat szavazásra nem bocsátható, és ahhoz kapcsolódó módosító javaslat nem terjeszthető elő.

8. Kapcsolódó módosító javaslat: Olyan – a részletes vita során benyújtott – módosító javaslat, amely a döntési javaslat módosító javaslattal már érintett vagy azzal összefüggő rendelkezésére vonatkozik; tartalma szerint az alap módosító javaslat továbbfejlesztése. (AIB. 1994. szeptember 29.) A bizottság álláspontja szerint azok a kapcsolódó módosító javaslatok, amelyek szó szerint megegyeznek az alap módosító javaslattal, nem tekinthetők kapcsolódó módosító javaslatnak, ezért ezekről nem foglalt állást. A bizottság egyúttal javasolja, hogy ezekről az indítványokról az Országgyűlés plenáris ülésén ne történjék szavazás. Az érintett kapcsolódó módosító javaslatok számát a kiegészítő együttes jelentésnek tartalmaznia kell.

160


9.203 Hatáskörrel rendelkező bizottság: Az a bizottság, amelynek egy adott ügy vitele a feladatkörébe tartozik. 10. Kijelölt bizottság: Az a bizottság, amelyet az Országgyűlés elnöke egy adott ügy vitelére felkért. A Házszabály értelmezése 143. § (1) A Házszabály értelmezésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén – egyedi esetekben – felmerült vitás kérdésekben az elnök dönt. (2) Ha a bizottság ülésén a Házszabály értelmezésével kapcsolatban vitás kérdés merül fel, a bizottság elnöke a Házszabály értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. (3)204 A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság az Országgyűlés választott tisztségviselője, bármely képviselőcsoport vagy bizottság, továbbá független képviselő kérésére – ha azt ez utóbbi esetben legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatja – állást foglal. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság – saját döntése alapján – általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság általános érvényű állásfoglalását az Országgyűlés elnöke ismerteti. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását írásban teszi közzé. (10/2010-2014. AIÜB.) Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság jogosult és köteles - a Házszabály 143.§ -ában foglaltak szerint - megállapítani a Házszabály megsértését eseti jellegű állásfoglalás formájában, amennyiben azt a megkeresésre jogosultak kérik.

(4)205 Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetőleg bármely független képviselő – ha legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatásával rendelkezik – kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. A kérelem tárgyalását legkésőbb annak beérkezését követő harminc napon belül az Országgyűlés napirendjére tűzi. (5)206 A plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független 203 204 205 206

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 48. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 24. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 24. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 24. §-ával módosított szöveg.


161

képviselő szólal fel. Ezt követően a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet. (6)207 A képviselőcsoportok, illetve a szólásra elsőként jelentkezett független képviselő álláspontjának elhangzását követően képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, illetve a szólásra elsőként jelentkező független képviselő három-három percben hozzászólhat. (7)208 Az (5)-(6) bekezdés szerinti felszólások után az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója öt percben hozzászólhat. (8)209 Az Országgyűlés a (5)–(7) bekezdések szerinti felszólalások után dönt az állásfoglalásra vonatkozó kérelemről. (9)210 Az Országgyűlés ellenkező döntéséig a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság állásfoglalását alkalmazni kell. 3. fejezet AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALI SZERVEI ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR Az Országgyűlés Hivatala 144. § (1) Az Országgyűlés Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) az Országgyűlés munkaszervezete. Feladata, hogy biztosítsa az Országgyűlés folyamatos működését és segítse a képviselők és az Országgyűlés tisztségviselői tevékenységét. (2)211 Az Országgyűlés hivatali szervei a Főtitkárság, a Gazdasági Főigazgatóság, a Külügyi Hivatal, az Országgyűlési Könyvtár, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott más szervek.

207 208 209 210 211

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 24. §-ával módosított szöveg. A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 24. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 49. §-ával megállapított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 49. §-ával megállapított szöveg. A 68/2004. (VI. 22.) OGY határozat 3. §-ával módosított szöveg.

162


Az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata az Országgyűlés honlapjának „Hivatal” elnevezésű linkjén található. Az egyéb szabályzatok, rendelkezések a „http://oracle.mkogy.hu/parlanet/jogtar/index.html” oldalon találhatók „Házi jogtár” cím alatt. (A szerk.)

145. § (1) A Hivatal az Országgyűlés ülésszakai, ülései, továbbá a bizottsági ülések előkészítése és lefolytatása keretében: a) jogi-szakmai segítséget nyújt a bizottságoknak az indítványok és ajánlások elkészítésében; b) szakmai észrevételeket tesz a kijelölt bizottság részére a benyújtott törvényjavaslatokról, határozati javaslatokról és az ezekhez benyújtott módosító javaslatokról abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a 95. §-ban meghatározott követelményeknek; c) az Alkotmányügyi bizottság mellé állandó kodifikációs csoportot rendel, a többi bizottság kodifikációs munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon segíti; d) gondoskodik az ülések előkészítéséről, az indítványok sokszorosításáról, eljuttatja a képviselőkhöz és az ülések résztvevőihez az ülések tárgyalási anyagát és egyéb tájékoztató anyagokat; (HB. 1990. július 26.) Az Országgyűlés elnökének felhatalmazása alapján a főtitkár, illetve a Tájékoztatási főosztály is köteles a beadványokat; önálló és nem önálló indítványokat átvenni. A Házbizottság megbízza az Országgyűlés főtitkárát, hogy – az átvétel során a visszautasításra jogalapot nem adó esetleges formai vagy egyéb hiányosságokra, pontatlanságokra a beadványt benyújtó figyelmét hívja fel, és – a képviselő igénye szerint működjön közre a jelzett problémák kiküszöbölésében.

e) közreműködik az Országgyűlés ülései zavartalan menetének biztosításában, jogi-szakmai segítséget nyújt az elnöknek, illetve az alelnöknek az ülések vezetésénél; (HB. 1994. október 13.) A Házbizottság a rádiótelefon és a személyi hívó használata kapcsán felkéri – a képviselőket, hogy a plenáris és bizottsági üléseken a jelzett készülékeket az ülésteremben kapcsolják ki, – a főtitkárt, tegye meg a szükséges intézkedést, hogy – a technikai személyzet kivételével – az ülésen résztvevő más személyek (szakértők, érdeklődők stb.) hasonlóképpen járjanak el.


163

f)212 gondoskodik az Országgyűlés jegyzőkönyvének elkészítéséről és kiadásáról, valamint az Országgyűlési Napló megjelentetéséről; g) szerkeszti, illetve kihirdetésre előkészíti a törvényeket és az Országgyűlés határozatait; h) az Országgyűlés elnöke iránymutatásának megfelelően előkészíti a Házbizottság és a bizottsági elnökök üléseit, és gondoskodik az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről; i) közreműködik az Országgyűlés bizottságai üléseinek előkészítésében, gondoskodik a meghívók és a tárgyalási anyagok kézbesítéséről, ellátja a bizottságok adminisztrációját; j)213 gondoskodik a képviselők tájékoztatásáról és a tájékoztatást szolgáló információs rendszer működtetéséről; k)214 az elfogadott és az előterjesztő kézjegyével ellátott törvényeket, országgyűlési határozatokat és egyéb döntéseket az elfogadástól számított három munkanapon belül az Országgyűlés elnökének megküldi, és gondoskodik a parlamenti információs rendszerben történő hozzáférhetőségről; l)215 végrehajtja az Országgyűlés elnökének az üléstermi rend fenntartására vonatkozó utasításait, továbbá felügyel arra, hogy az Országgyűlés és a bizottságok tanácskozásain illetéktelenek ne tartózkodjanak; m)216 ellátja az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottságok zárt üléseivel, továbbá a saját működésével összefüggő titkos ügyviteli és ügykezelési feladatokat. (2) A Hivatal az Országgyűlés gazdasági, műszaki és általános igazgatási ügyeinek intézése keretében: a)217 kidolgozza és végrehajtja az Országgyűlés Hivatala költségvetését; b)218 működteti az Országgyűlés Hivatala kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyont; c) ellátja az Országgyűlés működésével kapcsolatos általános igazgatási és ügyviteli feladatokat; 212 213 214 215 216 217 218

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 51. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 51. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 51. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 51. §-ával megállapított szöveg. A 34/2001. (VI.1.) OGY határozat 10. §-ával beiktatott szöveg. A 103/2001. (XII. 21.) OGY határozat 6. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg. A 103/2001. (XII. 21.) OGY határozat 6. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg.

164


d) gondoskodik az Országgyűlés működéséhez szükséges technikai, műszaki feltételekről, helyiségekről; (4/1998-2002. ÜB.) A Házszabály 60. § (6) bekezdésének alkalmazása során a számítógépes szavazási lista hitelesítésekor az Országgyűlés jegyzői nem azt tanúsítják, hogy az egyes képviselők a szavazási listán feltüntetettek szerint adták le szavazatukat, hanem kizárólag azt, hogy a számítógépes szavazatszámláló rendszer a listán szereplő szavazási eredményt rögzítette. Az adatrögzítés rendszerének zártságát az adatrögzítő rendszert üzemeltető szervezeti egység biztosítja.

e) gondoskodik a képviselőket és a képviselőcsoportokat megillető jogosultságok biztosításáról; f)219 végrehajtja az Országgyűlés elnökének az Országgyűlés biztonságának megóvására vonatkozó utasításait; g) kialakítja az Országgyűlés üléstermében – a parlamenti hagyományoknak megfelelően, a képviselőcsoport-vezetőkkel és a független képviselők megbízottjával történt egyeztetés után – a képviselőcsoportok helyét és a képviselők ülésrendjét; h)220 felügyel arra, hogy az Országgyűlés Hivatala kezelésében lévő épületekben illetéktelenek ne tartózkodjanak és gondoskodik a belépők, parkolójegyek kiadásáról; i) ellátja az Országgyűlés Hivatalával kapcsolatos személyzeti és munkaügyi feladatokat. (3) A Hivatal az Országgyűlés elnöke és alelnökei titkársági feladatainak az ellátása keretében: a) intézi az Országgyűléshez, valamint az Országgyűlés elnökéhez érkezett közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos teendőket; b) ellátja az Országgyűléshez érkezett népszavazás iránti kezdeményezés és népi kezdeményezés átvételével és döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat; c) közreműködik az Országgyűlés elnökének az Országgyűlésben képviselettel nem rendelkező pártokkal, valamint az érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel való kapcsolatának szervezésében. 219 220

A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 52. §-ával módosított szöveg. A 103/2001. (XII. 21.) OGY határozat 6. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg.


165

(4) 221 A Hivatal az Országgyűlés két- és többoldalú nemzetközi kapcsolataival összefüggő hivatali tevékenység ellátása keretében: a) közreműködik az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak szervezésében; b) biztosítja a kiutazó és fogadó delegációk felkészítését; c) közreműködik a nemzetközi rendezvények előkészítésében és lebonyolításában; d) tartja a kapcsolatot az Európai Parlament képviselőivel. (5) A Hivatal az Országgyűléssel kapcsolatos sajtótevékenység ellátása keretében: a) gondoskodik az Országgyűlés hivatalos sajtóközleményeinek a tömegtájékoztatási szervekhez történő eljuttatásáról; b) szervezi az Országgyűlés testületeinek, tisztségviselőinek és rendezvényeinek sajtónyilvánosságát; c) biztosítja a sajtó munkatársainak tájékoztatását az Országgyűlés működéséről. (6)222 A Hivatal az Országgyűlés könyvtári, szakirodalmi információs ellátása keretében: a) gondoskodik a könyvtári dokumentumok - különös tekintettel a sajtótermékek ingyenes kötelespéldányára – állománybavételéről és bibliográfiai feldolgozásáról, b) gondoskodik a bizottságok és a képviselőcsoportok, a képviselők, valamint szakértőik és az Országgyűlés hivatali szervei könyvtári dokumentumokkal való ellátásáról, c) feldolgozza és hozzáférhetővé teszi a beszerzett szakirodalmat, információs és könyvtári szolgáltatásokat biztosít, d) az információs ellátás érdekében számítógépes adatbázisokat épít és külső forrású adatbázisokat közvetít. 146. § A képviselőcsoportok tevékenységét segítő szakértőket és ügyviteli dolgozókat a gazdasági főigazgató, a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára, alkalmazza. A gazdasági főigazgató – jogszabálysértés esetét kivéve – a képviselőcsoport vezetőjének javaslatait az alkalmazás, illetve annak megszüntetése tárgyában köteles elfogadni. E dolgozókkal szemben az egyéb 221 222

A 68/2004. (VI. 22.) OGY határozat 4. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 52. §-ával megállapított szöveg.

166


munkáltatói jogokat – átruházott hatáskörben – a képviselőcsoport vezetője gyakorolja. 146/A. §223 Az európai parlamenti képviselőcsoportok tevékenységét segítő szakértőket és ügyviteli dolgozókat a gazdasági főigazgató, a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára, alkalmazza. A gazdasági főigazgató – jogszabálysértés esetét kivéve – az európai parlamenti képviselőcsoport vezetőjének javaslatait az alkalmazás, illetve annak megszüntetése tárgyában köteles elfogadni. E dolgozókkal szemben az egyéb munkáltatói jogokat – átruházott hatáskörben – az európai parlamenti képviselőcsoport vezetője gyakorolja. Az Országgyűlési Könyvtár 147. §224 (1) Az Országgyűlési Könyvtár prézens könyvtárként, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes történelem, valamint a magyar Parlament dokumentumainak országos feladatkörű tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körű és a külföldi szakirodalom válogató jellegű beszerzése és feldolgozása. A külföldi parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai integrációs szervezetek kiadványainak gyűjtése és feldolgozása. (2) Az Országgyűlési Könyvtár alapszolgáltatásai ingyenesek, egyéb szolgáltatásai térítés ellenében vehetők igénybe. 4. fejezet HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 148. § (1)225 Ez az országgyűlési határozat – a 44. § (2)–(3) bekezdése kivételével – kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. E határozat hatálybalépése előtt napirendre került ügyek – külön intézkedés nélkül – a tárgysorozat részét képezik. Abban az ügyben, amelyben e határozat hatálybalépése előtt az általános vita megkezdődött, az eljárási kérdések tekintetében a hatálybalépés előtti rendelkezéseket kell alkalmazni. 223 224 225

A 68/2004. (VI. 22.) OGY határozat 5. §-ával beiktatott szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 53. §-ával módosított szöveg. A 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 54. §-ával módosított szöveg.


167

(2) Ezen országgyűlési határozat a) 44. § (2)–(3) bekezdésének hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik, b)226 (3) Ezen országgyűlési határozat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) OGY határozat, továbbá az ezt módosító 31/1990. (III. 25.) OGY határozat, 74/1990. (X. 26.) OGY határozat, 25/1991. (IV. 20.) OGY határozat, 53/1991. (X. 5.) OGY határozat, 69/1991. (XII. 14.) OGY határozat, 51/1992. (IX. 11.) OGY határozat, 65/1992. (X. 16.) OGY határozat, 74/1992. (XI. 6.) OGY határozat és 75/1992. (XI. 6.) OGY határozat.

226

Hatályon kívül helyezte a 71/1997. (VII.17.) OGY határozat 54. §-a.

168


1. számú melléklet a 46/1994. (IX. 30.) OGY határozathoz

Esküszöveg az országgyűlési képviselők eskütételéhez

„Én ......................................................................., a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem. (A képviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”

Budapest, 19.... évi .................. hó ..... napján

.............................................. aláírás


169

2. számú melléklet a 46/1994. (IX. 30.) OGY határozathoz

Eseti képviseleti megbízás

A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint .............................. a/az képviselőnek a/az ................................ bizottság tagjának* .................................. bizottság .......................................-i ülésére – távollétem miatt – eseti megbízást adok.

Budapest, 19...... ...................................

................................ megbízó a ...................... bizottság tagja* ................................................. megbízott a ...................................... bizottság tagja*

*

A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint a bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának adható képviseleti megbízás.

170


3. számú melléklet227 a 46/1994. (IX.30.) OGY határozathoz A plenáris és bizottsági ülések képi közvetítése 1. A plenáris és bizottsági ülések képi közvetítésének célja a nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása az Országgyűlés tevékenységéről. A televíziós közvetítés az Országgyűlés tevékenységével összhangban a tényleges történésekre és a parlamenti munkára – így különösen az ülést vezető elnökre, a mindenkori felszólalóra, a szavazási eredmények bemutatására, az ülésterem egészére, illetve az ülésteremben zajló egyéb eseményekre – irányul. A képszerkesztés objektívan és tárgyilagosan igazodik az ülés menetéhez. 2. Az Országgyűlés plenáris ülésének közvetítése a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 138. §ának (1) bekezdése alapján kiépített zártláncú televíziós rendszeren keresztül, és az Országgyűlés internetes honlapján – az Országgyűlés Hivatala televíziós stúdiója eszközeivel és dolgozói közreműködésével – valósul meg. 3. Az Rtv. 138. § (1) bekezdése alapján kiépített zártláncú rendszeren keresztül kerülnek közvetítésre a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatások, valamint az Országgyűlés elnöke által – a Házbizottság véleményének kikérését követően – kijelölt egyéb országgyűlési bizottsági ülések. 4. A 3. pontban foglaltak alapján nem közvetített nyilvános bizottsági üléseket az elektronikus sajtó közvetítheti, vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják.

227

A 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 25. §-ának (1) bekezdésével beiktatott szöveg.


171

4. számú melléklet228 a 46/1994. (IX. 30.) OGY határozathoz E s k ü s z ö v e g 229 az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek eskütételéhez

„Én ............................................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; ........................ feladataimat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!” Budapest, 19..... évi .................... hó ...... napján ............................................... aláírás 228 229

Számozását módosította a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat 25. §-ának (1) bekezdése. A Házszabály 132. § (5) bekezdését az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az ezzel összefüggő melléklet hatályban van, de nem alkalmazható. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében: „Törvény eltérő rendelkezése hiányában – az Országgyűlés tisztségviselője, valamint az országgyűlési bizottság tagja és tisztségviselője kivételével – az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő) a megválasztását követően, az Országgyűlés előtt a következő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz: Én, (a megválasztott közjogi tisztségviselő neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott közjogi tisztségviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen.”

H á z s z a b á l y a,

Recommend Documents