Iktatószám: KE/001/00874-0002/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
Kötelezem a Happy Juan 688 Kft.-t (székhely: 1144 Budapest, Füredi út 9/A. 9/38., adószám: 13852209-2-42) hogy az Oroszlány, Fürts u. 7. szám alatti Hong Kong Áruház egységében, hogy - tartózkodjanak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól, a jogszabályban elírtaknak megfelel tájékoztatást adjanak szóban, és írásban, - egyértelmen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan tüntessék fel a termékek egységárát a jogszabályi elírásoknak megfelelen.
A fenti kötelezettségének a Társaság a határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Kötelezem továbbá a Társaságot arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésérl a hatóságot a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül értesítse.
A jogersen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendrség közremködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
2
Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése, és a kis- és középvállalkozásokról, fejldésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-a értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki. A Kormányhivatal eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viselésérl rendelkezni nem volt szükséges.
E határozat ellen a kézhezvételtl számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Budapest, József krt. 6.) címzett, de a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Mszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Fosztály Fogyasztóvédelmi Osztályához - 2801 Tatabánya, Pf. 1607. - benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az NFH a sérelmezett döntést, valamint az azt megelz eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefügg okból, illetve csak a döntésbl közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen el kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyrl az ügyfélnek a döntés meghozatala eltt tudomása volt.
Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az elz bekezdésben rögzítetteknek nem megfelel fellebbezést az els fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. §-a szerint:
3
„3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §)”.
Az Fttv 6 § (1) bek. szerint:
„6. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: - i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhel hátrányos jogkövetkezmények kockázata”.
7. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) – figyelembe véve valamennyi tényszer körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait – az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelents információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthet vagy idszertlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott
4
kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekbl nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtéveszt mulasztás).
A fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14.§.(1), és (3) bekezdései szerint:
„14. § (1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
(3) Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelmen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.”
Az Fgytv. 2. § n pontja szerint: „2. § E törvény alkalmazásában n) egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár”
A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének szabályiról szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 3. § és a 4. §-ai szerint:
„3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhet árjegyzéken (ideértve az
5
étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.
(2) Nem kell feltüntetni az egységárat a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egység vagy méret, b) az automatából értékesített, c) az egy csomagban lév, készletben értékesített, d) a különleges díszcsomagolású, e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérl szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken. (3) Ha külön jogszabály meghatározott elrecsomagolt termék forgalmazása során a nettó tömeg mellett a tölt (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is elírja, elegend a tölt tömeg egységárának feltüntetése.
4. § Az egységárat „a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl),deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3), b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2), e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.”
6
3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
- Az egységben a szóban adott helytelen tartalmú tájékoztatással, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítottak meg.
- Az egységár feltüntetése nem teljeskör az egységben.
4. A Társaság által megsértett jogszabályhely:
- Fttv. 3. § (1), (3), 6. § (1) i.) pont, 7 § (1) a) pont;
- Fgytv. 14 § (1) (3) bek;
Kelt: Tatabánya, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
