Iktatószám: VEO/001/00983-0003/2015 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya (a továbbiakban: Hatóság) a TR-BAU Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t (székhely: 8200 Veszprém, Tüzér u. 73.; adószám: 14576337-2-19; a továbbiakban: Vállalkozás)
figyelmezteti az ártájékoztatásra, valamint a kötelező jótállásra vonatkozó szabályok megsértése miatt, és
kötelezi arra, hogy a határozat jogerőre emelkedésének napjától az általa a Veszprém, Tüzér u. 73. szám alatt üzemeltetett „TR-AKKU & OIL Autóalkatrész” elnevezésű kereskedelmi egységben:
a jogsértéssel érintett termékek egységárát a jogszabályi előírásoknak megfelelően tüntesse fel, valamint a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, megtévesztő tájékoztatást nem tartalmazó jótállási jegyet bocsásson a fogyasztó rendelkezésére.
A megtett intézkedéseiről a Vállalkozás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 napon belül köteles értesíteni a Hatóságot.
1. Az üzletben eladásra kínált, alább felsorolt termékek esetében az egységárat sem a terméken, sem a termék mellett kihelyezett ártájékoztató útján nem tüntették fel:
2
Termék megnevezése LOCTITE fertőtlenítő spray WD-40 univerzális spray Turtle wax Bigman biocid légkondicionáló tisztító aeroszol Cyber Clean tisztító zselé 4 féle illatú Turtle műszerfal ápoló spray
Kiszerelés
Eladási ár
Polckészlet
150 ml
2.900 Ft
2 db
100 ml 250 g
900 Ft 990 Ft
2 db 2 db
500 ml
2.000 Ft
3 db
80 g
1.200 Ft
5 db
500 ml
900 Ft
10 db
2. A felügyelők által próbavásárolt EXIDE Premium 12 V 53 Ah kapacitású 5GC03A2 gyári számú akkumulátor termékhez átadott jótállási jegy tartalmi vizsgálata során megállapításra került, hogy:
a) a Garancialevél a fogyasztót megillető jótállási jogok közül csak a javításról és a cseréről tartalmaz tájékoztatást az alábbiak szerint:
„A vizsgálat eredményétől függően az akkumulátor javítótöltésre kerül (térítéses szolgáltatás lehet a bevizsgáló hely szabályzata alapján!), vagy teljes működőképtelenség esetén azonos paraméterűvel lesz kicserélve. Más igény és szolgáltatás kizárva.”
b) a jótállási jegy a fogyasztói jogok érvényesíthetőségének feltételei közül csak a javítás határidejéről ír az alábbiak szerint:
„A javítótöltés időtartama az akkumulátor állapotától függően több nap is lehet!”
c) A 3 munkanapos csere szabályáról a Garancialevél az alábbiakat rögzíti:
„A 117/1991 (IX.10.) Korm. rendelet és ennek módosításai, kiegészítései alapján az akkumulátor olyan fogyasztási cikk, melyre a vásárlás dátumától számított 3 napon belüli cserekötelezettség nem vonatkozik!”
3 d) a Garancialevél nem tartalmazott tájékoztatást javítás és csere esetén a jótállási idő módosulásáról
e) A jótállás időtartama tekintetében a jótállási jegy a következőket tartalmazta: „A jótállás időtartama: Indító akkumulátor szgk indítására 2 év (…) A garancia első 12 hónapja minden esetben a jogszabály által előírt kötelező jótállás, ezen időszakon túl a garancia hátralevő idejére a forgalmazó szavatosságot vállal.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv. ) 14. § (1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
A termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rendelet) 3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával,
a. a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b. közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.
Fgytv. 16. § (1) A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles.
Fgytv. 2. § n) egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
4 a) a vállalkozás nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát,
c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
Korm. rendelet 7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Korm. rendelet 7/B. § (1) A 3. §-ban, az 5. § (2)–(4) bekezdésében, valamint a 6. és 7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Új Ptk.) 6:159. § [Kellékszavatossági jogok] (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
5 (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Új Ptk. 6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése] (4) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
(5) A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV:29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 5. § A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
6 b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
Fttv. 6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
(…)
i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.
Kelt: Veszprém, 2015. Takács Szabolcs kormánymegbízott nevében és megbízásából Roxer Egon osztályvezető Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
