CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 10215-13-9/2015. Ügyintéző: dr. Valastyán Réka Balatonyi Zsolt Berényi Anita Dr. Hegedűs Márta Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268
Tárgy: Hologén Környezetvédelmi Kft., Kiskunfélegyháza, egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálat alapján
HATÁROZAT A Hologén Környezetvédelmi Kft. (6726 Szeged, Udvarhelyi u. 6.) részére az általa 2015. március 9-én benyújtott 5 éves felülvizsgálati dokumentáció alapján, egységes környezethasználati
engedélyt
adok a Kiskunfélegyháza, VII. ker. 071/12 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 5.1. a) pontja szerinti [Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 t/nap kapacitáson felül – biológiai kezelés (D 8)] tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYES és a TELEPHELY ADATAI: Engedélyes neve: Hologén Környezetvédelmi Kft. Székhely: 6726 Szeged, Udvarhelyi u. 6. KSH szám: 110096173-9022-113-06 KÜJ száma: 100 172 203 KTJtelephely szám: 100 726 269 KTJIPPC szám: 101 618 864 Telephely címe: Kiskunfélegyháza VII. ker. 071/12 hrsz. A telephely EOV-koordinátái: X = 151,3 km Y = 714,5 km Engedélyezett tevékenység Tevékenység megnevezése: Tevékenység besorolása: A telephely teljes kapacitása:
Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása 10 t/nap kapacitáson felül (D 8) 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 5.1. a) pont 12.000 tonna/év
A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzők adatai Név: Szakértői engedély:
Bulik László SZKV-hu 06/0519/H-2467/12 SZKV-vf 06/0519/H-2467/12
Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf. 1048. +36 (62) 553-060 +36 (62) 553-068 www.csmkh.hu
[email protected]
Név: Szakértői engedély:
Novai György SZKV-zr 06/0171/H-2409/12 SZKV-le 06/0171/H-2409/12
Név: Szakértői engedély:
Dr. Molnár Gyula SZ-008/2013 AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG
A Hologén Környezetvédelmi Kft. telephelyén a hulladékkezelés az e célra kiépített burkolt kezelőtereken történik. A burkolat rétegrendszere: a tömörített helyi altalajra 20 cm vastag bentonit + agyag + helyi talajkeverék szigetelőréteg épült, amelyre homok ágyazat és ebbe kavicsgerendák kerültek NA 100 mm-es gyűjtődrénekkel ellátva, majd ezen ágyazati rétegre 15 cm vastag vízzáró és peremekkel ellátott betonburkolat készült. Az ágyazat gyűjtődrénjei az egyes kezelőtér-egységek végében épült ellenőrző aknákba kötnek be, így a burkolaton esetlegesen átjutó szennyezőanyagot ezen aknába vezetik, melynek rendszeres ellenőrzése biztosítja a szennyezőanyag időbeli észlelését. Az előbbiek szerint kiépített burkolat teljes felülete 3.120 m2 (ebből 160 m2 az ötödik kezelőtálca végében épült külön peremezett iszapszűrő). A harmadik és negyedik kezelőtér-pár között egy fóliaszigetelésű és betonburkolattal ellátott 80 m3-es vízgyűjtő medence működik, melynek vízfelületén egy úszó olajlefölöző berendezés üzemel. A lefölözött olaj veszélyes hulladékként történik átadásra hulladék hasznosítónak. A kezelőtereken lévő kezelőprizmákból lefolyó CH-el szennyeződött csapadékvizet a kialakított folyókákon át a burkolatok széleinél készült aknákból kiindulóan zárt csőcsatorna vezeti a 80 m3-es vízgyűjtő medencébe, ahonnan az olajtól lefölözött szennyezett csapadékvízet a kezelőprizmára locsolják vissza, vagy a mindenkor érvényes vízjogi üzemelési engedéllyel engedélyezett csapadékvíz kezelő rendszerrel helyezik el. A kezelőtér egységeket betonburkolatú utak egységes, telepi körforgalmat biztosító hálózattal kötik össze. A telepi utak teljes hossza 532 fm. Az iszapszűrőből kifolyó szennyeződött csurgalékvizet egy 10 m3-es acéltartályba vezetik, ahonnan azt a komposztprizmákra juttatják vissza, vagy csapadékos idő esetén engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át. A telepi kezelőszemélyzet szociális igényeinek kielégítésére a telep bejáratánál 16 m2-es épület létesült, tartózkodó és kiszolgáló helyiségekkel. A telepi mérleghez tartozóan mérlegház funkciójú konténer létesítmény működik. Az előírt monitoring vizsgálatok elvégezhetősége érdekében a kezelőtelep három telekhatármenti pontján egy-egy talajvíz talajvízminőség-figyelő kút készült. A három kút mindegyikének talpmélysége 6,5 m, a csövezés NA 80 mm-es PVC cső szűrőszövettel és kavicsozással, továbbá fölső öntöttvas zárósapkával ellátva. A talajvízminőség-figyelő kútból álló monitoring rendszer a 10600-1-17/2012. sz. vízjogi üzemeltetési engedély (érv.: 2017. szeptember 30.) alapján üzemel.
2
Az üzem vízellátása saját tulajdonú – K-177 OKK számú – fúrt kútról történik. A kút 106001-17/2012. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel (érvényességi idő: 2017. szeptember 30.) rendelkezik. Az éves lekötött vízmennyiség: 410 m3. A dolgozók ivóvíz igényét palackozott vízzel fedezik. A kezelőtelep technológiai vízigénye a kezelt anyag nedvességtartalmának beállításáhozpótlásához szükséges, melyet a területre hulló összegyűjtött csapadékvíz tározására kiépített, nyílt felszínű, szigetelt medencéből biztosítják. A telepen a szociális vízhasználat során keletkező szennyvizet (4 m3/hó) zárt csatornán keresztül egy 5 m3-es acéltartályba vezetik, majd szennyvíztisztító telepre szállítják. A Hologén Kft. 10215-10-1/2013. számon jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE Az alkalmazott kezelési technológia mesterséges biológiai lebontás, amelynek kezelési eljárás kódszáma a 2012. évi CLXXXV. törvény 2. sz. melléklete szerint: D8. A technológia során az olaj- és olajszármazékokkal szennyezett hulladékokhoz megfelelő oltóanyagot, valamint kiegészítő segédanyagokat adagolnak, és azt követően kezelőprizmába rendezik. A kezelőprizmák száma 8 db, méretük 6 m × 65 m. Az alkalmazott technológia és a kezelőtér nagysága lehetővé teszi 12.000 tonna veszélyes hulladék kezelését éves szinten. A prizmákat időszakonként átkeverik, levegőztetik, és a nedvességtartalmat pótolják. A kezelés évszaktól és a kezelt anyag szennyezettségétől függően 4-9 hónapos időtartamát követően a szennyezőanyag koncentrációja a biológiai lebontás eredményeként TPH 1000 mg/kg, PAH 1 mg/kg szint alá kerül. Az ártalmatlanítás a Bionika Kft. által kidolgozott komposztálásos-típusú biológiai lebontással történik, amelynek alkalmazási jogával a Hologén Kft. rendelkezik. A hivatkozott kezeléssel ártalmatlanított hulladék környezetre való veszélytelenségét a Környezetvédelmi Főfelügyelőség H-2433/2/1993. sz. határozata dokumentálja. Az eljárás lényege az, hogy a hulladékban lévő olaj- és olajszármazékok lebomlása következik be, meghatározóan aerob körülmények között, az erre alkalmas mikroorganizmusok célszerű hasznosításával. A lebontó szervezetek jelenlétén kívül szükséges még a kellő tápanyagszint és nedvességtartalom biztosítása is, valamint a mikro- és nyomelemek bevitele, illetve a levegőztetés biztosítása. Az olajszármazékok lebontásában főként a bevitt speciális szelektív mikrobák vesznek részt, de mellettük a talajban eredendően meglévő baktériumoknak, valamint élesztő- és penészgombáknak is jelentős szerepe van. Az alkalmazásra kerülő Lipoil I. (OKI. eng. 6546/97.) oltóanyagot a prizma nedvességtartalmától függően tőzegre felvitten vagy tízszeres hígítású fermentléként belekeverik a kezelendő hulladékba. A kiegészítő anyagokként szerves- és műtrágyák szerepelnek természetes ill. forgalmazott állapotban felhasználva. A tényleges kezelési lépcsők indítását megelőzően 1-1 anyagprizma mennyiségének beszállítása után markológéppel összekeverik a hulladékot. Ezt követően a veszélyes hulladékokra vonatkozó mintavételi előírásoknak megfelelően a prizma anyagából vett pontmintákból átlagmintát képeznek, és ezt kell laboratóriumban a technológiába vihetőségi
3
határjellemzőkre megvizsgálni. Amennyiben a paraméterek az elvárt szint alatt vannak minden vonatkozásban, kezdődhet az ártalmatlanítási műveletek sora. A kezeléstechnológia megvalósításának első lépcsője egy mikrobaformázás. Ez azt jelenti, hogy minden kezelendő prizma anyagára átlagosan 2 s%-nyi oltóanyagot 1:10 arányban vízzel hígítva rálocsolnak, majd ezzel együtt még rá kerül 2-2,5 kg/t NPK (illetve ennek megfelelő hatóanyagú hasonló típusú) műtrágya tízszeres vizes oldata, esetleg 12-15 kg/m3 érett szerves trágya. Amennyiben a kezelendő anyag magasabb nedvességtartalmú (60-70 %), úgy 5-10 s%-nyi aprított szalma is adagolandó segédanyagként az előbbiekkel együtt. A veszélyes hulladékkezelési eljárásban felhasznált kezelést elősegítő anyagok kiválthatók a jelen engedélyben megnevezett, a kezelést elősegítő anyagok kémiai/fizikai összetételével megegyező tulajdonságú nem veszélyes hulladékokkal. A fentiek szerint előkészített anyagprizmát markológéppel át kell keverni. Ezt követően 6-8 nap múlva, majd két hét után, továbbá a kezdéstől számított három hónap elteltével újabb átkeverés, és szükség esetén az optimális víztartalom (40-60%) beállítására nedvesítés következik. A szennyezőanyagok lebontásának elősegítésére a fitoremediáció lehetőségeit is ki kívánják kihasználni az Szegedi Tudomány Egyetem által elvégzett kísérletek alapján kedvező növényfaj telepítésével. Ez a fejlesztés úgy valósul meg, hogy a fentiek szerinti átkeverések után a hivatkozott növény magvait elvetik, ami a pionir növénytípusra jellemzően biztosan kikel és viszonylag gyorsan megnő. A speciális növényfaj, a vesszős seprőfű (Kochia scoparia) gyökérterében olyan mikrobák és gombák is elszaporodnak, amelyek a magasabb biológiai elérhetőségű szennyezők bontását erőteljesen segítik. Így pl. a PAH bontást végző fajok spec. Pseudomonas és Rhodococcus fajok, valamint Mycobacterium is jelentősen szaporodnak, ennek következményeként az aromás gyűrű oxidálása, majd metabolizáció hatékonyabban végbemegy (az oxigénszint fenntartását segíti a gyökérzóna talajlazító hatása is). A leírt műveletek után évszaktól függően összesen 7-9 hónap elteltével a kellő mértékű lebontás megvalósul. Ennek befejeződése után az előbbi növényeket gyökérzetükkel együtt a kiszállításkor bekeverik a prizma anyagába, azzal együtt a hasznos mikrobák és gombák is kikerülnek az elhelyező területre és a maradék (határérték alatti) szennyeződés lebomlását is elősegítik. Az ártalmatlanított, kezelt anyag kihelyezése kihelyezési engedély birtokában mezőgazdasági területekre történik, továbbá elhelyezhető az hulladéklerakók rétegtakaró és fedőanyagaként, lerakók rekultivációs anyagaként, illetve amennyiben a kezelt anyag paraméterei megengedik az anyag bevihető engedélyezett hasznosítási technológiákba, így a BB911 Kft. és a Biomassa Kft. mindenkor hatályos engedélyei szerint működő technológiákba. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI A felülvizsgálati időszakban a biológiaikezelés – ártalmatlanítás – során felhasznált, keletkezett anyagok
szalma Lipoil oltóanyag
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
3.200 kg
9.550 kg
22.000 kg
22.274 kg
76.300 kg
16.540 kg
11.240 kg
24.880 kg
24.880 kg
19.420 kg
4
műtrágya Ártalmatlanított anyag
23.540 kg
10.450 kg
11.360 kg
11.359 kg
25.560 kg
6.692.120 kg
7.599.806 kg
11.999.665 kg
11.999.890 kg
11.514.981 kg
A felülvizsgálati időszakban fitoremediációs kezelést a telephelyen nem végeztek. A telephelyen kezelésre átvehető és a kezeléstechnológiába bevihető hulladékok: A telephelyen kezelésre átvehető veszélyes hulladékok: Azonosító kód Megnevezés tartályfenék iszapok 05 01 03* üzem, vagy a berendezések karbantartásából származó 05 01 06* olajos iszapok a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, 05 01 09* veszélyes anyagot tartalmazó iszap elhasznált derítőföld 05 01 15* a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, 06 05 02* veszélyes anyagokat tartalmazó iszap egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok 07 01 10* (abszorbensek) a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, 07 01 11* veszélyes anyagokat tartalmazó iszap homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó 13 05 01* szilárd anyag olaj-víz szeparátorokból 13 05 02* származó iszap homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó 13 05 08* hulladékok keveréke veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a 15 02 02* közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat olajat tartalmazó hulladék 16 07 08* veszélyes anyagokat 17 05 03* tartalmazó föld és kövek
Mennyiség (t/év) 2.500 2.500
2.500
1.500
1.500
1.500
1.500
4.500 4.500 4.500
1.500
4.000 11.000
5
17 05 05* 19 02 05* 19 02 11*
19 08 11*
19 08 13* 19 11 01*
19 11 05*
19 13 01*
19 13 03*
19 13 05*
veszélyes anyagokat tartalmazó kotrási meddő fizikai-kémiai kezelésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap elhasznált agyagszűrők a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladék szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap
11.000 6.500 1.500
2.500
6.500 1.500
1.500
1.500
1.500
1.500
Az egyes hulladékoknál a közelebbről meg nem határozott esetekben veszélyes anyagok alatt ásványi olaj, illetve ásványolaj-származékok értendők. A telephelyi kezelés elősegítésére átvehető nem veszélyes hulladékok: Azonosító kód 03 01 05 03 03 09 03 03 10
Megnevezés fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től hulladék mésziszap mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, szál-, töltőanyag- és fedőanyagiszap
Mennyiség (t/év) 1.500 1.500 1.500
6
03 03 11
07 06 12
16 10 02 19 08 05
19 08 12
19 08 14
19 09 02 20 02 01
a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 03 03 10től a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 07 06 11től vizes folyékony hulladék, amely különbözik a 16 10 01től települési szennyvíz tisztításából származó iszap ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 11től ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 13tól víz derítéséből származó iszap biológiailag lebomló hulladék
1.500
2.500
2.500 2.500
2.500
1.500
1.500 1.500
A kezelést elősegítő nem veszélyes hulladékokból összesen maximálisan 3.500 t/év mennyiség vehető át az ártalmatlanításra átvehető 12.000 t/év veszélyes hulladék mennyiség terhére. A hulladék kezelés kódja a 2012. évi CLXXXV. törvény 2. sz. melléklete alapján: D8
E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1–D12 műveletek valamelyikével kezelnek;
A létesítményből származó hulladék kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői: A telep meglévő burkolt kezelőterein összesen – az alkalmazott 2,5-3 m prizmamagassággal számítva – a 4-9 hónapos technológiai ártalmatlanítási időigény alapján évente 12.000 tonna hulladékot kezelnek. Mivel a kezelt anyag több irányú kihelyezhetősége miatt az egész évben való kiszállítás lehetősége biztosított, így a telep teljes kapacitása kihasználható, tehát a kezelhető hulladék összes mennyisége 12.000 tonna/év. A 80 m3-es csapadékvíz gyűjtő medencében a szennyezett csapadékvízen felúszó olajhulladék lefölöző eszközzel történik leválasztásra a tisztító műtárgy terhelésének csökkentése
7
érdekében, amely hulladékot előszűrő szeparátoron való átvezetést követően olajhulladékként adják át hulladék hasznosítónak. A TELEPHELYI EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYES TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN KELETLEZŐ HULLADÉKOK GYŰJTÉSE A telephelyen a Kft. tevékenysége során keletkező hulladékok gyűjtésére 2 db veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhely áll rendelkezésre, melyek használata a hulladékok keletkezésük helyétől függ. Az 1. számú veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen a telephely gépeinek működése során keletkező hulladékok gyűjtése történik. Az 1. számú gyűjtőhely 3 m2 alapterületű különálló épületrészben van kialakítva. A gyűjtőhely padozata szilárd burkolatú, az aljzatba drénvezeték van és kármentővel ellátott. A gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékok hulladékonként 3 db 200 literes patentzáras fémhordóban történik. Az 1. számú gyűjtőhelyen a hulladékok elszállításának üteme a keletkezés üteméhez igazodik, de legalább 6 havonta történik. A 2. számú veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen a 80 m3-es szennyezett csapadékvíz gyűjtő medencében lefölözött olajhulladék gyűjtése történik. A 2. számú veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhely nyílt téri kialakítású és 13 m2 alapterületű. A gyűjtőhely padozata kavicsrétegbe ágyazott drénrendszerre betonozott kármentős kialakítású. A gyűjtőhelyen az olajhulladék gyűjtésére 10 db 1 m3-es IBC tartály helyezhető el egyidőben. A 2. számú gyűjtőhelyen a hulladékok elszállításának üteme a keletkezés üteméhez igazodik, de legalább 6 havonta történik. A telephelyi munkahelyi gyűjtőhelyeken gyűjtött veszélyes hulladékok engedéllyel rendelkező hulladék gazdálkodónak kerülnek átadásra. A telephelyen lévő hulladék gyűjtőhelyek gyűjtési kapacitása: Gyűjtőhely megnevezése 1. számú munkahelyi gyűjtőhely
1. számú munkahelyi gyűjtőhely
Azonosító kód
Megnevezés
130205*
ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóműés kenőolaj
150110*
veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék
Gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjtött mennyiség
Gyűjtés módja
1 db 200 literes fémhordó 600 kg 1 db 200 literes fémhordó
8
1. számú munkahelyi gyűjtőhely
150202*
veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
2. számú munkahelyi gyűjtőhely
190207*
elválasztásból származó olaj és koncentrátum
1 db 200 literes fémhordó
10 db 1 m3-es IBC tartály
10 m3
Hulladékvizsgálat: A kezelt komposzt anyagot a telepről történő elszállítás előtt akkreditált laboratóriummal be kell vizsgáltatni, és az eredményeket a környezetvédelmi hatóság részére meg kell küldeni: Hulladékvizsgálat és laboratóriumi analízis Hulladék
Gyakoriság
komposzt anyag
a telephelyről történő kiszállítás előtt minden alkalommal
Paraméterek összes szénhidrogén (TPH), PAH, cink, réz, molibdén, kadmium, nikkel, ólom, króm, higany, mangán, arzén, szelén, kobalt
Mintavételi hely
komposzt prizma
Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A települési szilárd hulladékokat a telep e célra szolgáló részén 1 db 1.200 l-es fedeles gyűjtőkonténerbe gyűjtik, melynek elszállítását szerződés alapján hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező kezelő végzi. Tevékenység során keletkező hulladékok Hulladék megnevezése ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj
Azonosító kód
Telephelyen történő további kezelés
Telephelyen történő hasznosítás
13 02 05*
nincs
nincs
Telephelyen kívüli kezelés átadás engedéllyel rendelkező
9
veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
hulladék gazdálkodónak 15 01 10*
15 02 02*
elválasztásból származó olaj és koncentrátum
190207*
Települési szilárd hulladék
20 03 01
Hulladék nyilvántartás, adatszolgáltatás: A Kft. a hatályos jogszabályoknak megfelelően vezeti a hulladék nyilvántartást, illetve veszélyes hulladék bejelentési kötelezettségének eleget tesz. Biztosítás A telephelyi hulladékgazdálkodási tevékenység végzésével kapcsolatban bekövetkező káresemény rendezésére a Kft. az Allianz Hungária Zrt. biztosítónál 120999852 kötvényszámú felelősségbiztosítással rendelkezik. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI A létesítmény légszennyező forrásai: A telephelyen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében bejelentésre kötelezett légszennyező forrás nem működik. A komposztáló diffúz felülete – az alkalmazott technológiának és a komposztálandó anyagnak köszönhetően – nem terheli a környezetet kellemetlen szagokkal. A telephelynek választott terület összefüggő lakott területektől távol helyezkedik el. A létesítményből származó légszennyező kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan: A tevékenység nem jár jelentős, környezetet zavaró por és bűz kibocsátással. Az olajjal és származékaival szennyezett talaj biológiai lebomlásakor a talajlakó mikroszervezetek megfelelően oxigenált környezetben, kellő mennyiségben mobilizálható nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K) jelenlétében képesek a környezetszennyező szénhidrogén vegyületeket zsírsavakká alakítani, majd ezekből az ún. -oxidációs folyamatban szén-dioxid és víz keletkezése mellett, saját sejtjeik számára energiát nyerni.
10
A technológia üzemelése során a szennyező anyagok lebontásából ~350 t/év CO2 és ~150 t/év H2O keletkezik. A szén-dioxid minimális része távozik a kezelőprizmák felületén át, a meghatározó rész az átkeverések során szabadul fel a komposztálandó anyagból. A tápanyag utánpótlás érdekében NPK (2:18:18) kevert műtrágya vizes oldatot permeteznek, így ugyanis a CO2 a vízben abszorbeálódik, és karbonátot alkotva reakcióba is lép, mellyel együtt visszamarad a kezelt anyagban. Ezzel a ténylegesen környezetbe kikerülő CO2 nagyságrendileg a tizedére csökkenthető. Figyelemmel arra, hogy azon időszakában az évnek, amikor szabad növényfelület hiányában (tél) a fotoszintézis minimalizálódik, a biológiai kezelés során végbemenő folyamatok is igen lelassulnak az alacsony hőfok miatt, ezen időszakban sem jelent a szén-dioxid káros légköri hatást. A lebontás során keletkező víz pedig a kezelendő anyagban marad (annak víztartalmát néhány százalékkal növeli) vagy nyári időszakban egy része elpárolog, tehát semmiképpen nem okoz káros környezeti hatást. A kész komposzt kiszállításakor a telephely napi maximális forgalma 8–10 gépjárművel jellemezhető. A 16–20 nehézteher gépjármű oda-vissza forgalom légszennyező anyag (szénmonoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-hidrogén, korom) együttes kibocsátása 210–270 g/nap-ra becsülhető, átlagosan 230 m telephelyen belüli úthossz megtételét feltételezve. Összevetve a belső forgalom által kibocsátott légszennyező anyag mennyiségét a közutak néhány ezres járműforgalmának a légszennyezésével, megállapítható, hogy a belső forgalom által okozott légszennyezés több nagyságrenddel kisebb, mint a közút forgalma által okozott légszennyezés. A telephelyen esetlegesen keletkező porszennyezés megelőzését szolgálja a locsolás. Az eddigi működési, üzemelési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a telephelyen folytatott tevékenység a levegőt káros mértékben nem terheli, kimutatható változást nem okoz. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Szennyvízkezelés, -elvezetés: A telepen a szociális vízhasználat során keletkező szennyvizet (4 m3/hó) zárt csatornán keresztül egy 5 m3-es acéltartályba vezetik, majd szennyvíztisztító telepre szállítják. Csapadékvízkezelés, -elvezetés: A kezelőtereken keletkező szénhidrogénnel szennyezett csapadékvizeket a kezelőterek mélyvonalában kiépített folyókák gyűjtik és vezetik a kezelőterek DNy-i oldalán megépített aknákba, melyekből zárt csatornák továbbítják az összegyűjtött csapadékvizeket a 80 m3 hasznos térfogatú szigetelt vízgyűjtő medencébe. Az összegyűjtött, tárolt csapadékvizeket a technológiában a kezelt anyag nedvességtartalmának pótlására használják fel. A már felesleges csapadékvíz mennyiség maradéktalan hasznosítása érdekében, tisztítást követően a telephely közvetlen környezetébe (a telephez tartozó területen) elvezetik és elszikkasztják. A csapadékvízgyűjtő medencéből a többlet mennyiséget merülő-szivattyú juttatja el a vasbeton tisztítóegységbe. A szennyezett csapadékvízkezelés főbb berendezései, elemei: REWOX MOS 2-C RAIN típusú olajleválasztó berendezés a csapadékvíz tisztítására Tisztítási hatásfok: SZOE= 2 mg/l
11
Névleges kapacitás: Műtárgyak száma: Műtárgy befoglaló mérete:
2 l/s 1 db 270 × 147 × 160 cm
Homoktöltetű talajszűrő egység a csapadékvíz utótisztítására Mérete: 10 m × 4 m (tényleges szűrőfelület: Ft= 40 m2) Teljes vastagsága: 1,8 m Szűrőtöltet: finom homok Szűrőtöltet teljes vastagsága: 0,7 m Hatékony szűrési vastagság: 0,5 m Talajszűrőben lévő elosztó és gyűjtővezeték: NA 50 mm-es dréncső Tényleges beszivárgási sebesség: vt=0,00005 m/s Puffer tartály a tisztított csapadékvíz tárolására Felszínen futó dréncsőhálózat a tisztított csapadékvíz felszíni vízelhelyezésére Az előtisztított csapadékvíz (amennyiben a technológiában már nincs szükség további nedvesítésre) utótisztításként homokos talajszűrőbe jut, ahol megtörténik a csapadékvíz teljes mértékű utótisztítása, az elszikkasztandó víz tovább tisztul. A talajszűrő mind a négy oldalán a környezettől való elválasztása, és a tisztítandó víz elszivárgásának, valamint a talajvíz bejutásának megakadályozása érdekében horgonyzott, acél trapézlemezekből álló hegesztett fal készült, melyeket egymással való találkozásuknál, illetve a sarkoknál is összehegesztettek. A talajszűrő alján 3 × 20 cm-es vastagságban tömörített agyagréteg került, melyre homokos szűrőanyagot helyeztek el. A talajszűrő tetejére hulló tiszta csapadékvíz a szűrőbe egyenletesen beszivárog, a szűrő működését nem befolyásolja. A szűrés során elszennyeződött homok-szűrőanyag a telepi kezelendő anyagprizmára kerül, ahol megtörténik annak engedélyezett ártalmatlanítása. A kivett szűrőanyag helyére új, tiszta finom homokot töltenek, a szűrőanyag tervezett cseréjével biztosíthatóvá válik az utószűrés hatékonyságának folyamatos biztosítása. A szűrő aljában elhelyezett kivezetésen keresztül, gravitációs úton felszín alatti 50 m3-es acél puffertartályba jut a tisztított csapadékvíz. A puffertartályból, az ott elhelyezett merülőszivattyú (típus: AL-KO SPV 15000, Qmax: 4 l/s= 15 m3/h, Hmax: 11 m) segítségével KPE 40-es nyomóvezetéken (200 m hosszban) keresztül jut a tisztított csapadékvíz a szikkasztó területre. A zöldfelületeken elhelyezett 2 × 6 db leágazó NA 50-es dréncsöveken (600 m hosszban) egyenletesen kiszivárogva történik meg a szikkasztás. A kijuttatott tisztított csapadékvíz egyenletesen oszlik el a zöldfelületen, ahol a víz egy része elpárolog, a másik része pedig az ottani növényzet a gyökérzónában felveszi. Az elhelyező terület 1.400 m2 felületű. A maximálisan kihelyezett vízmennyiség: Q=1.200 m3/év; illetve 80 m3/nap. Monitoring: A kezelőterek alatt drénrendszert működtetnek. A drénvezetékek a kezelőterek DNy-i oldalán megépített drénfigyelő-aknákba kötnek. A drénrendszer működtetésével a tevékenység földtani közegre gyakorolt hatása nyomon követhető. A folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatásának megfigyelésére monitoring kúthálózatot üzemeltetnek.
12
Üzemi kárelhárítási terv: A Kft. 10215-10-1/2013. számon jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A határozat érvényességi ideje: 2018. november 30. A TEVÉKENYSÉG ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELMI VONATKOZÁSAI Zajvédelmi szempontból a telephely elhelyezkedése kedvező, mert az összefüggő lakott területtől kb. 2 km-re, a legközelebbi védendő épülettől 350 m-re helyezkedik el. A jelentős védőtávolságból adódóan a védendő épületek a közvetlen hatásterületen kívül esnek. Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephely közelében elhaladó 451 sz. út. Az út közelsége azt eredményezi, hogy a közvetett hatásterület kis kiterjedésű, a szállítási célforgalom az út egyéb forgalmához képest elhanyagolható mértékben – néhány tized dB-lel – emeli csak a környezet zajterhelését. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA Veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozóan nem készült BAT dokumentum. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A telephelyen az alkalmazott technológia, az energia- és anyagfelhasználás, a folyamatok monitorozása és ellenőrzése az integrált telephelyi igazgatás, a dokumentációban részletezettek szerint az elérhető legjobb technikának megfelel. A telephelyen alkalmazott kezelési technológia mesterséges, komposztálásos típusú biológiai lebontás. A megfelelően kialakított kezelőtér-egységek végében létesült ellenőrző aknák, illetve a létesített talajvízfigyelő kutak rendszeres ellenőrzése biztosítja az esetleges szennyezés időbeli észlelését. A komposztálási folyamat a komposztálandó anyagoknak a kezelőtéren végzett megfelelő mikroorganizmusokkal történő összekeveréséből, homogenizálásából áll, megfelelő tápanyagszint, nedvességtartalom és levegőztetés biztosításával. A komposztálásos típusú ártalmatlanítás során, a hatékonyság növelése érdekében a veszélyes hulladékhoz állagjavító, lazító, struktúráló anyag (szalma, fűrészpor) hozzáadása szükséges. A telephelyi kezelés során az adalékanyagokat azonos kezelési hatékonyságot elősegítű tulajdonsággal rendelkező nem veszélyes hulladék felhasználásával váltják ki. A prizmák kezelés előtti, illetve a kezelt anyagok előírás szerinti laboratóriumi vizsgálatai biztosítják az ártalmatlanított anyag felhasználhatóságát. A komposztáló telep az összefüggő lakóterületektől távol helyezkedik el. Az üzemelésből származó környezetterhelés (pl. közlekedés, zaj, bűz) a lakosságot nem zavarja. A telepre beszállított szénhidrogénnel szennyezett talaj szénhidrogén tartalma biológiailag lebontásra kerül. A folyamatban széndioxid és víz képződik. A műtrágya tartalmú víz folyamatos prizmára locsolása biztosítja, hogy a képződő szén-dioxid jelentős része a megtisztított talajban, karbonát formájában visszamaradjon és ne kerüljön a levegőbe, mint üvegházhatású gáz.
13
A folyamat során, megfelelő paraméterek betartása mellett, az esetlegesen jelenlévő bűzanyagok is résztvesznek a biodegradációs folyamatban, így lakosságot zavaró bűz nem kerül a környezetbe. A telep közlekedési útjainak locsolása csökkenti a telep porkibácsátását. A telephelyen jelenleg alkalmazott, biológiai lebontást eredményező, irányított komposztálásos típusú ártalmatlanítás hatékonyságát fejlesztésként a következő módszerekkel kívánják növelni: A szennyezőanyagok lebontásának elősegítésére a fitoremediáció lehetőségeit használják ki a Szegedi Tudományegyetem által elvégzett kísérletek alapján kedvező növényfaj telepítésével. Ez úgy valósul meg, hogy a technológia szerinti átkeverések után a hivatkozott növény magvait elvetik, ami a pionir növénytípusra jellemzően biztosan kikel és viszonylag gyorsan megnő. A speciális növényfaj, a vesszős seprőfű (Kochia scoparia) gyökérterében olyan mikrobák és gombák is elszaporodnak, amelyek a magasabb biológiai elérhetőségű szennyezők bontását erőteljesen segítik. A telephely nagy része betonburkolattal ellátott. A padozat épségét szemrevételezéssel rendszeresen ellenőrzik, az esetleges hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodnak. A szennyezett csapadékvíz előtisztításának hatásfokát rendszeresen ellenőrzik a szikkasztás földtani közegre gyakorolt kedvezőtlen hatásának minimalizálása érdekében. Indokolás Az elérhető legjobb technológia alkalmazásával biztosítható a környezet terhelés minimális szinten tartása. A TEVÉKENYSÉG TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELMI VONATKOZÁSAI Az érintett terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll. Védett természeti érték előfordulási helyeként nem ismert. A tevékenység folytatása természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.
2.
3.
4.
A tevékenységet úgy kell végezni, ellenőrizni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a hatóságunk által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezethasználati engedély birtokában valósítható meg. Minden olyan módosítást vagy átépítést, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti jelentős változtatásnak nem minősül, azonban az alkalmazott technológia megváltoztatásával, vagy az épületek, vagy a berendezések rekonstrukciójával jár, a módosítással kapcsolatos engedélyezési eljárások megindításával egy időben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályra be kell jelenteni. Amennyiben az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatban építési engedély, illetve használatbavételi engedély kerül kiadásra, az engedély másolatát a kézhezvételtől számítva haladéktalanul a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálynak be kell nyújtani.
14
5. 6.
Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. Az 1995. évi LIII. törvény 96/B § (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február 28-ig.
Indokolás A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés 8. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 9. A létesítmény működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások álljanak rendelkezésre. 10. A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkoznak, rendelkezésre álljon minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. 11. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és azokat az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 12. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. Felelősség 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a hatóság munkatársai számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. 14. Az engedélyezett létesítményt a mindenkori elérhető legjobb technika követelményének megfelelő technológiával kell működtetni.
15
Jelentéstétel 15. Az engedélyes köteles a hatóság részére az engedély kiadását és jogerőre emelkedését követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a hatóság által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az „Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a hatóság részére” című fejezetben előírtakat. 16. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Értesítés 17. Az engedélyes köteles értesíteni a környezetvédelmi hatóságot telefonon vagy faxon, vagy bármely, a környezetvédelmi hatóság által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: a) A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. b) Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz, vagy a felszín alatti vizek, a levegő, vagy talaj veszélyeztetését, vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 18. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A környezetvédelmi hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatást, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 19. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: o a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályt (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/553-060, mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/303-3119, fax: +36/62/553-068, e-mail:
[email protected]) a levegő és a földtani közeg veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, o Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályt (6721 Szeged, Berlini krt. 16-18., telefon: +36/62/621-280, fax: +36/62/621-299, E-mail:
[email protected]) a felszíni és felszín alatti víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén,
16
o
o
a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3., telefon: +36/76/502-010, +36/76/481-651, fax: +36/76/502-012, E-mail:
[email protected]) tűz és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát (6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32., telefon: +36/76/500-020, fax: +36/76/500-430, E-mail:
[email protected]) az emberi egészség veszélyeztetése esetén.
Indokolás Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA 20.
21.
22.
23.
Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról és az előállított termékekről (anyagokról) nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban, a kezelési folyamatban felhasznált nyersanyagokat (alapanyagokat, hulladékokat), a kezelést elősegítő segédanyagokat, a felhasznált energiákat (elektromos áram, ásványolaj termékek) külön-külön kell rögzíteni. A felhasznált energiáról, az elektromos áramról, hulladékkezelő (keverő és rakodó) és a belső mozgatásra használt berendezések gázolaj és kenőolaj fogyasztásáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban az energia felhasználását villamos energiafogyasztás esetén kWh/hónap, kWh/év, az ásványolaj származékok esetén l/hó, l/év mértékegységben kell rögzíteni. Rögzíteni kell a fajlagos energiafelhasználást, és összegezve is meg kell adni az energia felhasználást. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden, az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhető el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok a fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 5. év, az 5 éves felülvizsgálat részeként. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (energetikai belső audit) megállapításai alapján, az energiatakarékossági intézkedési tervben leírtak szerint, a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani, a szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: Folyamatos
Indokolás A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése a cél, ezáltal csökkenteni kell az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket.
17
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 24. 25.
26.
27. 28.
29.
30.
A telephelyen végzett hulladék kezelési technológia végzése során csak az engedélyben megnevezett hulladékok vehetők át és kezelhetők. A telephelyi veszélyes hulladék kezelés során a telephelyen átvehető veszélyes hulladék összes mennyisége és a kezelés elősegítésére technológiában felhasznált nem veszélyes hulladék összes mennyisége együttesen nem haladhatja meg a 12.000 t/év mennyiséget. A telephelyen a veszélyes hulladék kezelésének technológiájába maximálisan 3.500 t/év mennyiségű engedélyben megnevezett kezelést elősegítő nem veszélyes hulladék vehető át és használható fel. A telephelyen egyidőben kezelhető hulladék mennyisége legfeljebb 12.000 t. Az ártalmatlanított, kezelt anyag kihelyezése kihelyezési engedély birtokában mezőgazdasági területekre történhet, továbbá elhelyezhető az hulladéklerakók rétegtakaró és fedőanyagaként, lerakók rekultivációs anyagaként, illetve engedélyezett hasznosítási technológiákban használható fel, amennyiben a kezelt anyag paraméterei azt lehetővé teszik. A prizmákban lévő hulladékok paraméterei nem haladhatják meg a következő értékeket (szárazanyag-tartalomra vonatkoztatva): összes szénhidrogén (TPH) 33.500 mg/kg cink 500 mg/kg réz 100 mg/kg molibdén 10 mg/kg kadmium 0,8 mg/kg nikkel 100 mg/kg ólom 150 mg/kg króm 100 mg/kg higany 0,3 mg/kg mangán 500 mg/kg arzén 30 mg/kg szelén 10 mg/kg kobalt 50 mg/kg A kezelés abban az esetben tekinthető befejezettnek, ha a kezelt anyag paraméterei nem haladják meg a következő értékeket (szárazanyag-tartalomra vonatkoztatva): összes szénhidrogén (TPH) 1.000 mg/kg PAH 1 mg/kg cink 500 mg/kg réz 100 mg/kg molibdén 10 mg/kg kadmium 0,8 mg/kg nikkel 100 mg/kg ólom 150 mg/kg króm 100 mg/kg higany 0,3 mg/kg mangán 500 mg/kg arzén 30 mg/kg szelén 10 mg/kg kobalt 50 mg/kg
18
31. 32.
33.
34.
35. 36.
37. 38. 39. 40.
A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon – gyűjteni. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes telephelyi nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a környezetvédelmi hatóság munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. A hulladék nyilvántartást a telephelyen kell tartani, megőrizni úgy, hogy az bármely időpontú helyszíni ellenőrzéskor megtekinthető legyen. Az engedélyes köteles a telephelyén kezelt veszélyes hulladékról negyedévente, a keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a környezetvédelmi hatóságnak adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani a környezeti hatóságra. A fejlesztési irányt képező fitoremediációt jelen engedély „A technológia ismertetése” c. fejezetben leírtak szerint kell megvalósítani. Az engedély érvényességi ideje alatt olyan biztosítással kell rendelkeznie a telephely üzemeltetőjének, amely a telephelyen esetlegesen bekövetkező környezeti káresemények és környezetszennyezés elhárítására, illetve a telephelyen lévő hulladékok teljes mennyiségének kezelésére fedezetül szolgál.
Gyűjtőhellyel kapcsolatos előírások 41. A telephely üzemeltetésének időszakában fent kell tartani a jogszabályi előírásoknak megfelelő a telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket. 42. Az 1. számú munkahelyi hulladék gyűjtőhelyen egyidőben 600 kg, a 2. számú üzemi hulladék gyűjtőhelyen egyidőben 10 m3 hulladék tárolható összesen, oly módon, hogy azok ne keveredjenek és mindegyik hulladék gyűjtésénél biztosított legyen az elfolyást, elszóródást és környezetszennyezést megelőző tárolás. 43. A munkahelyi hulladék gyűjtőhely gyűjtési kapacitásának folyamatos fenntartása érdekében a gyűjtőhelyről 6 havonta kell a hulladékot hulladékgazdálkodónak átadni kezelésre. 44. A munkahelyi gyűjtőhelynek akkora szabad gyűjtési kapacitással kell rendelkeznie, amely biztosítja a telephely mindenkori hulladékgazdálkodási tevékenység volumene során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését. Indokolás A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 4. §-a alapján: „Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés
19
megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.” [Ht. 31. § (1)] „A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék közvetítőnek történő átadása, d) a hulladékkereskedőnek történő átadása útján gondoskodik.” [Ht. 12. § (1)] „A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében a hulladékbirtokos – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos.” A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 65. § (1) bekezdése előírja, hogy a hulladék termelője, illetve kezelője a telephelyén nyilvántartás vezetésére kötelezett. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeire vonatkozó 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat az irányadók. A nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásainkat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés (A hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet) alapján tettük. A munkahelyi gyűjtőhely üzemeltetésével kapcsolatos előírásainkat a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. § (9) bekezdés alapján tettük. A gyűjtőhelyek tároló kapacitását az üzemeltető adta meg az eljárás során. A hulladék elszállításának gyakorisága a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével történt. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. A hulladék gyűjtőhelyek műszaki kialakítását a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet szabályozza. A telephelyen a jelenleg meglévő hulladékgyűjtő helyek kiépítettsége megfelel a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásainak a felülvizsgálati dokumentáció alapján. FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME 45. 46.
47.
A tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a földtani közeg veszélyeztetése, károsodása ne következzen be. A tevékenységgel nem okozhatják a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben. Az üzemépület padozatának műszaki védelmét, a szennyvíztisztító műszaki állapotát rendszeresen ellenőrizni kell és a hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodni szükséges. A tapasztalatokról és az esetleges javításokról összefoglaló jelentést kell készíteni. Határidő: tárgy évet követő év március 31., az éves jelentés részeként.
20
48.
Alapállapot-jelentést kell készíteni a telephelyre vonatkozóan, amelynek részeként a földtani közegre a vizsgálatokat a következő komponensekre kell elvégezni: TPH, PAH, nehézfémek. A mintavételt és a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti. Határidő: 2016. február 10.
Indokolás A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés b) alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A 219/2004. (VI. 21.) Kormány rendelet 10. § szerint (1) bekezdés a) alapján a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. B § (1) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § (1) bekezdése, a 20/A. § (4) bekezdése, a 20/A. § (6) bekezdése és a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a Favir. 15. § (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapot-jelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a környezetvédelmi hatóság birtokában. Okirattári Nyilvántartásunkban nem lelhető fel a fenti alapállapot-jelentés, ezért indokolt annak hatóságunkhoz történő benyújtása. LEVEGŐVÉDELEM Források, légszennyező anyag kibocsátások csökkentésére vonatkozó előírások 49.
50. 51. 52. 53.
54. 55. 56.
A telep telekhatári sávjában lévő többszintű zöldsáv növényeit szükség szerint pótolni kell. Teljesítés: folyamatosan Az alkalmazott gépi berendezéseket folyamatosan korszerűsíteni kell az emisszió csökkenése érdekében. A keletkező hulladékokat zártan kell gyűjteni, aminek biztosítása is a kibocsátási lehetőségek csökkentésével jár. Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A mindenkori elérhető legjobb technika alkalmazásával a légszennyező anyag kibocsátásokat a minimális szinten kell tartani, illetve a legkisebb mértékűre kell lecsökkenteni. Az üzemeltetés során a porterhelést a minimálisra kell csökkenteni. A burkolt útfelületeket rendszeresen takarítani kell a felhordott szennyeződésektől (pl. sár) a másodlagos porszennyezés megelőzése miatt. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást.
21
Indokolás A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 4. §-a szerint tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A R. 26. § (2) bekezdése szerint diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. A R. 30. § (1) bekezdése alapján bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 57.
A telephely zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályán be kell jelenteni. Teljesítés: folyamatosan
Indokolás A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet alapján: 3. § A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan, az üzemi és szabadidős zajforrás területén bekövetkező változást, amely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, a zajforrás üzemeltetője a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlapon köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A BAT ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 58.
59.
Az engedélyesnek, mint környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Az engedélyesnek az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell: a létesítményben kezelt veszélyes hulladék hatékony ártalmatlanításáról, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, valamint arról, hogy minimumra csökkenjenek a létesítmény működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken: - a légszennyezés, elsősorban a kiporzásból származó porterhelés, valamint kellemetlen szaghatások, - a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés, 22
60. 61. 62.
- a kezelés és forgalom okozta zajterhelés, - a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás, - a tűzesetek. A gépek és kezelő létesítmények karbantartását rendszeresen el kell végezni. A telephelyen folytatott tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a földtani közeg szennyeződjön. Az engedélyes köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni.
Indokolás Az elérhető legjobb technológia alkalmazásával biztosítható a környezet terhelés minimális szinten tartása. A TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 63.
64. 65.
66.
67.
Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a környezetvédelmi hatóság egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét – beleértve a bűzt is – előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása előtt állapotvizsgálati dokumentáció, Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályra történő benyújtásával igazolni kell, hogy a földtani közegben környezeti kár nem következett be.
Indokolás A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások teljesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA 68.
69. 70.
Az engedélyesnek üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni és benyújtani a környezetvédelmi hatóságra 2 példányban. A dokumentáció benyújtásának határideje: 2018. október 31. Eleget kell tenni az üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.
23
Indokolás A műszaki baleset megelőzésének és elhárításának célja a környezet védelmének biztosítása. A hulladékkezelő üzemeltetője a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (3), illetve a 2. sz. melléklet alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A Kft. 10215-10-1/2013. számon jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A határozat érvényességi ideje: 2018. november 30. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁG RÉSZÉRE 71.
72. 73.
74.
75.
76. 77.
78.
79.
Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 2 napon belül a panaszokat részletező beszámolót a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a hatóságunk által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor környezetvédelmi hatóság részére hozzáférhetőséget kell biztosítani. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a környezetvédelmi hatósághoz az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a környezetvédelmi hatóság írásbeli hozzájárulásával módosítható. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. o KÜJ, KTJ; o A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt.,…), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.); o A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); o A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); o TEÁOR ’03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); o A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; o Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint;
24
o Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); o A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); o NOSE-P kód. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048 Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága
Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése
Beadási határidő
ÉVES ADATSZOLGÁLTATÁS Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés, hulladék mennyiségétől függően EPRTR jelentés
évente
március 1.
ÉVES KÖRNYEZETI BESZÁMOLÓ MINIMÁLIS TARTALMA Hulladékgazdálkodás: − Hulladékgazdálkodási beszámoló − A telephelyről kiszállításra kerülő komposzt minősége
évente
Földtani közeg védelme: – Padozat repedezettségének ellenőrzése – drénaknák viszgálata
évente
március 31.
Hulladék bejelentés
negyedévente
tárgyi negyedévet követő 8. munkanap
ESETI BESZÁMOLÓK Haváriák jelentése Energetikai belső auditálás (veszteségfeltáró vizsgálat)
eseti
Panaszok (ha voltak)
eseti
A bejelentett események összefoglalója
eseti
5 év
haladéktalanul a felülvizsgálati dokumentáció részeként panasz beérkezését követő 1 hónapon belül az eseményt követő 1 hónapon belül
Indokolás Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.
25
A szakhatóságok előírásai: 1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának BKR/001/009432/2015. számú állásfoglalása: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által megküldött dokumentációban foglaltak alapján a Hologén Környezetvédelmi Kft. (6726 Cegléd, Udvarhelyi u. 6.) 6100 Kiskunfélegyháza, VII. ker. 071/12 hrsz. alatti telephelyére vonatkozó egységes környezethasználati engedélyének megadásához közegészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. A tevékenység során a veszélyes hulladékok gyűjtését és ártalmatlanítását közegészségügyi kockázatot, valamint környezetszennyezést kizáró módon kell végezni, amely megakadályozza a szétszóródást és /vagy csepegést. 2. A munkavállalókat érő kémiai és biológiai kockázatok tekintetében a munkahelyi kockázatértékelésben feltártak alapján folyamatosan végre kell hajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. 3. Járványügyi érdekből a rágcsálók, kártékony rovarok elleni védekezést a telephelyen folyamatosan és megfelelő hatékonysággal kell megvalósítani. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztályának BKF/001/1236-2/2015. számú állásfoglalása: „Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály (továbbiakban: talajvédelmi hatóság) - mint első fokon eljáró talajvédelmi hatóság -, a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti hivatkozási számú megkeresése és a mellékelt dokumentáció alapján TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSÁT adja a Hologén Környezetvédelmi Kft. (6726 Szeged, Udvarhelyi u. 6.) részére, a Kiskunfélegyháza, VII. ker. 071/12 hrsz. alatti telephelyre vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatához, az alábbi feltételek betartása mellett: -
Az engedélyes által a telephelyen folytatott tevékenység semmilyen vonatkozásban nem lehet káros hatással a telephely környezetében található mezőgazdasági területekre. Egyéb kérdések tekintetében a dokumentációban foglaltak a mérvadók és betartandók.
Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható.” 3. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya 35600/3520-1/2015.ált. számú állásfoglalása:
26
„A Hologén Környezetvédelmi Kft. (6726 Szeged, Udvarhelyi u. 6.) részére, a Kiskunfélegyháza 071/12 hrsz. alatti telephelyen folytatott veszélyes hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély teljes körű felülvizsgálatának elfogadásához szakhatósági hozzájárulásomat megadom az alábbiak szerint: 1. A telephely vízilétesítményeit a vízjogi üzemeltetési engedélyekben megadottak szerint kell üzemeltetni. 2. A tevékenységgel nem okozhatják a felszín alatti víz (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. 3. A szennyvíztároló aknában gyűjtött szociális szennyvíz csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható. Az elszállítást igazoló bizonylatokat meg kell őrizni és ellenőrzéskor fel kell tudni mutatni. 4. A tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel és műszaki védelemmel folytatható. 5. A monitoring tevékenységet a vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaknak megfelelően kell végezni. Az adatszolgáltatást a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya részére kell megküldeni. 6. A kezelt anyag termőföldre történő kihelyezése csak érvényes, talajvédelmi hatóság által kiadott engedély alapján történhet. 7. A kihelyezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21) Korm. rendelet 10. § alapján csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttérkoncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték. 8. A kezelőterület műszaki állapotának, a drénrendszer gyűjtőaknáinak ellenőrzését legalább negyedévenként egy alkalommal el kell végezni és dokumentálni kell. 9. Havária esetén a benyújtott kárelhárítási tervnek megfelelően kell eljárni. A kezelőterület meghibásodásáról, haváriáról, vagy valamely, a tevékenységhez kapcsolódó a talajvíz szennyezéséről a hatóságunkat haladéktalanul értesíteni kell. A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44.§ (9) bekezdése alapján csak az I. fokú határozat, illetve az I. fokú eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezésben lehet.” * Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 11 év. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.
27
Az engedély jogerőre emelkedésével érvényét veszti az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által kiadott 10215-4-12/2010. számú engedély. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. § (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 375 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00299664-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 750 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási költség nem merült fel. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. INDOKOLÁS Hatóságunk jogelődje, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) 10215-4-12/2010. számon – 2020. április 2-ig – egységes környezethasználati engedélyt adott a Hologén Környezetvédelmi Kft. részére a Kiskunfélegyháza VII. ker. 071/12 hrsz. alatti ingatlanon (üzemelő veszélyes hulladék kezelő telepen) végzett, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 5.1 pontja [veszélyes hulladékok ártalmatlanítása 10 t/nap kapacitáson felül (D 8)] szerinti hulladékkezelési tevékenység folytatásához. Az engedély a 10215-4-14/2012. számú határozattal kijavításra került. Az ügyfél 2015. március 9-én kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre a fenti telephelyre vonatkozó 10215-4-12/2010. számú egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálata tárgyában. Az ügyfél kérelméhez csatolta az igazgatási szolgáltatási díj (750 000,-) és a népegészségügyi szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj (27 700,-) befizetéséről szóló bizonylatot. A R. 2. számú melléklet 5.1. a) pontja [Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 t/nap kapacitáson felül – biológiai kezelés (D 8)] alapján a tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez kötött. Az ügyfél a Felügyelőség 10215-13-1/2015. számú hiánypótlási felhívását (növény- és
28
talajvédelmi szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása, dokumentáció CD-n) 2015. március 24-én és 25-én teljesítette. A hatóság a benyújtott dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az hiányos volt, ezért a 10215-13-2/2015. számon szakmai indokokra tekintettel tényállás tisztázás vált szükségessé. A fenti számú végzésben kérteket a Kft. a 2015. június 2-án érkezett beadványával, majd a 10215-13-8/2015. számú újabb tényállás tisztázásra felhívó végzésben foglaltakat 2015. július 15-én teljesítette, ezt követően 2015. július 21-én kiegészítést nyújtott be. * A szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján 2015. március 30-án kerestem meg. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztálya és a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya szakhatósági állásfoglalását a rendelkező részben „A szakhatóságok előírásai” fejezetben előírtam. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Jegyzője szakhatósági eljárását K/8137-2/2015. számú nyilatkozatában hatáskör hiánya miatt megszüntette. Szakhatósági állásfoglalások indokolása: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az 10215-133/2015. számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásunk megadását kérte a Hologén Környezetvédelmi Kft. 6100 Kiskunfélegyháza, VII. ker. 071/12 hrsz. alatti telephelyére vonatkozó egységes környezethasználati engedélyének teljes körű felülvizsgálata kapcsán. A megküldött dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a veszélyes hulladék kezelő és ártalmatlanító telep – a szakhatósági állásfoglalásomban megadott feltételek teljesítése esetén – nem okoz, az egységes környezethasználati engedély megadásához való hozzájárulást kizáró környezet- és település-egészségügyi hatásokat. Az egészségkárosító kockázatok csökkentése érdekében az eljárást lezáró határozat kiadásához való szakhatósági hozzájárulás feltételeként „a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos -közegészségügyi követelményekről” szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4.§ (2), (4) bekezdéseiben, /„a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 5.§ (1)-(3) bekezdéseiben, „a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről” szóló 18/1998. (VI. 3.) EüM rendelet 4. sz. melléklet 7. pontjában valamint „a kémiai biztonságról” szóló 2000. évi XXV. törvény 20-21.§ és 28-29.§- ban megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam elő. Az önálló jogorvoslatot „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.
29
Szakhatósági állásfoglalásomat „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-ra figyelemmel, „a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében, és 5. sz. mellékletében meghatározott hatáskörben eljárva, az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4. § (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki.” Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály: „A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti hivatkozási számú levelében szakhatósági állásfoglalás kiadásával kapcsolatban kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt. Az engedély kiadásához a fenti feltételek betartása mellett hozzájárulunk. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal hatáskörét a 68/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 18. § (1) bekezdés állapítja meg. Jelen szakhatósági állásfoglalást a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (4) bekezdése, valamint a 2004. évi CXL. tv. 44. § alapján adtam ki.” Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály:
Igazgatóság
Igazgató-helyettesi
Szervezet
„Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.), mint a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának jogelődje, fenti számú megkeresésében a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte a Hologén Környezetvédelmi Kft. (6726 Szeged, Udvarhelyi u. 6.) részére, a Kiskunfélegyháza 071/12 hrsz. alatti telephelyen folytatott veszélyes hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély teljes körű felülvizsgálatának elfogadásához. A vízügyi hatóság részére elektronikus úton rendelkezésére bocsátott, a Hologén Környezetvédelmi Kft. (6726 Szeged, Udvarhelyi u. 6.) által benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy - a rendelkező részben megadott feltételek betartásával – a tevékenység megfelel a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó jogszabályi előírásoknak, vízgazdálkodási és vízvédelmi érdeket nem sért. Az engedélyes a tárgyi telephelyen veszélyes hulladékkezelési tevékenységet folytat az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Továbbiakban: ATV-KTVF) által 10215-4-12/2010. számon kiadott egységes környezethasználati engedélye alapján. A telephely vízellátását 1 db fúrt kút biztosítja. A kút az ATV-KTVF által 10.600-1-17/2012. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, amelynek érvényességi ideje 2017. szeptember 30. napja. A szociális szennyvizet zárt gyűjtőaknába gyűjtik. Az összegyűjtött kommunális szennyvizet (510 m3/év) engedéllyel rendelkező vállalkozó szállítja el a szennyvíztisztító telepre.
30
A telephelyen keletkező csapadékvizet a kezelőterek mélyvonalában kiépített szigetelt folyókák gyűjtik és vezetik a 80 m3 hasznos térfogatú szigetelt vízgyűjtő medencébe. Az összegyűjtött, tárolt csapadékvizeket a technológiában a kezelt anyag nedvességtartalmának pótlására használják fel. A felesleges csapadékvíz mennyiséget az ATV-KTVF által 10600-3-2/2013. számú vízjogi üzemeltetési engedély szerint tisztítják, majd a telephely közvetlen környezetébe (a telephez tartozó területen) elvezetik és elszikkasztják. Az engedély 2018. május 31. napáig érvényes. A telephelyen folytatott tevékenységek talajvízre gyakorolt hatásait az ATV-KTVF által 10.600-1-17/2012. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedély szerint 3 db monitoring kúttal ellenőrzik. Az engedélyes a tárgyi telephelyre vonatkozóan, az ATV-KTVF által 10.215-10-1/2013. számon kiadott, 2018. november 30. napjáig érvényes jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A telephelyen folytatott tevékenység vízbázisvédelmi érdeket nem sért, az érintett ingatlan elhelyezkedése következtében a tervezett tevékenység árvíz, jég levonulását, mederfenntartási munkálatokat nem akadályozza. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) szerint vízjogi engedély szükséges jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély) szükséges. Feltételeimet a felszín alatti- és felszíni víz védelme érdekében írtam elő. A (B) szennyezettségi határértéket a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet határozza meg. A tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) a) bekezdés értelmében a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, és – az engedélyezhető közvetlen bevezetések kivételével – műszaki védelemmel folytatható. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Kormány rendelet 14. § alapján hatóságom szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági megkeresés 2015. március 31. napján érkezett hatóságunkra. A hatóság szakhatósági állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki. A Ket. 33. § (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44.§ (9) bekezdése zárja ki.
31
Hatóságom a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat megküldését. A vízügyi hatóság illetékességét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Kormány rendelet 2. melléklet 11. pontja állapította meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 3. pontja alapján, a hatályos jogszabályok figyelembe vételével adtam ki.” * A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése alapján az elsőfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a kormányhivatal. A környezetvédelmi hatóság a benyújtott felülvizsgálati tervdokumentáció, annak kiegészítései és az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai alapján az engedélyes részére egységes környezethasználati engedélyt adott, továbbá rendelkezett arról, hogy ezen engedély jogerőre emelkedésével érvényét veszti a Felügyelőség által kiadott 10215-412/2010. számú engedély. Az engedélyt a R. 17. § (2) bekezdése, a 20. § (3)-(5) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 70. § (1) bekezdése alapján – figyelembe véve a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat – adtam ki. Az engedély érvényességi ideje a R. 20/A. § (1) bekezdésén alapul. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2015. augusztus 3. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rendelet) 1. számú melléklet III/4. és III/10.1. pontja alapján határoztam meg. Jelen határozat meghozatalával egyidejűleg hivatalból intézkedtem az ügyfél által tévesen megfizetett népegészségügyi szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj (27 700,-) az ügyfél részére történő visszautalásáról, tekintettel arra, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet alapján jelen eljárásban a tárgyi szakhatósági eljárás nem szolgáltatási díjköteles. A fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A jogorvoslati eljárás díját a KvVM rendelet 2. § (4)-(10) bekezdése alapján állapítottam meg.
32
A jogorvoslati eljárási díj vonatkozásában az előirányzat-felhasználási számlaszámot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet határozza meg. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység jogkövetkezményeit a R. 26. § (4) bekezdése határozza meg. A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a Kvtv. 71. § (1) bekezdés c) pontja, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete állapítja meg. S z e g e d, 2015. július 30.
Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Dr. Börcsök Levente főosztályvezető
33
34
Kapják: 1. Hologén Kft. (6726 Szeged, Udvarhelyi u. 6.) tv. 2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32.) HKP 3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály (6000 Kecskemét, Halasi út 36.) HKP 4. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Jegyzője (6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth L. u. 1.) HKP 5. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (6721 Szeged, Berlini krt. 16-18.) 6. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) tájékoztatásul, HKP 7. Hatósági nyilvántartás 8. Irattár
35
36
