H A T Á R O Z A T. e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Ügyiratszám: 53.232-5-19/2013. Ügyintéző: Lovrityné Kiss Beáta Filakné Enyedi Andrea Hargitai Attila Sipos László dr. Ruzsáli Pál

Tárgy: HBT Kft., Helvécia egységes környezethasználati engedély Mell: jegyzőkönyv közmeghallgatásról

HATÁROZAT A HBT Helvécia Bioüzemanyag Termelő és Kereskedő Kft. (1113 Budapest, Diószegi út 37.) részére a 2012. december 19-én a Környezet Műszertechnika Kft. (1116 Budapest, Hunyadi Mátyás út 32.) által benyújtott környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély iránti kérelme alapján, összevont eljárás keretében e g y s é g e s

k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i

e n g e d é l y t

adok a Helvécia, 020/16 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének  38. pontja szerinti [Vegyi anyagot előállító üzem (kivéve a peroxidok és peszticidek gyártását és amennyiben nem tartozik az 1. sz. mellékletbe) 20 ezer t/év késztermék előállításától]; 2. sz. mellékletének  4.1./b pontja szerinti (4. Vegyipar; Csak az ipari méretű előállításra vonatkozóan: 4.1./b. Vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szerves savak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek);  1.1. pontja szerinti (1. Energiaipar, 1.1. Tüzelőberendezések 50 MW th-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel) tevékenység folytatásához, a létesítmény üzemeltetéséhez. Az engedélyes adatai: Engedélyes neve: HBT-Helvécia Bioüzemanyag Termelő és Kereskedő Kft. Székhelye: 1113 Budapest, Diószegi út 37. Statisztikai számjele: 13684826-2014-113-01 Környezetvédelmi Ügyfél Jele (KÜJ száma): 102734122 A telephely Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ száma): 102402521 Bioetanol üzem IPPC KTJ szám: 102402509 Erőmű IPPC KTJ szám: 102402510 NOSE-P kód: biotanol gyártás 105.09 NOSE-P kód: 50 MW feletti összes hőteljesítményű tüzelő berendezések 101.02 Engedélyezett tevékenység: Bioetanol üzem tervezett kapacitása: Tüzelőberendezések névl. hőteljesítménye: 2 db biomasszakazán: 4 db gázmotor: Tüzelőberendezések összes bemenő hőteljesítménye: Berendezések kimenő elektromos teljesítménye: 2 db biomasszakazán (ORC-turbinában) 4 db gázmotor: Kimenő elektromos össz teljesítmény:

86.182 t/év 16,500 MW/db,  33 MW 7,082 MW/db,  28,328 MW  61,328 MW 968 kWel 3.044 kWel/db,  12.176 kWel  13.144 kWel

Folytatásának helye: Helyrajzi szám: Telekméret: Övezeti besorolás:

7,1499 ha IP-3 (Ipari terület építési övezetben)

Koordináták:

EOVx = 693969

6034 Helvécia, Gazdasági dűlő 11. Helvécia 020/16

EOVy = 167525

Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás Központ: H-P: 9:00-11:30, továbbá H és Cs 12:30-15:00, Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 E-mail: [email protected], Honlap: www.atiktvf.hu

2 A tevékenység általános ismertetése, alapadatai A tervezett létesítményben kukoricából etanolt, valamint a keletkező melléktermékekből biogázt állítanak elő. A létesítendő üzem tervezett kapacitása 300.000 liter/nap bioetanol. A bioetanolt kukoricából állítják elő, a kukoricakeményítő hidrolízisét követő erjesztéssel, majd a keletkező alkohol lepárlásával és rektifikálásával. A bioetanol gyártás melléktermékeként keletkező szervesanyag tartalmú hulladékokat (szeszmoslék, kozmaolaj, ipari alkohol, valamint a malomban elválasztott korpa és csíra) bioetanol üzemhez kacsolódó biogáz üzemben használják fel, a biogáz előállítás alapanyagaként. A biogáz gázmotorokban történő elégetésével jelentős mértékben fedezhető a bioetanol és biogáz üzem elektromos energia és hőigénye. A tervezett elektromos teljesítmény kb. 13 MW, melyet gázmotorokban állítanak elő, a hőenergiát gőzfejlesztésre használják fel. A termelt biogáz égetése blokk típusú hőerőműben (Block-Type Thermal Power station, azaz BTTP) történik, amelyet speciálisan biogáz égetésre alakítottak ki. A gázmotor által termelt mozgási energiát a rendszer részét képező generátor alakítja elektromos energiává. A termelt áram egy részét (~8 MW) az elektromos hálózati rendszerbe vezetik („zöldáram”). A gázmotor működése során keletkező hulladékhő hőcserélő alkalmazása révén kerül hasznosításra. A folyamatos elektromos energia és hőtermelés biztosítása érdekében a BTTP-k ellátása állandó mennyiségű biogázzal történik. Üzemzavar, túltermelés esetén a biogázt fáklyán égetik el. A szeszmoslék víztartalmának egy része a biogáz előállítási technológiát követően visszavezethető a bioalkohol üzembe és technológiai vízként hasznosítható, jelentősen csökkentve a keletkező szennyvíz mennyiségét és a szükséges vízigényt. A blokkerőműben 4 db vízhűtéses OTTO – gázmotor működik folyamatosan és 1 db tartalék. A gázmotor hűtéséből nyert hőmennyiséget és a füstgáz hőjét hőcserélőn keresztül szárító egységben hasznosítják. Az energetikai blokk 1 db füstcsöves kivitelű gőzfejlesztőt (8 bar nyomás – 7 t/ h gőz), egy darab füstcsöves kivitelű gőzfejlesztőt (3 bar nyomás 28 t /h gőz), 1 db olajhevítőt (5200 kW/h teljesítmény), 1 db ORC – turbinát (968 kW/h), ECO vízmelegítőt, vészhűtőt, tisztítórendszert, elektroszűrőt, 2 db ciklont és vízkezelő- vízlágyító berendezéseket foglal magába. A biomassza tüzelés össz tüzelési teljesítménye 33 MW. A tervezett üzem alapvető kapacitás adatait: Bemenő anyagok, áramok Kukorica (t/év) Segédanyagok (t/év) Vízfelhasználás (t/év) Biomassza (t/év) (35% szárazanyag) Biomassza (t/év) (70% szárazanyag) Kiegészítő anyagok (t/év) Elektromos áram (MWh/év)

285360 2460 45346 31242 29930 16949 46805.6

Kimenő anyagok, áramok Bioetanol (t/év) Elektromos áram (MWh/é) Csíra (t/év) Folyékony biotrágya (t/év) (2% szárazanyag)

86182 112143 31160 25010

A tervezett bioetanol-biogáz üzemhez kapcsolódóan, annak energiaellátásához (közvetlen hő és gőz), illetve zöld elektromos áram előállításához az alábbi táblázatban összesített tüzelőberendezések és teljesítmények létesülnek.

Gázmotor 1 Gázmotor 2 Gázmotor 3 Gázmotor 4 Biomasszakazán 1 Biomasszakazán 2

Beépített bemenő hőteljesítmény (kW) 7 082 7 082 7 082 7 082 16 500 16 500

Kimenő elektromos teljesítmény (kWel) 3 044 3 044 3 044 3 044 968 (ORC-turbinában)

Összesen

61 328

13 144

Tüzelőberendezés

3

BIOETANOL GYÁRTÁS TECHNOLÓGIÁJA Alapanyag fogadás A közúton, teherautókon beérkező kukoricát a fedett alapanyag-fogadó garatba ürítik, ahonnan szállítószalaggal és serleges felvonóval az előtisztítóba továbbítják, és a szennyeződéseket, az idegen anyagokat (kő, fémszennyeződések) mágneses vaskiválasztással és ciklonnal eltávolítják belőle. A garathoz porelszívó, porleválasztó rendszer csatlakozik . Az előtisztított kukorica 2 db 10.000 m3-es tároló silóba kerül. A silókból a kukorica a silók aljára szerelt, automatikusan vezérelt kitároló rendszeren keresztül a silók alatt és a malomép ület között elhelyezett szállítószalagra kerül, amely a silókban tárolt kukoricát a malom-épületbe juttatja. Malom A malomban történik a kukorica további tisztítása, két lépcsős őrlése, és kukoricaliszt finomítása. A malom többszintes épülete egy szerkezeti egységet képez a fermentációs épülettel. A kukorica a silóktól a malomépületbe zárt szállító rendszeren a 1,5 tonna befogadóképességű átmeneti tárolóba kerül. Innen a kukoricát a tisztító szeparátorba továbbítják, ahol eltávolítják a kukorica maradék durva szennyeződéseit. A szállító és tisztító berendezésekből elszívott levegőt porszűrőn vezetik keresztül. A megtisztított kukorica a kalapácsos darálókba kerül, ahol a terményt őrlik, majd az őrleményt rázószitán szétválasztják a szabványnak megfelelő részekre, illetve kiválasztják a túl méretes szemcséket. A túl méretes szemcséket újra darálják (finomőrlés), hogy a kukoricadara a technológiához szükséges 800 µ-nál kisebb szemcse méretű legyen. A 800 mikronnál kisebb szemcseméretű, keményítőben gazdag lisztet a fermentációs épületbe továbbítják. A malomépület technológiai berendezéseitől elszívott poros levegőt ciklonon, majd ezt követően zsákos szűrőn előtisztítva engedik a környezeti levegőbe. Elfolyósítás A malomból érkező kukorica-lisztet a 65 C-ra melegített vízzel - főleg a későbbi technológiai lépésekből származó, visszacirkuláltatott vízáramokkal: a dekanterről jövő hígfázissal, a rektifikáló torony fenéktermékével az un. alszesz-, vagy luttervízzel, és a biogáz technológiából visszavezetett megtisztított vízzel – péppé keverik össze az elegyítő tartályban. Az 5 m3 térfogatú, bekeverő tartályban a száraz őrleményből sűrű, vizes szuszpenzió képződik, amelyhez vegyszereket (kb. 3%-os híg NaOH és salétromsav oldatokat) adagolnak. A keverék megfelelő pH értékét és szárazanyag tartalmát folyamatosan kontrolálják. Ezen a hőmérsékleten az őrölt kukoricában lévő keményítő vizet veszt és zselésedik. Folyamatos gőzinjektálással a gyengén savas zagyot 90-95 C-ra felmelegítik, majd hőálló alfa-amiláz enzimet adagolnak hozzá. A csőreaktoron átvezetve a 3 db 100 m3-es elfolyósító tartály egyikébe adagolják. Az elfolyósító tartályokban megkezdődik az alfaamiláz enzimek hatására a keményítő hosszú láncú cukrokká átalakulása és a pép viszkozitásának csökkenése. A részlegesen hidrolizált masszát hőcserélőn keresztül 58-60 C-ra lehűtik, és a 4 db cukrosító fermentorba továbbítják. Cukrosítás A 960 m3-es, keverővel ellátott cukrosító reaktorokban az elfolyósított (részben hidrolizált) keményítőt enzim segítségével elcukrosítják. Az a cél, hogy elegendő tartózkodási idő biztosításával a keményítő legnagyobb részét dextrinné (hosszú láncú cukor) alakítsák. A cukrosító tartályokban a pép megfelelő pH értékét és hőmérsékletét a kb. 27 óra tartózkodás időtartama alatt folyamatosan kontrolálják. A hidrolízis során fokozatosan nő a sorba kötött reaktorokat elhagyó vizes oldat dextróz ekvivalens értéke: 1-es reaktor: 50-60%, 2es reaktor: 70-80%, 3-as reaktor: 80-90% és 4-es reaktor: 94-98%. Az utolsó cukrosító tartály után a folyadékot 35-38 C-ra, a fermentáció hőmérsékletére lehűtik. Fermentáció Az elcukrosodott anyagot 5 db, egyenként 960 m3-es alkohol fermentorba vezetik. Élesztőgombák hozzá adagolásával a cukrokat alkohollá erjesztik. A fermentációhoz szükséges élesztőt az előfermentorban állítják elő. Folyamatos üzemben az anaerob fermentorok névleges térfogatuk 80%-ig vannak fermentálódó vizes glükóz oldattal feltöltve, a tartályok maradék térfogatát nagyrészt vízgőzzel telített széndioxid gáz tölti ki. A 175 m 3 térfogatú előfermentorba vizet és 0,9 m 3 cukrosított oldatot töltenek. A megfelelő pH értékre és hőmérsékletre beállított vizes oldatot élesztővel beoltják. Az élesztő gombák szaporodását karbamid, foszfát, vitamin -komplex és nyomelemek hozzáadagolásával serkentik. Az állandó keverést követően a tartályban beindul a fermentáció és ekkor megkezdik a cukrosított oldat hozzáadagolását. A fermentorban a pH értéket és hőmérsékletet folyamatosan kontrollálják. Az előfermentor élesztőt és alkoholt tartalmazó fermentlevét az alkoholos fermentorokba vezetik. Az alkoholos fermentáció során az élesztő a glükózt alkohollá és szén-dioxiddá alakítja. Az erjesztés során felszabaduló széndioxidot lehűtik, majd gázmosón keresztül vezetve engedik a környezetbe. A szén-dioxidmosó az illékony szerves vegyületeket (VOC) hatékonyan eltávolítja, csökkenti az üzem emisszióját, miközben kinyeri az etanol frakciót a meleg CO2 gázból. A fermentáció hőmérsékletét 30-35 C-on tartják. A szakaszosan, egymás után feltöltött fermentorokba folyamatosan adagolják az elcukrosított

4 oldatot és az élesztőgombákat. A fermentáció hőmérsékletét és pH értékét folyamatosan kontrollálják. A fermentáció bejezését követően a tartályokat tisztítják és sterilizálják. Desztilláció Az desztilláló üzem kettő desztilláló oszlopból áll. Az oszlopok vákuum alatt működnek, melyeket részben az etanol gőzök kondenzációja, részben a vákuumszivattyú hoz létre. Az előmelegített cefrét az oszlop tetejére táplálják be és az csurog lefelé a tányérokon keresztül. A bepárlók gőzét a legalsó tányér alá vezetik be. Az alkohol koncentrálódik a felső tányérokon és a fejből gőzként távozik. A cefre fokozatosan elveszti alkoholtartalmát ahogy csurog lefelé a tányérokon, az üstben összegyűlik, ahonnan a „szeszmoslék” tartályba nyomják. A rektifikálás a desztilláció utolsó művelete. A fűtő forrásai a cefre oszlop és az oldal sztripper gőzei, valamint a molekula szitákból (regenerálás) érkező 50 %-os alkohol gőz. A nagy tisztaságú reflux a rektifikáló fejébe áramlik, onnan lefelé egy töltet ágyon, majd az alatta lévő tányérokon keresztül folyik. Az oldal sztripper és a cefre oszlop gőzei az oszlop alján a tányérok alatt lépnek be az oszlopba. Visszanyert folyadék az első tányér fölé van bevezetve. 96 °C-os etanol gőz lép ki az oszlop fejéből, ami a kondenzátoron lecsapódik. A kondenzációt követően az alkohol a reflux tartályba folyik, ahonnan egy részét visszatáplálják a rektifikáló tetejébe, a maradék etanol 96 % tisztaságú. A rektifikáló aljából kilépő folyadék, még tartalmaz kevés alkoholt, ezért az oldal sztripper tetejébe nyomatják. A kozmaolajokat - az ún. magasabb rendű alkoholok, amelyek a fermentáció során képződnek - szivattyúval eltávolítják. Az etanol a vízzel azeotrópot képez, amely megakadályozza, hogy desztillációval 96 %-nál magasabb koncentrációt lehessen elérni. Hajtóanyag fokozatú etanol előállításához további koncentrálásra van szükség, amit molekulaszitákkal végeznek. A molekulasziták olyan szárítószer ágyat tartalmaznak, amelyek szelektíven adszorbeálják a víz molekulákat, míg a nagyobb méretű alkohol molekulákat mindaddig nem, amíg a rendszert nyomás alatt tartják. Az azeotrop összetételű etanol/víz elegy víztelenítése zeolitos molekulaszűrővel történik, adszorpcióval kombinált mechanikus szűréssel. A vízmolekulák megkötődnek a zeolit pórusaiban. A molekulaszűrő berendezések kettesével felváltva működnek. A molekulaszűrők regenerálása vákuummal, gőzzel és késztermékkel zárt rendszerben történik. A vízmentesített bioetanolt (98 %(v/v)) a tárolótartályokba szivattyúzzák. A késztermék ideiglenes tárolására 2 db 125 m3-es puffer-tartály szolgál. Ezt követően a bioetanolt a 4 db álló, 1000 m3-es, megfelelő műszaki védelemmel és kármentővel ellátott, inert védőgázos tárolótartály egyikébe továbbítják. A bioetanol gyár mellékterméke a szeszmoslék, amelyet biogáz üzem alapanyagaként felhasználhat, vagy szeparáció és bepárlás után elégethet. Szeparáció A desztilláció maradékát az alkoholmentes szeszmoslék egy részét vezetik a szeparátorra (dekanter). A dekanterből leválasztott kb. 30%-os szárazanyag tartalmú törköly élesztőgombákat, rostokat tartalmaz. A dekanter híg fázisát (híg moslék) a technológia elejére a kukoricadara bekeveréséhez visszavezetik. A maradék szeszmoslékot nem szeparálják, hanem dekanterről lejövő törkölyt hozzákeverve a biogáz üzembe továbbítják. A bekeverő egységben a malomban leválasztott por és szerves hulladék is visszakeverésre kerül a sűrű moslékba, melynek a száraz anyagtartalma elérheti a 23,5 %-ot. Bioetanol gyártás anyagmérlege Az alábbi táblázat foglalja össze a bioetanol üzem egy üzemórára vonatkozó anyagáramait. Bemenő Folyamat/anyag Kukorica (t/h) Elektromos áram biogázüzemből (MWh) Liszt (t/h) Vízigény (t/h) Ipari vízfelhasználás (t/h) Gőz (t/h) Visszavezetett szeszmoslék (t/h) Segédanyagok (t/h) Lutter víz (visszaforgatott) (t/h) Kimenő Folyamat/anyag Héj (t/h) Csíra (t/h) Liszt (t/h) CO2 + víz (t/h) Visszavezetett szeszmoslék (t/h)

34.80 1.70

Őrlés 1.20 3.80 29.80

Folyósítás

Fermentáció

Desztilláció

0.60 29.80 61.80 5.53 7.98 59.66 0.30 11.21

0.80

0.40

Folyósítás

Fermentáció

Sűrítés

14.60 27.02 0.20

Desztilláció

11.84 59.66

Sűrítés

5 Bioetanol (t/h) Technikai alkohol (t/h) Kozmaolaj (t/h) Szeszmoslék (t/h) Lutter víz (visszavezetett) (t/h) Sűrített szeszmoslék (22,51% szárazanyag) (t/h)

10.51 0.20 0.02 98.30 11.21 38.64

BIOGÁZ ÜZEM TECHNOLÓGIÁJA A bioetanol gyártás melléktermékeként keletkező szeszmentesített szuszpenziót („szeszmoslék”) zárt csővezetéken keresztül a biogáz üzembe továbbítják. A maximális üzemi biztonság érdekében 3 üzemi sor működik. A biogáz 3 db kombitartályba kerül átmeneti tárolásra és onnan egy közös gázvonalon kerül be a blokkerőműbe. A blokkerőműben a biogázt tisztítják, kéntelenítik és szárítják. A tisztított gázzal üzemeltetik a 4 db gázmotort (1 db tartalék). A motorok összesen 13 MWel/év elektromos energiát és 13 MWth/év hőenergiát termelnek, 42 % elektromos hatásfok és 43% hőhatásfok mellett. A megtermelt elektromos energiából 2,2 MWel energiát a biogáz üzem használ fel és 2,3 MWel elektromos energiát a bioetanol üzemben hasznosítanak. A megtermelt össz elektromos energia a hálózatba kerül betáplálásra és a saját elektromos áram igényt a hálózatról vételezik. A hőenergiát gőzfejlesztőn keresztül átalakítják gőzzé. A teljes gőzmennyiséget a bioetanol üzemben használják fel. A biogáz üzemet évi 8200 üzemóra, folyamatos működésre tervezik. Biogáz technológia főbb lépései Alapanyagok (szeszmoslék, seprőolajok, technológiai alkohol)  fermentálás  utóerjesztés a kombi tartályokban  keletkező biogáz elvezetés, az erjedési maradék MAF reaktorba továbbítása (vízkezelése)  víztelenítés (centrifugával)  folyékony fázis egy részét közvetlenül, nagyobb részét a nagy teljesítményű biológiai előkezelő rendszeren keresztül vezetik vissza a fermentorokba. Víztelenítés (centrifugálás) szilárd erjedési maradéka  szárítóberendezés  biomassza kazán Biológiai előkezelő vonal szilárd erjedési maradéka  szárítóberendezés  biomassza kazán A biológiai előkezelő vonal hőkezelésekor keletkező magas kálium tartalmú koncentrátumot külön tartályba vezetik, amely tápanyag utánpótlásra hasznosítható. A fermentorokban és utóerjesztő tartályokban keletkező biogázt a blokkerőműben elégetés előtt kezelik:  mosóban biológiai kéntelenítés  hideg szárítás  gáz felmelegítése hőcserélőn keresztül  gázmotorba vezetik. Havária esetén a biogázt fáklyára vezetik. A három biogáz előállító vonalhoz egy-egy biogáz kezelő sor tartozik, és mindegyikhez kapcsolódik egy fáklya. A te vék eny ség h u ll ad ékg azd á lko d á si vo n at koz ása i Az üzemelés során keletkező melléktermékek, hulladékok kezelése A bioetanol gyártás során keletkező szerves anyag tartalmú melléktermékeket (szeszmoslék, kozmaolaj, ipari alkohol, valamint a malomban leválasztott korpa és csíra) a bioetanol üzemmel összekapcsolva működő biogáz üzemben használják fel a biogáz előállítás alapanyagaként. A bioetanol gyártás során a desztillációban az alkoholtól elválasztott szeszmoslék nagy része egy szeparátoron (dekanter) megy keresztül. Az oldhatatlan szerves részek, mint az élesztő vagy a rostok szeparálásra kerülnek, megközelítőleg 30%-os szárazanyag tartalmú törkölyként. A folyadék frakció (híg moslék) a szeparáció, dekantálás után a kukoricadara bekeveréséhez kerül visszavezetésre. A maradék szeszmoslékot nem szeparálják, hanem belekeverik a dekanterről lejövő törkölyt és a keveréket a biogáz üzembe juttatják. A bekeverő egységben a malomból kiválasztott por és szerves hulladék is visszakeverésre kerül a sűrű szeszmoslékba, melynek a szárazanyag tartalma eléri a 23,5 %-ot. A bioetanol gyártás melléktermékeként keletkező szeszmentesített szuszpenziót zárt csővezetéken keresztül továbbítják a biogáz üzembe. A szeszmoslék víztartalmának egy része a biogáz előállítási technológiát követően visszavezethető a bioetanol üzembe és technológiai vízként hasznosítható, jelentősen csökkentve a keletkező szennyvíz mennyiségét és a szükséges vízigényt. A biogáz üzem működése során keletkező víztelenített erjedési maradék csővezetéken keresztül továbbjut a szárító csarnokba, a szárító egységekbe, az így keletkező biokomposzt biomasszával keverve biomassza-tüzelésű kazán segítségével elégetésre kerül hőhasznosítás céljából. A biomassza elégetése során keletkező hulladék hamu ártalmatlanításra kerül lerakón, vagy a minősítését követően kihelyezésre kerül mezőgazdasági hasznosítás céljából. A folyékony biotrágya termékként értékesítésre kerül, mezőgazdasági hasznosítás céljából.

6 Veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése: A bioetanol-biogáz üzemben elsődlegesen karbantartás, technológiai folyamatok során keletkezik veszélyes hulladék. A nagyobb karbantartások során keletkező veszélyes hulladékot a karbantartásra szerződött szakcég a karbantartást követően elszállítja, a kisebb karbantartások során keletkező veszélyes hulladékot megfelelő edényben, munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik, ártalmatlanításra történő átadásig. A keletkező veszélyes hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelőknek adják át végleges kezelésre. A hulladékokat a munkahelyi gyűjtőhelyeken, a gyűjtött hulladék fajtájának megfelelő zárt gyűjtőedényben gyűjtik. Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése: Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékokat, csomagolási hulladékot, irodai és karbantartási hulladékot 1 m 3-es zárható konténerben, betonozott helyen gyűjtik a hasznosításra történő átadásig. Az alapanyagok pneumatikus szállításánál beépített zsákos porszűrőkben összegyűlt anyagokat visszajuttatják a technológiai folyamatba. A keletkező nem veszélyes hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelőknek adják át végleges kezelésre. Kommunális hulladékok gyűjtése, kezelése: A kommunális hulladékok az irodaépület kijelölt helyiségében, 200 literes zárt fedelű hulladékgyűjtőbe kerülnek összegyűjtésre a hulladéklerakóra történő elszállításig. Tevékenység során keletkező hulladékok: Hulladék megnevezése veszélyes szulfid-vegyületeket tartalmazó hulladékok szulfid-vegyületeket tartalmazó hulladékok, amelyek különböznek a 060602-től kimerült aktív szén veszélyes anyagokat tartalmazó festék- és lakkhulladékok veszélyes anyagot tartalmazó, hulladékká vált toner

EWC kód

06 06 03 06 13 02* 08 01 11* 08 03 17* 10 01 01

égetésből származó pernye

10 01 03

hidraulika olajok

13 01 10* 13 02 05* 13 02 06* 14 06 03*

papír és karton csomagolási hulladék

15 01 01

műanyag csomagolási hulladék

15 01 02

veszélyes anyagokkal szennyezett göngyöleg

15 01 10*

hajtógázos palackok

15 01 11*

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések ólomakkumulátor

Telephelyen kívüli hasznosítás /ártalmatlanítás

06 06 02*

hamu, salak és kazánpor

ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok egyéb oldószerek és oldószer keverékek

Telephelyen történő Telephelyen történő további kezelés hasznosítás

15 02 02* 16 02 13* 16 06 01*

nincs

nincs

átadás engedéllyel rendelkező kezelőnek

7 vas és acél

17 04 05

veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladék

17 04 09*

savak

20 01 14*

lúgok

20 01 15*

fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok

20 01 21*

műanyagok

20 01 39

elemek és akkumulátorok

20 01 33*

veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések

20 01 35*

kevert települési hulladék

20 03 01

Hulladék nyilvántartás: A Kft. a jogszabályoknak megfelelően vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartását, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A te vék eny ség ví z - és tal ajvéd elm i vo n atko zás ai Vízhasználatok A telep vízigénye, vízellátása és a vízellátó rendszer főbb műszaki adatai: A tervezett üzemben a vízigény a következőkből tevődik össze:  technológiai víz  hűtővíz  gőz előállítása  szociális vízigény  CIP rendszer vízigénye A telep szociális vízellátását vezetékes vízhálózatról kívánják biztosítani. A technológiai vízigény (mely összesen 90 m3/óra) részben 3 db újonnan létesítendő fúrt kútból, részben a visszaforgatott technológiai vízből kerül biztosításra. A vízellátó kutakat a 20 és 40 m között valószínűsített homokrétegre tervezik szűrőzni. Szennyvízelhelyezés Kommunális szennyvíz: A z évente keletkező 1000 m3 kommunális szennyvizet közműhálózaton a kecskeméti szennyvíztisztító telepre juttatják. Technológiai szennyvíz: A takarítás során keletkező technológiai szennyvíz éves mennyisége 900 m3. CE minősítésű homok- és olajfogó műtárgyon történő tisztítást követően kerül a szennyvízhálózatba. Az erjedési maradék szárítás előtti kezelése során keletkező 20 %-os ammóniumszulfát oldatot (40332 t/év) és a begőzölésből származó káliumtartalmú koncentrátumot (11083 t/év) folyékony biotrágyaként kívánják értékesíteni. Átmeneti tárolásuk 3 db, egyenként 4000 m 3 űrtartalmú acéltartályban történik A technológia egyéb helyein keletkező vizeket visszaforgatják a tevékenység vízigényének fedezésére. A folyékony biotrágya átrakónál keletkező magas szervesanyag-tartalmú víz összegyűjtésre kerül és visszajut a kombitartályokba. A víztelenítés és szárítás során éves szinten keletkező 150.000 m3 víz bekerül a szennyvíz rendszerbe. A biológiai kéntelenítéshez szükséges víz (üzemi vonalanként 200 l/óra, összesen 600 liter/óra) egy részét a biogáz szárítása során keletkező visszaforgatott kondenzátumból (2.150 t/év) biztosítják. Csapadékvíz Szennyezett csapadékvizek a technológia zártságából adódóan nem keletkeznek. A tiszta csapadékvizeket a 2db, egyenként 1000 m3 űrtartalmú tűzivíztároló töltésére illetve vízpótlására hasznosítják.

8 Monitoring rendszer: A telepen 2 db monitoring kútból álló talajvíz monitoring rendszer kerül kialakításra, valamint megfelelő gyakorisággal és monitoring renddel vizsgálatok történnek a vízellátó kutak vizéből is. A te vék eny ség lev eg ő v é d elm i vo n at ko z ása i A keletkező biogázokat gázmotorokban elégetve elektromos- és hőenergiát állítanak elő. Gázmotorok  Bemenő hőteljesítménye (kWth/db):  Kimenő elektromos teljesítménye (kWel/db):  Darabszám:  Elektromos hatásfok (%):  Hőtermelési hatásfok (%):

7 082 3 044 4 42 43

A szilárd erjedési maradékot első lépésben szárítják a víztartalom csökkentése miatt, és ezt követően kerül a tüzelőberendezésbe. A szárító csarnokba telepített szárító berendezésektől elszívott nedves légmennyiséget a csarnok tetejére telepített biofilteren átvezetve engedik a környezeti levegőbe, hogy a kellemetlen szagok (VOC) koncentrációját lecsökkentsék. Biofilter szűrő rendszer     

Felülete (m2): Töltet vastagsága (m): Rávezetett légmennyiség (m3/h): Szűrőtöltet anyaga: Ráépített öntözőrendszer működése:

1600 1 236 210 fakéreg számítógép vezérelt

A biogáz fermentációja során keletkező szilárd erjedési maradékot szárítást követően a biomassza tüzelőberendezésekben aprított kukoricaszár hozzáadagolásával elégetik és a keletkező hőmennyiséget a technológiákban felhasználják. Biomassza tüzelőberendezés  Bemenő hőteljesítménye (kWth/db):  Olajmelegítő teljesítménye (kW):  Darabszám:  Tűztér kialakítása:  1-es gőzfejlesztő:  2-es gőzfejlesztő:  füstgáz hőcserélő:  2 kazán füstgáz porleválasztója:  közös füstgáz kémény  közös bypas kémény:

16 500 5 200 2 rostélyos égető- és porégető kamrával szerelt 8 bar / 7 t/h 3 bar / 28 t/h ECO ciklonok, elektrofilter 1 1

Elektrofilter főbb műszaki adatai: Füstgáz oldal  tüzelési teljesítmény (kW):  össz füstgáz mennyiség (Nm3/h):  maximális füstgáz hőmérséklet (C):  kimenő szilárd anyag (11%-os O2 -re vetítve mg/Nm3): Elektromos oldal  primér betápfeszültség (V/50 Hz):  szekunder névleges feszültség (kV):  névleges áram (mA):  tisztítóegység teljesítménye (kW):  max. hőmérséklet (C):  szállítási teljesítmény (m3/h):  fordulatszám (1/perc):  szállítható anyag:

33 000 105 000 300 20 400 60 500 2 300 7 20 hamu

Bioetanol üzemrész légszennyező forrásai és fontosabb műszaki paraméterei: Jele

Megnevezése

jellege

Kapcsolódó berendezés

berendezés

/

tisztító

P101

Gabona átrakó

légelszívás

A rakodó területről és pneumatikai berendezésektől elszívott poros levegőt ciklon vezetik át

P102 P103 P104 P105 P106 P107 P108 P109 P110 P111

Gabonasiló 1 Gabonasiló 2 Gabonasiló 3 Gabonasiló 4 Őrlőmalom 1 Őrlőmalom 2 Őrlőmalom 3 Őrlőmalom 4 Őrlőmalom 5 Őrlőmalom 6

légelszívás légelszívás légelszívás légelszívás légelszívás légelszívás légelszívás légelszívás légelszívás légelszívás

P112

Folyósító

légelszívás

P113

Előfermentáló

tech. elszívás

levegő

P114

Fermentáló

tech. elszívás

levegő

P115

Desztilláló 1

szellőző

P116

Desztilláló 2

szellőző

P117 P118 P119 P120

Tároló tartály 1 Tároló tartály 2 Tároló tartály 3 Tároló tartály 4

szellőző szellőző szellőző szellőző

P121

Tároló tartály 5

szellőző

A tároló levegőjének portartalmát ciklonon és zsákos porszűrőn vezetik keresztül

A malom poros levegőjét ciklonon és zsákos szűrökön megtisztítva 6 kürtőn keresztül vezetik a környezetbe A gabona szállítórendszeréből elszívott poros levegőt, zsákos porszűrővel megszűrik A szerves gőzöket tartalmazó minimális széndioxid-tartalmú levegőt szűrést követően vezetik a környezetbe Fermentorokból elszívott levegőt CO2mosó berendezésen átvezetve vezetik a környezetbe A desztilláló kolonnákhoz kapcsolódó berendezések tetején elhelyezett nyomáskiegyenlítő szelepen keresztül távozik a levegő A tartályok tetején elhelyezett nyomáskiegyenlítő szelepen keresztül impulzus-szerűen távozó inert nitrogén/CO2 – etanol keveréke, melynek etanol-gőz koncentrációját cseppleválasztóval egybekötött kondenzátoregység alkalmazásával csökkentik

Magasság (m)

Átmérő (m)

Keresztmetszet (m2)

Hőfok (K)

Térfogat áram (m3/h)

Légszennyez ő anyag

10

0.8

0.5024

306

10000

szilárd

28 28 28 28 15 15 15 15 15 15

0.8 0.8 0.8 0.8 0.6 0.6 0.6 0.6 0.6 0.6

0.5024 0.5024 0.5024 0.5024 0.2826 0.2826 0.2826 0.2826 0.2826 0.2826

306 306 306 306 306 306 306 306 306 306

10000 10000 10000 10000 12500 12500 12500 12500 12500 12500

szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd

15

0.6

0.2826

306

12500

szilárd

15

0.6

0.2826

306

3000

VOC

15

0.6

0.2826

306

6000

Etanol

9

0.6

0.2826

303

40

VOC

9

0.6

0.2826

303

40

VOC

15 15 15 15

0.6 0.6 0.6 0.6

0.2826 0.2826 0.2826 0.2826

303 303 303 303

40 40 40 40

VOC VOC VOC VOC

15

0.6

0.2826

303

40

VOC

10 Biogáz üzemrész légszennyező forrásai és fontosabb műszaki paraméterei: Koordin áta EOVx

Koordin áta EOVy

Magasság (m)

Átmérő (m)

Keresztmetszet

Hőfok (K)

Térfogat áram (m3/h)

Légszennye ző anyag

167536

694036

20

0.6

0.2826

327

13280

CO, NOX, CH, CO2

167534

694034

20

0.6

0.2826

327

13280

CO, NOX, CH, CO2

167536

694041

20

0.6

0.2826

327

13280

CO, NOX, CH, CO2

167533

694039

20

0.6

0.2826

327

13280

CO, NOX, CH, CO2

167506

694046

20

0.8

0.5024

458

72600

Biogáz üzem

167551

694042

13

0.8

0.5024

1050

3000

fáklya

Biogáz üzem

167545

694051

13

0.8

0.5024

1050

3000

fáklya

Biogáz üzem

167538

694061

13

0.8

0.5024

1050

3000

Kapcsolódó berendezés / tisztító berendezés

Jele

Megnevezése

jellege

P201

Blokkerőmű 1.

Füstgáz kémény

P202

Blokkerőmű 2.

Füstgáz kémény

P203

Blokkerőmű 3.

Füstgáz kémény

P204

Blokkerőmű 4.

Füstgáz kémény

P205

Biomasszakazánok (gőzfejlesztő)

Közös füstgáz kémény

7.1 MW bemenő hőteljesítményű gázmotoros blokk-fűtőerőmű 1. 7.1 MW bemenő hőteljesítményű gázmotoros blokk-fűtőerőmű 2. 7.1 MW bemenő hőteljesítményű gázmotoros blokk-fűtőerőmű 3. 7.1 MW bemenő hőteljesítményű gázmotoros blokk-fűtőerőmű 4. 2 x 16.5 MW biomassza tüzelésű kazán + 2 db ciklon + elektrosztatikus porleválasztó

P206

Biogázfáklya 1.

fáklya

P207

Biogázfáklya 2.

P208

Biogázfáklya 3.

SO2, CO, NOX, CH, CO2 CO, NOX, CH, CO2 CO, NOX, CH, CO2 CO, NOX, CH, CO2

A bioetanol-biogáz üzem diffúz légszennyező forrásai: Jele

Megnevezése

jellege

Kapcsolódó berendezés / tisztító berendezés

Keresztmetszet (m2)

Térfogatáram (m3/h)

Légszennyező anyag

D201

Bioszűrő

felületi légelvezetés

Erjedési maradék szárító berendezés elszívása bioszűrőn keresztül

1600

236210

VOC

D202

Biomassza tároló

nyílt téri felület

A beszállított biomassza (kukorica héj, kukorica szár) átmeneti tárolására

600

-

VOC

A te vék eny ség za jvéd elm i vo n atko zás ai A tervezett tevékenységgel érintett 020/16 hrsz.-ú IP-3 jelű ipari terület Helvécia külterületén, az M5-ös autópályától DNy-ra (~ 2 kmre), az 54. sz. másodrendű főúttól nyugatra (~ 2 km-re) található. Közvetlen szomszédságában szintén ipari, valamint „KG” besorolású kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek találhatóak. A vizsgált területtől ÉNY-ra elhelyezkedő „KG” besorolású ingatlanokon gazdasági tevékenységet folytatnak, ahol raktárak, tároló üzemek találhatóak, valamint a régi Helvéciai borászati kombinát. A tervezési terület ÉNy-i irányban egy szintén IP-3 besorolású, jelenleg be nem épített másik ipari telekkel is határos. Az ingatlant É-i és K-i irányban a rendezési terv szerint „KG” besorolású beépítésre szánt területek veszik körül. Távolabb „Mk” besorolású, szántó és legelő művelési ágú területek találhatóak. A területtől DK-i irányban közvetlenül a létesítendő bioetanol üzemrész mellett található a Magna Automotive Hungary Kft. új üzemcsarnoka, szintén „KG” területen. Ebben az irányban távolabb ~ 270 m-re tanyák találhatóak a 06/5, illetve 06/7 hrsz.-ú, „Mk” besorolású területeken. Az ezeken lévő épületek használata idényjellegű. D-i és Dny-i irányban közvetlenül szintén „KG” besorolású, jelenleg szántó és legelő területek terülnek el, ebben az irányban távolabb itt is „Mk” besorolású mezőgazdasági kertségi övezetek találhatóak. A legközelebbi lakóövezet a telekhatártól ÉNy-ra ~ 300 m-re (Szabó Sándor-telep) helyezkedik el, mely „LF” besorolású falusias lakóövezet. Kissé távolabb D-i irányban (> 830 m-re) található Helvécia belterületi határa. A te vék eny ség t e rm és zet - , és tá jvéd elm i von atko z ásai Az érintett terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll. Védett természeti érték előfordulási helyeként nem ismert. A tevékenység folytatása természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. El ér hető leg job b t ech n i k a A Legjobb Elérhető Technika (Best Available Techniques, röviden BAT) összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A létesítményben olyan technológiák, berendezések kerülnek kiválasztásra, majd letelepítésre amelyek az előírt intézkedések megvalósításával, betartásával levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi és vízvédelmi szempontból megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert:  A technológia vízigényét lehetőség szerint keletkező szennyvizek visszaforgatásával fedezik, ezzel csökkentve a közüzemi hálózat és a felszín alatti vízkészlet igénybevételét. A tűzivíztárolók töltése csapadékvízzel történik, mely szintén csökkenti az egyéb vízforrások igénybevételét. A technológiai szennyvizek egy részét folyékony trágyaként hasznosítják így csökkentve a szennyvíztisztító terhelését. A technológia zárt, megfelelő műszaki védelemmel kerül kialakításra, így csökkentve a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezésének lehetőségét. A szeszmoslék víztartalmának egy része a biogáz előállítási technológiát követően, üzemen belüli tisztítás után visszavezethető a bioalkohol üzembe és technológiai vízként hasznosítják.  A hulladékszegény technológia alkalmazása. A bioetanol-biogáz gyártási eljárásból viszonylag kevés hulladék kerül ki.  A biogáz üzemben a biogázon kívül keletkező végtermék (biokomposzt), helyben, egyéb biomasszával összekeverve kazánban kerül elégetésre, biztosítva az üzemen belüli hőhasznosítást.  A bioetanol üzem melléktermékeként keletkező szeszmoslék, illetve az abból előállítható biogáz megfelelően kialakított energiatermelő rendszer esetén lehetőséget biztosít az üzem teljes villamosenergia igényének és hőigényének biztosítására.  A biogáz előállítás előnye, hogy a biogázból a termelt energia hasznosítása nem jelent gondot. A melléktermék hasznosításából származó gazdasági előny a biogáz felhasználása révén már üzemen belül is megvalósul az energia költségek csökkenése révén, s a bioetanol üzem által okozható környezetterhelést jelentősen csökkenti. A biogáz üzemben termelt energia iránti igény az üzemeken belül és a villamos hálózatban („zöldáram”) is folyamatosan biztosított, a fel nem használt energia átadása elektromos áram formájában tehát tovább növeli a tevékenység gazdaságosságát.  A biomassza-tüzelésű kazánokban megújuló tüzelőanyag (szilárd erjedési maradék, kukoricaszár) kerül felhasználásra.  A keletkező füstgáz szilárd anyag leválasztására többlépcsős porleválasztó rendszer (ciklon-elektrofilter) szolgál.  A bioetanol és biogáz technológiákban keletkező hulladékhőt hasznosítják.

12 E LŐÍ R Á SO K A te vék eny ség vég zés én ek á ltal án o s felt éte lei 1.

A beruházás technológiai berendezéseinek telepítése mindaddig nem kezdhető meg, amíg kiválasztott konkrét berendezésekre (melyek a jelen engedély kiadásakor még nem ismertek), műszaki megoldásokra vonatkozó egységes környezethasználati engedély módosítási kérelem alapján, a módosító határozat jogerőre nem emelkedik. Jelen engedélyt teljes egészében aktualizálni kell a véglegesen kiválasztott, megvalósítandó fő- és kapcsolódó technológiai berendezésekre. Az engedély módosítására elkészítendő dokumentációt egységes szerkezetben, a vonatkozó jogszabály tartalmi követelményeit figyelembe véve kell összeállítani és benyújtani felügyelőségünkre.

2.

A szárítócsarnok tetejére tervezett biofilter szűrőrendszerre kiviteli tervet kell készíteni és azt a felügyelőséggel előzetesen jóvá kell hagyatni. A szűrőrendszer statikai méretezésénél figyelembe kell venni az évenkénti töltet lazítást, a biofilterágy szűrési hatékonyságára vonatkozó méréseket és a töltet cserekori a födémre ható plusz terheléseket. A szűrőrendszer töltet légellenállását a nagy felületre való tekintettel több helyen folyamatosan mérni kell, az adatok elektronikus rögzítése mellett.

3.

A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni.

4.

Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg.

5.

Minden olyan módosítást vagy átépítést, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti jelentős változtatásnak nem minősül, azonban az alkalmazott technológia megváltoztatásával, vagy az épületek, vagy a berendezések rekonstrukciójával jár, a módosítással kapcsolatos engedélyezési eljárások megindításával egy időben az ATI-KTVF-re be kell jelenteni.

6.

Amennyiben az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatban építési engedély, illetve használatbavételi engedély kerül kiadásra, az engedély másolatát a kézhezvételtől számítva haladéktalanul az ATI-KTVF-nek be kell nyújtani.

7.

A próbaüzem megkezdésének időpontját az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre írásban be kell jelenteni. Határidő: a próbaüzem megkezdését megelőzően 20 nappal

8.

Az 1995. évi LIII. Törvény 96/B § (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig, évközben megkezdett tevékenység esetén a tevékenység (felügyelőségre bejelentett) megkezdésének napjáig

9.

Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít.

Indokolás:  A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza.  A tervezett létesítmény technológiai berendezéseinek típusai, műszaki paraméterei a közbeszerzési eljárást követően kerülnek kiválasztásra. Sz abá lyok a t evé ken ység vég zés e so r án ÓVINTÉZKEDÉSEK 10. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. KÉSZENLÉT ÉS TOVÁBBKÉPZÉS 11. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 12. A létesítmény működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások álljanak rendelkezésre. 13. A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkoznak, rendelkezésre álljon minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez.

13 14. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és azokat az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 15. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. FELELŐSSÉG 16. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. JELENTÉSTÉTEL 17. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását és jogerőre emelkedését követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az „Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére” című fejezetben előírtakat. 18. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. ÉRTESÍTÉS 19. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén:  A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén.  Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 20. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 21. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő hatóságokat értesíteni:  az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: munkaidőben a 62/553-060, fax: 62/553-068, munkaidőn kívül, indokolt esetben: 30-9382-389): a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, 

a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. telefon: 76/502-010, 76/481-651, fax: 76/502-012): tűz és katasztrófahelyzet esetén,



Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/516-200, fax: 76/516-299): az emberi egészség veszélyeztetése esetén.

Indokolás: Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését.

14 ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások saját energia felhasználásra: 22. Az engedélyes köteles az üzemben felhasznált alapanyagokról, segédanyagokról, valamint az előállított termékek mennyiségéről, és minden egyéb anyagról (takarítás, fertőtlenítéshez felhasznált anyagok, stb.), és a keletkező hulladékról fajtánként nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 23. Az engedélyes köteles az üzemben felhasznált energiák (villamos energia, gáz, fűtőolaj is) mennyiségét rögzíteni. Szükséges a felhasznált energiák mennyiségén kívül az azokhoz kapcsolódó fajlagos értékeket is energiahordózóként megadni. Határidő: folyamatos 24. Az engedélyes köteles az üzem anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített jelentést az 5 évenként esedékes felülvizsgálati dokumentációhoz kell csatolni. Határidő: létesítmény üzembe-helyezését követően 5 évente 25. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden, az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhető el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok a fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. Az átvilágításról készített jelentést (melynek részét képezi energiatakarékossági intézkedési terv) az 5 évenként esedékes felülvizsgálati dokumentációhoz kell csatolni. Határidő: létesítmény üzembe-helyezését követően 5 évente 26. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (energetikai belső audit) megállapításai alapján, az energiatakarékossági intézkedési tervben leírtak szerint, a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani, a szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos Indokolás:  A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése a cél, ezáltal csökkenteni kell az energia és anyag felhasználást, valamint az energiaköltségeket. LEVEGŐVÉDELEM Telephely bejelentés köteles pontforrásainak technológiai kibocsátási határértékei A légszennyező pontforrások szilárd és szerves anyagok kibocsátási határértéke a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. melléklet 2.1.1. és 2.3.1. pontjai szerint: Tömegáram Határérték (kg/h) (mg/m3) 0,5 -ig 150 P101, P102, P103, P104, P105, P106, P107, szilárd anyag P108, P109, P110, P111, P112 0,5 vagy annál nagyobb 50 Szerves anyagok C P113, P114, P115, P116, P117, P118, P119, 3 kg, vagy annál 150 osztály P120, P121 nagyobb 3 A mg/m -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású füstgázra vonatkozik Légszennyező anyag

Forrás

Biogázmotorokra megállapított technológiai kibocsátási határérték a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. számú melléklet 2.55.1 pont és a 6. sz. melléklet 2.2.5 és 2.2.9 pontja szerint: Szennyező anyag

Források

0,05 – – 5,0

Határérték (mg/m3) 5 600 700 500

-

150

Tömegáram (kg/h)

Kén-hidrogén Nitrogén-oxidok: Szén-monoxid P201, P202, P203, P204 Kén-oxidok Összes szerves anyag Cként (kivéve CH4) A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 tüzelése esetében 5 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkozik

K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, biogáz

A fluid ágyas biomassza tüzelőberendezések füstgáz emissziójának technológiai kibocsátási határértéke a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 1. sz. melléklete szerint:

15 Szennyező anyag

Források

Technológiai kibocsátási határértéke (mg/m3)

Kén-dioxid (SO2-ben kifejezve) 1000,0 Szén-monoxid (CO) 250,0 Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) 200,0 P205 Szilárd anyag 150,0 Elégetlen szerves szénvegyületek C-ben (szénben) kifejezve, lángionizációs detektorral mérve, biomassza 50,0 esetében A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, biomassza tüzelése esetében 11 tf % oxigéntartalmú füstgázra vonatkozik. PRÓBAÜZEMI ELŐÍRÁSOK 27. A létesítmény légszennyező anyag kibocsátásának megállapítására maximum 6 hónap időtartamig terjedő próbaüzemet kell tartani. A próbaüzem megkezdésének időpontját az ATI-KTVF-nek írásban be kell jelenteni. Határidő a bejelentésre: a próbaüzem megkezdése előtt 20 nappal 28. Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyeket az üzemeltetőnek úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. 29. A bejelentés köteles pontforrásokon kiépítendő mérőcsonkok helyét előzetesen a felügyelőséggel egyeztetni és jóvá kell hagyatni! 30. A bejelentés köteles pontforrások kéményeinek, kürtőinek határérték alatti légszennyező anyag kibocsátásait a próbaüzem időtartama alatt, teljes terhelésű üzemmenet mellett elvégzett emisszió méréssel kell igazolni. A pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációit akkreditált laboratórium által, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet szerint elvégzett szabványos emisszió méréssel kell meghatározni, a mérés(ek) időpontjáról a mérést megelőzően 8 nappal írásbeli értesítést kell a felügyelőségre benyújtani. 31. A VOC kibocsátásról anyagmérleget kell készíteni. 32. A biofilter töltet szűrési hatékonyságát méréssel kell ellenőrizni. A biofilter mérését, a szagkoncentráció 90-95%-os közömbösítési, szűrési hatásfok teljesülésének igazolására az MSZ EN 13725:2003. szabvány szerint lehetőség szerint nyári meleg időjárásnál, akkreditált laboratóriummal kell elvégeztetni. A mérés során átlagos üzemvitelt kell biztosítani. 33. A berendezések mérési eredményeinek ismeretében, be kell nyújtani a telephelyen véglegesített összes bejelentés köteles légszennyező pontforrás Levegővédelmi Alapbejelentő Lapját (LAL-t), az emisszió mérési jegyzőkönyveket, valamint csatolni kell a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 22. § szerinti megvalósulási dokumentációt. 34. A próbaüzem lezártát követően a mérési eredmények jegyzőkönyveit és szakértői véleményben összefoglalt értékelést kell készíteni, amelyet a felügyelőségre be kell nyújtani. Határidő: a próbaüzem lezárását követő 60 napon belül 35. A telephelyre olyan meteorológiai állomást kell telepíteni, amely hőmérsékletet, harmatpontot, páratartalmat, légnyomást, 24 órás csapadékot, csapadék intenzitást, szélerőt és szélirányt folyamatosan rögzít. A meteorológiai állomás telepítési helyének kiválasztásánál a telep adottságait, a letelepített létesítmények, berendezések elhelyezkedését, méreteit is figyelembe kell venni. A felügyelőségre a meteorológiai állomás típusát, észlelés fajtáit és telepen belüli elhelyezését térképen ábrázolva írásban igazolni kell. Határidő: a próbaüzem lezárását követő 60 napon belül 36. A telephely mezsgyéjére 3 sorba, többszintes, évelő tájba illeszkedő növényzetet (fák, bokrok) kell telepíteni. A telepítésnél 2 éves, előnevelt facsemetéket kell elültetni. A telep mezsgyéjének fásításáról és a telephely parkosításáról fásítási-parkosítási tervet kell készíteni, amelyet a felügyelőséggel előzetesen jóvá kell hagyatni. Teljesítés: a mezsgyére telepítendő évelő növényzetet a létesítmény próbaüzem befejezéséig meg kell valósítani. ÜZEMBE HELYEZÉST KÖVETŐ ELŐÍRÁSOK 37. A telephelyen működő pontforrásokból kiáramló légszennyező anyagok koncentrációi a technológiai kibocsátási határértékeket nem haladhatják meg. 38. A tüzelőberendezések kidobó nyílásain kiáramló légszennyező anyag mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezést. 39. A tüzelőberendezések hatékony működése miatt biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 40. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. §-a értelmében a létesítmény üzemeltetőjének az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. A berendezések zártságát az üzemelés során biztosítani kell. Határidő: folyamatos 41. A VOC kibocsátásról minden évben anyagmérleget kell készíteni. Az anyagmérleget az éves jelentéshez kell csatolni. 42. A meteorológiai állomás észlelési adataiból összesítést kell készíteni és az éves beszámolóban az adatsorokat ismertetni kell. 43. A légszennyező pontforrásokra vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettséget (LM) a mérési eredmények alapján kell teljesíteni. 44. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról a felügyelőséget telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell.

16 45. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatos változásokról bejelentési kötelezettséget ír elő, amelyet maradéktalanul teljesíteni kell. 46. A légelszívó rendszerek vezetékeit rendszeresen karban kell tartani, az esetleges meghibásodásokat azonnal javítani szükséges. 47. A biofilter töltetét rendszeresen karban kell tartani, mely magába foglalja a szükség szerinti nedvesítését, az évente minimum egyszeri forgatást, rostálást és a kirostált töltet pótlását. 48. A biofilter töltetének ellenállását folyamatosan mérő mérőműszerekkel több ponton kell mérni, a megfelelő szűrési hatékonyság biztosítása érdekében. 49. Az engedélynek a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdés szerinti felülvizsgálatában, melyet az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjában kell megadni, az üzemeltetőnek kell nyilatkoznia arról, hogy az engedélyben, illetve a jogszabályban előírtakhoz képest volt-e változás vagy sem, külön kitérve a berendezések műszaki állapotára. 50. A közlekedő utakat szükség szerint takarítással, locsolással pormentesíteni kell. 51. A telephely mezsgyéjére telepített évelő növényzetet és a telep többi növényzetét folyamatosan kell gondozni, a hiányokat pótolni. Teljesítés: folyamatosan VÉDELMI ÖVEZET A bioetanol és biogáz üzem technológiájával összefüggő bűzkibocsátásra vonatkozóan a levegővédelemmel kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése alapján az alábbiakban jelölöm ki: Előírások 52. A 306/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése értelmében a Helvécia, 020/16 hrsz. alatti telephelyen a levegővédelmi övezetet a telep légszennyező forrásainak szélétől számított 300 m sugarú körben állapítom meg. Az üzem telephelyén kívül a táblázatban felsorolt ingatlanokat érinti. 53. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatai: Hrsz. Helvécia 020/16 020/17 020/31 020/32 020/33 020/19 020/20 020 / 022/157 022/159 022/160 022/161 022/163 022/164 022/165 022/166 022/167 022/168 022/169 022/170 022/171 022/172 022/176 022/177 022/178 022/179 022/183 022/184 022/185 022/197 022/198

Elhelyezkedés DK DK DK DK DK DK DK DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy DNy

Területhasználat (övezeti besorolás, művelési ág) IP-3, HBT beruházási telek KG-1, út KG-1, építési terület KG-1, építési terület (Magna bőv.) KG-1, építési terület KG-1, építési terület (Magna) KG-1, építési terület KG-1, út KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület

Védelmi övezettel érintett terület (m2) teljes 7 149 10 256 teljes 22051 teljes 18 181 8 869 249 563 1 137 1 509 1 801 2 039 2 384 2 665 2 822 3 172 3 429 5 092 11 487 21 155 489 2 332 teljes teljes 3 065 1 693 281 59 897

17 Hrsz. Helvécia 022/309 022/400 022/402 020/15 013/43 013/44 013/45 013/46 013/47 013/48 013/73 013/74 013/75 013/76 020/13 020/14

Elhelyezkedés DNy DNy DNy ÉNy ÉNy ÉNy ÉNy ÉNy ÉNy ÉNy ÉNy ÉNy ÉNy ÉNy ÉK ÉK

Területhasználat (övezeti besorolás, művelési ág) KG-1, út KG-1, út KG-1, építési terület IP-3, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület KG-1, építési terület (Csepeli József) KG-1, benzin kút KG-1, út KG-1, építési terület KG-1, építési terület (Technocar) KG-1, major (HBT Helvécia Kft.) KG-1, építési terület KG-1, út

Védelmi övezettel érintett terület (m2) 2 197 + 652 teljes teljes 15 314 + 601 9 614 715 3 636 teljes teljes teljes 543 + 1 212 858 teljes 7 539 41 512 3 746

54. A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. 55. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. Indokolás:        

Az előírások célja hogy a tevékenység során a lehető legkevesebb legyen a környezeti levegőbe bocsátott légszennyező anyagok mennyisége. A fenti előírások a határérték alatti kibocsátások fenntartását és a határérték feletti kibocsátások megakadályozását hivatottak biztosítani. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatos, légszennyező anyag kibocsátásokra vonatkozó változásokról bejelentési kötelezettséget ír elő, amelyet maradéktalanul teljesíteni kell. A jogszabály 8. sz. mellékletének 2. pontja bírság kiszabását írja elő a változásjelentés elmulasztásának esetére. A 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet, 32/2001. (XI. 13.) KöM rendelet és a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 14. számú melléklete a légszennyező anyagok időszakos kibocsátás mérésére kötelezett tevékenységek esetében a mérések gyakoriságáról rendelkezik. 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetében. A zöld növényfelület biztosítja a szálló és ülepedő por megkötését, valamint elősegíti a környezeti levegő tisztulását. Levegővédelmi szempontból külön monitoring rendszer kialakítása nem szükséges. A telephelyen működő bejelentés köteles pontforrások légszennyező anyag kibocsátásának mérési gyakoriságát a próbaüzemi mérési eredmények figyelembe vételével, a próbaüzemi értékelés ismeretében határozza meg a felügyelőség. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Próbaüzemi előírások: 56. Az építési munkálatok során keletkezett hulladékok kezelőinek átvételi igazolását meg kell küldeni felügyelőségünkre. Határidő: a használatbavételi engedélyezési eljárással egy időben 57. Be kell nyújtani a környezetvédelmi káreseményekre is kiterjedő felelősségbiztosítást. Határidő: a próbaüzem megkezdése előtt 20 nappal 58. A telephelyen üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyet kell létesíteni. A gyűjtőhelynek mindenben meg kell felelnie a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak. Az üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely tervezett kialakításáról tervdokumentációt kell benyújtani felügyelőségünknek jóváhagyás céljából. Határidő: a próbaüzem megkezdése előtt 20 nappal Próbaüzem befejezését követő előírások: 59. A biokomposzt elégetése során keletkező hamu minősítését el kell végezni, s ez alapján nyilatkozni kell a hamu végleges kezelésére vonatkozóan. Határidő: a próbaüzem lezárását követő 60 napon belül 60. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 61. A biogáz üzemben csak a bioetanol üzemben keletkező melléktermékek használhatók fel alapanyagként.

18 62. A biogáz üzemben keletkező végtermék kihelyezésére csak hatósági engedély birtokában kerülhet sor. 63. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon – gyűjteni. 64. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 65. A hulladékok gyűjtésére alkalmazott tároló- és csomagolóeszközök épségéről rendszeres ellenőrzéssel kell meggyőződni. A sérült eszközt haladéktalanul épre kell cserélni. 66. A célszerű folyamatirányítás és ellenőrzés érdekében a biohulladékkezelő létesítményeket mintavevő- és mérőhelyekkel kell ellátni. 67. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, melléktermékekről, illetve a tevékenységével összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 68. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 69. Az engedélyes köteles technológiánként minden évben anyagmérleget készíteni, és azt az éves beszámoló részeként benyújtani. Indokolás:  A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás).  Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Előírások: 70. Az engedély kézhezvételétől számított 30 napon be kell nyújtani felügyelőségünkre a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének 6. sz. táblázata szerinti adatokat. (a hatásterületeken lévő ingatlanok meghatározásakor az Mk zónákban szerepelő ingatlanok esetében a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1-3 sz. mellékletében megadott 2. beépítési kategóriára (falusias lakóterület) vonatkozó határértékeket és az ehhez tartozó hatásterületet kell figyelembe venni.) 71. A próbaüzemelés során el kell végezni az üzem az MSZ 16150-1:1998. sz. szabványnak és a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. és 5. sz. mellékletének megfelelő környezeti zajvizsgálatát és jegyzőkönyvet kell benyújtani felügyelőségünkre. Határidő: a próbaüzem lezárását követő 60 napon belül Indokolás  



A kiegészített dokumentáció zajvédelmi fejezete alapján megállapítható, hogy a beruházás megvalósításának zajvédelmi akadálya nincs. A dokumentáció nem tartalmazza a zajkibocsátási határérték meghatározásához szükséges összes adatot, ezért a zajkibocsátási határértékek jelen eljárást követő külön eljárásban kerülhetnek megállapításra. (Az Mk kódjelű zónák az OTÉK alapján nem gazdasági területek, továbbá az alapállapot mérési eredményeiből megállapítható, hogy a háttérzaj szintje alacsony, ezért e jogilag nem szabályozott terület védendő (lakó, tanya) épületeinél.) Az üzem zajkibocsátásának meghatározása számítások alapján történt, ezért szükséges a számítási eredmények méréssel történő ellenőrzése, szükség esetén pontosítása. FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME

Előírások: 72. A telephelyen a tevékenységet megkezdeni csak a kapcsolódó vízilétesítmények érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyeinek birtokában lehet. 73. A telephelyen folytatott tevékenység felszín alatti vízre és földtani közegre gyakorolt hatásainak követésére monitoring rendszert kell kialakítani és üzemeltetni, arról a felügyelőségnek adatot kell szolgáltatni. Határidő: folyamatos 74. A közcsatornára bocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a vonatkozó jogszabály határértékeinek. Határidő: folyamatos 75. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. Indokolás:  A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a tevékenység csak megfelelő műszaki védelem mellett folytatható.  A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a tevékenység csak ellenőrzött körülmények között folytatható, beleértve monitoring kialakítását és üzemeltetését.  A telep vízilétesítményei jelenleg még létesítés előtti fázisban vannak.



19 A közcsatornára bocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletében előírt határértékeknek. FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK

Előírások: 76. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 77. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők:

Szennyező anyag megnevezése Foszfát (PO43-) Nitrát Ammónium Szulfát

µg/l mg/l µg/l mg/l

Szennyezettségi Határérték (B)

Szennyező anyag típusa (Ki)

500 50 500 250

K2 K2 K2 K2

Indokolás:  A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM Előírások: 78. A tervezett épületeken natúr cserép színű, téglavörös, vagy szürke színű, homogén jellegű héjazat (nem „foltos”) használható. 79. A külső homlokzatokon a fehér, törtfehér, vagy világos natúr színek egyike alkalmazható. 80. A nem épület jellegű építmények külső felületeinek kialakításakor kerülni kell a rikító színek használatát. 81. Az üzem tájba illesztése érdekében takaró fásítás és cserjék telepítése szükséges a telekhatáron, illetve az épületek között. A tájba illesztés tervezése, kivitelezése során az ingatlanon meglévő fás szárú vegetáció számításba vehető. Indokolás  Az építés védett természeti területeket, Natura 2000 területeket, természetközeli élőhelyeket nem érint, azoktól nagy távolságra lett tervezve. A létesítés helyszíne a Helvéciai Ipari Park. A létesítéssel érintett ingatlan területéről védett élő szervezet előfordulása nem ismeretes.  A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 7. § (2) bekezdésének a) pontja alapján „gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről”.  A kikötésben szereplő előírások a Duna-Tisza-közén jellemző építészeti hagyományokhoz, valamint a tájba történő illeszkedést szolgálják. A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások: 82. Az engedélyezett tevékenységet folytató a telephely egészére, vagy egy részére vonatkozó felhagyás során köteles leszerelni a környezet-szennyezést okozó berendezéseket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról. 83. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot az arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 84. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét – beleértve a bűzt is – előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 85. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni.

20 86. A tevékenység felhagyása után a használaton kívül helyezett létesítményeket (különösen a tájképi szempontból jelentős, nagy tömböt képviselő épületrészeket és a kéményeket) el kell bontani. Indokolás:  A tevékenység felhagyása esetén is biztosítani kell a környezet védelmét.  A Tvt. 7. § (2) bekezdés alapján: b) gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről. MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA Előírások: 87. Az engedélyesnek üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, és a felügyelőségre be kell nyújtania. Az elkészített üzemi tervben foglaltaknak megfelelően kell a szükséges beavatkozásokat elvégezni rendkívüli események esetén. A kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben jogszabályi változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. A telephelyen a tevékenységet megkezdeni csak a felügyelőség által jóváhagyott üzemi kárelhárítási terv birtokában lehet. 88. A telepen bekövetkező műszaki baleset esetén az általános kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. 89. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás:  A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja az emberi egészség megóvása és a környezet védelmének biztosítása.  A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a vegyipari létesítmények alapvető szerves anyagok, nevezetesen alkoholok ipari méretű gyártására üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezettek.  Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE Előírások: 90. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 91. A folyamatos mérőrendszerekből származó, a tevékenységre jellemző adatok elektronikus megőrzését biztosítani kell és annak minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetőnek kell lennie. 92. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 93. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszügyet részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 94. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formájának a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és annak minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetőnek kell lennie. 95. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a környezetvédelmi felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani egy eredeti és egy másolati példányban. Az engedélyes a beszámoló tartalma és benyújtásának ütemezése kapcsán köteles a környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztetni. 96. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 97. A beszámolóknak az ebben az engedélyben meghatározott gyakorisága és tárgyköre a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 98. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 99. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és a telephellyel kapcsolatosan az alábbi azonosítókat kell szerepeltetni: a. KÜJ, KTJ (a környezetvédelmi felügyelőség adja/adta ki); b. A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft, bt….stb.), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf. szám); c. A telephely/létesítmény neve és címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); d. A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); e. TEÁOR ’08 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); f. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van-e szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; g. Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 2. sz. melléklete szerint;

21 Fő, illetve nem fő környezethasználati tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amely az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni) i. A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); j. NOSE-P kód (a tevékenységekhez hozzá kell rendelni a tevékenységre jellemző, az EUROSTAT szennyező forrás osztályozási rendszere szerint meghatározott NOSE-P eljáráskódokat, melyek az EPRT adatszolgáltatás kitöltési útmutatójában találhatók meg). 100. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048. h.

Beszámolás gyakorisága

Beszámoló

Beadási határidő

Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés, hulladék mennyiségtől függően EPRTR jelentés LM (Légszennyezés Mértéke) bevallás „FAVI környezethasználati monitoring” adatlapok” és a „FAVI Eng.” adatlapok változás esetén történő benyújtása

évente

március 1.

évente

március 31.

Eseti beszámoló Haváriák jelentése

eseti

haladéktalanul

Panaszok (ha voltak)

eseti

panasz beérkezését követő 2 napon belül

A bejelentett események összefoglalója

eseti

az eseményt követő 1 hónapon belül

Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás:  

Keletkezett hulladékok, melléktermékek, Technológiánkénti anyagmérleg

Levegővédelem:   

Elvégzett mérések, és azok értékelése, VOC anyagmérleg és annak értékelése, BAT-(elérhető legjobb technika)-nak való megfelelőség vizsgálata

évente

Vízvédelem:

március 31.

 

Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás, Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége,  Monitoring vizsgálatok eredményei  Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések  Panaszok összefoglaló jelentése  Bejelentett események összefoglaló jelentése  Energiahatékonysági belső audit  BAT-nak (elérhető legjobb technika) való  megfelelőség vizsgálata Indokolás:

5 évente

Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.

22 * A szakhatóságok előírásai: 1. 1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének I-R-001/00332-2/2013. számú állásfoglalása: „Az Alsó-Tisza -vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség hivatkozott számú megkeresésére, a Helvécia, 020/16. hrsz. alatti ingatlanon bioetanol és kapcsolódó biogáz üzem létesítésére vonatkozó „Környezeti Hatástanulmány és Egységes Környezethasználati Engedélyezési (IPPC) Dokumentációban” foglaltak alapján a környezetvédelmi engedély kiadásához környezet-egészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A telepítés és a létesítmény üzemeltetése során keletkező veszélyes hulladékok nem szennyezhetik a környezetet, ill. közegészségügyi kockázatot nem okozhat. A telepítés és a létesítmény üzemeltetése során keletkező kommunális szilárd hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint csökkenti a bűz- és szaghatást. A beruházás megvalósítása a védendő létesítményekben élők számára zavaró, egészségkárosító mértékű zajhatást nem okozhat. A létesítmény üzemeltetése a levegőszennyező anyagok tekintetében nem okozhat kedvezőtlen levegőhigiénés hatásokat a levegővédelmi hatásterületen élők számára. Az egészségügyi kártevők megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről és megfelelő rendszerességgel végzett irtásukról gondoskodni kell. A létesítés és üzemelés során gondoskodni kell a veszélyes besorolású anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenység káros hatásainak kiküszöböléséről, a beruházás megvalósítása során a veszélyes anyagok megfelelő tárolására vonatkozó előírásokat meg kell valósítani. A nemdohányzók védelmében a munkahelyi dohányzás kizárólag megfelelően kijelölt dohányzó helyen történhet.

Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az ügyfél az eljáráshoz tartozó igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.” 2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága I-F-001/169-1/2013. számú állásfoglalása: „A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint első fokon eljáró növény- és talajvédelmi hatóság, a Tisztelt engedélyező hatóság fenti hivatkozási számú megkeresésében a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalási nyilatkozat kiadásával kapcsolatban kereste meg. A megkeresés tárgya HBT Helvécia Bioüzemanyag Termelő, és Kereskedő Kft ((1115 Budapest, Bartók Béla u. 105-113.) Helvécia 020/16 hrsz.. alatti ingatlanon megvalósuló bíoetanol és biogáz üzem létesítésére vonatkozó összevont környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély elfogadási eljáráshoz a szakhatósági állásfoglalás megkérése. A megkeresés, valamint a beküldött Helvécia 020/16 hrsz. alatti területen építendő Biogáz üzem létesítésére vonatkozó, környezeti hatástanulmány egységes környezethasználati engedély dokumentáció (készítette: Környezet Műszertechnikai Kft. 116 Budapest, Hunyadi Mátyás út 32., EDiCon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. H-1122 Budapest, Határőr út 39.) alapján megállapítható, hogy az érintett terület kizárólag kivett ingatlant érint, de az érintett terület közvetlen szomszédságában van mezőgazdasági külterület. A talajvédelmi hatóság hatásköre csak mezőgazdasági művelés alatt állá területekre terjed ki, a szomszédságában van termőföld, így a jelen ügy vonatkozásában T A L A J V É D E LMI S Z A K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O GL A L Á S - t mégis adunk ki az alábbi feltételekkel 1. 2. 3.

A beruházás üzemelése során keletkező káros anyagok kezelését, tárolását (szennyvizek, technológiai vizek, biozagy ...stb.) úgy kell megoldani, hogy a környező mezőgazdasági termőföldeket semmilyen károsító hatás ne érje. Amennyiben a biogáz üzem melléktermékeként visszamaradó magas nitrogén-tartalmú biozagy (vagy más víztelenített termék) mezőgazdasági elhelyezésére kerülne sor, úgy ezt a kérelmező, csak az Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága által kiadott engedély birtokában teheti. Az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező termőföldek minőségében kárt ne okozhassanak, művelhetőségük ne korlátozódjon.

A kérelmező (HBT Helvécia Bioüzemanyag Termelő, és Kereskedő Kft) befizette az 50000 Ft-os igazgatási, szolgáltatási díjat. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható.”

23 3. Helvécia Község Jegyzőjének 2529-10/2012. számú állásfoglalása: „A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) számú Korm. rendelet 5. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott szakkérdésben szakhatósági állásfoglalást kiadni nem áll módomban, mert a tervezett szolgáltatás, helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint.” * Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 év. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. § (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezet-védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban: felügyelőség), mint elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 2.193.500 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyelőségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 4.387.000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási költségként 200 Ft postaköltség merült fel, melyet az ügyfél az igazgatási szolgáltatási díj befizetésével egyidejűleg megtérített. INDOKOLÁS Felügyelőségünk a HBT Helvéciai Bioüzemanyag Termelő és Kereskedő Kft. megbízásából az Edicon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. által 2012. július 5-én benyújtott kérelmére lefolytatta a Helvécia, 020/16. hrsz. alatti ingatlanon bioetanol és kapcsolódó biogáz üzem létesítése tárgyában, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) szerinti előzetes vizsgálati eljárást. Az eljárás során a tevékenység vonatkozásában kizáró ok nem merült fel. Felügyelőségünk 53232-4-14/2012. számú határozatával megállapította, hogy a tevékenység, a mely a R. 3. sz. mellékletének 38. pontja szerint [Vegyi anyagot előállító üzem (kivéve a peroxidok és peszticidek gyártását és amennyiben nem tartozik az 1. sz. mellékletbe) 20 ezer t/év késztermék előállításától] minősül, jelentős környezeti hatást okozhat levegő-, víz-, talaj- és zajvédelmi szempontból, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges, továbbá a R. 2. sz. mellékletének 4.1./b pontja szerint [Vegyipar; Csak az ipari méretű előállításra vonatkozóan: 4.1. Vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen … b) oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szerves savak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek] minősül, valamint az 1.1. pontja alapján [Energiaipar, 1.1. Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel]” - mivel a betervezett tüzelőberendezések össz. hőteljesítménye meghaladja az 50 MW-ot - egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. Felügyelőségünk a környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást összevonhatónak nyilvánította. A HBT Kft. megbízásából a Környezet Műszertechnika Kft. (1116 Budapest, Hunyadi Mátyás út 32.) 2012. december 19-én a fenti telephely vonatkozásában a R. szerinti összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be, és kérte az eljárás lefolytatását. A R. 3. sz. mellékletének 38. pontja szerint, és 2. sz. mellékletének 4.1./b valamint 1.1. pontja alapján tervezett tevékenység az R. 1. § (3) bek. ea) pontja szerint környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység.

24 Az ügyfél a felügyelőség 53232-5-4/2012. számú hiánypótlási felhívását (igazgatási szolgáltatási díj, szakhatóságok igazgatási szolgáltatási díjai) 2013. január 4-én teljesítette. A tevékenységgel kapcsolatos közlemény a felügyelőség honlapján 2012. december 21-től, Helvécia Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában 2012. december 28-tól 30 napon keresztül közzétételre került. A közlemény a Magyar Nemzet napilapban 2013. január 9-én megjelent. Az eljárás kapcsán észrevétel nem érkezett. A felügyelőség 53232-5-4/2012. számú végzésével 2012. december 20-án hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet (igazgatási szolgáltatási díj, szakhatóságok szolgáltatási díjai), melyet 2013. január 4-én teljesítettek. Az ügyfél a felügyelőség 53232-5-8/2013. számú hiánypótlási felhívását 2013. január 24-én részben, majd az 53232-5-15/2013. számú felhívásra 2013. február 1-jén ismét részben, végül 2013. március 1-jén maradéktalanul teljesítette. Az ügyfél a felügyelőség 53232-5-17/2013. számú hiánypótlási felhívására a már befizetett igazgatási szolgáltatási díjat 2013. március 12-én kiegészítette. * A szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. §-a alapján kerestem meg, 2012. december 20-án, illetve 2013. január 9-én. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a BMKH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság és Helvécia Község Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását a rendelkező részben, „A szakhatóságok előírásai” fejezetben előírtam. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala BK-05D/008/14-2/2013. számon szakhatósági eljárását hatáskör hiánya miatt megszüntette, és tájékoztatásul felhívta az ügyfél figyelmét az alábbiakra: „A kulturális örökség védelméről szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 24. §-a alapján, amennyiben a földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a régészeti örökség védelme érdekében erről a területileg illetékes múzeumnak (Katona József Múzeum, 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1.. tel: (76) 481-122) bejelentést kell tenni a munkálatok felfüggesztésével egyidejűleg, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizve, lehetőséget biztosítva a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.„ Szakhatósági állásfoglalások indokolása: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: „A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás kialakítása és üzemeltetése az érdemi részben meghatározott feltételek betartása esetén nem okoz a környezetvédelmi engedély kiadásához való hozzájárulást kizáró környezetés település-egészségügyi hatásokat, ezért annak elfogadása mellett döntöttem. A környezetvédelmi engedély kiadásához való szakahatósági hozzájárulás feltételeként az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 3.§ ac), valamint a 4.§ (1) d) pontjában, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről” szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4.§ (2), (4), 5. § (1) és 6. § (1) bekezdéseiben, „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet 5. § (1) bek. a)-d) pontjaiban, „a kémiai biztonságról” szóló 2000. évi XXV. tv. 14-16 §-iban megállapított közegészségügyi, környezetegészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam elő.3. sz. mellékletében megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam elő. Az ügyfél az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (1.30.) EüM. rendelet 1 sz. mellékletének XI. 16. pontjában meghatározott 29 700 Ft. díjat befizette. Az önálló jogorvoslatot „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Két) 44. § (1) bekezdésére figyelemmel, „a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 32/A § (1) bekezdésében és 4. sz. mellékletében meghatározott hatáskörben eljárva, ill. szakkérdésekre vonatkozóan, „az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről,” szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4.§ (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki.”

25 Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: „Az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti hivatkozási számú levelében szakhatósági állásfoglalás kiadásával kapcsolatban kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát. A talajvédelmi hatóság az említett feltételek betartása mellett az összevont környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély kiadásához szakhatósági hozzájárulását megadja. Az önálló jogorvoslat kizártságáról a 2004.évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja és a 17. § (1) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a 2007.évi CXXIX törvény 49.§ e) és f) pont, a 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdés 4. melléklet 5. pontja, valamint a 2004. évi CXL. törvény 44.§ (1) bekezdése alapján adtam ki.” * Az összevont eljárásban 2013. március 11-én közmeghallgatásra került sor Helvécia Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában (6034 Helvécia, Sport u. 42.). A közmeghallgatásról szóló közlemény 2013. február 7-én jelent meg a Petőfi Népe című napilapban, illetve felügyelőségünk azt megküldte Helvécia Község Önkormányzat Jegyzőjének azzal, hogy gondoskodjon annak hirdetményezéséről. A közlemény az önkormányzat hirdetőtábláján 2013. február 7-től 2013. február 25-ig ki volt függesztve. A közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőségre, valamint Helvécia Község Önkormányzat Jegyzőjéhez észrevétel nem érkezett. A 2013. március 11-én tartott közmeghallgatáson kérdések hangzottak el, melyre a tervezett beruházás környezetvédelmi dokumentációját készítő szakember és a tervezett beruházás projekt Managere együttesen válaszoltak. A felügyelőség a közmeghallgatáson elhangzott kérdéseket és az arra adott válaszokat jegyzőkönyvben szó szerint rögzítette, mely jelen határozat mellékeltét képezi. A jegyzőkönyv nyilvánosságát a telepítéssel érintett önkormányzatnál biztosítani kell. A felügyelőség a közmeghallgatáson a lakosság részéről elhangzottakat az alábbiak szerint értékeli: A dokumentációban megvizsgálták a tervezett beruházás várható környezeti hatásait. A benyújtott dokumentáció alapján a tervezett beruházás a levegővédelmi előírásoknak, technológiai kibocsátási határértékeknek megfelel. Azon technológiai folyamatoknál, ahol bűzös anyagok képződése várható vizes mosóra, vagy biofilter töltetre vezetik az elszívott légmennyiségeket, mielőtt a környezeti levegőbe bocsátják. A biomassza tüzelőberendezések füstgázának szilárd anyag tartalmát elektrofilter szűrővel tisztítják. A próbaüzem időtartama alatt légszennyező pontforrásoknál emisszió méréseket és a biofilter töltetnél szűrési hatékonysági méréseket kell az üzemeltetőnek végeztetni a számítási eredmények ellenőrzésére. A benyújtott dokumentáció alapján a zajterhelési határértékek teljesülése várható. A próbaüzem során ellenőrző zajterhelési (zajkibocsátási) vizsgálatokat kell végezni a számítási eredmények ellenőrzésére, szükség esetén pontosítására. A Felügyelőség a benyújtott dokumentáció, annak kiegészítései, a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a közmeghallgatáson elhangzottak alapján az engedélyes részére a rendelkező részben tett előírásokkal egységes környezethasználati engedélyt adott. Az engedélyt a R. 24. § (9) bekezdés a) pontja és (10) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. § (1) bekezdése alapján – figyelembe véve a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat – adtam ki. Az engedély az R. 10. § (4) bekezdés a) pontja szerint tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére - és ha lehetséges - megszüntetésére vonatkoznak. Az engedély érvényességi ideje az R. 20. § (8) bekezdésén alapul. A R. 10. § (1) bekezdése alapján a határozat indokolása tartalmazza az észrevételek értékelését és a nyilvánosság bevonásának folyamatáról szóló információt. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban KvVM rendelet) 1. számú melléklet III/1.1., III.6., IV/7. és V. pontja alapján határoztam meg. A postaköltséget a KvVM rendelet 6. § d) pontjára figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73/A. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2013. június 24. A fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.

26 A jogorvoslati eljárás díját a KvVM rendelet 2. § (4)-(10) bekezdése alapján állapítottam meg. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység jogkövetkezményeit a R. 26. § (4) bekezdése határozza meg, az ügyfelet erről a Ket. 72. § (1) bekezdésének df) pontja alapján tájékoztattam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Szeged, 2013. március 12.

Némethy Tímea igazgató megbízásából: Dr. Mader Balázs s. k. mb. hatósági engedélyezési irodavezető

Kapják: 1. HBT Helvécia Bioüzemanyag Termelő és Kereskedő Kft. 1113 Budapest, Diószegi út 37. 2. Környezet Műszertechnika Kft. 1116 Budapest, Hunyadi Mátyás út 32. 3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 6001 Kecskemét, Pf.: 112. 4. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvéd Ig. 6000 Kecskemét, Halasi u. 36. 5. Helvécia Község Jegyzője 6034 Helvécia, Sport u. 42. 6. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Ig. 6000 Kecskémet, Deák Ferenc tér 3. 7. Hatósági nyilvántartás 8. Irattár

tv. tv.

tájékoztatásul