CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 11308-9-39/2015. Ügyintéző: dr. Valastyán Réka dr. Hegedűs Márta Balatonyi Zsolt Berényi Anita Tel.: +36 (62) 553-060 / 44147
Tárgy: Városföldi Agrárgazdaság Zrt., Városföld, egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálat alapján
HATÁROZAT
A Városföldi Agrárgazdaság Zrt. (6033 Városföld, II. körzet 38.) részére a képviseletében az Uni-Terv 2005. Környezetvédelmi Kft. (6723 Szeged, Tabán u. 26. I/1.) által 2015. január 21-én benyújtott 5 éves felülvizsgálati dokumentáció alapján, egységes
környezethasználati
engedélyt
adok a Városföld 0139/5 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének • 1. c) pontja szerinti [Intenzív állattartó telep – sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára], és • 1. d) pontja szerinti [Intenzív állattartó telep – sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára]; valamint 2. számú mellékletének • 11. b) pontja szerinti [Nagy létszámú állattartás – Intenzív sertéstenyésztés, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára], és • 11. c) pontja szerinti [Nagy létszámú állattartás – Intenzív sertéstenyésztés, több mint 750 férőhely kocák számára] tevékenység folytatásához. Az ENGEDÉLYES és a TELEPHELY ADATAI: Engedélyes neve: Székhely: KSH száma: KÜJ száma:
Városföldi Agrárgazdaság Zrt. 6033 Városföld, II. körzet 38. 11575612-0146-114-03 100 230 053
Telephely címe:
Városföld, külterület 0131/16, 0115/1 hrsz. Y = 705 000 m X = 165 600 m 100 434 803 101 615 830 102 571 229
Súlyponti EOV koordinátái: Telephely KTJ szám: Létesítmény KTJhízó szám: Létesítmény KTJkoca szám:
0139/5,
0132/1-5,
0131/18,
Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf. 1048. +36 (62) 553-060 +36 (62) 553-068 www.csmkh.hu
[email protected]
Engedélyezett tevékenység Megnevezése: TEÁOR szám: NOSE-P kód: EKHE besorolás:
Férőhely kapacitás (db):
Nagy létszámú állattartás 01.46. Sertéstenyésztés 110.05. 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 2. számú melléklet 11. Nagy létszámú állattartás Intenzív sertéstenyésztés, több mint b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára c) 750 férőhely kocák számára Hízó: 16300 db Koca: 2350 db
A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt készítő adatai Uni-Terv 2005. Környezetvédelmi Kft. 6723 Szeged, Tabán u. 26. I/1.
Név: Cím:
A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A telep elhelyezkedése: Az érintett sertéstelep Városföld település külterületén, a községtől keletre mintegy 1200 m-re helyezkedik el. A központi telephelyet minden oldalról mezőgazdasági területek veszik körül. Az adminisztrációs munka a Városföld, 0132/2 hrsz. alatti irodaépületben történik, az állatgyógyászati munka a 0132/5 hrsz. alatti állatorvosi rendelőben, gázolajtárolás a 0132/5 hrsz. alatti ingatlanon létesült konténeres gázolajtárolóban, a sertéstenyésztés és hízlalás a 0132/5 hrsz. alatt létesült süldőszálláson, kocaszálláson, fiaztatóban, utónevelőben és hizlaldában folyik. A vízellátó kutak a Városföld 0132/4 és 0115/2 hrsz. alatti ingatlanon létesültek. A hígtrágya tárolás a 0115/1 hrsz.-ú ingatlanon történik. Az épületek elnevezése és jellemző adatai: Állattartó épületek: Épület
Férőhely Állatok kora száma Hizlaldák 16 db 1000 x 16 db 90-200 napos korig (I/1-I/16) Süldő szállás (II) 300 db 90-200 napos korig Malac nevelő 2 4000 x 2 db 25-100 napos korig db (IIIA, IIIB) IVA vemhes 600 db 240 naptól termelésbe kocaszállás tartásig IVB vemhes 360 db 240 naptól termelésbe kocaszállás tartásig V. fiaztató 96 db + 300 napos kortól V. kocaszállás malacok termelésbe tartásig 170 db 240 naptól termelésbe tartásig Fiaztató (IVA, 2 x 192 db 300 napos kortól IVB) koca termelésbe tartásig
TartózkoSúly dási idő 110 nap 25-110 kg-ig 110 nap 75 nap
35-110 kg-ig 8-30 kg-ig
80-85 nap
150-270 kg-ig
80-85 nap
150-270 kg-ig
30-40 nap 80-85 nap
150-270 kg-ig 150-270 kg-ig
30-40 nap
150-270 kg-ig
2
VII vemhesítő
VIII vemhesítő
400 db egyedi koca állás 12 kan, elkülönítő
240 naptól termelésbe tartásig 200 napos kortól termelésbe tartásig
30-40 nap életük végéig vagy értékesítés ig 180 egyedi 240 naptól termelésbe 30-40 nap állás tartásig életük 13 kan, 200 napos kortól végéig elkülönítő termelésben tartásig csoportos süldő 210-250 napos max. 40 kocaszállás korig napig 160 db azaz 8x koca 240 napos kortól max. 20 20 db koca termelésbe tartásig napig
130-270 kg-ig 150-320 kg-ig
130-270 kg-ig 150-320 kg-ig 115-145 kg-ig 150-270 kg-ig
A technológia ismertetése: A sertéstartás célja a nagyobb alom létszám és a nagyobb színhúst adó nagytömegű minőségi vágósertés állomány elérése. A tartási technológia az alábbi elemekből áll: kan tartás, koca tartás, szoptató koca tartás, szopós malac tartás, választott malac nevelés, hízlalás, kiszállítás. A korábbiakban a kansüldőket az erre a célra létesült törzstelepekről szerezték be, a tervek szerint 2015-től a kantartás teljesen megszűnik. Vízellátás: A sertéstelep vízellátása 3 db – K-29 (0132/4 hrsz.; üzemelő), K-16 (115/1 hrsz.; üzemelő), K-15 (0115/1 hrsz.; tartalékkút) – rétegvíz-kútról biztosított, amelyre vonatkozóan az engedélyes 12938-3-17/2011. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A határozat érvényességi ideje 2015. május 31. napja. A lekötött vízkontingens 130.300 m3/év. Szennyvíz: A kommunális-, illetve technológiai szennyvizek elvezetése teljesen zárt rendszerű. A kommunális szennyvizet zárt vasbeton aknákban gyűjtik, ahonnan szükség szerint elszállítják. A technológiai szennyvizet (ólak és kifutók takarítása) a hígtrágya kezelő rendszerbe vezetik, és azzal együttesen kezelik. A Zrt. a telephelyén a mezőgazdasági gépjárműmosóban keletkező szennyvizet előtisztítja, majd 2 db – 118 m2 +76 m2 alapterületű – szikkasztó árokban elszikkasztja a 31650-4-4/2012. számú (mód.: TVH-31650-5-7/2014.) vízjogi üzemeltetési engedély alapján (érv.: 2016. október 31.). Trágya: A telephelyen kizárólag hígtrágya keletkezik. Az állattartó épületekből a hígtrágya a lagúnás rendszeren keresztül kerül elvezetésre. A lagúnákból leeresztett hígtrágya gyűjtésére 2 db vasbeton gyűjtőakna került letelepítésre. A hígtrágya továbbításra acél csővezeték szolgál, majd egy osztott térfogatú beton medencébe, valamint egy földmedrű, fóliaszigeteléssel ellátott medencébe kerül betározásra. A tározókból a hígtrágya mezőgazdasági területen kerül hasznosításra. Csapadékvíz: A tiszta csapadékvizek (burkolt-, illetve tetőfelületek) ingatlanon belül elszikkadnak. A telephelyen az üzemanyag tárolásával és kiszolgálásával összefüggésben keletkező, olajjal szennyezett csapadékvíz előtisztításra kerül, majd a tisztított vizet egy 20 m2-es szikkasztó
3
árokba vezetik a 31650-2-6/2013. sz. (érv.:2018. március 14.). vízjogi üzemeltetési engedély alapján. Monitoring: A telephelyen 2 db talajvíz-figyelőkútból álló monitoring rendszer üzemel, amelyre vonatkozóan az engedélyes 98024-1-21/2014. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A határozat érvényességi ideje 2019. augusztus 31. napja. AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE Az elmúlt 5 évben folytatott telephelyi tevékenység anyag-, állat-, trágya- és energiagazdálkodása: Anyagáram
2009. év
2010. év
2011. év
2012. év
2013. év
Állatlétszám (db)
Koca: 1782
Koca: 1765
Koca: 1768
Koca: 1184
Koca: 1892
Kan: 20
Kan: 20
Kan: 15
Kan: 15
Kan: 11
Választott malac: 5067
Választott malac: 6762
Választott malac: 5300
Választott malac: 5355
Választott malac: 5322
Szopós malac: 4133
Szopós malac: 3282
Szopós malac: 3221
Szopós malac: 3743
Szopós malac: 3682
Hízó: 11356
Hízó: 10358
Hízó: 12658
Hízó: 13352
Hízó: 14215
Takarmány felhasználás (t)
12822,4
12712
20639
27536
15782
Keletkező hígtrágya (m3)
118576
111414
97119
107364
88472
Elektromos áram felhasználás (kW)
1.166.895
1.669.382
1.244.656
1.227.332
1.693.536
Gáz felhasználás (m3)
350.230
419.153
223.609
209.868
320.121
Vízfogyasztás (m3)
129.022
126.080
101.178
106892
111.765
Rekonstrukció: A telephelyen a felülvizsgálati időszakban rekonstrukciós munkálatok folytak, melynek eredményeként a tartástechnológiában jelentős változások álltak be. Engedélyes modernizálta az állattartó épületeket, az épületek fűtését, szigetelését, klimatizálását, szellőztetését, az etetés, itatás, a takarmánykészítés módját, valamint a trágyakezelés és elvezetés berendezéseit. Az új rendszerű hígtrágya kezeléshez 1 db 40 m3-es átemelő akna és 1 db 90 m3-es gyűjtő átemelő akna épület létesült. Az aknákban az erjedés csökkentésére és a leülepedés megakadályozására keverő berendezést üzemeltetnek.
4
Az ólak felújítása során a váz és tetőszerkezet megtartása mellett az aljzat és az oldalfal elemek elbontásra kerültek, a tetőt újraszigetelték, a teljes gépészetet kicserélték. Az épületek lagúnás trágyakezelésűek. 2009. évben 4 épület felújítása készült el. 2010. évben további 18 épület került felújításra: az épületek teljes belső technológiája, elektromos hálózata, víz és gázvezetékei, belső burkolatai elbontásra kerültek, teljes felületen taposórácsos, sekély lagúnás rendszert építettek ki. 2011. évben további 8 db állattartó épületet újítottak fel. 2014. évre szigetelt hígtrágya tároló került kialakításra. A rekonstrukció keretében minden sertéstartó épület padozata padlóráccsal került lefedésre. A trágya gyűjtése a padló alatti sekély lagúnákban történik. A betelepítés előtt 7-8 cm vizet engednek a lagúna aljába. A trágya a padlórácson keresztül a lagúnákba hullik, és a vízréteg elzárja a trágyát a levegő elől, így a bomlási folyamat lelassul, ammónia, illetve egyéb bűzös gázok kismértékben keletkeznek. Tervezett fejlesztések: A jelenlegi technológia mellett a telephelyen lévő trágyatárolók kapacitása nem tudja biztosítani a telephelyen 6 hónap alatt keletkező hígtrágya befogadását, ezért a Zrt. intézkedéseket tervez a következők szerint: A keletkező hígtrágya mennyiségének csökkentésére 2015. évben bevezetik, hogy turnusváltást követően az új betelepítés előtt a lagúnákba 5 cm vizet eresztenek. A Zrt. jelenlegi tapasztalatai alapján ez a vízmennyiség is elegendő a lagúnák megfelelő üzemeltetésére. A takarításhoz használt vízmennyiség csökkentésére további 1 db magasnyomású mosóberendezés használatát tervezik. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELEMI VONATKOZÁSAI Légszennyezést okozó pontforrások Bejelentésre kötelezett pontforrások A takarmány előállító üzemben, a granulálási technológia gőzellátását, 474 kW névleges bemenő hőteljesítményű, Certuss Junior 600 típusú gázkazán biztosítja. Kibocsátásra kerülő légszennyező anyagok: CO, NOx, CO2. A granuláló berendezéshez porleválasztó ciklon csatlakozik. 2. számú technológia: granuláló gőzelőállítása Pontforrás azonosítója P35 Pontforrás megnevezése gázkazán kéménye Berendezések műszaki adatai Típus: Certuss Junior 600 gázkazán Teljesítmény: 474 kW „LAL” jelentés szerinti T4 azonosítók: Kémény, kürtő: magassága: kibocsátó felület:
15 0,19 m2
5
4. számú technológia: takarmány granulálása Pontforrás P36 azonosítója Pontforrás Granuláló ciklon kürtője megnevezése Berendezések műszaki adatai Típus: Granuláló ciklon Teljesítmény: „LAL” jelentés L5 szerinti azonosítók: Kémény, kürtő: magassága: kibocsátó felület:
Granuláló ciklon ventilátora 1,63 m3/h V5
15 m 0,28 m2
Nem bejelentésre kötelezett pontforrások Az állattartó épületek állatállomány korcsoportjától függően 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó teljesítményű gázkazánnal, infralámpával fűtöttek, vagy fűtést nem igénylő állatkorcsoport esetében fűtetlenek. Épület I. hizlaldák II. süldőszállás
III/A malacnevelő
III/B malacnevelő
IV/A Vemhes kocaszállás IV/B Vemhes kocaszállás V. Vemhes kocaszállás és fiaztató
Típusa Nincs fűtés Nincs fűtés Buderus GB 162/80 gázkazán PAKOLE GTV 27 A hőlégfúvó PAKOLE GTV 40 CL hőlégfúvó PAKOLE GTV 27 A hőlégfúvó PAKOLE GTV 40 CL hőlégfúvó
Fűtőberendezés Darabszáma
Teljesítménye
2
80 kW
Melegvizes kazán, padlófűtéshez
4
27 kW
Légtér fűtés
4
40 kW
Légtér fűtés
4
27 kW
Légtér fűtés
4
40 kW
Légtér fűtés
3
48 kW
Légtér fűtés
96
175 W
Malacok melegítése
Funkciója
Nincs fűtés Nincs fűtés PAKOLE GTV 48 CL hőlégfúvó CAVENCO elektromos melegítő lap
6
VI/A. Fiaztató
VI/B. Fiaztató
VII. Vemhesítő
VIII. Vemhesítő
Takarmánykonyha
Mobil hőlégfúvó
LP 3000 infra sugárzó lámpa PAKOLE GTV 48 CL hőlégfúvó CAVENCO elektromos melegítő lap LP 3000 infra sugárzó lámpa PAKOLE GTV 58 CL hőlégfúvó CAVENCO elektromos melegítő lap LP 3000 infra sugárzó lámpa PAKOLE GTV 48 A hőlégfúvó PAKOLE GTV 48 A hőlégfúvó Junkers Turbo fali vízmelegítő GF.40.2 gáz konvektor F 8.50 gáz konvektor FRANCO G4545
96
175 W
Malacok melegítése
6
48 kW
Légtér fűtés
192
175 W
Malacok melegítése
192
175 W
Malacok melegítése
5
58 kW
Légtér fűtés
192
175 W
Malacok melegítése
192
175 W
Malacok melegítése
2
48 kW
Légtér fűtés
2
48 kW
Légtér fűtés
1
12 kW
Használati melegvíz előállítás
2
4 kW
Fűtés
2
5 kW
Fűtés
16
45 kW
Fűtés azokban az ólakban ahol szükséges
Az irodaépületek fűtését 2 db 10 kW-os, és 2 db 47 kW-os gázkazán biztosítja. A 4 db kazán közös kéménybe van kötve. Légszennyezést okozó diffúz források A telephelyen az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek.
Épület I. hizlaldák 2,3,4,5,6,9
Légszállító berendezés Darabszáma Típusa DA-63 DA-42
Épületenként
Összesen
5 4
30 24
Légszállítási teljesítmény (m3/h) 11.980 11.980 7
I. hizlaldák 1,7,8,10,11,12,13,14,15,16 II. süldőszállás III/A Malacnevelő III/B Malacnevelő IV/A Vemhes kocaszállás IV/B Vemhes kocaszállás V. Vemhes kocaszállás és fiaztató VI/A Fiaztató VI/B Fiaztató VII. Vemhesítő VIII. Vemhesítő Takarmánykonyha
VCHT-630 VCHM-630 VCHM-410 VCHT-630 VCHM-630 VCHT-630 VCHM-630 VCHT-630 25 M VCHT-630 VCHM-630 VCHM-410 25 M VCHM-410 25 M VCHM-410 VCHT-630 VCHT-630
5 50 5 50 4 4 8 8 8 8 8 8 8 8 6 6 6 6 5 5 5 5 6 6 5 5 12 12 6 6 6 6 7 7 7 7 Kényszerszellőztetés nincs
11.980 11.980 4.620 11.980 11.980 11.980 11.980 11.980 10.560 11.980 11.980 4.620 10.560 4.620 10.560 4.620 11.980 11.980
A szellőzést és fűtést biztosító rendszert mikroprocesszorral feldolgozott hőmérsékleti adatokkal vezérlik. Nyáron a szelőztető levegő hőmérsékletét hűtőpanelekkel hűtik. A megfelelő hőmérsékletű és tisztaságú teremlevegő az állatok komfortérzetét javítva, csökkenti a bűzkibocsátást. Takarmányozás A telepi rekonstrukció során új takarmánykonyha létesült. A takarmánykonyhához csatlakozó takarmánysiló feltöltése pneumatikus úton történik. A szállító levegő szűrőn keresztül kerül elvezetésre a környezeti levegőbe. Trágyakezelés Az állattartó épületek rekonstrukciója során lagúnás rendszerű hígtrágya gyűjtési technológiát alakítottak ki. A lagúnákból a hígtrágya 1 db 40 m3-es és 1 db 90 m3-es fedett gyűjtő átemelő aknákon keresztül kerül kivezetésre a hígtrágya tároló medencékbe. Az átemelő aknákban az erjedés csökkentésére és a kiülepedés megakadályozására nagy teljesítményű keverő/aprító szivattyú üzemel. A hígtrágya tárolása 2 db 4.865,5 m3/db (T1, T2) betonozott tárolóban, 1 db 32.000 m3 (T3) HDPE fóliával szigetelt tárolóban történik. A hígtrágya termőföldre juttatása sávszóró berendezéssel esetenként injektorral történik. A hígtrágya kijuttatás az időjárási előrejelzések függvényében az uralkodó szélirány figyelembe vételével történik. Ez meghatározza a mezőgazdasági táblák öntözési sorrendjét. A telephelyen 2008. évig kísérleti jelleggel szakaszos hígtrágya bioenzimes kezelést végeztek. 2009-2014. évek közti időszakban a hígtrágya bioenzimes kezelése folyamatos jelleggel elvégzésre került Sunny Globe enzimes oltóanyaggal. Az enzimet hetente juttatták be az átemelő aknákba, 300 m3 hígtrágyához 1 kg bioenzim vizes oldata került hozzáadásra. A bioenzim alkalmazásával csökkent a hígtrágya szárazanyag tartalma, illetve csökkent a hígtrágya kellemetlen szaghatása.
8
Felülvizsgálati időszakban felhasznált bioenzim: Bioenzim komponens Sunny Globe A Sunny Globe B
2009. (kg)
2010. (kg)
2011. (kg)
2012. (kg)
2013. (kg)
32,25
32,87
32,48
30,55
31,95
106,0
100,8
105,8
94
104
A telephely üzemeltetője a Sunny Globe enzimes kezelést kiváltotta 2014. év elejétől az EM Technology Hungary Kft. által forgalmazott EM-BIO 1 márkanevű mikrobiológiai törzsoldat alkalmazásával, ami egyben takarmány adalék is. A mikrobiológiai törzsoldat a takarmány hasznosulás növelés mellett csökkenti a trágya szakhatását is. Járműforgalom hatása a levegőre A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás nem jelentős. A közlekedésből származó légszennyező anyag kibocsátás nem számottevő, amely tovább csökkenthető a telephely üzemeltetőjének erre vonatkozó – sebesség korlátozás, közlekedési úttakarítás – utasítások betartásával. A TEVÉKENYSÉG SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉK A telephelyen keletkező állati hullát az állategészségügyi jogszabályok szerinti melléktermékként tartják nyilván. Az állati hullákat orvosi vizsgálatot követően szilárd burkolaton elhelyezett konténerekben gyűjtik az ATEV Zrt.-nek történő átadásig. A gyűjtőhely szilárd burkolatú úton megközelíthető. A telephely lagúnás (hígtrágyás) állattartó épületeiből a hígtrágya fedett gyűjtő átemelő aknákon keresztül kerül kivezetésre a hígtrágya tároló medencékbe. Az összegyűjtött hígtrágya kihelyezési engedéllyel mezőgazdasági termőföldön történik felhasználásra. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Telephelyi egyéb tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: A telephelyi tevékenységek végzése során keletkező veszélyes hulladékokat telephelyen belül 2 db üzemi és 1 db munkahelyi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik kezelőnek történő átadásig. A telephely veszélyes hulladékát kezelésre a telephely gyűjtőhelyeiről engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át. A takarmánykeverőben keletkező hasznosítható hulladékok – papír, műanyag – szelektív gyűjtése a 2. számú veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely melletti betonozott térrészen történik, elszállítását engedéllyel rendelkező kezelő végzi. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A települési szilárd hulladékot fedett edényzetekben gyűjtik, majd települési szilárd hulladék kezelőnek adják át ártalmatlanításra.
9
Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat olajszűrő ólomakkumulátorok egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék
Azonosítás i szám
További kezelés a helyszínen
Helyszínen történő hasznosítás
Telephelyen kívüli kezelés módja
nincs
átadás engedéllyel rendelkező hulladék gazdálkodónak
070610*
130205*
130507* 150101 150102
150110*
150111*
nincs
150202*
160107* 160601*
180202*
200121*
10
egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is
lerakással történő ártalmatlanítás
20 03 01
Hulladék nyilvántartás A Zrt.-nek a hulladék nyilvántartásáról rendelkező jogszabályban előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége van. A TELEPHELYI EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYES TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN KELETLEZŐ HULLADÉKOK GYŰJTÉSE A telephelyen a Zrt. tevékenysége során keletkező hulladékok gyűjtésére 2 db veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely és 1 db munkahelyi gyűjtőhely áll rendelkezésre, melyek használata a hulladékok jellegétől, illetve keletkezésük helyétől függ. A gyűjtőhelyek mindegyike szilárd padozattal rendelkezik, tetővel ellátott zárható helység. Az 1. számú veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely az irodaház és az állatorvosi rendelő között elhelyezkedő 5×6 méter alapterületű helység, ahol az állatgyógyászati tevékenység során keletkező hulladékokat gyűjtik. A 2. számú veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely a TMK műhelyépület mellett kialakított 4×5 méter alapterületű. A gyűjtőhelyen történik gyűjtésre a telepi karbantartási tevékenység, illetve a takarmányozási ágazatnál keletkező veszélyes hulladék. A TMK épületben kialakított 2 m2 alapterületű munkahelyi gyűjtőhelyen az akkumulátor és fénycső hulladék gyűjtése biztosított. A telephelyi tevékenység során keletkező hasznosítható nem veszélyes hulladékok gyűjtése a 2. számú üzemi gyűjtőhely melletti szilárd burkolatú területen biztosított. A telephelyen lévő hulladék gyűjtőhelyek gyűjtési kapacitása:
Azonosító kód
070610*
130205*
130507*
150101 150102
Megnevezés egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási
Gyűjtőhely megnevezése
Gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjtött mennyiség (kg)
Gyűjtés módja
2. sz. gyűjtőhely
300
200 literes fémhordó
2. sz. gyűjtőhely
1.500
200 literes fémhordó
2. sz. gyűjtőhely
200
200 literes fémhordó
2. sz. gyűjtőhely melletti terület
3.500
zsákokban
2. sz. gyűjtőhely melletti terület
5.500
zsákokban
11
150110*
150111*
150202*
hulladék veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
2. sz. gyűjtőhely
1.000
Raklapon, zsákokban
2. sz. gyűjtőhely
150
200 literes fémhordó
2. sz. gyűjtőhely
200
200 literes fémhordó
160107*
olajszűrő
2. sz. gyűjtőhely
194
160601*
ólomakkumulátorok
TMK épület
250
180202*
200121*
egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék
200 literes fémhordó Műanyag ládában raklapon
1. sz. gyűjtőhely
1.200
Speciális papír dobozokban, illetve műanyag zsákokban
TMK épület
150
200 literes fémhordó
A TEVÉKENYSÉG ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely Városföld összefüggő lakott területétől ÉK-i irányban kb. 1,3 km-re helyezkedik el. A telephely közvetlen környezetében mezőgazdasági művelésű és gazdasági területek találhatók. A majorterülettől D-i irányban kb. 600 m-re az FGSZ Földgázszállító Zrt. Városföldi Gázfogadó Állomása található, amely a legnagyobb zajkibocsátással rendelkező telephely a környezetben. A major területén egykori szolgálati lakások vannak. A legközelebbi épület a 0128/9 hrsz.-ú ingatlanon, az állattartó telep szélétől kb. 200 m-re helyezkedik el.
12
A telephely domináns zajforrásai: az állattartó épületek szellőző ventilátorai, a takarmánykeverő üzem garatjai, darálója, a kazánház, a granuláló zsákoló, a TMK műhely valamint a telephelyen szállítást végző gépjárművek. A telephelyi zajforrások, a ventilátorok kivételével, a nappali időszakban üzemelnek. A telephelyen egy B2-15 típusú szárítótorony létesült, mely a vizsgált időszakban nem üzemelt és a közeljövőben sem tervezik annak használatát. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő területeken kimutatható járulékos zajterhelés-változást nem okoz. A számított zajterhelések alapján megállapításra került, hogy a telephelyen működő zajforrások, zajesemények együttes, lehető legkedvezőtlenebb működése szerinti zajterhelés a legközelebbi védendő épületeknél határérték alatti. A zajvédelmi közvetlen hatásterületen zajtól védendő létesítmény nem található. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Műszaki védelem: A telephelyi tevékenység megfelelő műszaki védelem mellett zajlik. A tevékenységből adódóan a szennyeződéssel potenciálisan érintett térrészek burkoltak, a 26 db állattartó épület padozata, valamint a vízzáró lagúnák és üzemelő trágyatárolók kialakítása megfelel a hatályos környezetvédelmi előírásoknak. A telephelyen található 1 db földmedrű hígtrágya tároló használatát befejezték, annak rekultivációja jelenleg folyamatban van. Szennyvíz: A keletkező szociális szennyvizet zárt vasbeton aknákban (a központi irodaháznál 30 m3, az orvosi rendelőnél 2 m3, műhelynél 5 m3, a sertéstelepi irodaépületnél 2 m3) gyűjtik, ahonnan engedéllyel rendelkező szennyvíztelepre szállítják ártalmatlanítás céljából. Technológiai szennyvíz az ólak és a lagúnák takarítása során keletkezik, melyet a hígtrágya elvezető rendszerbe vezetnek és a hígtrágya tárolóban tárolják kihelyezésig. Trágyakezelés, -tárolás: A telephelyen kizárólag hígtrágya keletkezik. A rekonstrukciót követően minden állattartó épület padozata padlóráccsal került lefedésre. A hígtrágya elvezetése a padló alatti sekély lagúnákban történik. A lagúnák 40 cm mélységűek. A betelepítés előtt a lagúna aljába 7-8 cm vizet töltöttek, mely vízréteg a padlórácsról lehulló trágyát elzárja a levegő elől, megakadályozva a bomlási folyamatok során keletkező szaganyagok levegőbe jutását. A trágya mennyisége kb. egy hónap alatt eléri a lagúnák maximális kapacitását, így az leürítésre kerül. A lagúnákból leeresztett hígtrágya gyűjtésére 2 db vasbeton gyűjtőaknát –1 db 90 m3-es és 1 db 40 m3-es – alakítottak ki. A két akna összeköttetésben áll egymással, és a 90 m3-es aknából a hígtrágyát egy keverő/aprító szivattyúval nyomják a szigetelt hígtrágya tárolókba. A hígtrágya továbbítására kb. 230 m hosszúságú NA 150 KPE és 370 m hosszúságú NA 130 gyors csatlakozós horganyzott acél öntözővezeték szolgál. Az öntözési telepen a hígtrágyát 9731 m3 térfogatú osztott beton medencében fogadják, majd egy 32.000 m3-es szigetelt medencébe juttatják, ahonnan mezőgazdasági területen hasznosítják a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága által BKF/01/2378-12/2014. számon kiadott engedély – érvényes: 2019. december 31. – alapján. A kihelyezésre kijelölt területek a következők:
13
Sorszám 1. 2. 3. 4. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Terület helye, hrsz Városföld 0131/18 Városföld 0115/3,5,8 Városföld 087 Városföld 085/9 Városföld 0118 Városföld 089/4 Városföld 0126/8 Városföld 0126/7 Városföld 0124/2 Városföld 0121/12
Terület (ha) 110,41 37,6 96,3 83,0 24,6 93,0 8,93 1,24 22,76 6,49
A hígtrágya tárolók összkapacitása: 41.731 m3. Az elmúlt években keletkező hígtrágya mennyiség alapján megállapítható, hogy a telephelyen 6 hónap alatt keletkező hígtrágya mennyiség befogadására elegendő tárolókapacitás nem áll rendelkezésre. A hígtrágya mennyiség csökkentésére – és a telephelyen keletkező 6 havi hígtrágya mennyiség biztonságos tárolásának biztosítása érdekében – 2015. év közepétől kezdődően a hízlalási ciklusok kezdetétől a lagúnákat 5 cm vízzel töltik fel, és az ólak takarításához nagynyomású, víztakarékos mosót fognak alkalmazni. A dokumentációban foglalt számítások és előzetes becslések alapján a maximális férőhely kapacitás mellett a változtatások betartásával 2016. évben 77062,8 m3 hígtrágya képződés prognosztizálható, mely mennyiség alapján a rendelkezésre álló hígtrágya tárolókapacitás megfelel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben előírt 6 havi tároló kapacitásnak. Csapadékvíz: A tiszta csapadékvizek (burkolt-, illetve tetőfelületek) ingatlanon belül a zöldfelületeken elszikkadnak. A telephelyen az üzemanyag tárolásával és kiszolgálásával összefüggésben keletkező, olajjal szennyezett csapadékvíz előtisztításra kerül, majd a tisztított vizet egy 20 m2-es szikkasztó árokba vezetik a 31650-2-6/2013. sz. (érv.: 2018. március 14.). vízjogi üzemeltetési engedély alapján. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezőanyag tárolás: A telephelyen a sertéstartási technológiához alkalmazott gépek, berendezések üzemanyag ellátására egy 20 m3-es hasznos térfogatú konténeres gázolajkutat telepítettek. Üzemi kárelhárítási terv: A telephely az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által 43264-2-1/2012. számon jóváhagyott, 2017. november 30. napjáig érvényes üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A sertéstelep, a hígtrágya medencék, illetve a hígtrágya kihelyezéssel érintett szántó művelési ágú ingatlanok védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezik részét, azok védett vagy fokozottan védett természeti érték előfordulási helyeként sem ismertek.
14
LEGJOBB ELÉRHETŐ TECHNIKA A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A tevékenységre vonatkozóan magyar nyelvű BAT útmutató rendelkezésre áll. Az útmutató alapján a telep megfelel a legjobb elérhető technika (BAT) feltételrendszerének. A BAT-nak való megfelelés a tartástechnológia szempontjából: Az állatok etetése életkoruknak megfelelő összetételű táppal történik. A telepen korszerű, folyás- és csepegés-mentes itatórendszert alkalmaznak, így az állatállomány igényeinek megfelelő mennyiségű vízhasználat merül fel. A felhasznált energia és víz technológiánkénti felhasználása mérhető. Az energiafogyasztások mennyisége átlagos értékű, kismértékben folyamatosan csökken. Az ólak takarítása állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembe vételével, fertőtlenítése állománycserék alkalmával történik, melyhez víztakarékos, nagynyomású mosó berendezést alkalmaznak. A keletkező hígtrágya mezőgazdasági területen hasznosul, mint tápanyag. A BAT-nak való megfelelés a levegővédelem szempontjából: A telephelyi állatállomány takarmányozása korcsoportok számára optimáis beltartalmi összetételű nedves takarmánnyal történik. A szemesterményből előállított takarmányok fehérje tartalmát elsősorban szójával, másodsorban premix keverékkel biztosítják, mely elősegíti a keletkező trágya nitrogén és foszfor tartalmának csökkenését. A takarmányok ólakon belüli szállítása és kiosztása teljesen automatikus, zárt csővezetéken keresztül történik. A takarmány konyhában felszerelt berendezésekben vízzel, vagy tejsavóval kevert darált szemesterményből és premixből, illetve 2014. évtől EM-BIO 1 márkanevű mikrobiológiai törzsoldat hozzáadagolásával összeállított takarmányt összekeverést követően föld alatt vezetett csőrendszeren keresztül juttatják ki a tartási helyekre, ahol pneumatikus szelepek adagolják az állomány részére. A nedves etetés bevezetésével megszűnt a száraz etetési rendszerre jellemző kiporzás, lecsökkent a telephelyen belüli gépjármű forgalom okozta légszennyezés. A sertéstelep rekonstrukcióját követően az állattartó épületekben lagúnás trágyaeltávolítási rendszer kiépítésére került sor. A padozat lejtésszöge és a lagúna csatornában lévő víz a trágya levegővel történő érintkezési idejét a hagyományos tartástechnológiához viszonyítva lecsökkentette, ezzel a kellemetlen szaghatás kialakulásának lehetősége is lecsökkent. A szellőztető rendszerbe beépített hűtőpaneleknek köszönhetően az állattartó épületek hűtése megoldottá vált. Az állattartó épületek automatizált szellőztetésével az állatok részére az optimális életkörülmények kialakítását segíti, illetve hozzájárul a belső légtér alacsony hőmérsékleti tartományban tartásához, ami a bűzképződés szempontjából kedvező. A hígtrágya tározók feltöltése folyadék szint alatt történik. A nagylétszámú állattartás és a hígtrágya kiöntözés Városföld településtől keletre, a településre előírt védőtávolságok betartásával történik. Az állattenyésztésre jellemző bűzhatás csökkentésére a telepen 2008. évben kísérleti jelleggel, 2009. évtől üzemszerűen bioenzimes hígtrágya kezelést alkalmaznak. A telep környezetében a védőfásítás elvégzésre került, amely elősegíti a kellemetlen szaghatás terjedésének minimalizálását.
15
A BAT-nak való megfelelés a hulladékgazdálkodás szempontjából: A nedves takarmányozás bevezetésével csökkent a takarmányozás során keletkező hulladékok mennyisége Az állattenyésztés során keletkező hígtrágyát mezőgazdasági termőföldek tápanyag visszapótlására használják, kiváltva a műtrágya felhasználást. A telephelyen alkalmazzák a hulladékok szelektív gyűjtését, amely elősegíti a hasznosítható hulladékok hasznosítását. A veszélyes hulladékok zárt gyűjtésével a környezetszennyezés megelőzött. A BAT-nak való megfelelés a zaj- és rezgésvédelem szempontjából: A rekonstrukció során az állattartó épületek szellőztető ventilátorait alacsony energiaigényű, és alacsony zajteljesítmény szintű ventilátorokra cserélték. A sertéstartás zárt technológiai épületeiben, a szellőztetés csak mesterséges úton ventilátorok biztosításával történik. Az épületek nem megfelelő szigetelését jó minőségű építőanyagok beépítésével a rekonstrukció során korszerűbbé tették. Az ólak körvonal menti elhelyezkedése zajárnyékoló hatású a védendő ingatlanok felé. Az állattartás során önetetős rendszereket alkalmaznak. A takarmányozási rekonstrukcióval a mezőgazdasági erőgépek mozgása a telephelyen belül jelentős mértékben lecsökkent. A takarmány keverése, előállítása 2009 évtől kezdve a takarmánykonyhában, a kijuttatás zárt csővezetékeken, szivattyú segítségével történik. A takarmányszállító rendszert frekvenciaváltós motorokkal működtetik. Az állatok mozgatása kizárólag nappali időszakban történik. A telephelyen belüli ki- és berakodások a telep belső részében, épületekkel védett területeken történik. A rekonstrukciót követően a takarmány beszállítása tartálykocsikkal történik, a telephelyi elosztás, pedig nagyrészt zárt rendszeren keresztül, 1 db takarmányszállító gépjármű igénybevételével történik. A takarmánytároló silók a telep belső részén kerültek elhelyezésre. A trágyakeverő motor zárt aknában telepített, a trágyatároló tavakig a trágya zárt csővezetéken jut el. A telephelyhez legközelebbi védendő épületeknél a zajvédelmi határértékek teljesülnek. A BAT-nak való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából: A telephelyen az állattartó tevékenység vízzáró padozattal rendelkező állattartó épületekben történik. A Zrt. a hígtrágya telepi tárolásához szigetelt trágyatárolókkal rendelkezik. A technológiai fegyelem betartásával és az újítások bevezetésével – lagúnák 5 cm-ig történő feltöltése – a hígtrágya az elméleti számítások szerint biztonságosan tárolható. A hígtrágya, annak magas beltartalmi értékeit figyelembe véve, tápanyagpótlási céllal termőföldön hasznosul. A sertéstelep rendelkezik vízminőségi kárelhárítási tervvel. Az elmúlt 5 éves időszakban a sertéstelepen folytatott tevékenységgel kapcsolatos lakossági panaszbejelentés érkezett többször. A bejelentéseket követően tartott hatósági ellenőrzéseken a panaszokban foglaltak nem voltak tapasztalhatók, így hatóságunk intézkedést nem rendelt el, illetve felhívta a figyelmet a BAT előírásaira
16
A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások a korszerű, környezettudatos műszaki megoldások fenntartására irányulnak, melyek betartásával a telep megfelel a legjobb elérhető technika (BAT) feltételrendszerének. ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei 1.
2.
3.
4.
5. 6. 7.
8.
A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a hatóságunk által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. Minden olyan módosítást vagy átépítést, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti jelentős változtatásnak nem minősül, azonban az alkalmazott technológia megváltoztatásával, vagy az épületek, vagy a berendezések rekonstrukciójával jár, a módosítással kapcsolatos engedélyezési eljárások megindításával egy időben hatóságunkra be kell jelenteni. Amennyiben az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatban építési engedély, illetve használatbavételi engedély kerül kiadásra, az engedély másolatát a kézhezvételtől számítva haladéktalanul hatóságunkra be kell nyújtani. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. Az állatok férőhelyszámában történő bármely változtatás csak hatóságunk előzetes engedélyével lehetséges. Az 1995. évi LIII. törvény 96/B. § (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít.
Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. Szabályok a tevékenység végzése során Óvintézkedések: 9. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 10. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A
17
11. 12. 13. 14.
továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez.
Felelősség: 15. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen hatóságunk munkatársai számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 16. Az engedélyes köteles hatóságunk részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-éig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a hatóságunk által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az „Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság részére” című részben előírtakat. 17. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Értesítés: 18. Az engedélyes köteles értesíteni hatóságunkat vagy bármely, a hatóságunk által megjelölt egyéb hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: • A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. • Bármely olyan esetben, amely az egyes környezeti elemek veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 19. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben
18
20.
megjelölt eseményről. A hatóságunk részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. Minden olyan esemény kapcsán, amely valamely környezeti elem veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: − Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (6721 Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/553-060, mobil: +36/30/303-31-19, fax: +36/62/553-068, e-mail:
[email protected]) Hulladék-, levegő-, zaj- és rezgés-, földtani közeg-, táj- és természetvédelem vonatkozásában − Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató–helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky utca 10. telefon: +36/76/502-014, fax: +36/76/481-241) Felszíni- és felszín alatti víz veszélyeztetése, szennyezése esetén − Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (6000 Kecskemét, Deák F. tér 3., telefon: +36/76/502-010, +36/76/481-651, fax: +36/76/502-012, e-mail:
[email protected]) Tűz- és katasztrófahelyzet esetén − Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32., telefon: +36/76/500-020, fax: +36/76/500-430, email:
[email protected]) Emberi egészség veszélyeztetése esetén − Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztályát (annak Járványügyi és Állatvédelmi Osztályát) (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: +36/76/503-370, fax: +36/76/328-008) Fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén
Indokolás: Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. Erőforrások felhasználása 21.
22.
23.
24.
Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), a keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A
19
25.
belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos.
Indokolás: Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag- és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az anyag- és energia felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. Levegővédelem Védelmi övezetre vonatkozó előírások A nagyüzemi állattartással összefüggő bűzkibocsátásra vonatkozóan a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése alapján a sertéstelep és hígtrágya tároló körül az alábbiakban jelölöm ki: 26.
A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (5) értelmében a Városföld, 0139/5 hrsz. alatti telephelyen a levegővédelmi övezetet az állattartó telep szélétől számított 150 m sugarú körben állapítjuk meg. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatai: Érintett
Városföld (hrsz.)
Művelési ág
0132/5
major
180.822
0132/2
major
5.251
0132/3
erdő
4.291
0131/14
szántó
6.049
0131/15
út
866
0132/4
major
2.321
0129
út
386
0131/11
szántó
5.548
0132/1
szántó
10.709
0131/18
szántó
140.633
0118
szántó
8.780
0131/17
kivett
4.059
terület (m2)
20
27.
28.
A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (5) értelmében a Városföld, 0115/1 hrsz. alatti telephelyen a levegővédelmi övezetet az állattartó telep hígtrágya tároló szélétől számított 340 m sugarú körben állapítjuk meg. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatai: Érintett
Városföld (hrsz.)
Művelési ág
0115/2
Kivett
32.956
0131/17
Kivett
63.923
0132/5
Major
6.709
0131/18
Szántó
23.436
0115/3
Szántó
7.440
0115/4
Szántó
242.575
0118
Szántó
167.943
0119/7
Major
78.584
terület (m2)
A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet.
Indokolás A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetében. A védelmi övezet nagyságának megállapításánál a környezetvédelmi hatóság a technológia BAT-nak való megfelelést vette figyelembe. Bejelentésre kötelezett pontforrásokra vonatkozó előírások: 29.
A P35 számú pontforrásra (Certuss Junior 600 gázkazán kéménye) megállapított technológiai határérték a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. sz. melléklet szerint: 2. számú technológia: granuláló gőzelőállítása Szennyező anyag Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd Kén-oxidok
Technológiai kibocsátási határérték (mg/m3) 100 350 5 35
A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 30.
A P 36 számú pontforrásra (Granuláló ciklon kürtője) megállapított technológiai határérték a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. mellékletének 2.1.1. pontja alapján: 21
4. számú technológia: takarmány granulálása Légszennyező anyag
Forrás
Osztály
Szilárd anyag (7)
P 36
2.1.1.O
Tömegáram (kg/h) 0,5-ig 0,5-nél nagyobb
Határérték (mg/m3) 150 50
Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbérték) alá esik, a kibocsátási határértéke a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. 31. 32. 33.
34. 35.
36. 37.
38. 39. 40.
A légszennyező pontforrásokon kiáramló légszennyező anyag mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezettséget. Csak időszakosan minősített, és a minősítés szerint biztonságos üzemvitelre alkalmas tüzelőberendezés és kémény működtethető. A P35 és P36 jelű pontforrások légszennyező anyag kibocsátását normál üzemvitel mellett 5 évente akkreditált mérőszervezettel végeztetett, a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló VM rendelet szerinti szabványos emisszió méréssel meghatározni. A mérés kezdetét megelőzően azt hatóságunknak 8 nappal hamarabb írásban be kell jelenteni. A mérésről készült jegyzőkönyvet a mérést követő 30 napon belül meg kell küldeni hatóságunknak. Mérés elvégzésének határideje 2019. február 28. A légszennyező pontforrások éves adatszolgáltatási kötelezettséget a levegő védelméről szóló Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése alapján kell teljesíteni. A légszennyező pontforrások éves adatszolgáltatási kötelezettséget a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló VM rendelet 12. § (1) bekezdés c) pontja, mérést követően a mérési jegyzőkönyv alapján kell teljesíteni. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról a környezetvédelmi hatóságot telefonon azonnal, 24 órán belül pedig írásban tájékoztatni kell. Amennyiben tüzeléstechnikai mérést végeznek annak eredményét, ill. ha készült, a jegyzőkönyvét is csatolni kell az adott évre vonatkozó éves légszennyezés mértéke adatlaphoz. A berendezéseket csak a gépkönyvében (műszaki leírásban) előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. A hatékony működés miatt biztosítani kell a berendezések optimumra való szabályozását. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról hatóságunknak telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell.
Nem engedélyköteles pontforrásokra vonatkozó előírások: 41. 42. 43.
A légszennyező pontforrásokhoz csatlakozó berendezéseket rendeltetésüknek megfelelően kell üzemeltetni. A berendezések kéményein kiáramló légszennyező anyagok mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezést. A kazánok hatékony működése miatt biztosítani kell az optimumra való szabályozást.
22
44.
A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni.
Indokolás Előírásainkat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4-5. § alapján tettük. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásaink a rendelet 31. §-ában előírtakon alapulnak. A P35 pontforráshoz kapcsolódó berendezésekre megállapított technológiai kibocsátási határérték a 140 kW és az ennél nagyobb, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. sz. melléklet alapján került előírásra. A P36 pontforráshoz kapcsolódó berendezésekre megállapított technológiai kibocsátási határérték a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. mellékletének 2.1.1. pontja alapján állapítottuk meg. A légszennyező pontforrásokon végzendő emisszió mérést a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásai alapján kell elvégezni. A nem engedély-köteles légszennyező pontforrásokra vonatkozó előírások hőtermelésből származó légszennyező anyag kibocsátás minimalizálását szolgálják. Állattartási tevékenység végzésére vonatkozó előírások: 45. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 46. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 47. A hőenergia energiatermelő berendezéseinek hatékony működéséhez biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 48. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 49. A sertéstelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. 50. A sertéstelep CH4 és NH3 kibocsátásának éves EPRT adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni kell. 51. Hatékony kellemetlen szagkibocsátást csökkentő készítményt kell alkalmazni a takarmányozás, vagy telephelyi hígtrágya gyűjtés során. 52. A felhasznált kellemetlen szagkibocsátást csökkentő készítmény felhasználási dózisát, és felhasználásának gyakoriságát mindég a termék gyártója szerinti ajánlás szerint kell végezni. 53. Nyilvántartást kell vezetni a telephelyen mindenkor felhasznált kellemetlen csökkentő készítmény felhasználásról. A nyilvántartásban fel kell jegyezni a felhasználás helyét,
23
felhasznált mennyiséget, kijuttatás módját, kijuttatást végző, illetve a kijuttatásért felelős személy nevét. Indoklás Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer, a berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelelő, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásunk a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. §-ában előírtakon alapul. A kellemetlen szaghatást csökkentő készítmény felhasználása során a hígtrágya bűzanyagainak egy része lebomlik, kisebb mértékű a kiülepedés, így csökkennek a lerakódások, melyek bűzkibocsátással járó bomláshoz vezethetnek. Trágyakezelés, trágyatárolás: Előírások: 54. A hígtrágyát olyan módon lehet a termőföldre juttatni, hogy az a lehető legkisebb területen és a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel. 55. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 56. A sertéstelep által átadott, vagy termőföldre kihelyezett hígtrágyáról naplót kell vezetni. A naplóban rögzíteni kell az átadott, vagy termőföldre kihelyezett trágya becsült napi mennyiségét, valamint időpontját. A naplót ellenőrzéskor be kell mutatni. 57. A hígtrágyának a tározó medencékbe történő bevezetése csak a hígtrágyaszint (folyadékszint) alatt történhet. 58. A hígtrágya termőföldre történő kijuttatására csak sávszóró berendezés vagy injektor használható. 59. A szántóföldi növényi kultúrával nem borított területre, a sávszóró berendezéssel kijuttatott hígtrágyát 24 órán belül a talajba be kell forgatni. 60. A hígtrágya kijuttatás területe és az összefüggő lakóterület távolsága nem lehet kisebb 300 m-nél. 61. A hígtrágya kijuttatás területe és a területtel szomszédos lakott tanya távolsága nem lehet kisebb 50 m-nél 62. A hígtrágya kijuttatás egyenletességét olyan mértékig kell biztosítani, hogy a folyadék maradéktalan talajba szivárgása, a kijuttatástól számított 10 percen belül, biztosított legyen: „tócsásodás” ne forduljon elő. 63. A hígtrágya kihelyezés idején az időjárási körülményeket folyamatosan figyelemmel kell követni. Amennyiben a szél iránya és erőssége miatt a kihelyezésből származó bűzanyagok az összefüggő lakóterületekre (Dózsa telep, a sertéstelep szomszédságában található volt szolgálati lakások, Városföld település központi lakóövezete) juthatnak, a hígtrágya kihelyezést azonnal be kell szüntetni. 64. A hígtrágya kihelyezésről naplót kell vezetni. A naplóban rögzíteni kell a kiöntöző berendezés esetleges hibáit, a hiba elhárításának módját, az öntözési terület helyrajzi számát és a helyrajzi számon belüli (lakóövezethez viszonyított) elhelyezkedését, a kiöntözés kezdetének és befejezésének időpontját naponta, az időjárási körülményeket (szélirányt, becsült szélerőséget (szélcsend, gyenge szél, erős szél, erős széllökések, stb.) és hőmérsékletet) a kiöntözött hígtrágya mennyiséget, a kiöntözés előírás szerinti elvégzéséért felelős dolgozó nevét.
24
65.
A fásítással létrehozott véderdőt, az esetlegesen kipusztuló növényi egyedek pótlásával fent kell tartani. Határidő: folyamatos
Indoklás A trágyakezelésre vonatkozó előírások a diffúz bűzkibocsátás megelőzését, illetve csökkentését és az előírások betartásának ellenőrzését szolgálják. A trágyakezelés technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a szerint „Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.”. A hígtrágya szint alatti hígtrágya bevezetés a trágyatározóba csökkenti a bűzkibocsátást (bűzanyagok nem szellőznek a környezeti levegőbe). A hígtrágya kihelyezésre megadott előírások biztosítják, hogy lakosságot zavaró bűz ne kerüljön a környezeti levegőbe. A fásítással létrehozott véderdő elő fogja segíteni a környezeti levegő diffúz porszennyezésének megkötését, a telephelyről származó bűz- és zajterhelés, lakó területek irányába történő leárnyékolását. Hulladékgazdálkodás 66.
67. 68.
69.
70.
71. 72.
73. 74.
A telephely rekonstrukciója, állagmegőrző felújítása során keletkező építési és bontási hulladék a szennyeződésmentes talaj hulladékot kivéve területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon – gyűjteni. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes telephelyi nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a környezetvédelmi hatóság munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. A hulladék nyilvántartást a telephelyen kell tartani, megőrizni úgy, hogy az bármely időpontú helyszíni ellenőrzéskor megtekinthető legyen. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a környezetvédelmi hatóságnak adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.
25
Gyűjtőhellyel kapcsolatos előírások: 75. A telephely üzemeltetésének időszakában fenn kell tartani a jogszabályi előírásoknak megfelelő a telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket. 76. Az 1. számú üzemi hulladék gyűjtőhelyen egyidőben 1.200 kg, a 2. számú üzemi hulladék gyűjtőhelyen egyidőben 3.544 kg, a gyűjtőhely melletti területen 9.000 kg, a TMK műhelyben lévő üzemi gyűjtőhelyen 400 kg hulladék tárolható összesen, oly módon, hogy azok ne keveredjenek és mindegyik hulladék gyűjtésénél biztosított legyen az elfolyást, elszóródást és környezetszennyezést megelőző tárolás. 77. Az üzemi hulladék gyűjtőhely gyűjtési kapacitásának folyamatos fenntartása érdekében a gyűjtőhelyről a hulladékot évente 1 alkalommal, a munkahelyi gyűjtőhelyről 6 havonta kell a hulladékot gazdálkodónak átadni kezelésre. 78. Az üzemi gyűjtőhelynek akkora szabad gyűjtési kapacitással kell, hogy rendelkezzen, amely biztosítja a telephely mindenkori termelési volumene során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését. 79. A telephelyi hulladékgyűjtő helyek műszaki kialakításának meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Határidő: 2017. április 2. Indokolás A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 4. §-a alapján: „Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.” [Ht. 31. § (1)] „A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék közvetítőnek történő átadása, d) a hulladék kereskedőnek történő átadása útján gondoskodik.” [Ht. 12. § (1)] „A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében a hulladékbirtokos – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos.” A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 65. § (1) bekezdése előírja, hogy a hulladék termelője, illetve kezelője a telephelyén nyilvántartás vezetésére kötelezett. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeire vonatkozó 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat az irányadók. A nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásainkat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés (A hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet) alapján tettük. A munkahelyi gyűjtőhely üzemeltetésével kapcsolatos előírásainkat a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. § (9) bekezdés alapján tettük. Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetésével kapcsolatos előírásainkat a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 15. § (6) bekezdés alapján tettük.
26
A gyűjtőhelyek tároló kapacitását az üzemeltető adta meg az eljárás során. A hulladék elszállításának gyakorisága a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével történt. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. A hulladék gyűjtőhelyek műszaki kialakítását a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet szabályozza. A telephelyen jelenleg meglévő hulladékgyűjtő helyek kiépítettsége nem felel meg a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásainak a felülvizsgálati dokumentáció alapján. A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 30. §-a a meglévő gyűjtőhelyek esetében a jogszabály hatálybalépését követő 2 éven belül engedélyezi a hulladékgyűjtőhely műszaki kialakításának jogszabályi előírásoknak történő megfelelés teljesítését, mindezek figyelembe vételével történt a gyűjtőhelyek jogszabályi előírásoknak megfelelő műszaki kialakításra tett előírás teljesítési határideje meghatározása. Zaj- és rezgésvédelem 80.
81.
A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. A telep zajhelyzetének megváltozását a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának be kell jelenteni. Határidő: folyamatos.
Indoklás A dokumentációban leírtak szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterületén védendő létesítmény nincs. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése , valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 11. § 1. pontja értelmében, ha a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a 10. § (3) bekezdésben megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott kérelem alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásnak szükségességét meg kell vizsgálni. Földtani közeg védelme 82.
A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. 27
83. 84. 85.
86.
87.
88.
89. 90.
91.
92.
A telephelyi tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a földtani közeg veszélyeztetése, károsodása ne következzen be. A tevékenységgel nem okozhatják a vonatkozó jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben. A földtani közeg jó minőségi állapotának biztosítása érdekében, a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. Az állattartó épületek padozatának műszaki védelmét folyamatosan ellenőrizni kell és a hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodni szükséges. A tapasztalatokról és az esetleges javításokról évente összefoglaló jelentést kell készíteni. Határidő: tárgyévet követő év március 31., az éves jelentés részeként. A telephelyen keletkező tárgya mennyiségéről nyilvántartást kell vezetni és hatóságunknak be kell mutatni. A keletkező trágya mennyiségéről havi jelentést kell készíteni, jelölve a turnusváltásokat, a lagúnák feltöltöttségi állapotát, annak igazolására, hogy a telephelyen a tervezett és bevezetett víztakarékos módszerekkel történő üzemeltetés mellett a rendelkezésre álló hígtrágya tároló kapacitás elegendő a 6 havi tárgyamennyiség biztonságos befogadására. Határidő: első alkalommal 2016. március 31., majd ezt követően tárgy év július 31., valamint tárgy évet követő év március 31. Amennyiben a tervezett víztakarékos módszerek bevezetése alapján a rendelkezésre álló hígtrágya kapacitás nem elegendő a 6 havi keletkező trágya tárolására, úgy műszaki megoldásokkal intézkedni kell a keletkező trágya jogszabályoknak megfelelő tárolási lehetőségének biztosításáról, és hatóságunkat értesíteni szükséges. Határidő: észlelést követő 15 napon belül írásos bejelentést kell küldeni hatóságunkra, melynek az intézkedési tervet tartalmaznia kell határidők megjelölésével. A felhagyott hígtrágya tározó medence teljes kiürítését el kell végezni. Határidő: 2015. október 31. A tevékenység során keletkező hígtrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezése csak a területileg illetékes növény- és talajvédelmi hatóság által kiadott, érvényes engedély birtokában végezhető. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló jogszabály szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait be kell tartani. Az október 31. és február 15. közötti tilalmi időszakban a hígtrágya termőföldre történő kihelyezése tilos. A telephelyre vonatkozóan komplex alapállapot-jelentést kell készíteni. Az alapállapot-jelentés részeként – a földtani közegre vonatkozóan – a vizsgálatokat pH, fajlagos vezetőképesség, ammónia, nitrát, nitrit komponensekre kell elvégezni. A mintavételt és a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti. Határidő: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónap.
Indoklás Feltételeinket a földtani közeg védelme érdekében írtuk elő. A környezethasználat megszervezésének és végzésének módját a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdése tartalmazza.
28
A 219/2004. (VI. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 10. § (1) bekezdés alapján a tevékenység csak a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A (B) szennyezettségi határértéket a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet határozza meg. A műszaki védelem kialakítását a Favir. 10. § (1) bekezdés alapján írtuk elő. A padozat vízzáróságára vonatkozó előírásunkat a Favir 10. § értelmében tettük. A trágyára vonatkozó nyilvántartással igazolható, hogy a trágya jogszabályoknak megfelelő kezelése biztosított, a telephely földtani közegének veszélyeztetettsége nem áll fenn. A felülvizsgálati dokumentációban közöltek alapján a hígtrágya tárolók kapacitása a jelenlegi tartástechnológia szerint nem elegendő a telephelyen keletkező hígtrágya 6 havi biztonságos befogadására, ezért a Zrt. víztakarékos technológiát vezet be, mely során a hígtrágya mennyisége csökkenni fog. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben előírtakat be kell tartani. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. B § (1) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § (1) bekezdése, a 20/A. § (4) bekezdése, a 20/A. § (6) bekezdése és a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a Favir. 15. § (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapot-jelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a hatóságunk birtokában. Okirattári Nyilvántartásunkban nem lelhető fel a fenti alapállapot-jelentés, ezért indokolt annak hatóságunkhoz történő benyújtása. A BAT alkalmazására vonatkozó előírások 93.
94.
Az engedélyesnek, mint környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Az engedélyesnek az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell: − a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, − a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, − a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, − a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, − a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, − a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen 29
95. 96. 97.
károsodott környezet helyreállításáról, − valamint arról, hogy minimumra csökkenjenek a létesítmények működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken: - a légszennyezés, elsősorban a kiporzásból származó porterhelés, valamint a kellemetlen szaghatások, - a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés, - a forgalom okozta zaj-terhelés, - a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás, - a tűzesetek. A karbantartást rendszeresen kell végezni. A telephelyen folytatott tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a földtani közeg szennyeződjön. Az engedélyes köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni.
Indoklás A legjobb elérhető technológia alkalmazásával biztosítható a környezet terhelés minimális szinten tartása. Műszaki baleset megelőzése és elhárítása 98.
99.
100.
A vonatkozó jogszabályok értelmében, engedélyesnek – a jelen engedély keretében végzett tevékenység folytatásának ideje alatt – mindenkor érvényes üzemi kárelhárítási tervvel kell rendelkeznie. Eleget kell tenni az érvényben lévő, elfogadott üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségeknek. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Az engedélyesnek – a jelenleg érvényben lévő üzemi kárelhárítási terv lejártát megelőzően – aktualizált üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni és benyújtani hatóságunkra 2 példányban. Határidő: 2017. október 1.
Indoklás A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja a környezet védelmének biztosítása. A telephely üzemeltetője a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (3), illetve a 2. számú melléklet 11. b) pontja – Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, valamint 11. c) 750 férőhely kocák számára – alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A meglévő telep az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 43264-2-1/2012. számon jóváhagyott, 2017. november 30. napjáig érvényes üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik.
30
A tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások 101.
102. 103.
104.
105.
Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére, vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően, az engedélyes köteles hatóságunk egyetértésével leszerelni a környezet-szennyezést okozó gépeket, biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket, gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét – beleértve a bűzt is – előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása előtt állapotvizsgálati dokumentáció, hatóságunkra történő benyújtásával kell igazolni, hogy a földtani közegben környezeti kár nem következett be.
Indoklás A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások teljesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. Adatrögzítés, adatszolgáltatás és jelentéstétel a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság részére 106.
107. 108.
109.
110.
111.
Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő egy hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót hatóságunkhoz benyújtani. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formájának a hatóságunk által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és hatóságunk részére a hozzáférhetőséget mindenkor biztosítani kell. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint hatóságunkhoz az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, egy eredeti és egy másolati példányban. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia.
31
112.
113.
114.
Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot hatóságunk rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre – a minták elemzése alapján – a hatóságunk írásbeli hozzájárulásával módosítható. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. − KÜJ, KTJ; − A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt.,…), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.); − A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); − A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); − TEÁOR ’03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); − Arra való nyilatkozat, hogy a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van-e szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; − Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; − Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); − A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); − NOSE-P kód.
Adatszolgáltatás, beszámolók ütemezése: Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése
Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága
Beadási határidő
Éves adatszolgáltatás (E)PRTR-A adatlap (166/2006/EK rendelet alapján) Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) adatszolgáltatás, mennyiségtől függően EPRTR jelentés Állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai
évente
március 31.
évente
március 1.
évente
március 31.
32
LM (Légszennyezés mértéke) bevallás
Éves környezeti beszámoló minimális tartalma
Hulladékgazdálkodás: − Keletkezett hulladékok − Technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: − Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések − Takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata − Telep éves ammónia és metán diffúz kibocsátása
évente
március 31.
Földtani közeg védelme: − Padozat repedezettségének ellenőrzése − Trágyanyilvántartás
Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések és továbbképzések
Eseti beszámolók Panasz beérkezését követő 2 napon belül
Panaszok (ha voltak) Haváriák jelentése A bejelentett események összefoglalója
eseti
Haladéktalanul Az eseményt követő 1 hónapon belül
33
Energetikai belső auditálás (veszteségfeltáró vizsgálat)
5 év
A felülvizsgálati dokumentáció részeként
A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.; 6701 Szeged, Pf.: 1048 Indokolás Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.
A szakhatóságok előírásai: 1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának BKR/001/006132/2015. számú állásfoglalása: „A Városföldi Agrárgazdaság Zrt. (6033 Városföld II. körzet 38.) Városföld 0139/5 hrsz. alatti sertés telep, teljes körű felülvizsgálati dokumentációja alapján az egységes környezethasználati engedélyének módosításához közegészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. A hígtrágya tárolót (mint diffúz légszennyező forrást) úgy kell működtetni, hogy abból a lehető legkisebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe, annak használata/működtetése ne okozza a környezeti levegő olyan mértékű bűz-terhelését, amely a lakosság, (illetve a tanyán élők) egészséges életkörülményét károsan befolyásolhatja. 2. A keletkezett trágya termőföldön történő elhelyezése a vonatkozó jogszabályban foglalt tilalmi időszakban (november 15-től február 15-ig) nem lehetséges, ennek figyelembevételével kell a kitrágyázást ütemezni. 3. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen. 4. Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését közegészségügyi kockázatot, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. 5. A tevékenység során keletkező kommunális szilárd hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz-és szaghatást is csökkenti. 6. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében az üzemi vízmű kútjának belső védőterületén lévő berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, el kell kerülni a csapadékvízből visszamaradó pangó vizek keletkezését, valamint a kialakított monitoring rendszer folyamatos működtetése szükséges. 7. A veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenységet úgy kell végezni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák.
34
8. A dolgozókat érő kémiai és biológiai kockázatok tekintetében munkahelyi kockázatértékelésben feltártak alapján folyamatosan végre kell hajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. 9. Az üzemelés során a nemdohányzók védelmében folyamatosan biztosítani kell a vonatkozó egészségvédelmi követelményeket. 10. A tevékenység gyakorlása során kizárólag a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően engedélyezett biocid termékek (pl. fertőtlenítőszerek) használhatók fel. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztályának BKF/001/643-2/2015. számú állásfoglalása: „A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága - mint első fokon eljáró talajvédelmi hatóság - az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére, valamint a megkeresés mellékleteként az elektronikus felületen megtekintett egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció (készítette: UNI-Terv 2005. Környezetvédelmi Kft., Szeged, Tabáni út 26.), alapján TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-át adja, a Városföldi Agrárgazdasági Zrt. (6033 Városföld II. körzet 38.) által a megkereső Felügyelőségnél kérelmezett, a Városföld 0139/5 hrsz területen folytatott nagy létszámú állattartásával kapcsolatos, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációjára vonatkozó engedély kiadásához , az alábbi feltételek betartása mellett: -
Az engedélyes által a telephelyen folytatott tevékenység semmilyen vonatkozásban nem lehet káros hatással a telephely környezetében található mezőgazdasági területekre. Egyéb kérdések tekintetében a dokumentációban foglaltak a mérvadók és betartandók.
Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható.” 3. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya 35600/1991-1/2015.ált. számú állásfoglalása: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésére indult, Városföldi Agrárgazdaság Zrt. (6033 Városföld, II. körzet 38.) részére, Városföld 0139/5 hrsz. alatti ingatlanon folytatott nagy létszámú állattartásra vonatkozó egységes környezethasználati engedély teljes körű felülvizsgálatának elfogadásához szakhatósági hozzájárulásomat megadom az alábbiak szerint: 1. A telephely vízilétesítményeit a vízjogi üzemeltetési engedélyekben megadottak szerint kell üzemeltetni.
35
2. A tevékenységgel nem okozhatják a felszín alatti víz (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. 3. A szennyvíztároló aknában gyűjtött szociális szennyvíz csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható. Az elszállítást igazoló bizonylatokat meg kell őrizni és ellenőrzéskor fel kell tudni mutatni. 4. A tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel és műszaki védelemmel folytatható. 5. A hígtrágya mezőgazdasági területre való kihelyezése csak a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága külön engedélyével történhet. 6. A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait be kell tartani. 7. A felhagyott hígtrágya tározó medence teljes kiürítését el kell végezni. Határidő: 2015. október 31. A kötelezettség teljesítéséről részletes beszámolót kell készíteni, és azt meg kell küldeni hatóságunk részére. A beszámolóban be kell mutatni a kitermelt és a visszamaradt mennyiségeket, a kihelyező területek nagyságát és helyrajzi számát. A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44.§ (9) bekezdése alapján csak az I. fokú határozat, illetve az I. fokú eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezésben lehet.” 4. Városföld Község Önkormányzat Jegyzője 494-2/2015. számú állásfoglalása: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Szeged, Felső-Tisza part 17.) megkeresésére, a Városföld Agrárgazdasági Zrt. egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárásban az egységes környezethasználati engedély módosításához az Uni-Terv 2005. Környezetvédelmi Kft. (6706 Szeged, 6-Tp.) által készített tervdokumentáció alapján kikötés nélkül szakhatósági hozzájárulást adok. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” * Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 11 év. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. Az engedély jogerőre emelkedésével érvényét veszti az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által kiadott 11308-9-11/2010. számú engedély, továbbá az azt módosító 11308-9-14/2011., 11308-9-25/2014., 11308-9-34/2015. és 11308-9-35/2015. számú határozatok. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól
36
ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. § (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 125 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00299664-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási költség nem merült fel. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik.
INDOKOLÁS Hatóságunk jogelődje, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) 11308-9-11/2010. számon 5 éves felülvizsgálati dokumentáció és egységes környezethasználati engedély kérelem alapján egységes környezethasználati engedélyt (IPPC) adott a Városföldi Agrárgazdaság Zrt. (6033 Városföld, II. körzet 38.) részére a Városföld 0139/5 hrsz.-ú ingatlanon végzett, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 11. b)-c) pontja [nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2000 férőhely (30 kgon felüli) sertések számára, 750 férőhely kocák számára] szerinti tevékenység folytatásához. Az engedély 11308-9-14/2011., 11308-9-25/2014., 11308-9-34/2015. és 11308-9-35/2015. számon módosításra került. Az engedély 2015. november 30-ig érvényes. A Városföldi Agrárgazdaság Zrt. megbízásából az Uni-Terv 2005. Környezetvédelmi Kft. (6723 Szeged, Tabán u. 26. I/1.) 2015. január 21-én kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre a fenti telephelyre vonatkozó 11308-9-11/2010. számú egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálata tárgyában. Az ügyfél kérelméhez csatolta az igazgatási szolgáltatási díj (250 000,-) befizetéséről szóló bizonylatot. A R. 1. számú melléklet 1. c) pontja [Intenzív állattartó telep – sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára] és 1. d) pontja [Intenzív állattartó telep – sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára]; valamint a 2. számú melléklet 11. b) pontja [Nagy létszámú állattartás – Intenzív sertéstenyésztés, több mint 2000 férőhely (30 kgon felüli) sertések számára], és 11. c) pontja [Nagy létszámú állattartás – Intenzív sertéstenyésztés, több mint 750 férőhely kocák számára] alapján a tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez kötött.
37
Az ügyfél a Felügyelőség 11308-9-27/2015. számú hiánypótlási felhívását (növény- és talajvédelmi szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása) 2015. február 11-én teljesítette. A hatóság a benyújtott dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az hiányos volt, ezért a 11308-9-28/2015. számon szakmai indokokra tekintettel tényállás tisztázás vált szükségessé. A fenti számú végzésben kérteket a Zrt. a 2015. április 30-án érkezett beadványával csak részben teljesítette, majd a 11308-9-36/2015. számú újabb tényállás tisztázásra felhívó végzésben foglaltakat 2015. június 17-én szintén csak részben teljesítette, ezt követően a 11308-9-38/2015. számú ismételt tényállás tisztázásra felhívó végzésben foglaltakat 2015. július 22-én teljesítette. * A szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján 11308-9-29/2015. számon 2015. február 18-án kerestem meg. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztálya, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya és Városföld Község Önkormányzat Jegyzője szakhatósági állásfoglalását a rendelkező részben „A szakhatóságok előírásai” fejezetben előírtam. Szakhatósági állásfoglalások indokolása: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség hivatkozott számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásunk megadását kérte, az Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. (6723 Szeged Tabán u. 26.) által készített Városföld 0139/5 hrsz. alatti sertés telep, teljes körű felülvizsgálati dokumentációja alapján, amit a felügyelőség elektronikus úton bocsátott rendelkezésünkre. A benyújtott dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység végzése – a szakhatósági állásfoglalásomban megadott feltételek teljesítése esetén - nem okoz az egységes környezethasználati engedély módosításához való hozzájárulást kizáró közegészségügyi hatásokat. Az egészségkárosító kockázatok csökkentése érdekében az egységes környezethasználati engedély kiadásához való szakhatósági hozzájárulás feltételeként „az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről” szóló 1991. évi XI. törvény 3.§ ac) pontjában, „a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről” szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4. § (2), (4), 5. § (1) és 6. § (1) bekezdéseiben, „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól” szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 4. §-ban „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet 11. §-ban, „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet 5. § (1) bek. a)-d) pontjaiban, „a kémiai biztonságról” szóló 2000. évi XXV. tv. 1416., és 28-29. §-iban, a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
38
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdésében, „a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről” szóló 18/1998. (VI.3.) EüM rendelet 9. § (1) pontjában és a 4. sz. melléklet 7. pontjában, „a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről” szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet 3. és 4. §-ban megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam elő. Az önálló jogorvoslatot „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § bekezdésére figyelemmel, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet 33. § (1) bekezdésében és 5. sz. mellékletében meghatározott hatáskörében eljárva, ill. szakkérdésekre vonatkozóan, az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4. § (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki.” Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály: „Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség (6721 Szeged Felső Tisza-part 17.) által megküldött fenti hivatkozási számú megkeresésében, a Zrt. Városföld 0139/5 hrsz területen folytatott nagy létszámú állattartására vonatkozó egységes környezethasználati engedély módosításával összefüggő eljáráshoz kapcsolódó szakhatósági állásfoglalás kiadásával kereste meg, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint első fokon eljáró talajvédelmi hatóságot. Az engedély módosításához a fenti feltételek és a dokumentációban foglaltak betartása mellett hozzájárulunk. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja és a 17. § (1) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet 33. § (1) bekezdés és 5. melléklet, valamint a 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése alapján adtam ki.” Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály:
Igazgatóság
Igazgató-helyettesi
Szervezet
„Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.) fenti számú, 2015. február 19. napján érkezett megkeresésében hatóságunk szakhatósági állásfoglalását kérte Városföld 0139/5 hrsz. alatti ingatlanon folytatott nagy létszámú állattartásra vonatkozó egységes környezethasználati engedély teljes körű felülvizsgálatának elfogadásához. A vízügyi hatóság részére elektronikus úton rendelkezésére bocsátott, az Uni-Terv 2005. Környezetvédelmi Kft. (6723 Szeged, Tabán u. 26.) tervdokumentáció alapján
39
megállapítottam, hogy - a rendelkező részben megadott feltételek betartásával – a tevékenység megfelel a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó jogszabályi előírásoknak, vízgazdálkodási és vízvédelmi érdeket nem sért. Az engedélyes a tárgyi telephelyen nagy létszámú állattartási tevékenységet folytat az ATIKTF 11308-9-11/2010. számon kiadott, utoljára 11308-9-25/2014. számon módosított egységes környezethasználati engedélye alapján. A telephely vízellátását 2 db fúrt kút biztosítja. A kutak 1363/36/2000. számon kiadott, többször, legutóbb 12938-3-17/2011. számon módosított vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, amelynek érvényességi ideje 2015. május 31. napja. A kutakból a vizet egy 50 m3 hasznos térfogatú, acélszerkezetes víztoronyba vezetik. A szociális szennyvizet zárt gyűjtőaknába gyűjtik. Az aknák hasznos térfogata a központi irodaháznál 30 m3, az orvosi rendelőnél 2 m3, a műhelynél 5 m3, sertéstelepi irodaépületnél 2 m3. Az összegyűjtött kommunális szennyvizet engedéllyel rendelkező vállalkozó szállítja el a kecskeméti szennyvíztisztító telepre. A sertéstelep üzemeletetése hígtrágyás technológiával történik. Az engedélyes a telephelyen végzett rekonstrukciós munkálatok során valamennyi sertéstartó épület padozatát padlóráccsal szerelte fel. A trágya gyűjtése a padló alatti sekély lagúnákban történik. A lagúnákból leeresztett hígtrágya gyűjtésére 2 db vasbeton, vízzáró gyűjtőakna lett kialakítva a telepen. A két akna össze van kötve, a 40 m3-es aknába gyűjtött hígtrágya a 90 m3-esbe folyik át, ahonnan egy 190 m3/h teljesítményű keverő/aprító szivattyúval nyomják ki az öntözési telepre. A hígtrágya továbbítására kb. 230 m hosszúságú, NA 150 KPE és 370 m hosszúságú NA 130 gyors csatlakozós horganyzott acél öntözővezeték szolgál. Az öntözési telepen a hígtrágyát a 9.731 m3 térfogatú osztott beton medencében vezetik. A trágya innen a szigetelt medencébe kerül (nettó térfogata ~32.000 m3) (vízjogi üzemeltetési engedély: 74702-35/2013., érvényessége 2018. december 31.). A telephelyen lévő tározók térfogata az újonnan szigetelt medencével együtt összesen 41.861 m3. A korábban használt 50.000 m3-es földmedrű hígtrágya tároló medence kiürítését a Zrt. megkezdte, azonban a 2014. évi csapadékos időjárásra hivatkozva az egységes környezethasználati engedélyben meghatározott határidőig nem tudták teljesíteni, így kérték a határidő módosítását. A telepen a jogszabályi előírásoknak megfelelően 6 havi hígtrágya tárolási kapacitás biztosított. A hígtrágya kihelyezés a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága BKF/01/2378-12/2014. számú, 2019. december 31. napjáig érvényes engedéllyel történik. Az állattartás során szennyezett csapadékvíz nem keletkezik, a tetőfelületekre, valamint az aszfalt, illetve beton burkolatú utakra hulló csapadékvíz a zöldfelületekre vezetve elszikkad. A telephelyen, illetve annak környezetében folytatott tevékenységek talajvízre gyakorolt hatásait az ATV-KTVF által 12938-5-3/2007, majd 12938-5-5/2013. iktatószámú határozatban engedélyezett 6 db monitoring kúttal, illetve a kutakban lévő víz vizsgálatával biztosítják (érvényessége: 2023. február 28.). A sertéstelepi technológiához alkalmazott gépek, berendezések üzemanyag ellátása biztosított. Az üzemanyag állomáson keletkező olajjal szennyezett csapadékvizet előtisztító berendezésen vezetik át, majd tisztítás után egy 20 m2 szikkasztó felületű árokba szikkasztják. A
40
tisztítórendszer üzemeltetési engedélyének száma: 31650-2-6/2013., érvényességi ideje 2018. március 14. napja. A Zrt. az ingatlanokon található mezőgazdasági gépjárműmosó, mosóvíz tisztító és tisztított szennyvíz elhelyezésére szolgáló szikkasztó árkok vízilétesítményeit megépítésére 31650-44/2012. számon kiadott, 713-1/2014/VH (üa.: TVH-31650-5-7/2014.) számon módosított vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik 2016. október 31. napjáig. A telephelyen folytatott tevékenység vízbázisvédelmi érdeket nem sért, az érintett ingatlan elhelyezkedése következtében a tervezett tevékenység árvíz, jég levonulását, mederfenntartási munkálatokat nem akadályozza. Feltételeimet a felszín alatti- és felszíni víz védelme érdekében írtam elő. A (B) szennyezettségi határértéket a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet határozza meg. A tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) a) bekezdés értelmében a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, és – az engedélyezhető közvetlen bevezetések kivételével – műszaki védelemmel folytatható. Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet tartalmazza. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet (záró és átmeneti rendelkezése) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerint e rendelet hatálybalépésekor már üzemelő vagy engedéllyel rendelkező, a külön jogszabályoknak nem megfelelő állattartó telepek trágyatárolóit a 16.-17. § szerinti határidők lejárta után legkésőbb egy évvel fel kell számolni. A rendelet 16. § a) pontja alapján az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetében a külön jogszabályban – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet – megadott határidő a mérvadó. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet azonban nem határoz meg határidőt erre vonatkozóan, így az ügyfél által kért határidőt határoztam meg. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Kormány rendelet 14. § alapján hatóságom szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági megkeresés 2015. február 19. napján érkezett hatóságunkra. A hatóság szakhatósági állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki. A Ket. 33. § (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44.§ (9) bekezdése zárja ki.
41
Hatóságom a Ket. 78.§ (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat megküldését. A vízügyi hatóság illetékességét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Kormány rendelet 2. melléklet 11. pontja állapította meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdése alapján, a hatályos jogszabályok figyelembe vételével adtam ki.” Városföld Község Önkormányzat Jegyzője: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalást kért a tárgyban megjelölt egységes környezethasználati engedély módosításához. A dokumentációt megvizsgálva megállapítottam, hogy a tervezett módosítás Városföld község igazgatási területén helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint. Hatáskörömet és illetékességemet, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. melléklet 7. pontja biztosítja. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről is. Állásfoglalásom kiadásánál figyelembe vettem a Ket. 26. § (1) c) pontjában, 33. § (8) bekezdésében és a 44. § (1) bekezdésében foglaltakat.” * A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése alapján az elsőfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a kormányhivatal. A környezetvédelmi hatóság a benyújtott felülvizsgálati tervdokumentáció, annak kiegészítései és az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai alapján az engedélyes részére egységes környezethasználati engedélyt adott, továbbá rendelkezett arról, hogy ezen engedély jogerőre emelkedésével érvényét veszti a Felügyelőség által kiadott 10215-412/2010. számú engedély, továbbá az azt módosító 11308-9-14/2011., 11308-9-25/2014., 11308-9-34/2015. és 11308-9-35/2015. számú határozatok. A fentiek alapján az engedélyes részére a rendelkező rész szerint – a jogszabályváltozásokat is figyelembe véve, és az engedély átláthatóságára tekintettel – új engedélyt adtam ki, továbbá rendelkeztem arról, hogy a fenti számú engedélyek érvényüket vesztik. Az engedélyt a R. 17. § (2) bekezdése, a 20. § (3)-(5) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 70. § (1) bekezdése alapján – figyelembe véve a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat – adtam ki. Az engedély érvényességi ideje a R. 20/A. § (1) bekezdésén alapul.
42
Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2015. augusztus 31. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rendelet) 1. számú melléklet III/7. és III/10.1. pontja alapján határoztam meg. A fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A jogorvoslati eljárás díját a KvVM rendelet 2. § (4)-(10) bekezdése alapján állapítottam meg. A jogorvoslati eljárási díj vonatkozásában az előirányzat-felhasználási számlaszámot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet határozza meg. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység jogkövetkezményeit a R. 26. § (4) bekezdése határozza meg. A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a Kvtv. 71. § (1) bekezdés c) pontja, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete állapítja meg. S z e g e d, 2015. augusztus 18.
Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Dr. Börcsök Levente főosztályvezető
43
44
Kapják: 1. A Városföldi Agrárgazdaság Zrt. (6033 Városföld, II. körzet 38.) tv. 2. Uni-Terv 2005. Környezetvédelmi Kft. (6723 Szeged, Tabán u. 26. I/1.) tv. 3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32.) HKP 4. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály (6000 Kecskemét, Halasi út 36.) HKP 5. Városföld Község Önkormányzat Jegyzője (6033 Városföld, Felszabadulás u. 35.) HKP 6. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (6721 Szeged, Berlini krt. 16-18.) 7. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) tájékoztatásul, HKP 8. Hatósági nyilvántartás 9. Irattár
45
46
