Szám: 110-9/2014/SK/H
Tárgy: Rail Cargo Hungária Zrt. (1133 Budapest, Váci út 92.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áru vasúti szállítására vonatkozó szabályok megsértése miatt HATÁROZAT
Az Rail Cargo Hungária Zrt. (továbbiakban: Ügyfél). (1133 Budapest, Váci út 92.) adószám: 12188059-2-41.) terhére a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 60.000 Ft,- azaz Hatvanezer Forint összegű b í r s á g o t s z a b o k ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz címzett, de a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siklósi Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél (továbbiakban: hatóság) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénzátutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. Indokolás Az Ügyfelet 60.000 Ft azaz Hatvanezer Forint,- összegű bírsággal sújtottam, a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi
alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CIX. törvényben (a továbbiakban: RID) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A hatóság 2014. március 17-én 8:30-tól 9:50-ig a Magyarbólyi vasútállomáson a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzését végezte. Az ellenőrzés során a 45941 számú vonat került leellenőrzésre, mely az állomáson határátlépésre várakozott, a vonat szemrevételezése és a fuvarokmányok vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a nyolc darab vasúti kocsiból álló szerelvény több féle, a RID hatálya alá tartozó veszélyes árut szállított. Az ellenőrzés során felvett 24-4/2014/SK/H számú jegyzőkönyv és annak mellékleteiben szereplő fényképfelvételek alapján megállapítom, hogy a 23, UN1011 Bután, 2.1 veszélyes árut szállító 3387 79169097, 3387 79191968 és a 3380 79187542 számú vasúti tartálykocsik esetében a RID 5.3.5 szerinti a tartány tengely magasságában körbefutó narancssárga csík színe erősen megkopott, vörösesbarna színű. Megállapítottam, hogy Ügyfél, mint szállító (fuvarozó) megszegte a fenti három darab vasúti tartálykocsi esetében a RID 5.3.5 pontját, mely szerint: „A cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított és az oldott gázok szállítására szolgáló tartálykocsikat a tartály tengely magasságában körbefutó, kb. 30 cm széles, nem fényvisszaverő, narancssárga4 csíkkal kell megjelölni. 4
Lásd. 5.3.2.2.1 bekezdéshez fűzött megjegyzést”
5.3.2.2.1 bekezdéshez fűzött megjegyzés: „A narancssárga tábla színárnyalatának normál használati körülmények között a színdiagramon a következő koordináták összekötésével kapott területre eső szín koordinátákkal kell rendelkeznie: A terület sarokpontjainak szín koordinátái a színdiagramon x 0,52 / 0,52 / 0,578 / 0,618 y 0,38 / 0,40 / 0,422 / 0,38 Fényerő tényező nem fényvisszaverő színnél: 0,22, fényvisszaverő színnél: 0,12 Referencia középpont E, C normálfény típus, normál beesési szög 45°, 0° irányból mérve. A fényvisszaverő szín visszavert fényerősségi együtthatója 5° beesési szögnél és 0,2°-nál mérve: legalább 20 kandela/(lux*m2)” A fenti hiányosság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklet A. táblázata szerint a III. kockázati kategória 52. pontjába tartozik - mely szerint: „Egyéb a 36-51 sorokban nem szereplő, a III. kockázati kategóriába tartozó előírások betartásának elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás kismértékű kockázatával jár (például a RID szerint írásbeli utasításban előírt felszerelés működésképtelen vagy nem mérethelyes, a fuvarokmány nyelvezete nem megfelelő)” – és a R. 12.§ c) pontja szerinti 3. számú melléklet A. táblázat 52. pontja a szabálytalanság elkövetőjét 50.0000 - 100.000
Forintig terjedő bírsággal rendeli büntetni, a bírság megfizetésére kötelezhető a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, címzett, szállító (fuvarozó), vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság, üzemben tartó. A RID 1.4.2.2.1 c) és f) pontja szerint a fuvarozó/szállítónak szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak. Továbbá meg kell győződnie arról, hogy a kocsira/járműre előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve. A RID 1.4.2.1.1 c) pontja szerint a feladó kötelezettsége, hogy csak olyan csomagoló eszközöket, nagy csomagolásokat, IBC -ket és tartányokat (tartálykocsikat, leszerelhető tartányos kocsikat, battériás kocsikat, MEG - konténereket, mobil tartányokat és tank konténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva a RID által előírt jelölésekkel. A 24-4/2014/SK/H számú ellenőrzési jegyzőkönyvhöz mellékelt CIM fuvarlevelek alapján megállapítom, hogy a fenti vasúti kocsik esetében a veszélyes áru feladója az Express Interfracht Hungária Kft. (1037 Budapest, Montevideó út 4.), (a továbbiakban: feladó), a veszélyes-áru továbbítást (szállítást, fuvarozást) végző a Rail Cargo Hungária Zrt. (1133 Budapest, Váci út 92.) volt. A R. 16. § (1) bekezdés szerint bírságot a R. 3. mellékletben meghatározott kötelezett köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. A R. 16. § (2) bekezdés szerint, amennyiben egy eljárásban egy ügyfél több szabálytalanságért is bírság megfizetésére kötelezhető, a katasztrófavédelmi hatóság a részére megállapított bírságtételek egyesített összegét szabja ki. A hatóság 2014. 03.20-án a 110-4/2014/SK/H számú végzésben nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra hívta fel a Ügyfelet húsz napos határidőt szabva. Az Ügyfél nyilatkozatában közölte, hogy a fenti kocsik Eperjeske rendező pályaudvaron kerültek átvételre. Eperjeske rendező pályaudvarról Záhony rendező pályaudvaron kerültek továbbításra, ahol a veszélyes árut átfejtették a széles kocsikból a fenti kocsikba. A kocsik vizsgálatnál hiányosságot nem tapasztaltak. A hatóság 2014. 03. 20-án a 110-3/2014/SK/H számú végzésben nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra hívta fel a feladót húsz napos határidőt szabva. A feladó a végzést 2014. 03. 25 –én átvette, az adatszolgáltatást nem teljesítette, nyilatkozatot nem tett. A hatóság a döntését, így a rendelkezésére álló információk alapján hozta meg. E szabálysértések bírságtételét az R. 16. § (1) és (2) bekezdései alapján, továbbá az összes súlyosbító és enyhítő körülmény figyelembe vételével jogszabály sértésenként 50 000 Ft, azaz a három szabálytalan vasúti kocsi esetében 3 x 50.000 = 150.000 Ft, azaz százötvenezer forintban állapítom meg. A fenti szabálysértések esetében az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítóján (fuvarozóján) kívül, a feladó felelőssége is megállapítható és a bírság megfizetésére kötelezhető. A bírság megfizetésére kötelezettek felelőségi arányának vizsgálata során megállapítom, hogy az Ügyfél a számára előírt szemrevételezést nyilatkozata szerint elvégezte, de a szabálytalanságot nem tárta fel. A feladó nem
nyilatkozott, ezért hatóságom a rendelkezésére álló információk alapján az Ügyfelet 40%ban, a feladót 60%-ban tartja felelősnek. A fentiek alapján a bírság összege 60.000 Ft, azaz Hatvanezer forint, amely megfizetésére az Ügyfelet a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezem. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés ec) pontjában foglaltak szerint a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az indokolásban a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. Az egyes bírság tételek összegének megállapítása, a bírság kiszabása és a bírság összegének meghatározása során az összes körülményre tekintettel, a Ket. 94/A. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltakat figyelembe véve a bírság összegének megállapításánál az üggyel kapcsolatos összes enyhítő és súlyosbító körülményt figyelembe vettem és az alábbiak szerint mérlegeltem. A R. által meghatározott egyes bírságtételek minimum és maximum értékei közül minden esetben a minimum értéket tekintettem kiindulási alapnak. Az egyes alább megfogalmazott szempontok figyelembe vétele során súlyosbító körülmény fennállása esetén a minimum értékektől a lent meghatározott mértékben tértem el. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét - megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy az ügyfélnek az elkövetett jogsértésből az ellenőrzés időpontjáig nem származott előnye, hátrányt pedig nem szenvedett, ezzel kapcsolatos sem enyhítő, sem súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a mulasztás megvalósult, azonban annak visszafordíthatósága aránytalanul nagy hátrányt nem jelent, ezzel kapcsolatos sem enyhítő, sem súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel érintettek körének nagyságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az érintettek köre pontosan nem megállapítható, ezzel kapcsolatos sem enyhítő, sem súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértő állapot időtartamát – megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a szabálytalan állapot pontos kezdete nem megállapítható, ezzel kapcsolatos sem enyhítő, sem súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az Siklósi Kirendeltség részéről az ügyféllel szemben a RID megsértése miatt bírság korábban nem került kiszabásra, e tényt enyhítő körülményként vettem figyelembe, így a bírságtétel minimum összegének kiszabása indokolt.
A Ket. 94/A. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását - megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy az Ügyfél képviselője az ellenőrzés során együttműködő volt, a hatóság nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra történő felhívásának az Ügyfél eleget tett, segítette az eljárást, e tényt enyhítő körülményként vettem figyelembe, így a bírságtétel minimum összegének kiszabása indokolt. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat, azaz a jogsértést elkövető gazdasági súlyát a mérlegelés során nem állt módomban értékelni, mivel hatóságom az ügyfél gazdasági súlyát illetően információkkal nem rendelkezik, ezzel kapcsolatos sem enyhítő, sem súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszközök által végzett veszélyes áru szállításának a fenti időpontban végrehajtott vasúti ellenőrzése során felvett 24-4/2014/SK/H számú jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy a RID -ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint az áru szállítója (fuvarozója) megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját a R. figyelembevételével állapítottam meg. Tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanság az III. kockázati kategóriába sorolandó, így a kockázati kategória általános leírása alapján a tényállás emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár. Emiatt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) a Kkv. tv. 12/A. § (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt, mivel a feltárt jogszabálysértés az emberi életet, testi épséget vagy egészséget veszélyezteti. Ennek okán az ügyfél kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. A fentieken túl megállapítom, hogy a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 82. § (2) bekezdése alapján R. 3. melléklet A. táblázatában foglalt esetekben van helye, azaz a hatósági felhívás kizárt. A bírság megfizetésének módját a R. 17. §-a határozza meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom jogalapja a R. 2. § b) pontja. A hatóság hatáskörét és illetékességét a R. 1 § a) pontjában, 3. § (1)-(2) bekezdéseiben és 5. §-ában, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/A. § (1)
bekezdésében, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) c) pontjában és a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-ában, valamint ugyanezen rendelet 1. számú mellékletében rögzítettek alapján gyakorolta. Siklós, 2014. május 15.
Készült: 1 példány: Kapja:
3 pld. 6 oldal 1. Rail Cargo Hungária Zrt. – belföldi tértivevénnyel (1133 Budapest, Váci út 92.) Melléklet: 1 pld. postai készpénz-átutalási megbízás 2. Irattár
