CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KTFO-azonosító: 111014-1-16/2016. Ügyiratszám: CSZ/01/11420-17/2016. Ügyintéző: dr. Kisgyörgyei Ágnes Kissné Nagy Ildikó Kiss Brigitta
Tárgy: EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., Kecskemét, Borbás 50., előzetes vizsgálat Hiv.szám: Melléklet: -
Hegedűs Helga
Darányi Réka Herczeg László Bien Annamária Tel.: +36 (62) 681-663/2663
HATÁROZAT Az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 64-66., KÜJ: 101 959 869) megbízásából eljáró POLAR-STUDIÓ 2. Kft. (6000 Kecskemét, Csongrádi u. 56.) meghatalmazása alapján az SKSZ-Ingatlan Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. (6724 Szeged, Makkoserdő sor 42.) által 2016. július 15-én – a Kecskemét, Borbás 50. szám alatti ingatlan villamos többletenergia biztosítása (új OTR 20/400 transzformátorállomás, 22 kV-os légvezeték, 0,4 kV-os légvezeték és földkábel telepítése) tárgyában – benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítom, hogy a tervezett tevékenység, mely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 76. pontja – Villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) légvezetéknél 20 kV-tól – szerint minősül, nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kell környezeti hatásvizsgálatot végezni. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint, a tevékenységet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével a Csongrád Megyei Kormányhivatal (Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya) által jóváhagyott vezetékjogi engedély birtokában kezdheti meg. Szakkérdés vizsgálata: 1. környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen a környezet- és településegészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően: A dokumentációban foglaltak alapján, közegészségügyi szempontból nem indokolt a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása. Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf. 1048. +36 (62) 681-681 www.csmkh.hu
[email protected]
2. kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően: Tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint védett vagy nyilvántartott örökségi elemet nem érint, az engedély kiadásával kapcsolatban örökségvédelmi szempontú feltétel közlése szükségtelen. 3. növény- és talajvédelmi szakkérdésben, így különösen a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata: Az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadom. 4. a termőföld mennyiségi védelmének követelményeinek vizsgálata:
A Kecskemét 0550 hrsz-ú ingatlanon a tervezett villamos energia többlet biztosítását szolgáló igénybevétel, nem minősül termőföld időleges más célú hasznosításának - földvédelmi szempontból a villamos vezeték építése elvégezhető a területen.
* Szakhatóság állásfoglalása: Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35600/5259-1/2016.ált. számú állásfoglalása: „A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya megkeresésére indult szakhatósági eljárásban az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzál tér 1.) megbízásból az SKSZ-Ingatlan Kft. által benyújtott, Kecskemét, Borbás u. 50. sz. alatti ingatlan többlet energia ellátás tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációjához szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Előírások: 1. A kivitelezést a felszíni-, illetve a felszín alatti víz veszélyeztetését kizáró módon kell végezni. 2. A kivitelezéssel nem okozhatják a vonatkozó jogszabály szerinti (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot felszín alatti vízben. 3. A kivitelezési munkálatok során, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé.
2
A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján csak az I. fokú határozat, illetve az I. fokú eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezésben lehet.” * A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 125 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00335663-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. INDOKOLÁS Az EDF DÉMÁSZ Hálózati-Elosztó Kft. megbízásából eljáró POLAR-STUDIÓ 2. Kft. (6000 Kecskemét, Csongrádi u. 56.) meghatalmazása alapján az SKSZ-Ingatlan Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. elkészítette és 2016. július 15. napján benyújtotta hatóságunkra a Kecskemét, Borbás 50. szám alatti ingatlan (étterem) villamos többletenergia biztosítására vonatkozó – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti – előzetes vizsgálati dokumentációt és kérte az eljárás lefolytatását. Az ügyfél hivatalunk CSZ/01/11420-3/2016. számú hiánypótlási felhívását (igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének és a képviseleti jogosultságnak igazolása) 2016. augusztus 5án teljesítette. A dokumentáció tartalmilag és formailag megfelelt a R. előírásainak. A tervezett beruházás helye: A tervezett beruházás a Kecskemét, Borbás 50. szám alatti ingatlan (étterem) közelében kerül megvalósításra. A beruházással érintett ingatlanok helyrajzi száma: Hrsz. Kecskemét, 0524/34 hrsz. Kecskemét, 0523 hrsz. Kecskemét, 0547 hrsz. Kecskemét, 0551 hrsz. Kecskemét, 0550 b hrsz.
Minősítés kivett telephely kivett közút kivett országos közút kivett közút szántó
3
Tervezett beruházás: A Kecskemét, Borbás 50. szám alatti ingatlan (étterem) többlet energiaigényét a meglévő transzformátor állomás nem tudja kielégíteni. A fogyasztó részére megfelelő villamos többletenergia biztosítása érdekében a meglévő berendezések elbontásra kerülnek, helyettük új OTR 20/400 transzformátorállomás, 22 kV-os légvezeték, valamint 0,4 kV-os légvezeték és földkábel kerül telepítésre. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények: 1 db OTR 20/400 típ. tr. állomás (138 kVA) 2 db B12-1300 vb. oszlop Műszaki adatok: Transzformátorállomás: hálózati feszültség: 22/0,4 kV 50 Hz típusa: OTR 20/400 tr. állomás tr. készülék: 250 kVA 22/0,4 kV tartóoszlop típusa: B12-1300, FBE fejszerkezettel elosztószekrény típusa: 250/4 elosztószekrény 20 kV-os légvezeték: hálózati feszültség: 22/0,4 kV 50 Hz légvezeték típusa: 3x50 mm² AASC (csupasz légkábel) nyomvonalhossz: 26 m A tervezett biztonsági övezet: 7,0 m A tervezett oszlop anyaga és típusa: Beton, B12-1300 SBE-150-LBEO fejszerkezettel 0,4 kV-os földkábeles csatlakozó: hálózati feszültség: 3x400/230 V, 50 Hz csatlakozási teljesítmény: 3x200 A (138 kVA) kábel típusa: AYCWY 0,6/1 kV 4x150 mm² nyomvonal hossza: 13 m érintésvédelem: TN-C kábelvédelem: Ø 110 KPE védőcső + műanyag kábeljelző szalag A tervezett kisfeszültségű földkábel nyomvonala és biztonsági övezete által 0,4 kV-os földkábel hálózat: hálózati feszültség: 3x400/230 V, 50 Hz csatlakozási teljesítmény: 3x160 A (110,4 kVA) kábel típusa: AYCWY 0,6/1 kV 4x240 mm² nyomvonal hossza: 150 m érintésvédelem: TN-C kábelvédelem: Ø 160 KPE védőcső + műanyag kábeljelző szalag A tervezett kisfeszültségű földkábel nyomvonala és biztonsági övezete által A kialakítandó villamos légvezeték hálózat 20 kV feszültségű, így a R. 3. sz. melléklet 76. pontja alapján a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A környezetvédelmi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. 4
Hatóságunk a R. 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján 2016. július 22-től közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzat jegyzőjének. A közlemény Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalban 2016. július 27. napjától 2016. augusztus 12. napjáig közzétételre került, mellyel kapcsolatosan észrevétel – Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal által 2016. augusztus 17-én megküldött tájékoztatás szerint – nem érkezett. * Szakkérdések indokolása: 1. A környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálatának indokolása: A dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy közegészségügyi szempontból nem indokolt a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, mivel a létesítmény környezetegészségügyi szempontból káros hatásokat nem okoz. Szakmai álláspontomat a Csongrád Megyei Kormányhivatal által a Bács-Kiskun Megyei és Békés Megyei Kormányhivatalokkal 2015. 09. 07. napján kötött CSB/01/9155-10/2015. ügyiratszámú együttműködési megállapodásra tekintettel „a környezetvédelmi és természetvédelmi, hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 71/2015. (III. 30.) Kormány rendelet 28. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, és az 5. sz. melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdésekre vonatkozóan, „a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet, „a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről” szóló 63/2004. (VII.26.) ESzCsM rendelet foglaltakra figyelemmel, az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4. § (2) bekezdésében és a „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 66/2015. (III. 30.) Kormány rendelet 2. § (1) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki. 2. A kulturális örökségre (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) gyakorolt hatások vizsgálatának indokolása: Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-a alapján, amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a régészeti örökség védelme érdekében erről a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni továbbá az illetékes jegyző útján az illetékes örökségvédelmi hatóság (BácsKiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, 6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., 76/516-229) felé azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt.
5
A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Hatóságom illetékességét a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. mellékletének 2. pontja állapítja meg. A régészeti örökségvédelmi szakkérdést a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében, illetve az 5. sz. melléklet I. táblázatának 4. pontjában meghatározottak alapján vizsgáltam, eljárásomban a Korm. rendelet 64. §-ban felsorolt szempontokat vettem figyelembe. 3. A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatának indokolása: A Kormányhivatal hatáskörét a 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés állapítja meg. A talajvédelmi szakkérdésben történő megkeresést a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. melléklet I. táblázat B oszlopa tartalmazza. 4. A termőföld mennyiségi védelmének követelményei vizsgálatának indokolása: A megkereséshez csatolt tervdokumentációból és helyszínrajzból, valamint a 10.784/2016 számon lefolytatott eljárásból megállapítottam, hogy a Kecskemét 0550 hrsz-ú ingatlanon tervezett beruházás nem minősül termőföld időleges más célú hasznosításának. A 10.784/2016 számú eljárásban a Polar Stúdió 2 Kft. (6000 Kecskemét, Csongrád utca 56.) nyilatkozatot tett, mely szerint a tervezett igénybevétel „a termőföld védelméről” szóló 2007. CXXIX. törvény 14. § (1) bekezdés egyik pontjában foglaltakat sem valósítja meg. Végzésemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és „a termőföld védelméről” szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásai szerint jártam el. A megyei kormányhivatal termőföldvédelmi hatósági jogkörét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése állapítja meg. Hatáskörömet „a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól” szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, míg illetékességét a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja és 1. mellékletének 3.4. pontja alapozza meg. * A szakhatóságot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése alapján kerestem meg 2016. július 22-én. A szakhatóság állásfoglalását a rendelkező részben előírtam. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „„A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.) fenti számú, 2016. július 25. napján érkezett
6
megkeresésében a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte a Kecskemét, Borbás u. 50. sz. alatti ingatlan többlet energia ellátás előzetes vizsgálati eljárása tárgyában. A beruházás célja: Villamos többletenergia biztosítása új OTR 20/400 transzformátorállomás, 22 kV-os légvezeték, valamint 0,4 kV-os légvezeték és földkábel telepítésével, valamint a meglévő berendezések bontása. Épül összesen: Oszlop: 2 db; 20kV-os légvezeték: 26,0 m; 4kV-os földkábel: 150,0 m; 0,4 kV-os földkábeles csatlakozó: 13,0 m; transzformátor állomás: 1 db. A tervdokumentációból megállapítható, hogy a tervezett földkábel a tervezési területen található meglévő vízvezetéket párhuzamosan megközelíti, illetve 3 ponton keresztezi. A tervezési terület vízbázis kijelölt védőterületével nem érintett. A tervezett vezeték nyomvonala vízfolyást, belvíz-és öntözőcsatoma nyomvonalat nem érint, a tevékenység árvízés jég levonulásra, mederfenntartásra hatást nem gyakorol. A létesítmények építésének és üzemeltetésének vízigénye nincs, szennyvíz nem keletkezik. A beruházással érintett területre hulló csapadék a környező zöldfelületeken, valamint mezőgazdasági területeken elszikkad. Szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A vízügyi hatóság részére elektronikus úton rendelkezésére bocsátott dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység - a rendelkező részben megadott előírások betartása esetén - megfelel a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó jogszabályi előírásoknak, vízgazdálkodási és vízvédelmi érdeket nem sért. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LII. Törvény 6. § (1) szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. § (1) bek. szerint, a felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához a kibocsátó köteles e rendelet és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, vonatkozó előírásainak betartásával hozzájárulni. A 219/2004. (VI. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak a felszín alatti víz (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A (B) szennyezettségi határértéket a 6/2009. (IV. 14.) KvVM -EüM -FVM együttes rendelet határozza meg. A tervezett munkálatok esetében a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló
7
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 6. „Vízi és vízilétesítmény keresztezése és megközelítése erősáramú kábellel és légvezetékkel” pontjában foglaltak az irányadók. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33/B. § (1) bekezdés alapján hatóságom szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni. A Ket. 33. § (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A kérelem 2016. július 25. napján érkezett a vízügyi hatóságra. A hatóság szakhatósági állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. Hatóságom a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat megküldését. A vízügyi hatóság illetékességét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló Korm. rendelet 2. melléklet 11. pontja állapította meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés alapján az 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontjában meghatározott szakkérdések figyelembe vételével adtam ki.” * Várható környezeti hatások I. Létesítés, üzemelés Hulladékgazdálkodás: A hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül megszervezésre. A tevékenység végzése során előnyben részesítik a kevés hulladékkal járó technológiai megoldásokat, törekedve a hulladék keletkezés megelőzésére. A szelektív hulladékgyűjtés és a lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítás biztosított. A kivitelezés során kommunális eredetű hulladék az építkezésen dolgozók életviteléből származik. A transzformátor állomás, a légvezeték és a földkábel létesítése során kitermelésre kerülő föld helyben hasznosul. A kivitelezés során az elbontott vezetékek fém kábelével, illetve a földkábelek műanyag védőcsövével kell számolni. A kivitelező a munka során összegyűjtött, nem veszélyes hulladéknak minősülő, bontott hálózati anyagokat az EDF DÉMÁSZ Nyrt. bontott hálózati anyag kezelésére szerződött vállalkozóinak a telephelyeire szállítja be. A beszállított bontott hálózati anyagok további szakszerű tárolásáról, kezeléséről az átvevő társaságok gondoskodnak. Az elbontandó oszlopok és a transzformátor berendezés eredeti céljára még felhasználható, így ezek nem tekinthetők hulladéknak. A működés során – potenciális szennyezőforrásként – előfordulhat illegális hulladéklerakás. Levegővédelem: A kivitelezés során a munkagépek, szállítójárművek kipufogó gázai (nitrogén-oxidok, szénmonoxid, szénhidrogén-származékok, korom) és a tereprendezési munkálatok porszennyező
8
hatása okoz a telepítés helyén és a felvonulás útvonalán kismértékű lokális és időszakos levegőterhelést. A beruházáshoz kapcsolódóan helyhez kötött légszennyező pontforrás nem létesül. Zaj- és rezgésvédelem: A transzformátor állomás, a vezeték külterületen létesül, a lakosságot zavaró zajhatás sem a létesítés, sem pedig az üzemelés során nem merül fel. Az építési tevékenység során a munkagépek, szállítójárművek üzemelése jelenti a domináns zajhatásokat. A munkálatokat nappali időszakban, szakaszosan végzik. A transzformátor állomások, ezen belül a transzformátorok és az áramjárta vezetők az üzemeltetésük során a környezetükre kisebb zaj-, hő- és mágneses hatást gyakorolnak. Az érintett területen a legfontosabb zajt és rezgést azonban a közúti közlekedés (44. sz. főút) okozza. A zajvédelmi paramétereket a mindenkori közlekedési viszonyok határozzák meg. A tervezett transzformátor zajkibocsátása megfelel a vonatkozó szabványnak. A zajszámítások alapján megállapításra került, hogy az érintett területen határérték feletti zajterhelés nem várható. Földtani közeg védelme: A tervezett beruházás kivitelezése meghatározott ideig tartó tevékenység, amelynek hatásai a kivitelezéssel átmenetileg igénybevett munkaterületen, illetve a szállítási útvonalakon jelentkeznek. A létesítmények telepítése a földtani közeg fizikai tulajdonságaira gyakorol hatást. A transzformátor állomás, a légvezeték és a földkábel létesítése során kitermelésre kerülő föld helyben hasznosul (munkagödör tömörítése, helyszíni elterítés). A földtani közeg fizikai állapota a munkagödrök mélyítése, a földvisszatöltés, tömörítés, illetve a munkálatokat végző munkagépek, szállítójárművek taposó hatása által érintett. A munkálatok során a talajszerkezet megváltozik, egyes rétegei összekeverednek, tömörödnek, a hatás azonban csak lokális jellegű. A légvezeték és a transzformátor állomás működése során a területfoglalás okoz kismértékű fizikai talajterhelést (talajtömörödés). A talaj szennyeződése havária (a kivitelezés során a munkagépek, szállítójárművek meghibásodása esetén üzemanyag, hidraulikaolaj, kenőzsír elcsepegése, elfolyása; az üzemelés során transzformátor olaj elfolyása) esetén következhet be. Esetleges havária esetén, a szennyező anyag felitatásával, a szennyezett föld összegyűjtésével, majd veszélyes hulladékként történő elszállításával, a szennyeződés gyorsan lokalizálható, a környezetszennyezés minimalizálható. A havária esetek elkerülése azonban a járművek, berendezések megfelelő karbantartásával biztosítható. Természet- és tájvédelem: A tervben bemutatott madárvédelmi technológia természetvédelmi szempontból megfelelő. A tervezett – Kecskemét külterületét érintő – vezetéképítési munkálatok nem érintenek védett természeti területet, Natura 2000 területet. A villamosenergia-ipari építési engedélyezési eljárásban hatóságunk szakkérdésként vizsgálja a természet- és tájvédelmi megfelelőséget. A szigeteletlen (burkolatlan) középfeszültségű oszlopok a madarak áramütéses baleseteit okozhatják, ami ellentétes lenne a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 43. § (1) bekezdésének előírásaival: „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”
9
Fentiek értelmében, az oszlopok madárbaráttá tétele szükséges, a rendelkezésre álló megoldások közül a magasabb biztonságot nyújtó műszaki eszközökkel. II. Felhagyás A tervezett berendezések kb. 50-70 évig működőképesek. A tevékenység esetleges felhagyásakor a bontási tevékenység környezeti hatásai – a létesítéshez hasonlóan – a létesítmény helyszínén lokálisan és időszakosan érvényesülnek. A berendezések műszaki vagy gazdasági okokból történő megszüntetése esetén fontos a terület rekultivációja, tájbeillesztése, új hasznosítási mód keresése. Hivatalunk 2016. július 22-én – figyelemmel a Rendelet 1. § (6b) és (6c) bekezdésére – belföldi jogsegély keretében megkereste a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjét. Kecskemét megyei Jogú Város Jegyzője a megkeresésre 20248-2/2016. számon megküldte hatóságunknak a településrendezési eszközök ingatlanra vonatkozó előírásának elérési útvonalát valamint, a hatályos szabályozási tervlapot és jelmagyarázatát: „A kérelemmel érintett területre vonatkozóan, Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 33/2015.(XI1.17.) sz. (továbbiakban HÉSZ) rendelet teljes terjedelmében a http://kecskemet.hu/ honlapon érhető el: Önkormányzat/ Közgyűlés/ Rendeletek egységes szerkezetben/ 2015/ Kecskemét Megyei Jogú Város Helvi Építési Szabályzatáról Kecskemét Megyei Jogú Város 2016. januártól hatályos Településrendezési terve a http://kecskemet.hu/ honlapon érhető el: Önkormányzat/ Városfejlesztés /Városrendezés/Hatályos Terv /Helvi Építési Szabályzat. Szerkezeti terv. Szabályozási tervlapok.” A Jegyző a mellékelten megküldött, a tárgyi beruházásra vonatkozó, 2016. június 30-án kelt, 17334-2/2016. számú állásfoglalásában az alábbiakat állapította meg: „Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2015. (XII. 17.) számú önkormányzati rendelete (továbbiakban: HÉSZ) és a HÉSZ-hez tartozó 34 sz. szabályozási tervlap a kérelemmel érintett ingatlanokat beépítésre nem szánt területen, Köá közlekedési, közmű és hírközlési terület övezetbe sorolja.
A megküldött dokumentációt megvizsgálva megállapítom, hogy a város településrendezési tervével a továbbiakban összhangban van. A HÉSZ 32-38. § tartalmazza a közmű követelményeket, melyen belül a 24. Villamos energiaellátás 36. § a szakági követelményeket, HÉSZ 31. Közlekedési területek 45-47. § tartalmazza a vonatkozó előírásokat. Felhívom figyelmét a HÉSZ 32. § (5) bekezdésére: „A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetéket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.” A beadott kérelmet megvizsgálva megállapítottam, hogy a város településrendezési tervével összhangban van.”
10
A Jegyző természetvédelmi szempontból a tervezett beruházás ellen kifogást nem emelt. A környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részében, mivel nem feltételezhető jelentős környezeti hatás és a tevékenység a R. 2. számú mellékletének hatálya alá sem tartozik, tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint a tervezett tevékenység milyen egyéb engedély birtokában kezdhető meg. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Hivatalunk jelen határozatot az 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése értelében – jogerőre emelkedésre tekintet nélkül hivatalában, honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) – nyilvánosan közzéteszi. A környezetvédelmi hatóság a tárgyi eljárásban CSZ/01/11420-2/2016. számú határozatával függő hatályú döntést hozott, amely döntés jelen határozatra tekintettel nem emelkedik jogerőre. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2016. szeptember 9. Hatóságunk a R. 5. § (6) bekezdése alapján ezen döntését külön levéllel megküldi az eljárásban érintett, hatásterületen lévő települési önkormányzat Jegyzőjének, aki gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. számú mellékletének I/35. pontja alapján határoztam meg. A jogorvoslati eljárási díját a FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése alapján állapítottam meg. A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a R. 3. § (1) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése állapítja meg. S z e g e d, 2016. augusztus 31. Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott nevében és megbízásából: Dr. Mader Balázs főosztályvezető-helyettes
11
Kapják: EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 64-66.) tv. SKSZ-Ingatlan Kft. (6724 Szeged, Makkoserdő sor 42.) tv. POLAR-STUDIÓ 2. KFT. (6000 Kecskemét, Csongrádi u. 56.) tv. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32.) HKP 5. BKMKH Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály (6000 Kecskemét, Halasi út 36.) HKP 6. BKMKH Kecskeméti Járási Hivatal Földhivatali Osztály (6000 Kecskemét, Fecske u. 25.) HKP 7. BKMKH Kecskeméti Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12.) HKP 8. Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzője (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.) – kifüggesztésre, külön levéllel tv. 9. Csongrád Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.) 10. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) – tájékoztatásul HKP 11. Hatósági nyilvántartás 12. Irattár 1. 2. 3. 4.
12
