KESZI HARANGSZÓ Budakeszi római katolikus egyházközségének kiadványa 2013. március 31.
XI. évfolyam 13. szám Húsvétvasárnap
„Jézust megölték, de Isten harmadnapon feltámasztotta őt.”
Ferenc pápa katekézise a nagyhétről Ferenc pápa március 27-én, szerdán délelőtt a Szent Péter téren tartotta meg az első általános audienciáját. Katekézisében hangsúlyozta, hogy nagy hálával és tisztelettel folytatja szeretett előde, XVI. Benedek tanúságtételét. Húsvét után folytatja majd a hit évének katekézisét. Szerdán azonban a nagyhét jelentőségét magyarázta tanításában a híveknek.
Virágvasárnappal megkezdtük az egész liturgikus év középpontját jelentő hetet, amely során elkísérjük Jézust kínszenvedésében, halálában és feltámadásában. Mit jelent számunkra a nagyheti események megélése? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. – Mit jelent az, hogy követjük Jézust a kálváriára, a kereszthez és a feltámadáshoz vezető úton? Földi küldetésében Jézus a Szentföld útjain haladt végig; 12 egyszerű embert hívott meg arra, hogy maradjanak vele, osztozzanak útjában és folytassák küldetését. Abból a népből választotta ki őket, akik mélyen hittek Isten ígéreteiben. Jézus mindenkihez beszélt kivétel nélkül: a nagyokhoz és az egyszerű emberekhez, a gazdag ifjúhoz és a szegény özvegyasszonyhoz, a hatalmasokhoz és a gyengékhez. Elhozta Isten irgalmasságát és megbocsátását, gyógyított, vigasztalt,
megértéssel volt az emberek iránt, ellenállást, hanem átadja önmagát. Ő reményt adott. a szenvedő Szolga, aki mindentől megfosztja magát egészen a halálig Mindenkihez elhozta Isten jelenlétét, menően, mint ahogy ezt Izajás próféta aki minden férfi és nő iránt megjövendölte (Iz 53,12). figyelemmel van, mint ahogy ezt teszi egy jó apa és egy jó anya minden Ezt az önfeláldozáshoz vezető egyes gyermekével. Isten nem várta szeretetet Jézus nem passzívan, nem meg, hogy mi menjünk el hozzá, egyfajta elkerülhetetlen végzetként éli hanem Ő volt az, aki felénk jött, meg. Természetesen nem rejti el mély számítás, mérték nélkül. Isten ilyen: emberi megrendülését az erőszakos mindig ő teszi meg az első lépést, ő halállal szemben, de maradéktalan jön el felénk. Jézus a leghétköznapibb bizalommal fordul az Atyához. Jézus emberek mindennapi valóságát élte önkéntesen adta át magát a halálnak, meg: meghatottan állt a tömeg előtt, hogy megfeleljen az Atyaisten amely pásztor nélküli nyájként szeretetének, tökéletes egységben mutatkozott. Sírt, látván Márta és akaratával, hogy megmutassa Mária szenvedését testvérük, Lázár irántunk való szeretetét. A kereszten halála miatt; meghívott egy vámost Jézus „szeretett engem s önmagát tanítványai közé, elszenvedte egy adta értem” (Gal 2,20). Mindannyian barátja árulását is. Jézussal Isten mondhatjuk: Szeretett engem és bebizonyította, hogy velünk van, önmagát adta értem. Ez azt jelenti, közöttünk van. „A rókának odúja van, hogy ez a mi utunk is. az ég madarának fészke, de az Emberfiának nincs hová lehajtsa a A nagyhéten nem csak szívünk fejét” (Mt 8,20). Jézusnak nincs érzelmeivel követjük Jézust, hanem otthona, mert az emberek között lakik, megtanuljuk, hogy hogyan lépjünk ki mi vagyunk számára az otthon, önmagunkból, hogy a többiek felé küldetése az, hogy mindenki számára forduljunk, hogy elinduljunk a lét megnyissa Isten kapuit, Isten pereme felé, hogy megtegyük az első szeretetének jelenléte legyen – lépéseket testvéreink felé, különös mondta szerda délelőtti katekézisében tekintettel a távolállókra, azokra, a Szentatya. akiket elfeledtek, akiknek nagy szükségük van a megértésre, a Hozzátette: nagyhéten éljük meg a vigasztalásra, segítségre. Olyan nagy csúcspontját ennek az útnak, ennek a szükség van arra, hogy elvigyük szeretet-tervnek, amely végighalad az mindenhová az irgalmas és Isten és az emberiség közötti szeretetben gazdag Jézus élő kapcsolatok egész történetén. Jézus jelenlétét! felmegy Jeruzsálembe, hogy végrehajtsa az utolsó lépést, Megélni a nagyhetet azt is jelenti, amelyben egész létét összefoglalja: hogy belépünk Isten logikájába, a teljesen átadja önmagát, semmit sem kereszt logikájába, ami nem tart meg saját maga számára, még elsősorban a fájdalom és a halál életét sem. Az utolsó vacsorán logikája, hanem a szeretet és az barátaival megosztja a kenyeret és a önátadás logikája, amely életet ad. kelyhet. Isten fia felkínálja magát nekünk, kezünkbe adja testét és Folytatás a 3. oldalon.... vérét, hogy mindig velünk legyen, közöttünk lakjon. Az Olajfák hegyén, vagy Pilátus előtt nem tanúsít
[email protected]
www.budakeszi-plebania.hu
Egyházközségünk hirdetései:
Orgonakoncert *******************************************
A szentmise olvasmányai: (Húsvétvasárnap) Március 31. Húsvétvasárnap ApCsel. 10, 34a. 37-43. 800: Nem lesz szentmise! Kol. 3, 1-4. 915-kor a Kálváriánál kezdődik a Lk. 24, 13-35. húsvéti misztériumjáték, majd onnan indul a feltámadási ******************************************* körmenet a templomba, ahol 10 Óraátállítás! órakor szentmise és utána ételszentelés lesz. Március 30-ról március 31-re 00 virradóan 1 órával kevesebbet 10 : alszunk, az órát előre kell állítani 1 1900: Elhunyt Szülők
Fassang László orgonaművész április 6. szombat 20 óra
Közreműködik: Kristófi Ágnes – ének Soltész Ágnes – hegedű Műsor: W. A. Mozart: C-dúr templomi szonáta KV 336 G. F. Händel: Süse Stille,sanfte Quelle ruhiger Gelassenheit G. F. Händel: Meine Seele hört im sehen J. S. Bach: a-moll prelúdium és fúga órával. Ezzel életbe lép a nyári BWV 543 miserend. Improvizációk a közönség témáira
Április 1. Húsvéthétfő **************************** 10 : Csak délelőtt 10 órakor lesz A belépés díjtalan. Szentségimádás szentmise. Következő alkalom: Élő és Elhunyt Családtagokért Csütörtökön templomunkban Május 4. szombat este 8 óra szentségimádás lesz 1830-1930 Varga Petra – orgona és Kristófi Este nem lesz szentmise. 00
között. Mindenkit szeretettel várunk.
Április 2. kedd húsvét nyolcadában 630: Elhunyt Antal Április 3. szerda húsvét nyolcadában 630: Elhunyt Éva Április 4. csütörtök húsvét nyolcadában 630: 30 30 18 -19 : Szentségimádás lesz a templomban Április5. péntek húsvét nyolcadában 1900: Elhunyt Margit Április 6. szombat húsvét nyolcadában 1900: Elhunyt Sándor, Élő Irén Április 7. Húsvét 2. vasárnapja Az Isteni irgalmasság vasárnapja 800: Szűz Mária Tiszteletére 1000: Pro Populo 00 19 : Élő Levente, Zsuzsanna, Irén (Gitáros szentmise lesz, Lukács József atya)
*******************************************
Ágnes – ének
*******************************************
"Valóban a mennyország formálódik ott, ahol Isten irgalmasságát megízlelő emberek vannak együtt, Témája: Hitünk az örök életben akik ebből a tapasztalatból békét, április 4, csütörtök, 20 óra erőt és örömet merítenek. Csak ilyen Szent László Ház emberekre épülhet keresztény Közösségünk a "Hit Évében" nyitott közösség, ha az valóban krisztusi akar alkalmakat hirdet, azzal a szándékkal, lenni." Barsi Balázs OFM
Közösségi meghívó
hogy többen ünnepelhessük együtt Isten csodálatos ajándékát, a hitünket. ************************************ Várunk mindenkit, aki:: - bármelyik budakeszi (és környékbeli) Honlap Plusz katolikus vagy egyéb keresztény közösség tagja, és szívesen osztja 1. Ferenc pápa katekézisének meg hit-élményeit másokkal, folytatása. - jelenleg nem tartozik közösséghez, 2. Interjú Pákozdi István egyetemi de örömmel beszélget hitbéli lelkésszel 21 év ifjúsági kérdésekről, esetleg szívesen lenne pasztoráció tapasztalatairól tagja egy közösségnek, amelynek 3. 150 tonna élelmiszert gyűjtött alapjait talán éppen ezek az alkalmak össze a Karitász országosan, teremtik meg, amit szét is osztottak keresőket, akik az úton 4. A fiatalok börtönében mutatja járók semmivel sem be a lábmosás szertartását a összehasonlítható gazdagságú pápa kérdéseivel örvendeztetnének meg minket. Kérjük azon kedves testvéreket, További alkalmak: május 2, június 6 akiknek van internet hozzáférése, azok a Harangszó elektronikus Boldog Batthyány-Strattmann László változatát olvassák a honlapunkon, Közösség kímélve ezzel a papírfelhasználást. Honlapunkon hetente új további Info: Harmati Péter 30/401-56-20 érdekes híreket is olvashatnak. *******************************************
[email protected]
www.budakeszi-plebania.hu
Isten mindig irgalmas – ezt ne Ferenc pápa katekézisének feledjétek. Ő az irgalmas Atya. Isten úgy gondolkozik, mint az atya, aki folytatása várja fia visszatérését és elé megy, és már messziről látja, hogy jön. Ez azt Azt jelenti, hogy belépünk az jelenti, hogy minden nap kiment és evangélium logikájába. Krisztust nézte, hogy vajon hazatér-e fia. Ilyen követni, elkísérni, vele maradni azt a mi irgalmas Atyánk igényli, hogy „kilépjünk” önmagunkból. Hitünket ne elfásultan éljük meg, ne Isten úgy gondolkozik, mint az pusztán szokásként, ne engedjünk a irgalmas szamaritánus, aki nem halad kísértésnek, hogy bezárkózzunk a el sajnálkozva a bajba jutott mellett, saját magunk sémáiba, amelyek végül nem fordítja el tekintetét, hanem elzárják előlünk Isten teremtő segítségére siet, anélkül, hogy cselekvésének látóhatárát. viszonzást várna. Nem kérdezi, hogy Isten kilépett önmagából, hogy eljöjjön közénk, sátrat vert közöttünk, hogy elhozza Isten irgalmasságát, ami üdvözít és reményt ad. Ha követni akarjuk őt, és vele akarunk maradni, nem elégedhetünk meg azzal, hogy bent maradjunk az akolban a 99 báránnyal, hanem ki kell mennünk Jézussal, hogy megkeressük az elveszett bárányt. Valaki megjegyezhetné, hogy nincs rá ideje, annyi mindent kell tennie, hogyan tudna ilyen nehéz dolgot véghezvinni véges erejével, bűneivel? Gyakran megelégedünk néhány imával, egy vasárnapi misével, amelyen szórakozottan veszünk részt, vagy néhány karitatív gesztussal, de nincs hozzá bátorságunk, hogy „kilépjünk” és elvigyük Krisztust másoknak. Kissé olyanok vagyunk, mint Szent Péter. Amikor Jézus kínszenvedéséről, haláláról és feltámadásáról, önmaga átadásáról, mindenki iránti szeretetéről szól, az apostol félre hívja és szemrehányást tesz neki. Jézus szavai teljesen felborítják terveit, elfogadhatatlannak tűnnek, veszélyeztetik azokat a bizonyosságokat, amelyeket felépített magának, nem felelnek meg a Messiásról való elképzelésének. Jézus tanítványaira tekint és az evangélium talán legkeményebb szavait intézi Péterhez: „Takarodj előlem, sátán! Emberi módon és nem Isten tervei szerint gondolkodol” (Mk 8,33) – idézte Márk evangéliumának szavait Ferenc pápa.
budapesti egyetemi lelkész 21 év ifjúsági pasztoráció tapasztalatát összefoglalva. Elhivatott lelkészi tevékenysége, az ifjúság oktatásanevelése érdekében végzett munkája elismeréseként Pákozdi István Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át március 15-én.
zsidó-e, vagy pogány, vagy szamaritánus, gazdag-e, vagy szegény: nem kérdez semmit. Segítségére siet: ilyen az Isten. Isten úgy gondolkozik, mint a pásztor, aki életét adja, hogy megvédje és megmentse bárányait. A nagyhét kegyelmi időszak, amelyet az Úr ad számunkra, hogy megnyissa szívünk, életünk, plébániánk, egyházi mozgalmaink, társulataink ajtaját. Milyen nagy fájdalom, hogy annyi plébánia bezárta kapuit! Isten azt kívánja, hogy kilépjünk önmagunkból és találkozzunk a többiekkel, elvigyük számukra hitünk világosságát és örömét.
Az egyetemi ifjúság körében végzett lelkipásztorkodás előzményei a 19. század végéig, 20. század elejéig nyúlnak vissza. Milyen felismerésből fakadt a fiatalokkal való foglalkozás igénye?
Mindezt Isten szeretetével és gyöngédségével, tisztelettel és türelemmel, annak tudatában, hogy mi használjuk kezünket, lábunkat, szívünket, de Isten vezet bennünket és ő teszi termékennyé tetteinket – mondta Ferenc pápa, majd arra buzdította a híveket, hogy bátran kövessék az Urat, vigyék el szeretetének egy sugarát azokhoz, akikkel találkoznak.
Bár a 19. század végén, a 20. század elején még ismeretlen volt az úgynevezett rétegpasztoráció, az Egyház azonban felismerte, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanuló fiatalokkal foglalkozni kell, illetve az ott tanítókat is meg kell szólítani. Kezdetben ez az egyetemi templomhoz kötődött, ahol pálos szerzetesek végezték ezt a munkát. Tartottak speciális prédikációkat, egyetemi hitszónoklatokat. Így kezdődött az egyetemi pasztoráció Pákozdi István: Közvetlen Ezzel egy időben közelből láthatjuk a fiatalok Budapesten. világszerte hasonló folyamat problémáit játszódott le más nagyvárosokban is. „Ma a túl nagy szervezéseknek Többet akkor még nem tudtak tenni nincsen visszhangja. A fiatalok az egyetemistákért.
sokkal inkább érdeklődnek a családiasabb, bensőségesebb programok iránt, de a közösség iránti elköteleződésüket fejleszteni kell. Ha egy fedél alatt élünk velük, láthatjuk a problémáikat – fogalmazta meg Pákozdi István
[email protected]
Hogyan fejlődött a pasztoráció a későbbiekben? A két világháború közötti és az utána következő nyomorúságos idők adták azt a felismerést, hogy az egyetemistákkal mélyebben is kell
www.budakeszi-plebania.hu
foglalkozni. Nem elég csak hitszónoklatokat tartani, hanem gondoskodni kell róluk. A vidékről származó szegény nagycsaládos egyetemistáknak menhelyről, szobáról, kollégiumról kellett gondoskodni, mintha a mai időkben lennénk. Majd kimaradt több mint negyven év. 1990-ben Vértesaljai László atya kezdett el foglalkozni újra az egyetemistákkal. Összehívta őket, nagy Veni Sanctét, Te Deumot tartott, és maga is megdöbbent, hogy tele lett a templom. A rendszerváltozás idején kezdeményezése olyan visszhangot keltett, ami szárnyakat adott az Egyháznak. Először Szegeden, Budapesten, Pécsett, Miskolcon, a nagy egyetemi városokban alakult egyetemi lelkészség. Vértesaljai László jezsuitává lett, kilépett az egyetemi pasztorációból, tőle vettem át a munkát, és most már huszonegy éve végzem itt Budapesten.
Központi része egy táncos mulatság, de vannak előadások is. Fontos, hogy a résztvevők megismerkednek az adott város sajátosságaival, kulturális értékeivel és együtt töltenek egy hétvégét.
filozófia, a zene témákra is. Eltér az egyes alkalmak feldolgozási módja. A csütörtöki csoport például megkapja a témát, kidolgozza a kérdéseket és az imádságokat, majd a végén katekézis formájában összefoglalom a témát. A végén a templom homályában A széles körű tevékenységből mit gyűlünk össze, és reflektorok nélkül mondjuk el a záró imádságot. emelne ki?
Négy-öt évvel azután, hogy megkezdtem az egyetemi lelkészi szolgálatomat, indítottuk az első kollégiumunkat a belvárosban. Nagy felismerés volt számunkra, hogy az egyetemistákkal való foglalkozás nem merülhet ki a közös misére járásban, éneklésben, hittanórában vagy csoportmunkában. Az igazán nagy dolog, hogy egy fedél alatt éljünk velük. Lássuk a problémáikat, segítsünk rajtuk. Mára négy kollégiumunk van. Aki bejut ide, nagyon nehezen megy el. Az élet olyan nálunk, mint egy családban. Épült kapcsolat az egyes városok Sok közös programunk van, kirándulni megyünk, kollégiumi estéket tartunk. lelkészségei között? Jó kapcsolatban vagyunk a vidéki egyetemi lelkészségekkel. Évente egyszer egyetemi pasztorációs konferenciára gyűlünk össze. Idén Szombathelyen tartjuk a tizenkilencediket. Ez a lelkészek és a velük közvetlenül együtt dolgozó munkatársak évenkénti konferenciája, más-más városban, évente választott témáról. A konferencia kezdetben katolikusnak indult, később meghívtuk a protestáns testvéreinket is. A velük való együttműködés talán a miskolci, a pécsi és a soproni egyetemi lelkészségekben a leghatékonyabb. Programokat szerveznek, alkalmazkodnak egymás terveihez, összehangolják azt, amit együtt tehetnek az egyetemistákért. Budapesten, mivel szomszédok vagyunk, mindenkinek megvannak a maga témái, alkalmai, istentisztelete, és évente kétszer tartunk adventi, illetve böjti ökumenikus áhítatot. Olykor közös sportrendezvényeket hirdetünk, vagy választott témákban meghívjuk egymást előadni, előadást hallgatni, filmet nézni. Párhuzamosan ezzel működik a KELET az ifjúság számára, ez a Kárpát-medencei egyetemi lelkészségek évi találkozója.
Az évek során változott a nyitottság, elköteleződési szándék?
Az évekkel együtt a generációk is megváltoznak, az igények, a hozzáállás és a lelkesedés is. Amikor kezdtem, 1992-ben, akkor még tartott a rendszerváltást követő euforikus lelkesedés, hogy alapítsunk újabb és újabb dolgokat. Ezekből mára nem sok maradt fenn. Ma a túl nagy szervezéseknek nincsen visszhangja. A nyári nagytáboron kívül kedveltebbek a családiasabb, bensőségesebb programok. Nőtt a fiatalok elszigetelődése, egyre kevesebben igényelnek kollégiumot, nem szeretik a kollégiummal járó Milyen utakon érik el az kötöttségeket. Sok szülő lakást vásárol a gyerekének, így nem élik egyetemistákat? meg azt a közösséget, mely az egyetemi órák után keretet adna az Fontos a személyes út, a életüknek. kollégistákon keresztül a többieket is meg tudjuk szólítani. A honlapunk - Mennyire tud segíteni a lelkészség www.egylelk.com - nagy megszólító abban, hogy felkészítse az erő. A fiatalok közül sokan nem papír egyetemistákat leendő értelmiségi alapú reklámot olvasnak, hanem szerepükre? böngésznek a honlapok között. Így találnak rá az egyetemi lelkészségre, és jutnak hozzá minden információhoz Ez fontos célunk, de nem fenyegetjük programjainkról, nyári táborainkról, a őket minden egyes hittanon azzal, hogy mi vár rájuk. A fiatalok nyitottak közösségekről. a világra, figyelnek mindarra, ami körülöttük történik. Sokat Vannak a fiatalok számára foglalkozunk a közösségi elköteleződés témájával, próbáljuk általánosan kedvelt témák? erősíteni ennek az igényét. Létrejött a A hét több napján is tartunk „hittant”. Fészekrakó csoport, az MKK Plusz a már végzett fiatalok összefogására. Más jellegű mindegyik, önálló tematikával rendelkezik. A témákat az Hozzánk tartoznak, de önálló életet egyetemistákkal együtt egész évre élnek. kidolgozzuk. Kiemelkednek a párkapcsolattal, szerelemmel, házassággal, élet továbbadásával, játékkal, a tudomány és hit közötti kapcsolattal foglalkozó témák. Ezek szinte minden évben valamilyen módon tárgyai a beszélgetéseknek. Nyitottak a fiatalok a Szentírás, a keresztény kultúra, a keresztény
[email protected]
A felsőoktatást érintő problémákra hogyan reagáltak a lelkészséghez tartozó fiatalok? Innen senki nem ment tüntetni. Nyilvánvalóan a mi fiataljaink is látják a felsőoktatás nehézségeit és problémáit. Meg vannak győződve
www.budakeszi-plebania.hu
arról, hogy a kormány mindent megtesz, hogy az adófizetők pénzéből működjön a felsőoktatás. A cél azonban az, hogy a fiatalok itthon maradó, dolgozó emberekké váljanak, tanulmányaik ne húzódjanak ki tízegynéhány évig. Megdöbbentő, hogy a tüntetés élére álltak tizenegytizenhárom éve egyetemisták. Milyen alapon szólalnak meg ők? Jelenleg milyen dolgoznak?
feladatokon
templomaiban, mintegy 150 tonna A nagycsütörtöki szertartáson közel élelmiszer. ötven fiatal, közöttük tizenegy lány vesz részt – mindannyian a lakói. A lábmosás Az egyhetes akció során összesen fegyintézet szertartását a pápa tizenkét, több mint 150 tonna élelmiszert gyűjtöttek össze az egyházmegyék különböző vallású és nemzetiségű plébániái a rászorulók számára. Az fiatallal mutatja be. A fiatalkorúak adományokat a plébániai börtönének lakói olvassák fel az és a hívek karitászcsoportok osztották szét a olvasmányokat napokban a családok közt. A könyörgését. A szertartás során a del Marmo önkéntesei plébániákon megmaradó Casal elnevezésű szervezet negyven tagja adományokat az egyházmegyei karitászközpontok összegyűjtötték, és a Lélek Megújulása karizmatikus ajándékcsomagokat állítottak össze mozgalom tagjai énekelnek. és szétosztották további nehéz sorban lévő családoknak. Ferenc pápa a szertartást követően a fegyintézet tornatermében találkozik a Az átlagosan 10 kg-os csomagok börtön alkalmazottaival. A hatóságok tartalma: liszt, olaj, rizs, cukor, tészta, képviseletében jelen lesz Paola konzervek, tea, készétel konzervek és Severino olasz igazságügyi miniszter, kiskorúak igazságszolgáltatási édesség. Az ajándékcsomagokat több a helyen kiegészítették húsvéti részlegének vezetője, továbbá a Casal del Marmó-i büntetésvégrehajtó apróságokkal a gyermekek számára. rendőrség parancsnoka és a fegyintézet igazgatónői.
A Budapesti Katolikus Egyetemi és Főiskolai Lelkészség vendégként működik a Magyar Szentek Templomában. Itt tartjuk a hittant, és itt működnek csoportjaink. Sokféle tevékenységet végzünk, van jegyesoktatás, katekumenátus, de van tánctanítás is. A Műegyetemi Katolikus Közösség (MKK), mint legnagyobb közösségünk, ma már nemcsak műegyetemistáké. Közel Fiatalok börtönében mutatja háromszáz tagja van. Kinőttük az alagsori termet, ahol például az be a lábmosás szertartását a pápa agapét és a táncpróbákat tartjuk. Szükségünk van közösségi helyre. Mint ismeretes, Ferenc pápa Meg is van a tervünk a bővülésre, a nagycsütörtökön délután a Casal pénz hiányzik hozzá. Most nagy del Marmo római városrész gyűjtésben vagyunk.
ifjúsági börtönébe látogat, ahol bemutatja az Utolsó Vacsora Mi a leginkább örömteli az Ön szertartását. A Szentatya kifejezett számára ebben a munkában? kérésére nagyon egyszerű szertartásra kerül sor – szerepel a Elsősorban az intellektuális fiatalok jelenléte, akikkel lehet beszélni szentszéki közleményben.
A fiatalok egy fából készült keresztet és egy térdeplőt ajándékoznak a Szentatyának, amelyet ők maguk készítettek a börtön kézművesműhelyében. A pápa húsvéti csokoládétojásokat és galamb alakú hagyományos olasz húsvéti süteményt ad mindegyiküknek. A tervek szerint egy fiatal beszéddel és a börtön lakói által írt levéllel köszönti a pápát.
problémákról, a világ történéseiről. Sokan aktívan követik az Egyház mindennapi életét, például a pápaválasztást. Itt természetes, hogy állandóan új kérdéseket vetünk fel, hogy vitákat indítunk. Van lehetőség és igény a személyes beszélgetésekre. Az egyetemisták bátran és őszintén képesek feltenni a kérdéseiket, elmondani a véleményüket. Ez nagyon jó. Köztük én is kicsit fiatal tudok maradni. A pápával koncelebrál Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke és Greco, a kiskorúak 150 tonna élelmiszert gyűjtött Gaetano börtönének lelkésze. A két össze a Karitász diakónuson kívül jelen lesz Fra Roi Jenkins, a Szent Károly A Magyar Katolikus Püspöki szemináriumból, aki Gaetano Konferencia által meghirdetett rendtársa, harmadrendi kapucinus és nagyböjti élelmiszergyűjtési akció a római szeminárium két fiatalja – során ismét rekordmennyiségű egyikük, a kolumbiai Pedro Acosta, a adomány gyűlt össze hazánk börtön káplánhelyettese.
[email protected]
www.budakeszi-plebania.hu
