A szakdolgozatírás általános alapelvei és formai követelményei a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Campus Ápolás és betegellátás alapszakos hallgatói számára 2013 Gyula Szerkesztette: Prof. Dr. Fodor Lajos egyetemi tanár, szakvezető; Balda György tanársegéd I. „Általános és formai követelmények”:
A szakdolgozat olyan írásbeli dolgozat, amely az adott szak témáiból készült, és tanúsítja, hogy a hallgató ismeri a témájához tartozó hazai és nemzetközi szakirodalmat, illetve a szakirodalom és az empirikus tapasztalatok feldolgozásával, képes a tanult ismeretanyag alkotó alkalmazására és a szakterületén jelentkező feladatok megoldására, képes a feladatok tervezésére, illetve a kutatómunka - legalább részben - önálló elvégzésére is.
Témája a képzéssel kapcsolatos tudományterületekhez közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódó bármilyen téma lehet. A témaválasztásnál célszerű figyelembe venni a szakon rendelkezésre álló témajavaslatokat, valamint az oktatók kutatási témáit, azonban ettől el is lehet térni, amennyiben a szakvezető/szakvezető-helyettes a kutatásmódszertan oktatásáért felelős oktatókkal együtt, a konzulensnek felkért tanár javaslatára ehhez hozzájárulnak.
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely bizonyítja a hallgató alapos tárgyi ismereteit. Elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányai során elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, továbbá azt, hogy egy szakmai kérdés feldolgozása során, képes saját, önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, azt megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá a bírálóbizottság előtt szóbeli vizsgán sikeresen megvédeni.
Szakunkon lehetőség van a hallgató által elkészített kutatómunkát a szakdolgozatvédést megelőzően, Tudományos Diákköri Konferencián bemutatni, melynek bírálóbizottság általi elfogadása esetén, a hallgató mentesül a szakdolgozatvédés követelménye alól. A TDK munkák készítéséről és elfogadási/beszámítási rendjéről a Campus külön TDK szabályzata rendelkezik.
A sikeres szakdolgozatvédés a záróvizsgára bocsátás feltétele. 1
A munka legyen logikus felépítésű. A gondolatok helyesen alkalmazott terminológiával, világosan, egyértelműen kerüljenek kifejezésre. A közölt jelenségeket, adatokat, egyértelműségre törekedve kell értelmezni és össze kell vetni más szakirodalmi forrásokból származó ismeretekkel. A szerzőnek törekednie kell a vizsgált jelenségek lehetőségek szerinti magyarázatára, és ki kell fejteni gondolatait a megfigyelt tendenciák megváltoztatásának lehetőségeiről. Fontos a tudományos stílus, a szakkifejezések szabatos, helyes alkalmazása, a precíz megfogalmazás. Emellett legyen a munka figyelemfelkeltő, érdekes.
Az érdemi szöveges résznek, alapvetően a jelölt eredeti munkájának kell lennie. Egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy melyek azok a részek, amelyek forrásmunkák felhasználásán alapulnak. Amennyiben a hallgató a plágiumra vonatkozó intézeti szabályokat nem tartja be (alább jelölve), úgy ellene fegyelmi eljárás kezdeményezhető. Az eljárás lefolytatása a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozik.
Az érdemi szöveges rész (összefoglaló/absztrakt, szakirodalmi bevezetés, módszertani rész, eredmények, megbeszélés, javaslatok és az irodalomjegyzék együttesen) szerkezete legyen megfelelően tagolt, de túl sok címet, alfejezetet és bekezdést nem célszerű használni. A dolgozat teljes terjedelmében lábjegyzetek alkalmazása nem engedélyezett.
Használjon a dolgozat elkészítéséhez számítógépes szövegszerkesztőt.
A szakdolgozat tartalmi részénél a betűméret 12-es legyen, a betűstílus pedig Times New Roman, a sorköz 1,5-es legyen. Sorkizárt formátum használata kötelező. A margók legalább 2,5 cm szélesek legyenek (kötésre is hozzá kell adni a belső margóhoz legalább 5 mm-t).
A szövegközi ábrák/táblázatok/diagramok/táblázatok, stb. alatt elhelyezett magyarázatoknál, 10-es betűméretet és 1-es sorközt szükséges alkalmazni, ezzel elkülönítve az utána következő folyószövegtől. Az erre vonatkozó további formai követelményeket a IV. és V. Számú Mellékletek rögzítik.
A tartalmi résznél (nem csak a szakirodalmi bevezetésnél) az új bekezdések 1 cm-es függő behúzással különüljenek el egymástól.
A dolgozat oldalait meg kell számozni, azonban a címoldal a tartalomjegyzék, a plágiumnyilatkozat és a mellékletek oldalai nem számozandóak!
Az érdemi szöveges rész (bevezetés, módszertani rész, eredmények, megbeszélés, javaslatok, összefoglalás, irodalomjegyzék együttesen) összes követelt terjedelme: minimum 6000 szó. A dolgozat maximált terjedelmét a szak vezetése nem szabályozza, azonban a korábban megjelölt maximum 8000 szavas limitet irányadónak tekinti. A Word 7.0 program 'Eszközök' (Tools) képernyőjén található a 'Szavak száma' (Word count) funkció, mellyel 2
bármilyen szöveg teljes szószáma, vagy kijelölt részének szószáma megtudható.
A mellékletek terjedelme a dolgozat terjedelmének feléig abban az esetben terjedhet, amennyiben érdemi tartalom (pl.: felvett interjúk bemutatása) történik. Szövegközi ábrák, képek megjelenítése, csak adekvát tartalom esetén engedélyezett, minimális terjedelemben. A dolgozatba bele nem szerkesztett saját készítésű diagramok, táblázatok, ábrák természetesen a mellékletben helyet kaphatnak, azonban az egy fejezethez (pl. bevezetéshez, vagy eredményekhez) tartozó ábrák-diagramok-táblázatok egyazon mellékletbe kerüljenek. (Például: „A stressz hatásmechanizmusát a 3. Számú Melléklet első ábrája mutatja be. …(folyószöveg)......A fajlagos és nem fajlagos stresszhatásokat ugyanazon melléklet második ábrája szemlélteti.)
A dolgozat címoldala tartalmazza a képző intézmény nevét, a SZAKDOLGOZAT feliratot, a dolgozat címét, a szerző nevét és képzési adatait, a konzulens nevét, tudományos fokozatát, az elkészítés helyét (jelen esetben Gyula), továbbá az elkészítés évét. A dolgozat címoldalának formai sajátságai, jelen dokumentum 1. Számú Mellékletében kerülnek bemutatásra.
A címoldal után tartalomjegyzék következzen, mely a dolgozat főbb tagolási egységeinek címeit (plágiumnyilatkozat, absztrakt/összefoglaló, szakirodalmi bevezetés főbb egységei, módszertani rész, eredmények, megbeszélés, javaslatok, irodalomjegyzék, melléklet) és azok kezdő oldalszámait tünteti fel. A főbb tartalmi egységek jelölése római számokkal történjen, az alfejezetek (alpontok) jelölése pedig arab számokkal. A jelölésekre iránymutatást jelen útmutató alább következő részei adnak. (pl.: II. Bevezetés - - - II./1. Témaválasztás indoklása; II./2. Bevezetés – Szakirodalmi adatok; II./3. Kutatási cél; II./4. Hipotézisek)
Plágium nyilatkozatot a dolgozatba bekötni szükséges! A plágium nyilatkozat a tartalomjegyzék után az összefoglalás/absztrakt elé kerüljön. A Plágiumnyilatkozat sablont jelen dokumentum 2. Számú Melléklete tartalmazza. Kérjük a mellékletben megadott mintát a dolgozatba beépíteni!
Az összefoglalás/absztrakt/rezümé a dolgozat minden lényeges elemét tartalmazza (meg kell fogalmazni, hogy milyen kérdésre keresi a választ a dolgozat, szakirodalomból főbb tételmondat kerülhet bele, utalni kell a módszerekre, ismertetni kell a fontosabb eredményeket és a főbb következtetéseket). Fontos, hogy ez az egység önmagában is érthető legyen. Sorrendben a tartalomjegyzék után következzen, hiszen funkciója pontosan az, hogy a teljes kutatás átolvasását megelőzően képet kaphasson az olvasó arról, hogy mi a kutatás elméleti váza. Az absztrakt után kulcsszavak következhetnek, melyek a kutatással kapcsolatos főbb témapontokat jelenítik meg. Az absztrakttól indul a dolgozat oldalainak 3
számozása. Terjedelme maximáltan egy oldal legyen (Absztrakt minták bemutatása a 3. Számú Mellékletben).
A diplomamunkát 1 bekötött és egy spirálozott példányban, valamint CD-n kell benyújtani a Tanulmányi Osztálynak. Célszerű azonban legalább még egy másolat elkészítése az államvizsgára való felkészüléshez.
A beköttetett diplomamunkát esztétikus formában, fekete (mű)bőrkötésben bekötve kell leadni.
Diplomamunkát kizárólag a témavezető aláírásával lehet beadni. A hallgató a diplomamunkát konzulens (aki közleményírásban jártas, lehetőleg egyetemi, vagy indokolt esetben - kivételesen - főiskolai végzettségű szakember) irányításával és útmutatásai szerint készíti el. A konzulens:
segítséget nyújt a hallgatóknak a szakdolgozat témájának és felépítésének összeállításában,
elfogadja és aláírásával hitelesíti a tématervet,
szakirodalommal és szaktanácsaival segíti a szakdolgozat kidolgozását,
legalább négy egyéni konzultáció során aláírással igazolja a konzultációs lapon a jelölttel való folyamatos együttműködést, ennek tárgyát és időpontját,
a bekötött diplomamunkához csatolt konzultációs lapon aláírásával igazolja a szakdolgozat és a rövid összefoglaló (absztrakt) megfelelő színvonalát, beadhatóságát,
bírálja az általa konzultált szakdolgozatot.
Tekintettel a képzés speciális jellegzetességeire, társ-témavezető is felkérhető. Ez esetben két konzulens együttesen irányítja a diplomamunka elkészítését és a fentiek a két konzulensre értelemszerűen együttesen értendők.
A szakdolgozat elektronikus formátumú (CD-n történő) leadásánál a borító első oldala a szakdolgozat címlapja legyen, a hátoldalon pedig a tartalomjegyzék szerepeljen. A szakdolgozat formátuma Word vagy PDF dokumentum legyen.
4
A szakdolgozat egységei: Címlap Formai és tartalmi követelményei az előző fejezetben, továbbá az 1. Számú Mellékletben kerülnek megjelenítésre.
Tartalomjegyzék Formai követelményei az előző fejezetben kerültek megjelenítésre.
Plágiumnyilatkozat Formai és tartalmi követelményei az előző fejezetben, továbbá a 2. Számú Mellékletben kerülnek megjelenítésre.
I. Absztrakt/Összefoglaló Formai és tartalmi követelményei az előző fejezetben, továbbá a 3. Számú Mellékletben kerülnek megjelenítésre.
II. Bevezetés A szerző ebben a részben ismerteti a tanulmányozásra kiválasztott téma jelentőségét szakirodalmi hivatkozásokkal alátámasztva; utalhat legfontosabb saját eddigi eredményeire; megfogalmazza a tanulmányban megvizsgálandó problémákat, cél(oka)t; és hipotézis(eke)t állít fel.
II./1. Témaválasztás indoklása;
Amennyiben a hallgatónak a témaválasztása valamely kiemelt momentumhoz kötődik (munkaterületi adottságok, sajátélmény), külön, témaválasztás indoklása részben (maximum egy oldal terjedelemben) kirészletezheti azt. Ennek a résznek az alkalmazása azonban opcionális, a hallgató saját döntése. Amennyiben statisztikai adatok (KSH) indokolják a témaválasztást, azt célszerű inkább a szakirodalmi fejezetben részletezni.
5
II./2. Bevezetés – Szakirodalmi adatok;
A szakirodalmi adatok tartalmi egységekbe rendezését a hallgató konzulensével közösen valósítja meg. Általános elv, hogy kerülendő a túlzottan nagy egységek (több területet átfogó) vagy a túlzottan tagolt egységek alkalmazása. Törekedni kell a megfelelő szintű tagolásra.
A nem általánosan ismert fogalmak definiálását, a hallgató külön fogalomtárban valósíthatja meg. A fogalomtárat a szakdolgozat 1. Számú Mellékletébe kell illeszteni.
Lábjegyzetek alkalmazása a dolgozat bármely részében kerülendő!
Saját eredményekre történő hivatkozás, csak abban az esetben történjen, amennyiben az valamilyen tudományos fórumon, vagy folyóirat-könyv-rezümé, stb. formában publikálva lett. Ezt szükséges az irodalomjegyzékben is a szabványoknak megfelelően meghivatkozni (pl.: szövegközben: (Kovács, 2000); Irodalomjegyzékben: Kovács Cs. (2010). Stressz és burn out vizsgálata a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház ápolóinak körében. TDK Dolgozat, Gyula.).
Szövegközi idézések: Szerző dátummal: a dolgozat szövegében a szerző vezetékneve és a közlemény megjelenésének éve szerepel, közöttük vessző alkalmazásával (például: „amint azt (Kovács, 2000) leírta” vagy „amint azt egy másik tanulmány is megerősítette (Kovács, 2000).”) Ha a közleménynek két szerzője van, a szövegben mindkettő vezetéknevét szerepeltetni kell (Kovács, Kéri, 2000); ha a szerzők száma kettőnél több, az „és mtsai” fordulatot alkalmazzuk (Kovács és mtsai, 2000). A mondatzáró írásjel a zárójeles hivatkozás után következzen.
Amennyiben a hivatkozott irodalomban mások vizsgálatainak beidézése történik, mindkét
szerzőt
szükséges
a
szövegközi
hivatkozásban
feltüntetni.
Az
irodalomjegyzékben viszont csak a „hivatkozó” tanulmány szerepeljen. (Pl.: „Kovács B. 2008-as tanulmányában a PTSD kezelésére vonatkozó ajánlásokat Kiss Cs. 2006-os munkája alapján fogalmazza meg” - - a szövegtörzsben mindkét szerzőt szükséges feltüntetni a következőképpen: (Kiss Cs., 2006; idézi Kovács B., 2008)
A szövegtörzsben kerüljük a számozott hivatkozás alkalmazását pl.: „amint azt Kovács megerősítette (7)” vagy „amint azt mások megerősítették (18)”. Minden esetben az előző bekezdésben leírt hivatkozás kerüljön alkalmazásra!
II./3. Kutatási cél;
A kutatási cél feladata, hogy az olvasó számára átfogó képet adjon a tervezett vizsgálat körülményeiről. 6
Segítő kérdések: Miért ezt választottam? Mi a célom a vizsgálattal? Milyen globális feltételezése(i)m van(nak)? - - fokális feltételezés a hipotézis; Milyen mintán vizsgálódnék, minek a segítségével és hogyan? – azonban egyiket sem túlzottan kirészletezve, hiszen annak a Módszerek részben a helye Mit várok a vizsgálattól? Milyen következményeket mobilizálhat? A kutatási cél terjedelme maximáltan fél oldal (hipotézisekkel kiegészülve alkot egy oldalt)
II./4. Hipotézisek A kutatási célban kirajzolt vizsgálati paradigma kirészletezése (4-6 hipotézis/feltételezés alkalmazása elegendő, tématerülettől függően). Kerülendő a túláltalánosító hipotézis alkalmazása (pl.: Feltételezem, hogy az eü dolgozók rendelkeznek ismerettel a fertőzésekről), a túlzottan részletező is (pl.: Feltételezem, hogy a diplomás ápolók a Human Papilloma Vírus 11-es törzséről keveset tudnak), valamint a mesterkélt hipotézis is (Feltételezem, hogy az ápolók 40%-a nem tartja be a munkavédelmi előírásokat).
III. Módszerek A módszertani részben a szerző egyértelműen ismertesse a dolgozatban tárgyalt adatok jellegét; részletesen sorolja fel adatai forrásait, az adatok gyűjtésére, feldolgozására, illetve ezek körülményeire vonatkozó információkat, az alkalmazott módszereket olyan részletességgel, hogy azok alapján a hozzáértő kutató meg tudja ítélni az adatok és módszerek megbízhatóságát (reliabilitás), adekvát voltát (validitás); esetleg a vizsgálatot meg tudja ismételni. III./1. Minta leírása;
A minta paramétereinek kirészletezése
Segítő kérdések:
Kiket mért fel?
Milyen volt a minta elemszáma?
Milyenek a minta szocioökonómiai mutatói? (természetesen a felméretett kérdések
függvényében - - - életkori átlagok, akár nemi megosztásban is, havi nettó jövedelem 7
átlaga – akár nemi megosztásban is, lakóhely megoszlások településtípus szerint, párkapcsolat megléte, gyermekszám, iskolázottság mértéke, stb.) III./2. Kutatási módszerek; A hallgató sorolja fel az adatok gyűjtésére, feldolgozására, illetve ezek körülményeire vonatkozó információkat, az alkalmazott módszereket olyan részletességgel, hogy azok alapján a hozzáértő kutató meg tudja ítélni az adatok és módszerek megbízhatóságát, adekvát voltát; esetleg a vizsgálatot meg tudja ismételni. Segítő kérdések:
Mivel történt az adatgyűjtés?
Kvalitatív (eszköze pl.: interjú) vagy kvantitatív (eszköze pl.: kérdőív) módszerrel, esetleg ezek kombinációjával?; Validált vagy saját szerkesztésű kérdőívet használt? (Amennyiben validált, azt meg kell hivatkozni jelen fejezetben és az irodalomjegyzékben is fel kell tüntetni a forrást a szabványoknak megfelelően!); Amennyiben saját szerkesztésű: Milyen részekre tagolódik? Azok a részek mit mérnek?; Hány kérdésből áll/állnak a részek?; Milyen változótípusba tartoznak a kérdések (nominális-ordinális/intervallum-arány/metrikus), arányuk milyen?; Mi alapján történt a kérdések szerkesztése? Fontos az adekvát kutatás-módszertani terminológia alkalmazása: Likert-típusú skála, stb.....továbbá lásd „Kutatásmódszertan I-II” kurzusok és „Szakdolgozati módszertan” kurzus anyagainál;
Mivel történt az adatok elemzése?
(pl.: Microsoft Office Excel programcsomag segítségével, SPSS18 vagy STATA vagy PSPP adatelemző szoftverek segítségével);
Milyen matematikai statisztikai eljárásokat alkalmazott az eredmények elemzésénél?
(Általános vizsgálatok (az egyes próbák alkalmazásának lehetőségeit a változók határozzák meg – konzulenssel szíveskedjenek egyeztetni): Kereszttábla, Khí-négyzet próba, T-próbák és azok nem paraméteres formái; további esetlegesen alkalmazható vizsgálatok: korrelációs vizsgálat, lineáris regresszió, ANOVA, stb. és azok nem paraméteres formái);
Mivel történt az eredmények fejezetbe beillesztett saját készítésű diagramok/ táblázatok/ábrák szerkesztése? (Microsoft Office Excel, stb.)
Volt-e előmérés (Pilot study)? Amennyiben igen, annak milyen tapasztalatai voltak? Milyen változtatásokat kellett végrehajtani az előmérést követő éles vizsgálat előtt a kutatási eszközön, esetleg a kutatási módszerben? 8
III./3. Vizsgálat leírása Segítő kérdések:
Hogyan, milyen körülmények között zajlott a vizsgálat?
(Hány alkalommal történt az adatfelvétel?; Hol történt az adatfelvétel?; Milyen külső körülmények voltak biztosítottak a vizsgálat-felmérés során?; Volt-e valamilyen rendkívüli esemény a felméretés során?; Volt-e valamilyen zavaró tényező a felméretés (bármelyik alkalom) során?; stb.)
A kutatásban résztvevő személyek tájékoztatása hogyan történt?
Hogyan történt a felméretés? (személyesen, elektronikus úton, stb.)
A kutatás engedélyeztetésének folyamata (kisgyermekek vizsgálata esetén külön etikai engedély, stb.)
Kutatásetikai irányelvek betartásának érvényesítése (anonimitás, intimitás, tájékoztatás, stb.)
IV. Eredmények A szerző szöveges formában részletesen ismertesse és értelmezze eredményeit; szemléltesse azokat diagramokkal/táblázatokkal és/vagy ábrákkal; közölje az alkalmazott statisztikai módszerek eredményeit (párhuzamos kísérletek vagy mérések száma; szórás; szignifikancia szintet mutató p értéke; konfidencia intervallumra vonatkozó információk stb.).
Jelen fejezetben a kapott eredmények magyarázata nem megengedett.
A leíró statisztika rész (nincs összehasonlítás, csupán a minta vizsgált paramétereit írják le. Pl.: A minta 50%-a szerint a stressz nem betegség, 20%-a nem tudja, 30%-a pedig betegségnek aposztrofálja.). A leíró statisztikai eredményekből csak indokolt esetben készítendő külön táblázat, ábra, diagram, stb. (amennyiben hipotézist bizonyít).
Matematikai statisztika (részletezve a korábbi, módszerek fejezetben)
A
statisztikai
matematikai
eredmények
diagramon/táblázatban/ábrán
történő
megjelenítése (elsődlegesen hipotézisbizonyításhoz) kívánatos, a szignifikancia (p) szinteket, minden esetben szükséges megjelölni. Külön figyeljünk a tendenciális, vagyis nem szignifikáns összefüggésekre! (Ezek alkalmazása is megengedett 0,05
Az SPSS-szel, vagy más elemző programmal szerkesztett diagramokat nem engedélyezett
a
szakdolgozatba 9
„átmásolni”,
az
eredményeket
külön
diagramon/táblázatban/ábrán, -pl. Microsoft Office Excel segítségével- kérjük megszerkeszteni.
Az alkalmazott próbák pontos megnevezése az eredményeknél nem kívánatos (diagramok alatt a szükséges paraméterekből és a módszerek részből is kitűnik, hogy melyik próba került alkalmazásra). Matematikai statisztikát ábrázoló diagram mintát, jelen dokumentum 4. Számú Melléklete tartalmaz.
Grafikus illusztrációk: az ábrák, táblázatok, térképek stb. legyenek önmagukban, a tudományos munka többi részének elolvasása nélkül is érthetőek; címükből világosan derüljön ki, hogy mit ábrázolnak; mindig legyen jelmagyarázat (mennyiségek, használt mértékegységek megnevezése, oszlopok, vonalak, stb. pontos azonosítása akkor sem hiányozhat, ha ezek több, egymást követő illusztráción azonosak). A grafikus illusztrációkat (diagramokat, ábrákat, táblázatokat) lehetőleg a szöveg közben kell elhelyezni, ott, ahol azok szóba kerülnek. Az ábrákat, diagramokat, táblázatokat a tartalmukra jellemző címmel, vagy magyarázattal kell ellátni, és ezekre a szöveges rész megfelelő részében hivatkozni kell (Pl.: „A fenti ábrán is jól látszik, hogy a minta adott kérdés tekintetében igen heterogén.”). Az ábrák jelölésének formai sajátságait jelen dokumentum 5. Számú Melléklete tartalmazza.
A beillesztett ábrák, rajzok, fényképek jó minőségűek legyenek (pl. éles fénykép, tusrajz, jó felbontású számítógépes nyomat) és áttekinthetőek.
Alkalmazni kell az alapvető szerkesztési elveket, és kerülni kell a túl nagy diagramokat/táblázatokat/ábrákat. A felhasznált irodalomból átvett táblázatoknál, diagramoknál és ábráknál egyértelműen jelölni kell a forrást, utalni kell az esetleges átalakításokra (5. Számú Melléklet).
Az alapvető szakirodalomban szereplő ábrák és táblázatok átvétele általában indokolatlan. Amennyiben a grafikus illusztrációkat terjedelmi, vagy más okokból (pl.: bekötési nehézség miatt) a szöveg közben nem lehet elhelyezni, akkor abban a formában, vagy összesítve a szöveges rész végén a melléklet részbe kell kerülniük.
A diagramok, ábrák esetén a cím legyen informatív. Számozást ne tartalmazzon. Helyesen feltüntetett cím (diagramon belül): A stresszkezelés hatékonysága a nemek függvényében. Helytelenül feltüntetett cím (diagramon belül): 1. Ábra. A stresszkezelés hatékonysága a nemek függvényében.
A
szövegközben
alkalmazott
diagramok/táblázatok/ábrák/stb.
alatt,
szükséges
magyarázatot elhelyezni, melynek formai szabványait jelen dokumentum 4. Számú 10
Melléklete rögzíti. Általános elv, hogy a magyarázat számozással kezdődik majd pont zárja. (pl.: 1. Diagram.; I. Táblázat.; 1. Ábra.; stb.) Továbbá Times New Roman betűtípusban, sorkizártan jelenik meg, azonban egyszeres sorközzel és 10-es betűmérettel.
A szakdolgozat minden egységében (pl.: bevezetés, eredmények, megbeszélés, stb.) a táblázatokat római számokkal jelöljük, míg a diagramokat-ábrákat-képeket arab számokkal. Az egymást követő diagramok vagy táblázatok folytonosan számozódnak (adott egységen belül), függetlenül más táblázat vagy diagram közbeiktatásától (pl.: 1. Diagram, I. Táblázat, …. 2. Diagram....stb.)
A grafikus illusztrációk (kép, diagram, táblázat, illusztráció, stb.) számozását minden fejezetben újra szükséges kezdeni.
Lehetőség van arra, hogy amennyiben túl sok diagram-táblázat, stb. készül, azok a mellékletben jelenjenek meg. Ez esetben, amikor a szövegtörzsben az eredmények ismertetése történik, be kell hivatkozni a mellékletben megjelenített diagramottáblázatot, stb.-t. Pl.: A családforma jelentősen meghatározza a megélt stressz mértékét (p=0,02), melyet az 5. Számú Melléklet második diagramja is szemléltet.
V. Megbeszélés vagy megvitatás A dolgozat következő részében a szerző, saját eredményeit az irodalmi adatokkal összevetve értékeli, összegezi megállapításait és levonja a következtetéseit.
A szerző az általa leírt (megfigyelt) jelenségeket, eredményeket vesse össze az irodalom megállapításaival, eredményeivel, mások megfigyeléseivel, közléseivel; kísérelje meg a közölt jelenségek, eredmények értelmezését és magyarázatát (de tartózkodjon a szakmailag megalapozatlan és eredményekkel alá nem támasztott következtetés levonásától).
Ismertesse a saját munka értékeit, eredményeit, korlátait, hibaforrásait.
Terjedelme az érdemi szöveges résznek legfeljebb 10%-a legyen (körülbelül 3-5 oldal).
Javaslat: A megbeszélés rész alapján megfogalmazott, főként a gyakorlatban hasznosítható, különösen fontosnak ítélt tennivalók sora.
A javaslatok rész külön egységet is képviselhet, azonban a megbeszélés részbe is bedolgozható! Ez esetben a szerző döntése alapján a szakdolgozatnak nem lesz különálló javaslatok része. 11
VI. Irodalomjegyzék
Célja a dolgozat olvasóinak pontos tájékoztatása azokról a forrásokról, ahonnan a szakdolgozatíró az általa idézett adatokat, tényeket, információkat, stb. szerezte. Ebből következően minden, a dolgozatban taglalt információ forrását meg kell jelölni az irodalomjegyzékben; viszont az irodalomjegyzék nem tartalmazhat olyan forrást, melyre a dolgozat szövege konkrétan nem hivatkozik.
A dolgozat utolsó előtti fejezete legyen az irodalomjegyzék, melyet az alábbiakban leírtak szerint kell elkészíteni. A dolgozat végére kerül a melléklet.
Az irodalomjegyzéket minden esetben a dolgozatok első szerzőinek nevei alapján alfabetikus sorrendben kell összeállítani.
A feldolgozott irodalmak között magyar és idegen nyelvű munkák, könyvek és folyóiratcikkek egyaránt szerepeljenek.
Amennyiben ugyanahhoz a szerzőhöz több cikk is felhasználásra került, az irodalomjegyzék szerkesztését a szerző legkorábbi cikkével kell kezdeni, és kronológiai sorrendben kell haladni a legfrissebb megjeleníteni kívánt publikáció felé.
Általános előírás, hogy az irodalomjegyzékben a jelölt szakirodalmak első sora a bal oldali margónál indul, a további, adott irodalomhoz tartozó sorok, pedig 1 cm-es függő behúzással különülnek el formailag.
Például:
Erev, I., Bornstein, G., Galili, R. (1993). Constructive Intergroup Competition as a Solution to the Free Rider Problem: A Field Experiment. Journal of Experimental Social Psychology, 29, 463-478.
Elsősorban a nyomtatott formában megjelenő szakirodalmak feldolgozása javasolt, azonban
amennyiben
a
rendelkezik
téma
kiterjedt,
interneten
elérhető
szakirodalommal, vagy főként csak interneten elérhető szakirodalommal rendelkezik, az onnan elérhető folyóiratcikkek-könyvek feldolgozása és meghivatkozása is engedélyezett. A szakirodalom keresésnél, elsősorban a nagyobb gyűjtőportálok (PubMed, LAM, Google Scholar, EISZ, ScienceDirect, stb.) preferáltak, a tudományosan nem kellően megalapozott munkák felhasználása kerülendő. Ügyelni szükséges továbbá arra is, hogy amennyiben URL hivatkozást alkalmaz a hallgató az irodalomjegyzékben, azt csak is kizárólag abban az esetben tegye, amennyiben 12
garantálható, hogy a szakdolgozat bírálásakor-védésekor is elérhető lesz az adott hivatkozás. Az URL hivatkozást az irodalomjegyzék végén, a többi szakirodalomtól elkülönülten kell megjeleníteni, a szövegközi hivatkozások sorrendjében.
Az irodalmi hivatkozások, annak megfelelően, hogy folyóiratból vagy könyvből származnak, továbbá, hogy magyar vagy idegen nyelvűek, eltérő formai előírásokat tartalmaznak.
Magyar nyelvű könyv esetében:
Kopp M., Skrabski Á. (1995). Magyar Lelkiállapot. Budapest, Végeken Alapítvány.
Amire érdemes figyelni:
Vezetéknév majd szóköz, ezt követően keresztnév első betűje, majd pont. Amennyiben további szerző is van, vesszőt teszünk és az előzőek szerint folytatjuk. Az utolsó szerző után nincs vessző, zárójelben a könyv kiadásának évszáma szerepel, majd pontot szükséges tenni. Ezt követően a könyv címe dőlt betűvel szerepeljen, majd pont következzen. Utána a kiadás helye és vesszővel elválasztva a kiadó pontos megnevezése, majd a hivatkozás ponttal zárul. Ha több sorba esik a hivatkozás, a második sortól az 1cm-es függő behúzást figyelembe kell venni!
Idegen nyelvű könyv esetében:
Kahn, R. L., Byosiere, P. (1992). Handbook of Industrial and Organizational Psychology. California, Consulting Psychologists Press.
Amire érdemes figyelni: Az előbbiekben bemutatottaktól eltérően, a vezetéknevet követően vesszőt szükséges tenni, majd szóköz, ezt követően keresztnév első betűje majd pont következik (több keresztnév esetén mindegyik kezdőbetűjét kiírjuk és mindegyik után pontot teszünk). Amennyiben további szerző van, vesszőt teszünk és az előzőek szerint folytatjuk. Az utolsó szerző után nincs vessző, zárójelben a könyv kiadásának évszáma jelenik meg, majd pontot szükséges tenni. Ezt követően a könyv címe dőlt betűvel szerepeljen, majd pont következzen. Utána a kiadás helye és vesszővel elválasztva a kiadó pontos megnevezése, majd a hivatkozás ponttal zárul. Ha több sorba esik a hivatkozás, a második sortól az 1cm-es függő behúzást figyelembe kell venni! 13
Amennyiben a hivatkozott tanulmány egy könyv fejezeteként jelenik meg:
Fülöp M. (2006). Egyéni és csoportos versengés a szervezetekben. In Mészáros A.: A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága (pp. 194-232). Miskolc, Z-Press Kiadó.
Amire érdemes figyelni: Az előzőekben leírtak szerint járunk el a könyvfejezet szerző(i) esetében. A hivatkozott könyvfejezet címe normál (nem dőlt) stílusban következik, majd ponttal zárul a cím. Ezt követően az „In” kifejezéssel jelöljük, hogy a tanulmány (könyvfejezet) egy könyv része, majd egy szóköz után, a könyv szerzői következnek, az utolsó szerző után kettőspontot teszünk, majd egy szóközt követően a hivatkozott tanulmányt tartalmazó könyv címe következik dőlt betűvel, majd zárójelben a fejezet pontos oldalszáma (tólig, normál, nem dőlt betűvel írva), majd ponttal zárul. Végül pedig a kiadás helye és a kiadó pontos megnevezése következik. Ha több sorba esik a hivatkozás, a második sortól az 1cm-es függő behúzást figyelembe kell venni! Magyar nyelvű folyóiratcikk esetében:
Margitics F., Paulik Zs., Petrika E. (2006). Temperamentum- és karaktertípusok összefüggése a szubklinikus depressziós tünetegyüttessel, diszfunkcionális attitűdökkel és megküzdési stratégiákkal. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(1), 35-57.
Amire érdemes figyelni:
Vezetéknév majd szóköz, ezt követően keresztnév első betűje, majd pont. Amennyiben további szerző van, vesszőt kell tenni és az előzőek szerint folytatni. Az utolsó szerző után nincs vessző, zárójelben a folyóirat kiadásának évszáma szerepel, majd pontot szükséges tenni. Ezt követően a cikk címe kerül megjelenítésre, normál (nem dőlt) betűstílusban, majd pont következik. Ezután a folyóirat pontos címe dőlt betűvel szerepeljen, amit vessző választ el a folyóirat évfolyamszámától (ami még mindig dőlt), majd szóköz nélkül zárójelben a szám megjelölése történik (ami már nem dőlt, hanem normál betűstílusú) majd vessző következzen, végül pedig a cikk pontos oldalszáma (tól-ig). Ha több sorba esik a hivatkozás, a második sortól az 1cm-es függő behúzást figyelembe kell venni! 14
Idegen nyelvű folyóiratcikk esetében:
Pavez, P., Santander, N., Carranza, J., Vera-Villarroel, P. (2009). Familial risk factors for suicide among adolescents with depression. Revista Médica de Chile, 137(2), 226-233.
Amire érdemes figyelni:
Vezetéknév után vessző, majd szóköz, ezt követően keresztnév első betűje majd pont. Amennyiben további szerző van, vesszőt kell tenni és az előzőek szerint folytatni. Az utolsó szerző után nincs vessző, zárójelben a folyóirat kiadásának évszáma szerepel, majd pontot szükséges tenni. Ezt követően a cikk címe kerül megjelenítésre, normál (nem dőlt) betűstílusban, majd pont következik. Ezután a folyóirat pontos címe dőlt betűvel szerepeljen, amit vessző választ el a folyóirat évfolyamszámától (ami még mindig dőlt), majd szóköz nélkül zárójelben a szám megjelölése történik (ami már nem dőlt, hanem normál betűstílusú) majd vessző következzen, végül pedig a cikk pontos oldalszáma (tól-ig). Ha több sorba esik a hivatkozás, a második sortól az 1cm-es függő behúzást figyelembe kell venni!
Szerző nélküli kiadványok:
Békés Megyei Statisztikai Évkönyv (2006). Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága, 2007. Szövegközi hivatkozásban és az irodalomjegyzékben is feltüntetendő! (pl.: szövegközben: (Békés Megyei Statisztikai Évkönyv, 2006); irodalomjegyzékben: a leírt példa szerint) Statisztikai adatok közlésénél az adatot tartalmazó táblázat számát vagy oldalszámát is meg kell jelölni!
Kiadatlan publikációk: Orosz G. (2011). A Ryckman kérdőív faktoranalitikus vizsgálata. Publikálatlan kézirat, Szeged. Amennyiben egyetemi jegyzet, konzulens által még nem publikált kézirat, stb. is a szakdolgozatba beillesztésre kerül, azt a korábbiakban megadottak szerint szükséges a szövegközben, vagy az irodalomjegyzékben megjelölni, azzal a megkötéssel, hogy 15
jelölni szükséges a publikáltság hiányát. Kiadatlan publikációk hivatkozása a fent megadott minta alapján történjen.
Személyes közlés: Szakdolgozat készítése során, amennyiben interjúk, személyes beszélgetések zajlanak, a témában jártas megfelelő végzettségű szakemberekkel, és ők publikációkban fel nem lelhető szakmai, empirikus alapokon nyugvó megállapításokat tesznek, -mely a téma irodalma szempontjából releváns, vagy a megbeszélésbe beilleszthető- a hallgató felhasználhatja azokat. A szövegben zárójelben kell megjeleníteni {pl.: (Józan P. –személyes közlés)}. Az irodalomjegyzékben nem kell szerepeltetni.
VII. Mellékletek Amennyiben a hallgató köszönetnyilvánítást is be kíván illeszteni a dolgozatba, úgy az az irodalomjegyzék után, a mellékletek rész elé kerüljön, oldalszámozás nélkül. A diplomamunkát kiegészítő illusztráló, egyes további részleteket bemutató anyagokat, a szövegben történő hivatkozás sorrendjében, arab számokkal sorba állítva kell összerendezni (pl.: 7. Számú Melléklet). Amennyiben következő melléklet kerül megjelenítésre, az mindenképpen az előzőtől elkülönülten, külön oldalon történjen! 1. Számú Melléklet (amennyiben szükséges) a fogalomtár legyen. Utána következzen a kutatáshoz használt kérdőív(ek)/interjúsor(ok), a kutatási engedélyek, tartalmi részben meg
nem
jelenített,
de
meghivatkozott
ábrák/diagramok/táblázatok/képek,
interjúszövegek, stb. Csak a szövegben említettek szerepeljenek mellékletként, a terjedelem legyen mértéktartó. A mellékletek nem haladhatják meg az érdemi szöveges rész terjedelmének harmadát-felét.
Gyula, 2013. november 30.
16
1. Számú Melléklet
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrárés Egészségtudományi Kar
SZAKDOLGOZAT
CÍM
Konzulens:
Készítette:
név beosztás munkahely egyéb titulus
hallgató neve Ápolás és betegellátás BSc szak IV. évfolyam Nappali/Levelező tagozat
Készítés éve
Gyula
17
2. Számú Melléklet
NYILATKOZAT
Alulírott, (hallgató neve) (Neptun kód: abcde) jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a: (szakdolgozat címe) című szakdolgozat önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint az Egyetem által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem saját magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Szent István Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását, és ellenem fegyelmi eljárást indíthat.
Gyula, (dátum)
hallgató aláírása
18
3. Számú Melléklet (Absztrakt minták) Absztrakt (1) Kutatási cél: a stresszel kapcsolatos klasszikus, és néhány újabb kutatás áttekintése, továbbá egy heterogén populáción, saját fejlesztésű kérdőívvel felvett információk elemzése. Témaválasztás indoklása: a káros stressz a bio-pszicho-szociális egészség mindegyik alegységére módfelett romboló hatással van. Jelenléte előidézi a pszichés megbetegedések számos formáját. Ezek, ha diagnosztizálásra is kerülnek, lassan kezelhetőek, és sokszor addikciós faktor (dohányzás alkohol, drog) megjelenésével is járnak. Minta, módszerek: Vizsgálatomat korrelációs stratégiával (kérdőíves módszerrel) végeztem. 360 darab kérdőívet osztottam szét a megkérdezettek között /gimnáziumi tanulók (n): 120; egyetemi hallgatók (n): 120; fizikai és szellemi munkavállalók (n): 120. A megkérdezettek életkori megoszlása 17-52 év közé tehető, nemi arányuk kiegyenlített. A saját fejlesztésű kérdőív 36 kérdésből állt (nyitott és zárt kérdések egyaránt), melyek kiemelten a család, testi tünetképzés, önértékelés, személyiségtípus, devianciák, stresszoldás, stressz ismeret témakörök feltárására voltak hivatottak. Az elemzés matematikai statisztikai módszerek (kereszttábla, khí négyzet próba, független mintás t próba, ANOVA, korreláció) segítségével történt, SPSS adatelemző szoftver alkalmazásával. Tartalmi mondanivaló (Eredmények, megbeszélés és javaslatok részekre is tagolható): A rendelkezésre álló információk alapján, az alábbi megállapításokat teszem. Az egyes kategóriák (tanuló, hallgató, munkavállaló) eltérő mértékű stresszt élnek meg, de nem egyértelműen bizonyítható, hogy ez az életkor előrehaladtával egyenes arányban növekedne. A megkérdezettek döntő többsége nem rendelkezik helyes információkkal a stresszről, azonban a vizsgálatok eredményei alapján a stresszről rendelkezésre álló információ nem befolyásolja a stressz megjelenést, illetve a stresszkezelést. A tanulók, hallgatók és munkavállalók között jelentős eltérés mutatkozott a tekintetben, hogy milyen élvezeti szerekkel (pl. alkohol, cigaretta, drog) élnek, de érdekes módon az adott kategórián belül nem jelentkeztek nemi eltérések, továbbá megállapítást nyert, hogy a társas környezet (család) stressz mértéke sem befolyásolja a deviancia faktorok megjelenését. A testi tünetképzés és a stressz kezelő stratégia összefüggését vizsgálva kiderült, hogy jelentős
összefüggések
mutatkoznak
(pl.:
alvási
zavarok
vizsgálatánál
is). Az
egyes
személyiségtípusokba („A”, „B”, „C”) tartozó megkérdezettek eltérően fontossági sorrendet állítottak fel a stresszkeltő tényezőket illetően, azonban az is megjegyzendő, hogy a legfontosabb stresszorokat hasonlóan válogatták össze (családi veszekedés, betegség, anyagi rosszlét). Az egyes személyiségtípusok nemi eloszlását tekintve is jelentős eltérés mutatkozott. Bízom benne, hogy a számos jelentkező különbség és veszélyeztető tényező, előmozdíthatja majd a stresszel, (mint fajsúlyos jelenséggel) való fokozottabb érdeklődést és foglalkozást. 19
Az alábbi két absztrakt minta a szakon előírt követelményektől annyiban különbözik, hogy nem tartalmazza a szakon kötelezően előírt főbb eredmények és következtetések részt.
Absztrakt (2) Kutatásomat 130 serdülő (15-17 év közötti) fiatal (Nfiú = 65; N
lány
= 65) körében végeztem.
Két kérdőíves felméretésem közül az első, a fiatalok pszichés „immunrendszerének” fejlettségét, a depresszió megjelenésének gyakoriságát, valamint előbbi két tényező egymásra gyakorolt hatását és végül a szocioökonómiai mutatókkal való kapcsolataikat hivatott vizsgálni. A második kérdőív ugyanezen populáció körében vizsgálta a pszichés immunitás (PI), az Erőforrás kontroll képesség (SPRC) a versengési stílusok és versengési stratégiák, továbbá az Észlelt stressz (PSS) mértékének egymásra hatásait. Dolgozatomban előbbi összefüggéseket kívánom bemutatni. Kulcsszavak: serdülőkor, Erőforrás kontroll (SPRC), Pszichológiai Immunkompetencia (PIK), Észlelt stressz (PSS), versengési stratégiák, versengési stílusok, depresszió, szocioökonómiai mutatók, iskolai klíma
Absztrakt (3) Az élettani öregedés velejárója a feledékenység bizonyos mértékű és formájú jelenléte. Ez az állapot, az életkorfüggő feledékenység (AAMI). Az emlékezet hanyatlása azonban számos esetben kóros mértékűvé válik, melynek súlyossági foka alapján beszélünk Enyhe kognitív zavarról (MCI), és dementiáról. A dementia, vagyis az időskori kognitív hanyatlás, társadalmunk fontos problémája. Az ebben a betegségben szenvedők száma a világon több mint 20 millió fő, mely drasztikus érték az elkövetkező évtizedekben akár meg is háromszorozódhat (Barrett, Haley, Harrell & Powers, 1997). Ez a tény híven tükrözi a téma aktualitását és fontosságát. Kutatásomban, a „XY” Kórház „ZS” Osztály „C” Ambulanciáján vizsgált betegek (N=319 fő; M=58,532; SD:11,493) kognitív képességeit mérő tesztek és alegységeik (Mini Mental Teszt, Addenbrooke's Kognitív Vizsgálat, Stroop-teszt, Verbális fluenciatesztek) közötti összefüggéseket elemeztem. Kulcsszavak: Életkorfüggő feledékenység (AAMI), Enyhe kognitív zavar (MCI), Dementia, Alzheimer-kór (AK), kognitív funkciók, memória, végrehajtó-exekutív funkció, Addenbrooke's Kognitív Vizsgálat (AKV), Mini Mental teszt (MMSE30, MMT) Óra Rajzolási Teszt, Stroop-teszt. 20
4. Számú Melléklet (Diagram és jelölése)
Depresszió megjelenésének gyakorisága a megjelölt személyiségtípus szerint egészséges hajlamos depresszióra depresszív állapot
70 60
55
50
50
elemszám (n)40
32
27
30
64
28 22
20 10 0
14
9 „A" Teljseítményorientált, menedzser-típus, versengésre hajlamos, nyughatatlan, érzelemkifejező.
„B" Kiegyensúlyozott, nyugodt.
„C" Alkalmazkodó, saját magát háttérbe szorító, érzelmeit elrejtő, indulatait elfojtó
p=0,005
1. Diagram. A diagram a depresszió megjelenés és a megjelölt személyiségtípus összefüggéseit prezentálja (F(129) = 5,608, p= 0,005).
Pszichológiai immunitás nemek szerinti eloszlása 35
férfi
33
nő
31
elemszám (n)
30 25 21 20 15
15
13
10 5
7 5
4 1
0 50-59%
60-69%
70-79%
80-89%
pszichológia immunitás százalékos értéke
0
90-100%
p<0,001
2. Diagram. A diagram a fiatalok pszichológiai immunitásának (PI) százalékos értékét mutatja be a nemek függvényében (t(128) = 3,976, p<0,001).
21
5. Számú Melléklet (ábrák és jelölésük)
INGER - STRESSZOR Nem fajlagos (stresszor) hatá hatás
Belső Bels kondicioná kondicionáló tényező nyez k
Specifikus (fajlagos) hatá hatás
Külső ls kondicioná kondicionáló tényező nyez k
ő
ő
SZEMÉLY
ő
ő
kor, nem, heritabilitás, kognitív adaptációs funkciók fejlettsége, szubjektív stresszor értékelés, személyiségjegyek
klíma, táplálkozás, szocioökonómiai státusz gyógyszeres kezelés
VÁLASZ
1. Ábra. A Stressz mechanizmusát szemléltető ábra Selye János 1976-os munkája alapján (Selye, 1976).
Chronicus stressz okozta agyi elváltozások Terület
Chronicus stressz okozta elváltozások Hatás Csökkenő HPA feedback és csökkenő memóriafunkció
Dendrit atrophia, csökkent GR expresszió
C
C
v
e
k
ő
v
C
H
R
e
x
p
r
e
s
s
z
i
k
k
e
ő
n
H
P
A
f
e
e
d
b
a
c
k
é
s
c
s
ö
k
k
e
ő
n
s
ö
k
k
e
ő
n
H
P
A
f
e
e
d
b
a
c
k
,
c
s
ö
k
k
e
ő
n
Növekvő HPA izgalmi szint, szorongás, idegfeszültség
Növekvő CHR expresszió ö
ö
Csökkenő HPA feedback, csökkenő memóriafunkció
Dendrit atrophia, csökkent GR expreszió N
s
N
ó
ö
v
e
k
ő
v
H
P
A
i
z
g
a
l
m
i
s
z
i
n
t
,
s
z
o
r
o
n
g
á
s
,
Növekvő dendritelágazás, fokozódó stressz izgalmi szint HPA izgalom nő, érzelmi funkciók fokozódnak, csökkenő előhívási funkció Növekvő stressz izgalmi szint Növekvő HPA izgalom a munkahelyi neurotranszmitter termelés stresszre, csökkenő a familiáris stresszre nő, cortex és a hippocampus Növekvő HPA izgalom túlingerlése
N
ö
v
e
k
ő
v
d
e
n
d
r
i
t
e
l
á
g
a
z
á
s
,
H
f
N
ö
v
e
k
ő
v
s
t
r
e
s
s
z
i
z
g
a
l
m
i
s
z
i
n
s
ő
,
c
o
r
t
e
x
é
s
a
h
i
p
p
o
c
a
m
p
u
A
k
o
o
i
z
z
ó
g
a
d
l
n
o
a
m
k
ő
n
,
c
s
,
ö
é
k
k
r
z
e
n
e
l
m
ő
i
e
l
f
u
ő
n
h
í
k
v
c
á
i
s
ó
i
k
f
u
n
k
c
i
z
r
ó
t
N
n
P
t
ö
v
r
e
ö
v
e
s
k
s
ő
v
z
r
e
H
,
P
c
s
A
ö
i
k
k
z
g
e
a
l
o
ő
n
m
a
a
f
a
m
m
i
u
l
i
n
á
k
r
i
a
s
h
s
t
e
l
r
e
y
i
s
s
e
s
N
e
k
v
ő
H
P
A
i
z
g
a
l
o
m
Növekvő stresszválaszkészség, csökkenő GR Növekvő stressz izgalom expresszió
N
v
ö
á
l
v
e
k
a
s
z
v
k
ő
é
s
s
z
t
r
s
e
é
s
g
s
,
z
c
s
ö
k
k
e
n
ő
G
R
N
ö
v
e
k
v
ő
s
t
r
e
s
s
z
i
z
g
a
l
o
m
2. Ábra. Agyi plaszticitás változások chronikus stresszben (Yvonne, M., Lai, U., Herman, J. P., 2009).
22
