GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE

GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE

2010.

Tartalomjegyzék 1 2 3 4

Bevezetés........................................................................................................................................ 3 Jogszabályi háttér ......................................................................................................................... 4 Fontosabb fogalmak: .................................................................................................................... 8 Helyzetelemzés ............................................................................................................................ 11 4.1 Óvodai ellátás....................................................................................................................... 17 4.2 Általános iskolai ellátás ....................................................................................................... 19 4.3 Középfokú oktatás ............................................................................................................... 21 4.4 Az oktatás hatékonysága...................................................................................................... 24 4.5 A közoktatási feladatellátás feltételei .................................................................................. 30 4.6 Közoktatási esélyegyenlıség biztosítása ............................................................................. 36 4.7 A helyzetelemzés összegzése............................................................................................... 39 GYİR TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE..................................................................................................................... 43 1 Bevezetés...................................................................................................................................... 44 1.1 Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv célja........................................................................ 44 1.2 Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv prioritásai ............................................................... 45 1.3 Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta ......................................................... 45 1.4 Csomópontok kiemelése ...................................................................................................... 50 1.5 Összesített létszámadatok .................................................................................................... 50 1.6 Elvárások a Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervtıl .......................................... 50 1.7 Tehetségsegítés .................................................................................................................... 53 2 Célkitőzések ................................................................................................................................ 54 2.8 Jövıképünk .......................................................................................................................... 54 2.9 Rövid távú célkitőzések (2010-2011) .................................................................................. 55 2.10 Középtávú célok (2011-2013).............................................................................................. 56 2.11 Hosszú távú (2014-2016) ..................................................................................................... 56 3 Akcióterv ..................................................................................................................................... 57 4 Megvalósítás ................................................................................................................................ 67 4.12 Megvalósítási terv................................................................................................................ 67 4.13 Megvalósítást segítı egyéb programok............................................................................... 71 5 Kockázatelemzés ......................................................................................................................... 73 6 Monitoring................................................................................................................................... 77 7 Nyilvánosság................................................................................................................................ 78 8 Konzultáció és visszacsatolás ..................................................................................................... 78 9 Kötelezettségek és felelısség ...................................................................................................... 79 10 Érvényesülés, módosítás ........................................................................................................ 81 Záradék............................................................................................................................................. 82 11 Melléklet.................................................................................................................................. 83

2

1

Bevezetés

Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozással kapott kiemelt szerepet az esélyegyenlıség biztosítása, melynek törvényi szabályozása beépült a jogrendszerünkbe, és az esélyegyenlıség érvényesítése a fejlesztéspolitika alapvetı szempontjává vált.

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elmozdításáról többek között rendelkezik arról, hogy minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási nevelési helyzetére a beruházásokban, a fejlesztésekben. Az egyenlı hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása szükséges számukra, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A közoktatás rendszerében minden gyermeknek meg kell adni az esélyt a sikeres iskolába lépéshez, a tanulmányok sikeres folytatásához és befejezéséhez. A közoktatás rendszerébıl kilépınek, pedig rendelkeznie kell azokkal a képességekkel, amelyekkel be fog tudni lépni a felsıoktatásba, vagy a meglévı szakképesítést tanúsító bizonyítványával a munkaerıpiacra. A közoktatás rendszerének felelıssége az is, hogy olyanok lépjenek ki az iskolarendszerbıl, akik képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, megszerezték azokat a jártasságokat, amelyek birtokában megújíthatják, bıvíthetik ismereteiket, szükség esetén felkészülhetnek a pályamódosításra.

3

2

Jogszabályi háttér

Az alapvetı jogokat és kötelességeket az 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya fogalmazza meg az 54.§ és 70.§- ban, amely kitér az élethez való alapjogra és a megkülönböztetés tilalmára faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Továbbá kifejti a munkához való jogot, a pihenéshez, a testi, lelki egészséghez, szociális biztonsághoz, a mővelıdéshez. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A törvény bevezetı mondata már kiemeli az esélyegyenlıség fontosságát: A

Magyar

Köztársaság

Alkotmányában

meghatározott

mővelıdéshez

való

jog

esélyegyenlıség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyızıdés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülık és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerő tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és mőködtetése. A törvény 10.§.-a foglakozik a tanulói jogokkal, 11.§. a tanulói különös jogokkal. 83. § pedig kifejti, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülıvel. Rendelkezik az eljárást megindító kérelem, és a felülbírálati kérelmekrıl. Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlı bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmány Bírósági határozatban szerepel, ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellıképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlı bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére. Egyenlı bánásmód – esélyegyenlıség - pozitív megkülönböztetés A 2003 évi CXXV. törvény, egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlı bánásmódra és az esélyegyenlıségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlı bánásmód követelménye a kötelezettektıl azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek

egyes

megkülönböztetést,

csoportjaival megtorlást,

szemben zaklatást

közvetlen

vagy

vagy

jogellenes

közvetett

elkülönítést

hátrányos eredményez. 4

Alapvetıen tehát az egyenlı bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlı emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthetı igénye van arra, hogy ıt egyenlı méltóságú személyként kezeljék. Az eleve hátrányos helyzetben levı személyek formálisan egyenlıként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levı személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendı annak biztosítása, hogy ıket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetıvé teszik, hogy a helyzetükbıl fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsısorban az állam köteles, de az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam a magánfelek számára is elıírhat. Az esélyegyenlıségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlı bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlıségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest elınyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Ennek megfelelıen az esélyegyenlıség

elımozdítása

érdekében

tett

intézkedés

az

egyenlı

bánásmód

követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözıségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhetı. Az egyenlı bánásmód szabályozása

„normatív”.

Az

esélyegyenlıséggel

kapcsolatban

„keretszabályozás”

kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések végrehajtásával érhetı el. A területet érintı szabályozásnak ennek megfelelıen az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erıforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetıvé.

Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. § a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). 5

(2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. (4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevıket

6

semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevık meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elınyben részesítési kötelezettséget írhat elı.

7

3

Fontosabb fogalmak: •

Közvetlen

hátrányos

megkülönböztetés:

az

olyan

rendelkezés,

amelynek

eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levı személyhez vagy csoporthoz képest kedvezıtlenebb bánásmódban. •

Közvetett

hátrányos

megkülönböztetésnek

megkülönböztetés: nem

minısülı,

az

látszólag

a

közvetlen

hátrányos

egyenlı

bánásmód

az

követelményének megfelelı rendelkezés, amely az elızı pontban meghatározott tulajdonságokkal

rendelkezı

egyes

személyeket

vagy

csoportokat

más,

összehasonlítható helyzetben lévı személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. •

Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerő indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvetı jogot, nem biztosíthat feltétlen elınyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.

•

Települési/Társulási esélyegyenlıségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat/társulás helyi esélyegyenlıségi programot fogad el, amelyben elemzi a településeken élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az önkormányzati esélyegyenlıségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.

•

A diszkrimináció és esélyegyenlıség kapcsolata: A diszkrimináció kevés a törvényi

elıírások

teljesüléséhez,

mivel

nem

szünteti

meg

a

létezı

egyenlıtlenségeket. Az egyenlı bánásmód helyett az esélyegyenlıségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erıfeszítéseket tegyenek a nık, a romák, valamint a fogyatékossággal élık esélyegyenlıségének javítása érdekében. Az esélyegyenlıségi politika tehát nem esik egybe az egyenlı bánásmód biztosításával, hanem mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlı eséllyel érvényesülhessen az

élet legkülönbözıbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerıpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érı hátrányok. •

Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a társulás javítja hozzáférésüket a már létezı szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el ıket.

•

Esélyegyenlıség érvényesítése: a hátrányos helyzető társadalmi csoportok iskolai végzettség megszerzésével tudjanak jobb életfeltételeket biztosítani. Cél, hogy javuljon ezen rétegek élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.

•

Hátrányos helyzető gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította – továbbiakban: hh-s

•

Halmozottan hátrányos helyzető e csoporton belül, az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; továbbiakban: hhh-s

•

Integrációs felkészítés: az esélyt teremtı nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelıs

miniszter

által

kiadott

oktatási

program

alkalmazásával

történı

megszervezése, melyben a szociális helyzetükbıl és fejlettségükbıl eredı hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevı gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; •

Sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

9

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés

fejlıdésének

organikus

okra

visszavezethetı

tartós

és

súlyos

rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; továbbiakban: SNI-s

A fenti törvényi háttér szellemében a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás a következıkben dolgozza ki Társulás Közoktatási Esélyegyenlıségi Programját.

A Program készítése Az OKM által kiadott adattáblák, útmutatók használatával készült, a társulás települései által a 2010. májusi állapotról, a közoktatási intézmények által a 2009/2010-es tanévrıl szolgáltatott adatok alapján. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Program a társulás közigazgatási területén mőködı Önkormányzatok és közoktatási intézmények közremőködésével készült el.

10

4

Helyzetelemzés

Néhány alapadat Terület (km2): 743 Népsőrőség (2002, fı/km2): 238 Településszám (város): 27 (1) Természetes szaporodás (1000 lakosra): -1,2 Belsı vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra 1990-2003: 1,9 Városlakók aránya %: 73 SZJA alapot képezı jövedelem 1 lakosra (Ft): 683 250 Mőködı vállalkozás 1000 lakosra: 114

A kistérség gazdaságát talán leginkább a termelékenységgel és a jelentıs arányú külföldi mőködı tıke-jelenléttel magyarázhatjuk. A rendszerváltás után a beáramló külföldi tıke a fıváros mellett elsıként ezt a térséget célozta meg, elsısorban a földrajzi elhelyezkedése, a

11

gazdasági hagyományai, s az országban elsıként kiépülı ipari parknak köszönhetıen. A külföldi tıke aránya a gazdaságban ma is magas. A külföldi tulajdoni hányad Gyırben 66% a gazdasági vállalkozásoknál, de több környezı településen is jelentıs hányadot ér el, különösen ott, ahol egy-egy külföldi cég megtelepült a helyi kisvállalkozók mellett (pl. Börcs, Gyırladamér), de a térségben sok kisebb településen történtek külföldi beruházások. Ugyanakkor jelentıs ma már a hazai tıke jelenléte is, pl. Kunszigeten vagy a gyıri Ipari Parkban, így elmondhatjuk, hogy kezd kialakulni egy egészséges egyensúly a térségben. A térség hazánk egyik gazdaságilag legfejlettebb területe. Teljesítményét alapvetıen a bruttó hozzáadott értékkel tudjuk mérni, ha összevetjük azt az országos, regionális és megyei adatokkal. A Gyıri kistérség 27 településén mintegy 180 ezer fı lakik, a megye népességének közel felét (40,1%) tömöríti a kistérség. A lakosság közel 73%-a Gyırben él. Gyır

Társult települések

Összesen

Lakónépesség száma

132046

49969

182015

Állandó népesség száma

126422

50370

176792

Állandó népességbıl a 0-2 évesek száma

3479

1509

4988

Állandó népességbıl a 3-5 évesek száma

3726

1714

5440

Állandó népességbıl a 6-14 évesek száma

9736

4905

14641

Állandó népességbıl a 15-18 évesek száma

5457

2841

8298

Állandó népességszám változása 1990-2008 (- / +)

2715

7182

9897

A táblázatok a társulás demográfiai helyzetérıl adnak áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemzı népességcsökkenı tendencia a társulásra egyáltalán nem jellemzı. Az elmúlt 18 évben 5,7%-kal nıtt az állandó népesség a társulásban. Gyır nélkül vizsgálva a térség településeit, az országos átlagnál lényegesen nagyobb növekedésrıl számolhatunk be (14%). Gyır lakosságának száma is nıtt az utóbbi években, ami a születések számának kismértékő növekedésével és a fennálló bevándorlási tendenciával magyarázható. Ugyanakkor még jellemzı a kiköltözés a környezı, elsısorban a közeli településekre, falvakba, viszont ellentétes irányú mozgás is megfigyelhetı, elsısorban a népességüket vesztı távolabbi községekbıl települnek pl. a munkalehetıségek, gyermekek iskoláztatásának biztosítása miatta megyeszékhelyre. A megye más térségébıl, ill. az ország különbözı részeibıl is szívesen választják Gyırt, ill. Gyır térségét lakhelyül az emberek. Gyır közvetlen közelében lévı településeken jelentısen nıtt a lakosok száma, ahol az önkormányzatok építési telkeket alakítottak ki és kedvezı áron juthattak hozzá a megyeszékhelyrıl kitelepülni vágyók. Elsısorban Szigetköz települései vonzók a gyırieknek. 12

Vámosszabadi lakossága 40,5%-kal, Gyırzámoly 36,2%-kal, Gyırújbaráté 29,5%-kal, Gyırújfalué 27,7%-kal nıtt. Néhány településen csökkent a lakosok száma. Érdekes tendencia, hogy a növekedés alapja a fejlettebb iparosodás miatt a keleti országrészekbıl betelepülı lakosság, továbbá a Gyırbıl kiköltözı családok nagy száma, és a növekedés nem a születések számának növekedésével függ össze. A születések számának alakulása mutatja a növekvı tendenciát. A mélypont a jelenlegi óvodás korosztály esetében van, mivel az átlagos születésszám itt 1830 fı évente, addig a 0-2 éveseknél már 1995 fı, ami az általános iskolai korosztály esetében fennálló 1830 fıs átlagot meghaladta, de nem érte el a középiskolai korosztályra jellemzı évenkénti 2074 fıs születési átlagot. (1. sz. táblázat) A térség ipari centruma a kistérségi székhely, Gyır Megyei Jogú Város, így a térségben az ipari foglalkoztatás nagy része Gyırben koncentrálódik. Az ipari park jó munkalehetıséget biztosít. A térség közoktatásának fontos feladata, hogy megfelelı szakmai és tárgyi feltételeket biztosítson az óvodáknak, iskoláknak ahhoz, hogy a meglévı ipar számára megfelelı kompetenciákkal rendelkezı fiatalokat neveljen, oktasson.

13

A társulásban élık szociális helyzete Társulás

Gyır

Összesen

A lakónépesség száma

50031

132046

182015

Munkanélküliek száma a TKT területén

2005

8867

10872

3%

8%

7,6%

Tartósan munkanélküliek

617

5310

5927

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

204

227

431

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl Azon gyermekek száma, akinek szülei nem

878

2903

3781

95

310

405

490

0

490

A munkanélküliek aránya a 18 éven felüli lakosság

ebbıl

számához viszonyítva

nyilatkoztak

A TKT területén a munkanélküliek aránya az utóbbi években jelentıs mértékben növekedett. A rendelkezésünkre álló demográfia adatok nem teljes körőek, így a munkavállalás tekintetében aktív korosztály számát pontosan meghatározni nem tudjuk, ezért a felnıtt lakosság számához viszonyítjuk a munkanélküliek arányát, ami ugyan országos viszonylatban kedvezı, azonban a helyi mutatókhoz képest és több év viszonylatában kedvezıtlen. A kedvezıtlen gazdasági tendenciára utal az a mutatói is, hogy a tartós munkanélküliek aránya 50%. A társulás területén élı tanulók 10%-a hátrányos helyzető. A 1992. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. § 14. pontja alapján hátrányos helyzető az a gyermek, tanuló, akinek szülei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. ( A továbbiakban a hátrányos helyzet megnevezése hh-s jelzéssel történik.) A jogszabály definiálja a halmozottan hátrányos helyzető tanulók körét is ebben a pontban, és megállapítja, hogy azon hátrányos helyzető tanulók, akiknek szülei legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezték el és errıl önkéntes nyilatkozatot tettek, halmozottan hátrányos helyzetőeknek tekintendık. ( A továbbiakban a halmozottan hátrányos helyzet megnevezése hhh-s jelzéssel történik.) A gyermekvédelmi kedvezményben részesülı szülık több, mint 10%-a tett nyilatkozatot. Külterületen több településhez tartozó közigazgatási területen élnek óvodás és általános iskolás korú gyermekek/tanulók. Arányuk a teljes létszámhoz viszonyítva 1,3%, a hh-s arány

14

a külterületen élık között 8,4%, a hhh-s arány 1,1%, ami a kistérségi mutatók alatt van. Egyes települések esetében, például Abda, Gyır, Pér és Rétalap, a külterületen élık között a hh-s arány a települési mutatóhoz képest felülreprezentált. (2. sz. táblázat)

Etnikailag szegregált lakókörnyezet a társulás területén nincs.

Közszolgáltatások A többcélú kistérségi társulások életre hívásának indoka a feladatellátások gazdaságos, elérhetı együttes megszervezése, ami a különféle szinteken létrejött szerzıdések révén realizálódik. A kistér szerepe a közoktatás területén a közoktatási intézményi feladatok, a szakszolgálati feladatok,

a

gyermekjóléti

alapellátások

és

szakellátások

megszervezésének

összehangolásában jelentıs. Az intézményi alapellátások tekintetében a kistérségben kialakult iskolastruktúra megfelelését a törvényi változások, a létszámkorlátok, a kistérségben végbemenı változások, és a mindenkori gazdaságos mőködtetés mellett a hátrányos helyzető tanulók további segítése kell, hogy szabályozza. Ez pontosan azt is jelenti, hogy nem növelhetık e tanulók és az ıket ellátó szülık terhei olyan fokban, hogy az kimerítse az aránytalanul nagy megterhelés törvényi tiltását. Gyır Többcélú Kistérségi Társulás nevelési - oktatási intézményhálózatában az elmúlt években végrehajtott szerkezeti változtatások mellett sem mondható teljesen stabilnak az intézménystruktúra. Szerkezeti változások elsısorban Gyır Megyei Jogú Város közoktatási feladatellátásában voltak az elmúlt idıszakban: a Gyárvárosi Általános Iskola tagintézménye lett a Balassi Bálint Általános Iskola, a Bartók Béla Zeneiskola a Richter János Zeneiskola tagintézménye lett. A kistérségben a 2010/2011-es nevelési évtıl a Gyırújfalu óvoda Gyırladamér tagóvodája lesz. A közoktatási feladatellátásra a térség 27 települése közül egyedül Kunsziget nem társult. A társulás településeinek népessége a közoktatási szolgáltatások közül az óvodát nagyrészt helyben éri el, mindössze Véneken nincs óvoda, a kisgyermekek Kisbajcsra járnak, ami 4,5 km-re van. Az óvodai ellátás fenntartásáról általában a települési önkormányzatok saját fenntartású intézménnyel gondoskodnak. A kistérség települései közül a kötelezı közoktatási feladatokon belül intézményfenntartó társulásban oldják meg az óvodai nevelést [Abda– Börcs-Ikrény; Enese–Rábaszentmihály- Kisbabót (Téti kistérség)- Fehértó (Csornai kistérség);

15

Kisbajcs–Vének; Rábapatona–Koroncó; Töltéstava–Gyırság (Pannonhalmi kistérség)]. Gyırladamér- Gyırújfalu ez évben döntött a fenntartói társulásról, így a 2010/2011-es nevelési évben Gyırújfalun az óvodai ellátás tagóvodaként valósul meg. Enese és Töltéstava a kistérségi társuláson kívül esı településekkel kötött intézményfenntartó társulást. Gyır településen nem önkormányzati fenntartású óvodák is mőködnek. Az általános iskolai ellátást vizsgálva, már tapasztalhatjuk, hogy helyben több településen nincs iskola, így Véneken, Nagybajcson, Rétalapon. Több településen 1-4 évfolyamos tagiskola mőködik: Dunaszentpálon, Gyırújfalun, Börcsön, Vámosszabadin. A fennmaradó településeken 1-8 évfolyamos iskola van. Önkormányzati önálló intézményfenntartással Gönyő, Gyırújbarát, Gyırzámoly, Koroncó, Nagyszentjános, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona látja el a feladatot, a többi intézményfenntartó társulásban, 1 településen 1-8 évfolyamos tagiskola mőködik alapítványi fenntartásban (Kunsziget), 1 településen további alapítványi iskola van (Mezıörs), Gyırben az önkormányzati fenntartású intézmények mellett egyházi, alapítványi intézmények látják el az általános iskolai feladatot. Alapfokú mővészetoktatást számos településen vehetnek igénybe a tanulók. Ezen szolgáltatás fenntartói háttere szerteágazó. 3 településen, (Gyır, Gyırzámoly, Ikrény) önkormányzati fenntartású a feladatellátás, 5 településen az intézményfenntartó társulás biztosítja, 11 helyen, többek között Gyırött, kiszervezett formában, civil szervezetek, vagy gazdasági társaságok szolgáltatnak e területen, egyházi, vagy alapítványi fenntartásban 3 településen biztosított az ellátás. Az intézmények sokszínőségét jelzi, hogy valamennyi típusban megtalálhatók - óvodától középiskoláig - azok az új és eredményes nevelési és oktatási irányzatok, amelyek biztosítják az egyén fejlıdését, a szellemi-kulturális ismeretanyag elsajátítását. A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátását teljes egészében biztosítja a többcélú kistérségi társulás valamennyi területen. Gyırújbaráton a II. Rákóczi Ferenc ÁMK logopédiai, gyógy-testnevelési, nevelési tanácsadási és pályaválasztási tanácsadási feladatokat lát el, valamint a Gyır Megyei Jogú Várossal kötött megállapodás alapján azon településeknek, amelyek a társulási megállapodásban ezen közszolgáltatás közös ellátását vállalták, részesülnek oktatási, nevelési, diagnosztikai és tanácsadási feladatokból (logopédiai tanácsadás, konduktív tanácsadás, gyógy- testnevelési tanácsadás, tanácsadás beilleszkedési zavarokkal küzdı gyermekeknek és szüleiknek, tanácsadás tanulási zavarokkal küzdı gyermekeknek és szüleiknek, tanulási képességek vizsgálata), iskola és pályaválasztási 16

tanácsadást, tehetséggondozás, tehetségfejlesztı tanácsadást a Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı Gyógypedagógiai Szolgáltató Központon keresztül a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86.§ (3) bekezdés f) pontja, valamint a 87.§ (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott pedagógiai szakszolgálati feladatok: logopédiai ellátás, gyógypedagógia tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás fejlesztı felkészítés. Egyedül Kunsziget látja el önállóan a szakszolgáltatásokat a fejlesztı felkészítés, és a logopédiai ellátás területén, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás területén pedig a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények szolgáltatásit veszi igénybe. A gyermekjóléti alapszolgáltatást a kistérség két saját intézmény fenntartásával biztosítja: Ikrényi Mikrotérség Gyermekjóléti Szolgáltatást ellátó Intézménye 14 településen, 6 fı családgondozóval biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatás ellátását: Abda, Börcs, Dunaszeg, Dunaszentpál, Ikrény, Kisbajcs, Nagybajcs, Vének, Vámosszabadi, Gyırújfalu, Gyırladamér, Gyırzámoly, Öttevény, Kunsziget településeken. A Gyırújbarát Mikrotérség Gyermekjóléti Szolgáltatást ellátó Intézmény Gyırújbarát, Nyúl, Töltéstva, Pér, Nagyszentjános és Gönyő község számára biztosítja az ellátást, ahol 5 fı családgondozó látja el a feladatokat. Enese a csornai kistérségben lévı kónyi intézménnyel biztosítja e szolgáltatást a területén élıknek. Illetve Rábapatona és Koróncó a Téti kistérségbe láttatja el. Az Ikrényi Mikrotérség Gyermekjóléti Szolgáltatást szakfeladatként biztosítja a családi napközi feladatot a kistérség területén Kunszigeti telephellyel,

továbbá Dunaszentpál pedig Vámosszabadi és Gyır

ellátását is biztosítja. A házi gyermekfelügyelet, ellátása nem megoldott a társulás egyetlen településén sem. A családok átmeneti otthonát Gyır biztosítja az állampolgároknak önálló intézményfenntartással. Bölcsıdét Gyır és Gyırzámoly önálló intézményfenntartással, Abda, Bıny, Gyırladamér községek egységes óvoda-bölcsıde intézmény fenntartásával biztosítja. Az egyes hiányzó szolgáltatások azonban nem minden esetben helyben megszervezendı kötelezı feladatok. Az ellátás során azonban hozzájárulhat a társulás a lakók munkavállalási esélyeinek javításához. (16. sz. táblázat)

4.1 Óvodai ellátás A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területén – Gyır óvodái nélkül – 23 székhelyóvoda és 2 tagóvoda mőködik. Két intézmény, az enesei óvoda és a töltéstavai ÁMK tagóvodái (tehát további kettı) a szomszédos kistérségekben találhatóak, Rábaszentmihály (Téti

17

kistérség) és Gyırság (Pannonhalmi kistérség) településeken, így a kistérséghez összesen 27 óvodai feladat-ellátási hely tartozik. A kistérség települései közül csak Vének településen nem mőködik óvoda. A településeken (Gyır óvodái nélkül) az óvodai nevelést önálló intézményként az óvodák 78,3%-a látja el, ami viszonylag magas aránynak számít. A kistérség településein (Gyır óvodái nélkül) felekezeti, alapítványi fenntartású óvoda nem mőködik.

Társulás települései

Gyır

Mindösszesen

27

45

72

Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

2105

5580

7685

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1856

4704

6560

Óvodába beíratott hátrányos helyzető gyermekek száma

101

670

771

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma

27

86

113

Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma

65

n.a

Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma

1

n.a

Sajátos nevelési igényő integráltan nevelhetı óvodás gyermekek száma

57

143

190

Gyógypedagógiai nevelésben részesülı óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)

0

28

28

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

72

200

272

Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

Az óvodai ellátás alapadatai gazdaságos, hatékony intézményszerkezetet takarnak, mivel az óvodák kihasználtsága 85%. Amennyiben minden 3 éves korú kisgyermeket a szülei be szeretnének íratni óvodába, a férıhelyek részben biztosítottak. Ezzel a kijelentéssel azonban körültekintıen kell bánnunk, mivel csak 8 településen tudnak adatot szolgáltatni a be nem iratkozott 3 éves korú óvodásokról. 4 településen 5 fı alatti, 2 településen 10 fı feletti, egy településen 20 feletti az óvodai ellátást még nem igénylı 3 évesek száma. Magas a

18

kihasználtsági mutató: Abda, Gyır több intézményében, Gönyő, Gyırladamér, Gyırzámoly, Kunsziget, Öttevény intézményeiben. A közoktatási törvény módosítása kapcsán az óvodai nevelést 3 éves kortól kell biztosítani 2008. szeptember 1-jétıl a halmozottan hátrányos helyzetőeknek [132. § (6) bek.]; 2010. augusztus 31-ig pedig valamennyi szülıi igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni [132. § (6) bek.]. A társulás egyes településein a férıhelyek száma az óvodai ellátás teljes körő biztosára nem elegendı: Gyırzámoly, Öttevény, Gönyő. (4. sz. táblázat) A be nem íratott gyermekek közül mindössze egy fı halmozottan hátrányos helyzető. Ezt az adatot azonban óvatosan kell kezelnünk, mivel nem tekinthetı egzaktnak, mert a be nem íratott 3 évesek száma sem meghatározott, továbbá vannak olyan települések, ahol a HHH-s gyermekek felmérése sem történt meg. A Gyıri TKT területén óvodai ellátásban részesülı gyermekek 10,26%-a hátrányos helyzető (HH), 1,66%-a halmozottan hátrányos helyzető (HHH) és 1,66%-a a sajátos nevelési igényő (SNI)gyermekek aránya. (5. sz. táblázat)

4.2 Általános iskolai ellátás A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területén 20 településen Gyırrel együtt 46 székhelyiskola és 5 településen mőködik tagiskola. Egy intézmény, a töltéstavai ÁMK tagiskolája a szomszédos kistérségben található, Gyırság (Pannonhalmi kistérség) településen, így a kistérséghez összesen 27 általános iskolai feladat-ellátási hely tartozik. A kistérség települései közül Rétalapon, Nagybajcson és Véneken nem mőködik általános iskola. A települések (Gyır nélkül) 38,5%-a az általános iskolai nevelést önálló intézmény fenntartásával látja el. A kistérség településein (Gyır általános iskolái nélkül) 2 alapítványi fenntartású intézmény mőködik Kunszigeten tagintézményként, Mezıörsön önálló intézményként. (6. 8. sz. táblázat) Gyır

Társult községek

Mindösszesen

Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

39

27

66

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

10625

3161

13786

77

7

84

Általános iskolai magántanulók száma

19

Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók száma

769

Gyógypedagógiai oktatásban részesülı általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

156

Hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma

1300

320

1620

Halmozottan hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma

321

77

398

Általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok száma (gyógypedagógiai elıkészítı osztályok tanulóival együtt)

1348

407

1755

8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)

1571

396

1967

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

58

10

68

Jegyzı által védelembe vett

55

248

1017

156

55

A tanulók 12%-a hátrányos helyzető, kiegyensúlyozott az arány a nagyváros és a falvak között, mindössze 1% az eltérés, a falvakban annyival kevesebb a HH-s tanulók aránya. Intézményenként vizsgálva az adatokat, Kunsziget, Bıny, Pér, Gyırzámoly, Töltéstava településeken a hátrányos helyzető tanulók aránya magas. Gyırött több általános iskolában kiemelkedıen magas a hh-s arány, 30% feletti az Eötvös, Jókai, Kossuth, Radnóti, Radó iskolákban. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya 2,9%. A HHH-s tanulókat azonban több településen nem tartják nyilván. Gyırzámoly, Kisbajcs, Pér, Töltéstava intézményeiben a hátrányos helyzető tanulók számához képest nincs, vagy kevés a halmozottan hátrányosan helyzető tanuló, beazonosításuk még nem történt meg. Koroncó, Bıny, Enese, Ikrény, Nagyszentjános és részben Gyır már meghatározta iskolájában a hhh-s tanulók arányát. Gyır Megyei Jogú Város iskoláit vizsgálva a legmagasabb a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya, a Kossuthban (24,86%), a Radóban (23%). Eötvösben, (17%), Jókaiban (12,76%) és a Gyárvárosi iskolában (10,48%). A Fekete, a Marcalvárosi, a Kovács Margit és a Szentgyörgyi iskolákban a hh-s tanulók számához viszonyítva a hhh-s tanulók aránya kevés. (7. sz. táblázat)

A társulás tanulóinak 7,5 %-a sajátos nevelési igényő, ami az országos átlagnál kissé több (0,5%). Azonban Abdán, Nyúlon, Gyırújbaráton, Gyırzámolyon, Ikrényben, Kunszigeten, Nagyszentjánoson, Péren és Töltéstaván jóval meghaladja az országos átlagot. 20

Gyógypedagógiai oktatásban a gyermekek 1,1 %-a részesül, ami kedvezıbb mutató, mint az országos átlag.

Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia,

egyéb

részképesség

Integrált nevelésben részesül 241

Gyógypedagógiai tagozaton

0

21

513

zavar

112

0

Súlyos magatartási, tanulási zavar

27

0

Egyéb

164

24

Részképesség zavar miatt összesen 513 tanulót vesznek gondozásba, ez a tanulók 3,5%-a. A szakvélemény alapján mindannyian integráltan vehetnek részt az iskola oktató - nevelı munkájában. Súlyos magatartási, tanulási zavarral 27 tanuló küzd, mindannyian integráltan vesznek részt az alapfokú oktatásban. Integrált nevelésben az SNI-s gyermekek 85%-a részesül. A térségben 102 fı gyógypedagógus látja el a tanulókat. 1 gyógypedagógusra 10 ellátandó tanuló jut. A településeken 1-2 fı dolgozik, kivételt képez Gyırújbarát a szakszolgálati feladatellátás miatt, valamint Gyır. (7. sz. táblázat)

4.3 Középfokú oktatás A társulásban Gyır Megyei Jogú Város illetékességi területén mőködnek középiskolák, 23 középfokú oktatási-nevelési intézményt tart fenn a város, további 5 intézmény fenntartója az Egyház, 2 iskolát pedig alapítványi, illetve civil szervezet mőködtet. Továbbá egy alapítványi gimnázium mőködik Mezıörsön. Ez utóbbi iskolai adatai nem szerepelnek jelen felsorolásunkban.

A településen mőködı középiskolák összesített adatai Középiskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Sajátos nevelési igényő középiskolai tanulók száma

32 14449 518

21

Gyógypedagógiai oktatásban részesülı középiskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

268

Halmozottan hátrányos helyzető középiskolai tanulók száma

200

Hátrányos helyzető középiskolai tanulók száma

586

A középfokú oktatás szerkezete

A város középiskolái a térség gazdasági igényeit figyelembe véve alakították ki szakmai képzésük kínálatát. A Kazinczy Ferenc Gimnázium és a Péterfy Sándor Evangélikus Oktatás Központ a hagyományos 4 évfolyamos gimnáziumi oktatást mellett 8 évfolyamos képzést is kínál, míg 6 évfolyamos gimnáziumi képzést az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, a Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központban, a Révai Miklós Gimnáziumban, valamint a Szabadhegyi Közoktatási Központban vehetnek igénybe a diákok. Az érettségit adó képzésben részesülı tanulók aránya 68,5%, a szakiskolai képzésben részesülık aránya 31%, a speciális szakiskolai képzésben részesülık aránya 1,8%. Az érettségit adó képzésbe bekapcsolódó fiatalok aránya megfelel az országos átlagnál alacsonyabb. A gimnáziumok az általános képzés mellett speciális képzések biztosításával igyekeznek vonzóbbá tenni intézményüket. A törvényi szabályozók által biztosított óraszámok évfolyamonkénti átcsoportosításával, fakultációk szervezésével többlet órát biztosítanak, az idegen

nyelvek,

informatika,

matematika,

sport,

drámapedagógia

elmélyültebb

megismerésére. A legtöbb gimnázium és szakközépiskola kínálatában szerepel a nyelvi elıkészítı évfolyam, melyen intenzív nyelvi, informatikai képzés, valamint képességfejlesztı oktatás folyik. Az elmúlt évek törvényi változásai jelentısen átalakították a szakképzés szerkezetét, ennek megfelelıen a szakközépiskolák a 9-12. évfolyamon az érettségi vizsgára készítenek fel. A szakmai képzés a 12. évfolyam befejezése, illetve az érettségi után, kezdıdhet, és a 13-16. évfolyamon történik. A szakiskolában az általános felkészítı szakasz a 9-10. évfolyamra tevıdik, melynek során szakmai elıkészítı és alapozó tantárgyakat oktatnak, a tényleges szakképzés pedig a 11-13.

22

évfolyam feladata. A hiányszakmát választó tanulók számára Gyır város önkormányzata ösztöndíjat biztosít. A szakközépiskolai oktatás szerkezete átalakult: egyes intézmények 5, esetenként 7 éven át biztosítanak képzést diákjaiknak, a szakiskolákban 4, dupla szakmák elsajátítása esetén pedig 5 évig tanulhatnak a diákok. A képzésre fordított idı növekedése miatt a város középfokú intézményeiben tanulók száma a demográfiai mutatók negatív változása ellenére sem csökkent. A tankötelezettség teljesítése érdekében a kötelezı felvételt biztosító 9. osztályt a Gábor László Építıipari Szakképzı Iskola és a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképzı Iskola biztosítja. Gyır városa megteremtette, és önálló intézményben, a Speciális Szakiskolában biztosítja azon sajátos nevelési igényő tanulók szakiskolai képzését, akik integráltan nem oktathatók. Számukra az egyéni haladási ütemnek megfelelı számú évfolyamban biztosítja a követelmények elsajátítását. Eközben azonban lehetısége van minden tanulónak megfelelı szintő OKJ-s szakképesítés megszerzésére is.

Hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek a középfokú oktatásban Az általános iskolai adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy jóval alacsonyabb a HH-s és HHH-s tanulók aránya a város középfokú intézményeiben. Az egyes intézményeken belüli vizsgáltuk a HHH-s diákok tanulócsoportokon beli arányát. Ez az arány a Speciális Szakiskolában 35,6%, 10%-kal haladja meg a 25%-os különbséget. A diákok 3,87%-a hátrányos helyzető, és 1,35%-uk, halmozottan hátrányos helyzető tanulót tartanak nyilván az intézmények. Az SNI-s tanulók aránya 4%, ami az országos átlagnál kedvezıbb képet mutat. A halmozottan hátrányos helyzető diákok legnagyobb arányban tehát a Speciális Szakiskolában (35%) vannak jelen, de magas az arányuk a Jókaiban (11,7%) és a Pálffy szakiskolai ágazatában (6,5%) is. Középsúlyos értelmi fogyatékosok speciális szakiskolai képzése a Bárcziban történik. Jelenleg 25 szakiskolásuk és 32 fı 9-10. évfolyamos. (15. sz. táblázat)

Kollégiumi ellátás A középfokú oktatás nélkülözhetetlen intézményei a kollégiumok. A város középfokú oktatásában részt vevı vidéki diákok magas száma miatt a kollégiumi ellátást Gyır városa 23

kiemelt feladatának tekinti. Ennek érdekében 10 kollégiumot mőködtetnek. További 4 intézmény egyházi fenntartású, egyet pedig alapítvány mőködtet.

kollégium neve

Férıhely össz.

Férıhely lány

2009/2010.

fiú

lány

fiú

össz.

Gyıri Tánc

82

62

20

61

18

79

Jedlik

98

0

98

0

98

98

Kazinczy

106

80

26

63

26

89

Kossuth L.

261

151

110

136

131

267

Kossuth Zs.

240

240

0

202

0

202

Lukács

240

0

240

0

206

206

Révai

150

100

50

91

52

143

33

33

0

39

0

39

100

50

50

73

15

88

62

33

29

58

28

86

1372

749

623

723

574

1297

96,53

92,13

Richter Szent-Györgyi Veres össz. %

94,53

4.4 Az oktatás hatékonysága E területen az intézmények eredményességét, a tanórán kívüli foglalkozásokat és a segítı foglalkozásokat, valamint az oktatás feltételeit vizsgáltuk.


Eredményesség

A tanulói eredmények vizsgálata a kompetenciamérések eredményeibıl, a továbbtanulási adatokból, valamint a lemorzsolódás adataiból derül ki.


Kompetenciamérések

A kompetencia mérések eredményeit intézményenként vizsgáltuk. Általában az országos átlag kompentencia területenként 500 képességpont körül mozog.

24

Országos kompetenciamérés

2003 Iskolák Orsz. átlaga átlag

2004 Iskola Orsz. átlaga átlag

Iskola átlaga

2006 HH HHH tanulók tanulók átlaga átlaga

Orsz átlag

Iskola átlaga

2007 HH HHH tanulók tanulók átlaga átlaga

2008 HH HHH tanulók tanulók átlaga átlaga

Orsz. átlag

Iskola átlaga

Országos átlag

516

458-558

500-539

436-483

519

516

451-572

405-505

500-545

519

497

363-612

372-512

Szövegértés 6. évfolyam Gyır

490-577

500

478-570

509

498-535

512

480-636

6. évfolyam Társulás további települései

397-533

500

443-549

509

391-538

512

463-557

403-628

500

364-680

497

425-675

497

403-567

526,00

497

423-560

442-484

334-480

506

501

402-641

636-638

506

342-628

622-627

623

497

500

381-610

467-529

372-542

499

500

427-563

394-467

463

499

491

360-699

391-492

365-490

497

491

423-545

409-484

480,00

497

499

406-654

617-649

640

490

8. évfolyam Gyır 8. évfolyam Társulás további települései 10. évfolyam

-

-

393-576

500

388-588

395-653

500

419-657

499

420-622

600

430

279-534

506

Matematika 6. évfolyam Gyır

490-577

500

396-575

505

407-515

6. évfolyam Társulás további települései

438-520

500

434-531

505

382-507

396-661

500

8. évfolyam Gyır 8. évfolyam Társulás további települései 10. évfolyam

493

480-630

493

426-517

368-718

494

394-704

494

413-544

533,00

499

438-639

625-640

-

-

346-506

500

395-609

444-635

500

466-675

497

426-677

441

652

650

412

346,00

A Gyıri TKT közoktatási intézményei összességében a kistérségek között az országos elsı 4 helyen szerepelnek, ha évfolyamonként és kompetenciaterületenként vizsgáljuk az eredményeket. Az országos átlag körüli, vagy annál jobb eredményei vannak a legtöbb intézménynek.

Az

intézmények

széles

körő

eltéréseket

mutatnak

az

országos

kompetenciamérésen elért átlageredmények alapján. A legnagyobb szóródási terjedelem szövegértés tekintetében Gyırött 316 képességpont. A 8 osztályos gimnáziumi eredmények és a halmozottan hátrányos helyzető tanulókat nevelı iskolák közötti különbségben jelenik meg. A társulás többi településének intézményei a megyei jogú város eredményeitıl ugyan elmaradnak, mivel minden településen csak normál tantervő általános iskolák vannak, a szóródási terjedelem így kisebb, bár a legalacsonyabb mutatók viszont meghaladják a gyıri legalacsonyabb mutatókat. Matematika területén a legalacsonyabb teljesítmények kisebbek, mint szövegértésbıl.

A

legnagyobb szóródás 350 képességpont. A

Gyıri

Többcélú

Kistérségi

Társulás

közoktatási

intézményei

az

országos

kompetenciaméréseken nyújtott eredményei hozzájárultak ahhoz a kedvezı helyzethez, hogy országos szinten Gyır-Moson-Sopron Megye mindegyik kompetenciaterületen és évfolyamon a megyék közötti sorrendben az élbolyban szerepel. évfolyam

tantárgy

átlag

Országos helyezés a megyék között

6.

matematika

503

4.

8.

matematika

509

2.

10.

matematika

514

1.

6.

szövegértés

531

1.

8.

szövegértés

509

2.

10.

szövegértés

514

1.

Az országos tendencia kimutatható az eredményekbıl. Általában a megyei jogú város eredményei jobbak, mint a községekben tanuló gyermekeké. 8 gyıri iskolában az eredmények minden mérésen meghaladták az országos átlagot, ezek a Richter, a Gárdonyi, a Kodály, Kovács Margit, Kölcsey, Nádorváros Közoktatási Központ, Szabadhegyi Közoktatási Központ, és a Radnóti Miklós iskolák. A legjobban teljesítı vidéki iskolák közül a rábapatonai, gönyői és abdai iskola eredményei kiegyensúlyozottan jók.

Kevés adatunk van a hh/hhh-s tanulók eredményeirıl az egyes intézményekbıl. Gyır városban néhány adat a 2008-as eredmények mellett jelenik meg, de csak olyan iskolákban, ahol a mutatók amúgy is jók voltak. Az egyértelmően kimutatható, ahol az iskola eredményei kiválók, ott a hh/hhh-s tanulók eredményei is azok, míg az alulteljesítı iskolák esetében a hh/hhh-s tanulók teljesítménye még gyengébb. Míg Gyır város intézményei között egyértelmő az összefüggés a szociális hátrányokkal élı tanulókat nagy számban nevelı-oktató iskolák és a kompetenciamérések eredményeinek gyengesége között, addig ez a társulás területére nem állítható. Hiszen Koroncó arányaiban a legtöbb szociálisan hátrányos helyzető tanulóval foglakozik, eredményeik vagy csak kissé maradnak el az országos átlagtól, vagy meg is haladják azt.




Továbbtanulási mutatók

A továbbtanulási mutatók esetében az általános iskolából középiskolába továbbtanuló diákok, ezen belül a hh-s és hhh-s diákok irányultságát vizsgáltuk. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években nem változtak jelentısen az iskolaválasztási szokások. Néhány százalékkal növekedett a szakközépiskolában továbbtanulók aránya, míg a gimnáziumot választók száma csökkent. Az országos átlagnál valamivel kevesebben választják az érettségit adó középiskolákat Gyırben, összesen 73 %, amely az országos átlag alatt marad. A társulás településein pedig a tanulók 62,6 %-a választja az érettségit adó középiskolai képzési formát, így láthatóan magas a szakiskolai képzésben résztvevık aránya, amely 35%. Gyır városában is a szakiskolai képzésben az országos átlagot meghaladóan vesznek részt a tanulók (24%). Az országos adattal megegyezı a speciális szakiskolát választók aránya Gyır városában is és a társulás egyes településein. A gyıri adatokat figyelve azt tapasztaljuk, hogy a HH-s helyzető tanulók közül a legnagyobb létszámban a szakiskolai képzést választják, van olyan intézmény, ahol ez 100%-os arányt jelent. Megfigyelhetı az a tendencia is, hogy csökken azon HH-s tanulók száma, akik érettségit adó középiskolába jelentkeztek. Az Eötvös József és a Kossuth Lajos Általános Iskolákban, a Radóban magas azon HH/HHH-s diákok aránya, akik nem folytatják tanulmányaikat a 8. osztály befejezése után. Az elmúlt évek során a tovább nem tanulók száma emelkedett (1%-ról 2%-ra). Fontos, hogy megvizsgáljuk az okokat, miért nem tanulnak tovább a tanulók a Kt. által elıírt tankötelezettség kiterjesztése ellenére sem. A nem önkormányzati intézményekbıl fıleg érettségit adó középiskolákban tanulnak tovább. Itt magasabb a gimnáziumi oktatást választók aránya. 27

A társulás településeinek adatait tekintve a HH-s tanulókról ugyanezt nem mondhatjuk el. Közel azonos arányban jelentkeznek a középiskolák különbözı végzettséget adó típusaiba, mint nem hátrányos helyzető társaik. A HH-s tanulók 66%-a tanul tovább érettségit adó középiskolába, 27%-a szakiskolába és 7% speciális szakiskolába. Gyır város területén több olyan intézmény találunk (Richter, Gárdonyi, Kazinczy, Kölcsey, Szabadhegyi KK.), amelybıl az országos átlagnál nagyobb arányban mennek gimnáziumba a tanulók, míg a társulás további települései közül Kisbajcs, és Gyırújbarát iskoláiból tanulnak tovább jelentıs arányban gimnáziumban a tanulók. 13 azon gyıri iskolák száma, ahol magasabb a szakközépiskolai mutató az országosnál, közülük kiemelkedıen magas a szakközépiskolába menık aránya a Petıfiben, a Radnótiban, a Gyıri Tánc és Képzımővészetiben, valamint a Nádorvárosi Közoktatási Központban, a gyıri társulás települései esetében Rábapatona, Abda, Gönyő, azon települések, ahonnan a tanulók több, mint 50%-a tanul tovább szakközépiskolában. Egyetlen olyan intézmény (Eötvös) van Gyırött, ahonnét nem tanultak tovább érettségit adó középiskolában a diákok, míg a társulás településein mőködı intézményekbıl mindegyikbıl tanulnak tovább érettségit adó középiskolában. Három iskolából (Richter, Kazinczy, Gyıri Tánc és Képzımővészeti) szakiskolai képzésben nem vettek részt az elmúlt évben. Tovább nem tanuló diákok Gyır iskoláiban vannak, Radóban, Eötvösben. (13. sz. táblázat)




Lemorzsolódás

A lemorzsolódás arányai a különbözı mutatók alapján az intézményekben eltérı képet mutatnak. Az évfolyamismétlık adatait vizsgálva a legnagyobb méretőek az eltérések. Az egyes tanévekben valamennyi iskola az országos átlag alatt utasította évismétlésre a tanulóit. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy míg a tanulók 1-2%-a az évfolyamvesztett, addig ez a HH-sok esetében már 4,6%, a HHH-s esetében pedig 12,6%. A térség egyes településein 1-2 fı évfolyamvesztéssel tovább haladó tanulók vannak, Gönyő, Kisbajcs, Pér, Nagyszentjános esetében több, mint 2 fı. A magántanulók száma csekély a társulásban bár van néhány település, ahol az 1-1 fı is jelentısen meghaladja az országos átlagot, így Pér mellett Nyúl, és Gyırújbarát. Egyetlen település az, amely a magántanulók számának növekedésével számol, Gönyő. Gyır város intézményeiben a magántanulók aránya magas, közöttük a hh/hhh-s tanulók aránya kiemelkedik. 250 óránál többet hiányzó tanulóval egy- két intézményben számolnak. Társulási szinten arányuk elenyészı, de helyi szinten mindenképpen a nappali közoktatás feltételeinek 28

biztosításával kell lehetıség szerint a magántanulókat és a 250 óránál többet hiányzó tanulókat is az eredményes továbbhaladásra felkészíteni. A gyıri középiskolák esetében az évfolyamismétlık aránya eléggé változatos képet mutat iskolánként. Több évre visszamenıleg vizsgáltuk az adatokat, amelyek a 0%-tól 12,9%-ig mutatnak bukási arányt. Ez utóbbi, kimagasló érték egy szakiskoláé, ahol az elızı években 5 % körüli volt az évismétlık aránya. A többi intézményre inkább az 1-2%-os paraméter a jellemzı. A HH-s tanulók évismétlése általában (kb. 80%-ban) alacsonyabb arányú, mint az egész iskoláé. Ezen belül is jelentıs azon intézmények aránya, ahol egyetlen hátrányos helyzető sem ismételt évet. A HHH-s bukási %-a leggyakrabban 0. A magántanulók száma elenyészıen alacsony, néhány középiskolában fordul elı, azokban is jellemzıen csak 1-2 fı. A hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók között pedig egyetlen iskolában találunk –alacsony számban- magántanulót. A sokat (250 óra) hiányzók száma szintén elenyészı, jellemzıen 1% alatti adatokkal találkozunk. Köztük alig van hátrányos helyzető diák, ık szakiskolai tanulók. (12. sz. táblázat)




Tanórán kívüli foglalkozások

Alapfokú mővészetoktatást az egyes intézmények, mint alapító okirat szerinti kötelezı feladatellátás, biztosítanak tanulóiknak, vagy, egyéb fenntartású intézmények látják el helyben e feladatot. 14 településen biztosított a feladatellátás 749 tanuló, azaz a tanulók 5,5%a vesz részt, a hh-s tanulók 1,6%-a, hhh-s tanuló nem vesz részt az alapfokú mővészetoktatásban. A mővészetoktatás, mint a személyiségfejlesztés fontos eszköze, segíti a szociális hátrányokból eredı lemaradás csökkentését. Alapfokú mővészetoktatásra is lehetıség van a Liszt Ferenc Zenemővészeti, a Richter János Zenemővészeti Általános és középiskolában, és a Kovács Margit ÁMK-ban.

Kisebbségi oktatás a térség iskoláiban csak Koroncón és Gyırben van. A napközi és a szakkör a legnépszerőbb foglalkozás a tanulók körében. Míg a napközibe a tanulók közel 30%-a jár, a HH-s tanulók 43%-a, a HHH-s tanulók 21%-a, itt megfelelınek tekinthetı az összetétel. Bár a felzárkózást segítı programokon a HH-s és HHH-s tanulók magasabb részvételi aránya javasolt. Mindkét foglalkozáson résztvevı tanulók száma 3 tanév vonatkozásában nıtt.

29

Az iskolák lehetıségeikhez mérten biztosítják a nyári tábort és az erdei tábort is tanulóiknak. Ez utóbbi programokon különösen törekszenek arra, hogy a hátrányos helyzető tanulók pályázati forráson keresztül ingyenesen jussanak el minél nagyobb számban e programokra. A gyıri középiskolák a szabadidıs foglalkozásokat, a tanórán kívüli programokat is fontosnak tartják. Ahol anyagi források rendelkezésre állnak, ott igyekeznek kiszolgálni a diákok igényeit. Fıleg szakköröket biztosítanak tanulóiknak, de van lehetıség nyári táborozásra is. (11. sz. táblázat) Segítı Programok Az Útravaló Programban jelentısen csökkent a vizsgált tanévekben a résztvevık száma, pedig hozzájárulhatnak a hátrányos helyzető diákok esélyegyenlıségének javításához. Az Arany János Program a Révai Gimnáziumban évek óta segíti a hátrányos helyzetőek felzárkózását. A térség tehetséges halmozottan hátrányos helyzető diákjainak felzárkóztatását ez a képzési forma eredményes segíti, 84 tanulóból 16 fı hátrányos és 7 fı halmozottan hátrányos helyzető. A térség iskolái közül bınyi, gönyői és gyırladaméri diákoknak biztosították ezt a tanulási lehetıséget a tanulók fejlıdése érdekében.

4.5 A közoktatási feladatellátás feltételei


Tárgyi feltételek

A társulás területén mőködı intézmények infrastrukturális hátterét és a hozzáférés lehetıségét az alábbi adattáblák mutatják:

Használó tanulók

Használó HH/HHH-

Használó SNI-s

száma

s tanulók száma

tanulók száma

40

479

103/34

84

65

1310

437/136

720

Nyelvi labor

6

795

106/20

74

Szükségterem

5

184

17/7

15

Számítástechnika

60

10426

1082/276

686

Eszköz

Darab

Logopédiai foglalkoztató, óvoda Logopédiai foglalkoztató,

egyéni

fejlesztı szoba, iskola

30

tanterem Számítógép

/internet

hozzáférés óvodában Számítógép

/internet

90

1269

10761

1087/259

793

Tornaszoba (óvoda)

24

2013

219/47

103

Tornaterem (iskola)

46

13324

1407/322

896

hozzáférés (iskola)

A

11/1994.

MKM

rendelet

7.

számú

melléklete

szerinti

kötelezı

eszköz-

és

felszerelésjegyzéknek való megfelelést a kistérség óvodái 75%-osnak ítélték a helyiségek és a berendezési tárgyak vonatkozásában. Az óvodák többségében orvosi szoba, elkülönítı helyiség nem áll rendelkezésre. Az intézmények eszközellátottságát jobbnak, 89,2%-osnak látják az intézményvezetık. Mozgásfejlesztı játékok beszerzésének szükségességét jelölték meg az intézményvezetık, illetve az elöregedett óvodai textíliák (ágynemő, abroszok) folyamatos cseréje lenne szükséges.

A tárgyi feltételek egyik legfontosabb minıségi mutatója a tornaszobák száma. A kistérség óvodáiban – Gyır adatai nélkül – összesen 9 tornaszoba van (Dunaszegen az iskolával közösen használják a tornatermet), ez az óvodák 33,3%-át jelenti. Nincs tornaszoba 18 település óvodájában: Bıny, Dunaszentpál, Enese, Gönyő, Gyırladamér, Gyırújbarát, Gyırújfalu, Gyırzámoly, Ikrény, Mezıörs, Nagybajcs, Pér, Rábapatona, Rétalap, Töltéstava településeken, illetve a tagóvodák közül Börcsön. Több településen – ahol ugyan nincs tornaszoba – az iskolai tornatermet használhatják az óvodások, ezzel is enyhítve ezen a gondon. Az óvodai épületek mőszaki elıírását (2 m2/gyermek), illetve a közoktatási törvényben meghatározott óvodai átlaglétszámokat (20 fı/csoport) figyelembe véve elemeztük az óvodai csoportszobák nagyságát. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy Enese, Gyırújfalu, Gyırzámoly települések óvodáiban nem megfelelı méretőek a csoportszobák, és ezáltal nem biztosított a 2 m2/fı helyszükséglet.

A felnıtt személyzet számára az óvodák 63%-ában biztosított külön öltözıhelyiség, 10 óvoda nem rendelkezik felnıtt öltözıvel. Szertárral 15 óvoda nem rendelkezik a 27-bıl (55,5%).

31

Az óvodák 21%-a nyilatkozott úgy, hogy az udvari játékok felülvizsgálata, EU-normák szerinti szabványosítása nem történt meg. A játszóudvar területe rendezetlen, nem megfelelı borítású.

Általános iskola minimálisan kötelezı eszköz-és felszerelés jegyzékét az óvodához hasonlóan a 11/1994 MKM r. 7. sz. melléklete határozza meg. A jogszabály elsısorban a tantermekrıl rendelkezik, ezek száma az indított osztályok arányában kerül megállapításra.650 osztályterem áll a tanulók rendelkezésére. Mindössze 2 településen kell szükségterembe járnia a gyermekeknek, Nagyszentjánoson és Gyırben. Azon iskolákban, ahol a speciális igények szükségessé teszik, mindenütt kialakították a logopédiai fejlesztıt, vagy az egyéni fejlesztı szobát. Az intézmények általában egyiket hozták létre a kettı közül, mindkettıt abban az esetben, ha a túl magas SNI-s arány ezt szükségessé teszi (Gyır, 14 iskolája, Gyırújbarát, Nagyszentjános, Nyúl). A tanulók ezt a teremet egyéni szükséglet szerint használják. Enese, Bıny, Mezıörs, Kunsziget még nem alakította ki egyik feltételt sem. Orvosi szoba csak 4 intézményben került kialakításra, Öttevényen, Nyúlon, Dunaszegen, Gyırújbaráton. Számítástechnika szaktanterem minden 8 évfolyamos iskolában van. Azonban a megfelelı minıségő számítógéppark folyamatosan fejlesztésre szorul. Abda, Bıny, Nyúl, Nagyszentjános Rábapatona, Töltéstava diákjai használhatnak nyelvi labort az idegen nyelvi kompetenciafejlesztéshez. Örvendetes, hogy az 1-8 évfolyamos iskolákban csaknem valamennyiben rendelkezésére áll a diákoknak a tornaterem, kivétel Nagyszentjános község. A helyiségek és berendezési tárgyak meglététét az intézmények összességében 80%-nak ítélték. Az infrastruktúra fejlesztése, a főtéskorszerősítés, a nyílászárók cseréje azonban több intézményben megoldandó feladat, csakúgy, minta az akadálymentesítés. Az eszközök teljesülésének mértékét az intézmények 88%-ban jelölték meg. A középiskolákban a rendelkezésre bocsátott adatok szerint a gyıri középfokú intézmények közül mindössze három iskolában van logopédiai foglalkoztató vagy fejlesztı szoba. Hét iskola rendelkezik nyelvi laborral, összesen 16 darabbal. A Jedlik Középiskola a legjobban ellátott ezen a területen a 6 nyelvi teremmel. Örvendetes, hogy csak három iskola kényszerül szükségtantermet használni, számuk iskolánként 2, 3. Az iskolák túlnyomó többsége dolgozhat, oktathat számítástechnikai szaktanteremben, közülük 15 intézményben legalább 2 ilyen szaktanterem áll rendelkezésre. A szóródás e tekintetben meglehetısen nagy terjedelmő, mert az informatikai tantermek száma az 1-tól egészen 20-ig 32

terjed. Az adatokat szolgáltatók közül mindenütt van minimum 23, maximum 276 db, legalább P4 minıségő számítógép. A

gyıri

középiskolákra

jellemzı,

hogy

jól

ellátottak

számítástechnikai

szaktantermekkel, azok többnyire a legkorszerőbb gépekkel és internettel vannak ellátva. A mellékelt táblázat tartalmazza a konkrét számadatokat, amelyek azt is mutatják, hogy a hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók számára is -az esélyegyenlıséget segítendı-, rendelkezésre állnak az IKT eszközei.

Egyetlen gyıri középiskola van, amelynek nincs tornaterme, néhánynak több is, például: Kazinczy Gimnáziumban 3 db. A Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ tanulói a szabványmérető tornaterem hiánya miatt, az aulát használják testnevelés foglalkozások megtartására. Az adatokat szolgáltató intézmények közül 12-ben van ebédlı, de sokan a kollégiumokban étkeznek, míg mások számára egyéb megoldásokat kínál az iskola: étterem, másik iskola menzája. A középiskolák épületei és infrastruktúrája összességében jónak mondható, csak néhány iskola igényelne szinte teljes felújítást, korszerősítést. Azok az iskolák állnak jól ezen a téren, amelyek a szakképzési alapot, illetve saját diákjaik szakmai gyakorlatát jól hasznosítják. Jól jellemzi korunk ellentmondásos helyzetét, hogy míg több intézmény interaktív táblával is rendelkezik, illetve ennek beszerzése folyamatban van, addig másutt kifogásolható a vizes blokkok állapota. Hat iskola érzi fontosnak, hogy ez utóbbi teljes felújítását megoldja. Nyílászárók cseréjét hárman tartják sürgıs feladatnak, az akadály-mentesítést négyen, az iskolabútorok cseréjét ketten, a főtés korszerősítését egy intézmény. Örvendetes, hogy hat középiskolában részben vagy egészben megoldott az épület akadály-mentesítése (rámpa, lift). (14. sz. táblázat)


Személyi feltételek

A kistérség óvodáiban 581 óvodapedagógus dolgozik, mindannyian fıállású, teljes munkaidıben történı foglalkoztatással. A kettes óvónıi norma biztosítása Kisbajcs (2 csoport, 3 óvodapedagógus), Börcs (2 csoport, 3 óvodapedagógus) településeken szükséges. Általános iskolák 1100 pedagógus dolgozik a kistérség iskoláiban, közülük 59 fı óraadó, ık is nagyobb arányban a Gyırött dolgoznak. A kistérség pedagógus alkalmazottai közül 60% rendelkezik tanítói 33

végzettséggel. Közülük 38% speciális kollégiumot, szakkollégiumot végzett, vagy valamilyen NAT által meghatározott mőveltségterületen taníthat az 1–6. évfolyamon. A pedagógusok nagy része több végzettséggel (tanítói és tanári vagy tanári, tanítói és valamilyen speciális szakképesítés) rendelkezik. A nyelvoktatást tekintve mind angol, mind német nyelvbıl elsısorban 1–6. évfolyamra képesített pedagógusok dolgoznak az intézményekben (3%), és kevesebb az 5–8. évfolyamra képesített nyelvtanár (1%). A tanári szakképesítések közül leginkább a rajz, földrajz, biológia, ének-zene, technika szak hiányzik az intézményekbıl. A szakos ellátottság intézményenként különbözıségeket mutat (77–100% között). Vannak intézmények, ahol 100%-os a szakos ellátottság: Abda, Enese, Gyırújbarát, Koroncó, Nyúl. Magyar-nyelv és irodalom az egyetlen tantárgy, amelyet valamennyi településen szakosan látnak el, kivéve Gyır egyik általános iskolájában. Matematikából és történelembıl szintén a megyeszékhelyen van hiány. Idegen nyelvek esetében németbıl jobb a helyzet, csak Gönyőn és Öttevényen van hiány, 29%-ban, míg angolból kedvezıtlenebb a helyzet, mert Kisbajcson, Öttevényen és Péren van hiány a szakosan ellátott tanórákban. Földrajzból nincs megfelelı szakember Bınyön, Gyırzámolyon, fizikából Bınyön, Nagyszentjánoson, Töltéstaván pedig kémiából. Informatikából a tanulók Péren, Öttevényen és a gyıri Richterben nem jutnak megfelelı szolgáltatáshoz. Technikából nincs megfelelı szaktanár Bınyön, Gyırött 2 iskolában, Gyırladaméron, Ikrényben. Testnevelésbıl csak a tanórák egy része szakosan ellátott Gyırben, Gyırladaméron, Öttevényen. Rajzból nincs megfelelı szakos kolléga Bınyön, Dunaszegen, Gönyőn, Gyırladaméron, Ikrényben, Gyırött és Péren. Ének-zene tantárgy esetében szakos hiány van Bıny, Gyırladamér, Ikrény, Nagyszentjános, Rábapatona, Töltéstava és Gyır egy iskolájában. A következı táblázat azt mutatja, hogy az egyes, nem szaktanárok által leadott órák hány tanulót érintenek.

tantárgy matematika Magyar nyelv-és irodalom

Tanulók száma

HH

HHH

SNI

12

5

3

0

18

4

1

1

34

idegen nyelv

205

17

0

8

történelem

92

14

4

7

fizika

41

5

1

0

kémia

65

14

5

17

földrajz

70

9

1

3

biológia

68

11

1

3

informatika

211

12

1

0

technika

385

35

13

11

testnevelés

133

31

17

13

rajz

358

39

9

20

ének-zene

354

62

27

33

Gyırött a város egyik legtöbb hh-s és hhh-s tanulóját ellátó iskolában van komoly szakemberhiány (Eötvös). A térség iskolái közül Bıny, Nagyszentjános és Pér látja el a legtöbb speciális bánásmódot igénylı tanulót és az iskolák komoly szakemberhiánnyal küzdenek a szakos ellátás területén. A tanulók számára a minıségi oktatáshoz jutás egyik feltétele a szakosan leadott tanóra. Ennek biztosítása a társulás együttmőködésének kiterjesztésével nagymértékben javítható. Középiskolák esetében Gyırött a rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a szakos ellátottság hiánya mindössze két iskolát érint. A Richterben tapasztalható szakemberhiányt a fenti táblázat tartalmazza, ezen kívül a Lukácsban szakoktatóból van hiány (fényezı szakmai szakoktató), ami 50 tanulót érint. (9. sz. táblázat) A tanulók esélyegyenlıségét szolgálja az egyéni képességekre építı, differenciált és tevékenykedtetı tanórák, amelynek megszervezéséhez hozzájárulnak a korszerő módszertani képzéseken szerzett pedagógusi képességek is.

Az esélyegyenlıséget szolgáló korszerő

módszertani továbbképzéseken részt vevı tanárok adatait táblázat foglalja össze:

Továbbképzési irány

óvoda

általános iskola

középiskola

összesen

IPR

0

21

4

25

Differenciálás

41

45

98

184

10

157

42

209

38

45

62

145

Kooperatív tanulásszervezés Projektpedagógia

35

Drámapedagógia

10

31

15

56

Egyéb

105

339

335

779

Összesen

204

688

556

1448

A számok azt mutatják, hogy lényegesen több pedagógusnak kellene elsısorban a hátrányos helyzető tanulók nevelését segítı képzésen részt venni, mivel a módszertani képzésen a tanórák szervezésének, a hatékonyság növelésének eszközeit sajátíthatják el, amelyek nagyban segíthetik az esélyegyenlıséget is.

4.6 Közoktatási esélyegyenlıség biztosítása A társulás területén a fenntartók intézményeiken keresztül többféleképpen biztosítják a tanulók esélyegyenlıségét a közoktatásban. •

Intézményszervezés területe

A megyei jogú város esetében a fenntartó a szegregációmentes intézményszervezés kialakítását

a

beiskolázási

körzetek

felülvizsgálatával

biztosítja.

Továbbá

olyan

intézményeket tart fenn, amelyek segítik a speciális igényő tanulók ellátását (Radó Tibor EGYMI)


tehetséggondozás:

A tehetséggondozás egyik eszköze az emelt szintő oktatás biztosítása. Mind az önkormányzati, mind az egyéb fenntartású intézményekben igénybe vehetik a gyermekek ezt a többletszolgáltatást Gyırött. A társulás további településein nem szerveznek ilyen jellegő oktatást. A tehetséggondozás egyik eszköze a falvakban a szakkörök látogatása.


A fogyatékkal élı gyermekek ellátása

A szakértıi vélemény alapján szegregált formában oktatható sajátos nevelési igényő tanulók részére a feltételeket a gyıri Radó Iskola és a péri általános iskola tudja biztosítani. A megyei fenntartású Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai intézmény szintén az integráltan nem nevelhetı tanulókat látja el.


A HH-s és HHH-s tanulók eredményes oktatása érdekében tett intézménylépések.

Valamennyi iskola stratégiai dokumentumában megfogalmazta a tanulók esélyteremtı támogatását. Törekszenek a korszerő módszerek alkalmazására, a kompetencia alapú oktatás meghonosítására Emellett esélyteremtı foglalkozást szerveznek, lehetıség szerint fejlesztı pedagógus, szociálpedagógus foglalkoztatásával. Azon intézmények, amelyek már igénybe

36

vették az integrációs támogatást, az Integrált Pedagógiai rendszer bevezetését megkezdték, számos iskolában azonban várat magára a feladat. Az IPR kiépítése javasolt a bınyi, a mezıörsi, nyúli, kisbajcsi iskolában, továbbá a HHH-s tanulók pontos felmérését követıen azokon a településeken, ahol az arányuk eléri 10%-t. Gyır Megyei Jogú Város 4 intézményében, továbbá egy telephelyen az IPR fenntartása indokolt.




A tanulók szociális helyzetének javítása.

A legtöbb intézményben gyermekvédelmi felelıs követi nyomon ezen tanulók életútját, tartja a közvetlen kapcsolatot a család, az iskola és szükség estén a hivatalokkal annak érdekében, hogy a gyermekek helyzetét megismerjék, és segíteni tudjanak a családoknak. A rászoruló gyermekeknek a települések önkormányzatai biztosítják az étkeztetési, és a tankönyvtámogatást, hozzájárulva a szociális helyzetük javításához.


HHH-s arányok a tanulócsoportokban

Valamennyi tanulócsoportban vizsgálni kell a HHH-s gyermekek arányát. 25%-ot meg nem haladó eltérést engedélyez a jogszabály. A térség településeinek iskoláiban, óvodáiban a csoportok/osztályok szervezése megfelel ezen feltételeknek. Gyırött azonban mind az óvodai, mind az általános iskolai ellátásban vannak 25%-t meghaladó eltérések. (Márvány Óvoda, Kossuth Lajos Általános Iskola, Radó Tibor Általános Iskola, Speciális Szakiskola)

Társadalmi kapcsolatok

Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Családsegítık

Védınık

Gyermekjóléti Szolgálat

Civil szervezet

Óvodák: 0

Óvodák: 8

Óvodák: 40

Óvodák: 36

Óvodák: 15

Iskolák: 6

Iskolák: 12

Iskolák: 41

Iskolák: 26

Iskolák: 28

Óvodák: 2

Óvodák: 17

Óvodák: 7

Óvodák: 9

Óvodák: 9

Iskolák: 8

Iskolák: 23

Iskolák: 2

Iskolák: 18

Iskolák: 45

Nincs

Óvodák: 28

Óvodák: 9

Óvodák: 0

Óvodák: 0

Óvodák: 1

kapcsolat

Iskolák: 17

Iskolák: 7

Iskolák: 0

Iskolák: 0

Iskolák: 0

rendszeres

alkalmi

Az intézmények kapcsolatrendszere a helyi közélethez kötıdik. A szakmai partnerekkel az együttmőködés kiegyensúlyozott. A civil szervezetek útján kapcsolódnak a helyi közélethez az óvodák és iskolák. A teljesség igénye nélkül néhány civil szervezet, amelyekkel együttmőködnek

az

intézmények:

sportegyesületek,

nyugdíjas

klubok,

faluszépítı

37

egyesületek,

hagyományırzı

egyesületek,

polgárırség,

tőzoltó

egyesületek,

Máltai

Szeretetszolgálat, Vöröskereszt, népzenei, néptánc egyesületek.

38

4.7 A helyzetelemzés összegzése Az esélyegyenlıség Szükséges lépések, beavatkozási lehetıségek, érvényesülésének vizsgálati megállapítások szempontjai 1.A társulásban nem
Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és azonosítottak még teljes körően,

nyilvántartást ezen a téren. Törekedni kell a szülıi

a

nyilatkozatok beszerzésére. (E tájékoztató, a szülıket

halmozottan

helyzető intézményi

hátrányos

gyermekek. és

Az

fenntartói

nyilvántartások koherenciája

meggyızı

munkába

be

kell

vonni

az

érintett

szakembereket: a védınıt, a szociális munkást, a kisebbségi önkormányzat képviselıit, a pedagógusokat.) Meg kell magyarázni

az

érintett

szülıknek,

milyen

elınyeik

származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak.
Az iskolai és önkormányzati nyilvántartásokat össze kell összehangolni. A településeken a gyvk-ban részesülık száma: 3781 az intézményekben számon tartott hh-s tanulók száma: 3045 fı.
Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan 3 éves gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben

2. A társulás területén

A társulás egyes településein a jelenlegi férıhely-kapacitás

biztosítottak a halmozottan

nem elégséges a települési gyermekek óvodai ellátására.

hátrányos helyzető gyermekek

Öttevény, Rábapatona, Gyırzámoly, Gyırladamér)

számára az óvodáztatás és

Beavatkozási lehetıségek:

iskoláztatás feltételei.


A statisztikából látszik, hogy ahol elegendı a férıhely, nem

Lemorzsolódási adatok

élnek teljes körően a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos státusú családok a gyermekeik 3 éves korától való óvodáztatás lehetıségéve, pedig ez fontos lenne, mivel az

idıben

elkezdett

fejlesztés

az

iskolai

hátrány-

kompenzációnak is elıfeltétele. Az óvodába be nem íratott gyermekek számáról nincs egzakt adat. A gyermeküket az óvodába be nem íratott HH/HHH gyermekek szüleinek meggyızése, hogy a gyermekek hátránykompenzációját segíti

a

mihamarabbi

beóvodázás.

Családlátogatások

39

Az esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálati szempontjai

Szükséges lépések, beavatkozási lehetıségek, megállapítások szervezése az óvodáztatási szándék megismerésére, a beíratást

akadályozó

tényezık

elhárítására

(óvodapedagógus, szociális munkás).
A magántanulói státusban lévık száma kisebb az országos átlagnál. További pontos nyilvántartás vezetése szükséges, illetve az állandó adatközlések megszervezése a fenntartó felé.

3. A közoktatási szakszolgálati

Intézkedési terv készítése az el nem látott feladatok igény

feladatok, a gyermekjóléti

szerinti lefedésére

alapellátások, a gyermekjóléti

El nem látott feladatok a településeken esetenként:

szakellátások és a közoktatási intézményi feladatok biztosítottak, illetve elérhetıek


Bölcsıde. Beavatkozási lehetıségek:
Igényfelmérés a bölcsıde ellátására a családsegítıi

Vannak többcélú óvoda-

hálózat segítségével, szükség szerint a helyi kisebbségi

bölcsıde intézmények a

önkormányzat segítıinek közremőködésével, szükség

térségben.

szerint intézkedési terv készítése és végrehajtása a szakszerő

ellátás

érdekében.

Esetleg

lehetıségek

megvizsgálása.
Annak felmérése, mekkora igény jelentkezik a fenti feladatok

ellátására.

halmozottan

Amennyiben a hátrányos és

hátrányos

helyzetőek

körében

igény

mutatkozik, úgy feltétlenül érdemes és szükséges a problémával foglalkozni.
Társulási együttmőködések kialakítása az ellátatlan közszolgáltatások biztosítása érdekében
További lehetıségként az óvoda átszervezése óvodabölcsıde, többcélú intézménnyé.

40

4. Sajátos nevelési igényő

Abda, Gyırzámoly, Gyırújbarát, Kunsziget, Nagyszentjános,

tanulók ellátása

Öttevény, Pér, Töltéstava, ahol magas az SNI arány, folyamatos és preventív beavatkozást igényel: A tanulók rendszeres vizsgálata. A településeken az idıben végrehajtott szőrések segítik a preventív fejlesztést. A tanulók mentorálása visszahelyezés esetén.

4. A társulás intézményeinek


A beiskolázási és beóvodázási körzetek felülvizsgálat oly

csoportjaiban, osztályaiban nem

módon, hogy a hhh-s gyermekek/tanulók aránya az

tapasztalható szegregáló

intézmények között ne érje el és haladja meg a 25%.

gyakorlat, ugyanakkor Gyır


A napközit, tanulószobát igénybevevı gyermekeknek a

intézményei között jelentıs

száma magas, ugyanakkor a felsısök tanulószobai

szórás mutatkozik. Vannak hhh-

foglalkozásokon

s gyermekek nevelésével

igényel, hogy a HH/HHH gyermekek élnek-e ezzel a

oktatásával nem foglalkozó

szolgáltatással,

iskolák, ugyanakkor vannak

intézkedni

olyan intézmények, amelyekben

intézményvezetésnek. Indokolja ezt az is, hogy a

arányuk kedvezıtlenül alakul.

kompetenciaméréseken jobb eredményt érjenek el a

való

foglalkoztatása,

amennyiben kell

a

nem,

vizsgálatot

úgy

feltétlenül

fenntartóknak,

illetve

tanulók
A

hhh/hh

tanulókra

vonatkozó

adatokkal

a

kompetenciamérés vonatkozásában nem rendelkeznek, amely arra enged következtetni, hogy a tanulónkénti eredmények kiértékelésére nem került sor 5. Az oktatás feltételei a társulás intézményeiben

Beavatkozási lehetıségek, megállapítások:
Támogatások és normatívák igénylési lehetıségének számbavétele, kiegészítı források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása.
A

telephelyek

esetében

tapasztalható

eltérés

a

feltételekben. Fontos feladat a telephelyek feltételeiben a kiegyenlítésre törekvés.
A

humánerıforrásokban

mutatkozó

különbségek

felszámolása fontos feladat.
Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek ( szakos

41

ellátás, tárgyi feltételek, kötelezı felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása.
Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás esetén meg kell vizsgálni, minden érintett gyermek hozzájut-e a megfelelı szolgáltatáshoz. 1.

Az intézmények

Beavatkozási lehetıségek, megállapítások:

mőködésének továbbfejlesztése,

Esélyegyenlıség alapú és ellenırzött támogatás-politika.

az esélyegyenlıség optimális

Integrációs

érvényesülése.

rendszer kiépítése, illetve elterjesztésének ösztönzése.

támogatás

felvételét

támogató

pedagógiai

Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásához a szervezeti feltételek megvizsgálása. A telephelyek férıhely kihasználtsága nagy szórást mutat. Humánerıforrás helyzet-, és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése a településen/kistérségben/társulásban. A bejáró tanulók száma a felsı tagozaton eléri 9,5 %-ot.

1. Egész életen át tartó tanulás


A

gimnáziumokban

továbbtanulók

száma

az

megalapozása, a

intézményekben általában kisebb, mint az országos átlag, a

munkaerıpiaci igények

szakközépiskolák érettségit is adó képzésénél nagyon nagy

érvényesítése.

a szórás a különbözı telephelyek vonatkozásában.
Jelentıs

eltérés

van

a

település

azonos

típusú

intézményeiben a továbbtanulási mutatókban.

42

GYİR TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

2010-2016

43

1

Bevezetés

A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévı szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlı hozzáférést a minıségi oktatáshoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. A szegregációt eredményezı struktúrák lebontásának és az integrált nevelés sikeres megvalósításának egyik kulcsfontosságú tényezıje a társadalmi érzékenység felkeltése és pozitív attitőd kialakítása. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzető gyerekek diszkriminációmentes oktatása érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integrációs oktatás segítését növelı tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint az oktatási diszkriminációval és a törvénysértı magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselıi és a pedagógus szakemberek közös felelıssége. Csak a helyi döntéshozók érdekeltsége és elkötelezıdése biztosíthatja az esélyegyenlıségi program megvalósításának eredményességét, ezért fontos a szélesebb körő támogató attitőd kialakítása, a figyelem ráirányítása a program célcsoportjának helyzetére, problémáira. Az integrált oktatás megvalósítása, s vele a társadalmi kirekesztıdés fokozatos megszüntetése - hasonlóan minden, a közoktatást érintı átalakuláshoz - csak az óvodákban, iskolákban kezdıdhet el.

1.1

Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv célja

A társulás Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervének alapvetı célja, hogy biztosítsa a társulás településein a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlıségének biztosításán túl célul tőzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzető gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében.

Célunk az, hogy oktatási intézményeinkben érvényesüljön a •

szegregációmentesség

•

diszkriminációmentesség

•

halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása

•

a minıségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása

•

az integráció biztosítása. 44

1.2 •

Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv prioritásai

Társulásunk a közoktatási feladatellátásban vállalt tevékenységével járuljon hozzá a minıségi, a tanulók igényeire alapuló oktatásszervezés személyi, tárgyi feltételeinek biztosításához minden településen.

1.3 Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta Társulásunk az intézkedési tervvel együtt készítette el a Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv részét képezı Esélyegyenlıségi Helyzetelemzést. Az intézményhálózat szerkezeti átalakulása a következı tanévtıl annyiban fog változni, hogy Gyırújfalu község az óvodai ellátásról Gyırladamérral kötött intézményfenntartói társulás bıvítésével, helyben mőködtetett tagóvodával fog megfelelni.

45

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Esélyegyenlıségi terület

Feltárt probléma A

társulásban

3781

fı

Szükséges beavatkozás

gyermek/tanuló

részesül

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, a szülıi nyilatkozatok Halmozottan

hátrányos

száma

halmozottan

hátrányos

helyzető helyzetükrıl 405 db, aránytalanul kevés.

adatgyőjtés/nyilatkoztatás problémái

Az óvodában 771 fı hh-s és 113 fı hhh-s kisgyermeket tartanak nyilván, általános iskolában 1620 hh-s és 398 fı hhh-s tanulót, a középiskolákban 586 fı hh-s és 200 fı hhh-s tanulót. Kompetencia-mérés

Egyéb adathiányok

A hhh-s gyermekek/tanulók körének pontos beazonosítása, szülık pontos tájékoztatása, figyelmük felhívása, hogy milyen

kiegészítı

szolgáltatásokhoz

juthatnak

a

nyilatkozat által, a szülıi nyilatkozatok beszerzése.

A fenntartói és intézményi adatok koherenciáját meg kell teremteni. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülık száma magasabb, mint az intézmények által ellátott hátrányos helyzető tanulók száma.

eredményeinél,

továbbtanulási Rendszeresen, minden nevelési/tanévben frissíteni kell az

mutatóknál, lemorzsolódási mutatóknál kevés a hhh-s adatokat, kiterjeszteni a hhh-s gyermekek/tanulók esetében tanulókról adott mutató.

minden intézményi folyamatra. Együttmőködés

a

helyi

családsegítı,

és

védınıi

szolgálattal, a családok felkeresése, tájékoztatása, óvodai Halmozottan hátrányos helyzető 3

ellátás felkínálása, óvodai támogatás.

éves kortól való rendszeres óvodába Nincsenek pontos adatok a 3 éves korú óvodába nem Az óvodai férıhelyek bıvítése azokon a településeken, járása.

járó hhh-s gyermekekrıl.

ahol

a

kihasználtsági

mutatók

magasak.

További

férıhelyekre lesz szükség, ha több településen is igény mutatkozik a bölcsıdei ellátás megszervezésére óvodabölcsıde többcélú intézményként.

Esélyegyenlıségi terület

Feltárt probléma

Szükséges beavatkozás Mezıörsön

alapítványi

iskola

és

önkormányzati

2 településen (Gyırött és Mezıörsön) van több azonos fenntartású intézmény van, az eltérés a hhh-s tanulók Iskolai szegregáció települési szinten

típusú intézmény. Gyır egy óvodájában 25% feletti a arányában nem jelentıs, így beavatkozást nem igényel. hhh-s arány. Általános iskolai intézmények között 25%- Gyırben

a

beóvodázási

és

beiskolázási

körzetek

felülvizsgálata és a 25% feletti eltérés megszüntetése

nál nagyobb eltérés van.

indokolt. Elıfordul a párhuzamos osztályok/csoportok között magas eltérés, elsısorban Gyır intézményeiben: óvodaSzigeti,(25,7%), Balassi 26%, Speciális Szakiskola (55,5%).

A

további

települések

esetében

25%-t

meghaladó eltérés nincs egy településen sem, Pér Iskolai

szegregáció

intézményi

szinten

óvodájában

azonban

21%,

ami

megközelíti

a

szegregációs mértéket. Az emelt szintő osztályokban általában

kisebb

a

hh-s

arány,

azonban

azon

intézményekben, ahol emelt szintő oktatás zajlik, alacsony a hh/hhh-s arány. A

gyógypedagógiai

tagozaton

a

hhh-s

tanuló

diákok

Az osztályba/csoportba sorolás elveinél figyelembe kell venni

az

alapvetı

esélyegyenlıségi

elveket.

Az

intézményeknél az osztályba, csoportba sorolásnál jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a szegregációmentes oktatásszervezés

biztosítására.

2,

párhuzamos

osztály/csoport esetében a hhh-s arány ne lépje túl a 25%-t.

arány

felülreprezentált.

Továbbtanulási

arányok

jelentıs Vannak

tovább

eltérése a halmozottan hátrányos intézményeiben.

nem A

speciális

a

társulás Pályaorientáció erısítése, kapcsolat a szülıkkel, egyéni

szakiskolában fejlesztés, középiskolai felkészítı szervezése

47

Esélyegyenlıségi terület

Feltárt probléma

Szükséges beavatkozás

helyzető és a nem halmozottan továbbtanulók aránya nem nagyobb az országos hátrányos helyzető végzısök között.

átlagnál. A hh/hhh-s tanulók továbbtanulási mutatói nem érik el az iskolai mutatókat. Gyır városában magas a magántanulók aránya: 0,7%.

Lemorzsolódás:

Jellemzıen azokban az intézményekben, ahol magas az

Magántanuló és 250 óránál többet SNI-s arány és a hhh-s arány.

Preventív egyéni fejlesztés, szülıkkel való kapcsolattartás,

hiányzó több tanévre visszamenıleg A lemorzsolódás mutatói nem érik el az országos a magántanulói státusz felülvizsgálata. nincs.

átlagot, de közöttük a szociális hátránnyal küzdı tanulók aránya magas.

A hh/hhh-s tanulók a napközit kivéve, szinten minden tanórán kívüli programon kisebb arányban vesznek részt, mint társaik. Különösen nagy az eltérés az alapfokú mővészetoktatás, a szakkörök és a tábor Tanórán kívüli programok

esetében. Kivételt ez alól azok az iskolák képeznek, ahol a pedagógiai rendszer érzékeny a hh/hhh-s tanulók felzárkóztatása biztosítani:

iránt

Koroncó,

és

igyekszik

Jókai,

ezt

Eötvös,

számukra

Lehetıség

szerint

minél

több

valamennyi

tanuló

számára,

megfelelıen

és

hh/hhh-s

a

program

biztosítása

érdeklıdési

körüknek

tanulók

ösztönzése

e

programokon való részvételre.

Gyárvárosi,

Kossuth. Iskolán kívüli segítı programok.

Kevés iskola veszi igénybe.

Arany János, Útravaló, Tanoda programba történı bekapcsolódás a hh/hhh-s tanulók eredményességének

48

Esélyegyenlıségi terület

Feltárt probléma

Szükséges beavatkozás támogatása érdekében.

SNI arány kevéssé meghaladja az országos átlagot SNI-vé minısítés meghaladja az országos átlagot

kistérségi szinten: 4,8%. Számos településen azonban jelentıs mértékben meghaladja azt: Abda, Gyırzámoly, Gyırújbarát, Kunsziget, Nagyszentjános, Öttevény, Pér, Töltéstava. Számos intézményben van szakos hiány, Gyırött, vagy

Személyi feltételek biztosítása

a környezı településeken egyaránt. A kisóraszámú tantárgyak esetében és a 7-8. évfolyamon jelentıs a probléma.

Mi az oka a területi koncentrált SNI-s aránynak- célszerő vizsgálni. Preventív szőrések és idıben megkezdett fejlesztésekkel a hátrányok kompenzálása.

Folyamatos

felülvizsgálatok. Visszahelyezés esetén mentorálás.

Óraadók

alkalmazásával,

továbbtanulásával,

a

kistérség

vagy

a

kollégák

közremőködésével

a

feltételek teljes körő biztosítása.

Kevés pedagógus vett részt a korszerő módszertani Hiányos a pedagógusok módszertani képzettsége

továbbképzéseken.

Hátrányos

helyzető

tanulók Beiskolázási, továbbképzési terv átdolgozása, a korszerő

nevelését/oktatását segítı képzésen csak a koroncói, az módszertani képzések elınyben részesítése, TÁMOP Eötvös, a Kossuth, Gyárvárosi és a Jókai iskola pályázat, IPR szakmai fejlesztés. pedagógusai vettek részt.

49

1.4 Csomópontok kiemelése Tématerület

Aktorok

A hhh-s gyermekek/tanulók pontos azonosítása A hhh-s tanulók eredményességének vizsgálata, kompetencia mérés eredményei

megfelelı

óvoda általános iskola Középiskola összesen

1.6

Intézményvezetı, mérési szakértı, OKÉV szülık,

intézményvezetık,

gyógypedagógusok

szakos

ellátás

biztosítása,

pedagógusok továbbképzésének támogatása.

1.5

gyermekjóléti szolgálat

Szakszolgálatok,

SNI-s tanulók ellátása A

Jegyzı, intézményvezetık, családsegítı szolgálat,

Intézményvezetı, szakmai szolgáltatók

Összesített létszámadatok

10,26%

Halmozottan hátrányos helyzetőek száma 108

Halmozottan hátrányos helyzetőek aránya 1,66%

Sajátos nevelési igényőek száma 190

Sajátos nevelési igényőek aránya 2,92%

1544

11,2%

389

2,82%

981

7,1%

14449

586

4%

200

1,38%

518

3,58%

34756

2796

8%

697

2%

1689

4,86%

létszám

Hátrányos helyzetőek száma

Hátrányos helyzetőek aránya

6521

666

13786

Elvárások a Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervtıl

Óvodai nevelés Az óvodában kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élık esélyeinek javítására, a hátrányos helyzető gyermekek nevelésére, a közösségbe való integrálódásukra, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra. Biztosítani kell, hogy a sajátos nevelési igényő gyermekek, amennyiben állapotuk ezt lehetıvé teszi, kortársaikkal közösen - a szükséges többlet segítséget megkapva - vegyenek részt az óvodai nevelés folyamatában.

A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek nevelése az óvoda kiemelt feladata. Érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon elıírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelezı felvennie a hátrányos helyzető családok gyermekeit. Az óvoda nyitvatartási idejét a szülık munkahelyi elfoglaltságához kell igazítani. Minden évben meg kell vizsgálni a tanköteles korba lépı gyermekek iskolai életre való alkalmasságának problémáit, illetve óvodában maradásának okait. Törekedni kell a gyermekek napközbeni ellátásának minıségi fejlesztésére a helyi igényekbıl eredı szükségletek kielégítésével, valamint a szakmai programok fejlesztésével. Támogatni kell olyan kiemelt szakmai programokat, amelyek javítják a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit, az iskolai életre történı elıkészítését,

hiszen

ez

az

idıszak

a

késıbbi

lemorzsolódásuk

szempontjából

kulcsfontosságú. Törekedni kell a „jó gyakorlatok” megismerésére, óvodai elterjesztésére, valamint a kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának megismertetésére és bevezetésére. A pedagógiai fejlesztés célja az óvoda-iskola átmenet tartalmilag újszerő kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése, a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, a játék – érzelem – erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. Az esélyegyenlıség érdekében a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek részére biztosítani kell az óvodai kirándulásokhoz, színházi elıadások látogatásához, úszáshoz szükséges anyagi fedezetet. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a közremőködık továbbképzésével és a diagnosztikai módszerek fejlesztésével megújuljon a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés és az iskolapszichológiai tevékenység, illetve egy utazó szakember hálózat létrehozásával lehetıség szerint az óvodában kell biztosítani a rászoruló gyermekek számára szolgáltatások elérhetıségét.

Meg kell vizsgálni a szakmai feladatokat biztosító szolgáltatókkal történı együttmőködés további lehetıségeit és ennek keretében továbbképzésekkel, mentorálással segíteni kell a kompetencia alapú nevelés bevezetését az óvodai csoportban és kialakítani a hozzá szükséges infrastruktúrát. Külsı szakemberek bevonásával (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, védını, gyermekorvos, családsegítı és gyermekjóléti 51

szolgálat, gyermekpszichológus, civil szervezetek, szülıi közösség, esélyegyenlıségi szakember, közoktatási szakértı) és a családokkal való szorosabb együttmőködéssel el kell érni, hogy lehetıleg minden gyermek egyenlı esélyekkel kezdje meg iskolai tanulmányait. Rendkívül fontos az idıben megkezdett fejlesztés, ezért nagy hangsúlyt kell erre fektetnünk. Ebben a megfelelıen képzett óvodapedagógus, védını és a gyerekorvos tud segítséget nyújtani, hiszen a gyermekkel 3 éves kora elıtt ık már kapcsolatban lehetnek. Az óvodapedagógusok képzése, kompetenciájának fejlesztése a másik rendkívül fontos feladat. Mentális higiénéjükre is figyelni kell, lehetıséget teremtve arra, hogy képesek legyenek folyton változó közoktatási rendszerünkben helytállni. Tréningek szervezése, szakmai sikerek elismerési, jutalmazási rendszerének kidolgozása, lehetıség a szakmai önmegvalósításra – rendkívül fontosak. A mőhelymunka kialakításával kell elérni, hogy a különbözı nevelési környezetbıl érkezı pedagógusok sokszínő tapasztalatainak, valamint meglévı tudásuk tudatos cseréjének kihasználásával az önképzés, szakmai megújulás biztosítva legyen. Szükség van a nevelıtestület folyamatos továbbképzésére, nyitottá tételére, az alternatív pedagógiai módszerek megismerésére, alkalmazására. Általános és középiskolai oktatás A hátrányos helyzető tanulók tekintetében elsıdleges célunk a közvetlen hátrányforrások hatásainak csökkentése. A hátrányos helyzető és kevés számú roma tanuló szegregációjának megfékezését és integrált oktatásuk támogatását szolgálja az általános iskola pedagógiai programja is. Cél lemorzsolódásuk csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásuk nyomon követése, rugalmas, egyénre szabott tanulási utak segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó, integrált nevelést folytató intézménybe kerülés lehetıségének biztosítása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára a szabadidı hasznos eltöltését és a szociális hátrányok leküzdését biztosítják a tanórán kívüli foglalkozások és segítı programok. A személyiségre kiterjedı egyéni fejlesztés a közoktatási eredményességüket, a motiváció kialakítását, fenntartását és a szülıkkel való eredményes kapcsolattartást segíti. A tanulási nehézséggel küzdık megsegítésére, integrált oktatás elısegítése érdekében a továbbiakban is meghatározó a szakmai szolgáltatók szakembereivel történı együttmőködés,

52

amelynek keretében az iskolavezetés, az osztályfınök, a szaktanár közösen alakítja ki a fejlesztés irányait és gyakorlatát. Általános célként kell kitőzni, hogy minden gyerek a képességeinek megfelelı, maximális szintő tudással fejezze be alapfokú tanulmányait. Továbbá a kompetencia mérés eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülı iskolázottságának és a gyerek lakóhelyének szerepe. Az intézményekben a tehetséggondozó csoportok létrehozása nem vezethet szegregációhoz; a tehetséggondozásban a hátrányos helyzető tanulók részvételét fokozottan kell biztosítani elsısorban a kompetencia alapú nevelés-oktatás módszereihez kapcsolódva. A fentiek érdekében a központi pályázatokra is támaszkodva megfelelı, gyakorlati segítséget adó továbbképzést kell biztosítani a kompetencia alapú oktatás módszereinek bevezetésére, majd a bevezetés után mentorálást a színvonal fenntartásának érdekében. Ugyancsak a központi pályázatokra építve erısíteni kell a mérés-értékelési-minıségbiztosítási rendszert, a kompetenciamérésekre való eredményes felkészülést. Az infrastruktúra fejlesztésénél figyelembe kell venni az iskola pedagógiai programjának sajátosságait, a kompetencia alapú nevelés-oktatás módszereihez igazodó, az informatikai kompetenciák kialakítását mindenki számára jól biztosító tantermek létrehozásával, valamint az iskolaépület általános épületadottságainak javításával. Gondoskodnia kell arról, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulókat az iskola közösségi életében megtartsa, és el kell érnie, hogy az iskolai közösségbe tartozó szülık is elısegítsék a beilleszkedését. A pedagógus továbbképzések megtervezésénél törekedni kell elsısorban a helyi szakemberellátás

biztosítására

és

az

oktatáshoz

kapcsolódó

korszerő

módszertani

fejlesztéseket szolgáló továbbképzések igénybevételére.

1.7 Tehetségsegítés A tehetségsegítés programjának kialakítása a tehetségek azonosítását, a tehetség pedagógiai módszerek kidolgozását, gyakorlati megoldásait segítheti elı. Az intellektuális, az egyes szaktudományokhoz kapcsolódó tehetséggondozó programok mellett szükséges a mővészeteket, a tudományközi és a gyakorlati élethez kapcsolódó területekre kiterjedı tehetségsegítı programok támogatása is. A magyar közoktatás az utóbbi idıben kissé megfeledkezett az egyéni különbségekkel rendelkezı tehetségekrıl, a róluk való gondoskodásról, pedig a közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy a tanulók joga a tehetségüknek és adottságaiknak megfelelı oktatás.

53

Az általános iskolában a tehetséggondozás számos színtere alakult ki, egyrészt a tanórai keretek között, másrészt tanórán kívüli tevékenységként szakkör, napközis tevékenységi kör, tehetséggondozó program formájában. Legnagyobb számban sport, matematika, idegen nyelv, számítástechnika, valamint a táncmővészeti képességek fejlesztését megcélozva.

2

Célkitőzések

2.1 Jövıképünk Az esélyegyenlıségi program segítse hozzá a társulás területén élı állampolgárokat ahhoz, hogy felkészült, a munkaerıpiacon eséllyel megjelenı szakemberekké váljanak, vagy induljanak el a felsıoktatás felé. A program járuljon hozzá ahhoz, hogy a közoktatási szolgáltatások szervezése oly módon történjen minden intézményben, hogy minıségi oktatást eredményezzen. A program célja, hogy megelızze a hátrányos megkülönböztetést és elısegítse azon csoportok tagjainak esélyegyenlıségét, akik szociális és kulturális hátránnyal indulnak a közoktatás útján. Továbbá, hogy a társulás minden lakójának biztosítsa és elérhetıvé tegye a meglévı közszolgáltatásokat, biztosítsa a fogyatékkal élık és a hátrányos helyzetőek esélyegyenlıségét az oktatás minden területén. A társulás célja, hogy megvalósuljon az egyenlı hozzáférés elve:


minıségi és hatékony oktatáshoz vezetı feltételek biztosításának megtervezése,




oktatási és társadalmi integráció támogatása, együttmőködésre nevelés.

A társulás az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet fordít minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási helyzetére. A

halmozottan

hátrányos

helyzető

gyerekek

esélyegyenlısége

elımozdításának

elengedhetetlen feltétele a szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket (pl. emelt szintő oktatásban való részvétel, tanórán kívüli foglalkozások).

54

2.2

Rövid távú célkitőzések (2010-2011)

A halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek és tanulók hátrányainak csökkentése érdekében az alábbi célok fogalmazhatók meg: •

Fel kell tárni minden településen és intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek/tanulók pontos számát.

•

Valamennyi óvodás korú gyermek felvételét biztosítani kell az önkormányzatok közoktatási feladatellátása alapján az óvodában, kiemelt tekintettel a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre, akiknek a nevelését különbözı kiegészítı képzettséggel rendelkezı pedagógusok segítik

•

A hhh-s gyermekek/tanulók ellátását segítı pályázati lehetıségek igénybe vétele.

•

Az azonos intézménytípusok esetében egyetlen településen sem haladja meg a hhh-s tanulók/gyermekek aránya közötti különbség a 25%-ot.

•

A hiányzó szolgáltatások iránti igényfelmérések a településeken készüljenek el (bölcsıdei ellátás)

•

A hhh-s tanulók lemorzsolódását csökkentı, eredményességüket növelı egyéni fejlesztések az általános és középiskolákban




A hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével, az eszközellátottság folyamatos javítása, korszerő infrastruktúra és informatikai eszközök biztosítása az oktatásban.




Az együttmőködések erısítése, az egymástól való tanulás megszervezése a kompetencia alapú oktatás és egyéb jó gyakorlatok terjesztéséhez.




Biztosítani kell, hogy az egyes óvodai csoportokban és az iskolai évfolyamokon belül kiegyenlített legyen a halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók aránya. Az eltérés az egyes csoport és osztályok között a 25 %-ot nem haladhatja meg.




Rendszeres kapcsolatot és együttmőködést kell kiépíteni az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének érdekében.




A megfelelı humán erıforrás biztosítása valamennyi, a térségben mőködı intézményben.

55

2.3 •

Középtávú célok (2011-2013)

Az óvodai férıhelyek száma minden településen lehetıvé teszi a 2 és féléves gyermekek óvodai elhelyezését is. • Intézményi önértékelésben minden évben szerepeltetni kell az esélyegyenlıségi programban vállalt feladatok értékelését, melyhez segítséget adhatnak a kérdıívek, a szempontrendszer kidolgozásához pedig esélyegyenlıségi szakértı.


A halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményességi mutatói javulnak, mind az alapfokú, mind a középfokú oktatásban.




El kell érni, hogy a közoktatásból kikerülı hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók minél nagyobb arányban rendelkezzenek piacképes szakmai ismeretekkel. 2.4

•

Hosszú távú (2014-2016)

Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása érdekében új pedagógiai, módszertani ismereteket szereznek a kistérség pedagógusai – különös tekintettel az óvodapedagógusokra – és azok beépülnek az oktatási gyakorlatba.

•

Pedagógusok attitődváltásának elısegítése a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése a térség intézményeiben.

•

Az infrastruktúra fejlesztése; akadálymentesítés, a XXI. század oktatása technikai feltételeinek biztosítása a térség intézményeiben.

•

Az intézmények, társintézmények közötti együttmőködések olajozottan mőködnek.

•

A megfelelı pedagógus minta alapján a gyermekek neveltségi szintje

•

Legyenek olyanok a tanári és tanítói viselkedésminták, amelyek eredménnyel járulnak hozzá a tanulók neveltségi szintjének emeléséhez.

56

3

Akcióterv Helyzetelemzés

Cél

megállapítása

Intézkedés

Felelıs

Határidı

Rövid távú

Középtávú

Hosszú távú

indikátor

indikátor

indikátor

A TKT közremőködik abban, hogy minden A

társulás

településén teremteni gyermekek

település készítse el

valamennyi meg a

kell HHH-s pontos,

naprakész nyilvántartását.

Valamennyi HHHs tanuló bekerüljön az ellátási körbe.

A külön

közoktatási esélyegyenlıségi

Esélyegyenlıségi

helyzetelemzését, az

Fórum vezetıje

intézményfenntartó

2010.

Nı a nyilvántartott

A nyilvántartás

támogatások

szeptembertıl

HHH-s tanulók

naprakész

igényelhetık

folyamatos

száma.

frissítése.

lesznek.

társulások pedig közösen készítsék el intézkedési terveiket.

57

A TKT elkészíti az igényfelmérı eszközt. A településeken

Közszolgáltatások feladatellátása nem teljes körő.

Igény szerint a hiányzó szolgáltatások biztosítása.

elvégzett

Elkészül az

igényfelmérések

igényfelmérés,

alapján segíti a

szükség szerint

települések

Esélyegyenlıségi

együttmőködését

megbízott

azon szolgáltatások

2011. szeptember 1.

A szolgáltatás

elkészül az

A szolgáltatás

hozzáférhetı

intézkedési terv,

feltételeinek

valamennyi

társulás szintő

biztosítottak.

igénylı

biztosításában,

együttmőködések a

amelyre igény merül

hiányzó

fel. Az egységes

feladatellátásra.

számára.

óvoda-bölcsıde létrehozását szakmailag támogatja a TKT.

58

Minden csoporttal a nyitva tartástól a zárásig szakképzett nevelı Az

óvodákban

foglakozzon. A

esetében gyermekek, fıleg a

csoport biztosítani

minden

kell

a

két

óvónıi státuszt

A foglalkoztatás

Óvónık felvétele, részmunkaidıs

Munkáltató

HH/HHH-s

foglalkoztatás

önkormányzatok

kisgyermekek bent

ösztönzése.

legalább azokban 2010. szept. 01.

az óvodákban, ahol csak egy csoport van.

maradjanak a

Minden óvoda 50%-kal

a

csökken a nem

jogszabályokn

megfelelı

ak

foglalkoztatás.

megfelelıen mőködik.

nevelési folyamatban délután is. Az

óvodai

férıhelyek

biztosítása. minden

2010-re településen

biztosított

legyen

megfelelı számú férıhely a

szülıi

megfelelıen gyermekek elhelyezésére.

igényeknek a

3

éves óvodai

Minden kisgyermek megfelelı szintő

A TKT az

ellátásban

infrastruktúra

részesüljön.

pályázatok

Lehetıség szerint

készítését

minden

koordinálja.

Oktatási referens

Egyetlen óvoda

Az óvodák

2012. szeptember

kihasználtsága sem

kihasználtsága

01.

lehet 130%-nál

120%-nál több

több.

nem lehet.

Az óvodák kihasználtsága 115%-nál több nem lehet.

kisgyermek a lakóhelyén kapja meg ezt az ellátást.

59

Pontos adatokkal

A 3 éves korú A be nem óvodázott 3 éves

korú

HHH-s

kisgyermekekrıl nincsenek adataink.

pontos

rendelkezik a

HHH-s

A TKT felkészíti a

kisgyermekek

különbözı ágazatok

Esélyegyenlıségi

részesüljenek az

szakembereit, hogy

megbízott

idıben megkezdett

közösen tervezzék

Oktatási referens

fejlesztés

munkájukat.

lehetıségében.

társulás a 3 éves 2010. szept. 01.

korú, még óvodába nem járó gyermekekrıl, ezen belül a HHH-s

3 éves korú

3 éves korú

HHH-s

HHH-s

kisgyermekek

kisgyermekek

70%-a jár

80%-a jár

óvodába.

óvodába.

kisgyermekekrıl.

60

Az új óvodai

A

csoportok/osztályok

szervezésének elveibe be kell

építeni

esélyegyenlıségi szempontokat.

az

Kiegyenlített

csoport és iskolai

legyen a HHH-s

osztály, azon kívül

gyermekek/tanulók

emelt szintő

aránya valamennyi

csoportok, vagy

csoportban,

egyéb iskolai

Valamennyi új

osztályban. (ne

csoport

csoport/osztály

térjen el

szervezésénél

intézményen belül

figyelembe kell

a HHH-s

venni az

a HHH-s eltérés

gyermekek aránya

esélyegyenlıségi

25% alatti.

25%-kal,

csoportszervezési

településen belül

elvet.

az intézmények

Ennek alapján

között)

társulási szintő

Esélyegyenlıségi megbízott

2010. szeptember

esetében

01-tıl folyamatos

intézményen belül

Valamennyi

Valamennyi

csoport/osztály

csoport/osztál

esetében

y esetében

intézményen

intézményen

belül a HHH-s

belül a HHH-s

eltérés 25%

eltérés 25%

alatti.

alatti.

adatfeldolgozás.

61

Az SNI-vé minısítés eljárásának vizsgálata, a koncentrálódás Egyes

településeken

SNI-s

tanulók

magasabb átlagnál.

az

az

aránya országos

Az SNI-s tanulók

Minden

okainak feltárása.

Esélyegyenlıségi

gyermeknek a

Figyelemmel kíséri

megbízott

2011. szeptember

aránya az egyes

szükségleteinek

az SNI-s tanulók

Oktatási referens

01-tıl

településeken az

megfelelı oktatás

szükséges szakértıi

Intézményvezetık

folyamatos.

országos átlagnak

biztosítása.

véleményének

megfelelı.

felülvizsgálata A visszahelyezett tanulók mentorálásának támogatása.

62

Mikrotérségi együttmőködések a pályaválasztás eredményes tervezése érdekében. Hiány szakmák megismertetése a tanulókkal, önismereti A tanulók továbbtanulási adatai szerint alacsony az érettségit

adó

középiskolában továbbtanulók köztük

a

aránya, HHH/HH-s

tanulók aránya is.

A HH/HHH-s

A HH/HHH-s

Valamennyi tanuló,

tréningek,

A HH/HHH-s

tanulók

tanulók

köztük a

pályaorientációs

tanulók

továbbtanulási

továbbtanulási

HH/HHH-s tanulók

tréningek tervezése

Esélyegyenlıségi

továbbtanulási

mutató nem

mutató nem

megfelelı

kistérségi szinten

megbízott

Minden év

mutató nem térnek

térnek el az

térnek el az

képzettséget

az érdeklıdı

Oktatási referens

február

el az iskolai

iskolai

iskolai

szerezzenek és

tanulóknak.

intézményvezetı

mutatóktól 30%-nál

mutatóktól

mutatóktól

eséllyel induljanak

A tovább nem

nagyobb

25%-nál

20%-nál

a munkaerıpiacon.

tanuló, vagy a 9.

mértékben.

nagyobb

nagyobb

mértékben.

mértékben.

évfolyamon lemorzsolódó fiatalok utógondozásának segítése. Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal, átsegítés a felnıttoktatásba.

63

A kompetencia A tanulók

mérések A

tanulók

kompetenciamérések eredményei nem felelnek meg az országos átlagnak minden intézményben.

A tanulók minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken.

eredményeinek

Elemzés: minden

feldolgozását szakmailag

Intézményvezetık

támogatja a TKT,

év ápr. 20. Fejlesztési terv: jún. 30.

szakember

Nı a hozzáadott pedagógiai érték az intézményekben.

A tanulók

eredményei 2%-kal

eredményei

javulnak az

2%-kal

utolsó

javulnak.

méréshez viszonyítva.

igénybevételét segíti. A TKT- területén

Az

azonos

intézménytípusok együttmőködése, kölcsönös

a

hospitációs

lehetıségek biztosítása.

mőködı

A TKT

közoktatási

intézményei jó

intézmények között

gyakorlatainak

alakuljon ki egy, a

összegyőjtése, majd

„Jó gyakorlatokat”

megismertetése, évi

Esélyegyenlıségi

különbözı

egy alkalommal

Fórum vezetıje.

nevelési,oktatási

szakmai

területen

mőhelymunka

megismerhetı

tervezése egy

együttmőködési

nevelési témában.

A lehetıségek 2010. dec. 31.

felmérése, a programok megtervezése.

Évi egy

Évi egy

program

program

tervezése.

tervezése.

lehetıség.

64

Az IPR érdekében az intézményi Az

integrált

pedagógia

rendszer kiépítése a HHHs

gyermekeket/tanulókat

nevelı,

oktató

intézményekben.

A HHH-s gyermekek/tanulók óvodai nevelésének és iskolai eredményességének elısegítése.

Az integrált pedagógiai program gyakorlati megvalósításának segítése.

önértékelések Esélyegyenlıségi

elkészülnek,

Fórum vezetıje

2010. szeptember

együttmőködési

Oktatási referens

01.

megállapodások az

intézményvezetık

OOIH-val. Intézményi

Az intézmény az IPR alapján végzi nevelı, oktató tevékenységét.

dokumentumok átdolgozása. Minél több pedagógus vegyen részt korszerő módszertani képzéseken és a Pedagógusok módszertani képzése.

hhh-s tanulók nevelését/oktatását segítı képzésen. (IPR, kooperatív, projekt, egyéni differenciálás,

A TKT szervezi a képzést a pedagógusoknak, lehetıvé téve ezáltal az egyéni választás esélyeit, a választott

A Esélyegyenlıségi megbízott

2010. szept. 01-

Oktatási referens

tıl.

intézményvezetı

A pedagógusok 30%-a legalább egy képzésen vett részt.

A pedagógusok

pedagógusok

60%-a legalább

90%-a

egy képzésen

legalább egy

vett részt.

képzésen vett részt.

tanfolyam biztos indítását.

drámapedagógia)

65

Nem

megfelelı

szakképesítéssel rendelkezı

pedagógusok

látják el a nevelés/oktatás feladatát.

A minıségi oktatás

A kistérség a

személyi feltételei

szakos ellátás

legyenek

biztosításának

biztosítottak

feltételeit felméri a

minden település

társulásban és

minden

javaslatot tesz a

intézményében.

megoldásra.

100%-os a

100%-os a Esélyegyenlıségi

A nem megfelelı

szakosan

megbízott

szakképesítéssel

leadott órák

leadott órák aránya

aránya minden

10%-kal csökken.

feladatellátási

Oktatási referens

2010. szept. 01.

intézményvezetı

helyen.

szakosan leadott órák aránya minden feladatellátási helyen.

Az

A

társulás

közoktatási

folyamatainak adatkezelésében a HHH-s tanulók adatainak kiemelt kezelése.

A HH/HHH-s tanulók közoktatási eredményességének elısegítése-

Az adatok birtokában szükséges intézkedések megfogalmazása.

Kialakul és

Esélyegyenlıségi megbízott Oktatási referens intézményvezetı

megfelelıen 2011. jan. 01.

mőködik a korszerő adatszolgáltatási rendszer

intézmények

Az

tervezési

intézmények

folyamataiba

az

beépülnek a

esélyegyenlıs

HH/HHH-s

égi elvek

tanulók

figyelembe

esélyegyenlısé

vételével

gét elısegítı

mőködnek.

intézkedések.

66

4

Megvalósítás

Társulásunk az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetıi számára feladatul adja, és ellenırzi, hogy - vizsgálják meg, és a program elfogadását követıen 3 hónapon belül biztosítsák, hogy az intézményük mőködését és pedagógiai munkáját érintı, és az esélyegyenlıségi szempontból

fontos

egyéb

közszolgáltatásokat

meghatározó

stratégiai

dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitőzései;

A program értékelésére, ellenırzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, ill. a programba történı beépítésének garantálására Esélyegyenlıségi Fórumot hozunk létre és mőködtetünk (lásd a Konzultáció, visszacsatolás címő fejezetet).

Annak érdekében, hogy önkormányzati döntéshozók, tisztségviselık és közoktatási intézményvezetık

felkészültek

legyenek

a

programban

végrehajtandó

feladatokra,

gondoskodunk folyamatos továbbképzésükrıl az érintett területeken.

Az akciótervben szereplı vállalásokról az egyes intézmények az ıket érintı konkrét feladatokról intézményi szintő akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak.

4.1 Megvalósítási terv a) A HHH-tanulók iskolai sikerességének javítása Feltárt probléma Elérendı cél Beavatkozások

HHH-diákok kompetencia mérési eredményeinek elemzése, értékelése A HHH eredményességének növelése 1. Az oktatás színvonalának emelése a) A szakemberek megfelelı számú biztosítása Pontos kistérségi erıforrás terv készítése, az óraadói lehetıségek közvetítése, az óraadó munkát ellátó pedagógusok ösztönzési rendszerének kidolgozása kistérségi szinten

2. TÁMOP, TIOP, ROP-os és egyéb (IPR pályázat, Útravaló) pályázati lehetıségek kihasználása a szakmai fejlesztés érdekében A pályázati lehetıségek ismertetése, A részvétel szorgalmazása Segítség nyújtás pályázatkészítésben Szakmai együttmőködések koordinálása 3. A pedagógusok szakmai, módszertani továbbképzésének kistérségi szintő koordinálása, lehetıség szerint anyagi forrás biztosítása Pedagógus-továbbképzések igénybevétele, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat fejlesztése (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). 4. „Jó gyakorlatok” megismertetése a kistérségben Szakmai mőhelymunka, nevelési nap tanévente egy alkalommal 5. A munkaerıpiaci igényeket nyomon követve javaslatot tesz a képzési strukturára, a hh/hhh-s és tanulók továbbképzési lehetıségeit is szem elıtt tartva Gyır Megyei Jogú Város által mőködtetett a hiányszakmákban továbbtanuló diákok számára ösztönzı ösztöndíjrendszer fenntartása A tovább nem tanuló és a 9.10. évfolyamon lemorzsolódó tanulók adatainak győjtése, felnıttoktatásba való átsegítésük megszervezése Felelıs

Esélyegyenlıségi Fórum vezetıje, Intézményvezetı Önkormányzatok, tanárok, diákok, szülıi munkaközösség

Partner

szakértık, Oktatási Hivatal, Educatio Kft., Oktatási és Kulturális Minisztérium, Pedagógiai Intézet

Határidı

2010. augusztus 31. majd folyamatos

68

A hh/hhh-s tanulók eredményességi mutatói elmaradnak az intézmények Kiinduló érték

eredményességi mutatóitól. A hhh-s tanulók eredményeit külön kevés intézmény kezeli.

Indikátorok

Az eltérés nem nagyobb, mint 30%, az intézményi eredményességi

rövidtávon

mutatóktól. A hh/hhh-s tanulók 10%-a bekapcsolódik az Útravaló programba, vagy egyéb segítı programba.

Indikátorok

Az eltérés nem nagyobb, mint 25%, az intézményi átlagtól.

középtávon

A hh/hhh-s tanulók 30%-a bekapcsolódik az Útravaló , vagy egyéb segítı programba.

Indikátorok

Az eltérés nem nagyobb, mint 20%, az intézményi átlagtól.

hosszú távon

A hh/hhh-s tanulók 60%-a bekapcsolódik az Útravaló , vagy egyéb segítı programba.

Az

indikátorok intézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlıségi Terv

forrása Kockázatok és

Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint szülık

csökkentésük együttmőködési szándékának, az ügy mellett történı elkötelezettségének

eszközei

alacsony szintje, forráshiány A kockázat csökkentésének eszköze: - diákok egyéni felkészítése, szemléletformálása - pedagógusok módszertani kompetenciáinak fejlesztése - együttmőködés a szülıkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenlıségi Fórum mőködtetése

Erıforrások

intézményvezetés, tanári kar szükséges erıforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képzı szervezetek; mőködı modellek megismerése

Státusz

elıkészítés alatt

69

b) Az esélyegyenlıség biztosításának feltétel rendszere Feltárt probléma

A közszolgáltatások biztosítása, a hh/hhh-s gyermekek/tanulók idıben megkezdett felzárkóztatásának feltételei.

Elérendı cél

A kistérség területén élı hh/hhh-s gyermekek/tanulók számának pontos meghatározása, az ı és velük együtt többi társuknak nyújtott minıségi szolgáltatások feltételeinek kialakítása

Beavatkozások

Korszerő adatszolgáltatási rendszer kidolgozása, alkalmazása, Az egyes településeken a szolgáltatások bıvítése iránti igény esetén kistérségi tervezés, együttmőködés a megvalósításban. Évenkénti monitor vizsgálatok a megvalósítás helyzetérıl Az óvodába nem járó hhh-s gyermekek pontos számának meghatározása Az óvodai férıhelyek áttekintése, szükség esetén bıvítése Együttmőködések segítése a különbözı ágazatok között a beóvodázás érdekében Bölcsıdei ellátás biztosítása Az egységes óvoda-bölcsıde kialakításának segítése további településeken

Felelıs

Esélyegyenlıségi Fórum vezetıje,

Határidı

2010. augusztus 15- tıl folyamatosan

Kiinduló érték

Nincs pontos képünk a hh/hhh-s tanulók adatairól.

Indikátorok rövidtávon

A hhh-s gyermekek óvodai ellátása legyen legalább 80%-os. A hiányzó közszolgáltatásokról a felmérés elkészül.

Indikátorok középtávon

A szolgáltatás feltételrendszere, tervezése megvalósul.

Indikátorok hosszú távon

A társulásban igényelt szolgáltatások elérhetık lesznek a polgároknak.

Az indikátorok intézményi nyilvántartások, aktualizált Esélyegyenlıségi Intézkedési forrása Terv Kockázatok Nem megfelelı számítógépes háttér és csökkentésük Kevés óvodai férıhely- infrastruktúra fejlesztése. eszközei A feladatellátás biztosítása anyagi nehézségbe ütközik – együttmőködések a térségben. Erıforrások

intézmények vezetıi, tanári kar szükséges erıforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képzı szervezetek

Státusz

elıkészítés alatt

70

4.2

Megvalósítást segítı egyéb programok

Az intézkedési terv célkitőzéseinek megvalósulásához jelentısen hozzájárulnak a célzott esélyegyenlıségi beavatkozások mellett az olyan fejlesztések, programok melyek a közoktatás feltételeinek javítását általában célozzák meg. Mindezek számbavétele azért szükséges, hogy az egyes programok eredményes megvalósulását a szakmai összefüggések feltárásával és elıkészítésével ösztönözni lehessen.

Az Esélyegyenlıségi Terv végrehajtását segítı egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt programelem

Ezek alapján meghatározott feladatok A TKT segíti az

Határidık

Célértékek

Feladatok státusza

Koordiná-ciós feladat

Koordinációért felelıs személy

iskolák, óvodák tájékozódását e területen. Intézményfejlesztés

A HHH-s

Önértékelés

tanulókat

Intézményi

nevelı/oktató

dokumentumok

óvodák,

IPR

átdolgozása

2011.

általános és

implementáció

Pedagógus

jún. 15.

középiskolák

továbbképzések

építsék be a

Új módszerek

pedagógiai

szerinti

programba az

képességfejlesz-tés

IPR-t

A pályázat benyújtása,

1

Szerzıdés kötés

Esélyegyenlıségi

az OOIH-val,

Fórum vezetıje

Továbbképzések szervezése

Kistérségi szinten együttmőködés a szakmai feltéte-lek biztosítására. ROP,

vagy

egyéb

pályázatok

infrastrukturá

beadásának

lis

fejlesztést

lehetıvé pályázat

tévı

A TKT

TKT szinten a

koordinálása, segítségnyújtás a fenntartóknak az

2016. dec. 31.

területén mőködı intézmények fizikai

Tervezés 1

Építés lebonyolítá-sa

Esélyegyenlıségi Fórum vezetıje

akadály-

71

alapján támogatott fejlesztés

intézményi

mentesítése

akadálymentesí-

megvalósul.

tést, óvodai infrastruktúra fejlesztést lehetıvé tevı pályázatokon. A fenntartók beadják Fenntartók

pályázatukat

TÁMOP,

tájékoztatása

meghatáro-

pályázat

Kompetencia-

zott

alapján

alapú oktatás

2012. jan. 15.

feladatellátási

támogatott

bevezetése

fejlesztés

Pedagógus

kompetencia-

továbbképzések

alapú oktatás

Pályázat beadása Intézményi 1

helyekre, a

helyzet-elemzés

Esélyegyenlıségi

és

Fórum vezetıje

Intézményfejlesztés

bevezetése érdekében.

TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés

Fenntartók

Az

tájékoztatása,

intézmények

Pályázat

használják a

készítése

az intézmények számítógépparkjána k fejlesztése, az

2011. dec. 31.

tanítási órákon a

1

Fejlesztési terv,

Esélyegyenlıségi

beszerzés,

Fórum vezetıje

számítás-

pedagógus

bevezetése az

technikai

képzések

oktatásba.

eszközöket.

IKT és SDT

72

5

Kockázatelemzés

A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetıen nehézséget jelentı és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezık számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitőzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényezı, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínősége (valószínőség: 1-3 pont). Az eredmény szempontjából jelentısebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényezı esetében, ahol a súlyosság és valószínőség pontszámának szorzata eléri a 3-mat).

73

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Minden HHH-s gyermek/tanuló bekerüljön a szükséges ellátásba.

Szülıi nyilatkozatok

Az adatgyőjtés korszerősítése. Minden folyamatba kerüljön be a HHH-s gyerekekrıl, tanulókról győjtött adat.

Olyan adattáblák at készít a TKT, hogy minden folyamatban külön látni lehessen a HH-s és HHH-s gyerekek és tanulók teljesítményét az intézményekben, a szükséges beavatkozások tervezése érdekében.

Az intézkedés eredményes megvalósulá-sának kockázata

A szülık nem szívesen nyilatkoznak alacsony iskolai végzettségükrıl

Nincs megfelelı számítógépes háttér

A kockázat következményének súlyossága (1-3)

3

3

A kockázat bekövetkezésének valószínősége (1-3)

2

1

A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja

Az intézmény maga tájékozódik a szülık iskolai végzettségérıl az adatvédelmi törvény betartásával és ı kezdeményezi a jegyzıjénél a gondozásba vételt.

Szükség esetén felkészítés az intézmény adminisztratív dolgozói részére.

Az intézményben ismerjék meg a kollégák és alkalmazzák a kompetencia alapú oktatást

A HHH-s gyermekek/tanulók hozzájussanak a számukra elınyös, kiegészítı pedagógiai elemekhez.

A kompetencia méréseken hh/hhh-s tanulók nagyobb arányban érjék el az országos szintet.

Az SNI-s tanulók megfelelı ellátása

A Jó gyakorlatok megismertetése a TKT-n belül, a szakmai együttmőködés, mőhelymunka tervezése.

TKT segíti a feltételek biztosítását. Intézményi önértékelés Az IPR bevezetésének tervezése, szerzıdéskötés az OOIH-val, pedagógiai program módosítása, Az intézmények támogatása a kompetencia-mérések eredményeinek feldolgozásában, tantestületi megvitatás, szükség esetén egyegy kolléga beiskolázása a mérés eredményeinek helyes feldolgozását segítı továbbképzésre munkaközösségenként fejlesztési terv készítése Az SNI-s tanulók szükséges felülvizsgálata. Az integráltan nevelhetı gyermekek/ tanulók és a nem SNI-s tanulók visszahelyezése normál tantervő iskolába. Szülıi

A pedagógusok kevéssé lesznek motiváltak a szakmai megújulásra

A pedagógusok attitődje nehezen változik

3

3

1

Szakértıket vonunk be a tájékoztatásba.

1

Az IPR-t alkalmazó gyıri és vidéki iskolák munkájának megismerése.

Nem megfelelı módon értékelik a mérési eredményeket, belülrıl nem látják a megfelelı lépéseket elfogulatlanul

2

1

A visszahelyezett tanulók eredményessége csökken.

3

2

Külsı mérési szakember segítségét kell kérni.

A pedagógusok képzése, a tanulók mentorálása.

75

tájékoztatók. Az intézmény tárgyi feltételei feleljenek meg a jogszabályi elvárásoknak

Az intézmények ütemtervet készítenek a hiányzó feltételek biztosításáról

Intézmény-fejlesztés a pályázati kiírásban foglaltak szerint. A fenntartó hozzá Alapító okiratok módosítása. tudjon járulni a HHH-s Pályázat. tanulók ellátásának Képesség-kibontakoztató és magasabb költségeihez. integrációs pályázati támogatás igénylése Az intézmény fizikai, Az akadály-mentesítés szükség esetén informatikai megtervezése. akadálymentesítése az Források biztosítása, kivitelezése egyenlı hozzáférés érdekében

Nem jut a fenntartó pályázati, vagy állami hozzájáruláshoz a fejlesztés megvalósításához.

3

3

A fejlesztések között szükségességi sorrend kialakítása, erre intézményi és fenntartói szinten javasolt alapot képezni.

Az intézmény nem felelnek meg a pályázati feltételeknek

3

1

Intézményi önértékelés elkészítése Bevezetı tájékoztató az intézményvezetés részére .

Nem áll rendelkezésre a megfelelı forrás a beruházásokhoz.

3

3

Újabb pályázati lehetıség

76

6

Monitoring

A kitőzött szakmai célok és határozatok, megállapodások betartását folyamatos figyelemmel kell kísérni. Teljesítésérıl az intézmények beszámolója alapján szükséges a Társulási Tanács és a társult önkormányzatok képviselı-testületeinek a tájékoztatása. Az intézményi önértékelésnek minden évben legyen része az esélyegyenlıségi programban vállalt feladatok értékelése. Az esélyegyenlıségi program nyomon követése a Társulás által kijelölt esélyegyenlıségi felelıs feladata. •

Minden évben ellenırzi az esélyegyenlıségi tervben megfogalmazott akcióterv megvalósítását.

•

Mőködteti az Esélyegyenlıségi Fórumot

•

Meghatározza az adatgyőjtéshez szükséges információkat, majd elkészíti az információ begyőjtésének tervét: táblázatokat állít össze, interjút készít.

•

Feldolgozza az adatokat, majd az így elkészült eredményeket a település honlapján közzéteszi.

•

Tájékoztatja a program megvalósításában elért eredményekrıl a képviselı-testületet, lakossági fórumon a szülıket, pedagógusokat, tanulókat és az együttmőködı szakmai és társadalmi partnerek képviselıit.

Az Esélyegyenlıségi Fórum ellenırzi, és javaslatot készít az Intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására, az egyes beavatkozási területek felelıseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Résztvevıi: intézményvezetık, a fenntartó(k) képviselıi, Cigány Kisebbségi Önkormányzat a tematikus munkacsoportok vezetıi, gyermek- és ifjúságvédelmi felelısök, szülık képviselıi, diákok

képviselıi,

családsegítı

szolgálat,

gyermekjóléti

iskolapszichológus, nevelési tanácsadó, roma civil szervezet….

Határidı: minden év augusztus 31.

szolgálat,

gyámügy,

7

Nyilvánosság

Az esélyegyenlıségi terv nyilvános, az érintett önkormányzatnak gondoskodnia kell a helyben szokásos módon történı közzétételrıl. A tervezett esélyegyenlıségi célok elérése érdekében tájékoztatni kell a közszolgáltatásokat igénybe vevıket, a város lakosságát. A célok eléréséhez nélkülözhetetlen hogy minden elérhetı eszközt és helyi médiumot (honlapok, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) be kell vonni az esélyegyenlıség megvalósulását támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

8

Konzultáció és visszacsatolás

Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásának ellenırzése érdekében Esélyegyenlıségi Fórumot hozunk létre.

a) Az Esélyegyenlıségi Fórum feladata: - az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelızı idıszakban végrehajtott intézkedések elısegítették-e a kitőzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - az Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv aktualizálása, - a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv elıkészítése képviselı-testületi döntésre - az esélyegyenlıséggel összefüggı problémák megvitatása - az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

A

kiemelt

problématerületekre

a

terület

aktorainak

részvételével

tematikus

munkacsoportokat alakítunk a problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitőzött célok megvalósítása érdekében. A

78

munkacsoportok vezetıi egyben tagjai az Esélyegyenlıségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (min. évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlıségi Fórum számára.

B ) Az Esélyegyenlıségi Fórum mőködése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik A Fórum mőködését megfelelıen dokumentálni kell, üléseirıl jegyzıkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükség szerinti módosítására A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelıst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

C ) Észrevételek visszacsatolása Az Esélyegyenlıségi Fórum felelıst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülık, egyéb partnerek) észrevételeinek győjtésére, aki ezekrıl tájékoztatja a Fórumot. Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkezı javaslatokat az Esélyegyenlıségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselıtestületnek az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására.

Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkezı javaslatoknak Fórum elé terjesztése: Határidı: minden év augusztus 31. Felelıs:

9

esélyegyenlıségi felelıs, közmővelıdési-humán referens

Kötelezettségek és felelısség

Az esélyegyenlıséggel összefüggı feladatokért az alábbi személyek/csoportok, az itt meghatározott körben felelısek. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv végrehajtásáért a társulás részérıl az elnök felel. Az ı feladata és felelıssége: -

Biztosítania kell, hogy a társulás minden lakója, de fıként az oktatási intézmények, szülık és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a Társulási

Közoktatási

Esélyegyenlıségi

Intézkedési

Terv,

illetve,

hogy az

önkormányzat döntéshozói, tisztségviselıi és a településen mőködı közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.

79

-

Biztosítania kell, hogy az önkormányzatok, illetve az egyes intézmények vezetıi minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.

-

Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.

-

Emellett az Esélyegyenlıségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz.

A Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv megvalósításának irányításáért a társulás részérıl az elnök felel, aki egyben az Esélyegyenlıségi Fórumnak is elnöke. Az ı feladata és felelıssége: -

az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),

-

az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése,

-

az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,

-

az Esélyegyenlıségi Fórum összehívása és mőködtetése.

A társulás vezetése, az önkormányzatok tisztségviselıi és a településeken mőködı közoktatási intézmények vezetıi -

felelısek azért, hogy ismerjék az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteiket bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

-

Felelısségük továbbá, hogy ismerjék a Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közremőködjenek annak megvalósításában.

-

Az esélyegyenlıség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az intézkedési terv kijelölt irányítónak.

-

Az

intézmények

vezetıi

intézményi

akciótervben

gondoskodjanak

az

Esélyegyenlıségi Programban foglaltaknak az intézményükben történı maradéktalan érvényesülésérıl.

Minden, a társulással és annak közoktatási intézményeivel szerzıdéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezıként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövıben bele kell foglalni a szerzıdésbe.

80

10 Érvényesülés, módosítás Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az Esélyegyenlıségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelısétıl, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetık legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a képviselı-testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelıs személy intézkedik a felelıs(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felelısségre vonásáról. Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelıs személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendı módon járulnak hozzá a kitőzött célok megvalósításához.

81

Záradék

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás a Társulás

Közoktatási Esélyegyenlıségi

Helyzetelemzés és Közoktatási Intézkedési Terv elkészültét felülvizsgálatát

a 42/2010

(IX.15). számú határozatával elfogadta. A dokumentum legfrissebb adatként a 2009/2010 tanév statisztikai adataira épült, illetve csatolt adattáblákként azokat tartalmazza - a Társulás elnökének nyilatkozata alapján.

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzésének (KEH) és Közoktatási Intézkedési Tervének (KET) készítését segítette

…………………………… Mosolits Lászlóné közoktatási esélyegyenlıségi szakértı

A társulás nevében:

………………………… Borkai Zsolt társulási tanács elnöke

…………………. Sárkány Péter munkaszervezet-vezetı

82

11 Melléklet

Település

Állandó Lakónép. Állandó Állandó Állandó Állandó népesség Száma 0-2 3-5 6-14 15-18 sz.

Állandó népesség. Vált. 19902008 (-/+)

Abda

3159

3177

92

90

294

154

448

Bıny

2164

2220

64

60

222

118

9

Börcs

1285

1292

50

55

134

62

328

Dunaszeg

1980

1992

70

79

186

110

425

Dunaszentpál

734

750

29

25

68

34

207

Enese

1772

1792

69

50

158

99

Gönyő

3120

3192

62

111

343

151

448

132046

126422

3479

3726

9736

5457

2715

Gyırladamér

1581

1583

37

77

186

84

349

Gyırújbarát

5876

5887

182

240

671

279

1697

Gyırzámoly

2317

2359

90

123

254

114

833

Ikrény

1852

1826

63

65

192

101

294

Kisbajcs

824

835

24

25

74

60

147

Koroncó

2006

2006

39

53

182

96

132

Kunsziget

1202

1241

41

47

114

71

Mezıörs

973

992

13

12

45

16

Nagybajcs

932

952

25

33

76

55

100

Nagyszentjános

1845

1869

58

50

165

101

124

Nyúl

4107

4104

126

145

377

199

765

Öttevény

2906

2906

83

87

269

594

264

Pér

2360

2396

62

64

201

112

Rétalap

593

577

17

27

57

34

Rábapatona

2483

2508

70

65

217

Töltéstava

2182

2190

73

66

224

106

666

Vének

188

196

4

4

18

8

8

Vámosszabadi

1528

1528

66

61

178

83

182015

176792

4988

5440

14641

8298

Gyır

Gyırújfalu

Összesen

72 -134

9897

1. sz. táblázat Demográfia

83

Munkanélküliek száma

Település

Abda

Rendszeres szociális segélyt kapó

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapó gyermekek Szülık Szülık Szülık Ebbıl háztartások személyek Összesen Összesen igennel nemmel nem tartósan száma száma nyíl. nyíl. nyíl. 120 80 2 2 43 1 42

Bıny

114

42

60

60

76

12

5

59

Börcs

30

10

0

0

26

5

Dunaszeg

58

25

10

10

29

5

0

24

Dunaszentpál

30

10

0

0

9

0

0

4

Enese

92

13

1

1

0

Gönyő

131

118

3

4

14

0

11

3

Gyır

8867

5310

227

227

2903

310

0

0

Gyırújbarát

146

21

4

4

73

6

0

67

Gyırladamér

40

15

0

0

17

5

0

12

Gyırzámoly

53

0

0

0

34

0

0

34

Ikrény*

61

11

8

8

44

0

0

44

Kisbajcs

64

12

2

2

9

Koroncó

50

25

8

8

64

Kunsziget

47

38

0

0

16

Mezıörs*

64

14

Nagyszentjános

94

7

8

8

Nagybajcs

16

10

2

Nyúl

132

34

Öttevény*

103

Pér

24

Gyırújfalu

9 29

12

23

3

0

0

3

2

28

2

26

0

1

1

78

14

16

16

34

60

30

30

30

59

Rétalap

25

8

5

5

45

Rábapatona

106

8

20

20

54

1

53

0

Töltéstava

84

14

20

20

66

11

10

44

Vének

20

5

1

2

2

Vámosszabadi

15

4

0

0

3

0

0

3

10877

5910

440

442

3781

405

117

490

20

2

2. sz. táblázat: Szociális helyzet az egyes településeken

84

Település

rendszeres gyvk

hh-s gyermekek/tanulók száma

Abda

43

22

Bıny

76

61

Börcs

26

9

Dunaszeg

29

11

Dunaszentpál

9

0

Enese

0

17

Gönyő

14

4

2903

2559

Gyır Gyırladamér

17

Gyırújbarát

73

30

Gyırzámoly

34

32

Ikrény*

44

21

42

29

Koroncó

64

47

Kunsziget

16

25

Mezıörs*

20

Nagyszentjános

35

34

Nyúl

78

31

Öttevény*

34

0

Pér

59

29

Rétalap

45

17

Rábapatona

54

37

Töltéstava

66

30

Gyırújfalu

Kisbajcs, Nagybajcs, Vének, Vámosszabadi

Összesen

3781

3045

3. sz. táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény- hátrányos helyzet

85

Óvodai ellátás 4. sz. táblázat: Összesített óvodai ellátás int. Szám.

Település

Feladat. Hely. Sz.

Férıh. sz

Beiratottak sz.

Be nem Beiratottak Be nem aránya Beiratott Beiratott íratott 3 íratott 3 (gyógyepd. HH HHH évet évet Nev. Együtt) betetötött betötött HH

Gyógyped nev. Rész. (integ. Nev. Nélkül)

5

csoporto k (gyógype d nev. Együtt) 4

Abda

1

1

100

102

102%

5

3

Bıny

1

1

70

70

100%

12

2

3

Börcs (Abda tagóvodája)

0

1

50

39

78%

6

1

2

1 1

1 1

75 25

76 22

101% 88%

0 0

0 0

1 1

75 125

71 128

95%

2

6

Gönyő

1 1

102%

Gyır

31

45

5580

4704

84%

670

86

Gyırladamér

1

1

60

64

107%

4

0

Gyırújbarát Gyırújfalu (Gyırladamér tagóvodája)

1

1

250

212

85%

4

1

0

1

75

Gyırzámoly

1 0

1 1

100 60

117 48

117% 80%

6 4

0 1

Kisbajcs Koroncó (Rábapatona tagóvodája)

1

1

48

33

69%

3

0

1

75

55

73%

9

5

Kunsziget

1

1

60

69

115%

4

0

Mezıörs (Rétalap tagóvodája)

0

1

50

42

88% 1 4 0

Dunaszeg Dunaszentpál Enese

Ikrény

1

1

25

26

Nagyszentjános

1 1

60 150

58 137

97%

Nyúl

1 1

Öttevény

1

1

100

116

120% 4

1

75

52

1

2

25

22

80%

17

Rábapatona

1 1

185 77

148 54

78%

Töltéstava

1 1

70%

15 0

6 0

Vének

0

0

Vámosszabadi

1

60

56

93%

1

0

Összesen

85%

200

4 1

0

0

2

0

0

9

0

0

4 2

3 0

0

5

2

1

11

1

2 6 1

1

6521

28

1

Rétalap

7635

0

2 0

Pér

71

0 1

2

69%

1

0 0

2

Nagybajcs

51

0 0

5

104% 91%

27 0

0

771

12

0

4

0

3

4

3 7 2

0

113

0

65

9

1

2

43

271

5. sz. táblázat Az óvodai intézmények összetétele a gyermekek szociális háttere alapján

Települése Abda Bıny Börcs (Abda tagóvodája) Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırújfalu Gyırzámoly Ikrény (Abda tagóvodája) Kisbajcs (Vénekkel társulásban) Koroncó (Rábapatona tagóvodája) Kunsziget Mezıörs (Rétalap tagóvodája) Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rétalap Rábapatona Töltéstava Vámosszabadi Összesen

csoprtok száma 4

Fıállású ped. 9

102

5

4,90%

3

2,94%

1

SNI % 0,98%

3

6

70

12

17,14%

2

2,86%

2

2,86%

2

3

39

6

15,38%

1

2,56%

0

0,00%

3 1 3 5 200 2 9

6 2 7 11 428 4 18

76 0 22 0 71 2 128 0 4704 573 64 4 212 4

0,00% 0,00% 2,82% 0,00% 12 6,25% 1,89%

0 0 6 0 86 0 1

0,00% 0,00% 8,45% 0,00% 1,83% 0,00% 0,47%

0 0 1 7 143 0 13

0,00% 0,00% 1,41% 5,47% 3,04% 0,00% 6,13%

4

9

117

6

5,13%

0

0,00%

1

0,85%

3

6

48

1

2,08%

1

2,08%

2

4,17%

2

3

33

3

9,09%

3

6

55

4

7,27%

5

9,09%

2

3,64%

2

4

69

4

5,80%

0

0,00%

5

7,25%

2

4

42

8

19,05%

0

0,00%

0

0,00%

1 2 6 4 3 1 4 2 1 272

3 4 13 11 6 2 8 4 2 581

26 1 3,85% 58 4 6,90% 137 0 0,00% 116 52 4 7,69% 22 9 40,91% 93 11 11,83% 54 56 1 1,79% 6490 666 10,26%

0 2 0

0,00% 3,45% 0,00%

0 3 8 1 1

0,00% 5,17% 5,84% 0,86% 1,92%

1

1,08%

0

0,00%

0 108

0,00% 1,66%

0 190

0,00% 2,92%

össz HH HH % HHH

HHH %

SNI

87

6. sz. táblázat Általános iskola feladatellátás a kistérségben Magán tanúlók száma

SNI tanúlók száma

Gyógyp. Okt-nev. rész.

0 0 0

21 12 6

0

int. Szám.

Feladat. Hely. Sz

Oszt. Termek. sz.

Osztályok sz.

Férıh. sz.

Tanulók sz.

Tanulók aránya

1 1 0

1 1 1

10

9 8 2

266 250 44

191 178 41

1

2

10

9

180

148

72% 71% 93% 94%

0

1

1

20

21

105%

0

1 1 33

1 1 39

15 12 538

9 10 490

220 327 13318

217 237 10625

1 1

1 1

8 20

8 17

120 410

106 360

98% 72% 80% 88% 88%

0

1 2 1

8

Ikrény

1 1

Kisbajcs

1

2

11

10

Koroncó Kunsziget

1 1

1 1

8 10

8 8

Mezıörs

2

2

Nagyszentjános Nyúl

1 1

1 1

15

8 11

Öttevény

1

1

Pér

1

1

9

8

225

Rábapatona Töltéstava

1 1

1 1

11 9

8 8

Vámosszabadi

1

1

2

54

66

696

Település

Abda Bıny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál (Dunaszeg tagiskolája) Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırújfalu (Gyırladamér tagiskolája) Gyırzámoly

Összesesn

Átm. és tart. Nev

Jegyzı ált. védelembe vettek

20

0

0

23 38 1348

40 30 1571

58

0 4

16 54

14 34

1

2

0 5

18 9

19 11

26

25

HH

HHH

Elsı évfolyam

8. évf. száma.

0

14 38 3

0 9 0

30 22 11

41 22

9

0

11

3

26

1 77

18 16 769

0 156

26 4 1300

15 0 321

0 2

0 33

0 0

0 21

1 0

13 10

0

26 11

37 8 8

144 92

100%

163

70%

200 94

132 95

101%

200 280

134 223

144 135

68% 66%

12 1 0

5 10

80%

1 1

15 24

149

67%

0

13

214 220

175 145

82% 66%

0

5 25

2

40

26

65%

0

650

16907

13786

81,60%

84

67%

23 9 21

24 0

16 11

17 16

0 0

3 0

20 24

10 7

15 40

13 22

6 0

6 2

0

25

0

13

27

0

16 30

0

17 14

18 27

3

0 0

1

0

2

0

8

0

1017

156

1624

398

1755

1967

68

13

0

147

Települése

Fıállású

Gyermekek,

pedagógusok

tanulók

létszáma

száma

Abda Bıny Börcs (Abda tagiskolája) Dunaszeg Dunaszentpál (Dunaszeg tagiskolája) Enese

HHH HH

HH %

gyermekek, HHH tanulók

%

SNI

SNI %

száma

191

17

8,90%

0

0,00%

21

10,99%

178

38

21,35%

9

5,06%

12

6,74%

41

3

7,30%

0

6

14,60%

14

148

11

7,43%

3

2,03%

9

6,08%

3

21

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

217

15

11,36%

7

5,30%

8

6,06%

15

Gönyő

21

237

4

1,69%

0

0,00%

16

6,75%

Gyır

854

10625

1229

11,57%

317

2,98%

730

6,87%

Gyırladamér

12

106

Gyırújbarát

29

360

21

5,83%

4

1,11%

33

9,17%

4

37

0

0,00%

0

0,00%

2

5,41%

15

144

26

18,06%

0

0,00%

13

9,03%

92

11

11,96%

5

5,43%

10

10,87%

12

7,36%

Gyırújfalu (Gyırladamér tagiskolája) Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs

15

163

23

14,11%

Koroncó

11

132

9

6,82%

24

18,18%

5

3,79%

95

21

22,11%

1

1,05%

11

11,58%

Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános

14

134

20

14,93%

10

7,46%

15

11,19%

Nyúl

24

223

24

10,76%

7

3,14%

24

10,76%

Öttevény

13

147

0

0,00%

0

0,00%

11

7,48%

Pér

17

149

25

16,78%

13

8,72%

Rábapatona

15

175

16

9,14%

5

2,86%

Töltéstava

14

145

30

20,69%

3

26

1

3,85%

1093

13786

Vámosszabadi (Kisbajcs tagiskolája) Össz

1544 11,20%

7. sz. táblázat A tanulók összetétele szociális háttér alapján

2

1,38%

25

17,24%

389

2,82%

981

7,12%

össz.

HH

HH %

HHH

HHH %

SNI

SNI%

int.SNI

%

Magánt.

%

bejáró

%

1.

Eötvös

163

54

33,13%

29

17,79%

21

12,88%

21

100,00%

15

9,20%

25

15,34%

2.

Fekete

649

77

11,86%

10

1,54%

127

19,57%

36

28,35%

3

0,46%

87

13,41%

3.

Gárdonyi

684

30

4,39%

0

0,00%

20

2,92%

20

100,00%

6

0,88%

210

30,70%

4.

Gyárvárosi

452

131

28,98%

49

10,84%

81

17,92%

81

100,00%

0

0,00%

25

5,53%

5.

Gyıri Tánc

139

9

6,47%

0

0,00%

0

0,00%

4

0

0,00%

55

39,57%

6.

Jókai

243

79

32,51%

31

12,76%

26

10,70%

26

100,00%

0

0,00%

42

17,28%

7.

Kodály

362

61

16,85%

12

3,31%

13

3,59%

13

100,00%

0

0,00%

24

6,63%

8.

Kossuth

185

144

77,84%

46

24,86%

55

29,73%

54

98,18%

10

5,41%

8

4,32%

9.

Kovács M.

412

68

16,50%

1

0,24%

19

4,61%

19

100,00%

2

0,49%

66

16,02%

10.

Kölcsey

704

24

3,41%

1

0,14%

27

3,84%

27

100,00%

0

0,00%

164

23,30%

11.

Marcalvárosi

534

74

13,86%

8

1,50%

26

4,87%

26

100,00%

1

0,19%

68

12,73%

12.

Ménfıcsanaki

387

27

6,98%

2

0,52%

11

2,84%

17

154,55%

1

0,26%

23

5,94%

13.

Móra

561

106

18,89%

36

6,42%

27

4,81%

27

100,00%

4

0,71%

87

15,51%

14.

Móricz

188

35

18,62%

8

4,26%

13

6,91%

13

100,00%

5

2,66%

0

0,00%

15.

Nádorvárosi

509

31

6,09%

1

0,20%

9

1,77%

9

100,00%

6

1,18%

135

26,52%

16.

Radnóti

336

75

22,32%

14

4,17%

11

3,27%

11

100,00%

2

0,60%

101

30,06%

17.

Radó

156

72

46,15%

36

23,08%

156

100,00%

0

0,00%

8

5,13%

30

19,23%

18.

SzKK

389

26

6,68%

1

0,26%

14

3,60%

14

100,00%

0

0,00%

67

17,22%

19.

Szt-Györgyi

117

24

20,51%

1

0,85%

10

8,55%

10

100,00%

0

0,00%

27

23,08%

20.

Tulipános

395

34

8,61%

17

4,30%

20

5,06%

20

100,00%

0

0,00%

43

10,89%

21.

Váci

346

37

10,69%

14

4,05%

19

5,49%

19

100,00%

7

2,02%

5

1,45%

22

Kazinczy

273

4

1,47%

0

0,00%

0

0,00%

0

0

0,00%

99

36,26%

23

Révai

69

1

1,45%

0

0,00%

0

0,00%

0

0

0,00%

24

34,78%

24

Richter

198

17

8,59%

1

0,51%

0

0,00%

0

2

1,01%

43

21,72%

ÖSSZES

8451

1240

14,67%

318

3,76%

705

8,34%

467

66,24%

72

0,85%

1458

17,25%

1.

Apor

556

21

3,78%

0

0,00%

10

1,80%

10

100,00%

2

0,36%

206

37,05%

2

Czuczor

80

3

3,75%

0

0,00%

0

0,00%

0

0

0,00%

42

52,50%

3

Forrás

66

4

6,06%

0

0,00%

7

10,61%

7

100,00%

0

0,00%

19

28,79%

4

Fundamentum

174

32

18,39%

3

1,72%

15

8,62%

15

100,00%

0

0,00%

141

81,03%

5

Gyakorló

441

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

0

0

0,00%

106

24,04%

6

Péterfy

455

0

0,00%

0

0,00%

19

4,18%

19

100,00%

2

0,44%

104

22,86%

7

Prohászka

339

0

0,00%

0

0,00%

10

2,95%

1

10,00%

1

0,29%

90

26,55%

8

Vocational

63

0

0,00%

0

0,00%

3

4,76%

3

100,00%

0

0,00%

16

25,40%

ÖSSZES

2174

60

2,76%

3

0,14%

64

2,94%

55

85,94%

5

0,23%

724

33,30%

MIND

10625

1300

12,24%

321

769

7,24%

525

68,27%

77

0,72%

2182

20,54%

8. sz táblázat Gyıri általános iskolák

9. sz. táblázat Humán erıforrás hiánya a kistérségben Település Bıny

nem megf. Képes. Tan. Tantárgy fizika

össz 41

érintett gyermekek, tanulók száma HHH HH HH % HHH SNI SNI % % 5 12,20% 1 2,44% 0 0,00%

földrajz

41

5

12,20%

1

2,44%

0

0,00%

ének-zene

41

5

12,20%

1

2,44%

0

0,00%

technika

41

5

12,20%

1

2,44%

0

0,00%

rajz

41

5

12,20%

1

2,44%

0

0,00%

Dunaszeg

rajz 7-8

43

6

13,95%

0

0,00%

1

2,33%

Gönyő

rajz

31

0

0,00%

0

0,00%

1

3,23%

német

61

0

0,00%

0

0,00%

3

4,92%

83

37

44,58%

20

24,10%

15

18,07%

12

5

41,67%

3

25,00%

0

0,00%

72

31

43,06%

17

23,61%

13

18,06%

18

4

22,22%

1

5,56%

1

5,56%

történelem

92

14

15,22%

4

4,35%

7

7,61%

rajz

92

14

15,22%

4

4,35%

7

7,61%

95

8

8,42%

1

1,05%

0

0,00%

95

8

8,42%

1

1,05%

0

0,00%

technika

150

16

10,67%

8

5,33%

9

6,00%

Ének

54

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

Technika

54

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

Rajz

54

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

Testnevelés

27

Média

13

földrajz

29

4

13,79%

0

0,00%

3

10,34%

Gyır Eötvös József Általános és Ének-zene (7.-8) Szakiskola Matematika(7.8.) Testnevelés (7.8-) Kodály Zoltán Általános

Magyar nyelv és

Iskola

irodalom

Móricz Zsigmond Általános Iskola

Richter János Zenemővészeti informatika Szakközépiskola, Általános Iskola technika Váci Mihály Általános Iskola Gyırladamér

Gyırzámoly

biológia, ének,

22

3

13,64%

1

4,55%

1

4,55%

5-8. technika

45

6

13,30%

3

6,65%

2

4,44%

biológia

46

8

17,39%

2

4,35%

angol nyelv 7-8.

46

8

17,39%

2

4,35%

kémia

25

8

32,00%

3

12,00%

3

12,00%

rajz

25

8

32,00%

3

12,00%

3

12,00%

ének

25

8

32,00%

3

12,00%

3

12,00%

német

34

0

0,00%

0

0,00%

1

2,94%

angol

34

0

0,00%

0

0,00%

1

2,94%

testnevelés

34

0

0,00%

0

0,00%

1

2,94%

számítástechnika

72

0

0,00%

0

0,00%

5

6,94%

17

2

11,76%

3

17,65%

27

2

7,41%

1

3,70%

Rajz 5.oszt.

22

3

13,64%

1

4,55%

Rajz 6.oszt.

23

2

8,70%

2

8,70%

Rajz 7.oszt.

17

2

11,76%

3

17,65%

Rajz 8.oszt.

27

2

7,41%

1

3,70%

Etika 7.oszt.

17

2

11,76%

3

17,65%

Angol 1.oszt.

13

6

46,15%

1

7,69%

Angol 2.oszt.

17

3

17,65%

2

11,76%

Rábapatona

Ének-zene

89

9

10,11%

4

4,49%

Töltéstava

kémia

40

6

15,00%

2

5,00%

14

35,00%

ének 7-8.oszt.

40

6

15,00%

2

5,00%

14

35,00%

Ikrény

Kisbajcs

Nagyszentjános

Öttevény

Pér

rajz 7-8

Informatika 7.oszt. Informatika 8.oszt.

92

10. sz. táblázat Sajátos nevelési igényő tanulók a kistérségben

Település

Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Összesen

SNI gyermekek létszáma ebbıl integráltan nevelhetı ebbıl gyp. csoportban neveltek száma A A Disz Súl szakv szakvé Köz lexiá yos élemé lemén Enyhe Közép Enyhe éps s, ma Diszlexiás Súlyos ny y Öss fokban súlyos fokban úlyo egyé gat Eg , egyéb magatart. alapjá alapjá z ért. ért. Egyéb s Össz ért. b art. yé részkép. , tan. na na fogy. fogy. fogy. ért. rész b , Zavar zavar többi többi gy. gy. gy. fogy kép. tan. gyerm gyerm . gy. Zav zav ekkel ekkel ar ar együtt együtt 27 2 21 4 27 12 10 2 12 9 9 9 18 10 8 18 16 1 0 15 0 0 16 769 176 21 364 22 111 559 156 112 20 0 0 24 0 2 2 2 46 3 0 30 0 13 46 13 0 0 12 1 13 10 1 6 3 10 12 6 6 5 4 1 5 10 10 10 15 24 11 13 7 28 104 7

7 3 3 3 7 15 241

0

21

7 21 7 10

513

1 0

27

0

13

24 11 13 7 28

164

816

156

1

112

20

0

0

24

0

11. sz. táblázat Tanórán kívüli foglalkozások

2007/2008

Település Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz

Napközi 2008/2009

össz

HH

HH (%)

HHH

26 19

10 9

38,46% 47,37%

0 3

HHH (%) 0,00% 15,79%

69 3276 57 118 42 24

3 430

4,35% 13,13%

0 40

0,00% 1,22%

6 8 0

5,08% 19,05% 0,00%

0 0

0,00% 0,00%

22

20 41 17 73 26 65 3895

7 3 0 23 11 9 519

35,00% 7,32% 0,00% 31,51% 42,31% 13,85% 13,32%

3

15,00%

0

0,00%

0 46

0,00% 1,18%

össz

HH

HH (%)

HHH

27 13

9 6

33,33% 0,00%

0 0

HHH (%) 0,00% 0,00%

60 3682 60 143 49 27

4 439

6,67% 11,92%

0 96

0,00% 2,61%

4 3 8

2,80% 6,12% 29,63%

3

20

2

10,00%

22 42 26 70 32 83 4356

5 5 0 24 8 12 529

22,73% 11,90% 0,00% 34,29% 25,00% 14,46% 12,14%

össz 28 23

2009/2010 tervezett létszám HHH HH HH HHH (%) (%) 8 28,57% 0 0,00%

2 477

2,78% 13,14%

118

3,25%

11,11%

72 3631 73 173 83 27

10 22 8

5,78% 26,51% 29,63%

1 0 3

0,58% 0,00% 11,11%

10

50,00%

21

2

9,52%

4

19,05%

5

22,73%

5 5 0

25,00% 7,69% 0,00%

4

20,00%

0 114

0,00% 2,62%

20 65 15 57 56 71 4415

15 18 572

26,79% 25,35% 12,96%

2 132

2,82% 2,99%

94

2007/2008

Település Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz

Szakkör 2008/2009

össz

HH

HH (%)

HHH

HHH (%)

74

23

31,08%

14

18,92%

121 2619 189 255 95

0 422

0,00% 16,11%

0 39

0,00% 1,49%

21 12

8,24% 12,63%

0

0,00%

25

70 155 62

4 3 0

5,71% 1,94% 0,00%

81 101 3847

6 29 520

7,41% 28,71% 13,52%

össz

HH

HH (%) HHH

158 79

6 17

3,79% 21,52%

0 8

137 2412 102 297 65 37

0 384

0,00% 15,92%

59

14 5 0

4,71% 7,69% 0,00%

0

25

2

8,00%

4 5 0

5,41% 3,13% 0,00%

4 10 451

4,88% 6,90% 11,80%

0

0,00%

0

0,00%

74 160 48

0,00% 1,38%

82 145 3821

0 53

HHH (%) 0,00% 0,00%

össz 160 95

2009/2010 tervezett létszám HH HHH HH HHH (%) (%) 14 8,75% 0

0 401

0,00% 14,30%

0 66

0,00% 2,35%

0,00%

99 2804 107 282 98 23

17 17 0

6,03% 17,35% 0,00%

4 0 0

1,42% 0,00% 0,00%

10

40,00%

18

2

11,11%

7

38,89%

4

5,41%

65 223 51 84 46 107 4262

10 5 0

15,38% 2,24% 0,00%

3

4,62%

9 15 490

19,57% 14,02% 11,50%

0 80

0,00% 1,88%

0 81

0,00% 2,12%

95

2007/2008

Település Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz

Iskolai nyári tábor 2008/2009

össz

HH

HH (%)

HHH

HHH (%)

45

16

35,56%

8

17,78%

45 1675 30 71 30

0 232

0,00% 13,85%

0 39

0,00% 2,33%

1 4

1,41% 13,33%

0

0,00%

össz

HH

35 42

4 13

HHH HH (%) HHH (%) 11,42% 0 0,00% 30,95% 7 16,67%

48 1786 30 89 24 30

0 221

0,00% 12,37%

1 6 3

1,12% 25,00% 10,00%

0

72

össz 40

2009/2010 tervezett létszám HH HHH HH HHH (%) (%) 0 0,00% 0 0,00%

0 203

0,00% 13,60%

55

3,68%

0,00%

48 1493 20 78 30 35

2 5 3

2,56% 16,67% 8,57%

0 0 0

0,00% 0,00% 0,00%

4,03%

30

2

6,67%

8

26,67%

32

2

6,25%

8

25,00%

32

2

6,25%

8

25,00%

24 30 15

3 1 0

12,50% 3,33% 0,00%

0

0,00%

8,33% 3,33% 0,00%

4,17%

24 30 20 22

3 2 0

12,50% 6,67% 0,00%

1

4,17%

0,00%

2 1 0

1

0

24 30 18

1995

259

12,98%

55

2,76%

2188

253

11,56%

88

4,02%

1872

220

11,75%

64

3,42%

96

12. sz. táblázat: Lemorzsolódási mutatók

2008/2009 Évfolyamismétlık száma (fı)

Település

Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz

Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fı)

Magántanulók száma (fı) össz

HH

HH %

HHH

HHH %

össz

HH

HH %

HHH

HHH %

0,00%

1

0

0,00%

0

0,00%

0

0

0,00%

0

0,00%

0 31

0,00% 11,74%

0 12

0,00% 16,44%

0 10

0,00% 13,70%

2 120

0 37

0,00% 30,83%

0 20

0,00%

0,00%

0

0,00%

2 73 1 7

0

0,00%

0

0,00%

0

2 1

40,00% 50,00%

1

50,00%

1

0

0,00%

0

0,00%

0

2 1

0 0

0,00% 0,00%

0

0,00%

0 1

0 1

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

100,00%

0 0

1

1

100,00%

284

71

25,00%

13

14,94%

10

11,49%

122

37

30,33%

20

16,39%

össz

HH

HH %

HHH HHH %

3

1

33,33%

0

3 264

0 66

0,00% 25,00%

3

0

5 2

1

32

11,27%

87

97

2009/2010 Évfolyamismétlık száma (fı)

Település

Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz

össz

HH

HH %

HHH HHH %

4

2

50,00%

0

5 249

0 53

0,00% 21,29%

0 21

5

2

2

0

HHH

HHH %

össz

HH

HH %

HHH

HHH %

0

0,00%

0

0

0,00%

0

0,00%

0,00% 14,46%

0 7

0,00% 8,43%

0 68

0 20

0,00% 29,41%

0 11

0,00% 16,18%

0

0,00%

0

0,00%

0

1 1

1 1

100,00% 100,00%

0

0,00%

1 0

1

0,00%

1

0,00%

91

14

15,38%

7

7,69%

69

21

30,43%

12

17,39%

össz

HH

0,00%

0

0

0,00% 8,43%

2 83 1 2 1

0 12

0

Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fı)

Magántanulók száma (fı) HH %

40,00%

4

269

57

21,19%

21

7,81%

98

13. sz. táblázat: Továbbtanulási mutatók

Gimnázium (fı)

Település

Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz

HH % HHH

HHH %

0

0,00%

0

0,00%

10

0

0,00%

0

0 35

0,00% 9,97%

0 14

0,00% 3,99%

20 525 9 18 8

0 27

0,00% 5,14%

0 6

össz

HH

0

2 351 3 11 2

0

0,00%

0

0,00%

15

0 3 3 3 6 2 401

2008/2009 Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (fı) HHH össz HH HH % HHH %

0

0,00%

0

össz

HH

HH %

0,00%

16

0

0,00%

0

0,00%

0,00% 1,14%

8 229 1 19 6

0 49

0,00% 21,40%

0 27

0,00% 11,79%

2 1

10,53% 16,67%

0

0,00%

0 0 0

0,00% 0,00% 0,00%

0 0 0

0,00% 0,00% 0,00%

2 54

22,22% 16,17%

0 27

0,00% 8,08%

0,00%

8

0 0 0

0,00% 0,00% 0,00%

0 0 0

0,00% 0,00% 0,00%

1 0 36

16,67% 0,00% 8,98%

0 14

0,00% 3,49%

7 13 10 6 14 11 659

Szakiskolai képzés (fı) HHH HHH %

7

0 0 0

0,00% 0,00% 0,00%

0 0 0

0,00% 0,00% 0,00%

1 0 28

7,14% 0,00% 0,00%

0 6

0,00% 0,91%

9 11 9 8 2 9 334

99

14. sz. táblázat: Tárgyi feltételek

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba Intézmény Abda

A létesítményt használó tan. száma

db 1

Nyelvi labor

össz.

HH

HH %

HHH

HHH %

SNI

SNI %

25

3

12,00%

0

0,00%

21

84,00%

Bıny 1

26

Gönyő

1

36

0

Gyır

43

786

354

Gyırladamér

1

5

Gyırújbarát

6

157

10

6,37%

4

Gyırzámoly

1

29

3

10,34%

Ikrény

1

9

1

11,11%

Kisbajcs

1

12

4

33,33%

Koroncó

1

13

2

15,38%

7

Nagyszentjános

1

134

17

12,69%

Nyúl

2

24

24

Öttevény

1

11

Pér

1

13

Rábapatona

1

5

Töltéstava

2

25

6

24,00%

2

Össz

65

1310

437

33,36%

136

Dunaszeg

A létesítményt használó tan. száma

db össz.

HH

HH %

HHH

HHH %

SNI

SNI %

1

120

11

9,17%

0

0,00%

16

13,33%

1

137

34

24,82%

7

5,11%

12

8,76%

0

0

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

0

0

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

3

11,54%

9

34,62%

0,00%

0

0,00%

16

44,44%

45,04%

106

13,49%

506

64,38%

2

40,00%

2,55%

46

29,30%

0

0,00%

1

3,45%

0

0,00%

9

100,00%

12

100,00%

53,85%

5

38,46%

7

5,22%

15

11,19%

1

134

17

12,69%

7

5,22%

15

11,19%

100,00%

7

29,17%

24

100,00%

1

141

14

9,93%

4

2,84%

3

2,13%

0

0,00%

0

0,00%

11

100,00%

13

100,00%

13

100,00%

5

100,00%

1

175

16

9,14%

5

2,86%

8,00%

25

100,00%

1

88

14

15,91%

2

2,27%

23

26,14%

10,38%

720

54,96%

6

795

106

13,33%

20

2,52%

74

9,31%

Enese

Kunsziget Mezıörs

100

Szükségtanterem Intézmény

db

Számítástechnikai szaktanterem

A létesítményt használó tan. száma

HH

HH %

1

136

11

8,09%

0

0,00%

17

12,50%

Bıny

1

91

18

19,78%

4

4,40%

12

13,19%

Dunaszeg

1

113

12

10,62%

8

7,08%

1

154

4

2,60%

0

0,00%

7

4,55%

42

8567

902

10,53%

221

2,58%

507

5,92%

Gyırladamér

2

143

2

1,40%

Gyırújbarát

1

208

16

7,69%

3

1,44%

23

11,06%

Gyırzámoly

1

70

11

15,71%

0

0,00%

7

10,00%

1

45

6

13,33%

3

6,67%

2

4,44%

Kisbajcs

2

107

16

14,95%

7

6,54%

Koroncó

1

79

5

6,33%

17

21,52%

4

5,06%

1

134

17

12,69%

7

5,22%

15

11,19%

1

104

24

23,08%

7

6,73%

24

23,08%

Öttevény

1

147

0

0,00%

0

0,00%

11

7,48%

Pér

1

113

19

16,81%

10

8,85%

Rábapatona

1

103

12

11,65%

5

4,85%

Töltéstava

1

112

21

18,75%

2

1,79%

25

22,32%

60

10426

1082

10,38%

276

2,65%

686

6,58%

0

0

0

HH %

HHH

HHH %

SNI

SNI %

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

A létesítményt használó tan. száma össz.

Abda

össz. HH

darab

HHH HHH % SNI

SNI %

Enese Gönyő

0

0

Gyır

5

50

Ikrény

0

0

0

0

0,00%

0,00%

0

0

0,00%

0,00%

0

0

0,00%

0,00%

Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános

1

134

17

Nyúl

0

0

0

Össz

6

184

17

12,69%

7

5,22%

0

9,24%

7

15

11,19%

0

3,80%

15

8,15%

101

Intézmény Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz

db

Számítógép (min. P4 szintő) A létesítményt használó tan. száma HH HH % HHH HHH % SNI 17 8,90% 0 0,00% 21 18 19,78% 4 4,40% 12 12 10,62% 8

86 20 19

össz. 191 91 113

10 961 31 52 20 0 16

154 8885 143 208 144 0 103

4 910

2,60% 10,24%

0 224

0,00% 2,52%

16 25 0 16

7,69% 17,36% 0,00% 15,53%

3 0 0

1,44% 0,00% 0,00%

0 8 18 16 2 10 1269

134 223 147 113

17 24 0 19

12,69% 10,76% 0,00% 16,81%

7 7 0

112 10761

21 1087

18,75% 10,10%

2 259

SNI % 10,99% 13,19% 7,08%

db 86 20 19

össz. 191 91 19

Ebbıl internet hozzáféréssel A létesítményt használó tan. száma HH HH % HHH HHH % SNI 17 8,90% 0 0,00% 21 18 19,78% 4 4,40% 12 12 63,16% 8

7 615 2 23 13 0 7

4,55% 6,92% 1,40% 11,06% 9,03% 0,00% 6,80%

10 937 31 52 18 0 16

154 8666 143 208 144 0 103

4 830

2,60% 9,58%

0 196

0,00% 2,26%

16 25 0 16

7,69% 17,36% 0,00% 15,53%

3 0 0

1,44% 0,00% 0,00%

5,22% 3,14% 0,00%

15 24 11 10

11,19% 10,76% 7,48% 8,85%

134 223 147 113

17 24 0 19

12,69% 10,76% 0,00% 16,81%

7 7 0

1,79% 2,41%

25 793

22,32% 7,37%

0 8 18 16 2 10 1243

112 10448

21 1007

18,75% 9,64%

2 231

SNI % 10,99% 13,19% 42,11%

7 562 2 23 13 0 7

4,55% 6,49% 1,40% 11,06% 9,03% 0,00% 6,80%

5,22% 3,14% 0,00%

15 24 11 10

11,19% 10,76% 7,48% 8,85%

1,79% 2,21%

25 740

22,32% 7,08%

102

Intézmény Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz

darab

tornaterem A létesítményt használó tan. száma HH % HHH HHH %

össz.

HH

SNI

SNI %

1

120

11

9,17%

0

0,00%

16

13,33%

1

178

38

21,35%

9

5,06%

12

6,74%

1

148

14

9,46%

9

6,08%

1

237

4

1,69%

0

0,00%

16

6,75%

29

10529

1169

11,10%

244

2,32%

676

6,42%

1

106

2

570

25

4,39%

5

0,88%

46

8,07%

1

144

25

17,36%

0

0,00%

13

9,03%

1

92

11

11,96%

5

5,43%

9

9,78%

2

189

24

12,70%

1

132

9

6,82%

24

18,18%

0

12

6,35%

5

3,79%

0

1

223

24

10,76%

7

3,14%

24

10,76%

1

147

0

0,00%

0

0,00%

11

7,48%

2

230

20

8,70%

5

2,17%

7

3,04%

1

145

30

20,69%

2

1,38%

25

17,24%

46

13190

1490

10,56%

315

2,42%

880

6,72%

103

15. sz. táblázat Középiskolai összesítı adatok Fı 1.

Eötvös

2.

bejáró

bej.hh %

%

b.hhh-s

%

hh-s

hh %

hhh-

hhh-s

s

arány

SNI %

in. SNI

%

54

10

19%

2 20,00%

0

0,00%

13

24,07%

4

7,41%

32

59,26%

4

Gyıri Tánc

112

28

25%

2

0

0,00%

7

6,25%

0

0,00%

0

0,00%

11

3.

Jókai

222

125

56%

19 15,20%

17 13,60%

31

13,96%

26

11,71%

13

5,86%

13

100,00%

4.

Kovács M.

267

126

47%

11

8,73%

0

0,00%

15

5,62%

0

0,00%

1

0,37%

1

100,00%

5.

Móra

292

135

46%

6

4,44%

1

0,74%

19

6,51%

1

0,34%

3

1,03%

3

100,00%

6.

SzKK

282

82

29%

1

1,22%

0

0,00%

10

3,55%

1

0,35%

5

1,77%

5

100,00%

7.

Szt-Györgyi

421

163

39%

2

1,23%

0

0,00%

2

0,48%

0

0,00%

14

3,33%

14

100,00%

8.

Baross

639

339

53%

11

3,24%

1

0,29%

26

4,07%

3

0,47%

4

0,63%

4

100,00%

9.

Bercsényi

976

482

49%

14

2,90%

0

0,00%

21

2,15%

1

0,10%

21

2,15%

0

0,00%

10.

Deák

575

320

56%

12

3,75%

3

0,94%

18

3,13%

5

0,87%

5

0,87%

5

100,00%

11.

Gábor L

537

354

66%

18

5,08%

0

0,00%

39

7,26%

0

0,00%

0

0,00%

25

12.

Hild

503

305

61%

10

3,28%

1

0,33%

15

2,98%

4

0,80%

2

0,40%

2

13.

Jedlik

823

412

50%

11

2,67%

0

0,00%

17

2,07%

0

0,00%

0

0,00%

4

14.

Kazinczy

588

248

42%

3

1,21%

0

0,00%

7

1,19%

0

0,00%

4

0,68%

3

75,00%

15.

Kossuth

671

397

59%

31

7,81%

5

1,26%

62

9,24%

13

1,94%

51

3,28%

29

56,86%

16.

Krúdy

1384

683

49%

46

6,73%

3

0,44%

89

6,43%

8

0,58%

10

0,72%

10

100,00%

17.

Lukács

1633

997

61%

42

4,21%

3

0,30%

77

4,72%

10

0,61%

66

4,04%

64

96,97%

18.

PÁGISZ

525

324

62%

11

3,40%

0

0,00%

13

2,48%

0

0,00%

22

4,19%

13

59,00%

19.

Pálffy

951

506

53%

2

0,40%

9

1,78%

5

0,53%

20

2,10%

8

0,84%

8

100,00%

20.

Révai

787

296

38%

20

6,76%

7

2,36%

24

3,05%

7

0,89%

7

0,89%

0

0,00%

21.

Richter

106

13

12%

4 30,77%

1

7,69%

5

4,72%

2

1,89%

0

0,00%

0

22.

Speciális

250

143

57%

18 12,59%

60 41,96%

25

10,00%

89

35,60% 268

107,20%

0

0,00%

23.

Veres

545

282

52%

8

2,84%

4

1,42%

21

3,85%

6

21

3,85%

20

95,23%

13143

6770

52%

304

4,49%

115

1,70%

561

4,27%

200

1,52% 495

3,77%

238

48,08%

398

111

28%

3

2,70%

0

0,00%

6

1,51%

0

0,00%

2

0,50%

2

100,00%

74

4

5%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

24.

Apor

25.

Fehér M. Gim

7,14%

1,10%

12,50%

100,00%

104

26.

Czuczor

324

55

17%

0

0,00%

0

0,00%

12

3,70%

0

0,00%

0

0,00%

0

27.

Forrás

43

21

49%

1

4,76%

0

0,00%

5

11,63%

0

0,00%

5

11,63%

5

100,00%

28.

Fundamentum

35

21

60%

0

0,00%

0

0,00%

2

5,71%

0

0,00%

8

22,86%

8

100,00%

190

79

42%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

4

2,11%

4

100,00%

29 Péterfy 30.

Prohászka

160

55

34%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

2

1,25%

0

0,00%

31.

Vocational

82

37

45%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

2

2,44%

2

100,00%

1306

383

29%

4

1,04%

0

0,00%

25

1,91%

0

0,00%

23

1,76%

21

91,30%

1,38% 518

3,59%

MINDÖSSZESEN

14449

7153

50%

308

4,31%

115

1,61%

586

4,06%

200

259

50,00%

105

16. sz. táblázat Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladatellátásban résztvevı intézményei

Intézmény neve Általános Iskola

OM azonosító 030585

Általános Iskola Apor Vilmos Római Katolikus Óvoda,, Alapfokú Mővészetoktatás, Gimnázium és Kollégium

030603 030712

Aranykapu Óvoda Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvő Szakközépiskola Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon

030395 030722

Nyúl Község Önkormányzata

038506

Gyır-Moson-Sopron Önkormányzata

Belvárosi Óvoda

030298

Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola, Szakiskola és Sportiskolai Módszertani Központ Bisinger Óvoda

030714

Gyır Megyei Önkormányzata Gyır Megyei Önkormányzata

030302

Benedek Elek Óvoda

030331

Bóbita Óvoda - tagóvodája a Hédervári úti

030330

Bóbita Óvoda és Bölcsıde

030381

Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Óvoda

030329

City College Üzleti Szakközépiskola

101224

Czuczor Gergely Kollégium Csigabiga Óvoda

Bencés

Gimnázium

és

Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

030698 201352 030721

fenntartó Enese Község Önkormányzata társulás: Rábaszentmihály, Kisbodak, Fehértı) Öttevény Község Önkormányzata Gyıri Egyházmegyei Hatóság

Intézmény típusa általános iskola általános iskola Közös igazgatású intézmény

Ellátott feladat általános iskola

közoktatási

óvoda

Megye

összetett iskola

Jogú

Város

óvoda

Jogú

Város

összetett iskola

általános iskola óvoda; általános iskola; gimnázium; alapfokú mővészetoktatás; kollégium, diákotthon óvoda szakközépiskola óvoda; általános iskola; készségfejlesztı speciális szakiskola; elıkészítı szakiskola; kollégium, diákotthon óvoda

Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyırladamér Község Önkormányzata

óvoda

szakiskola; gimnázium; szakközépiskola; egyéb - nem közoktatási feladat óvoda

óvoda

óvoda

óvoda

óvoda

Egyéb többcélú intézmény

Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata City College Üzleti Szakképzı Nonprofit Kft Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Fıapátság TOMÁKA Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata

óvoda

óvoda; egyéb - nem közoktatási feladat óvoda szakközépiskola

összetett iskola óvoda

gimnázium; diákotthon óvoda

kollégium,

szakközépiskola; szakszolgálat

pedagógiai

106

Duna-Gyöngye Óvoda Eötvös József Általános- és Szakiskola

030374 030552

Erzsébet Ligeti Óvoda

030316

Etalon Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

102366

Fekete István Általános Iskola és Óvoda

030537

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium

200868

Dunaszentpál Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Vitus Mővészeti és Oktatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Az ETO Jövıjéért Alapítvány

Fiáth János Általános Mővelıdési Központ Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Fundamentum Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Gábor László Építıipari Szakképzı Iskola

030618 101503

Töltéstava Község Önkormányzata Gyıri Valdorf Egyesület

030553

Keresztény Család Gyülekezet

030765

Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda

030521

Grácia Mővészeti Intézet, Mővészetoktatási Intézmény

200241

Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Grácia Mővészeti, Mővészetoktatási és Sportszervezıi Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Griff Felnıttképzı Központ Nonprofit Kft. Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata

Alapfokú

Griff Humán Esélyegyenlıség Szakközépiskola Gyır Gyıri Tánc- és Képzımővészeti Általános és Szakközépiskola és Kollégium Gyárvárosi Általános Iskola és Óvoda tagiskolája: Balassi Bálint Általános Iskolája Gyirmóti Általános Mővelıdési Központ

200513 030725

030531 030303

Harmónia Mővészeti Iskola Alapfokú Mővészetoktatási és Szakképzı Intézmény Hild József Építıipari Szakközépiskola

040246 030719

Hunyadi Mátyás Általános Iskola

030601

Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Harmónia Mővészeti Nonprofit Közhasznú Kft. Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Nagyszentjános Önkormányzata

Város Város Központ

óvoda összetett iskola óvoda

alapfokú mővészetoktatás

közös igazgatású közoktatási intézmény közös igazgatású közoktatási intézmény általános mővelıdési központ egységes iskola közös igazgatású intézmény

közoktatási

közös igazgatású intézmény

közoktatási

óvoda; általános iskola; pedagógiai szakszolgálat; gimnázium; kollégium, diákotthon óvoda; általános iskola általános iskola; gimnázium; alapfokú mővészetoktatás óvoda; általános iskola; gimnázium; alapfokú mővészetoktatás szakiskola; óvoda; általános iskola; pedagógiai szakszolgálat alapfokú mővészetoktatás szakközépiskola

összetett iskola

közös igazgatású közoktatási intézmény általános mővelıdési központ összetett iskola

Város Község

óvoda általános iskola; szakiskola; pedagógiai szakszolgálat óvoda

általános iskola

általános iskola; szakközépiskola; kollégium, diákotthon óvoda; általános iskola; óvoda szakiskola; mővészetoktatás szakközépiskola; szakszolgálat általános iskola

alapfokú pedagógiai

107

Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium Jókai Mór Óvoda, Általános és Szakképzı Iskola

030704

Gyır Megyei Önkormányzata Gyır Megyei Önkormányzata

Jogú

Város

Jogú

Város

összetett iskola

030696

Gyır Megyei Önkormányzata

Jogú

Város

összetett iskola

Kék Duna Óvoda Kodály Zoltán Általános Iskola

030378 030541

Város

óvoda általános iskola

Kossuth Lajos Általános Iskola

030526

Gönyü Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata

szakközépiskola; diákotthon óvoda; általános szakiskola; szakszolgálat gimnázium; diákotthon; szakszolgálat óvoda általános iskola

Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium

Város

általános iskola

általános iskola

Város

összetett iskola

szakiskola; gimnázium; szakközépiskola; kollégium, diákotthon kollégium, diákotthon

általános mővelıdési központ

általános iskola; szakközépiskola; mővészetoktatás óvoda

közös igazgatású intézmény általános iskola

óvoda; általános iskola;

Kossuth Lajos Ipari Szakképzı Kollégium és Felnıttek Középiskolája

Iskola,

030534

030743

Kossuth Zsuzsanna Leánykollégium

040702

Kovács Margit Általános Mővelıdési Központ, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

030523

Kovács Margit Óvoda

030328

Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda

030536

Körzeti Általános Iskola tagiskola Dunaszentpálon Községi Általános Iskola: tagiskola Gyırújfalun Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvő Középiskola, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Leonardo Vizuális Mőhely Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Liszt Ferenc Zeneiskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Lloyd Ipartestületi Szakiskola

030584

Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképzı Iskola és Kollégium

030739

030624 030716

Gyır Megyei Önkormányzata Gyır Megyei Önkormányzata

Jogú

Város

Jogú

Város

Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaszeg Község Önkormányzata (fenntartói társulás Dunaszentpál) Gyırladamér Község Önkormányzata (társulás Gyırújfaluval) Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata

200852

Gyır Vizuális Kultúrájáért Alapítvány

039580

Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata A Szakma Tisztességéért Közhasznú Alapítvány Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata

201087

közoktatási

kollégium, iskola; pedagógiai kollégium, pedagógiai

szakiskola; alapfokú

általános iskola

általános iskola

általános iskola

összetett iskola

szakiskola; gimnázium; szakközépiskola; pedagógiai szakszolgálat alapfokú mővészetoktatás alapfokú mővészetoktatás szakiskola;

egységes iskola

szakiskola; szakközépiskola; kollégium, diákotthon; pedagógiai szakszolgálat

108

Marcalvárosi Közoktatási Központ, Óvoda és Általános Iskola Ménfıcsanaki Petıfi Sándor ÁMK

030543 030533

Mézeskalács Körzeti Napközi Otthonos Egységes Óvoda Bölcsıde Tagóvoda: Börcs, Ikrény Móra Ferenc Általános- és Középiskola

030370

Móricz

030530

Zsigmond

Általános

Iskola

Márvány Óvoda

030708

030312

Micimackó Óvoda: Tagóvoda utcában Mónus Illés Utcai Óvoda

a

Magyar

030318 030317

Móra Ferenc Óvoda

030307

Napköziotthonos Óvoda Napköziotthonos Óvoda Rétalap tagóvoda Mezıörsön Napsugár Mővészeti Iskola Napsugár Óvoda Nádorvárosi Közoktatási Központ Óvoda és Általános Iskola Nagybácsai Óvoda tagóvoda: Kultúrház utcai

030399 200831

Nefelejcs Óvoda

102712 030393 030527 030309 030389

Nyugat-magyarországi Egyetem Kálmán Gyakorló Általános Iskola

Öveges

030538

Óvoda Óvoda Óvoda Öveges József Általános Iskola Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképzı Iskola

030373 030396 030410 030606 030747

Pattantyús-Ábrahám

030717

Géza

Ipari

Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Abda Község Önkormányzata

Város Város

Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Pér Község Önkormányzata Rétalap-Mezıörs Községek Közoktatási (óvodai) Társulása Napsugár Mővészeti Iskola Alapítvány Nagybajcs Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisbajcs Község Önkormányzata (társulás Vénekkel) Nyugat-magyarországi Egyetem

Dunaszeg Község Önkormányzata Öttevény Község Önkormányzata Vámosszabadi Község Önkormányzata Pér Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város

közös igazgatású közoktatási intézmény általános mővelıdési központ

óvoda; általános iskola;

óvoda

óvoda

egységes iskola általános iskola

általános iskola; szakközépiskola általános iskola

óvoda

óvoda

óvoda

óvoda

óvoda

óvoda

óvoda

óvoda

óvoda óvoda

óvoda óvoda

óvoda közös igazgatású intézmény óvoda

közoktatási

óvoda; általános iskola;

gimnázium;

alapfokú mővészetoktatás óvoda óvoda; általános iskola; óvoda

óvoda

óvoda

általános iskola

általános iskola

óvoda óvoda óvoda általános iskola egységes iskola

óvoda óvoda óvoda általános iskola szakiskola; szakközépiskola; egyéb - nem közoktatási feladat szakközépiskola

általános mővelıdési központ

109

Szakközépiskola és Általános Mővelıdési Központ Petıfi Sándor Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsıde Petıfi Sándor Általános Mővelıdési Központ Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda Pilinszky János Általános Iskola Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ Quantum Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola Radnóti Miklós Általános Iskola Radó Tibor Általános Iskola Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rába Gimnázium

és

Önkormányzata 030594

Gyırzámoly Község Önkormányzata

közös igazgatású intézmény

030608

Rábapatona Község Önkormányzata

általános mővelıdési központ

óvoda; általános iskola; alapfokú mővészetoktatás; egyéb – nem közoktatási feladat óvoda; általános iskola

030546

Gyıri Evangélikus Egyházközség

közös igazgatású intézmény

óvoda; általános gimnázium

030602 030549

Nyúl Község Önkormányzata Gyıri Egyházmegyei Hatóság

általános iskola összetett iskola

030745

Quantum és Quality Alapítvány

általános iskola óvoda; általános iskola; gimnázium szakiskola; szakközépiskola

030545

Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Sziltop Oktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelısségő Társaság

általános iskola

általános iskola

egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény

általános iskola; szakszolgálat gimnázium;

közös igazgatású intézmény

általános iskola

gimnázium; kollégium, diákotthon; pedagógiai szakszolgálat általános iskola; szakközépiskola; alapfokú mővészetoktatás; kollégium, diákotthon; pedagógiai szakszolgálat speciális szakiskola óvoda; általános iskola; gimnázium; szakközépiskola általános iskola általános iskola; szakiskola; gimnázium; szakközépiskola; kollégium, diákotthon; pedagógiai szakszolgálat általános iskola

óvoda

óvoda

038505 200236

Révai Miklós Gimnázium és Kollégium

030695

Richter János Zenemővészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Kollégium Bartók Béla ÉnekZenei Általános Iskolája

030724

Speciális Szakiskola Szabadhegyi Közoktatási Központ MagyarNémet Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Széchenyi István Általános Iskola Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, Középiskola és Kollégium

038500 030525

Szent István Király Általános Iskola

030583

Szentiváni Óvoda Tagóvodája Vajda utcai

030305

030588 030703

Gyır Megyei Önkormányzata

Jogú

Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Gönyü Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata

Város

összetett iskola

Város

közös igazgatású intézmény általános iskola összetett iskola

Város

Bıny Község Önkormányzata (társulás Rétalappal) Gyır Megyei Jogú Város

közoktatási

közoktatási

közoktatási

közoktatási

iskola;

pedagógiai

110

Önkormányzata Római Unióhoz Tartozó Szent Orsolya Rend Magyar Tartománya "Szépség-Kultúra" Szakképzésért Alapítvány Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Bıny Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Nagyszentjános Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szent Orsolya Rend Gyıri Leánykollégiuma

063873

"Szépség-Kultúra" Szakképzı

200426

Szigeti Óvoda

030321

Szivárvány Egységes Óvoda-Bölcsıde Szivárvány Óvoda

030372 030311

Tarka Lepke Óvoda

030394

Tárogató Óvoda

030333

Tulipános Általános Iskola

030532

Tündérkastély Óvoda Tagóvoda Rábaszentmihályon és Fehértón Vadvirág Óvoda Váci Mihály Általános Iskola

030375

Veres Péter Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium

030741

Vocational Academy Általános Iskola, Kéttannyelvő Általános Iskola, Kéttannyelvő Szakközépiskola, Gimnázium és Diákotthon tagiskola Kunszigeten Vörösmarty Mihály Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola: tagiskola: Vámosszabadi

101333

Szféra Vocational Szabadszállás Alapítvány

030597

Kisbajcs Község Önkormányzata társulásban: Vének, Nagybajcs, Vámosszabadi)

összetett iskola

általános iskola; mővészetoktatás

Zrínyi Ilona Általános Iskola- Tagiskola Börcsön II. Rákóczi Ferenc Általános Mővelıdési Központ

030581

általános iskola

általános iskola

030592

Abda Község Önkormányzata (társulás Börccsel) Gyırújbarát Község Önkormányzata

általános mővelıdési központ

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

030598

Koroncó Község Önkormányzata

általános iskola

óvoda; általános iskola; pedagógiai szakszolgálat; egyéb nem közoktatási feladat; általános iskola

030385 030535

Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Enese Község Önkormányzata (társult Rábaszentmihály, Fehértı, Kisbodak) Gyırújfalu Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata

Academy

kollégium, diákotthon szakiskola; szakközépiskola;

szakiskola; szakközépiskola;

óvoda

óvoda

óvoda óvoda

óvoda óvoda

óvoda

óvoda

óvoda

óvoda

általános iskola

általános iskola

óvoda

óvoda

óvoda általános iskola

óvoda általános iskola

közös igazgatású intézmény

közoktatási

közös igazgatású intézmény

közoktatási

szakiskola; szakközépiskola; kollégium, diákotthon; egyéb nem közoktatási feladat általános iskola; gimnázium; szakközépiskola; kollégium, diákotthon alapfokú

111

112