GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE
2010.
Tartalomjegyzék 1 2 3 4
Bevezetés........................................................................................................................................ 3 Jogszabályi háttér ......................................................................................................................... 4 Fontosabb fogalmak: .................................................................................................................... 8 Helyzetelemzés ............................................................................................................................ 11 4.1 Óvodai ellátás....................................................................................................................... 17 4.2 Általános iskolai ellátás ....................................................................................................... 19 4.3 Középfokú oktatás ............................................................................................................... 21 4.4 Az oktatás hatékonysága...................................................................................................... 24 4.5 A közoktatási feladatellátás feltételei .................................................................................. 30 4.6 Közoktatási esélyegyenlıség biztosítása ............................................................................. 36 4.7 A helyzetelemzés összegzése............................................................................................... 39 GYİR TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE..................................................................................................................... 43 1 Bevezetés...................................................................................................................................... 44 1.1 Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv célja........................................................................ 44 1.2 Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv prioritásai ............................................................... 45 1.3 Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta ......................................................... 45 1.4 Csomópontok kiemelése ...................................................................................................... 50 1.5 Összesített létszámadatok .................................................................................................... 50 1.6 Elvárások a Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervtıl .......................................... 50 1.7 Tehetségsegítés .................................................................................................................... 53 2 Célkitőzések ................................................................................................................................ 54 2.8 Jövıképünk .......................................................................................................................... 54 2.9 Rövid távú célkitőzések (2010-2011) .................................................................................. 55 2.10 Középtávú célok (2011-2013).............................................................................................. 56 2.11 Hosszú távú (2014-2016) ..................................................................................................... 56 3 Akcióterv ..................................................................................................................................... 57 4 Megvalósítás ................................................................................................................................ 67 4.12 Megvalósítási terv................................................................................................................ 67 4.13 Megvalósítást segítı egyéb programok............................................................................... 71 5 Kockázatelemzés ......................................................................................................................... 73 6 Monitoring................................................................................................................................... 77 7 Nyilvánosság................................................................................................................................ 78 8 Konzultáció és visszacsatolás ..................................................................................................... 78 9 Kötelezettségek és felelısség ...................................................................................................... 79 10 Érvényesülés, módosítás ........................................................................................................ 81 Záradék............................................................................................................................................. 82 11 Melléklet.................................................................................................................................. 83
2
1
Bevezetés
Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozással kapott kiemelt szerepet az esélyegyenlıség biztosítása, melynek törvényi szabályozása beépült a jogrendszerünkbe, és az esélyegyenlıség érvényesítése a fejlesztéspolitika alapvetı szempontjává vált.
A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elmozdításáról többek között rendelkezik arról, hogy minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási nevelési helyzetére a beruházásokban, a fejlesztésekben. Az egyenlı hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása szükséges számukra, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A közoktatás rendszerében minden gyermeknek meg kell adni az esélyt a sikeres iskolába lépéshez, a tanulmányok sikeres folytatásához és befejezéséhez. A közoktatás rendszerébıl kilépınek, pedig rendelkeznie kell azokkal a képességekkel, amelyekkel be fog tudni lépni a felsıoktatásba, vagy a meglévı szakképesítést tanúsító bizonyítványával a munkaerıpiacra. A közoktatás rendszerének felelıssége az is, hogy olyanok lépjenek ki az iskolarendszerbıl, akik képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, megszerezték azokat a jártasságokat, amelyek birtokában megújíthatják, bıvíthetik ismereteiket, szükség esetén felkészülhetnek a pályamódosításra.
3
2
Jogszabályi háttér
Az alapvetı jogokat és kötelességeket az 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya fogalmazza meg az 54.§ és 70.§- ban, amely kitér az élethez való alapjogra és a megkülönböztetés tilalmára faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Továbbá kifejti a munkához való jogot, a pihenéshez, a testi, lelki egészséghez, szociális biztonsághoz, a mővelıdéshez. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A törvény bevezetı mondata már kiemeli az esélyegyenlıség fontosságát: A
Magyar
Köztársaság
Alkotmányában
meghatározott
mővelıdéshez
való
jog
esélyegyenlıség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyızıdés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülık és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerő tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és mőködtetése. A törvény 10.§.-a foglakozik a tanulói jogokkal, 11.§. a tanulói különös jogokkal. 83. § pedig kifejti, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülıvel. Rendelkezik az eljárást megindító kérelem, és a felülbírálati kérelmekrıl. Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlı bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmány Bírósági határozatban szerepel, ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellıképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlı bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére. Egyenlı bánásmód – esélyegyenlıség - pozitív megkülönböztetés A 2003 évi CXXV. törvény, egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlı bánásmódra és az esélyegyenlıségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlı bánásmód követelménye a kötelezettektıl azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek
egyes
megkülönböztetést,
csoportjaival megtorlást,
szemben zaklatást
közvetlen
vagy
vagy
jogellenes
közvetett
elkülönítést
hátrányos eredményez. 4
Alapvetıen tehát az egyenlı bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlı emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthetı igénye van arra, hogy ıt egyenlı méltóságú személyként kezeljék. Az eleve hátrányos helyzetben levı személyek formálisan egyenlıként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levı személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendı annak biztosítása, hogy ıket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetıvé teszik, hogy a helyzetükbıl fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsısorban az állam köteles, de az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam a magánfelek számára is elıírhat. Az esélyegyenlıségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlı bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlıségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest elınyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Ennek megfelelıen az esélyegyenlıség
elımozdítása
érdekében
tett
intézkedés
az
egyenlı
bánásmód
követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözıségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhetı. Az egyenlı bánásmód szabályozása
„normatív”.
Az
esélyegyenlıséggel
kapcsolatban
„keretszabályozás”
kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések végrehajtásával érhetı el. A területet érintı szabályozásnak ennek megfelelıen az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erıforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetıvé.
Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. § a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). 5
(2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. (4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevıket
6
semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevık meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elınyben részesítési kötelezettséget írhat elı.
7
3
Fontosabb fogalmak: •
Közvetlen
hátrányos
megkülönböztetés:
az
olyan
rendelkezés,
amelynek
eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levı személyhez vagy csoporthoz képest kedvezıtlenebb bánásmódban. •
Közvetett
hátrányos
megkülönböztetésnek
megkülönböztetés: nem
minısülı,
az
látszólag
a
közvetlen
hátrányos
egyenlı
bánásmód
az
követelményének megfelelı rendelkezés, amely az elızı pontban meghatározott tulajdonságokkal
rendelkezı
egyes
személyeket
vagy
csoportokat
más,
összehasonlítható helyzetben lévı személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. •
Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerő indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvetı jogot, nem biztosíthat feltétlen elınyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
•
Települési/Társulási esélyegyenlıségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat/társulás helyi esélyegyenlıségi programot fogad el, amelyben elemzi a településeken élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az önkormányzati esélyegyenlıségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.
•
A diszkrimináció és esélyegyenlıség kapcsolata: A diszkrimináció kevés a törvényi
elıírások
teljesüléséhez,
mivel
nem
szünteti
meg
a
létezı
egyenlıtlenségeket. Az egyenlı bánásmód helyett az esélyegyenlıségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erıfeszítéseket tegyenek a nık, a romák, valamint a fogyatékossággal élık esélyegyenlıségének javítása érdekében. Az esélyegyenlıségi politika tehát nem esik egybe az egyenlı bánásmód biztosításával, hanem mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlı eséllyel érvényesülhessen az
élet legkülönbözıbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerıpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érı hátrányok. •
Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a társulás javítja hozzáférésüket a már létezı szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el ıket.
•
Esélyegyenlıség érvényesítése: a hátrányos helyzető társadalmi csoportok iskolai végzettség megszerzésével tudjanak jobb életfeltételeket biztosítani. Cél, hogy javuljon ezen rétegek élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.
•
Hátrányos helyzető gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította – továbbiakban: hh-s
•
Halmozottan hátrányos helyzető e csoporton belül, az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; továbbiakban: hhh-s
•
Integrációs felkészítés: az esélyt teremtı nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelıs
miniszter
által
kiadott
oktatási
program
alkalmazásával
történı
megszervezése, melyben a szociális helyzetükbıl és fejlettségükbıl eredı hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevı gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; •
Sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
9
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés
fejlıdésének
organikus
okra
visszavezethetı
tartós
és
súlyos
rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; továbbiakban: SNI-s
A fenti törvényi háttér szellemében a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás a következıkben dolgozza ki Társulás Közoktatási Esélyegyenlıségi Programját.
A Program készítése Az OKM által kiadott adattáblák, útmutatók használatával készült, a társulás települései által a 2010. májusi állapotról, a közoktatási intézmények által a 2009/2010-es tanévrıl szolgáltatott adatok alapján. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Program a társulás közigazgatási területén mőködı Önkormányzatok és közoktatási intézmények közremőködésével készült el.
10
4
Helyzetelemzés
Néhány alapadat Terület (km2): 743 Népsőrőség (2002, fı/km2): 238 Településszám (város): 27 (1) Természetes szaporodás (1000 lakosra): -1,2 Belsı vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra 1990-2003: 1,9 Városlakók aránya %: 73 SZJA alapot képezı jövedelem 1 lakosra (Ft): 683 250 Mőködı vállalkozás 1000 lakosra: 114
A kistérség gazdaságát talán leginkább a termelékenységgel és a jelentıs arányú külföldi mőködı tıke-jelenléttel magyarázhatjuk. A rendszerváltás után a beáramló külföldi tıke a fıváros mellett elsıként ezt a térséget célozta meg, elsısorban a földrajzi elhelyezkedése, a
11
gazdasági hagyományai, s az országban elsıként kiépülı ipari parknak köszönhetıen. A külföldi tıke aránya a gazdaságban ma is magas. A külföldi tulajdoni hányad Gyırben 66% a gazdasági vállalkozásoknál, de több környezı településen is jelentıs hányadot ér el, különösen ott, ahol egy-egy külföldi cég megtelepült a helyi kisvállalkozók mellett (pl. Börcs, Gyırladamér), de a térségben sok kisebb településen történtek külföldi beruházások. Ugyanakkor jelentıs ma már a hazai tıke jelenléte is, pl. Kunszigeten vagy a gyıri Ipari Parkban, így elmondhatjuk, hogy kezd kialakulni egy egészséges egyensúly a térségben. A térség hazánk egyik gazdaságilag legfejlettebb területe. Teljesítményét alapvetıen a bruttó hozzáadott értékkel tudjuk mérni, ha összevetjük azt az országos, regionális és megyei adatokkal. A Gyıri kistérség 27 településén mintegy 180 ezer fı lakik, a megye népességének közel felét (40,1%) tömöríti a kistérség. A lakosság közel 73%-a Gyırben él. Gyır
Társult települések
Összesen
Lakónépesség száma
132046
49969
182015
Állandó népesség száma
126422
50370
176792
Állandó népességbıl a 0-2 évesek száma
3479
1509
4988
Állandó népességbıl a 3-5 évesek száma
3726
1714
5440
Állandó népességbıl a 6-14 évesek száma
9736
4905
14641
Állandó népességbıl a 15-18 évesek száma
5457
2841
8298
Állandó népességszám változása 1990-2008 (- / +)
2715
7182
9897
A táblázatok a társulás demográfiai helyzetérıl adnak áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemzı népességcsökkenı tendencia a társulásra egyáltalán nem jellemzı. Az elmúlt 18 évben 5,7%-kal nıtt az állandó népesség a társulásban. Gyır nélkül vizsgálva a térség településeit, az országos átlagnál lényegesen nagyobb növekedésrıl számolhatunk be (14%). Gyır lakosságának száma is nıtt az utóbbi években, ami a születések számának kismértékő növekedésével és a fennálló bevándorlási tendenciával magyarázható. Ugyanakkor még jellemzı a kiköltözés a környezı, elsısorban a közeli településekre, falvakba, viszont ellentétes irányú mozgás is megfigyelhetı, elsısorban a népességüket vesztı távolabbi községekbıl települnek pl. a munkalehetıségek, gyermekek iskoláztatásának biztosítása miatta megyeszékhelyre. A megye más térségébıl, ill. az ország különbözı részeibıl is szívesen választják Gyırt, ill. Gyır térségét lakhelyül az emberek. Gyır közvetlen közelében lévı településeken jelentısen nıtt a lakosok száma, ahol az önkormányzatok építési telkeket alakítottak ki és kedvezı áron juthattak hozzá a megyeszékhelyrıl kitelepülni vágyók. Elsısorban Szigetköz települései vonzók a gyırieknek. 12
Vámosszabadi lakossága 40,5%-kal, Gyırzámoly 36,2%-kal, Gyırújbaráté 29,5%-kal, Gyırújfalué 27,7%-kal nıtt. Néhány településen csökkent a lakosok száma. Érdekes tendencia, hogy a növekedés alapja a fejlettebb iparosodás miatt a keleti országrészekbıl betelepülı lakosság, továbbá a Gyırbıl kiköltözı családok nagy száma, és a növekedés nem a születések számának növekedésével függ össze. A születések számának alakulása mutatja a növekvı tendenciát. A mélypont a jelenlegi óvodás korosztály esetében van, mivel az átlagos születésszám itt 1830 fı évente, addig a 0-2 éveseknél már 1995 fı, ami az általános iskolai korosztály esetében fennálló 1830 fıs átlagot meghaladta, de nem érte el a középiskolai korosztályra jellemzı évenkénti 2074 fıs születési átlagot. (1. sz. táblázat) A térség ipari centruma a kistérségi székhely, Gyır Megyei Jogú Város, így a térségben az ipari foglalkoztatás nagy része Gyırben koncentrálódik. Az ipari park jó munkalehetıséget biztosít. A térség közoktatásának fontos feladata, hogy megfelelı szakmai és tárgyi feltételeket biztosítson az óvodáknak, iskoláknak ahhoz, hogy a meglévı ipar számára megfelelı kompetenciákkal rendelkezı fiatalokat neveljen, oktasson.
13
A társulásban élık szociális helyzete Társulás
Gyır
Összesen
A lakónépesség száma
50031
132046
182015
Munkanélküliek száma a TKT területén
2005
8867
10872
3%
8%
7,6%
Tartósan munkanélküliek
617
5310
5927
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?
204
227
431
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl Azon gyermekek száma, akinek szülei nem
878
2903
3781
95
310
405
490
0
490
A munkanélküliek aránya a 18 éven felüli lakosság
ebbıl
számához viszonyítva
nyilatkoztak
A TKT területén a munkanélküliek aránya az utóbbi években jelentıs mértékben növekedett. A rendelkezésünkre álló demográfia adatok nem teljes körőek, így a munkavállalás tekintetében aktív korosztály számát pontosan meghatározni nem tudjuk, ezért a felnıtt lakosság számához viszonyítjuk a munkanélküliek arányát, ami ugyan országos viszonylatban kedvezı, azonban a helyi mutatókhoz képest és több év viszonylatában kedvezıtlen. A kedvezıtlen gazdasági tendenciára utal az a mutatói is, hogy a tartós munkanélküliek aránya 50%. A társulás területén élı tanulók 10%-a hátrányos helyzető. A 1992. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. § 14. pontja alapján hátrányos helyzető az a gyermek, tanuló, akinek szülei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. ( A továbbiakban a hátrányos helyzet megnevezése hh-s jelzéssel történik.) A jogszabály definiálja a halmozottan hátrányos helyzető tanulók körét is ebben a pontban, és megállapítja, hogy azon hátrányos helyzető tanulók, akiknek szülei legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezték el és errıl önkéntes nyilatkozatot tettek, halmozottan hátrányos helyzetőeknek tekintendık. ( A továbbiakban a halmozottan hátrányos helyzet megnevezése hhh-s jelzéssel történik.) A gyermekvédelmi kedvezményben részesülı szülık több, mint 10%-a tett nyilatkozatot. Külterületen több településhez tartozó közigazgatási területen élnek óvodás és általános iskolás korú gyermekek/tanulók. Arányuk a teljes létszámhoz viszonyítva 1,3%, a hh-s arány
14
a külterületen élık között 8,4%, a hhh-s arány 1,1%, ami a kistérségi mutatók alatt van. Egyes települések esetében, például Abda, Gyır, Pér és Rétalap, a külterületen élık között a hh-s arány a települési mutatóhoz képest felülreprezentált. (2. sz. táblázat)
Etnikailag szegregált lakókörnyezet a társulás területén nincs.
Közszolgáltatások A többcélú kistérségi társulások életre hívásának indoka a feladatellátások gazdaságos, elérhetı együttes megszervezése, ami a különféle szinteken létrejött szerzıdések révén realizálódik. A kistér szerepe a közoktatás területén a közoktatási intézményi feladatok, a szakszolgálati feladatok,
a
gyermekjóléti
alapellátások
és
szakellátások
megszervezésének
összehangolásában jelentıs. Az intézményi alapellátások tekintetében a kistérségben kialakult iskolastruktúra megfelelését a törvényi változások, a létszámkorlátok, a kistérségben végbemenı változások, és a mindenkori gazdaságos mőködtetés mellett a hátrányos helyzető tanulók további segítése kell, hogy szabályozza. Ez pontosan azt is jelenti, hogy nem növelhetık e tanulók és az ıket ellátó szülık terhei olyan fokban, hogy az kimerítse az aránytalanul nagy megterhelés törvényi tiltását. Gyır Többcélú Kistérségi Társulás nevelési - oktatási intézményhálózatában az elmúlt években végrehajtott szerkezeti változtatások mellett sem mondható teljesen stabilnak az intézménystruktúra. Szerkezeti változások elsısorban Gyır Megyei Jogú Város közoktatási feladatellátásában voltak az elmúlt idıszakban: a Gyárvárosi Általános Iskola tagintézménye lett a Balassi Bálint Általános Iskola, a Bartók Béla Zeneiskola a Richter János Zeneiskola tagintézménye lett. A kistérségben a 2010/2011-es nevelési évtıl a Gyırújfalu óvoda Gyırladamér tagóvodája lesz. A közoktatási feladatellátásra a térség 27 települése közül egyedül Kunsziget nem társult. A társulás településeinek népessége a közoktatási szolgáltatások közül az óvodát nagyrészt helyben éri el, mindössze Véneken nincs óvoda, a kisgyermekek Kisbajcsra járnak, ami 4,5 km-re van. Az óvodai ellátás fenntartásáról általában a települési önkormányzatok saját fenntartású intézménnyel gondoskodnak. A kistérség települései közül a kötelezı közoktatási feladatokon belül intézményfenntartó társulásban oldják meg az óvodai nevelést [Abda– Börcs-Ikrény; Enese–Rábaszentmihály- Kisbabót (Téti kistérség)- Fehértó (Csornai kistérség);
15
Kisbajcs–Vének; Rábapatona–Koroncó; Töltéstava–Gyırság (Pannonhalmi kistérség)]. Gyırladamér- Gyırújfalu ez évben döntött a fenntartói társulásról, így a 2010/2011-es nevelési évben Gyırújfalun az óvodai ellátás tagóvodaként valósul meg. Enese és Töltéstava a kistérségi társuláson kívül esı településekkel kötött intézményfenntartó társulást. Gyır településen nem önkormányzati fenntartású óvodák is mőködnek. Az általános iskolai ellátást vizsgálva, már tapasztalhatjuk, hogy helyben több településen nincs iskola, így Véneken, Nagybajcson, Rétalapon. Több településen 1-4 évfolyamos tagiskola mőködik: Dunaszentpálon, Gyırújfalun, Börcsön, Vámosszabadin. A fennmaradó településeken 1-8 évfolyamos iskola van. Önkormányzati önálló intézményfenntartással Gönyő, Gyırújbarát, Gyırzámoly, Koroncó, Nagyszentjános, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona látja el a feladatot, a többi intézményfenntartó társulásban, 1 településen 1-8 évfolyamos tagiskola mőködik alapítványi fenntartásban (Kunsziget), 1 településen további alapítványi iskola van (Mezıörs), Gyırben az önkormányzati fenntartású intézmények mellett egyházi, alapítványi intézmények látják el az általános iskolai feladatot. Alapfokú mővészetoktatást számos településen vehetnek igénybe a tanulók. Ezen szolgáltatás fenntartói háttere szerteágazó. 3 településen, (Gyır, Gyırzámoly, Ikrény) önkormányzati fenntartású a feladatellátás, 5 településen az intézményfenntartó társulás biztosítja, 11 helyen, többek között Gyırött, kiszervezett formában, civil szervezetek, vagy gazdasági társaságok szolgáltatnak e területen, egyházi, vagy alapítványi fenntartásban 3 településen biztosított az ellátás. Az intézmények sokszínőségét jelzi, hogy valamennyi típusban megtalálhatók - óvodától középiskoláig - azok az új és eredményes nevelési és oktatási irányzatok, amelyek biztosítják az egyén fejlıdését, a szellemi-kulturális ismeretanyag elsajátítását. A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátását teljes egészében biztosítja a többcélú kistérségi társulás valamennyi területen. Gyırújbaráton a II. Rákóczi Ferenc ÁMK logopédiai, gyógy-testnevelési, nevelési tanácsadási és pályaválasztási tanácsadási feladatokat lát el, valamint a Gyır Megyei Jogú Várossal kötött megállapodás alapján azon településeknek, amelyek a társulási megállapodásban ezen közszolgáltatás közös ellátását vállalták, részesülnek oktatási, nevelési, diagnosztikai és tanácsadási feladatokból (logopédiai tanácsadás, konduktív tanácsadás, gyógy- testnevelési tanácsadás, tanácsadás beilleszkedési zavarokkal küzdı gyermekeknek és szüleiknek, tanácsadás tanulási zavarokkal küzdı gyermekeknek és szüleiknek, tanulási képességek vizsgálata), iskola és pályaválasztási 16
tanácsadást, tehetséggondozás, tehetségfejlesztı tanácsadást a Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı Gyógypedagógiai Szolgáltató Központon keresztül a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86.§ (3) bekezdés f) pontja, valamint a 87.§ (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott pedagógiai szakszolgálati feladatok: logopédiai ellátás, gyógypedagógia tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás fejlesztı felkészítés. Egyedül Kunsziget látja el önállóan a szakszolgáltatásokat a fejlesztı felkészítés, és a logopédiai ellátás területén, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás területén pedig a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények szolgáltatásit veszi igénybe. A gyermekjóléti alapszolgáltatást a kistérség két saját intézmény fenntartásával biztosítja: Ikrényi Mikrotérség Gyermekjóléti Szolgáltatást ellátó Intézménye 14 településen, 6 fı családgondozóval biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatás ellátását: Abda, Börcs, Dunaszeg, Dunaszentpál, Ikrény, Kisbajcs, Nagybajcs, Vének, Vámosszabadi, Gyırújfalu, Gyırladamér, Gyırzámoly, Öttevény, Kunsziget településeken. A Gyırújbarát Mikrotérség Gyermekjóléti Szolgáltatást ellátó Intézmény Gyırújbarát, Nyúl, Töltéstva, Pér, Nagyszentjános és Gönyő község számára biztosítja az ellátást, ahol 5 fı családgondozó látja el a feladatokat. Enese a csornai kistérségben lévı kónyi intézménnyel biztosítja e szolgáltatást a területén élıknek. Illetve Rábapatona és Koróncó a Téti kistérségbe láttatja el. Az Ikrényi Mikrotérség Gyermekjóléti Szolgáltatást szakfeladatként biztosítja a családi napközi feladatot a kistérség területén Kunszigeti telephellyel,
továbbá Dunaszentpál pedig Vámosszabadi és Gyır
ellátását is biztosítja. A házi gyermekfelügyelet, ellátása nem megoldott a társulás egyetlen településén sem. A családok átmeneti otthonát Gyır biztosítja az állampolgároknak önálló intézményfenntartással. Bölcsıdét Gyır és Gyırzámoly önálló intézményfenntartással, Abda, Bıny, Gyırladamér községek egységes óvoda-bölcsıde intézmény fenntartásával biztosítja. Az egyes hiányzó szolgáltatások azonban nem minden esetben helyben megszervezendı kötelezı feladatok. Az ellátás során azonban hozzájárulhat a társulás a lakók munkavállalási esélyeinek javításához. (16. sz. táblázat)
4.1 Óvodai ellátás A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területén – Gyır óvodái nélkül – 23 székhelyóvoda és 2 tagóvoda mőködik. Két intézmény, az enesei óvoda és a töltéstavai ÁMK tagóvodái (tehát további kettı) a szomszédos kistérségekben találhatóak, Rábaszentmihály (Téti
17
kistérség) és Gyırság (Pannonhalmi kistérség) településeken, így a kistérséghez összesen 27 óvodai feladat-ellátási hely tartozik. A kistérség települései közül csak Vének településen nem mőködik óvoda. A településeken (Gyır óvodái nélkül) az óvodai nevelést önálló intézményként az óvodák 78,3%-a látja el, ami viszonylag magas aránynak számít. A kistérség településein (Gyır óvodái nélkül) felekezeti, alapítványi fenntartású óvoda nem mőködik.
Társulás települései
Gyır
Mindösszesen
27
45
72
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
2105
5580
7685
Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
1856
4704
6560
Óvodába beíratott hátrányos helyzető gyermekek száma
101
670
771
Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma
27
86
113
Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma
65
n.a
Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma
1
n.a
Sajátos nevelési igényő integráltan nevelhetı óvodás gyermekek száma
57
143
190
Gyógypedagógiai nevelésben részesülı óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)
0
28
28
Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
72
200
272
Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
Az óvodai ellátás alapadatai gazdaságos, hatékony intézményszerkezetet takarnak, mivel az óvodák kihasználtsága 85%. Amennyiben minden 3 éves korú kisgyermeket a szülei be szeretnének íratni óvodába, a férıhelyek részben biztosítottak. Ezzel a kijelentéssel azonban körültekintıen kell bánnunk, mivel csak 8 településen tudnak adatot szolgáltatni a be nem iratkozott 3 éves korú óvodásokról. 4 településen 5 fı alatti, 2 településen 10 fı feletti, egy településen 20 feletti az óvodai ellátást még nem igénylı 3 évesek száma. Magas a
18
kihasználtsági mutató: Abda, Gyır több intézményében, Gönyő, Gyırladamér, Gyırzámoly, Kunsziget, Öttevény intézményeiben. A közoktatási törvény módosítása kapcsán az óvodai nevelést 3 éves kortól kell biztosítani 2008. szeptember 1-jétıl a halmozottan hátrányos helyzetőeknek [132. § (6) bek.]; 2010. augusztus 31-ig pedig valamennyi szülıi igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni [132. § (6) bek.]. A társulás egyes településein a férıhelyek száma az óvodai ellátás teljes körő biztosára nem elegendı: Gyırzámoly, Öttevény, Gönyő. (4. sz. táblázat) A be nem íratott gyermekek közül mindössze egy fı halmozottan hátrányos helyzető. Ezt az adatot azonban óvatosan kell kezelnünk, mivel nem tekinthetı egzaktnak, mert a be nem íratott 3 évesek száma sem meghatározott, továbbá vannak olyan települések, ahol a HHH-s gyermekek felmérése sem történt meg. A Gyıri TKT területén óvodai ellátásban részesülı gyermekek 10,26%-a hátrányos helyzető (HH), 1,66%-a halmozottan hátrányos helyzető (HHH) és 1,66%-a a sajátos nevelési igényő (SNI)gyermekek aránya. (5. sz. táblázat)
4.2 Általános iskolai ellátás A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területén 20 településen Gyırrel együtt 46 székhelyiskola és 5 településen mőködik tagiskola. Egy intézmény, a töltéstavai ÁMK tagiskolája a szomszédos kistérségben található, Gyırság (Pannonhalmi kistérség) településen, így a kistérséghez összesen 27 általános iskolai feladat-ellátási hely tartozik. A kistérség települései közül Rétalapon, Nagybajcson és Véneken nem mőködik általános iskola. A települések (Gyır nélkül) 38,5%-a az általános iskolai nevelést önálló intézmény fenntartásával látja el. A kistérség településein (Gyır általános iskolái nélkül) 2 alapítványi fenntartású intézmény mőködik Kunszigeten tagintézményként, Mezıörsön önálló intézményként. (6. 8. sz. táblázat) Gyır
Társult községek
Mindösszesen
Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
39
27
66
Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)
10625
3161
13786
77
7
84
Általános iskolai magántanulók száma
19
Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók száma
769
Gyógypedagógiai oktatásban részesülı általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)
156
Hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma
1300
320
1620
Halmozottan hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma
321
77
398
Általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok száma (gyógypedagógiai elıkészítı osztályok tanulóival együtt)
1348
407
1755
8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)
1571
396
1967
Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma
58
10
68
Jegyzı által védelembe vett
55
248
1017
156
55
A tanulók 12%-a hátrányos helyzető, kiegyensúlyozott az arány a nagyváros és a falvak között, mindössze 1% az eltérés, a falvakban annyival kevesebb a HH-s tanulók aránya. Intézményenként vizsgálva az adatokat, Kunsziget, Bıny, Pér, Gyırzámoly, Töltéstava településeken a hátrányos helyzető tanulók aránya magas. Gyırött több általános iskolában kiemelkedıen magas a hh-s arány, 30% feletti az Eötvös, Jókai, Kossuth, Radnóti, Radó iskolákban. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya 2,9%. A HHH-s tanulókat azonban több településen nem tartják nyilván. Gyırzámoly, Kisbajcs, Pér, Töltéstava intézményeiben a hátrányos helyzető tanulók számához képest nincs, vagy kevés a halmozottan hátrányosan helyzető tanuló, beazonosításuk még nem történt meg. Koroncó, Bıny, Enese, Ikrény, Nagyszentjános és részben Gyır már meghatározta iskolájában a hhh-s tanulók arányát. Gyır Megyei Jogú Város iskoláit vizsgálva a legmagasabb a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya, a Kossuthban (24,86%), a Radóban (23%). Eötvösben, (17%), Jókaiban (12,76%) és a Gyárvárosi iskolában (10,48%). A Fekete, a Marcalvárosi, a Kovács Margit és a Szentgyörgyi iskolákban a hh-s tanulók számához viszonyítva a hhh-s tanulók aránya kevés. (7. sz. táblázat)
A társulás tanulóinak 7,5 %-a sajátos nevelési igényő, ami az országos átlagnál kissé több (0,5%). Azonban Abdán, Nyúlon, Gyırújbaráton, Gyırzámolyon, Ikrényben, Kunszigeten, Nagyszentjánoson, Péren és Töltéstaván jóval meghaladja az országos átlagot. 20
Gyógypedagógiai oktatásban a gyermekek 1,1 %-a részesül, ami kedvezıbb mutató, mint az országos átlag.
Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia,
egyéb
részképesség
Integrált nevelésben részesül 241
Gyógypedagógiai tagozaton
0
21
513
zavar
112
0
Súlyos magatartási, tanulási zavar
27
0
Egyéb
164
24
Részképesség zavar miatt összesen 513 tanulót vesznek gondozásba, ez a tanulók 3,5%-a. A szakvélemény alapján mindannyian integráltan vehetnek részt az iskola oktató - nevelı munkájában. Súlyos magatartási, tanulási zavarral 27 tanuló küzd, mindannyian integráltan vesznek részt az alapfokú oktatásban. Integrált nevelésben az SNI-s gyermekek 85%-a részesül. A térségben 102 fı gyógypedagógus látja el a tanulókat. 1 gyógypedagógusra 10 ellátandó tanuló jut. A településeken 1-2 fı dolgozik, kivételt képez Gyırújbarát a szakszolgálati feladatellátás miatt, valamint Gyır. (7. sz. táblázat)
4.3 Középfokú oktatás A társulásban Gyır Megyei Jogú Város illetékességi területén mőködnek középiskolák, 23 középfokú oktatási-nevelési intézményt tart fenn a város, további 5 intézmény fenntartója az Egyház, 2 iskolát pedig alapítványi, illetve civil szervezet mőködtet. Továbbá egy alapítványi gimnázium mőködik Mezıörsön. Ez utóbbi iskolai adatai nem szerepelnek jelen felsorolásunkban.
A településen mőködı középiskolák összesített adatai Középiskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Sajátos nevelési igényő középiskolai tanulók száma
32 14449 518
21
Gyógypedagógiai oktatásban részesülı középiskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)
268
Halmozottan hátrányos helyzető középiskolai tanulók száma
200
Hátrányos helyzető középiskolai tanulók száma
586
A középfokú oktatás szerkezete
A város középiskolái a térség gazdasági igényeit figyelembe véve alakították ki szakmai képzésük kínálatát. A Kazinczy Ferenc Gimnázium és a Péterfy Sándor Evangélikus Oktatás Központ a hagyományos 4 évfolyamos gimnáziumi oktatást mellett 8 évfolyamos képzést is kínál, míg 6 évfolyamos gimnáziumi képzést az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, a Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központban, a Révai Miklós Gimnáziumban, valamint a Szabadhegyi Közoktatási Központban vehetnek igénybe a diákok. Az érettségit adó képzésben részesülı tanulók aránya 68,5%, a szakiskolai képzésben részesülık aránya 31%, a speciális szakiskolai képzésben részesülık aránya 1,8%. Az érettségit adó képzésbe bekapcsolódó fiatalok aránya megfelel az országos átlagnál alacsonyabb. A gimnáziumok az általános képzés mellett speciális képzések biztosításával igyekeznek vonzóbbá tenni intézményüket. A törvényi szabályozók által biztosított óraszámok évfolyamonkénti átcsoportosításával, fakultációk szervezésével többlet órát biztosítanak, az idegen
nyelvek,
informatika,
matematika,
sport,
drámapedagógia
elmélyültebb
megismerésére. A legtöbb gimnázium és szakközépiskola kínálatában szerepel a nyelvi elıkészítı évfolyam, melyen intenzív nyelvi, informatikai képzés, valamint képességfejlesztı oktatás folyik. Az elmúlt évek törvényi változásai jelentısen átalakították a szakképzés szerkezetét, ennek megfelelıen a szakközépiskolák a 9-12. évfolyamon az érettségi vizsgára készítenek fel. A szakmai képzés a 12. évfolyam befejezése, illetve az érettségi után, kezdıdhet, és a 13-16. évfolyamon történik. A szakiskolában az általános felkészítı szakasz a 9-10. évfolyamra tevıdik, melynek során szakmai elıkészítı és alapozó tantárgyakat oktatnak, a tényleges szakképzés pedig a 11-13.
22
évfolyam feladata. A hiányszakmát választó tanulók számára Gyır város önkormányzata ösztöndíjat biztosít. A szakközépiskolai oktatás szerkezete átalakult: egyes intézmények 5, esetenként 7 éven át biztosítanak képzést diákjaiknak, a szakiskolákban 4, dupla szakmák elsajátítása esetén pedig 5 évig tanulhatnak a diákok. A képzésre fordított idı növekedése miatt a város középfokú intézményeiben tanulók száma a demográfiai mutatók negatív változása ellenére sem csökkent. A tankötelezettség teljesítése érdekében a kötelezı felvételt biztosító 9. osztályt a Gábor László Építıipari Szakképzı Iskola és a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképzı Iskola biztosítja. Gyır városa megteremtette, és önálló intézményben, a Speciális Szakiskolában biztosítja azon sajátos nevelési igényő tanulók szakiskolai képzését, akik integráltan nem oktathatók. Számukra az egyéni haladási ütemnek megfelelı számú évfolyamban biztosítja a követelmények elsajátítását. Eközben azonban lehetısége van minden tanulónak megfelelı szintő OKJ-s szakképesítés megszerzésére is.
Hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek a középfokú oktatásban Az általános iskolai adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy jóval alacsonyabb a HH-s és HHH-s tanulók aránya a város középfokú intézményeiben. Az egyes intézményeken belüli vizsgáltuk a HHH-s diákok tanulócsoportokon beli arányát. Ez az arány a Speciális Szakiskolában 35,6%, 10%-kal haladja meg a 25%-os különbséget. A diákok 3,87%-a hátrányos helyzető, és 1,35%-uk, halmozottan hátrányos helyzető tanulót tartanak nyilván az intézmények. Az SNI-s tanulók aránya 4%, ami az országos átlagnál kedvezıbb képet mutat. A halmozottan hátrányos helyzető diákok legnagyobb arányban tehát a Speciális Szakiskolában (35%) vannak jelen, de magas az arányuk a Jókaiban (11,7%) és a Pálffy szakiskolai ágazatában (6,5%) is. Középsúlyos értelmi fogyatékosok speciális szakiskolai képzése a Bárcziban történik. Jelenleg 25 szakiskolásuk és 32 fı 9-10. évfolyamos. (15. sz. táblázat)
Kollégiumi ellátás A középfokú oktatás nélkülözhetetlen intézményei a kollégiumok. A város középfokú oktatásában részt vevı vidéki diákok magas száma miatt a kollégiumi ellátást Gyır városa 23
kiemelt feladatának tekinti. Ennek érdekében 10 kollégiumot mőködtetnek. További 4 intézmény egyházi fenntartású, egyet pedig alapítvány mőködtet.
kollégium neve
Férıhely össz.
Férıhely lány
2009/2010.
fiú
lány
fiú
össz.
Gyıri Tánc
82
62
20
61
18
79
Jedlik
98
0
98
0
98
98
Kazinczy
106
80
26
63
26
89
Kossuth L.
261
151
110
136
131
267
Kossuth Zs.
240
240
0
202
0
202
Lukács
240
0
240
0
206
206
Révai
150
100
50
91
52
143
33
33
0
39
0
39
100
50
50
73
15
88
62
33
29
58
28
86
1372
749
623
723
574
1297
96,53
92,13
Richter Szent-Györgyi Veres össz. %
94,53
4.4 Az oktatás hatékonysága E területen az intézmények eredményességét, a tanórán kívüli foglalkozásokat és a segítı foglalkozásokat, valamint az oktatás feltételeit vizsgáltuk.
Eredményesség
A tanulói eredmények vizsgálata a kompetenciamérések eredményeibıl, a továbbtanulási adatokból, valamint a lemorzsolódás adataiból derül ki.
Kompetenciamérések
A kompetencia mérések eredményeit intézményenként vizsgáltuk. Általában az országos átlag kompentencia területenként 500 képességpont körül mozog.
24
Országos kompetenciamérés
2003 Iskolák Orsz. átlaga átlag
2004 Iskola Orsz. átlaga átlag
Iskola átlaga
2006 HH HHH tanulók tanulók átlaga átlaga
Orsz átlag
Iskola átlaga
2007 HH HHH tanulók tanulók átlaga átlaga
2008 HH HHH tanulók tanulók átlaga átlaga
Orsz. átlag
Iskola átlaga
Országos átlag
516
458-558
500-539
436-483
519
516
451-572
405-505
500-545
519
497
363-612
372-512
Szövegértés 6. évfolyam Gyır
490-577
500
478-570
509
498-535
512
480-636
6. évfolyam Társulás további települései
397-533
500
443-549
509
391-538
512
463-557
403-628
500
364-680
497
425-675
497
403-567
526,00
497
423-560
442-484
334-480
506
501
402-641
636-638
506
342-628
622-627
623
497
500
381-610
467-529
372-542
499
500
427-563
394-467
463
499
491
360-699
391-492
365-490
497
491
423-545
409-484
480,00
497
499
406-654
617-649
640
490
8. évfolyam Gyır 8. évfolyam Társulás további települései 10. évfolyam
-
-
393-576
500
388-588
395-653
500
419-657
499
420-622
600
430
279-534
506
Matematika 6. évfolyam Gyır
490-577
500
396-575
505
407-515
6. évfolyam Társulás további települései
438-520
500
434-531
505
382-507
396-661
500
8. évfolyam Gyır 8. évfolyam Társulás további települései 10. évfolyam
493
480-630
493
426-517
368-718
494
394-704
494
413-544
533,00
499
438-639
625-640
-
-
346-506
500
395-609
444-635
500
466-675
497
426-677
441
652
650
412
346,00
A Gyıri TKT közoktatási intézményei összességében a kistérségek között az országos elsı 4 helyen szerepelnek, ha évfolyamonként és kompetenciaterületenként vizsgáljuk az eredményeket. Az országos átlag körüli, vagy annál jobb eredményei vannak a legtöbb intézménynek.
Az
intézmények
széles
körő
eltéréseket
mutatnak
az
országos
kompetenciamérésen elért átlageredmények alapján. A legnagyobb szóródási terjedelem szövegértés tekintetében Gyırött 316 képességpont. A 8 osztályos gimnáziumi eredmények és a halmozottan hátrányos helyzető tanulókat nevelı iskolák közötti különbségben jelenik meg. A társulás többi településének intézményei a megyei jogú város eredményeitıl ugyan elmaradnak, mivel minden településen csak normál tantervő általános iskolák vannak, a szóródási terjedelem így kisebb, bár a legalacsonyabb mutatók viszont meghaladják a gyıri legalacsonyabb mutatókat. Matematika területén a legalacsonyabb teljesítmények kisebbek, mint szövegértésbıl.
A
legnagyobb szóródás 350 képességpont. A
Gyıri
Többcélú
Kistérségi
Társulás
közoktatási
intézményei
az
országos
kompetenciaméréseken nyújtott eredményei hozzájárultak ahhoz a kedvezı helyzethez, hogy országos szinten Gyır-Moson-Sopron Megye mindegyik kompetenciaterületen és évfolyamon a megyék közötti sorrendben az élbolyban szerepel. évfolyam
tantárgy
átlag
Országos helyezés a megyék között
6.
matematika
503
4.
8.
matematika
509
2.
10.
matematika
514
1.
6.
szövegértés
531
1.
8.
szövegértés
509
2.
10.
szövegértés
514
1.
Az országos tendencia kimutatható az eredményekbıl. Általában a megyei jogú város eredményei jobbak, mint a községekben tanuló gyermekeké. 8 gyıri iskolában az eredmények minden mérésen meghaladták az országos átlagot, ezek a Richter, a Gárdonyi, a Kodály, Kovács Margit, Kölcsey, Nádorváros Közoktatási Központ, Szabadhegyi Közoktatási Központ, és a Radnóti Miklós iskolák. A legjobban teljesítı vidéki iskolák közül a rábapatonai, gönyői és abdai iskola eredményei kiegyensúlyozottan jók.
Kevés adatunk van a hh/hhh-s tanulók eredményeirıl az egyes intézményekbıl. Gyır városban néhány adat a 2008-as eredmények mellett jelenik meg, de csak olyan iskolákban, ahol a mutatók amúgy is jók voltak. Az egyértelmően kimutatható, ahol az iskola eredményei kiválók, ott a hh/hhh-s tanulók eredményei is azok, míg az alulteljesítı iskolák esetében a hh/hhh-s tanulók teljesítménye még gyengébb. Míg Gyır város intézményei között egyértelmő az összefüggés a szociális hátrányokkal élı tanulókat nagy számban nevelı-oktató iskolák és a kompetenciamérések eredményeinek gyengesége között, addig ez a társulás területére nem állítható. Hiszen Koroncó arányaiban a legtöbb szociálisan hátrányos helyzető tanulóval foglakozik, eredményeik vagy csak kissé maradnak el az országos átlagtól, vagy meg is haladják azt.
Továbbtanulási mutatók
A továbbtanulási mutatók esetében az általános iskolából középiskolába továbbtanuló diákok, ezen belül a hh-s és hhh-s diákok irányultságát vizsgáltuk. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években nem változtak jelentısen az iskolaválasztási szokások. Néhány százalékkal növekedett a szakközépiskolában továbbtanulók aránya, míg a gimnáziumot választók száma csökkent. Az országos átlagnál valamivel kevesebben választják az érettségit adó középiskolákat Gyırben, összesen 73 %, amely az országos átlag alatt marad. A társulás településein pedig a tanulók 62,6 %-a választja az érettségit adó középiskolai képzési formát, így láthatóan magas a szakiskolai képzésben résztvevık aránya, amely 35%. Gyır városában is a szakiskolai képzésben az országos átlagot meghaladóan vesznek részt a tanulók (24%). Az országos adattal megegyezı a speciális szakiskolát választók aránya Gyır városában is és a társulás egyes településein. A gyıri adatokat figyelve azt tapasztaljuk, hogy a HH-s helyzető tanulók közül a legnagyobb létszámban a szakiskolai képzést választják, van olyan intézmény, ahol ez 100%-os arányt jelent. Megfigyelhetı az a tendencia is, hogy csökken azon HH-s tanulók száma, akik érettségit adó középiskolába jelentkeztek. Az Eötvös József és a Kossuth Lajos Általános Iskolákban, a Radóban magas azon HH/HHH-s diákok aránya, akik nem folytatják tanulmányaikat a 8. osztály befejezése után. Az elmúlt évek során a tovább nem tanulók száma emelkedett (1%-ról 2%-ra). Fontos, hogy megvizsgáljuk az okokat, miért nem tanulnak tovább a tanulók a Kt. által elıírt tankötelezettség kiterjesztése ellenére sem. A nem önkormányzati intézményekbıl fıleg érettségit adó középiskolákban tanulnak tovább. Itt magasabb a gimnáziumi oktatást választók aránya. 27
A társulás településeinek adatait tekintve a HH-s tanulókról ugyanezt nem mondhatjuk el. Közel azonos arányban jelentkeznek a középiskolák különbözı végzettséget adó típusaiba, mint nem hátrányos helyzető társaik. A HH-s tanulók 66%-a tanul tovább érettségit adó középiskolába, 27%-a szakiskolába és 7% speciális szakiskolába. Gyır város területén több olyan intézmény találunk (Richter, Gárdonyi, Kazinczy, Kölcsey, Szabadhegyi KK.), amelybıl az országos átlagnál nagyobb arányban mennek gimnáziumba a tanulók, míg a társulás további települései közül Kisbajcs, és Gyırújbarát iskoláiból tanulnak tovább jelentıs arányban gimnáziumban a tanulók. 13 azon gyıri iskolák száma, ahol magasabb a szakközépiskolai mutató az országosnál, közülük kiemelkedıen magas a szakközépiskolába menık aránya a Petıfiben, a Radnótiban, a Gyıri Tánc és Képzımővészetiben, valamint a Nádorvárosi Közoktatási Központban, a gyıri társulás települései esetében Rábapatona, Abda, Gönyő, azon települések, ahonnan a tanulók több, mint 50%-a tanul tovább szakközépiskolában. Egyetlen olyan intézmény (Eötvös) van Gyırött, ahonnét nem tanultak tovább érettségit adó középiskolában a diákok, míg a társulás településein mőködı intézményekbıl mindegyikbıl tanulnak tovább érettségit adó középiskolában. Három iskolából (Richter, Kazinczy, Gyıri Tánc és Képzımővészeti) szakiskolai képzésben nem vettek részt az elmúlt évben. Tovább nem tanuló diákok Gyır iskoláiban vannak, Radóban, Eötvösben. (13. sz. táblázat)
Lemorzsolódás
A lemorzsolódás arányai a különbözı mutatók alapján az intézményekben eltérı képet mutatnak. Az évfolyamismétlık adatait vizsgálva a legnagyobb méretőek az eltérések. Az egyes tanévekben valamennyi iskola az országos átlag alatt utasította évismétlésre a tanulóit. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy míg a tanulók 1-2%-a az évfolyamvesztett, addig ez a HH-sok esetében már 4,6%, a HHH-s esetében pedig 12,6%. A térség egyes településein 1-2 fı évfolyamvesztéssel tovább haladó tanulók vannak, Gönyő, Kisbajcs, Pér, Nagyszentjános esetében több, mint 2 fı. A magántanulók száma csekély a társulásban bár van néhány település, ahol az 1-1 fı is jelentısen meghaladja az országos átlagot, így Pér mellett Nyúl, és Gyırújbarát. Egyetlen település az, amely a magántanulók számának növekedésével számol, Gönyő. Gyır város intézményeiben a magántanulók aránya magas, közöttük a hh/hhh-s tanulók aránya kiemelkedik. 250 óránál többet hiányzó tanulóval egy- két intézményben számolnak. Társulási szinten arányuk elenyészı, de helyi szinten mindenképpen a nappali közoktatás feltételeinek 28
biztosításával kell lehetıség szerint a magántanulókat és a 250 óránál többet hiányzó tanulókat is az eredményes továbbhaladásra felkészíteni. A gyıri középiskolák esetében az évfolyamismétlık aránya eléggé változatos képet mutat iskolánként. Több évre visszamenıleg vizsgáltuk az adatokat, amelyek a 0%-tól 12,9%-ig mutatnak bukási arányt. Ez utóbbi, kimagasló érték egy szakiskoláé, ahol az elızı években 5 % körüli volt az évismétlık aránya. A többi intézményre inkább az 1-2%-os paraméter a jellemzı. A HH-s tanulók évismétlése általában (kb. 80%-ban) alacsonyabb arányú, mint az egész iskoláé. Ezen belül is jelentıs azon intézmények aránya, ahol egyetlen hátrányos helyzető sem ismételt évet. A HHH-s bukási %-a leggyakrabban 0. A magántanulók száma elenyészıen alacsony, néhány középiskolában fordul elı, azokban is jellemzıen csak 1-2 fı. A hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók között pedig egyetlen iskolában találunk –alacsony számban- magántanulót. A sokat (250 óra) hiányzók száma szintén elenyészı, jellemzıen 1% alatti adatokkal találkozunk. Köztük alig van hátrányos helyzető diák, ık szakiskolai tanulók. (12. sz. táblázat)
Tanórán kívüli foglalkozások
Alapfokú mővészetoktatást az egyes intézmények, mint alapító okirat szerinti kötelezı feladatellátás, biztosítanak tanulóiknak, vagy, egyéb fenntartású intézmények látják el helyben e feladatot. 14 településen biztosított a feladatellátás 749 tanuló, azaz a tanulók 5,5%a vesz részt, a hh-s tanulók 1,6%-a, hhh-s tanuló nem vesz részt az alapfokú mővészetoktatásban. A mővészetoktatás, mint a személyiségfejlesztés fontos eszköze, segíti a szociális hátrányokból eredı lemaradás csökkentését. Alapfokú mővészetoktatásra is lehetıség van a Liszt Ferenc Zenemővészeti, a Richter János Zenemővészeti Általános és középiskolában, és a Kovács Margit ÁMK-ban.
Kisebbségi oktatás a térség iskoláiban csak Koroncón és Gyırben van. A napközi és a szakkör a legnépszerőbb foglalkozás a tanulók körében. Míg a napközibe a tanulók közel 30%-a jár, a HH-s tanulók 43%-a, a HHH-s tanulók 21%-a, itt megfelelınek tekinthetı az összetétel. Bár a felzárkózást segítı programokon a HH-s és HHH-s tanulók magasabb részvételi aránya javasolt. Mindkét foglalkozáson résztvevı tanulók száma 3 tanév vonatkozásában nıtt.
29
Az iskolák lehetıségeikhez mérten biztosítják a nyári tábort és az erdei tábort is tanulóiknak. Ez utóbbi programokon különösen törekszenek arra, hogy a hátrányos helyzető tanulók pályázati forráson keresztül ingyenesen jussanak el minél nagyobb számban e programokra. A gyıri középiskolák a szabadidıs foglalkozásokat, a tanórán kívüli programokat is fontosnak tartják. Ahol anyagi források rendelkezésre állnak, ott igyekeznek kiszolgálni a diákok igényeit. Fıleg szakköröket biztosítanak tanulóiknak, de van lehetıség nyári táborozásra is. (11. sz. táblázat) Segítı Programok Az Útravaló Programban jelentısen csökkent a vizsgált tanévekben a résztvevık száma, pedig hozzájárulhatnak a hátrányos helyzető diákok esélyegyenlıségének javításához. Az Arany János Program a Révai Gimnáziumban évek óta segíti a hátrányos helyzetőek felzárkózását. A térség tehetséges halmozottan hátrányos helyzető diákjainak felzárkóztatását ez a képzési forma eredményes segíti, 84 tanulóból 16 fı hátrányos és 7 fı halmozottan hátrányos helyzető. A térség iskolái közül bınyi, gönyői és gyırladaméri diákoknak biztosították ezt a tanulási lehetıséget a tanulók fejlıdése érdekében.
4.5 A közoktatási feladatellátás feltételei
Tárgyi feltételek
A társulás területén mőködı intézmények infrastrukturális hátterét és a hozzáférés lehetıségét az alábbi adattáblák mutatják:
Használó tanulók
Használó HH/HHH-
Használó SNI-s
száma
s tanulók száma
tanulók száma
40
479
103/34
84
65
1310
437/136
720
Nyelvi labor
6
795
106/20
74
Szükségterem
5
184
17/7
15
Számítástechnika
60
10426
1082/276
686
Eszköz
Darab
Logopédiai foglalkoztató, óvoda Logopédiai foglalkoztató,
egyéni
fejlesztı szoba, iskola
30
tanterem Számítógép
/internet
hozzáférés óvodában Számítógép
/internet
90
1269
10761
1087/259
793
Tornaszoba (óvoda)
24
2013
219/47
103
Tornaterem (iskola)
46
13324
1407/322
896
hozzáférés (iskola)
A
11/1994.
MKM
rendelet
7.
számú
melléklete
szerinti
kötelezı
eszköz-
és
felszerelésjegyzéknek való megfelelést a kistérség óvodái 75%-osnak ítélték a helyiségek és a berendezési tárgyak vonatkozásában. Az óvodák többségében orvosi szoba, elkülönítı helyiség nem áll rendelkezésre. Az intézmények eszközellátottságát jobbnak, 89,2%-osnak látják az intézményvezetık. Mozgásfejlesztı játékok beszerzésének szükségességét jelölték meg az intézményvezetık, illetve az elöregedett óvodai textíliák (ágynemő, abroszok) folyamatos cseréje lenne szükséges.
A tárgyi feltételek egyik legfontosabb minıségi mutatója a tornaszobák száma. A kistérség óvodáiban – Gyır adatai nélkül – összesen 9 tornaszoba van (Dunaszegen az iskolával közösen használják a tornatermet), ez az óvodák 33,3%-át jelenti. Nincs tornaszoba 18 település óvodájában: Bıny, Dunaszentpál, Enese, Gönyő, Gyırladamér, Gyırújbarát, Gyırújfalu, Gyırzámoly, Ikrény, Mezıörs, Nagybajcs, Pér, Rábapatona, Rétalap, Töltéstava településeken, illetve a tagóvodák közül Börcsön. Több településen – ahol ugyan nincs tornaszoba – az iskolai tornatermet használhatják az óvodások, ezzel is enyhítve ezen a gondon. Az óvodai épületek mőszaki elıírását (2 m2/gyermek), illetve a közoktatási törvényben meghatározott óvodai átlaglétszámokat (20 fı/csoport) figyelembe véve elemeztük az óvodai csoportszobák nagyságát. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy Enese, Gyırújfalu, Gyırzámoly települések óvodáiban nem megfelelı méretőek a csoportszobák, és ezáltal nem biztosított a 2 m2/fı helyszükséglet.
A felnıtt személyzet számára az óvodák 63%-ában biztosított külön öltözıhelyiség, 10 óvoda nem rendelkezik felnıtt öltözıvel. Szertárral 15 óvoda nem rendelkezik a 27-bıl (55,5%).
31
Az óvodák 21%-a nyilatkozott úgy, hogy az udvari játékok felülvizsgálata, EU-normák szerinti szabványosítása nem történt meg. A játszóudvar területe rendezetlen, nem megfelelı borítású.
Általános iskola minimálisan kötelezı eszköz-és felszerelés jegyzékét az óvodához hasonlóan a 11/1994 MKM r. 7. sz. melléklete határozza meg. A jogszabály elsısorban a tantermekrıl rendelkezik, ezek száma az indított osztályok arányában kerül megállapításra.650 osztályterem áll a tanulók rendelkezésére. Mindössze 2 településen kell szükségterembe járnia a gyermekeknek, Nagyszentjánoson és Gyırben. Azon iskolákban, ahol a speciális igények szükségessé teszik, mindenütt kialakították a logopédiai fejlesztıt, vagy az egyéni fejlesztı szobát. Az intézmények általában egyiket hozták létre a kettı közül, mindkettıt abban az esetben, ha a túl magas SNI-s arány ezt szükségessé teszi (Gyır, 14 iskolája, Gyırújbarát, Nagyszentjános, Nyúl). A tanulók ezt a teremet egyéni szükséglet szerint használják. Enese, Bıny, Mezıörs, Kunsziget még nem alakította ki egyik feltételt sem. Orvosi szoba csak 4 intézményben került kialakításra, Öttevényen, Nyúlon, Dunaszegen, Gyırújbaráton. Számítástechnika szaktanterem minden 8 évfolyamos iskolában van. Azonban a megfelelı minıségő számítógéppark folyamatosan fejlesztésre szorul. Abda, Bıny, Nyúl, Nagyszentjános Rábapatona, Töltéstava diákjai használhatnak nyelvi labort az idegen nyelvi kompetenciafejlesztéshez. Örvendetes, hogy az 1-8 évfolyamos iskolákban csaknem valamennyiben rendelkezésére áll a diákoknak a tornaterem, kivétel Nagyszentjános község. A helyiségek és berendezési tárgyak meglététét az intézmények összességében 80%-nak ítélték. Az infrastruktúra fejlesztése, a főtéskorszerősítés, a nyílászárók cseréje azonban több intézményben megoldandó feladat, csakúgy, minta az akadálymentesítés. Az eszközök teljesülésének mértékét az intézmények 88%-ban jelölték meg. A középiskolákban a rendelkezésre bocsátott adatok szerint a gyıri középfokú intézmények közül mindössze három iskolában van logopédiai foglalkoztató vagy fejlesztı szoba. Hét iskola rendelkezik nyelvi laborral, összesen 16 darabbal. A Jedlik Középiskola a legjobban ellátott ezen a területen a 6 nyelvi teremmel. Örvendetes, hogy csak három iskola kényszerül szükségtantermet használni, számuk iskolánként 2, 3. Az iskolák túlnyomó többsége dolgozhat, oktathat számítástechnikai szaktanteremben, közülük 15 intézményben legalább 2 ilyen szaktanterem áll rendelkezésre. A szóródás e tekintetben meglehetısen nagy terjedelmő, mert az informatikai tantermek száma az 1-tól egészen 20-ig 32
terjed. Az adatokat szolgáltatók közül mindenütt van minimum 23, maximum 276 db, legalább P4 minıségő számítógép. A
gyıri
középiskolákra
jellemzı,
hogy
jól
ellátottak
számítástechnikai
szaktantermekkel, azok többnyire a legkorszerőbb gépekkel és internettel vannak ellátva. A mellékelt táblázat tartalmazza a konkrét számadatokat, amelyek azt is mutatják, hogy a hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók számára is -az esélyegyenlıséget segítendı-, rendelkezésre állnak az IKT eszközei.
Egyetlen gyıri középiskola van, amelynek nincs tornaterme, néhánynak több is, például: Kazinczy Gimnáziumban 3 db. A Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ tanulói a szabványmérető tornaterem hiánya miatt, az aulát használják testnevelés foglalkozások megtartására. Az adatokat szolgáltató intézmények közül 12-ben van ebédlı, de sokan a kollégiumokban étkeznek, míg mások számára egyéb megoldásokat kínál az iskola: étterem, másik iskola menzája. A középiskolák épületei és infrastruktúrája összességében jónak mondható, csak néhány iskola igényelne szinte teljes felújítást, korszerősítést. Azok az iskolák állnak jól ezen a téren, amelyek a szakképzési alapot, illetve saját diákjaik szakmai gyakorlatát jól hasznosítják. Jól jellemzi korunk ellentmondásos helyzetét, hogy míg több intézmény interaktív táblával is rendelkezik, illetve ennek beszerzése folyamatban van, addig másutt kifogásolható a vizes blokkok állapota. Hat iskola érzi fontosnak, hogy ez utóbbi teljes felújítását megoldja. Nyílászárók cseréjét hárman tartják sürgıs feladatnak, az akadály-mentesítést négyen, az iskolabútorok cseréjét ketten, a főtés korszerősítését egy intézmény. Örvendetes, hogy hat középiskolában részben vagy egészben megoldott az épület akadály-mentesítése (rámpa, lift). (14. sz. táblázat)
Személyi feltételek
A kistérség óvodáiban 581 óvodapedagógus dolgozik, mindannyian fıállású, teljes munkaidıben történı foglalkoztatással. A kettes óvónıi norma biztosítása Kisbajcs (2 csoport, 3 óvodapedagógus), Börcs (2 csoport, 3 óvodapedagógus) településeken szükséges. Általános iskolák 1100 pedagógus dolgozik a kistérség iskoláiban, közülük 59 fı óraadó, ık is nagyobb arányban a Gyırött dolgoznak. A kistérség pedagógus alkalmazottai közül 60% rendelkezik tanítói 33
végzettséggel. Közülük 38% speciális kollégiumot, szakkollégiumot végzett, vagy valamilyen NAT által meghatározott mőveltségterületen taníthat az 1–6. évfolyamon. A pedagógusok nagy része több végzettséggel (tanítói és tanári vagy tanári, tanítói és valamilyen speciális szakképesítés) rendelkezik. A nyelvoktatást tekintve mind angol, mind német nyelvbıl elsısorban 1–6. évfolyamra képesített pedagógusok dolgoznak az intézményekben (3%), és kevesebb az 5–8. évfolyamra képesített nyelvtanár (1%). A tanári szakképesítések közül leginkább a rajz, földrajz, biológia, ének-zene, technika szak hiányzik az intézményekbıl. A szakos ellátottság intézményenként különbözıségeket mutat (77–100% között). Vannak intézmények, ahol 100%-os a szakos ellátottság: Abda, Enese, Gyırújbarát, Koroncó, Nyúl. Magyar-nyelv és irodalom az egyetlen tantárgy, amelyet valamennyi településen szakosan látnak el, kivéve Gyır egyik általános iskolájában. Matematikából és történelembıl szintén a megyeszékhelyen van hiány. Idegen nyelvek esetében németbıl jobb a helyzet, csak Gönyőn és Öttevényen van hiány, 29%-ban, míg angolból kedvezıtlenebb a helyzet, mert Kisbajcson, Öttevényen és Péren van hiány a szakosan ellátott tanórákban. Földrajzból nincs megfelelı szakember Bınyön, Gyırzámolyon, fizikából Bınyön, Nagyszentjánoson, Töltéstaván pedig kémiából. Informatikából a tanulók Péren, Öttevényen és a gyıri Richterben nem jutnak megfelelı szolgáltatáshoz. Technikából nincs megfelelı szaktanár Bınyön, Gyırött 2 iskolában, Gyırladaméron, Ikrényben. Testnevelésbıl csak a tanórák egy része szakosan ellátott Gyırben, Gyırladaméron, Öttevényen. Rajzból nincs megfelelı szakos kolléga Bınyön, Dunaszegen, Gönyőn, Gyırladaméron, Ikrényben, Gyırött és Péren. Ének-zene tantárgy esetében szakos hiány van Bıny, Gyırladamér, Ikrény, Nagyszentjános, Rábapatona, Töltéstava és Gyır egy iskolájában. A következı táblázat azt mutatja, hogy az egyes, nem szaktanárok által leadott órák hány tanulót érintenek.
tantárgy matematika Magyar nyelv-és irodalom
Tanulók száma
HH
HHH
SNI
12
5
3
0
18
4
1
1
34
idegen nyelv
205
17
0
8
történelem
92
14
4
7
fizika
41
5
1
0
kémia
65
14
5
17
földrajz
70
9
1
3
biológia
68
11
1
3
informatika
211
12
1
0
technika
385
35
13
11
testnevelés
133
31
17
13
rajz
358
39
9
20
ének-zene
354
62
27
33
Gyırött a város egyik legtöbb hh-s és hhh-s tanulóját ellátó iskolában van komoly szakemberhiány (Eötvös). A térség iskolái közül Bıny, Nagyszentjános és Pér látja el a legtöbb speciális bánásmódot igénylı tanulót és az iskolák komoly szakemberhiánnyal küzdenek a szakos ellátás területén. A tanulók számára a minıségi oktatáshoz jutás egyik feltétele a szakosan leadott tanóra. Ennek biztosítása a társulás együttmőködésének kiterjesztésével nagymértékben javítható. Középiskolák esetében Gyırött a rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a szakos ellátottság hiánya mindössze két iskolát érint. A Richterben tapasztalható szakemberhiányt a fenti táblázat tartalmazza, ezen kívül a Lukácsban szakoktatóból van hiány (fényezı szakmai szakoktató), ami 50 tanulót érint. (9. sz. táblázat) A tanulók esélyegyenlıségét szolgálja az egyéni képességekre építı, differenciált és tevékenykedtetı tanórák, amelynek megszervezéséhez hozzájárulnak a korszerő módszertani képzéseken szerzett pedagógusi képességek is.
Az esélyegyenlıséget szolgáló korszerő
módszertani továbbképzéseken részt vevı tanárok adatait táblázat foglalja össze:
Továbbképzési irány
óvoda
általános iskola
középiskola
összesen
IPR
0
21
4
25
Differenciálás
41
45
98
184
10
157
42
209
38
45
62
145
Kooperatív tanulásszervezés Projektpedagógia
35
Drámapedagógia
10
31
15
56
Egyéb
105
339
335
779
Összesen
204
688
556
1448
A számok azt mutatják, hogy lényegesen több pedagógusnak kellene elsısorban a hátrányos helyzető tanulók nevelését segítı képzésen részt venni, mivel a módszertani képzésen a tanórák szervezésének, a hatékonyság növelésének eszközeit sajátíthatják el, amelyek nagyban segíthetik az esélyegyenlıséget is.
4.6 Közoktatási esélyegyenlıség biztosítása A társulás területén a fenntartók intézményeiken keresztül többféleképpen biztosítják a tanulók esélyegyenlıségét a közoktatásban. •
Intézményszervezés területe
A megyei jogú város esetében a fenntartó a szegregációmentes intézményszervezés kialakítását
a
beiskolázási
körzetek
felülvizsgálatával
biztosítja.
Továbbá
olyan
intézményeket tart fenn, amelyek segítik a speciális igényő tanulók ellátását (Radó Tibor EGYMI)
tehetséggondozás:
A tehetséggondozás egyik eszköze az emelt szintő oktatás biztosítása. Mind az önkormányzati, mind az egyéb fenntartású intézményekben igénybe vehetik a gyermekek ezt a többletszolgáltatást Gyırött. A társulás további településein nem szerveznek ilyen jellegő oktatást. A tehetséggondozás egyik eszköze a falvakban a szakkörök látogatása.
A fogyatékkal élı gyermekek ellátása
A szakértıi vélemény alapján szegregált formában oktatható sajátos nevelési igényő tanulók részére a feltételeket a gyıri Radó Iskola és a péri általános iskola tudja biztosítani. A megyei fenntartású Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai intézmény szintén az integráltan nem nevelhetı tanulókat látja el.
A HH-s és HHH-s tanulók eredményes oktatása érdekében tett intézménylépések.
Valamennyi iskola stratégiai dokumentumában megfogalmazta a tanulók esélyteremtı támogatását. Törekszenek a korszerő módszerek alkalmazására, a kompetencia alapú oktatás meghonosítására Emellett esélyteremtı foglalkozást szerveznek, lehetıség szerint fejlesztı pedagógus, szociálpedagógus foglalkoztatásával. Azon intézmények, amelyek már igénybe
36
vették az integrációs támogatást, az Integrált Pedagógiai rendszer bevezetését megkezdték, számos iskolában azonban várat magára a feladat. Az IPR kiépítése javasolt a bınyi, a mezıörsi, nyúli, kisbajcsi iskolában, továbbá a HHH-s tanulók pontos felmérését követıen azokon a településeken, ahol az arányuk eléri 10%-t. Gyır Megyei Jogú Város 4 intézményében, továbbá egy telephelyen az IPR fenntartása indokolt.
A tanulók szociális helyzetének javítása.
A legtöbb intézményben gyermekvédelmi felelıs követi nyomon ezen tanulók életútját, tartja a közvetlen kapcsolatot a család, az iskola és szükség estén a hivatalokkal annak érdekében, hogy a gyermekek helyzetét megismerjék, és segíteni tudjanak a családoknak. A rászoruló gyermekeknek a települések önkormányzatai biztosítják az étkeztetési, és a tankönyvtámogatást, hozzájárulva a szociális helyzetük javításához.
HHH-s arányok a tanulócsoportokban
Valamennyi tanulócsoportban vizsgálni kell a HHH-s gyermekek arányát. 25%-ot meg nem haladó eltérést engedélyez a jogszabály. A térség településeinek iskoláiban, óvodáiban a csoportok/osztályok szervezése megfelel ezen feltételeknek. Gyırött azonban mind az óvodai, mind az általános iskolai ellátásban vannak 25%-t meghaladó eltérések. (Márvány Óvoda, Kossuth Lajos Általános Iskola, Radó Tibor Általános Iskola, Speciális Szakiskola)
Társadalmi kapcsolatok
Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Családsegítık
Védınık
Gyermekjóléti Szolgálat
Civil szervezet
Óvodák: 0
Óvodák: 8
Óvodák: 40
Óvodák: 36
Óvodák: 15
Iskolák: 6
Iskolák: 12
Iskolák: 41
Iskolák: 26
Iskolák: 28
Óvodák: 2
Óvodák: 17
Óvodák: 7
Óvodák: 9
Óvodák: 9
Iskolák: 8
Iskolák: 23
Iskolák: 2
Iskolák: 18
Iskolák: 45
Nincs
Óvodák: 28
Óvodák: 9
Óvodák: 0
Óvodák: 0
Óvodák: 1
kapcsolat
Iskolák: 17
Iskolák: 7
Iskolák: 0
Iskolák: 0
Iskolák: 0
rendszeres
alkalmi
Az intézmények kapcsolatrendszere a helyi közélethez kötıdik. A szakmai partnerekkel az együttmőködés kiegyensúlyozott. A civil szervezetek útján kapcsolódnak a helyi közélethez az óvodák és iskolák. A teljesség igénye nélkül néhány civil szervezet, amelyekkel együttmőködnek
az
intézmények:
sportegyesületek,
nyugdíjas
klubok,
faluszépítı
37
egyesületek,
hagyományırzı
egyesületek,
polgárırség,
tőzoltó
egyesületek,
Máltai
Szeretetszolgálat, Vöröskereszt, népzenei, néptánc egyesületek.
38
4.7 A helyzetelemzés összegzése Az esélyegyenlıség Szükséges lépések, beavatkozási lehetıségek, érvényesülésének vizsgálati megállapítások szempontjai 1.A társulásban nem Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és azonosítottak még teljes körően,
nyilvántartást ezen a téren. Törekedni kell a szülıi
a
nyilatkozatok beszerzésére. (E tájékoztató, a szülıket
halmozottan
helyzető intézményi
hátrányos
gyermekek. és
Az
fenntartói
nyilvántartások koherenciája
meggyızı
munkába
be
kell
vonni
az
érintett
szakembereket: a védınıt, a szociális munkást, a kisebbségi önkormányzat képviselıit, a pedagógusokat.) Meg kell magyarázni
az
érintett
szülıknek,
milyen
elınyeik
származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak. Az iskolai és önkormányzati nyilvántartásokat össze kell összehangolni. A településeken a gyvk-ban részesülık száma: 3781 az intézményekben számon tartott hh-s tanulók száma: 3045 fı. Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan 3 éves gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben
2. A társulás területén
A társulás egyes településein a jelenlegi férıhely-kapacitás
biztosítottak a halmozottan
nem elégséges a települési gyermekek óvodai ellátására.
hátrányos helyzető gyermekek
Öttevény, Rábapatona, Gyırzámoly, Gyırladamér)
számára az óvodáztatás és
Beavatkozási lehetıségek:
iskoláztatás feltételei.
A statisztikából látszik, hogy ahol elegendı a férıhely, nem
Lemorzsolódási adatok
élnek teljes körően a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos státusú családok a gyermekeik 3 éves korától való óvodáztatás lehetıségéve, pedig ez fontos lenne, mivel az
idıben
elkezdett
fejlesztés
az
iskolai
hátrány-
kompenzációnak is elıfeltétele. Az óvodába be nem íratott gyermekek számáról nincs egzakt adat. A gyermeküket az óvodába be nem íratott HH/HHH gyermekek szüleinek meggyızése, hogy a gyermekek hátránykompenzációját segíti
a
mihamarabbi
beóvodázás.
Családlátogatások
39
Az esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálati szempontjai
Szükséges lépések, beavatkozási lehetıségek, megállapítások szervezése az óvodáztatási szándék megismerésére, a beíratást
akadályozó
tényezık
elhárítására
(óvodapedagógus, szociális munkás). A magántanulói státusban lévık száma kisebb az országos átlagnál. További pontos nyilvántartás vezetése szükséges, illetve az állandó adatközlések megszervezése a fenntartó felé.
3. A közoktatási szakszolgálati
Intézkedési terv készítése az el nem látott feladatok igény
feladatok, a gyermekjóléti
szerinti lefedésére
alapellátások, a gyermekjóléti
El nem látott feladatok a településeken esetenként:
szakellátások és a közoktatási intézményi feladatok biztosítottak, illetve elérhetıek
Bölcsıde. Beavatkozási lehetıségek: Igényfelmérés a bölcsıde ellátására a családsegítıi
Vannak többcélú óvoda-
hálózat segítségével, szükség szerint a helyi kisebbségi
bölcsıde intézmények a
önkormányzat segítıinek közremőködésével, szükség
térségben.
szerint intézkedési terv készítése és végrehajtása a szakszerő
ellátás
érdekében.
Esetleg
lehetıségek
megvizsgálása. Annak felmérése, mekkora igény jelentkezik a fenti feladatok
ellátására.
halmozottan
Amennyiben a hátrányos és
hátrányos
helyzetőek
körében
igény
mutatkozik, úgy feltétlenül érdemes és szükséges a problémával foglalkozni. Társulási együttmőködések kialakítása az ellátatlan közszolgáltatások biztosítása érdekében További lehetıségként az óvoda átszervezése óvodabölcsıde, többcélú intézménnyé.
40
4. Sajátos nevelési igényő
Abda, Gyırzámoly, Gyırújbarát, Kunsziget, Nagyszentjános,
tanulók ellátása
Öttevény, Pér, Töltéstava, ahol magas az SNI arány, folyamatos és preventív beavatkozást igényel: A tanulók rendszeres vizsgálata. A településeken az idıben végrehajtott szőrések segítik a preventív fejlesztést. A tanulók mentorálása visszahelyezés esetén.
4. A társulás intézményeinek
A beiskolázási és beóvodázási körzetek felülvizsgálat oly
csoportjaiban, osztályaiban nem
módon, hogy a hhh-s gyermekek/tanulók aránya az
tapasztalható szegregáló
intézmények között ne érje el és haladja meg a 25%.
gyakorlat, ugyanakkor Gyır
A napközit, tanulószobát igénybevevı gyermekeknek a
intézményei között jelentıs
száma magas, ugyanakkor a felsısök tanulószobai
szórás mutatkozik. Vannak hhh-
foglalkozásokon
s gyermekek nevelésével
igényel, hogy a HH/HHH gyermekek élnek-e ezzel a
oktatásával nem foglalkozó
szolgáltatással,
iskolák, ugyanakkor vannak
intézkedni
olyan intézmények, amelyekben
intézményvezetésnek. Indokolja ezt az is, hogy a
arányuk kedvezıtlenül alakul.
kompetenciaméréseken jobb eredményt érjenek el a
való
foglalkoztatása,
amennyiben kell
a
nem,
vizsgálatot
úgy
feltétlenül
fenntartóknak,
illetve
tanulók A
hhh/hh
tanulókra
vonatkozó
adatokkal
a
kompetenciamérés vonatkozásában nem rendelkeznek, amely arra enged következtetni, hogy a tanulónkénti eredmények kiértékelésére nem került sor 5. Az oktatás feltételei a társulás intézményeiben
Beavatkozási lehetıségek, megállapítások: Támogatások és normatívák igénylési lehetıségének számbavétele, kiegészítı források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása. A
telephelyek
esetében
tapasztalható
eltérés
a
feltételekben. Fontos feladat a telephelyek feltételeiben a kiegyenlítésre törekvés. A
humánerıforrásokban
mutatkozó
különbségek
felszámolása fontos feladat. Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek ( szakos
41
ellátás, tárgyi feltételek, kötelezı felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás esetén meg kell vizsgálni, minden érintett gyermek hozzájut-e a megfelelı szolgáltatáshoz. 1.
Az intézmények
Beavatkozási lehetıségek, megállapítások:
mőködésének továbbfejlesztése,
Esélyegyenlıség alapú és ellenırzött támogatás-politika.
az esélyegyenlıség optimális
Integrációs
érvényesülése.
rendszer kiépítése, illetve elterjesztésének ösztönzése.
támogatás
felvételét
támogató
pedagógiai
Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásához a szervezeti feltételek megvizsgálása. A telephelyek férıhely kihasználtsága nagy szórást mutat. Humánerıforrás helyzet-, és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése a településen/kistérségben/társulásban. A bejáró tanulók száma a felsı tagozaton eléri 9,5 %-ot.
1. Egész életen át tartó tanulás
A
gimnáziumokban
továbbtanulók
száma
az
megalapozása, a
intézményekben általában kisebb, mint az országos átlag, a
munkaerıpiaci igények
szakközépiskolák érettségit is adó képzésénél nagyon nagy
érvényesítése.
a szórás a különbözı telephelyek vonatkozásában. Jelentıs
eltérés
van
a
település
azonos
típusú
intézményeiben a továbbtanulási mutatókban.
42
GYİR TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE
2010-2016
43
1
Bevezetés
A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévı szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlı hozzáférést a minıségi oktatáshoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. A szegregációt eredményezı struktúrák lebontásának és az integrált nevelés sikeres megvalósításának egyik kulcsfontosságú tényezıje a társadalmi érzékenység felkeltése és pozitív attitőd kialakítása. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzető gyerekek diszkriminációmentes oktatása érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integrációs oktatás segítését növelı tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint az oktatási diszkriminációval és a törvénysértı magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselıi és a pedagógus szakemberek közös felelıssége. Csak a helyi döntéshozók érdekeltsége és elkötelezıdése biztosíthatja az esélyegyenlıségi program megvalósításának eredményességét, ezért fontos a szélesebb körő támogató attitőd kialakítása, a figyelem ráirányítása a program célcsoportjának helyzetére, problémáira. Az integrált oktatás megvalósítása, s vele a társadalmi kirekesztıdés fokozatos megszüntetése - hasonlóan minden, a közoktatást érintı átalakuláshoz - csak az óvodákban, iskolákban kezdıdhet el.
1.1
Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv célja
A társulás Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervének alapvetı célja, hogy biztosítsa a társulás településein a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlıségének biztosításán túl célul tőzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzető gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében.
Célunk az, hogy oktatási intézményeinkben érvényesüljön a •
szegregációmentesség
•
diszkriminációmentesség
•
halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása
•
a minıségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása
•
az integráció biztosítása. 44
1.2 •
Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv prioritásai
Társulásunk a közoktatási feladatellátásban vállalt tevékenységével járuljon hozzá a minıségi, a tanulók igényeire alapuló oktatásszervezés személyi, tárgyi feltételeinek biztosításához minden településen.
1.3 Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta Társulásunk az intézkedési tervvel együtt készítette el a Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv részét képezı Esélyegyenlıségi Helyzetelemzést. Az intézményhálózat szerkezeti átalakulása a következı tanévtıl annyiban fog változni, hogy Gyırújfalu község az óvodai ellátásról Gyırladamérral kötött intézményfenntartói társulás bıvítésével, helyben mőködtetett tagóvodával fog megfelelni.
45
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Esélyegyenlıségi terület
Feltárt probléma A
társulásban
3781
fı
Szükséges beavatkozás
gyermek/tanuló
részesül
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, a szülıi nyilatkozatok Halmozottan
hátrányos
száma
halmozottan
hátrányos
helyzető helyzetükrıl 405 db, aránytalanul kevés.
adatgyőjtés/nyilatkoztatás problémái
Az óvodában 771 fı hh-s és 113 fı hhh-s kisgyermeket tartanak nyilván, általános iskolában 1620 hh-s és 398 fı hhh-s tanulót, a középiskolákban 586 fı hh-s és 200 fı hhh-s tanulót. Kompetencia-mérés
Egyéb adathiányok
A hhh-s gyermekek/tanulók körének pontos beazonosítása, szülık pontos tájékoztatása, figyelmük felhívása, hogy milyen
kiegészítı
szolgáltatásokhoz
juthatnak
a
nyilatkozat által, a szülıi nyilatkozatok beszerzése.
A fenntartói és intézményi adatok koherenciáját meg kell teremteni. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülık száma magasabb, mint az intézmények által ellátott hátrányos helyzető tanulók száma.
eredményeinél,
továbbtanulási Rendszeresen, minden nevelési/tanévben frissíteni kell az
mutatóknál, lemorzsolódási mutatóknál kevés a hhh-s adatokat, kiterjeszteni a hhh-s gyermekek/tanulók esetében tanulókról adott mutató.
minden intézményi folyamatra. Együttmőködés
a
helyi
családsegítı,
és
védınıi
szolgálattal, a családok felkeresése, tájékoztatása, óvodai Halmozottan hátrányos helyzető 3
ellátás felkínálása, óvodai támogatás.
éves kortól való rendszeres óvodába Nincsenek pontos adatok a 3 éves korú óvodába nem Az óvodai férıhelyek bıvítése azokon a településeken, járása.
járó hhh-s gyermekekrıl.
ahol
a
kihasználtsági
mutatók
magasak.
További
férıhelyekre lesz szükség, ha több településen is igény mutatkozik a bölcsıdei ellátás megszervezésére óvodabölcsıde többcélú intézményként.
Esélyegyenlıségi terület
Feltárt probléma
Szükséges beavatkozás Mezıörsön
alapítványi
iskola
és
önkormányzati
2 településen (Gyırött és Mezıörsön) van több azonos fenntartású intézmény van, az eltérés a hhh-s tanulók Iskolai szegregáció települési szinten
típusú intézmény. Gyır egy óvodájában 25% feletti a arányában nem jelentıs, így beavatkozást nem igényel. hhh-s arány. Általános iskolai intézmények között 25%- Gyırben
a
beóvodázási
és
beiskolázási
körzetek
felülvizsgálata és a 25% feletti eltérés megszüntetése
nál nagyobb eltérés van.
indokolt. Elıfordul a párhuzamos osztályok/csoportok között magas eltérés, elsısorban Gyır intézményeiben: óvodaSzigeti,(25,7%), Balassi 26%, Speciális Szakiskola (55,5%).
A
további
települések
esetében
25%-t
meghaladó eltérés nincs egy településen sem, Pér Iskolai
szegregáció
intézményi
szinten
óvodájában
azonban
21%,
ami
megközelíti
a
szegregációs mértéket. Az emelt szintő osztályokban általában
kisebb
a
hh-s
arány,
azonban
azon
intézményekben, ahol emelt szintő oktatás zajlik, alacsony a hh/hhh-s arány. A
gyógypedagógiai
tagozaton
a
hhh-s
tanuló
diákok
Az osztályba/csoportba sorolás elveinél figyelembe kell venni
az
alapvetı
esélyegyenlıségi
elveket.
Az
intézményeknél az osztályba, csoportba sorolásnál jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a szegregációmentes oktatásszervezés
biztosítására.
2,
párhuzamos
osztály/csoport esetében a hhh-s arány ne lépje túl a 25%-t.
arány
felülreprezentált.
Továbbtanulási
arányok
jelentıs Vannak
tovább
eltérése a halmozottan hátrányos intézményeiben.
nem A
speciális
a
társulás Pályaorientáció erısítése, kapcsolat a szülıkkel, egyéni
szakiskolában fejlesztés, középiskolai felkészítı szervezése
47
Esélyegyenlıségi terület
Feltárt probléma
Szükséges beavatkozás
helyzető és a nem halmozottan továbbtanulók aránya nem nagyobb az országos hátrányos helyzető végzısök között.
átlagnál. A hh/hhh-s tanulók továbbtanulási mutatói nem érik el az iskolai mutatókat. Gyır városában magas a magántanulók aránya: 0,7%.
Lemorzsolódás:
Jellemzıen azokban az intézményekben, ahol magas az
Magántanuló és 250 óránál többet SNI-s arány és a hhh-s arány.
Preventív egyéni fejlesztés, szülıkkel való kapcsolattartás,
hiányzó több tanévre visszamenıleg A lemorzsolódás mutatói nem érik el az országos a magántanulói státusz felülvizsgálata. nincs.
átlagot, de közöttük a szociális hátránnyal küzdı tanulók aránya magas.
A hh/hhh-s tanulók a napközit kivéve, szinten minden tanórán kívüli programon kisebb arányban vesznek részt, mint társaik. Különösen nagy az eltérés az alapfokú mővészetoktatás, a szakkörök és a tábor Tanórán kívüli programok
esetében. Kivételt ez alól azok az iskolák képeznek, ahol a pedagógiai rendszer érzékeny a hh/hhh-s tanulók felzárkóztatása biztosítani:
iránt
Koroncó,
és
igyekszik
Jókai,
ezt
Eötvös,
számukra
Lehetıség
szerint
minél
több
valamennyi
tanuló
számára,
megfelelıen
és
hh/hhh-s
a
program
biztosítása
érdeklıdési
körüknek
tanulók
ösztönzése
e
programokon való részvételre.
Gyárvárosi,
Kossuth. Iskolán kívüli segítı programok.
Kevés iskola veszi igénybe.
Arany János, Útravaló, Tanoda programba történı bekapcsolódás a hh/hhh-s tanulók eredményességének
48
Esélyegyenlıségi terület
Feltárt probléma
Szükséges beavatkozás támogatása érdekében.
SNI arány kevéssé meghaladja az országos átlagot SNI-vé minısítés meghaladja az országos átlagot
kistérségi szinten: 4,8%. Számos településen azonban jelentıs mértékben meghaladja azt: Abda, Gyırzámoly, Gyırújbarát, Kunsziget, Nagyszentjános, Öttevény, Pér, Töltéstava. Számos intézményben van szakos hiány, Gyırött, vagy
Személyi feltételek biztosítása
a környezı településeken egyaránt. A kisóraszámú tantárgyak esetében és a 7-8. évfolyamon jelentıs a probléma.
Mi az oka a területi koncentrált SNI-s aránynak- célszerő vizsgálni. Preventív szőrések és idıben megkezdett fejlesztésekkel a hátrányok kompenzálása.
Folyamatos
felülvizsgálatok. Visszahelyezés esetén mentorálás.
Óraadók
alkalmazásával,
továbbtanulásával,
a
kistérség
vagy
a
kollégák
közremőködésével
a
feltételek teljes körő biztosítása.
Kevés pedagógus vett részt a korszerő módszertani Hiányos a pedagógusok módszertani képzettsége
továbbképzéseken.
Hátrányos
helyzető
tanulók Beiskolázási, továbbképzési terv átdolgozása, a korszerő
nevelését/oktatását segítı képzésen csak a koroncói, az módszertani képzések elınyben részesítése, TÁMOP Eötvös, a Kossuth, Gyárvárosi és a Jókai iskola pályázat, IPR szakmai fejlesztés. pedagógusai vettek részt.
49
1.4 Csomópontok kiemelése Tématerület
Aktorok
A hhh-s gyermekek/tanulók pontos azonosítása A hhh-s tanulók eredményességének vizsgálata, kompetencia mérés eredményei
megfelelı
óvoda általános iskola Középiskola összesen
1.6
Intézményvezetı, mérési szakértı, OKÉV szülık,
intézményvezetık,
gyógypedagógusok
szakos
ellátás
biztosítása,
pedagógusok továbbképzésének támogatása.
1.5
gyermekjóléti szolgálat
Szakszolgálatok,
SNI-s tanulók ellátása A
Jegyzı, intézményvezetık, családsegítı szolgálat,
Intézményvezetı, szakmai szolgáltatók
Összesített létszámadatok
10,26%
Halmozottan hátrányos helyzetőek száma 108
Halmozottan hátrányos helyzetőek aránya 1,66%
Sajátos nevelési igényőek száma 190
Sajátos nevelési igényőek aránya 2,92%
1544
11,2%
389
2,82%
981
7,1%
14449
586
4%
200
1,38%
518
3,58%
34756
2796
8%
697
2%
1689
4,86%
létszám
Hátrányos helyzetőek száma
Hátrányos helyzetőek aránya
6521
666
13786
Elvárások a Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervtıl
Óvodai nevelés Az óvodában kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élık esélyeinek javítására, a hátrányos helyzető gyermekek nevelésére, a közösségbe való integrálódásukra, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra. Biztosítani kell, hogy a sajátos nevelési igényő gyermekek, amennyiben állapotuk ezt lehetıvé teszi, kortársaikkal közösen - a szükséges többlet segítséget megkapva - vegyenek részt az óvodai nevelés folyamatában.
A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek nevelése az óvoda kiemelt feladata. Érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon elıírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelezı felvennie a hátrányos helyzető családok gyermekeit. Az óvoda nyitvatartási idejét a szülık munkahelyi elfoglaltságához kell igazítani. Minden évben meg kell vizsgálni a tanköteles korba lépı gyermekek iskolai életre való alkalmasságának problémáit, illetve óvodában maradásának okait. Törekedni kell a gyermekek napközbeni ellátásának minıségi fejlesztésére a helyi igényekbıl eredı szükségletek kielégítésével, valamint a szakmai programok fejlesztésével. Támogatni kell olyan kiemelt szakmai programokat, amelyek javítják a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit, az iskolai életre történı elıkészítését,
hiszen
ez
az
idıszak
a
késıbbi
lemorzsolódásuk
szempontjából
kulcsfontosságú. Törekedni kell a „jó gyakorlatok” megismerésére, óvodai elterjesztésére, valamint a kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának megismertetésére és bevezetésére. A pedagógiai fejlesztés célja az óvoda-iskola átmenet tartalmilag újszerő kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése, a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, a játék – érzelem – erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. Az esélyegyenlıség érdekében a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek részére biztosítani kell az óvodai kirándulásokhoz, színházi elıadások látogatásához, úszáshoz szükséges anyagi fedezetet. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a közremőködık továbbképzésével és a diagnosztikai módszerek fejlesztésével megújuljon a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés és az iskolapszichológiai tevékenység, illetve egy utazó szakember hálózat létrehozásával lehetıség szerint az óvodában kell biztosítani a rászoruló gyermekek számára szolgáltatások elérhetıségét.
Meg kell vizsgálni a szakmai feladatokat biztosító szolgáltatókkal történı együttmőködés további lehetıségeit és ennek keretében továbbképzésekkel, mentorálással segíteni kell a kompetencia alapú nevelés bevezetését az óvodai csoportban és kialakítani a hozzá szükséges infrastruktúrát. Külsı szakemberek bevonásával (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, védını, gyermekorvos, családsegítı és gyermekjóléti 51
szolgálat, gyermekpszichológus, civil szervezetek, szülıi közösség, esélyegyenlıségi szakember, közoktatási szakértı) és a családokkal való szorosabb együttmőködéssel el kell érni, hogy lehetıleg minden gyermek egyenlı esélyekkel kezdje meg iskolai tanulmányait. Rendkívül fontos az idıben megkezdett fejlesztés, ezért nagy hangsúlyt kell erre fektetnünk. Ebben a megfelelıen képzett óvodapedagógus, védını és a gyerekorvos tud segítséget nyújtani, hiszen a gyermekkel 3 éves kora elıtt ık már kapcsolatban lehetnek. Az óvodapedagógusok képzése, kompetenciájának fejlesztése a másik rendkívül fontos feladat. Mentális higiénéjükre is figyelni kell, lehetıséget teremtve arra, hogy képesek legyenek folyton változó közoktatási rendszerünkben helytállni. Tréningek szervezése, szakmai sikerek elismerési, jutalmazási rendszerének kidolgozása, lehetıség a szakmai önmegvalósításra – rendkívül fontosak. A mőhelymunka kialakításával kell elérni, hogy a különbözı nevelési környezetbıl érkezı pedagógusok sokszínő tapasztalatainak, valamint meglévı tudásuk tudatos cseréjének kihasználásával az önképzés, szakmai megújulás biztosítva legyen. Szükség van a nevelıtestület folyamatos továbbképzésére, nyitottá tételére, az alternatív pedagógiai módszerek megismerésére, alkalmazására. Általános és középiskolai oktatás A hátrányos helyzető tanulók tekintetében elsıdleges célunk a közvetlen hátrányforrások hatásainak csökkentése. A hátrányos helyzető és kevés számú roma tanuló szegregációjának megfékezését és integrált oktatásuk támogatását szolgálja az általános iskola pedagógiai programja is. Cél lemorzsolódásuk csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásuk nyomon követése, rugalmas, egyénre szabott tanulási utak segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó, integrált nevelést folytató intézménybe kerülés lehetıségének biztosítása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára a szabadidı hasznos eltöltését és a szociális hátrányok leküzdését biztosítják a tanórán kívüli foglalkozások és segítı programok. A személyiségre kiterjedı egyéni fejlesztés a közoktatási eredményességüket, a motiváció kialakítását, fenntartását és a szülıkkel való eredményes kapcsolattartást segíti. A tanulási nehézséggel küzdık megsegítésére, integrált oktatás elısegítése érdekében a továbbiakban is meghatározó a szakmai szolgáltatók szakembereivel történı együttmőködés,
52
amelynek keretében az iskolavezetés, az osztályfınök, a szaktanár közösen alakítja ki a fejlesztés irányait és gyakorlatát. Általános célként kell kitőzni, hogy minden gyerek a képességeinek megfelelı, maximális szintő tudással fejezze be alapfokú tanulmányait. Továbbá a kompetencia mérés eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülı iskolázottságának és a gyerek lakóhelyének szerepe. Az intézményekben a tehetséggondozó csoportok létrehozása nem vezethet szegregációhoz; a tehetséggondozásban a hátrányos helyzető tanulók részvételét fokozottan kell biztosítani elsısorban a kompetencia alapú nevelés-oktatás módszereihez kapcsolódva. A fentiek érdekében a központi pályázatokra is támaszkodva megfelelı, gyakorlati segítséget adó továbbképzést kell biztosítani a kompetencia alapú oktatás módszereinek bevezetésére, majd a bevezetés után mentorálást a színvonal fenntartásának érdekében. Ugyancsak a központi pályázatokra építve erısíteni kell a mérés-értékelési-minıségbiztosítási rendszert, a kompetenciamérésekre való eredményes felkészülést. Az infrastruktúra fejlesztésénél figyelembe kell venni az iskola pedagógiai programjának sajátosságait, a kompetencia alapú nevelés-oktatás módszereihez igazodó, az informatikai kompetenciák kialakítását mindenki számára jól biztosító tantermek létrehozásával, valamint az iskolaépület általános épületadottságainak javításával. Gondoskodnia kell arról, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulókat az iskola közösségi életében megtartsa, és el kell érnie, hogy az iskolai közösségbe tartozó szülık is elısegítsék a beilleszkedését. A pedagógus továbbképzések megtervezésénél törekedni kell elsısorban a helyi szakemberellátás
biztosítására
és
az
oktatáshoz
kapcsolódó
korszerő
módszertani
fejlesztéseket szolgáló továbbképzések igénybevételére.
1.7 Tehetségsegítés A tehetségsegítés programjának kialakítása a tehetségek azonosítását, a tehetség pedagógiai módszerek kidolgozását, gyakorlati megoldásait segítheti elı. Az intellektuális, az egyes szaktudományokhoz kapcsolódó tehetséggondozó programok mellett szükséges a mővészeteket, a tudományközi és a gyakorlati élethez kapcsolódó területekre kiterjedı tehetségsegítı programok támogatása is. A magyar közoktatás az utóbbi idıben kissé megfeledkezett az egyéni különbségekkel rendelkezı tehetségekrıl, a róluk való gondoskodásról, pedig a közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy a tanulók joga a tehetségüknek és adottságaiknak megfelelı oktatás.
53
Az általános iskolában a tehetséggondozás számos színtere alakult ki, egyrészt a tanórai keretek között, másrészt tanórán kívüli tevékenységként szakkör, napközis tevékenységi kör, tehetséggondozó program formájában. Legnagyobb számban sport, matematika, idegen nyelv, számítástechnika, valamint a táncmővészeti képességek fejlesztését megcélozva.
2
Célkitőzések
2.1 Jövıképünk Az esélyegyenlıségi program segítse hozzá a társulás területén élı állampolgárokat ahhoz, hogy felkészült, a munkaerıpiacon eséllyel megjelenı szakemberekké váljanak, vagy induljanak el a felsıoktatás felé. A program járuljon hozzá ahhoz, hogy a közoktatási szolgáltatások szervezése oly módon történjen minden intézményben, hogy minıségi oktatást eredményezzen. A program célja, hogy megelızze a hátrányos megkülönböztetést és elısegítse azon csoportok tagjainak esélyegyenlıségét, akik szociális és kulturális hátránnyal indulnak a közoktatás útján. Továbbá, hogy a társulás minden lakójának biztosítsa és elérhetıvé tegye a meglévı közszolgáltatásokat, biztosítsa a fogyatékkal élık és a hátrányos helyzetőek esélyegyenlıségét az oktatás minden területén. A társulás célja, hogy megvalósuljon az egyenlı hozzáférés elve:
minıségi és hatékony oktatáshoz vezetı feltételek biztosításának megtervezése,
oktatási és társadalmi integráció támogatása, együttmőködésre nevelés.
A társulás az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet fordít minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási helyzetére. A
halmozottan
hátrányos
helyzető
gyerekek
esélyegyenlısége
elımozdításának
elengedhetetlen feltétele a szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket (pl. emelt szintő oktatásban való részvétel, tanórán kívüli foglalkozások).
54
2.2
Rövid távú célkitőzések (2010-2011)
A halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek és tanulók hátrányainak csökkentése érdekében az alábbi célok fogalmazhatók meg: •
Fel kell tárni minden településen és intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek/tanulók pontos számát.
•
Valamennyi óvodás korú gyermek felvételét biztosítani kell az önkormányzatok közoktatási feladatellátása alapján az óvodában, kiemelt tekintettel a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre, akiknek a nevelését különbözı kiegészítı képzettséggel rendelkezı pedagógusok segítik
•
A hhh-s gyermekek/tanulók ellátását segítı pályázati lehetıségek igénybe vétele.
•
Az azonos intézménytípusok esetében egyetlen településen sem haladja meg a hhh-s tanulók/gyermekek aránya közötti különbség a 25%-ot.
•
A hiányzó szolgáltatások iránti igényfelmérések a településeken készüljenek el (bölcsıdei ellátás)
•
A hhh-s tanulók lemorzsolódását csökkentı, eredményességüket növelı egyéni fejlesztések az általános és középiskolákban
A hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével, az eszközellátottság folyamatos javítása, korszerő infrastruktúra és informatikai eszközök biztosítása az oktatásban.
Az együttmőködések erısítése, az egymástól való tanulás megszervezése a kompetencia alapú oktatás és egyéb jó gyakorlatok terjesztéséhez.
Biztosítani kell, hogy az egyes óvodai csoportokban és az iskolai évfolyamokon belül kiegyenlített legyen a halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók aránya. Az eltérés az egyes csoport és osztályok között a 25 %-ot nem haladhatja meg.
Rendszeres kapcsolatot és együttmőködést kell kiépíteni az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének érdekében.
A megfelelı humán erıforrás biztosítása valamennyi, a térségben mőködı intézményben.
55
2.3 •
Középtávú célok (2011-2013)
Az óvodai férıhelyek száma minden településen lehetıvé teszi a 2 és féléves gyermekek óvodai elhelyezését is. • Intézményi önértékelésben minden évben szerepeltetni kell az esélyegyenlıségi programban vállalt feladatok értékelését, melyhez segítséget adhatnak a kérdıívek, a szempontrendszer kidolgozásához pedig esélyegyenlıségi szakértı.
A halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményességi mutatói javulnak, mind az alapfokú, mind a középfokú oktatásban.
El kell érni, hogy a közoktatásból kikerülı hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók minél nagyobb arányban rendelkezzenek piacképes szakmai ismeretekkel. 2.4
•
Hosszú távú (2014-2016)
Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása érdekében új pedagógiai, módszertani ismereteket szereznek a kistérség pedagógusai – különös tekintettel az óvodapedagógusokra – és azok beépülnek az oktatási gyakorlatba.
•
Pedagógusok attitődváltásának elısegítése a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése a térség intézményeiben.
•
Az infrastruktúra fejlesztése; akadálymentesítés, a XXI. század oktatása technikai feltételeinek biztosítása a térség intézményeiben.
•
Az intézmények, társintézmények közötti együttmőködések olajozottan mőködnek.
•
A megfelelı pedagógus minta alapján a gyermekek neveltségi szintje
•
Legyenek olyanok a tanári és tanítói viselkedésminták, amelyek eredménnyel járulnak hozzá a tanulók neveltségi szintjének emeléséhez.
56
3
Akcióterv Helyzetelemzés
Cél
megállapítása
Intézkedés
Felelıs
Határidı
Rövid távú
Középtávú
Hosszú távú
indikátor
indikátor
indikátor
A TKT közremőködik abban, hogy minden A
társulás
településén teremteni gyermekek
település készítse el
valamennyi meg a
kell HHH-s pontos,
naprakész nyilvántartását.
Valamennyi HHHs tanuló bekerüljön az ellátási körbe.
A külön
közoktatási esélyegyenlıségi
Esélyegyenlıségi
helyzetelemzését, az
Fórum vezetıje
intézményfenntartó
2010.
Nı a nyilvántartott
A nyilvántartás
támogatások
szeptembertıl
HHH-s tanulók
naprakész
igényelhetık
folyamatos
száma.
frissítése.
lesznek.
társulások pedig közösen készítsék el intézkedési terveiket.
57
A TKT elkészíti az igényfelmérı eszközt. A településeken
Közszolgáltatások feladatellátása nem teljes körő.
Igény szerint a hiányzó szolgáltatások biztosítása.
elvégzett
Elkészül az
igényfelmérések
igényfelmérés,
alapján segíti a
szükség szerint
települések
Esélyegyenlıségi
együttmőködését
megbízott
azon szolgáltatások
2011. szeptember 1.
A szolgáltatás
elkészül az
A szolgáltatás
hozzáférhetı
intézkedési terv,
feltételeinek
valamennyi
társulás szintő
biztosítottak.
igénylı
biztosításában,
együttmőködések a
amelyre igény merül
hiányzó
fel. Az egységes
feladatellátásra.
számára.
óvoda-bölcsıde létrehozását szakmailag támogatja a TKT.
58
Minden csoporttal a nyitva tartástól a zárásig szakképzett nevelı Az
óvodákban
foglakozzon. A
esetében gyermekek, fıleg a
csoport biztosítani
minden
kell
a
két
óvónıi státuszt
A foglalkoztatás
Óvónık felvétele, részmunkaidıs
Munkáltató
HH/HHH-s
foglalkoztatás
önkormányzatok
kisgyermekek bent
ösztönzése.
legalább azokban 2010. szept. 01.
az óvodákban, ahol csak egy csoport van.
maradjanak a
Minden óvoda 50%-kal
a
csökken a nem
jogszabályokn
megfelelı
ak
foglalkoztatás.
megfelelıen mőködik.
nevelési folyamatban délután is. Az
óvodai
férıhelyek
biztosítása. minden
2010-re településen
biztosított
legyen
megfelelı számú férıhely a
szülıi
megfelelıen gyermekek elhelyezésére.
igényeknek a
3
éves óvodai
Minden kisgyermek megfelelı szintő
A TKT az
ellátásban
infrastruktúra
részesüljön.
pályázatok
Lehetıség szerint
készítését
minden
koordinálja.
Oktatási referens
Egyetlen óvoda
Az óvodák
2012. szeptember
kihasználtsága sem
kihasználtsága
01.
lehet 130%-nál
120%-nál több
több.
nem lehet.
Az óvodák kihasználtsága 115%-nál több nem lehet.
kisgyermek a lakóhelyén kapja meg ezt az ellátást.
59
Pontos adatokkal
A 3 éves korú A be nem óvodázott 3 éves
korú
HHH-s
kisgyermekekrıl nincsenek adataink.
pontos
rendelkezik a
HHH-s
A TKT felkészíti a
kisgyermekek
különbözı ágazatok
Esélyegyenlıségi
részesüljenek az
szakembereit, hogy
megbízott
idıben megkezdett
közösen tervezzék
Oktatási referens
fejlesztés
munkájukat.
lehetıségében.
társulás a 3 éves 2010. szept. 01.
korú, még óvodába nem járó gyermekekrıl, ezen belül a HHH-s
3 éves korú
3 éves korú
HHH-s
HHH-s
kisgyermekek
kisgyermekek
70%-a jár
80%-a jár
óvodába.
óvodába.
kisgyermekekrıl.
60
Az új óvodai
A
csoportok/osztályok
szervezésének elveibe be kell
építeni
esélyegyenlıségi szempontokat.
az
Kiegyenlített
csoport és iskolai
legyen a HHH-s
osztály, azon kívül
gyermekek/tanulók
emelt szintő
aránya valamennyi
csoportok, vagy
csoportban,
egyéb iskolai
Valamennyi új
osztályban. (ne
csoport
csoport/osztály
térjen el
szervezésénél
intézményen belül
figyelembe kell
a HHH-s
venni az
a HHH-s eltérés
gyermekek aránya
esélyegyenlıségi
25% alatti.
25%-kal,
csoportszervezési
településen belül
elvet.
az intézmények
Ennek alapján
között)
társulási szintő
Esélyegyenlıségi megbízott
2010. szeptember
esetében
01-tıl folyamatos
intézményen belül
Valamennyi
Valamennyi
csoport/osztály
csoport/osztál
esetében
y esetében
intézményen
intézményen
belül a HHH-s
belül a HHH-s
eltérés 25%
eltérés 25%
alatti.
alatti.
adatfeldolgozás.
61
Az SNI-vé minısítés eljárásának vizsgálata, a koncentrálódás Egyes
településeken
SNI-s
tanulók
magasabb átlagnál.
az
az
aránya országos
Az SNI-s tanulók
Minden
okainak feltárása.
Esélyegyenlıségi
gyermeknek a
Figyelemmel kíséri
megbízott
2011. szeptember
aránya az egyes
szükségleteinek
az SNI-s tanulók
Oktatási referens
01-tıl
településeken az
megfelelı oktatás
szükséges szakértıi
Intézményvezetık
folyamatos.
országos átlagnak
biztosítása.
véleményének
megfelelı.
felülvizsgálata A visszahelyezett tanulók mentorálásának támogatása.
62
Mikrotérségi együttmőködések a pályaválasztás eredményes tervezése érdekében. Hiány szakmák megismertetése a tanulókkal, önismereti A tanulók továbbtanulási adatai szerint alacsony az érettségit
adó
középiskolában továbbtanulók köztük
a
aránya, HHH/HH-s
tanulók aránya is.
A HH/HHH-s
A HH/HHH-s
Valamennyi tanuló,
tréningek,
A HH/HHH-s
tanulók
tanulók
köztük a
pályaorientációs
tanulók
továbbtanulási
továbbtanulási
HH/HHH-s tanulók
tréningek tervezése
Esélyegyenlıségi
továbbtanulási
mutató nem
mutató nem
megfelelı
kistérségi szinten
megbízott
Minden év
mutató nem térnek
térnek el az
térnek el az
képzettséget
az érdeklıdı
Oktatási referens
február
el az iskolai
iskolai
iskolai
szerezzenek és
tanulóknak.
intézményvezetı
mutatóktól 30%-nál
mutatóktól
mutatóktól
eséllyel induljanak
A tovább nem
nagyobb
25%-nál
20%-nál
a munkaerıpiacon.
tanuló, vagy a 9.
mértékben.
nagyobb
nagyobb
mértékben.
mértékben.
évfolyamon lemorzsolódó fiatalok utógondozásának segítése. Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal, átsegítés a felnıttoktatásba.
63
A kompetencia A tanulók
mérések A
tanulók
kompetenciamérések eredményei nem felelnek meg az országos átlagnak minden intézményben.
A tanulók minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken.
eredményeinek
Elemzés: minden
feldolgozását szakmailag
Intézményvezetık
támogatja a TKT,
év ápr. 20. Fejlesztési terv: jún. 30.
szakember
Nı a hozzáadott pedagógiai érték az intézményekben.
A tanulók
eredményei 2%-kal
eredményei
javulnak az
2%-kal
utolsó
javulnak.
méréshez viszonyítva.
igénybevételét segíti. A TKT- területén
Az
azonos
intézménytípusok együttmőködése, kölcsönös
a
hospitációs
lehetıségek biztosítása.
mőködı
A TKT
közoktatási
intézményei jó
intézmények között
gyakorlatainak
alakuljon ki egy, a
összegyőjtése, majd
„Jó gyakorlatokat”
megismertetése, évi
Esélyegyenlıségi
különbözı
egy alkalommal
Fórum vezetıje.
nevelési,oktatási
szakmai
területen
mőhelymunka
megismerhetı
tervezése egy
együttmőködési
nevelési témában.
A lehetıségek 2010. dec. 31.
felmérése, a programok megtervezése.
Évi egy
Évi egy
program
program
tervezése.
tervezése.
lehetıség.
64
Az IPR érdekében az intézményi Az
integrált
pedagógia
rendszer kiépítése a HHHs
gyermekeket/tanulókat
nevelı,
oktató
intézményekben.
A HHH-s gyermekek/tanulók óvodai nevelésének és iskolai eredményességének elısegítése.
Az integrált pedagógiai program gyakorlati megvalósításának segítése.
önértékelések Esélyegyenlıségi
elkészülnek,
Fórum vezetıje
2010. szeptember
együttmőködési
Oktatási referens
01.
megállapodások az
intézményvezetık
OOIH-val. Intézményi
Az intézmény az IPR alapján végzi nevelı, oktató tevékenységét.
dokumentumok átdolgozása. Minél több pedagógus vegyen részt korszerő módszertani képzéseken és a Pedagógusok módszertani képzése.
hhh-s tanulók nevelését/oktatását segítı képzésen. (IPR, kooperatív, projekt, egyéni differenciálás,
A TKT szervezi a képzést a pedagógusoknak, lehetıvé téve ezáltal az egyéni választás esélyeit, a választott
A Esélyegyenlıségi megbízott
2010. szept. 01-
Oktatási referens
tıl.
intézményvezetı
A pedagógusok 30%-a legalább egy képzésen vett részt.
A pedagógusok
pedagógusok
60%-a legalább
90%-a
egy képzésen
legalább egy
vett részt.
képzésen vett részt.
tanfolyam biztos indítását.
drámapedagógia)
65
Nem
megfelelı
szakképesítéssel rendelkezı
pedagógusok
látják el a nevelés/oktatás feladatát.
A minıségi oktatás
A kistérség a
személyi feltételei
szakos ellátás
legyenek
biztosításának
biztosítottak
feltételeit felméri a
minden település
társulásban és
minden
javaslatot tesz a
intézményében.
megoldásra.
100%-os a
100%-os a Esélyegyenlıségi
A nem megfelelı
szakosan
megbízott
szakképesítéssel
leadott órák
leadott órák aránya
aránya minden
10%-kal csökken.
feladatellátási
Oktatási referens
2010. szept. 01.
intézményvezetı
helyen.
szakosan leadott órák aránya minden feladatellátási helyen.
Az
A
társulás
közoktatási
folyamatainak adatkezelésében a HHH-s tanulók adatainak kiemelt kezelése.
A HH/HHH-s tanulók közoktatási eredményességének elısegítése-
Az adatok birtokában szükséges intézkedések megfogalmazása.
Kialakul és
Esélyegyenlıségi megbízott Oktatási referens intézményvezetı
megfelelıen 2011. jan. 01.
mőködik a korszerő adatszolgáltatási rendszer
intézmények
Az
tervezési
intézmények
folyamataiba
az
beépülnek a
esélyegyenlıs
HH/HHH-s
égi elvek
tanulók
figyelembe
esélyegyenlısé
vételével
gét elısegítı
mőködnek.
intézkedések.
66
4
Megvalósítás
Társulásunk az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetıi számára feladatul adja, és ellenırzi, hogy - vizsgálják meg, és a program elfogadását követıen 3 hónapon belül biztosítsák, hogy az intézményük mőködését és pedagógiai munkáját érintı, és az esélyegyenlıségi szempontból
fontos
egyéb
közszolgáltatásokat
meghatározó
stratégiai
dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitőzései;
A program értékelésére, ellenırzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, ill. a programba történı beépítésének garantálására Esélyegyenlıségi Fórumot hozunk létre és mőködtetünk (lásd a Konzultáció, visszacsatolás címő fejezetet).
Annak érdekében, hogy önkormányzati döntéshozók, tisztségviselık és közoktatási intézményvezetık
felkészültek
legyenek
a
programban
végrehajtandó
feladatokra,
gondoskodunk folyamatos továbbképzésükrıl az érintett területeken.
Az akciótervben szereplı vállalásokról az egyes intézmények az ıket érintı konkrét feladatokról intézményi szintő akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak.
4.1 Megvalósítási terv a) A HHH-tanulók iskolai sikerességének javítása Feltárt probléma Elérendı cél Beavatkozások
HHH-diákok kompetencia mérési eredményeinek elemzése, értékelése A HHH eredményességének növelése 1. Az oktatás színvonalának emelése a) A szakemberek megfelelı számú biztosítása Pontos kistérségi erıforrás terv készítése, az óraadói lehetıségek közvetítése, az óraadó munkát ellátó pedagógusok ösztönzési rendszerének kidolgozása kistérségi szinten
2. TÁMOP, TIOP, ROP-os és egyéb (IPR pályázat, Útravaló) pályázati lehetıségek kihasználása a szakmai fejlesztés érdekében A pályázati lehetıségek ismertetése, A részvétel szorgalmazása Segítség nyújtás pályázatkészítésben Szakmai együttmőködések koordinálása 3. A pedagógusok szakmai, módszertani továbbképzésének kistérségi szintő koordinálása, lehetıség szerint anyagi forrás biztosítása Pedagógus-továbbképzések igénybevétele, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat fejlesztése (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). 4. „Jó gyakorlatok” megismertetése a kistérségben Szakmai mőhelymunka, nevelési nap tanévente egy alkalommal 5. A munkaerıpiaci igényeket nyomon követve javaslatot tesz a képzési strukturára, a hh/hhh-s és tanulók továbbképzési lehetıségeit is szem elıtt tartva Gyır Megyei Jogú Város által mőködtetett a hiányszakmákban továbbtanuló diákok számára ösztönzı ösztöndíjrendszer fenntartása A tovább nem tanuló és a 9.10. évfolyamon lemorzsolódó tanulók adatainak győjtése, felnıttoktatásba való átsegítésük megszervezése Felelıs
Esélyegyenlıségi Fórum vezetıje, Intézményvezetı Önkormányzatok, tanárok, diákok, szülıi munkaközösség
Partner
szakértık, Oktatási Hivatal, Educatio Kft., Oktatási és Kulturális Minisztérium, Pedagógiai Intézet
Határidı
2010. augusztus 31. majd folyamatos
68
A hh/hhh-s tanulók eredményességi mutatói elmaradnak az intézmények Kiinduló érték
eredményességi mutatóitól. A hhh-s tanulók eredményeit külön kevés intézmény kezeli.
Indikátorok
Az eltérés nem nagyobb, mint 30%, az intézményi eredményességi
rövidtávon
mutatóktól. A hh/hhh-s tanulók 10%-a bekapcsolódik az Útravaló programba, vagy egyéb segítı programba.
Indikátorok
Az eltérés nem nagyobb, mint 25%, az intézményi átlagtól.
középtávon
A hh/hhh-s tanulók 30%-a bekapcsolódik az Útravaló , vagy egyéb segítı programba.
Indikátorok
Az eltérés nem nagyobb, mint 20%, az intézményi átlagtól.
hosszú távon
A hh/hhh-s tanulók 60%-a bekapcsolódik az Útravaló , vagy egyéb segítı programba.
Az
indikátorok intézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlıségi Terv
forrása Kockázatok és
Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint szülık
csökkentésük együttmőködési szándékának, az ügy mellett történı elkötelezettségének
eszközei
alacsony szintje, forráshiány A kockázat csökkentésének eszköze: - diákok egyéni felkészítése, szemléletformálása - pedagógusok módszertani kompetenciáinak fejlesztése - együttmőködés a szülıkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenlıségi Fórum mőködtetése
Erıforrások
intézményvezetés, tanári kar szükséges erıforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képzı szervezetek; mőködı modellek megismerése
Státusz
elıkészítés alatt
69
b) Az esélyegyenlıség biztosításának feltétel rendszere Feltárt probléma
A közszolgáltatások biztosítása, a hh/hhh-s gyermekek/tanulók idıben megkezdett felzárkóztatásának feltételei.
Elérendı cél
A kistérség területén élı hh/hhh-s gyermekek/tanulók számának pontos meghatározása, az ı és velük együtt többi társuknak nyújtott minıségi szolgáltatások feltételeinek kialakítása
Beavatkozások
Korszerő adatszolgáltatási rendszer kidolgozása, alkalmazása, Az egyes településeken a szolgáltatások bıvítése iránti igény esetén kistérségi tervezés, együttmőködés a megvalósításban. Évenkénti monitor vizsgálatok a megvalósítás helyzetérıl Az óvodába nem járó hhh-s gyermekek pontos számának meghatározása Az óvodai férıhelyek áttekintése, szükség esetén bıvítése Együttmőködések segítése a különbözı ágazatok között a beóvodázás érdekében Bölcsıdei ellátás biztosítása Az egységes óvoda-bölcsıde kialakításának segítése további településeken
Felelıs
Esélyegyenlıségi Fórum vezetıje,
Határidı
2010. augusztus 15- tıl folyamatosan
Kiinduló érték
Nincs pontos képünk a hh/hhh-s tanulók adatairól.
Indikátorok rövidtávon
A hhh-s gyermekek óvodai ellátása legyen legalább 80%-os. A hiányzó közszolgáltatásokról a felmérés elkészül.
Indikátorok középtávon
A szolgáltatás feltételrendszere, tervezése megvalósul.
Indikátorok hosszú távon
A társulásban igényelt szolgáltatások elérhetık lesznek a polgároknak.
Az indikátorok intézményi nyilvántartások, aktualizált Esélyegyenlıségi Intézkedési forrása Terv Kockázatok Nem megfelelı számítógépes háttér és csökkentésük Kevés óvodai férıhely- infrastruktúra fejlesztése. eszközei A feladatellátás biztosítása anyagi nehézségbe ütközik – együttmőködések a térségben. Erıforrások
intézmények vezetıi, tanári kar szükséges erıforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képzı szervezetek
Státusz
elıkészítés alatt
70
4.2
Megvalósítást segítı egyéb programok
Az intézkedési terv célkitőzéseinek megvalósulásához jelentısen hozzájárulnak a célzott esélyegyenlıségi beavatkozások mellett az olyan fejlesztések, programok melyek a közoktatás feltételeinek javítását általában célozzák meg. Mindezek számbavétele azért szükséges, hogy az egyes programok eredményes megvalósulását a szakmai összefüggések feltárásával és elıkészítésével ösztönözni lehessen.
Az Esélyegyenlıségi Terv végrehajtását segítı egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt programelem
Ezek alapján meghatározott feladatok A TKT segíti az
Határidık
Célértékek
Feladatok státusza
Koordiná-ciós feladat
Koordinációért felelıs személy
iskolák, óvodák tájékozódását e területen. Intézményfejlesztés
A HHH-s
Önértékelés
tanulókat
Intézményi
nevelı/oktató
dokumentumok
óvodák,
IPR
átdolgozása
2011.
általános és
implementáció
Pedagógus
jún. 15.
középiskolák
továbbképzések
építsék be a
Új módszerek
pedagógiai
szerinti
programba az
képességfejlesz-tés
IPR-t
A pályázat benyújtása,
1
Szerzıdés kötés
Esélyegyenlıségi
az OOIH-val,
Fórum vezetıje
Továbbképzések szervezése
Kistérségi szinten együttmőködés a szakmai feltéte-lek biztosítására. ROP,
vagy
egyéb
pályázatok
infrastrukturá
beadásának
lis
fejlesztést
lehetıvé pályázat
tévı
A TKT
TKT szinten a
koordinálása, segítségnyújtás a fenntartóknak az
2016. dec. 31.
területén mőködı intézmények fizikai
Tervezés 1
Építés lebonyolítá-sa
Esélyegyenlıségi Fórum vezetıje
akadály-
71
alapján támogatott fejlesztés
intézményi
mentesítése
akadálymentesí-
megvalósul.
tést, óvodai infrastruktúra fejlesztést lehetıvé tevı pályázatokon. A fenntartók beadják Fenntartók
pályázatukat
TÁMOP,
tájékoztatása
meghatáro-
pályázat
Kompetencia-
zott
alapján
alapú oktatás
2012. jan. 15.
feladatellátási
támogatott
bevezetése
fejlesztés
Pedagógus
kompetencia-
továbbképzések
alapú oktatás
Pályázat beadása Intézményi 1
helyekre, a
helyzet-elemzés
Esélyegyenlıségi
és
Fórum vezetıje
Intézményfejlesztés
bevezetése érdekében.
TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés
Fenntartók
Az
tájékoztatása,
intézmények
Pályázat
használják a
készítése
az intézmények számítógépparkjána k fejlesztése, az
2011. dec. 31.
tanítási órákon a
1
Fejlesztési terv,
Esélyegyenlıségi
beszerzés,
Fórum vezetıje
számítás-
pedagógus
bevezetése az
technikai
képzések
oktatásba.
eszközöket.
IKT és SDT
72
5
Kockázatelemzés
A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetıen nehézséget jelentı és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezık számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitőzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényezı, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínősége (valószínőség: 1-3 pont). Az eredmény szempontjából jelentısebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényezı esetében, ahol a súlyosság és valószínőség pontszámának szorzata eléri a 3-mat).
73
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Minden HHH-s gyermek/tanuló bekerüljön a szükséges ellátásba.
Szülıi nyilatkozatok
Az adatgyőjtés korszerősítése. Minden folyamatba kerüljön be a HHH-s gyerekekrıl, tanulókról győjtött adat.
Olyan adattáblák at készít a TKT, hogy minden folyamatban külön látni lehessen a HH-s és HHH-s gyerekek és tanulók teljesítményét az intézményekben, a szükséges beavatkozások tervezése érdekében.
Az intézkedés eredményes megvalósulá-sának kockázata
A szülık nem szívesen nyilatkoznak alacsony iskolai végzettségükrıl
Nincs megfelelı számítógépes háttér
A kockázat következményének súlyossága (1-3)
3
3
A kockázat bekövetkezésének valószínősége (1-3)
2
1
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
Az intézmény maga tájékozódik a szülık iskolai végzettségérıl az adatvédelmi törvény betartásával és ı kezdeményezi a jegyzıjénél a gondozásba vételt.
Szükség esetén felkészítés az intézmény adminisztratív dolgozói részére.
Az intézményben ismerjék meg a kollégák és alkalmazzák a kompetencia alapú oktatást
A HHH-s gyermekek/tanulók hozzájussanak a számukra elınyös, kiegészítı pedagógiai elemekhez.
A kompetencia méréseken hh/hhh-s tanulók nagyobb arányban érjék el az országos szintet.
Az SNI-s tanulók megfelelı ellátása
A Jó gyakorlatok megismertetése a TKT-n belül, a szakmai együttmőködés, mőhelymunka tervezése.
TKT segíti a feltételek biztosítását. Intézményi önértékelés Az IPR bevezetésének tervezése, szerzıdéskötés az OOIH-val, pedagógiai program módosítása, Az intézmények támogatása a kompetencia-mérések eredményeinek feldolgozásában, tantestületi megvitatás, szükség esetén egyegy kolléga beiskolázása a mérés eredményeinek helyes feldolgozását segítı továbbképzésre munkaközösségenként fejlesztési terv készítése Az SNI-s tanulók szükséges felülvizsgálata. Az integráltan nevelhetı gyermekek/ tanulók és a nem SNI-s tanulók visszahelyezése normál tantervő iskolába. Szülıi
A pedagógusok kevéssé lesznek motiváltak a szakmai megújulásra
A pedagógusok attitődje nehezen változik
3
3
1
Szakértıket vonunk be a tájékoztatásba.
1
Az IPR-t alkalmazó gyıri és vidéki iskolák munkájának megismerése.
Nem megfelelı módon értékelik a mérési eredményeket, belülrıl nem látják a megfelelı lépéseket elfogulatlanul
2
1
A visszahelyezett tanulók eredményessége csökken.
3
2
Külsı mérési szakember segítségét kell kérni.
A pedagógusok képzése, a tanulók mentorálása.
75
tájékoztatók. Az intézmény tárgyi feltételei feleljenek meg a jogszabályi elvárásoknak
Az intézmények ütemtervet készítenek a hiányzó feltételek biztosításáról
Intézmény-fejlesztés a pályázati kiírásban foglaltak szerint. A fenntartó hozzá Alapító okiratok módosítása. tudjon járulni a HHH-s Pályázat. tanulók ellátásának Képesség-kibontakoztató és magasabb költségeihez. integrációs pályázati támogatás igénylése Az intézmény fizikai, Az akadály-mentesítés szükség esetén informatikai megtervezése. akadálymentesítése az Források biztosítása, kivitelezése egyenlı hozzáférés érdekében
Nem jut a fenntartó pályázati, vagy állami hozzájáruláshoz a fejlesztés megvalósításához.
3
3
A fejlesztések között szükségességi sorrend kialakítása, erre intézményi és fenntartói szinten javasolt alapot képezni.
Az intézmény nem felelnek meg a pályázati feltételeknek
3
1
Intézményi önértékelés elkészítése Bevezetı tájékoztató az intézményvezetés részére .
Nem áll rendelkezésre a megfelelı forrás a beruházásokhoz.
3
3
Újabb pályázati lehetıség
76
6
Monitoring
A kitőzött szakmai célok és határozatok, megállapodások betartását folyamatos figyelemmel kell kísérni. Teljesítésérıl az intézmények beszámolója alapján szükséges a Társulási Tanács és a társult önkormányzatok képviselı-testületeinek a tájékoztatása. Az intézményi önértékelésnek minden évben legyen része az esélyegyenlıségi programban vállalt feladatok értékelése. Az esélyegyenlıségi program nyomon követése a Társulás által kijelölt esélyegyenlıségi felelıs feladata. •
Minden évben ellenırzi az esélyegyenlıségi tervben megfogalmazott akcióterv megvalósítását.
•
Mőködteti az Esélyegyenlıségi Fórumot
•
Meghatározza az adatgyőjtéshez szükséges információkat, majd elkészíti az információ begyőjtésének tervét: táblázatokat állít össze, interjút készít.
•
Feldolgozza az adatokat, majd az így elkészült eredményeket a település honlapján közzéteszi.
•
Tájékoztatja a program megvalósításában elért eredményekrıl a képviselı-testületet, lakossági fórumon a szülıket, pedagógusokat, tanulókat és az együttmőködı szakmai és társadalmi partnerek képviselıit.
Az Esélyegyenlıségi Fórum ellenırzi, és javaslatot készít az Intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására, az egyes beavatkozási területek felelıseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Résztvevıi: intézményvezetık, a fenntartó(k) képviselıi, Cigány Kisebbségi Önkormányzat a tematikus munkacsoportok vezetıi, gyermek- és ifjúságvédelmi felelısök, szülık képviselıi, diákok
képviselıi,
családsegítı
szolgálat,
gyermekjóléti
iskolapszichológus, nevelési tanácsadó, roma civil szervezet….
Határidı: minden év augusztus 31.
szolgálat,
gyámügy,
7
Nyilvánosság
Az esélyegyenlıségi terv nyilvános, az érintett önkormányzatnak gondoskodnia kell a helyben szokásos módon történı közzétételrıl. A tervezett esélyegyenlıségi célok elérése érdekében tájékoztatni kell a közszolgáltatásokat igénybe vevıket, a város lakosságát. A célok eléréséhez nélkülözhetetlen hogy minden elérhetı eszközt és helyi médiumot (honlapok, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) be kell vonni az esélyegyenlıség megvalósulását támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
8
Konzultáció és visszacsatolás
Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásának ellenırzése érdekében Esélyegyenlıségi Fórumot hozunk létre.
a) Az Esélyegyenlıségi Fórum feladata: - az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelızı idıszakban végrehajtott intézkedések elısegítették-e a kitőzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - az Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv aktualizálása, - a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv elıkészítése képviselı-testületi döntésre - az esélyegyenlıséggel összefüggı problémák megvitatása - az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
A
kiemelt
problématerületekre
a
terület
aktorainak
részvételével
tematikus
munkacsoportokat alakítunk a problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitőzött célok megvalósítása érdekében. A
78
munkacsoportok vezetıi egyben tagjai az Esélyegyenlıségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (min. évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlıségi Fórum számára.
B ) Az Esélyegyenlıségi Fórum mőködése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik A Fórum mőködését megfelelıen dokumentálni kell, üléseirıl jegyzıkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükség szerinti módosítására A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelıst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
C ) Észrevételek visszacsatolása Az Esélyegyenlıségi Fórum felelıst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülık, egyéb partnerek) észrevételeinek győjtésére, aki ezekrıl tájékoztatja a Fórumot. Az Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkezı javaslatokat az Esélyegyenlıségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselıtestületnek az Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására.
Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkezı javaslatoknak Fórum elé terjesztése: Határidı: minden év augusztus 31. Felelıs:
9
esélyegyenlıségi felelıs, közmővelıdési-humán referens
Kötelezettségek és felelısség
Az esélyegyenlıséggel összefüggı feladatokért az alábbi személyek/csoportok, az itt meghatározott körben felelısek. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv végrehajtásáért a társulás részérıl az elnök felel. Az ı feladata és felelıssége: -
Biztosítania kell, hogy a társulás minden lakója, de fıként az oktatási intézmények, szülık és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a Társulási
Közoktatási
Esélyegyenlıségi
Intézkedési
Terv,
illetve,
hogy az
önkormányzat döntéshozói, tisztségviselıi és a településen mőködı közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.
79
-
Biztosítania kell, hogy az önkormányzatok, illetve az egyes intézmények vezetıi minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.
-
Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.
-
Emellett az Esélyegyenlıségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz.
A Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv megvalósításának irányításáért a társulás részérıl az elnök felel, aki egyben az Esélyegyenlıségi Fórumnak is elnöke. Az ı feladata és felelıssége: -
az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),
-
az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése,
-
az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,
-
az Esélyegyenlıségi Fórum összehívása és mőködtetése.
A társulás vezetése, az önkormányzatok tisztségviselıi és a településeken mőködı közoktatási intézmények vezetıi -
felelısek azért, hogy ismerjék az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteiket bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
-
Felelısségük továbbá, hogy ismerjék a Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közremőködjenek annak megvalósításában.
-
Az esélyegyenlıség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az intézkedési terv kijelölt irányítónak.
-
Az
intézmények
vezetıi
intézményi
akciótervben
gondoskodjanak
az
Esélyegyenlıségi Programban foglaltaknak az intézményükben történı maradéktalan érvényesülésérıl.
Minden, a társulással és annak közoktatási intézményeivel szerzıdéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezıként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövıben bele kell foglalni a szerzıdésbe.
80
10 Érvényesülés, módosítás Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az Esélyegyenlıségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelısétıl, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetık legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a képviselı-testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelıs személy intézkedik a felelıs(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felelısségre vonásáról. Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelıs személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendı módon járulnak hozzá a kitőzött célok megvalósításához.
81
Záradék
A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás a Társulás
Közoktatási Esélyegyenlıségi
Helyzetelemzés és Közoktatási Intézkedési Terv elkészültét felülvizsgálatát
a 42/2010
(IX.15). számú határozatával elfogadta. A dokumentum legfrissebb adatként a 2009/2010 tanév statisztikai adataira épült, illetve csatolt adattáblákként azokat tartalmazza - a Társulás elnökének nyilatkozata alapján.
A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzésének (KEH) és Közoktatási Intézkedési Tervének (KET) készítését segítette
…………………………… Mosolits Lászlóné közoktatási esélyegyenlıségi szakértı
A társulás nevében:
………………………… Borkai Zsolt társulási tanács elnöke
…………………. Sárkány Péter munkaszervezet-vezetı
82
11 Melléklet
Település
Állandó Lakónép. Állandó Állandó Állandó Állandó népesség Száma 0-2 3-5 6-14 15-18 sz.
Állandó népesség. Vált. 19902008 (-/+)
Abda
3159
3177
92
90
294
154
448
Bıny
2164
2220
64
60
222
118
9
Börcs
1285
1292
50
55
134
62
328
Dunaszeg
1980
1992
70
79
186
110
425
Dunaszentpál
734
750
29
25
68
34
207
Enese
1772
1792
69
50
158
99
Gönyő
3120
3192
62
111
343
151
448
132046
126422
3479
3726
9736
5457
2715
Gyırladamér
1581
1583
37
77
186
84
349
Gyırújbarát
5876
5887
182
240
671
279
1697
Gyırzámoly
2317
2359
90
123
254
114
833
Ikrény
1852
1826
63
65
192
101
294
Kisbajcs
824
835
24
25
74
60
147
Koroncó
2006
2006
39
53
182
96
132
Kunsziget
1202
1241
41
47
114
71
Mezıörs
973
992
13
12
45
16
Nagybajcs
932
952
25
33
76
55
100
Nagyszentjános
1845
1869
58
50
165
101
124
Nyúl
4107
4104
126
145
377
199
765
Öttevény
2906
2906
83
87
269
594
264
Pér
2360
2396
62
64
201
112
Rétalap
593
577
17
27
57
34
Rábapatona
2483
2508
70
65
217
Töltéstava
2182
2190
73
66
224
106
666
Vének
188
196
4
4
18
8
8
Vámosszabadi
1528
1528
66
61
178
83
182015
176792
4988
5440
14641
8298
Gyır
Gyırújfalu
Összesen
72 -134
9897
1. sz. táblázat Demográfia
83
Munkanélküliek száma
Település
Abda
Rendszeres szociális segélyt kapó
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapó gyermekek Szülık Szülık Szülık Ebbıl háztartások személyek Összesen Összesen igennel nemmel nem tartósan száma száma nyíl. nyíl. nyíl. 120 80 2 2 43 1 42
Bıny
114
42
60
60
76
12
5
59
Börcs
30
10
0
0
26
5
Dunaszeg
58
25
10
10
29
5
0
24
Dunaszentpál
30
10
0
0
9
0
0
4
Enese
92
13
1
1
0
Gönyő
131
118
3
4
14
0
11
3
Gyır
8867
5310
227
227
2903
310
0
0
Gyırújbarát
146
21
4
4
73
6
0
67
Gyırladamér
40
15
0
0
17
5
0
12
Gyırzámoly
53
0
0
0
34
0
0
34
Ikrény*
61
11
8
8
44
0
0
44
Kisbajcs
64
12
2
2
9
Koroncó
50
25
8
8
64
Kunsziget
47
38
0
0
16
Mezıörs*
64
14
Nagyszentjános
94
7
8
8
Nagybajcs
16
10
2
Nyúl
132
34
Öttevény*
103
Pér
24
Gyırújfalu
9 29
12
23
3
0
0
3
2
28
2
26
0
1
1
78
14
16
16
34
60
30
30
30
59
Rétalap
25
8
5
5
45
Rábapatona
106
8
20
20
54
1
53
0
Töltéstava
84
14
20
20
66
11
10
44
Vének
20
5
1
2
2
Vámosszabadi
15
4
0
0
3
0
0
3
10877
5910
440
442
3781
405
117
490
20
2
2. sz. táblázat: Szociális helyzet az egyes településeken
84
Település
rendszeres gyvk
hh-s gyermekek/tanulók száma
Abda
43
22
Bıny
76
61
Börcs
26
9
Dunaszeg
29
11
Dunaszentpál
9
0
Enese
0
17
Gönyő
14
4
2903
2559
Gyır Gyırladamér
17
Gyırújbarát
73
30
Gyırzámoly
34
32
Ikrény*
44
21
42
29
Koroncó
64
47
Kunsziget
16
25
Mezıörs*
20
Nagyszentjános
35
34
Nyúl
78
31
Öttevény*
34
0
Pér
59
29
Rétalap
45
17
Rábapatona
54
37
Töltéstava
66
30
Gyırújfalu
Kisbajcs, Nagybajcs, Vének, Vámosszabadi
Összesen
3781
3045
3. sz. táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény- hátrányos helyzet
85
Óvodai ellátás 4. sz. táblázat: Összesített óvodai ellátás int. Szám.
Település
Feladat. Hely. Sz.
Férıh. sz
Beiratottak sz.
Be nem Beiratottak Be nem aránya Beiratott Beiratott íratott 3 íratott 3 (gyógyepd. HH HHH évet évet Nev. Együtt) betetötött betötött HH
Gyógyped nev. Rész. (integ. Nev. Nélkül)
5
csoporto k (gyógype d nev. Együtt) 4
Abda
1
1
100
102
102%
5
3
Bıny
1
1
70
70
100%
12
2
3
Börcs (Abda tagóvodája)
0
1
50
39
78%
6
1
2
1 1
1 1
75 25
76 22
101% 88%
0 0
0 0
1 1
75 125
71 128
95%
2
6
Gönyő
1 1
102%
Gyır
31
45
5580
4704
84%
670
86
Gyırladamér
1
1
60
64
107%
4
0
Gyırújbarát Gyırújfalu (Gyırladamér tagóvodája)
1
1
250
212
85%
4
1
0
1
75
Gyırzámoly
1 0
1 1
100 60
117 48
117% 80%
6 4
0 1
Kisbajcs Koroncó (Rábapatona tagóvodája)
1
1
48
33
69%
3
0
1
75
55
73%
9
5
Kunsziget
1
1
60
69
115%
4
0
Mezıörs (Rétalap tagóvodája)
0
1
50
42
88% 1 4 0
Dunaszeg Dunaszentpál Enese
Ikrény
1
1
25
26
Nagyszentjános
1 1
60 150
58 137
97%
Nyúl
1 1
Öttevény
1
1
100
116
120% 4
1
75
52
1
2
25
22
80%
17
Rábapatona
1 1
185 77
148 54
78%
Töltéstava
1 1
70%
15 0
6 0
Vének
0
0
Vámosszabadi
1
60
56
93%
1
0
Összesen
85%
200
4 1
0
0
2
0
0
9
0
0
4 2
3 0
0
5
2
1
11
1
2 6 1
1
6521
28
1
Rétalap
7635
0
2 0
Pér
71
0 1
2
69%
1
0 0
2
Nagybajcs
51
0 0
5
104% 91%
27 0
0
771
12
0
4
0
3
4
3 7 2
0
113
0
65
9
1
2
43
271
5. sz. táblázat Az óvodai intézmények összetétele a gyermekek szociális háttere alapján
Települése Abda Bıny Börcs (Abda tagóvodája) Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırújfalu Gyırzámoly Ikrény (Abda tagóvodája) Kisbajcs (Vénekkel társulásban) Koroncó (Rábapatona tagóvodája) Kunsziget Mezıörs (Rétalap tagóvodája) Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rétalap Rábapatona Töltéstava Vámosszabadi Összesen
csoprtok száma 4
Fıállású ped. 9
102
5
4,90%
3
2,94%
1
SNI % 0,98%
3
6
70
12
17,14%
2
2,86%
2
2,86%
2
3
39
6
15,38%
1
2,56%
0
0,00%
3 1 3 5 200 2 9
6 2 7 11 428 4 18
76 0 22 0 71 2 128 0 4704 573 64 4 212 4
0,00% 0,00% 2,82% 0,00% 12 6,25% 1,89%
0 0 6 0 86 0 1
0,00% 0,00% 8,45% 0,00% 1,83% 0,00% 0,47%
0 0 1 7 143 0 13
0,00% 0,00% 1,41% 5,47% 3,04% 0,00% 6,13%
4
9
117
6
5,13%
0
0,00%
1
0,85%
3
6
48
1
2,08%
1
2,08%
2
4,17%
2
3
33
3
9,09%
3
6
55
4
7,27%
5
9,09%
2
3,64%
2
4
69
4
5,80%
0
0,00%
5
7,25%
2
4
42
8
19,05%
0
0,00%
0
0,00%
1 2 6 4 3 1 4 2 1 272
3 4 13 11 6 2 8 4 2 581
26 1 3,85% 58 4 6,90% 137 0 0,00% 116 52 4 7,69% 22 9 40,91% 93 11 11,83% 54 56 1 1,79% 6490 666 10,26%
0 2 0
0,00% 3,45% 0,00%
0 3 8 1 1
0,00% 5,17% 5,84% 0,86% 1,92%
1
1,08%
0
0,00%
0 108
0,00% 1,66%
0 190
0,00% 2,92%
össz HH HH % HHH
HHH %
SNI
87
6. sz. táblázat Általános iskola feladatellátás a kistérségben Magán tanúlók száma
SNI tanúlók száma
Gyógyp. Okt-nev. rész.
0 0 0
21 12 6
0
int. Szám.
Feladat. Hely. Sz
Oszt. Termek. sz.
Osztályok sz.
Férıh. sz.
Tanulók sz.
Tanulók aránya
1 1 0
1 1 1
10
9 8 2
266 250 44
191 178 41
1
2
10
9
180
148
72% 71% 93% 94%
0
1
1
20
21
105%
0
1 1 33
1 1 39
15 12 538
9 10 490
220 327 13318
217 237 10625
1 1
1 1
8 20
8 17
120 410
106 360
98% 72% 80% 88% 88%
0
1 2 1
8
Ikrény
1 1
Kisbajcs
1
2
11
10
Koroncó Kunsziget
1 1
1 1
8 10
8 8
Mezıörs
2
2
Nagyszentjános Nyúl
1 1
1 1
15
8 11
Öttevény
1
1
Pér
1
1
9
8
225
Rábapatona Töltéstava
1 1
1 1
11 9
8 8
Vámosszabadi
1
1
2
54
66
696
Település
Abda Bıny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál (Dunaszeg tagiskolája) Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırújfalu (Gyırladamér tagiskolája) Gyırzámoly
Összesesn
Átm. és tart. Nev
Jegyzı ált. védelembe vettek
20
0
0
23 38 1348
40 30 1571
58
0 4
16 54
14 34
1
2
0 5
18 9
19 11
26
25
HH
HHH
Elsı évfolyam
8. évf. száma.
0
14 38 3
0 9 0
30 22 11
41 22
9
0
11
3
26
1 77
18 16 769
0 156
26 4 1300
15 0 321
0 2
0 33
0 0
0 21
1 0
13 10
0
26 11
37 8 8
144 92
100%
163
70%
200 94
132 95
101%
200 280
134 223
144 135
68% 66%
12 1 0
5 10
80%
1 1
15 24
149
67%
0
13
214 220
175 145
82% 66%
0
5 25
2
40
26
65%
0
650
16907
13786
81,60%
84
67%
23 9 21
24 0
16 11
17 16
0 0
3 0
20 24
10 7
15 40
13 22
6 0
6 2
0
25
0
13
27
0
16 30
0
17 14
18 27
3
0 0
1
0
2
0
8
0
1017
156
1624
398
1755
1967
68
13
0
147
Települése
Fıállású
Gyermekek,
pedagógusok
tanulók
létszáma
száma
Abda Bıny Börcs (Abda tagiskolája) Dunaszeg Dunaszentpál (Dunaszeg tagiskolája) Enese
HHH HH
HH %
gyermekek, HHH tanulók
%
SNI
SNI %
száma
191
17
8,90%
0
0,00%
21
10,99%
178
38
21,35%
9
5,06%
12
6,74%
41
3
7,30%
0
6
14,60%
14
148
11
7,43%
3
2,03%
9
6,08%
3
21
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
217
15
11,36%
7
5,30%
8
6,06%
15
Gönyő
21
237
4
1,69%
0
0,00%
16
6,75%
Gyır
854
10625
1229
11,57%
317
2,98%
730
6,87%
Gyırladamér
12
106
Gyırújbarát
29
360
21
5,83%
4
1,11%
33
9,17%
4
37
0
0,00%
0
0,00%
2
5,41%
15
144
26
18,06%
0
0,00%
13
9,03%
92
11
11,96%
5
5,43%
10
10,87%
12
7,36%
Gyırújfalu (Gyırladamér tagiskolája) Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs
15
163
23
14,11%
Koroncó
11
132
9
6,82%
24
18,18%
5
3,79%
95
21
22,11%
1
1,05%
11
11,58%
Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános
14
134
20
14,93%
10
7,46%
15
11,19%
Nyúl
24
223
24
10,76%
7
3,14%
24
10,76%
Öttevény
13
147
0
0,00%
0
0,00%
11
7,48%
Pér
17
149
25
16,78%
13
8,72%
Rábapatona
15
175
16
9,14%
5
2,86%
Töltéstava
14
145
30
20,69%
3
26
1
3,85%
1093
13786
Vámosszabadi (Kisbajcs tagiskolája) Össz
1544 11,20%
7. sz. táblázat A tanulók összetétele szociális háttér alapján
2
1,38%
25
17,24%
389
2,82%
981
7,12%
össz.
HH
HH %
HHH
HHH %
SNI
SNI%
int.SNI
%
Magánt.
%
bejáró
%
1.
Eötvös
163
54
33,13%
29
17,79%
21
12,88%
21
100,00%
15
9,20%
25
15,34%
2.
Fekete
649
77
11,86%
10
1,54%
127
19,57%
36
28,35%
3
0,46%
87
13,41%
3.
Gárdonyi
684
30
4,39%
0
0,00%
20
2,92%
20
100,00%
6
0,88%
210
30,70%
4.
Gyárvárosi
452
131
28,98%
49
10,84%
81
17,92%
81
100,00%
0
0,00%
25
5,53%
5.
Gyıri Tánc
139
9
6,47%
0
0,00%
0
0,00%
4
0
0,00%
55
39,57%
6.
Jókai
243
79
32,51%
31
12,76%
26
10,70%
26
100,00%
0
0,00%
42
17,28%
7.
Kodály
362
61
16,85%
12
3,31%
13
3,59%
13
100,00%
0
0,00%
24
6,63%
8.
Kossuth
185
144
77,84%
46
24,86%
55
29,73%
54
98,18%
10
5,41%
8
4,32%
9.
Kovács M.
412
68
16,50%
1
0,24%
19
4,61%
19
100,00%
2
0,49%
66
16,02%
10.
Kölcsey
704
24
3,41%
1
0,14%
27
3,84%
27
100,00%
0
0,00%
164
23,30%
11.
Marcalvárosi
534
74
13,86%
8
1,50%
26
4,87%
26
100,00%
1
0,19%
68
12,73%
12.
Ménfıcsanaki
387
27
6,98%
2
0,52%
11
2,84%
17
154,55%
1
0,26%
23
5,94%
13.
Móra
561
106
18,89%
36
6,42%
27
4,81%
27
100,00%
4
0,71%
87
15,51%
14.
Móricz
188
35
18,62%
8
4,26%
13
6,91%
13
100,00%
5
2,66%
0
0,00%
15.
Nádorvárosi
509
31
6,09%
1
0,20%
9
1,77%
9
100,00%
6
1,18%
135
26,52%
16.
Radnóti
336
75
22,32%
14
4,17%
11
3,27%
11
100,00%
2
0,60%
101
30,06%
17.
Radó
156
72
46,15%
36
23,08%
156
100,00%
0
0,00%
8
5,13%
30
19,23%
18.
SzKK
389
26
6,68%
1
0,26%
14
3,60%
14
100,00%
0
0,00%
67
17,22%
19.
Szt-Györgyi
117
24
20,51%
1
0,85%
10
8,55%
10
100,00%
0
0,00%
27
23,08%
20.
Tulipános
395
34
8,61%
17
4,30%
20
5,06%
20
100,00%
0
0,00%
43
10,89%
21.
Váci
346
37
10,69%
14
4,05%
19
5,49%
19
100,00%
7
2,02%
5
1,45%
22
Kazinczy
273
4
1,47%
0
0,00%
0
0,00%
0
0
0,00%
99
36,26%
23
Révai
69
1
1,45%
0
0,00%
0
0,00%
0
0
0,00%
24
34,78%
24
Richter
198
17
8,59%
1
0,51%
0
0,00%
0
2
1,01%
43
21,72%
ÖSSZES
8451
1240
14,67%
318
3,76%
705
8,34%
467
66,24%
72
0,85%
1458
17,25%
1.
Apor
556
21
3,78%
0
0,00%
10
1,80%
10
100,00%
2
0,36%
206
37,05%
2
Czuczor
80
3
3,75%
0
0,00%
0
0,00%
0
0
0,00%
42
52,50%
3
Forrás
66
4
6,06%
0
0,00%
7
10,61%
7
100,00%
0
0,00%
19
28,79%
4
Fundamentum
174
32
18,39%
3
1,72%
15
8,62%
15
100,00%
0
0,00%
141
81,03%
5
Gyakorló
441
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
0
0
0,00%
106
24,04%
6
Péterfy
455
0
0,00%
0
0,00%
19
4,18%
19
100,00%
2
0,44%
104
22,86%
7
Prohászka
339
0
0,00%
0
0,00%
10
2,95%
1
10,00%
1
0,29%
90
26,55%
8
Vocational
63
0
0,00%
0
0,00%
3
4,76%
3
100,00%
0
0,00%
16
25,40%
ÖSSZES
2174
60
2,76%
3
0,14%
64
2,94%
55
85,94%
5
0,23%
724
33,30%
MIND
10625
1300
12,24%
321
769
7,24%
525
68,27%
77
0,72%
2182
20,54%
8. sz táblázat Gyıri általános iskolák
9. sz. táblázat Humán erıforrás hiánya a kistérségben Település Bıny
nem megf. Képes. Tan. Tantárgy fizika
össz 41
érintett gyermekek, tanulók száma HHH HH HH % HHH SNI SNI % % 5 12,20% 1 2,44% 0 0,00%
földrajz
41
5
12,20%
1
2,44%
0
0,00%
ének-zene
41
5
12,20%
1
2,44%
0
0,00%
technika
41
5
12,20%
1
2,44%
0
0,00%
rajz
41
5
12,20%
1
2,44%
0
0,00%
Dunaszeg
rajz 7-8
43
6
13,95%
0
0,00%
1
2,33%
Gönyő
rajz
31
0
0,00%
0
0,00%
1
3,23%
német
61
0
0,00%
0
0,00%
3
4,92%
83
37
44,58%
20
24,10%
15
18,07%
12
5
41,67%
3
25,00%
0
0,00%
72
31
43,06%
17
23,61%
13
18,06%
18
4
22,22%
1
5,56%
1
5,56%
történelem
92
14
15,22%
4
4,35%
7
7,61%
rajz
92
14
15,22%
4
4,35%
7
7,61%
95
8
8,42%
1
1,05%
0
0,00%
95
8
8,42%
1
1,05%
0
0,00%
technika
150
16
10,67%
8
5,33%
9
6,00%
Ének
54
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
Technika
54
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
Rajz
54
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
Testnevelés
27
Média
13
földrajz
29
4
13,79%
0
0,00%
3
10,34%
Gyır Eötvös József Általános és Ének-zene (7.-8) Szakiskola Matematika(7.8.) Testnevelés (7.8-) Kodály Zoltán Általános
Magyar nyelv és
Iskola
irodalom
Móricz Zsigmond Általános Iskola
Richter János Zenemővészeti informatika Szakközépiskola, Általános Iskola technika Váci Mihály Általános Iskola Gyırladamér
Gyırzámoly
biológia, ének,
22
3
13,64%
1
4,55%
1
4,55%
5-8. technika
45
6
13,30%
3
6,65%
2
4,44%
biológia
46
8
17,39%
2
4,35%
angol nyelv 7-8.
46
8
17,39%
2
4,35%
kémia
25
8
32,00%
3
12,00%
3
12,00%
rajz
25
8
32,00%
3
12,00%
3
12,00%
ének
25
8
32,00%
3
12,00%
3
12,00%
német
34
0
0,00%
0
0,00%
1
2,94%
angol
34
0
0,00%
0
0,00%
1
2,94%
testnevelés
34
0
0,00%
0
0,00%
1
2,94%
számítástechnika
72
0
0,00%
0
0,00%
5
6,94%
17
2
11,76%
3
17,65%
27
2
7,41%
1
3,70%
Rajz 5.oszt.
22
3
13,64%
1
4,55%
Rajz 6.oszt.
23
2
8,70%
2
8,70%
Rajz 7.oszt.
17
2
11,76%
3
17,65%
Rajz 8.oszt.
27
2
7,41%
1
3,70%
Etika 7.oszt.
17
2
11,76%
3
17,65%
Angol 1.oszt.
13
6
46,15%
1
7,69%
Angol 2.oszt.
17
3
17,65%
2
11,76%
Rábapatona
Ének-zene
89
9
10,11%
4
4,49%
Töltéstava
kémia
40
6
15,00%
2
5,00%
14
35,00%
ének 7-8.oszt.
40
6
15,00%
2
5,00%
14
35,00%
Ikrény
Kisbajcs
Nagyszentjános
Öttevény
Pér
rajz 7-8
Informatika 7.oszt. Informatika 8.oszt.
92
10. sz. táblázat Sajátos nevelési igényő tanulók a kistérségben
Település
Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Összesen
SNI gyermekek létszáma ebbıl integráltan nevelhetı ebbıl gyp. csoportban neveltek száma A A Disz Súl szakv szakvé Köz lexiá yos élemé lemén Enyhe Közép Enyhe éps s, ma Diszlexiás Súlyos ny y Öss fokban súlyos fokban úlyo egyé gat Eg , egyéb magatart. alapjá alapjá z ért. ért. Egyéb s Össz ért. b art. yé részkép. , tan. na na fogy. fogy. fogy. ért. rész b , Zavar zavar többi többi gy. gy. gy. fogy kép. tan. gyerm gyerm . gy. Zav zav ekkel ekkel ar ar együtt együtt 27 2 21 4 27 12 10 2 12 9 9 9 18 10 8 18 16 1 0 15 0 0 16 769 176 21 364 22 111 559 156 112 20 0 0 24 0 2 2 2 46 3 0 30 0 13 46 13 0 0 12 1 13 10 1 6 3 10 12 6 6 5 4 1 5 10 10 10 15 24 11 13 7 28 104 7
7 3 3 3 7 15 241
0
21
7 21 7 10
513
1 0
27
0
13
24 11 13 7 28
164
816
156
1
112
20
0
0
24
0
11. sz. táblázat Tanórán kívüli foglalkozások
2007/2008
Település Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz
Napközi 2008/2009
össz
HH
HH (%)
HHH
26 19
10 9
38,46% 47,37%
0 3
HHH (%) 0,00% 15,79%
69 3276 57 118 42 24
3 430
4,35% 13,13%
0 40
0,00% 1,22%
6 8 0
5,08% 19,05% 0,00%
0 0
0,00% 0,00%
22
20 41 17 73 26 65 3895
7 3 0 23 11 9 519
35,00% 7,32% 0,00% 31,51% 42,31% 13,85% 13,32%
3
15,00%
0
0,00%
0 46
0,00% 1,18%
össz
HH
HH (%)
HHH
27 13
9 6
33,33% 0,00%
0 0
HHH (%) 0,00% 0,00%
60 3682 60 143 49 27
4 439
6,67% 11,92%
0 96
0,00% 2,61%
4 3 8
2,80% 6,12% 29,63%
3
20
2
10,00%
22 42 26 70 32 83 4356
5 5 0 24 8 12 529
22,73% 11,90% 0,00% 34,29% 25,00% 14,46% 12,14%
össz 28 23
2009/2010 tervezett létszám HHH HH HH HHH (%) (%) 8 28,57% 0 0,00%
2 477
2,78% 13,14%
118
3,25%
11,11%
72 3631 73 173 83 27
10 22 8
5,78% 26,51% 29,63%
1 0 3
0,58% 0,00% 11,11%
10
50,00%
21
2
9,52%
4
19,05%
5
22,73%
5 5 0
25,00% 7,69% 0,00%
4
20,00%
0 114
0,00% 2,62%
20 65 15 57 56 71 4415
15 18 572
26,79% 25,35% 12,96%
2 132
2,82% 2,99%
94
2007/2008
Település Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz
Szakkör 2008/2009
össz
HH
HH (%)
HHH
HHH (%)
74
23
31,08%
14
18,92%
121 2619 189 255 95
0 422
0,00% 16,11%
0 39
0,00% 1,49%
21 12
8,24% 12,63%
0
0,00%
25
70 155 62
4 3 0
5,71% 1,94% 0,00%
81 101 3847
6 29 520
7,41% 28,71% 13,52%
össz
HH
HH (%) HHH
158 79
6 17
3,79% 21,52%
0 8
137 2412 102 297 65 37
0 384
0,00% 15,92%
59
14 5 0
4,71% 7,69% 0,00%
0
25
2
8,00%
4 5 0
5,41% 3,13% 0,00%
4 10 451
4,88% 6,90% 11,80%
0
0,00%
0
0,00%
74 160 48
0,00% 1,38%
82 145 3821
0 53
HHH (%) 0,00% 0,00%
össz 160 95
2009/2010 tervezett létszám HH HHH HH HHH (%) (%) 14 8,75% 0
0 401
0,00% 14,30%
0 66
0,00% 2,35%
0,00%
99 2804 107 282 98 23
17 17 0
6,03% 17,35% 0,00%
4 0 0
1,42% 0,00% 0,00%
10
40,00%
18
2
11,11%
7
38,89%
4
5,41%
65 223 51 84 46 107 4262
10 5 0
15,38% 2,24% 0,00%
3
4,62%
9 15 490
19,57% 14,02% 11,50%
0 80
0,00% 1,88%
0 81
0,00% 2,12%
95
2007/2008
Település Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz
Iskolai nyári tábor 2008/2009
össz
HH
HH (%)
HHH
HHH (%)
45
16
35,56%
8
17,78%
45 1675 30 71 30
0 232
0,00% 13,85%
0 39
0,00% 2,33%
1 4
1,41% 13,33%
0
0,00%
össz
HH
35 42
4 13
HHH HH (%) HHH (%) 11,42% 0 0,00% 30,95% 7 16,67%
48 1786 30 89 24 30
0 221
0,00% 12,37%
1 6 3
1,12% 25,00% 10,00%
0
72
össz 40
2009/2010 tervezett létszám HH HHH HH HHH (%) (%) 0 0,00% 0 0,00%
0 203
0,00% 13,60%
55
3,68%
0,00%
48 1493 20 78 30 35
2 5 3
2,56% 16,67% 8,57%
0 0 0
0,00% 0,00% 0,00%
4,03%
30
2
6,67%
8
26,67%
32
2
6,25%
8
25,00%
32
2
6,25%
8
25,00%
24 30 15
3 1 0
12,50% 3,33% 0,00%
0
0,00%
8,33% 3,33% 0,00%
4,17%
24 30 20 22
3 2 0
12,50% 6,67% 0,00%
1
4,17%
0,00%
2 1 0
1
0
24 30 18
1995
259
12,98%
55
2,76%
2188
253
11,56%
88
4,02%
1872
220
11,75%
64
3,42%
96
12. sz. táblázat: Lemorzsolódási mutatók
2008/2009 Évfolyamismétlık száma (fı)
Település
Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz
Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fı)
Magántanulók száma (fı) össz
HH
HH %
HHH
HHH %
össz
HH
HH %
HHH
HHH %
0,00%
1
0
0,00%
0
0,00%
0
0
0,00%
0
0,00%
0 31
0,00% 11,74%
0 12
0,00% 16,44%
0 10
0,00% 13,70%
2 120
0 37
0,00% 30,83%
0 20
0,00%
0,00%
0
0,00%
2 73 1 7
0
0,00%
0
0,00%
0
2 1
40,00% 50,00%
1
50,00%
1
0
0,00%
0
0,00%
0
2 1
0 0
0,00% 0,00%
0
0,00%
0 1
0 1
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
100,00%
0 0
1
1
100,00%
284
71
25,00%
13
14,94%
10
11,49%
122
37
30,33%
20
16,39%
össz
HH
HH %
HHH HHH %
3
1
33,33%
0
3 264
0 66
0,00% 25,00%
3
0
5 2
1
32
11,27%
87
97
2009/2010 Évfolyamismétlık száma (fı)
Település
Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz
össz
HH
HH %
HHH HHH %
4
2
50,00%
0
5 249
0 53
0,00% 21,29%
0 21
5
2
2
0
HHH
HHH %
össz
HH
HH %
HHH
HHH %
0
0,00%
0
0
0,00%
0
0,00%
0,00% 14,46%
0 7
0,00% 8,43%
0 68
0 20
0,00% 29,41%
0 11
0,00% 16,18%
0
0,00%
0
0,00%
0
1 1
1 1
100,00% 100,00%
0
0,00%
1 0
1
0,00%
1
0,00%
91
14
15,38%
7
7,69%
69
21
30,43%
12
17,39%
össz
HH
0,00%
0
0
0,00% 8,43%
2 83 1 2 1
0 12
0
Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fı)
Magántanulók száma (fı) HH %
40,00%
4
269
57
21,19%
21
7,81%
98
13. sz. táblázat: Továbbtanulási mutatók
Gimnázium (fı)
Település
Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz
HH % HHH
HHH %
0
0,00%
0
0,00%
10
0
0,00%
0
0 35
0,00% 9,97%
0 14
0,00% 3,99%
20 525 9 18 8
0 27
0,00% 5,14%
0 6
össz
HH
0
2 351 3 11 2
0
0,00%
0
0,00%
15
0 3 3 3 6 2 401
2008/2009 Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (fı) HHH össz HH HH % HHH %
0
0,00%
0
össz
HH
HH %
0,00%
16
0
0,00%
0
0,00%
0,00% 1,14%
8 229 1 19 6
0 49
0,00% 21,40%
0 27
0,00% 11,79%
2 1
10,53% 16,67%
0
0,00%
0 0 0
0,00% 0,00% 0,00%
0 0 0
0,00% 0,00% 0,00%
2 54
22,22% 16,17%
0 27
0,00% 8,08%
0,00%
8
0 0 0
0,00% 0,00% 0,00%
0 0 0
0,00% 0,00% 0,00%
1 0 36
16,67% 0,00% 8,98%
0 14
0,00% 3,49%
7 13 10 6 14 11 659
Szakiskolai képzés (fı) HHH HHH %
7
0 0 0
0,00% 0,00% 0,00%
0 0 0
0,00% 0,00% 0,00%
1 0 28
7,14% 0,00% 0,00%
0 6
0,00% 0,91%
9 11 9 8 2 9 334
99
14. sz. táblázat: Tárgyi feltételek
Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba Intézmény Abda
A létesítményt használó tan. száma
db 1
Nyelvi labor
össz.
HH
HH %
HHH
HHH %
SNI
SNI %
25
3
12,00%
0
0,00%
21
84,00%
Bıny 1
26
Gönyő
1
36
0
Gyır
43
786
354
Gyırladamér
1
5
Gyırújbarát
6
157
10
6,37%
4
Gyırzámoly
1
29
3
10,34%
Ikrény
1
9
1
11,11%
Kisbajcs
1
12
4
33,33%
Koroncó
1
13
2
15,38%
7
Nagyszentjános
1
134
17
12,69%
Nyúl
2
24
24
Öttevény
1
11
Pér
1
13
Rábapatona
1
5
Töltéstava
2
25
6
24,00%
2
Össz
65
1310
437
33,36%
136
Dunaszeg
A létesítményt használó tan. száma
db össz.
HH
HH %
HHH
HHH %
SNI
SNI %
1
120
11
9,17%
0
0,00%
16
13,33%
1
137
34
24,82%
7
5,11%
12
8,76%
0
0
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
0
0
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
3
11,54%
9
34,62%
0,00%
0
0,00%
16
44,44%
45,04%
106
13,49%
506
64,38%
2
40,00%
2,55%
46
29,30%
0
0,00%
1
3,45%
0
0,00%
9
100,00%
12
100,00%
53,85%
5
38,46%
7
5,22%
15
11,19%
1
134
17
12,69%
7
5,22%
15
11,19%
100,00%
7
29,17%
24
100,00%
1
141
14
9,93%
4
2,84%
3
2,13%
0
0,00%
0
0,00%
11
100,00%
13
100,00%
13
100,00%
5
100,00%
1
175
16
9,14%
5
2,86%
8,00%
25
100,00%
1
88
14
15,91%
2
2,27%
23
26,14%
10,38%
720
54,96%
6
795
106
13,33%
20
2,52%
74
9,31%
Enese
Kunsziget Mezıörs
100
Szükségtanterem Intézmény
db
Számítástechnikai szaktanterem
A létesítményt használó tan. száma
HH
HH %
1
136
11
8,09%
0
0,00%
17
12,50%
Bıny
1
91
18
19,78%
4
4,40%
12
13,19%
Dunaszeg
1
113
12
10,62%
8
7,08%
1
154
4
2,60%
0
0,00%
7
4,55%
42
8567
902
10,53%
221
2,58%
507
5,92%
Gyırladamér
2
143
2
1,40%
Gyırújbarát
1
208
16
7,69%
3
1,44%
23
11,06%
Gyırzámoly
1
70
11
15,71%
0
0,00%
7
10,00%
1
45
6
13,33%
3
6,67%
2
4,44%
Kisbajcs
2
107
16
14,95%
7
6,54%
Koroncó
1
79
5
6,33%
17
21,52%
4
5,06%
1
134
17
12,69%
7
5,22%
15
11,19%
1
104
24
23,08%
7
6,73%
24
23,08%
Öttevény
1
147
0
0,00%
0
0,00%
11
7,48%
Pér
1
113
19
16,81%
10
8,85%
Rábapatona
1
103
12
11,65%
5
4,85%
Töltéstava
1
112
21
18,75%
2
1,79%
25
22,32%
60
10426
1082
10,38%
276
2,65%
686
6,58%
0
0
0
HH %
HHH
HHH %
SNI
SNI %
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
A létesítményt használó tan. száma össz.
Abda
össz. HH
darab
HHH HHH % SNI
SNI %
Enese Gönyő
0
0
Gyır
5
50
Ikrény
0
0
0
0
0,00%
0,00%
0
0
0,00%
0,00%
0
0
0,00%
0,00%
Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános
1
134
17
Nyúl
0
0
0
Össz
6
184
17
12,69%
7
5,22%
0
9,24%
7
15
11,19%
0
3,80%
15
8,15%
101
Intézmény Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz
db
Számítógép (min. P4 szintő) A létesítményt használó tan. száma HH HH % HHH HHH % SNI 17 8,90% 0 0,00% 21 18 19,78% 4 4,40% 12 12 10,62% 8
86 20 19
össz. 191 91 113
10 961 31 52 20 0 16
154 8885 143 208 144 0 103
4 910
2,60% 10,24%
0 224
0,00% 2,52%
16 25 0 16
7,69% 17,36% 0,00% 15,53%
3 0 0
1,44% 0,00% 0,00%
0 8 18 16 2 10 1269
134 223 147 113
17 24 0 19
12,69% 10,76% 0,00% 16,81%
7 7 0
112 10761
21 1087
18,75% 10,10%
2 259
SNI % 10,99% 13,19% 7,08%
db 86 20 19
össz. 191 91 19
Ebbıl internet hozzáféréssel A létesítményt használó tan. száma HH HH % HHH HHH % SNI 17 8,90% 0 0,00% 21 18 19,78% 4 4,40% 12 12 63,16% 8
7 615 2 23 13 0 7
4,55% 6,92% 1,40% 11,06% 9,03% 0,00% 6,80%
10 937 31 52 18 0 16
154 8666 143 208 144 0 103
4 830
2,60% 9,58%
0 196
0,00% 2,26%
16 25 0 16
7,69% 17,36% 0,00% 15,53%
3 0 0
1,44% 0,00% 0,00%
5,22% 3,14% 0,00%
15 24 11 10
11,19% 10,76% 7,48% 8,85%
134 223 147 113
17 24 0 19
12,69% 10,76% 0,00% 16,81%
7 7 0
1,79% 2,41%
25 793
22,32% 7,37%
0 8 18 16 2 10 1243
112 10448
21 1007
18,75% 9,64%
2 231
SNI % 10,99% 13,19% 42,11%
7 562 2 23 13 0 7
4,55% 6,49% 1,40% 11,06% 9,03% 0,00% 6,80%
5,22% 3,14% 0,00%
15 24 11 10
11,19% 10,76% 7,48% 8,85%
1,79% 2,21%
25 740
22,32% 7,08%
102
Intézmény Abda Bıny Dunaszeg Enese Gönyő Gyır Gyırladamér Gyırújbarát Gyırzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezıörs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Töltéstava Össz
darab
tornaterem A létesítményt használó tan. száma HH % HHH HHH %
össz.
HH
SNI
SNI %
1
120
11
9,17%
0
0,00%
16
13,33%
1
178
38
21,35%
9
5,06%
12
6,74%
1
148
14
9,46%
9
6,08%
1
237
4
1,69%
0
0,00%
16
6,75%
29
10529
1169
11,10%
244
2,32%
676
6,42%
1
106
2
570
25
4,39%
5
0,88%
46
8,07%
1
144
25
17,36%
0
0,00%
13
9,03%
1
92
11
11,96%
5
5,43%
9
9,78%
2
189
24
12,70%
1
132
9
6,82%
24
18,18%
0
12
6,35%
5
3,79%
0
1
223
24
10,76%
7
3,14%
24
10,76%
1
147
0
0,00%
0
0,00%
11
7,48%
2
230
20
8,70%
5
2,17%
7
3,04%
1
145
30
20,69%
2
1,38%
25
17,24%
46
13190
1490
10,56%
315
2,42%
880
6,72%
103
15. sz. táblázat Középiskolai összesítı adatok Fı 1.
Eötvös
2.
bejáró
bej.hh %
%
b.hhh-s
%
hh-s
hh %
hhh-
hhh-s
s
arány
SNI %
in. SNI
%
54
10
19%
2 20,00%
0
0,00%
13
24,07%
4
7,41%
32
59,26%
4
Gyıri Tánc
112
28
25%
2
0
0,00%
7
6,25%
0
0,00%
0
0,00%
11
3.
Jókai
222
125
56%
19 15,20%
17 13,60%
31
13,96%
26
11,71%
13
5,86%
13
100,00%
4.
Kovács M.
267
126
47%
11
8,73%
0
0,00%
15
5,62%
0
0,00%
1
0,37%
1
100,00%
5.
Móra
292
135
46%
6
4,44%
1
0,74%
19
6,51%
1
0,34%
3
1,03%
3
100,00%
6.
SzKK
282
82
29%
1
1,22%
0
0,00%
10
3,55%
1
0,35%
5
1,77%
5
100,00%
7.
Szt-Györgyi
421
163
39%
2
1,23%
0
0,00%
2
0,48%
0
0,00%
14
3,33%
14
100,00%
8.
Baross
639
339
53%
11
3,24%
1
0,29%
26
4,07%
3
0,47%
4
0,63%
4
100,00%
9.
Bercsényi
976
482
49%
14
2,90%
0
0,00%
21
2,15%
1
0,10%
21
2,15%
0
0,00%
10.
Deák
575
320
56%
12
3,75%
3
0,94%
18
3,13%
5
0,87%
5
0,87%
5
100,00%
11.
Gábor L
537
354
66%
18
5,08%
0
0,00%
39
7,26%
0
0,00%
0
0,00%
25
12.
Hild
503
305
61%
10
3,28%
1
0,33%
15
2,98%
4
0,80%
2
0,40%
2
13.
Jedlik
823
412
50%
11
2,67%
0
0,00%
17
2,07%
0
0,00%
0
0,00%
4
14.
Kazinczy
588
248
42%
3
1,21%
0
0,00%
7
1,19%
0
0,00%
4
0,68%
3
75,00%
15.
Kossuth
671
397
59%
31
7,81%
5
1,26%
62
9,24%
13
1,94%
51
3,28%
29
56,86%
16.
Krúdy
1384
683
49%
46
6,73%
3
0,44%
89
6,43%
8
0,58%
10
0,72%
10
100,00%
17.
Lukács
1633
997
61%
42
4,21%
3
0,30%
77
4,72%
10
0,61%
66
4,04%
64
96,97%
18.
PÁGISZ
525
324
62%
11
3,40%
0
0,00%
13
2,48%
0
0,00%
22
4,19%
13
59,00%
19.
Pálffy
951
506
53%
2
0,40%
9
1,78%
5
0,53%
20
2,10%
8
0,84%
8
100,00%
20.
Révai
787
296
38%
20
6,76%
7
2,36%
24
3,05%
7
0,89%
7
0,89%
0
0,00%
21.
Richter
106
13
12%
4 30,77%
1
7,69%
5
4,72%
2
1,89%
0
0,00%
0
22.
Speciális
250
143
57%
18 12,59%
60 41,96%
25
10,00%
89
35,60% 268
107,20%
0
0,00%
23.
Veres
545
282
52%
8
2,84%
4
1,42%
21
3,85%
6
21
3,85%
20
95,23%
13143
6770
52%
304
4,49%
115
1,70%
561
4,27%
200
1,52% 495
3,77%
238
48,08%
398
111
28%
3
2,70%
0
0,00%
6
1,51%
0
0,00%
2
0,50%
2
100,00%
74
4
5%
0,00%
0
0,00%
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
24.
Apor
25.
Fehér M. Gim
7,14%
1,10%
12,50%
100,00%
104
26.
Czuczor
324
55
17%
0
0,00%
0
0,00%
12
3,70%
0
0,00%
0
0,00%
0
27.
Forrás
43
21
49%
1
4,76%
0
0,00%
5
11,63%
0
0,00%
5
11,63%
5
100,00%
28.
Fundamentum
35
21
60%
0
0,00%
0
0,00%
2
5,71%
0
0,00%
8
22,86%
8
100,00%
190
79
42%
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
4
2,11%
4
100,00%
29 Péterfy 30.
Prohászka
160
55
34%
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
2
1,25%
0
0,00%
31.
Vocational
82
37
45%
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
0
0,00%
2
2,44%
2
100,00%
1306
383
29%
4
1,04%
0
0,00%
25
1,91%
0
0,00%
23
1,76%
21
91,30%
1,38% 518
3,59%
MINDÖSSZESEN
14449
7153
50%
308
4,31%
115
1,61%
586
4,06%
200
259
50,00%
105
16. sz. táblázat Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladatellátásban résztvevı intézményei
Intézmény neve Általános Iskola
OM azonosító 030585
Általános Iskola Apor Vilmos Római Katolikus Óvoda,, Alapfokú Mővészetoktatás, Gimnázium és Kollégium
030603 030712
Aranykapu Óvoda Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvő Szakközépiskola Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon
030395 030722
Nyúl Község Önkormányzata
038506
Gyır-Moson-Sopron Önkormányzata
Belvárosi Óvoda
030298
Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola, Szakiskola és Sportiskolai Módszertani Központ Bisinger Óvoda
030714
Gyır Megyei Önkormányzata Gyır Megyei Önkormányzata
030302
Benedek Elek Óvoda
030331
Bóbita Óvoda - tagóvodája a Hédervári úti
030330
Bóbita Óvoda és Bölcsıde
030381
Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Óvoda
030329
City College Üzleti Szakközépiskola
101224
Czuczor Gergely Kollégium Csigabiga Óvoda
Bencés
Gimnázium
és
Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola
030698 201352 030721
fenntartó Enese Község Önkormányzata társulás: Rábaszentmihály, Kisbodak, Fehértı) Öttevény Község Önkormányzata Gyıri Egyházmegyei Hatóság
Intézmény típusa általános iskola általános iskola Közös igazgatású intézmény
Ellátott feladat általános iskola
közoktatási
óvoda
Megye
összetett iskola
Jogú
Város
óvoda
Jogú
Város
összetett iskola
általános iskola óvoda; általános iskola; gimnázium; alapfokú mővészetoktatás; kollégium, diákotthon óvoda szakközépiskola óvoda; általános iskola; készségfejlesztı speciális szakiskola; elıkészítı szakiskola; kollégium, diákotthon óvoda
Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyırladamér Község Önkormányzata
óvoda
szakiskola; gimnázium; szakközépiskola; egyéb - nem közoktatási feladat óvoda
óvoda
óvoda
óvoda
óvoda
Egyéb többcélú intézmény
Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata City College Üzleti Szakképzı Nonprofit Kft Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Fıapátság TOMÁKA Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata
óvoda
óvoda; egyéb - nem közoktatási feladat óvoda szakközépiskola
összetett iskola óvoda
gimnázium; diákotthon óvoda
kollégium,
szakközépiskola; szakszolgálat
pedagógiai
106
Duna-Gyöngye Óvoda Eötvös József Általános- és Szakiskola
030374 030552
Erzsébet Ligeti Óvoda
030316
Etalon Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény
102366
Fekete István Általános Iskola és Óvoda
030537
Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium
200868
Dunaszentpál Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Vitus Mővészeti és Oktatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Az ETO Jövıjéért Alapítvány
Fiáth János Általános Mővelıdési Központ Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Fundamentum Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Gábor László Építıipari Szakképzı Iskola
030618 101503
Töltéstava Község Önkormányzata Gyıri Valdorf Egyesület
030553
Keresztény Család Gyülekezet
030765
Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda
030521
Grácia Mővészeti Intézet, Mővészetoktatási Intézmény
200241
Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Grácia Mővészeti, Mővészetoktatási és Sportszervezıi Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Griff Felnıttképzı Központ Nonprofit Kft. Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata
Alapfokú
Griff Humán Esélyegyenlıség Szakközépiskola Gyır Gyıri Tánc- és Képzımővészeti Általános és Szakközépiskola és Kollégium Gyárvárosi Általános Iskola és Óvoda tagiskolája: Balassi Bálint Általános Iskolája Gyirmóti Általános Mővelıdési Központ
200513 030725
030531 030303
Harmónia Mővészeti Iskola Alapfokú Mővészetoktatási és Szakképzı Intézmény Hild József Építıipari Szakközépiskola
040246 030719
Hunyadi Mátyás Általános Iskola
030601
Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Harmónia Mővészeti Nonprofit Közhasznú Kft. Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Nagyszentjános Önkormányzata
Város Város Központ
óvoda összetett iskola óvoda
alapfokú mővészetoktatás
közös igazgatású közoktatási intézmény közös igazgatású közoktatási intézmény általános mővelıdési központ egységes iskola közös igazgatású intézmény
közoktatási
közös igazgatású intézmény
közoktatási
óvoda; általános iskola; pedagógiai szakszolgálat; gimnázium; kollégium, diákotthon óvoda; általános iskola általános iskola; gimnázium; alapfokú mővészetoktatás óvoda; általános iskola; gimnázium; alapfokú mővészetoktatás szakiskola; óvoda; általános iskola; pedagógiai szakszolgálat alapfokú mővészetoktatás szakközépiskola
összetett iskola
közös igazgatású közoktatási intézmény általános mővelıdési központ összetett iskola
Város Község
óvoda általános iskola; szakiskola; pedagógiai szakszolgálat óvoda
általános iskola
általános iskola; szakközépiskola; kollégium, diákotthon óvoda; általános iskola; óvoda szakiskola; mővészetoktatás szakközépiskola; szakszolgálat általános iskola
alapfokú pedagógiai
107
Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium Jókai Mór Óvoda, Általános és Szakképzı Iskola
030704
Gyır Megyei Önkormányzata Gyır Megyei Önkormányzata
Jogú
Város
Jogú
Város
összetett iskola
030696
Gyır Megyei Önkormányzata
Jogú
Város
összetett iskola
Kék Duna Óvoda Kodály Zoltán Általános Iskola
030378 030541
Város
óvoda általános iskola
Kossuth Lajos Általános Iskola
030526
Gönyü Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata
szakközépiskola; diákotthon óvoda; általános szakiskola; szakszolgálat gimnázium; diákotthon; szakszolgálat óvoda általános iskola
Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium
Város
általános iskola
általános iskola
Város
összetett iskola
szakiskola; gimnázium; szakközépiskola; kollégium, diákotthon kollégium, diákotthon
általános mővelıdési központ
általános iskola; szakközépiskola; mővészetoktatás óvoda
közös igazgatású intézmény általános iskola
óvoda; általános iskola;
Kossuth Lajos Ipari Szakképzı Kollégium és Felnıttek Középiskolája
Iskola,
030534
030743
Kossuth Zsuzsanna Leánykollégium
040702
Kovács Margit Általános Mővelıdési Központ, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény
030523
Kovács Margit Óvoda
030328
Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda
030536
Körzeti Általános Iskola tagiskola Dunaszentpálon Községi Általános Iskola: tagiskola Gyırújfalun Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvő Középiskola, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Leonardo Vizuális Mőhely Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Liszt Ferenc Zeneiskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Lloyd Ipartestületi Szakiskola
030584
Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképzı Iskola és Kollégium
030739
030624 030716
Gyır Megyei Önkormányzata Gyır Megyei Önkormányzata
Jogú
Város
Jogú
Város
Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaszeg Község Önkormányzata (fenntartói társulás Dunaszentpál) Gyırladamér Község Önkormányzata (társulás Gyırújfaluval) Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata
200852
Gyır Vizuális Kultúrájáért Alapítvány
039580
Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata A Szakma Tisztességéért Közhasznú Alapítvány Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata
201087
közoktatási
kollégium, iskola; pedagógiai kollégium, pedagógiai
szakiskola; alapfokú
általános iskola
általános iskola
általános iskola
összetett iskola
szakiskola; gimnázium; szakközépiskola; pedagógiai szakszolgálat alapfokú mővészetoktatás alapfokú mővészetoktatás szakiskola;
egységes iskola
szakiskola; szakközépiskola; kollégium, diákotthon; pedagógiai szakszolgálat
108
Marcalvárosi Közoktatási Központ, Óvoda és Általános Iskola Ménfıcsanaki Petıfi Sándor ÁMK
030543 030533
Mézeskalács Körzeti Napközi Otthonos Egységes Óvoda Bölcsıde Tagóvoda: Börcs, Ikrény Móra Ferenc Általános- és Középiskola
030370
Móricz
030530
Zsigmond
Általános
Iskola
Márvány Óvoda
030708
030312
Micimackó Óvoda: Tagóvoda utcában Mónus Illés Utcai Óvoda
a
Magyar
030318 030317
Móra Ferenc Óvoda
030307
Napköziotthonos Óvoda Napköziotthonos Óvoda Rétalap tagóvoda Mezıörsön Napsugár Mővészeti Iskola Napsugár Óvoda Nádorvárosi Közoktatási Központ Óvoda és Általános Iskola Nagybácsai Óvoda tagóvoda: Kultúrház utcai
030399 200831
Nefelejcs Óvoda
102712 030393 030527 030309 030389
Nyugat-magyarországi Egyetem Kálmán Gyakorló Általános Iskola
Öveges
030538
Óvoda Óvoda Óvoda Öveges József Általános Iskola Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképzı Iskola
030373 030396 030410 030606 030747
Pattantyús-Ábrahám
030717
Géza
Ipari
Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Abda Község Önkormányzata
Város Város
Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Pér Község Önkormányzata Rétalap-Mezıörs Községek Közoktatási (óvodai) Társulása Napsugár Mővészeti Iskola Alapítvány Nagybajcs Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisbajcs Község Önkormányzata (társulás Vénekkel) Nyugat-magyarországi Egyetem
Dunaszeg Község Önkormányzata Öttevény Község Önkormányzata Vámosszabadi Község Önkormányzata Pér Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város
közös igazgatású közoktatási intézmény általános mővelıdési központ
óvoda; általános iskola;
óvoda
óvoda
egységes iskola általános iskola
általános iskola; szakközépiskola általános iskola
óvoda
óvoda
óvoda
óvoda
óvoda
óvoda
óvoda
óvoda
óvoda óvoda
óvoda óvoda
óvoda közös igazgatású intézmény óvoda
közoktatási
óvoda; általános iskola;
gimnázium;
alapfokú mővészetoktatás óvoda óvoda; általános iskola; óvoda
óvoda
óvoda
általános iskola
általános iskola
óvoda óvoda óvoda általános iskola egységes iskola
óvoda óvoda óvoda általános iskola szakiskola; szakközépiskola; egyéb - nem közoktatási feladat szakközépiskola
általános mővelıdési központ
109
Szakközépiskola és Általános Mővelıdési Központ Petıfi Sándor Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsıde Petıfi Sándor Általános Mővelıdési Központ Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda Pilinszky János Általános Iskola Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ Quantum Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola Radnóti Miklós Általános Iskola Radó Tibor Általános Iskola Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rába Gimnázium
és
Önkormányzata 030594
Gyırzámoly Község Önkormányzata
közös igazgatású intézmény
030608
Rábapatona Község Önkormányzata
általános mővelıdési központ
óvoda; általános iskola; alapfokú mővészetoktatás; egyéb – nem közoktatási feladat óvoda; általános iskola
030546
Gyıri Evangélikus Egyházközség
közös igazgatású intézmény
óvoda; általános gimnázium
030602 030549
Nyúl Község Önkormányzata Gyıri Egyházmegyei Hatóság
általános iskola összetett iskola
030745
Quantum és Quality Alapítvány
általános iskola óvoda; általános iskola; gimnázium szakiskola; szakközépiskola
030545
Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Sziltop Oktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelısségő Társaság
általános iskola
általános iskola
egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény
általános iskola; szakszolgálat gimnázium;
közös igazgatású intézmény
általános iskola
gimnázium; kollégium, diákotthon; pedagógiai szakszolgálat általános iskola; szakközépiskola; alapfokú mővészetoktatás; kollégium, diákotthon; pedagógiai szakszolgálat speciális szakiskola óvoda; általános iskola; gimnázium; szakközépiskola általános iskola általános iskola; szakiskola; gimnázium; szakközépiskola; kollégium, diákotthon; pedagógiai szakszolgálat általános iskola
óvoda
óvoda
038505 200236
Révai Miklós Gimnázium és Kollégium
030695
Richter János Zenemővészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Kollégium Bartók Béla ÉnekZenei Általános Iskolája
030724
Speciális Szakiskola Szabadhegyi Közoktatási Központ MagyarNémet Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Széchenyi István Általános Iskola Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, Középiskola és Kollégium
038500 030525
Szent István Király Általános Iskola
030583
Szentiváni Óvoda Tagóvodája Vajda utcai
030305
030588 030703
Gyır Megyei Önkormányzata
Jogú
Gyır Megyei Jogú Önkormányzata Gönyü Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Önkormányzata
Város
összetett iskola
Város
közös igazgatású intézmény általános iskola összetett iskola
Város
Bıny Község Önkormányzata (társulás Rétalappal) Gyır Megyei Jogú Város
közoktatási
közoktatási
közoktatási
közoktatási
iskola;
pedagógiai
110
Önkormányzata Római Unióhoz Tartozó Szent Orsolya Rend Magyar Tartománya "Szépség-Kultúra" Szakképzésért Alapítvány Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Bıny Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Nagyszentjános Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata
Szent Orsolya Rend Gyıri Leánykollégiuma
063873
"Szépség-Kultúra" Szakképzı
200426
Szigeti Óvoda
030321
Szivárvány Egységes Óvoda-Bölcsıde Szivárvány Óvoda
030372 030311
Tarka Lepke Óvoda
030394
Tárogató Óvoda
030333
Tulipános Általános Iskola
030532
Tündérkastély Óvoda Tagóvoda Rábaszentmihályon és Fehértón Vadvirág Óvoda Váci Mihály Általános Iskola
030375
Veres Péter Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium
030741
Vocational Academy Általános Iskola, Kéttannyelvő Általános Iskola, Kéttannyelvő Szakközépiskola, Gimnázium és Diákotthon tagiskola Kunszigeten Vörösmarty Mihály Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola: tagiskola: Vámosszabadi
101333
Szféra Vocational Szabadszállás Alapítvány
030597
Kisbajcs Község Önkormányzata társulásban: Vének, Nagybajcs, Vámosszabadi)
összetett iskola
általános iskola; mővészetoktatás
Zrínyi Ilona Általános Iskola- Tagiskola Börcsön II. Rákóczi Ferenc Általános Mővelıdési Központ
030581
általános iskola
általános iskola
030592
Abda Község Önkormányzata (társulás Börccsel) Gyırújbarát Község Önkormányzata
általános mővelıdési központ
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
030598
Koroncó Község Önkormányzata
általános iskola
óvoda; általános iskola; pedagógiai szakszolgálat; egyéb nem közoktatási feladat; általános iskola
030385 030535
Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata Enese Község Önkormányzata (társult Rábaszentmihály, Fehértı, Kisbodak) Gyırújfalu Község Önkormányzata Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata
Academy
kollégium, diákotthon szakiskola; szakközépiskola;
szakiskola; szakközépiskola;
óvoda
óvoda
óvoda óvoda
óvoda óvoda
óvoda
óvoda
óvoda
óvoda
általános iskola
általános iskola
óvoda
óvoda
óvoda általános iskola
óvoda általános iskola
közös igazgatású intézmény
közoktatási
közös igazgatású intézmény
közoktatási
szakiskola; szakközépiskola; kollégium, diákotthon; egyéb nem közoktatási feladat általános iskola; gimnázium; szakközépiskola; kollégium, diákotthon alapfokú
111
112