Győri Szolgáltatási SC Haller János Általános Iskolája, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15

Győri Szolgáltatási SC Haller János Általános Iskolája, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15.

OM: 203038

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítette: Némethné Fucsik Edit igazgató

2013

Tartalom I. NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................................................. 3  PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK................................................................................................................................ 3  CÉLOK ............................................................................................................................................................................ 4  FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK ............................................................................................................................. 5  A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ...................................................................... 6  A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .............................................................................................. 28  A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA .................................................. 34  AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................................................................................................................................... 34  A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ................. 35  AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ............................................................. 37  AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ............................................................ 39  A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ............................................................................................ 39  FELVÉTEL, ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ........................................................................................................................ 44  II. HELYI TANTERV .................................................................................................................................................... 46  A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ........................................................................................................... 46  A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM...................................................................................................... 52  A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK RENDJE ÉS ÉRTÉKELÉSE .............................................................................................. 68  AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................. 70  A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ......................... 71  A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................................... 72  AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ............................................................................................. 72  A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ..................................................................................... 74  MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ....................................................................................................................................... 74  A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVE .................................................................... 75  PROJEKTOKTATÁS ........................................................................................................................................................ 77  AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ................................ 78  A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ........................................................................................................... 84  A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ..................................... 90  A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK ....................................................................... 94  A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ....................................... 94  VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSÉT ...................................................................................... 94  SZÓBELI VIZSGA KÉRDÉSEI (KÖZÉPFOKÚ ISKOLA) ........................................................................................................ 95  ELŐREHOZOTT ÉRETTSÉGIT KÖVETŐEN A TANTÁRGY TANULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK. ......................... 95  ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI....................................................... 95  A SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA .......................................................................................................................... 95  A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................................................................................ 111  MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................................ 112

1

ÁLTALÁNOSADATOK Az intézmény neve:

Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Haller János Általános Iskolája, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

OM azonosító:

203038

Az intézmény székhelye:

9200 Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15.

Az intézmény telephelye:

9200 Mosonmagyaróvár, Szt. István király u. 97.

Az intézmény fenntartója:

Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum 9024 Győr Nádor tér 4.

Az intézmény alaptevékenysége:

Általános iskolai nevelés, oktatás, szakközép- és szakiskolai oktatás

Az intézmény jogállása:

Állami fenntartás

Az intézmény alapítási éve:

1910

Tagintézményvezető:

Némethné Fucsik Edit

2

I. NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelvek, értékek A Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. Nevelési hitvallásunk: Egészségesen élő, nyitott, környezetére érzékeny, alkalmazkodni tudó, a sokszínűséget elfogadni képes, nemzetünk múltját és hagyományát ismerő és tisztelő, a kulturális örökségünket őrző, és követő, pozitív gondolkodású, magyarságtudattal rendelkező ember nevelése. Gyermekszereteten alapuló, képesség-, és kompetenciafejlesztő, nevelésközpontú pedagógiai gyakorlat. Ennek megfelelően az alapfunkciók ellátása mellett egy olyan iskola megteremtésén és fenntartásán fáradozunk, amely figyelembe veszi a különböző képességeket; naprakész, a térség, a város, a városrész igényeinek megfelelő ismeretek nyújtásában. Ennek keretében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a szociális és kulturális hátrányok le-küzdésével egyenlő esélyt adunk az alapműveltség megszerzésére,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. Iskolánk pedagógiai szemléletében a tanulók teljes személyiségének fejlesztése áll a középpontban, a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése segítségével. Ennek érdekében:  iskolánk olyan ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, ezek révén táplálni bennük a haza, a nemzet, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

Célok Azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink képességeiknek megfelelően társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Az intellektuális képességek megalapozása. Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása hatékony tanulási technikák elsajátítására. A komplex információk kezelésének képessége, a lényeglátás és tájékozódás az ismeretekben. A lehetséges információs források és használatának megismerése. Kommunikációs képesség: az önkifejezés, szóbeli és írásbeli készségszintű alkalmazása. Normatív képesség. Az általános emberi értékek megismerése, elfogadása és azokkal történő azonosulás Problémamegoldó képesség. A probléma felismerése, értelmezése, és megoldási lehetőségei A szocializáció, a mindennapi élet képességének közvetlen, tapasztalati úton történő elsajátítása. Az iskolára, mint intézményre, annak szabályaira és követelményeire történő szocializáció A kortárs csoportra történő szocializáció: a társas kapcsolatok, az együttműködés és közösségtudat alakítása Nyitottságot és érzékenységet teremteni a környezet és az embertársak iránt. A környezetkultúra megalapozása A szűkebb és tágabb környezet megismerése, megértése. Magyarország és a nemzetiség lakta vidék megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti, nemzetiségi kultúra ápolása, megértése, emlékeink, hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti-nemzetiségi önbecsülés és hazaszeretet. Az otthon, az iskola, a település környezettudatos szemlélete, ápolása, és részvéte annak alakításában. Gyermekek számára pozitív élményeket nyújtani Tanulás iránti motiváltságukat megalapozni. Szabadidős programok szervezésével meghatározó élményeket nyújtani, érdeklődést felkelteni és aktivitásra ösztönözni.

4

Feladatok, eljárások, eszközök Feladatok (Mit?) gyermekközpontú nevelés – oktatás megvalósítása tanuló – tanár pozitív viszony kialakítása, megőrzése harmonikus, nyugodt, kiegyensúlyozott személyiség kialakítása motiváltság biztosítása, alkotókedv erősítése, kreativitás fejlesztése érdeklődő, kutató személyiség kialakítása komplex személyiség fejlesztése pozitív személyiségjegyek erősítése énkép kialakítása valós értékek, értékrend kialakítása önbizalom, bizalom kialakítása hátránykompenzálás a tudás értékké tétele, gyakorlati piacképes tudás kialakítása a tananyag befogadása felelősségérzet fejlesztése fegyelmezett, megfelelő viselkedéskultúrájú tanulók nevelése

a közösségi életben aktív részvételre nevelés

önképzés, önmegvalósítás hazafiságra, hazaszeretetre nevelés

5

Eljárások, eszközök (Hogyan) toleráns viselkedés a tanulókkal szemben „a gyermek partner” elv megvalósítása személyes példamutatás kritika elfogadása véleményalkotás tanítása közléskultúra fejlesztése harmonikus, nyugodt biztonságos légkör megteremtése megfelelő pedagógus minta motiválás érdeklődés fenntartása alkotó légkör biztosítása, probléma felvetés lehetősége képességek, készségek formálása nyitottság fejlesztése, önálló tanulásra és cselekvésre nevelés reális, egységes értékelés, mérés önértékelés, társértékelés értékközvetítés, példaadás, értékítélet, értékrangsor érzelemvilág kialakítása társas kapcsolatok koordinálása Differenciálás; egyéni fejlesztési tervek felzárkóztatás szociális segítségnyújtás megfelelő képzés szakmai, szaktárgyi kompetencia hatékony pedagógiai munka tehetségpont önképzőköreinek működése az iskola céljaival és alapelveivel összhangban lévő módszerek alkalmazása kooperatív módszertan, projektpedagógia feladatadás, feladattudat kialakítása világos, érthető, a tanulók által követhető és elfogadott követelményrendszer közvetítése neveltségi szint emelése neveltségi szintfelmérés a közösség tiszteletben tartása, tudatosítása közösségfejlesztés közösségtudat a közösséghez tartozás pozitívumának erősítése a tudás a munka örömének tudatosítása az érdeklődésnek megfelelő tevékenységek kínálata hagyománytisztelet, megbecsülés, tolerancia, kulturális értékek felmutatása

normafejlesztés normaközvetítés idegen nyelvi kommunikáció

erkölcsi nevelés nyelvi képességek egészséges életre nevelés

az egészséges promóció közvetítése mindennapos testnevelés, sportkörök szervezése, kirándulás, természetjárás mazsorett oktatás az élet, a természetes és mesterséges környezet tiszteletben tartásának tudatosítása Madarak fák napja, Folyónap a műveltség fontosságának tudatosítása könyvtárhasználat irodalmi programok szervezése olvasó szakkör Sokszínű szabadidős programok szervezése, lebonyolítása a család tiszteletben tartása alkalmazkodóképesség fejlesztése áruházak, üzletek látogatása áruk, szakmák megismerése

testi nevelés

környezeti nevelés

olvasóvá nevelés szabadidő helyes eltöltésére való nevelés családi életre nevelés tudatos fogyasztói magatartás kialakítása

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés a társadalom a társadalom erkölcsi értékrendjének elfogadását, követelményeinek megfelelő magatartás kialakítását és megszilárdítását jelenti. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. A gyermekek erkölcsisége elsősorban közvetlen környezetének hatására formálódik. Feladatok: -

Kötelességtudat, mértéktartás, együttérzés, segítőkészség, tisztelet készségének kialakítása, fejlesztése,

-

példamutató magatartás,

-

a jó és a rossz, helyes és helytelen felismerése,

-

társadalmi beilleszkedés segítése,

-

a világ lényegi kérdéseinek megértése.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Maga a hazaszeretet olyan ösztönös emberi alaptulajdonság, amely minden emberben megvan. A nemzeti érzés, a magyar identitás, a hazaszeretet csak indirekt úton építhető, fejleszthető a gyermek személyiségében. Eszköze lehet a magyarság történelmi múltjának, jelenének megismerése. A nemzeti öntudathoz, hazafias neveléshez egyaránt hozzátartozik a múlt megbecsülése, és a jövőbe vetett hit.

6

Feladatok: jeles magyar személyiségek munkássága közösséghez való tartozás felismertetése hazaszeretetre nevelés a nemzetközi együttműködési formák megismerése az otthon, a lakóhely, a szülőföld megismerése Állampolgárságra, demokráciára nevelés A közélet működésének alapja az aktív állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezért kiemelkedő feladat a cselekvő állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság beláttatása és kialakítása. Feladatok: az állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése, a közügyekben való részvétel, törvénytisztelet, önkéntesség, önálló, kritikai gondolkodás, erőszakmentesség. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése Az önismeret a társas kultúra alapja. Gyermekeinknek személyes tapasztalataik és a megszerzett ismereteik tudatosításán keresztül kell fejlődő és fejleszthető képességekre szert tenniük. A nevelés-oktatás folyamatában elő kell segítenünk iskolánk tanulóinak kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Feladatok: reális célok kitűzése, saját lehetőségeik felismerése, érdekérvényesítés,önmaguk és közösségeik menedzselése, az érzelmek hiteles kifejezése, együttműködés képessége, mások megértése, tisztelete. A családi életre nevelés A család társadalom alapja. A családi élet felelős magatartást, áldozatkészséget igényel. Igényt kell támasztani a gyermekekben a családi hagyományok tiszteletére, az ünnepek megtartására, a szűkebb és tágabb család tagjaival való kapcsolat megélésére. Feladatok: -

harmonikus családi minták közvetítése, szexuális kultúra, a háztartás és a családi életvitel alapvető feladatai, szociokulturális hátrányok leküzdése.

7

A testi és lelki egészségre nevelés Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota. Az iskolai testi és lelki egészségre nevelés alapvető célja: a fiatalság ismerje fel, hogy az egészség olyan érték, amelyet az egyénnek és közösségnek egyaránt óvnia, ápolnia, védenie kell.Ez a cél csak akkor érhető el, ha párosul az önmagukért, és másokért (családjukért, embertársaiért, környezetükért) érzett felelősséggel. Feladatok: rendszeres mozgás iránti igény felkeltése, testi-lelki épséget veszélyeztető tényezők elkerülése, prevenció, az egészséget megőrző szokások kialakítása, stresszkezelés. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás- és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Feladatok: kiemelt figyelem fordítása a HH és HHH tanulókra, szociális érzékenység, együttérzés, együttműködés, önkéntes szociális munka, karitatív tevékenység. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezettudatosságra nevelés célja olyan tudatformálás, mely megtanítja a gyermekeket a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre. Az emberi környezetnek része a mesterséges környezet, amely az emberi munka, az emberi kultúra eredménye. Feladatok -

környezetkímélő magatartás, gazdasági, társadalmi folyamatok, amelyek válságot idézhetnek elő, a szűkebb és tágabb környezettermészeti és társadalmi értékeinek megőrzésefenntarthatóság, környezetvédő, környezetszépítő akciók iskolán belül és kívül. Pályaorientáció A pályaorientációnak elő kell segíteni a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya vagy szakma követelményeinek és elvárásainak. Feladatok: -

a munka világának megismerése, eligazodás a munkaerőpiacon, képességek kipróbálása, életkori sajátosságaiknak megfelelő, és átfogó pályaismeret.

8

Gazdasági és pénzügyi nevelés A gazdasági és pénzügyi nevelés célja, hogy a pénzügyi és gazdasági ismereteket az általuk legkönnyebben elérhető csatornákon keresztül juttassa el a tanulókhoz. Feladatok: - javakkal való ésszerű gazdálkodás, - pénzügyi intézmények, folyamatok megismerése, - ésszerű fogyasztás. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Feladatok: -

a média működése, hatásmechanizmusa,

-

valóságos és virtuális megkülönböztetése,

-

információk szintetizálása és szelektálása,

-

kritikus értékelés képessége.

A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Tanulóink szerezzék meg az eredményes tanuláshoz szükséges attitűdöket (akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, fejlett memória, kommunikációs képességek, kreativitás). Olyan tudással kell rendelkezniük, amelyeket új helyzetekben is tudnak alkalmazni. Feladatok: -

önművelésre való igény felkeltése,

-

nagyfokú jártasság az ismeretszerzésben,

-

általános és szaktudás, mely széleskörű, mobilizálható, konvertálható,

-

a sikeres vizsgázáshoz szükséges képességek elérése,

-

élethosszig tartó tanulás.

9

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Feladat megnevezése

Megállapítások

Célok

Szakképzésben résztvevő tanulók szakmai, személyi higiénés vizsgálata (előzetes, időszakos, soron kívüli) a 33./1998. NM rendelet alapján.

Iskolaorvos feladata. Ebből adódó feladatok: szakmai képzésben csak érvényes eü. kiskönyvvel rendelkező tanuló részesíthető. A szakképző intézmény vezetője soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet a tanulónál a rendelet 7.§ alapján.

Minden szakmai képzésben résztvevő tanuló érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezzen, melyet hatósági ellenőrzés során be tud mutatni.

Tanulók gyógytestnevelése szükség szerint.

Iskola-egészségügyi team kategóriákba sorolása alapján a tanulók gyógytestnevelésének biztosítása.

A gyógytestnevelésre utaltak rendszeresen részt vegyenek a számukra szervezett órákon.

Tanulók egészségi állapotának szűrése a 26./1997. NM rendelet alapján

Iskolaorvos, iskolavédőnő feladata a rendelet előírásainak megfelelően Pedagógusi feladatok: tanulók egészségügyi vizsgálatra kísérése, felügyelet biztosítása, a szakrendelésre küldött tanulók visszahozott leleteinek összegyűjtése a adatvédelmi szabályzásoknak megfelelő módon, majd továbbítása a védőnőnek.(általános iskolában)

A tanulók egészségi állapotának szűrésével az egyes elváltozások korai felismerése, szakrendelésre utaltak menjenek el az adott szakrendelésre és hozzák vissza az ott kapott leleteket. Ennek elmulasztása a szülő részéről a gyermek megfelelő testi fejlődésének veszélyeztetését jelenti, annak következményeivel.

Elsősegély-nyújtása szükség esetén.

A pedagógusok rendszeresen frissítsék alapszintű elsősegély-nyújtási ismereteiket, melyben segítséget és képzést nyújt az iskola-egészségügyi team (védőnő tanfolyamokat szervez). Tanulók felkészítése (életkor figyelembe vételével) az elsősegélynyújtásra Osztályfőnöki, vagy környezetismeret, természetismeret, biológia órákon félévenként– korosztálynak megfelelően

Az iskolában balesetet szenvedett tanuló vagy más személy az OMSZ helyszínre érkezéséig megfelelő elsősegélyben részesüljön, melynek során további egészség-károsodás megelőzhető. Minden tanuló ismerje az (életkorától elvárható) alapvető teendőket.

10

Feladat megnevezése Megfelelő ismeretek átadása a tanulóknak a fogamzásgátlás, STD-k terjedése témakörökben

Megállapítások Lehetőség biztosítása a védőnőnek az ismeretek átadására tanóra vagy egyéb tanórán kívüli alkalmak biztosításával. Szexuális fejlődés, veszélyek

Drogprevenció

Osztályfőnöki, biológia, természetismeret órák SZERTELEN-nap meghívott szakemberek KORTÁRS-csoport Egészséges ételeket preferáló, a jogszabályoknak megfelelően működtetett büfé, menza. A testnevelés órákon kívüli sportolási lehetőség biztosítása. Egyeztetés a büfé, menza vezetőivel. Sport-vetélkedők Táborozások Életviteli ismeretek tanítása Betegségek megelőzése Arányos napi terhelés. Szünetekben levegőn tartózkodjanak.

A helyes táplálkozás és rendszeres testmozgás kiemelt szerepének tudatosítása.

Egészséges életmódra nevelés. Egészséges napirend az iskolában. Állapotfelmérés Feladat megnevezése

Célok Nem kívánt terhességek számának csökkenése. Nemi úton terjedő betegségek visszaszorítása. Információk szelektálása, felelősség a párkapcsolatokban Megelőzés Szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítás. Elhízott, túlsúlyos tanulók számának csökkentése. Egészségtudatos táplálkozás irányba elmozdulás. Testmozgás, sportolás megszerettetése, egyre többen igényeljék a mindennapos testmozgást. A büfé kínálata az egészséges táplálkozást ösztönözze Helyes napirend kialakítása Személyes higiénia Egészséges iskolai környezet kialakítása

Megállapítások

Célok

Közegészségügyi feladatok: Tanulók egészségi állapotának ellenőrzése, szűrése. A szűrések megszervezése, a tanulók szakrendelésre küldése.

Továbbtanulás, pályaválasztás. Munkaegészségügyi vizsgálatok

Fogászat: évente belgyógyászati vizsga: évente hallás- és látásvizsgálat: évente talp- és gerinc vizsgálat: évente higiéniai-tisztasági szűrővizsgálat: évente legalább 2 alkalommal általános orvosi vizsgálat

A tanulók egészségi állapotának megőrzése, javítása, betegségek megelőzése.

Szakiskolai tanulók egészségügyi ellenőrzése.

eü. könyv

11

Beiskolázáshoz szükséges eü. előírások betartása.

Feladat megnevezése Baleset megelőzés, munkavédelem.

Megállapítások A nyári szünet előtt tűzoltót illetve rendőrt kérünk fel a nyári balesetek megelőzése céljából. Év elején balesetvédelmi oktatás. Előadók meghívása.

Célok Balesetek megelőzése. Munkavédelmi előírások betartatása.

Személyi gondozás, szokások kialakításával kapcsolatos állapot felmérés: Egészséges öltözködés.

A hagyományos öltözködési rendről való beszélgetés – tájékoztatás.

Motiváció

Életvitel

osztályfőnöki órák

Tudatos tervezés igényének felkeltése.

Személyiségfejlődés.

felvilágosítás Iskolai környezet, tantermek környezeti hangulatának javítása. családok bevonása

Egészséges mentálhigiéniai szemlélet kialakítása.

Iskolai erőszak megelőzése.

Együttműködés a család és az iskola között.

Konfliktus-kezelési technikák konfliktuskezelés megismertetése.

Testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés: A mindennapos testnevelés formái és színterei.

Testnevelésórák, majorett óra, gyógy-testnevelés, mozgásterápiák, fakultatív foglalkozások.

Felmentett tanulók száma (gyógytestnevelés adatai).

Nyilvántartás folyamatos.

Testi fejlődés mérési eredményei. A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérési eredmények.

Cooper teszt eredménye, követés, nyilvántartás.

Mozgáskultúra fejlesztése.

Folyamatos mérés, nyilvántartás.

Mozgás iránti igény felkeltése.

Törvényi előírásoknak megfelelően megszervezett iskolai élet.

A gyermek- és ifjúságvédelem adatai: Hátrányos, halmozottan hátrányos, és veszélyeztetett tanulók felmérése.

folyamatos ellenőrzés

12

tanulók segítése

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Osztályfőnöki óra: Integrációs szerepet tölt be az egészségnevelésben, ami azt jelenti, hogy más tantárgyak biológiai, természettudományos és társadalomtudományi ismereteire támaszkodik. Az osztályfőnök munkája (lásd helyi tanterv) kiemelt egészségnevelési témakörök összefoglalását a mindennapi élet alternatíváira való alkalmazkodását igényli a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve. Biológia,  Legyen kész és képes a tanuló az egészség értékéről vallott véleményét kifejteni.  Pozitív és negatív példákon tudja elemezni a magatartás egészségvédő illetve egészségkárosító hatását.  Tudjon érvelni (tudja társait meggyőzni) valamely magatartás szokás-cselekvés, viselkedés, párkapcsolat egészséges vagy hibás voltáról.  Ismerje fel egy-egy egységre ható tevékenység motívumait, a motívumok cselekvésindító szerepét.  Legyen képes egészségi önismeretre, életmódjának revíziójára az egészségtől eltérő állapot felismerésére.  Vállalja fel tudatosan az egyéni felelősséget, a saját egészségéért és társai egészségéért; tudja és alkalmazza a pszicho-higiénés eljárásokat.  Kedvezőtlen helyzetben, szokatlan körülmények között is legyen képes a lehető legegészségesebb, vagy a kevésbé ártalmas megoldás választására.  Utasítsa el az egészségre káros szokásokat. Alakuljon ki benne az elutasító magatartás a dohányzással, az alkohol- és drogfogyasztással, az egészségre ártalmas szórakozásokkal, a felelőtlen (alkalomszerű) szexuális kapcsolatokkal összefüggésben. Tudjon ezekkel szemben érvelni, hangoztassa meggyőződését, legyen képes kortársait meggyőzni.  Tudja igénybe venni az iskola-egészségügyi ellátást, egészségügyi alapellátást.  Legyen kész és képes egészségével, serdülésével, szexuális problémáival megfelelő időben orvoshoz fordulni, s annak tanácsait megtartani.  Vegyen részt az iskolában szervezett dohányzás, alkoholfogyasztás és otthoni balesetet megelőző akciókban, mozgalmakban. A testnevelés célja, feladata:  A szervezet mozgásigényének kielégítése (mozgáslehetőségek, megteremtése).  Rendszeres kondicionálás (a testi erő és állóképesség fejlesztése, az időjáráshoz való alkalmazkodás teherbíró-képesség fejlesztése).  Mozgás utáni higiénés tevékenység természetessé válása. Az ügyesség, a gyorsaság, a harmonikus összetett mozgások fejlődése. Koordinációs mozgások fejlesztése.  Hibás testtartás korrekciója.  A tanulók fizikai állapotának mérése, ennek ismeretében az egyes szervek tervszerű fejlesztése: A tanulókfizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérési anyag részletes kidolgozása a testnevelés helyi tantervben található. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülők tudomására hozzák. Hosszú távú cél: A testmozgás, a szabadban való tartózkodás igényének felkeltése, rendszeres testedzés, szokássá alakítása, az aktív egészséges életmód megalapozása, a következő életszakaszra. 13

Minden nevelő a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon építse be az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat, témákat a tananyagba. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés célja, feladata: A gyógytestnevelés a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas. Feladata a gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. Iskolánk fontos feladatai közé tartozik a gyógytestnevelési ellátás biztosítása. A szakorvosi lelet alapján az iskolaorvos sorolja be a tanulókat a testnevelési kategóriákba. E besorolás alapján vesz részt a gyermek a testnevelési foglalkozásokon: Az I. könnyített testnevelési kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akik részére a testnevelési órán könnyített testnevelés szükséges, hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, az átlagtól feltűnően eltérő diszharmonikus testi adottságok, ill. mozgásszervi, belgyógyászati, stb. elváltozások miatt. A II. gyógytestnevelési kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi (funkcionális) állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelést igényelnek. Ezek közül: - II.a kategóriába sorolandók azok, akik az orvos útmutatása szerint - a kontraindikált gyakorlatok kivételével - testnevelési órán is részt vehetnek. - II.b kategóriába sorolandók azok, akik elváltozásaik miatt csak gyógytestnevelésen vehetnek részt. A III. kategóriába azok a tanulók tartoznak, akik egészségi állapotváltozásuk miatt azegészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra (gyógytorna, stb.) szorulnak, így az iskolai testnevelés alól átmenetileg, vagy végleg felmentendők. A kategorizálás időtartama általában ˝-1 év. Év közben csoportváltozás azokban az esetekben történhet, amikor a tanuló egészségi állapotában bekövetkezett változás átsorolást tesz szükségessé. A gyógytestnevelési csoportok kialakítását a gyógytestnevelő tanár végzi elsősorban az életkor, a diagnózis, a létszám, stb. figyelembevételével. Gyógytestnevelési program A mozgásszervi betegségek a ma élő emberek, a fiatalok nagy részének (sajnos évről évre egyre többnek) keseríti meg az életét. A kezdeti „ez csak hanyag tartás” több tanulónál a mozgásszegény életmód általánossá válása – és egyéb okok miatt idővel sajnos legtöbbször már iskolai tanulmányaik idején súlyos, sokszor irreverzibilis gerinc-deformitásokká válhatnak. A mozgásában gátolt, gyakran igen nagy fájdalmakkal is együtt járó deformitásban szenvedő fiatalnál számos, kedvezőtlen személyiségjegy kialakulását is eredményezhetik. Ezek miatt kell kiemelt feladatként kezelnie mindenkinek, szülőnek, tanárnak és a tanulóknak is, hogy egyetlen gyerek se szenvedjen mozgásszervi betegségben. 1. A gyógytestnevelés célja Az iskolai gyógytestnevelés célja, hogy sajátos eszközeivel elősegítse – a mozgásszervi és belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utalt tanulók egészségszintjének emelését a testi deformitások javításával, a szív és keringési szervek munkaképességének növelésével, alkalmassá téve a tanulókat az iskolai munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére. 2. A gyógytestnevelés feladata  Az optimális élettani státus elérése érdekében az életkorhoz, az előző képzettségi szinthez igazodva fejlessze készségeiket és speciális

14

       

mozgásműveltségüket, az egészség-helyreállító munka értelmének és várható eredményének tudatosításával. Az alapkondíció fejlesztés és fenntartása, magasabb szintre emelése. A további romlás megakadályozása, az „izomfűző” kialakítása. A mozgásműveltség fejlesztése. A rendszeres mozgásigény felkeltése, a korrigáló egyéni gyakorlatok készséggé válása. Az önellenőrzéssel összekapcsolt önálló, tudatos munkára nevelés, felkészítés a későbbiek során végezhető rendszeres testmozgásra, sportolásra. Az önfegyelem, önbizalom, akaraterő és bátorság növelése, a pszichés gátlások feloldása, a nehézségek leküzdése, a helyes testtartás kialakítása. Sikerélmények biztosítása. A testi munkához, terheléshez szoktatás.

3. Követelmények  A tanuló ismerje saját diagnózisát, a speciális gyakorlatok hatását, értelmét.  Ismerje a számára nem javasolt kontraindikált, káros mozgásanyagot.  Az elsajátított gyakorlatokat célszerűen alkalmazza.  Aktívan működjék együtt a gyógytestnevelés tanárral.  Törekedjen a szép és helyes testtartás kialakítására.  Végezze önállóan, tudatosan, pontos kivitelben az egyéni korrigáló gyakorlatokat (tornateremben, uszodában, otthon).  Legyen ereje a legmagasabb teljesítményt a legkevesebb erőfeszítéssel megoldani.  Rendelkezzen alkalmazkodó képességgel a terheléshez, a külvilág ingereihez, az iskolai munkához, az edzettség megteremtéséhez.  Tudja, hogy milyen legyen életrendje, és hogy gazdálkodjon erejével.  Fegyelmezetten és határozottan fejlessze a felnőtté válás legfontosabb egészségügyi követelményeit. Értékelés A tanév elején végzett felmérés alapján meg kell győződni az ortopéd diagnózisú tanulóknál a főbb izomcsoportok erejéről, a terhelést tűrő képességeikről. Az erre összeállított has-, hátizom erősségét felmérő gyakorlatokon kívül, ellenőrizzük a gerinc hajlékonyságát, mobilitását is. Az uszodai foglalkozások megtervezéséhez fel kell mérni a tanulók úszni tudását. (Megvalósítása szülői támogatással, önköltséges alapon történik.) A belgyógyászati diagnózisú tanulóknál a nyugalmi és a terhelés utáni pulzus-, illetve a vérnyomásmérés adja a keringés edzettségének adatait. Évközi felmérés alapján értékeljük a tanulókat szóban és érdemjeggyel. A tanév folyamán (november közepéig) összeállított egyéni és házi feladat-gyakorlatok ellenőrzésekor a pontosságot és a szép kivitelben történő végrehajtást osztályozzuk. Ezen kívül a tanulók együttműködését (tanárral, társaival), hozzáállást, önállóan és csoportban végzett munkáját, a foglalkozásokon (tornaterem, uszoda) való aktív részvételét értékeljük. Az érdemjegyeket (havi – félévi – év végi) a tanulók gyógytestnevelési tájékoztató füzetébe kell rögzíteni. A félévi és év végi érdemjegyeket egy héttel az osztályozó konferencia előtt meg kell küldeni az intézmény igazgatójának (szakszolgálat esetén), amely az iskolai testnevelés érdemjegyét szolgálja.

15

A szakorvosok általi besorolások lehetőségei 1. II / a.A tanuló a kötelező gyógytestnevelés mellett dolgozhat az iskolai testnevelési órákon is. (Kivéve a káros mozgásanyagot). 2. II / b. A tanuló kizárólag a gyógytestnevelés foglalkozásain vehet részt. Mindkét esetben a gyógytestnevelés tanár által megállapított érdemjegyek kerülnek bejegyzésre. Az évi rendszere (egy, illetve két alkalommal) szakorvosi ellenőrzés tükrözi a legjobban a tanulók munkáját. Gyógytestnevelés Óratervi táblázat Évfolyam

Heti óraszám

1-12. 3 óra /csoport A csoportok létszáma maximum 16 fős lehet. Feltételek: 1. Személyi feltételek: gyógytestnevelés tanár 2. Tárgyi feltételek:  Sporteszközök - tornapad  bordásfal,  zsámoly,  ugrószekrény,  magnetofon,  b. Kéziszerek – műanyag labda, kislabda, kosárlabda, röplabda  medicinlabda (1-2 kg-os),  kézi súlyzó (1-2 kg-os),  gumikötél, karika, tornabot  Speciális szerek - szobakerékpár  gömbvégű bot  Thera-Band szalag, labda  vérnyomásmérő  testsúly mérleg. Nem hagyományos szervezésű óra Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet, minden olyan új tanítási – tanulási módszer, melynek a tantárgyak tananyagának elsajátítása a célja, de színtere sem a szokásos (45 perces) tanóra. Helyszíne akár az iskolán kívül is lehet (a tanítási naplóba beírt óra). E foglalkozások közös és alapvető jellemzője kritériuma a komplexitás. (pl.: Projekt – hét.) Lényege:  A tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle „egymásra hajtogatottság”.  A sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által.  A természettel és társadalommal kapcsolatos rendszerek holisztikus megközelítése.  Kapcsolatközpontúság.  Értelem és érzelem egysége.  Módszerek sokfélesége. Iskolai egészségnapok:  Egészségnevelési hónap.  Egészségvédelmi TOTÓ.  Vetélkedők. 16

    

Napközis foglalkozások. Pályázatok (rajz, fotó stb.). Jeles napok. Sportnap. Tanulmányi kirándulás.

Tanórán kívüli foglalkozások A nevelő-oktató tevékenység nem zárul le a tanítási óra végével. A nevelési folyamat jellegéből közvetkezően, a pedagógus egészségnevelő tevékenysége is tovább folytatódik. Az iskola élet során több olyan alkalom adódik, melyben a nevelőnek sajátos „intézkedési” feladata van. Pl.:  óraközi felügyelet a folyosón, udvaron, stb.,  a szemetelés megakadályozása,  a tanfelszerelés tisztaságának ellenőrzése,  sportszerek, játékszerek rendeltetésszerű használatának felügyelete,  sérült, fogyatékos gyermekek segítése,  az étkezés kulturáltsága,  ebédfelügyelet,  iskolai dohányzás elleni küzdelem. Lehetőségek a fejlesztésre:  elsősegélynyújtás,  polgári védelem,  katasztrófavédelem.  gyűjtőmunkák,  fórum,  nyári tábor,  erdei tábor,  pályázatokon való részvétel,  színházlátogatás,  tanulmányi versenyek  kirándulás, túra,  tanulmányutak,  múzeum,  egészségvédelmi jeles napok,  diákönkormányzat,  sportnap,  napközis szabadidő foglalkozások,  diák sportkör,  szülői értekezlet,  családi nap. Az iskolai környezet Az iskolaépület és működtetése  A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollégáknak.  A termekben, folyosókon legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek munkáit kiállíthatjuk.  Ügyeljünk a világosságra, a megfelelő hőmérsékletre és a szellőztetésre.

17

Az iskola életvitele  A pedagógusok, az iskola dolgozói példamutató magatartást tanúsítsanak.  A kerékpáros és a gyalogos közlekedés illetve a tömegközlekedés népszerűsítése.  A menza környezetbarát és egészségesebb legyen.  Szellőztetés a szünetekben, legyenek többet az udvaron. Drogstratégia Cél:  A tanulók felkészítése a drogokkal való találkozásra, azok elutasítására.  Életvezetési ismeretek megismertetése. Feladat:  A tanulók korának megfelelő tájékoztatás adása, az őket érintő veszélyekről, veszélyhelyzetekről.  Koruknak megfelelő ismeretek nyújtása a következményekről.  Konfliktustűrő, konfliktusmegoldó képességek erősítése.  A drogproblémában érintett tanulók felismerése, segítése, támogatása.  Kapcsolattartás a drog prevencióban illetékes szervezetekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drog Pont, Védőnői hálózat, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, a megyei kórház addiktológiai osztálya, Rendészeti szervek).  Kapcsolattartás a fenntartóval a drogstratégia teljesítésének módjaihoz, hátterének megteremtéséhez.  Kapcsolattartás a szülői munkaközösséggel, az iskolaszékkel.  Aktív részvétel a város és a térség drog prevenciós programjaiban. A drogmegelőző programban résztvevők feladatai:     

Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy megfelelőképp felkészült legyen, s tudását át tudja adni a tanulóknak. Ez posztgraduális képzésekkel, továbbképzésekkel valósítható meg. Az osztályfőnökök feladata, hogy az osztályfőnöki órák legalább 10%-át drogmegelőzésre fordítsa. Tartson kapcsolatot a szülőkkel, az ifjúsági védőnővel, drogkoordinátorral és vonja be őket prevenciós munkájába. A drogkoordinátor feladata az információk gyűjtése, használatra bocsátása, kapcsolattartás a társszervekkel, a drogstratégiai feladatok koordinálása, rendezvények szervezése. Az iskola vezetőinek feladata a kapcsolattartás a társszervezetekkel, a drog prevenció megvalósításának segítése, a drogstratégia és a nevelési program összehangolása. A társszervezetek feladata információ nyújtása, ismeretátadás személyes részvétellel, a koordinációs munka segítése, bekapcsolódás a rendezvényszervezésbe.

A drog prevencióban együttműködnek Tanórai foglalkozások:  Osztályfőnöki órák (Külső előadók meghívásával színesebbé tehető)  A témához kapcsolódó tananyaggal rendelkező tantárgyi órák:  természetismeret,  biológia,  kémia,  egészségtan,  etika.  Véleményalkotást, vagy konfliktusmegoldást segítő tárgyak:  magyar,  rajz, 18

 testnevelés,  technika-és életvitel. Tanórán kívüli foglalkozások:  a testneveléshez kapcsolódó megelőző illetve megoldást kínáló szakkörök, sportkör,  elsősegélynyújtó szakkör,  az „Egészségnevelési hónap”,  szülői értekezletek,  szakmai tréningek, tanácskozások pedagógusoknak, Iskolán kívüli foglalkozások:  kirándulások, túrák,  kortársképzés. A drog prevenció részei:  az intézmény vezetői és pedagógusai,  a drogkoordinátor,  a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős,  az ifjúsági védőnő,  az iskolaorvos,  az intézménybe járó tanulók és szüleik,  a település önkormányzata,  a városi KEF,  a Gyermekvédelmi Szolgálat,  a Nevelési Tanácsadó,  a Drog Pont,  a Városi Rendőrség,  a megyei drog prevenciós munkát végző szervezetek,  kortárssegítők. Tematika: Mindig alkalmazkodik az érintett korosztály érettségéhez és érdeklődési köréhez. Alkalmazkodik a területet érintő változásokhoz. Alsó tagozat:  veszélyes anyagok,  gyógyszerek,  „Legális drogok” (dohányzás, kávé, energiaitalok…),  „Idegenektől nem fogadunk el semmit!",  csoport-és közösségépítés. Felső tagozat: 5.-6. osztály:  az alkoholfogyasztás és a dohányzás,  „Köszönöm nem!” –Hogyan mondjunk nemet?,  a társak, csoportok hatása viselkedésünkre,  jó és rossz megkülönböztetése. 7.-8. osztály:  a drogok fajtái és hatásuk,  drog és bűnözés,  a felnőtt élet küszöbén,  önértékelés,  értékrend,

19

 konfliktushelyzetek és kezelésük, Középiskola: 9 -12. osztály:  életvezetési ismeretek,  kiscsoportos beszélgetések  diszkó drogok,  filmvetítés, véleményalkotás, drogellenes sportprogram (a DÖK rendezésében). Konkrét célok és feladatok  A gyermekekben az aktív részvételi igény kialakítása.  Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.  Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását.  A helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadása.  Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.  Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben.A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak.  A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret tantárgy keretében.  Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek munkájába. A szakképzés céljai, feladatai A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. A képzés során tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. (Pl. a vendéglátás is szennyezheti a környezetet a veszélyes hulladékokkal, a zajjal.) Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink:  életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket;  a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése;  a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban;  megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak megfelelően aktív részesek lehetnek;  legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan;  ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba;  tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait; 20

         

a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát; kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot; szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit; legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás; képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére; a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra; törekedjenek a munkájuk során keletkező hulladékok felhasználására, újrahasznosítására; ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat; környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása; kitartó, pontos munkához való helyes viszony kialakítása.

A környezeti nevelés lehetőségei iskolánkban  Környezetvédő szakkör indítása.  Iskolaújságon keresztül tájékoztatás, felhívás.  Föld napján vetélkedő szervezése.  Föld napjára rajzpályázat hirdetése, kiállítás rendezése.  Gyűjtési akciók:  szárazelem,  papírgyűjtés.  Takarítási akciók szervezése.  Iskola virágosítása, otthonossá tétele.  Német fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel kapcsolatos szövegek.  Alsó tagozatos diákjaink minden évben gyalogtúrát tesznek a Rudolf ligetbe vagy a Witmann Antal parkba.  Az őszi családi kirándulásainkat a Dunántúli-középhegységbe szervezzük, ahol bejárjuk az ismert turista útvonalakat, továbbá megismerkedünk nemzeti parkjainkkal.  Első, második osztályban a győri vadas park az osztálykirándulások helyszíne, felsőbb osztályokban a veszprémi vagy a budapesti Állatkert.  Alsó tagozatos diákjaink megismerkednek a Fertő-Hanság élővilág kiállítással.  Szeptember végén minden évben a város és vonzáskörzetében szervezett Folyónapi akcióprogram részese iskolánk minden diákja.  Felsős diákjaink március-április hónapban részt vesznek a Környezetvédő Egyesület által meghirdetett előadássorozaton és Földnapi vetélkedőn.  A Környezetvédő Egyesület nyári ökológiai táborában vehetnek részt tanulóink.  Lehetőséget biztosítunk erdei iskolában való részvételre is. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

21

Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés  Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára.  Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra.  Tanárok és diákok. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a jeles napoknak, tisztítási-hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.  Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése.  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Iskolán kívüli együttműködés  Fenntartó.  Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények.  Civil szervezetek  Hivatalos szervek. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen termékekkel. Anyagi erőforrások Saját erőforrások  Költségvetés.  Az iskolai diákönkormányzat, szülői munkaközösség.  Saját bevétel.  Pályázat. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. A tantárgyi keretek közt zajló tevékenységek értelemszerűen minden tanuló számára kötelezőek és ingyenesek. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is.

22

A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. Környezeti nevelés a szakképzésben A szakmai órák keretén belül kell megvalósítani, hogy a tanulók:  ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;  ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni;  tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére;  ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit;  sajátítsák el a szakma specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek;  tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.);  ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát;  sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat;  látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban;  tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma specifikus eszközökkel. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Tanórákon kívüli lehetőségek  Szakköri munka kiszélesítése a többi tanuló tájékoztatása (szakköri híradó, iskolarádió, őrjáratok, suli újság segítségével),  iskolai előadások szervezése,  környezeti akciók szervezése az iskola tanulóinak teljes létszámú bevonásával,  zöld nap,  takarítási akciók,  fásítási és kertgondozási feladatok,  az iskola virágosítása, otthonossá tétele,  gyűjtési akciók: - szárazelem, papírgyűjtés,  ünnepek, jeles napok megünneplése,  megemlékezések,  versenyek, vetélkedők,  pályázatok kihirdetése,  föld napja,  madarak és fák napja,  Folyónap,

23

     

Autómentes nap, osztály-, szakmai-, egyéb kirándulások, felfedező terepséták, terepvizsgálatok, a település szépségeinek megismertetése, történelmi értékeinek megbecsülése, környezeti, szemétgyűjtési akciók a lakóhelyen, erdei iskola szervezése.

Osztálykirándulások A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás szervezése. A helyi tanterv megvalósulását szolgálja. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, étkezés, belépők) a tanulók fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen megbeszél. Az elsősegély-nyújtási alapismeretekelsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az egészségügyi törvény minden állampolgárnak kötelességévé teszi a segítségnyújtást, hogy a balesetről, veszélyhelyzetről legalább értesítést adjon a mentőknek, az orvosoknak. Az elsősegélynyújtás természetéből fakadóan nagymértékben beépíthető az egyes tantárgyakba, pl. biológia, természetismeret, környezetismeret, továbbá az osztályfőnöki órák alkalmával is oktatható. A téma oktatására alkalmas személyek: biológia szakos tanár, védőnő Oktatás módszerei:  tanári példamutatás – balesetek megelőzése  előadás  kiscsoportos megbeszélések  bemutatók – sebkötözés, stabil oldalfekvés stb. Lehetséges témakörök Általános iskola 1. évfolyam Otthoni balesetek megelőzése: fürdőszobai balesetek (esések, csúszások, forrázás, áram rázás). Teendő forrázás, égés esetén. Baleseti lehetőségek számbavétele, verekedések következményei, sérülések lehetősége. A filmekben, rajzfilmekben, számítógépes játékokban félrevezetően azt látják a gyerekek, hogy az ütéseknek nincs következménye. Baleset megelőzés testnevelés órán, kiránduláson. 2. évfolyam Otthoni balesetek megelőzése: fürdőszobai, konyhai balesetek (esések, csúszások, forrázás, áram rázás, vágások, vérzések. Teendő forrázás, égés, vágott seb, vérzés, horzsolás, áramrázás, esetén. Baleseti lehetőségek számbavétele, verekedések következményei, sérülések lehetősége. A filmekben, rajzfilmekben, számítógépes játékokban félrevezetően azt látják a gyerekek, hogy az ütéseknek nincs következménye. Baleset megelőzés testnevelés órán, kiránduláson.

24

3. évfolyam Bethesda kórház égés prevenciós programja: baleseti lehetőségek számbavétele, teendők, ha megtörtént a baj. Mentők telefonszáma. Baleseti lehetőségek számbavétele, verekedések következményei, sérülések lehetősége. A filmekben, rajzfilmekben, számítógépes játékokban félrevezetően azt látják a gyerekek, hogy az ütéseknek nincs következménye. Baleset megelőzés testnevelési órákon. 4. évfolyam Mentők telefonszáma, hívása. Telefonálás tartalma. Ájulás bevezető tünetei, megelőzése. Teendők ájulás esetén (különös tekintettel az iskolai ünnepélyekre). Baleseti lehetőségek számbavétele, verekedések következményei, sérülések lehetősége. A filmekben, rajzfilmekben, számítógépes játékokban félrevezetően azt látják a gyerekek, hogy az ütéseknek nincs következménye. Baleset megelőzése testnevelés órán, kiránduláson. 5. évfolyam Mentők értesítése vészhelyzet esetén, értesítés főbb szempontjai. Stabil oldalfektetés 6. évfolyam Sebek fajtái, sebellátás.Elsősegélynyújtás, ájulásos rosszullét estén. 7. évfolyam Vérzések fajtái, hajszáleres, vénás, artériás –vérzéscsillapítás. Csont és ízületi sérülések. 8. évfolyam Újraélesztés. Klinikai, biológiai halál fogalma. Mérgezések – gyógyszer,sav, lúg, gomba, étel. Szakiskola, szakközépiskola 9. évfolyam Munkahelyi balesetek megelőzése, balesetvédelmi oktatás. Forrázások, égések, vágások, vérzések, ficamok, törések, fejsérülések. Baleseti lehetőségek számbavétele, verekedések következményei, sérülések lehetősége. 10. évfolyam Balesetvédelmi oktatás. Eszméletlen beteg vizsgálata, légút biztosítása, újraélesztés, légúti idegentest eltávolítása. Baleseti lehetőségek számbavétele, verekedések következményei, sérülések lehetősége. 11. évfolyam Balesetvédelmi oktatás. Előző évfolyamokon tanultak ismétlése. 12. évfolyam Balesetvédelmi oktatás. Előző évfolyamokon tanultak ismétlése. Fogyasztóvédelmi program Az Egyesült Nemzetek Szervezete Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:  az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog,  a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga,  a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga,  a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga,

25

  

a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog, a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997-ben törvényt hozott a fogyasztóvédelemről, amely előírja a fogyasztók oktatásának szükségességét. Az iskolának biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A tanulókat fel kell készíteni a felnőtt éltre, amelyben a fogyasztói kultúra is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék-és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, ill. termék teljes életciklusa során. Azért, hogy a jövő nemzedékek szükségletei és egészsége ne kerüljenek veszélybe. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.Technika: Áruismeret, a gyártás és termékminőség összefüggései.  Matematika: Banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások.  Fizika: Mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany-, gáz-, vízmérőórák).  Földrajz: Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások.  Magyar: Reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái.  Biológia: Génmódosított élelmiszerek, amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás-kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás.  Kémia: Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata.  Informatika: Elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia.  Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története  Médiaismeret: A reklám képi nyelve és hatásai.  Tantárgyközi projektek.  Szakmai elmélet, gyakorlat tantárgyai.  Gazdasági ismeretek. Tanórán kívüli tevékenységek:  Vetélkedők, versenyek, rendezvények  Iskolán kívüli helyszínek (üzletek, bankok látogatása)  Hazai és nemzetközi együttműködés lehetőség szerint. Katasztrófavédelmi program Cél: A tanulóknak olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, melyek segítségével a különböző katasztrófa és veszélyhelyzetek elleni védekezésben esélyük van az életben

26

maradásra, segíthetnek önmagukon és társaikon, valamint csökkenthetik az anyagi javakban, a környezetükben bekövetkező károkat. Feladat:  az embertársaik iránt érzett felelősség jelentőségének megértetése,  a menekülés, túlélés alapvető ismérveinek elsajátíttatása,  az életet és a környezetet megóvó magatartás igényének kialakítása,  figyelemfelkeltés a veszélyekre, az óvatosságra intés. A katasztrófavédelemben résztvevők feladatai: A pedagógus megfelelően felkészült legyen  az osztályfőnök szaktanár feladata, hogy gondot fordítson a megelőzésre,  a katasztrófavédelmi felelős feladata az információk begyűjtése,  kapcsolattartás a különböző szervekkel, szervezetekkel. A katasztrófavédelem színterei:  tanórai foglalkozás: természetismeret, biológia, kémia, földrajz, etika, testnevelés, technika és életvitel, szakmai gyakorlat, osztályfőnöki óra,  tanórán kívül: szülői értekezlet, katasztrófavédelmi vetélkedő,  iskolán kívül: túrák, kirándulások. A katasztrófavédelem résztvevői:     

az intézmény vezetői, pedagógusai, katasztrófavédelmi felelős, katasztrófavédelmi szakemberek, tanulók, társszervek.

A tananyag felosztása:  általános veszélyhelyzeti ismeretek,  speciális veszélyhelyzeti ismeretek. A tananyag tartalma:  tűzvédelmi-tűzmegelőzési ismeretek,  polgári védelmi-katasztrófavédelmi ismeretek,  A veszélyhelyzetek túlélési lehetőségeinek, az összefogás és a segítségnyújtás jelentősége tudatosítása,  az iskola Prevenciós Programja, a tanulók szerepe annak végrehajtásában,  a riasztási jelek ismerete,  a követendő helyes magatartás-szabályok a különböző veszélyhelyzetekben,  a segítségkérés helyes formáinak ismerete,  akik segítenek: a katasztrófavédelem és más segítő szervek, szerepük az állampolgárok védelmében, a polgári védelmi kötelezettség jelentőségének ismerete,  a védelem fajtáinak ismerete (egyéni, csoportos),  a védelem lehetőségeinek ismerete (elzárkózás, óvóhely, kimenekítés, kitelepítés). Követelmények:  Tudatosuljon a tanulókban, hogy a veszélyhelyzetek nem ismernek határokat; ismerje fel az összefogás jelentőségét.  Tudják, hogy a polgári védelmi kötelezettség – honvédelmi kötelezettséghez hasonlóan – rá is vonatkozik majd. 27

          

   

Sajátítsák el a tűzmegelőzés, tűzgyújtás, tűzoltás, mentés, menekülés elemi ismereteit, Ismerjék meg a veszélyhelyzetek, balesetek, sérülések elkerülésének módjait. Ismerjék az elemi elsősegély nyújtási ismeretek közül az égésre vonatkozó tudnivalókat. Értsék meg a tanulók, hogy az életüket veszélyek fenyegetik, (Tűz, ár-belvíz, ipari balesetek, földrengés, szélsőséges időjárás, munkahelyi, közúti, otthoni balesetek, stb.). Ismerjék meg a riasztási jeleket. Tudjanak túlélőcsomagot összeállítani. Tudják, hogyan kell viselkedniük a veszélyhelyzetekben, kihez kell fordulniuk segítségért, ismerjék a segítségkérés és a védelem helyes módját. Tudják, hogy helyes magatartással önmaguk és mások életét is megmenthetik. Értsék meg, hogy önmaguk is előidézhetnek veszélyeket, ismerjék meg lakóhelyük, iskolájuk veszélyeztetettségét. Sajátítsák el a menekülés, túlélés alapvető ismérveit. Ismerjék meg az intézmény Prevenciós Programjának rájuk vonatkozó részeit (menekülési útvonalak, riasztási módok, stb.). Ismerjék a legfontosabb természeti és civilizációs veszélyeket. Tudják, hogy mit jelent a polgári védelmi kötelezettség. Nyerjenek betekintést, tájékoztatást, a hazánkat és a környezetünket érintő új veszélyekről, kihívásokról (ipari balesetek, környezetszennyezés, atomfegyverek elterjedése, járványok, tömeges migráció, szervezett bűnözés, terrorizmus stb.). Ismerjék meg a segítségnyújtókat (katasztrófavédelem, tűzoltóság, rendőrség, mentők), legyenek képesek együttműködni a segítségnyújtókkal. Legyen igényük az önmentő módszerek és mások mentése lehetőségeinek megismerésére. Sajátítsák el az elemi elsősegély nyújtási ismeretek közül a sérülések, sebek, törések felismerését, ellátását. Legyenek képesek a környezetük tűzvédelmével, a veszélymegelőzéssel kapcsolatos állampolgári kötelességeik, személyes felelősségük felismerésére, gyakorlására. Ismerjék a riasztási jeleket, tudják, hogy veszélyhelyzet esetén hogyan segíthetnek önmagukon és egymáson. Ismerjék a pánik kitörésének előjeleit, valamint azt, hogy mit tehetnek a megelőzése érdekében.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg és a közös élmények, eredmények, sikerek (kudarcok) erősítik. 

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

28



A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.



Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.



A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységek bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, a viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

 Szakmai kirándulások, tanulmányutak (kiállításokra, üzemlátogatásra, bemutatókra). Feladata: A haza megismerése, a nemzetünk kulturális értékeinek megbecsülése, közvetlen környezetünk megismerése, általános tájékozottság, az alapműveltség megszerzése. Az iskolai egyenruha használata az ünnepeink alkalmával. A tanulói önkormányzás működtetése  A tanulói önkormányzás működésének területei:  az iskola házirendjének, fegyelmi szabályainak, a gyermekeket érintő pedagógiai terveinek (rendezvények, kirándulások, versenyek stb.) kialakítása;  az osztály munkatervének elkészítése és végrehajtás megszervezése a közösségi tevékenység valamennyi területén (tanulmányi munka, művelődés és szórakozás, sport stb.); az osztálygyűlések előkészítése és lefolytatása;  a tanulmányi tevékenység megszervezése, segítése, ellenőrzése, „közüggyé” tétele;  részvétel a magatartás- és szorgalom érdemjegyek kialakításában;  részvétel a jutalmazás és az elmarasztalás kiszabásában;  döntés az osztály anyagi ügyeiben (osztálypénz, osztálykönyvtár, gyűjtések, díszítés stb.);  önkiszolgálás, közhasznú munka megszervezése;  az osztályteremben lévő anyagi eszközök, tárgyak megóvása és javítása;  iskolai méretű megbízások teljesítésének megszervezése;  javaslattétel az iskolai közösség önkormányzati szervének vagy nevelőtestületének; 29

 részvétel külső rendezvényeken (pl.: 24 órás vetélkedő). Az iskolai nevelés-oktatási célok megvalósítását szolgáló tevékenységek Iskolánkban a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak, illetve általános iskolában egyes tantárgyakból csoportbontásban, a szakképzésben a gyakorlati és egyes elméleti órákon szakmánkénti bontásban vesznek részt. A közösségformálás két legfontosabb színtere az osztály és a csoport. Hétköznap a kollégiumban lakó szakképzős (szakiskolai és szakközépiskolai) tanulóinkra a kollégiumi közösség is hat. A tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.  A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását, folyamatos képességfejlesztését biztosítják.  Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.  A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.  Az egyéni bánásmódra szoruló tanulóknál maximálisan figyelembe vesszük a Nevelési tanácsadó, illetve Szakértői Bizottság által készített szakvéleményt. Ennek megfelelően az egyéni képességek fejlődését és annak mértékét értékelik.  Fontos feladat a tanítási órákon az önálló és kooperatív tanulásra nevelés. A taneszközök helyes használata során egymás segítése, a precíz és pontos munkavégzés, az igényesség kialakítása.  Különböző, változatos munkaformákkal az összetartozás, az egymásért való felelősség, a közös alkotás örömének, érzésének erősítése.  Egy-egy tananyagrész projektszerű feldolgozása egyéni, vagy csoportos munkában történik. A tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik. 1. Hagyományőrző tevékenységek Feladata az évszázados emberi értékek, a hűség, hovatartozás, megértés, tolerancia, segítőkészség, barátság elfogadtatása, erősítése.  Nemzeti és iskolai hagyományaink, kultúránk, népművészetünk tisztelete, ápolása.  Az iskola névadójának, Haller Jánosnak emlékére évenként megrendezzük a Haller napokat. Minden év őszén megemlékezünk a névadó születésnapjáról.  A költészet napjához kapcsolódóan. minden évben megrendezésre kerül tagozatonként a vers- és prózamondó verseny, valamint a József Attila szobor koszorúzása.  A Radnóti szobornál megemlékezés a költő születésnapjáról.

30





Nemzeti és társadalmi ünnepek:  március 15.  október 23.  október 26. „mosonmagyaróvári gyásznap”,  karácsonyi ünnepség,  megemlékezések (aradi vértanúk, kommunista diktatúra illetve a holokauszt áldozatainak emléknapja, Hősök napja, Összetartozás napja), Az iskola működésével kapcsolatos rendezvények:  tanévnyitó ünnepély,  tanévzáró ünnepély,  közösségfejlesztéssel kapcsolatos rendezvények,  a „Gólyanapok” a kilencedik évfolyamosok vetélkedőjét, felavatását, a kapcsolatteremtést szolgája; farsangi bál,  diáknap,  szalagavató: az érettségi, és a szakmai vizsga előtt álló évfolyam rendezvénye. Az iskolánk aulájában megrendezendő műsorra és a szalagtűzésre meghívják az ünnepeltek tanáraikat, szüleiket, hozzátartozóikat. A rendezvényt a következő évfolyam végzősei szervezik, osztályfőnökeik segítségével.  ballagás: a 8. évfolyamosok, az érettségi és a szakmai vizsga előtt álló osztályok ünnepi rendezvénye, melyre meghívják a végzős diákok szüleiket, hozzátartozóikat, tanáraikat. Az esemény az iskola bejárásával kezdődik, így búcsúzva a városrésztől, majd iskolánk aulájában folytatódik, s végül az osztályteremben zárul. A rendezvényt a következő évfolyam végzősei szervezik, osztályfőnökeik segítségével. Szervezése, előkészítése: március május.  „Haller jótékonysági bál”: az intézmény rendezvénye az SZM támogatásával  testvériskoláink: Creuzburg – Általános iskola (Németország);  nemzetközi kapcsolataink: Leonardo program, COMENIUS program  

A farsangi időszakban az alsó és a felső tagozatos gyerekek részére a DÖK szervezi meg a bált a SZM közreműködésével Színházlátogatások szervezése tanulók és felnőttek számára.

Az iskola szakképzéssel összefüggő rendezvényei: Iskolánk minden évben kiállítóként részt vesz a pályaválasztási kiállításon Győrben és a mosonmagyaróvári szakképzési vásáron, ahol az érdeklődőknek bemutatjuk iskolánkat.  Minden tanévben nyílt nap rendezése két alkalommal (novemberben és januárban)a leendő tanulók és szüleik részére.  Szakmai és kulturális rendezvények látogatása, illetve tanmenetek alapján tanulmányi kirándulások szervezése éves program alapján,  Szakmai bemutatók (ital és cukrászati),  Az iskolát támogató gazdasági szervezetek vezetőinek tanévenkénti egy alkalommal történő meghívása, az iskola munkájának bemutatása. 2. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját 5-14. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által 5 éves időtartamra megbízott DÖK vezető segíti. 31

A diákönkormányzatnak a maga változatos eszközeivel és módszereivel segítenie kell a gyermekeket és a fiatalokat személyiségük, készségeik és képességeik kibontakoztatásában. Az összefogás, az együttműködés elmélyítésével hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy az iskola barátságos hely legyen mindenki számára. A türelem, a megértés, az egymás iránti tisztelet és megbecsülés szellemében szeretnénk iskolánkban jó légkört teremteni. Tartalmas szabadidős programok szervezésével szeretnénk gazdagítani a kulturális műsorok kínálatát a sport-, játék és szórakozási lehetőségeket Az iskolavezetés a Diákönkormányzat működéséhez önálló helyiséget biztosít. A DÖK iroda működéséért a diákok felelnek. Az intézményi döntési folyamatban a DÖK- nek véleményezési joga van:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. 3. Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - amennyiben a szülők igénylik- az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-6. évfolyamon tanulószoba szakkorrepetálás jelleggel működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. 4. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti 1 felzárkóztató órát szervezünk.  Az 6. 8. 10. évfolyamon kompetenciafejlesztést tartunk.  9-14. évfolyamon felzárkózató foglakozások, a 12. évfolyam érettségi felkészítőt tartunk.  Akkreditált Tehetségpont vagyunk, az 5. és 9. évfolyamon évente tehetségdiagnosztikai felmérést tartunk. 5. Mindennapos testnevelés Formáit, előírásait ahelyi tanterv tartalmazza. 6. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 7. ECDL A tanfolyamot a 7.-8. illetve a középiskolás osztályok számára szervezzük. A képzés 4 modulból áll. A tanulók minden modul végén vizsgát tesznek. A tanfolyamon való részvétel ingyenes, a nem informatika tagozatos tanulók számára önkéntes. A vizsgakönyv és a vizsgadíj térítésköteles. 32

8. Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, szakmai stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Az általunk szervezett illetve a külső versenyeken való részvételt az éves munkaközösségi munkatervek részletesen tartalmazzák. Az országos felmenő jellegű versenyek nevezési díját a fenntartó állja. 9. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulásra egy tanítás nélküli munkanap vehető igénybe. Részt veszünk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul Programigazgatósága Határtalanul programjában, mely lehetővé teszi pl.: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Horvátország, Szlovénia magyarlakta területeire történő utazást. A nem pályázható költségeket a szülők fizetik 10 Külföldi tanulmányutak. Kiemelt jelentőséggel bírnak a határon túli magyarlakta területekre történő tanulmányutak, melyeket pályázatokból finanszírozunk. A két tanítási nyelvű tagozatos tanulóink 2 évente egy hetes nyelvgyakorlaton vehetnek részt Creuzburgban. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fizetik. Nyelvi –és szakmai gyakorlatok a 9-14. évfolyamosoknak, német nyelvterületeken. Ezeken a részvétel önkéntes. Finanszírozása pályázati pénzekből, különféle támogatásokból, valamint önrész vállalása mellett történhet. 11. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egyegy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 12. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. 13. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 14. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az alsó és felső tagozatosok számára külön könyvtár működik. 33

15. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, vendéglátós tanműhelyek, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használ 16. Hit- és erkölcsoktatás Az erkölcs nevelés a minden gyermekben jelenlévő erkölcsi érzék fejlesztését jelenti. Fejleszti a tanulók problémaérzékenységét, erősíti a becsület- és igazságérzetüket, megtanít a lelkiismeretünket nyugtalanító erkölcsi dilemmák tudatosítására, elfogulatlan vizsgálatára, szabatos kifejezésére. Az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni a teljes nevelési-oktatási folyamatban, tiszteletben tartva a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási világnézeti meggyőződését. Oktatását az első és ötödik évfolyamon kezdjük, majd felmenő rendszerben a többi évfolyam is bekapcsolódik. 17. Úszás Az úszásoktatás a tantervi követelményeknek megfelelően 2. évfolyamon szerveződik.

A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma Minden pedagógus alapvető feladata a tanulók nevelése,oktatása,a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése. Gondoskodik a tanulók személyiségének fejlődésérőlElőmozdítja atanulók erkölcsi fejlődését. Tájékoztatja a szülőt a tanulók teljesítményéről, az iskola döntéseiről.Tiszteletben tartja a tanulók, szülők, amunkatársak emberi méltóságát, jogait. Az ismereteket tárgyilagosan, változatos módszerekkel közvetíti. A tanulók munkáját sokoldalúan értékeli,(érdemjegy, szöveges)igazodva a követelményekhez. Részt vegyen az előírt továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. Irányítsa tanulói pályaválasztását. Valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát teljesítse.Részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, fogadóórákon, ünnepségeken, és a munkatervben meghatározott rendezvényeken. Határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, hivatásához méltó magatartást tanúsítson. Teljesítse az iskola működéséhez szükséges feladatokat (ügyelet, ügyviteli feladatok,rendezvényszervezés, felügyelet a rendezvényeken, helyettesítés, tanórán kívüli feladatok stb.)Átadja az egészség, a testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket.

Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök az osztályban tanító tanárokkal együttműködve megismeri és fejleszti tanítványai személyiségét. Folyamatosan figyelemmel kíséri az osztálynak, mint közösségnek az alakulását,tanulmányi munkáját. Egymás szeretetére, tiszteletére, együttműködésre neveli tanítványait. Fejleszti tanulói testi-lelki egészségét, megteszi a szükséges intézkedéseket a balesetek elkerülése érdekében. Az osztályfőnök feladatai: - az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki, - részt vesz a nevelési munkaközösség munkájában, - felelős vezetője az osztály közösségének, - feladata a tanulók személyiségének alapos,sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, - öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése, munkájában támaszkodik - a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket, - tanév elején munkatervet készít, mely tartalmazza az osztályfőnöki órák programját,

34

-

-

az első osztályfőnöki órán ismerteti a házirendet, tűz- és balesetvédelmi oktatást tart, együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel, napközis nevelőkkel, tanulószobát vezető kollégával, szakoktatókkal, a külső gyakorlati helyekkel a DÖK vezetőjével, gyermekvédelmi felelőssel,Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Központtal, a Gyermekek Átmeneti Otthonával, iskolaorvossal, ifjúsági védőnővel, értékeli az osztályban tanulók magatartását, szorgalmát, összehangolja az iskola és a család munkáját, együttműködik a szülőkkel, amennyiben szükséges családlátogatást végez, törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít agyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra, az iskola munkatervében meghatározottak szerint szülői értekezletet és fogadóórát tart, lehetőséget biztosít arra, hogy kéthetente egy alkalommal délelőtt fogadja a szülőket, továbbtanulásra jelentkezés előtt segíti a pályaválasztási munkát elvégzi az ügyviteli és adminisztrációs teendőket, kitölti a törzslapokat, bizonyítványt, vezeti és ellenőrzi az elektronikus naplót, adatokat szolgáltat, vezeti az elektronikus naplót kiegészítő dokumentumokat, nyomon követi a hiányzásokat, igazolatlan hiányzás esetén megteszi a szükséges intézkedéseket javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmi büntetéseket hoz, illetve fegyelmi eljárásokat kezdeményez, előkészíti és vezeti az év végi tanulmányi kirándulást, felkéri a kísérőtanárt.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Iskolánkban a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók száma egyre emelkedő tendenciát mutat. Ezen tanulókkal kapcsolatos pedagógiai munka összefogása, koordinálása afejlesztőpedagógiai munkaközösségen belül dolgozószociálpedagógus, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok, gyermekvédelmi felelősök feladata. Az intézményben folyó fejlesztő munka szakmai összegzéseként létrehoztuk a „KARFA” nevű jó gyakorlatunkat. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára, lehetőségeikhez, korlátaikhoz és speciális igényeikhez igazodva az alábbi feltételeket biztosítjuk: 1. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók állapotuknak és igényeiknek megfelelő gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai ellátásban részesülnek: a) Az iskola alkalmazásában álló gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus foglalkozik velük. b) Szükség esetén utazó gyógypedagógiai szolgálat keretében logopédus, szurdopedagógus, tiflopedagógus, szomatopedagógus, pszichopedagógus segítségét igényeljük. 2. Alsó és felső tagozaton gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, tanító és szaktanár együttműködésével differenciált tanmenetek készülnek, melyek: a) a tanulók fejlődési üteméhez igazodnak,

35

b) a tanulókat nem terhelik túl, c) lehetővé teszik egyes, tananyagtartalmak tartalmak elhagyását, módosítását, egyszerűsítését, d) a tananyag elsajátításához hosszabb időkeretet biztosít, e) a hagyományostól eltérő módszereket, eszközöket, alkalmaznak f) a tanulók számára egyéni követelmények teljesítését teszik lehetővé, g) lehetőséget biztosítanak a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének értékelésére. 3. Tanórai keretek között megvalósulnak a szakértői véleményben kedvezmények:  időtöbblet,  méltányos elbírálás,  szóbeli/írásbeli számonkérés előnyben részesítése,  segédeszközök használata (számológép, helyesírási szótár),  differenciálás:  a tananyag megválasztásában,  a tanítás módszereiben és eszközeiben,  a tanulók fejlesztésének kompetenciaterületeiben,  a követelményekben,  értékelés és minősítés alól mentesítés.

javasolt

4. A törvény által meghatározott, a szakértői határozatban javasolt óraszámban a sajátos nevelési igényű tanulók egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesülnek; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. 5. A 2012/2013. tanévtől kéttanáros modell keretében további segítséget nyújtunk a rászoruló tanulóknak. 6. Az eredményesebb nevelő-oktató munka érdekében folyamatosan együttműködünk a területi Nevelési Tanácsadó és tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakembereivel. Az iskolán belüli gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai munkatörvény által meghatározottan dokumentált, ezeket a dokumentumokat kiegészítik a fejlesztőpedagógiai munkaközösség által kidolgozott „jó gyakorlat” elemei:  egyéni fejlődési lap,  egyéni fejlesztési tervek,  tanítói, szaktanári differenciáló lap,  differenciált tanmenetek,  differenciált dolgozatok, témazárók. Haller Tehetségpont A Haller Tehetségpont létrehozásának célja a szakköri tevékenységen túlmutató tehetséggondozás, valamint a tehetségpontok országos hálózatába csatlakozás a fejlesztés hatékonyságának növelése érdekében. 1. Szervezeti felépítés Tehetségpont vezetője: igazgató Tehetséggondozó koordinátor: igazgató-helyettes Szakmai segítő: tehetségfejlesztési szakértő Tehetségműhelyek vezetése: mentortanárok 2. Kapcsolódási pontok Debreceni Egyetem Talentum Műhely - Győr 36

Informatikai és Számítástechnikai Egyesület- Budapest 3. Tehetségműhelyek A Haller Tehetségpontban a következő tehetségműhelyekben folyik kiemelt tehetséggondozás: Felső tagozat Matematikai-logikai terület: Bit-bajnokok Nyelvi terület: Deutsche Dramapädagogik Testi-kinesztetikus terület: Majorette tehetségműhely, Haller labdabűvölők Szakképzés Interperszonális terület: Cukrász tehetségműhely 4. A kiválasztás elvei a) Objektív szűrés: pszichológiai vizsgálat (a Debreceni Egyetem pszichológusai végzik) Intellektuális képességek Kreativitás Figyelem, emlékezeti funkciók Pszichológiai jellemzők b) Szubjektív szűrés (szaktanárok végzik) Tanulmányi átlag Versenyeredmények Szaktanári vélemény (Dr. Gyarmathy Éva tanároknak szóló kérdőíve alapján) Szülői kérés (Dr. Gyarmathy Éva szülőknek szóló kérdőíve alapján) 5. A tehetségműhelyek tehetséggondozó tevékenysége A mentortanárok alapos elméleti felkészítés után lehetnek a tehetségműhelyek vezetői, amelynek során fejlődik a módszertani kultúrájuk. A tanulók egy objektív-szubjektív azonosítási folyamat után kerülhetnek be a tehetséggondozó programba. A műhelyben olyan párhuzamos tanmenet alapján folyik a munka, ahol a többoldalú megközelítés, a holisztikus szemlélet és a gazdagítás elveinek alkalmazásával valósul meg a fejlesztés. A bemeneti-kimeneti mérés alkalmazásával láthatóvá válnak egyénre szabottan a diákok erősségei és a fejlesztendő területek is. A tehetségműhelyek városi szintű Tehetségnapon mutatják be éves tevékenységüket. 6 .Tehetségnműhelyek, mint példa értékű modellek „Majorette és labdabűvölők” A módszertani modelljeinkvalóspedagógiai problémákra nyújtanak hatékony megoldási javaslatot. A megújulás fókuszában a pedagógiai hatékonyság és a tanulók eredményének növelése áll, amely folyamat tényeken, mérési eredményeken és az iskola pedagógusainak tapasztalatain alapul. Módszertani modelljeink témái a testi-kinesztetikus fejlesztésiterület / majorette, labdabűvölők/, az integráció hatékonyságának fejlesztése, a tehetséggondozás a pedagógusok együttműködése, valamint a mindennapos testmozgás módszertanán alapul. A sikeres módszerek beépítése érdekében z intézményünk havi rendszerességgel óralátogatási lehetőséget nyújt és műhelymunkát szervez a környező iskolák pedagógusai számára. Intézményünk pedagógusai a meglévő modellekből, valamint az összegyűlt módszertani tapasztalatokból, adaptálható nevelési- oktatási programcsomagokat dolgozott ki.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai

37

diákönkormányzat munkáját a 5-14. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diákönkormányzatnak a maga változatos eszközeivel és módszereivel segítenie kell a gyermekeket és a fiatalokat személyiségük, készségeik és képességeik kibontakoztatásában. Az összefogás, az együttműködés elmélyítésével hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy az iskola barátságos hely legyen mindenki számára. A türelem, a megértés, az egymás iránti tisztelet és megbecsülés szellemében szeretnénk iskolánkban jó légkört teremteni. Tartalmas szabadidős programok szervezésével szeretnénk gazdagítani a kulturális műsorok kínálatát a sport-, játék és szórakozási lehetőségeket. A tanulói önkormányzás működése A tanulói önkormányzás működésének területei: - az iskola házirendjének, fegyelmi szabályainak, a gyermekeket érintő pedagógiai terveinek (rendezvények, kirándulások, versenyek stb.) kialakítása; - az osztály munkatervének elkészítése és a végrehajtás megszervezése a közösségi tevékenység valamennyi területén (tanulmányi munka, művelődés és szórakozás, sport stb.); - a tanulmányi tevékenység megszervezése, segítése, ellenőrzése, „közüggyé” tétele; - részvétel a jutalmazás és az elmarasztalás kiszabásában, - döntés az osztály anyagi ügyeiben (osztálypénz, osztálykönyvtár, gyűjtések, díszítés stb.); - közhasznú munka megszervezése; - az osztályteremben lévő anyagi eszközök, tárgyak javításában a diákönkormányzat segítségét lehet kérni; - iskolai méretű megbízások teljesítésének megszervezése; - javaslattétel az iskolai közösség önkormányzati szervének vagy nevelőtestületnek, - részvétel külső rendezvényeken (pl.: 24 órás vetélkedő). A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével, és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzatnak véleményezési jogköre van: a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

38

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az iskolavezetés a Diákönkormányzat működéséhez 2007-től önálló helyiséget biztosít. A DÖK iroda működéséért a diákok felelnek. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

Az iskola szereplőinek együttműködése, a kapcsolattartás formái Az együttműködésben részt vevő szervezetek:  Tanári szervezetek: tantestület, munkaközösségek, bizottságok.  Szülői szervezet: szülői munkaközösség, iskolaszék.  Diák szervezet: iskolai diákbizottság, osztályközösségek.  Országos érdekképviseleti szervek Az együttműködés elvei  A szülőknek érezniük kell, hogy gyermeküket a pedagógus szereti jó és rossz tulajdonságaival együtt.  A pedagógus szakmai felkészültségénél fogva tud tanácsot adni a szülő nevelési problémájának megoldásában.  Elsősorban bíztató, dicsérő szándékú legyen a pedagógus és a szülő egyaránt, ne elmarasztaló.  Kölcsönös bizalom és tapintat jellemezze a kapcsolatot.  A negatív véleményből is a segítő szándék legyen érezhető.  Minden problémát őszintén tárjunk fel, beszéljünk meg a fejlődés érdekében. Fontos, hogy a szülők érzelmileg is kötődjenek az iskolához és nevelési céljaihoz. Az együttműködésre a nyitottság, a befogadóképesség, a tapintat legyen a legjellemzőbb. Együttműködési formák  szülői értekezlet – fogadóóra,  családlátogatás (előzetes egyeztetés alapján),  nyílt nap; szakképzés napja,  levelezés, ellenőrző, telefon, e-napló,  szülői munkaközösség,  iskolaszéki tevékenység,  személyes találkozások (az érintett osztályfőnökök és a kollégium nevelői, valamint a kollégiumi nevelők és a szülők között is),  osztálykirándulások, osztályprogramok,  szintvizsga,  érettségi és szakmai szóbeli vizsga,  ünnepségek, versenyek. A kapcsolattartás egyéb formái:  közös ünneplés: osztály, iskolai szinten,  családos kirándulások,  javító, szépítő munkák.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A kéttannyelvű német nyelvi képzés, illetve az emelt informatika oktatására vonatkozó vizsgák:

39

A vizsgák rendszeréről az adott évfolyam első szülő értekezletén a szülőket tájékoztatni kell. Az SNI-s, BTM-es tanulók esetén a szakvéleményben meghatározottak alapján járunk el. Írásbeliség alóli felmentés esetén választható szóbeli vizsgával kiváltható az írásbeli vizsga. A 6. évfolyam vizsgarendszere: - német nyelv (a két tannyelvű csoportnak): írásbeli szintfelmérés, - informatika: emelt szinten gyakorlati vizsga (ami kiváltható az ECDL szövegszerkesztés és prezentációkészítés moduljaival). Vizsgaanyag az 5., 6. évfolyamon tanultak. Az év végi vizsga témazáró jegy értékével egyenlő és piros jegyként kerül a naplóba.

40

A 8. évfolyam vizsgarendszere: - német nyelv (a két tannyelvű csoportnak):szóbeli vizsga – 5 tétel (szituáció, kötetlen beszélgetés), írásbeli szintfelmérés - informatika emelt: gyakorlati vizsga, ami kiváltható ECDL Start vizsgával (szövegszerkesztés, prezentációkészítés, táblázatkezelés, internethasználat moduljaival) Vizsgaanyag: 5 – 8. évfolyamon tanultak. Az év végi vizsga témazáró jegy értékével egyenlő és piros jegyként kerül a naplóba. 2013. szeptember 1-től A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás célja, hogy az abban részt vevő tanulók legalább hatvan százaléka a célnyelvből a) a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2, b) nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintet elérje.(Ez alapfokú nyelvvizsga szintnek felel meg.) A vizsgaszabályzat jogi kerete 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. évi (VIII. 21.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (64. §, 72. §). A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg. Általános szabályok Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgák: - osztályozó vizsgák, - különbözeti vizsgák, - javító vizsgák, - pótló vizsgák. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola pedagógiai programja alapján. Osztályozó vizsga Az Intézményben az osztályozó vizsgát a felvételi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 %-a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőzően két hétben, ha - felmentést kapott – kérelmére – a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt. - engedélyt kapott ara, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. - osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.

41

Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválasztásához rendelkezésre álló idő vizsgatantárgyként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan meghatározott vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbtanulásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különböző vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Javító vizsgát tehet a tanuló: - ha tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, - ha osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-ig terjedő időszakban lehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótvizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből – kérelmére – pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

42

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a tanuló joga, hogy kérelmére független vizsgabizottság előtt számot adjon tudásáról. A tanulmányok alatti vizsgát ebben az esetben egy háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melynek elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanuló jogviszonyban áll. A tanuló – kiskorú tanuló esetében a szülője aláírásával – a félév, illetve szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból/tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll. - elnök, - kérdező tanár, - ellenőrző tanár. Az általa ellátandó feladatok Az elnök: - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el. Kérdező tanár(ok): - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet, - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár: - lehetőség szerint szakos tanár, - felel a vizsga szabályszerűségéért. Vizsgaformák: - szóbeli, - írásbeli, - gyakorlati (informatika, testnevelés, technika, ének – zene, rajz és vizuális kultúra, szakmai gyakorlatok). Írásbeli vizsgák általános szabályai - A tanteremben minden padban csak egy diák ülhet. - A feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot. - A feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére. - A vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. - Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, d közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén három írásbeli vizsga tartható.

43

-

Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak.

Az írásbeli vizsga javítása - A szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot. - Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót. A szóbeli vizsga általános szabályai - Egy napon három szóbeli vizsga tehető le. - A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie. - A vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helyiséget kell biztosítani. - A szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre. - A felkészülés idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő. - A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja. - A felelt maximum 10 percig tarthat. - Ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommap póttételt húz. - Két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet. - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít, és a vizsgabizottság dönt a szóbeli eredményéről. - Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. Gyakorlati vizsga általános szabályai - A gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről. - A gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. Tanulmányok alatti vizsga a szakiskolában (A „Szakmai Program” részletesen tartalmazza) Tanulmányok alatti vizsga a szakközépiskolában

Felvétel, átvétel helyi szabályai Általános iskola  A tanuló felvételéről az intézményvezető az ügyben érdekelt osztályfőnökvéleményének ismeretében dönt. A körzetbe tartozó, de a városon belül másik intézményből érkező tanulók felvételénél mérlegelési szempont a tanulmányieredmény, a magatartás, szorgalom és a mulasztás mennyisége, függetlenül az adott évfolyam létszámától.  Tanév elején: előző tanévben elért bizonyítvány, szülői szándéknyilatkozat (személyesen) alapján a tanulót a megfelelő osztályba helyezzük.  Tanév közben: a törvényes előírásoknak megfelelő eljárás szerint történik.  Átjelentkezéskor az előző tanév eredményét igazoló bizonyítvány (esetleg az adotttanévrevonatkozó félévi bizonyítvány), a megkezdett tanévben elért eredményeketigazoló dokumentum átadása után kerül sor a tanuló áthelyezésére.

44

  

Összehasonlítjuk tankönyveit a kiadó iskolában használt tankönyvekkel. Eltérés esetén – lehetőség szerint – az iskolai könyvtárból biztosítunk számáratartós használatú tankönyvet. Eltérő tanmenet, eltérő tantárgyak esetén a tanuló számára elegendő időtbiztosítunk az átállásra, esetleg a felzárkózásra. Ez az idő a tantárgytól és atananyag mennyiségétől függ, minimum 1 hónap, maximum 3 hónap. A tanulót átiratkozáskor részletesen tájékoztatni kell a kötelezettségeiről,tananyagok pótlásáról, egyben meghatározva a határidőt is, amire ahiányosságokat pótolnia kell.

Szakközépiskola és szakiskola Felvételi rendje:  Általános iskolai eredmények alapján történik, 5., 6., 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, (német, angol) matematika, történelem tantárgyak eredményei, továbbá a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi földrajz tantárgy jegyei.  A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és a gyermek elfogadják az intézmény célkitűzéseit, pedagógiai programját és eltökéltek legyenek annak megvalósítására.  A felvételi eljárásról, a tanulói jogviszonyról a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és tanév rendjéről évente megjelenő miniszteri rendelet intézkedik.  Tanulói jogviszony a 9. évfolyamra felvétellel, más évfolyamokra, vagy év közben, átvétellel jön létre. Átvétel más intézményből A tanuló felvételéről az intézményvezető az ügyben érdekelt osztályfőnök véleményének ismertében dönt. A felvételnél mérlegelési szempont a tanulmányi eredmény, a magatartás, szorgalom és a mulasztás mennyisége. Tanév elején  Előző évben elért bizonyítvány, szülői szándéknyilatkozat (személyesen) alapján a tanulót a megfelelő osztályba helyezzük. Középiskolában azokból az érettségi, illetve szakmai alapozó tantárgyakból, melyet nem tanult, vagy kevesebb óraszámban tanult, különbözeti vizsgát kell tennie, illetve pótolnia kell a hiányosságokat. Tanév közben  A törvényes előírásoknak megfelelő eljárás szerint történik. Átjelentkezéskor az előző tanév eredményét igazoló bizonyítvány (esetleg az adott tanévre vonatkozó félévi bizonyítvány), a megkezdett tanévben elért eredményeket igazoló dokumentum átadása után kerül sor a tanuló áthelyezésére. Ha a tanuló tanév közben érkezik:  Összehasonlítjuk könyveit a kiadó iskolában használt tankönyvekkel. Eltérés esetén – lehetőség szerint – az iskolai könyvtárból biztosítunk számára tartós használatú tankönyvet.  Eltérő tanmenet, eltérő tantárgyak esetén a tanuló számára elegendő időt biztosítunk az átállásra, esetleg felzárkózásra. Ez az idő a tantárgytól és a tananyag mennyiségétől függ, minimum 1 hónap, maximum 3 hónap. A tanulót átiratkozáskor részletesen tájékoztatni kell a kötelezettségeiről, tananyagok pótlásáról egyben meghatározva a határidőt is, amire a hiányosságokat pótolni kell.

45

II. HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadott, a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1.,5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. TANÉV ÉVFOLYAM 1. 2.

20112012. 20122013.

20132014. 20142015. 20152016. 20162017.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

BEVEZETŐ SZAKASZ

KEZDŐ SZAKASZ

ALAPOZÓ SZAKASZ FEJLESZTŐ SZAKASZ

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

Köznev. H2004 törvény

H2004

H2004

Köznev. H2004 törvény

H2004

H2004

ALSÓ TAGOZAT H2004 ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

Szakközépiskola TANÉV ÉVFOLYAM 9. 10. H2004 H2004 20112012. Köznev. H2004 2012törvény 2013. 2013ÚJ NAT Köznev. törvény 2014. 2014ÚJ NAT ÚJ NAT 2015. 2015ÚJ NAT ÚJ NAT 2016. 2016ÚJ NAT ÚJ NAT 2017.

11. H2004

12. H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT

46

FELSŐ TAGOZAT H2004 ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

Óratervek az általános képzés normál tantervű oktatásához Évfolyam Tantárgy/óraszám Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma 5. évf.) Történelem és állampolgári ism. Német/angol nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vízk. honism. (6. évf) Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki (Egészségtan 6.évf)

1.

2.

heti éves

8

4 0,5 1

1 1

288

144 18 36

36

4.

heti

éves

heti éves

8

288

7,5

4 0,5 1

36

3.

1 1

144 18 36

36 36

4 0,5 1

1 1,5

270

144 18 36

36 54

5.

6.

7.

8.

heti

éves

het heti éves heti éves heti éves i éves

7

252

4,5

162

4

144

4

144

4

144

2 3 4 1

72 108 144 36

2 3 4 1

72 108 144 36

2 3 3 1

72 108 108 36

2 3 3 1

72 108 108 36

1,5

54

2

72 1,5 1,5 1,5

54 54 54

1,5 1,5 1,5

54 54 54

1,5 0,5

54 18

1,5 1

54 36

3 4 1 1,5

1 1,5

108 144 36 54

36 54

1 1,5

36 54

1 1,5

36 54

1

36

0,5 18

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

4

144

4

144

4

144

4

144

2,5

90

2,5

90

2,5

90

2,5

90

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

Tantervi modulok: Ember- és társ.;, etika Mozgókép- és médiaism.

Kötelező óraszám Választható Idegen nyelv(német vagy angol) Emelt angol nyelv előkészítése Emelt angol nyelv

20,5 738

20,5

738 20,5 738

24

864

23

828

23

828

25

0,5 18 900 25 900

2

72

3

108

3

108

4

144

4

144

2

72

2

72

2

72

2

72

3 2 1

108 72 36

3 2 1

108 72 36

108 72 36 36

26

936

26

936

3 2 1 1 29

2

72

2

72

2

72

1

36

1

36

1

36

2

72

2

72

Informatika

1

36

Emelt informatika 2. idegen nyelv Testnevelés Matematika

Óraszám összesen

22,5 810

22,5

810 22,5 810

26

936

3 108 2 72 1 36 1 36 1044 29 1044

A tanulói kötelező óraszámot a mindennapos testnevelésre fordított időkerettel növeltük meg.

47

Óratervek az emeltszintű informatika iskolai oktatáshoz Évfolyam Tantárgy/óraszám Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma 5. évf.) Történelem és állampolgári ism. Német/angol nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra, honismeret (6. évf) Technika és élet-vitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki (Egészségtan 6.évf) Tantervi modulok: Ember- és társadalomismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Kötelező óraszám Választható Idegen nyelv(német vagy angol)

1.

2.

3.

4.

6.

7.

8.

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

8

288

8

288

7,5

270

7

252

4,5

162

4

144

4

144

4

144

2

72

2

72

2

72

2

72

3 4 1

108 144 36

3 4 1

108 144 36

3 3 1

108 108 36

3 3 1

108 108 36

1,5

54

2

72 1,5 1,5 1,5

54 54 54

1,5 1,5 1,5

54 54 54

1,5

54

1,5

54

4 0,5 1

144 18 36

4 0,5 1

144 18 36

4 0,5 1

144 18 36

3 4 1 1,5

108 144 36 54

éves heti éves

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

1

36

1

36

1

36

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1

36

0,5

18

1 4

36 144

1 4

36 144

1 4

36 144

1 4

36 144

1 2,5

36 90

1 2,5

36 90

0,5 2,5

18 90

0,5 2,5

18 90

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18 0,5

18

20,5

738

20,5 738 20,5 738

2

72

2

72

2

72

1

36

1

36

1

36

Informatika Matematika Óraszám összesen

5.

22,5

810

22,5 810 22,5 810

24

864

23

828

23

828

25

900

25

900

2

72

3

108

3

108

4

144

4

144

1

36

3

108

3

108

108 36

936

26

936

26

936

3 1 29

108 36

26

3 1 29

A tanulói kötelező óraszámot a mindennapos testnevelésre fordított időkerettel növeltük meg.

48

1044

1044

Óratervek a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz Évfolyam Tantárgy/óraszám Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma 5. évf.) Történelem és állampolgári ism. Német nyelv

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves 8

288

8

288

7,5

270

8

288

4,5

162

4

144

4

144

4

144

2

72

2

72

2

72

2

72

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

4

144

4

144

4

144

4

144

4

144

4

144

3

108

3

108

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1,5

54 1,5

54

2

72

Fizika

1,5

54

1,5

54

Kémia

1,5

54

1,5

54

Biológia

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5

54

Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret

Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra, honismeret (6. évf) Technika és életvitel Testnevelés és sport

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

1

36

1

36

1

36

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1

36

0,5

18

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

4

144

4

144

4

144

4

144

3

108

3

108

3

108

3

108

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18 0,5

18

Osztályfőnöki (Egészségtan 6.évf) Tantervi modulok: Ember- és társadalomismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Országismeret

1,5

54

1,5

54

Német irodalom Matematika Óraszám összesen

25 24

900

25 24

900

25

900

24

27 26,5

972

27 26,5

972

27 26,5

972

2

72

2

72

0,5

18

0,5

18

1

36

1

36

31

1116

31

1116

29

A tanulói kötelező óraszámot a mindennapos testnevelésre fordított időkerettel növeltük meg.

49

29

Szakközépiskolai óraterv 9.

10.

11.

12.

Matematika

3

3

4

4

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

1,5

1,5

2

0

Történelem

2

2

2

3

Idegen nyelv (1.)

4

4

4

4

Idegen nyelv (2.)

2

2

2

2

Informatika

1

1

2

2

Testnevelés

2

2

2

2

1+ 0,5

1

1

1

1,5

1

---

---

Gasztronómia

1

1,5

---

---

Viselkedéskultúra

1

---

---

---

Kommunikáció

---

1

---

---

Vendéglátó és turizmus alapismeretek

---

---

2

2

Szállodai alapismeretek

---

---

2

2

Marketing alapismeretek

---

---

2

2

Gasztronómia gyakorlat

---

---

2

2

Ének

1

1

0

0

Rajz

1

1

0

0

Fizika

1

1

0

0

Kémia

1,5

2

0

0

Biológia

1,5

1,5

0

0

Összesen

30,5

30,5

32

30

Tantárgy

Földrajz

Osztályfőnöki Gazdasági környezet Szakmai orientációs tantárgyak

Szakmai alapozó tantárgyak

50

A választott kerettanterv megnevezése 1.sz. melléklet -Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2.sz. melléklet -Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára 6.sz. melléklet -Kerettanterv a szakközépiskola 9-12. évfolyamára A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv 1–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Erkölcstan

1. évf. 2. évf. 3. évf. 7

4 1

7

6

4 1

4 1

4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 6

4

4

3

4

2

3

3

3

3

4 1

4 1

3 1

3 1

3 1

2

2

2

2

2

2 1 2 1 2 1 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret/ Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1

és

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1

1

1

2

1 1 1

2 1 2 1 1

1 1

1 1

1

1

1

1

1

5

5

5

5 1

5 1

5 1

5 1

2

2

3

3

2

3

3

3

25

25

25

27

28

28

31

31

2

2

2

2

2

2

2

1

1

5

51

A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv 1–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

7+1 1 4 1

7+1 1 4 1

6+1 2 4 1

6+1 2 4 1

4 3 4 1

4 3 3+1 1

3+1 3 3+1 1

4 3 3+1 1

2

2

2

2+0,5

2

2

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5+0,5 1,5 1,5 1,5 1

1+1 1+1 1 5 1 3 28

1 1+1 1 5 1 3 31

1 1+1

és

Környezetismeret/ Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1

1

1+1

2

2

2

2

2

2

2

1 5

1 5

1 5

2 1 1 5

2 25

2 25

3 25

3 27

52

1 1 1 2 1 5 1 2 28

5 1 3 31

Két tanítási nyelvű óraterv 1–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Célnyelv - német Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

7+1 5 4 1

7+1 5 4 1

6+1 5 4 1

6+1 5 4 1

4 5 4 1

4 5 3+1 1

3+1 5 3+1 1

4 5 3+1 1

2

2

2

2+0,5

2

2 1,5+0,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1+1

és

Környezetismeret/ Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Célnyelvi civilizáció Tanulásmódszertan Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1

1

1+1

1

2 1

1 1 1 2

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1+1 1+1

1 1+1

1

1

1

1

1

5

5

5

2 25

2 25

3 25

3 27

5 1 1 1 2 28

5 1 1 1 3 28

5 1 1 1 3 31

5 1 1 1 3 31

29

29

28

30

32

32

35

35

2

2

2

2

2

2

2

1

1

5

53

2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Szakközépiskolai óraterv Tantárgyak

9.vf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelv 1.

4

4

4

4

Idegen nyelv 2.

2

2

2

2

Matematika

4

3

3

3

Etika

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

Fizika

2

2

1

Kémia

1,5

1,5

Biológia - egészségtan

2

Földrajz

3

2

1

1,5

1,5

Szakmai tárgyak

6

7

8

11

Ének

1

Informatika

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Összes óraszám

35

36

35

35

54

Szakmai  követelmé ny‐ Tantárgy modulok  ak  Munkahel yi  Munkahelyi  egészség  egészség és  és  biztonság  biztonság  11499‐12  Foglalkoztat Foglalkozt ás II.  atás II.  11498‐12  Foglalkoztat ás I.  (érettségire  épülő  képzések  Foglalkozt esetén)  atás I.  

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan                                             TURISZTIKAI SZERVEZŐ és ÉRTÉKESÍTŐ  9.  heti óraszám 

10. 

11. 

heti óraszám 

heti óraszám 

12.  heti óraszám 

e 

gy 

ögy 

e 

gy 

ögy 

e 

gy 

ögy 

e 

gy 

0,5 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

2,5 

  

  

1,5 

  

  

  

  

  

  

  

1,5 

  

  

1,5 

  

  

1 

  

  

  

  

  

  

  

1 

  

  

1,5 

  

  

1,5 

  

11500‐12 

10061‐12  Turisztikai  erőforrások  bemutatása 

Turizmus  alapjai  Kultúr‐ és  vallástörté net  Vendéglá‐ tás‐ és  szálláshely  ismeretek 

55

10062‐12  Turisztikai  kommuniká ció 

11503‐12 

Turisztikai  latin 

Üzleti  kommunik áció  gyakorlata  Marketing  alapjai  Szakmai  idegen  nyelv ‐  gyakorlat     Antik  örökségün k     Latin  nyelvtan  és fordítási  gyakorlato k 

Ügyviteli  10063‐12  ismeretek  Informatik a a  Ügyviteli  turizmusb folyamatok  an  alkalmazása  gyakorlat 

10064‐12 

  

1,5 

  

  

1 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

1 

  

  

1,5 

  

  

1,5 

  

  

  

  

  

  

  

  

2 

  

  

4,5 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

2 

  

  

  

  

  

  

  

  

1 

  

  

1,5 

Levelezési  gyakorlat 

  

  

  

  

1 

  

  

1 

  

  

  

Utazásszer vezés 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

56

Utazási  szolgáltatá sok  értékesítés e gyakorlat  Vállalkozá si  alapismere 10065‐12    tek  Turisztikai  Turisztikai  üzletágak  vállalkozáso működteté se  k  működtetése gyakorlat  Turisztikai  termékkínál at  értékesítése 

összes óra  összes óra 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

4,5  

 1,5 

5 

2 

4 

 4 

5 

 6 

6 

70 

7 

105 

57

8 

140 

11 

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Munkahelyi  11500‐12 Munkahelyi  egészség és  egészség és biztonság  biztonság 

9. heti óraszám e gy

ögy

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ VENDÉGLŐS 10. 11. heti óraszám heti óraszám e gy ögy e gy ögy e

12. heti óraszám gy

0,5 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

11499‐12  Foglalkoztatás II.  11498‐12  Foglalkoztatás I.  (érettségire épülő  képzések esetén) 

Foglalkoztatás II. 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

Foglalkoztatás I. 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

10053‐12  

Vendéglátó  gazdálkodás 

  

  

  

  

  

  

3 

  

  

1,5 

  

Vendéglátó üzleti  gazdálkodás 

Szakmai  számítás 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

2,5 

  

10051‐12  

Marketing és  kommunikáció a  gyakorlatban 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

2 

Vendéglátó marketing  Alkalmazott  és kommunikáció   számítástechnika

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

Ügyvitel  10054‐12   Vendéglátó üzleti  idegen nyelv 

   Vendéglátó  üzleti idegen  nyelv 

     

  

  

  

  

58

  

  

  

  

  

2 

   10052‐12  

Élelmiszer  ismeret 

Vendéglátó termelés 

Termelés  elmélete 

10050‐12   Vendéglátó  értékesítés 

  

  

  

1,5 

  

  

1 

  

  

1 

  

1,5 

  

  

1 

  

  

1 

  

  

  

  

Termelés  gyakorlata 

  

  

  

  

2 

  

  

2 

  

  

2 

Értékesítés  elmélete 

1,5 

  

  

1 

  

  

1 

  

  

  

  

  

2,5 

  

  

1,5 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

10055‐12  

Értékesítés  gyakorlata  Vendéglátó  vállalkozások 

Vendéglátó  üzletvezetés 

Vendéglátó  vállalkozás  működtetése  összes óra összes óra

3,5

2,5 6

3,5 70

3,5 7

59

2

6 105

8

140

5 11

6

TURISZTIKAI SZERVEZŐ és ÉRTÉKESÍTŐ

Ágazati  Szakképesítés‐ szakképzés  specifikus  közismeret nélkül  utolsó évf.  Szakmai  követelmény‐ modulok 

13. évf  heti  óraszám  Tantárgyak 

5/13 és 2/14.  heti óraszám 

e 

gy 

ögy 

e 

gy 

0,5 

  

  

  

  

Foglalkoztatás  II. 

  

  

  

0,5 

  

Foglalkoztatás I.  

  

  

  

2 

  

10061‐12 

Turizmus  alapjai 

3 

  

  

  

  

Turisztikai  erőforrások  bemutatása 

Kultúr‐ és  vallástörténet 

4 

  

  

  

  

Vendéglátás‐ és  szálláshely  ismeretek 

3 

  

  

  

  

10062‐12 

Üzleti  kommunikáció  gyakorlata 

  

2 

  

  

  

Turisztikai  kommunikáció 

Marketing  alapjai 

3 

  

  

  

  

  

9 

  

  

11500‐12  Munkahelyi  egészség és  biztonság  11499‐12  Foglalkoztatás  II.  11498‐12  Foglalkoztatás I.  (érettségire  épülő képzések  esetén) 

11503‐12 

Munkahelyi  egészség és  biztonság 

Szakmai idegen  nyelv ‐  gyakorlat     Antik  örökségünk 

Turisztikai latin  Latin nyelvtan  és fordítási  gyakorlatok 

10063‐12 

Ügyviteli  ismeretek 

  

1 

   1  2 

  

60

  

  

  

Ügyviteli  folyamatok  alkalmazása 

Informatika a  turizmusban  gyakorlat 

  

3 

  

  

  

Levelezési  gyakorlat 

  

2,5 

  

  

  

10064‐12 

Utazásszervezés 

  

  

  

5,5 

  

Turisztikai  termékkínálat  értékesítése 

Utazási  szolgáltatások  értékesítése  gyakorlat 

  

  

  

  

10 

10065‐12   

Vállalkozási  alapismeretek 

  

  

  

2,5 

  

Turisztikai  vállalkozások  működtetése 

Turisztikai  üzletágak  működtetése  gyakorlat 

  

  

  

  

9,5 

15,5 

16,5 

160 

 12,5 

19,5 

összes óra (szakmai  Osztályfőnöki 

  

1 

  

1 

Testnevelés 

  

2 

  

2 

35 

  

35 

összes óra 

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Alsó tagozat  Magyar nyelv és irodalom  1. idegen nyelv (általános kerettanterv)  Matematika  Erkölcstan  Környezetismeret  Ének-zene (A változat)  Vizuális kultúra  Életvitel és gyakorlat  Testnevelés és sport  Tánc és mozgás – majorette  Informatika Felső tagozat  Magyar nyelv és irodalom (A változat)  Idegen nyelv  Matematika  Erkölcstan  Történelem  Természetismeret  Fizika (B változat) 61

           

Kémia (B változat) Biológia-egészségtan (A változat) Dráma és tánc/Hon- és népismeret Földrajz Ének-zene (A változat) Vizuális kultúra Informatika Technika (B változat) Testnevelés és sport Informatika emelt Dráma és tánc Tánc és mozgás – majorette

Szakközépiskola  Magyar nyelv és irodalom  Idegen nyelv  Matematika  Etika  Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek  Fizika  Kémia  Biológia-egészségtan  Földrajz  Ének-zene  Informatika  Testnevelés és sport A kulcskompetenciák Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia.

62

Kompetencia

Meghatározás

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmikulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be.

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematika kompetencia

63

Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttmőködés az interneten keresztül. A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt,

Digitális kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

64

hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A hatékony, önálló tanulás

65

AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE A képzés szakaszai, a szakaszváltás szakmai követelményei Iskolánkban nyolc évfolyamos általános iskolai képzés folyik. Szorosan egymásra épülő négy szakaszra bomlik a képzés: Bevezető 1-2.évfolyam Nem szakasz szakrendszerű Az iskolai nevelésoktatás 3-4.évfolyam Kezdő szakasz oktatás általános Az alapfokú nevelésműveltséget oktatás szakasza 5-6.évfolyam Alapozó szakasz megalapozó szakasza Szakrendszerű oktatás 7-8.évfolyam Fejlesztő szakasz Változás az új Nemzeti köznevelési törvény alapján: az 1-4. évfolyam a hagyományos alsó tagozat, az 5-8. évfolyam felső tagozat szakaszolásúvá válik.

Az iskolai nevelésoktatás általános műveltséget megalapozó szakasza

1-4.évfolyam

Alsó tagozat

Nem szakrendszerű oktatás

5-8.évfolyam

Felső tagozat

Szakrendszerű oktatás

Az alapfokú nevelésoktatás szakasza

Minden évfolyamon jellemző az osztálykeretben történő oktatás. Kivétel az idegen nyelv, két tanítási nyelvű tantárgyak, informatika, ahol emelt szinten és csoportokban, esetenként a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika, ahol csoportbontással folyik az oktatás. A képzés jellemzői Az iskolai élet szervezése során fő feladatunknak tekintjük, hogy a körzetünkbe tartozó 6-14 éves korosztály számára tanórán és tanórán kívül biztosítsuk mindazokat a lehetőségeket és feltételeket, melyek szükségesek az alapműveltség megszerzéséhez, adottságuk, tehetségük kibontakozásához, esetleges hátránnyal induló vagy a lemaradó tanulók felzárkózásához. Célunk, hogy felkészítsük a gyermekeket továbbtanulásra. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy tanulóink tudását megalapozzuk, folyamatosan fejlesszük, hogy képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, tanulásra. A közoktatásról szóló törvénynek a nem szakrendszerű és szakrendszerű oktatás kérdéseit szabályozó rendelkezései a 2010. évi LXXI. törvény 4.§ alapján megváltoztak. Az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezése az iskola döntésétől függött. A szakrendszerű oktatásra való visszatérés a 2011/2012. tanévtől felmenő rendszerben, először az ötödik, majd a 2012/2013. tanévtől az ötödik-hatodik évfolyamon jelenik meg. E tanévtől a nem szakrendszerű oktatás ismét az 1-4. évfolyamon valósul meg. Az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás folyik. A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztéssel, a tanulók tanulási sajátosságainak figyelembevételével, a műveltségterületenként meghatározott fejlesztési feladatok kulcskompetenciák szerint történő feldolgozásával, a tantárgyi szerkezet kialakításának mellőzésével folyik. Az olvasás, írás, számolás, szóbeli kommunikáció és a gondolkodás készségének kialakítása, megalapozása és folyamatos fejlesztése a fő tennivalók.

66

A megalapozást követően nagy hangsúlyt kell fordítanunk a szövegértő olvasásra, szövegfeldolgozásra, az írásbeli munkák pontosságára, olvashatóságára, tisztaságára. Az 5-8. évfolyamon szakrendszerű oktatásban a kulcskompetenciák fejlesztése folyik, a Nemzeti alaptantervben meghatározott, kiemelt, továbbá a műveltségterületekben meghatározott fejlesztési feladatok – elsősorban tantárgyi keretek között történő – feldolgozásával. Az alsó tagozaton kialakított és megalapozott készségek, képességek továbbfejlesztésén túl az ismeretek folyamatos bővítése, rendszerezése, összehangolása, a tanulók tudásszintjének emelése, az önálló ismeretszerzés, tanulás igényének fokozása a fő feladat. Nyolcadik évfolyam végére a kerettantervben meghatározott, a NAT szerint átdolgozott, és a helyi tantervekben megfogalmazott követelmények legalább minimum szinten történő teljesítése a cél. - Az alkalmazott helyi tantervek az OM által kiadott kerettantervek adaptációjával készültek. - A helyi tanterv óratervében megfogalmazott választható órakeret terhére biztosítjuk a választható tantárgyak oktatását. - A modulokat integrált tantárgyként tanítjuk - kivéve az etika és a mozgókép és médiaismeret modult, ami önálló modultárgy -, ezek tananyagtartalma, követelményei és értékelése kidolgozott. - A tanulók idegen nyelvként az angol vagy német nyelv tanulását választhatják. - Intézményünkben a 2013/2014. tanévtől az 5. évfolyamon az angol nyelv oktatása felmenő rendszerben emelt szinten, az 5-8. évfolyamon informatika emelt szintű oktatása folyik. - A tehetséggondozás és felzárkóztatás a választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások időkeretében, a módosított közoktatási törvény által biztosított lehetőségek felhasználásával történik. A középfokú nevelés-oktatásszakaszának funkciója a korábbi képzési szakaszban kibontakozott képességek továbbfejlesztése, a készségek és a tudástartalmak elmélyítése és megszilárdítása. E szakaszban már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, továbbá iskolatípustól függően a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségek, ismeretek. A középfokú iskola az általános iskola befejezése után kezdődik, és a tankötelezettség végéig, illetve a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét. Feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra. Képzési jellege szerint szakiskola vagy szakközépiskola; ezek a szakképesítés, az ágazat vagy a tagozatok szerint eltérő programok alapján haladnak. Szakközépiskola Ez az iskolatípus egyaránt foglalkozik az általános műveltség megalapozásával, érettségire való felkészítéssel, felsősokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészítéssel. Általános célja a humánus értékek érvényesítése mellett az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítése, valamint testileg, lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott, demokratikus állampolgárok nevelése. Az általánosan művelő, a természettudományos tantárgyak, az informatika mellett a 9-10 évfolyamon szakmai orientációs, a 11 – 12. évfolyamon a vendéglátás – turisztika szakmacsoportra alapozó oktatás folyik. A tanuló a 12. évfolyam végén érettségi vizsgát tesz, ezáltal lehetősége van felsőoktatási intézménybe való továbbtanulásra, de természetesen lehetősége van szakmatanulásra és annak végeztével szakmai vizsga letételére. 67

Intézményünkben, az oktatás a gazdálkodási és szolgáltatási szakterület vendéglátás-turisztika szakmacsoportjában folyik. Az érettségit követően iskolánkban a vendéglátás szervező-vendéglős, turisztikai szervező - és értékesítő szakmai képzések közül választhatnak tanulóink. A szakmai képzés időtartama az intézményünkben érettségizett tanulóknak 1 év. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a más szakterületen vagy gimnáziumban érettségi vizsgát tett tanulók is folytassanak szakmai tanulmányokat a vendéglátó és idegenforgalmi végzettség megszerzésére. Számukra a képzés a választott szakma OKJ-ben, a kapcsolódó SZVK-ban és a Képzési programban valamint az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint történik. A más iskolából jelentkező tanulók számára 2 év. A szakközépiskola közismereti tantervei az EMMI kerettantervei alapján készítettük el. Az érettségi utáni szakképzésre vonatkozó óraszámokat és részletes szakmai követelményeket a szakmai program tartalmazza.

A választható tantárgyak rendje és értékelése A választható tantárgyak a tanóra rendszerű oktatási folyamat szerves részét képezik, melyek szervezése során a 2011. évi CXC: A nemzeti köznevelésről szóló törvény irányelveit veszi intézményünk alapul. Az iskola kiemelt feladatnak tekinti a tehetség kibontakoztatását, valamint a hátrányos helyzetű, beilleszkedési-és magatartási zavarokkal küszködő tanulók felzárkóztatását segítő foglalkozások szervezését. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra az intézmény külön órakeretet biztosít. A választható órakeret felhasználása tanévenként pontosításra kerül, amelyet a fenntartóval való egyeztetést követően a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmaz. A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A szülő az iskola által készített nyomtatványon minden év május 15-ig írásban jelöli, gyermeke számára mely választható tantárgyat kéri a következő tanévben. A nyomtatványon fel kell tüntetni a választható tárgyak körét, óraszámát, s a maximum választató összes óraszámot. Ennek figyelembevételével készül el az iskola, következő tanévi tantárgyfelosztása A választhatóságot figyelembe véve, adott évfolyamokon elsősorban azokat a csoportokat indítjuk, ahol erre évfolyamon belül legalább 15 fő jelentkező van. Amennyiben a létszám kevesebb, fel kell ajánlani a szülőknek a többségben választott tantárgyakat. Határidő minden év június 10. A tanórákról való mulasztást a továbbiakban úgy kell tekinteni, mintha kötelező óráról mulasztana a tanuló. A választható tantárgyak oktatása csoportbontással történik. A választható tantárgyak elsajátítandó tananyagát és értékelését a tantárgy helyi tanterve tartalmazza.

68

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

5-8. évfolyam

2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben megszűnik német vagy angol nyelv normál 1 óra tanterv német vagy angol nyelv normál 1 óra tanterv angol emelt szintet 2 óra előkészítő informatika 1 óra német vagy angol nyelv normál 1 óra tanterv angol emelt szintet 2 óra előkészítő informatika 1 óra informatika emelt 1 óra szintet előkészítő tehetséggondozás 1 óra (logikai) angol emelt szintet 1 óra előkészítő 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben megszűnik informatika emelt 3 óra 7.8. évfolyam 1 óra matematika Tanulásmódszertan 1 óra

69

2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben működik informatika

1 óra

informatika

1 óra

angol emelt szintet előkészítő

1 óra

informatika

1 óra

angol emelt szintet előkészítő

1 óra

informatika

1 óra

angol emelt szintet 2 óra előkészítő 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben működik informatika emelt 2 óra angol emelt

2 óra

Tanulásmódszertan

1 óra

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szakminisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanórai taneszközöket a nevelő szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterv alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: az új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetekben vesszük be. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Ezzel segíteni kívánunk a hátrányos helyzetű tanulóknak, hogy tartós tankönyv álljon a rendelkezésükre. A jelenlegi választásunkat meghatározta, hogy a tankönyv, taneszköz:  NAT- kerettanterv kompatibilis legyen.  Helyi tantervünkhöz illeszkedjen.  Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok megoldására.  A tanulók számára a legmegfelelőbb ismeretek nyújtsa, áttekinthető, „tanulható” legyen. Biztosítsa az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását és ne akadályozza a többoldalú ismertszerzést.  Kivitele esztétikus és tartós legyen.  Az ára a szülők számára megfizethető legyen.  Szükség esetén több éven keresztül használható legyen, azaz továbbadható legyen testvérének, illetve aki erre igényt tart.  Az órarend készítésénél alsó tagozaton figyelembe kell venni, hogy fizikai megterhelés ne haladja meg a törvény által előírt súlyhatárt.  Segítse elő a kompetencia alapú oktatást és az integrált oktatást.  A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása csak a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével lehetséges. Munkaközösségeink figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez.  A tankönyvet, tankönyvcsaládot felmenő rendszeren belül nem változtatjuk, kivéve, ha az addig alkalmazott tankönyvet már nem adják ki.  Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv, munkafüzet, hang, és képanyagrendszer.

70

 A tankönyvek kiválasztásánál és beszerzésénél a munkatankönyvekkel szemben előnyben részesítjük a tartós tankönyveket, hogy az iskola könyvtára minél több tanulónk számára tudjon kölcsönzés formájában tankönyvet biztosítani.  A szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközöknek a pedagógiai program mellékletében szereplő jegyzékét iskolánk a munkaközösségek bevonásával tanévenként felülvizsgálja, szükség szerint módosítja.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Iskolánk alapvető feladata a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket.

Fejlesztési területek – nevelési célok A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. Az erkölcsi nevelés - a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, - közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése, - azon készségeik megalapozása és fejlesztése, mint a kötelességtudat,a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a megértés, az elfogadás. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, - alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés - ismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, - sajátítsák el a felelősség, az önállócselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás magatartásformáit. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - elő kell segíteni a tanulók kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, - hozzá kell segíteni, hogy képessé váljanak érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A családi életre nevelés - a harmonikus családi minták közvetítése, - felkészítés a családi életre. A testi és lelki egészségre nevelés - a tanulók ösztönözése arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására, - a családdal együttműködve felkészíteni a tanulókat az önállóságra a testi higiénében,a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.

71

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - a személyiség fejlesztése annak érdekében, hogy alakuljon ki a tanulókban a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő. Fenntarthatóság, környezettudatosság - a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő,a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása. Pályaorientáció - fejleszteni a tanulókban a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés - a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztásterületén. - tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát, - pénzügyi szabályok,a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítása. Médiatudatosságra nevelés - A tanulók váljanak a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé, - értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét, - ismerkedjenek meg a média működésével, hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, - ismerjék a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. A tanulás tanítása - a tanulás tanítása az iskola alapvető feladata, - feladatunk felkelteni az érdeklődést az általunk tanított tárgy iránt, útbaigazítást adni a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, - megtanítani, hogyan alkalmazható a megfigyelés ésa tervezett kísérlet módszere; - hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások, - hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok, - melyek az egyénre szabott tanulási módszerek, - miként működhetnek együtt a tanulók csoportban, - hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek, - olyan tudást kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével.

A választható tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai Az intézményünkben a szülők és a tanulók körében végzett tájékozódás és a nevelőtestületben meglévő személyi feltételek alapján szervezzük a foglalkozásokat.

Az egészségnevelés és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési program Az egészségnevelés a pedagógia oldaláról nem más, mint az egészség megvédésével, megedzésével kapcsolatos tervszerű, szervezett, célirányos személyiségfejlesztés. Az egészségnevelés átfogó célja, képessé tenni tanulóinkat arra, hogy törődjenek megfelelően egészségükkel és rendelkezzenek azokkal az információkkal, melyekkel e célt tudatosan megvalósíthatják, életminőségüket tartósan javíthatják, Az egészség alapfeltételei és forrásai: béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség.

72

Az egészségi állapot javítása megkívánja ezen alapvető előfeltételek alkotta biztos alapot. Fontos célkitűzés az elsődleges megelőzés érvényesítése. Kiemelt figyelmet kap:  A dohányzás visszaszorítása.  Az alkohol és drog prevenció.  Az egészséges táplálkozás érvényesítése.  Az aktív testmozgás elterjesztése.  Helyes öltözködési szokások kialakítása.  Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása  A lelki egészségvédelem megerősítése.  Az AIDS megelőzése.  Az életvezetéshez szükséges készségek és képességek kialakítása és fokozása Célunk, hogy az egészségnevelési program eredményeként:  igénnyé váljon az egészséges életmód a tanulók és családjuk körében  erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások  csökkenjenek az ártó tényezők  az iskola befejezésekor a diákok megértsék és saját életükre alkalmazni tudják az elsajátított ismereteket  Képesek legyenek: o viselkedésüket és életvezetésüket helyesen alakítani, o egészségkárosító magatartásformákat elkerülni, o a betegségeket a korai szűréseken való részvétel révén megelőzni, o étrendjüket az egészségük megőrzése érdekében alakítani, o saját mozgásprogram kialakítására, o társas-kommunikációs készségeik és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztésére. Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyairól szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, az ezek alapján történő döntéshozatal, és a döntések alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések módszereinek bemutatását Az eredményességhez szükséges, hogy ezeket a módszereket a tanulók minél többször, valós problémák esetén alkalmazzák. Környezetnevelési program Az iskola működése környezeti nevelés szempontból Iskolánk rendelkezik már olyan hagyományokkal, melyek a környezeti nevelést szolgálják. Fontosnak tartjuk a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén. A tantestület többsége minden akcióban, munkában részt vállal. Egyre többen vannak azok, akik rendszeresen foglalkoznak környezeti neveléssel tanóráikon és azon kívül is. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:  a fenntartható fejődés;  a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;  alapvető emberi szükségletek;  emberi jogok;  demokrácia;  elővigyázatosság; 73

 

biológiai és társadalmi sokféleség; az ökológiai lábnyom.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célok: - A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának megteremtése. - Az oktatásban érvényesülő hátrányos megkülönböztetés felszámolása. - Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem szoros együttműködés a rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályával, az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények és civil szervezetek között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. - A HHH tanulók eredményes oktatása, szociális hátrányaik kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása. - A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. - Pedagógiai módszertani fejlesztés. - A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, felvételinél, az oktató–nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az iskola feladatai ennek érdekében: - Pedagógus továbbképzés. - Az esélyegyenlőtlenségekre utaló jelekkel rendelkező gyermekek kiszűrése (osztályfőnökök). - Tanórákon kiemelt figyelem az érintett tanulókra. - Fejlesztések szaktanár, illetve a szakszolgálat munkatársa segítségével. - Szabadidős tevékenységek: tanulószoba, táborok, FIÓK Ifjúsági Klub. - Támogatások: étkezés, tankönyv, pályázatok figyelése. - Partnerekkel történő együttműködés

Mindennapos testnevelés A testnevelés célja, feladata  A szervezet mozgásigényének kielégítése (mozgáslehetőségek, megteremtése).  Rendszeres kondicionálás (a testi erő és állóképesség fejlesztése, az időjáráshoz való alkalmazkodás teherbíró-képesség fejlesztése).  Mozgás utáni higiénés tevékenység természetessé válása.  Az ügyesség, a gyorsaság, a harmonikus összetett mozgások fejlődése. Koordinációs mozgások fejlesztése.  Hibás testtartás korrekciója.  A tanulók fizikai állapotának mérése.

74

A mindennapos testnevelés törvényi háttere Nkt. 27. § (11) törvény alapján: Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti 5 testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással.  iskolai sportkörben való sportolással.  versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező, vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja iskolánkban: Tanórákon: - 2012/13-as tanévtől heti 5 testnevelés óra felmenő rendszerben az 1.5.9. évfolyamon. Általános iskolában ebből heti 1 óra lány mazsorett vagy fiú testnevelés évfolyamonként. - Az alsó tagozaton a közoktatási törvény szerinti óratervek alapján 4 óra testnevelésből 1 óra lány mazsorett vagy fiú testnevelés évfolyamonként. Tanórán kívül: Szakkörök: - tömegsport alsó, felső tagozaton, szakképzésben - atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás - mazsorett, Napköziben szabadidős tevékenység Gyógytestnevelés Tehetségműhelyek: ‐ labdabűvölők ‐ mazsorett Hosszú távú cél: A testmozgás, a szabadban való tartózkodás igényének felkeltése, rendszeres testedzés, szokássá alakítása, az aktív egészséges életmód megalapozása, a következő életszakaszra. Minden nevelő a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon építse be az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat, témákat a tananyagba.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elve Osztályba és csoportba sorolás Az iskolában az oktatás a hagyományos osztály-keret rendszerben történik. Az iskola épületének infrastrukturális adottságai valamint a testület összetétele, szakmai képesítése lehetővé teszi az iskola alaptevékenységében rögzített feladatainak ellátását. A nevelésioktatási folyamatban csoportbontást is alkalmazunk a pedagógiai célok maradéktalan teljesítése érdekében. A csoportba sorolás elvei A 2011 CXC: A nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a 3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez meghatározza a minimum és maximum osztály-és csoportlétszámokat. Az osztály-és csoportlétszámok kialakításánál a törvény rendelkezéseit vesszük alapul. Csoportbontást alkalmazunk az idegen nyelvek, informatika, kompetenciafejlesztés, valamint a szakképzésben a gyakorlati oktatás és az idegen nyelvek tanítás során.

75

A csoportba sorolás elvei a következők: - egyes közismereti tárgyak esetében (pl. idegen nyelv) mérés alapján, létszám, ill. lehetőség szerint, - informatika tantárgynál minden évfolyamon létszám, ill. lehetőség szerint, - emelt szintű nyelvoktatásban résztvevőknél a nyelvoktatás során, - célnyelv és célnyelvű tantárgyak esetében létszámarányosan, - napközis csoportok kialakítása szempontjai: lehetőleg osztályra épülő, homogén csoportok kialakítása a létszámarányosság figyelembe vételével, - a szakképzés gyakorlati oktatása során a tanműhelyek kapacitása alapján. Csoportbontások a különböző évfolyamokon Alsó tagozat - Csoportbontások a nyelvoktatás során: Iskolánkban már az első osztálytól lehetőség van a német nyelv, rajz, ének és testnevelés kéttannyelvű tanulására, ezért ezeket a tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk. A szülő lehetőséget kap a választásra, hogy igényli-e a kéttannyelvű oktatást. A választásnál figyelembe kell venni, hogy a kéttannyelvű csoportokban emelt óraszámban tanulnak a gyerekek és magasabb követelményeknek kell megfelelni. - Csoportbontásban tanulják a gyerekek az angol nyelvet. Első osztályban, sima csoportban a szülő kérése, második – negyedik osztályban emelt szintet előkészítő és sima csoportban szaktanár javaslatára és szülői kérésre, a válaszható órakeret terhére. - A csoportok között átjárhatóság van: ha a gyermek számára túl megterhelő a két tannyelvű vagy emelt szintet előkészítő oktatás, akkor a szülő kérésére és/vagy a szaktanár javaslatára átkerülhet sima csoportba. A sima csoportból bekerülhet az emelt szintű csoportba megfelelő tudásszinttel a szaktanár javaslatára. - A csoportbontások minimumlétszáma 15 fő. - A tehetséggondozás megalapozásának céljából hoztuk létre a majorett és fiútestnevelés csoportbontást az 1-4 osztályban. . - A napközis csoportok kialakításának szempontjai: Az 1-2 osztályban lehetőleg osztályra épülő homogén csoportok kialakítása, a 3-4 osztályban évfolyamokra épülő csoportok kialakítása az osztályok, a nyelvoktatás és a létszámarányosság figyelembe vételével. Felső tagozat - Csoportbontások a nyelvoktatás során: Iskolánkban a felső tagozatban két idegen nyelv tanulására van lehetőség, úgymint a német nyelv és az angol nyelv. A német kéttannyelvű képzés folytatódik a felső tagozaton, ebbe a csoportba a 4. osztályban elvégzett mérés alapján lehet bekerülni. Emellett sima német csoport is működik. Az angol nyelv oktatása sima csoportok keretében történik. - Csoportbontások az informatika oktatás során: Az informatika tantárgyat emelt szintű vagy sima csoportokban tanulják a gyerekek egyéni választás alapján - Kompetencia foglalkozásokon,a tanulók egyéni teljesítményük alapján vannak csoportba sorolva a 6-8-10 évfolyamokon. Szakképzés - Csoportbontás az idegen nyelv tanítása során: A szakközépiskolai osztályban két idegen nyelvet oktatunk (német, angol) a 9-12 évfolyamokon. A diákok csoportba sorolása egyéni tanulói igények és a létszámarányosság figyelembe vételével történik. A két nyelv közül az egyiket magasabb óraszámban tanulják a diákok. A 3 éves szakképzés során a diákok szintén angol vagy német nyelv közül választhatnak.

76

-

-

Csoportbontás a gyakorlati oktatás során: A szakképzésben a gyakorlati oktatásban a csoportokat meghatározza a diákok által tanult szakma. Ennek alapján vannak pincér, cukrász és szakács tanulói csoportok. A csoportok maximális létszámát a tanműhelyek férőhely kapacitása határozza meg. A kompetencia foglalkozások csoportbeosztása a 10 évfolyamban a tanulók egyéni képességei alapján történik.

Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai és tanórán kívüli tevékenységek csoportba sorolási szempontjai a következők: - a tanulók igényei, egyéni érdeklődése, - a tanulók tehetsége, avagy speciális nevelési igénye, - szabadidő hasznos eltöltése, a tanulók személyiségének fejlesztése. Az ilyen tevékenységi formák a szakkörök, sportkör, szaktantárgyi versenyre, érettségire, szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások, kompetenciafejlesztés. Ezeket a foglalkozásokat térítésmentesen kínáljuk tanulóinknak.

Projektoktatás A projektoktatás célja olyan összefüggések megértése, magatartásformák elsajátítása, amelyek a megismerési folyamatban a konkrét tapasztalatszerzést részesítik előnyben széles tantárgyi koncentrációval, elhagyva hagyományos tanórai keretet és időbeosztást, estenként kilépve az iskola falai közül. A különböző tantárgyak ismeretei integráltan jelennek meg. A komplex tárgyi tudáson kívül más képességeket is igénybe vesz (pl. szervezés, találékonyság). A módszer értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett kiemelt fontosságú a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Segíti a tanulók közötti kommunikációt. Személyes tudásuk gyarapodik, önállóságra nevel. Lehetővé teszi a kreativitás megjelenését. Különböző intelligenciájú diákok is megtalálják saját produktív lehetőségeiket, ezért kiváló eszköze a differenciálásnak. A projektoktatás nagyfokú lehetőséget biztosít minden kompetencia terület fejlesztésére, erősítésére. A projekt lépései - a téma meghatározása, - a projektmunka tervezése, - téma feldolgozása, - az eredmény bemutatása, - értékelés. A projekt lebonyolítása - időpontja: a tanév rendjéhez igazodik - témája: az általános iskolában és a szakközépiskola 9 -11. évfolyamán tanévenként változik, a szakképzésben évközi szakmai projekt , - projektvezetők: szaktanárok, szakoktatók - résztvevők és megvalósítás módja:  alsó tagozaton osztálykeretben,  felső tagozaton különböző korosztályú csoportok,  szakközépiskolában osztálykeretben,  szakiskolában évfolyamonként és szakmánként. A projekt zárásaként minden csoport beszámol munkájáról, bemutatja az elkészült produktomot (plakát, makett, film, PP stb). Egyéb évközi projektek: 1. Egészségnevelési hónap  időpontja: minden év novembere,  témája: az egészséges életmóddal kapcsolatos versenyek, bemutató, 77

 

projektvezetők: a természettudományi munkaközösség tagjai, résztvevők és lebonyolítás módja: az iskola minden tanulója az érdeklődésének megfelelő programon vesz részt egyénileg vagy csoportokban. Pl.: sportversenyek; egészséges ételek elkészítése, kóstolása; plakátverseny. 2. Nemzetek konyhája  időpontja: tanévenként több alkalommal,  témája: különböző nemzetek kultúrájának és gasztronómiájának bemutatása, jellegzetes ételek elkészítése, elfogyasztása,  projektvezetők: szakoktatók, vendéglátás- idegenforgalom szakmai tárgyainak tanárai,  résztvevők: érettségi utáni szakképzésben résztvevő tanulók. 3. Erdei iskola  időpontja: a tanévrendjéhez igazodik,  témája: a hatodikos évfolyam tantárgyaihoz kapcsolódik,  projektvezetők: osztályfőnökök,  résztvevők: az iskola hatodik évfolyamának tanulói.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelést diagnosztizálásra, folyamatelemzésre és összegzésre használjuk. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének általános elvei:  Az elmélet és a gyakorlat egysége: a tanulók teljesítményét, fejlődését összevetjük a velük szemben támasztott tantervi követelményekkel.  A sokoldalú fejlesztéshez a tanulók iskolai és iskolán kívüli tevékenységét sokoldalúan szervezzük meg.  Folyamatosan, többféle módszerrel értékeljük a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését: Az értékelésbe a tanulók is bekapcsolódhatnak, s egymás teljesítményét is értékelhetik szóban, esetenként érdemjegyekre tehetnek javaslatot. Az értékelés szempontjainak elsajátítása, alkalmazása fejleszti önismeretüket, önértékelésüket, önfegyelmüket, kommunikációjukat  Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi, pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk.  Az értékelésnél figyelembe vesszük az élettani sajátosságaikat.  Ellenőrzéskor, értékeléskor tájékoztatjuk a tanulókat, hogy a feladataikat mennyire oldották meg sikeresen; hol, miben hibáztak, mi lehet a hibák oka, és mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében.  Az ismeretek feldolgozásának különböző szakaszaiban, valamint az órákon kívüli tevékenység közben is-folyamatosan- figyeljük a tanulók magatartását, érdeklődését, figyelmét, fejlődésük jellemző jegyeit.  Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört biztosítunk azért, hogy a tanuló érezze, hogy az ellenőrzés, értékelés természetes kísérője a tanulásnak, és arra szolgál, hogy figyelemmel kísérjük: megfelelő ütemben, mélységben haladnak-e a tanulásban.  Helyi tantervünk alapján tantárgyanként a korrekt értékelés érdekében pontos követelményeket fogalmazunk meg, melyeket a tanév elején ismertetünk a tanulókkal.  Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az értékelés legyen fejlesztő, motiváló, korrekt és humánus.  Az értékelésnél kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermek, tanuló mekkora energiát fektet a felkészülésbe. Olyan légkört szeretnénk ez által teremteni, amely 78

     

 

  

kedvező feltételeket biztosít a minél jobb teljesítményhez (szorongás, félelem elkerülése). A tanulóknak mindenképpen érezniük kell munkájuk eredményeként az előrehaladást. Kitűzött célunk, hogy világosan közvetítsük a követelményeket, elkerüljük a diszkriminációt. Az osztályzatok és érdemjegyek reálisan fejezzék ki, hogy milyen periódusban tart a tanuló. Tantárgytól függetlenül tanárainktól, oktatóinktól elvárjuk, hogy tanítványaikat a szép, helyes, magyar beszédre, és helyesírásra tanítsák és fejlesszék diákjaik kifejezőkészségét is. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök– az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével– végzi. Az osztályzatról a tanulót és szülőjét az ellenőrzőn és/vagy e-naplón keresztül rendszeresen értesítjük. Az érdemjegy, illetve az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az egyes tanulók év végi érdemjegyét a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és ezek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az év végi érdemjegyre javaslatot, a tantárgyat tanító nevelő tesz. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkérheti az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az érdemjegyet az évközi osztályzatok alapján a tanuló javára módosíthatja. A tanulók értékelése reális számú osztályzat alapján történik, minimálisan 3 osztályzat alapján félévenként. A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5), félév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). A tananyag elsajátításának számonkérése történhet szóbeli, illetve írásbeli feleltetéssel. Nagyobb témakör lezárása témazáró, illetve úgynevezett "nagydolgozattal" zárul, melynek időtartama egy, maximum két tanóra lehet. A tanórai aktivitást és a plusz munkát, gyűjtőmunkát, illetve szorgalmi feladatokat is értékeljük Tanulási nehézséggel, zavarral küzdő tanulók esetén figyelembe vesszük a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői bizottság javaslatát. ‐ Esélyegyenlőség biztosítása minimumszintet felmérő feladatlap alkalmazásával. ‐ Számonkéréskor többlet időt biztosítunk a felkészüléshez, szükség esetén a szakértői bizottság a tantárgy tanulása, vizsgája és óralátogatása alól felmentést adhat.

79

Mérés, értékelés az iskolai szervezetben Mérést végző

Mérésben résztvevők köre

Mérés típusa

Bemenetmérés, diagnosztikus. Folyamatba épülő és kimenetmérés, alkalomszerű és rendszeres, részleges és teljes körű, számon kérő és alkalmazó.

Rendszeres és ciklikus

Kimenet mérés (felmérés) Statisztikák összevetése. Egységes követelményszinte k teljesítésének felmérése. Versenyeredménye k összesítése, összevetése. Bemenet Kimenet

Ciklikus, munkaterv szerinti gyakorisággal.

1. o. 6., 8., 10. o. 10. o. 11. o., 12. o.

Tanítási egység, témakör, modulok elsajátításának szintje, tanulói képességek, személyiségfejlődé s, neveltségi szint alakulása. Rászorultság, szociális háttér. A tantárgy(ak) anyagának elsajátítási szintje, tanulói képességek, személyiségfejlődé s neveltségi szint alakulása évfolyamonként, tantárgycsoportonk ént. DIFER Kompetencia Kisérettségi Érettségi

Kimenet

Valamennyi évfolyam

Fizikai állapot, edzettség

Országosan szabályozott Országosan szabályozott

Osztályok, csoportok, egyes tanulók A pedagógus

Évfolyam, osztályok, csoportok Munkaközösség

Országos Iskolai Országos

Mérés időbelisége, ciklikussága

Mérés tartalma

Diagnosztikus

Eseti (célzott vizsgálat).

Az országos mérésekkel kapcsolatos feladatokat, határidőket évente a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletnek megfelelően hajtjuk végre. (A mérés matematika tesztje főként a mindennapi életben előforduló, matematikai problémákra visszavezethető feladatokból áll. A felmérés figyelembe veszi a kerettanterveket, de nem azoknak az egyes évfolyamokra vonatkozó követelményeit kéri számon. A szövegértési feladatok a szövegértést tantárgyközi kulturális kompetenciának tekintik, így a mindennapi életből vett szövegekben szereplő tények, összefüggések feltárását, problémák, helyzetek megoldását várják el a tanulóktól.) A szakképzésre vonatkozó vizsgafeltételek az erről szóló fejezetben- az országos előírásoknak megfelelően- szabályozottak.

80

Bemenetmérés Tartalom Tantárgyi mérések

DIFER-mérés Neveltségi szint

Célcsoport 2 -14. o.

1. o. 5., 7., 9. o.

Jelleg, forma Időpont Teszt, kérdőív, szeptember dolgozat, év eleji mérőlapok, melyek megegyeznek az előző év végi mérőlapjával, kivéve 9. évf. Munkalapok október november Teszt október

Felelős Szaktanár

Osztálytanító, fejlesztőpedagógus Osztályfőnök

Folyamatmérés Tartalom Évközi tantárgyi mérések

Célcsoport 1-14. o.

Jelleg, forma Dolgozatok, felmérések.

Időpont témakörök végén

Felelős Szaktanár.

Kimenetmérés Tartalom Tantárgyi mérések

Célcsoport 1-14. o

Kompetenciamér és Neveltségi szint

6., 8., 10. o. 6., 8., 10. o. 6. és 8. két tannyelvű

Nyelvi szintfelmérés Informatika

6. és 8. Emelt informatika

Jelleg, forma Feladatlap, teszt, írásbeli és szóbeli vizsga, gyakorlati vizsga Feladatlap

Időpont Május-június

május

Felelős Szaktanár, szakoktató

Teszt

április

Igazgatóhelyet tes Osztályfőnök

Írásbeli-feladatlap, szóbeli vizsga vagy megyei verseny 1-5. hely Gyakorlati vagy ECDL megfelelő modulja

május

Szaktanár

május

Szaktanár

Beszámoltatási események Mindennapos számonkérés, ellenőrzés: - házi feladat javítása, ellenőrzése, esetenkénti értékelése érdemjeggyel, - szóbeli számonkérés a tananyagból, - írásbeli számonkérés (egy vagy több tanulót érintően), Tanmenetben meghatározott számonkérések: (Az objektivitás érdekében történik az egyes témák, időszakok lezárásakor). Nem mindennapos számonkérés: - beszámolók, referátumok, kiselőadások, csoportmunkák, gyűjtőmunkák, szorgalmi feladatok, feladatlapos mérés, témazárók, évközi dolgozatok,

81

-

Tematikusmérések, tesztek, feladatlapok nyílt és zárt végű válaszokkal, rajzos munkák, szódolgozat; nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, illetve nyelvvizsga típusúak; magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás, kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, szakmai számítások tantárgyakból, „beugró dolgozat” a napi elméleti tananyag ismeretének leellenőrzésére, elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatikából és idegen nyelvből, otthoni jegyzetelés, a tananyagrész önálló feldolgozása, esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből, témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget.

Értékelése: Az írásbeli munkákat 15 munkanapon belül ki kell javítani. A tantárgyaknál pontozással, vagy globálisan értékeljük a tanulók munkáit, a pedagógiai szabadság jegyében. A rövidebb, kisebb, 1-2 tananyagrészt felölelő írásbeli feleletek egy jegynek számítanak. Témazáró dolgozatok, nagyobb anyagrészt felölelő írásbeli feleletek két jegynek számítanak. Az értékelés szempontjait és módját a tanulókkal ismertetni kell. A témazáró dolgozatokat az írás előtt legalább 1 héttel be kell jelenteni. Egy nap alsó tagozatban naponta maximum egy, felső tagozatban naponta maximum kettő; egy héten alsó tagozatban legfeljebb három, többi osztályban legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható. Ha tanuló betegség, vagy egyéb, igazolt hiányzás miatt nem tudta megírni a témazáró dolgozatot, azt – legalább egy hét felkészülési időt adva- köteles pótolni a tantárgyat tanító nevelő előírásai szerint. A tanulók szóbeli ellenőrzése A tanulók szóbeli ellenőrzését az alsó tagozat 1-4. osztályában, az órai aktivitásuk, megnyilatkozásuk alapján végezzük: ‐ a tanító által feltett kérdésekre történő helyes válaszadás, ‐ önálló vélemény nyilvánítása, ‐ gyűjtőmunka, szorgalmi feladat bemutatása, stb., ‐ néhány mondatos összefüggő felelet (pl. tartalom elmondása, környezet tényanyag). A felső tagozatba való átmenet megkönnyítése érdekében a 4. osztályban fokozottabb hangsúlyt kap az önálló, szóbeli feleltetés. Írásbeli munkákat a tankönyvek, füzetek, feladatlapok, a pedagógusok által összeállított feladatsorok alapján végzik a tanulóink. Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló félévente legalább egyszer felel szóban. Az osztályzatok megállapításánál – az egységesség és áttekinthetőség érdekében – az alábbi iskolai szabályok érvényesek: Az év eleji felmérések csak diagnosztikus jellegűek, az elért százalékos teljesítmény kerül a naplóba (pirossal). Egy-egy tantárgyi egység lezárása témazáró dolgozattal történik. A témazáró dolgozatjegye – átfogó jellege miatt – kétszeres súllyal veendő figyelembe. A bejegyzéskor használt megkülönböztető szín: piros. A 6. 8. és a 10. szakközépiskolai évfolyam tanév végi vizsgáinak eredménye a témazáró dolgozatokkal azonos módon kétszeres súllyal számítandó, piros jeggyel jelölendő. A tanulók előmenetelét félévkor és tanév végén minősíteni kell, aminek célja a fejlődés, a tanulás, a teljesítmény motiválása.

82

Az 1. évfolyamon a szöveges értékelés rendszeressége: ‐ félévi, ‐ tanév végi, tájékoztatás ‐ differenciált. A 2. évfolyamon: ‐ év közben érdemjegyekkel történik az értékelés, ‐ félévkor szöveges értékelés ‐ tanév végén osztályzattal értékelünk. Az első osztályban félévkor és év végén, valamint második osztályban félévkor szöveges értékelés készül. A tanulók bizonyítványába a következők valamelyike kerül (két tannyelvű osztályban németül és magyarul is): A tanuló a tantervi követelményeknek: kiválóan megfelelt– jól megfelelt – megfelelően teljesített – felzárkóztatásra szorul. A bizonyítvány mellé az OM által megfogalmazott és a nevelő által kiegészített (választható és két tanítási nyelvű tantárgyak) értékelő lapot csatolunk. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a tanító, a szülőkkel konzultálva értékeli a tanuló munkáját, teljesítményét, és javaslatot tesznek a szükséges intézkedésekre. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadó szakemberét is bevonjuk a haladást akadályozó tényezők felderítéséhez. A 3-14. évfolyamon: ‐ év közben érdemjegyekkel történik az értékelés, ‐ félévkor és év végén osztályzattal értékelünk. Tantárgyi osztályozás, értékelés A tantárgyi értékelés elvei: A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell. A tantárgyi értékelés tükrözze a követelmények elsajátításának szintjét, és a fejlődésben elért eredményt. Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést. Törekedjen mindenkor az objektivitásra, méltányosságra. Az értékelés abszolút és relatív. Az abszolút értékek állandóak; ezek az érdemjegyek: Tantárgyi értékelés:  kitűnő (5 d)  jeles (5)  jó (4)  közepes (3)  elégséges (2)  elégtelen (1) Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál:  100-91% 5 (jeles)  90-76% 4 (jó)  75-51% 3 (közepes)  50-34% 2 (elégséges)  33-0% 1 (elégtelen) Minimumszintű mérésekhez:  100% - 85% megfelelt a szükséges teljesítmény minimum-szintjének,  84 % - 50 % korrekció szükséges,  50% alatt bemért tananyag újratanítása szükséges Megjegyzés: Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján el lehet térni. Az eltérést a tantárgy helyi tantervében rögzíteni kell. A munkaközösségek által elfogadott osztályozási útmutatót a munkaközösség tagjai számára kötelezőnek tekintjük.

83

Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

5 (jeles): kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, 4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, 3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, 2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, 1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

A modul tantárgyak rendje és értékelése  Tantervi modulok :  5. osztály: tánc és dráma heti 1 óra, beépítve a magyar nyelv és irodalom tantárgyba.  6. osztály: hon és népismeret heti 1 óra, beépítve a rajz és vizuális kultúra, magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyakba, egészségtan heti 0,5 óra, beépítve az osztályfőnöki tantárgyba.  7. osztály: társadalomismeret és etika heti 0,5 óra.  8. osztály: mozgókép és médiaismeret heti 0,5 óra. A tantervi modulok tananyagát és óraszámait iskolánk – az alkalmazott óratervekben egységesen – befogadó tantárgy tananyagával és óraszámaival összevontan oktatja. A helyi tantervünkben szereplő modulok közül azokat, amelyeket tantárgyhoz integrálva tanítunk, érdemjeggyel értékeljük, amely az adott tantárgyi érdemjegybe beszámít. Az „Etika”, és a „Mozgókép és médiaismeret” modulokat önálló tárgyként tanítjuk. Ezeket nem értékeljük osztályzattal, a tanulók bizonyítványába értékelésként a „részt vett” bejegyzés kerül. A tantárgyak értékelését a tantárgyi helyi tanterv tartalmazza. Készségtárgyak Készségtárgyak esetén a tantárgyi követelmények elsajátításának mértéke mellett a tanuló képességeinek önmagához mért fejlődését veszik figyelembe, és ezt a saját értékeik szerint osztályozzák 5 fokozatú érdemjegyekkel. A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket célszerű munka – közösségenként, ill. tantárgyanként egységesíteni. Az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés társuljon. A félévi osztályzat a tájékoztató füzetbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket az adott évfolyamon, a tanév végén minden tantárgyból sikeresen teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból legalább az „elégséges” osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével 84

tehet javítóvizsgát. Javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait akkor is, ha az osztályozó vizsgáról / különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. 4. A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlanul mulasztott tanórák száma nem haladja meg az igazoltan mulasztott óraszámot,  hiányzása valamely tantárgy esetén túllépi az adott tantárgy éves óraszámának 30%-át,  magántanuló volt. 5. Az igazgató a tanulót mentesítheti a „készségtárgyak” tanulása alól, ha azt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Ebben az esetben az iskola magasabb évfolyamára történő lépés döntés meghozatalakora mentesítésben foglaltakat figyelembe kell venni. 6. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell a szülőnek. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt szülői kérés esetén. Szakértői vagy orvosi javaslat alapján a magántanuló az előírt heti órakeretben iskolai felkészítésben részesül. 7. Az első évfolyamot ismételi a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket igazolt és/vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni. 8. A tantestület egyedi esetekben, sajátos nevelési igényű tanulóknál, egyéni fejlesztési program készítése mellett engedélyezheti a magasabb évfolyamba lépést. 9. Amennyiben a tanulónak a szakértői vélemény méltányos, egyéni elbírálást javasol, az adott ismeretkörben az átlagnál kevesebbet teljesítő tanulónak differenciált követelménytámasztással biztosítjuk a magasabb évfolyamba lépést. 10. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt követelményeket, a tanulmányokat az évfolyam megismétlésével folytathatja. 11. A tanulónak lehetősége van az évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha egyébként a felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról kérésre az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A napközis felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei:  az órai anyag felidézése,  az órai anyag begyakorlása,  majd készségszintre emelése. A tanulószobai felkészülés elvei:  helyes tanulási módszerek elsajátíttatása,  tantervi törzsanyag elsajátíttatása,  szaktanári segítség a mindennapi munkához. Az otthoni felkészülés formái:  a tanórá(ko)n feldolgozott tananyag megtanulása,  gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat)  házi dolgozat,  ajánlott házi feladat (a szaktanár ajánlja),

85

 szorgalmi házi feladat (a diák által önállóan választott),  felkészülés kiselőadásra,  átfogó, komplex ismétlés, Házi feladat mennyiségi korlátai:  A házi feladatot tantárgyanként napi maximum 30 percen belül készíthesse el a gyengébb tanuló is.  A napközis tanulók a házi feladatot hétvégén otthon készítik el, a pénteki szabadidős készségfejlesztő foglalkozások miatt. Ezt a tényt a napközis nevelők év elején ismertetik a szülőkkel.  Ha hosszabb idő szükséges az otthoni feladat elkészítéséhez (pl. házi dolgozat, verstanulás, kiselőadás, kötelező olvasmány olvasása és elemzése, tétel kidolgozása), akkor annyi napot kell számolni rá, hogy napi 30 perc elegendő legyen a feladat elkészítéséhez.  Hétvégére, valamint az őszi, téli és tavaszi szünet idejére az adott házi feladatok nem haladják meg az egyébként tanóráról tanórára adott feladatok mennyiségét  Házi dolgozatot akkor lehet kötelezően feladni, ha biztosítva van iskolán belül az anyag elkészítéséhez szükséges minden forrás. Ha ezt nem tudja a tanár és az iskola biztosítani, akkor csak önként vállalással lehet kiadni otthoni feladatra. Ha azonban a tanuló önként vállalta, akkor kötelező a feladatot elkészítenie. Házi feladat értékelése:  A házi feladatot mindig ellenőrizni és értékelni kell.  A szorgalmi házi feladatot, amelynek nehezebbnek kell lennie, mint a kötelező házi feladat, minden esetben javítani és értékelni kell. A feladat feladásakor a tanárnak ismertetnie kell a tanulóval, hogy mi jár a jó megoldásért (jegy, plusz pont, piros pont, stb.)  A házi feladat hiánya valamilyen formában megjegyzésre kerül. A pedagógus egyéni módon tartja nyilván. Ha a tanuló nem készítette el a megadott határidőre a házi feladatát, akkor az óra elején köteles azt jelezni a nevelőnek, és – ha van – az indokot is.  Házi dolgozatot mindig jeggyel kell értékelni.  Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak akkor osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban mindig adunk. A hétvégi házi feladat beszabályozása:  Célja, hogy a tanuló az iskolában szerzett ismereteket gyakorolja, átismételje; kialakuljon az önálló tanulás képessége, valamint a kötelességtudat, felelősségtudat. A házi feladat megtervezésének elvei:  Az otthoni munkára adott feladatoknak mindig az órán tanult anyaghoz kell kapcsolódniuk, az eddig tanult anyag alkalmazását, elmélyítését, vagy egy következő tananyag előkészítését kell szolgálniuk.  A feladatok eredményessége nem lehet osztályozás alapja.  Ha a tanuló a feladatokat rendszeresen nem készíti el, úgy a szülőt írásban értesíteni kell.  Az otthoni feladat lehet szóbeli, írásbeli, vagy elektronikus.  A szóbeli házi feladatok (pl. környezet, olvasmány tartalmának elmondása, verstanulás, stb.) tanulási technikáit gyakoroltatjuk a napköziben (lényegkiemelés, vázlat, kulcsszavak).

86

A napközi pedagógiai és nevelési programja „Csak akkor kerülhet közel a gyermekhez és ifjúhoz a pedagógus, ha a várt bizalom fejében emberi magamagát is megláttatja velük, s a tanár-tanítvány viszonyon túl legbelsőbb gondolatait, érzéseit is feltárja a reá bízottak előtt, és úgy könnyíti meg nekik, hogy kinyúljanak segítségre kész keze felé.” Jausz Béla A tanítási időn kívül folyó nevelőmunka jelentős színtere a napközi otthon. Tevékenység rendszerével hozzájárul az iskolaalkotó, komplex személyiségformálását segítő munkájához. Napközink pedagógiai programjának összeállításánál kapcsolódtunk, ill. figyelembe vettük:  az iskola törekvéseit,  a szülők igényeit,  a tanítók által összeállított és egyeztetett műveltségi területek céljait, követelményeit,  a lakóhely nevezetességeit, hagyományait,  az iskola hagyományait. Az iskolánk törekvése Az egész napos foglalkozás otthonos, derűs légkörben, közvetlen vezetési módszerek, szabadidős tevékenységek alkalmazásával, a gyermekek választásának tágabb teret adó társas légkörben valósuljon meg (szakkörök, sportfoglalkozások…stb). A napközi járuljon hozzá a tanórai és tanórán kívüli nevelő hatások egységes rendszerré szervezéséhez. Mivel iskolánkban fokozott mértékben vannak jelen hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók, - akik számára a szülői ház nem tud nyugodt és megbízható hátteret biztosítani a tanuláshoz, a szabadidő kulturált eltöltéséhez vagy - a gyermekek foglalkoztatása és felügyelete a szülők elfoglaltsága miatt nem biztosított, ezért fokozódó mértékben jelentkezik az a szülői igény, hogy iskolánk mind több gyerekről gondoskodjék a tanórán kívüli időszakban is. A napközi otthon céljai és feladatai megegyeznek az iskoláéval, ráépülnek a tanórai munkára és feladatokra, valamint kiegészítik azt. Itt készülnek fel a tanulók a tanítási órákra, szabadidejüket pihenésre, játékra, s a művelődést, személyiségfejlődést elősegítő egyéb tevékenységekre használják fel. Célja Célja, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő szinten:  legyenek képesek a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra,  legyenek képesek szabadidejük személyiségfejlesztő felhasználására, kulturált eltöltésére,  sajátítsák el és gyakorolják az egészséges, kulturált életmód szokásait,  legyenek képesek társas kapcsolataik alakítására, a társakkal való együttműködésre. E célok elérése érdekében a napközi otthon feladatai a következők  A tanulási foglalkozás során teremtsen a nevelő lehetőséget:  a tantervi törzsanyag szilárd elsajátítására,  esetenként a kiegészítő anyag feldolgozására,  a tanult ismeretek önálló alkalmazására,  az önművelés képességeinek kialakítására, az igény fejlesztésére,  kulcskompetenciák fejlesztésére  a tanulmányi munka egészében az önállóság fokozására,  a tanulás módszereinek és technikájának állandó fejlesztésére,  az egyéni képességek formálására, a tehetség kibontakoztatására. Mindezek megvalósíthatóságáért gondoskodni kell a tanulás objektív feltételeinek biztosításáról:  megfelelő méretű, jó megvilágítású tanulóhelyről,

87

 közös taneszközök (lexikonok, kézikönyvek stb.) beszerzéséről,  nyugodt, csendes tanulási körülményekről.  A napközis nevelő:  folyamatosan tartsa a kapcsolatot, a gyermeket tanító nevelőkkel,  szükség szerint nyújtson segítséget a házi feladatok elkészítésében, a hibák kijavításában.  Az önálló szabadidő-felhasználásra nevelés: Olyan tevékenységeket kell kínálni, amelyek a napi szellemi megterhelés mellett pihentetőek, regenerálóak, de fejlesztő hatásúak tanulóink számára. Fontos feladat változatos programok biztosítása számukra, melyből választhatnak, de önállóan is kezdeményezhetnek. A különböző típusú tevékenységek, szabadidős foglalkozások tartalmát össze kell hangolni.  A szabadidős tevékenységek során a tanulók:  ismerjék meg hazájuk jelentős ünnepeit;  lakóhelyük, hazájuk népi hagyományait, népszokásait; gyermekjátékait, dalait  készítsenek apróbb ajándéktárgyakat  munkadarabjaikkal képviseltessék magukat a Haller-napi kiállításon;  alkalmanként vagy rendszeresen vegyenek részt iskolán kívüli tevékenységekben  színház-, mozi-, múzeumlátogatás,  kirándulások  városi rendezvények, kiállítások  a szabadidős tevékenység idejében részt vehetnek szakköri, sportköri foglalkozásokon.  Az egészséges életmódra nevelés: Mivel a napközis tanulók idejük 60-70%-át az iskolában töltik, ezért nagyobb részt kell vállalni a megfelelő higiéniai-, testápolási-, étkezési szokások fejlesztésében. Sport, játék, séta szervezésével elérni, hogy tanulóink lehetőség szerint napi 1,5 - 2 órát töltsenek el szabad levegőn.  Az arányosan kialakított napirenddel megalapozni számukra az egészséges életmód szokásait.  Megtanítani a kulturált terítési, étkezési szokásokat.  Megismertetni a testápolás, a jó megjelenés illemszabályait.  A társas kapcsolatok fejlesztése, a közösségi-közéleti nevelés A napközi otthonban több lehetőség nyílik a gyerekek egymás közötti tevékenykedtetésére. Mindez fontos eszköz ahhoz, hogy társas kapcsolataik erősödjenek, kollektivitásuk kialakulhasson, fejlődhessen. Törekednünk kell arra, hogy a gyerekek képesek legyenek ellátni különböző megbízatásokat, bekapcsolódhassanak, és aktívan gyakorolhassák a döntés, tervezés, szervezés, megvalósítás, ellenőrzés és értékelés mozzanatait. A közösség lényeges jellemzője a kollektíva rendje, fegyelme. A szabályok megtartásának viszont alapvető kritériuma, hogy a gyerekek magukénak érezzék azokat, belső szabállyá váljanak. A közösséggé formálódás folyamatában nélkülözhetetlen tényezők  a pozitív nevelő-gyermek kapcsolat;  a jó csoportlégkör megteremtése;  a gyerekekkel közösen tervezett, szervezett tevékenységek, pozitív élmények biztosítása;  rendszeres pozitív értékelés, ezáltal a közös, és az egyéni értékrend folyamatos formálása. 88

A napközi munkarendje  Napközis csoportokat és tanulószobát a szülők igénye szerint 1-8. évfolyamig működtetünk (53.§).  A napközi otthonra ill. tanulószobára igénybe vehető órák száma. (53.§)  1.-4. osztályban: 4 és fél óra  5.-8. osztályban: 2 óra  A napközi otthon munkaideje a tanítási óra végétől délután 16 00 óráig tart, illetve 1630 óráig ügyeletet biztosítunk.  A foglalkozások ideje: azok tartalma, ill. a tanulók korosztálya alapján változik.  A napközi otthon és a tanulószoba szorgalmi ideje megegyezik az ált. isk. szorgalmi idejével.  Tanítás nélküli munkanapokon, téliés tavaszi szünetekben gyermekfelügyeletet, csak minimum 10 család igénye alapján biztosítunk.  Tanítási szünetek esetén, időarányosan, valamennyi általános iskolai és szakiskolai nevelő beosztható ügyelni.  A napközi otthonban, tanulószobán történő taníttatást javasoljuk azon diákok szüleinek, kiknek gyermeke pótvizsgázott, évet ismételt, tanulmányaiban erőteljes rontás következett be, vagy nem biztosított az otthoni felkészülés lehetősége.  Napköziből, tanulószobáról gyermek, csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére távozhat el.  Az eltávozást úgy kell megoldani, hogy az ne zavarja a diákok tanulását. Napközi általános napirendje: 1135 – 1415 óráig Tisztálkodás, ebéd Szabadidő: kötetlen játék az udvaron, foglalkozások Rossz idő esetén: mesehallgatás, tantermi játékok, foglalkozások 15 30 14 – 14 óráig Tisztálkodás, előkészületek a tanuláshoz, foglalkozáshoz 1-2. évfolyam 1430 – 1530 óráig 1530 – 1600 óráig

Tanulmányi tevékenység Uzsonna, szabadidős tevékenység.

3-4. évfolyam 1430 – 1545 óráig 1545-1600 óráig

Tanulmányi munka. Uzsonna.

Pénteki napirend 1230 – 1430 óráig 1430 – 1530 óráig

Tisztálkodás, ebéd, kötetlen szabadidő levegőzéssel, játék. Szabadidős tevékenységek (irányított) Uzsonna. 1545-1600 óráig

Máriakálnokon: Napközi általános napirendje: 1230 – 1400 óráig Tisztálkodás, Ebéd, Szabadidő: mesehallgatás, kötetlen játék az udvaron, foglalkozások, manuális tevékenység, játék a teremben (rossz idő esetén). Tanulmányi munka. 1400 – 1530 óráig 30 15 – 16 óráig Uzsonna. Pénteki napirend 1230 – 1430 óráig 1430 – 1530 óráig

Tisztálkodás, ebéd, kötetlen szabadidő levegőzéssel, játék. Szabadidős foglalkozások. 89

1530 – 16 óráig

Uzsonna.

Tanulószoba célja, feladata, munkarendje     

Célja, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő szinten: sajátítsák el a helyes tanulási módszereket, legyenek képesek ezen készségek továbbfejlesztésére, kapjanak szaktanári segítséget mindennapi munkájukhoz, legyenek képesek segítségadásra - fogadásra; társas kapcsolataik alakítására.  E célok elérése érdekében a tanulószoba feladatai a következők:  tantervi törzsanyag elsajátíttatása,  a tanulók tanulási módszereinek állandó fejlesztése (önálló tanulási formák),  önállóságra nevelés, tudatosság fokozása (tanulás megtervezése),  akarati és érzelmi motiváció az eredményesség érdekében,  önművelő képességek további formálása.  A tanulószoba munkarendje:  A tanulószoba a szülők igényének megfelelően 5.-8. évfolyamon működhet (53.§.)  Igénybe vehető órák száma (53.§.) 5.-8. osztály - 2 óra  Tanulószoba munkaideje 1300 órától 1430 óráig tart.  Tanítás nélküli munkanapokon, valamint péntekenként a tanulószoba nem működik.

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók jutalmazásának elvei és formái Alapelv: Kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkára, példamutató magatartásra való ösztönzés, illetve annak elismerése.  Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti és/vagy jutalmazza.  Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: o eredményes kulturális tevékenységet folytat, o kimagasló sportteljesítményt ér el, o a közösségi életben jó szervező és irányító tevékenységet végez.  A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.  Azok a tanulók, akiknek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítményük, kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményt értek el, kiemelkedő sportteljesítményt nyújtottak, jutalmukat a tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszik át. Magatartás, szorgalom Az értékelés elvei A magatartás és szorgalom minősítésénél alapelv, hogy a tanuló a kritériumok többségének megfeleljen.  Az értékelés módja és alapelvei nyilvánosak.  Egységes értékelési rendszert kell kialakítani és következetesen alkalmazni.  A házirendet, az iskolai viselkedés szabályait és a tantárgyi követelményeket, az értékelési rendszert a tanulóknak is ismerniük kell.  Az értékelési formák a hagyományos ötfokú osztályozás mellett a szóbeli és szöveges értékelés. Szóbeli értékelés szaktanár, osztályfőnök, igazgató igazgatóhelyettes által tanórán, szülői értekezleten, iskolai közösség előtt történhet. Osztályzattal a tantárgyi követelményeknek megfelelő tudásszintet, szöveges értékeléssel a tanulók

90

  

képességeinek, készségeinek fejlődését, kiemelkedő vagy elmarasztaló teljesítményét értékeljük. A tantestület a jutalmazás és elmarasztalás összhangjára törekszik. A tantestület az első félév végén a tájékoztató füzetben, tanév végén a bizonyítványban ad írásos értékelést a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről. Év végi osztályzatnál az egész évet alapul kell venni.

A magatartás- és szorgalom értékelése A magatartás- és szorgalom osztályzatok félévi és év végi megállapításánál a többi tantárgyétól eltérő szisztémát alkalmazunk. A legjobb magatartású, ill. legszorgalmasabb tanulóink 5 /példás/, a legrosszabbak 2 /rossz/, a leggyengébb szorgalmúak 2 /hanyag/ minősítést kapnak. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület többségi döntésével véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye mérvadó. A havi osztályzatokat a tájékoztató füzetbe, a félévi és az év végi osztályzatokat a bizonyítványba kell bejegyezni. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél minden évfolyamon a következő fokozatokat használjuk:  példás (5)  jó (4)  változó (3)  rossz (2) A tanulók szorgalmának értékelése, minősítése esetén az érdemjegyek:  példás (5)  jó (4)  változó (3)  hanyag (2) A magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai Példás az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti,  önként vállal feladatokat,  udvarias társaival, nevelőivel, szüleivel szemben,  óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét,  nincs írásbeli figyelmeztetője, intője, megrovása. Jó az a tanuló, aki  betartja a házirendet,  tanórán és tanórán kívül jól viselkedik,  feladatait a tőle levárható módon teljesíti,  feladatokat önként nem, vagy csak ritkán vállal, de a rábízott feladatokat teljesíti,  az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt,  nincs írásbeli intője, vagy megrovása. Változó az a tanuló, aki:  az iskola házirend előírásait néha nem tartja be,

91

 tanórán és tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,  feladatait nem teljesíti minden esetben, vagy csak részben végzi el,  előfordul, hogy társaival és a felnőttekkel szemben udvariatlan,  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,  osztályfőnöki intője van. Rossz az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti,  feladatai egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelés-oktatást zavarja,  igazolatlan mulasztása van,  több szaktanári figyelmeztetése, vagy osztályfőnöki megrovása, illetve ennél magasabb fokú büntetése van.

Aktivitás, példamutatás Azonosulás a közösségi célokkal Részvétel a közösségi munkában Hatása a közösségre Törődés társaival A házirend betartása Viselkedés, hangnem Fegyelmezettség Igazolatlan mulasztás

Példás nagyfokú

Jó közepes

Változó gyenge

Rossz negatív

igen

ellene nem vét

ingadozó

szemben áll

közömbös

érdektelen

nem árt

negatív

ingadozó

közömbös gyakran vét ellene

élen jár pozitív segítőkész betartja, arra ösztönöz kifogástalan nagyfokú legfeljebb 1 óra

aktívan részt vesz befolyást nem gyakorol segítőkész betartja

részben tartja be

kívánnivalót hagy maga után megfelelő legfeljebb 2 óra

udvariatlan, nyegle gyenge legfeljebb 7 óra v 1 nap

durva, goromba elégtelen 8 v több óra

A magatartás elbírálásakor az egyes minősítési fokozatok, osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. Az ügyeletes, illetve szaktanári figyelmeztetés a jegyet módosíthatja, a nevelőtestület döntése alapján. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Példás az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégez,  tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat,  munkavégzése pontos, megbízható,  a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken rendszeresen részt vesz,  taneszköze tiszták, rendesek, ezeket a tanítási órákra mindig elhozza,  házi feladatai mindig készek. Jó az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,  a tanórákon többnyire aktív,

92



többletfeladatot tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,  taneszközei tiszták, rendesek, házi feladata ritkán hiányzik. Változó az a tanuló, aki:  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelttel dolgozik Hanyag az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,  feladatait gyakran nem végzi el,  felszerelése gyakran hiányos, taneszközei rendetlenek,  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el,  az adott hónapban, illetve félévkor, vagy év végén osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

Tanulmányi munka Megbízhatóság Tantárgyi munkavégzés, önállóság Többletfeladatok vállalása Munkabeosztás, önellenőrzés Tanórán kívüli ismeretszerzés

Példás igényes kitartó, pontos

Jó figyelmes rendszeres ösztönzésre dolgozik

Változó ingadozó rendszertelen

igen

kevesebbet

ritkán

nem

igen jó

jó

közepes

gyenge vagy nincs

rendszeresen

általában

ritkán

egyáltalán nem

mindent elvégez

önállótlan

Hanyag hanyag megbízhatatlan feladatait nem teljesíti

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, ill. osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak együttes megléte szükséges. A fegyelmező intézkedés, nevelési eszköz, nem sértheti a tanuló emberi méltóságát, jogszabályban meghatározott jogait. A jutalmazás és büntetés részletes indoklását, mértékét az iskolai Házirend tartalmazza. Szülők értesítése A pedagógusok aláírásukkal hitelesítik a tanuló érdemjegyét az OM által engedélyezett nyomtatványban. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnökök rendszeres időközönként ellenőrzik, és az esetleges elmaradt érdemjegyeket beírják. Az elveszett nyomtatványt egy héten belül pótolni kell. A félévi és év végi osztályzások előtt legalább egy hónappal a bukásra álló tanuló szüleit értesíteni kell.

93

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek  személyiségfejlesztés,  közösségfejlesztés: osztályok közösségépítése, napközis csoportok közösségfejlesztő munkája,  sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység,  tehetség, képesség kibontakoztatása: tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, szakkörökön, különös hangsúllyal az iskolánkban működő Tehetségpont csoportjaiban,  gyermek- és ifjúságvédelem,  szociális hátrányok enyhítése,  az iskolaválasztás motivációja,  nyitottság a többi oktatási, nevelési intézmény felé: kapcsolattartás az óvodákkal, a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, stb.,  a tanulók neveltségi szintje, iskolával szembeni elvárásai,  szülő, tanuló, pedagógus és intézményünk partnerei együttműködésének, kapcsolattartásának formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik testnevelés órákon minden év áprilisában. A mérés alapjául a Fitt – program szolgál. (részletesen a „Testnevelés helyi tanterv” tartalmazza.)

Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését Tanulói igény esetén az iskolaköteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel. 100/1997 korm.rend. 5.§ (1). Ennek megfelelően a választható tantárgyak a következők:  vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek,  biológia,  kémia  fizika,  testnevelés,  földrajz,  ének – zene,  rajz és vizuális kultúra,  informatika.

94

Érettségi vizsga, előrehozott érettségi A rendes érettségi vizsgákat és az előrehozott érettségi vizsgákat a 100/1997-es kormányrendelet szerint szervezzük és bonyolítjuk le. Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga. 2014. január 1-jétől előrehozott érettségi csak idegen nyelvekből, továbbá informatika tantárgyakból tehető.

Szóbeli vizsga kérdései (középfokú iskola) Az érettségi vizsgatárgyak témaköreit és követelményeit az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002-es OM rendelet szabályozza, mely a pedagógia program mellékletét képezi.

Előrehozott érettségit követően a tantárgy tanulásával kapcsolatos intézkedések. Azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanuló sikeres előrehozott érettségit tett, mentesül az értékelés alól, az óralátogatás alól az igazgató döntése alapján mentesülhet.

Érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei Ld: Melléklet

A szakképzés szakmai programja Szakiskolai szakképzés A képzés megkezdésének szükséges feltételei: 

tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség vagy



a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (4) bekezdése szerint – kizárólag szakképzési évfolyamon megszervezett szakiskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók esetében – a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség



a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13.§ (2) bekezdése szerint (2) A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény határozza meg.

95

Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% (Az elmélet/gyakorlat arány az „előrehozott” szakképzés esetében a szakmai képzésre vonatkozik) Szakmai alapképzés: van, időtartama 1 év. Szintvizsga szervezhető az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások A vizsga részei A részletes vizsgakövetelményeket a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. A vizsga tartalmára vonatkozó előírások A részletes vizsgakövetelményeket a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. A vizsga értékelése Az értékelésre vonatkozó részletes információkat a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. Beszámítható előzetes tanulmányok A szakmacsoporthoz tartozó szakmák tanulása esetén szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. A tanult nyelvből megszerzett közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga esetén a nyelvi órák látogatása alól felmentés adható. SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 33 811 03 1000 00 00 2013.09.01-től OKJ 34 011 04 A képzés célja: A szakács szakmai képzés célja olyan vendéglátó szakember képzése, aki a különböző vendéglátó

tevékenységet

folytató

gazdálkodó

szervezetek

hálózati

egységeiben

árugazdálkodási, árukezelési, előkészítő, termelő és munkaszervezési feladatokat lát el a mindenkori jogszabályi előírásoknak és piaci igényeknek megfelelően. A vendégek által kért ételeket a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon állítja elő, tálalja. Az üzletben alkalmazott értékesítési módtól függően igény szerint képes a vendég előtt ételkészítési műveletek végzésére, szakszerűen a vendégeket – legalább egy idegen nyelven is – a készítményekről tájékoztatni. A tevékenysége során a vendégekkel, üzleti partnerekkel legalább egy idegen nyelven munkájához kapcsolódóan, társalgási szinten kommunikál. Figyelemmel kíséri a fogyasztói szokásokhoz kapcsolódó trendeket, képes és kész önmagát 96

folyamatosan továbbképezni, munkájában megújulni. A szakács legfontosabb feladata a korszerű vendéglátás követelményeinek megfelelő feladatok ellátása, valamint a vendégek elvárásainak

megfelelő

ételválaszték

kialakítása

és

elkészítése.

Az

ételeknek,

a

követelményeknek megfelelő minőségi színvonalon történő tálalása a fogyasztók és a vendégek számára. CUKRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 33 811 01 1000 00 00 2013.09.01-től OKJ 34 011 01 A képzés célja A

cukrász

szakképzés

cukrászüzemekben

célja

és

olyan

vendéglátó-szakember

cukrászdákban

az

képzése,

élelmiszergyártás

aki

a

higiéniai

alapkövetelményeinek betartása mellett, a korszerű táplálkozáshoz mindjobban igazodó cukrászsüteményeket készít, figyelemmel azok ízbeli változatosságára, esztétikai megjelenítésére, vásárlói, megrendelői igényekre. Szükség szerint cukrászdában eladói tevékenységet végez, magyar és legalább egy idegen nyelven terméket ajánl. Figyelemmel kíséri magyar és legalább egy idegen nyelven a fogyasztói szokásokhoz, technológiákhoz kapcsolódó trendeket, képes és kész munkájában megújulni. PINCÉR SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 33 811 02 1000 00 00 2013.09.01-től OKJ 34 011 03 A képzés célja A pincér szakmai képzés célja olyan vendéglátó-szakember képzése, aki a különböző vendéglátó-tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítést előkészítő, értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el a mindenkori jogszabályi előírásoknak és piaci igényeknek megfelelően. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja, alkalmazva az üzletpolitikának és az alkalomnak megfelelő felszolgálási módot. A tevékenysége során a vendégekkel szükség szerint legalább egy - idegen nyelven munkájához kapcsolódva, társalgási szinten kommunikál. Figyelemmel kíséri a fogyasztói szokásokhoz kapcsolódó trendeket, képes és kész munkájában megújulni.

97

Érettségire épülő szakképzés VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 52 811 02 1000 00 00 2013.09.01-től Vendéglátásszervező- vendéglős OKJ 54 811 01 A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint a Vendéglős szakképesítés és a Vendéglátásszervező- vendéglős szakképesítés érettségi vizsgát követően szerezhető meg. A tanulók felvételének feltétele érettségi bizonyítvány. Szakmai előképzettség A tanulók felvétele az Országos Képzési Jegyzék szerint nincs szakmai előképzettséghez kötve. Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek A képzésre jelentkező tanulóknak a mindenkor érvényes - jogszabályokban meghatározott egészségügyi követelményeknek és szakmai elvárásoknak kell megfelelniük, amelyek alkalmasnak minősítik őket a folyamatos munkavégzésre. A KÉPZÉS CÉLJA Olyan szakemberek képzése, akik a vendéglátásban és a vendéglátással kapcsolatos gazdasági területeken vezetési, szervezési feladatokat látnak el. Korszerű,

magas

szintű

szakmai

és

vállalkozási

ismertekkel

és

konvertálható,

továbbfejleszthető tudással rendelkeznek. A vendéglős munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása, amelyekkel legyen képes a vendéglátó egységben beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet irányítani, marketing feladatokat ellátni, vendégkapcsolatokat ápolni, a megfelelő mennyiségű és minőségű árukészletről gondoskodni. Biztosítani a személyi és tárgyi feltételeket, megszervezni az adminisztrációs rendet, betartatni tűz- és munkavédelmi előírásokat és a higiéniás szabályokat (HACCP). Tanulják meg, hogyan indítsanak és működtessenek saját vállalkozást. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási végzi, irányítja. Kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat, folyamatosan gondoskodik a megfelelő árukészletről. Biztosítja az egység adminisztrációs rendjét, a tűz-, munka és tulajdonvédelmi előírások 98

betartását, gondoskodik a higiéniás szabályok betartásáról, teljes körű leltár- és anyagi felelősséggel tartozik az egységben a készletekért. A képzés struktúrája, a képzési idő Évfolyamok száma:

2

Elmélet aránya:

60%

Gyakorlat aránya:

40%

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei  felmenthető

a

tanuló

azon

tárgyak

(modulok)

tanulása

és

vizsgakötelezettsége alól, amelyekből másik szakmai képzés keretében eredményesen vizsgázott,  a vizsgázó az adott tárgyban az országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban

meghatározott

99

helyezést,

teljesítményt

ért

el.

 34 811 01 CUKRÁSZ HALLER 2013/2014-től 3-éves képzés Tantárgyak Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként 2013/2014 2014/2015 2015/2016 9. 10. 11. Informatika Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalom ismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség - építő Program Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszer- ismeretek fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Szakmai informatika Cukrászat Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat Cukrászat üzemi gyakorlat iskolai Cukrászat üzemi gyakorlat munkahely Nyári gyakorlat Összes óraszám

2,0 3,0 2,0 2,0 3,0 5,0 1,0 0,5

72,0 108,0 72,0 72,0 108,0 180,0 36,0 18,0

0,5 0,5 2,0 0,5

16,0 16,0 64,0 16,0

1,0 2,0 1,0 1,0

36,0 72,0 36,0 36,0

5,0 1,0

180,0 36,0

5,0 1,0

160,0 32,0

0,5 2,0 0,5 0,5

16,0 64,0 16,0 16,0

2,0 2,0 1,0

72,0 72,0 36,0

0,5 1,0

18,0 36,0

1,0 1,0 0,5 4,0 1,0 4,0

36,0 36,0 18,0 144,0 36,0 144,0

1,0 1,0

36,0 36,0

1,0

32,0

2,0

72,0

1,0

32,0

2,0 17, 5

72,0 630,0

2,5 17, 5

80,0 560,0

Összesen szakmai:

140,0 1260,0 36, 0 752,0

Összes gyakorlat:

320,0

140,0 1296, 0 1040, 0 842,0

35, 0

100

35, 0

Összese n 16,0 124,0 244,0 124,0 108,0 108,0 520,0 104,0 18,0 16,0 64,0 106,0 124,0 36,0 104,0 72,0 18,0 248,0 36,0 144,0 152,0 1190,0 280,0 3676,0

1120, 0 816,0

2608,0

640,0

1802,0

 34 811 03 pincér HALLER 2013/2014-től 3-éves képzés Tantárgyak Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként 2013/2014 2014/2015 2015/2016 9. 10. 11. Informatika Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalom ismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség - építő Program Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszer- ismeretek fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Szakmai informatika Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat iskolai Felszolgálás gyakorlat üzemi Nyári gyakorlat Összes óraszám

2,0 3,0 2,0 2,0 3,0 5,0 1,0 0,5

72,0 108,0 72,0 72,0 108,0 180,0 36,0 18,0

0,5 0,5 2,0 0,5

16,0 16,0 64,0 16,0

1,0 2,0 1,0 1,0

36,0 72,0 36,0 36,0

5,0 1,0

180,0 36,0

5,0 1,0

160,0 32,0

0,5 2,0 0,5 0,5

16,0 64,0 16,0 16,0

2,0 2,0 1,0

72,0 72,0 36,0

0,5 1,0

18,0 36,0

1,0 1,0 0,5 4,0 5,0

36,0 36,0 18,0 144,0 180,0

1,0 1,0

36,0 36,0

1,0

32,0

2,0 2,0 17, 5

72,0 72,0 630,0

1,0 2,5 17, 5

32,0 80,0 560,0

140,0 35,0 1260,0

Összesen szakmai:

752,0

140,0 1296,0 35, 0 1040,0

Összes gyakorlat:

320,0

842,0



101

36, 0

Összes en 16,0 124,0 244,0 124,0 108,0 108,0 520,0 104,0 18,0 16,0 64,0 106,0 124,0 36,0 104,0 72,0 18,0 144,0 180,0 104,0 152,0 1190,0 280,0 3676,0

1120, 0 816,0

2608,0

640,0

1802,0

 34 811 04 szakács HALLER 2013/2014-től 3-éves képzés Tantárgyak Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként 2013/2014 2014/2015 2015/2016 9. 10. 11. Informatika Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalom ismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség - építő Program Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszer- ismeretek fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Szakmai informatika Előkészítés és ételkészítési alapismeretek Előkészítés és ételkészítési alapozó gyakotrla Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

2,0 3,0 2,0 2,0 3,0 5,0 1,0 0,5

72,0 108,0 72,0 72,0 108,0 180,0 36,0 18,0

Nyári gyakorlat Összes óraszám

36,0 72,0 36,0 36,0

5,0 1,0

180,0 36,0

5,0 1,0

160,0 32,0

0,5 2,0 0,5 0,5

16,0 64,0 16,0 16,0

1,0

32,0

72,0 72,0 36,0

0,5 1,0

18,0 36,0

1,0 1,0 0,5 1,5

36,0 36,0 18,0 54,0

1,0 1,0

36,0 36,0

2,0

72,0

2,5 3,0

90,0 108,0

140,0 35,0 1400,0

16,0 16,0 64,0 16,0

1,0 2,0 1,0 1,0

2,0 2,0 1,0

Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat iskolai Ételkészítési üzemi gyakorlat

0,5 0,5 2,0 0,5

2,0

72,0

17, 5

630,0

162,0 108,0 630,0 1,0 2,5 17, 5

32,0 80,0 560,0

32,0 152,0 560,0

2,0

72,0

36, 0

1120, 0 816,0

2608,0

640,0

1802,0

Összesen szakmai:

752,0

Összes gyakorlat:

320,0

842,0

102

104,0 72,0 18,0 54,0 72,0

140,0 1436,0 35, 0 1040,0



Összes en 16,0 124,0 244,0 124,0 108,0 108,0 520,0 104,0 18,0 16,0 64,0 106,0 124,0 36,0

280,0 3956,0

 Vendéglős 2013/2014-es tanévtől Tantárgyak Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként 13. 14.

Osztályfőnöki Testnevelés Munkahelyi egészség és bisztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Nyári gyakorlat Összes óra nyári gyakorlat nélkül Összes óra Gyakorlati óraszám 

óraszám/h ét 1 2 0,5

3 2 2

óraszám/ év 36 72 18

108 72 72

4 3 3 7 3 3 0,5 1

144 108 108 252 108 108 18 36 160 1420 1420 772

35 17

103

Összese n

óraszám/h ét 1 2

óraszám/ év 32 64

0,5 2 2 1,5 2

16 64 64 48 64

16,00 64,00 172,00 120,00 136,00

2 2 2

64 64 64

2 7 2 5 1 1

64 224 64 160 32 32

64,00 64,00 208,00 108,00 172,00 476,00 172,00 268,00 50,00 68,00

1120 1120 672

160,00 2380,00 2540,00 1444,00

35 20

68,00 136,00 18,00

 338110210000000 pincér HALLER 2013/2014-től 3-éves előrehozott képzés 32/2011 NGM. Kompetenciaterületek Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként 9. 2012/ 2013

Idegennyelvi* Tanulás (a moduláris óraszám terhére) Történelem-szociális-állampolgári Természettudományos Digitális Matematikai Művészeti Anyanyelvi Testnevelés Osztályfőnöki Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai idegen nyelvi kommunikáció gyak Felszolgálás I. Felszolgálás I. gyakorlat Felszolgálás I. gyakorlat külső Felszolgálás II. Felszolgálás II. gyakorlat Felszolgálás II. gyakorlat külső Nyári gyakorlat Összesen:

10. 2013/ 2014

108/3 18/0. 5

108

72/2

72

144/4

144

72/2

72

72/2

72

36/1

36

108/3

108

180/5

180

36/1

36

72/2

72

36/1

36

36/1

18

11. 2014/ 2015

0 0

0 0

0 0

0 0

1 2 1 1 0,5 1,5 2,5 0,5 2

36 72 36 36 18 54 90 18 72

0 0 1 0 0 1 2,5 0,5 2

0 0 32 0 0 32 80 16 64

72 36 0

1,5 1 1

48 32 32

72 108 540 0 0 0 160 1420,0 0 1060,0 0 808,00

0 0 0 3 4 17,5

0 0 0 96 128 560 0 1120,0 0 960,00

2 36 1 0

72/2

72

252/7

252

0

0

0

0,00

0

0,00

0

0,00

2 3 15 0 0 0

140,00 1314,0 0

Összesen szakmai: 468,00

Összes gyakorlat:

252,00

104

35,00

35,0

720,00

33 811 03 1000 00 00 Szakács HALLER 2013/2014-től 3-éves előrehozott képzés 32/2011 NGM. Kompetenciaterületek Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként 9. 2012/ 2013

Idegennyelvi* Tanulás (a moduláris óraszám terhére) Történelem-szociális-állampolgári Természettudományos Digitális Matematikai Művészeti Anyanyelvi Testnevelés Osztályfőnöki Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai idegen nyelvi kommunikáció gyak Ételkészítés I. Ételkészítés I. gyakorlat Ételkészítés I. gyakorlat külső Ételkészítés II. Ételkészítés II. gyakorlat Ételkészítés II. gyakorlat külső Nyári gyakorlat Összesen: Összesen szakmai: Összes gyakorlat:

10. 2013/ 2014

108/3 18/0. 5

108

72/2

72

144/4

144

72/2

72

72/2

72

36/1

36

108/3

108

180/5

180

36/1

36

72/2

72

36/1

36

36/1

18

11. 2014/ 2015

0 0

0 0

0 0

0 0

1 2 1 1 0,5 1,5 2,5 0,5 2

36 72 36 36 18 54 90 18 72

0 0 1 0 0 1 2,5 0,5 2

0 0 32 0 0 32 80 16 64

72 36 0

1,5 1 1

48 32 32

72 108 540 0 0 0 160 1420,00 1060,00 808,00

0 0 0 3 4 17,5

0 0 0 96 128 560 0 1120,00 960,00 720,00

2 36 1 0

72/2

72

252/7

252

0

0

0

0,00

0

0,00

0

0,00

2 3 15 0 0 0

140,00 1314,00 468,00 252,00

105

35,00

35,0

33 811 01 1000 00 00 cukrász HALLER 2013/2014-től 3-éves előrehozott képzés 32/2011 NGM. Kompetenciaterületek Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként 9. 2012/ 2013

Idegennyelvi* Tanulás (a moduláris óraszám terhére) Történelem-szociális-állampolgári Természettudományos Digitális Matematikai Művészeti Anyanyelvi Testnevelés Osztályfőnöki Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai idegen nyelvi kommunikáció gyak Cukrászati termékkészítés Cukrászati termékkészítés gyak Cukrászati termékkészítés gyak külső Cukrászati termelési feladatok Cukrászati termelési feladatok gyak Cukrászati termelési feladatok gyak külső Nyári gyakorlat Összesen: Összesen szakmai: Összes gyakorlat:

10. 2013/ 2014

108/3 18/0. 5

108

72/2

72

144/4

144

72/2

72

72/2

72

36/1

36

108/3

108

180/5

180

36/1

36

72/2

72

36/1

36

36/1

18

11. 2014/ 2015

0 0

0 0

0 0

0 0

1 2 1 1 0,5 1,5 2,5 0,5 2

36 72 36 36 18 54 90 18 72

0 0 1 0 0 1 2,5 0,5 2

0 0 32 0 0 32 80 16 64

72 36 0

1,5 1 1

48 32 32

72 108 540 0 0 0

1,5 2 11 1,5 2 6,5

48 64 352 48 64 208

2 36 1 0

72/2

72

252/7

252

0

0

0

0,00

0

0,00

0

0,00

2 3 15 0 0 0

140,00 1314,00 468,00 252,00



106

35,00

160 1420,00 35,0 1060,00 808,00

0 1120,00 960,00 720,00

 Szakiskola 2+2 évfolyam 32/2011NGM. Rend. 2012/2013 2013/2014 Közös órák 11. 12. Osztályfőnöki 18/0,5 16/0,5 Testnevelés 36/1 32/1 Vendéglátó gazdálkodási tev. 36/1 160/5 Vendéglátó tevékenység 72/2 80/2,5 alapjai

Összesen Szakács

4,5/

9

Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelvi kommunikációs gyakorlat Ételkészítés Ételkészítés gyak.

54/1,5

48/1,5 32/1

144/4 108/3 8,5 630/17,5 160/4,5 1258/35

96/3 96/3 8,5 560/17,5

külső gyakorlat Nyári gyakorlat

Összesen: Cukrász Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelvi kommunikációs gyakorlat Cukrászati termékkészítés Cukrászati termékkészítés gyak.

1120/35

54/1,5

48/1,5 32/1

144/4 738/20,5

48/1,5 32/1

26 Cukrászati termelési feladatok Cukrászati termelési feladatok gyakorlat külső gyakorlat Cukrászati termelési feladatok gyakorlat külső Nyári gyakorlat

Összesen: Pincér Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelvi kommunikációs gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat külső gyakorlat Nyári gyakorlat

Összesen:

48/1,5 64/2 0 160/4,5 1258/35

368/11,5 192/6 1120/35

54/1,5

54/1,5 32/1

144/4 108/3 8,5 630/17,5 160/4,5 1258/35

96/3 96/3 560/17,5 1120/35 107

52 811 02 1000 00 00 Vendéglős Tantárgy osztályfőnöki testnev. Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai Szakmai idegen nyelvi kommunikáció (német, angol) Szakmai idegen nyelvi kommunikáció gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás gyakorlat külső Ételkészítés Ételkészítés gyakorlat Ételkészítés gyakorlat külső Vendéglátó üzletvezetési tevékenységek Összesen: Nyári gyakorlat

18/0,5 18/0,5 90/2,5

16/0,5 16/0,5 64/2

72/2 72/2

80/2,5 32/1 32/1

36/1 108/3

48/1,5 96/3

54/1,5 108/3

64/2 96/3

144/4

160/5

720/20 704/22 1260/35 1120/35 180 1440

108

/2013 (IV.05) NGM rendelet alapján A közismereti és szakmai órák aránya Közismeret

Szakmai elmélet és gyakorlat

Területek Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret

vendéglátó gazdálkodás szakmai számítások szakmai informatika gyakorlat Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra 2 óra (csoportos gyakorlat)

9,5 óra 23 óra 2,5 óra (csoportos gyakorlat)

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

2,5 óra ebből: 1 1 0,5 17 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak informatika Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam 0,5 óra

2 óra

1 óra

0,5 óra

2 óra + 1óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 0,5 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

109

2012/2013  32/2011  NGM  rendeletben  kiadott  SZVK.  alapján  2+2‐éves képzés  szakács  3381103100000 00  cukrász  3381101100000 00  pincér  3381102100000 00  vendéglős  5281102100000 00  32/2011  NGM  rendeletben  kiadott  SZVK.  alapján  3‐éves képzés  szakács  3381103100000 00  cukrász  3381101100000 00  pincér  3381102100000 00     

2013/2014  32/2011  NGM  rendeletben  kiadott  SZVK.  alapján  2+2‐éves   szakács  3381103100000 00  cukrász  3381101100000 00  pincér  3381102100000 00  vendéglős  5281102100000 00  32/2011  NGM  rendeletben  kiadott  SZVK.  alapján  3‐éves képzés  szakács  3381103100000 00  cukrász  3381101100000 00  pincér  3381102100000 00    14/2013  NGM  rendeletben  kiadott  KP.  alapján  szakács 3401104  cukrász 3401101  pincér 3401103  vendéglátás  szervező‐ vendéglős54811 01 

2014/2015  2015/2016  2016/2017  32/2011  NGM  rendeletben  kiadott  SZVK.  alapján  folytatott  2+2  éves  képzés  illetve  az  érettségi  utáni  vendéglős  képzés megszűnik. 

32/2011  NGM  rendeletben  kiadott  SZVK.  alapján  3‐éves képzés  szakács  3381103100000 00  cukrász  3381101100000 00  pincér  3381102100000 00    14/2013  NGM  rendeletben  kiadott  KP.  alapján  szakács 3401104 cukrász 3401101 pincér 3401103  vendéglátás  szervező‐ vendéglős54811 01 

110

32/2011  NGM  rendeletben  kiadott  SZVK. alapján folytatott  3‐éves képzés megszűnik 

14/2013  NGM  rendeletben  kiadott  KP.  alapján  szakács 3401104  cukrász 3401101  pincér 3401103  vendéglátás  szervező‐ vendéglős54811 01 

14/2013  NGM  rendeletben  kiadott  KP.  alapján  szakács 3401104 cukrász 3401101 pincér 3401103  vendéglátás  szervező‐ vendéglős54811 01 

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések  A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai program részét képező helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától felmenő/kimenő rendszerben valósul meg. 3. A pedagógiai program átdolgozására a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012.09.01. napján hatályba lépő rendelkezését figyelembe véve került sor. Az 1., 5. és 9. évfolyamon 2012. szeptember 1. napjától a mindennapos testnevelés felmenő rendszerű.  A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. 2013. március 31. napjáig a nevelőtestületnek elvégezte a pedagógiai program teljes körű felülvizsgálatát. 3. Az új NAT, kerettanterv szerint felülvizsgált pedagógiai program, kialakított helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre az 1., 5.és 9. évfolyamon felmenő rendszerben. 4. A jelen összedolgozott pedagógiai program és helyi tanterv a fenntartó egyetértésével, az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba.  A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója,  a nevelőtestület bármely tagja,  a nevelők szakmai munkaközösségei,  a szülői munkaközösség,  az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a szülői munkaközösség diákönkormányzati képviselői útján a szülői munkaközösségnek, vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus által a nevelőtestületnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia program a jóváhagyást követő tanév szeptember első napján kerül bevezetésre.

111

A pedagógiai programnyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézménynél tekinthető meg:       

az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál, az iskola igazgatóhelyettesénél, az iskola honlapján.

3. A megismertetés a tanév elején összehívott összevont iskolai szülői értekezleten, a szülői munkaközösség választmányának ülésén és a diákönkormányzat ülésén történik. 4. A tájékoztatás kérésének és a tájékoztatás adásának rendje: A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, az iskola igazgatóságával, vezetőségével, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel. - A tájékoztatás kérés rendje: szóban történhet személyesen, telefonon, illetve írásban, levélben, postai és elektronikus úton. - A tájékoztatás adásának rendje: szóban és írásban történhet személyesen, telefonon, illetve levélben postai és elektronikus úton. 5. Az iskola honlapján: www.halleriskola.hu szintén lehetőség nyílik a tájékozódásra és a tájékoztatásra.

Mellékletek A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv fogyatékossági típusához és fokához igazodó fejlesztő program. Érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei. Tantárgyi helyi tantervek.

112

113