Ügyrend
TARTALOMJEGYZÉK
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3
I.1. Ügyrend hatálya
3
I.2. A szakigazgatási szerv jogállása
3
I.3. A szakigazgatási szerv alapadata
3
II. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
4
III. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
4
III.1.
Szervezeti felépítés
4
III.2.
Személyi állomány
5
IV. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ÉS BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI
7
IV.1.
Az Igazságügyi Szolgálat általános feladatai
7
IV.2.
Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya
8
IV.3.
Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya
4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 9., 4401 Nyíregyháza Pf. 165, Telefon: 42/597-670 Fax: 42/597-671 E-mail:
[email protected] Honlap: www.kih.gov.hu
9
2 IV.4.
Jogi Segítségnyújtó Osztály
10
IV.5.
Áldozatsegítő Osztály
12
V. A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
14
V.1.
Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje
14
V.2.
Irányítási jogkör, alárendeltségi viszonyok rendje
14
V.3.
Képviseleti jogosultság rendje
14
V.4.
A helyettesítés rendje
15
V.5.
A kiadmányozás rendje
15
V.6.
Az Igazságügyi Szolgálat bélyegző, érkeztetési, szignálási és postázási rendje
V.7.
Az Igazságügyi Szolgálat értekezleti rendje
V.8.
A munkavégzés munkarend és a munkaidő beosztás
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16
17 18
20
1. számú függelék
21
2. számú függelék
22
3. számú függelék
23
4. számú függelék
24
5.
számú függelék
25
6.
számú függelék
26
7.
számú függelék
28
3
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 33/2011. (III. 9.) KIM Utasítás szerinti Szervezeti és Működési Szabályzatának 12. §. c) pontjában és a 31. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezése alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Ügyrendjét az alábbiak szerint állapítom meg.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.1. Az Ügyrend hatálya
Az Ügyrend hatálya a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatára, annak belső szervezeti egységeire illetve valamennyi kormánytisztviselőjére és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerint foglalkoztatott munkavállalójára terjed ki.
I.2. A szakigazgatási szerv jogállása
A
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei
Kormányhivatal
Igazságügyi
Szolgálata
(a
továbbiakban:
Igazságügyi Szolgálat) az igazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló, a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő önálló szervezeti egység. Az Igazságügyi Szolgálatnál működő osztályok az igazgató és az osztályvezetők vezetése alatt állnak. Az osztályok a szakmai követelményrendszer érvényesítése érdekében horizontális együttműködésre kötelesek. Az együttműködés keretében a feladatkörükbe tartozó, más szervezeti egységet, illetőleg szakigazgatási szervet is érintő ügyekben egymással egyeztetve, egymást folyamatosan tájékoztatva kötelesek eljárni.
I.3. A szakigazgatási szerv alapadatai
4 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata
Székhelye:
4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 9.
Postacíme:
4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 9, Pf:165
Központi telefonszáma:
42/597-670
Központi telefaxszáma:
42/597-671
Központi email:
[email protected]
Illetékességi területe:
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Területi Irodák: 1,
Fehérgyarmat
Kossuth tér. 9.
Tel: 30/551-6081
2,
Kisvárda
Flórián tér 20.
Tel: 30/551-3714
Az Igazságügyi Szolgálat bélyegző lenyomata kör alakú. A bélyegző felső részén 2 sorban, félkör alakban a „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata” szövegrész, középen a Magyar Köztársaság címere – alatta a bélyegző sorszáma –, alsó részében pedig „Nyíregyháza” felirat.
Az Igazságügyi Szolgálatnál használatos bélyegzők lenyomatát a jelen Ügyrend 7. számú függeléke tartalmazza.
Az ellátandó alaptevékenységek államháztartási szakfeladatonkénti besorolásban: 691001 Jogi segítségnyújtás, 842350 Pártfogó felügyelői tevékenység, 842370 Áldozatsegítés és kárenyhítés.
II.
AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
Megjegyzés [KT1]: Ezt külön kellene tárgyalni, mert az áldozatsegítés vonatkozásában országos illetékessége van.
5
Az Igazságügyi Szolgálat feladataira és hatáskörére, továbbá működésére a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényben (a továbbiakban: Khtv.), , a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendeletben, a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben, a pártfogó felügyelői tevékenységre, a jogi segítségnyújtásra, az áldozatsegítésre és az állami kárenyhítésre vonatkozó hatályos jogszabályokban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) Alapító Okiratában, és Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ), az SZMSZhez kapcsolódó egyéb belső szabályzatokban, valamint a jelen Ügyrendben, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: KIMISZ) által kibocsátott módszertani útmutatásokban (főigazgatói intézkedések, állásfoglalások, tájékoztatók) foglaltak az irányadóak. A vezetők, az ügyintézők, az előadók feladatait az SZMSZ, a jelen Ügyrend és az annak mellékletét képező munkaköri leírások szabályozzák. A munkaköri leírás a felelősség megállapítására is alkalmas módon tartalmazza a munkakörben ellátandó feladatok jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltő alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat és a helyettesítés rendjét. Az Igazságügyi Szolgálat valamennyi munkatársa köteles a feladatok végrehajtásában együttműködni. A belső szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért és fenntartásáért az igazgató, valamint az adott belső szervezeti egységek vezetői az osztályvezetők a felelősek.
AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZEMÉLYI
III.
ÁLLOMÁNYA
III.1.)
Szervezeti felépítés
Igazságügyi Szolgálatot az igazgató vezeti. Az igazgató vezetése alatt álló belső szervezeti egységek: Az
Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya, Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya, Jogi Segítségnyújtó Osztály,
6 Áldozatsegítő Osztály.
Az egyes osztályok vezetését osztályvezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselők látják el. Az egyes belső szervezeti egységek a feladat és hatáskörükbe tartozó ügyekben önállóan járnak el az osztályvezető irányításával.
Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti felépítésének ábráját a jelen Ügyrend 1. számú függeléke tartalmazza.
Az Igazságügyi Szolgálat egyes szervezeti egységeinek létszámkeretét a jelen Ügyrend 2. számú függeléke tartalmazza. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alapján és egyéb közszolgálati jogszabályokra is figyelemmel a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a jelen Ügyrend 3. számú függeléke tartalmazza.
III.2.)
Személyi állomány
a.) Az igazgató Az Igazságügyi Szolgálatot az igazgató vezeti, aki:
a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti és irányítja az Igazságügyi Szolgálatot; 2. gyakorolja az Igazságügyi Szolgálat vezetőjének címzett hatásköröket, az ehhez kapcsolódó kiadmányozási jogot, amelyet átruházhat; 3. elkészíti az Ügyrendet és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat 3 példányban; 4. az osztályvezetők útján ellenőrzi és szervezi az Igazságügyi Szolgálat belső szervezeti egységeit, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a szakmai követelmények érvényesülését; 5. gondoskodik a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételéről; 6. tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Államigazgatási Kollégiumnak; 7. gyakorolja a munkáltatói, utasítási és ellenőrzési jogot az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a Khtv. 15. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával; 8. meghatározza az éves munkatervi feladatokat, továbbá elkészíti az éves beszámolót, valamint a szakmai irányító szerv által elrendelt esetekben beszámolót, jelentéseket készít, adatokat közöl; 9. a kormánymegbízott által meghatározott rendben, de legalább évente tájékoztatást ad a kormánymegbízott részére a szakigazgatási szerv tevékenységéről; 1.
7
10. szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának irányítása céljából; 11.
gondoskodik a havi ellátmány határidőre történő elszámolásáról, biztosítja a források és
eszközök célszerű, takarékos és hatékony felhasználását, valamint gondoskodik a bűncselekmény áldozatai számára nyújtandó azonnali pénzügyi segély biztonságos őrzéséről; 12.
a munkaköri leírásában meghatározott szakmai területeken vezeti és ellenőrzi az adott
szervezeti egységek tevékenységét; 13.
az Igazságügyi Szolgálat vonatkozásában részt vesz a Kormányhivatal stratégiájának,
költségvetésének és beszámolóinak kidolgozásában, valamint a szakmai felügyelet irányában szakmai koncepciók kidolgozásában;
14.
meghatározza az egyes belső szervezeti egységek létszám keretét.
b.) Az igazgató-helyettes (nem önálló státusz)
Az igazgatót távollétében és akadályoztatása esetén az általa kinevezett belső szervezeti egység osztályvezetői munkakörét is betöltő igazgató-helyettes helyettesíti, főosztályvezető-helyettesi beosztásban, aki:
1.
segíti az igazgató irányító, felügyeleti jogkörének az ellátását,
2.
az igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörében eljárva irányítja
és felügyeli a megyei hivatal tevékenységét, 3.
a munkaköri leírásában meghatározott szakmai területeken vezeti és ellenőrzi a szervezeti
egység(ek) tevékenységét.
c.) Az osztályvezető 1.
munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellátja az osztály szakmai tevékenységének
irányítását, ellenőrzési jogosultságát – az általános jelentési kötelezettség betartása mellett – közvetlenül és folyamatosan gyakorolja, 2.
rendszeresen ellenőrzi az alárendeltségébe tartozó kormánytisztviselők szakmai tevékenységét,
az ügyintézési határidők betartását, 3.
gyakorolja a szakmai vezetése alatt álló szervezeti egység feladatköréhez kapcsolódó
hatásköröket és döntési jogköröket, valamint szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, 4.
az osztály feladatkörébe tartozó ügyekben az igazgató nevében és megbízásából gyakorolja a
szerv vezetője által részére átruházott kiadmányozási jogot, 5.
biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési határidők betartását,
6.
közreműködik a feladatkörét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és szakmai
koncepciók előkészítésében, véleményezésében, 7.
javaslatot tesz a szakmai vezetése alatt álló szervezeti egység éves munkatervi feladataira,
előkészíti az osztályán dolgozók munkaköri leírásokat, 8.
ellátja mindazon ügyeket, amelyet az igazgató vagy helyettesítése esetén az igazgató- helyettes
állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.
8 a) Az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselője A pártfogó felügyelő, az áldozatsegítő, a jogi segítségnyújtó munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő a munkatervben, a munkaköri leírásában részére megállapított és az osztályvezetője által rá osztott feladatokat, kapott utasításokat a határidőkre is figyelemmel, a jogszabályok és az egyéb szakmai utasítások betartásával végzi. A kormánytisztviselő a feladatkörét önállóan látja el és felelős a saját tevékenységéért. A pártfogó felügyelő a feladatait az osztályvezetője által jóváhagyott heti munkaterv alapján végzi. A szakigazgatási szerv vezetője nevében és megbízásából a V. Fejezet 5.c. pontjában meghatározottak szerint gyakorolja az átruházott kiadmányozási jogot.
A középfokú végzettségű, előadó munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő (kormányzati ügykezelő) a részére megállapított feladatokat a munkaköri leírásban foglaltak,- valamint a közvetlen vezetőjétől/osztályvezetőjétől kapott utasítás szerint köteles ellátni.
AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ÉS BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI
IV.
IV.1.
Az Igazságügyi Szolgálat általános feladatai
Az Igazságügy Szolgálat feladatellátásával, működésével összefüggésben: a)
ügyfélfogadási tevékenysége keretében, a hatáskörébe tartozó ügyekben fogadja az ügyfeleket az
erre
kijelölt
helyiségeiben,
a
jogi
segítségnyújtás
területén
ellátja
a
kihelyezett
ügyfélfogadással kapcsolatos feladatokat, a pártfogó felügyelői feladatokkal összefüggésben a székhelyétől és a telephelyétől eltérően részirodákat működtet; b)
rendszeres (különös tekintettel az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program keretein belüli kötelezettségre) és eseti jellegű adatszolgáltatást teljesít, szakmai anyagokat, statisztikai kimutatásokat készít elő a kormányhivatal, valamint a KIMISZ szervezeti egységei részére;
c)
a jogi segítségnyújtás szakmai feladatai vonatkozásában az ellátás előirányzata a KIMISZ kezelésében lévő „Jogi segítségnyújtás” célelőirányzat, az áldozatsegítés szakmai feladatai ellátásának előirányzata pedig a KIMISZ kezelésében lévő „Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” előirányzat,
d)
együttműködik a KIMISZ ellenőrzéseiben, vizsgálataiban, részt vesz az általa szervezett képzésekben;
e)
egyes szakterületeit érintően, a KIMISZ-szel együttműködve pályázatok előkészítésében és megvalósításában vesz részt;
f)
a KIMISZ-szel együttműködve részt vesz az egyes szakterületek hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatainak a fejlesztésében;
9 g)
módszertani fejlesztéseit, és az egyes szakterületekre vonatkozó sztenderdek építését illetően az előzetes egyeztetésre is kiterjedően - együttműködik a KIMISZ-szel;
h)
erre
vonatkozó
megkeresés
esetén
véleményezi
a
feladatkörét
érintő
jogszabályok,
kormánymegbízotti, főigazgatói intézkedések, illetve a kormányhivatal egyéb szabályzatainak tervezetét; i)
közreműködik a közérdekű bejelentések és panaszok intézésében;
j)
elvégzi
az
közreműködik
iratkezeléssel a
(iktatás,
Kormányhivatal
postázás,
irattározás
gazdálkodással
stb.)
összefüggő
összefüggő egyes
feladatokat, nyilvántartási,
adatfeldolgozási és előkészítési feladatainak teljesítésében, előkészíti az egyes gazdálkodással összefüggő feladatok végrehajtása során keletkező pénzügyi kötelezettségek iratait, és azokat megküldi a Pénzügyi Főosztálynak; k)
gondoskodik a használatába, kezelésébe adott vagyontárgyak megőrzéséről, szabályszerű kezeléséről;
l)
ellátja a Humánpolitikai Főosztály által meghatározott humánpolitikai feladatokat;
m)
ellátja szakigazgatási szerv vezetőjének munkáltatói jogkörébe tartozó feladatokat és azokról nyilvántartást vezet;
n)
megtervezi a szolgálati gépjárművek várható km. futását, vezeti a szolgálati gépjárművek menetlevelét, elkészíti havi km. összesítésüket;
o)
megigényli a bűncselekmény áldozatai számára az azonnali pénzügy segélyt a Pénzügyi Főosztálytól, gondoskodik annak tárolásáról, biztonságos őrzéséről, teljesíti a kifizetéseket, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat, elvégzi a hónap végi elszámolásokat.
IV.2
Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya
Az Igazságügyi Szolgálat a
Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya útján végzi a
felnőtt korú bűnelkövetőkkel kapcsolatos pártfogó felügyelői feladatokat.
Ennek keretében:
Koordinációs feladatkörben: illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetésvégrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá az önkormányzatokkal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel és az állampolgárokkal; 2. külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet. a) 1.
b)
Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben:
10
1. az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró elrendelésére pártfogó felügyelői véleményt, továbbá a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít a felnőtt korú elkövetőkről; 2. szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását; 3. végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét: ellenőrzi és segíti a jogszabályokban meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt, illetve az ügyészség által előírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését; 4. elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat; 5. az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzése alapján kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját és lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról; az ügyvéd közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki, amelyet a KIMISZ-nek továbbít; 6. ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak; 7. a Kormányhivatal helyiségében biztosítja a terheltek számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetőségét, utógondozás keretében (az intézetekkel együttműködve) csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási intézetben; 8. a jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtása, a büntetőpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzése lefolytatása területén. Az európai uniós és nemzetközi, továbbá egyéb feladatkörben: együttműködik a KIMISZ-szel a pártfogó felügyelői tevékenység nemzetközi szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében; 2. közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását; 3. indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint - a társadalmi integráció elősegítése érdekében - a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló számára; 4. közösségi foglalkoztatókat, továbbá - a székhelyétől eltérő településen részirodát működtethet, szívességi jogcímen ügyfélfogadást tarthat; 5. közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok ellátásában; 6. közreműködik a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. (XII. 5.) Korm. határozat végrehajtásában; 7. vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat; a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIMISZ szervezeti egységei részére; 8. részt vesz a KIMISZ és a kormányhivatal által szervezett képzéseken, továbbképzéseken; 9. részt vesz a KIMISZ által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett mediációs mentori rendszerben; c) 1.
11
10. 11.
együttműködik a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában, részt vesz a TÁMOP 5.6.2. projektben.
IV.3.
Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya
Az Igazságügyi Szolgálat a
Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya útján végzi a
fiatalkorú bűnelkövetőkkel kapcsolatos pártfogó felügyelői feladatokat.
Ennek keretében:
a)
Koordinációs feladatkörben:
illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetésvégrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá önkormányzatokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel és az állampolgárokkal; 2. külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet. 1.
b)
Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben:
az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró megkeresésére pártfogó felügyelői véleményt, továbbá a nyomozó hatóság, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít a fiatalkorú elkövetőkről; 2. szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását; 3. végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét: ellenőrzi és segíti a jogszabályokban meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt, illetve az ügyészség által előírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését; 4. elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat; 5. az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzése alapján kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját és lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról; 6. ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak; az ügyvéd közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki, melyet a KIMISZ-nek továbbít; 1.
12
7. az Igazságügyi Szolgálat helyiségében biztosítja a terheltek számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetőségét, utógondozás keretében (az intézetekkel együttműködve) csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási intézetben; 8. a jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtása, a büntetőpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzése lefolytatása területén. c)
Az európai uniós és nemzetközi, továbbá egyéb feladatkörben:
együttműködik a KIMISZ-szel a pártfogó felügyelői tevékenység nemzetközi szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében; 2. közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását, 3. indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint - a társadalmi integráció elősegítése érdekében - a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló, illetve a javítóintézetből elbocsátott számára; 4. közösségi foglalkoztatókat, továbbá - a székhelyétől eltérő településen részirodát működtethet, szívességi jogcímen ügyfélfogadást tarthat; 5. közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok ellátásában; 6. közreműködik a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. (XII. 5.) Korm. határozat végrehajtásában; 7. vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat; a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIMISZ szervezeti egységei részére; 8. részt vesz a KIMISZ és a kormányhivatal által szervezett képzéseken, továbbképzéseken, 9. részt vesz a KIMISZ által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett mediációs mentori rendszerben, 10. együttműködik a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában. 1.
IV.4.
Jogi Segítségnyújtó Osztály
Az Igazságügyi Szolgálat a Jogi Segítségnyújtó Osztály útján végzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó, ellenőrző és egyéb hatósági feladatokat, a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén közvetlen segítséget nyújt az ügyfelek részére.
Ennek keretében:
13
a)
Koordinációs feladatkörben:
illetékességi területén együttműködést alakít ki a jogi segítőkkel, a megyei ügyvédi kamarákkal, a területi közjegyzői kamarákkal, az önkormányzatokkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; 1.
2.
részt vesz a szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében a hazai pályázatok
előkészítésében és megvalósításában.
b)
Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben:
1.
elvégzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező,
nyilvántartó és egyéb hatósági feladatokat; 2.
a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja a jogi segítő és a pártfogó ügyvéd
igénybevételének lehetőségét, határozattal dönt a támogatás engedélyezéséről és annak mértékéről, a kérelem
elutasításáról,
szükség
esetén
a
már
megállapított
támogatás
módosításáról,
felülvizsgálatáról, megvonásáról, a fizetési kedvezmény iránt benyújtott kérelmekről; 3.
megvizsgálja a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott döntés ellen benyújtott
fellebbezést, ennek alapján a döntését visszavonja, módosítja, vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; illetve a fellebbezést az ügy irataival együtt felterjeszti a KIMISZ-hez; 4.
ellenőrzi a jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat alaki-
formai szempontból, valamint abból a szempontból, hogy azok a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III.30.) IM rendeletben és a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III.30.) IM rendeletben foglaltak figyelembevételével megfelelnek-e a számlával együtt megküldött támogatást engedélyező jogerős határozatban, illetve a teljesítési igazolásban, vagy jogerős díjmegállapító határozatban foglaltaknak, a jogi szolgáltatást a jogi segítő, illetve a pártfogó ügyvéd a határozatban előírt igénybevételi határidőn belül kezdte-e meg, a jogi segítő igényérvényesítésére a törvényben meghatározott peren kívüli szolgáltatásnál 6 hónapon belül, peres jogi segítségnyújtásnál pedig 30 napon belül került-e sor, illetve a felszámított jogi segítői díj, vagy pártfogó ügyvédi díj megfelel-e a jogszabályokban előírtaknak, a kifogásolt számlákat visszaküldi a jogi segítőknek, ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak; 5.
a jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat, a támogatást
engedélyező jogerős határozatot, továbbá az állam által előlegezett, visszatérítendő támogatás engedélyezése esetén a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot, illetve peres támogatás esetén a pártfogó ügyvédi díjat megállapító jogerős határozatot – a jogszabályban meghatározott összesítővel – továbbítja a KIMISZ gazdasági szervezeti egységének; 6.
az állam által megelőlegezett, valamint a részleges költségmentesség alapján peres
támogatásban részesülő fél kérelmére – a jogszabályi rendelkezések teljesülése esetén – dönt a támogatásban részesülő fél pártfogó ügyvédi díj vagy egy részének visszatérítésére vonatkozó kötelezettség alóli méltányosságból történő mentesítéséről,
14 7.
a visszatérítési kötelezettség nem teljesítése esetén végrehajtási eljárást kezdeményez vagy
egyéb intézkedést tesz a követelés behajtása iránt; 8.
peres ügyekben a támogatott fél képviseletére indokolt esetben pártfogó ügyvédet rendel ki,
dönt a pártfogó ügyvéd felmentéséről; 9.
a pártfogó ügyvéd díjigénye alapján megállapítja a pártfogó ügyvéd díját, a bíróság döntése
alapján rendelkezik annak viseléséről; 10.
döntése alapján felülvizsgálhatja, a peres ügyekben a jogszabályi előírásoknak megfelelően
felülvizsgálja a támogatás feltételeinek fennállását; 11.
ha a gazdálkodó szervezet adós ellen a követelés végrehajtásra történő átadását megelőzően
felszámolási eljárás indult, vagy az állami adóhatóság a végrehajtási eljárás a felszámolási eljárás miatt megszüntette, és erről a végrehajtást kérőt értesítette, haladéktalanul intézkedik a felszámolónál a hitelezői igény bejelentése vagy a behajthatatlansági igazolás beszerzése iránt; 12.
a visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági
kérelmeket felterjeszti a KIMISZ-hez.
c)
Az európai uniós és nemzetközi, továbbá egyéb feladatkörben:
1.
Továbbítja az Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelmeket és
a jogszabályban foglalt esetekben végzi a tolmácsolással, fordítással kapcsolatos feladatokat; 2.
közreműködik a jogi segítségnyújtó tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok
előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását. 3.
ügyfélszolgálati tevékenység keretében tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben
felmerült jogi kérdésekben; 4.
tájékoztató tevékenységet lát el a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatosan;
5.
számítógépes nyilvántartást vezet a jogi segítségnyújtási támogatás igénybevételéről;
6.
a székhelyétől eltérő településeken kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethet;
7.
a jogi segítségnyújtó tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat,
jelentést és beszámolókat készít elő a KIMISZ szervezeti egységei részére, 8.
részt vesz a KIMISZ és a kormányhivatal által szervezett képzéseken, továbbképzéseken,
9.
együttműködik a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában.
IV.5.
Áldozatsegítő Osztály
Az Igazságügyi Szolgálat az Áldozatsegítő Osztály útján végzi a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó, ellenőrző és egyéb hatósági feladatokat.
15
Ennek keretében:
a)
Koordinációs feladatkörben:
1. Együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal; 2.
kiskorú veszélyeztetettségéről való tudomásszerzés esetén haladéktalanul jelzi azt a kiskorú
tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez ;
gondoskodik arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és érvényesítsék; 4. továbbítja a kárenyhítési kérelmet a döntésre jogosult hatósághoz, útmutatást ad a kiegészítő adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, beszerzi a kiegészítő adatokat és a kérelem elbírálásához szükséges igazolást; 5. gondoskodik az áldozatsegítő tevékenységről szóló tájékoztatók elkészítéséről, azok hozzáférhetőségéről, valamint a formanyomtatvány hozzáférhetőségéről; 6. a visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági kérelmeket felterjeszti a KIMISZ-hez. 3.
b)
Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben:
1.
az áldozatot hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási
ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez, ennek érdekében a területén működő egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet; 2.
a bűncselekmény következtében jogaiban sérelmet szenvedett áldozatnak jogi tanácsot és
segítséget ad, szükség esetén továbbítja a kérelmet a Jogi Segítségnyújtó Osztálynak; 3.
az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet érdemben elbírálja ;
4.
a kérelem elbírálásához a tényállást tisztázza, az áldozatot vagy más személyt meghallgathatja,
a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében megkeresheti; 5.
a KIMISZ által kezelt, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére és az azonnali pénzügyi
segélyre szolgáló célelőirányzat terhére - a KIMISZ és a kormányhivatal között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint - történő megelőlegezéssel azonnali pénzügyi segéllyel támogatja az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes; 6.
az áldozatot a pénzben nyújtott támogatás visszatérítésére kötelezi a törvényben meghatározott
esetekben; indokolt kérelemre halasztást, illetve részletfizetést engedélyez; ellenőrzi a visszatérítési
16 kötelezettség teljesítését, intézkedik a tartozás összegének behajtása érdekében a hatáskörrel rendelkező szervnél; 7.
az azonnali pénzügyi segély tárgyában hozott döntés ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti
kérelmet megvizsgálja, és az ügy iratait - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt továbbítja az illetékes megyei bírósághoz; 8.
a visszatérítésre kötelező határozat, illetve a hatósági bizonyítvány kiállítása tárgyában hozott
döntés, valamint az eljárás során hozott, önállóan fellebbezhető végzés ellen benyújtott fellebbezést megvizsgálja, ennek alapján döntését visszavonja vagy módosítja, illetve a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; egyébként a fellebbezést az ügy irataival együtt elbírálásra felterjeszti a KIMISZ-hez; 9.
támogató hatóságként ellenőrzi a kormányhivatal illetékességi területén lakhellyel rendelkező
járadékra jogosult tekintetében a járadékra való jogosultságot, a törvényben meghatározott megszüntető ok fennállása esetén a járadék megszüntetése iránt előterjesztést készít, amelyet a döntő hatósághoz továbbít.
c)
Az európai uniós és nemzetközi, továbbá egyéb feladatkörben:
1.
az Európai Unió más tagállamába irányuló kérelem esetén az áldozat rendelkezésére bocsátja
az adott tagállam által használt nyomtatványt, valamint segítséget nyújt annak kitöltéséhez ; 2.
közreműködik az áldozatsegítő tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok
előkészítésében, illetve támogatja ezek szakmai megvalósítását. 3.
tájékoztatja az ügyfelet büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségiről, a számára elérhető
támogatások fajtáiról, az igénylés feltételeiről, valamint az egyéb ellátásokról és jogérvényesítési lehetőségekről, továbbá az áldozatok számára tájékoztató anyagokat készít; 4.
szakmai anyagokat készít elő a KIMISZ áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységei
részére; 5.
nyilvántartást vezet az ügyféli tájékoztatásokról, a beérkezett kérelmekről, a megítélt
támogatásokról; a nyilvántartás adatairól megkeresésre információt nyújt a büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntető ügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, valamint a jogi segítő, továbbá a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyámhatóság részére; 6.
részt vesz a KIMISZ által szervezett szakmai képzéseken, értekezleteken ;
7.
a hivatal székhelyén ügyfélfogadást tart a függelékben meghatározottak szerint, a területi
irodákban pedig ügyfélszolgálatot tarthat; 8. 9.
együttműködik a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában, részt vesz a TÁMOP 5.6.2. projektben. V. A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
17 V.1.
Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje
Az Igazságügyi Szolgálat valamennyi munkavállalója (kormánytisztviselője, munkavállalója) felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. A kormánytisztviselőnek javasolt személyről az igazgató tájékoztatni köteles a kormánymegbízottat, aki a tájékoztatást követően 15 napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek.
V.2.
Irányítási jogkör, alárendeltségi viszonyok rendje
Az igazgató gyakorolja az Igazságügyi Szolgálathoz és annak vezetőjéhez címzett hatásköröket. Az igazgató-helyettes helyettesítési jogkörben gyakorolja az igazgatói hatásköröket és döntési jogköröket. Az osztályvezető a hatályos jogszabályoknak, továbbá az igazgatótól és helyettesítés esetén az igazgató-helyettestől kapott utasítás és iránymutatás alapján vezeti az osztályt és ellenőrzi annak működését. V.3.
Képviseleti jogosultság rendje
Az Igazságügyi Szolgálatot – működési területére kiterjedően – az ügykörébe tartozó feladatok végrehajtásával kapcsolatosan külső szervek felé, a Kormányhivatal vezetése és törzskara felé az igazgató képviseli. A bíróságokkal, az ügyészségekkel, a hatóságokkal, az egyházakkal, a karitatív szervezetekkel és egyéb társadalmi szervezetekkel való kapcsolatban az Igazságügyi Szolgálatot ügykörében, az igazgatótól kapott felhatalmazás alapján az igazgató-helyettes, az osztályvezető, valamint az egyedi konkrét esetekben felhatalmazott felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő is képviselheti.
Az Igazságügyi Szolgálatnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a Kormányhivatal jogi képviseletért felelős szervezeti egysége ezen feladattal megbízott kormánytisztviselõi látják el, kivéve az áldozatsegítés szakfeladatnál az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet elbíráló első fokú döntéseket, amelyeknél az Áldozatsegítő Osztály osztályvezetője látja el a perképviseletet és szerkeszti meg az ezzel kapcsolatos iratokat.
Az írott és elektronikus és képi médiában az Igazságügyi Szolgálatot az igazgató képviseli, akinek a nyilatkozata – a nyilatkozat tartalmának a Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinetvezetőjével történt egyeztetést követően - csak a kormánymegbízott előzetes írásos vagy szóbeli engedélye alapján lehetséges. A KIMISZ-t és az Igazságügyi Szolgálatot közösen érintő kommunikációs kérdésekben (így
18 különösen a média-megkeresések, arculati kérdések és a KIMISZ weboldalain megjelenő információk aktualizálása tekintetében) a nyilatkozatot a KIMISZ kommunikációs vezetőjével is engedélyeztetni kell.
V.4.
A helyettesítés rendje
Az igazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató-helyettes helyettesíti. Az igazgató, valamint az igazgató-helyettes együttes távolléte, akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt osztályvezető látja el a helyettesítési feladatokat.
Az osztályvezetőt távolléte esetén az általa kijelölt felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő helyettesíti. A
helyettesítés
jogkörében
történő
ellátást
a
jelen
Ügyrend
4.
sz.
függelékét
képező
formanyomtatványon kell megadni és azt elektronikus úton tájékoztatásul meg kell küldeni az igazgatónak, aki az ellen 1 munkanapon belül kifogással élhet. Az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselőjét távolléte esetén a közvetlen felettese/osztályvezetője által kijelölt személy helyettesíti.
V.5. A kiadmányozás rendje
a)
Az igazgató és az igazgató-helyettes kiadmányozási joga
Az igazgató kiadmányozza: 1.
az Igazságügyi Szolgálat irányításával és felügyeletével összefüggésben keletkezett iratot,
2.
a közvetlen hatáskörében keletkezett iratot,
3.
az egyes belső szervezeti egységek olyan feladat és hatáskörébe tartozó iratot, mely nem
konkrét ügyhöz/ügyirathoz köthető és más belső vagy külső szerv megkeresésén alapul.
Az igazgató-helyettes kiadmányozza, az igazgató 3 munkanapot meghaladó akadályoztatása, távolléte esetén az igazgató kiadmányozási jogkörébe tartozó iratokat. A határidős feladatokat a 3 munkanapos korlátozás nem érinti. Az igazgató kiadmányozási jogkörét osztályvezetőre átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti az Igazságügyi Szolgálat munkájáért való felelősséget.
19 b)
Az osztályvezető kiadmányozási joga
Az Igazságügyi Szolgálat belső szervezeti egységeinek osztályvezetői – a pártfogó felügyelet szakterület kivételével – átruházott kiadmányozási jogkörükben kiadmányozzák az igazgató nevében és megbízásából az általuk vezetett osztály önálló feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben keletkezett összes iratot. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és felelősségét. Az osztályvezető akadályoztatása és távolléte esetén az általa kijelölt az osztályon dolgozó felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő helyettesítéssel gyakorolja a kiadmányozási jogát. A kiadmányozási jog helyettesítés
jogkörében
történő
ellátását
a
jelen
Ügyrend
4.
sz.
függelékét
képező
formanyomtatványon kell megadni és azt elektronikus úton tájékoztatásul meg kell küldeni az igazgatónak, aki az ellen 1 munkanapon belül kifogással élhet. A helyettesítés nem érinti az átruházott kiadmányozási jog jogosultjának felelősségét.
c)
A felsőfokú végzettségű kormánytisztviselőjének kiadmányozási joga
Az Igazságügyi Szolgálat Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán, és a Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán pártfogó felügyelői és közvetítői tevékenységet folytató pártfogó felügyelői munkakörben foglalkoztatatott kormánytisztviselők önálló kiadmányozási joggal rendelkeznek az ügykörükben keletkezett összes irat vonatkozásában azzal, hogy a közérdekű munka ügycsoportban a büntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása, a pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban a magatartási szabályok megszegése miatt készített javaslatokat a pártfogó felügyelő és az osztályvezető együttesen kiadmányozza. Az ügyvéd közvetítő a rá szignált ügyekben önálló kiadmányozási joggal rendelkezik.
V.6.
Az Igazságügyi Szolgálat bélyegzői, érkeztetési, szignálási és postázási rendje
a)
Bélyegzők használata
Az Igazságügyi Szolgálatnál sorszámmal ellátott körbélyegzőt, belső szervezeti egységenként fejbélyegzőt, egységesen pedig iktató és érkeztető bélyegzőt, valamint dátumbélyegzőt használnak. A bélyegzők lenyomatát, kiadási számát az Igazságügyi Szolgálat bélyegző-nyilvántartása és a jelen Ügyrend 7. számú függeléke tartalmazza.
b)
Igazgatói érkeztetés
Az Igazságügyi Szolgálatnál osztott iratkezelés és postabontás kerül alkalmazásra, amelynek során iratkezelésnél és központi postabontásnál először meghatározásra kerül az ügyintéző belső szervezeti egység, majd az egység vezetője meghatározza az ügyintézőt.
20 A postai, vagy elektronikus úton érkező iratokat - az arra munkaköri leírása szerint feladatkörrel rendelkező kormánytisztviselő - a postabontást követően, belső szervezeti egységek szerinti bontásban, érkeztető bélyegzővel történő ellátás után, megismerés végett átadja az igazgatónak. Az iratot az igazgató a megismerést követőn – amelyet szignójával igazol -, a belső szervezeti egységek - erre munkaköri leírás szerint feladatkörrel rendelkező - kormánytisztviselői számára továbbítja, még az érkezés napján. Az igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjének megfelelően kell eljárni. c)
Szignálás
A belső szervezeti egység munkaköri leírása szerint feladatkörrel rendelkező kormánytisztviselője, az egység iratait előzményezi, majd szignálásra továbbítja az osztályvezető részére. Mediáció ügycsoportban a szignálást az igazgató végzi, a vezető mediátorral történő egyeztetés alapján. A szignálásra jogosult osztályvezető kijelöli az újonnan keletkezett irat esetében az ügyintézőt, az ügyre vonatkozólag pedig határidőt vagy határnapot állapít meg, illetve arra megjegyzést tehet, előzményes iratok esetében pedig csak szignójával és megjegyzéssel látja el. Az ügyintézés menetét az 5. számú függelék tartalmazza.
A beérkező iratok szignálása során a vezetőnek mérlegelnie kell, hogy melyik ügyintéző legyen illetékes az ügyben, a)
figyelembe véve pártfogó felügyelőknél a területi felosztást,
b)
a szervezeti egységnél az egyenletes belső leterheltséget,
c)
ha volt előirat, akkor figyelembe kell vennie azt is hogy- ki volt az ügylintéző,
d)
illetve azt is nézni kell nincs-e összeférhetetlenség az ügy természete és az ügyintéző személye között,
e)
ha az illető ügyintéző esetleg távol van, módja van arra is, hogy az ügy elintézésénél esetleges különleges eljárásra (sürgősség, határidő stb.) utasítást adjon.
Az közvetlen vezetői szignálást követően a kiszignált szakmai iratokat a munkaköri leírása szerint feladatkörrel rendelkező kormánytisztviselő beiktatja majd: a)
pártfogó felügyelők esetében az átadókönyvben átadja az ügyintézőnek, aki az irat átvételét aláírásával igazolja,
b)
áldozatsegítés, jogi segítségnyújtás és igazgatói iktatás területén átadja az ügyintézőnek.
21 d)
Postázás
Az igazgatói kimenő levelezéseket, a Jogi Segítségnyújtó Osztály és az Áldozatsegítő Osztály kimenő iratait, az adott belső szervezeti egység munkaköri leírása szerint ezen feladatkörrel rendelkező kormánytisztviselője szereli fel postázásra – amely jelenti a borítékolást, boríték és tértivevényes küldemény esetén a tértivevény megcímzését -, és átadja az Igazságügyi Szolgálat teljes kimenő levelezéséért felelős kormánytisztviselőnek. A kimenő postáért felelős kormánytisztviselő a Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán, és a Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán dolgozó pártfogó felügyelőknek teljes körűen felszereli a kimenő iratot, majd elkészíti a postai úton kimenő összes levélhez tartozó postakönyvi bejegyzéseket.. Azon iratokat, amelyeket tértivevényesen kell kézbesíteni, – ide sorolva a pártfogó felügyelői véleményt, környezettanulmányt, egyéb pártfogó felügyelői megkereséseket, a rendőrségi levelezéseket - , és címzettje a nyíregyházi székhellyel rendelkező bíróság, ügyészség, büntetés végrehajtási intézet vagy nyomozó hatóság kézbesítőkönyvvel személyesen kerülnek átadásra a megjelölt társintézmények részére.
V.7.
A szakmai munkával kapcsolatos jelentősebb elvi és gyakorlati kérdések megtárgyalása, szakmai koncepció kialakítása, valamint az Igazságügyi Szolgálat működésével összefüggő egyéb kérdések megvitatása, szakmai döntések előkészítése és ismertetése, beszámoltatás, tájékoztatás, koordináció, továbbá az értékelés érdekében értekezleti rendszer működik.
a)
A vezetői értekezlet rendje
.1.)
Vezetői értekezlet
vezetője:
az igazgató,
résztvevői:
igazgató-helyettes, osztályvezetők, meghívott személy(ek),
feladata:
a szakigazgatási szerv vezetőjének vezetésével áttekintik a szakigazgatási szerv, illetve a szakigazgatási szerv szervezeti egységeinek feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok komplex ellátását. Célja a kormánymegbízotti és a szakmai irányító szerv vezetője által tartott értekezleteken, és egyéb formában kapott információk továbbadása, a kölcsönös tájékoztatás az előző vezetői értekezlet óta történt jelentős eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladatok egyeztetése, összehangolása, tájékoztatás a végrehajtott feladatokról. Az értekezlet összehívásáért és előkészítéséért a szakigazgatási szerv vezetője által megbízott kormánytisztviselő a felelős, aki az értekezletről emlékeztetőt
22
készít, amit a szakigazgatási szerv vezetője hagy jóvá. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kormánymegbízott részére, időpontja:
2.)
havonta egy alkalommal, illetve kormánymegbízotti értekezletet követően.
Belső szervezeti egység (osztály) munkaértekezlete
vezetője:
a szervezeti egység vezetője,
résztvevői:
a szervezeti egység munkatársai, meghívott az igazgató,
feladata:
a vezetői értekezleten, a szakterületi vezetői értekezleten meghatározott feladatok, elhangzott tájékoztatások, döntések, értékelések ismertetése, a végrehajtás megszervezése, a saját hatáskörben hozott döntések, feladatok, utasítások ismertetése,
időpontja:
3.)
évente minimum 4 alkalommal.
Igazságügyi Szolgálati összapparátusi értekezlete
vezetője:
az igazgató,
résztvevői:
a szakigazgatási szerv valamennyi munkatársa, meghívott személy(ek),
feladata:
az Igazságügyi Szolgálat egészét érintő előterjesztések megvitatása, a
kormánymegbízotti és a szakmai irányító szerv vezetője által tartott értekezleteken, és egyéb formában kapott az egész szakigazgatási szervet érintő információk ismertetése, tájékoztatás. Az értekezlet összehívásáért és előkészítéséért a szakigazgatási szerv vezetője által megbízott kormánytisztviselő a felelős, aki az értekezletről emlékeztetőt készít, amit a szakigazgatási szerv vezetője hagy jóvá, időpontja:
az igazgató döntése szerinti gyakorisággal, legalább negyedévente egy alkalommal.
V.8. A munkavégzés, munkarend és a munkaidő beosztás
a)
Munkavégzés
A kormánytisztviselő köteles a kijelölt munkahelyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkát végezni. Ha a munkára képes állapot nem áll fenn, vagy ennek vizsgálatát a kormánytisztviselő alapos indok nélkül megtagadja, a munkába állástól vagy a munkavégzés folytatásától el kell tiltani, és az esetről a szervezeti egység vezetőjének/osztályvezetőnek jegyzőkönyvet kell felvennie. Minden kormánytisztviselő egyénileg felelős a személyes használatába adott hivatali vagyontárgyakért. A
23 vagyonvédelem és a hivatali titoktartás érdekében köteles gondoskodni annak megakadályozásáról, hogy illetéktelenek a hivatal helyiségeibe belépjenek, és ott tartózkodjanak. A kormánytisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani, azt csak
a köztisztviselők jogállásáról
szóló 1992. évi XXIII. törvény 38. §-ában szabályozott esetekben tagadhatja meg. Ha a kormánytisztviselő az utasítást megtagadta, vagy az utasítást adó figyelmét felhívta az utasítás következményeire, vagy annak kiadását írásban kérte, az utasítást adó vezető e tényről köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki felülvizsgálja az utasítás jogszerűségét. A vezető ugyancsak köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját a döntésével, utasításával szemben írásba foglalt különvéleményről. b)
Munkarend
A napi munkaidőn belül – péntek kivételével – napi 30 perc munkaközi szünetet (ebédidő) kell biztosítani, amely 11.30-14.00 óra között vehető igénybe. Eltérő munkarendet az igazgató – a munka jellegére tekintettel, különösen indokolt esetben, illetőleg a kormánytisztviselő kérelmére – írásban engedélyezhet. Az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselője csak az igazgató előzetes engedélyével tartózkodhat a hivatal épületében munkanapokon 7.00 óra előtt és 18.00 óra (pénteken 15.00 óra) után, valamint pihenő és munkaszüneti napon. Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 4.§ (1) bekezdésére figyelemmel a képernyő előtt dolgozó kormánytisztviselő részére óránként tíz perces szünet áll rendelkezésére.
c)
Munkaidő
A munkaidő hetente 40 óra. Az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselőire – az alább részletezett eltérésekkel - vonatkozó érvényes munkarend a hétfőtől csütörtökig 8.00 órától 16.30 óráig, pénteken 8.00 órától 14.00 óráig tart. A kormánytisztviselő jelenléti ív vezetésére kötelezett a pártfogó felügyelők kivételével. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán és a Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán dolgozó pártfogó felügyelők heti munkaterv formájában - a 40 órás munkahétre figyelemmel - rugalmas munkaidő-beosztással, közvetlen vezetői jóváhagyás mellett is elláthatják feladataikat. A Jogi Segítségnyújtó Osztály és az Áldozatsegítő Osztály kormánytisztviselőinek munkaideje hétfő, kedd és csütörtöki munkanapokon 8 pénteken 8
00
órától 14
00
00
órától 16
00
óráig, szerdai munkanapon 8
00
órától 18
00
óráig,
óráig tart.
Az Igazságügyi Szolgálat ügyfélfogadási rendjét a 6. sz. függelék tartalmazza.
Nyíregyháza, 2012. február 28. Dr. Mozga Róbert Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat igazgató s.k.
