GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN KUTATÁSI JELENTÉS

GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

KUTATÁSI JELENTÉS

Szerzők: Burkali Bernadett, szociológus ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete, Egészségfejlesztési Osztály Miklósyné Bertalanfy Mária, egészségtan tanár Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, WHO Egészséges Városok Program Dr. Varga Gábor, Addiktológiai Szakmai Kollégium elnöke Széchenyi István Egyetem, Megyei KEF társelnöke

Drogfogyasztási szokások változása Győr városban 1994-2009

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 3 2. ADAT ÉS MÓDSZER ...................................................................................................................................... 5 2.1.MINTAVÉTEL ................................................................................................................................................. 5 2.2. A KÉRDŐÍVRŐL ............................................................................................................................................. 6 2.3. ADATELEMZÉS .............................................................................................................................................. 7 3. EREDMÉNYEK................................................................................................................................................ 8 3.1. CSALÁDSZERKEZET ....................................................................................................................................... 8 3.2. DOHÁNYZÁS ................................................................................................................................................. 9 3.3. ALKOHOL .................................................................................................................................................... 12 3.4. DROGFOGYASZTÁS ..................................................................................................................................... 16 Életprevalencia ............................................................................................................................................. 17 Regresszióanalízis ......................................................................................................................................... 20 Évprevalencia................................................................................................................................................ 22 Hónapprevalencia ......................................................................................................................................... 25 Regresszióanalízis ......................................................................................................................................... 26 Attitűdök ........................................................................................................................................................ 28 2003-2009 között bekövetkezett változások ................................................................................................... 29 3.5. LELKI ÁLLAPOT ........................................................................................................................................... 32 3.6. SZABADIDŐ ................................................................................................................................................. 35 4. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................................................... 37 5. AJÁNLÁS ........................................................................................................................................................ 39 6. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ........................................................................................................................ 39 7. IRODALOM .................................................................................................................................................... 40

2


1. Bevezetés A kábítószerhelyzetben1 beállt változások arra engednek következtetni, hogy a nyugat-európai országokhoz hasonló átalakulások zajlanak hazánkban is. A korábbi kábítószer-kipróbálás ugrásszerű növekedését követően az emelkedés üteme enyhül, a szerhasználati szokások változnak, dominálja a területet a kenderszármazékok és a rekreációs színterek „kultúrájához” illeszkedő kábítószerek használata, egyidejűleg pedig csökken az opiát használók aránya [1]. 2005-ben a kezelőhelyeken regisztrált új betegek száma az előző évhez képest 12%-kal nőtt. Bár 2000 óta folyamatosan csökken a kezelt heroinfogyasztók, főként az intravénás használók száma, azonban 2002 óta folyamatosan növekszik a kannabisz-származékokat fogyasztók aránya. A kezelt betegek körében, jelenleg már ez a vezető szertípus. Növekszik a kezelt amfetamin-fogyasztók száma. Országos vizsgálatok eredményei alapján [2] a felnőtt -18-64 éveslakosságban a különböző szerekkel kapcsolatban kevésbé differenciált veszélyészlelés jellemző. A különböző drogok veszélyeinek percipiálása egybemosódik. Mindössze a különböző gyakoriságú szerfogyasztások veszélyességének megítélésében jelentkezik, konzekvensen kismértékű különbség. A szerhasználat helytelenítése a társadalmi gondolkodásban leképezi a használat veszélyességével kapcsolatos percepciókat. A különböző szerhasználó magatartások között e tekintetben is csak kismértékű differenciálás tapasztalható. A lakosság több, mint 70-80%-a erősen helyteleníti bármilyen illegális drog fogyasztását. A veszélyészlelés alacsony szerenkénti differenciáltságával összhangban, a különböző szerek közötti drogpolitikai különbségtétel is alacsony szinten fogalmazódik meg. Minden szer esetében a restriktív drogpolitikával való nagyfokú egyetértés mutatkozik [2]. Az ellátó intézmények adatai alapján [3] az első kezelésbe vétel legnagyobb számban, mindkét nem esetében a 20-24 éves életkorban következik be. Amit ha az első drogpróbálásra vonatkozó országos adatokkal egybevetünk [4], ez átlagosan 5-10 év drogos karrier után következik be. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatai alapján [4] a 16 éves fiatalok kétharmad része legalább egyszer dohányzott már életében, a lányok valamelyest nagyobb arányban, mint a fiúk. 93%-uk fogyasztott már alkoholt életében, és 36%-uk volt legalább egyszer részeg a kérdezést megelőző hónapban. A fiú körében nagyobb arányban fordult elő a lerészegedés, mint a

1

A tanulmányban a szakirodalomhoz igazodva kábítószer alatt csak az illegális szereket értjük, a drog megnevezés tartalmazza mind a legális, mind az illegális szereket, a tanulmányban mindig jelöljük, hogy mit értünk alatta. 3


lányok közt. Hazánk a legális droghasználat tekintetében érzékelhetően kedvezőtlenebb helyzetet mutat a vizsgálatban részt vevő 35 ország átlagánál (1. ábra). Legális és illegális drogok használata a Magyarországi 16 évesek és az ESPAD vizsgálatban részvevő országok átlagában

1. ábra Forrás: http://www.espad.org/hungary

Győr azon szerencsés helyzetben lévő város az országban, ahol a fent bemutatott jelenségek monitorozására, nyomon követésére standardizált, nemzetközileg elfogadott kérdőívekkel folynak vizsgálatok, így a drogfogyasztás jellegzetességeiben bekövetkezett változások is követhetőek. Tanulmányunk egy 15 éve folyó longitudinális vizsgálat negyedik adatfelvételének eredményeit tartalmazó gyorsjelentést ad, bemutatva nem csak a jelenlegi mintázatát a jelenségnek, hanem rámutat az utolsó adatgyűjtés óta bekövetkezetett legjelentősebb változásokra is.

4


2. Adat és módszer 2.1.Mintavétel A minta kétlépcsős csoportos mintavétellel készült. Az elsődleges mintavételi egységek az iskolák, a másodlagosak az osztályok voltak. Az elsődleges mintavételi egységeknél, az iskoláknál a tanulók létszáma alapján képeztük a rétegeket, tehát először a kérdezendő iskolák kiválasztására került sor. A vizsgálat alappopulációját a város alap-, és középfokú oktatási intézményeiben tanuló 7-13. osztályos tanulók jelentették. Az összes megkérdezettek száma 1231 fő volt, amelyből 1220 értékelhető kérdőívet kaptunk. A minta reprezentativitásának tesztelésére a mintabeli adatok nem és évfolyam szerinti megoszlását hasonlítottuk össze a teljeskörű adatokkal (1. táblázat). Kiszámítottuk az egyes relatív gyakoriságok megbízhatósági határait is. A választott 95%-os megbízhatósági szint mellett a megbízhatósági intervallum félhossza a standard hiba 1,96-szorosa, az intervallum végpontjai pedig a becsült érték plusz-mínusz 1,96- szoros standard értékei. Így a megbízhatósági intervallumba a mintavétellel becsült tényleges érték 95%-os valószínűséggel esik. A minta megbízhatóságának tesztelése alapján megállapítható, hogy következtetéseink nem csak a megkérdezettekre, hanem a teljes alappopulációra vonatkoztathatóak. A hibahatárok kiszámítása az alábbi képlet szerint történt:

p± t*

1- n N

*

p*q n

ahol p = az előfordulás relatív gyakorisága q = 100-p n = a minta elemszáma N = a teljes sokaság száma t = 1,96

5


1. táblázat: A minta megbízhatósága Ismérvek

Évfolyam, nem 7. osztály- fiú 7. osztály- lány

Arány az alappopulácoóban és a mintában

8. osztály- fiú 8. osztály- lány 9. osztály- fiú 9. osztály- lány 10. osztály- fiú 10. osztály- lány 11. osztály- fiú 11. osztály- lány 12. osztály- fiú 12. osztály- lány 13. osztály- fiú 13. osztály- lány

Tanuló Konfidencia intervallum a városban 4,2 3,1-5,3 a mintában 5,0 a városban 3,7 a mintában 4,5 2,7-4,7 a városban 3,8 2,8-4,8 a mintában 3,9 a városban 3,8 a mintában 2,9 2,8-4,8 a városban 9,8 8,2-11,4 a mintában 12,3 a városban 9,7 a mintában 7,6 8,1-11,3 a városban 9,3 7,7-10,9 a mintában 8,8 a városban 8,7 a mintában 6,6 7,2-10,2 a városban 10,4 8,8-12,0 a mintában 11,1 a városban 9,0 a mintában 10,7 7,5-10,5 a városban 8,7 7,2-10,2 a mintában 8,4 a városban 8,6 a mintában 7,1 7,1-10,1 a városban 5,6 4,4-6,8 a mintában 6,8 a városban 4,9 a mintában 4,3 3,8-6,0

Az adatok feldolgozása SPSS 17.0 statisztikai programcsomag felhasználásával történt. A táblázatok és diagramok Microsoft Excel 2003 programban készültek. A véletlen halmozódás lehetőségének vizsgálatára statisztikai próbát alkalmaztunk. A véletlen bekövetkezésének valószínűségét mutatja a P érték. A szignifikancia szintjének megítéléséhez a következő kritériumrendszert és jelölési konvenciót alkalmaztuk:

P < 0,05 szignifikáns * P < 0,01 erősen szignifikáns ** P < 0,001 igen erősen szignifikáns *** P > 0,05 nem szignifikáns Az egyes kérdésekre adott válaszok eloszlásának értékelésekor az 5% felett kapott adatokat egész számra kerekítettük, így a 100%-tól ±1% eltérést megengedtünk. Az 5% alatt kapott adatoknál egy tizedes jegyig kerekítettünk. A kérdőívek felvétele az ifjúsági védőnők közreműködésével csoportosan/ osztályonként történt. Előzetesen minden szülőhöz beleegyező nyilatkozatot juttatunk el, a vizsgálatban csak azok a diákok vettek részt, akik a nyilatkozatot aláírva visszavitték az iskolába a vizsgálat időpontjára. A védőnők az adatfelvételt megelőzően felkészítésen vettek részt, mely során instrukciókat kaptak az esetlegesen előforduló problémák, értelmezési nehézségek kezelésére. 2.2. A kérdőívről A vizsgálat első adatfelvétele 1994-ben az USA-beli coloradoi egyetemmel közösen zajlott, a kutatás alapja a standardizál alkohol-, és 6


kábítószer kérdőív volt. Az 1999-es és 2003-as vizsgálatra az alapján készült el a nagyrészt közös itemekkel rendelkező Arrabona A és B kérdőív. Jelen vizsgálat az összehasonlíthatóság érdekében megtartotta az Arrabona kérdőív fő blokkját, kiegészítve a jelenleg használt hazai kutatások egyes kérdéseivel, ami a Magyarországi adatokkal való összevetést teszi lehetővé. Első része demográfiai kérdéseket tartalmaz, a második rész a családdal, családstruktúrával, anyagi helyzettel a szülők nevelési stílusával kapcsolatos. A harmadik rész foglalkozik az egészségmagatartással, a különböző legális és illegális drogok kipróbálásán/fogyasztásán túl, méri a barátok ezen szokásait is, a szerekhez való hozzáférési lehetőséget. A negyedik rész elsősorban lelki állapoti tényezők mérésére szolgáló standardizált kérdéseket tartalmaz. Az utolsó blokk az iskolán belüli agressziót méri illetve a prevenciós programokhoz való viszonyulást vizsgálja. 2.3. Adatelemzés Kutatási jelentésünk jellemzően azt a logikai sorrendet követi miszerint a fejezetek első része a szerzők által relevánsnak tartott leíró eredményeket mutatja be, melyeket egy- és többváltozós matematikai-statisztikai módszerekkel számítottak ki (gyakorisági eloszlás, átlag, szórás, kétmintás tpróba, függetlenség teszt (χ2- próba), Relativ Risk, variancia analízis (ANOVA), lineáris regresszióanalízis, General Loglinear Modell). A leíró szakaszok tartalmazzák az országos jellemzőkkel való összevetést is amennyiben rendelkezésre álltak ehhez szükséges adatok. Az eredményeket minden fejezetben értékeljük nem, iskolai évfolyam és iskolatípus szerinti bontásban. Ezeken túl minden fejezet azokat a többváltozós elemzéseket tartalmazza, melyeket a szerzők relevánsnak ítéltek. Minden rész a korábbi vizsgálatok eredményeivel való összevetéssel zárul. (A lelki állapot vizsgálata új elemként került be az adatfelvételbe, ez esetben összehasonlítás nem tehető.)

7


3. Eredmények 3.1. Családszerkezet A fiatalok 71%-át édesapja és édesanyja együtt neveli, az egyszülős családokon belül a hazai viszonyoknak megfelelően gyakoribb, hogy csak az édesanyjával -14%- él a gyermek. A gyermekek 1,6%-át neveli az édesapja egyedül, tehát összességében közel 16% él egyszülős családban. A diákok 1,5%a egyik szülővel sem él együtt. 2. ábra: Családszerkezet a mintában (%)(N=1198)

egyik szülő egyedül neveli; 15,9

Közel 10% él újrastruktúrált újrastruktúrált családban él; 9,7 családban, tehát az egyik szülővel és nevelőszülővel (2. ábra). Míg a más neveli; 1,5 nagyvárosokban a édesszülei nevelik; 71,1 gyermekek alig kétharmad részét neveli együtt mindkét szülő, addig a községekben ez a 80%-ot közelíti. Jellemző eltérés még, hogy a nagyvárosokban 2,5-szer annyi nő neveli egyedül a gyermekét, mint a falvakban, ugyanúgy magasabb viszont a gyermeküket egyedül nevelő apák aránya is. Az átlagos testvérszám 1,4. Nincs testvére a fiatalok 12%-ának, leggyakoribb -51%- az egy testvér, két testvére 25%-nak, három vagy több 12%-nak van. A városban tanuló 7-13. osztályos fiatalok 45%-a él megyei jogú városban, közel ennyien -43%- a környékbeli községekből és 11% valamelyik kisvárosból jár be Győrbe.

8


3.2. Dohányzás A dohányzás komoly problémát jelent az Európai Unió több új tagállamában: Litvánia, Lettország, Észtország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország mind ott található azon 12 ország között, amelyekben a legmagasabb a dohányzó fiatalok száma. A számok különösen azért aggasztóak, mert a korai kipróbálás az egyik legfontosabb eleme a későbbi rendszeres dohányzás kialakulásának. A dohányzó lányok száma több országban és régióban nő. A nemek megoszlása földrajzi mintát követ, különösen az idősebb korosztályoknál: a kelet-európai országokban több fiú dohányzik mint lány, a közép és dél-európai országokban a nemek aránya körülbelül ugyanaz, az észak és nyugat-európai országokban több lány dohányzik, mint fiú. A fiúk általában mindenhol előbb kezdik a dohányzást, mint a lányok. A függőség első jelei a kamaszkorban már az első pár alkalmi rágyújtás után kialakulhatnak. Bizonyos tények azt támasztják alá, hogy a lányok körében sokkal hamarabb kialakul a nikotinfüggőség, mint a fiúknál [5]. Az Európai Unió tagállamaiban a legtöbb fiatal a kiskamasz korban próbálja ki először a cigarettát. Az „Iskoláskorú gyermekek egészségtudatos viselkedése” című tanulmány, amely 35 ország fiataljait vizsgálta, megállapította, hogy a 11 és 15 évesek között drámaian megemelkedett azoknak a száma, akik már kipróbálták a cigarettát. A 11 éveseknek körülbelül 15%-a szívott el már legalább egy cigarettát. A 15 évesek körében ez az arányszám már 62%. Ezzel összecsengenek a győri fiatalok dohányzási mintái is. A cigarettát a fiatalok kétharmad része próbálta már, a fiúk 35%-kal nagyobb eséllyel próbálják ki a dohányzást, mint a lányok (OR=1,35 CI=1,06-1,71). Ez a nemenkénti próbálási különbség jellemzően az általános iskolai évfolyamokban markánsabb, a differenciáltság a 11. évfolyamra eltűnik. Különös figyelmet érdemel a hetedik és nyolcadik osztályosok közt mutatkozó különbség. Míg a hetedikeseknek még egyharmada sem próbálta a dohányzást, addig a nyolcadikosoknak már több mint kétharmada. Ez a próbálási gyakoriság aztán vonatkoztatható a szak- és középiskolai évfolyamokra is, majd az érettségit követően a 13. osztályban mutatkozik ismét egy nagyobb ugrás, eddigre már a fiatalok 86%-a túl van az első dohányzáson. A dohányzást már kipróbálók átlagosan 12 éves koruk környékén esnek túl az első cigaretta végigszívásán, tehát amikor már nem csak 1-2 slukkot kóstolnak meg belőle. Konklúzióként megállapítható, hogy a dohányzás prevenciós programoknak tehát jellemzően legkésőbb a 7. osztályban kell megszólítani a

9


fiatalokat, ezt követően már a rászokás megakadályozására illetve a leszokáshoz nyújtott segítségre kell fókuszálni a nemdohányzó attitűd megerősítése mellett. Iskolatípus tekintetében a gimnáziumba járók dohányzást próbáló gyakorisága közelít az általános iskolásokéhoz. Drasztikus a gimnáziumi és szakiskolai tanulók közti 27%-os különbség a próbálásban. A dohányzást már kipróbált fiatalok 26%-a naponta dohányzik, 6%-uk hetente, 9% havonta néhányszor gyújt rá. A rendszeres dohányosok nagyobb arányban kerülnek ki a fiúk, az alkalmi dohányosok a lányok köréből. A legalább hetenkénti dohányzás leginkább a nyolcadik osztálytól jellemző, ami középiskolás korban egyenletesen növekszik. Míg a hetedik osztályos fiúk 5%-a dohányzik legalább hetente, addig a lányok körében még inkább a havonta néhány alkalommal történő rágyújtás a jellemző. A kilencedikesek 28%-a, a tizenkettedikeseknek már közel 36%-a dohányzik legalább hetente, ami a felnőtt lakosság körében mért dohányzás prevalenciához közelít [6]. A lányok rendszeres dohányzása mindkét említett osztályban jelzésértékűen meghaladja a fiúkét. A naponta dohányzó fiatalok legtöbben fél doboz cigarettát szívnak el, átlagosan 6 szálat. Tehát a dohányzó fiatalok közt leggyakoribb a legalább 10 szál cigaretta elszívása, viszont nagyon sokan szívnak el napi 1-2 szálat, ami az összes dohányzóra vonatkozó átlagértéket lefelé húzza. Míg a naponta dohányzó fiatalok egyharmad részének majdnem az összes barátja dohányzik, addig a nemdohányzók csupán 5%-ának. A cigarettázást még ki sem próbálóknak jellemzően néhány dohányos barátja van csupán. Jellemzően a fiatalok több mint felét nem befolyásolják a barátai a dohányzási szokásaik megváltoztatására sem pozitív sem negatív irányban. 13%-ukat inkább rá, közel egyharmad részüket inkább lebeszélik róla. A fiatalok, ill. a barátok dohányzási szokásának és a befolyásolás irányának együttes vizsgálata során az elsődleges különbséget nem a rábeszélés, hanem a kortárscsoport visszatartó erejének csökkenésében láttuk abban az esetben, ha sok dohányzó barátja van a fiatalnak (p<0,001). Vizsgálatok szerint [7] a cigaretta árának emelése igen hatásosan csökkenti a fiatal dohányzók számát, illetve az általuk naponta elszívott cigaretta mennyiségét. A törvényi szabályozások, amelyek tiltják, hogy kiskorúak dohányárut vásároljanak, illetve korlátozzák a dohányzást az iskolákban, a közterületeken és más munkahelyeken ugyancsak hatásos lépéseknek bizonyultak, ennek ellenére a dohánytermékekhez való hozzáférés még mindig igen könnyű a fiataloknak.

10


3. ábra: A dohánytermékek beszerzésének nehézsége a fiatalok megítélése szerint évfolyamonként (%)(N=1198)

Több mint kétharmad részük szerint nagyon könnyű ezen termékek beszerzése, igen rövid idő kellene nekik, hogy cigarettához jussanak, alig 5% szerint igen nehéz, szinte lehetetlen (3. ábra). Bár az egyre magasabb évfolyamokban lineárisan emelkedik a beszerzést nagyon könnyűnek ítélők aránya (p<0,001), még a legfeljebb 15 éveseknek is több mint fele szerint nagyon könnyű a cigaretta beszerzése. 100%

80%

nagyon könnyű, rövid idő kell a beszerzéséhez

44

elég könnyű beszerezni

41

nem könnyű, de nem is nehéz beszerezni

144

112

kicsit nehéz beszerezni

szinte lehetetlen beszerezni

198

60%

171

119

%

40%

20%

18

8

14

13

0

0%

7. osztály

8. osztály

9. osztály

10. osztály

11. osztály

0

12. osztály

2

13. osztály

4. ábra: A napi 1-2 doboz cigaretta elszívásának veszélyessége a fiatalok véleménye alapján a dohányzási szokások szerint (%) (N=1161)

A napi néhány szál cigaretta elszívását a fiatalok 12%-a egyáltalán nem tartja veszélyesnek, jelentős részük (46%-uk) kicsit érzi veszélyesnek. A napi egy doboz cigaretta elszívása már csak 2,5% szerint nem kockázatos, de kétharmad részük szerint nagyon veszélyes (4. ábra). A dohányzás veszélyességének megítélését nagyban befolyásolja az egyén dohányzási szokása. A naponta dohányzók csaknem feleannyian ítélik nagyon veszélyesnek ezt a szokást, mint akik még egyáltalán nem próbálkoztak vele (p<0,001). 100%

90% 80%

43,9%

70% 60%

%

57,7%

75,6%

69,7%

nem tudja

81,0%

nagyon veszélyes kicsit veszélyes

50%

alig veszélyes

nem veszélyes

40% 30% 20% 10%

0%

nem próbálta a dohányzást

próbálta a dohányzást, de nem dohányzik

havonta néhányszor dohányzik

hetente néhányszor dohányzik

naponta dohányzik

11


A korábbi vizsgálat adataival való össze-vetés alapján megállapítható, hogy emelkedett a rendszeres dohányzás veszélyeit felismerő fiatalok aránya. Ennél mélyebb összevetés nem tehető, mivel a korábbi vizsgálat nem tért ki részletesebben a dohányzás mintázatának vizsgálatára. 3.3. Alkohol A legtöbb ember az alkoholt alkalomszerűen vagy szórakozási célokra használja. De ami kezdetben kontrollált, élvezetes használatnak tűnik, nagyon eltérő arányokat ölthet, és a kezdeti pozitív tapasztalat hamarosan függőséget jelent. Már a középiskolás kor is - kritikus periódus az alkoholizmus szempontjából, ugyanis a rendszeres alkoholfogyasztás akár tizenhat-tizennyolc éves korban is indulhat. Persze vannak közülük is veszélyeztetettebbek, mint például a labilisabb, feszültségre hajlamosabb diákok. Az alkoholfogyasztás rossz hatással van teljesítményre, az alkohol hatására csökken a koncentráció, lassul a gondolkodás. Egy átmulatott éjjel után biztos, nem hatékony a tanulás, hiszen ilyenkor négyszer, ötször annyi ideig tart a bevésődés folyamata, mint általában. Az is lehet, hogy teljesen képtelenek lesznek a fiatalok az információ befogadására, felfogására is, nemcsak a rögzítés megy nehezen. Az „Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása” (közismertebb nevén HBSC) [8] vizsgálat eredményei alapján a legtöbben 14 éves koruk környékén kísérleteznek először az alkohollal. Minden hatodik fiú azonban már 11 évesen vagy ennél fiatalabban kipróbál valamilyen alkoholt. A lányok hasonló aránya egy évvel idősebb korában teszi meg ezt. Már az ötödik osztályosoknak –tehát a 11-12 évesek- is 41%-a próbált már valamilyen alkoholt, a 11. osztályosok körében ez az arány már 93%. A lányok alkoholfogyasztása az általános iskolában szignifikánsan kisebb arányú, azonban a középiskolás korra ez a különbség teljesen kiegyenlítődik. A győri fiatalok alkohol kipróbálási szokásai is hasonló eredményeket mutatnak. Míg a hetedik osztályos fiatalok alig több mint kétharmad része ivott 1-2 kortynál több alkoholt életében, addig a kilencedikeseknek már közel 90%a.

12


5. ábra: Az alkohol kipróbálása a vizsgált osztályokban nemek szerint (%) (N=1210)

A hetedikesekhez képest jelentősen 90 nagyobb arányú a 80 kipróbálás a 8. 70 osztályosok köré60 ben, ezt követően fiú % 50 azonban, - noha lány 40 emelkedik az 2 életprevalencia -, 30 ennek mértéke 20 lényegesen elma10 rad a 8. osztályra 0 7.osztályos 8.osztályos 9.osztályos 10.osztályos 11.osztályos 12.osztályos 13.osztályos bekövetkezett emelkedéstől. Míg a hetedikesek körében a lányok jóval kisebb arányban próbáltak még alkoholt, mint a fiúk, ezt követően a különbség szinte teljesen kiegyenlítődik (5. ábra). 100

A középiskolások szignifikánsan (p<0,01) nagyobb arányban próbálkoztak már alkoholfogyasztással, mint az általános iskolások, a különböző típusú középiskolákon belül viszont nem találtunk eltérést a fogyasztásra vonatkozóan. Az alkoholfajták tekintetében a sör, a röviditalok és a bor egyformán kedveltek a havonta több alkalommal fogyasztók körében. Akik naponta vagy hetente több alkalommal is fogyasztanak alkoholt, jellemzően sört isznak, akik havonta több alkalommal isznak valamit, jellemzően a röviditalokat és koktélokat részesítik előnyben, vélhetően elsősorban bulik, partyk alkalmával. Az alkoholtermékek beszerzését a dohányárukhoz hasonlóan könnyűnek ítélik, még a 15 év alattiak 2/3-ad része szerint is elég vagy nagyon könnyű az alkoholhoz jutás. Eltekintve az otthon beszerzett alkoholtól, feltételezi ez a fiatalok boltokban, vendéglátóhelyeken való kiszolgálását is. Nemek szerint vizsgálva egyértelmű a fiúk nagyobb veszélyeztetettsége, hiszen a naponta vagy hetente többször fogyasztók túlnyomóan a fiúk köréből kerülnek ki.

2

Az életprevalencia érték alatt az elfogadott értelmezés alapján: az eddigi élete során legalább egyszer a drogokat kipróbálók arányát értjük. Tehát az egyszeri, a többszöri és a rendszeres használók együttes aránya. 13


A naponkénti 1-2 ital elfogyasztása majd minden negyedik fiatal szerint nem veszélyes, csupán 15%-uk érzi nagyon veszélyesnek. Az alkalmankénti legalább 5 ital elfogyasztását 7% ítéli veszélytelennek és 56% nagyon veszélyesnek. Fontos információ ez, hiszen rávilágít arra, hogy a legális drogfogyasztásra irányuló prevenciós programokban nagyobb hangsúlyt kell kapnia azoknak az üzenteknek, miszerint a szenvedélybetegségek kialakulása nem kizárólagosan a mennyiségi fogyasztással köthető össze. Az egyes szerekkel (legyen az dohány, alkohol vagy illegális szer) kapcsolatosan elsődlegesen kialakuló pszichés függőség vezet majdan, az adag kénytelen emelésével a szomatikus függőséghez. Az alkoholfogyasztást –függetlenül a fogyasztás mennyiségétőlegyformán ítélik veszélyesnek azon fiatalok, akiknek a túlzott alkoholfogyasztás jelen van a szűk családjában és akiknek nem. A fiatalok közel egyharmad része nem volt még részeg életében, 12% életében egyszer részegedett le és 22% már tíznél több alkalommal. Akik még soha nem voltak részegek, egyenlő arányban kerülnek ki a fiúk és lányok közül. Akik csupán egyszer voltak részegek, nagyobb arányban kerülnek ki a lányok közül, a többszöri részegség a fiúkra jellemző. Azok között, akik már tíznél többször voltak részegek életükben, háromszor annyi fiú van, mint lány (p<0,001). Az alkoholt már fogyasztott fiatalok közül a vizsgálatot megelőző 12 hónapban egyharmad részük nem volt részeg, egynegyedük 1-2 alkalommal, 7%-uk legalább havonta, további 7%-uk viszont legalább kéthetente lerészegedett. Akik úgy válaszoltak, hogy az elmúlt egy évben nem voltak részegek, egyenlő arányban kerültek ki a fiúk és a lányok közül. Nem találtunk lényeges eltérést a két nem között az 1-2 alkalommal lerészegedettek esetében sem. A részegségek előfordulásával egyenes arányban tolódik a fiúk felé a grafikon. Míg a havonta lerészegedőknek egynegyede lány, a hetente lerészegedőknek már csak tizede (p<0,001).

14


6. ábra: Lerészegedések száma évfolyam szerint (%) (N=1144)

A középiskolák felső osztályaiból (11-13. osztály) kerül ki a problémás alkoholfogyasztók kétharmad része (6. ábra). Markáns különbségek mutatkoztak az iskolatípus szerinti vizsgálat során is. A szakiskolákban nagyobb arányban fordult elő az elmúlt 12 hónap során a részegségtől való tartózkodás, mint a középiskolákban, ezzel párhuzamosan azonban a szinte hetenkénti lerészegedés négyszer gyakoribb körükben, mint a gimnáziumba járók, és kétkét és félszer gyakoribb, mint a szakközépiskolások körében (p<0,001). Az első berúgás átlagos életkora 14,5 év, az alkoholfogyasztás első próbálása jellemzően ennél egy évvel korábban kezdődik, nem számítva ide az 1-2 kortyos kóstolást. A lányok jellemzően egy évvel idősebb korban kezdenek az alkoholfogyasztással próbálkozni mint a fiúk, és az első berúgás életkora is egy évvel későbbi. 100,0%

1,7%

9,1%

23,5%

24,4%

24,0%

29,9%

38,6%

80,0%

több mint 10 alkalommal volt részeg 4-10 alkalommal volt részeg 2-3 alkalommal volt részeg

60,0%

egyszer volt részeg

még soha nem volt részeg

%

40,0%

82,9%

42,7%

20,0%

34,9%

28,9%

24,7%

17,9%

14,2%

,0%

7. osztály

8. osztály

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

13. osztály

7. ábra: A fiatalok lerészegedési gyakorisága a barátok alkoholfogyasztási szokásai szerint (%) (N=1127)

Természetesen markáns összefüggés mutatkozik a kortárscsoportokon, baráti közösségeken belül az alkoholfogyasztás hoz fűződő attitűdben is. A még nem is kísérletezők baráti körében jellemzően kevésbé fordulnak elő szeszesitalt fogyasztó barátok (p<0,001), míg a legalább kéthetente lerészegedők barátainak fele maga is fogyasztó (7. ábra). Szignifikánsan nagyobb arányban vannak 100,0%

6,5%

6,3%

15,1%

21,9%

90,0%

36,8%

80,0%

42,2%

majdnem az összes barátja fogyaszt alkoholt

40,0%

70,0%

63,6%

néhány ilyen barátja van

60,0%

%

sok ilyen bartátja van

50,0%

kevés ilyen barátja van

40,0%

nincs ilyen barátja

30,0%

20,0%

39,8%

23,9%

10,0%

10,7%

7,3%

7,7%

nem fogyasztott még alkoholt

egyszer sem volt részeg

1-2 alkalommal volt részeg


7,5%

1,2%

,0%




2,3%

40 vagy több alkalommal volt részeg

15


kitéve az fogyasztásra való ösztönzésnek, akiknek baráti körében jellemzően alkoholt fogyasztó fiatalok vannak. Megfigyelhető, hogy a fogyasztásra való ösztönzésben egyaránt vannak fokozottan kitéve az alkoholt gyakorta és az egyáltalán nem fogyasztók. Az alkalmankénti fogyasztók ugyan csak jelzésértékűen, de kevésbé vannak fogyasztásra ösztönözve. A 2003-as vizsgálat eredményeihez képest jelentősen emelkedett (16%kal) az első részegségen már túlesett fiatalok száma. Romlott az alkoholfogyasztási gyakoriság is. Míg 2003-ban a fiatalok több mint fele nem volt részeg a kérdezést megelőző 12 hónapban, addig jelenleg alig egyharmaduk. A kedvezőtlen változás mellett azonban fontos kiemelni, hogy elsősorban az évi 1-2 alkalommal történő lerészegedések aránya emelkedett, 20ról 26%-ra. Az ennél sűrűbb lerészegedések gyakoriságai nem változtak. 3.4. Drogfogyasztás 8. ábra: Kannabiszfogyasztás életprevalencia értéke az ESPAD vizsgálat adatai alapján (%)

Az „Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztásról ” (ESPAD) című kutatás eredményei szerint, 2003ban a vizsgálatban résztvevő 35 ország közül hazánk a drogfertőzöttség tekintetében –a 18%-os életprevalencia értékkel - a 3 közepesen fertőzött országok alsó harmadába tartozott (8. ábra)[9]. 50

45

40

35

30

%

25

20

15

10

5

Cs eh

K öz tá rs as ág Fr S Eg an váj c ye cia o sü lt rszá K irá g M lysá an g -s zi g Íro et rs zá Be g lg Ho ium lla n Sz dia lo N ém vák et ia o Ol rsz á as zo g rs Sz zág lo vé G ni a rö nl an U d kr És ajn a zt or sz ág O Dán ro sz ia Ho ors rv zág át or sz Au ág sz t Bu ria Le ng lgár ye i a lo rs Le zág tto rs z L ág M itv ag á ya nia ro rs Po zág rtu gá lia Iz la nd M ál Fi t Fe nno a r rö er szá -sz g ig e N tek or Sv vég éd ia or sz ág G Cip ör r ö g us o Tö rsz á rö ko g rs z Ro ág m án ia

0

Az országos 18%-os átlaggal szemben, 2004-ben budapesti középiskolák 11-12. évfolyamos diákjai körében készült kutatás 47,5%-os életprevalencia értéket írt le4 [10]. 3

A Győr városi kutatási adatok nem összevethetőek az ESPAD vizsgálat adataival, mivel a városi kutatás a 7-13. osztályos tanulókat érintette (jellemzően 13-19 évesek), az ESPAD vizsgálat pedig a 11-15 éves iskolai népességet vizsgálja. Magyarországon adatfelvételek történnek a 17 évesek körében is, de a nemzetközi összehasonlítások ennek eredményeit nem tartalmazzák. 16


Életprevalencia

Győr városban az összehasonlítást lehetővé tevő kérdőívnek és módszernek köszönhetően 1994 óta követhető a fiatalok illegális droghasználatának változása is. 9. ábra: Életprevalencia értékek változása 1994-2009

Az első adatfelvétel idején a kilencvenes évek A változás mértéke 30 81% *** 34 közepén 7%-os 25 életprevalencia 29 értéket írtak le a A változás mértéke 20 129% ** életprevalencia vizsgálat kutatói % 15 [11]. 16 Jelen kutatás 10 34%-os életpre7 5 valencia értéket ír le a vizsgált 0 1994 1999 2003 2009 népességben. Az emelkedés ellenére némi bizakodásra adhat okot, hogy míg 1994 és 1999 között a növekedés mértéke 129%-os volt –tehát 1,3-szorosára, közel másfélszeresére emelkedett az illegális drogokkal kapcsolatba kerülő fiatalok aránya -, addig 1999 és 2003 között 81%-os, 2003 és 2009 között viszont már csak 17%-os (9. ábra). Tehát a növekedés üteme jelentősen lassul, előrevetítve a közeljövőben mutatkozó értéken való stagnálást. 35

4

A változás mértéke 17%

A vizsgálat az ESPAD kérdőívet és módszertani útmutatókat alkalmazta. 17


10. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek (%)(N=1215-1217) 20,0 18,0 16,0

életprevalencia

14,0 12,0 % 10,0

18,6

8,0 6,0 9,3

9,3

4,0 4,4

2,0

3,3

3,2

2,3

0,0 kannabisz

altató, nyugtató orvosi rendelvény nélkül

amfetamin

altató, nyugtató és alkoholt együtt

Kokain

LSD

ópium származék

A fogyasztott szerek tekintetében az országos és nemzetközi helyzethez hasonlóan a tiltott drogokat kipróbáló diákok túlnyomó többsége marihuánát fogyasztott. Ezt követik a gyógyszerek visszaélésszerű ill. az amfeta-

minok használata (10. ábra). Nemenkénti összehasonlítás során a fiúk 10%-kal (OR=0,91 CI: 0,721,16) nagyobb eséllyel próbáltak már legalább egyszer valamilyen illegális drogot életükben, a különbség azonban statisztikailag nem igazolható, tehát a próbálás tekintetében nem írható le különbség a két nem közt. Jelentős eltérések mutatkoznak az iskolatípus szerinti vizsgálat során. Míg az általános iskolások 22%-a, addig a szakiskolások 42%-a próbált már valamilyen illegális drogot életében. Az általános és gimnáziumi tanulók próbálási gyakorisága nem mutat statisztikai eltérést. A középiskolákon belül csak a gimnáziumi és szakiskolai diákok életprevalenciája közt találtunk értékelhető eltérést. 11. ábra: Az illegális szerek életprevalenciája évfolyamok szerint (%)(N=1217) 50

46 életprevalencia

45

41

42

40 35

32 29

30

28

% 25

20 15

12

10 5 0 7. osztály

8. osztály

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

13. osztály

Az életprevalencia évfolyamonkénti vizsgálata során szinte lineáris kapcsolat írható le. Nevezetesen minél magasabb évfolyam próbálási szokásait vizsgáljuk, annál magasabb a próbálás gyakorisága. A hetedik 18


osztályosokhoz képest a 13. osztályosok 2,8-szer nagyobb arányban próbáltak már valamilyen illegális drogot életükben. A statisztikai vizsgálat során érdekes megfigyelni, hogy a próbálás tekintetében a hetedik osztályosok körében mért arány leszakad a többi évfolyamtól, a nyolcadikosok próbálási gyakorisága már a középiskolásokéhoz húz. A középiskolás évfolyamokon belül csupán a 9. osztály mutat a többitől statisztikailag igazolhatóan alacsonyabb életprevalenciát (11. ábra). Az egyes szertípusok eddigi használatának vizsgálata során jól látszik, hogy legjellemzőbb a kipróbáló magatartás, az 1-2 alkalommal történő használat. 12. ábra: Az egyes szerek használati gyakorisága (%)(N=1215-1217)

A gyakoribb használat elsősorban a kannabisz ill. amfetaminszármazékok hoz (a party drogok többsége ebbe a csoportba tartozik) kötődik (12. ábra). Igen magas a – kannabiszhoz közelítőa szipuzás kipróbálása is, ez viszont egyértelműen a Rush nevű anyag terjedésének köszönhető. A torzító hatás miatt ezt az ábrákon nem szerepeltetjük. A tanulók elenyésző része jelölt meg egyéb típusú drogot –a kérdőívben szereplőkön kívül-, a leggyakrabban említett más drogfajták jellemzően a hajtógázas termékek (pl. habpatron). 9,0

8,0

7,0

6,0

5,0

%

4,0

3,0

Kannabisz (N=1215) altató orvosi rendelvény nélkül (N=1217) Amfetamin(N=1216) Gyógyszer+ alkohol együtt (N=1215) Kokain(N=1215)

2,0

1,0

,0

al

tö

bb

al ka lo m m al

al om m

al k

20 -3 9

40

va gy

10 -

19

al k

al om m

al

al

al

al ka lo m m

6-

9

ka lo m m

al

5

3-

12

al

ka lo m

m al

LSD (N=1216)

Ópium (N=1216)

A családszerkezet szerinti vizsgálat alapján megállapítható a teljes, kétszülős családban élők védettsége, némileg -de nem szignifikánsan- magasabb próbálási értéket mutatnak csak az egyik vér szerinti szülővel (egyszülős vagy újrastruktúrált családban) élők. Nincs lényeges eltérés az anyával vagy apával élők közt. Értékelhetően magasabb azonban az egyéb szerkezetű családban (nagyszülővel, nevelőszülővel stb.) vagy az intézeti közösségben élők illegális drogpróbálása. A fiatalok lelki állapota is markáns befolyásoló erővel bír. Az élettel való elégedettség is egyfajta védő tényezőnek bizonyul, nincs különbség azonban a 19


közepes elégedettség és elégedetlenség között. A depresszív hangulat szintén a drogokkal való próbálkozás irányába mutat. A jó általános közérzetű fiatalok drogkipróbálása elkülönül, a zavart és depresszív hangulat egymáshoz közelítő próbálkozást eredményez. Regresszióanalízis

A kábítószerek kipróbálásának hátterében lévő faktorok még jobb megismerése érdekében, lineáris regressziós modellt építettünk az illegális drogok életprevalenciájára alapozottan5. A regressziós modell magyarázó ereje jó, a kábítószerek kipróbálását 34%-ban tudtuk a modellbe épített független változókkal magyarázni. Legerősebb magyarázó erővel a dohányzás, a lerészegedés, az otthontól távol, barátokkal töltött esték száma, a depressziós tünetek megjelenése, az iskolai lógás, és a deviáns magatartás bírnak. 13. ábra: Az illegális drogok életprevalenciája és a dohányzás összefüggése (esélyhányados=OR)(N=1142) 1,20

Az illegális drogok kipróbálása a legerő0,80 ** sebb összefüggést 0,60 a dohányzással *** *** mutatja. Már a 0,40 0,40 legfeljebb két0,31 0,30 *** *** hetenkénti do0,20 0,16 *** 0,11 hányzás is 60%0,05 0,00 kal kisebb illegyakrabban legfeljebb 1-2 ritkábban mint gyakrabban, még soha nem az elmúlt 12 havonta 1-2 mint havonta 2 kéthavonta mint dohányzott hónapban nem alkalommal gális drogpróalkalommal kéthavonta, de alkalommal dohányzott nem havonta bálási esélyt eredményez, mint a havi legalább három rágyújtás. Akik a megelőző évben nem dohányoztak, már közel 90%-kal, akik még soha nem gyújtottak rá, 95%-kal kisebb eséllyel próbáltak valamilyen kábítószert is, mint a dohányosok (13. ábra). Hipotézisünk szerint a dohányzó fiatalok nagyobb eséllyel mozoghatnak olyan kortársközegben, ahol nemcsak a dohányzás „divat”, hanem az egyéb szerekkel történő kísérletezés is, különösen, hogy ezek kipróbálásához még veszélyérzet sem csatlakozik. 1

OR

1,00

5

A modellbe magyarázó változóként az alábbi faktorok kerültek: nem, osztály, iskolatípus, iskolai feladatok terhe, iskolai teljesítmény megítélése, lakhely, családszerkezet, barátok száma, szociális önértékelés, szubjektív anyagi helyzet, elhanyagoló apai nevelési stílus, családban előforduló devianciák, otthontól távol töltött esték száma, dohányzás, részegség, iskolai problémák, iskolai teljesítmény, élettel való elégedettség, depresszió, önértékelés, deviancia. 20


14. ábra: Az illegális drogok életprevalenciája és az alkoholfogyasztás összefüggése (OR) (N=1133) 3,000

A dohányzás után az alkohol2,000 fogyasztás bír legerősebb ma1,500 gyarázó erővel a 1,00 1,000 1,00 modellben. A ** 0,71 kábítószerek ki0,58 0,500 *** 0,34 *** próbálására leg*** 0,16 0,06 0,036 0,000 nagyobb esélye a 40 vagy 20-39 10-19 6-9 3-5 1-2 nem volt még soha több alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal részeg nem volt szinte hetente volt részeg volt részeg volt részeg volt részeg volt részeg alkalommal tavaly részeg volt részeg lerészegedő fiaaz elmúl 12 hónapban taloknak van. Nem bizonyítható azonban azoknak a fiataloknak a védettsége sem, akik másfél havonta egyszer részegednek le. Akik legfeljebb 2,5 havonta egyszer rúgtak be a megelőző évben, már szignifikánsan 66%-kal kisebb eséllyel váltak kábítószer kipróbálóvá, mint a gyakran lerészegedők. A hetente lerészegedőkhöz képest csupán 6%-nyi eséllyel próbáltak drogot azok, akik a megelőző évben egyszer sem voltak részegek. Akik még soha nem voltak részegek, 3,6%-os esélyük van az illegális drogpróbálásra (14. ábra). OR

2,500

15. ábra: Az illegális drogok életprevalenciája és a depressziós tünetek megjelenésének összefüggése (OR) (N=1207) 1,20

Határozott lelki állapoti megha** tározó is mutat0,80 kozott a drogok *** kipróbálására. A 0,63 0,60 depresszív han0,54 gulatú fiata0,40 6 loknak 50%-kal nagyobb esélye 0,20 van a próbálásra, mint a jó álta0,00 jó általános közérzet zavart hangulat depresszív hangulat lános közérzetű fiataloknak (15. ábra). Ez is alátámasztja, hogy a drogprevencióban a konkrét magatartás1,00

OR

1,00

6

A depresszív hangulat mérésére standardizált Beck gyermek-depresszió kérdőívet alkalmaztuk. 21


befolyásolás mellett, kiemelt szerepet kell kapnia a személyiségfejlesztésnek, a stresszkezelésnek, az önvédő technikák mind korábbi életkorban történő elsajátításának és készség szintre történő emelésének. 16. ábra: Az illegális drogok életprevalenciája és a deviáns magatartásjegyek megjelenésének összefüggése (OR) (N=1207) 1,40

A deviáns megnyilvánulásokat mutató fiatalok 1,00 1,00 80%-kal nagyobb 0,80 eséllyel próbál0,74 nak ki valamilyen 0,60 illegális szert (16. ábra). Nem meg0,40 *** lepő ez, hiszen 0,20 0,20 azok a fiatalok akiknél a lopás0,00 deviáns határérték nem deviáns tól, hazugságtól, csalástól nincs visszatartó erő –a standard kérdőív többek között ezek előfordulására is rákérdez-, ennek a rizikómagatartásnak is kevésbé érzékelik a súlyát. Az iskolából időnként lógó fiatalok ötször nagyobb eséllyel próbálnak ki illegális szereket, mint a soha nem lógó fiatalok. OR

1,20

Akik soha nem töltik otthonról távol, barátaikkal az estéiket 90%-kal kisebb arányban válnak kábítószer-próbálóvá, viszont már a heti két este máshol töltése sem tér el szignifikánsan a próbálási esélyben attól, mintha minden estét máshol tölt a fiatal. Évprevalencia

Az illegális drogfogyasztás jelenségének pontos értelmezéséhez fontos kitérni a használat gyakorisági tényezőire is, hiszen maga a drogfogyasztás más és mást jelent az egyes személyek esetében [12]. A Marihuána- és Drogabúzus elleni Nemzeti Bizottság Ajánlása szerint [13] ötféle viselkedésfajtát különítünk el a drogfogyasztás kapcsán. Ez alapján megkülönböztetünk kísérletező, szociális-rekreációs, helyzeti, intenzifikált és kényszeres használót. • A kísérletező összesen életében legfeljebb 10 alkalommal használt drogokat. • A szociális-rekreációs használó kb. hetente használ drogot, de azt valamilyen társadalmi aktivitáshoz, kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz kötődően teszi. 22


• A helyzeti használó a fentieknél gyakrabban használ drogokat, elsősorban valamilyen problematikus élethelyzet kezelése érdekében. • Az intenzifikált használó hosszú időn keresztül naponta használ valamilyen drogot. • A kényszeres használó naponta többször, ill. folyamatosan, hosszú időn keresztül fogyaszt drogot. Az általános- és középiskolás fiatalok illegális droghasználata szempontjából a kísérletező és szociális-rekreációs használatnak van leginkább jelentősége, mely egyben meghatározza a különböző beavatkozások irányát is [8]. 17. ábra: Az egyes szerek használati gyakorisága az adatfelvételt megelőző 12 hónapban (%)(N=1212-1214)

Az adatfelvételt megelőző egy évben is a kísérletező magatartás volt a legjellemzőbb, a legtöbbek által kipróbált szer a marihuána. Ezt a városban tanuló fiatalok 8%-a használta legalább egyszer az elmúlt évben (17. ábra). A fiatalok 30%-a használt valamilyen illegális szert a kérdezést megelőző évben. Az évprevalencia7 érték nem mutat eltérést a fiúk és lányok közt. 8,0

8,0

7,0

5,2

6,0

4,1

5,0

2,5

2,7

% 4,0

1,6

1,5

1,6

3,0

1,7

1,5

,7

1,2

,7

1,0 ,7

,9

2,0

,5

1,1

1,0

,0

lo m m al

al ka

40

va

gy

tö b

20 -

b

39

al ka lo m

m al

m al

Ópium (N=1214)

al ka lo m

ka lo m m al

-1 9

al

10

69

35

al

ka lo m m al

ka l

om m al

LSD (N=1212)

al

12

Kannabisz (N=1212) Altató orvosi rendelvény nélkül (N=1213) Amfetamin(N=1214) Gyógyszer+ alkohol együtt (N=1214) Kokain(N=1214)

7

Az évprevalencia érték alatt az elmúlt év során legalább egyszer a drogokat kipróbálók arányát értjük [8]. Tehát az egyszeri, a többszöri és a rendszeres használók együttes aránya. 23


18. ábra: Az évprevalencia és az iskolatípus összefüggése (OR)(N=1220) 1,40

A szakiskolásokhoz képest 32%kal kisebb eséllyel próbáltak valamilyen szert a megelőző évben a gimnáziumi tanulók, az általános iskolások esélye a próbálásra csupán fele volt a szakiskolásokéna

1,20

esélyhányados

1,00

1,00

* 0,86

**

0,80

0,68 0,60 0,48 0,40

0,20

0,00 általános iskola

gimnázium

szakközépiskola

szakiskola

k (18. ábra).

19. ábra: Az évprevalencia és az évfolyam összefüggése (OR)(N=1220) 1,60

Évfolyamonként vizsgálva látszik, hogy a 13. osztályosoktól a * * 11. ill. 12. évfolyamosok *** próbálása nem mutat értékelhető *** eltérést, a kilencedikesek közt viszont már csupán fele, a hetedikesek közt viszont már csak 20%-a a próbálás esélye a legidősebbekének (19. ábra). 1,40

1,20

OR

1,00

1,00

0,85

0,90

0,80

0,60

0,63

0,58

0,46

0,40

0,20

0,20

0,00

7. osztály

8. osztály

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

13. osztály

24


Hónapprevalencia

A megelőző hónapban a győri fiatalok 14,3%-a használt valamilyen illegális drogot.. 20. ábra: Az elmúlt hónap illegális droghasználata fogyasztói típus szerint ( %) (N=1202)

A használók többségére a szociális-rekreációs használat a 8,9 jellemző. Az intenzifikált használók aránya ugyan a 2%-ot 3,4 sem éri, ám mégis 1,8 figyelemfelhívó lehet ez a tekintetben, hogy már a középiskolás korosztály is érintett nemcsak a kipróbálásban, hanem a drogabúzusban is, ennek pszichés tényezőivel mindenképpen (20. ábra). 9

8

7

6

5

%

4

3

2

1

0

szociális rekreációs használó

helyzeti használó

intenzifikált használó

21. ábra: Az elmúlt hónap illegális droghasználata fogyasztói típus szerint iskolatípusonként, % (N=1202)

Iskolatípus tekintetében az általános iskolai és gimnáziumi diákok droghasználatának mintázata közelít leginkább egymáshoz, értékelhető eltérést ettől nem mutat a szakközépiskolás ok hónap-prevalenciája8 sem. Ezektől elkülönülve fokozott kockázatot mutat viszont a szakiskolások szociális rekreációs használó

25

helyzeti használó

intenzifikált használó

20

15

%

10

5

0

általános iskola

gimnázium

szakközépiskola

szakiskola

8

A hónap-prevalencia érték alatt az elmúlt hónap során legalább egyszer a drogokat kipróbálók arányát értjük [HBSC]. Tehát az egyszeri, a többszöri és a rendszeres használók együttes aránya. 25


droghasználata (21. ábra). Mind a helyzeti, mind a rekreációs használat gyakorisága a 10 évfolyamtól mutat exponenciális emelkedést. Regresszióanalízis

A regressziós modell felépítéséhez kimeneti változóként az elmúlt hónapban illegális drogot fogyasztottak versus nem fogyasztottak, magyarázó változóként az életprevalenciánál ismertetettek kerültek. A legerősebb magyarázó erővel bíró háttértényezők összecsengenek az életprevalencia összefüggés-elemzése során kapott eredményekkel. Nevezetesen: az elmúlt 12 hónapban a lerészegedés gyakorisága, a deviáns magatartásformák megnyilvánulása, dohányzás gyakorisága, iskolából való kitiltás, barátok száma, otthontól távol töltött esték száma. 22. ábra: Az illegális drogok hónap-prevalenciája és a lerészegedések gyakoriságának összefüggése (OR) (N=1127)

Az elmúlt hónap illegális drog3,000 fogyasztása leg2,500 erősebb összefüg2,000 gést a lerésze1,500 gedések gyakori1,31 * ságával mutatja. 1,000 1,00 ** A szinte hetente 0,55 0,500 *** 0,44 0,37 *** lerészegedőkkel *** 0,15 0,10 0,036 0,000 szemben a legfel1-2 3-5 6-9 10-19 20-39 40 vagy még soha nem volt több nem volt részeg az alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal jebb 2,5 havonta részeg elmúlt 12 volt részeg volt részeg volt részeg volt részeg volt részeg alkalommal volt részeg hónapban illetve ennél ritaz elmúl 12 hónapban kábban lerészegedők mutatnak meggyőző protektivitást. Az elmúlt évben legfeljebb öt alkalommal lerészegedőknek már 63%-kal kisebb esélyük van az illegális droghasználatra is, mint a hetente berúgóknak. Akik 1-2 alkalommal ittak többet a kelleténél 15% eséllyel, akik még soha nem voltak részegek, alig 4% eséllyel váltak kábítószer használóvá (22. ábra). OR

3,500

26


23. ábra: Az illegális drogok hónap-prevalenciája és a deviáns magatartásformák megjelenésének összefüggése (OR) (N=1175)

A deviáns magatartásformák megnyilvánulása a második legfontosabb magyarázó változó. A deviáns megnyilvánulásokat nem mutató fiatalok 83%-kal kisebb eséllyel válnak kábítószer használóvá, mint a deviánsak (23.

1,20

1,00

1,00

0,80

OR

0,66 0,60

0,40 *** 0,20

0,17

0,00 átlag

határérték

deviáns

ábra). 24. ábra: Az illegális drogok hónap-prevalenciája és a dohányzás összefüggése (OR)(N=1138) 1,20

1

1,00 *

OR

0,80

0,60 0,51 0,40

***

0,41

0,43

*** 0,20

*** 0,08

0,17

0,20

0,00 még soha nem az elmúlt 12 1-2 dohányzott hónapban nem alkalommal dohányzott

ritkábban mint gyakrabban, kéthavonta mint kéthavonta, de nem havonta

legfeljebb gyakrabban havonta 1-2 mint havonta 2 alkalommal alkalommal

A dohányzás hatásával kapcsolatosan kiemelendő, hogy meggyőzően a csupán évente 12 alkalommal rágyújtók mutatnak protektivitást a dohányzókkal szemben. Nekik viszont már 80%kal kisebb az esélyük az illegális

droghasználatra (24. ábra). Az iskolai problémák közül, az iskolából való kitiltás megtízszerezi a kábítószer-használat valószínűségét. Visszatartó erőnek bizonyult, ha egy-két jó barátja van a fiataloknak, egyformán veszélyes azonban, ha valakinek egyáltalán nincs, illetve ha sok közeli barátja van. Az otthontól távol töltött estékkel kapcsolatosan, ez esetben is legfeljebb heti egy alkalom mutat szignifikánsan kisebb használati rizikót. 27


Attitűdök

A különböző legális és illegális szerek veszélyességének megítélése kapcsán elmondható, hogy legkevésbé veszélyesnek a legálisan kapható szereket (alkohol, nyugtató, cigaretta) tartják a fiatalok. Kevésbé tartják veszélyesnek a napi 1-2 ital elfogyasztását, mint a napi 1-2 szál cigaretta elszívását. Nincs lényeges eltérés a marihuána ill. a szipuzás kipróbálásának és az alkalmankénti nyugtatóhasználat veszélyességének megítélése közt. A fiatalok 25-28%-a véli ezeket nem, vagy alig veszélyesnek. Figyelmet érdemel, hogy 14% még az alkalmi marihuána használatot sem tatja veszélyesnek. 15% az amfetaminszármazékok, az LSD és az ópiumszármazékok kipróbálásának veszélyét sem érzi. A különböző illegális szerek beszerezhetőségével kapcsolatosan megállapítható, hogy legkönnyebben a szipuzásra alkalmas szerekhez férnek hozzá a fiatalok, ami nem meglepő, hiszen a különböző ragasztó és oldószerek bolti forgalomban kaphatóak. Figyelemfelkeltő azonban, hogy a marihuána beszerzését is minden negyedik inkább könnyűnek ítéli. Az ún. Party-drogokat minden tizedik fiatal tartja könnyen beszerezhetőnek, legnehezebbnek a heroin beszerzését vélik, bár ez nem tartozik ebben az életkorban a széles körben használt anyagok közé. A fiatalok 45-50%-át inkább visszatartják a barátaik a kábítószerhasználattól. Legnagyobb visszatartó erő az ópiumszármazékok, legkisebb a marihuána alkalmazásával kapcsolatosan jelentkezik. A használatra való ösztönzés leginkább a szipuzás és marihuána fogyasztása kapcsán mutatkozik. A fiatalok 3,4-5,8%-a van a fogyasztásra való rábeszélésnek kitéve. Minden szerfajtával kapcsolatosan megállapítható, hogy az illegális drogot már legalább egyszer kipróbált fiatalokat szignifikánsan nagyobb arányban próbálják barátaik az újabb fogyasztásra ösztönözni. A barátok illegális szerhasználatának vizsgálata lesújtó eredményt mutat. A fiatalok csupán 9%-ának nincs olyan barátja, aki időnként valamilyen illegális szert fogyaszt. Természetesen a barátok körében is a marihuána használata a legjellemzőbb, legritkább az ópiumszármazékok és a kokain fogyasztása. Azon fiatalok körében, akiknek van illegális droghasználó a környezetében, nyolcszor nagyobb az esélye, hogy önmaga is kipróbálja a drogot, mint akiknek nincs. A kábítószer-fogyasztás okai közt első helyre került a szórakozás, buli kedvéért történő használat. Második helyen szerepel a gondok, problémák megoldása céljából történő használat. Ezt követi az új élmények megszerzésére való törekvés, illetve hogy hasonuljanak másokhoz, mert a többség csinálja. Kevesen vélik azt, hogy a tömegből való kitűnés motiválja a fiatalokat.

28


Figyelmet érdemel a második helyre került, coping mechanizmusként történő kábítószer használat, melynek üzenet értéke van az egészségfejlesztés számára. Meglepően sok okos, racionális és emocionális tanács érkezett a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatosan. A nyitott kérdésre adott válaszok az alábbi gondolatok köré csoportosultak. Legtöbben azt tartanák hatékonynak, ha a szülők jobban odafigyelnének, többet törődnének a gyerekekkel. Fontosnak tartanák a törvények szigorúbb betartatását, hogy kérjék el a fiatalok igazolványát a boltokban és ne adjanak el 18 év alatt alkohol-, és dohánytermékeket. Lényegesnek tartanák azoknak a helyeknek, kiemelten a szórakozóhelyeknek az ellenőrzését, ahol a fiatalok drogokhoz jutnak. Döntő elem volt a kábítószer-használat későbbi hatásainak, hosszú távú veszélyeinek nyomatékosabb bemutatása is. Többen válaszoltak úgy hogy a legfontosabb az, hogy első kipróbálásra tudjanak nemet mondani, erősnek maradni és hinni magukban. Nagyon sokan tisztában vannak a barátok, kortársak szerepével és válaszoltak úgy, hogy olyan barátokat kell választani, hogy azok ne drogozzanak, ill. hogy attól függ, hogy valaki él-e ezekkel a szerekkel, hogy milyenek a barátai. 2003-2009 között bekövetkezett változások

A korábbi vizsgálat adataival való összevetésben megállapítható, hogy a drogot kipróbáló fiatalok aránya valamelyest emelkedett, ám ez statisztikailag igazolható változást nem jelent. 25. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek változása 2003/2009 (%)

Enyhén emelkedett a marihuána kipróbálásának gyakorisága, jelentősen emelkedett viszont -2003-hoz képest 63%-kal, az amfetaminszármazékok ill. a kokain -2003hoz képest 50%-kal, de az alacsony esetszám miatt csak jelzésszerűen írtuk le- kipróbálása. Az LSD próbálása lényegesen nem változott [11] (25. ábra). 18,8

20

18

16

14,9

14

12

9,3

% 10

8

6

5,7

3,2

4

3,3

3,4

2

2,3

2,2

0

2,2

2009

kannabisz

amfetamin származék

2003

LSD

kokain

ópiumszármazék

29


26. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek változása nemenkénti bontásban 2003/2009 (%) 25,00

20,00

15,00 % 10,00

5,00 fiú 2009 fiú 2003 0,00

ék

n ko ka i

óp iu

m sz ár m az

LS D

am fe

ta m in

sz á

ka

nn a

rm az ék

bi sz

lány 2009 lány 2003

kannabisz

amfetamin származék

LSD

kokain

ópiumszármazék

lány 2003

12,20

6,70

3,10

1,80

2,50

lány 2009

15,00

8,00

2,00

4,00

fiú 2003

18,20

4,50

3,70

2,60

1,90

fiú 2009

22,00

10,00

4,00

3,00

3,00

2,00

A kannabisz próbálása mindkét nem esetében, az amfetamin származékok próbálása a fiúk körében emelkedett meg. Lányok körében a kokainnal történő kísérletezés kockázata fokozódott (26. ábra).

27. ábra: Illegális szerekhez való hozzáférés (%) (N=1139-1169)

80 Inkább egyszerű 2003

70

Inkább egyszerű 2009 Inkább nehéz 2003

60

Inkább nehéz 2009 50 40 30 20 10

Inkább nehéz 2009 Inkább nehéz 2003

Szipózás

Inkább egyszerű 2003 Marihuana

Amfetaminok

LSD

Inkább egyszerű 2009 Kokain

Heroin

0

Kedvező változás mutatkozik a szerek hozzáférhetőségének megítélésében, hiszen minden vizsgált anyaggal kapcsolatosan nehezebbnek érzik a hozzájutást a fiatalok 2009-ben a hat évvel korábbi vizsgálathoz képest (27.

ábra). Kedvezőtlen változást jelez, hogy míg 2003-ban a fiatalok 63-78%-a nyilatkozott úgy hogy (szerenként eltérően) a fogyasztásában gátló tényezőt jelentenének a barátok, addig manapság ez az arány már csak 44-50% között mozog. Ezzel párhuzamosan vizsgáltuk a barátok felől érkező motivációkat a fogyasztástól való megóvásra is. Szintén kedvezőtlen, hogy míg 2003-ban a 30


fiatalok 1,3-4,8%-a volt kitéve rábeszélésnek a barátok részéről, 2009-re ez 3,45,8%-ra emelkedett. 28. ábra: A különböző illegális szerek veszélyességének megítélése 2003-2009 (%)(N=1190-1209) 30 27,7

24,8

25

23,1 22

Inkább nem veszélyes 2003 Inkább nem veszélyes 2009

20

14,5

% 15 12,4

10

5

3,9

5,1

4,4 2,3 1

1,1

0 kipróbálja a marihuánát

rendszeresen fogyaszt marihuánát

kipróbálja az LSD-t rendszersen fogyaszt kipróbálja a szipuzást LSD-t

rendszeresen szipuzik

Rendkívül kedvezőtlen a különböző összehasonlított illegális szerek veszélyességének megítélésében, hogy mindegyik anyagot többen ítélik inkább nem veszélyesnek, mint 2003-ban (28. ábra).

29. ábra: A drogfogyasztás kezdőkora drogtípusonként, 1999-2009 (életkor) (N=19-183, szerenként eltérő számú)

A drogfogyasztás kezdőkorának 18 első berúgás marihuana, hasis 16 vizsgálata alapján 14 12 egyértelműen 10 8 megállapítható, első cigaretta elszívása LSD kipróbálása 6 4 hogy a legális 1999 2 2003 0 szerek kipróbá2009 lása egyre szipuzás amfetamin fiatalabb életkorban következik be. A kokain ópiumszármazék szélesebb körben altató használt illegális szerek kezdőkora az utolsó vizsgálat óta jelentősen nem változott, az ópiumszármazékok próbálásának kezdőkora emelkedett, a szipuzásé viszont csökkent (29. ábra). szeszes ital fogyasztása 20

31


3.5. Lelki állapot A WHO előrejelzések szerint évtizedünkben az egészségügy legsúlyosabb problémái a pszichiátriai, lelki betegségek, ezen belül is a depresszió és következményei lesznek. A pozitív pszichológia nem a lelki betegségekkel, zavarokkal foglakozik, hanem a lelki egészség megőrzésének törvényszerűségeit vizsgálja [15]. Az Egészségügyi Világszervezet és a Világbank elemzése szerint ma a világon a 15-44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések önmagukban, a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a betegségek okozta veszteségekhez, amelyet a megbetegedések és halálozások okozta évveszteséggel, az ún. (Disability Adjused Life Years) DALY-val mérhetünk. A tanulmány szerint ebben a korosztályban a DALY 30%-a származik a lelki egészség zavarainak következményeiből. Ezért is van nagy jelentősége, hogy az egészségfejlesztési programok prioritásaiban kiemelt helyen kezeljék a lelki egészség témáját. Ehhez viszont elengedhetetlen a helyi szintű tényfeltáró munka. A fiatalok lelki egészségének vizsgálatához a nemzetközi és hazai szakirodalomban használt standardizált kérdőíveket használtuk az alábbi témákban: Depressziós tünetek mérése (6 tételes Gyermekdepresszió kérdőív) Élettel való elégedettség (Cantrill létra) Önértékelés (Rosenberg skála) Deviancia (Aschenbach kérdőív deviancia alskálája) Depressziós tünetek A kérdőív belső konzisztenciája megfelelő, Cronbach-α értéke 0,739. A városban tanuló érintett korosztály 57%-a jó általános közérzetű, mentes a depressziós tünetektől, 23%-a zavart hangulatú és minden ötödik fiatal érintett depressziós tünetekkel.

9

A skála reliabilitásának (megbízhatóságának) egyik lehetséges mutatója a skála belső konzisztenciáját jelző Cronbach-α. Lehetséges értéke 0-1 között van. Egy teszt akkor tekinthető megbízhatónak, ha ugyanarra a változóra vonatkozó több egymástól független tételre adott válaszok pontértékei korrelálnak egymással. A 0,7 feletti Cronbach-α érték jó belső konzisztenciát jelez. 32


30. ábra: Depressziós tünetek megjelenése nemek szerint (%) (1200)

Nemeken belül a lányok fokozott jó általános közérzet zavart hangulat veszélyeztetettség 60,0% depresszív hangulat e emelhető ki 47,2% 50,0% (p<0,001), míg a fiú kétharmad 40,0% része, addig a 26,8% 26,0% 30,0% lányok alig fele 19,9% jó általános 15,1% 20,0% közérzetű. 23%10,0% kal (OR=0,77 CI=0,53-1,1) ,0% fiú lány kisebb a fiúk esélye a depressziós tünetek megjelenésére, mint a lányoknak (30. ábra). 65,0%

70,0%

Iskolatípusok szerint legkisebb esélye az általános iskolásoknak van a depressziós hangulat megjelenésére, legnagyobb a gimnazistáknak. Körükben 2,3-szor nagyobb az előfordulás esélye. Évfolyamok szerint statisztikailag meggyőzően igazolható eltéréseket nem találtunk, legkisebb az érintettség kockázata a 13. osztályosok közt. Élettel való elégedettség Az élettel való elégedettséget a 11 fokú Cantrill létra alapján mértük. A tanulók 11 fokú skálán jelölték, hogy a lehető legrosszabb (a 0 megjelölése a létrán) és legjobb élet (a 10. létrafok) között hová sorolják magukat. Az egész mintán az élettel való elégedettség átlagértéke 7,31 (SD=1,83)10. A városban tanuló 7-13. osztályos fiatalok, az országos átlaghoz képest kedvezőbben ítélik meg az életüket (M=6,96 [8]). A fiúk (M=7,4411; SD=1,74) igazolhatóan (p<0,01) valamelyest elégedettebbek az életükkel, mint a lányok (M=7,13, SD=1,94). A kapott eredményeket 3 fokú skálára redukálva kaptuk meg az élettel inkább elégedett, középérték és inkább elégedetlen kategóriákat. Eszerint a fiatalok 73%-a inkább elégedett, 17% viszont elégedetlen az életével. Évfolyamonként vizsgálva a 7. osztályosok közt találtunk legnagyobb arányú elégedettséget, a nyolcadikosok közt viszont a legnagyobb arányú elégedetlenséget. 10 11

SD=szórás M= átlag 33


31. ábra: Élettel való elégedettség átlagértéke iskolatípusok és nemek szerint (N=1179)

Iskolatípusok tekintetében a gim7,40 7,40 náziumi és 7,16 szakközépiskolai 7,20 7,04 7,01 tanulók eredmé7,00 nyei közelítenek fiúk lányok 6,80 egymáshoz, foko6,58 zott kockázatúnak 6,60 a szakiskolákban 6,40 tanulók emelen6,20 dők ki. Körükben az élettel való 6,00 általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola elégedettség átlagértéke mindössze 6,89, ami a városinál kedvezőtlenebb, országos érték alatti. A szakiskolás lányokat jellemző érték alig mozdul ki az átlagos tartományból (31. ábra), egyértelmű a veszélyeztetettségük. 7,56

7,54

7,52

élettel való elégedettség átlagérétke

7,60

Önértékelés A serdülőkor legfőbb feladata az identitás kialakítása a különböző területeken megtapasztalt kompetencia és értékesség segítségével, mely egyben az önértékelés forrása is lesz ebben az időszakban. A szociális elfogadottság mellett, elsősorban a lányoknál a fizikai vonzerő, a legfőbb determinánsa az önértékelésnek [15]. A reális, stabil önértékelés amellett, hogy segíti a mindennapokban való eligazodást, igen fontos tényező a szenvedélybetegségek megelőzésében is. A valós énképű fiatalok könnyebben állnak ellen a csoportnyomásnak, nagyobb valószínűséggel tudnak nemet mondani a kockázatos élethelyzetekben. A skála átlaga a mintában 25,38, ami lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál (M=28,49), tehát a városban tanuló fiatalok alacsonyabb önértékeléssel rendelkeznek a hazai átlagnál. Nemek szerint, bár a lányok magasabb önértékelése mutatkozik, a különbség statisztikailag nem igazolható.

34


32. ábra: Önértékelés átlagértéke iskolatípusok és nemek szerint (N=1179) 26,50

Szignifikánsan az általános isko26,00 25,57 25,54 25,53 lások rendelkez25,44 25,41 25,50 nek a legalacsonyabb önértéke25,00 léssel, legmaga24,49 24,50 sabbal a gimnázi24,19 umokban tanulók. 24,00 Míg az általános 23,50 és szakiskolások közt lényegesen 23,00 általános iskola szakiskola szakközépiskola gimnázium magasabb a lányok önértékelése, addig a szakközépiskolások és gimnazisták közt az eltérés nem jelentős (32. ábra). Legmagasabb önértékeléssel a 11. osztályosok rendelkeznek. fiúk lányok

önértékelés átlag pontszáma

26,07

Deviancia A deviancia valamilyen társadalmi vagy törvénybe foglalt normának a be nem tartása. A normáktól és a szabályoktól való eltérésnek annyi típusa van, mint ahány társadalmi norma és érték létezik. A deviáns viselkedés megítélése ezáltal mindig igen relatív, az adott társadalom, kultúra stb. jellegétől függ [16]. A 8 itemes skála (Cronbach-α: 0,63) pontszámait a könnyebb értelmezhetőség érdekében a standardoknak megfelelően összevontuk, így képeztük a deviáns magatartásmintáktól mentes, határérték és kóros kategóriákat. Ezek alapján a fiatalok 79%-a mentes a deviáns megnyilvánulásoktól, 10% mutat határérték körüli és 11% deviáns magatartásmintázatokat. Bár a fiúk közt nagyobb arányban fordulnak elő kóros mintázatot jelzők, mint a lányok közt, az eltérés nem igazolható meggyőzően. Iskolatípusok szerint a szakiskolások, évfolyamonként a 9. és 11. osztályosok a veszélyeztetettek.

3.6. Szabadidő Az egészséget támogató magatartásnak a kiegyensúlyozott táplálkozás és kockázati tényező kerülése mellett, fontos része a fizikailag aktív életmód. A

35


serdülőkori rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatást gyakorol mind a jelenlegi, mind a felnőttkori egészségi állapotra, teljesítőképességre. Az otthoni szabadidő eltöltését tekintve uralkodó elfoglaltsággá vált a különböző képernyős tevékenység. A televízió és számítógép/internet amellett, hogy az információszerzés szinte nélkülözhetetlen eszköze, kontrollálatlan használata számos veszélyt rejt a fiatalok számára. A fiatalok átlagosan 2,5 órát töltenek naponta televízió nézéssel, további 2,5-3 órát számítógépezéssel, ami szabadidejük jelentős részét leköti, miközben alig minden negyedik gyerek olvas naponta. A diákok alig 60%-a sportol heti több alkalommal, ami pedig döntő lenne mind a drogprevenció, mind a felnőttkori tömegsport szempontjából. 33. ábra: Szabadidős szokások változása 2003/2009

A

korábbi vizsgálat adataival való összevetés során mind kedvező, mind kedvezőtlen tendenciák megfigyelhetőek. Csökkent a naponta és legalább hetente olvasók aránya, és bár a naponta sportolók aránya is csökkent a legalább hetente sportolóké emelkedést jelez. Jelentősen visszaesett a zenélés népszerűsége is, pedig ennek mind egyéni, mind társas/zenekari formája kreatív, az önértékelést pozitívan befolyásoló elfoglaltság. Többen végeznek viszont valamilyen alkotó tevékenységet. Jelentősen csökkent a legalább hetente illetve havonta 1-2 alkalommal bulizók aránya is (33. ábra). 100%

90%

80%

70%

60%

soha

50%

évente néhányszor havi egy-kétszer

40%

legalább hetente

majdnem minden nap

30%

20%

10%

0%

olvasás 2003 olvasás 2009 sport 2003

sport 2009

hangszeren hangszeren alkotó alkotó játszani 2003 játszani 2009 tevékenység tevékenység 2003 2009

buli 2003

buli 2009

36


4. Összegzés A dohányzás kipróbálása tekintetében a 7. osztályosok mutatnak még némi védettséget, a 8. osztályosok próbálási mintázata már nem tér el lényegesen a szak-, és középiskolásokétól. A dohányzás kipróbálásában a nemek közt mutatkozó különbségek, a 11. évfolyamra elmosódnak. A rendszeres dohányosok nagyobb arányban kerülnek ki a fiúk, az alkalmi dohányosok a lányok köréből. Iskolatípus tekintetében a gimnáziumba járók dohányzást próbáló gyakorisága közelít az általános iskolásokéhoz, a középiskolákénál jelentősen magasabb viszont szakiskolások dohányzás próbálása. A tizenkettedikesek rendszeres dohányzása már a felnőtt lakosság körében mért prevalenciát mutatja. A középfokú oktatási intézményeken belül nem találtunk eltérést az alkohol próbálására vonatkozóan. Egyértelmű a fiúk nagyobb veszélyeztetettsége, hiszen a naponta vagy hetente többször fogyasztók túlnyomóan a fiúk köréből kerülnek ki. A fiatalok közel egyharmad része nem volt még részeg életében, 12% életében egyszer részegedett le és 22% már tíznél több alkalommal. Az alkoholt már fogyasztott fiatalok 7%-a legalább kéthetente lerészegedik. A középfokú intézmények felső osztályaiból (11-13. osztály) kerül ki a problémás alkoholfogyasztók kétharmad része. Míg a havonta lerészegedőknek egynegyede lány, a hetente lerészegedőknek már csak tizede. A szakiskolákban nagyobb arányban fordult elő az elmúlt 12 hónap során a részegségtől való tartózkodás, mint a középiskolákban, ezzel párhuzamosan azonban a szinte hetenkénti lerészegedés négyszer gyakoribb körükben, mint a gimnáziumba járók, és két-két és félszer gyakoribb, mint a szakközépiskolások körében. Markáns összefüggés mutatkozik a kortárscsoportokon, baráti közösségeken belül az alkoholfogyasztáshoz fűződő attitűdben. A legális drogok beszerzése jellemzően nem okoz problémát a fiataloknak. Minden harmadik fiatal életében legalább egyszer fogyasztott már valamilyen illegális drogot. Az utolsó adatfelvétel óta bekövetkezett enyhe életprevalencia emelkedés nem mutat statisztikailag igazolható növekedést. A két nem közt nincs igazolható eltérés a próbálás tekintetében, noha a fiúk közt enyhén emelkedettebb a prevalencia. 37


Az életprevalencia évfolyamonkénti vizsgálata során szinte lineáris kapcsolat írható le. Megállapítható a teljes, kétszülős családban élők védettsége. A dohányzás, alkoholfogyasztás és az illegális drogpróbálás és használat igen markáns együttállást mutat. A kábítószer kipróbálás kapcsán veszélyeztetettek a depressziós tüneteteket mutatók. A deviáns magatartásminták megjelenése mind a próbálás, mint a használat szempontjából fokozott kockázatot mutat. A problémás iskolai magatartás megsokszorozza a kábítószerhasználat előfordulását. A heti legfeljebb egy estét otthontól távol, a barátaikkal töltő fiatalok mutatnak csupán protektivitást az illegális drogpróbálás tekintetében. Nemcsak a kísérletező magatartás, hanem a drogabúzus jeleit mutató droghasználat is megjelenik a középiskolákban. A fiatalok jelentős részének nincs reális veszélyészlelése az illegális droghasználat kapcsán. A kannabisz próbálása mindkét nem esetében, az amfetamin származékok próbálása a fiúk körében emelkedett meg. Lányok körében a kokainnal történő kísérletezés kockázata fokozódott. Minden vizsgált anyaggal kapcsolatosan nehezebbnek érzik a hozzájutást a fiatalok, mint 2003-ban. A lányok fokozott veszélyeztetettsége emelhető ki a depressziós tünetetekkel való érintettségben. A városban tanuló 7-13. osztályos fiatalok, az országos átlagnál kedvezőbben értékelik az életüket, önértékelésük viszont kedvezőtlenebb annál.

38


5. Ajánlás Az elkészült tanulmány elsődleges fontosságát az adja, hogy alapot teremt a már működő prevenciós programok újragondolásához illetve a jövőbeli intervenciók tervezéséhez. Hangsúlyos a folyó primer prevenciós munka újraértékelése, hiszen a vizsgálatok újra-és újra jelzik a hatékonyság részleges hiányát. Ennek részeként elengedhetetlen a tevékenység folyamatos értékelése, a rendszeres minőség-ellenőrzés, mind az outputok, mint a folyamatok kidolgozott mérése. A megelőzésnek az evidenciaként kezelendő nemenkénti és életkori sajátosságok figyelembevételén túl, fókuszálni kell pl. a családi háttérből adódó jellegzetességek kezelésére, szerencsés esetben a protektivitás erősítésére, de szükség szerint a hibás minták ellensúlyozására is. Kihagyhatatlan a kortársközeg befolyásoló erejében lévő lehetőségek kiaknázása, mind a megerősítésben, mind a változtatásban. 6. Köszönetnyilvánítás Ez úton fejezzük ki köszönetünket Dr. Bazsika Erzsébetnek a szakmai támogatásért és együttgondolkodásért.

39


7. Irodalom 1. Jelentés a Magyarországi kábítószerhelyzetről 2006, Felvinczi K., Nyirádi A., Portörő P., A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szakmai Kiadványsorozata, Generál Budapest, 2006 2. Paksi B., Arnold P.: A magyarországi felnőtt népesség drogérintettsége- új fejlemények., Addiktológia 2007 Supplementum 1.p. 49. 3. Jelentés a Magyarországi kábítószerhelyzetről 2008, Felvinczi K., Varga O., A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szakmai Kiadványsorozata, Generál Budapest, 2008 4. The European School Survey Project On Alcohol And Other Drugs adatbázisa 1995, 1999, 2003, 2007, http://www.espad.org/keyresult-generator 5. B. Hibell, B. Andersson, T. Bjarnasson, S. Ahlström, O. Balakireva, A. Kokkevi, M. Morgan: The ESPAD Report 2003, Alkohol- és egyéb drogfogyasztás 35 európai ország diákjai körében, Addiktológia 2005. IV. évfolyam 1. szám 50-62; http://addiktologia.hu/article_pdf/4.pdf 6. Országos Lakossági Egészségfelmérés, 2003 Kutatási Jelentés, Országos Epidemiológiai Központ, Budapest 2003. 7. Lukács A.: A dohányzás közgazdaságtana, Lélegzet, XI. évfolyam, 2. szám 8. Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja, Németh Á., Aszmann A., Kovacsics L., Kökönyei Gy., Örkényi Á., Páll G., Sebestyén E., Várnai D., Zakariás I., Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 2007. 9. Elekes Zs.: A középiskolások alkohol- és egyéb drogfogyasztása, Európai középiskolás kutatás az alkohol és drogfogyasztásról – ESPAD 2003 http://www.otka.hu/print.php?akt_menu=1019& 10. Elekes Zs., Paksi B. (2004): A 11-12. évfolyamos középiskolások alkohol és drogfogyasztása Budapesten 2004-ben. Addiktológia 2004, 3 szám, 308-330 11. Varga G., Burkali B., Hollenczerné Vörös Gy.: Győr városi drogfogyasztási vizsgálat 2003 kutatási jelentés, Győr Városi Kábítószerrügyi Egyeztető Fórum Módszertani Ajánlása III., Győr 2004

40


12. Demetrovics Zs.: Néhány gondolat a drogproblémáról. In: Buda B. (szerk.) Drogok, drogprevenció, ifjúsági problémák, intézményi szerepzavarok. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet – dART, Budapest, 2002 13. Rácz J.: Drogfogyasztó magatartás, Medicina, Budapest, 1988. 14. Kopp M.: Lelki egészség http://www.behsci.sote.hu/szechenyiterv/lelkiegeszseg.pdf 15. Kökönyei Gy.: Szubjektív jóllét, HBSC 2003, Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 2003 16. Varga B.: Pszichológia (Egyetemi jegyzet, ELTE)

41

GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN KUTATÁSI JELENTÉS

Recommend Documents