GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA - VÉGLEGES VÁLTOZAT NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ. No Window

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA - VÉGLEGES VÁLTOZAT

TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG MAGYAROSZÁG

RÉGIÓRÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI No Window

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA NYDRFT 23/1999-1. SZ. MUNKA

VÉGLEGES VÁLTOZAT III. KÖTET DOKUMENTUMTÁR

GYŐR, 2001. FEBRUÁR

3


Témavezető: Dr. Lados Mihály – MTA RKK NYUTI

Közreműködők: Barsi Boglárka – MTA RKK NYUTI Grosz András – MTA RKK NYUTI Dr. Lados Mihály – MTA RKK NYUTI Tóthné Hermann Judit – MTA RKK NYUTI Vasvári Bálint – MTA RKK NYUTI

© MTA RKK NYUTI

4


1. melléklet EMLÉKEZTETŐ GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA KISTÉRSÉGI MEGBESZÉLÉS HELYSZÍN: GYŐRÚJFALU, FALUHÁZA IDŐPONT: 2000. NOVEMBER 14. 10 ÓRA JELEN VANNAK: MELLÉKELT JELENLÉTI ÍV SZERINT Lados Mihály projektfelelős köszöntette a győri KSH körzet megjelent polgármestereit és társulási képviselőit. A tervezett 30 fő helyett alig néhányan jelentek meg a programmegbeszélésen: Mint utóbb kiderült, az OTP is szervezett egy polgármesteri érdeklődésre számított tájékoztatót, illetve az érintettek köre a felhívást megelőzően kapták kézhez a megye területrendezési tervét is. Így félreértelmezés miatt azzal készültek a megjelentek is. A találkozó céljának pontosítása után a projektfelelős röviden bemutatta a programot, és felkérte Perjámosy István urat, hogy egészítse ki az általa elmondottakat. Az MTT munkaszervezetének vezetője kitért a megyei területfejlesztési támogatási rendszerre is. A jelenlevők három kérdéskört vetettek fel: - humánerőforrás témában: a nagy cégek elszívják a képzett munkaerőt a községekből és ott csak a szakképzetlenek maradnak, velük pedig nem lehet helyi gazdaságot kiépíteni. - természetvédelem: naturpark, nemzeti park – szabályozási kérdés, de szándéknyilatkozatot írtak alá az Alsó-Szigetközi és Csilizközi önkormányzatok társulásai, hogy e téren a jövőben közösen lépnek fel. (Szándéknyilatkozat mellékleve.) - környezetvédelem: az előzőekhez kapcsolódóan a hulladék elhelyezés problémáira hívják fel a figyelmet a megjelentek. Bezárják a helyi hulladéklerakó telepeke, a rekultiváció nem megoldott, az illegális lerakók telnek, mellyel veszélyeztetik a vízbázisokat és a környezetet. Az okot az elszállíttatás magas fuvarköltségében látják. Több kérdés nem lévén, a projektfelelős zárja a megbeszélést.

5


EMLÉKEZTETŐ GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA KISTÉRSÉGI MEGBESZÉLÉS HELYSZÍN: PANNONHALMA, POLGÁRMESTERI HIVATAL IDŐPONT: 2000. NOVEMBER 15. 10 ÓRA JELEN VANNAK: MELLÉKELT JELENLÉTI ÍV SZERINT Lados Mihály köszönti a megjelenteket és a nyáron várossá nyilvánított Pannonhalmát. A program bemutatásának előzményeként utal a Megyei Területfejlesztési Tanács határozatára, mely a programkészítők számára előírta az írásos vélemények megküldése mellett a KSH kistérségenkénti szóbeli egyeztetést is. Így kerül sor a jelenlegi megbeszélésre is, melyen már a jelenlevők előtt a szóban forgó területfejlesztési program fekszik. A program bemutatása után Perjámosy István, az MTT munkaszervezetének vezetője kér szót, és röviden vázolja a Tanács viszonyát jelen programmal. Kitér az egyes intézkedések fantázianeveire is, melyet szerinte – és a programkészítők szerint is – bővebben kell átolvasni, hogy pontosan a tartalmát megismerhessük. A jövő évi pályázatok tárgyalása közben kiderült a jelenlevők számára, hogy jelen program is szerepet játszik majd – elfogadása után – a pályázatok besorolásánál. A sokorópátkai jegyzőasszony a következő témaköröket kereste a programban: - településközi utak fejlesztése - vezetékes telefon fejlesztése - mobil telefonok fejlesztése a térerő miatt - belvízelvezetés - bioszféra rezervátum - természetvédelmi területek védettsége - településrendezés A programkészítők válaszából kiderül, hogy a felsorolt témák a bioszféra rezervátum kivételével megtalálhatók az intézkedések leírásaiban. A bioszféra rezervátummal kapcsolatban több oldalról is felmerülő kérdésre, hogy mit takar ez a lehatárolás, sajnos a jelenlevők nem tudtak válaszolni. Azonban kiderült, hogy a nem egyértelmű rezervátum kialakítása érdekében már történtek és történnek megmozdulások, melyet bizonyít a közel harminc település által aláírt támogatási nyilatkozat és a Phare Irodájához benyújtott nagyprojekt is a biorezervátum tervezői részéről. A természetvédelmi szabályozás nem ismerésének feloldására javasolják a Területfejlesztési programkészítők természetvédelmi szakemberek megkeresését, akik bővebb információkkal tudnak szolgálni az érintett önkormányzatoknak és a települések lakosainak. A téti polgármester a téti kistérség gesztorságával bonyolított mellékúthálózat fejlesztési programra hívta fel a figyelmet. A jelenlevők a megyei rendezési terv alapján hiányolják a Tét-Pannonhalma közúti összeköttetést, melynek megépülésével jelentősen nőhetne a kapcsolattartás a ráfűződő települések között. A projektfelelős köszöni a megjelenést, kéri az írásos vélemények november végéig való eljuttatást és zárja a megbeszélést.

6


EMLÉKEZTETŐ GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA KISTÉRSÉGI MEGBESZÉLÉS HELYSZÍN: KAPUVÁR, POLGÁRMESTERI HIVATAL IDŐPONT: 2000. NOVEMBER 16. 15 ÓRA JELEN VANNAK: MELLÉKELT JELENLÉTI ÍV SZERINT Dr. Bíró Péter (Kapuvár): Állami támogatás gyógyfürdőre nincs. Ez csak egy kábítás (korábban a szocializmus időszakában létezett például Bük és Sárvár esetén). Úgy véli, hogy az, hogy a Horwath Consulting által készített tanulmány szerint a csornai gyógyfürdő egyedülálló adottsággal is rendelkezik, inkább csak lobbi eredménye. Bízik benne, hogy a Széchenyi Terv segít, de most semmilyen támogatás nincs, pedig ez egy kitörési lehetőség lenne a kisebb térségek számára is. Önerőből még egy Kht-t sem tudnak alakítani. A megyei Területfejlesztési Tanács nem kap több pénzt jövőre, Kelet-Magyarországra áramlik a pénz. A pályázatok sorsa bizonytalan (Phare). Kiss Gyula (kistérségi megbízott): Úgy véli, hogy előbb a SAPARD térségek menedzsereinek hálózatát hozzák létre, és csak utána lesz kidolgozva a forráselosztás. Pap Lajosné (Mihályi): Beled és Mihályi alkothatna egy kis központot. Agroparkot akarnak létrehozni, erre már egy konzorciumot is létrehoztak. Erre szeretnének forrást is (ki kell vinni a közműveket a parkba). Dr. Lados Mihály (MTA RKK): Igaz, hogy a program egyes pontjai (agrár) mögött nincs forrás, de a nemzeti finanszírozási alapok számon kérik, hogy szerepel-e a megyei programban. Egybe kell vágjon a jövőképpel, stratégiával. A „Lakható tér” éppen a kisvárosokat támogatja, így pl. a várossá válást. Erősíti a meglevő kisvárosokat és kisközpontokat. Szalay József (Beled): Ő szeretné, hogy várossá váljon Beled, de a testület nem. Nincs különösebb kapcsolat és rivalizálás Répcelak és Beled között. Kapuvárnak nincs különösebb gondja a nemzeti parkkal. Még nem tudtak Phare CBC forráshoz jutni. Nehéz kimutatni a határon átnyúló hatást. Szalay József (Beled): Tavaly egy fillért sem tudtak fejlesztésre fordítani. Idén pályáztak, de nem nyertek. A gázrészvények eladásából nyert pénz a társfinanszírozás céljára rakják majd félre. Dr. Bíró Péter (Kapuvár): A közútkezelő Kht lett, így profit orientált, nem fordít gondot a kétszámjegyű utakra, mert igazi haszna a magasabb rendű utakból van. Pályázni csak az ÉDÁSZ stb. részvényekből nyert pénzzel tudnak. Helyi adóból nem. Viszont ezek a bevételek, források elfogynak. A fejkvóta és egyéb források nem elegendőek a pályázatokra. Általában kevés a pályázati összeg (5-6 millió kevés), így félbemaradnak dolgok. Dr. Bíró Péter (Kapuvár): A 85-re költött pénz szinte semmit sem ér, hiszen egysávos marad, kanyarok benne maradnak. A többi út felújítása viszont későbbre tervezett (2010, 2020). Így nem lehet turizmust fejleszteni. A kerékpárosok sem tudnak ilyen utakon közlekedni.

7


EMLÉKEZTETŐ GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA KISTÉRSÉGI MEGBESZÉLÉS HELYSZÍN: CSORNA, POLGÁRMESTERI HIVATAL IDŐPONT: 2000. NOVEMBER 20. 10 ÓRA JELEN VANNAK: MELLÉKELT JELENLÉTI ÍV SZERINT Lados Mihály projektfelelős röviden vázolta a megbeszélés célját, miszerint az MTT előírta a területfejlesztési program készítői számára a KSH kistérségenkénti szóbeli egyeztetést is. A területfejlesztési program bemutatását követően a jelenlevő polgármesterek a következő témákat „hozták felszínre”: Csorna polgármestere jelezte, hogy a csornai kistérségnek elkészült a területfejlesztési koncepciója és a SAPARD C kategóriás operatív programja is jelenleg készül. A megyei programhoz kapcsolódóan megjegyezte, a) fontos lenne szerepeltetni a megyében jelentkező területi különbségeket és ezt a kettőséget az intézkedések szintjén is megjeleníteni, úgymint: - a fejlődőképesnek a további lehetőségeket feltárni - a felzárkózónak pedig újabb lehetőségeket kínálni. b) A SAPARD programjukra a következők a jellemzők: - két területen képzelik a fejlesztéseket: agrár és turizmus - a csornai kistérség alapvetően mezőgazdasági jellegű - a turizmusnak két ága van: a termál és a csornai központú napi tematikus útvonalak csomagja. Az előbbi Csornára koncentrálódna, az utóbbi Hanságra, a Rába környékére, Rábaközre különböző gasztronómiai, folklór és épített környezeti témákban. Ez utóbbi programcsomagok önmagukban is fejlődő képesek, de a termállal remélhetőleg olyan fizetőképes kereslettel rendelkeznek majd, amely hátteret teremthet. c) Határon átnyúló kapcsolatok: A Rába túrával kapcsolatosan pályáznak, mint eligazító táblák, kikötőkre gondolva, esetleg megyék közti együttműködés keretében, vagy osztrák érdekeltség miatt Phare CBC-re is? d) Jánossomorjai hulladéklerakó kiváltja a csornait, mely tele van, a móvárit és a szilit is, hiszen folyamatosan telnek meg a kijelölt lerakók. Szil polgármestere szerint a mezőgazdaságban válság van, mely a betelepült és más vállalkozók, multik miatt is fokozódik. Paradicsom, uborka, tej, répa, repce mind gazdaságtalanná válik. Az élelmiszer-feldolgozás során kit támogatnak? Jó minőségű termőföldek vannak, és magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya is. A kényszervállalkozások, az elaprózódott birtokszerkezet egyfajza koncentrálódást fog eredményezni a birtokhasználatban, mely révén munkaerő szabadul fel, a tőke és a gépesítés is elősegíti ezt a fajta koncentrációt. Sobor polgármestere a jobb minőségű földek külföldi tulajdonlását nehezményezi, akik a gépesítettségükkel és tőkéjükkel könnyedén művelik a földet, aki bérbe ad nekik, az jól jár.

8


SAPARD kapcsán az a véleménye, hogy a külföldi tőke megjelenése háttérbe szorítja a hazai termelőket ezen uniós forrástól. A turizmus kérdéséről az a véleménye, hogy a településeken a megmutatható érték csekély, hiányos. Barbacs polgármestere a külföldiek megjelenésétől a hazaiakat félti, nincsenek védve a termelők, bizonytalanság. Szili polgármester szerint a piaci szereplőkkel be kell tartatni a piaci szabályokat – szerződéses fegyelem. Erdősítés: komoly forrás kell – hanyi savanyú földekre, gyepre, ártérre, hiszen a kérődző állatok kevesen vannak, nem kell ennyi terület nekik: fűzfák, gyümölcsösök. Sobor polgármestere: a beszállítói rendszer kialakítása az agrárium területén is fontos lenne, helyi szintekről indulva. Csornai ipari park is két külföldi céggel tárgyal jelenleg. A külföldi ingatlanszerzéssel kapcsolatosan a jelenlevő polgármesterek ingatlanspekulációról (Martkotabödöge), drága telkekről, a fiatalok letelepedési nehézségeiről (Sobor) beszéltek. A cigány kisebbség is nagy gondot jelent a települések vezetőinek (Szil, Csorna). A projektfelelős köszönte a vendéglátást a csornai polgármesternek és kérte a jelenlevőket, hogy írásos véleményüket mihamarább juttassák el hozzá.

9


EMLÉKEZTETŐ GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA KISTÉRSÉGI MEGBESZÉLÉS HELYSZÍN: MÁRIAKÁLNOK, POLGÁRMESTERI HIVATAL IDŐPONT: 2000. NOVEMBER 23. 10 ÓRA JELEN VANNAK: MELLÉKELT JELENLÉTI ÍV SZERINT Lados Mihály röviden vázolta a megyei területfejlesztési program előzményeit, a Tanács szeptemberi döntését, miszerint az írásos egyeztetés mellett minden KSH kistérségben is szükséges tartani szóbeli megbeszélést is. A területfejlesztési program bemutatása után a következő témák körül bontakozott ki kisebbfajta párbeszéd: - SAPARD kistérség, miszerint a Nyugati Kapu és a SZÖSZ a maga 31 településével alkotnak A kategóriás térséget és a jelenlegi elgondolás szerint egy vidékfejlesztési menedzser finanszírozására van lehetőség. Ez azonban a kistérségen belül ellentéteket fakaszt, de már nincs mód változtatásra. - a hulladék elhelyezés komoly gondokat jelent a térség településein. A megtelt lerakókat szeretnék kiváltani, azonban nem kapnak támogatást hulladékudvarok kialakítására és a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges tárolok beszerzésére sem. Szükséges lenne a szelektív módon gyűjtött hulladék további sorsának ismerete is, hogy valóban elfogadtassák eme módszert a településeken élőkkel. Szükséges lenne a cégek ellenőrzése, hogy ők hová viszik a szemetet? A hulladékudvarokban nagy lehetőséget látnak, Darnózseli példája „ragadós” lehet, de az udvarok őrzését, az odaszállított hulladék szortírozását is szeretnék biztosítottnak tudni. - természetvédelem: Máriakálnok és Halászi polgármestere szeretné elérni, hogy a természetvédelmi szabályozás mielőbb szigorúan létrejönne a térségben nemzeti park szintjén. Jelenleg kész van egy nemzeti park koncepció, melyet a megyei önkormányzat készítetett, és szeretnék, ha ez a törekvés a területfejlesztési programban, mint alternatíva megjelenne a naturpark mellett. A többi jelenlevő polgármester azonban a szabályozás pontos ismeretét hiányolta és szakértői gárda véleményét ezügyben. Tartanak a nemzeti park szigorú szabályozásától, a gazdasági és egyéb tevékenységek korlátozásától, mely településüket veszélyeztetné. - Máriakálnok szerint a gazdaságfejlesztés a továbbfejlődés kulcsa. Miután az aktív munkaerő a településeken „elfogyott”, csallóközi munkavállalók munkavállalását kell elősegíteni, hogy a helyi gazdaság fejlődni tudjon, hiszen egy-egy nagyobb multi megjelenése felborítja a helyi vállalkozások munkarendjét, ha kiesik egy-egy dolgozó. - a péri repülőtér szerepel-e az anyagban, rendeződik-e a sorsa? A jelenlevők leginkább apró csoportokban beszélgettek, írásos véleményüket ígérték november hónap végére a programkészítők számára.

10


EMLÉKEZTETŐ GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA KISTÉRSÉGI MEGBESZÉLÉS HELYSZÍN: NAGYCENK, POLGÁRMESTERI HIVATAL IDŐPONT: 2000. NOVEMBER 24. 10 ÓRA JELEN VANNAK: MELLÉKELT JELENLÉTI ÍV SZERINT Szörényiné Kukorelli Irén köszönti a résztvevőket, majd röviden bemutatja a megye területfejlesztési programját. Perjámosy István a forrásoldal bemutatásával egészíti ki az elhangzottakat, és megjegyzi, hogy a SAPARD és ISPA forrásokat az indikatív forrástérképen nem szabad szerepeltetni, mert ahhoz a megye semmilyen szinten nem tud hatással lenni. Említést tett a kormányzati kompetenciába eső forrásokról is, melyet a jelenlevő érdeklődésére való tekintettel a megyei alapok jövő évi tervezett felosztása követett. Hangsúlyozta a területfejlesztési program súlyosságát az elbírálandó pályázatoknál, ahol jelezni kell majd a programmal való kapcsolódási pontokat. A kistérségi megbízott kérdésére, hogy a klaszter területén mire gondoltak a tervezők, Perjámosy István válaszolt: autóipari, faipari, gyümölcs és termál klaszterre. A környezetgazdálkodás program készítésének körülményeiről a tervezők elmondták, hogy a régió szintjén jelenleg pályáztatáson van, a megyei programban pedig a P3/I1. Jelenünk intézkedés foglalja össze ezt a területet. A régiós program is előkerült, ahol hiányzó egészségügyi blokkot tekintve a tervezők a FelsőPannon Konzorcium által készített dokumentum prioritásait és operatív programjait ismertették a megjelentekkel. Tájékoztatták továbbá az érdeklődőket, hogy ezen operatív programelem is belekerül a végleges régiós területfejlesztési programba. A nagycenki polgármester asszony ellentmondásosnak érzi, hogy míg a „zászlóshajó” szerep megyei szinten elfogadható, addig települési szinten ennél súlyosabb a helyzet. A települési belterületi utak felújítása, a csapadékvíz elvezetése nagyon sok pénzbe kerül, hiába pályáznak, nem kapnak támogatást. Ezt a jelenlevő polgármesterek is megerősítették, valamint kiegészítették a településközi úthálózat és az összekötő földutak minőségének problémájával. Kiemelték, hogy az oktatási intézmények felújítása nagy terhet ró az önkormányzatokra, a megyei területfejlesztési programban gondoltak-e erre? A tervezői válaszok után a turizmus témája került napirendre, mely során a soproni polgármesteri hivatal munkatársai kitértek a Sopron és környéki borturizmusra, a lehetséges együttműködési pontokra. A kistelepülések-város ellentétek meglétét a soproni főépítész megkérdőjelezte és további, jövőbeli beszélgetésre és kapcsolatfelvételre kérte a települések képviselőit. A Nemzeti Park hatásait a fertőbozi polgármester-helyettes taglalta, települését példaként említve. Perjámosy István a egyéb megyei természetvédelmi irányú kezdeményezéseket említette, majd megjegyezte, hogy a fertőbozi példa kiválóan alkalmas arra, hogy tapasztalatokat gyűjthessenek az szigetközi, sokorói települések irányítói. Szörényiné Kukorelli Irén zárásként kérte a települések vezetőit, hogy november végéig juttassák el a véleményüket a megyei programról a tervezőkhöz.

11


2. melléklet A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjának vezetői összefoglalója 1999. áprilisában megkezdődött a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjának kidolgozása, mely a régió 1998-ban elkészült és elfogadott 15 éves hosszú távú komplex területfejlesztési koncepciójára épül. A regionális területfejlesztési program hét évre, 2000-től-2006-ig terjedő időszakra határozza meg a régió területfejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló programokat. A program célja, hogy a területfejlesztés-tervezés eszközeivel hozzájáruljon a régió helyzetének, életkörülményeinek javításához, a régió belső kohéziójának megteremtéséhez, a társadalmi-gazdasági életben kimutatható különbségek csökkentéséhez, a határokon átnyúló kapcsolatainak bővítéséhez és a felsoroltak segítségével az európai tagállamok szintjén mért versenyképesség eléréséhez. A program kidolgozásának folyamata

A program megrendelője a PHARE Programirányító Iroda Soproni Regionális Irodája. A munka kedvezményezettje a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (RFT), amely jogosult a munka elfogadására és jóváhagyására. A tervezési munka PHARE CBC forrásból valósul meg, ezért annak lebonyolítása ún. keretszerződő szervezeten keresztül történik. Ezt a feladatot a területi tervezés területén – az 1994-1999 közötti programidőszakra, Közép-Kelet-Európa érintett országaira vonatkozóan – a birminghami székhelyű West Middlands Enterprise (WMEB) végzi. A WMEB választotta ki a projekt vezetőjét és tett javaslatot a lehetséges magyar tervezőkre. A WMEB a projekt vezetésével Haris Martinos urat, a londoni székhelyű Local and Regional Development Ltd. munkatársát bízta meg. A projekt hazai koordinátora dr. Lados Mihály az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugatmagyarországi Tudományos Intézet (Győr) igazgató-helyettese lett. A tervezők eredeti megbízatása 2000. április 30-ig szólt, amely időközben többször módosult. A projekt 1999. április 29-én egy szűk körű projektindító megbeszéléssel indult a soproni PHARE CBC Irodában, amelyet a Nyugat-dunántúli RFT Koordinációs Bizottsága által szervezett programvita követett 1999. június 6-án Győrben, a Megyeházán. 1999. augusztusra készült el a program “Vitaanyaga”, amelyet a régió területfejlesztési szereplői több szinten – írásos szakértői vélemények, Nyugat-dunántúli RFT bizottságai – megvitattak. Az észrevételek fő konklúziója az volt, hogy erősíteni kell a tervezés folyamatában a kapcsolatot a térségi szereplőkkel. Ehhez a korábbiakhoz képest nagyobb szerepet kellett biztosítani a Tervezői Munkacsoport magyar tagjai számára. A projekt vezetését dr. Lados Mihály vette át, míg a külföldi szakértők a program szakmai felügyeletét látják el. A fenti hiányosság megoldása érdekében 1999. novemberben hat, 2000. februárban pedig három térségi, illetve szektor konzultáció valósult meg a programozáshoz kapcsolódóan. 2000. január és március folyamán feldolgozásra kerültek a régió kistérségeinek térségfejlesztési koncepciói és SAPARD programjai. Március és április hónapban intenzív konzultáció kezdődött meg a nemzeti célelőirányzatokért felelős minisztériumokkal az egyes célelőirányzatok jövőbeni decentralizációs lehetőségeiről. Ugyancsak elindult a kapcsolatfelvétel és konzultáció a régióra készülő más tervezési munkák készítőivel. Április és május hónapokban áttekintésre kerültek a friss nemzeti szintű fejlesztési dokumentumok (pl.: ÁFT, Széchenyi Terv), az Európai Unió főbb területfejlesztési dokumentumai (pl.: Agenda 2000) és az uniós területfejlesztési támogatások tervezési-programozási irányelvei (pl.: Strukturális Alapok). A korábbi – 1999. év őszi – írásos és bizottsági vélemények, valamint a térségi és szektor konzultációk észrevételei alapján a Tervezői Munkacsoport a Nyugat-dunántúli RFT elé terjesztette a program új prioritás és intézkedési rendszerét, amelyet a Tanács március 6-i ülésén elfogadott. A program 2000. június 26-án a Tanács elé terjesztett Egyeztetési Változata erre a rendszerre épül. A Tanács az Egyeztetési Változatot vitára alkalmasnak találta és 22/2000 (VI. 26) NYDRFT sz. határozatában kezdeményezte a kötelező egyeztetési eljárás lefolytatását. Az egyeztetési eljárás időszakára mind a Tanács, mind a Tervezői Munkacsoport további feladatok elvégzését határozta meg. Ezek megvalósítása, valamint a kötelező egyeztetésre érkező írásos vélemények, javaslatok programba történő beépítése formálja ki – az 1999. áprilisban indított projekt keretei között elkészülő – regionális fejlesztési program végső változatát

12


A program tartalma Ez a dokumentum a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési program Egyeztetési Változata. Célja, hogy a területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek kötelező egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII.11.) Korm. rendeletben előírt kötelező egyeztetési eljárása keretében lehetőséget biztosítson a területfejlesztés szereplői számára, hogy véleményükkel alakíthassák az egyeztetési eljárásra bocsátott dokumentumot. Az Egyeztetési Változat szerkezetileg és tartalmilag igyekszik megfelelni mind a hazai, mind az uniós tervezési követelményeknek: A helyzetértékelést, a régió külső és belső hatótényezőinek bemutatását a SWOT elemzés összegzi. Ezen régióképen alapszik a jövőkép és az annak megvalósítását segítő, célpiramisba rendezett stratégiai célok, stratégiai programok és operatív programok egymásba ágyazódó és egymással összefüggő rendszere. A program – a „Vitaanyag”-gal kapcsolatban megfogalmazott kritikák alapján – különös hangsúlyt fektetett a programkészítés módszertanának, szerkezeti felépítésének kidolgozására; a stratégiai és az operatív program szétválasztására; a szövegezés magyarosságára1, elkülönült keretes írások alkalmazásával egyes, a közhasználatba még kevéssé ismert vagy napjainkban elterjedő szakkifejezés értelmezésére, az eszköz- és intézményrendszer pontosítására. A program tartalmi kifejtését nehezítette, hogy a mintaként áttekintett hazai és nemzetközi programdokumentumok nem alkalmaznak egységes fogalomrendszert, illetve „lazán” kezelik mind a hazai, mind az uniós tervezési irányelveket. Az egységes értelmezés érdekében a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja rögzíti, hogy jelen dokumentumban a régió jövőképe, az azt megvalósító célkitűzések és prioritások képezik a stratégiai programot, míg az intézkedések rendszere az operatív programot. A stratégiai politikai keretek és a régió helyzete, adottságai közül a régió lehetséges jövőképét döntően a földrajzi elhelyezkedésből és a viszonylag kedvező humánerőforrás lehetőségeiből táplálkozó tényezők befolyásolják. Ezek a tényezők a régió számára az EU szintjén versenyképes régió kialakításának lehetőségét vetítik előre. Ez a lehetőség az alábbi “Jövőkép”-ben fogalmazható meg:

A Nyugat-dunántúli régió jövőképe “Magasan képzett munkaerő biztosításával és az innováció fejlesztésével a Nyugat-Dunántúl az Európai Unió szintjén versenyképes régióvá válik, miközben megőrzi környezete állapotát, növeli a régióban élők életszínvonalát, csökkenti a régión belüli egyenlőtlenségeket és erősíti a régió kohézióját, mindezekkel segítve a régiótudat kialakulását is.”

R e g io n á lis

erőforrás

R e g io n á lis tu d a to s s á g

Humán

Innováció

v e rs e n yk é p e s s é g

K ö r n y e z e t é s é le t m in ő s é g T e r ü le ti k ü lö n b s é g e k c s ö k k e n t é s e

1

A “Vitaanyag” angol nyelven készült, amelynek magyarra fordított változatát számos véleményt küldő bírálta.

13


Ennek a “Jövőkép”-nek az elérést megvalósító program szlogenszerűen úgy is megfogalmazható, hogy “KÖZÉP-EURÓPA EGYIK VEZETŐ RÉGIÓJA SZÜLETIK” A fentiekben megfogalmazott “Jövőkép” elérése érdekében a régió számára öt stratégiai cél fogalmazható meg: 1. a versenyképesség erősítése; 2. az életminőség javítása és az EU életszínvonal közelítése, 3. környezetvédelem és fenntarthatóság, 4. regionális identitás és társadalmi-gazdasági kohézió kialakítása; 5. európai integrációra történő felkészülés és az integráció. Ezek a régió egészét átfogó olyan célok, amelyek nemcsak a Területfejlesztési Program, hanem a régióban minden regionális és helyi szereplő által megvalósítandó fejlesztési tevékenység számára hosszú távon irányt mutatnak Ennek a hosszú távra szóló célrendszernek az elérését rövid- és középtávú stratégiai programok (prioritások) segítik, amelyek általánosan megfogalmazott célok. A stratégiai programok a rövid- és középtávú operatív programokon (intézkedések) keresztül valósulnak meg, amelyek mennyiségileg meghatározhatóak, ex ante és ex post egyaránt tesztelhetőek. A stratégiai programok (prioritások) figyelembe veszik a régió szükségleteit, annak – a komplex fejlesztési koncepcióban is megfogalmazott – erősségeire és fejlesztési potenciáljára épít, beleértve a már folyó, vagy megkezdett tevékenységeket és programokat is. Ennek érdekében meg kell határozni a nemzeti ágazati politikákban megjelenő akciók és javaslatok közül azokat, melyek a régió számára kulcsfontosságúak, illetve azon régió-specifikus akciókat, melyek maximalizálhatják a nemzeti projektek és programok területfejlesztési hatását. A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja a 2000-2006 közötti időszak finanszírozási dokumentuma. Ezért nem törekszik a fejlesztési koncepcióban követett komplexitásra, hanem csak azokra a tényezőkre koncentrál, amelyek segítik a régió jövőképének elérését, ugyanakkor azokkal kapcsolatban a régió döntési helyzetben van és forrásokat is tud biztosítani megvalósításukra. A “Vitaanyag” bírálata során számos javaslat fogalmazódott meg a prioritás/intézkedés rendszerrel kapcsolatban. A véleményalkotók többsége nem tartotta elég komplexnek a programdokumentumot. Nem tartották helyesnek azt sem, hogy a program csak az uniós területfejlesztési alapokból elérhető forrásokkal számol. Az Egyeztetési Változat előkészítése során a Tervezői Munkacsoport először kibővítette a prioritások és intézkedések számát a hiányolt környezeti, életminőségi és infrastrukturális elemekkel. Így a “Vitaanyag” 4 prioritása és 15 intézkedése 1 prioritással és 11 intézkedéssel bővült. Ez jelentősen csökkentette a program kezelhetőségét és növelte a megvalósulással kapcsolatos kockázatokat. Többszörös áttekintése után – a bírálatokat is figyelembe véve – 4 prioritás és 14 intézkedés konzisztensnek, áttekinthetőnek és kezelhetőnek tűnő rendszere tisztult le. A programfinanszírozás erősítése érdekében a Tervezői Munkacsoport megkezdte a hazai és a nemzetközi források pontosabb számbavételét. Így az egyeztetési dokumentum, különösen az előcsatlakozási periódusban, jelentős mértékben a hazai erőforrásokra támaszkodik. Ugyanakkor a lehető leghatékonyabban igyekszik kihasználni az uniós forrásokban rejlő lehetőségeket, erősítve azt a tanulási folyamatot, amelyet a régió az 1995-1999. évi magyar-osztrák PHARE CBC multiindikatív program megvalósításával kezdett meg.

Az előzőek alapján a következő prioritásokat javasoljuk a Területfejlesztési Program számára: 1. Humánerőforrás fejlesztés, amely segíti az 1. és a 4. stratégiai cél megvalósítását; 2. Vállalkozás és technológiai innováció, amely segíti az 1. stratégiai cél megvalósítását; 3. Régióépítés, amely segíti a 2-3. (integrált vidékfejlesztése), a 4. (közlekedési infrastruktúra fejlesztése, intelligens régió program) és az 5. (határ menti együttműködések) stratégiai cél megvalósítását; 4. Életminőség javítása, amely segíti a 2. (egészségügyi és szociális program), a 3. (környezetgazdálkodási program) és a 4. (örökségvédelem) stratégiai cél megvalósítását.

14


A területfejlesztési program cél- és intézkedésrendszere

“KÖZÉP-EURÓPA EGYIK VEZETŐ RÉGIÓJA SZÜLETIK”

A

N y u g a t - d u n á n t ú l i

r é g i ó

“ J ö v ő k é p e ”

EU SZINTŰ REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG ELÉRÉSE

A

t e r ü l e t f e j l e s z t é s i

1. Versenyképesség erősítése

2. Életminőség javítása és az EU életszínvonal közelítése

p r o g r a m

s t r a t é g i a i

3. Környezetvédelem és fenntarthatóság

4. Regionális identitás és kohézió

S t r a t é g i a i 1. prioritás Humánerőforrás fejlesztés

3. prioritás Régióépítés

p r o g r a m o k

1.1. Intézkedés: “Kútfő” – az innovatív közösségi kezdeményezésekért

2.1. Intézkedés: “Vállalkozási útjelző” – tanácsadás növekedni képes vállalkozások számára 1.2. Intézkedés: “Esély” 2.2. Intézkedés: “Vállalkozási – a munkaerőpiac tőke” fejlesztéséért –innovációs befektetési program 2.3. Intézkedés: “Vállalkozási 1.3. Intézkedés: “Szikra” – a kutatás-fejlesztési kapacitás infrastruktúra” – a vállalkozásokat és a növelése technológiai innovációt támogató létesítmények támogatása 2.4. Intézkedés: “Kilátó” – a kiemelt turisztikai vonzerők fejlesztéséért Á t f o g ó

i n t é z k e d é s :

5. EU integráció

p r o g r a m o k

2. prioritás Vállalkozás és technológiai innováció

O p e r a t í v

c é l j a i

4. prioritás Életminőség javítása

( i n t é z k e d é s e k )

3.1. Intézkedés: “Elérhetőség” – a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért 3.2. Intézkedés: Integrált vidékfejlesztés

4.1. Intézkedés: “Életterünk” – környezetgazdálkodási program 4.2. Intézkedés: “Háló” – egészségügyi és szociális program

3.3. Intézkedés: “Intelligens régió” – a területfejlesztés helyi/kistérségi intézményrendszerének fejlesztéséért

4.3. Intézkedés: “Örökségünk” – a kulturális örökség és az épített környezet védelméért

3.4. Intézkedés: “Kézfogás” – a régióhatáron átnyúló együttműködésért

T e r v e z é s

Szerkesztette: Lados M.

15

é s

p r o g r a m o z á s

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA – EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT

3. melléklet Országos Ágazatfejlesztési Tervek Környezetvédelem

83/1997. (IX.26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról A Nemzeti Környezetvédelmi Program a elkészítését és végrehajtását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. §-a írja elő. A Nemzeti Környezetvédelmi Program egy olyan hat évre vonatkozó beavatkozási tervrendszert jelent, amely a jelen környezeti problémáinak megoldását, illetve a megoldás megkezdését és a jövő problémáinak megelőzését kell hogy eredményezze. A Program a következő alapvető fontosságú pilléreken nyugszik: a) a Kormány Modernizációs Programja (1994), amelynek alapján a Program egyik fő feladata a gazdasági fejlődés és a környezetvédelmi érdekek összehangolása. alapvető feltétel, hogy a további társadalmi-gazdasági fejlődés ne járjon a környezet állapotának romlásával, és a környezeti feltételek változása ne legyen a további fejlődés áthághatatlan akadálya. Ennek érdekében a környezeti szempontokat integrálni kell a gazdaságpolitikába és a különböző ágazati politikákba. b) a Rövid és Középtávú Környezetvédelmi Intézkedési Terv (1991), Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció (1994). A fentiek mellett a környezetvédelem egyes sajátos feladataira, illetve más ágazgatok környezetvédelmet is érintő területeire számos szakterületi program készült az elmúlt időszakban, illetve készül jelenleg. c) a „Feladatok a XXI. századra” (Agenda 21) című dokumentum – Rio de Janeiro, 1992; az EU Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogramja, 1993, a Közép- és Kelet-Európai Környezeti Intézkedési Terv - Luzern, 1993 A fenti dokumentumok döntő mértékben meghatározzák a fejlett országok integrációs szervezeteihez történő csatlakozásból – az OECD tagságból (Magyarország 1996 májusában csatlakozott a szervezethez), illetve az EU-val való harmonizációból – származó környezetvédelmi kötelezettségeket. d) Magyarország sajátos természetföldrajzi adottságaiból adódóan a különböző nemzetközi környezetvédelmi egyezményekből, programokból, valamint az egyes országokkal – mindenekelőtt a szomszédos államokkal – kötött, környezetvédelmet is érintő megállapodásokból adódó kötelezettségek. A Programnak ez a négy pillére szoros kapcsolatban áll egymással és az ezek által meghatározott feladatokat együttesen kell figyelembe venni. A Program felépítése: 1. A környezet állapotának bemutatása Ezen a fejezeten belül a környezeti elemek (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, föld), a települési és az épített környezet (települési környezet, emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései), a természet (élővilág, táj) valamint az önállóan kezelt hatótényezők (hulladék, zaj és rezgés, környezetbiztonság) állapotának bemutatása történik. 2. Az elérni kívánt környezetvédelmi célok – célállapotok A problémák ismertetését követően az általános célkitűzések megfogalmazása az adott terület, szakágazat számára a problémák megoldásának fő irányait jelentik. A konkrétabb célok, illetve a cselekvési irányok a számszerűsíthető célállapotokat, azonosítható tartalmú feladatokat határozzák meg a Program hatéves időszakára. 3. A megvalósítás kulcsterületei A környezetvédelem összehangolása a területfejlesztés különböző szintjeivel, valamint a kiemelt ágazatokat érintő programok és beavatkozások kijelölése. A fejezet azokat a koncepciókat, terveket, akcióprogramot mutatja be, amelyek megvalósítására a Program céljainak eléréséhez feltétlenül szükség van: Energetika; Ipar; Mezőgazdaság, Erdő- és Vadgazdálkodás; Közlekedés, Szállítás; Szolgáltatások; Környezetvédelem (elsősorban környezet-, természet-, műemlékvédelem és területfejlesztés számára jelent feladatokat) területén.

16


4. A program megvalósításának eszközei Az alapelvek meghatározása után a finanszírozás alapkérdéseit; a kutatás, műszaki fejlesztési feladatait, az információs, intézményi rendszer fejlesztését, majd a társadalmi részvétel fontosságát taglalja. A nemzetközi kötelezettségek és az ezekhez kapcsolódó feladatok teljesítésénél el kell érni, hogy ezek szorosabb kapcsolatban legyenek a hazai környezeti problémákkal. E két oldal összekapcsolása lényeges hatékonysági követelmény Magyarország számára. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) végrehajtásánál megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a megvalósítás alatt levő programokra (Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program; Balaton vízminőségének és ökológiai állapotának javítására irányuló program – 1068/1996. (VI.21.) Korm. határozat –; stb.) és a NKP keretében, azzal együtt készült tervekre, programirányelvekre, programokra, amelyek célkitűzései szorosan kapcsolódnak a Program céljaihoz: pl. Országos Környezeti Kármentesítési Program, Magyarország szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei – 2207/1996. (VII.24.) Korm. határozat –; a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv; a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP); valamint a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről – 123/1997. (VII.18.) Korm. határozat; stb. A Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet kell készíteni, amelyet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. §-a ír elő. Az Alapterv tartalmi követelményeit a Törvény rögzíti. Az Alaptervben foglal feladat-meghatározások alapját a Törvény, a Nemzeti Természetmegőrzési Koncepció és a Nemzeti Biodiverzitás-megőrzési Stratégia, továbbá a hatályos nemzetközi egyezmények, stratégiák, deklarációk, továbbá környezet- és természetvédelmi világszervezetek (UNEP, IUCN, stb.) szakmai programjainak irányelvei képezik. Az Alapterv fő fejezetei: 1. Természeti értékek és területek állapota, veszélyeztető tényezők és folyamatok Földtani és természetföldrajzi viszonyok elemzése (talaj, földtani-felszínalaktani értékek, barlangok, vizes élőhelyk, növényvilág, füves területek, erdők, állatvilág, tájak), majd a természetvédelmi célállapotok és a feladatok kijelölése. 2. Ökológiai (zöld) folyosók és az ökológiai hálózat, valamint az érzékeny természeti területek rendszerének kialakításának, fenntartásának hosszú és középtávú szempontjai Az ökológiai hálózatok létesítésének célja, az Érzékeny Természeti Területek hálózatának kialakítása, valamint a biodiverzitás megőrzése az egyéb (az ökológiai hálózaton és az ESA (Environmentally Sensitive Areas) területek rendszerén kívül eső) mezőgazdasági területeken. 3. Védett természeti értékek és területek megóvásának hosszú és középtávú szempontjai A védetté nyilvánítás folyamatát fel kell gyorsítani, távlatilag el kell érni, hogy az ország területének 1112%-a „de jure” védelem alá kerüljön. Ki kell alakítani a Nemzeti Ökológiai Hálózatot, pufferzónákat, rezervátumokat. 4. Természetvédelmi oktatás, ismeretterjesztés, PR A természetvédelem oktatását már óvodás korban meg kell kezdeni, és biztosítani kell arról, hogy minden oktatási formában, minden korosztály számára elérhetővé váljon. A médiáknak nagyobb szerepet kell vállalnia a természetvédelem népszerűsítésében, az ország természeti értékeinek megismertetésében. 5. Természetvédelmi kutatások, mérő-megfigyelő rendszerek (monitorozás) A természetvédelmi K+F céljának és fő irányainak meghatározását a monitorozással kapcsolatos feladatokat sorolnak fel (pl. előírja, hogy a Nemzeti Biodiverzitás Monitoring Program keretében a Szigetköz és a Kis-Balaton térségében folytatni kell a monitoring tevékenységet). 6. Nemzetközi kötelezettségek, célok, feladatok Magyarország számos nemzetközi természetvédelmi egyezmények, deklarációk, programok esetében vállalt kötelezettségeket, valamint az európai integrációs folyamat részeként számos előírást kell teljesíteni. 7. A 7. és 8. fejezet a természetvédelmi törvényből fakadó jogalkotási és egyéb kötelezettségek sorol fel.

17


8. A fenti feladatok, kötelezettségek teljesítésének forrásoldalaként jelöli meg a KKA-t, melyen belül meghatározott százalékban kell megjelölni a természetvédelmi beruházásokra és egyéb célokra fordítható összegek nagyságrendjét. Közlekedés A közlekedés területén a közúthálózat és a vasútvonalak fejlesztésére készültek tervek, melyek egyes fejlesztési javaslatait az EU programok, és alapok keretéből finanszíroznák. A Nyugat-dunántúli régióhoz kapcsolódó javaslatok a következők: • Az egyik legfontosabb, a magyar kormány által elfogadott projekt, a gyorsforgalmi autóút hálózathoz kapcsolódik. Ez a projekt 10 éven belül 140 km autópálya és 567 km gyorsforgalmi út megépítését tervezi 600 milliárd Ft-os költségvetéssel. A fejlesztés a Helsinki folyosókhoz tartozó útvonalakhoz kapcsolódik. A Nyugat-dunántúli régió esetében az M7-es és az M70-es autópályák szerepelnek a tervekben. A közlekedési tárca szorgalmazza az M86-os, illetve M9-es gyorsforgalmi út egy részének (észak-déli tengely) TINA hálózatba történő beemelését, melyhez így várhatóan EU források rendelkezésre állhatnak. • A vasútvonalakkal kapcsolatban több olyan vasútvonal is szerepel a kormányzati tervekben, melyek ügyében a régió is érintett, például: ❑ Az V. Helsinki folyosó részeként tervek készültek a Szlovéniával kapcsolatot biztosító vonal még hiányzó szakaszának megépítésére: Budapest-Székesfehérvár-BobaZalaegerszeg-Zalalövő-Bajánsenye-(Hodos). A Zalalövő-Zalaegerszeg vonal rekonstrukciója egy speciális fejlesztési javaslat, melyet az ISPA támogat. ❑ Budapest-Hegyeshalom (Bécs és Pozsony). ❑ Fejlesztési javaslatok készültek a következő szakaszokra: Győr-Sopron (Ebenfurt); GyőrSzombathely-Szentgotthárd (Graz); Zalaszentiván-Nagykanizsa-Murakeresztúr. • A Zalaegerszeg-Zalalövő-Őriszentpéter-Bajánsenye útvonal rekonstrukciójának javaslata szerepel a főútfejlesztési tervekben (UVATERV). • A déli autópálya megépítésében érintett 10 megye az együttműködésről határozva közös kérvénnyel fordult a kormányhoz, melyben hangsúlyozzák annak jelentőségét. Ez a Nyugatdunántúli régióban az észak-déli tengely fejlesztését jelenti (az M9-es nyomvonalán haladva), ezért a régió számára kiemelkedő jelentőségű. • Győrött az LSZK előkészítő fázisban van, az I. ütem 2008-ig valósulna meg a Győr-Gönyű kikötő építésének. függvényében, mely egyben trimodális – közúti, vasúti, vízi úti – kombinált terminál, országos közforgalmú, határkikötői funkciókkal rendelkező kikötő, valamint logisztikai központ. Ipar A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja szempontjából a nemzeti iparpolitika legfontosabb aspektusai a következők: • Kis- és középvállalkozás fejlesztési stratégia2. A kormány prioritásai között szerepel a „kis- és középvállalkozások innovációs képességének fokozása”. A gazdaság innovációs szintjének javítása prioritást élvez csakúgy, mint a kutatóintézetek, az ipar és a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok. A kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiája a technológia orientált vállalkozásfejlesztés támogatása érdekében és a területfejlesztési tevékenység részeként fontosnak tartja technológia transzfer intézetek, innovációs központok, innovációs parkok, technológiai inkubátor központok létesítését. A regionális szervezetek szerepe, beleértve a kereskedelmi és iparkamarákat, a helyi önkormányzatokat, és a felsőfokú oktatási intézményeket, illetve a Kutatás és Technológia Fejlesztésre vállalkozó és finanszírozó vállalkozásokkal való együttműködés igen fontos. • Ipari park program és speciális vállalkozási övezet program. A Nyugat-dunántúli régióban számos már megkezdett, illetve a tervezési fázisba eső fejlesztés van e program alapján: már kész ipari parkok működnek Győrben, Szombathelyen, Szentgotthárdon, Sárváron és Zalaegerszegen, illetve ipari parkokat terveznek létesíteni Sopronban, Rédicsen, Mosonmagyaróváron és 2

Kormánystratégia a Kis- és Középvállalkozások Támogatására, Gazdasági Minisztérium.

18


•

Kapuváron. Győr közelében épül egy innovációs központ, míg Szombathelyen és Zalaegerszegen már rendelkezésre áll egy-egy vállalkozási inkubátor, és Sopronban is terveznek egyet. Kutatás és Technológia Fejlesztés (RTD), illetve Innovációs Politika. A magyar kormány 1993ban kidolgozta innovációs politikáját, melynek jelenleg folyik az aktualizálása, és várhatóan 1999 végére készen lesz a megújított technológia politika. A technológia politikáért felelős szervezet az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság (OMFB), mely legfontosabb feladatai a következők: ❑ Részt vesz a nemzeti technológia fejlesztési politika kialakításában, e terület politikai koordinációjában és a vonatkozó stratégiák kidolgozásában. ❑ Az alkalmazott RTD és más tevékenységek támogatásával elősegíti a fejlesztéseket is magába foglaló innovációt, illetve kölcsönöket biztosít, és programokat támogat e területen. ❑ Kormányzati szinten koordinálja az RTD területén történő nemzetközi együttműködést, illetve magyar szervezetek közreműködésével javítja a nemzetközi együttműködés feltételeit. Ez főként a magyar RTD közösség képviseletében és az EU által támogatott RTD programokban való részvételük támogatásában nyilvánul meg. ❑ Az OMFB számos programmal rendelkezik a kis- és középvállalkozások, a kutató intézetek, az egyetemek stb. számára.

Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jelenleg véglegesíti a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet, melynek alapelvei a következők: • A vidéki térségek fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése – kiemelten: ❑ a környezettel harmonizáló életképes mezőgazdaság ❑ a foglalkoztatás diverzifikálása ❑ a természeti és építészeti örökség megóvása ❑ a bányászat stb. által károsított vidéki térségek rehabilitációja stb. • Az életszínvonal javítása a vidéki térségek lakossága körében. Ennek kapcsán: ❑ az átlagos vidéki/mezőgazdasági jövedelem és a magyar átlagjövedelem közötti rés csökkentése ❑ a szükséges infrastruktúra fejlesztése, beleértve a pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat is ❑ a társadalmi gondoskodás javítása, főleg azokon a településeken, melyeken magas az idősek és a hátrányos helyzetűek aránya ❑ az oktatási feltételek és a vidéki fiatalok iskolázottsági szintjének javítása ❑ a falvak fejlesztése/felújítása • A vidékfejlesztéssel kapcsolatos döntéshozási mechanizmus racionalizálása, főként: ❑ a pénzügyi támogatási rendszer decentralizálása ❑ a helyi közösségek bevonása a fejlesztési programok kidolgozásának folyamatába ❑ az önkormányzatok megerősítése a vidéki térségekben A vidékfejlesztés figyelembe veszi a vidéki térségek különböző sajátosságait és természeti erőforrásait. Például a határ menti régiókban elhelyezkedő vidéki térségekben támogatja a határon átnyúló együttműködésekben rejlő lehetőségek kihasználását. A mezőgazdaság újjáépítésére és a vidékfejlesztésre irányuló támogatási programok végrehajtásáról különböző szinteken kell előre gondoskodni – nemzeti, regionális, megyei és kistérségi szinten. Győr-Moson-Sopron megye a következő intézkedéseket nyújtotta be a SAPARD finanszírozásra (a megyei prioritások szerint rangsorolva): 1. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozása, a technológiai fejlesztések környezetbarát megvalósításával. 2. Biogazdálkodás és egyéb környezetkímélő gazdálkodási módok feltételrendszerének kialakítása. 3. A környezet állapotának megőrzése és javítása. 4. Képzés-szakképzés, szaktanácsadás és ennek valamint a környezetgazdálkodás, vidékfejlesztés intézményrendszerének kiépítése. 5. Falusi turizmus, ökoturizmus, alternatív turizmus fejlesztése a népi és kulturális hagyományok megőrzése.

19


4. melléklet Az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamata Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv (ENFT), 20003 Magyarország 2000. április 30-án nyújtotta be az Európai Bizottsághoz az 1999 és 2000 folyamán kidolgozott ENFT-t. A dokumentum – amely a Phare irányelvek alapján lett kidolgozva – jellemzői a következők: - A dokumentum időhorizontja három év, 2000-től 2002-ig. - A program intézkedései csak az 1109/1999. (X. 22.) kormány határozat alapján kiválasztott három célrégióra lettek kidolgozva (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, DélAlföld). - Az intézkedések kidolgozásakor csak a Phare program támogatási összegével számoltak (ez évente összesen kb. 24 millió euro), - Az ENTF a következő két prioritásra helyezte a hangsúlyt: 1. A helyi gazdaság fejlesztése (KKV-k támogatása, a turizmus fejlesztése, az üzleti élettel kapcsolatos infrastruktúra fejlesztése). 2. Az emberi erőforrások fejlesztése (hátrányos helyzetben lévő csoportok foglalkoztatásának segítése, a foglalkoztatásra való alkalmasság fenntartása és az újbóli munkába állás elősegítése, a KKV-k működési színvonalának emelése, a tanulásból a munkába állás megkönnyítése). Az Európai Bizottság szakértői megfogalmazták kritikájukat a tervvel kapcsolatban, melyet figyelembe kellett venni az ENFT tökéletesítésekor. Az észrevételek két területre fókuszáltak: 1. Az ENTF külső koherenciájának hiánya: - Az egyes nemzeti stratégiai tervekkel való harmonizáció hiánya (Széchenyi Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Nemzeti Foglalkoztatási Akció Terv, ISPA/SAPARD stratégiák, regionális fejlesztési tervek). Hiányzik annak a bemutatása is, hogy az Előcsatlakozási Alapok használatának célkitűzései hogyan illeszkednek az egyes nemzeti – ágazati és regionális – stratégiákhoz. - A dokumentumnak nemcsak a Phare pénzek felhasználására kell koncentrálnia, hanem az Előcsatlakozási Alapok (ISPA, SAPARD) forrásait és azok felhasználásának stratégiáját is tartalmaznia kell. - A dokumentum aránytalan, mert az egész ország helyett csak három célrégiót fed le. 2. Az ENTF belső koherenciájának hiánya: - Nincs megfelelő harmonizáció a program első (elemzés) és második (prioritások, intézkedések) része között, és hiányzik a stratégiai szerkezet. - Habár az elemzés feltárja az egyes régiók helyzetében és sajátosságaiban megmutatkozó jelentős különbségeket, a javasolt prioritások mind a három régiónál ugyanazok. - Az ágazati és regionális prioritások és programok harmonizációjának hiánya. - A Phare támogatás elnyerésének időbeli ütemezése, részletes leírása és a kiválasztási kritériumok, a monitoringhoz szükséges eredmény- és hatásindikátorok hiányoznak. Az ENTF átdolgozása Az ENTF a Bizottság javaslataira támaszkodó kormány határozat alapján lett átdolgozva. Az 1063/2000. (VII. 11.) kormány határozat a következő követelményeket tartalmazza:

3

Forrás: http://westpa.bdtf.hu/ujterv/aktualis.html és az 1063/2000. (VII. 11.) Korm. határozat

20


-

A 2000. évinél nagyobb hangsúlyt fektessen a SAPARD és ISPA programokban tervezett intézkedések, illetve az előcsatlakozási eszközök és a Phare-program közötti összhang bemutatására. Módszertani szempontból közelítsen a Nemzeti Fejlesztési Tervvel szemben támasztott követelményeknek. Tartalmilag legyen szoros összhangban a Széchenyi tervvel. Területi hatályát tekintve terjedjen ki minden magyarországi régióra.

A határozat a Phare-programok koordinációjáért felelős tárca nélküli minisztert nevezte meg az ENFT elkészítésért felelős személyként, a gazdasági miniszterrel és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttműködve. A korábbi kormány határozat alapján azt is meghatározta, hogy a Phare-program „Gazdasági és szociális kohézió” fejezetéhez kapcsolódó, azonban Phare-támogatásban nem részesülő négy régióban induló strukturális és kohéziós programok – az ún. Phare „árnyékprogramok” – végrehajtását és az ahhoz kapcsolódó források feletti rendelkezési jogosultságot szabályozó részletes eljárási rendet ki kell dolgozni. Az átdolgozott ENTF 2001 Az ENTF legfontosabb módszertani jellemzői a következők: - Az időhorizontja három év, 2000-től 2002-ig. - A terv tartalmaz nemzeti szinten megvalósítandó programokat, fejlesztési programokat valamennyi NUTS II szintű tervezési és statisztikai régióra, valamint a Balaton régióra (funkcionális régió). - Az intézkedések megvalósításának pénzügyi forrásai az Előcsatlakozási Alapok (Phare, SAPARD, ISPA) és a magyar nemzeti fejlesztési alapok. A Phare-program eszközeinek 90 %-a (kb. 24-30 millió euro) a célrégiók intézkedéseit finanszírozza, a maradék 10 % pedig az egész országban megvalósítandó horizontális programok finanszírozását szolgálja majd. - Az ENTF kibővült az ágazati fejlesztési programok, az Előcsatlakozási Alapok és a Phare támogatásból nem részesülő régiók stratégiájával is. Az ENTF stratégiája részletes helyzetelemzést ad Magyarországról és valamennyi régióról, valamint az elemzés összefoglalásául szolgáló SWOT analízist is tartalmaz. A stratégia fejlesztési tengelyek és területek mentén lett kidolgozva. A fejlesztési területek a prioritásokban vannak megfogalmazva, melyek biztosítják a stratégiai célok és azokon belül az intézkedések megvalósulását.

21


5. melléklet

A Széchenyi Terv és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja

Területfejlesztési program Széchenyi Terv

1. prioritás Tudás– Képzés– Iskola

Támasz

2. prioritás Megyei termék

Terme- Vendégs lési térzeretet Agrárme Jelenünk vállalkogújulás zói tér

1. Vállalkozáserősítés Kis- és középvállalkozás-fejlesztési alprogramok − Mikro-, kis- és középvállalkozások általános üzleti, működési feltételeinek javítását célzó alprogram − Kis- és középvállalkozások technológiai innovációját támogató alprogram − Kis- és középvállalkozások külpiaci aktivitását segítő alprogram − Minőség-fejlesztés − Kézműves mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló alprogram − Ágazat-, szakma és rétegspecifikus alprogramok Hídképző alprogramok − Integrátori beszállítói alprogarm − Kis- és középvállalkozások hálózatfejlesztési alprogram − Kis- és középvállalkozások információs gazdaságba való bekapcsolódását segítő alprogram − Információtechnológiai kezdő vállalkozások támogatását célzó alprogram Befektetés-ösztönzési alprogramok − Szolgáltató közigazgatás kialakítása − Közvetlen befektetésösztönzési eszközök − Gazdaságfejlesztés, befektetések általános támogatása − Közép-európai regionális vállalati központok kialakításának támogatása − Csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott kutatási-fejlesztési tevékenységet szolgáló beruházások támogatása

22

Jövőnk

3. prioritás

4. prioritás

Lakható tér

Kisalföl BécsdPozsony Csallókö -Győr z Eurégió

Sztráda

Múltunk

Sógorsá g

Partnerség


A Széchenyi Terv és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja (folytatás)



Támasz



2. Kutatás, fejlesztés és innováció Nemzeti K+F programok − Az életminőség javítását célzó kutatások − Kommunikációs és információs technológiák − Környezetvédelmi és anyagtechnológiai kutatások − Agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások − A nemzeti örökség és a jelenkori társ-i kihívásainak kutatása Létező K+F támogatási rendszerek bővítése A K+F intézményrendszer abszorpciós képességének növelése 3. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés Kormányzati alprogram − Stratégia és monitoring kidolgozása − Elektronikus kormányzat, szolgáltató állam, elektronikus demokrácia támogatása − Jogszabályi környezet, szabványok elterjesztésének támogatása Ellátottság és hozzáférés alprogram − Közösségi és intézményi hozzáférés támogatása − Egyéni, családi, otthoni ellátottság, hozzáférés bővítése − E-önkormányzat, intelligens település − Szoftverprogram támogatása E-gazdaság megalapozása alprogram − Elektronikus üzletvitel támogatása − Távmunkaformák terjesztésének támogatása Információs kultúra és tartalomipar alprogram − Információs „írástudás”, élethosszig tartó tanulás, és iskolán kívüli képzés támogatása − Tartalom-ipar, a kultúra digitalizálása, digitális (tömeg)kultúra támogatása Életminőség- és tudatosságnövelés alprogram − Civil társadalmi szervezetek bevonásának támogatása − Hátrányos helyzetűek bevonásának támogatása − Társadalmi tudatosság, népszerűsítés

23

Jövőnk

3. prioritás

4. prioritás

Lakható tér


Sztráda

Múltunk

Sógorsá g

Partners ég

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA - VÉGLEGES VÁLTOZAT támogatása

24


A Széchenyi Terv és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja (folytatás) Területfejlesztési program Széchenyi Terv


Támasz



4. Turizmusfejlesztés Gyógy- és termáltuizmus fejlesztés Konferenciaturizmus fejlesztés Turisztikai tematikus parkok (élményparkok) fejlesztése Kastély- és várturisztikai Turisztikai információs rendszerek fejlesztése Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztése − Ökoturizmus támogatása − A falusi turisztikai kínálat fejlesztése (agroturizmus) − A lovasturizmus minőségi fejlesztése − Ifjúsági turizmus támogatása − Kulturális turizmus támogatása − Kerékpáros turizmus támogatása − A vízi turizmus támogatása − A vallási turizmus fejlesztésének támogatása 5. Regionális gazdaságépítés Regionális innovációs rendszerek fejlesztését célzó alprogram. − Innováció orientált ipari parkok kialakítása és szolgáltatás fejlesztése − Logisztikai centrumok kialakítása és szolg. fejlesztése − Technológiai inkubátorok és innovációs központok kialakítása, szolgáltatás fejlesztése − Regionális alapon szerveződő innovációs transzferközpontok kialakítása és szolg. fejlesztése Regionális klaszterek létrehozását segítő alprogram − A szervezeti rendszer, a klaszter-menedzsment kiép- támogatása − A klaszter-menedzsment működésének, szolgáltatásának támogatása Térségi elektronikus piacok fejlesztése − Térségi elektronikus „kapuk” (portálok) kialak. tám. Térségi elektronikus mintapiacok kifejl. támogatása

25

3. prioritás Jövőnk

Lakható tér

4. prioritás Sztráda

Múltunk

Sógorsá g


Partnersé g


A Széchenyi Terv és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja (folytatás) Területfejlesztési program Széchenyi Terv


Támasz



5. Regionális gazdaságépítés (folytatás) Kistérségi gazdaságfejlesztési mintaprogram − Kistérségi gazd.fejl. mintaprogramok kidolgozása − A kistérségi gazd.fejl. mintaprogramok megvalósítását végző szerv. működtetése − A mintaprogram tapasztalatainak átadása Kiemelkedő magyar termékek (hungarikumok) fejlesztését és piacra jutását segítő alprogram − A piac- és versenyképes hungarikumok lehetséges körének feltárása − A kevésbé ismert, de piac- és versenyképes hungarikumok piacra jutásának elősegítése 6. Autópálya-építése program Autópálya-építése alprogram − M3 autópálya Füzesabony-Polgár − Szekszárdi Duna-híd felújítása és továbbépítése − M7 autópálya felújítása és továbbépítése Kapcsolódó infrastrukturális alprogramok − Vasúti alprogram (vonalkorszerűsítés) − Regionális repülőtér − Ár-, és belvíz megelőzési program 7. Lakásprogram A lakásállomány bővítése − Vissza nem térítendő támogatások rendszer − Pénzügyi közvetítőkön keresztüli támogatások A lakásállomány korszerűsítése − Energiatakarékossági és tömbház rehabilitációs programok támogatása − Lakásfelújítása és korszerűsítési programok támogatása

26


Lakható tér


Múltunk

Sógorsá g


Partnersé g


A Széchenyi Terv és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja (folytatás)



Támasz



7. Lakásprogram (folytatás) A lakáshitelezés korszerűsítése, a lakáshoz jutás elősegítése, a mobilitás növelése − Kamat és adótámogatások rendszere − Megtakarítások támogatásának rendszere − Helyi és munkahelyi támogatások rendszere A bérlakás-szektor részarányának növelése, rétegproblémák kezelése − Állami támogatású bérlakás-program támogatása − Köztisztviselők lakástámogatási programjának támogatása − Nyugdíjasházak építésének támogatása − „Fecskeház-program” támogatása − Egyéb hátrányos helyzetben levő csoportok támogatása

27


Lakható tér


Múltunk

Sógorsá g


Partnersé g


6. melléklet Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja és a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja Nyugat-dunántúli régió

Győr-Moson-Sopron megye

1. Humán erőforrás fejlesztés „Kútfő”

„Esély”

„Szikra”

2. Vállalkozás- és technológiai innováció „Vállalk „Vállalk „Vállalk „Elérhet ozási ozási ozási „Kilátó” őség” útjelző” tőke” infra.”

1. Humánerőforrás bővítése és megújítása

1.1. „Tudás – Képzés – Iskola” 1.2. „Támasz” 2. Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése

2.1. „Megyei termék” 2.2. „Termelési tér-vállalkozói tér” 2.3. „Vendégszeretet” 2.4. „Agrármegújulás” 3. Környezet és infrastruktúra fejlesztése

3.1. „Jelenünk” 3.2. „Jövőnk” 3.3. „Lakható tér” 3.4. „Sztráda” 3.5. „Múltunk” 4. Határ menti együttműködés erősítése

4.1. „Sógorság” 4.2. „Kisalföld-Csallóköz” 4.3. „Bécs-Pozsony-Győr Eurégió” Átfogó intézkedés: tervezés és programozás

28

3. Régióépítés „Int. vidékfejl.”

„Intellig ens régió”

4. Életminőség javítása „Kézfog ás”

„Életter ünk”

„Háló”

„Öröksé günk”


7. melléklet Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja és a Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója 1. prioritás

Programok

Területfejlesztési program Területfejlesztési koncepció

Tudás– Képzés– Iskola

Tá mas z


Termelési térvállalko -zói tér

1. Prioritás: Humánerőforrás fejlesztés 1.1. Térségközpontok népességmegtartó képessége 1.2. Szociális intézmény-rendszer 1.3. Középfokú oktatás 1.4. Felsőoktatás 1.5. Át- és továbbképzési rendszer 2. Prioritás: A gazdasági szerkezet és környezet fejlesztése 2.1. Tudásigényes ipar fogadása 2.2. Kis- és középvállalkozások működési feltételei 2.3. Agrárfejlesztési koncepció 2.4. Turizmusfejlesztés 3. Prioritás: A multi- és interregionális kapcsolatok szélesítése 3.1. Bécs-Pozsony-Győr potenciális Eurégió 3.2. Országhatár menti térségi együttműködés 3.3. Régióépítés 4. Prioritás: Megyeszervezés 4.1. Fejlesztés koordináló intézménye 4.2. Megyei területrendezési terv 4.3. Térségmarketing 5. Prioritás: Településhálózat és vidékfejlesztés 5.1. Városok tercier funkciójának bővítése 5.2. Térségi szerveződések és központok 5.3. Közlekedéshálózat fejlesztése 5.4. Kommunikációs rendszerek fejlesztése 5.5. Térségi infrastruktúra 6. Prioritás: A környezet állapotának javítása 6.1. Környezeti szabályozás 6.2. Természetvédelem A prioritások közé nem besorolható Összesen

29

AgrárVendégs megújulá zeretet s

3. prioritás

Jelenünk

Jövőn k

Lakható tér

Sztráda

4. prioritás

Múltunk

Sógorság

Kisalföl dCsallók öz

BécsPozsony -Győr Eurégió


8. melléklet A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program kidolgozása során figyelembe vett további stratégiai anyagok Ssz.

stratégiai anyag

stratégiai anyag készítője

1.

Excellence Rt., Budapest

2.

A Nyugat-dunántúli régió gazdasági és közlekedési tengelyének területfejlesztési programja (I. szakasz: Adottságok feltárása - Területlehatárolás) A régió összközlekedési hálózatfejlesztési projektjének folytatása

3.

Az európai ötös korridor vasúti kapcsolat Közép-Dunántúli Régióval közös fejlesztési programja

4. 5.

A régió intézményfejlesztési és kistérségi kapacitásépítési cselekvési terve A régió fenntartható fejlődését elősegítő minőségbiztosítási-értékelő szűrő gyakorlati kialakítása

6.

Kútfő – az innovatív közösségekért

7.

A régió információs hálózatának létesítése

8.

Agrártermékek piacra jutásának segítése – Regionális Agrármarketing program

9. 10.

Az integrált és környezetkímélő gazdálkodás megalapozása a Térségi Növényvédelmi Előrejelző Szolgálat kialakításával a Ny-D-i Régióban A régió nagyvárosaiban a tömegközlekedés prioritását biztosító intézkedési terv kidolgozása

11.

Regionális humánerőforrás fejlesztési és szociális program

12. 13. 14.

A régió mg-i és vidékfejlesztési vállalkozóinak, menedzsereinek felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra Alternatív energia felhasználás –Szélenergia-hasznosítás A régió oktatásfejlesztési felsőfokú integrációs programja

15.

A régió termálvízkincsének komplex turisztikai hasznosítási programja

16.

A régió egészségügyi programja

17.

Az információs társadalom fejlesztésének stratégiai programja

30

Közlekedéstudományi Intézet Rt., Budapest Közlekedéstudományi Intézet Rt., Budapest Excellence Rt., Budapest Szent István Egyetem Gödöllő Környezetgazdálkodási Intézet, Gödöllő ISES Alapítvány, Szombathely Nyugat-Dunántúli RFÜ Kht. Szombathely Vas Megyei Agrár Kht. Szombathely KAM-KORD Kht. Győr

készítésének dátuma 2000. március

a stratégiai anyag kapcsolata a Területfejlesztési Programmal P3/I4. Sztráda

2000. június

P3/I4. Sztráda

jelenleg készül

P3/I4. Sztráda, P4/I3. BécsPozsony-Győr Eurégió P3/I3 Lakható tér P2/I4 Agrármegújulás, P3/I1 Jelenünk

2000. június jelenleg készül jelenleg készül

P1/I1. Tudás – képzés – iskola

jelenleg készül

P3/I4. Sztráda

jelenleg készül

P2/I4 Agrármegújulás

2000. június


DHV Magyarország Kft. Budapest TIT Vas Megyei Szervezete, Szombathely KAM-KORD Kht. Győr

2000. június

P3/I4. Sztráda

jelenleg készül jelenleg készül

P1/I1. Tudás – képzés – iskola, P1/I2 Támasz P2/I4 Agrármegújulás

Pylon Kft. Budapest Keszthelyi Akadémia Alapítvány, Keszthely HORWATH Consulting, Budapest Felső-Pannon Konzorcium, Győr Nyugat-Dunántúli RFÜ Kht. Szombathely

2000. június jelenleg készül

P3/I1 Jelenünk P1/I1. Tudás – képzés – iskola

jelenleg készül

P2/I3 Vendégszeretet

2000. június

P1/I2 Támasz

jelenleg készül

P3/I4. Sztráda


A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program kidolgozása során figyelembe vett további stratégiai anyagok (folytatás) Ssz.

stratégiai anyag


18. 19. 20. 21. 22.

Regionális Innovációs Stratégia Program 2000 főnél kisebb települések szennyvízelhelyezésének megoldási lehetőségeit feltáró program Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Koncepciója A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei a Nyugati Kapu településeiben. A térségfejlesztés társadalmi, gazdasági feltételei a Fertőmente Térségfejlesztési Társulás településeiben. A térségfejlesztés természeti, gazdasági és társadalmi feltételei a Sokoróalja Térségfejlesztési Társulás településeiben. A térségfejlesztés társadalmi - gazdasági feltételei a Répcemente és Kavicstakaró településeiben A térségfejlesztés komplex feltételei a Rábaköz településeiben A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben. A térségfejlesztés stratégiája Rábcatorok településeiben. A térségfejlesztés komplex feltételei a Kis-Rábamente településeiben. A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója.

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben Szigetköz és Mosoni-sík kistérség (SAPARD "A" kategóriás kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja) Pannonhalma-Sokoró Kistérség (SAPARD "A" kategóriás kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja) Rábcatorok Kistérség (SAPARD "A" kategóriás kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja)

33.

Győr-Moson-Sopron megye agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja

34.

Nyugat-dunántúli régió agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja

35.

Austrian-Hungarian Joint Program Document.

36.

Tri-border Strategy for the Austrian-Hungarian-Slovakian Tri-border Region.

37.

Slovakian-Hungarian Joint Program Document

31

MTA RKK NYUTI, Győr Öko-Hydro Kft. Szombathely MTA RKK NUTI, Győr MTA RKK NYUTI, Győr MTA RKK NYUTI, Győr

készítésének dátuma jelenleg készül 2000. június 1996. 1997 1997

a stratégiai anyag kapcsolata a Területfejlesztési Programmal P2/I1. Megyei termék P3/I1 Jelenünk P1, P2, P3, P4 P1, P2, P3, P4 P1, P2, P3, P4

MTA RKK NYUTI, Győr

1997

P1, P2, P3, P4

MTA RKK NYUTI, Győr MTA RKK NYUTI, Győr MTA RKK NYUTI, Győr

1997. 1997. 1995.

P1, P2, P3, P4 P1, P2, P3, P4 P1, P2, P3, P4

MTA RKK NYUTI, Győr KÉE-MTA RKK ÉDO Budapest – Győr MTA RKK NYUTI, Győr KAM-KORD Kht. Győr

1998 1993.

P1, P2, P3, P4 P1, P2, P3, P4

2000. június 1999. december

P1, P2, P3, P4 P2/I4 Agrármegújulás

Sokoró Ökológiai Park Alapítvány Dr. Roszik Péter, Dornai Zsuzsanna, Varga Eszter, Kanyó Zsolt KAM-KORD Kht. Győr

1999. december


1999. december


1999. július


KAM-KORD Kht. Győr; Vas Megyei Agár Kht., Szombathely; Keszthelyi Akadémia Alapítvány, Keszthely FVM PHARE Programiroda Soproni Regionális Irodája Shannon Development Ireland, MTA RKK NYUTI

1999. szeptember P2/I4 Agrármegújulás

AUREX, Szlovákia; Terra Stúdió Kft.

April 2000

May 2000 December 1999

P4/I1. Sógorság, P4/I3. BécsPozsony-Győr Eurégió P4/I1. Sógorság, P4/I2. KisalföldCsallóköz, P4/I3. Bécs-PozsonyGyőr Eurégió P4/I2. Kisalföld-Csallóköz, P4/I3. Bécs-Pozsony-Győr Eurégió


A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program kidolgozása során figyelembe vett további stratégiai anyagok (folytatás) Ssz.

stratégiai anyag

38. 39. 40. 41. 42.

Sopron lakosságának egészségi állapotára vonatkozó kérdőíves vizsgálat Sopron város energiakoncepciója Halálozási viszonyok elemzése Sopron városában és a környező településeken Az egyes környezeti hatások szerepe a soproni gyerekek egészségi állapotában Vas megye Területfejlesztési Koncepciója

43. 44. 45.

A Közép-Dunántúl területfejlesztési koncepciója Komárom-Esztergom megye fejlesztési koncepciója és programja Veszprém megye területfejlesztési stratégiája


MTA RKK NYUTI, Szombathely MTA RKK NYUTI , Győr Urbanisztika Kft., Budapest MTA RKK NYUTI, Győr

32

készítésének dátuma 2000 2000 1994 1997.

a stratégiai anyag kapcsolata a Területfejlesztési Programmal P1/I1. Támasz P3/I1 Jelenünk P1/I1. Támasz P1/I1. Támasz, P3/I1. Jelenünk P1, P2, P3, P4

1999. május 1999. február 1998.

P1, P2, P3, P4 P1, P2, P3, P4 P1, P2, P3, P4


9. melléklet Kimutatás a Győr-Moson-Sopron megyei kistérségi társulások programjairól Kistérségi társulás neve

Komplex Fejlesztési Program

Agrárfejlesztési Program

Idegenforgalmi Fejlesztési Program

Gazdaságfejlesztési Program

SAPARD besorolás

SAPARD program

Munkaszervezet/ térségmenedzser

Alsó-szigetköz TFT. Bakonyér TFT. Dél-Rábaköz TFT. Felső DUNATÁJ TFT. Felső Mosoni-Dunatáj TFT. Fertőmenti TFT. Kis-Rábamenti TFT. Nyugati Kapu TFT. Pannonhalma–Sokoró TFT. Rábaköz–Tóköz–Hanságmente TFT. Rábcatorok TFT. Répcemente és Kavicstakaró TFT. Sokoróalja TFT. Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége

X F 0 X 0 X X X X X X X X X

0 0 0 0 0 0 0 X X 0 0 0 0 X

0 0 0 0 0 0 0 X 0 0 X 0 0 0

0 0 0 0 0 F F 0 0 X 0 F F 0

A* C C A* A* C B A* A B A C C A*

Stratégiai program Helyzetfeltáró program Helyzetfeltáró program Stratégiai program Stratégiai program Helyzetfeltáró program Helyzetfeltáró program Stratégiai program Stratégiai program Helyzetfeltáró program Stratégiai program Helyzetfeltáró program Helyzetfeltáró program Stratégiai program

X X 0 0 0 0 0 X X 0 X 0 X X

Megjegyzések:

X – Elkészült / van F – Folyamatban 0 – Nem készült el / nincs * – A SAPARD programban a teljes Szigetköz szerepel A “B” ÉS “C” besorolás összevonásra került Forrás: Lengyel Károly (Győr-Moson-Sopron megyei MTT) táblázata 2000. május 17-ei állapot szerint.

33


10. melléklet A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek és települések Győr-Moson-Sopron megyében 1996-ban egy kedvezményezett térség volt Győr-Moson-Sopron megyében: a Kapuvári kistérség, mely a következő 19 települést foglalta magába: 1. Agyagosszergény 6. Edve 11. Kisfalud 16. Vadosfa

2. Babót 7. Gyóró 12. Mihályi 17. Vásárosfalu

3. Beled 8. Himod 13. Osli 18. Veszkény

4. Cirák 9. Hövej 14. Rábakecöl 19. Vitnyéd

5. Dénesfa 10. Kapuvár 15. Szárföld

1997-ben Győr-Moson-Sopron megyében egyetlen kedvezményezett kistérség sem volt, azonban a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból való elmaradottság, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség miatt 10 kedvezményezett települést nevesítettek: 1. Bezi 2. Csér 7. Tarjánpuszta 8. Tárnokréti

3. Maglóca 9. Vág

4. Pásztori 10. Várbalog

5. Rétalap

6. Sobor

1998-tól két kedvezményezett kistérség található Győr-Moson-Sopron megyében, 37 illetve 24 településsel, és további 6 település kedvezményezett helyzetű. Érdemes megjegyezni, hogy a Tét-pannonhalmi kistérség a megyei területfejlesztési koncepciónak köszönhetően vált önálló statisztikai kistérséggé és kedvezményezett térséggé. A Csornai kistérség: 1. 6. 11. 16. 21. 26. 31. 36.

Acsalag Bogyoszló Egyed Kisbabot Páli Rábasebes Sopronnémeti Vág

2. 7. 12. 17. 22. 27. 32. 37.

Bágyogszovát Bősárkány Farád Kóny Pásztori Rábaszentandrás Szany Zsebeháza

3. 8. 13. 18. 23. 28. 33.

Barbacs Cakóháza Fehértó Maglóca Potyond Rábatamási Szil

4. 9. 14. 19. 24. 29. 34.

Bezi Csorna Győrsövényház Magyarkeresztúr Rábacsanak Rábcakapi Szilisárkány

5. 10. 15. 20. 25. 30. 35.

Bodonhely Dör Jobaháza Markotabödöge Rábapordány Sobor Tárnokréti

3. 8. 13. 18. 23.

Écs Győrság Nyalka Sokorópátka Tényő

4. 9. 14. 19. 24.

Felpéc Győrszemere Pannonhalma Szerecseny Tét

5. 10. 15. 20.

Gyarmat Kajárpéc Pázmándfalu Táp

A Tét-pannonhalmi kistérség: 1. 6. 11. 16. 21.

Árpás Gyömöre Mezőörs Rábaszentmiklós Tápszentmiklós

2. 7. 12. 17. 22.

Csikvánd Győrasszonyfa Mórichida Ravazd Tarjánpuszta

További kedvezményezett települések: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Csér Himod Mosonszolnok Rétalap Vadosfa Várbalog

34


11. melléklet A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által megítélt támogatások a Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott programok szerint, 1996-99, folyóáron Programok 1. Prioritás: Humánerőforrás fejlesztés 1.1. Térségközpontok népességmegtartó képessége 1.2. Szociális intézmény-rendszer 1.3. Középfokú oktatás 1.4. Felsőoktatás 1.5. Át- és továbbképzési rendszer 2. Prioritás: A gazdasági szerkezet és környezet fejlesztése 2.1. Tudásigényes ipar fogadása 2.2. Kis- és középvállalkozások működési feltételei 2.3. Agrárfejlesztési koncepció 2.4. Turizmusfejlesztés 3. Prioritás: A multi- és interregionális kapcsolatok szélesítése 3.1. Bécs-Pozsony-Győr potenciális Eurégió 3.2. Országhatár menti térségi együttműködés 3.3. Régióépítés 4. Prioritás: Megyeszervezés 4.1. Fejlesztés koordináló intézménye 4.2. Megyei területrendezési terv 4.3. Térségmarketing 5. Prioritás: Településhálózat és vidékfejlesztés 5.1. Városok tercier funkciójának bővítése 5.2. Térségi szerveződések és központok 5.3. Közlekedéshálózat fejlesztése 5.4. Kommunikációs rendszerek fejlesztése 5.5. Térségi infrastruktúra 6. Prioritás: A környezet állapotának javítása 6.1. Környezeti szabályozás 6.2. Természetvédelem A prioritások közé nem besorolható Összesen

TFC/VFC Pályázatok Támogatás száma megoszlá összege megoszlá (db) sa (%) (e Ft) sa (%)

TERKI Pályázatok Támogatás száma megoszlá összege megoszlá (db) sa (%) (e Ft) sa (%)

CÉDE Pályázatok Támogatás száma megoszlá összege megoszlá (db) sa (%) (e Ft) sa (%)

15

17,6

38.996,2

7,4

5 10

5,9 11,8

18.794,0 20.202,2

3,6 3,8

17

20,0

272.426,3

51,7

69

100,0

926.542,0

100,0

30

26,8

129.430,0

29,4

17

20,0

272.426,3

51,7

69

100,0

926.542,0

100,0

30

26,8

129.430,0

29,4

53 85

62,4 100,0

215.064,9 526.487,4

40,8 100,0

0 69

0,0 100,0

0,0 926.542,0

0,0 100,0

82 112

73,2 100,0

311.249,1 440.679,1

70,6 100,0

Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács alapján saját számítás.

35


12. melléklet Magyar-Osztrák PHARE CBC (Multi-indikatív program 2000-2006) 1. prioritás

2. prioritás

Határ menti gazdasági együttműködés

Elérhetőség

3. prioritás

4. prioritás

Határ menti szervezetrendszerek és hálózatok

1.1. intézkedés 2.1. intézkedés 3.1. intézkedés A határmenti területek Határon átnyúló Határon átnyúló helyszíneinek és üzleti közlekedési és távközlési szervezeti formák infrastruktúrájának infrastruktúra javítása támogatása, hálózatok fejlesztése és támogatása fejlesztése 1.2. intézkedés 2.2. intézkedés 3.2. intézkedés Kis és középvállalatok Közlekedésszervezés és Kisprojektek együttműködése, határon tervezés, logisztika átnyúló üzleti tevékenységhez kapcsolódó tanácsadás 1.3. intézkedés Idegenforgalom és szabadidő

Humánerőforrás fejlesztés

5. prioritás Fentarthatő térbeli- és környezeti fejllődés

4.1. intézkedés 5.1. intézkedés Regionális Erőforrásmenedzsment, munkaerőpiacok technikai infrastruktúra fejlesztése a bővítés és megújuló energiaellátás tükrében 4.2. intézkedés 5.2. intézkedés Az együttműködés és természet és környezetinfrastruktúra fejlesztése védelem, nemzeti és és támogatása az oktatás, természeti parkok képzés és kutatás terén 5.3. intézkedés Vidéki és városi területek határon átnyúló térbeli fejlődése

Technikai támogatás Technikai támogatás, programirányítás (program megvalósítás, értékelés stb.terén) FORRÁS: AUSTRIAN-HUNGARIAN JOINT PROGRAM DOCUMENT. DRAFT PAPER. MAY 2000.

36


13. MELLÉKLET Magyar-szlovák PHARE CBC (Multi-indikatív program 2000-2006) 1. prioritás

2. prioritás

Elérhetőség

Humán erőforrások

3. prioritás

4. prioritás

Határmenti gazdasági együttműködés

Fenntartható határmenti térségi fejlesztés

5. prioritás Természet és környezet

1.1. intézkedés 2.1. intézkedés 3.1. intézkedés 4.1. intézkedés 5.1. intézkedés Határmenti közlekedés és A társadalmi-gazdasági A gazdasági Közös stratégiák Környezetvédelmi telekommunikáció környezet javítása az együttműködés kialakítása és programok beruházások javítása elvándorlás megállítására fejlesztésére alkalmas támogatása területek és gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. intézkedés Közlekedés szervezés, logisztika

2.2. intézkedés Hálózatépítés

3.2. intézkedés Kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása

4.2. intézkedés Vidékfejlesztés

5.2. intézkedés Környezeti tervezés és monitoring

2.3. intézkedés 5.3. intézkedés Az integrált sürgősségi Természetvédelmi betegellátás együttműködések megteremtése FORRÁS: SLOVAKIAN-HUNGARIAN JOINT PROGRAM DOCUMENT. DRAFT PAPER. 2000.

37


14. MELLÉKLET Magyar-osztrák-szlovák hármashatár stratégia (Multi-indikatív program 2000-2006 és a javasolt magyar projektek 2000-2002) 1. prioritás

2. prioritás

3. prioritás

4. prioritás

5. prioritás

Regionális tervezés és fejlesztés

Infrastruktúra

Gazdaságfejlesztés

Humánerőforrás fejlesztés

Környezet és természetvédelem

Javasolt részarány: 10%





1.1. program Határon átnyúló kommunikáció

2.1. program 3.1. program 4.1. program Közlekedési Gyógyturizmus fejlesztése Kutatásfejlesztési infrastruktúra fejlesztése kapacitás fejlesztése 2.2. program 3.2. program 4.2. program Intermodalis rendszerek Hármashatár turizmus Információs hálózatok fejlesztése stratégia készítése fejlesztése 3.3. program 4.3. program Üzleti infrastruktúra Általános Kisprojekt fejlesztése Alap

Forrás: Tri-border Strategy for the Austrian-Hungarian-Slovakian Tri-border Region. Draft Paper. December 1999.

38

5.1. program Alternatív energiaforrások hasznosítása 5.2. program Fenntartható természetvédelem


15. melléklet A megyei területfejlesztési program megvalósításához tervezett EU támogatások Prioritások/intézkedések

Structural Fund1

SAPARD2

ISPA2

PHARE CBC3

Egyéb4

1. Humánerőforrás bővítése és megújítása

1.1. „Tudás – Képzés – Iskola” 1.2. „Támasz” 2. Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése

2.1. „Megyei termék” 2.2. „Termelési tér-vállalkozói tér” 2.3. „Vendégszeretet” 2.4. „Agrármegújulás” 3. Környezet és infrastruktúra fejlesztése

3.1. „Jelenünk” 3.2. „Jövőnk” 3.3. „Lakható tér” 3.4. „Sztráda” 3.5. „Múltunk” 4. Határ menti együttműködés erősítése

4.1. „Sógorság” 4.2. „Kisalföld-Csallóköz” 4.3. „Bécs-Pozsony-Győr Eurégió” Átfogó intézkedés: tervezés és programozás 1

Csak a csatlakozást követően. Csak az. előcsatlakozási időszakban 3 Az előcsatlakozási időszakban PHARE CBC, a csatlakozást követően INTERREG (Ha a csatlakozás 2006 előtt következik be, akkor INTERREG III) 4 Az előzőektől eltérő, de Magyarország számára már ma elérhető EU források, pl.: „Socrates (felsőoktatás), Erasmus (szakképzés), EU 5. keretprogram (kutatás-fejlesztés) stb. 2

39

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA - VÉGLEGES VÁLTOZAT NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ. No Window

Recommend Documents