Győr Megyei Pap, és Nevelő

Rövid Földírás a' leg

ujabb polgári változások szerint Tanuló Ifjak' számára.

Irta

Kis Pál

Győr Megyei Pap, és Nevelő

Bécsben, 1818

Quod munus Reipublicae adferre majus meliusve possumus, quam si docemus, atque erudimus juventutem?

Cic. d. Div. II. 4.

Előszó. Forró kívánságom Hazámnak tehetségem, 's kötelességem szerint használni; ismét, néhány Barátimnak javallása, hogy e' hazafiúi adómat A' jelenvaló munkának, mellyet kéziratban Ne­ vendékjeim már jó üdeig használtanak, sajtó alá bocsáttásával kezdgyem el fizetgetni, bírának annak ki adására. — Ifjainknal: tanuló könyvet nyújtok kezökbe; azért a' könnyű értelMesség' kára nélkül rövid értekezésekkel szük­ ség vala élnem. — A' Mathematika földírást, melly nélkül lakhelyünknek gyökeres ösmeretével senki sem dicsekedhetik, tettem, a* mint kelle, alapúl; a' Természeti, és Polgáriföldírást pedig , csak a' mennyiben az előforduló tárgyak' elnevezése, azoknak helyes képzelete megkíváná, éréntettem. Az országok' lei­ rásában az Austriai Birodalomra, ebben pedig (természetessen) kedves Hazánkra —leginkább fordítottam figyelmemet; azonban nem akarék ' (nem is érne oda tehetségem) mindenre ki ter­ jedő földírást adni Hazámról; hanem csak , A a

hogy Ifjaink egyébb tartományoknál Hazájo­ kat (kötelességeik szerint) jobban ösmervén, azt tanúllyák érdeme szerint becsülni , nem pedig — midőn idegen országokról hallanak fennyen beszélleni, azt — tudatlanul, háladat­ lanúl, igazságtalanul megvetőleg illetni! szóval : jó Hazafiakat formálni — vala tellyes szándékom. Azért, derék Marienburgal *) én is remény lem, senki sem vesz kemény ítélete alá azért, hogy mért többet nem — vagy ta­ lán, hogy mért kevesebbet nem tettem. — A' sokszor elő forduló (többnyire német) mértföl­ dekkel , ismét a' grádicsok' , perczenetek', és népesség' számával, 's a' t. nem kell erőszako­ san terhelyni az emlékezetet, hanem csak szó­ közben (tetszés szerint) fel vetni , másokkal öszve illetni ; gyakran így cselekedvén , majd őnkínt is az emlékezetbe nyomódnak. Végre, az egész munkát kérdésekbe foglaltam; e' mó­ dot , bármint berzenkedgyenek ellene némelly inkább hiú képzelődéshez , mint valósághoz ragaszkodók , czélyomnak elérésére több évek ólta gyűjtött tapasztalásaim legalkalmatosabb­ nak bizonyították. Irám Bécsben.

Május 4én 1818. Kis Pál.

•) lásdd : Marienburg' előbeszédgyét e' munkájában : Geographie des Grossfürstenthums Siebenbürgen.

B é v e z e t é s .

I.

LVI it nei<ezünk világnak?

Ama* számlálhatlan külömbféle testeket, mellyeket érzékszereinkel tapasztalunk, úgymint: a' csillag o k a t , napot, h o l d a t , földet, és az ezen levő állatokat , novevényeket 'e a' t. öszveséggel világnak nevezzük *). 2.

Mind, egy állapotnak e' a' világi testek ?

Nem. — Némellyek önnön magoktól világítanak , mint; a' n a p , és az álló csillagok' serege,- mások ellenben kölcsönös világgal é l n e k , mint; a' bojgó csill a g o k , ezeknek számához tartozik a ' m i földünk is. 3.

Mennyire megy az állócsillagok?, vagy is napoknak száma ?

Lehetetlen azt m e g h a t á r o z n i . — Ki vehetné számba csak ama' tündöklő pontocskákat is, mellyekkel egy kiderültt Éj szemünket gyönyörködteti ! — Hát még Herschel' csőjével hány millió álló csillagok (stellae fixae) fedeztetnek fel, mellyeket mestersége» látó csők nélkül nem is gyaníthattunk volna! **).

*) Szoroi értelemben lakhelyünket, a' földet is világnak nevezzük. *') Todú» Bode Berlinben leg jobb £51 rajzolatot adottki.

(6

fi. Mért neveztetnek ama' testek, mellytk a' naptól köl csönöiik világosságiakat, csillagoknak ? Azért, mert k i s s e b b , v a g y n a g y o b b távolságban a' nap körül forognak, vagy is b o j o g n a k *). 5.

Hány illy" bojgó csillag van a' mi napunk körüli

ö s z v e s é g g e l II b o j g ó csillag (planeta) van. — A' naptól való távóleágok szerint illy rendben következnek : A' bojgo csillagok* nevei. 1. 2. 3. 45.

Merkurius. - - Venus. - - - Föld. - - Márs. - - - Vesta. — i80;ben Olbers fődözto fel. 6. Juno. — l8o4ben Harding födözte fel. 7. Czeres. — i80lben Piazzi Palermóban födözte fel. 8. Pallas. — l802ben Olbers Brémában lődözte fel. 9. Jupiter. - - - 10. Saturnus. - - 11. Uranus.— i78ll>en Hsrichel Báthhan Angliában födözte fel.'

6.

I

a' naptól távol esnék.

8,000,000 mértl. 15,000,000 mértf. 20,85«,500 mértf. 34,000,000 mértf. 49,000,000 mértf.

I

a' napot köruifuttyák. 88 napok alatt. 225 nap : I eszt. 5óra. 48' 1 eszt. 322 nap. 3 eszt. 218 nap.

55,600,000 mértf.

4 eszt. 127

57,700,000 mértf.

4 eszt. 218 nap.

57,751/00 mértf-

4 eizt. S41 nap.

108,000,000 mértf. 199,000,OOO mértf. 400,000,000 mértf.

11 eszt. 314 nap. «9 eszt. 169 nap. 83 eszt.

naP-

Fannak e' még más lestek is , mellyeket a' nap világit *

(Még 18 holdak, v a g y is al rendű bojgó csillagok (satellites planetarum) v a n n a k , mellyek némelly bojgó csillagok körül forogván , a z o k k a l egyszersmind b j j o g n a k a' nap körül is. — Ezeken kívül még több

') a* bojgó csillagokat másképp' Planétáknak is hívj uh * cue» görög igétől n\%Voto/4*i bujdosni » bojogni*

: 7> üstökös csillagok (cometae) futtyák hoszszú k e r e k d e d p á l l y á j o k a t a' nap körül. 7.

Hány bojgó csillagnak van különös holdgyu ?

Csak négynek. — úgymint : a' földnek 1. — a' Jupiternek 4. — a' Saturnusnak 7. — az üranusnak 6. — 8.

Miféle tudomány ád e' világ1 testeiről bővebb ösmereteket elönkbe? A' csillagvisgálás' tudománnyá

9.

(astronomia).

Mi e' könyvben mellyik világteströl akarunk bö' vebben értekezni! E g y e d ő l l a k h e l y ü n k r ő l a' földről.

10. Miképp' neveztetik ama' tudomány, melly a' földet velünk rneg ösméi teti'i Földírásnak , v a g y Geográfiának *). 11.

Hányféleképp*

tekínthettyük e' földet ?

Háromféleképp'. — lör mint b o j g ó csillagot, 2or mint külömbféle merő, és híg részekből álló testet. 3or mint több társaságokban különös törvények alatt élő nemzeteknek l a k h e l y e t , — és így a' földirág háromféle lehet , az első tekintetben Mathematika. — a' másodikban Természeti — a ' harmadikban Polgári.

Mathematika 1.

Miről szól a' Mathematika A' földnek

Földírás. Földírási

formájáról , nagyságáról , maga —•

*) ezen el nevezés e' két görög sióból ered yi föld, és írás.

-

(8J

c» a' nap körül való forgásáról, és az innen támadó következésekről. 2.

Milíyen formája

van a' földnek ?

Gömböly formája , melly mindazon által két ellenvetett részen feliül , és alól valamennyire hor« p a d t t , mint a' narancs. — A n n a k , hogy a* fold gömböly formájú, elegendő biz'onysága az , hogy a' földet köriil lehet hajózni. — Magellan Ferdinand Portugalus volt az el>ó', ki i S t ş b e n a' földet körül haj ó z t a , azólta p e d i g ezen utazás már mint egy jjoszor megtörtént; különös megjegyzést érdemelnek a' következendő bátorszívü föld körül utazók : 1) Drake Ferencz. — 1577 — tői — i580. ig. 2) Dampier. — — i6>9 — „ — 1691. 3) Anso i György. — )7'lo — „ — 1744. 4) Biron. — — — 1764 — — 1766. 5) Vallis , és Carteret. 1766 — „ — 1769. 6) Bougainville. — 1766 — „ — 1769. 7 ) James Cook ^szor utazta körül a* földet: a) Edeavour (próbatévő) hajón. — j >68 >, «771. b ) Kesolutio hajón. — — — — 1772 „ 1775. c) ismét azon Fr«gatton. — — 1776 „ 1780. 3.

Le lehetne e> a'' földet is , valamint más tárgyakat p. o. egy magas tornyot, házat, mesterségesen rajtolni

Az ember mindennek mestere! valamint a' föld* különös részeinek , ugy magának az egész gömböly testnek le razolásában is módot talált: már, az egész föld v a g y mint két fély gömböly rajzoltatik a' papirosra , v a g y p e d i g a' két fély gömböly öszve illetve valami akar kemény papirosból , akar fából készültt golyóbisra ragasztatik , és ekkor földképének (globus terraqueus) helyessen neveztetik; ha pedig v a' rajzolat a' földnek csak némelly részét, p. o. Európát mutattya , akkor í g y nevezhettyük : Europa' k é p e (mappa Europae) , és így minden országokról különössen *).

*) Bode Ur Berlinben , és Zetme Veimárban l8l2ben leg b»szonvebetőbb földképeket adtak ki.

4.

Í9)

-

Mire valók ama' kerekded, líneák, rnellyek háló gy nánt látsz inak a' föld' képén ?

Kivált képpen arra v a l ó k , hogy minden T á r g y a , kat , p. o. országokat , várasokat , 's a' t. ugyan azon meghatárazott helyben megtalálhassunk, mellyet azok a' fold' színén valósággal el foglalnak. 5.

Hány féle líneák vannak a} fö d' képén ?

Két féle, úgymint: nag.yobb, és kissebb líneák, — a' nagyobbak két egyenlő félre oszttyák a' földképet, illyenek: az egyenlítő línea (aei]u«lor) déli linea (meridianus) a' láthatár (horizon) a' napút (^ecliptica) — a' kissebbek nem oszttyán fel egyenlően a' földképet , illyenek : a' naptéritok , (tropici) és a* sarki kórok (circuli polares;. 6.

Honnan származik a' kerek lineáknuk irne' kiilömb sége •{

A' földnek horpadtt gömböly formájától, melly középen leg inkább domború, ezen túl pedig alól, és fellyiil minél távolabb annál keskennyebb, 7.

Miképp' osztatnak fel e' kerek líneák?

360 részekre , vagy is grádicsokra , (o) ismét minden grádics tio perczenetre, (') minden perczenet pedig 60 másodperczenetre ("). g.

Mi okozza a' nappalt, és éjszakát ?

A' földnek maga körül való forgása , melly «4 órák alatt meg esik ; azon részen , melly forgás közben a' napnak fordúl n a p p a l , — ama' részen p e d i g , melly a' naptól el fordúl, éj van. 9.

Minő hasonlatossággal lehetne ezt még érthetőbbé tenni (

igen könnyen meg lehet érteni , ha p. o. egy gömbölyt gyertya világnál újaink között forgatunk, a' gömbölynek egyik fele világos , a 1 inásik sötét leszsz; már, képzellyük a' gyertyavilígot n a p n a k , a' gomböíyt földnek , és az egész tüneményt azonnal
-

( 10 )

-

gömbölyön által, melly tengely gyanánt szolgállyon, ugy hasonló képpen gondollyunk illy egyenes lineát , (veszszőt) a* földgömbölyön is által húzva , mintha a' föld is úgy forogna e' k ö r ü l , miképp' a» kerék tengelye k ö r ü l , azért e' képzeltt lineát föld* tengelyének nevezzük.

1 o. Hány helyen érénti meg a* föld} tengelye szükségképpen a' föld' színéit Csak két h e l y e n ; íör o t t , hol be megy, 2or ott, hol k i j ö n ; ezen általéró' földtengely 1709 mértföldnyi hoszszuságu.

11. Miképp' nevezhettyük ama' két pontokat, mellyekben magát a' föld' tengelye a' föld' színén ki dugja Mivel a' föld minden 24 óra folyás alatt, mint az ajtó sarkában, e 1 pontok körül megfordúl, azokat s a r k o k n a k (poli) nevezhettyük. 12.

Mit hivunk láthatárnak , (horizonnak) ?

Ama* nagy kört, (circulust) melly az égi képzellt üres gömbölyt két egyenlő félre oszttya ; u g y , h o g y az egyik fele fellyül, a' íjiásik alól esik. — Ezen láthatár a' mesterséges földképen (in globo artificiali) ama' fa kör által jelentetik ki , melly a' földképet középen körülfogja.

13. Teszünk e' mindazon által valami külömböztetést a' láthatárban ? Külömböztetést teszünk a* valóságos láthatár, (horizon verus) és a' tetsző (apparens) láthatár között, «'valóságos láthatárról a' i2ik szám alatt szóllottunk; a' tetsző láthatár p e d i g azon k ö r n y é k e a' föld' színének , mellyre , ha sik mezőségen , v a g y valami magas helyen környültekíntek , az ég , mint fél üres g ö m b ö l y , le borulni látszik *).

*) a' láthatárnak két sarka (pc.lusa) van , az a' pont, melly fejem felett yan tetőpont , (punctum) verticale , v. Zenit) melly ennek ellenében a' másik égi fél gömbölyön »an talppont, (punrtum pedale, v. Nadir).

Változhatók

( 11 )

-

c' a" láthatárnak imc' két ponttyal ?

Valahányszor változtattyuk álló helyünket , annyiszor változtaltyuk tető , és talppontunkat , következésképpen láthatárunkat.

15. Esy helyben láltyuh
Miképp'' crányozhattyuk el a' négy világi ájékokat

E' képpen : ha nappal 12 órakor a' napnak arczal fordulunk, tudhattyúk , hogy dél arra v a n , hától p e d i g délnek egyenesen ellenében ejszah , balról kelet, jobbról n y ú g o t t . — ha pedig a' felkelő napra tekintünk, hától n y ú g o t t , balra é j s z a k , jobbra dél esik.

*) Minden kör (circulus) 3(o grádicsokra van fel osztva , a. láthatár ^horizon) ü kör, tehát ez is 360 grádicsokból á l l ; már, mivel a' láthatár a' négy világtájék által «jréízre osztatik, mindenik részre 90 grádics jön, mellynek fele 45, éi ísy »ma' tájék , melly a' 45ik grádics alatt van , azon két főtájékrak öszvetcvéséből neveztetik el, mellynek közepében fekszik.

17.

( 2)

-

Mit értünk at egyenlítő líneán *

Ama' nagykört , melly a' két sarkoktól egyenlő távolságban a' földgörabölyt éjszaki , és déli két egyenlő felekre oszttva. lg.

Mekkora a.' főidnek

kerülete ?

Ezt az egyenlítő líneából könnyen ki lehet tanulni. Az egyenlítő ^fio grádicsokra osztalik fel, min. denik e' grádicsok közül l5 mértföldet tesz, tehát, (36o X ' 5 = 5Í00) az egész földnek 5/,00 mértföld. n v i , vagy i s , (egy mértföldet két órára számlálván) IO8OO órányi a' kerülete. — Ha tehát valaki a' földet meg akarván kerülni, egyenes líneában naponkint 10 óráig mehetne, 108O n a p o k a t , — az a z , csak nem 3 esztendőt töltene úttvában. — ha gondolattal az egyenlítő' alatt a' fölrlgömbölyön által egyenesáltalérő lineát (diametert) h ú z u n k , azon általéró 1719 mértföldnyi leszsz *). lo.

Mi nevezünk > napátnak ? A' napút (ecliptica) ama' nagy kör , melly az egyenlítőt két felöl által vágja , úgy tetszik a' szem. n e k , mintha a' nap ezen körben tenné pállyáját foldunk körül , innén neveztetik e' pállya napúinak. — Azonban p e d i g a' föld szüntelen tengelye körül forogván , egyszersmind a' napkörül is hoszszú k e r e k , ded páll/ában forog; ez a' pállya, m e l l j e t földünk a' nap körül 365 napok, 5 ó r á k , /,§' és 45" alatt béfut, 129,000,000 mértföldnyi. — Ezen ferde pállya a' 12 hónapok' száma szerint 12 részre osztatik , melly részek 12 égi jegyeknek neveztetnek. 80. Mit nevezünk tehát egyszersmind égi jegy kerületnek 1 Az égi jegykerület (zodiacus) az , mellyben 12

*) tehát 10 mértföldnyivel vastagabb a' föld az egyenlítő alatt, mint a' sarkok alatt ; ez a' különjbség a' földgömbölynek horpadttságából következik. — láídd a' 10 — és 18 kérdi»' «tóllyAt.

-

( 13 )

-

csil'agok különössen megjegyeztetnek, és el neveztetnek ; e' 20° Szélességű kerületben van a' napút i s , a z é r t , ha a' nap valamelly csillagot, e' k'-f-iletben tetszőképp* mordulván, szemeink elöl el t a k a r , azt mondgyuk , hogy a' nap ebben , vagy amabban a* jelben van. 21.

Mellyck e' 12 jegyek, vagy csillagok V Az éjszaki 1) Y 2) 9 3) £ j

6 jegyek e' k ö v e t k e z e n d ő k : kos. Bika. Kettős. 4 ) 69 Kák. 5) Jl. Oroszlány. 6; 1T)? Szűz. a' déli 6 j e g y e k p e d i g ezek : 1) mérték. 2) rri skorpió. 3) c? nyilas. 4) ^ bak. 5) ss; vízöntő. 6) X h a l a k *)• 22. Vannak ey még más kerületek is a"1 földképén, lyek az egyenlítővel egyközüek (parallelt) ?

me

Még 4 egyközü kerületek vannak ; az éjszaki fél gömbölyön kettő , — a' déli iélgömbölyön is kettő. 23.

Miképp' neveztetnek e' « ^ y egyközü kerületek?

Az egyenlítőn a l ó l , és felliil 23 0 3o' távolságban lévők n a p t é r i t ö k n e k (tropici) neveztetnek; ejszak-

*) ezen el nevezését a' csillagoknak már 2000 estendök előtt találták fel az Egyiptusiak , akkor valóban közel volt e' csillagokkoz a' nap , hanem azólta már jóval tovább mozdultuk ezen égi testek , úgy , hogy a' mi üdönkben azon helvrn , mellybenp. o. valaha a' kos látszott, a' következendő jegy —•

a' bika szemléltetik. '» a'»..

-

( 14 )

-

ról ugyan a' rák' naptérító'je, délről p e d i g a ' b a k ' naptérítője, (tropicus cancri, — tropicus capricorni). A' sarkoktól 23° 3o' távolságban ismét találtatnak ollv kerületek, mellyek az egyenlítővel egvköziiek a' felső — éjszaki sarkkerületnek, (circulus poláris arcticus , s. borealis , s. septentrionalis) — az alsó — déli sarkkerületnek) (circulus poláris antarc; ticus, s. australis, s. meridionalis) neveztetik. 24.

Honnan szdrmoznak az esztendő' ntfgyrészeil A' napnak az egyenlítőtől é j s z a k , vagy dél felé való távozásából. Ha a' nap a' rák' naptérítőjében , tehát az egyenlítőtől leg tneszszebb, nékünk p e d i g l e g k ö z e l e b b á l : akkor leg hoszszabb nap , és nyár* kezdete van nálunk ; azután mint e g y viszsza ter a' n a p , azért neveztetik a' kerület is, mellyben a ' r á k jegy esik naptérítőnek. — Ha az egyenlítőbe jut a' n a p , akkor n a p , és éj e g y e n l ő , és ősz' kezdete van nálunk. A' nap ki indulván az egyenlítőből délfelé a' b a k j e g y b e m e g y , ekkor nálunk leg rövidebb nap, és tél' kezdete van. Ismét viszsza tér e' j e g y b ő l a' n a p , melly azért baknaptérítőjének mondatik, és az egyenlítőfelé halad , mihelyest az egyenlítőbe ér , azonnal nap , és éj egyenlő , és a' kellemetes tavasz k e z d ő d i k ; a' nap az egyenlítőt el h a g y v á n , is* mét a' rák' naptérítőjébe jut, és így megkerülte páll y á j á t , — le folyt e g y esztendő *) ! *) a' mint már fellebb megjegyeztük a' nap az ü uttyát (vagy is inkább a* föld a* napkőrül való hoszszú pállyáját (365 napok, 5 órák, 48' és 4 5 " elvégzi. — ezen órák, és psrczenetek, mellyek egy közönséges esztendőben el hagyatnak, minden negyedik esztendőben egy napnyi üdőre, azaz 24 órára szaporodnak , azért minden negyedik esztendő egy nappal tőbb, vagy is 365 napok helyett 366 napokat számlál. Mi Magyarok az illyen estendőt S z o b ű e s z t e n d ő n e k hívjuk , a* napot pedig, melly mindenkor Febroárius' 29ikét teszi, Mátyás* úgTásának mondgvuk — Ha kívánom tudni , hogy e* vagy amaz esztendő szökő esztendő e' , esztendő számat , mellyben élek 4el kell fel osztanom, — marad valami ? akkor közönséges esztendő , — ha pedig semmi sem marad, akkor siökü esztendő van.

( 15 ) 25.

-

Alikor lép* a' nap különösen mindenik jegybe?

j ) a' k o s j e g y b e C V ) Marczius' 20kán, — e k k o r i mivel a' nap függőleg (perpendiculariter) a' föld' közepére süt, nálunk az éj egyenlő hoszszuságu a* nappali üdővel. 2) a' b i k a ' jegybe ( ^ ) Április' 20kán ekkor a'nap éjszakfelé naponkínt fellebb jönni látszik , következésképpen nyőlnek , vagy is szaporodnak a* nappali ó r á k , az éj pediff annyival rövidül. 3) a' kettős jegybe (£|) Május' 3 i k é n . 4) a' rákjegybe (69) Junius' 2 l k e n , ennél fellyebb a' nap nem megy, — ekkor van a' nyár' kezdete. 5) az oroszlány j e g y b e (
Mellyek ezen 5 övek : és meddig terjednek i l.ör a' heves öv (zona torrida) az egyenlítőn két-

-

( 16 )

-

felől a' naptéritőkig (usque ad tropicos) t e r j e d , 47* szélességű, vagy 705 mértföldnvi. e' térben a* napnáp sugarai f ü g g ő i i g esnek a' lakósokra , azért a* hévség itt felette nag\\ 2-or. Két mérsékeltt övek (zonae temperatae) az éjszaki sarkkerülettől fogva a' ráknaptéritőig ; ismét a' déli sarkkefülettől fogva a' baknaptéritőig, mindenik ',3° vagy is mértföldnyi szélességű, a' nap hárá"tékossan bocsáttya e' tájékokra sugarait , azért szerfelett se h i d e g , se meleg nem lehet e' térben. 3 or. a' két hidegöv (zona frigida) a' sarkoktól fogva a' sarki kerületekig 23° 3o' szélességben. Jegyzés, ha az egész föld ÍOOO egyenlő részekre fel osztatik, azokból 398 részek jutnak a' heves öv a l á , — 320 a' mérsékeltt öv a l á , — 82 részek pedig a' hideg övek alá , — milly bölcsen van tehát a' földnek naperánt való helyheztetése e l rendölve a' mindenható Alkotótól!

2g. Mit értünk a' mathematika éghajlat' (clima mathe maticum) nevezete alatt ? A' mathematika éghajlat' nevezete alatt érttyiik amaz egyközü n a g y o b b , és kissebb kerületeket, mellvek a' földet a' szerint oszttyák f e l , a' mint az a naptól k>'lömbféleképp' hoszszabb , v a g y rövidebb iidöhen világosittatik meg. — Az egyenlítőn kél felől 36 illy' éghajlatokat számlálunk. — íör. számláilyuk azon t á j é k o k a t , mellyek az egyenlítő alatt, és ahoZ közel vannak , a' hol tudni illik nem megy többre az esztendőben meg eső leghoszszabb, és legrövidebb napközött való külömbség egy óránál. 2or. azon tájékokat ' z á m l á l l y u k , mellyek az egyenlítőn két felől ngyan az egyenlítőn túl olly' távolságban f e k s z e n e k , h o g y a' l e g h o s s z a b b , és legrövidebb napközött való külömbség már két órára nyől, é « i g y tovább 24 éghajlatokig. — A' sarki kerületektől fogva a' sarkokig 12 éghajlatokat számlálunk , a' hol tudni illik az egyik éghajlattól a' következőig 15 napnyi a' külömbség , miglen a' sarkok alatt a' 6 hónapig tartó napp a l , az ugyan 6 hónapig tartó éjt fel vátttya. Jegyzés. X' kétfély gömbölyön lévő szélesség' grádicscsai alatt ennyire mennek a' l e g h o s s z a b b napok.

-

c 17 )

-

Grádics 0 alatt és 0 perczenet alatt — — — — = 16 44 — — — = 3o 48 — — — = 41 24 — — — = 2 49 — — — = 54 31 — — — — 27 58 — — — J9 = 61 — — — 63 23 == — — — 50 == 64 — — — = 48 65 — — — = 66 21 — — 66 — 32 =

12 órákra, = >3 = »4 i5 = = 16 = 17 = 18 = >9 20 = 21 22 ==

23

24

= =

A' 66 grádicson 32 perczeneten tói már nem napokra, hanem hónapokra nevekedik a' n a p p a l i üdő , melly a' sarkok alatt 6 hónapig tart. 29.

Mellyik líneAt hívjuk déli líneának ?

Ama' képzeltt lineát , mellyben a' nap delben áll. — ez a' löidképen azon kerületek által jelentetik ki, mellyek a' sarkokon, és egyenlitön által menvén, a' földképet két egyenlő k e l e t i , és nyú'gotti részekre fel oszttyák. 30.

Hány déli líneák vannak ?

Valahány pont van a' föld' színén , annyi déli línea is v a n , mert a' föld minduntalan forog, követ, kezésképpen minden perczenetben más meg más déli lineának is szükség lenni, mert más meg más pontok jönnek fordulás közben a' nap alá. — Azért az egyféle déli linea alatt élő embereknek ugyan egy ü d ő . ben van delek. 31.

Mi hasznát veszszük a' déli líneának ?

A' déli línea által határozzuk meg a' helyeknek hosz8zÚ8ágát ; már , h o g y ez helyessen véghez mehessen , és bennünket mások is meg érthessenek , szükséges , hogy ama' 36 déli lineák közül, mellyek a' földképén közönségesen látszanak , egyet mint elsőt , mellytől fogva a' hoszszúság' grádicscsaít számlálhassuk, tekintsünk, i l l y , első déli líneának többnyire ama' szélessége által megkülömböztetett

-

( 18 )

-

iinea vétetik, melly Perro Kanariai szigeten által van húzvá. 32.

Mit értünk o' földi hoszszúság'' neve alatti

A ' földi hoszszúság' (Iongitudo geographiea) nevezete alatt érttyük valamelly helynek az első déli líneától való távolságát ; itt szükség meg j e g y e z n i , h o g y kétféle, keleti, v a g y nyúgotti földi hoszszúság lehet, a' mint az egyenlítő két felé osztva az első déli líneától v a g y keletre , v a g y nyúgottra nyúllik e l ; — ismét, h o g y ama' ponttól , mellyen élünk , a' földön e g y h e l y sem lehet i g o grádicsoknál tovább.

33. Miképp1 talállyuk megvalamelljr helynek hoszszúság á A' meghatározott első déli líneától kezdvén a z egyenlítő' grádicscsait mind a d d i g kell számlálni , míg ama' helyre érünk, mellynek hoszszúságát megtudni k i v á n n y u k , ha p e d i g azon h e l y l e l e t t , mellynek földi hoszszúságát keressük , nincsen déli línea h ú z v a , annak ama' rézköri teszszük fölibe , melly a" földképet körül fogja ; és így — az egyenlítő' grádicscsainak száma a' földi hoszszúságot meg mutattya. p, o. a' Ferro szigeten által húzott első déli líneától számlálván, Madrid 14® 26' — Bécs 34° — Buda ped i g , kedves Hazánk' anyavárosa 36® 50' földi hoszszúságban van. 34.

Mit értünk a' földi szélesség' névé alatt ?

A' földi szélesség' (latitudo geographiea) neve alatt érttyük valamelly helynek távolságát az egyenl í t ő t ő l , — szükség itt meg j e g y e z n i , h o g y kétféle, é j s z a k i , v a g y déli szélesség l e h e t , a' mint valamelly h e l y az egyenlítőn túl v a g y az éjszaki , v a g y déli fél gömbölyön, van helyheztetve, már az illy' helyeknek szélessége 90® többre nem mehet, a' mint a' föld» képen a' rézkörnek fel osztása meg mutattya, mivel a' 36O grádicsokra osztott déli kerületben az egyenlítőtől csak 90® lehetnek akarmellyik sarkig.

35. Miképp'' talállyuk meg valamelly helynek szélességé Mindaddig forgassuk a'földképet, míg ama'hely, mellynek szélességét keressük , a' réz kör alá j u t , ekkor az egyenlítőtől k e z d v é n , számlállyúk meg a*

( 9) rc zkörbe , mint fel vett déli líneába vésett grádicso* kat, söt, h o g y helyessebb meg határozást tehessünk , még a' perczeneteket is a m a ' h e l y i g , mellyet fel ker e s t ü n k ; igy osztán — a' rézkóron olvasott grádicsok' száma a ' f ö l d i szélességet, melly sark emelet, n e k , v a g y magasságnak (elevatio p o l i ) isneveztetik, eló adgya. p. o. Mádrid 40° 25' — Bécs 48* 10' — Buda 47° 30' szélességben van. 36.

11dny mért földet tesz egy illyen grádics?

Az egyenlítőnek , és déli líneának grádicscsai e g y e n l ő k , mindenik 15 német, v a g y is 13J. magyar mértföldet tesz. — De az egyenlítővel egyközü kerületiknek grádicscsai , mivel a' földnek horpadtt gömböly formája miatt az egyközü kerületek minél tovább c i n e k az egyenlítőtől természetessen annál k e s k e n n y e b b e k , egyenkint ennyi mértfóldet nem tehetnek ; a z é r t , az egyenlítő a' föld' közepén menvén e l , ugyan 54oo mértföldnyi, de az egyenlítővel egyközü , és attól 352 mértföldnyi távolságban lévő naptéritő (akar é j s z a k i , akardéli) csak 49^2 mértföldéket tesz. — a' sarki kerület pedig (ismét akar é j . szaki , akar d é l i ) , melly 997 mértföldnyire esik az e g y e n l í t ő t ő l , csak 2l53 mértföldeket foglal magában. — Tehát az egyenlítőnek egy grádicscsa i 5 , —a' naptéritőnek egy grádicscsa 13I — a' sarki kerü« letnek p e d i g egy grádicscsa nem éppen 6 mértföldnyi. Ez a' tábla az egyenlítővel e g y k ö z ü , attól kü* lömbféle távolságban l é v ő , következéhkeppen mind inkább kissebbedő kerületeknek, és grádioscsaiknak fogyatkozását terjeszti elő : Az egyenlítő 5400 mértföldnyi, — tehát ennek 1 gradicscsa tesz — i 5 mértf. Az egyenlítőtői io* lévő tehát ennek e g y közű kerület tesz 5318 1 grádicscsa — >4.xs* 20 — — 5074 — — M9 30 — — 4676 — — >2,99 40 •— — 4137 — — 11.49 50 — — 3471 — — 9>ö4 60 — — 2700 — — 7>®° 70 — — »847 ~ 5.13 B 2

-

(20)

-

SO — — 938 — — 2,6o 90 — — o — — 0,00 Jegyzés. A' Régiektől jönnek ezen el nevezcsek : földi hoszszúság, és szélesség; — ök tudni illik a ; földet a' közepe' táján jobban ösinerték, azért is azt ott hoszszúnak lenni mondották, ellenben az é j s z a k i i és déli tájékokról alig tudtak valamit, e' miatt itt a' földet keskenynek vélvén, azt ennyi, v a g y amannyi szélességűnek állították.

Természeti 1.

földíras.

Aliról szóll a' természeti földírás ?

A' természeti földírás (geographia physica) a' földnek külömbféle m e r ő , és híg részeiről értekezik. 2. Mi boríttya be a' földgömbölyt mindenfelöl ? A' l e v e g ő , melly h í g , és rúgós (elasticum) test, a' földgömbölyt mindenfelől be boríttya. A' levegőnek ama' r é s z é t , mellybe a' testek' kigőzölgései emelkednek, gőzkörny»knek (atmosphaera) n e v e z z ü k ; e' gőzkörnyékben sokféle, l e v e g ő i , vízi, tűzi, és fény. lő tünemények történnek, úgymint: szél, szélvész, — harmat, k ö d , felhő, eső, szivárvány, d é r , hó, jége s ő , — bojgó t ű z , tüzesgömböly , — napkörül való fényes kerítés , v a g y napudvara , így hasonlóképp' a' h o l d u d v a r a , h a j n a l , szürküllet, 's. a ' t ' . 3. Mit nevezünk szélnek ? A' levegőnek erössebb, v a g y g y e n g é b b mozgását; ha tudni illik hirtelenül való fel melegülés , vagy meghűlés által a* levegő valamelly részében el veszti egyerányosságát, azonnal mozgásba jön, és illyenkor azt mondgyuk: szél fú). — A' Tengerihajósok 32 nemeit külömböztetik meg a' szeleknek ; azonban az éjszaki, keleti, d é l i , nyúgotti szelek fő — a' többiek pedig mellékszeleknek mondatnak *).

*) Némelly szelek bizonyos üdőbcn esztendőnkint remlesjen uralkodnak, úgy mint: a' Khinai, partok, Máinkká, Sumatra,

-

( 21 )

-

/,, Hány részre oszttyuk a' föidgömbölyt ? Két részre, szározra, és vízre. — A' víz | réBzét boríttya el a' földgömbölynek ; a* szároz p e d i g csak £ részt foglal el abból. 5. Hány részre oszttyuk a' szároz földet ? , 5 részre oszttyuk , és így nevezzük e l : Europa , Á z s i a , Afrika, Amerika, Ausztralia. — Már, ezen ót részeknek k ü l ö m b , megkülömbféle formájú, terjedé. sü t á j é k a i , darabjai vannak, mellyeket különös névvel illetünk, úgymint: Lapályos t á j é k o k , v a g y róna földek. Valamennyire fel emelkedett halmok , vagy dombok. Hegyek , [mellyek n a g y o b b magasságra fel nyúlnak. Bérezek ; v a g y is h e g y e k n e k sora , láncza. F o k (hegyfok) vagy is tengerbe nyúló hegy , •vagy béreznek eleje. — Ama' h e g y e k e t , mellyeknek belseje gránitból á l l , eredeti h e g y e k n e k nevezzük ; megjegyzést érdemel a z , h o g y a' leg n a g y o b b magassági'» bérczeknek sora keletdélről éjszaknyúgottnak tartván , a' föidgömbölyt mint e g y körül övedzeni látszik *). 6. Hol, és mellyik a' leg magassabb hegy ? Csimborasso a' Kordillerás' bérczei között déli Amerikában l e g magassal) hegy a' földön, minthogy (Condamine' mérése szerint) 20,502 lábnyi magasságú. — Európában pedig a' Montblanc, melly 14,676 l á b n y i , l e g nagyobb **).

Borneo, ,és Filippina szigetek között 6 hónapig délnyügotti szél fúj. — 's. a' t. — Némelly szelek pedig Sldöklök, úgymint : a' Samum, Chamsin, Sirocco, 's. a' t. — *) némellyek e* hegyekközül tüzet okádnak, azért Vulkánoknak is íreveztetnek, ezeknek a' tetején való nyílás, mellyböl a* láva, vagy is tüze» materia irtóztató robajjal omoly a' hegyoldalon le felé, Kráternak neveztetik. **) a* leg újabb tudósítások szerint Ázsiában, különössen Ben-

7.

Miféle

22 )

-

hegyeket nevezünk havasoknak ?

Ama' magas h e g y e h e t , mellyeknek tetejét örökös hó boríttya, havasoknak (alpes) n e v e z z ü k ; a' határszél p e d i g , a' meddig a ' h ó valamelly hegyet bé förl, hólineának neveztetik. — Már, külömbféle grádicsok alatt a' hólinea is külömböző ; az egyenlítő alatt 14,760 — a' hevesövnek határában 12,000 — a' Piremeusokon 87OO — Helvecziának bérczein 7400 — Island iában 2892 lábnyi magasságban k e z d ő d i k , minél tovább esik az e g y e n l í t ő , a* hólinea annál k ö z e l e b b jut a» földszínhez, míg végre a' leg távolabb lévő sarki tájékokat egészen ellepi. 8.

Miképp' neveztetnek még a ' szárazföldnek némelly darabjai ? Külömbféle k é p p e n , úgymint: Szigeteknek, (insula) e' név alatt valamelly víztől körül vett földdarabot értünk. Félszigeteknek , (peninsula) mellyeket nem fog be a' víz e g é s z e n , köröskörül. Földszorossainak ; (isthmus) e' névvel illettyük a' száraz földnek valamelly keskeny darabját , melly két tengert egymástól el választ. 9. Mit hivunk tengernek ? Tengernek hívjuk ama' temérdek vizet, melly a' száraz földet körül veszi. — Valamint a' száraz f ö l d , úgy a' tenger' feneke is egyenetlen — hegyes , völgyes , e' miatt nem is lehet egyerányos mélysége , azonban a' l e g n a g y o b b tengeri mélység sincs e g y mértföldnyi. 10.

Millyen íze, — színe van a' tenger vizének? A' tengernek vize keserű sós ízű, azért az italra alkalmatlan; mindazon által a ' k i s s e b b földközi ten. gereknek vizei nem annyira keserűek, mint a' nag y o b b tengereké. — A' tenger' vizének többnyire halavány zöld színe van ,,azomban némelly tájékokban vörös, sötét k é k , fekete, s z ő k e , f e j é r , zavaros, tün-

gálában még a' Czimborassónál is magasabb hegyek tattak.

talál-

23 )

-

dökló' a* tenger* v i z e , ismét több helyeken hínárral Lé nőtt , máshói ágosbogas habarniczákkal tellyes a' tenger* sikja. í j . Mit hivunk tenger mozgásnak ? Tengermozgásnak m o n d g y u k : 1-or a' hull ámokat ; mellyek vagy szélvész által támodnak, vagy az ellenfolyó tenger' vize alatt el rej. tett kőszálaktól okoztatnak. 2-or a' tengernek keletről nyúgott felé szünetlen tolyongását; mellyet kiváltképp' a* nagy tengereken lehet tapasztalni { ez a' mozgás a' földnek tengelye körül való forgásából k ö v e t k e z i k , és a' naptéritők között , hol a' földforgás l e g sebessebb , l e g inkább érezhető, innen van , hogy a' nagy tengereket keletről nyúgottfelé kevesebb üdő alatt által lehet evezni, mint sem nyúgottról keletfelé. — 3-or a' tenger' járását; melly árodás, és apadás» ból áll, tudni illik : 24 óra alatt kétszer fel dagad, vagy is árod, és ugyan kétszer le szál, le apad a* tenger. —• 6 óráig árod , 12 perczenetekig árodva m a r a d , — azután , ismét 6 óráig előbbi ágyába takarodik , le apad , és 12 peroT-enctekig vesztég áll. Azomban némelly helyeken y óráig is tart az árodás, az apadás edig 3 i g ; ismét, az árodásnak magassága is külömöző, némelly helyen alig 1 — 2 , máshói p e d i g 40» söt 50 lábnyira is fel emelkedik a' víz. — Ezen valóban különös tünemény a' holdnak vonzó erejétől származik; ugyan is, hold' tölttén, és újságán s o k k a l észre vehetőbb annak ereje, mint e g y é b b k o r . Ide tartozandók még az örvények is , (vortices) vagy Is a' víznek tölcsér formájú tekercselődései; veszedel. mesek ezek a' hajósokra nézve ama* kőszálok miatt, mellyek többnyire a' víz alatt vannak el röjtve. 12. Miképp' neveztetnek a' tengernek külömbfcle for májú folyásai ű' száraz föld közé'*

Í

Ama' térség, mellybe a' tenger mintegy bé fúrja magát a' száraz f ö l d k ö z é , kebelnek *), — a* tengeri

*) a' tengernek rövid benyuláaa a' föld köri , nem kebelnek (timis), hanein öbölynek líSap) mondatik.

-

( 24 )

-

partnak ama' résre p e d i g , mellyben a' hajók bátorságosan el álhatnak , kikötőhelynek mondatik. — Tenger' szorossának (fretum) nevezzük a' tengernek a' száraz föld között való k e s k e n y s é g é t , melly által más tenger kapcsoltatik öszve. 13.

Hány részekre oszttyuk <*' tengert ?

A' Tenger (világtenger , oczeán) csak egy , melly 5 főreszekre osztatik, úgymint: 1-ör. Az éjszaki jegestenger , az éjszaki h i d e g öv alatt, melly e' következő kebleket formállya : a' fejértengert, az O b i , ismét a' Jeniseiki , és L e n a i , 's. a', t'. kebleket. 2-or. A' nyúgotti világtenger ; ehez tartozandók : a' Norvégiai, Német, B a l t i , Atlánti, F ö l d k ö z i , Marmori, F e k e t e , A z o v i , Ethiopi, 's a' t. tengerek. ü-or. Az indiai világtenger; e'többnyire a' hevesöv alatt van. — hozzá tartozandók: az Arabiai, és Perzsái k e b l e k , az Indiai szigettenger (archipelag i c ) 's a' t\ 4-er. A' keleti v i l á g t e n g e r , vagy is a' csendestenger; ehez tartoznak a' Japani, Kínai, Kamcsatkai tengerek , és az éjszaki szigettenger ( a r c h i p e l a g i c ) •s. a' t'. 5-ör. a' déli jegestenger; e' még előttünk ösmeretlen. 14.

Mit számlálunk még a' vizekhez ?

A' Forrásokat , mellyekben a' víz fel buzog a' földből — a' források patakokat, több patakok folyó vizeket árosztanak , a' hová (közönségessen a' tengerbe) a' folyóvíz magát ki önti, ott a' folyónak torkolattya. — Ha valamelly folyó víz a' tengert el nem érvén, el enyész a' homokos pusztákon, homokfolyónak nevezzük OSteppenfTup) , illyen a' Niger Afrikában. — Ide számláilyuk még a' tavakat , vagy álló vizeket is. 15.

Miképp' oszttyuk fel a' földnek

terméseit ?

Három részre , úgymint : az á l l a t o k ' , plánták' , és ásványok' országára. Termésre nézve l e g g a z d a gabb a' heves ö v , a' leg d r á g á b b é r e z e k , és k ö v e k , a' l e g hasznossabb g y ö k e r e k , plánták, és füvek, l e g

-

25 )

-

jobb izű gyümölcs , a 1 l e g finomabb fampmek , leg szebb, és leg jelesebb állatok a' heves öv alatt talál, tatnak; — azomban e' termésbéli g a z d a g s á g b ó l , ámbár szűkebben , a' mérsékeltt öveknek is jutott; a ' sarki tájékok eránt l e g mostohább a* T e r m é s z e t , — sovány gyökerek, moha, holmi bogyót termő alacsony b o k r o k , és vastag szőrű állatok mind ama' termések, mellyek ott tenyészhetnek , az irámszarvas (nyarga* l ó c z ) , és ebek is csak egy részét lakják e' szigorú környékeknek. — 16. Hány rendre oszttyuk az emberi nemzetet formájára nézve ?

külső

Az emberi nemzet, mellynek száma mint egy lOOO millióra becsültetik, külső formájára nézve 5 rendre osztatik: 1-ör. emlittyük a' F e j é r e k e t , — Európában, n y ű . gotti Ázsiában, O b , Kaspium, Gánges vízéig , éjszaki Afrikában. 2-or. A' Sárgabarnákot, — K e l e t i , és Déli Ázsiáb a n , Grönlandiában, éjszaki ArtVerikában. 3-or. A' Feketéket, — Afrika' közepében. 4-er. A' vörös b a r n á k a t , — illyenek Amerikának törzsökös lakosai. 5-ör. A' Fekete barnákat, — Ausztráliában, Mal a k k a , Filippina , és Szunda szigettyeiben. 17. Hogyan oszttyuk fel az emberi nemzetet életmódgyára nézve ? Az embereket h s l á s z , v a d á s z , n y á j ő r z ő , földmiv e l ő , mesterséget üzó népekre oszttyuk fel. J 8. Mit értünk a' Természeti physicum) ?

éghajlat alatt (clima

A' Természeti éghajlat (clima physicum) alatt érttyük ama' gőzkörnyéknek állapottyát, és minémii6égét , melly valamelly földdarabot környékez ; e' természeti éghajlat nem csak a' földi s z é l e s s é g t ő l , egyedül , — hanem a* tájék* fekvésétől, és a' föld' tulajdonságától is f ü g g . — A'tengermelléki földeknek melege , és hidege mérsékeltehb , mint a' tengertől távól lévőké; — minél magassabban fekszik valamelly földtájék, aunál h i d e g e b b a z , — a' rengeteg e r d ő k

-

26 )

-

Is d u r v á b b á , azoknak ki irtása ellenben langyossabbá teszi a ' l e v e g ő t , — az iszapos mocsárok' , ingoványokból mérges levegő fejtiki magát , a' homo. kos pusztákban p e d i g rekkenő meleg fonnyaszt.

Polgári 1.

Földírás.

Miről értekezünk a' polgári földírásban'i

A* polgári földirásban (in geographia politica) a' földről, mint több társaságokban különös törvények alatt élő nemzeteknek l a k h e l y é r ő l értekezünk. 2.

Mit értünk e' név alatt: Hemzet ?

Azon emberi nagy tarsaságot , mellyet egyféle s z o k á s , és nyelv öszve k a p c s o l , másoktól külömböztet; a z , a' miben egyik nemzet a' másiktól gondolkodás' módgyára , ismét a' hajlandóság' , és szokásra nézve el ü t , Nemzeti billegnek (karakternak) neveztetik. 3. Mit értünk e' név alatt Státus (2>taat)? Az ollyan n a g y o b b , vagy kissebb számú emberitársaságot, melly egyféle törvények' oltalma alatt'él; tehát valamelly nemzet e g y , v a g y több státust is formálhat, mint Német ország' lakosi. 4.

Mit nevezünk országnak ?

E g y n a g y o b b terjedttségü földdarabot , mellyet valamelly nemzet b i r , és a' mellynek többnyire már a' Természet hegyek, folyóvizek, vagy tengerek által határt szabott; tehát nem s z ü k s é g , hogy minden különös ország egyszer's mind e g y különös státust is tegyen, valamint nem is k e l l szükségképpen valamelly státusnak egész országra kiterjedni. —• P é l d a ; Német ország hány nagyobb, apróbb státusokra van el osztva? 5.

Mit kell minden országról különössen megjegyezni?

Annak határait, fekvését, n a g y s á g á t , fel osztását, —

— ( 27 )

-

A' határ vagy természeti, melly bérezek , tengerek, folyóvizek által tárnod ; vagy p o l g á r i , melly a' népek' közmegegyezéséből állapíttatott meg. A' fekvés , a' földi szélesség , és hoszszuság szerint visgáltatik. A' Nagyság közönségesen n é g y szegü mértföld által mérettetik. fel osztás vagy természeti, ha valamelly országnak darabjai h e g y e k , folyók által el választatnak ; vagy polgári, ha az ország vármegyékre, kerületekre, 's a' t. fel osztalik. — Az országban szerte széllel fekvő lakóhelyei az embereknek Falu , Mezőváras, Váras, Erősség nevezeteket viselnek. 6.

Hogyan oszttyuk fel a' Státusokat ?

Az ő kerülettyek , v a g y polgári alkotmánnyokra nézve fel oszttyuk : Császárságra , Királyságra , Fő Herczegségre, Nagy Herczegségre, Nagy Fejedelemségre , Márkgrófságra , Grófságra , köztársaságra (respublikára) 's. a' t. 7.

Hány féle lévőket ?

tekintetben

veszszük az egy státusban

6 féle tekintetben, úgymint: s z á m o k , rendgyök, nyelvök, Vallások, mívelttségök, mesterségökre nézve. A' számokat az esztendői számvételből leg inkább ki tanulhattyuk. — A' rendek e z e k : nemesség, p a p s á g , polgárság, és parasztság. — A' Nyelvek majd minden országban külömbfélék, ezek mellett még néhány tud ó s n y e l v e k is gyakoroltatnak, mint a' G ö r ö g , és De. á k , — A' vallás valamelly Országban vagy uralkodó , v a g y csak megengedtetett. Az uralkodó Vallás a z , mellyet tellyes szabadsággal lehet g y a k o r o l n i , és a' mellyhez a' lakósok többnyire tartoznak. A' mívelttség , (kultura) a' tudományok' és szépmesterségek', úgymint : Rajzolás , Festés , Rézmeczé» , Képfaragás, öntés , Épités, Muzsika, Poésis , 's a' t. gyakorlásában, '« a' jó rendű tanító, nevelő intézetek' számában áll. — A' Mesterségek a'természet' e g y ü g y ű , formátlan adománnyait pallérozzák , külömbfélp haszonra' fordíttyák, a' mint láthatni a' Fabrikákban. 8.

Mi tartozik még a' Státusnak el rendeléséhez?

28 ) Az or8záglás' módgya, Jövedelme, és a' hadierő. 9.

Hány jéle az Országlás' módgya ?

A m a ' t á r s a s á g , mellyben az emberek é l n e k , külömbféle alkotású l e h e t , mi 4 részre o s z t t y u k , ú g y . mint: Ha e g y mellett van a' fő hatalom törvényeket hozni, az Monárkának, a' Status p e d i g Monarkhiának neveztetik. Ha p e d i g e g y a' főhatalommal kénnyé szerint é l , és alatt valóit mint rabszolgákat tekinti, Despotának, — a* Státus p e d i g Oespoti8mu8nak mondatik. Ha a' főhatalom a ' f ő Rendek közül néhányoknak kezében van, Arisztokraczia; — ha p e d i g az egész nép képviselők által o r s z á g o l , D e m o k r á c z i a tám o d . — E ' k é t utolsó Státus Köztársaságnak (respublikának) is hivattatik. 10.

Mit értünk a' Státus' jövedelmén"}

Ama' termés , és pénzbéli a d ó t , melly a' Status' szolgáinak fizetésére, a' nyilván való intézetek' fenntartására, hadviselésre, 's több e' féle közbátorságot czélozó tárgyoknak elő segittésére szükséges. 11.

Hoeyan osztatik fel a' hadi erö ?

Két részre; szárazon, és vizén lévő hatalomra. — A' száraz hadierő G y a l o g s á g b ó l , Lovasságból , és Ágyússeregből (artilleriából) ál, mellyek Regementekre vannak fel osztva. — A' vízi hadierő fegyveres hajóknak számában ál. — Ama' h a j ó k , mellyek 50től k e z d v é n 120 ágyukat is h o r d o z n a k , L í n e a h a j ó k n a k , mert a tengeri csatában az illyen nagy h a j ó k e g y líneában állanak , neveztetnek ; egy illy linea hajón ÍOOO ember is elfér. — A' Fregáttok ama' hajók, mell y e k k e v e s e b b , mint egy 20—4° á g y u k k a l terheltettek. — A' Korvett nevü hajókon p e d i g még kevesebb ágyuk vannak. — 10, v a g y több hadihajók Flottának mondatnak.

— ( 29 E

u

r

o

p

a

,

(általlyában veve). 1.

Hol fekszik Europa, és mellyek hatQrjazi?

Europa az éjszaki szélességnek 35°tól. a 75*ig, ismét a' keleti hoszszúságnak 8°tól. a' 86°ig terjed. — Ezek a' határjai: Éjszakról, az éjszaki j e g e s t e n g e r . — Keletről, az lírai, és Verkhotúri h e g y e k , Don folyó víz, Azovi tenger, KafFai tengerszoros, Fekete tenger, Konstántinápoli tengerszoros. Marmora t e n g e r , Dardanellák , szigettenger , — Délről , a' földközi tenger. — N y ú g o t t r ó l , az Atlánti tenger. 2.

Milly' nagy, és milly' népes Europa ?

Europa leg k i s s e b b , de leg nevezetesebb földrész. Terültt színe (planities) mint egy 164,00o négyszegű mértföldeket tesz. Európának hoszsz? Sz. Vincze fokától Portugalliában , a' Verkhotúri bérczeknek •éjszaki csúcscsáig 900 mértföldnyi; szélessége p e d i g a' Matapán foktól Moreában, az éjszaki fokig Norvégiában 55o mértföldnyi. Európának népessége i80,000,000 lélekre becsültetik. 3.

Hány részre osztatik fel Európai

Két részre; Keleti, és Nyúgotti részre. E'részek ismét több országokra osztatnak fel. Jegyzés. E g y a' fejértengertől , a' finni kebel* tor. kolatty án által az Ádriai tenger* éjszakkeleti part. tyáig húzott línea oszttya Európát keleti, és nyúgotti részre. 4.

Mellyek ezen Országok V

Nyúgotti Európában lévő országok ezek : P o r t u g a l l i a , S p a n y o l , Franczia, Olasz országok, ismét; Helveczia, Nemetorszag, Belgyiom* Nagy Britannia, Irland , Izland , t o v á b b á , Dánia, Norvegia, S v e c z i a , Burkus ország. Keleti Európában lévő országok e z e k : Orosz , és L e n g y e l ország , Galiczia , Magyar , E r d é l y , Török o r s z á g o k , és D^lmáczia.

-

( 3° )

-

Minő előmenetellel űzik az Európaiak a' tudományokat , mesterségeket, és kereskedési ? Európának l a k o s a i , kik eredetre, n y e l v ö k r e , és szokásaikra nézve igen külömbözök, legszebb, és legt ö k é l e t e s e b b emberek. Az ő fáradhatatlan törekedésök a ' t ö k e l l e t e s e d é s b e n előbb meg előbbre menni, a' többi földrészek' lakosaitól dicsősegessen megkii. lömbözteti őket. — Ok a' tudományokban ( a ' T ö r ö k ö ket kivévén) l e g j á r a t o s a b b a k , bámulást érdemlő az ő mesterségbéli ügyességök, szárazon, és vízen minden nemzetekkel kereskednek , leg emlékezetessebb találmánnyaik közé tartozik a' puskapor, könyvnyomtatás, és a' magnestő. 5.

6.

Mellyek a' mostani fő nyelvek Európában % Ezek: A' Magyar, mellyhez a' Finni nyelv valamennyire hasonlít. — A' Német, melly a' Hollandi, Angol, Svéd, és üánus nyelveknek Annya. — A' Deák , v a g y Római , most csak a' tudósok' nyelve , tnellyből az Olasz, Franczia, Spanyol, Portugal, és Oláh nyelvek eredtek. — A ' T ó t , mellytől az Orosz, Lengyel, Cseh, Bolgár, Horvát nyelvek szármoztak. — Az új G ö r ö g , és T ö r ö k . — A' B i s k á j i , melly a' Pireneusi bérezek alatt hallatik. — A' Zsidó, és Czigány zavarék nyelvek. 7.

Mellyek az Europa körül fekvő szigetek ?

A' következendők : Nagy Britannia (Anglia , és Skóczia) , Irland , Izland , Kréta , Sziczilia , Málta , Korzika, Szardínia, Baleari, és még több apró szige. tek tétól mint egy el hintve vannak Europa körül. 8.

Hányféle

Státusok vannak Európában ?

1) Három Császárságok ; — a z Austriai, O r o s z , és Török Czászárok. 2) Huszonhét Királyságok; — a' Portugal , Span y o l , Franczia, A n g l i a , Skótus, Irlandi, N o r v é g i a i , S v é d , Dániai, Hannoveri, Belgyiomi , Burkus , Sakszoniai, Vürtenbergi, Bavaria, Cseh, Magyar, Horvát, Tót , Illíriai, L o m b á r d i , Galicziai Lodoméri, Leng y e l . Nápolyi, Szicziliai, és Szárdiniai Királyságok. — Királyok p e d i g Európában csak i5en v a n n a k , minth o g y egy Király több Királyságokat is bir.

-

( 3» )

-

3) Több Nagy Herczegscgek; úgymint: a Báíleni, — Ilas/pziai, Veimári, Meklcnburgsveríni, és Streliczi, O l d e n b u r g i , Toskánai, 's a' t. 4) Herczegscgek; ú g y m i n t : a' Nassaui, Anhalti, B e r g i , M a g d e b u r g i , Stájérországi, 's a' t. 5) Fejedelemségek; úgymint: Hohenzollern, Lichten8tein, V a l d e k , Erdély o r s z á g , V a' t. 6) Markgrófságok; Brandeburg , Lauzicz (Luzá. czia) Morva ország. 7) Köztársaságok (respublicae) Helvéczia , San Marino, és a' Jóniai szigetek a' földközitengerben, ismét Hamburg, L ü b e c k , B r é m a , Frankfurt, és Kra. krau szabadvárasok, 9.

Minő Religyiók vannak Európában ?

A' keresztény R e l i g y i ó , — ezen kívül még a' Zsid ó , és Mahomedáni Religyiók is számos Követöket számlálnak, — sőt az O r o s z , es Norvegyiai éjszaki részekben lakó L a p p o k , és Szamojedek között még néhány Pogányok is lappanganak. 10.

Mellyek az Európai nevezetesebb hegyek ?

1) A' Pireneusi h e g y e k , Spanyol , és Franczia ország között. 2) A' Havasok, mellyek Olasz országot, Kranczia, Helveczia, és Német országoktól valászttyák. 3 ) Az Apenninusi h e g y e k Olasz országban hosz. szat. — 4) A'Karpáti bérezek M a g y a r , és Lengyel ország között. 11. Mellyek az Európai tűzokádó hegyek , vagy is Vulkánok. L e g nevezetesebbek e z e k : 1) A' Vezúv Nápolyban, 2) Az Etna Szicziliában. 3) A' Ilekla Izlandszigetben. 12.

Mellyek az Európai tengerek ?

1) az éjszaki jegestenger, k e b l é v e l a' fejértengerrel. 2) az éjszaki nagy tenger, mellynek részei e z e k : a' Norvegyiai, Britanniai, éa Német T e n g e r ; — ismét a'

-

32 )

-

D á n i a , N o r v e g i a , és Svédországok között fekvő Kattegat, ezután a' Balti tenger a' Bottni, és Finnikcblekkel. 3) Az Atlanti tenger: ehez tartozandók: a' Spanyol . vagy Biskáji tenger , az Akvitáni Franczia ország mellett, az I r l a n d i , F ö l d k ö z i , melly a* Velenczeikeblet formállya, a* Görög, v a g y is Szigettenger (archipelagus), Marmora, F e k e t e , és Azovi ten« gerek. 13.

Mellyek az Európai szoros tengerek?

1) a' Szundi szoros t e n g e r , ismét a' nagy, és kis Beit, mellyek a' Bálti tengert a' Hattegáthoz foglallyák, 2) a' Kaiéi szoros tenger, melly Anglia, és Francziai ország között van. 3 ) Gibráltári szoros tenger, melly az Atlánti nagy tengert a' földközihez kapcsollya. 4) a' Messina! szoros tenger, Sziczilia és Nápoly között. 5) a' DardaneUi szoros tenger , vagy Hellespont, melly a' Görög és Marmora tengereket egyesitti. 6) a' Konstantinápolyi szoros tenger, melly Marmora, és Fekete tengereket öszve taittya. 7) a' KafFai, vagy Feodoziai szoros t e n g e r , meliy a' Fekete tengerből az Azovi tengerbe visz. 14.

Mellyek az Európai nagyobb folyó vizek ?

1) a' Tájo, (tagus) melly Spanyol országban ered, és Portugálián keresztül az Átlánti tengerbe foly. 2) a' Loire (olvasdd' l o á r ) : (ligeris) Franczia országban e r e d , és az Átlánti tengerbe ömlik. 3) a' Rajna (Rhenus) Helvecziában ered , Német ország' nyúgotti részében több folyókat fel vévén Belgyiomon által a' Német tengerbe szakad. 4) a' Duna {Danubius) , Német országban ered , és ugyan Német, Magyar, és némelly Török tartományokon által a' Fekete tengerbe s z a k a d , minekutánna mintegy 720 mértföldeket átfutott. 5) a' Pó ( P a d u s ) , melly a' Franczia határokban Visó h e g y b ő l ered, és a' Velenczeikebölbe önti magát. 6) a' Visztula, melly Austriai Sléziában a' Karpat hegyeiből e r e d , és L e n g y e l . Burkus országokon által folyván a' Bálti tengerbe rohan.

-

(

33

)

-

7) a' Dnipcr, v a g y Borisztenes, Orosz országban ererl , és a' Fekete tengerbe foly. 8) a' Volga , v a g y Araxes , ez a' leg n a g y o b b folyó víz Európában, Orosz ország' közepében e r e d , és a' Káspium tengerbe szakad. 13.

Mellyek az Európai nevezetesebb tavak?

A' Ladoga, és Onega, Orosz országban. — Melar, Vener , és Vetter tavak Svéd országban. — a' Nagytó (Lago maggiore) Olasz országban. — a' Genevai, és Konstánczi tó Helvecziában. — a' Balaton, és Fertő Magyar Hazánkban. 16.

Minő éghajlattya tan Európának ?

Igen külömböző. — a' 75°tól. fogva a' 6o°ig, ú g y . mint: az Orosz , Svéd, N o r v e g i a , és Skóczia országok' éjszaki részeiben Május' utóllyán kezdődik a' tavasz , a' nyár pedig már Augustusban véget é r , különössen e' részekben a' tél igen hoszszu, és havas, a' nyár pedig r ö v i d , és a' napok' hoszszúsága miatt forró; — azomban a' 651k grádicson feliül már nem tenyészhetnek a' n ö v e v é n y e k . — Európának közepe táján, a' 45°tól fogva mint e g y a' 6 o ° i g , tehát déli Orosz , Dánia , Burkus , Lengyel , Német , Magyar , éjszaki Franczia , Anglia , Helveczia országokban Márczius' vége felé k e z d ő d i k a' T a v a s z , a* meleg üdók p e d i g Októberig tartanak. T o v á b b á , a' 35°tól. fogva a' 4ö°ig , úgymint : Portugál , Spa::yol , déli Franczia, Olasz, Török országokban már Februáriusban megtér a' víg k i k e l e t , a' Nyár p e d i g Májusban k e z d ő d i k , Novemberben a' g y a k o r essózés b é á l , és ez teszi többnyire a' telet. 17.

Minémil termései vannak Európának ?

A' földnek 5 részei közül Europa leg inkább miveltetik } nincsenek itt homokos puszták , vagy csak imitt amott találtatnak fövenyes darabok , de azok sem haszon vehetetlenek egészszen. — Azonban, a' plánták' országából való te-rméseit , úgy tetszik , nem annyira a' Természet' anyáskodásának, mint lakosai' szorgalmatosságának köszönheti Europa! Makk, vadalma, 's néhány fanyar gyümölcsökön kívül, majd alig rendelt egyebet a' Természet Europa' l a p j á r a , C

-

( 34 )

-

de az elmés, fáradhatlan lakósok mint e g y eröszakot tévén a' szűkmarkú termeszeten, a' mostani plántabéli gyüjteménnyeket e' földnek meszsze fekvő tar. tománnyaiból fáradságosan öszveBzedték , és az égh a j l a t 1 nyájasskga' , föld' mínémüsége, valamint mun' kás próbatételeik' segítsége által azokat sajáttyokká tették. — Ugyan is; a' búzát, és Rozsot éjszaki Ázsiából hozták az Európaiak; az árpa, zab is külföldi, — a' Riskásának Afrika (ethiopia) a' hazája , onnan terjedett Ázsia' nyúgotti részeibe , innen pedig Olasz országba. — A' hajdina, köles, tenkely búza is Ázsiából jutott h o z z á n k ; — söt kerti veteménnyeink, és gyümölcsfáink is többnyire külföldi származásúak, — a' virágos káposztának Cziprus , a' Spárgának Ázsia, a' Petrezsiromnak Egyiptus , a' Reteknek Kína , a' T ö k n e k Asztrakán, a' Dinnyének Kalmük ország valóságos honnya; — a' tengeri baraczk Örmény ország* ból, a" szilva Szíriából, a'Cseresnyc Ázsiának fekete tenger melléki r é s z e i b ő l , a' Czitrom Mediából szármozott; — a' Füge, és Olajfa szinte Ázsiából, az édes Narancs , és Szederjfa K í n á b ó l , a' Szőlő p e d i g Aszszíriának hegyes tájékaiból jutott h o z z á n k , a' földialmát (krumplit) i v ó i k b a n , hozták némelly Anglusok déli Amerikából Európába , a' dohány is Amerikai n ö v e v é n y ; és így már most mindenféle fajú növevén y e k k e l dicsekedhetik Europa. — O l a s z , F r a n c z i a , Német, D á n i a , Burkus, Magyar O r s z á g , és némelly orosztájékok l e g több gabonát teremnek; ismét Olasz, F r a n c z i a , Német, és Magyar Ország gyümölcsei különösen bővelkedik. — Továbbá, Bort Magyar, F r a n , czia , és Olasz országok elegendőt adnak. Kávéja úgyan Európának nincs , de e' nélkül el is lehet * azonban C z i k ó r i a , és holmi más növevények' vegyes használása által ennek fogyatkozása tiirhetőleg k i pótoltatik. Nádméz az Olasz , és Spanyol déli részekben terem, noha nem elegendő. — Norvégiának, Svéd, Lengyel, és Orosz országoknak rengeteg erdei vannak. Az állati Országból : S p a n y o l , Anglus, Német, Magyar Ország leg jelesebb lovakat nevel. — Helve, c z i a , Dánia, Belgyiom , L e n g y e l , és Magyar Országban l e g j o b b szarvas marhák találtatnak , — a' júh« tartás Spanyol országban leg nevezetesebb.

~

(35)

-

Ar ásványok' országából: kedves Magyar Házánkn a k leg t ö b b , és leg j o b b arannya és reze van. — Nemet országban leg több ezüst, — a' leg több vas p e d i g , S v é d , O r o s z , és Német ország' bánnyáiban terem. A' leg finomabb czín Angliában , leg több ólyom p e d i g Skóziában találtatik; drága k ö v e k , és g y ö n g y ö k is teremnek Európában , noha nem olly becsesek, mint azok , mellvek Á z s i á b ó l , v a g y Amerikából hozattatnak hozzánk.

P

o

r

t

u

g

á

l

.

(Regnum Lusitaniae). 1.

Hol fekszik, e's mellyek hat árjai ?

Portugál a' keleti hoszszúságnak 8° 15'tol fogva ' ' 1 ° 5 5 ' i g , a z éjszaki szélességnek pedig 36° 55'töl. fogva a' 42° 13'ig terjedek Határjai e z e k : É j s z a k , és keletről Spanyol o r s z á g , N y ú g o t t , és Délről az Atlántí tenger. a

2.

Milly' nagy, és milly' népest

Portugáliának terülttszine (planities) 1933 n é g y szegű mértföldekre megy. — *) a ' L a k ó s o k n a k száma. 3.ó7g,ooora becsültetik. 3.

Miképp» osztatik fel ?

Két részre ; úgymint: a' Portugáli , és Algarvi királyságokra. — A' Portugáli Királyság ismét 5 kerületekre osztatik; í g y neveztetnek e' kerületek: Esztremadura , Beira , Entre Mino e D u e r o , Traz os Montes, Alen Tejo. 4.

Minő elömenettel űzik a' Portugálok nyokat , kereskedést, és mesterségeket ?

tudomá-

*) e' Szám Antillon Ur nem régiben Spanyol nyelven kiadott Füldírátából vétetett, lasdd' Cannabich 22 lap. C 2

-

36 )

-

A' Portugálok igen kevésre mentek a' tudományokban. A'nyilvánságos nevelő házak roszsz lábon á l l a n a k , azért a ' lakósok is többnyire tudatlanok, és káros előítéletekkel tellyesek. — L e g n a g y o b b hajlandóságot tapasztalhatni a' Portugálokban a' kereskedéshez,. mind azon által ez sincs virágzó állapotban ^ a' tengeri kereskedést leg inkább Angliával ű z i k , mellyből azonban a' Portugálok k e v e s e b b , az Anglusok p e d i g több hasznot v e s z n e k ; a' szárazföldi kereskedés az egy általlyában roszsz utak miatt nagyon akadályoztatik. A' Mesterségek p e d i g önálok még csak gyermekségben v a n n a k , az ő míveikből semmi jó ízlés sem látszik, elegendő bizonysága ennek a'Portugáli pénz is, melly igen idomtalanul van verve. 5.

Minő Karakterünk «' Portugálok ?

Az alacsony sorsuak h í v , s z í v e s , és engedelmes? természetűek, a' főrend p e d i g nagyon feslett erkölcsű , alattomos, más' kárára czélzó szövenényes csalfaságokkal tellyes. 6.

Minő nyelvel élnek a' lakósok ?

Saját nyelvök van a' Portugáloknak , melly a' Deákból eredett, és sok Arabiai szókkal kevertt, a'Spanyol nyelvtől csak az írás' módgyában, és kimondásban külömböz, 7.

Minő polgári alkotmánnya van ?

A' fő hatalom egy határozatlan Uralkodónak kezeiben van. 8.

Ki a' mostani uralkodó ?

A' mostani Uralkodó Király 6ik János , ki mint Regens Herczeg i z é t ő l fogva , mint Király p e d i g iSlŐban. 20ik. Márczius ólta országol; Déli Amerikában Braziliában Rio Janeiro nevű városban l a k i k , hová az egész l'ortugáli királyi familia iSoyikben a' Francziák elől Európából el költözött , a korona' örököse Brazíliai Herczegnek , a' többi királyai magzatok pedig Infantoknak neveztetnek. 9.

Minő Religyió van az országban? E g y e d ő l csak a' Kalholika R e l i g y i ó , más vállá.

( 37 )

-

mal? me? nem szenvedtetnek , «öt, még ar országban lakó számos Zsidóságis kénszeríttetik a" kat. egyházi szertartásoknak gyakorlására. 10.

Mennyire megy az ország' jövedelme ?

Mint e g y 15 millió forintokra, de a' többi hozzá tartozandó Szállitványok' (koloniák) jövedelmével 32 millió forintokra is fel megy. 11.

Mennyire megy hadi ereje 1

A' szárazon lévő hadi erő 50,000re becsültetik. — A' tengeri erő p e d i g mint egy 9 lineahajókból , 16 Fregattokból , és 12.000 tengeri katonákból át. i 2.

Mellyek Portugáliának hegyei?

L e g n a g y o b b hegy Portugáliában a ' Sierra de Estrella, (mons herminius) melly 8000 lábnyi magasságú , egyébberánt a' Portugáli h e g y e k csak folytatásai a' Spanyol hegyeknek — különös említést érdemel Sz. Vincze' foka (Promontorium sacrum), melly Európának dél nyúgotti csúcscsát formállya. 13.

Mellyek folyó vizeit

Portugáliának n a g y o b b folyó vizei Spanyol országból j ö n n e k , és ezek: l ) T a j o , (Tagus) mellynek folyása 170 mértföld. n y i , Lissabonnál, hol 2 mértföldnyi szélességű , az Átlánti tengerbe szakad. 9.) Dvero , (Durius) y\2 mértföldnyi , igen sebes folyó v í z , és Oportónál az Átlánti tengerbe rohan. 3) Minho, (Miniu8) melly Kaminhánál az Átlánti tengerbe foly. 4) G v a d i á n a , (Anas) melly Spanyol országban a' la Manchai kerületben lévő Ruiderai tavakban ered , azután a' föld alatt folyván el tűnik , ismét 5 mértföldnyire a' Gradiáni Ojos nevű tóban előjön , Mertolánál hajókázhatóvá leszsz, és két águ torkolat, ban az átlánti tengerbe ömlik. — a' Lima , Cavado , Y o u g a , Mondego, Cadao, vagy Sado kissebb folyók. 14.

Mellyek Portugáliának Tavai ?

E z e k : a' kerekes, hoszszu, és söte't tavak Estrella' magas hegyein.

15.

38 )

-

Mind éghajlatija van Portugáliának ?

Igen n y á j a s , és kellemetes; a' tengeri s z e l e k ' , és hegyes tájékok' hűs levegője miatt nincs olly fon. nyasztó meleg Portugáliában , mint déli Spanyol ors z á g b a n ; a' hó nagy ritkaság , azomban a' n a g y o b b h e g y e k n e k tetejét h ó , es jég borittya, 16.

Mellyek az ország' termései ?

Portugál igen termékeny , noha nem igen miveltetik , termései e z e k : b o r , faolaj, riskása , kevés g a b o n a , f ü g e , czitrom, narancs, édes narancs, mond o l a , gesztenye, dugó kérgü tölgyfa s e l y e m b o g á r , méhek , finom gyapjasjuhok , szamarak , öszvérek , valami kevés arany, ezüst , v a s , r é z , márvány , de bőséges tengerisó. 17.

Mellyek a' nevezetessebb helyek Portugáliában ?

1) Lissabon , (Lissabona) az országnak fő vára. s a , Esztremadúrai kerületben, igen gyönyörű helyen f e k s z i k , ez előtt a' Királynak l a k ó h e l y e ; egy Patriárka , ki egyszer'smind az országnak Prímássá , éi1 sok tengeri kereskedők l a k j á k e' várast, mellybe/i 50 klastromok, 300 templomok, és kápolnák, sely>>tn, pamut, d o h á n y — f a b r i k á k , és 308,000 lelkek vannak. A ' v á r a s i75^ben egy rettenetes földindulás által csak nem egészen öszve omlott , most jobbára" újonnan épültt. 2) Coimbra a' Beirai kerületben 15,000 l a k ó s o k . k a i , egy Universitásnak , csillagvi?gálótoronyna.k , természeti gyűjteménynek , fűvészi kertnek , és két könyvtárnak helye , meg jegyzést érdemel még az is, h o g y az ide való baraczkok különösen jó ízűek. 3) Porto, v a g y Oporto , (Portus Cale — innen Portugál nevezet) Lissabpn után leg n a g y o b b váras Portugáliában 63,000 lakósokkal, itt terem ama' hires Portóibor, mellyel a' lakósok nagy kereskedést űznek, 4) T a v i r a , főváras Algarvi királyságban. lg.

Tartoznak e' még más birtokok is Portugáliához ?

A' Portugáloknak még a' földnek többi részeiben »s vannak birtokaik, úgymint Afrikában : az Ascensio (menybemenetel), Sz. Tamás, a' zöld h e g y f o k i , Mit-

(39)

-

dera , Porto Santói, és az Azori szigetek , ezenkívül v a n n a k még szállítvánnyaik (koloniáik) Zangvebárban , Szenegámbiában 'a. a'. t. — Ázsiai birtokaik e z e k : Makaó városa Kínában; — Diu, és Goa várasai pedig keleti Indiában, Amerikában leg többet bírnak, úgymint: Brazíliát.

S p a n y o l (Regnum

ország. Hispániáé).

Hol fekszik , és mellyek határjai ? Spanyol ország a' keleti boszszúságnak 8* 26' 15"től fogva a' 2O 0 .55' 2.5"ig, az éjszaki szélességnek p e d i g 36° 0' 3o"töl fogva a' 43° 46.' i o " i g . terjedel. Határjai e z e k : Éjszakról a' Biskáji t e n g e r , és Franczia o r s z á g ; — kţletrol a' földközi tenger. — Délről ngyan a' földközi, és Átlánti tengerek. — Nyúgottról P o r t u g a l , és az Atlanti tenger. 2.

Millf

nagy > és milly' népes ?

Spanyol országnak terültt színe 8500 négy szegii inértfoldekre megy. A' lakósoknak száma 10,351,000 lélekre becsültetik. 3.

Miképp' osttatik fel ?

Spanyol ország több királyságokra, és Herczega é g e k r e , de kiváltképpen a' Kasztiliai, és Arragoniai Királyságokra osztatik fel; ezek ismét 30 megyékre vannak fel osztva, úgymint: 1. Madrid. 2. T o l e d o . 3. Gvadalaxara. 4. Kuenka, 5. La Mancha. 6- Burgos. 7. Soria. 8. Segovia. 9. Avíla. 10. Leon. u . Palencia. 12. Toro. 13. Zamora. 14. Valladolid. 15. Salamanka. 16. Asturia. 17. Galiczia. 18. Esztremadura, 19. Kordova. 20. Sevilla. 21. Jaen. 22, Granada. 23. Murcia. 24. Valencia. 25. Katalonia. 26. Aragónia, 27. Navarra. 28- Guipuzkoa. 29. Alava. 3o. Biscaya nevű m e g y é k r e , — ezeken kívül van Antequera varasa.

4-

( 4o )

-

Minő előmenetellel űzik a1 lakásuk a' tudományokat kereskedést, és mesterségeket ?

Vannak ugyan tóbb nyilvánságos nevelő h á z a k , és O s k o l á k , He még ezek nagy javítást k í v á n n a k , mindeddig a' tudományokban nagyon hátra vannak a' Spanyolok. — A' kereskedés sincs olly virágzó állapotban , mint a' mellyben helyheztetésére nézve lehetne, a' mesterségeket is többnyire idegenek űzik ; vannak azonban g y a p j ú , pamut, selyem, vas, dohány, papiros, bőr, (különössen Cordova várasától neveztetett kordován bör) 's több illyetény mívbéli F a b r i k á i k . 5.

Minő karakteruak ű' lakósok ?

A' Spanyolok nagyon b ü s z k e , negédes természe. tiiek , a' társalkodásban czeremoniával tellyesek, h a j . Han még az eke után is Spanyol k ö p ö n y e g b e öltözve, koczperdel övedzve járt a' szántó vetó ; tovább a ' Spanyolok híres nyargalok , tánezosok, és különös kedvellőji a* Muzsikának. 6.

Minő nyelvel élnek «' lakások %

Két féle n y e l v e l , úgymint: a' Spanyol, és Biskáji nyelvekkel. 7.

Mi féle polgári alkotmánnya van ?

A' határozatlan fő hatatom e g y Királynak ben van. 8.

kezei,

A7 a' mostani uralkodói

7"ik. F.erdinánd k i r á l y , ki i 8 i ' , b e n . jött országának tökélletes birasába, minthogy i808iktól fogva a' fellebb említett esztendőig a' Francziák hatalmaskodtak Spanyol országban. A' király e' titulussal é l : Katholika Felség ! — *) A' Koronaörökös Aszturiai Herczí'gnek , a' többi k i r á l y i magzatok p e d i g lnfantoknak neveztetnek.

*) e' titulust 14961k esztendőben nyerték a' Spanyol Királyok a' Kom ii Sz. Széktől tökélletes győzödílmökért a' Szerecsenyeken.

9-

( 4» )

-

Minő Religyió van az Országban ?

A ' katholika Religyió e g y e d ő l uralkodó. A' Spanyol Anyaszentegyházat 8 É r s e k e k , — kik közül a ' T o í e d ó i Érsek egyszer'smind az országnak Prímássa, cs 50 Püspökök igazgattyák *). 10.

Mennyire megy az Ország' jövedelmei

ö s z v e s é g g e l mint egy 60.000,000 forintokra , ide számlálván ama' jövedelmet is , mellyet az Amerikai tartományok behoznak. 11.

Mennyire megy hadi ereje ?

Mint egy 2 ^ , 8 9 3 fegyveresekből ál a' szárazon lévó h a d i e r ő , a' tengeri erő p e d i g 42 l í n e a h a j ó k b ó l , 50 fregáttokból , 20 korvettekből , és még számos apróbb h a j ó k b ó l ál. 12.

Mellyek Spanyol országnak hegyeit

1) a* Pireneusi b é r e z e k , (montes pvrenaei) mel. lyeknek hoszszúsága 56,szélessége pedig 27 mértföldnyi, Spanyol országot Franczia országtól választtyák, és a' földközi tengertől a' Biskáji tengerig nyúlnak e l , merő g r á n i t é ' zordon bérczeknek b e l s e j e , teteje p e d i g hóval fedetik, a' hegyek között leg n a g y o b b a' közép tájban fel emelkedő Montperdü, melly 10,578 lábnyi magasságú. 2) a' Hantábri bérezek keletről nyúgott felé. 3) Guadarrama' b é r c z e i , mellyek Portugáliában Esztrella név alatt ösmeretesek. 4) Sierra Moréna, (mons Marianus) melly Alcarez városnál a' la Manchai Megyében k e z d ő d i k , és a ' S z . Vincze fokig terjed. 5) Trafalgár hegyfok (promon: Junonis) az Át. lánti tengernél, az i805iki tengeri csatáról nevezetes. 13.

Mellyek Spanyol országnak folyó vizeit Spanyol országban i55 n a g y o b b , és kissebb fo-

*) I789ben 2122 barát, és 113O apácza klastromok számláltattak Spanyol országban.

-

( 40

-

l y ó vizek vannak , azonban leg inkább ezek e'rdemlen e k emiitest : Ebro , (Iberus) Minho Duero , T a j o , Gvadiána , Gvadalquivir (Baetis). 14.

Mellyek Spanyol országnak tavait

A' Spanyol országi tavak csekélységük miatt a l i g érdemesek az említésre , mindazon által nyúgotttól a' Gredos tavat, délről pedig a' Zonari, és Jandai tavakat megjegyezhettyük. 15.

Minő éghajlat alatt terjed el Spanyol ország?

Az é g h a j l a t , kivált az ország' közepében Igen m e l e g , de éjszakról a' hegyek miatt, délről pedig a' tengeri szelek miatt hűsebb, Spanyol országban soha ser.» uralkodik, olly nagy mértékben a ' h i d e g , hogy a' föld meg fagyna. 16.

Mellyek az Ország' termései?

E z e k : b o r , o l a j , czitrom, narancs, nádméz, riskása , d o h á n y , k e n d e r , len , sáfrány , dugó kérgü t ö l g y f a , kevés g a b o n a , pamut; a' Spanyol j u h o k , mellyeknek száma 9 millióra becsültetik, l e g finomabb gyapjat adnak , kivált azok , mellyek szünetlenül a' szabad ég alatt m a r a d n a k , é s , mivel egyik legelőről a' másikra h a j t a t n a k , vándor (merinos) juhoknak neveztetnek; ezen feliül, jólovak , szamarak, öszvérek, m é h e k , selyem b o g a r a k , m e d v é k , a ' G i b r á l t á r i körn y é k b e n m a j m o k , ismét, a r a n y , ezüst, p l a t i n a , réz, vas, kéneső, kő — és tengeri só, és mint egy 15OO különös ásványos vizek talaltatnak Spanyol országban. 17.

Mellyek a' nevezetesebb helyek ?

1) Madrid, Manzanares folyó mellett, az országnak fő várasa, és a' királynak lakó helye , melly ben 77 templomok , 72 klastromok , Akadémia , apróbb oskolák égész t o r o n y , drága rajzolatok' , és természeti tárgyok' gyüjteménnye, sok fabrikák, és 168.000 lakósok vannak. 2) S e v i l l a , (Hispalis) az ország' déli r é s z é b e n , ez a' l e g nagyobb váras Spányol országban, mellyben egy üniversitás , 82 klastromok , egy híres d o . hány fabrika, mellynek párja Európában nincs, és a'

43 )

-

mellyben naponkint 1700 emberek , 100 lovak , é» ö s z v é r e k foglalatoskodnak, és 80,568 lakósok vannak. 3) Kádix , az Európai leghíresebb kereskedő várasoknak egyike 80.000 lakósokkal. 4) Malaga, a ' f ö l d k ö z i tenger mellett, itt terem ama' híres malagai b o r , mellyel a' lakósok n a g y kereskedést ííznek. 5) Barcelona, n a g y , és szép v á r o s , éjszakfelé a' kőzéptenger mellett sokféle f a b r i k á k k a l , és 140>000 lakosokkal. 6) Antequera, ez a' város egyik megyéhez sem tartozik, hanem, mint valamelly köztársoság, önnön szabadságával é l , és 14,000 lakósokat számlál. 7) G i b r á l t á r , ez a' váras egy 1400 lábnyi magasságú hegynek allyában v a n , a' hegyen p e d i g erősség á l , e' hegy régenten így neveztetett: C a l p e , de egy Tharek nevii Arabiai Generálisnak emlékezetére, a' ki 712 esztendőben néhány ezerből álló seregével itt a'szárazra ki kötött, Gebei al Tharek, (Tharek' h e g y é , nek) neveztetett, mellyből a' mái Gibráltár név eredett; 16,000 lakósai vannak, mint a' váras, mint az •rösség 17041k esztendőtől fogva az Anglusoknak bir. tokában van.

18- Tartoznak é még más birtokok is Spanyol országhoz Spanyol országhoz tartozandók m é g : E u r ó p á b a n , a' földközi tengerben lévő Baleári, és Pithuisi szigetek. — a' Baleári szigetek' neve alatt értetnek M a j o r k a , és Minorka , a' Pithuisi szigetek' neve alatt pedig Ivissa, és Formentera. Ázsiában b í r j á k a' Spanyolok a' Filippina , Karol i n a , Magindanao szigettyeit, 's a' t. Afrikában: néhány várasokat, a' Kanári, és még néhány szigeteket. Amerikában l e g többet birnak , úgymint: Floridát, Mekszikót, Kaliforniát, Perut, Khilit, 's a' t.

-

44 )

F r a n c z i a

-

ország.

(Regnum Galliae).

1.

Hol

fekszik,

és mellyek hat árjai 1

Franczia ország a' keleti hoszszuságnak I3°tól fogva a' 26"ig, az éjszaki szélességnek p e d i g 42° 23' tői fogva az 5 l ° i g t e r j e d e l . Határjai ezek: Éjszakról, TJelgyiom, német tenger, a' kaiéi szoros tenger. Kel e t r ő l , O l a s z , Helveczia, és Német országok. Délről, a» F ö l d k ö z i t e n g e r , és Spanyol ország. Nyúgottról, az Atlánti nagy tenger. 2. Milly' nagy, és milly' népes ? Franczia országnak terülttszíne mint egy 10,000 négyszegű mértföldeket tesz. A' Lakósoknak száma p e d i g 29,000,000ra megy. 3. Miképp* osztatik fel Franczia ország ? 86 kerületekre, (Francziául Departement) tudni illik : 1) Seine. 2) Seine, és Oise. 3) Oise, 4) Aisne. 5) S e i n e , és Marne. 6) Somme. 7) Kaléi-szorostenger. 3) Aube. 9) Marne. 10) Ardennen. 11) Felső Marne. i2) Rhone. 13) Loire. 14) Allier. 15) Puy de Döme. 16) Cantal. 17) Felső Loire. 18) Creuse. 19) Arany halom (cóte d'or). 20) Yonne. 2 l ) Saone, és Loire. 22) Ain. s>3) Isére. 24) Dröme. 25) Felső havas. 26) Vaucluse. 27) Rhóne torkolattya. 28) Alsó havas. 29) Var. 30) G a r d , nagy Gardon. 31) Herault. 32) Ardéche. 33) Lozére. 34) Tarn. 35) Felső Garonne. 36) Aude. 37) Arriége. 38) keleti Pireneus. 39) Gironde. 40) Landes (homokosföld). 41) Felső Pireneus. 42) Gers. 43) Lot, és Garonne. 44) Dordogne. 45) Lot. 46) T a r n , és Garonne. 47.) Aveiron. 48) Charente. 49) Alsó Charente. 50) Felső Vienne. 5 i ) Correze. 52) Alsó Pireneus. 53) Loiret. 54) E u r e , és Loir. 55) L o i r , és Cher. 56) Sar. the. 57) Mayenne. 58) I n d r e , és Loire. 59) Indre. 60) Mayenne, és Loire. 6 l ) Vienne. 62) Vendée. 63) a' két Sévres. 64) Cher. 65) Niévre. 66) l i l e . és Villaine. 67) éjszakipart. 68) Finisterre. 69) Morbihan. 70) Alsó Loire. 71) Alsó Seine. 72) Calvados. 73) Manche. 74) Orne. 75) Eure. 76) Nors. 77) Doubs. 78) Jura. 79)Felső Saone. 80) Meurthe. 8 i ) Vasgaus. 82) Wosel.

— C 45 ) — S3) Maas. 84) A l s ( i R a j n a . 8.5) Felső Rajna. 86) és Korzika nevet viselő kerületekre, v a g y Departamentekre. 4.

Minő elömenettel űzik «' lakésok a' tudományokat, kereskedést, és mesterségeket ?

Igen nagy előmenetellel; a' tudományoknak min. den nemeiben nagy Mesterekkel, nagy elméjű T u d ó . sokkal dicsekedhetnek a' Francziák, az ő kézi míveik különös jó ízléssel , finom munkával jeleskednek , számtolanok ő nálok a' jó rendbe szedett Fabrikák , mellyek mind öszve esztendőnként mint egy 20O0 millió Frankot hoznakbe, a' kereskedés szárazon és tengeren szép folyamotban van. 5.

Mind karakteruak «' Franziákl

A' Franczia Nemzet igen v í g , és virgoncz természetű, feltételeiben hirtelen, b e s z é d e s , nyiltt szivü , de álhotatlan , változó , elannyira hogy , ha ma a* könyörületesség' könnyeit húllattya , holnap vad kegyetlenségre fal a d h a t ; azonban a' korosabb , jónevelésii , kimivelt Francziában a' leg helyesebb ízlés, finom életmód, valódiemberszeretet tökélletesen egyesülve van. 6.

Minő nyelvel élnek Franczia országnak lakásai ?

A' Franczia nyelv közönségesen ki terjedett. A' Biskáji nyelv a' Pireneusi bérezek' allyában, az Olasz p e d i g Korzikában hallatik. 7.

Miféle

polgári alkotmánnya van ?

E g y Monárka határazott hatalommal uralkodik , ő ád torvényeket elő, és meghívja a' két kamarát, mivel a' törvényhozó hatalmat az Uralkodó Fejedelem a' Pairek' (atyák) kamarájával, k i k e t az U r a l k o d ó , nevez k i , ismét a' kerületek' ( d e p a r t e m e n t e k ) Deputátusaival, k i k e t magok a ' D e p a r t e m e n t e k ' tagjai választanak, meg oszttya. 8.

Ki ű' mostani Uralkodó %

I8ik Lajos Király, ki Bonaparte" i8l4ben történt letételétől fogva országol.

— C 46 ). — 9.

Minő Religyió van az országban*

A' Katholika Religyó leg ki terjedtebb, és legtöbb követőket számlál, azonban más Vallásúak is szabadon gyakorolhattyák V a l l á s o k a t , és polgári jussal élnek. X 0.

Mennyire megy az Ország' jövedelme 1 Öszveséggel mint e g y 839>595>66o Frankra *).

11.

Mennyire megy hadi ereje ?

Mint egy i50,000ből ál a' száraz hadierő. — A' Tengeri erő pedig 40 l i n e a h a j ó k b ó l , és 30 Fregattokból ál. 12.

Mellyek a' hegyeid

Délről a' már emiitett Pireneusi bérezek. — Helveczia felől a ' J u r a ' bérczei, mellyek 70 mértföldnyi hoszszuságuak, és 16 mértföldnyi szélességüek. — Ismét a' Vogesi hegyek Alzáczia, és Lotharingyia között. 13.

Mellyek Franzia országnak nevezetesebb folyó vizei

1) a' Garonne (Garumna) , melly a' Pireneusi bérczekből e r e d , és 90mértföldeket által futván, az Atlánti tengerbe szakad. 2) a' Rhone (Rhodanus), Helvecziában e r e d , a' Genevai tón által Franczia o r s z á g b a , onnét pedig a' földközi tengerbe foly. 3) a' Loire (Ligeris), melly a' Sevenni h e g y e k b ő l f a k a d , és 120 mértfoldeket át h a l a d v á n , az Atlánti tengerbe ömlik. 4) a' Seine ( S e q u a n a ) , melly Franczia ország* k ö z é p h e g y e i b ő l b u z o g , és 96 mértföldeket át folyván, éjszakfelé a' Kaiéi szoros tengerbe rohan. 5) a' Rajna (Rhenus), melly Helvecziában ered, 111, és Mosella folyó vizekkel g y a r a p o d v á n , Belgyiomon által a' .Német tengerbe önti magát. Franczia országban nincsenek különös megjegyzést érdemlő tavak.

*) egy Frank «3 krajezirokat te»».

14-

(

47 )

-

Minő éghajlatiba van Franczia országnak %

Meleg , egésséges éghajlattya van ; azonban az éjszaki a' deli résztói észrevehetöleg k ü l ö n b ö z ő , l e g kellemetesebb a' középtájék. 15.

Mellyek az ország'' termései ?

Francziai Ország az élet' szükségeinek ki elégítésére minden megkívántató termésekkel bővelked i k . — Nevezetesebb termései ezek: elég gabona, bor, mellynek több hires nemei vannak, úgymint: a' Burgundi , Champagni , Luneli , Frotignani , 's. a' t. — Ismét, mindenféle gyümölcsök; pamut, l e n , kender, d o h á n y , fa olaj (különössen a' provenci o l a j ) , finom gyapjas j u h o k , lóvak (de nem igen szépek), méhek, selyembogarak , kevés arany , több ezüst, nem ele. gendő r é z , ólyom, de igen sok vas, kéneső, k ő s z é n , finom agyagföld , márvány, g r á n i t , t ű z k ő , só, ásványosvizek, 's. a', t. 16.

Mellyek a' nevezetesebb helyek ? t ) Páris (Párisii v. Lutetia Parisiorum) , Seine kerületben, az országnak fő városa, a' királynak lak ó h e l y e , egy e' földnek leg n a g y o b b , és leg nevezetesebb városai k ö z ü l , keresztben 2ét — kerületben p e d i g 7 órányi. A* Seine' vize follya ezen óriási v á . rast által, mellyben 83 piaezok , 12 Plébánia, — és 26 kisebb szerű templomok, ismét 120 Religyiótárgyu épületek, 27 betegházak, 8 játék néző h e l y e k , 17 tudós társaságak, egy Cniversitás, 15 Muzeumok, egy Nemzeti 350,000 nyomtatott kötetekből, és 80,000 kézi iratokból álló könyvtár , 30O könyvnyomtató műhel y e k , es temérdek Fabrikák találtatnak; különös említést érdemelnek a' Tuileriák (királyi lakás), mellyekben minden képzeletet feliül múló ékességü szobák vannak. A' Lakósoknak szama öoo.ooore becsültetik. 2) Lyon (Lugdunum) , a' Rhone, és Saone vizeinek Öszve folyásánál 90,000 l a k o s o k k a l , kik Fabri. kaikban l e g jelesebb selyem munkákat készítenek. 3) Marseille (Massilia), nagy kereskedő váras a' földközi tenger mellett, 95,000 l a k ó s o k k a l , mellyben egy füVészi kert , csillagvisgálótorony , és számos Fabrikák találtatnak', az itt való tengeri révpart 900 kereskedő hajókat is bé fogadhat.

-

( 48 )

-

4) Bordeaux, a ' G a r o n n e folyó víz mellett, igen hires kereskedő váras , kiváltképp' Amerikával űzi a' k e r e s k e d é s t , 90,000 lakosai vannak ; ezen feliül a 1 Garonne folyó víz Gironde nevet veszfel. 5) Orleans (Aurelianum), a* Loire folyó víz mellett, Párison alúl balra, 41,000 lakosokkal, kik többnyire kereskedést űznek. Emlékezetes e' váras az Orleáni Leányzó Arc Joanna' történetéről, tudni illik. Az Anglusok a' i5ik. századnak elején majd egész Franczia országát meghódították, és éppen Orleans' városát akarák el foglalni, midőn egy paraszt leányzó (Arc Joanna) magát jelenti, h o g y ő az Isten' segítségével mind a' meg szorúltt várast, mind p e d i g az egész országát az Anglusok' jármából ki szabadíttya , eleinte mindnyájan csak nevették e' vakmerő ajánlást, mí? végre egy Franczia Armadának vezérlését néki valóban általadták , és íme'! mindeneknek á l . mtlkodására meg is g y ő z t e , tökélletesen megverte e' rendkívül való leányzó Hazája' ellenségeit az Angiusokat, de nem sokára ezután az Anglusoktól el fogattatott, és elevenen meg égettetett, többnyire férjfiú ruhában járt , emlékezetére egy k ó k é p emeltetett , melly Orleansban ma is fenn ál. ti) Toulouse (Tolo=a), nagy kereskedő váras, k i . vált Spanyol g y a p j ú v a l ; egy Akadeiniárak h e l y e ; e' várasnál k e z d ő d i k ama' híres , déli , v a g y Királyi csatorna, melly az itt már hajókázható Garonne folyót a' középtengerrel egyesítti , úgy , h o g y az Atlánti tenger'sikjáról a' középtengerre úszhatnak a' h a j ó k , a ' n é l k ü l , hogy Spanyol országát meg k e r ü l l y é k ; e' csatornának fel találója Riquet Pál vala, a* ki 20 esz. tendeig csak alattomban gondolkodott ennek ki mun. kálása felől , mig végre i666ik esztendőtől fogva i680ig szerencsésen el is végezte. 7) Strafsburg (Argentoratum) , 111 folyó mellett egy fertálynyira Rajna v i z é t ő l ; erös váras, egy Uni. verszitással, d o h á n y , és más F a b r i k á k k a l , híres kereskedéssel, 447 lábnyi magasságú, igen jelesen épült toronnyal, 47,000 l a k ó k k a l .

17. Tartoznak e meg más birtokok is Franczia Országház Még e' következők tartoznak Franczia országhoz.

-

49 )

-

Ázsiában : P o n d i s h e r y k o r n y é k e keleti I n d i á b a " . Afrikában : néhány száilítványok , az X l g y i r i , S a h a r a i , S e n e g a m b i , Guineai, k ö r n y é k b e n , és Bour. bon 6ziget. Amerikában : Guadeloupe , és Martinique szigettyeit , ismét Sz. Márton' szigettyének e g y részét, ezen k í v ü l Guiana' jó darabját b í r j á k a' F r a n c z i á k .

Nagy Britannia, és Irland. (Regnum Britanniae M a g n a e , et Hiberniae) 1.

Hol fekszik, és mellyek hat árjai!

A' n a g y Británniai Státus a' keleti hoszszúságnak 7°tól. fogva a' 2 0 ° i g , az éjszaki szélességnek p e d i g 5o°tóI. fogva a* 6i°ig> t e r j e d e k A ' K a i é i szorostenger, Némettenger, és az Átlánti Oczeán k ö r n y é k e z i k . Mi Ily nagy , és milly népes o' nagy Brittanniai Stdtus'i Az egész Státus 55g5 n é g y s z e g ű mértföldnyi. L a . kosainak száma I7,l6.',,000re becsültetik. 3. Minő részekből ál, és miképp' osztatik fel? E' név alatt n a g y Britannia értetnek a' két k i r á l y ságok A n g l i a , és S k ó c z i a , m e l l y e k i j o 6 t ó l . fogva e g y Király alatt egyesülve vannak ; e z e k h e z k a p . csoltatott íÖOlben. az Irlandi Királyság is. — A n . g l i a Királyság két fő r é s z e k b ő l ál ; A n g l i á b ó l , és a* Válesi H e r c z e g s é g b ő l , Anglia ismét 40, Váles p e d i g 12 Grófságokra osztatik fel. — S k ó c z i a , v a g y Skótus ország d é l i , k ö z é p , é j s z a k i r é s z e k r e , ezek p e d i g 33 Grófságokra osztatnak fel. I r l a n d n a k 4 fő részei ezek : Leinster , U l s t e r , C o n a g h t , Munster, m e l l y e k újra 32 Grófságokra osztatnak. 2.

J e g y z é s . E ' név Britannia igen r é g i , és azért alkal"masztatott A n g l i a , és S k ó c z i á r a , h o g y e' k ö z ö n , eéges elnevezéssel a m a ' v i s z s z a v o n á s o k n a k is v é g e s z a k a d g y o n , mellyek a m a ' v e t é l k e d é s b ő l eredtek, h o g y m e l l y i k ország neveztessen e l ő b b a' Király' titulusában. D

4.

(

Minő előmenetellel űzik a' lakósok a' tudományokat, kereskedést, ^r mesterségeket ?

A* Tudományok, és mesterségek igen virágoznak, söt a' tökélleteségnek polczán fénylenek, híres LniveVszitások , Akadémiák , nevezetes Tudósok vannak Britanniában. Az ó k é z i miveik j ó k , finom ízléssel készültek , a' Fabrikák sehol sincsenek olly jó k a r . ban, mint ő nálok , mellyek esztendőnkínt 11/, millió fönt Sterlingnél többet b e h o z n a k ; az ő kereskedésük e' földön l e g kiterjedtebb , kereskedő hajóiknak száma 28 ezernél több , mellyek e' földnek minden részeit meglátogattyák. 5.

Minő Karakterünk a* lakósok ?

• Az Angolok igen munkások, n a g y , e g y e n e s , és bátor szívűek , mély elméjűek, találmányosok, a' szeg é n y e k , és szerencsétlenek eránt nagyon k e g y e s e k , de egyszer'smind a' komoly Melankólia lepi őket. A ' Skótusok nem annyira munkások, de nyájasabbak az Angoloknál. Az Irlandusok szabadság' szeretők, jó k a t o n á k , elmések, a' muzsikának, és vadászatnak n a g y kedvellöji. 6.

MinÖ[ nyelvel élnek a' lakósok ?

Három fő nyelvel , Angol , Kymri , és Irlandi nyelvekkel. 7.

Miféle

pőlgári alkotmannya van ?

E g y Monárka határazott hatalommal u r a l k o d i k , melly mint a' fiúi, mint a* leányi ágra ki terjed. — A' törvényhozó hatalom az Ország' rendgyei mellett v a n , kiknek öszve gyülésök e' név alatt, Parlament, ösméretes ; már a' Parlament a' Királyból , Felső , és Alsóhá/ekból ál. A' Felső házhoz tartozandók a' Főpaps. g , és Főnemesség, kiknek 322re megy számok. í z Alsóházhoz a' Polgárok' deputátusai , k i k 658an. vannak , tartoznak ; mindenik Félnek egy 6zava ' a n , és meg kívántatik, hogy valamelly Torvénynek béhozásában a ' 3 szavak (voksok) meg egyezzenek. A' végrehajtó hatalommal pedig a' Király bir. 8. Iii a' mostani Uralkodó ? A' mostani Király 31k, G y ö r g y , k i elmebéli za«

-

c 5i )

-

varodása miatt nem országolhat, azért a' fia György Augustus Friderik 181 itől fogva e' név alatt: R e g e m Herczeg, kormányozza az egész Státust. 9.

Minő Religyió van az országban ?

Az uralkodó Religyió A n g l i a b a n , és Irlandiában az Anglikána , melly fő ponttyaiban meg egyez a' Lutheránával , de a' Katholika" Religyióból is sokat megtartott. Skócziában a* Presbyterana Vallás k ö . zönséges, azonban minden Religyióbt'li felekezetek meg szenvedtetnek; különössen p e d i g sok hittől sza. kadottak , Szocziniánusok , Methodisták , Deisták , tjvakkerok , 's a' t. vannak nagy Britanniában. 1 o.

Mennyire megy «' Státus' jövedelme ? Mint egy 73,022,675 *) font Sterlingre **).

1J.

Mennyire megy hadiereje Nagy Británniának ?

1 g 12ik esztendőben 193,900 fegyveresekből állott a' 4iadierő. A' tengeri erő pedig 261 lineahajókb ó l , 264 Fregáttokból, 177 Salyuppokból, 3(51 B r i g g . bői, és több n a g y o b b , és apróbb hadihajókból, ismét 171,540 tengeri katonákból (matrózokból) ál. 12.

Mellyek a* hegyei Eritánniának ?

Angliának földgye jobbára lapályos, de nyúgotti, és éjszaki tájékában még is vannak némely h e g y e k ; Skóczia ellenbin igen is h e g y e s , nevezetes a' 'J hevi. ot h e g y , melly Angliát Skócziától választtya. Jrlandban a' züldpázsitu mezők imitt amott halmokká domborodnak. 13.

Mellyek a' folyó vizei ?

Angliának folyó vizei e z e k : l ) a' Themse (Tame« sis) , melly London fő várason által folyván, a' német tengerbe jut. 2) T r e n t , v a g y Humber (4bus v. Tren. ta), hasonlóképp' a' német tengerbe foly. 3) Saver-

*) lásdtl' Wiener-Zeitung 4. October l8i7* M

) egy font Sterling minálunk 9 for. 24 kraj. J fillért tesz.

D 2

-

( 52 )

-

ne (Sabrina), a' Montgomery Grófságban e r e d , és az Irlandi tengerbe ömlik. Skócziában leg nevezetesebb folyó a' T a y , a' német tengerbe foly. Irlandban leg n a g y o b b folyó a' Shannon , melly éjszakról délnek tartván, az Atlánti tengerbe ömlik. 14.

Mellyek Eritánniának tavaiV

Angliában nevezetes a'Vinandermeer, hoszszában g i — szélességében p e d i g , mértföldnyi. — Skócz.ában nevezetes a' Loch Lamond' tava, mellynek hosz6za 5 — széle 2 mértföldnyi. Ismét a' Loch — Nefs' tava, mellynek kerülete 9 órányi, e' tavaknak környéke gyönyörű romántos tájékokkal kecsegteti a'szemet. — Irlandban a' Long — Neagh' tava emlékezetes. Vannak még n a g y Rritánniában a' kereskedésre igen alkalmatos csatornák. 15.

Minő éghujlattya van nagy Británniának ?

Angliában a' tenger' közelléte miatt n e d v e s , köd ö s , de igen mérsékeltt, és egésséges a ' l e v e g ő , a' tél p e d i g enyhültebb sok délszaki országok* levegőjénél. Skócziában tisztább, és hidegebb. — Irlandban p e d i g még mérsékeltebb mint Angliában a' levegő. Tartós h ó , és jég itt igen ritka tünemény. 16.

Mellyek nagy Britanniának termései?

Ezek : gabona (nem e l e g e n d ő ) , kerti z ö l d s é g , g y ü m ö l c s , l e n , sáfrány, kender , k o m l ó , Rhabarbara , k»-vés fa. Jeles szarvas m a r h á k , jó lovak, finom gyapjas juhok, mellyeknek m i n t e g y 23 millióra megy száma, farkasok éppen nincsenek. Továbbá — bősé. ges kőszén , Európában leg j o b b czin , vas , ólyom , r é z , márvány, alabastrom, ásványosvizek, 's a' t. 17.

Mellyek a' nevezetesebb helyek ?

l) London (Londinum), a' Middlesex! Grófságban (schirében), Themse' vize mellett , Angliában , söt egész Británniai Státusban fő váras, és l e g nagyobb , l e g népesebb Európában, l e g nevezetesebb k c r e s k t dohely a' Foţdon , hoszszában 3 — szélességében p e d i g 1 órányi i.OFO.OOO lakókkal. A' váras három részekből á l , úgyn int • London' ( c i t y ) , Vestmünster, és Soutvark várasokbúi. Különös megjegyzésre jr.él-

-

(53)

-

tók: l) a' Sr. Pál' temploma, felséges cpiilet, a' Romai Sz. Péter' temploma szérínt ké-szültt. s ) A* Vestmünsteri apátság, mellynek templomában a' Királyok koronáziatnak, az épület Gothusi Ízléssel jeleskedik. 3) a' Británni Muzeum , mellyben sok mestermívek j és természeti tárgyak' gyűjteménnyel , ismét egy , 150,000 , kötetekből , és (jo,ooo kéziíratokból álló könyvtár van. 4) a ' St. Jamesi királyi Palota. — Továbbá sok tudós társaságok, neveló'i intézetek, oskol á k , 17(1 könyvnyomtató műhelyek, számtalan Fábrik á k találtatnak Londonban. 2) Portsmouth (Portus magnus), híres kereskedő váras, hol a' h a d i , és kereskedő hajók közönségesen oszve g y ű l n e k , 4o,6oo lakósokkal. 3) Bristol (Trajectus. s. Venta Silurum), Londontól nyúgottra e s i k , e g y nagy tengeri öböly mellett, melly Bristoli csatornának neveztetik, híres kereskedő váias , 18 czukor főző Fabrikákkal , és 76,400 lakókkal, 4) L e v e r p o o l , az Irlandi tenger mellett, Mersey folyónak torkolattyánál, nevezetes dohány fábrikákk a i , és 94,400 lakókkal. 5) Manchester (Mancunium), nagy, és szép váras, h o l az üsméretes Manchester ruhamateria elsőben készíttetett, 68.000 lakókkal. 6) Oxford (Oxonia), itt egy igen híres Universit á s , könyvtár, más tudománybéli gyűjtemények, csill a g vi8gáló t o r o n y , és i3,000 lakók vannak. 7) Edinburg (Edinburgum), Skócziában fő váras, e g y Univerzitásnak, füvészi k e r t n e k , és sok F a b r i . káknak h e l y e , 103,000 l a k ó k k a l . g) Dublin (Eblana. s. Dublinum) , Irlandban fő. váras , mellyen a' LilTy folyó megy által , és azt két felé oszttya , a' Vicze Királynak , egy Universitásnak, és több Fabrikáknak h e l y e , 180,000 l a k ó k k a l . 9) Cork, Dublintől délszak a , egy tengeri öböly mellett , romántos környékü n í g y váras , jó kikötő h e l l y e l , vas , és vitorla abrosz fabrikákkal , ismét 87,000 l a k ó k k a l , k i k esztendőnkint íooooo ökröknek le sózott húsával, és 28 millió font irósvajjal keresk e d n e k , ugyan ezért Cork városa az Ország' mészárszékének neveztetik. 18. Tartoznak é még más birtokok it nagy Lritánniáhm

( 54 )

-

-

Tartoznak még E u r o . p á b a n : a' Gibraltári erősség Spanyol országban. Malta a' középtengerben. Helgoland' szigettye Jutland' délszaki része mellett. Ismét ; a' Hebridi s z i g e t e k , mellyeknek száma mint egy joora m e g y , de közülök csak 40ben találtatnak lakósok. — Az Orkadi szigetek , mint egy 6zen , de csak 2oet laknak emberek. T o v á b b á , a' Schátlándi szigetek, mellyeknek száma 86nál többre megy, de csak 26 lakott, a' többi pedig laktalan ; nevezetes az itt való héring fogás. Végre , a' Hannoveri királyság. Á z s i á b a n : Keleti Indiának nagy része. Ceylon sziget, Sumatrának egy darabja, 's a' t. A f r i k á b a n : Senegámbiában, és Gvineában több szállíiványok, Kapország, Sz. Helena szigettye, 's a' t. A m e r i k á b a n : Labrador , üjvales (Neuvales), Nevfoumlland , és ,tobb szigetek. A' déli részben p e d i g : Guianában néhány szállítványok , Jamaica, Barbados, St. Trinidád , Grenada, Tabago , Uahama, és még több szigetek. A u s z t r á l i á b a n : Uj Hollandiának egy rcsze, Norfolk s z i g e t , 's a* t.

D

á

n

i

a

.

(Regnum Daniae). 1.

Hol fekszik, es mellyek hat árjait

Dánia a' keleti hoszszuságnak 24® 2o'től fogva a' SO* 4i'ig , az éjszaki szélességnek pedig 53* 34'tol fogva az 58*'g, terjed el. Határjai e z e k : Éjszakról, a' Kattegáti tengeri öböly ; keletről, a' Bálti tenger, és Néinet ország; Délről, Elbe (Albis) folyó v í z , ce Kémet ország; Nyúgottról, a' Nemettenger. 2.

Milly nagy, és milly népes?

Az egész Dániai Státus 2422 négy szegü mértföldnyi. A' Lakósoknak száma pedig' másfél millW, 3.

Minő részekből ál e' Státust

-

(

)

-

E' részekből} a' Jütlandi fél szigetből, a' Seelan. d i , Fionia (Junen), és még több apró s z i g e t e k b ő l , a' H o l s t e i n i , Lauenburgi Herczegségekből, ismét, az Izlandi, és Faröi szigetekből.

Minő előmenetelt tettek a' lakósok a' tudományokban . kereskedésben , és mesterségekben 1 A' Dánu8ok n a g y kedvellőji a* tudományoknak; a 1 kereskedést , kivált a* tengeren szorgalmatosan iizik, Kínába, k e l e t i , és nyúgotti I n d i á b a , Afrikába cl hajóznak, F a b r i k á i k napról napra jobban virágoznak. 5.

Minő karakteruak a' lakósok1

A' Dánusok eleven, nyájas természetűek , a' fény íizésre nagyon h a j l a n d ó k ; rangra, és czifra titulusokra való vágyás egy fő nemzeti hiba bennek. €, Minő nyelvel élnek a' lakások? A' Dániai nyelvel, melly a* Németből származott; és magával a* Német nyelvel is. 7.

Miféle

polgári alkotmánnya van?

E g y Monárka határtolan hatalommal uralkodik , k i n e k , mivel a' Holsteini Herczegséget Német ország, ban b i r j a , a' Német szövetségben is szava v a n ; az orizágláshoz való törvényes igazság a'ferjfiui nemnek fogyatkozásában a ' l e á n y i ágra is ki terjed. g.

Ki a' mostani Uralkodói A' mostani Uralkodo Király 6ik Friderik.

9.

Minő Religyió van az országban 1

Az uralkodó Religyió a ' L u t h e r a n a , — de más vallásúak is meg szenvedtetnek. 10. Mennyire megy a' Státus' jövedelmei 9 millió forintokra. U. Mennyire megy hadi ereje ? A' szárazon lévő hadi erő mint egy 38.000'fegy. veresekből, — a' tengeri erő pedig ' L i n e a h a j ó b ó l , 3 Fregáttból, 1 Kutterből, és néhány apróbb h a j ó k ból ál.

12.

( 56 )

-

Mellyek a' hegyei Dániának 1

Dániában nincsenek h e g y e k , csak alacsony domb o k , a' Faröi szigetek meró k ő s z i k l á k , és csak egy rcfnyi vas'agfágu a' föld felettek. Izland szigettye p e d i g egészszen h e g y e k , és v ö l g y e k b ő l ál , mellyek többnyire havasok, és rémítő Vulkánok , ezek között leg ösmeretesebb a' 43OO lábnyi magasságú H e k l a , és Krabla. 13.

Mellyek a' nevezetesebb folyó vizek Dániában?

L e g nagyobb az E l b e , melly a' Holsteini Herczegségnek egy darabját mossa; a' többi folyó vizek p e d i g k i c s i n y e k , úgymint az Eider ( E i d o r a ) , melly a' Holsteini Herczegségbcn e r e d , es 20 mértföldeket hátra hagyván a' némettengerbe foly. — Ismét a' Trave folyó, melly hasonlóképp Holsteinban e r e d , és Travemunde mellett a' Balti tengerbe jut. 14.

Mellyek Dániának tavait

Dániának tavai közül csak a' Plönertavat emlíltyük Holsteinban, mellynek kerülete 3 mértföldnyi; — meg jegyzésre méltó a' Lymfiordi tengeri öböly is Jütland' éjszaki részében , ismét; a' Kiéli csatorna, melly Holsteint Schlesvigtől (Jiitland' déli részétől) el választtya, ég a' Bálti tengert a' néinet tengerrel egyesitti. 15.

Minő éghajlattya van Dániának t

Dániának mérsékeltt, n e d v e s , de egésséges é g . hajlaitya van. A' Faröi szigetekben sem olly dúrva a' l e v e g ő , mint éjszaki fekvésétől várhatnánk; ellenb e n , Izland szigettyében kemény hideg u r a l k o d i k , emlékezetes i t t a ' Geiseri forrás, melly néha néha 80 lábnyira is fel lövelli a' vizet, és olly forró, hogy a' húst is megfőzi. 16.

Mellyek Dániának terméseit

Jeles szarvas marhák, l o v a k , j u h o k , sörtvések, mindenféle szárnyas állatok, m é h e k , h a l a k , gabona (Izlandban nine.-), k o m l ó , d o h á n y , l e n , gyümölcs (Izlandban nincs), kevés erdőség, só, porczellánföld, márvány, Izlandban számos DunnaluHak (ar.as mo Uis.

-

57 )

-

sima), mellyennek k ö n n y ű , meleg tollával nagy k e . reskedést u/ntk a' lakósok. 17. Mellyek a' nevezetesebb helyek ? 1) Koppenhága (Hafnia), az egész Dániai Státus, r a k fó - várasa , a' Királynak lakóhelye; Seeland szigettycben fekszik , melly szigetet a' Szundi szorostenger Svéd országtól, a* nagy Beit pedig Fióniától választtya , e' várasban 13 nyilván való piaezok, 22 T e n p l o m o k , 22 b e t e g h á z a k , egy Universitás , könyvtár, füvénzikert, külömbféle Fabrikák, tengeri hajózá-t tárgyazó oskola, és 100,000 lakók találtatn a k , a' várasnak által ellenében van Amak szigettye, mellyben még Koppenhága* egyik része fekszik , e' szigetben mindenféle zöldség igen gazdagon terem, melly a* népes fő várast bőven ki elégítti, Amak és Seeland között való szorostenger igen alkalmatos kik ö t ő h e l y , mellyet esztendőnkint 5—6000 kereskedő hajók is meglátogatnak. 2) Fionta szígettyében , melly a' kissebb Beit által JUtlandtól, a* nagyobb Beit által p e d i g Seelandtól vála^ztatik, a' fó váras Odensee (Otinia). 3) Schlesvig a* Jütlandi fél szigetnek déli részében , melly Schlesvigi Herczegségnek is neveztetik 65oo lakókkal. 4) Kiel (Kilonia), és Glückstadt (Tychopolis) a' Holsteini Herczegségben. 5) Lauenburg, a' Lauenburgi Herczegségben, El. b e , és Stekenicz folyók mellett 3300 l a k ó k k a l , kik L ; í b e k várasával a' Stekenicz folyó által nagy kereskedést űznek. 6) Reikiavik leg nevezetesebb hely Izlandban 450 lakókkal. 18. Tartoznak e' még más birtokok is Dániához? Á z s i á b a n ; Trankebár , és annak környéke keleti Indiában, ismét néhány szállitványok a' fcikobari szigetekben. A f r i k á b a n ; Christiansburg, Friedensburg Guineában, A m e r i k á b a n ; néhány Grönlandi szállitványok, ismét Sz. Kereszt , Sz. Tamás , Sz, János szigettyei tartoznak Dániához.

C 58 > —

Svéd » és Norvegyia

országok.

(Regnum Sveciae, et Norvégiáé). 1.

Hol fekszik a'' Sve'di Státus, és mellyek hat árjait

A' Svédi Státus , mellyet Svéczia , és Norvegyia egyesültt országok formálynak, a' keleti hoszszuságnak 24*50'től fogva a' 4 l °'S> a z éjszaki szélességnek p e d i g 55" 32'töl fogva a' y i ' í o ' i g , fekszik. Határjai e z e k : É j s z a k r ó l , az éjszaki jegestenger. Keletről, Orosz ország, a' Bottni, és Finni tengerikeblek. D é l r ő l , a' Bálti tenger. Nyúgottról, a' Szundi szorostenger, Kattegat, és a' Némettenger. 2.

Milly nagy, és milly népest

Az egész Státusnak teriiltt színe 13.887 négyszegű nv'rtföldekrc becsültetik ; lakosinak száma pedig 3,233,00ore megy. 3.

Miképp' osztatik fel t

Svéczia fel osztatik i-ör a' tulajdonképpen úgy nevezett Svéd országra. 2-or a' Gothusi, — 3-or éjszaki , — 4-er L a p p országra , mellyek ismét töbh kerületekre osztatnak fel. — Norvegyia 5 r é s z e k r e , a Krisztiáni, Krisztiánszandi, B e r g e n , Drontheim, és éjszaki kerületekre osztatik. 4.

Minit előmenetellel űzik a' lakások a' tudományoka kereskedést , és mesterségeket ?

A' Svédek' tudományos ösmerete az újabb üdőkben k e z d e v i r á g o z n i , és alkalmas előmenetellel to. vább h a l a d n i ; — Norvegyia' lakosai még sokra nem mehettek; a' L a p p o k között p e d i g híre sincs a' tudományoknak. — A' mesterségek általlyában véve nem eléggé gyakoroltatnak, de a' kereskedés nagyon el terjedett, 5.

Minő karakteruak a' lakások t

A' Svédek erőstestalkotásuak , munkások , mértékletesek , de egyszer'smind a' fény üzésre hajland ó k , szeretik a' tudományokat, és minden nyelveket nagy könnyűséggel megtanulnak. A' Norvegyiabéliek

-

( 59 )

-

büszkék;

de mellette egyenes szívűek , jó tengeri a* leg n a g y o b b fáradságtól sem kéméllyik magokat. A' L a p p o k , kiknek csak egy része lakja Svéd országot , a* többi p e d i g Norvegyiát , és a z Oro»z birodalmat, mindnyájan tudatlanok, fösvények, mocskos viseletück — nagy szájok , csúcsos állok, bé esett arczájók. nedves szemük , széles á b r á z a t t y o k , törpe termetok nagyon el csufittya őket , továbbá — nem föld mi v e l ő k , hanem n y á j ő r z ő k , a ' L a p p o k . katonák ,

6.

Minő nyelvel .élnek a? lakósok*

A' Svéd , és Norvegviai nyelvekkel , mellyek többnyire meg e g y e z n e k ; a ' L a p p o k n a k különös nyélvök van. 7.

Miféle polgári alkotmánnya van ?

E g y Monárka, és annak férfi maradéka határozott hatalommal u r a l k o d i k , az o r s z á g g y ű l é s b e n , melly a' Nemesség, P a p s á g , P o l g á r , és Parasztságból á l , hozatlatnak törvények. 8.

Ki a' mostani Üralkodó ?

A' mostani uralkodó Király I3ik Káról. A'korona örökös Káról János (néhai Franczia Marsai tíernadotte) ki a' királynak fogadott fia. 9.

Minő Religyió van az országban?

Az uralkodo Religyió a' Lutherana, azonban más keresztény felekezetek is megszenvedtetnek d<- p o l . gári szabadság n é l k ü l ; a' Lappok ugyan jobbára keresztények, de még ma is közülük sokan követik régi pogány szertartásokat. 10.

Mennyire megy a' Státus' jövedelme? Öszveséggel mint egy

11.

13 millió forintokra.

Mennyire megy hadi ereje ?

A' két egyesültt országok' hadi ereje mint egy tío.ooore becsültelhetik. Tengeri ereje 13 línea hajób ó l , 10 Fregattból, és még 150 apróbb hajókból ál. 12.

Mellyek a' hegyei ? Norvegyia , és Svéczia igen hegyes

országok ,

( 6o ) — nevezetesek a'Skándinávi bérezek, mellyek többnyire a' két országok között való határt formállyák; isinct az éjszaki h e g y fok (nord cap.). 13.

jMellyek folyó vizei?

Norvegyiában , és Svécziában ugyan sok , de nem nagy folyó vizek vannak, mellyek sebes folyások, kőszirttyaik, és vízeséseik miatt nem hajókázhatók. L e g nagyobb Norvegyiában a' Glommen, melly mint egyl 40 mértfóldeket foly á l l a l , és Fridriksstadt mellett a' Kattegátba jut. Svécziában p e d i g a' Gntha E l f , melly elsőben Clara Elf nevet visel, és a' Vener tóba foly, ebből ki hömpölógven , Gothenburgnál e' név alatt: Gotha Elf, a* Kattegátba ér. 14.

Mellyek a' tavai ?

E' két egyesiiltt országokban igen sok tavak fa. láltatnak. Svéd országban : 1) a* Melartó , m e l l y . nek hosz8za 1 2 , — széle p e d i g 5 — 6 mértföldnyi, l 3 o o apró szigetekkel. 2) a' Venertó, hoszszában 14—• széltében 6 — 7 mértföldnyi. 3) a' Vettertó 15 mért. földnyi hoszszuságu, és 4 mértföldnyi szélességű. Norvegyiában: l e g nevezetesebb a' keskeny Mjösen nevű tó, de a' mellynek hoszBzusága 12 mértföldnyi. 15.

Minő éghajlattya van e' két országnak ? ,

Az éghajlat h i d e g , de igen egésséges, Lapp országban kiváltt kemény h i d e g u r a l k o d i k , hol a' leg hoszszabb n a p , valamint a' l e g hoszszabb é) harmadfél hónapig tart. 16.

Mellyek az ország' termései*

A' Föld éjszaki fekvése miatt nem termékeny, de a' déli részekben még is terem valamellyes gabon a , noha az ország' szükségeinek ki pótolására elégt e l e n , azért a' szegény lakúsok fenyő h e j j a t , és mohát morzsolnak a' kenyér liszt köze ; továbbá — k o n y h a zöldség, földialma, kender, len, dohány, kevés gyümölcs, és Izlandi moha is terem. Norvegyiának, és Svéd országnak gazdag erdei vannak , mellyekb ő l esztendőnkint sok árboezfák, és hajódeszkák ker ü l n e k , és eladatnak. — Az állati országból vannak k i s d e d lovai , és szarvas marhái , találtatnak ismét

( 6i )

-

sok szarvaFok , nyulak , farkasok , medvék , de kivált irám szarvasok, v a g y is n y a r g a l ó c z o k , mellvekböl a' Lappoknak egész gazdasága ál. A' halaknak iszonyú bősége van. Az ásványi országból : kf vés arannya , több ezüsttye, r e z e , de kivált sok vasa, melly e* földön leg jobbnak tartatik, és csekély ólomja van Svéd országnak.

17. Mellyek a' nevezetesebb helyek ? Svéd országban' Stockholm (Holmia) a' fő Vár a s , a 1 Királynak l a k ó h e l y e , merő szigeteken épültt, mellyben 22 templomok, sok Fabrikák, Jótévő intézetek , tudomány , és mesterségbeli gyűjtemények , és 80,000 lakók találtatnak. 2) Upsala, egy híres Universitásnak helye, csillagvisgálással , és egy 6o,o00 kötetekből, toOO kézi iratokból álló könyvtárral, ismét 4>4°0 lakókkal. 3) Fahlun , nevezetes a' mellette lévő gazdag rézbánnya miatt, 42OO lakókkal. 4) Gothenburg, erös váras volt h a j d a n , de most nincsen erősített állapotban , 19,500 l a k ó k k a l , k i k nagy kereskedést ű z n e k , és keleti I n d i á b a , Kínába is küldenek hajókat. 5) Karlskrona , szép , és erős v á r a s , jó kikötő h e l l y e l , mellyben a' hadi Flotta á l , 10,300 lakókkal. 6) Helsingborg , a' Szundi szorostenger mellett, igen kellemetes tájékban 2200 lakókkal. Norvegyiában a' fő város Krisztiánia, az Ege nevű h e g y n e k a l l á b a n , mellyben egy Universitás, katona oskola, jeleskönyvtár, sok F a b r i k á k , és 10,000 lakók vannak. 2l Bergen, ez a' leg n a g y o b b váras egész Norvegyiában |8,000 l a k ó k k a l , k i k az egész országban leg ki terjedttebb kereskedést űznek. 3) Drontheim , egy tengeri öböly mellett, 9000 l a k ó k k a l , k i k r é z z e l , vassal, és fával kereskednek.

18. Tartoznak e' még más birtokok is Svéd or E u r ó p á b a n , és ugyan a* Bálti tengerben fekvó szigetek , ú g y m i n t : Ölánd , és Gothland. — Ameriká. ban , még pedig nyúgotti Indiában a' Barthelemy ízigettye tartozik Svéd országhoz.

—

( 62 )

B e l g y i o m . (Belgium: Diieberíanb).

1. Hol fekszik, és mellyek határjai ? Ezen új Státus a' keleti hoszszuságnak 20®tól fogva a ' 2 0 ' i g » az éjszaki szélességnek p e d i g 49® 30'tól fogva az 5^® 30'ig, terjedel. Határjai e z e k : Éjszakról , és nyúgottról a' Német tenger; Keletről, Német o r s z á g ; D é l r ő l , Franczia ország.

2. Milly nagy, és milly népes ? Belgyiomnak teriiltt színe 1100 négyszegű mértföldnyi. Lakosinak száma pedig5,400,000re becsültetik.

3. Miképp' osztatik fel ? Belgyiom 18 tartományokra (provincziákra) osztatikfel, mellyek így neveztetnek: l ) éjszaki — 2) déli Brabanczia. 3) Limburg. 4) Gelilern. 5) Lüttich. 6) keleti — 7) nyúgotti Flandria. 8) Hennegau. 9) éjszaki 10) déli Hollandia. 11) Seeland. 12) Namur. 13) Antverpia. 14) Utrecht. i 5 ) Friesland. 16) Felső Yssel. 17) Gröningen. 18) Luxéinburgi Nagy Herczegség.

4.

Minő előmenetellel ázik a' lakósok a' tudom kereskedést, és mesterségeket ?

A* Tudományok' minden nemeiben nagy előmenetelt tettek a' Belgák. Nagy Mathematikusok ; és gok hasznos ösmereteket gyűjtöttek ők tengeri utazásaik által; a' kereskedés, melly a* Franczia Revoluc z i ó , és kormányozás alatt nagyon alá szállott, most újra fel e l l e d , és virágozni k e z d ; jórendbe hzedett Fabrikák száintolanok minden felől az országban , továbbá leg híresebb művészek ők az őrlő malmok' készítésében.

5. Minémü karakteruak a' lakósok ? A' Belgák nyerekedők, majd a' fösvénységig gazd á i k a d ó k , a' leg veszedelmesebb dolgokra is h i d t g vérüséggel magokat el szánók. Nagyon szeretik a' tisztaságot, nem csak házaikiian , és házaik k ö r ü l ,

-

( 63

-

hanem a 1 v á r a s o k , és falukon által vivo utakban i s , de szükséges is nálok a' különös tisztaság, minthogy igen redves a' l e v e g ő , — a' virágoknak felette nagy kedvellőji.

6. Mind nyelvel élnek a' lakósok ? Részint a' Német , részint a' Hollandi nyelvel , melly a' Németből eredett; a' déli részekben pedig a* Franczia is hallatik.

7. Mi féle polgári alkotmánnyá van * E g y Monárka határozott halalommal uralkodik, A' Nemzetnek képviselőji két kamarákra o-ztatnak ; az első kamara 40— 60 tagokból á l , kiket a' Király választ; a' második kamara p e d i g 110 tagokat száml á l , kiket a* tartományok, vagy is provincziák választanak. Az egész országra nézve egy Fő törvényszék állíttatott fel e' név alatt: Belgyiomnak fő tanácsosa.

8. Ki W mostani Uralkodó? Az uralkodó Király 1815'ik esztendőtől fogva első Vilhelm. A' Korona örökös Oraniai Herczegnek neveztetik.

9. Minő Religyió van az országban ? Minden Religyiók törvényes szabadsággal birnak; azonban délről a' Katholika, éjszakról p e d i g a' Reformáta l e g több követőket számlál.

10. Mennyire megy a' Státus' jövedelme ? 80 millió forintoknál többre *).

11. Mennyire megy hadi ereje ? A' szárazon lévő hadi erő ss.ooore megy. A' tengeri erő pedig 10 lineahajókból, és 8 Fregattokból ál.

12. Mellyek Belgyiomnak hegyei? Belgyiom majd csak nem egészszen lapályos, ki-

*) ill Hollandi forintok értetödnek. Egy Hollandi forint mi nálunk 49 krajczár , és 2 fillért ér,

-

(64)

-

váltképpen éjszak , és nyúgott felé, hol a* száraz fold alacsonnyabb a' tengernél , azért költséges, n a g y vastagaágu gátokat kellé készíteni, mellyek a' ten. ger' árodásának ellent áthatnak , de délről a' Luxemburgi tariományban az Ardenni h e g y e k n e k némely részei láttatnak.

13. Mellyek folyó vitei ? F o l y ó v i z e i jobbára mind más országokból jönnek. A' nevezetessebbek e z e k : 1) a' R a j n a , melly a' Cleve Herczegségből belgyion>±>a lép , és itt előbbi nagyságát el vesztvén , csekély patakká v á l i k , tudni i l l i k : alig lép e ' h a j ó kat bíró nagy folyó viz a' Belgyiomi Királyságba, azonnal két ágra s z a k a d , a' bal ág Vaal nevet n y e r , a' jobbik ág p e d i g még a* Rajna nevet meg tarttya, ez ismét, e g y darabig h ö m p ö l ö g v é n , két részre oszlik , a' jobbról eső rész Yssel név alatt a' Zuideri tóba f o l y , a' másik, ugyan Rajna név alatt nyúgottnak tart, de újra ketté szakad, a' balfelől eső n a g y o b b rész Leck név alatt ösméretes, a' jobbról lévő gyenge rész Utrecht mellet ismétt két felé válik , az éjszak felé folyó rész Vecht név alatt a' Zuideri tóba jut, a' m á s i k , Rajna nevű gyenge rész p e d i g , mellyet a' sok csatornák még g y e n g é b b é tesznek , Leiden várasán tói meg szűn folyni, és végre a'némettenger parttyain lévő hámok dombokban el enyészik. 2) a' Maas , melly Franczia országból jön , a' Vaal folyóval e g y e s ü l , és a' német tengerbe folv. 3) a' Selde ( s c a l d i s ) , ez is Franczia or-zágból j ö n , és több folyókat magával egyesítvén a' német tengerbe jut.

j4. Mellyek o' Tavai Belgyiomnak? l ) a' Zuideri tó , v a g y is tengferi öböly. 2) a' Dollárt. 3) a' Bieszbosi öblök , mellyek a' 13'ik században támadtak , minthogy a' tenger vize az ott lévő száraz földet el öntötte.

15. Minő éghajlattya van Belgyiomnak ? Mérsékelt éghajlattya van , de nagyon k ö d ö s , n e d v e s , a' sok víz* , és a' föld lapályossága miatt; azért a' rosda , poshadás , és penész igen hamar tenyésznek.

-

( 65 )

-

î6. Mellyek az ország tei mesei % A' földet nagy gondal mivelik a' lakósok. FŐ termései e z e k : Gabona (nem elegendő), mindenféle z ö l d s é g , gyümölcs , len , dohány , a' déli tájékban b o r , virágok, jó szarvas marhák, juhok, lovak, torfa , vagy is gyeptőzeg (terra bitumino^a , turfa) , melly többnyire a' tüzelésre alhalmasztatik a' fának szűke miatt, és kevés v a s , bő halászat.

17. Mellyek a' nevezetesebb helyek ?

1) Brüssel (Bruxelae) , a' királynak lakóhelye, Senne folyó mellett, e' városnak két órányi a' keriilete, mellyben egy Akadémia , 80,000 kötetekből álló könyvtár, sokjeles F a b r i k á k , és 70,000 lakósok találtatnak. 2) Antverpia , Schclde folyó mellett , erös váras, jeles kikötő h e l l y e l , mellyet esztendőnkint majd 2000 hajók látogatnak meg, lakosainak száma 56>000re "^gy3) Rotterdam (Roterodamum), nagy kereskedő váras , Erasmusnak születéshelye , kinek álló képe érczbol ma is láttatik, lakosai £3,0O0en vannak. 4) Amsterdam (Amstelodanum) , Europa nevezetesebb városainak egyike , a' Zuideri tónak Y nevü öblénél ; Amstel folyó víz megy e' várason által, mellyben sok csatornák nyáron többnyire nehéz szagu rothadtt vízzel , 16 katholika , 2) reformata , 5 Janzeni, 3 Lutherana, és még több'más felekezetek' temploma, 217,000 l a k ó k , ezek között pedig 20,000 Zsidók találtatnak. Amsterdámban sok jeles tudó* mánybéli intézetek, g y ű j t e m é n y e k , ü v e g , b ő r , sel y e m , gyapjú , czukor , és egyébb Fabrikák vannak. 5) Utrecht (Trajectum ad Rhenum), a' Rajna mellett, egy Universitásnak , Érseknek , és külömbféle Fabrikáknak h e l y e , 34,000 lakókkal. 6) Haaga (Hag* Comitis), igen gyünörü váras, egy királyi, és több más palotákkal, ékes házokkal, kellemetes kertekkel , és 40,000 lakókkal , itt öntetnek ágyúk is. 7) Harlem, a' harlemi t ó , vagy i« tenger mellett, szép vár a 8 12,000 l a k ó k k a l , kik nagy kereskedést űznek virágokkal, és híressek a' vászon fejérítésben. 8) Spaa, szép varas, ásványos vizeiről nevezetes,

-

c 66 )

-

azért sok idegenektol m e g l á t o g a t t a l i k , 2100 lakóéi vannak. 9) Luxemburg (Luciliburgi:m), az illyetény nevű N a g y h e r c z e g s é g b e n fő, és igen erős váras.

18. Tartozunk e' még más birtokok is Belgyiu M é g mas birtokok is t a r t o z n a k ; ú g y m i n t : Ázsiában , a' Java s z i g e t , több várasok keleti I n d i á b a n , a' Molukki , és Czelebes szigeteknek e g y ré»ze, Sumatra, és Borneo szigetekben p e d i g néhány szállitványok. Afrikában, Guineának e g y darabja, — Amerikában p e d i g a' Surinámi s z á l l i t v á n y , Curasso, St. Eustach , Saba , St. Márton' szigettyei tartoznak Belgyiomhoz.

H e l v e c z i a . 1. Hol fekszik, és mellyek hat árjai? Helveczia a' keleti hoszszuságnak 23°4o'től fogva a' 28° lO'ig, az éjszaki szélességnek p e d i g 45° 45'tól fogva a' 47° 4&'ig, terjedel. Határjai e z e k : Éjszakr ó l , és keletről Német ország. Dclről , Olasz orezág. N y ú g o t t r ó l , Franczia ország.

2. Milly nagy, és milly népest Helvecziának teriiltt szine 871 négyszegű mértf ö l d e k r e , lakosainak száma p e d i g 1,713,8001a megy.

3. Miképp"1 osztatik fel ? Helveczia 22 szövetségből, v a g y Kantonból ál, — a ' k a n t o n o k nevei e z e k : 1) Zürich. 2) Bern. 3) Lucern. 4) Uri- 5) Schveiz. 6) Untervalden. 7) Glarus, 8) Zug. 9) F r e y b u r g . io) Solothr.rn. 11) Basel. 12) Schaffhausen. 13) Appenzell. 14) Sz. Gallen. 15) Graubünden. 16) Aargau. 17) T h u r g a u . i 8 ) T e s s i n . 19) Leman, v a g y is Vaadt. 20) Vallis. 21) Ncuftfhatel (újvár). 28) Geneva.

4. Minő előmenetellel ütik a' lakások a' tudo kereskedést és mesterségeket ¥

-

(67)

-

A' tudományoknak , szépmesterségeknek számos pártfogói, szorgalmatos gyakorlói találtatnak Helvecziában. A ' kézi mivek, és F a b r i k á k , kivált az éjrzaki részben igen jó állapotban v a n n a k ; p a p i r o s , posztó , csipke , g y o l c s , ó r á k , e g y e b b érczi eszköz ö k , sajt, irósvaj szarvas marhák, 's t ö b b e ' f é l e termésekkel nagy kereskedést űznek.

5. Minő karakterünk a' Helveták? A' Helveták szabadság szeretők, egyenes szívűek, hív , bátor k a t o n á k , éles elméjűek , hegyes völgyes Hazájokhoz kimondhatlanul ragaszkodók.

6. Minő nyelvel élnek ? A* Német nyelv leg k ö z ö n s é g e s e b b , de igen tisztátolanul ejtetik k i , azonban a' nyúgotti részekben Franczia , déli részekben p e d i g az Olasz nyelv is hallalik.

7.

Miféle

polgári alkotmánnyá van Helvecziá

Helveczia egy szabad köztársaságot (respubl kát) formál, mindenik Kanton tulajdon fó hatalmával é l , és noha egyik a' másiktól nem függ, még is egy Szövetséghez tartozik. A' Nemzeti Gyűlés minden második esztendőben változtatva vagy Zürich, vagy Bern, v a g y p e d i g Lucern várasokban öszve ál , mellyhez mindenik Kanton önnön Deputátusait küldi ; mar e* Nemzeti gyűlés hirdethet háborút, köthet békességet, vagy más féle szövetséget a' külföldiekkel.

8. Minő Religyió van az országban * Némelly Kantonokban a' Katholika , másokban a' Reformata , ismét másokban elegyedve mind a' kettő.

9. Mennyire megy az Ország' jövedelme ? Mint e g y 540,317 Schvájczi F r a n k o k r a * ) .

ÍO. Mennyire megy hadi ereje ?

*) egy Schvijczi Frank 33 krajezárokat, és 1 fillért tesz. E 2

-

( t!8 )

-

Állandó Armadája nincs Helvecziának , de, ha a' szükség k i v á n n y a , mint 18:5 esztendőben, a ' s z ö v e t séges Kantonok 36,624 fegyveresekből álló hadi erot fel állíthatnak.

11. Mellyek a' hegyei Helveczidnak > Helveczia li-g magaseabb tartomány Európában , n u l l y b e n 400 havas, és jeges h e g y e k számláltatnak. Délről a' havasok; ezen iszonyú magasságit b é r e z e k , mellyek többnyire a' hólíneát meghaladgyák, a' földközi tengernél Franczia , és Olasz országok között k e z d ő d n e k , (Szabaudiában), és Helvecziában leg főbb magasságot érr.ek, innén Német országban meszsze el nyúlnak , végre Austriában a' Duna fele halmokká alacsonyodván el enyésznek. Különös említésre méltók : 1) a' Sz. Gothárdi hegy , mellynek magassága 5944 lábnyi. 2) a' Sz. Bernárdi h e g y , mellynek magassága 10,380 lábnyi. 3) a' Schreckhorn, ennek iz.500 lábnyi a' m a g a s s á g a . — Gyakran meg e s i k , hogy e' hegyekről irtóztató nagyságú hó gömbölyök (lavinák) menydörgő robajjal rohannak le felé — a' sötét mélységű völgyekbe, — zuhanások közben erdőket le t ö r d e l n e k , kősziklákat szétszaggatnak, házakat hirtelen öszve z ú z n a k , embereket, és barmokat magok alá temetnek. Azonban , ámbár ezer féle veszettel, mekkel kapcsoltatik öszve az e' bérezek között való utazás, még i s , ama' felséges bé nyomatok miatt, mellyeket ezeknek tekintete az ember' lelkében okoz, g y a k r a n meglátogattatnak e' szédítő magasságok az idegenektől.

12. Mellyek Helvecziának folyó vizeit Helvecziának bérczeiből igen sok folyó vizek e r e d n e k ; különössen említtyük i-ör a' Rajnát, melly a' Graubündeni Kantonban ered , ezután Helvecziát Tirolytól választtya, a' Konstánczi tón által foly és Bázel várasnál Helveczia' határát el h a g y g y a . 2-or említtyük a' Rhonét (Rhodanus) , melly a' Valiisi Kantonban ered , a' Genevai tón által folyván a' Helvecziai határoktól el távozik.

13. Mellyek Helvecziának tavait Igen sok tavak találtatnak Helvecziában, a' l e g

-

c 69 )

-

jievezetesebbbek e z e k : 1) a' Genevai tó (lacus lema* r u s ) , m e l l y n e k hoszszusága 10 mértföldnyi, szélessé, ge p e d i s harmad f é l , e' tónak gyönyörű környéke v á r a s o k k a l , és falukkal rakva van. 2) a 1 Konstánczi tónak e g y része ; az egész Konstánczi tónak hosz. szufága 16, szélessége p e d i g 4 órányi.

14. Minő éghajlat alatt terjedd ? Helvecziában igen tiszta, és egésséges a' levegő; dél felől a' havas , és jeges hegyek miatt sokkal durvább és h i d e g e b b az é g h a j l a t , mint éjszak felől, azonban a' lapályos tájékokban n a g y melegség uralkodik.

15. Mellyek Helvecziának termései? Helveczia á l t a l i j á b a n véve a* sok hegyek miatt nem termékeny o r s z á g , mindazon által némelly termésekkel igen is bővelkedik. — Találtatnak Helvecz áb;in szépszarvas marhák , mellyek a' havasok' oldalain leg kövérebb legelővel é l n e k , ismét kellemctesen i l l a t o z ó , hasznos füvek; — i g e n kevés gabona , több gyümölcs, és némelly helyeken jó b o r ; továbbá terem Ilelveczia vasat, r e z e t , ólyomot, kénkőt Aláriányt, de igen kevés sót.

16. Mellyek a' nevezetesebb helyek 1) Bázel (Bazilea) , ugyan Bázeli Kantonban , , Rajna folyó viz mellett, 15,000 lakósokkal, itt 1431 — 144B ' g híres egyházi g y ü l e k e z e t , (concilium) tarta, tott, egy llniversitás, Német bibliai társaság, selyem p á n t l i k a , p a p i r o s , és tőbb más F a b r i k á k találtatnak e' váras ban. 2) SchafFhausen (Scaphusia), az e' nevet viselő' Kantonban, a' Rajnának j o b b parttyán 65oo l a k ó k k a l , itt van ama' híres vízesés, hol a' Rajna 60—80 lábnyi magasságról le zuhanik. 3) Bern (Berna , s. Arctopolis) , Berni Kantonb a n , az Aar folyó mellett 13,000 l a k ó k k a l ; kik nagy elevenséggel űzik a' kereskedést. 4) Geneva (©enf), fóváras a* Genevai Kantonban, megvan erősítve, hasonló nev'ü tó mellett, refor. Universzitással; óra, és több más F a b r i k á k k a l . 5) Neuschatel 3500 l a k ó k k a l , az ugyan hasonló

— C 7° )

-

nevezetű Kantonban, mellyet ezelőtt Berthier Franczia Marsall birt vala , most p e d i g a' Burkus Királynak birtokában van.

O l a s z

o r s z á g .

(Italia).

1. Hol fekszik,

és mellyek hat ár jail

Olasz ország fél s z i g e t ; a' keleti hoszszusá^nak 23® 13'től fogva a' 36° 30'ig, az éjszaki sztlességr>ek p e d i g 35° 4o'től fogva a' 4 6 ° 4 o ' i g , terjedek Határjai e z e k : éjszakról Helveczia, és Német ország. Keletről ngyan Német ország, és az Adriai tenger. Délről, és délnyúgottról a' földközi tenger. Nyúgott é j s z a k , ról Franczia ország.

2. Milly nagy, és milly népes ? A' szigetekkel együtt 5600négyszegű mértföldnyi. Lakosinak száma ig,000,000nyi.

3. Miképp' osztatik fel ? Természétes fel osztása e z : felső, közép', és alsó Olasz ország, mellyekben ime' Státusok találtatnak : Felső

Olasz

országban:

1) Lombardi-Velenczei királyság , mellyről az Austriai birodalomnál különössen szó leszsz. 2) Szardiniái k i r á l y s á g , melly ime részekből á l : Szabaudi (Sapopen) , Piemonti, Montferráti, Majlandi (ennek csak egy darabja tartozik ide) , Genual Herczegségekből , Nizza Grófságból , és Szardiniai szigetből. A' Szardiniai Státusnak jövedelme 48 millió lírára megy *). Az uralkodó Király Victor Emmanuel. A' h a d i erő 30,000 fegyveresekből ál a' szárazon , a'

*) egy lira 19 hr.

—

C 71 ) —

tengeri erő p e d i g 4 G á l y á k b ó l , 2 Fregattokból , és tubb a p r ó b b hajókból ál. 3) Parma , P i a c e n z a , és Guastalla Herczegségek , mell veket Maria Luisa Austriai fő Herczeg Aszszony, néhai Franczia Császárné kormányoz. A' Pármai Státus jövedelme- l.áoo.ooo forintokra , hadi ereje ped i g háborus iidőben 3,600ra, de békeség' üdejében csak i3?0ra megy. 4) Modenái Herczegség , mellyben 41k Ferencz A'-i c triai fó Herczeg az u r a l k o d ó ; a ' Státusnak jővedelme 1,300,000 forintokból, hadi ereje p e d i g 1,200 fegyveresekből, és egy Dragonyos osztályból ál. 5) Luccai Herczegség, mellyet Maria L u i s a , özvegy Hetruriai k i r á l y n é , Parma, Piacenza örökségeitől el esvén, veszteségének ki pótolása fejében b i r ; a* ílátus'jövedelme 720,000 forintnyi, a ' h a d i erő 1400 fegyvereseket számlál. 6) Massai, és Carrarai Herczegség, ezeket Maria Beátrix igazgattya. Közép

Olasz

orszagban:

1) Toskáni N a g y Herczegség, mellyhez Elba sziget is tartozik ; e' Nagy Herczegség neveztetett az előtt Hetruriának, a* mostani uralkodója 3'ik Ferdinánd Austriai fő Herczeg, a' Státus' jövedelme 5 millió fo. rintokra , a' hadi erő p e d i g 30C)ore megy. 2) Egyházi Státus, melly a* San Marinoi szabad köztársaságot is magában f o g l a l l y a , és mellyhez a' Nápolyi királyságban lévő Pontecorvo, és Benevento Herczegségek is tartoznak. Mostani Dra ő Szentsége 7 Pius Romai Pápa. A' Státus jövedelme 3,200000 skudi * ) , a' fegyveres erő 2000ből ál. Alsó

ü 1a8z

országban:

l ) A' két Szicziliai Királyság; e' név alatt Nápoly o r s z á g , és Sziczilia sziget é r t e t i k , mellyhez még a' Lipari , E g a d i , és Pantalaria szigetek is tartoznak. A 1 két Szicziliai Státusnak uralkodó Királlyá 4ik Ferdinánd , jövedelme 2\ millió forint, a' szárazon lévő 1 — — — — — — — *) egy Skudi 2 for. 6 kr.

a|

-

(72)

-

hadi erő 30,000 fegyvereseket, a' tengeri erő p e d i g 3 línea h a j ó k a t , 5 Fregattokat, és több apró hajókat számlál. 2) Málta sziget , melly h a j d a n a' Máltai vitézi rendé volt, most Nagy Hritánniához tartozik. Jegyzés. A* San Marinoi köztársaság (respublika) csak i i négyszegű mértföldekre terjed , és 1 Várasból, 2 falukból ál, a* fő hatalom 3oo tagokból álló tanács mellett van,

4. Minő elOrnenetelltl űzik a' tudományokat, dést, és mesterségeket a' lakósok ? Az olaszok szép előmenetelt tettek a'tudományok, nak minden nemeiben, a' szép mesterségekben p e d i g , különösen a' kép* írás , és faragásban majd minden nemzeteket meg előztek , az építtés' mtsterségében majd követhetlen ügyességük; a'kereskedés meg lehe» tos állapotban van nálok, melly az Ország' fekvésére nézve sokkal virágzóbb karban lehetne, az Oiasz h a . jók most csak e g y e d ó l a* földkozitenger' kikötő helyeit látogattyák meg,

5. Minő karakteruak a' lakósok 1 Az olaszok igen heves, és bosziíálló természetűe k , azért sehol sem történnek annyi g y i l k o s s á g o k , mint ő nálok ; külömben , ámbár sok borok terem , még is józanok. A' fő Kend nagyon kedveili a' külső fényt, szembe tűnő pompát, tanúi ennek az ő g y ö n y ö rűséges palotáik, czifrán öltözött s z o l g á i k , de annál inkább gazdálkodnak házitartásokban. Felette n a g y kedvelloi a' g v e n g é d e d h a n g ú , l á g y érzékenységbe andalító muzsikának, és énekes játék színnek.

6. Minő nyelvel élnek a' lakósok ? Az Olasz nyelv közönséges, azonban a ' F r a n c z i a is h a l l a t d i ; Máltában Olaszszal vegyes A r a b i a i , Náp o l y ' déli részében pedig, és Szicziliában imitt amott Görög nyelv is szokásban van.

7. Minő Religyió van Olasz orszagban ? Uralkodó Religyió a' Katholika, de vannak P r o . testánsok , Görög , és Zsidó vallásúak i s , noha kevés számmal,

-

73 )

-

8. Mellyek a hegyei? Éjszakról a' h a v a s o k , mellyek között örökös hóval fedve mint e g y iszonyú óriás ugy emelkedik fel a* felhőkbe a' l/f,6"j6 lábnyi magasságú Montblanc Sabaudiában, l « m é t — azAppennini bérezek (montes ApenninH, mellyek Olasz országot sokfelé elágozván hoszszat fúttyák, mig, mint egy 18O mértföldnyi k i nyúilások után a' földközi tengerbe lapulnak. Még 2 nevezetes tűzokádó hegyek is v a n n a k , V Vezúv Nápolyban, melly 3,5og lábnyi magasságú , és az Etna Sziczilia szigetben , melly 10,630 lábnyira e m e l k e d i k , ez másképp'Monte gibello nevet is visel.

9. Mellyek Olasz országnük jelesebb folyó vi 1) Tó (Padus) , melly a' Franczia határokban Viso h e g y b ő l ered , és 100 mértföldeket meghalad, ván, a' Velenczei k e b e l y b e foly. 2) Adige, v a g y Etsch (Athesis), Tirolország' bérczeiből ered, és hasonlóképp' az Adriai tengerbe foly. 3) Brenta, 4) P i a v e , 5) Tagliamento , mind Tirolban erednek , és a' Velenczei tengerkebelvbe jutnak. 6) Arno , 7) T i b e r (Tiberis), az Appennini bérc z e k b ó l fakadván a' földközi tengerbe érnek.

10. Mellyek Olasz országnak tavait A' nevezetesebbek Lombárdi Velenczei királyság, ban v a n n a k , hol meg is neveztetnek.

11

Minő éghajlaltyn van Olasz országnak 1

Á l t a l i j ában véve egész Olasz ország nyájas, és kellemetes éghajlat alatt terjed e l ; azonban felső Olasz ország h i d e g e b b , mint a' k ö z é p , és alsó t á j é k , ú g y , hogy ott szabad ég alatt csak nagy gondal tenyészhetnek a' narancsfák. Az ártalmas hévségü Sirocco s z é l , melly Afrika, forró homok pusztáiból j ö n , nagy terhére van a 1 lakósoknak.

12. Mellyek az országnak terméseit Olasz ország igen termékeny ; termései közül külónósscn ezeket jegyezzük meg: a ' g a b o n á t , kukori-

-

(74)

-

c z á t , riskását, bort, o l a j t , sáfrányt, n a r a n c s — ezitrom — füge, és egyébb kényes déli gyümölcsöket; továbbá, vannak derék fenyő — c s e r — gyertyán erdei, a* borostyánfa Olasz országban hársfa nagyságú Van e l é g , és részint igen szép szarvasmarhája, lovai, szam a r a i , öszvérei, kecskéi igen nagy számúak; ismét, 8elyembogarai, méhéi , de Viperái , és Skotpiói is vannak. A' Bánnyák ezüstöt , rezet , ólyomot , sok v a s a t , kénesőt , szép márványt , afabastromot , kőszént, jó tínsót 's t' e' f. adnak.

13. Mellyek a' nevezetesebb helyek % 1) Sabaudi Herczegségben a' fő váras Chambery, c s i p k e , és selyem F a b r i k á k k a l , 10,300 lakókkal. 2) Piemonti Herczegségben Turin (Augusta T a u . rinorum) , a' Szardijiiai Királynak lakóhelye , Pó folyónak bal parttyán, igen szép váras, utszái egyen e s e k , egy Universzitásnak, és külömbféle Fabrikaknak h e l y e , 88.588 l a k ó k k a l . 3) Nizzai Grófságban Nizza (Nicaea) , hol igen egésségesnek tartatik a' levegő. 4) Monaco kisded Herczegségben, meMy Piemont, és Genuai Herczegségek között fekszik , a' fő váras Monaco (Portus Herculis Monoeci), jnellyben maga is az uralkodó Herczeg \ Honorius, a'Szardiniai Királynak oltalma alatt élvén, tartózkodik. 5) Montferráti Herczegségben Casale a' fő váras, 6) Szardiniához tartozó Majlandi részben Ales. candria a' fő váras, 35 ooo l a k ó k k a l ; e' részben van ama' nevezetes Marengo falu i s , hol i/ 4 ih Juniusban, iSOOik esztendőben véres csata történt. 7) Genuai Herczegségben Genua nevezetes kereskedő váras, mellynek igen szük útszái, de néhány szép palotái vannak. 8) Szardinia szigetben Cagliari kereskedő váras. 9) Pármai Herczegségben a' fő váras Párina , mellyben sok szép épületek, egy Universzitás, könyvtar, képes gyűjtemény, hires könyvnyomtató műhely, e g y Európában l e g nagyobb játékszín, és 30,000 lak ó k vannak. 10) Modenái Herczegségben a' fő váras Modena (Mutina), jeles é p ü l e t t y e i , és 20000 lakosi vannak. 1 1 ) Lukkai Herczegségben Lukká.

-

75 )

-

12^ M a s s a , és Carrara a' két i l l y c t c n y nevű Her. czegsé^ekbpn. 13) A* Toskáni Nagy Herczegségnek fő varasa Florencz, mellyben a' régiségnek felséges maradványt igen g a z d a g gyűjtemény ben láttatnak , emlékezetes e' váras még az ó Mozaiki miveiről i s , tudni i l l i k ; finom külómbléle szinii k o v e c s k é k b ó l olly nagy ügyesseggel r a k a t n a k , és készítődnek még a' l e g mesterségesebb k é p e k i s , mintha valamelly remek ecsettel festődtek v o l n a ; nevezetes még e' váras arról i s , h o g v a' selymet , és g y a p j a t itt különös jó móddal t u d g y á k feketére festeni , lakosinak száma 7,Ş,oOore megy. 14) Az E g y h á z i Státusban, sőt e ' f ö l d ö n e g y i k a' l e g nevezetesebb várasok közül R o m a , a' P á p á n a k , ki a' keresztényeknek közönséges A t t y a , l a k ó h e l y e . A' váras 12 dombokon épültt, és csak nem 3 órányi k e r ü l e t ű , T i b e r folyó öntözgeti k é r é s z t ő l , melly felett 4 hidak á l l a n a k , 328 t e m p l o m o k , 186 klastror r o k , és 135.000 lakósok vannak e' várasban. Különös említést é r d e m e l n e k : 1) a' Sz. Péter' t e m p l o m a , mellynek kettős gömböly teteje van , valóságos remek míve az épittó mesterségnek , a' földön ez a* leg n a g y o b b , és l e g s z e b b templom, 28 millió tallérokba k e r ü l t , és 10O esztendőnel tovább készült. 2) a' Laterani Sz. János' temploma, melly rangra nézve az első Romában , ez előtt egy 140 l á b n y i magasságú E g y i p tusi Obeliskus á l ; említésre méltók még a' következő épületek i s : a ' V a t i c a n , mellyben 1I,000 s z o b á k , és a' régiségnek sokdrága maradványi t a l á l t a t n a k ; ismét a' (Jvirináli p a l o t a , mellvben a' Pápa lakik ; T r a . ján Császárnak 141 lábnyi magasságú márvány oszlop a , a' hajdani ü d ő k n e k egy dicsőséges emléke, mell y e n ma T r a j á n ' k é p e helyett Sz. Péternek k é p e ál. — Ezeken kívül egy Universzitás , több A k a d é m i á k , tudós tarsaságok, e g y hitterjesztő Gyülekezet ( c o l l e g i um de p r o p a g a n d a fide), mellyben a' P o g á n y o k ' térítésére alkalmatos Missiónáriusok formáltatnak, és nevezetes könyvtárok találtatnak Komában. Nevezetesek még az E g y h á z i Státusban e' váras o k : Ferrara , Commachio erősség, e' két várasban az Austriai Státus tart katonai őrizetet. — Ismét, Hologna Universzitással. Ancona az Adriai tenger inel-

-

( 76 )

-

lett jeles kereskedő váras.. Loretto Sz. Maria' házáv a l . — Végre Benevento, és Pontecorvo várasok a z illyetény nevii Herezegségekben. Í j ) A* Neápolyi Királyságnak fő városa Neápoly (Neapolis) lakhelye a' Királynak, igen gyönyörű fekvésű , 3 órányi kerületű, mellyben 121 templomok, 130 k á p o l n á k , n közönséges betegházok , egy Universzitás, h a d i o s k o l a , tudós társaság, 7 játékszínek, selyem, többféle F a b r i k á k , és 330,000 lakók vannak. E' várasnak környéke igen nevezetes, ebben van ama' híres kutya b a r l a n g , mellyben minden élő állatnak azoni\al megkell fullni , — ilt van Portiéi mező váras is a' Vezúv' allyában , hol egy igen gyönyörű királyi palota van; itt állának régenten Herculanum, és Pompeji várasok is , mellyek Drunk' születése után 79'ik esztendőben Titus Császár' uralkodása elején a' Vezúv' tüzeslávájával el borittódtak, de 1711 fel fedeztettek , é í most a' szépmesterségek' nem kevés nyereségével szorgalmatosan ki ásatnak, ú g y , hogy már néhány utszákban fákla világnál sétáihatni. — Továbbá — e' várasnak vidékében vannak az izzasztó (Sudatorii) ferdók, vagy is meleg barlangok, mellyek kevés perczenetek alatt csurgó izzadságba hozzák a' bémenót. Sziczilia szigetben Palermo a' fő váras, mellyben egy Dniverszitás, selyem Fabrikak , és 140,000 lakók vannak. — Messina, n a g y v á r a s , a' tőle nevezett szoroRtenger mellett, sokféle F a b r i k á k k a l , kereskedés-* s e l , 80,000 lakókkal. Málta szigetben a' nevezetesebb hely La Valetta, vagyis Gitta nuova, erösvárral, fűvészi kertel, könyvtárral , az e' szigetben talált régi mestermívek' gyújteménnyével, 23,000 lakókkal.

Jóniai köztársaság. (rie JRepubíií ber 3onifd;en 3"feínX I. Hol fekszik a' Joniai köztársasági A' Jóniai tengerben , Albania , Livadia , Morca

-

( 77 )

-

•parttyai előtt a' keleti hoszszuságnak 37® 35'töl fo^va a' 4«°ig. az éjszaki szélességnek p e d i g 38°tól fogva a* 4o°ig, terjedel.

2. Hány szigetekből áll 7 n a g y o b b , és néhány apróbb szigetekből. Ezek a' 7 n a g y o b b s z i g e t e k : Corfu, Paxo , Santa Maiira, Cefalonia, Theáki (Ithaca), Zanthe ^Zacynthus), Cerigo (Cythera).

3. Milly nagy, és milly népes? Az egész köztársaság 50 négyszegű mértföldnyi.— Lakosinak száma íóooore megy.

4. Minő nyelvel élnek e' szigeti lakósok, és m menetellel űzik a' kereskedést, mesterségeke A' G ö r ö g , és Olasz fő nyelvek. A' lakósok in. kább kereskedéssel , tengeri utazás* , halászás' , és szőlőmunkálással foglalatoskodnak , mint sem Fabri« kaimivekkel.

5. Miféle polgári alkotmdnnya van e' sziget E' szigetek öszveséggel egy szabad köz társaságot formálnak , melly Britannia' oltalma alatt van , és ugyan Britanniai katona őrizet alatt vannak e' k ö z . társaságnak minden erősségei is.

6. Mennyire megy e' köztársaságnak jövedel Mint egy 625,000 tallérokra.

7. Mini égh ajlat ty a, és termései vannak? Igen n y á j a s , és kellemetes éghajlattya van. Termései e z e k : gabona (nem elegendő), mazsola szőlő, b o r , déli gyümölcsök, pamut, fa olaj, selyem, viasz, s ó , kénkő, márvány, de kevés fa.

8. Mellyek a' nevezetesebb helyek? I) Corfu, hasonló nevü s z i g e t b e r , 12,000 lakosokkal , a ' k ö z t á r s a s á g ' k o r m á n y s z é k é n e k , és egy Katholikus Érseknek, nem külömben egy a'mezei gazdaság' előmozdítására ügyelő tudós társaságnak lakóhelye.

-

78 )

-

2) Cefalonia , kereskedő váras, ugyan Cefalonia szigetben , hol különös kellemetességü az éghajlat, a' gyümölcsfák esztendőnkínt 2-sz-r virágoznak, a» szóló fejtk négyszerszedetnek, söt télközipen is virágoznak a' rózsa, és szekfü bokrok.

N é m e t

o r s z á g .

(Germania).

1. Hol fekszik Német ország, és mellyek hit Német ország általlyában véve, a' keleti hoszszuságnak 23°tól fogva a' 36° 4°''g> a z éjszaki szélességnek pedig 45°tól fogva az 55°ig , terjedel. Határjdi e z e k : É j s z a k r ó l , a* Némettenger, Dánia, és a' Bálti tenger. Keletről, Burkus, és Lengyel királyság, Krakau szabad váras, Magyar, es Horvát ország. Délr ő l , az Adriai tenger, vagyis Velenczei tcngeikebel, Olasz o r s z á g , és Helveczia. Nyúgottról , Franczia ország, és Belgyiom.

2. Milly nagy, és milly népest nyi,

Egész Német ország 11,600 négyszegű mértföld. — lakosinak száma pedig 29,000,000ra megy.

3. Minő előmenetellel űzik a' lakások a' tudom kereskedést, és mesterségeket 1 A' Németek igen nagy előmenetelt tettek a' Tudományokban. A' sok könyvszerzők, 20 Universzitások, számtolan o s k o l á k , tudós társaságok dicső polezon ragyogtattyák a' német literátúrát. A' kereskedés mint szárazon, mint vizén jó karban v a n , a' Fá. brikák külömbféle elmés találmányok által igen virágzó állapotuakká lettek, a* mesterségeket nagyszámú jeles mesterek szép előmenetellel gyakorollyák.

4. Minő karakteruak a' kémetek ? A' Németek szorgalmatosok , munkások, feltételeikben álhotatosok, a' barátságban hűségesek, éles elméjűek, a' tudományoknak felette nagy kedvellői, és gyakorlói, kellemetes társalkodók, a' jó lakozás lelol igen sokat tartók.

— 5*

( 79 )

—

MinO nyelvel élnek Kémet ország1 lakásai ?

Kétfelé nyelvel , úgymint : a' Német nyelvel , melly legkiterjedttebb; és C s e h , Morva, Burkus országok' jó darabjában Tót eredetű nyelvel , a' déli vidékekben p e d i g az Olasz nyelv is hallatik, 6.

Minő Religyió van Kémet országban ?

A' katholika Religyió , melly mint egy 15 millió hiveket számlál. — A ' L u t h e r á n a , mellynek 12 — és a' Reformáta, mellynek 2 millió követői vannak. Továbbá j Herrnhuttiak , Mennoniták , Kvakkerok , és sok Zsidók találtatnak Német országban. 7.

Mellyek a"> hegyei Német országnak?

Hémet országnak déli része igen hegyes, a' német, és Bálti tengerekre dűlő éjszaki része p e d i g nagyon lapályos. — Különös említést érdemelnek: 1) A' fekete erdő (@d;war$roaf& s i h a Marciana , seu n i g r a ) , n a g y , es hoszszú bérez Sváb országban, mellynek l e g magassabb csúcscsa F e l d b e r g 4^70 lábnyi. 2) A' Harcz (silva hereyna) , mellynek hoszsza mint egy 16 — szélessége p e d i g 4 — 5 mértföldnyi , Saale , és Vezer folyók között. 3) A' fenyveshegy (j5íd;teígeí>irge, mons piniferus) Bajor országnak éjszaki részében. 4) Ortles, Német országnak leg magasabb hegye, a' Tyroli határban Helveczia felől , 14,466 l á b n y i , Püchler József volt az első, ki i g e i b e n ennek tetejére feli jutott. 5) Az Óriási h e g y e k (9íiffenge&írge, montes Suditi) , a' Cseh , és Sléziai határokban hoszszatt. g.

Mellyek folyó vizei ?

Néinet országban közel 500 folyó vizek, ezek között p e d i g 6 0 hajókázhatok vannak. A ' j e l e s e b b e k ezek; l ) a* Duna, mellynek első forrsása a'Badeni Na^y. herczegségben , a' fekete erdőben Sz. G y ö r g y mellett van , Donesingen várasánál más patakokkal is egyesülvén, Duna nevezetet nyer, és Ulmánál már hajókázhatóvá leszsz, ezentól pedig B a j o r , Austria, és

-

(80)

-

Magyar országokon, ismét némelly török tartomúnyokon által folyván, a' Fekete tengerbe ömlik. 2) a' Rajna , melly Helvecziában ered , és már ugyan ott hajókázhatóvá l e s z s z , délfelól éjszakra, a' Badeni , Haszsziai , Naszszaui, Alsórajnai , B c r g , és Cleve IJerczegségeken által hömpölyögvén, a' B t l g y i omi földre lép. 3) Vezer (Visurgis), melly F u l d a , és Verra folyó vizek' Miinden városánál való egyesüléséből támadja' Hannoveri Királyságon által a' Némettengerbe szakad. 4) Elbe (Albis), Cseh országban, nem mesz ze a' Sléziai határoktól, az óriási hegybó'l ered, harmincznál több külömbféle folyókat fel fog , és a' Német tengerbe jut. 5) Odera (Viadrus), melly Morva országnak éjszakkeleti részében e r e d , Ratibor városánál Burkussléziában hajót b i r , és éjszakfelé Slézián, Brandenburgon , Pomeránián által kelvén , Peene , Svine , és Divenov nevezetű 3 torkolatokban, a' Bálti tengerb e ér,

9. Mellyek a' tavai Német országnak ? E z e k a' nevezetesebbek : 1) a' Konstánczi tónak egy része, melly máskent B o d a m i , vagy Bregenczitónak is neveztetik. 2) A' Chiemitó Bajor országban , mellynek hoszsza 5 — szélessége p e d i g 3 órányi. 3) A' Czirkniczi tó Karnióliában 3 négyszegű mértföldnyi. 4) A' Müriczi tó Meklenburgi Nagyherczegségben,

10. Minő éghajlat alatt terjedel Németország Általiyában véve mérsékeltt, és egésséges az é g h a j . lat Német országban. — Az éjszaki rész lapályossága miatt az éjszaki szélnek igen ki van téve, azért nedv e s e b b , és durvább ott a' l e v e g ő , mint a' déli részel ben , mell} eket a' h e g y e k többnyire bástya módra oltalmaznak.

11.

Mellytk az ország' terméseit

Az ország' fő termései ezek t jeles szarvas marh á k , erós l o v a k , nagyszámú juhok, külömbféle v a d , és szelíd szárnj as állatok , méhek , h a l a k , némelly

-

( 81 )

-

déli részekben farkasok, medvék, \i t' a' f. — ismét, gabona , kerti növevények , len , kender , dohány ; g y ü m ö l c s , b o r , és g a z d a g erdők. T o v á b b á , arany ( k e v é s ) , ezüst, kéneső, ozín , ólyom , réz, vas (Stájer országban igen jó) . kénkő , kőszén , márvány, alabastrom , porczellánfóld , némelly drága kövek , és só nagy bőségben.

12. Minő közönséges polgári alkotmánnya v állallyában véve Kémet országnak 1 A' Lünevilli békesség előtt i f o t b e n több mint I70 n a g y o b b , és kissebb Státusokból állott Német o r s z á g , mellyek ugyan s z a b a d o k , és egymástól f ü g . getlenek v o l t a k , de a' Nemzet közjavát tárgyozó dolgokban egy Főt , ki Romai Császárnak neveztetett , ösmértek; de j8o6ban a' Romai Császár méltóságáról őnkínt le mondván , és az íigy n e v z e t t Rajnai szövetség az akkori Franczia Császárnak (Napoleonnak) oltalma alatt fel állíttatván , csak néhány n a g y o b b Státusok tartották meg független*égöket , a* többi a p r ó b b a k pedig, idegen hatalom alá vettetvén egészízen el enyésztek. V é g r e , Napoleon megverettetvén, és az D r a l k o . d ó k ' számából ki töröltetvén, mindem-k meg vál óztak. Német ország' állapottya is meg változott. A' Rajnai Szövetséghelyett i8i5ben a' Bécsi Kongressus által m á s , e' néy alatt: Német s z ö v e t s é g , álhtta'ott f e l ; ennek helye Frankfurt városa (Menus i r t l l e t t ) , ime' szövetség 38 tagokból, tudni illik. Német országban birtokos n a g y o b b , és kissebb F e j e d e l m i k b ő l á l , mellynek fő czéllya ; Német országnak kiilsó, és belső b á t o r s á g a , és a' különös Státusok' függ< tl- n*égén e k , sérthetlenségének fenn tartá-a. Mi némü kormányozás formája van minden Státusnak különobsen , arról alább fogunk értekezni.

13. Mellyek Kémet országnak részei* A' következendők : I. A u s t r i a i n é m e t t a r t o m á n y o k ; úgymint: Austria, C s e h , Morva, egv résznyi Sl< zia , és Stájer o r s z á g o k ; ismét, Karinthia , Karniolia , és Tyrolis. Kzekról bővebben alabb szólunk. F

—

( 82 )

—

II. B u r k u s n é m e t t a r t o m á n y o k ; úgymint: B r a n d e n b u r g , Pomeránia , n a g y o b b résznyi S l é z i a , S a x o n i a , Vesztfália, Jüiich , Cleve , Berg Herczegségek , és az Airajnai vidék. Ezekről is alább. III.

Bajor

Királyság,

(Regnum Bavariae).

Ez a' királyság 1480 négyszegű mértföldnyi , 3.460000 lakókkal. A' Státus' jövedelme 24 millió forintokra becsültetik. Hadi ereje 60,000 fegyveresekb ó l ál. Ez a ' k i r á l y s á g most két egy mástól el vált rés z e k b ő l ál. A' n a g y o b b i k résznek határjai: éjszakról Szakxzonia , Reuszszi, Szakszoniai (Koburg Saalfeld, Ilildburgshauzen, Meinungen) HercZegségek, és Nagy Ilerczegségek, ismét a' Haszsziai Választó fejedelemség. Keletről , és délről az Austriai Német Tartományok. Nyúgottról a'Vürtembergi királyság, Badeni, és Haszsziai Nagy Herczegség. Bajor országnak kissebbik része túl van a' Rajnán , és Franczia országtól , Burkus Rajna melléki b i r t o k t ó l , ismét Haszsziai , és Badeni Kagy Herczegw ségektől környékeztetik. Az uralkodó Király Maximilian József , ki 'határozott hatalommal o r s z á g o l , mint hogy valamelly törvénynek , és adónak bé ho* zásában az ország' képviselőinek, k i k két kamarákra osztatnak, szavok v a n . — Bavariának nagyobbik részében ezek a' nevezetesebb helyek : 1) München (Monachium) főváras Favariábr.n , a* Királynak lakóhelye , Iser folyó mellett , 6o,oo0 l a k ó k k a l , s z é p , és nagy v á r a s , jeles tudománybcli intézeteknek, drága képes gyűjteményeknek, sokfele Fabrikáknak helye. — 2) Passau (Batava castra), az I n n , és Ilcz folyók e' várasnál egyesülnek a 1 Dunával ; lakósinak sza-

ma 9000.

3) Regensburg (Ratisbona) , a' Duna mellett , mellybe a' Regen folyó e' városnál jut, 20,o0o lakókkal , itt igen sok matematikai, és Fizikai eszközök készülnek , e' váras mellett van ama' híres csillagvugálónak Kepplernek emlék oszlopa, ki iö^O itt meg. halálozott. 4) Nürnberg (Norimberga), világszerte nevezete» kereskedő váras Fabrikáira nézve , mellyben mau-

-

(8 3 )

-

matikai eszközöl?, földképek (mappae) nagy szorgalommal készíttetnek. 5) Viirczburg (Virceburgum , seu Herbipolis) , egy Universitásnak helye. 6) AschaíFenburg (Asciburgum, seu Schafnaburgum), mellyben egy gyönyörű vár, és Universitás van. A' k i s s e b b i k , vagy Rajna melléki részben: 1-ör S p e y e r , derék váras a' Raji a mellett, vidékében sok d o h á n y , és buzér termesztetik. 2-or Landau , a' Német szövetséghez tartozó > ° erösseg. IV. S z a k s z o n i a i K i r á l y s á g . Ez a' királyság 3' ( 8 négyszegű mértföldnyi, i ,i82,000 l a k ó k k a l . Szakszonia' h a t á r j a i : é j s z a k r ó l , és keletről Burkus ország ; délről Cseh , és Bajor ország ; nyúgottról a ' R c u s z s z i , Altenburgi (Szakszen Gothai) Herezegségek, és Burkus ország. A' Státus' jövedelme mint egy 9 millió forintra megy. Haili ereje j0,000 fegyveresekből ál. Az uralkodó Király Friderik Augustus, kinek hatalma csak kevéssé vari a* Prelátusok , Grófok , és más ország nagygyai á l t j l határok közé szorítva. A' fő váras Szakszumában: 1) D r e z d a , a' Királynak lakóhelye, Német ország' l e g s z e b b várasainak egyike , Elbe folyó' kétparttyain épültt , 18 templomokkal, mellyek között a' Katholika udvari templom valóságos remek mive az építésnek , 49>OPO lakókkal. 2) Lipsia (Ceipjig) , jól épültt váras az Elster , Pleisse, és Parde folyók mellett, 35 ezer l a k ó k k a l , egy híres Universitással, csillag visgáló toronynyal. Lipsiában három igen nevezetes vásárok esnek esztendőnkint , mellyeköen közel 400 könyvárosok jelen, nek meg. Lipsiánál történt i g á b a n Október 1 6 , j 7 , és iSikán amaz örökké emlékezetes ütközet , inelly Napoleont meg alázta, és Europa' szabadságát megszerezte. V. H a n n o v e r i K i r á l y s á g . Ez a' Királyság 680 négyszegű mértföldnyi , 1,300,000 lakókkal. Határjai többnyire e z e k : Német t e n g e r , Oldenburgi Nagyherczegség , Belgyiom , és a' Burkus b i r t o k o k ; ismét a' B r a u n s c h v e i g V o l f e n b ü t t e l i , és Meklenburg Schverini Nagyherczegscgek, A*

-

( 84 )

-

Státus* jövedelme 9 millió forintra ir.egv. Hadi ereje 12000 fegyveresekből ál. Az uralkodó Király j i k G y ö r g y , ki egyszer'smind Nagybritánniának is királl y á ; az uralkodói hatalom az ország' képviselői által, k i k n e k száma 8$re megy , határckközé van szorítva. A' jelesebb várasok e z e k : 1) Hannovera , Leine hajókázható folyó mellett, 19,000 l a k ó k k a l ; e' várasban egy Bibliai társas á g , fő o s k o l a , nevelői intézetek, sok féle Fabrikák találtatnak. Itt van Leibnicz Filosofus' k é p e is fel állítva. 2) Göttínga , híres Universitással, es egy 170,000 kötetekből állo könytárral. 3) L ü n e b u r g , Ilmenau folyó mellett, egy vitézi Akadémiával, és 10,000 l a k ó k k a l . VI.

Viirtembergi

Királyság.

Ez a' Királyság 38O négyszegű mértföldnyi , 1,386,000 l a k ó k k a l . Határjai: éjszakról Badeni Nagy Herczegség, és Bajor o r s z á g ; keletről Bajor ország; délről ismét Bajor o r s z á g ; a' Kcnstánczi t ó , és Bade, ni Nagy Herczegség; nyúgottról ugyan imez ut61-ó. A' Státus' jövedelme 10 millió forint. Hadi ereje 20,000 fegyveresekből ák Az Uralkodó Király 1-0 Vilhelm , ki valamennyire határozott hatalommal országol. A* jelesebb várasok ezek : 1) Stuttgard , a' Királynak l a k ó h e l y e , egy UniVersitással , 150,000 kötetekből álló k ö n y v t á r r a l , tudományos g y ű j t e m é n y e k k e l , és 2 1,000 lakókkal. 2) Ulma, e' várasnál leszsz a' Duna hajókázhatóv á , említést érdemel az itt való fő templom Mürstcr, melly egész Német országban l e g n a g y o b b , vannak néhány F a b r i k a i , és 14200 lakósai. 3) Ludvigsburg , második királyi, lakás, képes gyűjteménnyel, és több F a b r i k á k k a l . VII.

Badeni

N a g y h e r c z e g s é g.

Ez a' Nágyherczegség 272 négyszegű mértföldnyi , 1,000,000 lakókkal. Határjai : éjszakról Haszsziai Nagy Herczegség , és Bajor ország; kelttról Vírtenbergi királyság 5 délről Helveczia ; nyúgottról Franczia ország. A' Státus' jövedelme ö'i milílóforint.

( 85 )

-

-

Hadi ereje i3,000 fegyveresekből ál. Az Uralkodó Nagyherczeg Káról Lajos Friderik , ki ţ g y kevéssé határozott hatalommal uralkodik. Jelesebb várasok: 1) Karlsruhe (Hesych ia Carolina) , a* Nagyherczognek l a k ó h e l y e , szép lapályos vidéken épültt vár a s , tíyimnáziuinmal, katona, és földmérő oskolával, pénzes, egyszer'smind más tudományos tárgyok' gyüjteménnyével, több F a b r i k á k k a l , és í o o o o lakókkal. 2) Konstáncz, az ugyan illyetény nevü tó mellett, egy kerekű malommal, és 4,500a l a k ó k k a l ; e' városban" i4i4től fogva i4t8ig tartatott ama' híres egyházi gyülekezet (conpilium), mellyben Hufs János, és Prágai Hieronymus meg égettetésre ítéltettek. 3) F r e y b u r g , egy Katholika Universitással , é* 80,000 kötetekből álló könyvtárral. 4) Manheim leg n a g y o b b váras egész N a g y h e r . czegségben , e' mellet foly Neckár' vize a* Rajnába. 5) H e i d e l b e r g , Neckár m e l l e t t , egy Universzitással, C z i c z , k a r t o n y , és e g y é b b F a b r i k á k k a l . VIII.

Haszsziai

Választó

Fejedelemség.

Ez a' Választó Fejedelemség 200 négyszegű mért. földnyi , 552,000 lakókkal. A' Státus' jövedelme 4 millió forintra becsültetik. Hadi ereje » 0 , 0 0 0 fegyve. resekből ál. Az uralkodó Választó Fejedelem, egyszer'smind Fuldai Nagyherczeg 10. Vilhelm, kinek hatalma határoztatott. Jelesebb várasok ezek : 1) Kassel, Fulda folyó mellet, a' választó Fejedelemnek l a k h e l y e , igen derék fizikai, és matemMi? k a i eszközök' g y ü j t e m é n n y é v e l , és 20,000 lakókkal, 2) Hannau, itt t8>3ben véres csáta történt. 3) F u l d a , egy igen jelesen épültt templommal, mellyben Sz. Bonifacziusnak teste tartatik ; porczellán F a b r i k á v a l , és erdő oskolával. IX,

Haszsziai

Nagy herczegség.

Ez a' Nagyherczegség a' Naszszaui , Frakfurtl, és Haszsziai választó Fejedelemség' birtokai által két részre szakasztatik, 170 négyszegű mértföldnyi, 575,000 lakókkal. A' Státus' jövedelme 4 millió forint. Hadi ereje 9 0 0 0 fegyveresekből ál. A z Uralkodó Nagyherczeg L a j o s , ki hajártolan hatalommal él. Jelesebb várasok e z e k :

( 86 )

-

-

1) Darmstadt, a' Nagyherczcgnek lakóhelye, néhány F a b r i k á k k a l , és 12,000 lakókkal. 2) Maincz (Moguntia), igen eró's váras, mellyben az egész Ncinet szövetség közösőrizetet tart, vannak szép gyűjteménnyel a' Romai régiségekből, és 23,000 lakosai. 3) Giefsen, egy Universitással. 4) Offenbach a* Menus mellett , szépváras , az Isenburg-Birstein Herczége , sok Fabrikákkal , és 9000 lakókkal. X.

H o l s t e i n i , és

Lauenburgi

Herczegség.

Ezekről, mint a' Dánusi Király' birtokairól Dániánál szólunk. XI.

Luxemburgi

Nagyherczegség.

Erről Belgyiumnál van szó. XII.

Szakszen

Veimári

Nagyherczegség.

Ez a* n a g y h e r c z e g s é g , a' Veimári, és Eisenachi két herczegségekből á l , 66 négyszegű mértföldnyi, 193,000 lakókkal. A' Státus' jövedelme millió forint. Hadi ereje ÍOOO fegyveresekből ál. Az uralkodó Nagyherczeg Káról Augustus, kinek hatalma a 1 népnek 3i képviselőji által megvan határozva. A' jelesebb várasok ezek : 1) Veimár , a' Nagyherczegnek lakóhelye ; sok tudománybéli intézetek, egy, 100,000 kötetekből álló, könyvtár , földirási ösmereteket terjesztő társasag , szabad rajzoló oskola , és 10,000 lakók találtatnak e' várasban. 2) Jena, hol egy hires Universitás , tudós társaság , különöisen az ásványok' országára nézve , és 5000 lakék vannak iSoöban itt nevezetes ütközet történt. 3) Eisenach , külömbféle Fabrikákkal , és §>200 lakókkal. XIII.

Szakszen

Gothai

Herczegség.

Ez a' Herczegség két fő részekből ál, tudni i Ilik; a'Gothai, és Altenburgi Herczegségekből, 55 négyszegű mértföldnyi, igO.OOO lakókkal. A' Státus1 jövedelme i i millió forint. Hadi ereje 2400 fegyveresek.

-

(87)

-

re beosültetik. Az uralkodó Herczeg Augustus Emil Leopold. Jelesebb várasok: j ) Gotha, a' Herczegnek lakóhelye, jó porczellán, gyapjú, és pamut Fabrikákkal, it,5oO lakókkal. 2) Schnepfenthal , egy természeti ritkaságok' gyűjteménnyevei , és ama' híres Salczmannak jeles nevelői intézetével. 3) Altenburg , egy Gyimnáziummal , és k ö n y v tárral. XIV.

Szakszen

JVIeinungeni

Herczegség.

Ez a' Herczegség 18 négyszegű mértföldnyi, 54,000 lakókkal. A' Státus' jövedelme 525,000 forint. A' katonaság 300 főból ál. Az uralkodó Herczég Bernárd. Jelesebb várasok: 1) VIeinungen, Verra folyó mellett , a' Herczegnek lakóhelye. 2) Sonnenberg, külömbféle aprólékos portékákkal kereskedő váras. XV.

Szakszen

Hildburghauzi

Herczegs]ég.

Ez a' Herczegség sem fekszik egészszen egy végben , egy darabja a' Vürczburgi Nagyherczegségben a* többitől el szakasztva van , 10 négyszegű mértföldnyi, 29.200 lakókkal. A' Státus' jövedelme 200,ooo forint, katonasága 400 főből álló. Az uralkodó Herczeg Fr'tderik. Lrgjelessebb váras: Hildburghauzen (Hiltpershusia) , a' Herczegnek lakóhelye. XVI.

Szakszen

Koburg Saalfeldi czegség.

Her-

Ez a' Herczegség 17 négyszegű mértföldnyi , 5JOOO lakókkal. A' Státus' jövedelme 300,000 forint, katonasága 800 főből álló. Az uralkodó Herczég Erne6tus. Jelesebb várasok: 1) Koburg , Itcz folyó mellet , a' Herczegnek l a k ó h e l y e , külömbféle F a b r i k á k k a l , egy Gyimnáziummal, melly Kazimiriánumnak n e v e z t e t i k , közel a' várashoz, egy hegytetőn van építve Koburg vára. 2) Saalfeld , Saale fol^ó m e l l e t t , néhány FAbrikákkal.

-

( 88 )

-

XVII. B r a u n s c h v e i g V o l f e n b ü t l e l i Her. c z e g s é g. E' Herczegségnek részei szanaszétt fekszenek , mindenestől , mint egy 72 négyszegű mértföldnyi. 209,300 lakókkal. A' Státus' jövedelme 1,300,000 forintra becsültetik. Katonasága 2000 főből ál. Az uralkodó Herczeg Káról , ki , mint h o g y Attyának la belle alliance' vidékén történtt vitézi halála miatt gyenge korában jutott volna a' kormány s z é k r e , a' Hannoveri Királynak Tútorsága alatt van. Jelessebb várasok : 1) Braunschveig , Okker folyó mellett , a' Herczegnek lakóhelye, 29,900 l a k ó k k a l , papiros, posztó, és e g y é b b F a b r i k á k k a l . 2) Volfenbüttel , hasonlóképp' Okker vize mellett , erős váras , mellyben egy 200,000 kötetekből álló könyvtár, Lessing Filosofus emlék oszlopa, Gyimnázium , fegyvertár, és sok Fabrikák találtatnak. XVIII.

Naszszaui

Herczegség.

Ez a' Herczegség 103 négyszegű m é r t f ö l d n y i , 300,000 lakókkal. A ' Holczapfeli , és Schaumburgi Lahn folyó mellett f e k v ő , 3 négyszegű mértföldnyi Herczegi Urodalmak i s , — i s m é t , Joánnes, vagy Bischofsberg is mellyet ő F e l s é g e , kegyelmes Urunk, l ő Ferencz i8löban Metternich Herczegnek ajándékozott , a' Naszszaui Herczegségben van. A' Naszszaui Herczegségnek jövedelme 2,000,000 forintra megy, katonasága 30O0 főre tétetik. György Vilhelm az uralkodó Herczeg. Jelesebb várasok: 1) Viesbaden , a' kormányszéknek h e l y e , igen híres meleg ferdővel. 2) Kirchheim, a' Herczegnek közönséges lakása. 3) Diecz, hol igen nevezetes fa nevelő intézet van, mellyben 7OO alma — és 3oo körtvély fajok találtatnak. 4) Fachiiigen, híres savanyú vizzel. — 5) Selters , falu, igen nevezetes savanyú v i z z e l , mellyel n a g y a' kereskedés.

XIX.

Meklenburg-Schverini

Nagyherezegtég.

-

89 )

-

Ez a' N a g y h e r c z e g s é g 224 négyszegű mértföldnyi, 349,500 l a k ó k k a l . A' Státus' jövedelme i j millió forint. katona-ága 3800 főből ál. Az uralkodó Nagyherczi g Friderik F e r e n c z , kinek hatalma batároztatott. Jelesebb v á r a s o k : l ) Sohverin , fő váras, az illyetény nevű hoszszában 3 — széllében p e d i g 1 mértföldnyi tó mellett, gUOO lakókkal. 2,' Ludvigslu8t , a' Nagyherczegnek lakóhelye , e g y oskola mestereket formáló intézettel. 3) Rostok , e g y Universitással. XX.

Meklenburg Streliczi czegség.

Nagyher-

Ez a' Nagyherczegség 36 négyszegű mértföldnyi, A' Státus' jövedelme 450,000 forint, katonaságának száma 800ra »negy. Az uralkodó Nagyherczeg Káról Lajos Friderik. Jelesebb várasok: 1) íljstrelicz (SKeuflrelífc), a' Nagyherczegnek la. k ó h e l y e , az egész váras csillag f o r m á j ú , minthogy minden utszák a' páozon öszve jönnek. 2) íljbrandenburg (Síeubranben&urg), néhány Fabrikákkal.

76,000 lakókkal.

XXI.

Oldenburgi

Nagyherczegség.

Ez a' Nagyherczegség 117 négyszegű mértföldnyi

196,000 lakókkal.

A' Státus' jövedelme 1,200,000 fo-

rint , katonái i6gOen vannak. Az uralkodó Nagyherczeg Péter. Jelesebb városai: 1) Oldenburg, Ilunte folyó mellett, a' Nagyherczegnek l a k ó h e l y e , egy Gyimnáziummal, és 5100 lakókkal. 2) ütina (Eutin), a' Lübeki Herczegségben. XXII.

Anhalt

Deszszaui

Herczegség.

Ez a* Herczegség 17 négyszegű mértföldnyi , 5.3,000 lakókkal. A' Státus' jövedelme 5no,OOo forint, 800 katonája van. Az uralkodó Herczeg Leopold, Jelesebb várasai: 1) Deszszau , Mulde folyónál , a' Herczegnek lakása , néhány jó Fabrikákkal.

-

( 90 )

-

S) Zerbst (Servesta), ez az egész Herczrgségben leg n a g y o b b váras , 80OO l a k ó k k a l .

XXIII. A n h a 1 t B e r n b u r g i

Herczegség.

Ez a' Herczegség 16 négyszegű mértföldnyi, 35,200 lakókkal. A' Státus' jövedelme 360,000 forint, 400 katonát tart. Az uralkodó Herczeg Elek Friderik. J-clcsebb varasai: 1) Bernburg , Saale folyó mellett , az országló széknek helye. 2) Ballenstádt, közönséges lakása a' Herczegnek. XXIV.

Anhalt

Kötheni

Herczegség.

Ez a' Herczegség 13 négyszegű mértföldnyi , 28,900 lakókkal. A' Státus' jövedelme 230,000 forint. 40.) katonát tart. Az uralkodó Herczeg Lajos. Jelesebb várasok: 1) Köthen, Zittau pataknál, a' Herczegnek lakóhelye , néhány Fabrikákkal. 2) Gusten.

XXV. S c h v a r z b u r g Sondershausen Herczegség. Ez a' Herczegség 17 négyszegű mértföldnyi, 45,000 lakókkal. A' Herczegség jövedelme 27,5,000 forint, katonasága, lásdd' a' ií6ik számat. Az uralkodó Herczeg Günther Friderik Káról. Leg jelesebb váras: Sondershausen , a' Herczegnek lakása. XXVI,

Schvarczburg K u d o l s t a d t i

Her-

czegség. Ez a' Herczegség 19 négyszegű mértföldnyi , 54,000 lakókkal. A' Herczegség' jövedelme 220,00u forint. E z , és a' 25ik szám alatt meg nevezett Herczegség, együtt 650 katonát tartanak. Az uralkodó Herczeg Friderik. Leg jelessebb váras: Rudolstadt, Saale folyó mellett, a' Herczegnek lakóhelye. XXVII.

Hohenzollern Hechingeni czegség.

Her-

Ez a' Herczegség ^ négyszegű mértföldnyi, 13.000 lakókkal. A' H e r c z e g 8 é g ' jövedelme So.ooo forint.

-

C 9' )

-

Az uralkodó Herczeg Friderik. Jelessebb váras; Hechingen, a' Herczegnek lakása, egy Gyimnáziummal. XXVIII. H o h e n z o l l e r n S z i g m a r i n g i Her. c z e g s é g. Ez a' Herczegség 20 négyszegű mértföldnyi , 38.500 lakókkal. A' Ht rczegségnek jövedelme 300,000 forintoknál többre megy. Az uralkodó Herczeg Antal. Jelesebb váras: Szigiraringen, Duna mellett, a' Her. czegnek lakása. E' Herczegség alá tartoznak a' Fürstenbergi urodalmak is. XXIX. L i c h t e n s t s i n i H e r c z e g s é g . Ez a' Herczegség a' Faduczi, és Schellenbergl ítrodalmakból ál, Helveczia, és Tirol között 2j négyszegű mértföldnyi , 5000 lakókkal. Ez a' Herczegség esztendőnkint behoz 40,000 forintokat. Az uralkodó Herczeg Liechtenstein Káról, kinek még az Austriai birodalomban is tágos birtokai vannak. Faducz a' nevezetesebb hely. XXX. R e u s z s z i H e r c z e g s é g . Ez a' Herczegség , melly Graiz , Burg , Gera , Schleicz , Lobenhtein Urodaímakból ál , Elsler , és Saale folyók mellett fekszik, 23 négyszegű mértföldnyi, 74,F'OO lakókkal. Az esztendei jövedelem 550,000 forintokra megy. Négy herczegel; bírják az egész Ilerczegséget. Jelesebb helyek: 1) Gráicz , Elster folyó mellett , néhány Fabrikákkal , o*kola mestereket, és Prédikátorokat formáló intézettel. 2) Schleicz , posztó , pamut , és Musselin Fabrikákkal. XXXI. L i p p e Detmoldi H e r c z e g s é g . Ez a' Herczegség Lippe, és Verre f o l y ó k mellett fekszik, 21 négyszegű mértföldnyi 70,000 lakókkal. Az esztendei jövedelem 300,000 torirt. Az ural. kodó Herczeg Pál Sándor Leopold, van 9OO katonája, J.egjelessebb váras: Detmold, a' Herczegnek lakásaegy Bibliai társaságnak helye. XXXII.

Lippe Sehauenburgi

Herczegség.

-

C9 0

-

Ez a' Herczegség, mellyel a' Vezer által foly, 10 négyszegű mértföldnyi , 23,700 lakókkal. A* Herczegség' jövedelme 215,000 forintokra becsültetik. 400 katonákat tart. György Vilhelm az uralkodó Herczeg. Legjelesebb váras : Bükkeburg , a' i]erc;egnek lakása. XXXIII.

Valdekki

Herczegség.

Ez a' Herczegség 21 négyszegű mértföldnyi , E d e r , és Diemel folyók mellett fekszik , 50,000 lakókkal. Az esztendei jövedelem 400,000 forint. 1800 katonát tart. Az uralkodó Herczeg György. Jelesebb h e l y e k : i ) Korbach , 2) A' Herczegnek lakása Arols e n , 3) P y r m o n t , híres ferdőkkek XXXIV.

A' s z a b a d

Várasok.

1) L ü b e k k (Lubeca), a' hajókázható Trave folyő mellett, régi mód szerint épültt váras, f a l l a l , és sánczokkal van k e r í t v e , egy Gyimnáziummal; C z u k o r , pamut, selyem, b á r s o n y , keményittő, és e g y é b b Fabrikákkal , és 25.500 lakókkal. A' váras e g y köztársaságot (Respublikát) formály , mellyet 4 P ° l g á r mesterek , 16 tanácsosok kormányoznak. Az egész ridék, melly Lübekk várashoz tartozik 5> négyszegű mértföldnyi, és 400,000 forintot hoz be. 2) Frankfurt , Menus vize mellett, melly felett egy 400 lépésnyi hoszszuságu ko hid van építtve , nagy kereskedő váras 43,000 l a k ó s o k k a l , az itt való Sz. Bertalan' templomában koronáztattak meg a* Romai Császárok jó darab üclöig. E' szabad várasnak •vidéke rakva van gyönyörű kerti h á z o k k a l , ég nagykaszun kertekkel. 5) Bréma (33remett) Vezer folyó mellett, szabadva ras, mellynek v i d é k e 3J négyszegű mértföldekre ter. j e d , a' kormányozás 4 polgár mesternek, és 24 tanács bélieknek kezeiben van , k i k mindnyájan Reformátusok. A' várasnak esztendei jövedelme 4°0,ooo forintokra b e c s ü l t e t i k , van egy L u t h e r a n a , é s , egy Reformáta fő oskolája , csillag visgáló építménnyé, «ok Fabrikája , és 37,700 l a k o s a i , k i k részint Lutheránusok , részint Reformátusok. 4) Hamburg, Elbe folyó mellett, gazdagságara, és ki terjedtt kereskedésére nézve Német országban

-

C 93 )

leg nevezetesebb , kerülete 2 órányi 107,000 lakók, kai , kik nem csak Német országgal , hanem égés» Európával, süt Amerikával is kereskednek. Az igazgató hatalom Aristo-demokratika , tudni illik a' fő hatalom a' Tanács, és a' polgárság mfllett van. A' Tanács 4 polgár mesterekből, 24 tanácsosokból, és ír ég néhány tokokból ál. A' váras* jövedelme i,000,OCO tallérok ra niegy, vannak szárrtoían Fabrikál, tudományra gyüitemérnyei, 2 Gyimnáziuma . egy 80,000 kötetekből álló könyvtára, hires pénz váltó intézettyei ; még egy 6 négyszegű mértföldekre terjedő vidék tartozik e> Varashoz.

Burkus ország,

vagy is

Pruszszia.

(Regnum Borussiae).

1. Hol fekszik

Burkus ország, -és mellyek h

A* Burkus Státus keleti-, és nyúgotti részekre, mellyek egymástól el vannak választva, osztatik fel. — A' keleti, és nagyobbik rész, a' keleti hoszszuságnak 27° 40'től fogva a' 40°30'ig, az éjszaki szélességnek pedig 4ţ)° 45'től fogva az 55° terjedel ; Határjai ezek : éjszakról , a' Bálti tenger. Keletről, Orosz o r s z á g , Lengyel Királyság d é l r ő l ; Austriai, S l é z i a , Morva, Cseh, Saxoni országok, a' Reuszszi, Gothai-, Veimári, és Schvarczburgi Herczegscgek. nyúgottról, a' Haszsziai választó Fejedelemség, Hannoveri királyság, Braunschveigi, és Meklenburgi H e r c z e g s é g e k . — A' nyúgotti, és kissebbik r é s z , a ' k e l e t i hoszszuságnak 23° 30'től fogva a' 27°ig, az éjszaki szélességnek, p e d i g 4o° lO'től fogva az 52° 30'ig terjedek Halárjai e z e k : é j s z a k r ó l , a'Hannoveri, és Belgyiomi Királys á g , keletről, a' két L i p p i , V a l d e k k i , két Haszsziai, és Naszszaui Herczegségek, délről, Haszsziai nagyherczegi , és Bavariai Rajna melléki tartományok , é» Franczia ország; nyúgottról, Bclgyiom.

2. Milly nagy, és milly népest

-

94 )

-

Az egész Státus öszveséggel uOOO négyszegű mértföldnyi. Képessege 10,094000 lélekre megy.

3. Minő előmenetellel űzik a' lakósok a' tudom kereskedést, és mesterségeket ? A' Burkusok igen nagy előmenetellel űz'k tudományokat, vannak híres üniver«itás>aik , és számtolan legjobb rendű fő, és alo>koláik, dics»kedhetnek is ők több világszerte ösméretes tudó* Férifiakkal. A' kereskedés mint vizén , mint szárazon virágzó állapotban van. A' mesterségek nagy sörényscggel gyakoroltatnak, a' Fabrikák nagyon el terjedttek , és méltán nevezetesek. 4. Minő karakteruak a' lakósok? A' Burkusok sörények , tudománykedvellők, éles elméjűek, találmányosok, a'Fejedelem* szolgálattyában kűlönössen hívek , de felette kérkedők. 5. Minő nyelvel élnek a> lakósok ? A' Német, mint fő nyelven kívül, még a' Lengyel,. Valloni, Vandalusi, és Franczia nyelv» k is hallatnak.

6. Miféle púlsá'i alkotmánnya van e' Státus Egy Monarka mint eddig határozatlanul országolt, de a' mostani Uralkodó őnkínt részvét'lt enge. dctt a' Nemzetnek a* törvényhozásban. A' .Vlonarkhia mint a' férjfiui, mint a' leányi ágra nézve örökös. 7. Ki a' mostani tíralkodó ? 3'ik Friderik Vilhelm. g. Minő Religyió van az országban ? Uralkodó Religyió a* Lutherána, azonban minden vallásbeliek egyenlő szabadsággal élnek ; a' katholikusok kivált nagyszammal vannak, ezeken kívül, még sok Reformátusok , Unitáriusok , 's a' t' találtatnak. 9. Mennyire megy a' Státus'' jövedelme ? Mint egy 60 millió forintokra becsültetik. 10. Mennyire megy hadi ereje ? a5o,ooo fegyveresekre.

-

( 95 )

-

11. Mellyek a1 hegyeit Sléziában az Óriási, és Kárpáti bérczeknek rgyrésze. Szakszoniában a' Harcz hegy. Az alsórajnai Nagyherczegségben p e d i g délszakról a' Hundsrükki zordon bérez, mellyet nagy erdó'ség borit, nevezetes.

12. Mel/yik folyó víieil A'nevezetesebbek ezek: 1) Az E l b e , melly a' Havel , és több folyókat fel vevén , a' Burkus határokból ki lép. 2) O d e r a , mellyel a' Varta egyesül. 3) Visztula, mellynek két á g a , úgymint: a ' N ó g a t , és O Visztula az úgy n' vezeti Frifs Haffba (sinus Nerungiae , s. lacus Venedicus) , a' másik nyúgotti Óga pedig Dánczigon alól, Veikszelmundénél a' Bálti tengerbe tér. 4) V e z e r , melly a' Státus' nyúgotti részét csak kevéssé érenti. 5) Rajna , melly a' Burkus Státus' nyúgotti részében a' Mozella, A h r , L i p p e , és e g y é b b folyókkal e g y e s ü l , ázután a' Belgyiomi határba lép.

13. Mellyek a' tavai í A'külömbféle tavaknak száma közel ezerre megy. Említésre leg érdemesebbek e z e k : 1) a' Spirdingtó , mellynek kerülete 12 mértföldnyi. 2) a' Maur, vagy Angerburgi t ó , mellynek hosz« eza 1 , szélessége p e d i g mértföldnyi.

3) a' Ruppinertó, mellyen által foly a' Rhin folyó.

4) a' Streiczigitó kellemetes izü menyhalairól nevezetes.

14. Mind éghajlattya van ú' Burkus Státusn Altallyában véve mérsékeltt, és egésséges, — a"1 hegyek között durvább, a' Bálti tenger felé p e d i g nedv e s e b b , és változóbb.

15. Mellyek az ország' termései? Főtermései e z e k . Szarvasmarhák, j u h o k , lovak (nem elegendók), górt vésik kivált Pomerániában , n Ve*ztfaliában ; kecskék , szamarak , öszvérek , med-

-

c 96 )

-

v < k , farkasok, szárnyasállatok (kivált ludak P o m f . r á n i á b a n ) , m é h e k , s e l y e m b o g a r a k , külömbféle halak. — I s m é t ; g a b o n a , h a j d i n a , hüvelyes veteme. n y é k , földialma, répa, bor (a' rajnai v i d é k e k b e n ) , len (kiilönössen S l é z i á b a n ) , k e n d e r , festőfuvek , '» a* t. T o v á b b á — e z ü s t , r é z , ólyom . v a s , s ó , timsó, porczellán f ö l d , borostyánkő (a* Bálti tenger' partokon) m á r v á n y , alabastrom, ásványos v i z e k 's a' t.

16. Minő részekből ál így

Burkus Státus ?

A' Burkus Státus 10 tartományokból á l , mellyek neveztetnek: I.

B r a n d e n b u r g .

Itt, — sőt az egész Státusban Berlin (Berolinum), a' fő váras , Spree folyó' két parttyain , kerülete harmad fél ó r á n y i , a' Királynak l a k ó h e l y e , és Europa' szebb várasinak e g y i k e , i55,000 l a k ó k k a l . Berlinben 31 külömbféle vallásbcli templomok, gyönyörű é p ü l e t e k , és paloták, e g y Universitís. k i r á l y i k ö n y v t á r , c s i l l a g v i s g á l a s , fűvészikert , sok tudomány — mesterség — természetbéli gyűjtemények , tudós társ a s á g o k , 5 Gyimnáziumok , süket n é m á k ' , és v a k o k ' o s k o l á j a , — e g y é b b jótévő i n t é z e t e k , egv hadban csonkúltt k a t o n á k ' háza e' fellülírással; ,,Laeso , et invicto m i l i t i , " és temérdek igen jeles F a b r i k á k találtatnak. 2) P o t s d á m , g y ö n y ö r ű váras, egy királyi várral, és 18,000 l a k ó k k a l . — 3) Frankfurt . Odera folyó mellett , j ó l épültt váras I2.COO lakókkal. II.

P o m e r á n i a.

E' tartományban Stettin a' fő váras, az Oderának bal parttyán , egy k i r á l y i v á r r a l , 2 G y i m n á z i u m m i l , IO templomokkal , és 22 OOO l a k ó k k a l ; ama' N a g y Fridqriknek itt egy emlék oszlop van e m e l v e , találtatnak még több nagyon virágzó állapotú F a b r i k á k ls e' várasban. 2) Stargard. 3) Stralsund. 4) Köslin. III.

Egy

résznyi

Szakszonia.

Itt a' fő város M a g d e b u r g , híres eró'sség, az F l b e folyó mellett , 27OOO l a k ó k k a l , k i k igen eleven

-

97 )

-

k e r e s k e d ő t ííznel;, 2) Merseburg, 3") Halle , Saale folyó mellett , egy IJniversitással, csillagvisgálási-al, és 20,000 kötetekből álló könyvtárral , 4) Vittemberg, hol Luther', és Melanchton' tetemt ik fekszenek, 5) Stolberg., az ugyan illyetény nevű Grófság L a n , 6) Erfurt (Erfordia), egy Universitá sal. IV.

V e s z t f á 1 i a.

Itt a' fő váras Minden, a' Vezer fölyó mellett; nem meszsze van e' várastól a' Vesz'ali kapu (pörta Vestphalica), vagy is a' Vezeribérozek' ryilása. 2) Münster , az Aa folyó mellett, három Gyim* náziummal. V.

A' J ü l i c h - K l e v e - B e r g y

tartomány»

Itt a' fő váras Kleve , igen kellemetes tájékban, 2) Düsseldorf, egy a' Hajna melléki l t g ' i e b b várasok közül. 3) Holonia (^ő(n\ régi jeles váras, a' Raj* n a ' b a l parttyán, sok Fabrikákkal , és 5o,000 lakókkal , kik ama' nevezetes Kolóniai vizzel nagy kereskedést űznek; Az itt való Káptalan templom valóságos remek míve a' Gotthusi építésnek , mellyben a' 3 sz. Királyok' testei tartatnak ; Koloniában láthatni a' Sz. Orsola', és i i.oOO vértanú szűztársainak erekléjit is; ama' világszerte nevezetes képíró Ruben is ©' Várasban született. Az A l r a j n a i

tartomány.

A' fő váras itt Aachen (Aquisgranum), híres meleg ferdőkkel, posztó, kazimir, tő, és egyébb nevezetes F a b r i k á k k a l , és 27,000 lakókkal. 2) Koblencz (Confluentia), igen románto-< v i d é k b e n , e' váradnál egyesül Mosella a' Rajnával. 3) (Trier Augusta Trevirorum), Mosella folyó mellett, hol egy Gyimnázium, és 70,000 kötetekből álló könyvtár van. VII.

Nagyobb

résznyi

S í é i Iái

A' fő váras itt Breslau (Vratislavia), Odera, és Ohlau folyók' egyesülésénél , két mértföldnyi kerületű , jól épültt váras, 28 katholika, n '"therána, 1 Reformáta templomokkal, lő betegházokkal é« 62,000 l a k ó k k a l ; vannak e' várasban 14 nyilvánt-ágos könyvtárok , 5 nyilvánságos pénzbéli gyűjtemények , sok

-

98 )

-

anitói intezetek, egy katholika Universitás, 2 Luther; Gyimnáziumok, külömbféle F a b r i k á k , és sörény kereskedés. — 2) Oppeln, Odera folyó mellett. 3) Liegniczí 4) Görlicz. VIIL

P

o

z

e

n.

A' fő váras itt Bromberg, Brahe folyónál. 2) Poí e n , Vártha folyó mellett. IX.

Nyúgotti

Prusz8zia.

A' fő váras itt Danezig (Dantiscum, seu Gedanum), n a g y erősség, melly mellett a' Radaune , és Mottlau folyók Visztulával egyesülnek, igen el terjedtt kereskedéssel, két Gyimnáziummal, több tudós társaságokkal, nevezetes Fabrikákal, és 47,000 lakókkal. 2) Marienverder. 3) Thorn , Visztula mellett , az itt lévő Sz. Jánós templomban láttatik amaz 1 74^ban itt született hires csillagvisgálónak Kopernikusnak siroszlopa. X.

Keleti

Pruszszia.

A' fő váras itt Königsberg (Regiomontum), nem meszsze l'regel (chronus) folyónak torkolattyától, két órányi kerületű , 55,000 lakókkal , e' varasban egy Universitás, tanítói i n t é z e t e k , k ö n y v t á r o k , tudományos gyűjtemények; és számtolan Fabrikák találtatn a k ; itt született a m a ' n a g y n e v ű Filosofu6 Kant limanuel, 2) Gumbinnen Pissa folyó mellett. Jegyzés. A' Neuschateli Kanton Helvecziában a' Bur. kus Király' Statusaihoz tartozik, lásdd fellyebb Helvecziát.

Austriai

Birodalom.

(Impérium Austriacum. £>a$ Ocflerreid;iftl;e &aifcrt$unt)<

1. Hol fekszik, és mellyek hat árjai? Az Austriai Birodalom (Lombardi- Velenczci Királyságot is ide értvén), a' keleti hoszszuságnak í6°tól fogva a ' 4 4 ° i 5 ' i g , az éjszaki szélességnek ped i g 42* 2i'től fogva az 5i°ig terjedek Határjai ezek :

-

(99)

-

éjszakról Szakszonia, Burkus ország, Krakau szabad várasi vidék, és az Orosz birodalom. Keletről ismét az Orosz, és Torok tartományok. Délről újra Torok ország, az Adriai tenger, Pó folyó víz, melly áz Egyházi , Modenái , Pármai , és Szardiniai Státusoktól választtya az Austriai Birodalmat, — továbbá Tessi* no, vagy Ticino folyó, mellynek vize által ismét a' Szardiniai birtokoktól váíasztatik a' Birodalom. Nyúgottról a' Nagy tó (lacus Verbanus. olaszul: lago maggiore), Helveczia, és Bajor ország. 2. Milly naşy , és milly népes! Az egész Austriai Birodalom i2,20j négyszegű mértföldnyi. Lakosinak száma 28 milliónyi, g. Mennyire megy a' Birodalomnak jövedelme l5o millió forintokra. 4. Mennyire megy hadi ereje ? I8t7ben állott a' hadi erő 465 Generálisok alatt 58 gyalog— 38lova8 — 5 ágyús (artillerie) Regementeliből, és így béke'üdejében mint egy 150 ezerből—* háborús üdőben pedig 3 annyiból is á l . — Most valamellyes tengeri ereje is van a'Birodalomnak, mel.'y 3 linea hajókból, 2 Fregattból, és 24 saluppokból ál. 5. Ki a' mostani Uralkodó az Austriai Birodal Ö Felsége kegyelmes Urunk E l s ő F e r e n e z , ki öszveséges tágos tartományira nézve e' titulussal: Austriai Császár , tiszteltetik. Született i~68ban, Í7y2iktől fogva országol. 6. Minő részekből ál az egész Birodalom ? Ezekből: 1) A' Német Tartományokból.

2) Az Illíriai Királyságból.

3) A' Lombardi Velenczei

Királyságból,

4) A' Magyar Státusból. 5) Az Erdélyi Nagy Fejedelemségből. 6) A' határoizö katonai kerületekből.

7) A' Dalmaezlai Királyságból. 8) A' Gallicziai Státusból.

—

N i met

( 100 ) I

—

Tartományok.

1. Mellyek a' Kémet tartományoki Ezek: 1) Az Austriai Fő Herczegség.

2) A' Cseh Királyság. 3) 4) 5) 6) 7)

A' A' A' A' A*

Morvái Markgrófság. Sléziai Herczegség. Stájer Herczegség. Tiroli llerczegi Grófság, Falkensteini Grófság.

2. Minő nyelvel élnek e' német tartományok' Német nyelvel, melly legkiterjedttebb, és némelly tájékokban tisztábban, másokban p e d i g rutul ejtet i k , ismét Cseh Tót eredeti» nyelvek Tirolnak déli v i d c k j e i b e n hibás ejtésii Olasz beszéd is hallatik.

3. Minő Religyió van ey tartományokban ? Uralkodó Religyió a' Katholika , melly 4 (Bécsi, S a l c b u r g i , P r á g a i , Olmüczi) Érsekektől, és 10 Püspököktől szolgáltatik ki *). Vannak Protestánsok , és Zsidók is nagy számmal.

4. Minő előmenetellel űzik a' lakások «' tudo ker eskedést, és mesterségeket ? Igen szép előmenetellek Bécsben, Prágában hires Universzitások, virágzó A k a d é m i á k , több helyeken p e d i g L y c e u m o k , derék fő, és aloskolák , számos leg jobb rendű nevelői intézetek találtatnak. Kiilönössen Gyimnáziumok vannak Austriában 1 1 , Cseh országban 2 5 , Morva, és Sléziában J2, Stájer országban 5 számmal. — Tirolban 8 számmal. A' kereskedik naponkint k i l l y e b b , és kíllyel>b terjed. A' mesterségek értelmes mívesektől gyakoroltatnak.

*) a' helyek , mellyekben Püspökök vannak , ezek : St. PóU ten , Lincz , Sekkau , Budveis ; Ivöniggracz , Leitmericz , Brüii , Guik, litixen, Tri«ut.

, — C 101 ? — 5. Minő karakteruak «' lakósók ? A' lakósok fáradhatlan szorgalmuâk, és általlyáhan véve Német o r s z á g ' t ö b b i lakosival meg egyeznek,

6. Mellyek e' német tartományoknak nevezetes 1) A* már említett Óriási bérez (montes Sudeti. Síicfen -- (SeBirge) , Sléziai, és Cseh határokban. 2) Orteles , vagy Ortles , erról is már fellebb szó volt. 3) Klokner (@ro(i = ©íoefner) , 12,978 lábnyi magasságú, a' Tiroli, Salczburgi, Karinthiai határokban. 4; Havas hegy ((2d;neeberg), Austriában Ens folyón alól. 6348 lábnyi magasságú. Egyébberánt a' IIelveczi3i Havasok Tirol , és Stájer országokban igen k i terjeszik ágaikat.

7. M llyek ime' német tartományoknak jelese vizei ? 1) A> D u n a , mellybe a ' T r a u n Stájer országban eredő folyó Steyerecknél foly, 2) Enns (Anisus), jókora folyó víz, Salczburgban ered , Ens városnál pedig a' Dunaval egyesül. 3) Dtáva (Dravus b e Cörau), T i r o l y b a n ered, és $tájcr országot át follya. 4) Száva (Savus. bie @au) , Karnioliából j ö n , Illíriai Királyság, és Stájer Herczegség között jó dara. b i g határt szab. 5) Inn (Oenus), melly Helvecziában a' Graubiindeni Kantonban ered, Tirolt átfollya, Hall váras mellett hajót bi-r, innen Bajor országba l é p , Markel várastól nem meszsze Paszszauig Bajor , és Austria országok között határt s z a b , itt a' Dunába e l e g y e d i k . 6) Odera , erről már fellebb. 7) Elbe (Albisj) , melly Moldva , Éger , és Izer folyókat öblébe fogadván Cseh országból Szakszoníába foly. 8) Morava (Marus. bie 2)?ard;), Morva országnak éjszaki határaiban fakad.

8.

Mellyek a' német tartománybeli

jelesebb

tava

1) Austriában Ennsfolyón f e l i ü l : G e m ü n d n e r , vagyis T r a u n t ó , — Hallstátter — és Atter jó ízű h a . Jakkal bővelkedő tavak.

-

( loO

-

S) Karinthiában (Klagenfurti k e r ü l e t b e n , melly most Stájer országhoz van k a p c s o l v a ) , Vertertó, mértföldnyi hoszszuságu , mellytöl Klagenfurt várasig a' kereskedés könnyebbítésére csatorna ásatott. Említésre méltó a' Bécsi Ujhelig tartó csatorna is.

9. Mellyek a' fö termések ? G a b o n a , gyümölcs, b o r , komló (Cseh országban l e g j o b b ) sok len, k e n d e r , sáfrány, repcze, edesgyök é r , dohány, festő füvek, Rabarbara. — Erős lovak, juhok, jú szarvasmarhák (kiváltképp' Tirolban), medvék, farkasok, szelíd, és vad szárnyas állatok, 's a' t. — Arany , ezüst , czín (Cseh országban) , ólyom , vas (kiilönössen Stájer országban) , eleven kéneső , kobáltércz , kőszén , kénkő , tűzkő , porczellánföld , piskolcz, s z ó d a , kő o l a j , k o n y h a s ó , timsó, némelly drága k ö v e k , márvány, 's a' t.

10. Miképp' osztatik fel mindenik tartomány ve , és mellyek a' nevezetesebb helyek ? így osztatik fel:

I) Az Austriai fő Herczegség, mellyhez Salczburg ez előtti Herczegség, és az Inn fertály is tartoznak, 707 négyszegű mértföldnyi. Határoztatik éjszákról C s e h , és Morva, — keletről M a g y a r , délről S t á j e r , Karinthia (Illiria) , T i r o l , — nyúgottról T i r o l , és Ba. jor országoktól. Lakosi , í.gjO.OOOél több számúak. Két részre osztatik, Ennsfeletti, és Ennsalatti részre.

Ennsalatti Austria 4 fertályokra osztatik, mellyek

közül 2 a' Dunán túl, 2 pedig ezen innen van ; így

neveztetnek :

1) Bécsi erdő alatt való fertály , hol : a) Bécs (Vienna, v. Vindobona. 2Bi?n), egész Austriai Birodalomban fő váras, Duna mellett, az Austriai Császárnak l a k ó h e l y e , 34 külső v á r a s o k k a l , 2aO,OCO lakókkal. Bécsnek kerülete 3J mértföldnyi. Nevezetesebb épülettyei e z e k : a' Császári l a k á s ; n a g y , de külsők é p p ' nem sokat ígérő épület , mellyhez ama' híres 300,000 kötetekből álló Császári k ö n y v t á r , ismét gazd a g természet — mesterség — pénz — régiségbeli gyűjtemények, kincstár, és égyebb ritkaságok tartózn a k ; a' könyvtár előtt van József' pia.-zcza, mellyen 21 k József Császárnak Zauner mívestől öntött érczképe ál. — Továbbá , az Albert Szakszoniai Herczegnek

— ( 103 ) — palotája; Sz. István Vértanú' (Martir) temploma, mellynek tornya 434 l á b n y i , vagy is 72 ölnyi magasságú, ebben egy verőjével együtt 367 mázsányi harang függ; vannak még ezen kívül 29 kath. Plébánia templomok, mellyek között Sz. Káról' temploma leg ékesebb. A' Császári temetkező hely a' T . T. Kapuczinus Atyákn á l , — Sz. Ágoston* fiainál (Augusztinusoknál) Krisztina Herczeg Ászszonynak Canóvától készített síremléke megtekintést érdemel. — A' közönséges betegház szörnyű nagy épület 7 Udvarokkal , esztendőnkint 16,000 betegeket fogad fel. — Vannak továbbá szamtolan tudományos intézetek, egy i2}6ban fel állítta. tott IJniverszitás, 90,000 kötetekből álló k ö n y v t á r r a l , és csillagvisgálással, 3 Gyimnáziumok, i fő Normális o s k o l a , 5 más nágyobb oskolák , az apróbb tanítói intézeteknek száma pedig száznál is többre meg\;seborvosló József Akadémia, kereskedési — Thereziánumi vitézi Akadémia, földmérői o s k o l a , és a' szépmesterségek' Akadémiája ; Széplátvány (Bellvedere) jeles épületben van az 1400 darabokból álló Császári képes gyűjtemény. Találtatnak ismét sokféle jótevő intézetek, egy Polytechnikai s z e r z e m é n y , számtolan F a b r i k á k , kiváltképp' a' fél milliót esztendőnkínt behozó jeles Porczellán Fabrika , n a g y divatú kereskedés, 's t e' f. — Bécs mellet van a'Császári gyönyörű nyári lakás Schönbrunn (fons b e l l u s ) , és Laxenburg, itt egyébb nevezetes tárgyokon kívül a* fegyverházban Hunyady Mátyás Királyunknak vas pánczélla láttatik. — b ) Traiskirchen mező váras, hol a' kerületbeli tisztség van. — c) Német újhely (Neapolis Austria e , seu Neostadium : ) (9?euflafct,), egy híres (Js. K. vitézi Akadémiával, Gyímnáziummal, mellette van Nad e l b u r g , hol leg n a g y o b b , és leghíresebb tő — és rézmivbeli F a b r i k a találtatik. — d) Hainburg, a' Dunától nem meszsze, egy régi v á r r a l , Cs. K. fő pordo. hány F íbrikával, hajdan erősség, melly m e l l e t t dicső Eleink nem egyszer vitézkedtek. — e) Baden (Aquae Pannortiae, s. Thermae cetiae), jól épültt váras, híres meleg ferdőkkel , mellyeket e s z t e n d ő n k í n t sok idegenek meglátogatnak , e' várasnak vidéke igen g y ö n v ö r ú , itt van ama'kellemetes Ilona' völgye (Jpe^ leneni^aí), hegyen épültt Rauhenstein, Kauheneck, és Scharfeneck régi vároknak felséges düledékjeivel. —

-

( io4 )

-

Neuhaus, jeles tükör Fabrikával. — g) Klosterneuburg, a Duna mellett, az itt való híres Ágoston Klastromban őriztetik az i5ióba n munkáltt fő Herczcgi korona, h) Ebergassing, falu, mellyben ágyúfurás, és köt derék papirosmalmok vannak.

f)

2) A' Bécsi erdő felett való fertály, h o l : a) Sz. Pölten (Fanom S. Hippoliti), Trasen "folyó mellett, Püspöki lakás, Gyimnáziummal , kő e d é n y , Czicz, és kartony F a b r i k á k k a l . — b) Melk, mező váras, híres Benedek Apátsággal , és Gyim.iáziummal. — c) An? n a b e r g , falu, melly mellett ezüst, és ólyom á*atik. 3) Manhart hegyi felső fertály, h o l : a) Krems, a' fertály beli tisztségnek helye, Lyceummal, és Gyimnáziummal. b) Horn , kisded váras Gyimnáziummal. 4) Vlanhart hegyi alsó fertály, h o l : a) Korneuburg , váras , mellyben a' fertálybeli tiszti hivataly találtatik. — b ) Meissau várasoeska híres sáfrány termesztéssel. — c) Stokerau, a* katonai ruha fő bíztosság helye. — d) Aspern, f a l u , hol az iSOşiki vé? resütközet M á j u s i t — 2 2 vala. Enns feletti Austria, melly Salczburgot ismagában foglallya , 5 kerületekre, vagy fertályokra osztatik,

mellvek imeztk:

1) Hausruck fertály , h o l ; a ) Lincz (Lentia) fő váras, a' Duna' jobb parttyán, 17,300 l a k ó k k a l , e g y P ü s p ö k n e k , s z é k e , Lyceumnak , Gyimnáziumnak, fó normális oskolának ; b ó r , h e g y i Z ü l J (ochra cupri viridis) , gyapjuruha F a b r i k á k n a k j helye. — b) Vels (ovilabis), a' fertálybeli tiszti hivatalynak helye. 2) Traun fertály, h o l : a) E n n H (Anisia) , váras,

kartony Pabrikával. — b) Stey e r , a' kerületbeli tisztihivatalynak lakóvárosa, nevezetes vasmivbeli Fabrikával. — b) Gmunden (Laciaoum), a' Trauntó mellett, e' vára ban van a' sóra ü g y e l ő fő tisztség, melly az egé»z sóskamara jószágot i g a z g a í t y a . — d) Krems. münster (Cremi fanum) , híres Uenedek A p á t s á g g a l , Lyceummal, és Gyimnáziummal, •3) Mühl fertály , hol : Freystadt , Cseh ország' határában , e' várasban volt ez eloţt a* fertálybeli tiszti hivataly, de most Linoznek Duna' bal parttyán el terjedő külsó' várasában találtatik. 4) Inn fertály , hol: Ried mezó váras az lnn

-

( 105 )

-

tályheli tiszti hivatalynak l a k á s a , hol sok p o s z t ó , CB vászon sz<-' vetik. 5) ^alczburgi k e r ü l e t , vagy f e r t á l y , h o l : Salez. hnrg fSali^burgum 1, Salczak iolyó mellet, 13,000 laki'!.kai, egv Érteknek lakába, Lyceummal, kiilömbféle Fabrikákkal. II. C s e h K i r á l y s á g (Regnuw Robemiae'), 951 j i é g y s ' e g ü mértföldnyi 32- g.OOO lakókkal. Határjais é'.-zakról S z a k - z o m a , Butkus ország. Keletről Morva o r s z á g , t-s Austria. Délről Austria, és Bajor ország. Nyúgottril Bajor o r s z á g , és S z a k s z o n i a . — 16 kerületekre o - z ' a t k , mellyeknek , és nevezetesebb helyeiknek nevük imezek : I'rága , Moldva folyó' két parttvain épültt Cseh országi fő váras, mellyben a' Cseh országi fő korm á n y , és ítélő s z é k , a' Megyés Gróf (SMtrggraf), és Érseknek laká-a, tágos királyi v a r , sok templomok, mellyek k
—

C 106 )

—

nevű barát füdözte f e l , ki i s , b o g y a' helyet el ne téveszsze , a' felfedezett ezüstre veté csuháját , innét a ' Hegy Kuttenbergnek (.Kutten csuha, begy), neveztetett. 6) Tábori k e r ü l e t , h o l : Tábor (Taborium. s. Castrnm mortis) igen régi váras. — Ratiborschicz váras eziist bánnyával. 7) Budveisi k e r ü l e t , h o l : Budveis (Eudvicium), királyi váras, Püspöki székkel, Lyceummal, és Gyimnáziummal. 8) Prachini kerület, h o l : Pisek, királyi váras. —rHuszszinecz (J^upineţ;), Huss Jánosnak születéshelye. 9) Klattaui Kerület, h o l . Klattau váras, Gyimnáziummal. — Nepomuck, Nepoinuk Sz. Jánosnak születéshelye. 10) Pilseni k e r ü l e t , h o l : Pilsen (Pilsenum), jól épültt váras, Lyceummal, Gyimnaziummal. — Rokyczan királyi v á r a s , vas bánnyával. Ji) Elbogeni kerület , h o l : Elbogen (Cubitus), királyi váras Eger folyó mellett. — Carlsbad (Thermae Carolinae. Káról' F e r d e j e ) , királyi váras, igen hires ineleg ferdőkkel , savanyú vízzel , és tő Fab r i k á k k a l . — Joachimsthal (Vallis Joachimica. Joákhim' völgye) bánnya váras, ezüst bánnyával. — Platten, ezüst, és czin bánnyával. — S c h l a c k e n v a l d , váras híres Czinbánnyával. — Eger (Egra\ erősített varas Eger folyó mellett, Gyimnáziummal, b ő r , selyem, és posztó F a b r i k á k k a l , az itt való savanyú víz igen nevezetes, és meszsze földre a' váras' pöeséttye allatt palaczknkban el hordatik. 12) Saaczi k e r ü l e t , h o l : Saacz , királyi v á r a s , Gyimnáziummal. — Brüx (Bruxia), királyi váras, Lyceummal , és Gyimnáziummal. — Koinmotau királyi v á r a s , van Gyimnáziumma, fö normális Oskolája, és tímső főzésf. 13) Leitmericzi kerület, h o l : Leitmericz (LitomeTiutn), királyi váras Elbe folyó mellett, Püspöki székk e l , Gyimnáziummal. — T ö p l i c z , kisded váras hires meleg ferdőkkel. 14) Rakoniczi k e r ü l e t , h o l : Rakonicz (Racona) , királyi váras. — Schlan (Slana) , váras , mellyben a* kerületbeli kormány van. 13) Kaurzimi kerület, hol: Kaurzim (Caurzima),

—

( 107 ) —

csekély v á r a s . — Planian mező váras, és Kolin, e' két hely-égeknél az Austriai seregek I757ben fényes győzedelmet n y . r t e k a' Burkus seregen, melly g y c z ö delem a' Maria Therezia vitézi rendnek fel állittására alkalmatosságot nyújtott. 16) Berauni k e r ü l e t , h o l : Beraun királyi váras. Przybram váras , ezüst bánnyával. III. M o r v á i M a r k g r ó f s á g (Marchionatus Mo. raviae), 468 négyszegű mértföldnyi, 1,352,600 lakókk a l . Határ ózta tik éjszakról Burkus ország , és Sléziától. Keletről ugyan Slézia , és Magyar országtól. Délről Austria — nyúgottról Cseh országtól. 6 kerületekre osz'aiik. 1) Olmüczi k e r ü l e t , h o l : Olmücz (Olomucium), alkalmas erősség , és első váras Morvában , Morava folyó mellett , egy Érseknek lakása , Lyceummal , Gvimnáziummal, vitézi Akadémiával, szép szökő ku. t ü k k a l , 11,000 l a k ó k k a l . 2) Brünni k e r ü l e t , h o l : Brünn (Bruna), a' kormányszéknek , egy Püspöknek , Lyceumnak , Gyimráziummak h e l y e , é g y é b b jótevő i n t é z e t e k k e l , jeles p o - z t ó , kazimir Fabrikákkal , 36,000 lakókkal. Az itt lévő ország' házában láttatik amaz eke, mellyel 2 József Császár Rausnicz mellett Brünntől 2 mértföldnyire -szántott, ott p e d i g , hol az első barázdát hasította, e g y emlék oszlop ál. — Brünni vidékben van S p i e l b e r g , i s , egy hegyen épültt e r ő s s é g , mellyben a' Státus' foglai őriztetnek. — Austerlicz, kisded váras , Kaunicz Herczegnek szép várával , itt volt az l305iki véres ütközet 2ik Deczemberben, mellyben a' Francziák győzödelmeskedtek. 3) Preraui kerület, h o l : Prerau, igen régi v á r a s . — Kremsier, szép váras, az Olmüczi Érseknek közönséges lakása , Gyimnáziummal. 4) Hradischi Kerület; h o l : Ilradisch , valamennyire meg erősített váras. — Ungrischbrodt, kisded váras, ferdőkkel. 5) Iglaui kerület , hol : Iglau , királyi váras , Gyimnáziummal, posztókészíttéssel, papiros malmokk a l , üveghutákkal, 11,000 lakókkal. 6) Znaymi k e r ü l e t , h o l : Znaym , királyi váras, Gyimnáziummal, 610O l a k ó k k a l , itt hala meg Zsig. mond királyunk 143; ben.

( 108 ) — IV. S l é z i a i H e r c z e g s c g (Ducatus Silesiae) , Ri négyszegű mértföldnyi 3ţ2,000 lakókkal. Határjait éjszakról, és nyúgottról Burkus ország, keletről Galicz ; a, délről Magyar, és Morva ország. 2 kerületből ál. t) Troppaui kerület , hol: Troppau ( O p p a v i a ) , fő váras Austriai Sléziában Oppa folyó mellett, egy Gyimnáziummal , derék posztó készíttéssil , 1 0 , 0 0 0 lakókkal. — Preudenthal, és Engelsburg , várasok, mellyek mellett réz, ólyom, vas, és vashámorok találtatnak. 2) Tescheni kerület , hol : Teschen (Teschina), Kilho, és Protest. Gyimnáziumával. E* váras a* hozzá tartozó hasonló nevü Herczegséggel Albert Kazimir Herczegnek örökje. V. S t á j e r i H e r c z e g s é g , (Ducatus Stiriae), mcl'y Karinthiábó! a'Klagenturti kerületet is magában foglallya, evvel együtt 492 négyszegű mértföldnyi. Lakó*i Stájer országnak magának goo.ooo, a' Klagen. furti kerülettel pedig gío.ooonél is többen vannak. Határjai: éjszakról Austria, keletről Magyar, délről Horvát, és Illíria, nyúgottról ismét Illíria országok, íi kerületeket foglal magában. 1) Gréczi kerület, h o l : Grécz (Graecium, @ra(j), fő váras egész S t á j e r o r s z á g b a n , Mura folyó mellett, igen kellemetes vidékben , má»fél mértföldnyi kerületű ) a' Stájeri kormányszéknek , és a' Szekkaui Püspöknek lakóhelye, egy Gyimnáziummal, Lyceummal, és János C8. K. Fő Herczeg által szerzett Muzeummal (Joanneum), kartony, vas, aczél Fabrikákkal, 32,000 lakókkal — Feistricz, és Pekau mező váraaok, ezüst — ólyom b a n n y á k k a l , és vas hámorokkal. 2) M a r b u r g i k e r ü l e t , h o l : M a r b u r g , D r á v a m e l lett, egy Gyimnáziummal. — Pettau (Petovium), igen légi váras , e g y beteg katona házzal. 3) Cil!y kerület, hol: Cilly ( C e l e j a ) , régi váras, valaha Ifazánk» türténettyeiben ösmeretes Cilly Grófr a k birtok», most egy Gyimnáziuma, és fő oskolája w a n . — Vindischgrátz , váras, vasbánnyákkal, és háworokkal. — Rohitsch, mező váras híres savanyú vizx e l . me Uy korsókban széllel küldetik. 4) Judenburgi kerület, h o l : Judenburg (Idunum), •áras, Mura folyó mellett. — Admont, mező váras, hires Benedek Apátsággal , Lyceummal , és Gyim-

—

(

)

—

náziumrr.al.— Sehladming , derek rézbánnyával, t t hámorral. 5) Brueki kerület, h o l : Bruck v á r a s . — Eisenerez, és V o r d e r r b e r g , két mező várasók híres vasbánnyákk a l , mell) ek esztendőnkínt 300,000 mázsányi vasat a d n a k . — Maria Czel (Cellae Marianae) j a* Bold. S z n z n i k csodálatos képével , mellyet esztendőnkint sok szaiándokok nagy ájtatosággal tisztelnek, itt e g y ágyú öntő miihely is találtatik. 6) Klagenfurti kerület, h o l : Klagenfurt (Clflgenfurtum). 0tan folyó mellett derék v á r a s , l|,000 lak ó k k a l , a' Gurki Püspöknek l a k á s a , posztó , görög fejér (cerussa) , és egyébb Fabrikák , ismét — egy L y c e u m , Gyimnázium, fő normális oskola, á r v a h á z , Fóldmivelést , és más közhasznú mesterségeket előn o z l i t ó T á r s a s á g , sörény vivő kereskedés (îranjtto? fcanbel), van e' városban. — St. A n d r e , mező v á r a s , a' Lavanti Herczegi Püspöknek lakása. — F e r l a c h , falu, híres fegyver Fabrikával. — V i n d i 6 c h k a p p c l , eleven kéneső bánnyával. VI. T i r o l i H e r c z e g i G r ó f s á g , mellyhez | S l 5 b e n Voralberg Herczegség is kapcsoltatott (Veiler Urodalmon kivüt) 520 négyszegű mértföldnyi, mint egy 717,000 lakókkal. Határjai: éjszakról Bajor ország. keletről Austria (Salczburg) , I l l í r i a , Lombardi Velenczei k i r á l y s á g o k , «léiről Lombardi Velenczei királyság, nyúgottról ugyan e z , és Helveczia, ismét a' Bodami tó. 7 kerületekből ál. 1) Imsti, vagy felső Innvölgyi (ofcer ShntíjaO, kerület, h o l : Imst, mező váras , kartony készittéssel , környékében e z ü s t , r é z , ólyom bánnyák vannak. 2) Schvaczi, vagy alsó i n n v ö l g y i (unter Siint^úí) , k e r ü l e t , h o l : Schvatz , mező váras, a r a n y , és ezüstöt m.-.gában foglaló réz bánnyávall. — Hall, v á r a s , nevezetes só bánnyával. — Inn^pruck (Oenipons) , fő váras egész T i r o l b a n , Inn folyó mellett, magas kőszikla h e g y - k k ö z ö t t , L v c e u m m a l G y i m n á z i u m m : . l , selyem , kartony , posztó , és e g y é b b F a b r i k á k k a l , 10,000 lakókkal. — KufFstein, nevezetes erősség lnn folyó mellett. 3) Bruneckeni , vagy Pusterthal kerület , hol : Brunecken, kis v á r a s , mellynek környékében j ó , és egésséges ferdők találtatnak. — Brenner, váras, n.el-

-

C no )

-

lette a'4450 lábnyi magasságú B r e n n e r h e g y , mellyen által egy országút v e z e t . — Brixtn (Brixinum), Püspöki váras. 4) B e c z e n i , vagy Etsch völgyi kerület, hol: Boczen , váras, selyem F a b r i k á k k a l . — >lerau , v á r a s , Etsch folyó mellett, Lyceummal, Gyi nnáziuinm a i , vas b á n n y á v a l . 5) Trienti, v a g y felső dél Tyroli (ot^er S.ib--îţjvoÎ), kerület, h o l : Trient (Tridentum), Etsch .o!yó mcllett, e' várasban 1545től fogva 1563'ig tartatott tgy nevezetes E g y h á z i Sz. Gyülekezet , egy Püspöknek lakása. 6) R o v e r e d ó i , v a g y alsó dél Tyroli (unter kerület, h o l : lioveredo (Roborethum), váras, jeles selyem F a b r i k á k k a l — Riva , kis váras, kellemetes v i d é k b e n , doromb készitéssel, hasznos kereskedéssé!. 7) Voralbergi kerület, h o l : Bregenz (Brigantium), v á r a s , pamut készítményekkel, és szomszéd ságáLan vas hámorokkal , a* váras Bodaini tő mellett van. F e l d k i r c h , v á r a s , Gyimnáziummal, lakosi cseresnye szeszt készítenek, VII. F a l k e n s t e i n i G r ó f s á g , igen csekély birtok Alzey, és Lautern között a' Rajnának bal parttyán fekvő Bajor országi részben, h o l : Falkenstein, hegyen épültt régi várral. I l l í r i a i

Királyság.

G14 n é g y s z e g ű mértföldnyi, 1 millió, és 65 f i e r l a k ó k k a l . E' követ kező tartományokból á l : Karinthiának Villachi részéből, Karnioliából, Fr4aul (Forojulium), Isztria, és Horvát ország' egy d a r a b j á b ó l , ismét , Veglia , Cherso , Osero Kvameri nevü szige* tekből. llatárjai : éjszakról Tirol , Salczburg , Stájer , — keletről ugyan Stájer, és Horvát országok, — délről a' Horvát országi katonai vidék , és az Adriai tenger, — nyúgottiól ismét az Adriai tenger, és Lombardi Velenczei királyság. E' királyságban nevezetes a' 10,194 lábnyi magasságú Terglou hegy Villachon alól mint egy mértföldnyire, nevezetesek ismét a' Viesen, — Millstádtter, — és Ossiacher hallal bővelkedő t a v a k , ismét a' Czirkniezi tó (lacus Circo* nlensis), inelly 3 négyszegű mértföldnyi, és csak nem

-

C ni

)

-

esztendőnkínt ki s z á r a d , u g y , hogy nem csak kövér füvet kaszálni, hanem kölest is lehet termeszteni ben. ne. E" tóban ran e g y nagy üreg (Sucha Dolza), melly a' vizet el nyeli , de azt a' szározság után ismét bőven viszsza a d g y a . — Az egész Illíriai Királyság két kormányszékre, úgymint: a' L a i b a c h i , és Trieszti kormányszékre osztatik fel. A' Laibachi kormányszék alá tartozik: a* Villachi kerület (Karinthiából), és Karniolia , mellyek ismét e' 4 kerületekre osztatnak: 1) Villachi kerületre , hol : Villach , v á r a s , a' Dráva mellett, jeles kereskedéssel, 3000 l a k ó k k a l . — Gmünd, kisded váras, melly mellett v a s b á n n y á k , és hámorok találtatnak. 2) Laibachi kerületre , hol : L a i b a c h váras , a ' kormány s z é k k e l , és 14,000 l a k ó k k a l , k i k nevezetes bérlett kereskedést (Spebítioné&anbeí), űznek , itt e g y Püspöki lakás, Lyceum, Gyimnázium, Normális fő oskola, és néhány jó rendű Fabrikák találtatnak. — Idria, kisded váras, hol leg híresebb kéneső bánnya van. 3) Neustádti k e r ü l e t r e , hol : Neustádtl, kerület beli első váras , Gyimnáziummal. 4) Adelsbergi k e r ü l e t r e , h o l : Adelsberg, mező v á r a s , egy kősziklán épültt régi várral, e' váras mellett van e g y 200 ölnyi hoszszuságu nevezetes barlang. A' Trie8ti kormányszékalá tartozik : Friaul (melly a' Görczi , és Gradiskai Grófságokból ál) , Istria, v a g y is ama' fél sziget, melly az Adriai tengerbe szív formára nyúl; ismét a'Száván túl fekvő Horvát ország' e g y darabja , a' 60 négyszegű mértföldnyi Károlvári (Üarlftabt), Generalátus, és a' Kvarneri szigetek: Vegl i a , Cherso, Osero (Arbén kívül). Ezek ismét 3 ki> rületekre osztatnak : 1) Istriai k e r ü l e t r e , h o l : Triest (Tergestum) szár a z o n , és vizén hires kereskedő v á r a s , itt van az Illíriai Kormányszéknek h e l y e , egy Püspöknek l a k á s a , 29,000 lakókkal, kik ezukorfőző, rozsolis égetés, bárs o n y , selyem, c s i p k e , b ő r , és e g y é b b Fabrikai mivekkel foglalatoskodnak, az e' várashoz tartozó vidék mint egy 3 négyszegű mértföldnyi * mellyben 28 , helységek találtatnak. — Monfalcone kisded váras. 2) Görczi kerületre, h o l : Görz (Goritia), Püspök i váras, Isonczo folyó mellett, a' néhai ugyan illyen

— c 112 ) —

nevű Herczegigrófságban. — 2 Gradiska, erös váras hasonló képp' az Isonczo folyónál. 3) Fiumei kerületre, hol: Fiume, ez előtt Magyar révparti váras, Gyimnáziummal, 11,001 akóUk?! , és külömbféle Fabrikákkal. — Bnceari — Po'to Ré ez előtt minH Magyar révparti vára ok. — Károlvára (tarolostadiwm, •Sarlftabtl, Kulpa fo yó mellett, szagai királyi váras , a' ha ár őrző' sereg* G;neraiátu*ának helye, 3,200 lakókkal.— Capo d'istr a püsp<-k> váras, Gyimnáziummal, és Lyceummal. — Ossero, Pola püs* pöki várasok. Lombardi

Vclenczei

Királyság.

83o négyszegű méttfoldnyi , 4 millió 2c,0 ezer lakókkal. Ama' tartományok, meliyekből iSlbban ezen új Királyság fel állíttúdott, ez előtt így neveztett. k : Majlandi , Mantovai Herczegségi k , Veltlin ez elölt Hel vecziához tartozott környék , (,leve , és Bormió Grófságokkal, Velenczei Herczegség, Velenczei Frii awl' nagy darabjával. Ha árjai ezek: éjszakról Helveczia, Tirol, Illiria, keletről úgyan Illíria, és az Adriai tenger, délről ismét az Adriai tenger , és Pó folyó, nyúgottról Ticino folyó, nagytó (lago maggiore), és Helveczia. — E' királyságban különös említést érdemelnek e' tavak: Lago maggiore, Lugano * Corro, Iseo, és Garda. — A' Státus két kormányszékekre, a' Majlandi , és Velenczeire osztat k. A* Majlandi kormányszék ismét 9 kerületekre oszlik : 1) Majlandi kerület, hol: Majland, vagy is Milano (Mediolanum) , jeles váras, mellyben 67 templomok , egy Érseki szék . a' Vicze király' lakása , szépmestersi'gek Akadémiája , a:r.a' híres ritka kéziratok, kai gazdag Ambroziáni könyvtár, és I2I,ÖOO lakók vannak. 2) Coiroi kerület, hol: Como (Nov'oromum), a* tőle nevezett tónak déli csúcscsánál, jeles kereskedő vára», egv Püspöknek lal.ása, selyem , és érczmívbeli Fabrikákkal, 15 OOO darabokból alló könyvtárral, Lyceummal. 3) ^ondrioi kerület, hol: Sondrio, derék falu az úgy nevezett Velllin tartományban. 4) Bergamói kerület, hol: Bergamo (Bergomum)j

-

C '«3 )

-

régi híres váras, egv Püspöknek széke. Lyceummal,

30.000 kötetekből álló k ö n y v t á r r a l , selyem, pamut, gyapjú F a b r i k á k k a l , 2D OOO lakókkal. 5) Bresciai kerület, hol Brescia (Brixia). nagy, szép váras, m é g i s van erősítve. Püspöknek s z t k ' ' , Lyceummal, 70,000 darabokból álló k ö n y v t á r r a l , 40,000 l a k ó k k a l , kik selyemmel, l e n n e l , vászonnal, gyapjúval igen eleven kereskedést űznek , e' v á r a s n a k szomszéd v ö l g y e i b ő l esztendőnkint temérdek vas ásatik k i . 6) Mantovai kerület, h o l : Mantova (Mantua), régi, és jeles váras, egy tónak közepében erősítve van. Püspöknek lakása, Lyceummal, 70,000 kötetekből álló k ö n y v t á r r a l , Virgil Poétának emlék o s z l o p á v a l , ki itt született. 7) Cremonai kerület , hol : Cremona , nevezetes v á r a s , Pó folyó mellett, Püspöki s z é k k e l , Lyceummal , 14,000 kötetekből álló könyvtárral , selyem , posztó, h e g e d ű , bél húr Fabrikákkal. 8) Lodi kerület, hol : Lodi (laus P o m p e j i ) , jeles várás Adda folyó mellett . Püspöknek lakása, itt készíttetik a' híres Pármai sajt. 9) Paviai kerület, h o l : Pavia (Ticinum). ré^i, és nevezetes váras Ticino folyó mellttt, P ü : p ö k n t k lak á s a , egy Fniverszitással, csillagvisgá'ással , 50,000 kötetekből álló könyvtárral, hadi oskolával. A' Velenczei kormányszék 8 kerületeket foglal magában: 1) Velenczei kerület , hol : Velencze (Venotiae. (5?enebig1, fő váras az Adriai tengerben, melly n-ásk é p p ' úgyan Velencze < árastól Velenczei kebelnek is neveztstik , 60 apró szigeteken épültt, mellyek /t5o hidak által öszve kapcsoltatnak. E* váras' kerülettye 3 órányi, mellyben a' Királyságnak második korrrányezéke , egy Patriárkárak lakása , ki egyszer'smint Primássa is Daliracziának ; ismét a' szép mesterségek* Akadémiája, Athenáum, külörrbféle selyem, szappan, ü v e g , t ü k ö r , porczellán, ezukor . és e g y é b b Fabrikák , jeles épületek , és paloták , lakósok p e d i g 15o,000en találtatnak. 2) Udinei kerület , hol : Udine (Ctinum) , n a g y váras , a' hajdani Velenczei Friaulban, Érseki szék. k e l , Lyceummal,

-

( ii4 )

-

3) Trevífeol k e r ü l e t , h o l : Treviso (Tarvisium), egy Püspöknek lakása, és sokféle Fabrikáknak helye. 4) Padovai kerület, h o l : Padova (Padua. Pataviumj , n a g y , de nem igen szép váras, Brenta folyó mellett , Püspöki székkel , Universzitással , Görög Gyimnáziummal, hires, és felséges építményü Szent e g y h á z o k k a l , külömbféle Fabrikákkal. 5) Rovigoi k e r ü l e t , h o l : Rovigo (Rhodigium), váras Adige folyó mellet. 6) Veronai kerület, h o l : Verona, nagy, és jeles váras A d i g e , vagy is Ecs folyónál. Püspöki s z é k k e l , Lyceummal. 7) Vicenzai kerület, h o l : Vicenza (Vicentia), derék v á r a s , Püspöki s z é k k e l , Lyceummal, selyem fahrikával. Bassano , nagy kereskedő varas , hires könyvnyomtató műhellyel, szalmakalap 1 készíttesse!. 8) Bellunoi kerület , h o l ! Belluno , Piave folyó mellett , Püspöknek lakása , vidékében rézbánnyák vannak. M a g y a r

S t á t u s .

1. Mind tartományok teszik a' Magyar Státu Ezek: 1) Magyar ország. 2) Horvát ország. 3) Tót ország.

I.

Magyar

o r s z á g (Hungaria).

1, Hol fekszik, és mellyek határjai ? Magyar ország a' keleti hoszszuságnak 33° 45' 2"től fogva a'42° 46'ig, az éjszaki szélességnek pe. d ' g / i4°33' l8"töl fogva a' 49« 26' 20"ig terjedel. Határjai e z e k : éjszakról Slézia, és Galiczia, mellyektöi a' Kárpáti bérezek választtyák el Hazánkat. Keletről; Bukovina, E r d é l y , és Oláh országok. Délről , Szervia , T ó t , és Horvát országok. Nyúgottrólj Stájer, Austria, és Morva országok.

— c "5 ; — 2. Milly nagy, és milly népes? Magyar Országnál? terülttszíne 3P72 «egyszegiî mértföldnyi. Lakosinak száma közel 10 milliónyi.

3. Minő előmenetellel űzik lakások a' tudomá kereskedést, és mesterségeket ? Akarirelly Nemzetnek tudománybeli előmenetelét leginkább tanító intézettyeiből Ítélhetni meg ; a' tanító intézeteknek virágzását pedig, és azoknak az egész Nemzetre köz kihatását csak kedvező környiil ményektől várhatni. — Kedves Hazánk Magyar Ország az emésztő hadaknak szünet nélkül ki tétetve, a' Török iga* kemény Sarczolásai, és egyébb kártékony Viszszavonások alatt egészszen fel dúha, más bekeségben élő tartományokkal a' tudományokban meg mérkezni akadályoztatott. Szerzett ugyan már t^64ben elsó' Lajos dicső királyunk Pécsen *) i^fişben pedig Zsigmond királyunk Budán egy Universzitást, mcllvet nagy lelkű Mátyás királyunknak ritka bokezü'ége egy igen jeles 50,000 köteteknél többől álló könyvtarral ajándékoza meg •*), de mind ezen boldog jö* Vendő' reménnyévei kecsegtető törekedések csak igen kevés üdéig virágozhatván , a' Mohácsi szerencsétlenség után Nemzetünk' nagy kárára, — vegképpen oda vesztek ! Ha továbbá — a' vad Töröknek más félszáz évekig Hazánk' kebelében való szakadatlan lakását, az utóbbi, Nemzeti erőt gyengittő, és fogyasztó in. dúlatos részrehajlásokat valaki meg gondollya , a' helyett, hogy fecsegő szemrehányásokra vetemedne ,

*) a' Pécsi

Universíitásban 2000 , sőt 400O tanulók is voltak, lásdd. Fefsler Gesehichte der Ungsrn ,3 r. 1072 I.

**) a' könyvek' tábláji többnyire eziistel voltak borítva, mellyet a' fukar Törökök le szaggatván , az iríst elvetették, Buda' míg vétele ntán még néhány kötetek találtatlak, és Bécsbe vitettek. Bel Mátyás Történél irónk azt mondgya, hogy közölök Volftnbuttelben is volnának néhány kötetok. H 2

-

(

6)

-

meg inkább csodálni fogja ama' különös munkássága nemzeti saját lelkitehetséget, melly az egy más Nemzetet talán leg durvább vadságig alacsonyító ellenséges környülményeknek trúczczára is néműnémükepp* virágoztatta a' tudományokat: tanúi ennek ama' rég i e b b üdőbeli hazai híres tudósaink, k i k honnyokban a' hasznos ösmereteket fáradhatlanul hintegettek, gyarapították; csak néhányokat említtsünk ezek k ö zül : Kéza Simon , Olah Miklós , Sámboczy János , Janus Pannonius , Erdősy (Sylvester) János, Istvánfy, D ó c z y O r b á n , Bakacs T a m á s , VerbŐcz István , Vitéz J á n o s , Gyöngyösi István, Pázmán Péter Kardinális, Páris P á p a i , 's a* t! — Ha valaki a* mostaniak közül mindezekre keveset h a j t , a z , csak az ujabb üdőknek felesleges becsüléséből, és az e g y üdőkorban élőknek hiú magokkal m e g e l é g e d é s é b ő l származik, melly gyáva előítélet a' le folytt századokban durvaságnál, vastag tudatlanságnál egyebet nem láttat, holott a' históriai igazság az ész' munkásságának, szív' kímíveltségének valóságos nyomait fedezi fel*). Az ujabb, és jelenvaló üdőben p e d i g , békeség' szerető kegyes Fejedelmünk' atyai gondoskodása alatt naponkint n a g y o b b , meg n a g y o b b előmenetelt tesznek Hazánkfiai a 1 tudományokban. A' Katholikusoknak most van egv K. Universzitássok Pesten, 5 Akademiájok ; tudmíllik: 4 Királyi, P o z s o n y b a n , G y ő r b e n , Kassán, N a g y v á r a d o n ; egy Érseki Egerben. — Van bánnyász Akadémia is Schemniczben. Lyceumaik : Szombat, h e l y e n , S z e g e d e n , Keszthelyen, Váczon , Óvárott, 's a' t. 57 Gyimnáziumaik **), ezeken kivül több kapi-

*) Feftler. Geschiehte der Ungem 2 r. 388 b **) ezek a' K. Gyimnáziumos várasok : i) Arad. Baja. S) Besztercze bánny». 4) Breznóbánnya. 5) Buda. 6)Debreczen. 7) Eger. g) Eperjes. 9) Esztergom, io)Fejér vár. 11) Gyöngyös. 12) Györ. l3) Jászberény. 14) Kanizsa. 15) Kaposvár, ifc) Kassa. 17) Kecskemét. 18) Keszthely. 19) Komárom. 20) Korpona. 31) Körmöcz B. »2) Léva. 83) Lőcse. «4) Miskolcz. 25) "Nagybinnya. 26) Nagykárol. 27) Nagyszombat. 28)

-

c .17 )

-

oskoláik, és minden népes helységben nemzeti oskoláik, mellyekben a' szent Religyió, olvasás, írás, számvetés taníttatik; a' Reformátusoknak három neVezetes tanitói Kollegyiumaik vannak : Debrecienben, Sáros Patakon , 'és Pápán; Gyimnáziumaik pedig 6 számmal találtatnak. Az Evángelikusok, Pozsonyban, Sopronban, Késmárkon, Lőcsén, Eperjesen főbb oskolákkal , és még 7 Gyimnáziumokkíl birnak. Az ó hitüeknek Miskolczon , Verseheczen , Budán, Zomborban Grammatikális, — több helyeken pedig Normális oskolájik vannak. Hell , Sajnovics , Kollár , Szászky , Bel , Práy , Katona , Makó , Horváth , ama* nevezetes műszeres (Mekhanikus), Kempelen , és egyebek*), ismét , a' most élő nagyszámú széles tudományu tudósaink, kiket nevezni szemérmetességök tilalmaz, cllenmondhatatlan tanúi Nemzetünk* tudománybeli előmenetelének A' mesterségeknek gyakorlói már nem csekély számmal vannak. Fabrikáink , (noha Országunkra nézve nem számosok) mind inkáhb gyarapulnak. Minő állapotban legyen Nemzetünk kereskedésére nézve, csak abból is által láthatni, hogy i602ben, ha a' ki vitetett, és behordatott jószágokai a' Harminczadtáblák szerint öazve illettyűk, közel 6 millió lorintokra ment a' nyereség.

talis

4. Minő nyelvel élnek <1 lakótok * l-ör A' Magyar fő, és országos nyelvel, mellyet közel 6,000,000 lakósok értenek, és beszéllenek. 2-or

Nagyvárod. 29) Nyitra. 3o) Óvár. 31) Pápa. 32) Pécs. 33) Pe»t. 34) Podolincz. 35) Pozsony. 36) Privigy. 3 ; ) Rojenberg. 38) Koznyó. 39) Schemniez. 4°) Sopron. 41) Szabadka. 42) Siakolcza. 43) Szatmárnémet. 44) Szeben. 45) Szeged. 46) Szentgyörgy. 47) Sziget. 48) Szólna. 49) Szombathely. 50) Tata. 5«) Temesvár. 52) Trenciin. 53) Ujhely. 54)'Újvidék. 5 j ) Ungvár. 56) Vácz. 57) Vozprim. *) lisdd Hazánk* nevezetesebb fiairól, a' Magyar Plutárkust. ki adta Kölesy Vincze. i8i5ben-

(.118 )

-

A* Német nyelvel. 3-or a' Tót , és az ebből eredtt Horvát, R á c z , és Orosz nyelvekkel. 4-er az O l á h , új G ó r ö g , és Czigány zavarék nyelvekkel,

5. Minő karakteruak a lakások? A' Magyar nemesen büszke , kinyiltt , egyenes szívű, k o m o l y , n a g y l e l k ű , feltételeiben tüzes, és alhatatos, hadra termett jeles testállásu, szabadságáért élő h a l ó , barátságos, vendégelni «zerető. A' Német sörény, ügyes , előre látó. A' Tót gondos , finom, hasonlóképp ügyes , de kévéssé ravasz. A' Horvát ţoszivu, b e s z é d e s , fáradságos munkára alkalmatos, valamennyire vak b u z g ó , nyereségen k a p k o d ó . Az Oláh mérges, b a b o n á s , d o l o g t a l a n , ok nélkül büszk e . A' Rácz hízelkedő, kereskedésre {ermett, önnön javaért sokat fel áldozó.

6. Minő Religyió van az Országban 1 Uralkodó Religyió a' Katholika , melly 3 Érsek e k (Esztergomi, Kalocsai, E g r i ) , i4 deák (Beszter* czebánnyai , Csanádi , Fejérvári , Győri , Kassai., Nagyváradi , Nyitrai , Pécsi , Rozsnyói , Szatmári , Szepesi, Szombathelyi, V á c z i , Veszprémi), és 3 Görög szertartású (Eperjesi , Munkácsi , Nagyváradi) Püspökök' elöljárása alatt szolgáltatik ki. Azonban a' Protesztánsok is törvényes , de határzott szabad, sággal élnek , az Evángyelikusoknak 4 Superintendenseik, a' Reformátusoknak is ugyan annyi; az óhitűeknek 5 Püspökjeik (Aradon, Budán, Temesvárott, Ú j v i d é k e n , Verseczen) vannak. A' Zsidókat m i n t e g y 50 Rabbik oktattyák.

7. Miféle

polgári alkotmánnya van Hazánkn

Kedves Hazánknak mái polgári alkotmánnya (Constitut ója) már mint egy 900 évek ólta dicsőségesen fennál ; i l l y tartós , szakadatlan üdővel sem a ' hajdani Perzsái, sem a' Görög, sem e g y é b b Európai Státusok 1 polgári alkotmánnya nem dicsekedhetik. — F ő vonásai Hazánk' polgári alkotmannyának e z e k : Urunk' születése után 88gben dicső Eleink mái földünkre lépvén Árpádot, és annak maradékit F e j e d e l müknek — íoooik esztendőtől fogva pedig ugyan azoi*at i30l esztendőig (örvényes Királlyaiknak ösmért

- C

"9 ) ték , ekkor Árpád* maradéki ki halván t a' Magyarok i52~kig hol egy, hol más uralkodó, hatalmas házból •zaLadon választották Királlyaikat, míg I547ben az Austriai Házból i-t-ő Ferdinánd választatott volna Magyar Királynak, ezután szakadatlanul, de még tellyes szabadsággal az Austriai felséges Házból választattak Uralkodóink , végre i687ben első Leopoldnak , és férjfi maradékinak, — későbben pedig 31k Káról alatt i72íjban a' leányi ágnak is örökös jussal általadatott a' királyi hatalom, melly az első szülöttet illeti, de e' királyi hatalom az Ország* Rendgyeinek béfolyása által határoztatott , mint hogy a' Diétán öszve gyültt Fő Rendek, Nemesek, és a' szabad királyi várasok* kíildöttyei (Deputátusai) a' törvény, vagy adó behozásban, annak változtatásában, 's t' e' felékben részt Vesznek,

8- Mennyire megy Magyar országnak hadi e 11 lovas, és i3 gyalog regementekre, mellyek most mint egy hetven ezer vitéz fegyveresekből állanak , háborús üdőben pedig sokkal több a* fegyveres erő. 9. Mennyire megy a* Státus' jövedelme ? 37 millió forintoknál többre.

10. Mellyek Hazánkban a' nevezetesebb hegye A' Kárpáti bérezek (montes Carpatici, bie tifd;cn ©ebirge) leg nevezetesebbek , mellyeknek el terjedése 120 mértföldnyi; ezek éjszakról fél hold formában keríttik Hazánkat. — A' Kárpáti bérczeknck különösen el nevezett részei imezek: l) Tátra, Szepes Vármegyében, mellynek leg magasabb csúcscsa Lomnicz mellett, Késmárkon alól 8316 lábnyival magasabb a' földközi tenger lapjánál. 2) Fátra , Turócz , és Liptó Vármegyékben, mellynek Krlváni csúcsosa 8000 lábnyi. 3) vlátra, Heves Vármegyében, mellynek kőneme többnyire Porfir, 11. Mellyek jelesebb folyó vizei Hazánknak % Ezek : 1) Duna (Danubius, bie 2>on«tO» melly Pozsony

— C 120 } — Vármegyében Devén felett érénti Honnyunkat, Orio« vánál pedig annak széleitől búcsút vesz. 2) Morva, vagy Morava (bie S3?ard;), melly Morva országból j ó v é n , Honnyunkat Austriától jo darab i g választtya, és hajókázhatóvá l é v é n , Devénnél a* Dunába szakad. 3) v á g (Vagus bie SBag), Liptó Vármegyében Kárpát' bérczeiből ered, és Guttánál Komárom Vármegyében a' Duna' egyik á g á v a l , melly azután Vág-Duna nevet nyer, egyesül, végre Komáromnál az öreg Du. nába jut. 4) Garan (Granus, bie (Bran), Gömör Vármégyében szinte Kárpát' h e g y e i b ő l fakad , és Esztergomon feliül a' Dunába ér. 5) Ipoly (Ipola, bie Sppel), Nógrád Vármegyében ered, és Esztergomon alól a' Dunába jut. 6) Hernád (Hernadus , £unbert) , Szepes Vármegyében Kárpát bérczeiből buzog , és a' Gömör Vármegyéből folyó Sajót Köröm nevü helységnél öblébe fogadván , kis Csécsen a l ó l , Zemplin, és Borsod Vármegyék' csúcscsain a' Tiszába foly. 7 ) Tisza (Tibiscus , bie SŞeijî) , Marmaros Vármegyében , fekete, és fejér nevü két forrásokban fakad , hajókázhatóvá leszsz, hallal Európai folyók között leg b ő v e l k e d ő b b , mint egy 100 mértföldnyi tekervényes folyása után Titelen alól a' Csajkások' k e . rülettyében a' Dunával egyesül, 8) Maros (Marusius) , E r d é l y b ő l jön , több folyókat fel fogván , Szegednél Csanád Vármegyében a' Tiszába hömpölög. 9) Dráva (Dravus , bie "írau), Stájer országból jön h o z z á n k , M a g y a r , és Horvát országok között határt szab , Légrádnál Szala Vármegyében a* Murával (bie 9)?u£r) egyesül , végre , mint egy 60 mértföldnyi folyása i * á n , Dárdán alól Baranya Vármegyében a' Dunába rohan. 10) Kába ( A r a b o , bie 9íaab), Stájer ország' hegyeiből jön, és Győrnél a' Püspöki lakás alatt a' Dunába zavarodik. 1 1 ) Lajta (Litaha, bie Ccitfca) , Stájer országban veszi eredetet, Austriát a' Magyar földtől egy darab i g választtya, Mosony Vármegyében p e d i g Övárnál, h o l 14 kerekű malmot h a j t , a' Dunába szakad.

—

f 121 î

—

12. Mellyek Hazánkban a* nevezetesebb tava 1) Balaton (23latteitfee), Szala , Veszprim , éa Somogy Vármegyék között, hoszsza 40,000 ö l , vagy is 10 mértföld , szélessege külömbözö , Fok helységnél l e g szélesebb , hol 8000 öl , Tihonynál legkesken y e b b , hol csak 200 ö l , máshol közönségesen 3000 öl szélessége, sok helyeken 6 ölnyi mélységű. 2) Fertó (lacus Peisonius, v. Pisonis, Síeuftebletr fee), Mosony, és Sopron Vármegyék között, hoszsza 4 , szélessége 2 mértföldnyi, mélysége p e d i g 1 2 — 1 8 lábnyi ; ugyan ezen tó okozza ama* 4^,000 h o l d n y i ingoványos térséget, a' Hánságot. Vannak még több n a g y o b b , és apróbb t a v a k , iszapos ingoványok Hazánkban, mellyek ízetlen halaknál, vizi madaraknál, és nádnál egyebet nem nevelvén, szászszor több hasznot bajtható mértföldeket foglalnak e l , úgymint a* Velenczei ló Fejér Vármegyében , melly 5600 hold földet tesz *). Palics mocsárostó Bác* Vármegyében, mellynek kerülete közel 3 mértföldnyi. A' Kanizsai m o o á ' , hoszsza 7 mértföldnyi, szélessége IOOO ölnyi. Az Kcsedi moc-ár, hoszszában 7 mértföldnyi, szélességében p e d i g csak nem 3 mértföldnyi, 's a*, t. Különös említést érdemel a' F e r e n c z , vagy is Bácsi csatorna, melly által a' Duna öszve kapcsoltatik a' Tiszáv a l , e' csatornának hoszsza 14J mértföldnyi, szélessége 8—1O ö l n y i ; ismét a' Béga itt mértföldnyi hoszszuságu csatorna , melly Béga, és Temes folyó vizeket egyenitti. A* hazai kereskedést nagyon előscgittik c' hajókázható csatornák.

13. Minő éghujlaltya van Hazánknak ? Külömbözö; éjszaki hegyes részeiben h i d e g e b b , de e g é - é g e s e b b ; déli lapályos, és néhol ingoványos tájékiban gyakran igen h e v e s , kevésbbé egéséges a' l e v e g ő , tudni i l l i k : Hazánk' alsóbb részétol a' Kárpáti bérezek, mint irtóztató magasságú kőszikla falak az éjszaki fagylaló szelet el Zárják, innen a'fonnyasztó hévség több ízben í

*) Tudom. Gyűjt.

kött. 79 1.

14. Mellyek az ország' termései? Kedves Hazánk (ez az Európai Kanaán), egy a' földnek leg termékenyebb országi közül. A' Plánta országból terem b ú z á t , roz-sot, á r p á t , z a b o t , á l t a l , lyában véve esztendőnkínt 74 millió mérő gabonát. Kukoricza több terem Ilonnyunkban , mint akarho lis Európában ; köles, hajdina kivált T u r ó c z , és S á r o s V á r m e g y é k b e n , Riskása Tetnes, és Toronlál V á r m e g y é k b e n bőven terem. Kerti vetemények mindenfe lé díszlenek. Külömbféle g y ü m ö l c s , d i n n y e , s á f r á n y , m á k , l e n , k e n d e r , dohány (300,000 mázsánál t ö b b ) terem Hazánk' földgyén. — Továbbá , mint egy 24 millió akó bort öntenek szőlő tökéjink esztendőnkínt, a' Tokai talán e' földön l e g j e l e s e b b boron k í v ü l , a' Ménesi, Sopronyi, Kuszti, Somlói, Neszmélyi fejér — és az E g r i , B u d a i , Szekszárdi veres borok nem c s a k Hazánkban , de a* külföldön is érdemök szerint el h í r e s e d t e k , — - Az erd őség Országunkban több 11 millió holdnál ; különössen a* Bakonyi 12 mértföldnyi hoszszuságu , 2 — 5 mértföldnyi szélességű erdő Veszprim Vármegyében , ismét az éjszaki hegyes részek temérdek gtibacsot , m a k k o t , t ü z e l l é s r e , é p ü l e t e k r e , szerszámokra, és e d é n y e k r e leg alkalmatosabb fát adn a k , de Hazánk' k ö z é p , és déli tájéka jobbára szükséget lát a' tüzellófából. Egyébberánt az erdőséggel fösvényebben kellene b á n n i , é s , a' hol csak l e h e t , általlyában szükséges volna a' fát kémélleni Î Az állati o r s z á g b ó l : s z é p , és jó szarvas marha, mellyből esztendőnkínt 160 ezer darab ki h a j t a t i k , nevekedik a ' Magyar földön. A' ló tartás is jó karban van , csupán Mező hegyesen Csanád Vármegyében több mint ÍO ezer ló találtatik. A' Juhok 1 száma 8 miiliónyi. A' sörtvések' száma p e d i g 5 millióra fel mehet. Továbbá — nyulak , őzek , szarvasok , nyusztok , farkasok, külömbféle szárnyas állatok , h a l a k , 's t'. a*, f. b ő s é g e s e k Hazánkban. Az ásványos országból : arany , több mint Európának öszveséges országaiban, tudni i l l i k esztendőnkínt 82 mázsányi. Ezüst 435 mázsányi. Réz szinte több mint Európának t g y é b b országai ban, esztendőnkint 40 ezer mázsányi. V a s 172 ezer mázsányi. Ón ezer mázsányi. Sója kimerithetlen bőségü. Vannak nemes kövei it ,

( 123 ) i'igymint az O p á l , mellynek nálunk Hazája , 's a' t. kőszene majd minden Vármegyékben fedeztetik fel. Á«vánvo8 vizei számtolanok. Vannak gálicz vizei is. Márvány töretik Almásnál, Tatánál, Jászónál. Porczellán földgye is több helyeken találtatik. 15.

Miképp oszlatik fel Magyar-ország?

Magyar Ország legközönségesebben két nagy részekre osztacik, tudni illik, Szepes Vármegyétől k e z d vén Szerem Vármegyéig egy déli linea huzatik, és a* napnyugotti rész Alsó , a' napkeleti pedig felsó' Magyar országuak neveztetik. Mindenik rész két k e rületekre , úgymint : Alsó Magyar Ország a' Dunán innenső, és Dunán túlsó kerületekre; Felsó Magyar Ország a' Tiszán innenső, és Tiszán túlsó kerületekre, ismét, e' 4 kerületek több Vármegyékre (Comitatus , ©efpanfcljaft) osztatnak fel. 16.

Hány Vármegyék vannak Magyar országban ?

Alsó Magyar Országban vannak 24 Vármegyék , úgymint: a' Dunán innenső kerületben (in circulo cis Danubiano) 13; a' Dunán tói (in circulo trans Danubiano) 11 vármegyék. — Felső Magyar Országban a' Tiszán innenső kerületben (in circulo cis Tibiscano) 1 1 ; hasonlóképp' Tiszán tói is (in circulo trans Tibiscano) 11 Vármegyék. És így öszveséggel 46 Vármeg y é k , és még néhány kissebb kerületek vannak *), Alsó I.

Magyar

Orság.

A ' Dunán innenső

17. Miképp' neveztetnek a*

Kerület.

kerületbeli i3 Vármegyék!

í g y : 1) Pozsony. 2) Nyitra. 3) Trencsén. 4) Turócz. 5) Árva. 6) Liptó. 7) Zólom. g) Bars, gj Nagy Hont. 10) Nógrád. 11) Eszţergom. 12) egyesültt Pest,

') M. G6rög Ud. Tanácsos, és Kerekes Uraktól keidett, Márton Professor Úrtól pedig végeztetett Magyar Atlas Vármegyéink leghelyesebb képeit foglallya magában.

-

c 124 )

-

»

P i l i s ; Szolt. 13) egyesül» Bács, 3 o d r o g V á r m e g y é k ; ide tartozandók még a' J á s z , és kis Kun k e r ü l e t e k , és a' Csajkát kerület. Poztony

Vármegye.

(Comitatus Potoniensis, '"prefjburner ©efpanftyaft). Pozsony Vármegye 82 négyszegű mértföldnyi , hoszszában mint egy 12, szélességében 8 mértföldnyi. Ebben van a' Karpáti bérezek' kezdete 5 királyi várasokat, 23 mező várasokat-, 293 falukat, 43 pusztákat számlál. Határjai e z e k : Nyúgottról Alsó Austria. Éjszakról Nyitra. Keletről ugyan Nyitra, és Komárom. Délről Mo6ony, és Győr Vármegyék. Az egész Várm e g y e , mellyben 19Ö ezernél több lakók találtatnak, 6 járásokra ("Processus) osztatik, úgymint: l-ör. Pozsonyi Járásra, hol, sót egész Varmegyében a' fő váras P o z s o n y , a' Dunának bal parttyán, melly itt »30 ölnyi szelességü , és egy röpülő hid lebeg rajla ; e' szabad királyi váras igen kies fekvésű, vaD egy 70 ölnyi magasságú hegye (ez a'kárpáti béreznek kezdete), mellyet e g y , hajdan gyönyörű királyi, most p e d i g pusztulásra jutott vár koronáz. E' várasban szokták magokat többnyire i-ő. Ferdinándtól fogva Királlyaink is koronáztatni, ide sereglenek az ú j a b b üdökben Hazánk' gondos Attyai az Országgyűlésre. Van itt egy királyi Akadémia, katholikusok. nak , és L'vangyelikusoknak fő Gyimnáziumai, — t a . láltatnak továbbá sok jeles épületek , és paloták , szentegyházai között leg nevezetesebb Sz. íVlártony* temploma, mellyben a' királyi koronáztatás szokott meg esni. 4 könyvnyomtató műhelyek , ugyan annyi könyváras b o l t o k , posztó, b ő r , pordohány ( t o b á k ) , ezüst d r ó t , késvas F a b r i k á k , és 35,000 lakósok, k i k nagy bérlett kereskedést űznek. — Pozsonyhoz 3899 holdnyi erdó'ség tartozik. — 2) Sz. G y ö r g y (Fanum S. G e o r g i i , @ct. ©íorjjen) , szabad k i r á l y i v á r a s , a' T. T . Piaristák' Gyimnáziumával ; bőr' ki pattogzása, és kötzvényellen hasznos kénköves ferdovel , szép szőlő k e r t e k k e l , 2061 holdnyi e r d ő s é g g e l , mint egy 3000 lakókkal. — 3) Récse (ÍRafcfrÖ&orf) hires boráról nevezetes mező váras. — 4) Bazin (^cftng) szabad ki« rályi váras, hires f e r d é k k e l , 1873 holdnyi erdőség-

-

C 125 )

-

g e l , mint egy 3R0O l a k ó k k a l , k i k a' mesterségeket sörényen űzik. — 5) Modor (9)?obern), szabad 'királyi v á r a s , 1 Evangyel. Gyimnáziummal, 3983 holdnyi erdőséggel, hires édes bor termesztéssel. — 6) Cseklész (?anbfd;t&) az Eszerházy G r ó f szép v á r á v a l , és jelea kerttyével. 2-or. a' Nagyszombati Járásra, h o l : Nagyszombat (Tyrnavia , £prnau) szabad királyi v á r a s , a' Duna melléki Dikaszteriális Táblának , és az Esztergomi Káptolannak h e l y e , egy Gyimnáziummal, beteg (invalidus) katonák' h á z á v a l , 560 holdnyi erdőséggel. 3-or. K ü l s ő , vagy Szeredi Járásra , h o l : Szered mező váras; és G a l a n t a , az Eszterházy Grófok' örökj e , nevezetes. 4 er. Csallóközi felső Járásra * ) , h o l : nevezetesebb h e l y e k : Csütörtök (îuiperâborf), Püspöki (Sifd;* borf), Somorja ((Sumeréin). 5-ör. Csallóközi alsó Járásra , h o l : Szerdahely mező váras, nevezetes. 6-or. Hegyen túl való Járásra, h o l : Devén ($fce> ten), Morava, és Duna folvók* egyesülésénél, ismét — Stoinpfa (©tampfen), és Malacszka G. Pálfy kastéllyaival díszes mező várasok. E' vármegyében van , még p e d i g a' Csallóközi felső Járásban Vajkaszék , vagy is az Esztergomi Érsek' nemes Prediálistáinak lakása, k i k a* Vármegye' hatalma alól ki vétettek , és e g y e d ő l a' Királytól függenek ; nevezetesebb h e l y V a j k a , mellytől a i egész nemes környék neveztetik. N y i t r a (Comitatus Nítriensis.

V á r m e g y e . £ie SJÎeutraer @efpanfd;aft).

Nyitra Vármegye 122 négyszegű mértföldnyi, hoszszában mint egy 16 mértföldnyi, szélességében

*) Csallóköznek , másképp' aranykertnek (Insula Cituorom , bie 3nfel ©rfjütt) ama' termékeny sziget neveztetik, mtU/ a' Duna' két ága között Pozsonytól Komáromig mint egy 12 mértföldnyi hoszsznságbsn eltsrjed.

-

( 126 )

-

p e d i g ktilümböző, leg csekélyebb szélességű Nyifra Zsámbokrét' táján. Határjai e z e k : é j s z a k r ó l , Morva O r s z á g , Trencsín, és Turúcz Vármegyék. Keletről, Bars Vármegye. Délről, Komárom Vármegye. Nyúgottról, Pozsony Vármegye. Az egész V á r m e g y e , mellyben ] k i r á l y i , és 39 mezó' v á r a s o k , /,i5 faluk, 47 p u s z t á k , és 310600 többnyire Tót lakók v a n n a k , 5 Járásokra osztatik, úgymint: Szakolezai Járásra, hol ezek a' nevezetesebb h e l y e k : a ) Szakolcza (Şfafiirt. szabad királyt váras, al Gyimnáziummal, 5,800 l a k ó k k a l ; itt született vak Béla Királyunk. E' várasnak 2028 holdnyi erdeje van. — M Holies, mező váras, egy jeles királyi mulató v á r r a l , és 1746'ikban felállított n a g y porozellán Fábrikával , melly esztendörkint KO.OOO forintokat h o z b e . — cl Sasvár (Sachin, ©djíojí&erg), mező váras, jeles kartony F á b r i k á v a l , mellv esztendőnkint 8000 mázsanyi pamutot dolgozik fel,"és 1600 szövő székek, n é l többet foglalatoskodtat, 2) Vág újhelyi Járásra, h o l : a) Vág újhely (SfleU' ftabt), mező váras Vág vize mellett, rendesen épültt; veres borterméssel, és jó serfőzéssel. — b) Pöstyén , híres meleg ferdővel. 3) Nyitrai Járásra , h o l : a) Nyitra, illyetény nevű folyó mellett, egy Püspöknek l a k á s a , Gyimnáziummal a ' T. T. Piáristák' igazgatása alatt, ismét nemzeti oskolával. — b ) Érsek újvár (9?eufrăufet), szép Érseki várral jeleskedő népes mező váras. 4) Bodoki Járásra, hol : Bodok nagy Tót falu. b ) Nagy Tapolcsány, derék mező váras. 5) Bajmóczi Járásra, hol : B a j m ó c z , mező váras híres meleg ferdőkkel. — b) Privigy , mező váras a* T . T , Piáristák' Gyimnáziumával. T r e n c s é n

Vármegye.

(Comitatus Trencsinensis. £ i e $rentfd;intr Gefpanfcfyaft). Trencsén Vármegye 87 négyszegű mértföldnyi , hoszszában i 2 , szélességében 3—4 mértföldnyi. Határjai ezek : éjszakról , Slézia , Galiczia. Keletről Árva , Turócz , Nyitra Vármegyék. Délről , Nyitra. Nyúgottról, Morva ország. Ez a' l e g népesebb Vár. megye Hazánkban, vannak 272,200 lakosai, kik mind

— C 127 ) — Tótok, ismét: t királyi, és 19 mező varasai, 383 falui, 13 pusztái; 5 Járásokra osztatik, mellyek imezek : 1) Zsolnai J á r á s , h o l : a) Zsolna ( S i l l e i n ) , Vág folyó mellett , fallal kerített mező váras , egésséges l e v e g ő j é r ő l , jó serfőzéséröl, és kerti veteménnyeiről nevezetes. — b ) T e p l i c z , mező váras, hét híres kénköves ferdővel, mellyet a' külföldiek is megszoknak látogatni, és papiros malommal. 2) Vág-Beszterczci Járás , hol : Besztercze, Vág folyó mellett mező v á r a s . — b) Predmír, deszkamalommal, és Majolika edényekre igen alkalmas fejér a g y a g földel. ^ ( 3) Közép Járás , h o l : Bellus mező váras, kénkő, ves ferdővel. — b) Lednicz , mező váras , mellette c s e p p k ő , mészkő, és kőszén ásatik. — c) Puchó, d e . rék mező váras, harminczad tisztséggel, só h á z z a l , és posztó készítéssel. 4) Alsó Járás , h o l : a) Trencsén, szabad királyi v á r a s , honnan az egész Vármegye neveztetik, Vágfol y ó mellett, híres meleg f e r d ő k k e l , a ' T. T. Piáristák' Gyimnáziumával, Lutherána o s k o l á v a l , 2800 lakókkal. 38 holdnyi erdőség tartozik e' várashoz. — b) B e c z k ó , mező váras, egy romladozott várral. 5) Hegyen túl való Járás, h o l : Bán, mező váras, mellyben 9 országos vásárok esnek, b ) Facskó , tót falu, üveghutával. — c) Jasztrabje , falu, nevezetes savanyú vízzel. •

T u r ó c z

(Comitatus Turocensis.

V á r m e g y e . S i e SfcuroŞer @efpanfd;aft).

Turócz Vármegye 21 négyszegű mértföldnyi , hoszszában mint e g y 5 , szélességében p e d i g 3 — 4 mértföldnyi. Határjai e z e k : éjszakról, Trencsén, és Árva Vármegyék! Keletről, L i p t ó , és Zólyom. Délr ő l , B a r s , és Nyitra. N y ú g o t t r ó l , ugyan Nyitra, és Trencsén Vármegyék. E' Vármegye, m e l l y b e n 6 mező v á r a s o k , 98 faluk, 5 p u s z t á k , és 37,000 többnyire tót lakósoknál többek számláltatnak , 4 Járásra oszl i k , úgymint : l) Első Járásra , hol : Sz. Márton (Martinopolis), a* Vármegye' Gyűléseinek helye, b) Szucsán, és Turány derék mező varasok a' Vág folyó mellett.

-

( «28 )

-

2) Második Járásra , hol : Blatnicza népes tőt falu. 3) H a r m a d i k Járásra, h o l : Mosónsz mező vásas. h) A l s ó , és M s ő St'ibnya, az inaszakadtt'ág ellen hasznos kénkő ferdőkkel, 4) Negyedik J á r á s r a , h o l : a) T ó t Próra (Vin. di*eh Proben) mező váras ásványos vízzel. — b) Bud i s , falu savanyú vizzel. — c) Znio, hajdan Turórz v á r a , mellybe /, Béla királyunk futa, midőn a' Tatároktól meg győzetett; Znió alatt van V á r a l l y á , mező váras. Árva

V á r m e g y e .

(Oomitatus Arvensis.

2)ie 2írit>er ©ífpanfdjaft).

Árva Vármegye 37 négyszegű mértföldnyi, hoszszában g , szélességében 7 mértföldnyi. Határjai e z e k : é j s z a k r ó l , és keletről Galiczia. D é l r ő l , Liptó Vármegye. Nyúgottról, T u r ó c z , Trencsén V á r m e g y é k , és e g y darab Galicziából. Az egész Vármegye mellynek 5 mező várasl , 96 faluji , 3 pusztái , és 82,ScO csupa Tót lakosai vannak , 4 Járásokra osztatik, mellyek imvzek: 1) Kubini Járás, h o l : a) Alsó Kubin, Árva folyó víz mellett, mező v á r a s , mellyben a' Vármegye' Gyűlései tartatnak. — b ) Velicsna, hol sok vászon szövök vannak. 2) Árvái Járás , hol : Á r v a , hegyen épültt v á r , mellytől az egész Vármegye nyeri nevezetét. 3) Tersztennai Járás, h o l : Trsztenna, mező váras , vászon készítéssel. 4) Námesztói Járás, h o l ; Námeszto, mező váras. L i p t ó V á r m e g y e . (Comitatus Liptov iensis. S i e Ciptauer @efpanfd;aft). Liptó Vármegye/,2 négyszegű mértföldnyi, hoszszában 9 , szélességében 3 mértföldnyi. Határjai ezek: é j s z a k r ó l , Árva V á r m e g y e , és Galiczia. Keletről Szepes Vármegye. Délről , Görr.ör , és Zólyom Vármeg y e k . Nyúgottról, T u r ó c z , és Árva Vármegyék. Az egész V á r m e g y e , mellyben 10 mező várasok, J23 faluk , 1 puszta , és 62.200 lakósok (többnyire T ó t o k ) találtatnak, 4 Járásokra o s z t a t i k , úgymint:

— ( 129 ) — 1) Nyúgotti Járásra, hol : a) Rozenberg , nagymező váras , a' Vág folyó mellett, jó márvány törés* sel , savanyú v í z z e l , és a' T . T . P'-áristák' Gyimnáziumával. — b ) L u c s k i , falu , jeles , és a' köszvény ellen különösen hasznos meleg ferdővel. 2) Éjszaki Járásra, h o l ; Szelnicze, T a r n ó c z , és nagy Bobrócz, mező várasok. 3) Déli Járásra, h o l : Lipcse (Német Lipcse), tót mező váras, mellyhez közéi vas, és piskolcz bánnyák vannak. 4I Keleti Járásra , h o l : Bocza (király , és Sz. Jvány B o c z a ) , bánnya v á r a s , nevezetes arany ezüst b á n n y á v a l , e' váras' környékében nem tartózkodnak verebek. — b ) Verbicze, derék tót mező váras, c) Sz. Miklósi mező váras, mellyben a' Vármegye' gyűlése tartatik. — d) Hradek, I i é l a , és Vág folyók k ö z ö t t , mező v á r a s , jeles vas h á m o r o k k a l , mellyekben kü* lömbféle vas mívek készülnek , ismét jól el rendeltt nemzeti oskolával. Z ó l y o m V á r m e g y e . (Comitatus Zoliensis. £>íe ©oţilcr @efpanfd;aft). Zólyom Vármegye 50 négyszegű mértföldnyi , hoszsza 1 2 , — szélessége 6—7 mértföldnyi. A' Garan folyó hoszszat mosogattya. Határjai ezek: éjszakról , Liptó. Keletről, G ö m ö r , és Nógrád. Délről, Nógrád , Hont. Nyúgottról , Hont , Bars , T u r ó c z Vármegyék. Zólyom Vármegye , melly 5 k i r á l y i , és 8 mező várasokat, 148 falukat, 2 pusztákat, és 78450 többnyire T ó t , és Német lakókat s z á m l á l , 2 Járásra osztatik, úgymint: l ) Felső, v a g y BesZtercZebánnyai Járásra, h o l , a ) Beszterczebánnya (Neosolium. Oícufo^l) szabad kir á l y i bánnya váras, Garam h e g y e , és vize mellett, van Gyimnáziuma, Püspöki széke, réz b á n n y á j a , kőszene, Damaskusi vas készítő F a b r i k á j a , itt tartatik O' Vármegye' gyűlése is. — b ) Libetbánnya (Libetha, Cibít(Kti) , szabad királyi bánnya v á r a s , r é z , és vas b á n n y á v a l , hol gránát is találtatik. — c) Brezno bánnya (Griffen) szabad királyi váras, a' T. T. Piáristák' Gyimnáziumával, ugy szinte az Evangélikusok' derék oskolájával Hajdan nevezetes bánnyái v o l t a k , most g r á n á t , és koszén találtatik vidékében.

I

-

( i3o )

-

A' lakosok itt egen jóféle sajtot készítenek, melly Német országban is e ' n é v alatt: Sörimfenföfe nevezeteB. — d) R a d v á n y , mező váras, Udurna folyó mellett , melly itt 8 Puskaporos malmot, és egy kallót hajt. — e) Ronicz , falu , Breznóbánnyához közel , igen jeles aczél fabrikával. — f) Úrvölgy (vallis Dominorum. ^crrttgrunb), bánnya falu, hol olly tulajdonságú gálicz víz (Gemtntroaffer) találtatik, melly 20, és néhány kamarákba vezettetvén , a' bele vetett vasat 2 — 3 hetek múlva rézzé változtattya , mellyböl mindenféle rézmívek készíttetnek. — Urvölgyén feliül esik Óbérez (veteres* montes. X>ai ült - ©ebirgO » bol több b á n n y á k , olvasztó k e m e n c z é k , szén é g e t é s e k , és e g y földalatti lámpásoktól világosított menetel találtatnak. 2) Alsó, v a g y Zólyomi J á r á s r a , h o l : a) Zólyom (Vetusolium. 'iíTtfo^O, szabad királyi váras, G. Eszterházinak szépvárával, jó savanyú v í z z e l ; a' Vármegye innen vette nevezetét. — b ) R i b a r , falu, jó savanyú v i z z e l , és kénkövss ferdővel. — c) Nagy Szalatna , mező váras, Szalatna folyó mellett savanyú vizzel. — d) Korpona (Carpona. Sarpfen) szabad királyi váras, igen gyümölcsös v i d é k b e n , a' T . T . Piáristák' Gyimnáziumával. B a r s (Coinitatus Barsiensis.

V á r m e g y e . £>ie 23arfd;er @efpattfd;aft).

Bars Vármegye 49 négyszegű mértföldnyi, hoszsza 10 — szélessége 5 — 5 mértföldnyi. A' Garan folyótól végig öntöztetik. Határjai e z e k : é j s z a k r ó l , Nyitra , T u r ó c z , Zólyom. Keletről, Z ó l y o m , Hont. D é l r ő l , E s z t e r g o m , Komárom. Nyúgottról, Nyitra, Vármegyék. — Bars Vármegye , mellyben 2 királyi , és 11 mező várasok, 206 faluk, 24 puszták, és 101400 Magyar és Tót lakók táláltatnak ; 4 Járásokat foglal m a g á b a n , úgymint: l ) Felső Járást, h o l : a) Körmöczbánnya (Cremniczium, .Sremttifc), szabad királyi , és első bánnya v á r a s , h e g y e k között fekszik, van egy Gyimnáziuma, pénzverő hivatalya, g a z d a g a r a n y , és ezüst b á n n y á i , itt veretnek a' nevezetes Kúrmöczi aranyok , 10.2OO lakókat számlál, <— b ) Szkleno, falu jó meleg ferdők-

-

c 131 )

-

k e l . — c) V i k n y e , falu, hasonlóképp meleg ferdó'ji. ről híres. — d) Ujbáimya (Regiomontum, ^ónigiberg), szabad királyi váras, hol hajdan igen g a z d a g arany, és ezüst bánnyák voltak. — e) Zsarnócza, mező váras, ón bánnyával. 2) Tapolcsányi Járást, h o l : kis T a y ö l c s á n y mező váras hegyek k ö z ö t t , van egy v á r a , és jeles kertt y e , ismét posztó készítése. — b) Ebedecz ( O b i c e ) , falu, ásványos f o r r á s o k k a l , és papiros malommal. — c) Aranyos Marót, mező váras a' Vármegye' gyülé* seivel. 3) Verebélyi Járást, h o l : VerebéJy, mez-i v á r a s , Zsitva pataka me'.lett. Ez a' Verebélyi nemes széknek fő helye , mellyhez tartozó Nemessek az Ors/ág' Primássának prediálistái, és a' Vármegye' hatalma alól kivétettek. 4) Lévai Járást, h o l : a) Léva (Oeiuenj), mező vá* ras , a* T . T. Piáristák* al Gyimnáziumával , és pavanyú vízzel. — b) Ó , és Új Bars (Bersenburg) mező v á r a s o k , mellyek a' Garan vizén épültt híd által öszve kapcsoltatnak. N a g y

Hont

(Cömitatu8 Ilontensis,

V á r m e g y e . £>ie Jpontfcer @efpanfd;aft\

Nagy Hont Vármegye 46 négyszegű mértföldnyi, hoszsza 9 , szélessége pedig 3 — 5 mértföldnyi. Ipoly folyó öntözi nagy részében. Határjai e z e k : éjszakról , Bars , és Sólyom. Keletről , Nógrád. Délről , Pest, Esztergom. Nyúgottról, Esztergom, Bars Vármegyék. E' Vármegyében , melly 3 k i r á l y i , 9 mező várasokat, 176 falukat, 32 pusztákat, 95,400 Magyar, és Tót lakókat számlál, 4 Ját ások v a n n a k , úgymint: 1) Báthi Járás , hol : a) Bakabánnya (<j>ufanj), szabad királyi bánnya váras, aranyezüst b á n n y á v a l . — b ) Báth (Srauenmarf), mező váras, dohány termesztéssel. — c) Szántó, mező váras, savanyú vízzel. — d) Füzes Gyarmat, falu, jó dohány termesztéssel. 2) Selmeczi Járás, hol: a) Selmecz bánnya (Schemnicium. @d;tmntţs), szabad királyi bánnya váras, i g e n g a z d a g arany , és ezüst bánnyákkal , mellyek már 200 ölnyi mélységüek, és esztendőnkint 2 mazsa arab o t , 290 mázsa ezüstöt, és m á s , r é z , gáliczkő ás« I a

—

C »32 )

-

váifyokat adnak. E ' va'rasban egy Kir : bánnyászi kamaraház, mellyben a* fő bánnyászi Gróf lakik, e g y kir. bánnyászi Akadémia , melly egész Európában l e g h í r e s e b b , ismét a' T . T. Piáristáknak Gyimnáziuma, úgy hasonlóképp' az Evangyelikusoknak is e g y Gyimnáziuma , és 22,240 lakók találtatnak. — b) Béla bánnya (2>itTn), szabad királyi bánnya váras, hajdan g a z d a g , ma már kevés értékű bánnyával. — c) Magyarád — G y ú g y — Mére — Szalatna , faluk , savanyú vizzel. 3) Bozóki Járás , hol : Bozők mező váras, b ) Csábrág, falu, sziklán épültt omladozó várral, mellyben Kohári Herczeg' fegyverháza van. 4) Ipolyi Járás, h o l : a) Ipoly S á g , mező" váras , van I p o l y vizén épültt k ő h i d g y a . — b ) K o s p a l l a g , falu jo dohány termesztéssel. N ó g r á d (Comitatus Neogradien9is.

V á r m e g y e . Qic 9?eograber ©efpanfd;aft).

Nógrád Vármegye 77 négyszegű mértföldnyi , hoszszában mint egy 1 1 — 1 2 , szélességében p e d i g 5 — 6 mértföldnyi. Ipoly vize által öntöztetik. Határjai e z e k : é j s z a k r ó l , Z ó l y o m , kis Hont. Keletről, Gömör , Heves. D é l r ő l , Heves , Pest. Nyúgottról , Hont, Vármegyék. — E ' V á r m e g y e , mellyben 1 o mező v á r a s o k . 251 faluk 145 p u s z t á k , és 170,000 lakók számláltatnak, 4 Járásokra osztatik. 1) Losonczi Járásra, h o l : a) L o s o n c z , mező váras egy Refor. Gyimnáziummal. — b) Gács , mező vár a s , jeles várral, és posztó F a b r i k á v a l , melly 5—600 mázsa gyapjat fel dolgozgat esztendőnkint, van papiros malma is. — c) Lónya bánnya, falu, csekély r é z , v á s , ólyom erekkel. 2) Füleki Járásra, hol : a) F ü l e k , mező váras, savanyú vízzel, b) Rónya , falu , ásványos ferdővel. 3) Szécsényi Járásra, h o l : Szécsény, mező váras. 4) Kékkői Járásra, h o l : a) V a d k e r t , — Balassa Gyarmat , derék mező várasok. — b) Nógrád , régi romlott vár , mellytől a' Vármegye nyerte nevezetét. — c) B á n k , falu, mellette van egy derék kőszén terület , melly még nem használtatik.]

— C »53 ) — E s z t e r g o m (Comitatus Strigoniensis.

V á r m e g y e . 2>ie ©ratter ©efpanfcţjaft).

Esztergom Vármegye 19 négyszegű mértföldnyi; hoszszában 6 , szélességében 4 mértföldnyi. Határ, j a i : éjszakról Komárom, B a r s , Nagy Hont: keletről í l a g y Hont, P e s t ; délről P e s t , Komárom; nyúgottról Komárom Vármegyék. Esztergom Vármegyében 1 szabad királyi, és 5 mező várasok, 45 faluk, 8 p u s z t á k , 59,7000 lakók , és 2 járások számláltatnak. 1) Párkányi l á r á s , h o l : a) P á r k á n y , mező váras , a ' Duna mellett , Esztergomnak ellenében. — J>) Bátorkeszi, mező v á r a s , ékes kastéllyal. 2) Esztergomi Járás, h o l : a) Esztergom (Strigo. n i u m , ©ran), szabad királyi varas, egy É r s e k n e k , ki egyszers'mind Honnyunknak Prímássa , lakhelye. Van Gyimnáziuma a'jT. T . Benedictinusok' gondviselése alatt, meleg f e r d e j e , jeles gyümölcsössé, szőlő h e g y e ; 10,700 lakosa , 2526 holdnyi erdeje. — b) Süttó, falu, a' Duifa mellett, hol veres , és fejér márvány töretik. P e s t , P i l i s , Szólt Vármegyék. Comitatu8 Pest, P i l i s , Solt articulariter uniti. (2>ie cereinigte <£eft , ^ilifd; utib ®o(tf)er @efpanfd;aft). Pest, Pilis, és Szólt Vármegyék i n g b e n egyesültek , 191 négyszegű mértföldnyiek , hoszszában 2 1 , szélességben p e d i g 10 mértföldnyiek. — Határoztatnak : é j s z a k r ó l , N ó g r á d , Heves. Keletről, Jászságt ó l , és Heves Vármegyétől. D é l r ő l , kis Kunságtól, és Bács Vármegyétől. Nyúgottról , T o l n a , F e j é r , és Esztergom Vármegyéktől. — Imez' egyesültt Vármeg y é k 2 k i r á l y i , és 22 mező várasokat , 165 falukat, 154 pusztákat, 375,000 lakókat számlálnak, és 5 Járasra osztatnak. l ) Pilisi Járásra , hol : a) Buda (Ofen), szabad királyi , és egyszer'smind fő váras Hazánkban , a* Dunának jobb parttyán (Dunántúli kerületben), Pesthez ellenben terjedel. — Itt van a' gyönyörű királ y i vár , mellyben Országunk' Nádor Ispánnya lak i k , a' Magyar királyi korona őriztetik, és a' Pesti

-

C 134 )

-

Universzltás' könyvnyomtató műhelye találtatik. E' Várasban van a' királyi Helytartó T a n á c s , Kamara, és a' Honnyi katonai fő kormány is; továbbá — van e g y fő Gyimnáziuma, Nemzeti oskolája, a' 420 l á b n y i magasságú Sz. Gellért hegyen igen jó rendű Egésztornya (csillagvisgálása) , híres meleg ferdője, nevezetes r é z e d é n y , hintó, és e g y é b b F a b r i k á j i , selyem fílatoriuma (ó Budán), 33,000 lakosa ó Budával. — b ) Visegrád (altum Castrum, ^linten&urg) , mező vá. v a s , hajdani k i r á l l y a i n k n a k , kiváltt i-ő Mátyásnak dicsőséges lakása. — c) Margit', másképp' Nyulak' szigette , igen gyönyörű , mint e g y 3 fertálynyi kerületű sziget P e s t , és Budánál , mellyben 4ik Béla Királyunk' leánya Margit apáczáskodott. — d) Sz. András' 8zigettye, Vácznak által ellenében 3 mértföldnyi h08zszu £ mértföldnyi széles. — e) Csepel, Duna sziget; Budán alól mint egy 5 mértföldnyi hoszszuság u , i — a mértföldnyi szélességű, Ráczkevé derék mező varassal. — f) Tetény, falu, jószappar.földel 2) Váczi Járásra, h o l : a) Vácz (Vacium. SBaijen), püspöki váras , a' T . T. Piáristák' Gyiirnáziumával, egy Nemzeti*oskolával, ismét Süketnémák' kegyesint é z e t é v e l . — b ) G ö d ö l l ő , mező váras, Grassalkovics Herczeg' fényes kastéllyával. — c) P a l o t a , falu, jeles posztó Fabrikával. 3) Pesti Járásra, h o l : a) P e s t , szabad k i r á l y i , és Országunkban leg n a g y o b b , leg s z e b b , első kereskedő v á r a s , a' Duna' bal parttyán, Budának ellen é b e n , van 4 külső várasa, egy Universzitása , melly közönségesen jjoo Ifjak' oktatásával neveli a' Haza' Reménnyét, egy Gyimnáziuma, mellyben a' T. T . Piá. risták fáradoznak; pénz — régiségbeli g a z d a g gyűjteménnyé , 70,000 darabokból álló könyvtára , jeles fuvéez k e r t t y e , Nemzeti Játékszíne, egy igen derék Kaszárnyája , több jótevő i n t é z e t t y i i , kettős tornyú pompás temploma, 's a' t. T o v á b b á e' várasban találtatnak : a' fő törvényszékek , úgymint, a' k i r á l y i , é« Septemvirálisi tábla; selyem, mesterséges virág, p o s z r tó, bőr , p o r d o h á n y , és más jó rendű Fabrikák , é«

' ) terra Fullonum. SBűícfoerJ

—

C 135 ) —

46,000 lakók. E' várasnak, mellyhez keletre Rákos mezeje terjedel , 372 h o l d n y i erdősége van. — b ) Soroksár, nagy német mező váras. 4) Kecskeméti Járásra, h o l : a) Kecskemét (Egopolis) , országunkban l e g népesebb mező váras , a' T . T . Piáristáknak, és Refor. Gyimnáziumával, mint egy 31,000 l a k ó k k a l , kik szarvas m a r h á k k a l , lovakk a l , gyapjúval , és dohánnyal kereskednek. — b ) N a g y Kőrös, mező váras, egy Refor. Gyimnáziummal, mint egy 13,000 lakókkal. 5) Szolti Járásra, h o l : a) Szolt, mező váras. — b ) Kalocsa, Érseki v á r a s , az Érseknek roppant ka6téllyával , mellyben a* 30,000 kötetekből álló Kaptolan' könyvtára, és pénzbeli gyűjteménnyé nevezetes; itt a' T. T. Ptáristáknak egy Gyimnáziuma is van. J

á

s

z

s

á

g

.

(Jazygia. 3aji>gictt). A' Jászság 17 n é g y s z e g ű mértföldnyi, hoszszában 5 , szélességében p e d i g 3 — 4 mértföldnyi szabad kerület, melly az Ország' Nádor Ispánnyától függ. Határoztatok éjszakról , és keletről Heves ; délről , és nyúgottról ismét Heves , és Pest Vármegyéktől. A* Jászságban vannak 3 mező várasok , 8 faluk , és 5 puszták. Lakosi 43,000 számúak, kiknek fő h e l y ö k Jászberény, mező v á r a s , Zagyva vizétől ö n t ö z t e t i k , van e g y Gyimnáziuma; itt tartatik az egész Jász k e rületnek gyűlése is. K i s

K u n s á g .

(Cumania minor,

$teín &umatttftt).

A' kis Kún kerület 47 n é g y s z e g ű mértföldnyi ( hoszsza 17, szélessége p e d i g 4—9 mértföldnyi. Határoztatik éjszakról P e s t , keletről C s o n g r á d , d é l r ő l Csongrád, Bács ; nyúgottról Pest Vármegyéktől. E g y része pedig e' kerületnek Pest Vármegye' k e b e l é b e n van. A' Kis Kúnság 3 mező várasokat, 5 falukat, 37 usztákat számlál. Lakosinak száma több 52000nél t i k , valamint a ' J á s z o k , országunk' Nádor Ispánnyától függenek. — Nevezetesebb h e l y e k : a) P é l e g y h á z a , mező v^ras, mellyben a' Kunoknak l e v é l t á r j o k ,

Í

-

( 136 )

-

•s tprvénytáblájok van. — b) Kún Sr. Miklós , mező váras , Baker p a t a k ' parttyain. Báes , Bodrog

Vármegyék.

(Comitatus Bacsiensis , et Bodrogiensis articular.'ter uniti.

SSmínigte SBatfrf; = 9?obroger ©cfpanfd;aftcn).

Bács Bodrog Vármegyék i802iki ország Gyűlésében igra egyesittettek, 170 négyszegű mértfoldnyiek, hoszszaban 1 4 , és szélességben p e d i g 11 magyar mértfoldnyiek. A' Dunától n y ú g o t t i , a' Tiszától pedig keleti részei nedvesittetnek. Határjai: éjszakról Pest Vármegye , Kis Kunság , Csongrád Vármegye. Keletről Torontál Vármegye, és a' Csajkások' kerülete. Délről a' Pétervári határőrző Regement' v i d é k e , Szerem Vármegye. Nyúgottról Verőeze, és Baranya Vármegyék, Vannak 3 szabad k i r á l y i , és 9 mező várasai, 98 faluji, 91 pusztái. Lakósi 342,4.50 számúak. 4 Járásokra osztatnak imez egyesültt Vármegyék. 1) Felső J á r á s r a , h o l : B a j a , mező v á r a s , Dunamelléki fekvése miatt alkalmatos a' kereskedésre , van Gyimnáziuma, melly a' T, T. sz. Fercncz Szerze. ţeseinek igazgatásától függ. 2) Kózép Járásra, h o l : a) Z o m b o r , szabad kirá. Ivi váras, gyönyörű Vármegye h á z z a l , mellyben a' Gyűlések tartatnak, ó hitű Grammatikába oskolával, 570 holdnyi e r d ő s é g g e l , I5,000nél több lakókkal. — b ) Apatin, mező v á r a s , Duna mellett, buzértermesztés6eí , materia szövéssel, selyem bogár tenyésztéssel. 3) Alsó Járásra , hol.: a) Újvidék (Neoplanta , Jfieufafc), szabad királyi váras, Pétervárának ellené* b e n , mellytől a' Duna választtya, egy ó hitű Püspöknek l a k á s a , al Gyimnáziumnak h e l y e , lakósi virágzó kereskedést űznek. — b> Bács , derék mező váras , mellyben az ó hitű Újvidéki Püspöknek káptolannya tartózkodik, Mosztonga nevű mocsár mellett fekszik, azért egésségteien a' levegője, 4) Tisza Járásra , h o l : a) S z a b a d k a , v a g y Sz, Mária (Maria Theresiopolis. Ífcereftentfabt), szabad k i . rályi váras, a' Palicsi tó mellett, derék nemzeti osko. I á v a l , Gyimnáziummal , széksó nyeressel, 125O hold* nyi erdőséggel. — b ) Magyar Kanizsa Tisza mellett » gabonával kereskedő jelés mező váras. — c) Z e n U ,

( 137 ) —

—

falu Tisza mellett, hol Eugenius Ilerczeg a' Törökökön lógóban győzödelineskedett. Csajkások'

kerülettye.

(Districtus Csajkistarum.

S e r Sfd;ajfifleii

íöejirf).

Csajkások* kerülettyének ama' szeglet neveztetik, mellyet Bács Vármegyében a' Duna, es Tisza f o l y o , vizeknek egymásba folyása formál. Az egész kerület 16 négyszegű mértföldnyi. Határoztatik éjszakr ó l , és keletről B á c s , Torontál Vármegyéktől; délről a' Nemet banátus, és Péter vári határőrző Regement' v i d e k j e i t ő l ; nyúgottról Bács Vármegyétől. Van 4 mező v á r a s , 14 falu, és 10 puszta e' k e r ü l e t b e n . — Lakósi közül egy 1,100 főből álló h a j ó s , vagy csajkás sereg állíttatott fel I 7 7 i b e n a' Duna, S z á v a , és Tisza védelmezésére, melly törvényes ügyében a' Pétervári határőrző katonai tisztség alatt van. — I.eg jelesebb hely e' kerületben T i t e l , mező v á r a s , mellyen alól a' Duna, és Tisza e g y e s ü l n e k , ebben lakik a' csajkás seregnek tisztsége. II. 18.

Dunán

túl

fekvő

kerület.

Hány Vármegyék vannak e kerületben ?

II Vármegyék, úgymint: Mosony, Soprony, Vas, Szala , Veszprém , Győr , Komárom , Fejér , Tolna , S o m o g y , Baranya Vármegyék. M o s o n y

V á r m e g y e .

(Comitatu6 Mosoniensi8. S i e 2Biefelf>urger ©efpanfdjaft). Mosony Vármegye 35 négyszegű mértföldnyi , hoszszában mint egy 7 , szélességében pedig 5 mértföldnyi. Határjai : éjszakról Austria , Pozsony , — keletről Pozsony, Győr, — délről G y ő r , Soprony, — nyúgottról S o p r o n y , V á r m e g y é k ; vegre Austria. E' V á r m e g y e , mellyben 12 mező v á r a s o k , 38 faluk, y p u s z t á k , és 54,000 lakók v a n n a k , 2 járásokra oszlik. l ) Nezsideri Járás, h o l : a) Nezsider (9íeu(íebl), mező váras, Fertőtava mellett, jó bortermesztéssel. — b) Köpcsény (&itfee), mező v á r a s , Eszterházy Herczegnek szép k a s t é l l y á v a l , vadas kerttyével, sokak-

( 138 ) nak bizonyítása szerint e' mező várasban keszültt az első kocsi. — c) Oroszvár ($aríburj), derék mező váras , Zicsy Grófnak jeles kastéilyával. — d) Rajka (JHagenborf), népes mező váras, szép gyümölcsössel. — e ) B o l d o g Aszszony (3raucnfírcl)en), mező v á r a s , és bucsujáróhely. — f) Illmicz, falu, Széksó főzéssel. — g ) Féltorony (-6al6tí)urm), niező váras, királyi kastéll y a l , vadász o s k o l á v a l , Albert kir. Herczegnek igen nevezetes birkagazdaságával. — h) Gáta (©attenborf t, falu, Eszterházy Grófnak kastéilyával, és jeles kertt y é v e l , mellyet a' Lajta öntözget, és díszesit, figyelmet érdemel az itt találtató külföldi plántáknak g y ű j teménnyé. 2) Mosonyi J á r á s , h o l : a) Mosony (SBiefeíburg), n a g y mező váras a" Duna' ága mellett, derék malmokk a l , é l é s t á r o k k a l , nevezetes gabona k e r e s k e d é s s e l , 2680 lakókkal. — b ) Óvár (Uttgrifd) »2íítenburg), szép, és nagy mező v á r a s , Lajta v i z é n e k , melly itt a' Dunával egyesül, és 14 kerekű malmot b a j t , szigettyéb c n ; van egy v á r a , Gyimnáziuma a' T . T . Piáristák' gondviselése alatt , ismét Albert kir. Herczegtol fel állított Filosofiai, és Gazdaságbeli tanítószéke, 2390 lakosa. S o p r o n y

V á r m e g y e .

(Comitatus Soproniensis. î>ie Oebenburger ©efpanfd;at), Soprony Vármegye 57 négyszegű mértföldnyi , hoszszában 13, szélességében 4 — 1 1 mértföldnyi. Határjai: éjszakról Austria, M o s o n y , — keletről Mosony, Györ, — délről Veszprém, Vas Vármegyék , nyúgottról Austria, E' V á r m e g y e , melly 3 szabad k i r á l y i , és 36 mező v á r a s o k a t , 202 falukat, 6 pusztákat, és 148,156 lakókat számlál, 5 járásokra oszlik. l) Sopronyi Járás, h o l : a) Soprony (Oeben&urg), szabad királyi v á r a s , kellemes t á j é k b a n , fallal kerítve , Spittel patak follya által , vannak 7 kath. 1 Kvangy, és l Görög templomai, más szép épülettyei, e g y fő Gyimnáziuma a ' T . T. Benediktinusok' gondgya alatt, ugy hasonlóképp' egy Evangy. Gyimnáziuma, és Lyceuma i s ; továbbá Fertőmelléki szőlői igen híres bort teremnek, h e g y e i , különösen a' várostól délnyúgottra fekvő Brenn b e g y , kőszenet bőven adnak ,

—

(

139 )

—

erdeje 8068 h o l d n y i , lakosinak szama I0,i00, kik sö. rényen űzik a' mesterségeket, kés v a s a t , sok posztót készítenek ; gabonával , mézzel , viaszszal , borral , dohánnyal, gyapjúval, 's t a ' f . kereskednek; az elöt- ti czukor f a b r i k á j a k á r hogy folamottyában fennakadt! végre e' "árasban híres országos, és igen eleven héti vásárok esnek , mellytkben esztendőnkint 40,000 darab szarva; marhák, és g0,000 darab sörtvések adatnak el. — b ) Balf (IDolfé), falu, büdösköves ferdővel , és savanyú vízzel. — c) Német Keresztúr (Jicil. .Sreuf) mező váras savanyú vízzel. — d) Kábold (£0fcerstorf), mező váras savanyú v i z z e l , hajdan vára is volt, mellyben Zrínyi, és Frangepan el fogattak iG7oben Kéri által , midőn a' Császárhoz akartak folyamodni. e) Fraknó (3ord;tenftein) magas kőszikla hegyen épültt v á r , mellyet 2 Ferdinánd Király G. Eszterházy Miklósnak ajándékozott , innen van , hogy a' virágzó Eszterházy Familia Fraknóról irja magát, e' várban van a' Herczegi k i n c s , és fegyvertár, sok régiségek', és ritkaságok' gvüjteménnye. A' vár alatt van Fraknó allya (îţordjtenau) falu , Szervita klastrommal. — f) Kis Márton (l£ifenflutt) , szabad , királyi vára* , Eszterházy Herczeg' ékes várával, és k e r t t y é v e l , van egy igen híres Kálváriája, mcllyet esztendónkint sok búcsúsok l á t o g a t n a k , és e g y B. Aszszony' képe. 145 holdnyi erdeje , bortermesztése , 3332 lakosa. — g) Rust, szabad királyi v á r a s , híres boráról nevezetes, 1120 l a k ó k k a l , 27 holdnyi erdővel. — h) Siercz (Ofd;íes) falu, ferdővel, és savanyú vizzel. 2) Rábán kívül felső Járás, h o l : a) E s z t e r h á z , mező váras, az előtt igen felséges Herczegi k a s t é l y , melly most elhagyatott állapotban v a n , és tágos kertek láttatnak itt; innen Pomogynak által a' Fertőn e g y töltés vezeti az utast. — b) Czenk (nagy, és kis), G. Szécsenyi' gyönyörű kastéllyával , és kerttyével ; ismét, könyv — k é p — és más régiségek' gytijteménnyével jeleskedő h e l y s é g ; mostani Birtokosa G. Széchenyi F e r e n c z , Hazánk" dicső fia ritka bőkezűséggel e g y Nemzeti könyvtárral ajándékozá meg Hazánkat. 3) Rábán kívül alsó Járás, hol: Csepreg, mező váras Rábcza vizénél, valaha kedvező helye volt a' tudományoknak, mint h o g y szép oskolája, és könyvnyomtatása is v o l t , melly több k ö n y v e k e t , ezek kö-

-

C «40 )

-

zött, egy , halhatatlan Pázmány Kárdinálisunk ellen irtt, möcskolódó könyvet is láttatott a' világgal. 4) Rába közi felső Járás, h o l : Kapuvár, a' tőle nevezett kis Rába mellett , népes mező váras , e g y v á r r a l , és dohány Pabrikával. 5) Rába közi alsó Járás, h o l : a) C s o r n a , mező váras, Premonstratensis P r é p o s t s á g g a l , és hiteles levéltárral. — b ) Szany , mezó váras, Győri Püspök* diszes kastéilyával. Jegyzés. Rába köznek neveztetik ama' föld d a r a b , mellvet az ö r e g , és kis Raba körül folynak. V a s

V á r m e g y e .

(Comitatus Castriferrei.

Sieffifeti&urger©tfpanfdpaft).

Vas Vármegye 96 négyszegű mértföldnyi, hoszsza 14. szélessége 8 mértföldnyi, söt még több is. Határjai: éjszakról Austria, Soprony V á r m e g y e ; keletről Veszprém , Szala ; délről Szala , Vármegyék ; nyúgottról Stájer ország. E' Vármegye 1 szabad királyi — és 39 mező várasokat, tíl2 falukat, 57 puszt á k a t , 294,<jOu lakókat számlál, és 6 járásokra osztatik. 1) Kőszegi Járás, h o l : a) Kőszeg (Ginsium, @ün$), szabad királyi váras kellemetes t á j é k b a n , egy Gyimnáziummal a' T . T . Benedictinus Atyák' gondgya alatt, árva házzal, a' Dunántuli Districtualis Táblával, posztó F a b r i k á k k a l , hires gyümölcsössel, jó borral, 4«44 h o l d n y i erdőséggel , mint egy 5000 lakókkal. — b ) P i n k a f e l d , német mező váras, savanyú v i z z e l , posztó, és fejér flanel készittéssel. — c) Borostyánkő (23eriU flein), mező v á r a s , büdöskő , és réz b á n n y á v a l , czinóbriom , és választó víz készittéssel. — d) Tarcsa (îaŞmatjsbcvf), német falu, jó savanyú v í z z e l , ferdőv e l , sáfrány termesztéssel, posztó, és fűző készittéssel. — e) Szalonok, mező váras, üveg F a b r i k á v a l j — f ) Leuka , mező váras papiros malommal. 2) Német Újvári Járás, h o i : a) Német újvár (©tiffing) , mező váras , régi várral. — b) Sz. Gothárd , német mező v á r a s , itt verték meg a* Törököt Zrinyi, és Montecuculi Vezérek i664ben. 3) Tótsági J á r á s , h o l : Muraszombat, — Rakic»án, Felső Lendva mező várasok,

—

(. 141 )

—

4 ) Kórmondi Járás, h o l : a) Körmünd derek, mező váras, e g y v á r r a l , v a d a s , és fácszányos k e r t t e l , ettől nem meszsze Pinka folyó Rábába foly. — b ) Vasvár (C'astrum ferreum) , mező váras, hajdan nevezetes errösség, mellytől az égesz vármegye neveztetett. — e) Monyorókerék , mező váras Erdődi Gróli Famíliának eredeti h e l y e , várral, jeles tölgy erdőséggel. 5) Szombathelyi Járás, h o l : a) Szombathely (Sabaria. Otein am Jínger) püspöki v á r a s , Gyöngyös vize mellett , egy Gyimnáziummal T. T . Premonstratensisek' gondgya alatt, Lyceummal, papnevelő h á z z a l . Romai Régiségekkel. A' püspöki templom, és lakás, ismét a' Vár.negye' háza jeles épületek. — b) Sárvár, derék mező váras, Gyöngyös folyó mellett, melly a* várashoz közel R á i a vizébe é r , vannak szép szőlői és régi vára b á s t y á k k a l , ismét hamuzsir főzése. 6) Keményes allyai Járás , h o l : a) Jánosháza, mező váras , híres dohány termesztéssel. — h) Kis C z e l , nevezetes húcsújáró hely , Ság hegyfiez igen közel. S z a l a

V á r m e g y e .

(Comitatus Szaladiensis.

2>ie Saíaber ©efpanfdjafí).

,Szala Vármegye 100 négyszegű mértföldnyi; hoszszában mint egy 20, szélességében 2 — 1 0 mértföldnyi. Határjai: éjszakról Vas — Veszprém V á r m e g y é k ; kel é t r ő l , Veszprém — Somogy; — délről Somogy, Kőr ö s , Varasd V á r m e g y é k ; nyúgottról, Stájer o r s z á g . Vas Vármegye. — Szala Vármegyében 22 mező váras o k , 5<;8 faluk, 124 puszták, 222,000 lakók, és 6 járások vannak. 1) Lövői J á r á s , h o l : a) Alsó Ler.dva, mező váras Lendva folyó mellett, hajdan Római gyarmat Lindavia név alatt. — b ) Csesztreg, mező váras, hegyes tájékban. 2) Szigeti (Muraköz) Járás , h o l : a) Csáktornya, mező váras T e r n o v a p a t a k n á l , jó édes bortermesztéss e l . .— b) Stridó , mező váras , né.-ntllyek' állítása szerint S. Hyeronimusnak Hazája. 3) Egerszegi Járás , h o l : Egerszeg, mrző váras Szala folyó mellett, itt tartatnak a'Varmegye* gyűlései.

-

( if* )

-

4) Kapornaki Járás, h o l : a) Szalabér, Nagy Kap o r r a k , mező várasok. — b) Nagy Kanizsa , mező v á r a s , mocsáros h e l y e n , hajdan erős v á r r a l ; e' mező várasnak hires a ' k e r e s k e d é s e ; Gyimnáziuma is v a n , mellyet a ' T . T . Piáristák kormányoznak. 5) Szántói Járás, h o l : a) T ü r g y e , mező v á r a s , T. T. Premonstratcnsisek' Prépostságával, és klastrom á v a l . — b ) Sz. Grőt, mező v á r a s , G. Battyányinak jeles kastéilyával , és kerttyével. — c) Keszthely , nagy és kellemes fekvésű mező váras , Balaton' mellékén, hol ama' halhatatlan nevű Hazafiu G. Festetics Györgytől fel állított híres Gazdasági — ismét vadász — erdő — és ménes o s k o l a , Lyceum, Gyimnázium a' T, T. Premonstratensisek' g o n d g y a alatt ; ismét muzsika, és rajzoló oskola, jeles Grófi l a k á s , büdösköves meleg f e r d ő , posztó készíttés , és g i 5 o lakók találtatnak; közel van Keszthelyhez a' Hévízi egésséges ferdő, márvány, és bazalt k ő b á n n y a is. ü) Tapolczai Járás, h o l : a) Sümeg, derék mező váras, puszta várral, melly egy szabadon álló fűlepte, mint egy 400 lábnyi magasságú hegyen korona gyanánt láttatik, igen kellemes az e' tetőről való kilátás T á t i k a , Rezi, S z i g l i g e t , Csobáncz omladékira , a' Balaton* tükrére; a' hegy' lábánál egy Sz. Ferencz Szerzetesihez tartozó klastrom , jeles templommal , mellyben a' B. Szűznek k é p e ; Szép Veszprémi Püspöki k a s t é l y , több más díszes épületek, mellyek között Kisfaludi Sándor dicső Költőnknek l a k á s a , állanak. — b) Tapolcza n a g y mező váras köves, de szép vidékben. — c) Kekkut falu , savanyú vízzel. — d) Tihony derék mező váras e g y Balatontól formált fél szigetben , Benedictinus klastrommal , és Apátságg a l , az itt levő viszszhang (Ekhó) nevezetes. — e ) F ü r e d , falu, híres savanyú v í z z e l , és kénköves ferd ő v e l , melly nein csak h o n n y i , hanem idegen vendégektől is meglátogattatik , és használtatik. — f) Említést érdemelnek még Badaosony , Sz. G y ö r g y , Haláp 's a' t. gyönyörűszőlő hegyek , és a' Balaton melléki romántos tájék, melly Európának leg ékesebb vidékeivel vetélkedik.

— C 143 ) — V e s z p r é m

Vármegye.

(Comitatus Veszprimiensis. S i e SBefprtmer @efpanfd;oft). Veszprém Vármegye négyszegű mértföldnyi, hoszszában 1 1 , szélességében 2 — 8 mértföldnyi. Határjai: éjszakról Soprony, Gyó'r, Komárom, — keletről Fejér , — délről T o l n a , S o m o g y , Szala, — nyúgottról ismét Szala, és Vas Vármegyék. — Veszprém Vármegyében 10 mező várasok, 172 falul;, 181 puszt á k , 142,400 lakók, és 4 Járások vannak. 1) Veszprémi Járás, h o l : a) V e s z p r é m , hegyes völgyes fekvésű nagy mező váras, Püspök' lakóhelye, nevezetesek itt: a' F. T. Káptalan, Vármegye' Háza, Papi n e v e l ő h á z , Gyimnázium T. T. Piaristák' gondg y a alatt. — b) Palota, szép mező váras, G. Zicsiek' kastéllyaival, és az Evangyelikusok' részéről való árvaházzal. — c) Urkutbánnya Veszprémtől 2 mértföldn y i r e , üveghuta a' Bakonyi erdőben. 2) Pápai Járás, h o l : a) P á p a , n a g y , és szép szabadságu mező váras mint egy 12,000 lakókkal , régenten erösseg; nevezetes itt a' Katholikusok' szép temploma, a' földes Uraságnak Eszterházy Grófnak n a g y , és jeles vára, T. T. Benedictinusok' al G y i m . náziuma; ismét a'Reformátusok' anya o s k o l á j a . Lutheránusok' tanító intézete, az irgalmas Barátok', és Sz. Ferenz fiainak klastroma[, d e r é k , és igen munkás Angliai k ő edény F a b r i k a ; e' várost Tapolcza folyó öntözi, és vidékében számos nagy hasznú malmokat hajt. — b ) Ganna falu, emlékezetes ama finom ízléssel készültt templomrol , melly alatt az Eszterházy Grófi familiának temetkezőhelye van. 3) Csesznegi Járás, h o l : a) Magyar Sz. L á s z l ó , falu ferdővel. — b) Cseszneg, falu, régi várral, kellemetes k ö r n y é k b e n . — c) Zlrcz mező váras, C z i s i . terczita Apátsággal, 4) Devecseri Járás, h o l : a) Devecser nagy mező váras. — b ) Vásárhely mező váras a' Somlyónak Iábánál. — c) Német, és Cseh bánnya üveghuták a' Bakonyban.

G y ő r

( »44 )

-

V á r m e g y e .

(Comitatus Janriensis.

£íe 9íaa6er ©efpanft^aft).

G y ő r Vármegye 28 négyszegű mértföldnyi, hoszszában , és szélességében mint egy 6 mértföldnyi, I l a t á r j a i : éjszakról Mosony, Pozsony, Komárom ; k e letről Komárom ; délről Veszprém ; nyúgottról Sop r o n y , és Mosony Vármegyék. Gyür Vármegyében 1 szabad k i r á l y i , — 2 mező v á r a s o k , 82 faluk, 39 puszták , 65.000 l a k ó k , és 3 járások számláltatnak. 1) Szigetközi Járás , hol : a) Hedervár , derék mező váras Viczai Grófnak jeles kastéliyával, anglus kerttyével; különös említést érdemel az itt találtató mint egy 18,000 válogatott darabokból álló pénzes gyűjtemény. — • b) Révfalu , nagy helység a ' Duna mellett , Győrnek ellenében , lukősi halászok , mesteremberek, eleven kereskedők. — c) S z i g e t , Győrnek k ü l s ő v á r a s a , Duna, és Rábcza k ö z ö t t , posztó, bőr készítéssel, termékeny kertekkel. — 2) Pusztai Járás , hol : a) Győr (Jaurinum. Öíaab), szabad királyi váras, a' Duna, R á b a , Rábcza öszve folyásánál ; iSogben Junius t likén az u g y a n e' hónap 13, és 14 napján Győri mezőn csatázó, és győzödelmeskedő Francziáktól kemény ostrom alá vetetett, és 8 n a p o k i g ágyúztatván fel adatott, utóbb bástyái az ellenség által le rontatván, megszűnt erősség lenni. Nevezetes itt a' Püspöki lakás, Papnevelő h á z , Kir. A k a d é m i a , Gyimnázium T. T . Benedictinusok' gondgya a l a t t , fő nemzeti o s k o l a , széki templom, melly igen jó ízlést mutat b e l ő l , ismét a' T . T . Karmelita Atyák', a ' l e á n y k á k ' nevelésével foglalatoskodó Apáczák' temploma, a ' m a g y a r , és német szeg é n n y h á z ; Győrnek külső részeit az ü j v á r a s , Sziget, és Majorok teszik, ezekben öszveséggel 14,OOO l a k ó k v a n n a k , kik sörény űzői a' mesterségeknek, és kereskedésnek. — b) Sz. Mártony, mező váras kellemetes tájékban a' Sz. Mártonyi, vagy Pannoni hegy a l a t t , ennek tetején fénylik ama' roppant Benedictinus Klastrom, melly e l s ő b e n építtetett Hazánkban, lakhelye egy fő Apáternak ; a 1 hegy* oldalát gyönyörű erdőség, és szőlő borittya.

-

( 45 )

-

3) Sokoró allyai Járás, h o l : T é t , Sz. k u t . faluk, — Sövényház (tóközben) birkagazdasággal jeleskedő helység. K o m á r o m

V á r m e g y e .

(Comitatus Comaromiensis. S i c Aomortter ©efpanfebaft). Komárom Vármegye 53 négyszegű mértföldnyi, hoszszában 9 , szélességében <> mértföldnyi. A' Duna' ketparttyain terjedel. Délről a" Vérte« Hegyek, és erdők kicsittik. Határjai e z e k : é j s z a k r ó l , P o z s o n y , Nyitra , Bars. Keletről , Esztergom , és Pest. Délről , Fejér, és Veszprim. Nyúgottról, Győr, és Pozsony Vármegyék. Komárom Vármegyében, mellynek 117,700 többnyire Magyar lakósi vannak , 1 királyi . es 5 mező várasok , 85 faluk , 71 p u s z t á k , és 4 Járások találtatnak, úgymint: 1) Csallóközi Járás, h o l : a) Komárom (Comaromium. ítoinorn), szabad Királyi v á r a s , Csallóköz szigettyének leg alsóbb v é g é n , hol a' V á g - D u n a az öreg Dunával e g y e s ü l , van egy igen jeles erőssége , melly 20OO lépésnyire esik a' várastól, ebben egy Katholika (a' T. T. Benedictinusok igazgatása alatt) és e g y Reform. Gyimnázium, 5 Kath. 1 Refor. és 1 Görög templomok találtatnak. Nagy romlására v o l t e ' Magyar várasnak az 1763ÍU1 Junius *8án történtt földindulás. L a k ó s i , kiknek száma 12,000'iél többre m e g y , jó kenyér sütők, és szorgalmatos kereskedők. — b) Gutta, mező váras , hol Vág vize a' Duna ágába foly. 2) - Udvardi Járás, hol: Udvard , mező v á r a s , az Esztergomi Érseke. 3) Gesztesi Járás , hol : a) Szőny , derék mező váras 2400 l a k ó k k a l . — b) Á c s , falu, aglus k e r t t e l , és nagy hasznú birka gazdasággal, c) Báuolna , puszt a , számos királyi ménessel, melly Mező h e g y e s h r z tartozik. — d) K i s - B é r , Battyányi Gróf' ékes k a s t é l . l v á v a l , és kerttyével jeleskedő mező váras, m e l l y b e n szattyán festés is van. 4) Tatai Járás, h o l : a) Tata (Sotiá), derék mező váras , régi omlott várral , m e l l y n e k ó falai között mostani birtokossá Eszterházi Gróf szép szobákat k é szíttet. Továbbá — van Majolika edény Fabrikája , á' T. T . Piaristáiinak Gyimnáziuma, posztó, szúr szo' K

-

(

146

)

-

v^se, f e r d ő j e , kővé változtató vize, márvány, e's darázskŐ fejtése, a' vele öszve foglaltt, és hozzá tartozó T ó várasban p e d i g gyönyörű Anglus kerttye , 8500 lakosa. Még különös figyelmet érdemel az , h o g y i 8 l 7 b e n Október' 2skén az itt el terjedő Nagy tó mellett , hol cseppkövek bőven találtatnak , mint e g y 2 négyszegű ölnyi földterületben 3 lábnyi folyó homok alatt szörnyű elefánt tetemek találtattak, a' d e r é k , és egyébb csontok apróbb darabokra zúzódtak de a' fel fedezett 7 elefánt fogakból, mellyeknek e g y i k e 9 lábnyi hoszszu, által érőjében pedig 6 ú j n y i , n a g y o b b darabok vájattak k i , de csak hamar öszve töredezt e k , és valamennyire a' szappanhoz hasonlítottak, b ) Almás, falu, szépmárvány töréssel. c) Neszmély, falu, boráról híres. d j Zsömlye , falu, mellette kőszén ásatik, itt van az el pusztúltt Gesztesi vár is Vértes vidám erdejében. F e j é r

V á r m e g y e .

(Comitatus Albensis. 2>ie StuŞiwiipetituvgcr @efpanfd;aft). Fejér Vármegye 75 négyszegű mértföldnyi, hoszszában 1 3 , szélességében 2 — 9 mértföldnyi. Határjai : éjszakról Komárom, Pilis, — keletről Pilis, Szolt, — d é l r ő l T o l n a , — nyúgottról Veszprém , Vármegyék. Fejér Vármegyében 1 királyi váras, 12 mező várasok, 65 f a l u k , 122 puszták, 140,800 l a k ó k , és 3 járásak számláltatnak. 1) Sármelléki Járás , hol : a) Székes Fejérvár (Alba Regia. ©tuŞiroe« ifcurg), szabad királyi, és hajdan Királlyaink' horonáztatása miatt igen híres vár a s , r ó n a , széksós földön , egy Püspöknek lakhelye, P a p nevelő h á z z a l , Gyimnáziummal a' T. T. Czisztercziták oktatása alatt, nemzeti oskolaval, 18,000 lak ó k k a l . — b ) Móór, népes mező váras, Kapuczinus klastrommal , Cs. Kir. k a s z á r n y á v a l ; néhány esztend ő k ólta sokat szenved a' földindulás miatt, szómszédságában van Csóka h e g y , melly valamennyire Vulkán természetű. — c) Bodajk , mező váras, ferdővel. — d) M o h a , falu savanyú vízzel. — e) Csurgó meleg vízzel. — E' Járásban van a' Sárvíz lapos mocsár, melly ezelőtt sok földet el borított, rrost csatornára vetetvén , apad.

-

C 147 5

-

2) Csákvári Járás, h o l : a) Csákvár , mező váras, Eszterházy Grófnak jeles k a s t é i l y á v a l , ánglus ízlésű kerttyével, szép szőlő k e g y g y e i , melly i8i'/ben 12,000 akóbornál többet termett. — b) Lovas berény , mező váras Cziráky Grófnak lakásával , kellemetes kerttyével. g) Bicskei J á r á s , h o l : B i c s k e , Vál , Érd , Martonvásár mező várasok. T o l n a (Comitatus Tolnensis.

V á r m e g y e , £>íe Solnaer 0efpnufd;aft).

Tolna y á r m e g y e 65 négyszegű mértföldnyi, hoszszában 1 1 , — s z é l e s s é g é b e n 8 mértföldnyi. Határjai: éjszakról Veszprém , F e j é r , — keletről Pest , — délről Baranya, — nyúgottról Somogy, Vármegyék, T o l na Vármegyében 17 mező várasok, 88 faluk, 101 puszták , 161,300 lakók , és 4 járások számláltatnak. 1) Földvári Járás, h o l : a) Földvár, mező váras, a' Duna mellett, nevezetes viza f o g á s s a l , katol : fő nemzeti oskolával. — b) T o l n a , mező váras, a ' D u n a mellett, ettől nyerte nevét a' Vármegye, c) Szekszárd, nevezetes mező v á r a s , katol. fő nemzeti o s k o l á v a l , híres veresbor termesztéssel. 2) Simon tornyai J á r á s , h o l : a) Simon t o r n y a , mező váras, Sio, és Sárvizének egyesülésénél. — b) Hőgyész , mező v á r a s , híres dohány termesztéssel, b i r k a g a z d a s á g g a l , jó rendű o s k o l á k k a l , deáknyelv, és muzsika taníttással , mcllyeket Gróf Apponyi szerzett. 3) ^olgységi J á r á s , h o l ; Izmény, falu, dohány termesztéssel , itt répa — tök — kendermag , és dió olaj sajtoltatik. 4) Dombovári Járás , hol : a) Dombóvár , mezÖ váras, Somogy vármegye' határában. — b) Ozora , mező váras , Eszterházy Herczeg' ménesével , jeles birka gazdaságával. S o m o g y (Comitatus Sümegiensis.

V á r m e g y e , £>ie <Sd;ümeg(Kr @efpanfd;aft).

Somogy Vármegye 114 négyszegű m é r t f ö l d n y i , hoszszában 1 6 , szélességében 12 mértföldnyi, IlatácK 2

-

(

148

) /

j a i : éjszakról S z a l a , V e s z p r é m , keletről T o l n a , Baranya, — délről ugyan Baranya, Verőcze Vármegyék; nyúgottról a' Sz. Györgyi Regement' v i d é k e , ismét, KőrÖ8, és Szala Vármegyék. Somogy Vármegyében 23 mező' vár8sok , 292 faluk, 2 ' 8 p u s z t á k , mint e g y 190,000 lakók , és 5 járások számiáltatnak. 1) Marczali J á r á s , h o l : Marczali mező váras, jó bor termesztéssel, ismét — Berzencze , mező váras G. Niczky kastéllvával, halastóval. — C s u r g ó , mező váras Reformat. Gyimnáziummal. 2) Kaposi J á r á s , h o l : a) Kaposvár, mező v á r a s , Kathol. al Gyimnáziummal. b) Somogyvár, falu, mellette Kupa Herczeg' várának omladéki láttatnak. 3) Igalyi* Járás, h o l : Igal, Török koppány, mező várasok. — Gyalán, falu, buzér ( k r a p p ) festő gyökér termesztéssel. 4) Szigeti Járás , hol : Szigetvár , mező váras , régi várral, mellyben halhatatlan nevü Zrínyi Miklós a' Török csordával vitézen küszködött í j ó ó b a n . 5) Babócsai J á r á s , h o l : Babócsa, Csokonya mező várasok. B a r a n y a (Comitatus Baranyensis.

V á r m e g y e . "Sie ^aranper (Befpanfd;aft).

Baranya Vármegye 91 négyszegű mértföldnyi , hoszszában mint e g y , i 5 , szélességében 11 mértföldnyi. H a t á r j a i : éjszakról T o l n a , — keletről P e s t , Bács, — délről V e r ő c z e , — nyúgottról Somogy Vármegye. Baranya Vármegyében 1 szabad k i r á l y i , — 10 mező várasok, 328 faluk, 71 puszták, 193,000 lakók.^ és 6 járások vannak. 1) Pécsi Járás, h o l : a) Pécs (Quinque Ecclesiae. $ünffird;fn) szabad királyi váras, Püspöki lakás, 10,500 l a k ó k k a l , van egy kir. Gyimnáziuma a' T. T. Czisztorcziták' oktatása alatt, irgalmas Barátok' klastroma, és b e t e g h á z a , roppant széki temploma, pap nevelő háza, 11000 darabokból álló könyvtára; keményítő — eczet — bőrkészíttése, papiros malma. — b) Sz. .\Járt o n y , falu, ferdővel. 2) Szent Lörinczi Járás , hol : Sz. Király mező váras. 3) Siklósi Járás, h o l : a) S i k l ó s , mező váras, hí-

-

C 149

-

res veres b o r r a l , márványtöréssel , ferdéivel; felette van ama' vár , mellyben Zsigmond Királyunk fogva Tolt. 4) Baranyavári Járás , hol : a) D á r d a , mező v á . r a s , mocsáros f helyen. b) Baranyavár, falu. 5") Mohácsi Járás, h o l : a) Mohács, gyászos emléke/t tü mező v á r a s , melly mellett I v ó b a n Augustus 29kén a* Törökkel esett ütközetben 2 Lajos Király, és 22,000 vitéztk vesztenekei , a' várashoz ellenben fekszik a' Mohácsi, Dunától formált, hoszszában 3 _ szélességében mint egy 2 magyar mértföldnyi fizi_ get van egy mostanában fel állított al Gyimnáziuma is. — b) Pécsvárad , mező v á r a s , kőszén bánnyával. 6) MecBekháti Járás, h o l : Ráczkozár nagy mező váras. F e l s ő III.

M a g y a r

ország.

Tiszán innenső Kerület.

19. Aliképp'* neveltetnek at e' kerület beli 11 Ftírrnegjek í g y : l ) Szepes. 2) Sáros. 3) Zemplén. 4) Ungvár. 5) Ber< g. 6) Abaúj. 7) Torna. 8) Gömör. 9) Borsod, 10) Heves. 11) Csongrád Vármegyék, itt adgyuk elő a' Tiszán túl fekvő Nagy Kun kerületet is. S z e p e s (Comitatus Scepusiensis.

V á r m e g y e . S i e 3ip("" ©efpattfcí;aft).

Szepes Vármegye 66 négyszegű mértföldnyi , hoszszában mint egy 12, leg nagyobb szélességében p e d i g közel 8 mértföldnyi. Határjai : éjszakról Galiczia , keletről Sáros, — délről Abauj , T o r n a , G-ömör, — nyúgottról ismét Gömör, és Liptó Vármegyék, végre Galiczia. — Szepes Vármegyében 2 királyi várasok, 22 mező várasok 178 faluk, 68 puszták vannak, itt találtatnak még a' Szepesi 16 szabad várasok is , mellyeket Zsigmond királyunk , szüksége lévén p é n z r e , a' Lengyeleknek el z á l a g o l t , Maria Therezia p e d i g viszsza szerzett, e' 16 várasok nem állanak a' Vármegye' törvényszéke alatt. Általlyában véve egész Szepességben a' lakóknak száma rámegy 1 loooore. A' Vármegye 4 Járásokra oszlik. ») Magurai Járás, hol: a) P o d o l i n c z , a' 16 Sze-

-

C I So )

-

pesi várasoknak egyike , Poprád folyó mellett , a' T . T . Piaristák' Gyimnáziumával, orvos kúttal, Magura hegyhez közel. — b ) Felsó' Ruszbach, falu, ferdó'vel, savanyú , és kiivesítő vízzel. — c) Lublyó, a' í 6 Szepesi várasoknak e g y i k e , Poprád folyó mellett, ezen alól esik Uj Lublyó , falu , savanyú vízzel , és kénköves ferdővel. 8) Kárpát allyai Járás, h o l : a) Késmárk (Kesmar. kinum, s. Caesareoforum) szabad királyi váras, T á tra h e g y e , és Poprád fólyó mellet, a' Katholikusok' nemzeti, és az Evangyelikusok' főbb oskolájával ( L y ceumával), flanel készítéssel, vászon festéssel, e ' v á rasnak van 2734 holdnyi erdeje , 4822 lakosa. — b) B é l a , egy a' 1 ti Szepesi várasok k ö z ü l , Poprád mellett, lakősi vásznatszőnek, kendert vetnek, jó fenyő pálinkát főznek. — c) Krigh, Tótfalu, Kakas Lomn i c z , faluk, savanyú v í z z e l , ez utólsónál emelkedik ama' Hazánkban l e g magasabb hegycsúcs. 3) Lőcsei Járás, h o l : a) Lőcse (Leucsovia , 2eut= fd;au), szabad királyi váras, a' T. T . Premonstratensisek' Gyimnáziumával, ismét az Evangyelikusok' L y ceumával, 4500 l a k ó k k a l , k i k a' híres Lőcsei borsót termesztik, és jó féle méhsert készítenek. E' várasnak erdeje io566 holdnyi. — b) Igló (Iglovia) 9íeuborf, a' 16 Szepesi várasoknak e g y i k e , Hernád folyó mell e t t , r é z , és vasbánnyával, papiros malommal, a' 16 szabad várasokat kormányozó hivatalynak székével. — c ) F i l i c z , falu, savanyú v í z z e l , és ferdővel. 4) Hegyi Járás, h o l : a) Szepes Várallya (Áird;^ feprf), egy a ' 1(3 Szepesi várasok közül. — b ) Szepesvár (Arx Scepusiensis), Vár allya felett, a' Szepesi P ü s p ö k ' , és Káptolannak lakása. — c) Raldócz, falu," ferdővel, és savanyú v i z z e l . — d) Krompach, mező váras vas bánnyával. S á r o s (Comitatus Sarosiensis.

V á r m e g y e . 2)ie <3d)arofcí;cr ©efpanfrl;afO-

Sáros Vármegye 65 négyszegű mértföldnyi; hoszszában 1 1 , szinte ennyi mértföldekre terjed leg nag y o b b szélességében is. llatárjai: éjszakról Galiczia, keletről Zemplén , délről A b a ú j , — nyúgottról Szep e s , Vármegyék. Sáros Vármegyében 3 szabad k i .

-

51 )

-

rályi, 12 mező várasok, 376 faluk, 13 puszták 141400 l a k ó k , és 6 járások számláltatnak. 1) Alsó Tarczai Járás, hol: a) Eperjes (Eperjesinum), szabad királyi v á r a s , Tarcza folyó meliett, e g y Gyimnáziummal a 1 Sz. Ferencz' Szerzetesinek g o n d g y a alatt, ismét, az Evangyelikusok' Lyceumá. v a l , a* Tiszán innenső Oistrictuális táblával , köri'lb e l ó l j ó f e r d ő k k e l , 7340 l a k ó k k a l , k i k sck posztót, és vásznat készítenek. A' váras 1667 holdnyi eroőséggel bir. — b) Ábránfalva, falu, savanyú v i z z e l , e h t z keletre, a* sóvári hegyekben arany bánnya tatáltatik. — c) Veresvágás (Cservenicza) falu , hol a' Libánka hegyben opál bánnva van. — d ) Sóvár, falu, hol 120 ezer mázsányi só főzetik esztendőnkínt. 2) Felsó' Tarczai Járás, b o l : a) Szeben (C b nium minus. 3e& en )> szabad királyi váras, Tarcza f o l j ó mellett, a' T. T . Piáristák' Gyimnáziumaval , ismét az Evangyelikusok oskolájával, papiros malommal, ferd ó v t i , I925 h o l d n y i erdőséggel. — b) Pécsi Újfalu, vashámorral. 3) Sirokai J á r á s , h o l : a) Nagy S á r o s , mező váras , Tarcza vize mellett, ezen feliül esik Sáros vára, méllytól a' Vármegye n e v e z t e t i k . — b ) Szinye L i p ó c z , falu mellyben f e r d ő , és savanyú víz találtatik. 4) Székcsői Járás, hol: a) Bártfa (23artfelb), szabad királyi váras , híres saványú vízzel , és meleg ferdővel, 7195 holdnyi e r d ő s é g g e l , 4oo0nél több lak ó k k a l . — b ) L u k ó , falu, papiros malommal, vidékében sok fürész malmok találtatnak. 5) T a p o l y i Járás, h o l : a) Hanusfalva , mező vár a s , T a p o l y folyó mellett, savanyú vízzel. — b) Girált, falu, fél porczeilán edény fabrikával. 6) Makoviczi Járás, h o l : a) Felsó S z v i d n i k , mező váras, Ondova folyó mellett. — b ) Z b o r o , mező váras , papiros malommal , ez alatt van Makovicz pusztúlt vára. Z e m p l é n (Comitatus Zempléniensis.

V á r m e g y e £>ic 3 e t n p I i n e r @efpanfd;«ft).

Zemplén Vármegye 108 négyszegű mértföldnyi» hoszszában 2 5 , szélességében 1 — 9 mértföldnyi. Hat á r j a i : éjszakról Galiczia, keletről Ungvár, — délről

-

(

152

)

-

Szabolc*, — n y ú g o t t r ó l A b a u j , és Sáros Vármegyék. ÍZemplén Vármegyében 24 mező v á r a s o k , faluk» 76 puszták, sSo.ííoo lakók, és 6 járások s7ámlíltatnak. 1) HegyaHai, vagy Tokai J á r á s , h o l : a) T o k a j , mező váras , T i s z a , és Bodrog folyók' egyesülésénél, itt van ama' ilágszerte el hiresiiltt h f g y , melly a* borok' Fejedelmét önti, a' hegynek tetője k o p a s z , a* h e g y a l l y a pedig , kivált mézes málé nevii része izzad gy a amaz édes erejii áldomást, melly a' hörpögetö ajakot áldott Hazánk' dicséretére hevíti, b) T a r c z a l , Z o m b o r , Tólcsva , T á l l v a , Mád, Bodrog Keresztúr, *s a' t. mind híresbort termő csekély mező várasok. — c) Sáros P a t a k , nevezetes mező váras Bodrog folyó mellett, a' Htformátusok' Kollegyiumával. — d) Erdő Bénye , falu , orvos v í z z e l , hűl t o p á z , és karniólkő is találtatik. 2) Bodrogközi Járás , hol : a) Zemplén , mező v á r a s , Bodrog vize mellett, jóasztali bort termő szől ő h e g y g y e l . — b) Lelesz, mező vára*', régi Premon8tratensi8 Apátsággal, hiteles levéltárral. 3; Újhelyi Járás, hol: a) Sátorallya U j h e l y , derék mező váras , mellyben a' Vármegye' gyűlései tartatnak. — b) T ő k e Terebes , és Gál Szécs , mező várasok. 4) Homonnai Járás, h o l : a) Homonna , mező váras, Laborcz folyó mellett, gyönyörű vidékben, ékes k a s t é l l y a l , és kerttel. — b) Sztára , mező váras szép erdőséggel. 5) »jöröginyi Járás, h o l : Göröginye falu, hegyes tájékban. 6) Sókúti Járás, h o l : Sókut, falu. — b) Var a n o , mező váras Tapoly folyó mellett. — c) Sztrapk ó , hasonlóképp' mező váras, Ondova folyónál. U n g

V á r m e g y e .

(Comitatus üngvariensis.

S i t Ung&trarer Ö5efpanfd;aft).

Ung Vármegye 5g négyszegű mértföldnyi ; hoszszában mint egy i 2 , szélességében pedig 4 — 1 0 mértföldnyi. Hat árjai : éjszakról Zemplén Vármegye , Galiczia, B e r e g ; délről Bereg, Szabolcs; nyúgottrol Zemplén , Vármegyék. Ung Vármegyében 5 mező

-

( 53 )

-

y á r a * o k , 206 faluk, i5 puszták, 79,000 l a k ó k , és 4 járások számláltatnak. 1) Szobránezi Járás, b o l : a) Szobráncz. mező váras vidékében (Hornyán) kénköves ferdő találtatik. — b ) Vinna, falu, man Szninszkikamen nevű hegyen terjedel ama' pisztrángal bővelkedő Tengerszem (oculus maris) név alatt ösmeretes tó , melly patakot árasztván e g y pap i r o s , és több fürész malmokat hajt. 2) Kaposi Járás, h o l : Nagy Kapós., mező v á r a s , Ortó tó mellett. 3) Szerednyei Járás , hol : a) Szerednye , mező v á r a s , jó bor termesztéssel. — b ) Czigányócz, falu, ferdővel. 4) Ungvári Járás, h o l ; a) Ungvár, nevezetes mező váras, Ungpisztrángos folyó mellett, a' Munkácsi egyesült görög P ü s p ö k n e k , Gy imnáziumnak, Vármeg y e i Gyűléseknek helye. — b) Uzsok , falu , ferdővel , és savanyú v í z z e l , Polony ina bérczeken túl. B e r e g

V á r m e g y e .

(Comitatus Bereghiensis.

2>ie SSereger ©cfpanfdjaft)-

Bereg Vármegye 67 négyszegű mértföldnyi; hoszszában mint egy 12, szélességében 5—8 mértföldnyi. Határjai : éjszakról Ung V á r m e g y e , és Galiczia; keletről Marmaros , Ugocsa ; délről Szatmár; nyúgottról Szabolcs , Ung Vármegyék. Bereg Vármegyében 7 mező v á r a s o k , 261 faluk, 7 puszták, 3*,450 lakók, és 4 járások vannak. 1) Munkácsi J á r á s , h o l : a) M u n k á c s , Latorcza folyó mellett nevezetes vár, és népes mező váras, harinnya készítéssel; egy hoszszában 110, szélességében p e d i g H ölnyi hiddal Latorcza vize felett. Az Ungvárott lakó egyesült Görög Püspök innen (Munkácsról) nevezi m a g á t . — b) Holubina, Nelipina, Szolyva, faluk savanyú vízzel. 2),Kaszonyi Járás, h o l : Kaszony mező váras, a' S7ernyc mocsárhoz mint egy 2 mértföldnyire. .5) F e l - V i d é k i J á r á s , h o l : a) Bereg mező váras, Borsóvá vizénél, regi puszta várral, mr'lytől az egész

-

C 154

-

Vármegye nyerte nevezetét — b) Muzsaj falu, Károlyi Grófnak timsó fabrikájával. 4) Tiszaháti Járás, h o l : a) Beregszász, mező váras Vérke folyó mellett, Vármegye' gyűléseivel, malomkő vágással. — b) V á r i , mező váras, mellyen alól Borsova folyó a' Tiszával egyesül. A b a ú j

V á r m e g y e .

(Comitatus Abaujvariensis. S í e 2íf>aujroarer ©efpattfcbafO» Abaúj Vármegye 52 négyszegű mértföldnyi hoszszában 12, leg nagyobb szélességében 7 mértföldnyi. Határjai : éjszakról Szepes , Sáros — keletről Zemplén — délről ismét Zemplén — nyúgottról Borsod , Torna Vármegyék. Abauj Vármegyében 1 királyi, és 10 mező várasok 227 faluk, 40 p u s z t á k , 124,000 lak ó k , és 5 járások számláltatnak. 1) Kassai Járás, hol: a) Kassa (Casaovia, ,£afd;au), szabad királyi váras, Hernád folyó mellett, egy Püs. pöknek l a k á s a , Akadémiának, fő Gyimnáziumnak a' T . T . Jászói Premonstratensisek' g o n d g y a alatt, e g y k i r . nemes Convictusnak , a' Tiszsán innenső királyi kamara tisztségnek, fél porczellán , posztó, dohány F á b r i k á k n a k h e l y e ; t o v á b b á — van papiros malma, 29,7.82 holdnyi e r d e j e , jó b o r a , ferdeje, jeles épülettyei , (mellyek között a' Püspöki templom, új ispitály , és kávéház jeleskednek), mint egy 12,000 lakósi. — b ) Nagy Ida , mező váras , hol a' Zsidók lÖ50ben gyűlést tartának , mellyben a' Messiás' e l j ö veteléről tanakodtak. — c) Arany Idka , falu , piskolez b á n n y á v a l , mellyben nagy szűken arany is találtatik. — d) R u d n o k , falu, hol réz találtatik. 2) Fiizéri J á r á s , h o l : a) F ü z é r , falu, üveg hutával. b) Szinye , falu, papiros malommal. 3) Csereháti Járás, h o l : a) Jászó (Joosz), mező váras , híres Premonstratensis Prépostsággal , jeles márvány töréssel, b ) Meczenzéf (felső, és alsó) mező váras, hajdan arany, most vas ásással; lakosi német e k , k i k külömbféle vas eszközöket készítenek. 4) Szikszói Járás, h o l : Szikszó mező váras, jeles bortermesztéssel. 5) Gönczi Járás, h o l : a) Göncz mező váras. —•

b ) Telke B á n n y a , f a l u , e r d ő k , és h e g y e k között, hol viasz sárgaságu közönséges Opál találtatik. T o r n a (Comitatus Tornensis.

V á r m e g y e . Sie Soriter @efpatifd;aft).

Torna Vármegye 10 négyszegű mértföldnyi, tehát országunkban legkisebb; hoszszában ötödfél, szélességében szinte négy mértföldnyi. Határjai: éjszakról Szepes, Abauj ; keletről ismét Abauj ; délről Boríoil ; nyúgottról Gömör Vármegye. Torna Vármegyében egy mező v á r a s , 41 faluk, 12 puszták, iy,800 l a k ó k , és 2 jáiások számláltatnak. 1) Felsó Járás, hol: a) T o r n a , mező v á r a s , Vármegye' G y ű l é s e i v e l , posztó készíttéssel. — b ) Szadtllri, falu; hol egy igen nagy barlang van, mellyben külömhiéle állatoknak tetemeik találtatnak. 2) A'só J á r á s , h o l : Szilieze , falu, itt e g y igen nevezrtes b a r l a n g van, melly Lednicze barlangjának neveztetik , télen m e l e g , nyárban fogylaló h i d e g ; etiól egy órányira délre Lófej nevű orvos forrás buz o g a' földből, G ö m ö r (Comitatus

Gömöriensis.

V á r m e g y e . Sie

©ömőrer @efpanfd;aft).

Gömör Vármegye 76 négyszegű mértföldnyi ; hoszszában 9 — szelességében 6 mértföldnyi. Határjai : éjszakról Liptó, Szepes; keletről Szepes, Torna, Borsod; délről Heves, Nógrád; nyúgottról Nógrád, és Zolyom Vármegyék. Gömör Vármegyében, mellyel kis Hont Vármegye is egyesittetett, 15 mező várasok, 260 faluk, 77 puszták, mint egy iáo.000 l a k ó k , és 5 járások vannak. l ) Felső Járás , hol : a) Csetnek , mező vár."s , mellynek a' Uradeki hegyben igen jó vas bánnyai vannak. — b) Rosnyó (Bosnavia, jKojenau), püspöki v á r a s , mellyhez Sajó vize igen közel f o l y d o g á l , van e g y kath. a"' T . T. Premonstratensisek' g o n d g y a alatt, ismét egy luther. Gyimnáziuma, papiros inalma; a' körül fekvő hegyekben p e d i g r é z , vas, kéneső czinobriom bánnyák vannak. — c) Nagy F.őcze, mező váras , derék \ ashámorokkal ; vidékében Opal , és

-

C '56 )

-

Rutil (sötét veres színüj találtatik. — d) D o b s i n a , mező váras , luth. Gyimnáziummal ; veresréz , vas , k é n e s ő , czinobriom , kobált b á n n y á v a l , vashámorral goióbisöntő műhellyel, papiros malommal. — e) Pela ő c z , mező v á r a s , a' Vármegye' gyűléseivel, vashám o r o k k a l , márvány tűréssel. — f) Murányallya, falu, papiros malommal, aczél Fabrikával. a) Ratkói Járás , hol : a) Ratkó , mező váras , bőrkészíttéssel. — b) Szirk, falu, Zeleznik nevű hegy mellett, mellyből sok vas ásatik. 3) Serkei Járás , hol : Várgede , falu , savanyú vizzel. 4) Putnoki J á r á s , hol : a) Putnok , mező váras, Sajó vizéhez igen közel. — b ) Gömör, mező váras a ' Sajó mellett, luther. Gyimnáziummal. — c) Agtelek , falu, nevezetes ama' mint egy 50 ölnyi magasságú kopár , meredek kőszikláról , mellynek nyillása egy tágas cseppköves barlangba vezeti az utast. 5) Kis Honti Kerület, hol: a) Rimaszombat (Orofj» flejfelSbovf), mezó' váras, Rima folyó m e l l e t t , lakosi szorgalmatos kereskedők. — b) Rlmabrezó, falu, vasb á n n y á v a l , és hámorral. — c) T i s z o l c z , mező váras; van papiros malma , vasbánnyája ; hol mágnes, es gránát szemek is találtatnak. — d) Kokava, falu; papiros malommal, aranybánnyával. — e) P o n g y e l o k , f a l u , savanyu v í z z e l , és szép Majolika edény készíttéssel. B o r s o d (Comitatus Borsodiensís.

V á r m e g y e . Sie

<3orfd;ober

@efpatifd;afO.

Borsod Vármegye 65 négyszegű mértföldnyi ; hoszsza 12 — szélessége 1 — 8 mértföldnyi. Határjai: éjszakról Gömör , Torna , Abauj ; keletről Abaúj , Ze\ plén, Szabolcs,- délről Szabolcs, Hev»s; nyúgottról Heves, Gömör Vármegyék. Borsod Vármegyében 10 mező várasok, 167 faluk, 57 puszták, 166,000 lak ó k , és 4 járások számláltatnak. 1) Miskolczi Járás . hol : a) Miskolcz , derék mező váras, 19,700 l a k ó k k a l ; itt van a ' V á r m e g y é n e k g y ű l é s e , és pompás h á z a , a' Reform. Gyimnáziuma, híres vásárok esnek benne ; kenyérsütése , és bora igen híres. — b) Diós G y ő r , mező v á r a s , lakosai

— C «57 > — sok csutorákat (veres Gyurkókat) készítenek ; va» b á n n y á v a l , és jeles aczél készíttessél, m e l l y b ő l jeles órába való rugó tollak kerülnek. 2) Egri J.írás, h o l : Kövesd, és Mező Keresztes népes mező várasok. 3) S z e n t - P é t e r i J á r á s , h o l : Sz. Péter, mező vá» r a s , Sajó vize mellett. • 4) Szendrői J á r á s , h o l : a) Szendrő, mező váras, Bodva folyó mellett. — b) Edelény mező v á r a s , ékes kastéllyal. H e v e s (Comitatus Hevesiensis.

V á r m e g y e . "£íe Jpetvcfcfyír ©rfpanftyaft).

Heves Vármagye , mellyhez külső Szolnok is kapcsoltatott , 120 négyszegű mértföldnyi ; hoszszában 20, szélességében p e d i g 2 — 7 mértföldnyi. Ilatárjai : éjszakról Nógrád , Gömör . Borsod ; keletről Borsod, Szabolcs, Nagy Kunság; délről Békés, Csong r á d , Pest; nyúgottról Pest, Nógrád Vármegyék , és a' Jászság. He?es Vármegyében 16 mező v á r a s o k , l 3 l faluk, 105 puszták, 216,400 l a k ó k , és 4 járások számláltatnak. 1) Gyöngyösi Járás , hol : a j Gyöngyös , derék mező váras, egy Gyimnáziummal a' Sz. Ferencz' szerzetesinek g o n d g y a a l a t t . — b) Hatvan, mező v á r a s , Z a g y v a folyó mellett , gyönyörű templommal , és Grassalkovics Herczeg' k a s t é i l y á v a l , jeles l e g e l ő v e l , mellyen több ezer délezeg paripák legelnek ; nevezetesek az e' vidéki dinnyék i s , mellyek a' Pesti vásárra ezerenként vitetnek , van posztó készittése is. 2) Tarnai Járás , hol : a) Eger (Agria , tSrlau) , 1804ólta Érseki váras, egy Érseki Akadémiával, Gyimnáziummal, mellyben a' T. T. Cisztercziták tanítanak, csillag visgáló toronnyal , Vármegye házzal , meleg ferdővel, igen híres veres bort termő szőlőhegyek, kel. — b) Heves , mező váras, mellytől a ' Vármegye kölcsönözte .nevét. 3) Tisza Já?ás, melly külső Szolnok V á r m e g y é t * ; Vármegye K ü l s ő n e k neveztetik, hogy asz, E r d é l y i közép, és helsö Szolnok Vármegyéktűi kulömböztelve legyen.

*) Szolnok

-

( 58 )

-

foglallya magában , b o l : a) S z o l n o k , mező váras; e ' mellett egyesül Zagyva vize a' Tiszával; van itt e g y derék h i d , melly sok vámot fizettet, ismét nagy sóh á z , és fa lerakó hely. Az itteni mocsárokban sok tekenö8 békák vannak, mellyek meszsze földre el vitetnek. — b) Török Sz. Miklós , Mező T ú r , T i s z a F ü r e d , mező v á r a s o k ; ez utóisóban l e g j o b b nyergek készítetnek. 4) Mátra Járás, h o l : Párád a' Mátrának allyában, falu; timsó főzéssel, híres ferdővel, savanyú v í z z e l , és üveg hutával. . N a g y

K ú n s á g * ) .

(Cumania major,

>

©rop -Sumanicn).

A' Nagy Kúnság 20 négyszegű mértföldnyi. Hoszszában 7 , szélességében 3 — 4 mértföldnyi. Határjai: Külső Szolnok , Szabolcs , Békés , Csongrád Vármeg y é k . Van benne 1 mező váras, 5 falu, 16 puszta , és mint egy 32,000 lakó. L e g jelesebb h e l v : Karczag, v a g y másképp' Karczag ÍTjszállás népes mező váras. C s o n g r á d

Vármegye.

(Comitatus Csongradiensis. Sic Sfd;ottgrafcer ©tfpanfdjaft). Csongrád Vármegye 62 négyszegű mértföldnyi; hoszszában mint egy 12, leg nagvobb szélességében p e d i g 10 mértföldnyi. Határjai: éjszakról Pest, Külső S z o l n o k , Nagy Kúnság, B é k é s ; keletről B é k é s , C s a n á d ; délről Bács, T o r o n t á l ; nyúgottról Kis Kúnság , és Pest Vármegye' darabjai. F.' Vármegyében I királyi , 3 mező várasok , 6 f a l u k , 52 p u s z t á k , 700 l a k ó k , és 2 Járások számláltatnak. 0 Tiszán innenső Járás, hol: a) Csongrá'd, mező váras a* Kőrösnek T i s z á b a folyásánál, jeles baromtartással , 9,465 lakókkal. — b") Szeged , szabad királyi váras, Marosnak Tiszába folyásánál; van egy

*) Nagy Kúnság ugyan nincs akkora, mint Kis Kunság, t l e a' rá nem illő Nagy nevet csak ugyan fen tarttya, mint hogy régenten nagyobb kiterjedésű volt.

-

(

log

)

-

körül sánczolt vára , Lyceuma , a' T . . T . Piáristák* gondviselésétől függő Gyimnáziuma, és hires dohányt termő v i d é k e , 625 holdnyi e r d ő s é g e , 27,000 lakosa. 2) T i s z á n tuli Járás, h o l : a) Szentes, mező vár a s , 14,000 lakókkal. — b) Hód mező Vásárhely , Hód tava mellett, 23,000 l a k ó k k a l . IV. 20.

Tiszán

túl

fekvő

kerület.

Hány Vármegyék vannak e' kerületben ?

11 Vármegyék ; ú g y m i n t : M a r a m a r o s , Ugocsa , Szatmár, S z a b o k , B i h a r , Békés, A r a d , Csanád, T o rontál, Temes, Krassó V á r m e g y é k , és a' Hajdú Várasok. M a r a m a r o s

V á r m e g y e .

(Comit. Maramarosiensis. S i e 93îarmarofd;er ©efpanfrfxtft). Maramaros Vármegye 178 négyszegű mértföldnyi; hoszszában 22, leg n a g y o b b szélességében 12 mértföldnyi. Határjai: éjszakról G a l i c z i a ; keletről ismét Galiczia , és Bukovina ; délről Erdély ország ; nyúgottról Szatmár , Ugocsa , és Bereg Vármegyék. — Maramarosban 5 mező váras , 157 falu , 1 puszta , 113,000 l a k ó , és 5 járás számláltatik. 1) Verchovinai J á r á s , h o l : Ökörmező (Volova) falu, savanyú v í z z e l , Nagy Á g folyó mellet. 2) Alsó Járás, h o l : a) Vi9h , mező váras, T i s z a mellett. — b) K e r e k h e g y , és Sófalva , faluk só bánnyával. — c) Dolha, mező váras, Borsova folyó mellett papiros malommal. 3) Szigeti Járás , hol : a ) Sziget , mező váras Iza , és T i s z a folyók' egyesülésénél gyönyörű vidékb e n , e g y a' T . T. Piáristák» oktatása alatt virágzó, ismét a' Reformátusok' Gyimnáziumával ; lakhelye a* sóhivatalbeli fő tisztségnek , az itt lévő só h á z o k b a 300,000 mázsányi só befér. — b ) Rhónaszék , falu, híres sóbánnyával, mellyben naponkint 40° emberek munkálkodnak , cs esztendőnkint mint egy 500,000 mázsa sót ásnak ki. — c) Szlatina, falu a* Tisza mellett, sóbánnyájáról nevezetes. — d) Szaploncza, falu, híres savanyú v í z z e l . — d) Kopolo p o j á n a , falu, r é z , és vasbánnyával.

—

c 160 ; —

4) Kaszói Járás, hol : a) Sugatag, falu , sóbannyával. — b ) Nánfalva, savanyú vizzel. 5) Felső Járás, h o l : Borsa, fa'u, Bukövin* határában nagv hegyek között, itt verte meg 4 Béla Királyunk a' Tatárokdt. Van egy réz olvasztó keinenc z e j é , és réz bánnyája. Ugocsa (Comitatus ügocsensis.

Vármegye. Sie Ujjotfdjev @cft>annfd;aft\

Ugocsa Vármegye 22 négyszegű mértföldnyi ; hoszszában 3 , szélességében 2 mértföldnvi. Hitárjai : éjszakról Bereg, Maramaros; keletről Maramaros, Szatmár; délről isinet Szatmár; nyúgottról ugyan Szatinár, és Bereg Vármegyék. Ugocsa Vármegyében 3 mező v á r a s o k , 63 f a l u k , 3 puszták, 34,400 l a k ó k , és két járások vannak. 1) Tiszán innenső Járás, hol - Nagy Szőlős, T i szához közel lévő mező váras, méllyben a* Vármegye* gyűlései tartatnak. 2) Tiszán tuli Járásra, h o l : Nagy T a r n a , falu, savanyú v í z z e l , ezüst, és kőszén bánnyával. Szatmár

Vármegye.

(Comitatus Szatmariensis. S i e ®at()niaier ©efpanfd;aft). Szatmár Vármegye 106 négyszegű mértföldnyi ; hoszszában 16 , szélesijégében pedig 2—9 mértföldnyi. Határjai : éjszakról Bereg , Ugocsa ; keletről Alaramaros; délről Erdély ország, Bihar; nyúgottról Szabolcs Vármegye. — Szatmár Vármegye 2 k i r á l y i , és 19 mező várasokat; ismét, 245 falukat, 18 pusztákat, 224,770 lakókat, és 4 járásokat számlál. 1) Nyíri Járás, h o l : a) Nagy H á n l , népes mező váras a 1 T . T . Piaristák' Gyimnáziumával, G. Károlinak szép kastéllyával , és kerttyével. — b) Ecsed , mező váras az Kcsedi, másképp Láptó mellett, melly káros mocsár a' Kraszna, é.- Szamos vizek' kl öntése miatt mind inkább nevekedett, míg Károli Gróf által 177pben le nem csapoltatott, ' 8 az említett két folyó vizek p e d i g gátok közé szoríttattak. 2) Szamosközi Járás, h o l : Fejér Gyarmat mező váras Szamos folyóhoz közel.

161 )

-

3) Nagy Bánnyai Járás, h o l : a ) Nagy B á n n y a , szabad k i r á l y i bánnya váras, Erdély ország' határában , Gyimnáziummal a' T . T. Minoriták' oktatása alatt, 4400 l a k ó k k a l ; van a r a n y , ezüst b á n n y á j a . — b ) Felsó Bánnya , szép szabadságu bánnya mező vár a s ; a r a n y , ezüst bánnyával. — c) Miszbánnya falu réz bánnyával. — d) Bikszád , falu ferdővel , és savanyú vizzel. e) Szatmár Németi, számos vize mellett, szabad királyi v á r a s , melly k é t , de 1715 esztendő ólta öszve kapcsolt várasokból ál. E g y Püspöknek l a k a s a , van kafh. Gyimnáziuma, s ó h á z a , 6102 holdnyi erdeje , 10500 lakósa. 4) Hrasznaközi Járás, h o l : a) E r d ő d , mező váras üveghutákkal. — b) Béltek, mező váras hamuzsir főzéssel.

;•

«

S z a b o l c s V á r m e g y e . (Comitatus Szabolcsensis. S i e @aí>oltfd;er @efpanfd;aft). 1 Szabolcs Vármegye l i 5 négyszegű mértföldnyi; hoszszában mint egy 20, szélességében 2 — 1 2 mértföldnyi. Határjai: éjszakról Z e m p l é n , Dngvár, Bereg ; keletről Szatmár ; délről Bihar , Békés , Nagy Kúnság; nyúgottról Heves, Borsod, Zemplén Vármeg y é k . Szabolcs Vármegyében 14 mező v á r a s o k , i32 faluk , 51 puszták , 129,700 l a k ó k , és 4 járások vannak. 1) Kis Várdai Járás, h o l : Kis V á r d a , mező váras mocsáros helyen. 2) Dadai Járás, h o l : a) Nyír e g y h á z a , mező vár r a s , környékében széksó főzés találtatik. — b) Szab o l c s , falu régi v á r r a l , vidékében széksó főzetik. 3) Bátori Járás , hol : Nyírbátor , mezó váras hajdan a' dicső Bátori familia bírta. 4) Nádudvari Járás , hol : a) Nádudvar , mező váras Hortobágy folyó mellett. — h) Nagy Kalló, mező v á r a s , a' Vármegyei Gyűléseknek h e l y e ; vidék» 10k Ezalitromot á d . H a j d ú (Oppida Hajdonicalia.

V á r a s o k . S í e Jpaibucfeit -- ©tábte).

A' Haján Varasok' vidéke 17 négyszegű mértföld-

162 )

-

-

nyi i a' Vármegye' hatalma alól kivétetve saját szab a d s á g g a l bir ; melly 2ik Ferdinánd Királytól meg erősíttetett. E' szabad vidék mint egy 24,000 lakókat , 4 pusztákat , és 6 mező várasokat számlál , úgymint : l ) Böszörmény. 2) Szoboszló. 3) Nánás. 4) D o " rogh. 5) Hatház. ti) Vámos Pércz. B i h a r

V á r m e g y e .

(Comitatus Bihariensis.

£>ic Söi&arer ©efpanfd;aft).

Bihar Vármegye Hazánkban leg nagyobb , mint h o g y 200 négyszegű mértföldnyi; hoszszában 18, leg n a g y o b b szélességében 17 mértföldnyi. Határjai : éjszakról Szabolcs, Szatmár, Közép Szolnok (Erdélyben) ; keletről Kraszna, Kolos, F e j é r , Erdélyi Várm e g y é k ; délről Zarárrd (Erdélyben), Arad; nyúgottról Békés , Szabolcs Vármegyék. — Bihar Vármegyében 1 királyi, 20 mező várasok, 464 faluk, 169 puszták , 396,000 l a k ó k , és 5 járások vannak. 1) Váradi Járás , hol : a) Nagy Várad (Magnó Varadinum. ©rofjtvarbein), nevezetes mező váras a ' s e bes Kőrös mellett, e g y d e á k , és egyesűit görög szertartású Püspöknek lakása, királyi Akadémiának, e g y Gyimnáziumnak a' T . T. Premonstratensisek' g o n d g y a alatt, a' Vármegye' gyűléseinek helye. Van orvoserejű ferdője, erös bora, márvány törése, 6,800 lakosa. b) B i h a r , régi pusztult v á r r a l , mellytől a' Vármegye neveztetik. 2) Érmelléki Járás, h o l : a) Diószeg, mező váras, Ér nevü folyónál, hires b o r , és jó dohány termeszt é s s e l . — b ) Margita, mező váras dohány termesztéssel, és nevezetes marha vásárokkal. 3) Sárréti Járás, h o l : a) Derecske mező váras. — b ) Bakonyszeg, falu Berettyó folyó mellett, mellynek vize a' tengeri gyöngyökhez valamennyire hasonlitó gyöngyöket terem. — c ) Debreczen, szabad királyi v á r a s , és Hazánkban egy a' l e g n a g y o b b a k k ö z ü l ; ebben v a n a ' Tiszán tuli Dikaszteriális táblának lielye, a' T. T . Piáristáknak Gyimnáziuma ; a' Reformátusoknak fő oskolája , jeles könyvtárral ; l a k ó s a i , kiknek számát 40,O00re lehet tenni , sörény mester emberek, csak pipát i6j00onél, ismét, szappant 7000 mázsánál

( 163 )

-

-

többet készítenek esztendőnkint. F,' varasnak vidékében nagyszámú gulyák, és ménesek legelnek. Debreczennek Erdeje 25)157 holdnyi. /,) Szalontai J á r á s , h o l : Szâlonta, mező v á r a s , a fekete Iíőrös mellett. 5) Belényesi Járás, h o l : a) Belényes , mező vá« r a s , papiros malommal. — b) R é z b á n n y a , mező vár a s , rézbánnyával, inelly a' i 5 , és i6 században virágzó , ma pedig már hanyatló állapotban van. — c) F o n á c z a , falu hires barlangal. B é k é s

V á r m e g y e .

(Comitatus Békesiensis.

S i e 2?efefd;er @efpattfd;afO.

Békés Vármegye 65 négyszegű mértföldnyi; hosz. szában 11, szélességében 3 — 1 0 mértföldnyi, Határjai: éjszakról Nagy Kunság, Heves, Szabolcs, B i h a r ; keletről ismét B i h a r ; délről Arad , £sanád , Csongrád; nyúgottról Csongrád , Nagy Kunság , Heves Vármeg y é k . — Békés Vármegyében 4 mező várasok, 16. faluk , 71 puszták, 148,000 l a k ó k , és 2 járások vannak. 1) Békési Járás, h o l : a) B é k é s , mező v á r a s , fekete Kőrös mellett i3,800 lakókkal. — b) Gyula (Magyar , és Német egy más mellett fekvő) mező váras , a' fejér Kőröstől öntöztetik. 2) Csabai Járás, h o l : a) Csaba nagy falu 16,700 lakókkal. — b) Szarvas, mező váras Kőrös vize mell e t t , gazdaságbeli intézettel, H,600 lakókkal. A r a d

V á r m e g y e .

(Comitatus Aradiensis.

Sie îlraber ©efpanfdjaft).

Arad Vármegye 108 négyszegű mértföldnyi; hoszszában 1 6 , szélességében 3 — 9 mértföldnyi*. Határj a i : éjszakról B é k é s , B i h a r ; keletről B i h a r , E r d é l y ország; d é l r ő l Krassó, Temes, T o r o n t á l ; nyúgottról Csanád Vármegye. Arad Vármegyében 17 mező vár a s o k , 171 f a l u k , 10 p u s z t á k , közel 200,000 l a k ó k , és 4 járások vannak. l ) Aradi Járás, h o l : a) Ó Arad, mező váras Ma. ros' vize mellett, kath. Gyimnáziummal , egy nem egyesült Görög Püspöknek székével, Vármegyei g y ü U í e k k e l ; hajdan káptolannya is v o l t , tó*ábbá — a* L 2

-

( 64 )

-

Aradi (Orodi) várban 1133 esztendőben ország' gyűlése tartatott, melly Helena Királynénk' hathatós beszéd gyére Béla Királyunk' vakságának fő okait (68 bűnösöket) halálra ítélé. — b ) Új Arad ) a' Maroson tói, Ó Aradnak e l l e n é b e n , igen jeles erősség, mellynek építtetése M. Therezia Királynénk' üdejében 3 millió forintokba került. — c) Radna búcsújáró mező váras Maros' vize mellett, ehez keletre Solymos várának moh lepte düledékjei látszanak. 2) Világosi Járás, h o l : a) V i l á g o s , mező v á r a s , mellette egy meredek hegyen állott Világos vára , mellynek gyászos düledékjei régi méltóságára mutatn a k , itt volt Szilágyi Mihály fogságban. — b) Ménes, nagy oláh falu, itt terem ama' híres jó izü veres aszszúszőlő b o r , melly a' T o k a i v a l vetélkedik. 3) Zarándi Járás, h o l : Zaránd mező váras Csiger folyó mellett. Boros Jenői Jifrás , h o l : a) Boros Jenő mező vár á s , fejér Kőrös mellett, jó bor termesztéssel, régi pusztult várral. — b ) Monyásza , falu jeles meleg ferdővel. C s a n á d (Comitatus Csanadiensis.

V á r m e g y e . 2>ie £fd;anab
Csanád Vármegye 29 négyszegű mértföldnyi ; hoszszában 9 , szélességében 1 — 6 mértföldnyi. Határjai : éjszakról Békés , Csongrád , Arad ; keletről A r a d ; délről T o r o n t á l ; nyúgottról Csongrád Vármeg y e . Csanád Vármegyében 2 mező v á r a s o k , 7 faluk, 30 puszták , és 34,600 lakók találtatnak. Járásokra nem osztatik. Nevezetesebb helyei e z e k : 1) Csanád, régenten nevezetes mező váras, most falu, mellytől a* V á r m e g y e , és a' Tejnesvárott lakó Püspök neveztetik. 2) M a k ó , mező v á r a s , Maros vize mellett , a' Csanádi Püspök' kastéllyával, és Vármegyei gyűlésekkel. 3) Mező hegyes, nevezetes mint egy 4 négyszegű mértföldnyi puszta , mellyen a' királyi 10,000 lónál többől alló ménes legel.

—

C 165 )

T o r o n t á l

—

V á r m e g y e .

(Comitatus Torontaliensis. 2)ie Sorontaler @ff»attfd;aft). Torontál Vármegye 132 négyszegű mértföldnyi; hoszszában lg, szélességében 4 — 1 0 mértföldnyi. Hajdan a' Temesi Bánságnak egy része volt. Határjai: éjszakról Csongrád , Csanád ; keletről Temes Vármegye ; délről a' Német Bánáti határőrző Regement'vidéke ; nyúgottról Bács Vármegye a' Csajkátok' kerülettyével. Torontál Vármegyében 7 mező várasok, 115 f a l u k , 52 puszták, 207,000 l a k ó k , és 4 járások vanDak. 1) Nagy .Sz. Miklósi Járás, h o l : a) Nagy Sz. Mikl ó s , mező váras Aranka folyó mellett. — b ) Charlev d l e Franczia gyármat. • * 2) Török Kanizsai Járás, h o l : Torok Kanizsa fal u , a' Tisza mellett, Magyar Kanizsának e l l e n é b e n , itt körül belől igen sok dohány terem. 3) Nagy Becskereki Járás, h o l : Nagy Becskerek, mező váras, Béga vize mellett, 4) Új Pécsi Járás , hol : ÍTj Pécs , falu , Teme» folyó mellett, riskása termesztéssel. T e m e s (Comitatus Temesiensis.

V á r m e g y e . 25ie 2emefd;«r ©efpatifdjaft).

Temes Vármegye 116 négyszegű mértföldnyi • hoszszában 1 7 , szélességében 4 — 1 0 mértföldnyi. E' vármegye volt a' régi Temesi Bánságnak k ö z e p e . Határjai: éjszakról Arad V á r m e g y e ; keletről Krassó ; délről Krassó, ismét az Oláh Illiriai , és Német Bánáti határ őrzők' vidéke ; nyúgottról Torontál Vármegye. Temes Vármegye 1 szabad királi , ismét 6 mező vá. r a s o k a t , igo falukat, 3 pusztákat, 232,000 l a k ó k a t , és 4 Járásokat számlál. 1) Sz. Andrási Járás, h o l : a) Sz. András, népes falu, nevezetes méhtartással. — b) Piskie (SSrucfenau), és M u r á n y , faluk savanyú vízzel. 2) L i p p a i J á r á s , h o l : a) L i p p a , mező váras Maros vize mellett, régi várral. — b ) Bogda (Dícu^of) falu ferdével, 3) Temesvári Járás, h o l : Temesvár (Temesvári-

-

(

166

)

-

num); szabad királyi erősített v á r a s , Be'ga mellett, a' Csanádi P ü s p ö k n e k , és Káptolannak ; ismét, e g y nem egyesült Görög Püspöknek, egy Gyimnáziumnak a' T. T. Piaristák gondviselése alatt, a' Generál Komandónak helye ; lakosinak száina I2,000re megy , k i k eleven k e r e s k e d ő k , selyem materiát, drótot papírost készítenek, sok riskását termesztenek, és 147O holdnyi erdőséggel bírnak. 4) Verseczi J á r á s , h o l : a) Versecz , derék mező váras egy nem egyesült Görög Püspöknek , nevezetes tanitói intézetnek helye; van jó bora, selyem filatoriuma , riskása termesztése. — b ) Denta mező váras Berzava folyónál, riskását termó' vidékkel: K r a s s ó (Comitatus Krassoviensis.

V á r m e g y e . 35ie ^rafdjotm Ö)cfpanfd;aft). •

Krassó Vármegye 108 négyszegű mértföldnyi ; hoszszában 21 , szélességében 2—8 mértföldnyi. E' volt a* régi Temesi Bánságnak keleti része. Határjai: éjszakról T e m e s , Arad ; keletről Erdély ország, Oláh Illíriai • Regement; délről ugyan ez utolsó; nyúgottról Temes Vármegye. — Krassó Vármegyében 8 mező v á r a s o k , 222 faluk, 10 puszták, mint egy 200,000 lakók , es 5 járások vannak. 1) Bulcsi Járás, h o l : Bulcs, nagy falu Maros vize mellett. 2) Kápolnási Járás, hol : a) Oláh Facsét mező váras Béga folyó mellett. — b) Német Gladna falu rézbánnyával. 3) Lugosi Járás, h o l : Oláh L ú g o s , mező váras Temes folyó mellett , jó bor termesztéssel. 4) Krassói Járás, h o l : Krassó, falu, mellytől az egész megye neveztetik. — b) Dognácska mező váras ; arany, réz, ón, vasbannyával, mellyben közönséges Gránát is találtatik. — c) Bogsán, mező váras vasbánnyával, és hámorral, 5) Oraviczai Járás, h o l : a) Oravicza , mező vár a s , az egész Bánsági bánnya igazgatásnak h e l y e , arany , réz , ón , egerkő bánnyával. — b ) S z á z k a , mező váras réz, és ón b á n n y á v a l , ehez délre fekszik M o l d a v a kis mező váras éppen a' Vármegye' határában , réz bánnyával,

—

C 167 )

H o r v á t (Regnum Croatiae. 1.

—

o r s z á g . S ű á .ftonigretci; Groatíett).

Hol fekszik, és mellyek hat árjai 1

Horvát ország a' keleti hoszszuságnak 32* 45' — 35* 10', az éjszaki szélességnek pedig 44° 10' — 46* terjeclel. Határjai : éjszakról Stájer , és Magvar ország ; keletről T ó t , T ö r ö k Horvát , és Bosnyák ors z á g ; délről Dalmáczia; nyúgottról az Adriai t e n g e r , és az Illíriai Királyság. 2.

Alikép* osztatik fel Horvát országi Két részre, úgymint: 1) Bánsági részre (Croatia banalis). 2) Katonai részre (Croatia militaris).

3.

Alellyik rész tartozik a' Alagyar Státushoz?

A'Bánsági rész, mint h o g y polgári alkotmánnyára nézve Magyar országgal meg e g y e z , és vele öszve kapcsolva van. A* katonai rész p e d i g külömbözö alkotásit , és a' határőrző vidékekhez tartozik. 4.

Alilly nagy, és miképp' osztatik fel a' Bánsági Horvát országi

95 négyszegű mértföldnyi; három részre osztat i k : j) V a r a s d , 2) Kőrös, 3J Zágráb Vármegyére. V a r a s d

V á r m e g y e .

(Comitatus Varasdinen8is. S í e 2Barafbíner @efpatifd;aft). Varasd Vármegye 34 négyszegű mértföldnyi ; hoszszában 10, szélességében 2 — 4 mértföldnyi. Határjai. éjszakról Stájer ország, Szala V á r m e g y e ; k e letről Kőrös, Zágráb ; délről ismét Zágráb Vármegye; nyúgottról Stájer ország. Varasd Vármegyében i szabad királyi, és 5 mező várasok, 524 faluk, 4 puszták , 99,300 l a k ó k , és 4 járások számláltatnak. 1) Alsó Mezőségi Járás, h o l : a) V a r a s d , szabad királyi váras, egy kath. Gyimnáziummal, meleg ferdővel", Dráva vize mellett. — b ) T o p l i k a , mező váras meleg ferdővel.

-

(

168

)

-

2) Felső Mezőségi Járás, h o l : Vinicza mező váras pusztult várral. 3) Alsó Zágorjai Járás, h o l : a) Krapina , mező váras, hasonló nevü folyó mellett. — b) T e r n o v e c z , falu ferdővel. Felső Zágorjai Járás, hol: Klanecz mező váras. K ő r ö s (Comitatus Crisiensis.

V á r m e g y e . 2>ie .Sreufcfr ®efpanfd;aft).

Kőrös Vármegye 30 négyszegű mértföldnyi; hoszszában 34, szélességében 2 — 3 mértföldnyi. Határjai: éjszakról Szala ; keletről Somogy , katonai vidék ; délről Pozsega , Zágráb ; nyúgottról ismét Zágráb , és Varasd Vármegyék. — Kőrös Vármegyében 2 szabad k i r á l y i , és 2 mező várasok, 294 faluk, 2 puszt á k , 64,000 l a k ó k , és 2 járások vannak. 1) K a p r o n c z a i J á r á s , h o l : a) Kaproncza , szabad királyi váras, b) Lunkoveez , falu , mellette Kómái régiségek találtatnak. 2) Körösi Járás, h o l : a) Kőrös (Crisium. .Kreufc), szabad királyi váras , egy kath. Görög Püspöknek h e l y e , itt tartatnak a' Vármegyei gyűlések -is. b) Kalnik h e g y v á r , egy igen nevezetes b a r l a n g a l . Z á g r á b (Comitatus Zagrabiensis.

V á r m e g y e . X>ie

?ígramer

©efpa«fd;aft).

Z á g r á b Vâriţiegye 3i négyszegű mértföldnyi ; hoszszában 12, szélességében r — 7 mértföldnyi. Határjai: éjszakról Varasd, Kőrös; keletről ismét Kőrös; délről Pozsega Vármegye, és Illíria,- nyúgottról Illíria , Stájer ország. Zágráb Vármegyében 1 szabad királyi v á r a s , 186 faluk, 62,000 lakók , és 2 járások vannak. , ) Zágrábi Járás, hol: Zágráb (Zagrabia. îigram), szabad k i r á l y i , és Horvát országban fő v á r a s , Száva folyó mellett , a' Bánnak , egy Püspöknek , királyi Akademianak, Gyimnáziumnak helye, mint egy 14,000 l a k ó k k a l , kik sörény kereskedők. 2) Szent Iványi Járás, h o l : Szent Tvány falu, a' Zágrábi országút mellett.

—

<. I6g >

T ó t (Hegmim Slavoniae. 5.

Hói fekszik

—

o r s z á g » X a i tfonigreid; ®íaii>ontfii).

Tót ország, és mellyek határjai ?

Tót ország á l t a l i j á b a n véve a' keleti hoszszuságnak 34° 44' — 3&°, az éjszaki szélességnek pedig 4 4 * 5 0 ' — 46® 12' terjedek Határjai : éjszakról Mag y a r ország (ettől D r á v a , és Duna vizeitől választat i k ) ; k e l e t r ő l , és délről Szervin (az »" való határt. Száva folyó teszi); nyúgottról Horvát ország. 6.

Álképp' osztatik fel

Tót ország ?

Két részre, úgymint: 1) Bánsági részre (Slavonia banális. «. provinciális). 2) Katonai részre (Slavonia militaris). 7.

Mellyik rész tartozik a' Magyar Státushoz ?

A' Bánsági r é s z ; szinte ugy, mint Horvát országról is már mondottuk. 8.

Milly nagy , és miképp' osztatik fel Tót ország ?

a' Bánsági

172 négyszegű mértföldnyi; három részre osztatik : 1) Verőcze. 2) Szerem. 3) Pozsega Vármegyére* V e r ő c x e (Comitatus Verőczensis.

V á r m e g y e . S i e Sffifroroiptr ©efpatifdjaft),

Verőcze Vármegye 83 négyszegű mértföldnyi ; hoszszában 30, szélességében 6 mértföldnyi. Határjai : éjszakról Somogy , Baranya ; keletről Bács , Szerem Vármegyék ; délről a' Tót országi katonai vidék, és Pozsega Vármegye; nyúgottról ismét Pozsega Vármegye , és a* Horvát országi katonai vidék. Verőcze Vármegyében 1 k i r á l y i , és g-mező várasok, 238 faluk , 6 p u s z t á k , 131,000 l a k o k , és 3 járások vannak. l ) Verőczei Járás , hol : Verőcze (Verovidicz) mező váras G. Pejácsevich' szép k a s t é i l y á v a l , ettől veszi a' Vármegye is nevét.

170 )

-

2) Deákovári Járás , hol : a) Deákovár , mező váras, egy kath. Püspöknek l a k á s a . — b) Nassicze, mező váras , mellette üveg buták találtatnak. 3) Eszéki Járás , hol : Eszék (Essekinum) , szabad k i r á l y i , erős v á r a s , Dráva folyó mellett, kir. Gyimnáziummal , Vármegye' g y ű l é s e i v e l , selyem fab r i k á v a l , egy nevezetes töltessel, melly a' Drávától okoztatott mocsárok felett hányatott. S z e r e m (Comitatus Sirmiensis.

V á r m e g y e . £>ie Sirmier @efpanfd;aft).

Szerem Vármegye 43 négyszegű mértföldnyi ; hoszszában 1(5, szélességében 1 — 5 mértföldnyi. Határjai: éjszakról Verőcze, Bács V á r m e g y e ; k e l e t r ő l , és délről a' katonai v i d é k ; nyúgottról ismét a' kaioJiai vidék. Szerem Vármegyében 7 mező várások, 82 faluk, 12 puszták, 90,700 lakók, és 3 járások vannak. 1) Vukovári Járás , hol : Vukovár , mező váras Vuka folyó mellett, lakosi selyem tenyésztetéssel foglalatoskodnak 2) Illoki J á r á s , h o l : Illók (Újlak) , mező v á r a s , a' Duna mellett, Odescalchi Herczegé. 3) Iregi Járás, hol: Ireg, mező váras egy völgyben. P o z s e g a (Comitatus Poseganus.

V á r m e g y e . £>ie qpofd;egancr ©efpanfd;aft),

Pozsega Vármegye 45 négyszegű mértföldnyi ; hoszszában 1 3 , szélességében 2 - 4 mértföldnyi. Határjai: éjszakról a' Horvát országi katonai v i d é k ; keletről Verőcze V á r m e g y e ; d é l r ő l , és nyúgottról ismét a ' katonai vidék. Pozsega Vármegyében 1 szabad királyi, és 6 mező várasok, 2 5 j faluk, 1 puszta, 66,100 l a k ó s o k , és 2 járások számláltatnak. 1) Pozsegai, vagy is Alsó Járás, h o l : P o z s e g a , szabad királyi váras Orlyova folyó mellett, királyi Gyimnáziummal , jó dohány termesztéssel , pusztult várral. 2) Pakráczi , v a g y is Felső Járás, h o l : a) P a k . racz , mező váras egy nem egyesült Görög Püspöknek lakása. — b ) L i p p i k , falu , jeles ferdővel. - r

-

(

171

~

)

c) Daruvár, mező váras, szép kastéllyal és ásványos ferdőkkel. E r d é l y (Transilvania, 1.

o r s z á g . ©itben&iinjen.).

Hol fekszik, és melly tk hat árjait

Erdély ország a' keleti hoszszuságndk 40* 5'től fogva a' 44°ig , az éjszaki szélességnek pedig 45* lO'tól fogva a' 47° 30'ig terjedel. Határjai ezek : éjszakról .viagyar ország, és Bukovina,- keletről Moldva — délrőt Oláh — nyúgottról ismét Magyar ország. 2.

Milly nagy, és milly népest

Erdély ország 1047 négyszegű mértföldnyi; lakosinak száma közel 2 milliónyi. 3.

Hányféle Nemzetből állanak, és minő karakterua a' lakósok t

Alig van a ' f ö l d ' szinén olly ország, melly hasonló el terjedésben többféle Nemzeteket számlálna Erdélynél. Ugyan i s ; e* három fő Nemzetek: Magyar o k , Székelyek , és Szászokon k í v ü l , még Oláhok, Németek, G ö r ö g ö k , Örmények, B o l g á r o k , Oroszok, R á c z o k , L e n g y e l e k , Z s i d ó k , Czigányok is találtatnak. A' Magyarok , és Székelyek valamint egy eredetűek, úgy meg egyező karakteruak is, tüzesek, hadakozók , dicsőségre vágyók , egyenes szívűek , barátságosok, éles elméjűek, szóval, mihozzánk Magyar országi rokonnyaikhoz hasonlók. A' Szászok csendes természetűek , munkások , takarékosok , a mesterségekben ügyesek. 4.

Mini előmenetellel űzik a' tudományokat, kereske dést , és mesterségeket a' lakósok ?

Szép előmenetellel gyakoroltatnak a' Tudomá. nyok. A' Katholikusoknak van Kolosvárott egy Lyceumok (Lyceum Academicum), 5 Gyimnáziumok (Kolosvárott , Káról Fejérvárott , Maros Vásárhelyen , Szebenben , Udvarhelyenj. A' Gorog Katholikusok egy Gyimnáziumot birnak Balásfalván. — A' Reformátusoknak 4 Kollégiumok (Nagy É n y e d e n , Kolos-

-

(

72 )

vároft, Maros vásárhelyen, Udvarhelyen), és 4 Gyimnáziumok (Ütésben , Kezdi Vásárhelyben , Szászvárosban , Ziláhban) ; az Evangyelikusoknak 5 Gyimnáziumok (Szebenben , Brassón , Medgyesen , Beszterczén,, Segesváron); v é g r e , az Unitáriusoknak egy kollegyiumok (Koíosvárott), és 2 Gyimnáziumok van ( T o r d á n , Kereszturon). A' falusi aí o s k o l á k , kivált a ' S z á s z o k n á l , jó rendben vannak. A« kereskedést többnyire csak honnyi termésekből Görögök , ö r mények , és némelly Szászok űzik. A* mesterségek, F a b r i k á k , noha nem számosok, de hellyel hellyel jó karban vannak. 5.

Minő Religyiók vannak Erdélyben ?

i Egyenlő törvényes szabadsággal élő Religyiók ezek : a ' Romai Katholika Káról Fejérvári Püspök a l a t t ; Görög Katholika Fogorasi Püspök alatt; Reformáta , és Luth'erána egy S u p e r i n t e n d e d alatt. Az Unitáriusi , vagy is Sociniána e g y Superintendens alatt. — Az el türt Religyiók ezek : nem egyesült Görög szertartású egy Püspök — és a' Zsidó Vallás e g y Rabbi alatt. 6.

Minő polgári alkotmánnya van Erdélynek ?

Erdély ország határazolt monarkiai, független, örökös Státus. — Határazott; mert az Uralkodó és Fő Rendek meg oszttyák a' törvényhozó hatalmat. Monarkiai : mert a' törvények' megerősítése, és végrehajtása az Uralkodó mellett van. Független: mert semmi más Státusalá nincs vetve. Ö r ö k ö s : mert 17440I. fogva az Uralkodónak férjfi , és (ennek fogyatkozásában) leányi maradékira szál. Az Uralkodó 1765ŐI. fogva Nagy Fejedelem (Magnus Princeps) nevvel tiszteltetik, ki is az Austriai Császár , és Magyar Király Első Ferencz. 7.

Mennyire megy a' Státus' jövedelme ? Négy millió forintokra, mellyek az ország' adój á b ó l , harminczad , vám, pósta, tized , s ó , fejedelmi j ó s z á g o k , és bánnyák' jövedelméből kerülnek, g. Menniböl ál mostani hadi ereje ? E g y huszár , két g y a l o g , ismét ét határőrző Regementekből.

-

(

173

)

-

9» Mellyek Erdélynek nevezetesebb hegyei ? A* Kárpáti b é r e z , melly éjszak keleti részről dél. n e k , azután pedig nyúgottnak fordul, és ágait az országban szerte szétt eregeti; a' leg magasabb h e g y e k ezek : l ö r Retyezát, Iíunnyad Vármegyében a* Hátszegi környékben , 7,800 lábnyival magasabb a' földközi tengernél. 2-or Szurul, Fogarasi v i d é k b e n , Szebentől délr e , 7122 lábnyi a' lóldközi tenger felett. ' 3-or Budsets , Brassó vidékében 8160 lábnyira emelkedik a' földközi tenger' síkjához hasonlítva. 4 er Büdöshegy, Háromszékben' Alsó Csernátoni Járásban, több kénköves b a r l a n g o k k a l , m e l l y e k b ő l olly ártalmas göz fejlődik k i , h o g y a ' felette röpülő madarak megfúlnak miatta ; e' hegy lábából e g y kénköves ferdó, és i5 savanyú források buzognak. 10. Mellyek a? jelesebb folyó vizek Erdélyben ? E z e k : lör. Maros (Marusius), Gyergyó határában Csík székben , Magos, és Fekete réz hegyek között e r e d , és llunnyad Vármegyét át folyván, Magyar országba lép , hajó kázható , 600 mázsányi terhet is hordoz. 2-or Szamos (Samusius) , n a g y o b b , és kissebb Szamos nevü, Gyalunal egyesülő két folyókból tárnod, és Magyar országban a' T i s z á b a foly. 3-or Ólt (Aluta), Fekete réz hegynek keleti oldal á b ó l fakad , és a' vörös toronyi szoros útnál Olah országba jut. 4-er Aranyos (Auratus , Auraria) , n a g y o b b , és kissebb Aranyos nevü Topárfalvánál egyesülő két fol y ó k b ó l tárnod , és Sós Sz. Mártonynál a' Marosba s z a k a d ; fövénnyé közölt arany szemeket hord. 5-ör. Kükülő , melly a' n a g y o b b , és kissebb Kükülőnek Balásfalvánál .lévő öszve folyásából tárnod, és Maros' vizébe ömlik. 11. Mellyek a' nevezetesebb tavak Erdélyben ? E z e k : i-ör. Hodos, Doboka Vármegyében, három. mértföldnyi hoszszuságu. 2-or. Sz. Anna' tava , -Tusnádnál, a' Csiki bérczen egy óra járásnyi kerületben t e r j e d e l , és 300 ölnél mélyebb.

-

( 74 )

-

3-or. Piricskei tó, hasonlóképp' a' Csiki székbea, mellynek kigőzölgése ártalmas. 4er. P o k o l s á r , Háromszékben, a'Kovásznai templomtól nem meszsze, csekély területű, de igen mélytó. 12,

Minő éghajlat tya van Erdélynek ?

Erdélynek éghailattva az egymást fe! váltó hegves , lapályos, erdős tájékok miatt külömböző , és változó ; a' magasabb v i d é k e k , ú g y m i n t : G y e r g y ó , és Csik , h i d e g e k ; a' déli tájékokra p é t i i g , kivált a* Maros' k i folyása felé igen n y á j a s , kellemetes é g h a j . lat mosolyog. 13,

Mellyek Erdélynek terméseit

A7 állati országból: szép szarvas marhák, riagy számú l o v a k , j u h o k , mellvek szebb gyapjat hordoz, nak a' Magyar országiaknál; sertvések, szelid házi á l l a t o k , medvék, farkasok, selyem b o g a r a k , méhek, r á k o k , h a l a k , 's a' t. A' plánta országból: b u z a , rozs ( k e v e s e b b ) , árpa , k ö l e s , z a b , török b ú z a , l e n , k e n d e r , sáfiány, m á k , d i n n y e , fölrlialma, dohány, bor (Csik , Gyergyó, Háromszék' hideg vidékeit ki vévén), gyümölcs, rengeteg erdők külömbféle fa nemekkel, 's a' t. Az ásványos o r s z á g b ó l ; arany (22 b á n n y á k b ó l , és több helyeken a' f o l y ó v i z e k b ő l esztendőnkint mint egy 12 mázsányi nyeretik, tehát t ö b b , mint Magyar országban) , ezüst , veres réz , v a s , ólyom , k é n e s ő , kősó pedig felette nagy bőséggel találtatik , úgy , hogy maga Erdély ország ezer esztendeig is ki elégíthetné sóval egész Európát; t o v á b b á , k ő s z é n , festő, és porczellán föld, ásványos v i z e k ; ismét: k r i z o l i t , ametiszt, o p á l , gránát, karneol k ö v e k , 's a' t. 14,

Miképp' osztatik fel

Erdély ország ?

Erdély ország három fő r é s z e k r e , tudni i l l i k : a' Magyarok"', S z é k e l y e k , és Szászok' földére osztatik. E' fő részek ismét fel osztatnak, még p e d i g a' Magyar föld 11 Vármegyékre , és 2 kerületekre ; a' Székely föld 5 fő kerületekre, mellyek Székeknek neveztetn e k , és még 4 kisebb székekre (sedes filiates) j a' Szász föld o székekre, éi 2 kerületekre.

—

(175)

M a g y a r o k ' 15.

— F ö l d e ,

Mellyek a1 ji Magyar Vármegyék, és kerületek 1

E z e k : 1) Felső Fejér. 2) Alsó Fejér. 3) Küküllő. 4) Torda. 5) Kolos 6) Doboka. 7) Hunyad. 8) Belső Szolnok. Közép Szolnok. 10) Kraszna 11) Zaránd, Vármegyék. A' Magyar kerületek e z i k : K ő v á r i , és Fogarasi vidék. Felső

Fejér

Vármegye.

(Comit. Albensissuperior. S i e Oberalíxnfer ©efpanftyaft). Felső Fejér Vármegyében, mellynek részei szana szétt fekszenek, és öszveséggel 3o négyszegű mérU « földnyiek , ezek a' jelesebb h e l y e k : 1) Hév víz, falu Olt folyó mellett, két nevezetes forrásokkal. 2) Arápatak , falu, tőle egy órányira híres savanyú víz buzog. 3) A l m a k e r é k , falu, mellyben II. Apafi Mihályn a k , ki a' Nemzeti Fejedelmek között utolsó v a l a , síremléke láttatik. A 1 8ó F e j é r

V á r m e g y e .

(Comit. Albensis inferior. S i e Untcraí&enfer @efpanfd;aft). Alsó Fejér Vármegye 76 négyszegű mértföldnyi. L e g nevezetesebb h e l y e i e z e k : 1) Gyula Fejér Vár (Alba Julia, s. Carolina), szabad királyi erősített váras, a' Maros vize mellett; lakása az Erdélyi kath. Püspöknek , e g y Gyimnázium. mai , pap nevelő házzal , csilíagvi8gálással , könyvtárral , a' Sz. Mihály Széki templom jeles e p ü l e t , mellyben a' Hősnek , Hunyadi Jánosnak , és László fiának , ismét ; Isabella Királynénk , és Martinusius Kárdinálisnak koposóik láttatnak. 2) A r a n y o s , vagy is Offenbánnya , mező váras, hajdan g a z d a g ón, ma p e d i g arany, ezüst bánnyával. 3) Abrudbánnya (Auraria major) , szépen épült mező v á r a s ; arany , ezüst b á n n y á v a l , és bánnyászi törvényszékkel, ide tartozik ama' Verespatak n«vü, éa é r c z c i r t l igen híres falu is.

—

(

176

)

—

4) Bisztra , és Kerpenyes , arany bánnyáshelységek. 5"),Zalatns (Auraria m i n o r , s. Auropolis) , igen nevezetes mező váras , a' bánnyászi fő tisztségnek helye , arany , és czinnobriom bánnával , ez utó só. ból esztendőnkint mint egy 6o mázsányi kéneső eseppeltetik. 6) Balásfalva (Villa S. Blasii) , a' két Küküllő folyók' egyesülésénél, a ' F o g a r a s i egyesült Görög Püspöknek lakóhelye, 7) Maros Újvár , s ó b á n n y á v a l , mellyben 1817 , Aug. 27 Ferencz Királyunk élete' párjával 2 óráig mulatott. 8) Nagv Enyed, népes mező váras, a' Maros mel. lett Reformát. fő oskolájával. K ü k ü l l ő (Comitatus Kükülensis.

V á r m e g y e . X>ie $oíeíí>urger ©efpanfd;aft).

Küküllő Vármegye 28 négyszegű mértföldnyi. Nevezetesebb h e l y e i : 1) Küküllővár, mező váras, mellytől a' Vármegye nyerte nevezetét, Vidéke igen jóbort terem. 2) Ebesfalva, v a g y Erzsébet váras (Elisabethopolis) , szabad királyi váras. 3) Radnót falu , melly Erdély ország' közép ponttyának tartatik. T o r d a (Comitatus Torderisis.

V á r m e g y e . Die Sorbaer ©efpanfd;aft}.

T o r d a Vármegye 65 négyszegű mértföldnyi. Említést érdemlő h e l y e i : 1) Torda mező váras, Aranyos vize mellett, az Unitáriusok' Gyimnáziumával, nevezetes sóbánnyákk a l , mellyekből esztendőnkínt mintegy harmadfél száz ezer mázsányi só kerül, e' bánnyákban való tartózkodás , ha elegendőképp' ki vanak világosítva, ki« mondhatlan gyönyörűséget o k o z ; az ember tudni illik gyémántból vágott tündér polotában képzeli vándorlását. T o r d á n feliül esik ama' híres Tordai hasa. d é k , melly több barlangokat formály. — 2) K i s b á n n y a , f a l u e z ü s t , é s ó n b á n n y á v a l . —

-

(

177

)

3) T o r o c z k ő , mező váras, v a s b á n n y á v a l , és hámorral, itt olly királyi tiztek is v a n n a k , kik az Aranyos folónak fövénnyei közül mosott aranyot beválttyák, 4) Görgöny Sz. I m r e , falu, b ő s a v á r ó l , és papiros malmáról híres. 5) Szász Régen mező váras, mellyben igen szorgalmatos Szászok l a k n a k . K o l o s

V á r m e g y e .

(Comitatus Kolosiensis. s. Claudiopolitanus.

S i c ^tau*

fen&urger ©ef|>anfd;aft.) Kolos Vármegye mint egy 60 négyszegű mértföldnyi. Jelesebb helyei: 1) Kolosvár, (Claudiopolis), szabad királyi váras, Szamos mellett, mint egy 14,OOO lakókkal. Kolosváf egész E r d é l y országban leg nevezetesebb váras azért, mert a' Fejedelmi kormányszéknek, és a' tudományos fő intézetnek, helye tudni illik egy Akadémiának, ismét egy kath. Gyimnáziumnak, és Nemes Convictusnak , Reform, és Unitáriusok' Collegyiumának helye ; Magyar Játékszínnel, és könyvnyomtatással. — 2) Kolos, mező váras; s ó , és kőszén bánnyával. 3) Jegenye (Sannenborf) falu, igen hasznos ferdővel. 4) Oláh K ö b l ö s , és Sólyom telke , hol kőszén ésatik. D o b o k a (Comitatus Doboeensis.

V á r m e g y e . £>it 2>obofaer @efpanfd;aft).

Doboka Vármegye 36 négyszegű mértföldnyi. Nevezetesebb h e l y e i : 1) Doboka mező váras , innen nyerte nevét a' Vármegye. 2) Nagy B o r g o , igen hoszszú falu, só nagy bő; Régben találtatik mellette. 3) Apafalva, az Apafiak, Erdélynek Fejedelmei, ettől neveztettek. M

-

(

H u n y a d

178 ) V á r m e g y e ,

(Comitatus Hunyadensís.

2)ie Jpunpabcr @efpa«|*(í;aft).

Hunyad Vármegye 77 négyszegű mértföldnyi. Jelesebb h e l y e i : 1) Déva (Dacopolis) mező váras Maros vize mell e t t , itt rézbánnya is van. 2) Hunyad (Vajda Hunnyad) mefő várán, hajdan Hunyadi Jánosnak birtoka. Itt van az Erdélyi vas lerakás. — 3) Gyalár , falu Hunyadhoz közel ; itt van Krdély országnak l e g híresebb vasbannyája , mellyel már a' Romaiak is ösmértenek, 's talán ezek az innen nem meszsze lévő szoros utat V a s k a p u n a k (porta ferrea) nevezték. 4) Boicza, arany bánnyával. ,5) Magura, arany ezüst bánnyával. 6) Szekeremb, a r a n y , ezüst bánnyával, hol ama' mostanában fel fedezett Tellur érez is találtatik. Belső

Szolnok

(Comitatus Szolnok interior.

Vármegye. 2>te tnnere ®joínofer @e-

fpanfd;aft). Belső Szolnok Vármegye 42 négyszegű mértföldnyi. Jelesebb h e l y e i : 1) Déés (Desium. s. Dionysiopolis) derék mező váras, a' kissebb, és n a g y o b b Szamosnak egyesülésén é l , Reform. G y i m n á z i u m á v a l , innen nem kevés só jön Magyar országba. — 2) Szamos Ú j v á r , szabad királyi v á r a s , Szamos vize mellett, hol egy erősség á l , mellyben foglyok tartatnak. — 3) Lapos Bánnya , és Oláh Lapos , faluk , vas bánnyával. Közép

Szolnok

Vármegye.

(Comitatus Szolnokiensis medius.

£>ie mittlere ®jol--

norftr @efpanfd;oft\ Közép Szolnok Vármegye 27 négyszegű mértföldn y i . Említésre méltóbb h e l y e i : >

—

C 179 ) —

1) Ziláh mező v a r a s . Reform. Gyimnáziumával. 2) Tasnad, valaha népes mező váras, egy várral, m e l l y ma pusztán ál. K r a s z n a (Comitatus Krasznensis.

V á r m e g y e . £>íe ^rafjnacr ©efpanfd;aft).

Kraszna Vármegye i3 négyszegű mértföldnyi. Megjegyzést érdemlő h e l y e i : 1) Z o v á n y , savanyú vizzel. — 2) Somlyó mező váras, innen irá magát a' Báthori F a m i l i a , savanyu víz is találtatik itt. 3) Kraszna falu, ettől veszi nevét a' Vármegye. Z a r á n d (Comitatus Zarandensis.

V á r m e g y e . S i e Saranber ©efpanfd;aft).

Zaránd Vármegye i 5 négyszegű mértföldnyi. Nevezetesebb helyei : 1) Zaránd, falu: mellytől a' Vármegye nevét kölcsönözi. — ' 2) Kőrösbánnya, Ruda, Tresztia , Kurety, Krisztsor , 's a' t. részint a r a n y , részint ezüst bánnyáikról nevezetesek. K ő v á r i (Districtus Kővárensis.

V i d é k . &ön>arer SBejírf).

A' Kővári vidék 12 négyszegű mértföldnyi. Nevezetesebb helye : 1) Kővár , pusztult épület Berkesz' táján , mellytől az egész vidék neveztetik. 2) Kapnik Bánnya, mező váras, a r a n y , ezüst, és ón bánnyával. F o g a r a s i (Districtus Fogarasiensis.

V i d é k . gogarafd;cr 23ejírf).

A' Fogarasi vidék 22 négyszegű mértföldnyi. Jelesebb helyei: l ) Fogaras (Fogarasinum. s. Cignopolis) , népes mező váras, Ólt folyonál, melly felett e g y igen mesterséges, és cseréppel fedett 144 ölnyi fahid építteM 2

( 80 ) tell ; innen neveztetik a* Balásfalván lakó egyesült Görög Püspök. 2) Felső Porumbak, üveghutával; lakósi polgár i a k , , / » határőrzők. 3) S á r k á n y , falu, hol igen híres len terem. S z é k e l y e k ' (Terra Siculorum.

F ö l d e .

£>
16. Mellyek a' Székelyeknek nagyobb, és kissebb székeik* Ezek : 1) Udvarhely. 2) Három Szék. 3) Csik. 4) Maros. 5) Aranyos a' n a g y o b b ; ezek p e d i g : Keresztúr , és Bardocz' vidéke U d v a r h e l y h e z ; isirét G y e r g y ó , és Kászon Csíkhoz tartozó kisebb S z é k t k . U d v a r h e l y (Sedes Udvarhely,

S z é k .

llbtvar^típer @tti(M).

U d v a r h e l y s z é k , a ' hozzá tartozó Keresztúr, és Bardocz kisebb székekkel 3 l négyszegű mértföldnyi. Nevezetesebb h e l y e i : 1) Udvarhely , mező váras a' nagyobb Küküllő folyónál, kath. Gyimnáziummal, es Rtför. Kollegyiummal. 2) Homrod Almás falu h e g y e k között, Ilomorod folyónál; itt egy igen híres barlang találtatik, mellyben jooo ember is k ö n n y e n elfér. 3) Keresztúr (Székely , v a g y Szitás Keresztúr) mező váras , az u g y nevezett kisebb (filialis) Keresztúri széknek főhelye , savanyú vízzel. 4) B a r d o c z , Udvarhelyhez tartozó Bardoczi k i sebb széknek helye; e' falut polgáriak (provincziálisták) és határőrző Székely Huszáiok lakják. 5) P a r a j d , nevezetes falu sóbánnyájáról. H á r o m (Sedes Haromszekiensis.

S z é k . Jparomfjeíer ©tu&l).

Három Szék , mint a' neve j e l e n t i , három részekb o l , úgymint : Orbai , Kezdi , és Szepsi székekből á l , azonban még egy negyedik r é s z , a' Miklósvári S z é k is ide számláltatik; tehát imez el nevezés; Há-

—

(

181

)

rom Szék , tőkélletlen. Nevezetesebb polgári (provinczialis) lakhelyek : Felső T o r j a , falu , mellyben polgáriak , és katárőrzők laknak. E' falutól négy órányira vannak a> Büdös , és bálványos kénköves ferdőket árasztó hegyek. 2) Hovászna, falu, elegyes l a k ó k k a l ; tudni illik: p o l g á r i a k k a l , és határőrző Székely Huszárokkal; ismét ásványos ferdőkkel. A' Kovásznai templom mellett van e g y , néhány ölnyi kerületű, zavaros vizű mocsár, mellynek neve Pokolsár. C s i k (Scdes Csik.

S z é k . Sfdjicfcr

8tul)l).

A' Csik Szék , G y e r g y ó , és Kászon kisebb szék e k k e l együtt 54 négyszegű mértföldnyi, Lakósi többnyire határőrző katonák. Polgári (provinczialis), v a g y határőrzőkkel elegyes l a k h e l y e k : 1) Dánfalva , k ő s z é n n e l , vashámorral , lakósi e l e g y e s e k , az a z : p o l g á r i a k , és határőrzők. 2) Sz. Domokos , falu ; e l e g y e s l a k ó k k a l , rézbánnyával, 3) Ditro falu, lakósi e l e g y e s e k ; ettől nem mesz* 8ze van a* hires Borszéki savanyú víz. M a r o s (Sedes Maros.

S z é k . S)?arofd;cr ©tufrl).

A' Maros Szék i g négyszegű mértföldnyi. Itt i a n : Maros Vásárhely (Agropolis) , szabad királyi váras , Maros folyó mellet, a' Királyi törvényszéknek h e l y e ; van egy kath. Gyimnáziuma, Hefor. Kollegyiurna, n y i l v á n s á g o s , 36,096 kötetekből á l l ó , könyvtára, mellyet ama' Nagylelkű Gróf Teleki Sámuel a' közhaszonnak szentele. E' könyvtárhoz jeles ásvány gyűjtemény is tartozik. A r a n y o s

S z é k .

(Sedes Aranyos, tfranşofdjer

<2tu(>í)'

Aranyos Szék Torda , és Alsó Fejér Vármegyék köztt f e k s z i k , és csak 4 négyszegű mértföldnyi. L e g

—

(

182 )

jelesebb helye: Fel Vi net, mező v á r a s , mellyben az Aranyosi Szélinek törvényszéké van. S z á s z o k (Fundus 17,

F ö l d e .

Saxonum.

@ad;fetilanb).

Mellyek a' Szászoknak Székeik, és kerülettyeik >

Ezek : l ) Szebeni. 2) Segesvári. 3) Medgyesi. 4) Szász Sebesi. 5) Nagy Sinki. 6) Szerdahelyi. 7) Kőhalomi. 8) Uj egyházi. 9) Szász várasi S z é k e k , és Besztercze, Brassó kerületek. S z e b e n i (Sedes Cibiniensis.

S z é k . Jpcrmanflabtrr @tu&l).

A' Szebeni Szék sem fekszik egészszen e g y ü t t ; az egész Szék 29? négyszegű mértföldnyi. Nevezetesebb h e l y e k ; 1) Szeben (Cibinium. ipermanftabt), szabad királyi Szász váras , részint dombon , részint l a p á l y o n ; a' Generál Kommandónak, királyi kincstárnak, a' Szász nemzet' Grófjának , kath. és Evangy. Gyimnáziumnak h e l y e ; vannak szép épüiettyei, említést érdemel ezek között Báró Bruckenthal egykori Erdélyi Gubernátornak Palotája, mellyben 15000 kötetekből álló könyvt á r , pénz — ásvány — és több remek darabokból álló képes gyűjtemény találtatik, továbbá — arvaháza, l e v á l t á r j a , könyváras, és nyomtató bolttya; p a p i r o s , puskaporos malma is van. 2) Szelindek (©toíjenbttrg), derék Szász falu mély v ö l g y b e n . A' Szebeni Székhez tartoznak : Talmács , és Szelistye al Székek. S e g e s v á r i (Sedes Schaesburgensis.

S z é k . (Sd;af;bur3er

<Stuţ>l).

A' Segesvári Szék 8 négyszegű mértföldnyi. Nevezetesebb h e l y : ' S e g e s v á r (@d;áj?6ur^), szabad királyi Szász váras, N. Küküllő folyó mellett; Evangy. Gyimnáziummal, kellemes tájékban.

-

C 183 )

—

M e d g y e s i (Sedes Mediensis.

S z é k .

SD?ebtafcijer Stufcl).

A' Medgyesi Szék 8 négyszegű mértföldnyi. Hol: 1) Felső B a j o m , falu; sós kuttyáról , kénköves forrásáról, savanyú vízéró'l nevezetes. 2) Medgyes (Media), szabad királyi váras, Evangy. Gyimnáziummal. S z á s z

S e b e s i

(Sedes Sabţsiensis.

S z é k .

9)?ü&íenf>ád;er <2>tuŞ0.

A' Szász Sebesi Szek 4 négyszegű mértföldnyi, hol: 1) Szász Sebes (Sabesus. 95?ü£lettí>ad;) szabad k i . rályi váras, jóbort termő vidékkel. 2) Oláh Pián , lakósi arany mosással foglalatos kodnak. 3) Rekute falu, arany mosással; itt borostyánkő is találtatik. N a g y

S i n k i

(Sedes Magnó Sinkensis.

S z é k . ©refjfd;enfer

©tufol).

Nagy Sink' Széke 7 négyszegű mértföldnyi, h o l : Nagy Sink, derék mező váras, mellyben a' széki tisztség lakik. S z e r d a h e l y i (Sedes Mercuriensis.

S z é k .

Ötfufimarfter

OtuŞf).

Szerdahely Széke 4 négyszegű mértföldnyi, h o l : Szerdahely (Mercurium 9íeujjmarft) mező váras , a' széki tisztségnek lakóhelye. K ő h a l o m i S z é k . (Sedes Rupensis. s. Koszdensis. ÍKepfcr, pber átofíber @tllţ>t). Kőhalom Széke 7 négyszegű mértföldnyi , hol : Kőhalom (Rupes. 9íep$) mező váras , mellyette e g y kőszikla hegyen vár láttatik; itt jó rendű al oskolák is vannak.

— ü j

(184

)

-

e g y h á z i

S z é k .

(Sedes Leschkirchensis. s. Olznensis. eefd;£'ird;er ©ttifrl). Uj egyház Széke \ négyszegű mértföldnyi, h o l ; Új egyház (C«fd;íird;), mező váras, a' széki tisztségnek helye. >

S z á s z

v á r a s i

Szék.

(Sedes Saxopolitana. SBroofer <2>tu^í). Szász Váras széke 6 négyszegű mértföldnyi, h o l : 1) Alsó Kenyér, falu ama' t é r s é g e n , melly Kenyér mező név alatt ösmeretes ; e' térségen vertek meg a' Törököt i47gben Bátori István , és Kinisi Vitézek. 2) Szász váras (Saxopolis. SírooS), mező váras az országutban, fő helye az egész széknek, Refor. Gyimnáziummal. B e s z t e r c z e (Districtus Bisztriciensis,

V i d é k e . Siflrifcer £>iffrict).

Besztercze vidéke 33 n é g y s z e g ű mértföldnyi, éjszaki része Magyar országgal határos, h o l : 1) Besztercze (Bisztricium. SöífhífS, aud; 9?öf*n) , szabad királyi, és hajdan nevezetes kereskedő váras, E v a n g y . Gyimnáziummal. 2) Rodna falu; ezüst, v a s , ó n , és sóbánnyával, van savanyú vize is. Brassói

Vidék,

vagy

Barczaság.

(Districtus Coroniensis. 25urjenlanb). Brassónak vidéke 30 négyszegű mértföldnyi, délről Oláh országgal határos , ' h o l : 1) Brassó (&ronftabt Corona), szabad királyi erös váras, Evangy. Gyimnáziummal, eleven k e r e s k e d é s , s e l , 24,000 lakókkal. 2) Rosnyó (JKofenau) , mező v á r a s Brassótól fél mértföldnyire , vidékében e g y i g e n nevezetes barlang van. 3) Zernest, nagy oláh falu ; ó n b á n n y á v a l .

-

C 185 )

Katonai (Confinia militnria. 1.

-

Vidékek. SDîilitâr» ©ránje).

Mit nevezünk Katonai Vidékeknek?

Az Austriai Birodalomnak szeleit, mellyek kesk e n y e b b , vagy tagosabb szélességben a' Török birodalom előtt , Dalmacziának éjszaki részétől fogva szakadatlanul egész Galicziájig fel nyúlnak, 2.

Minő felrvésü, darab '(

nagyságú, népességű e' hoszszu föld

Fekszik a' keleti hoszszuságnak 52° 34' — 44°9'i az éjszaki szélességnek pedig 44° 8' — 4/,° 23\ Határjai : éjszakról T ó t Magyar, Erdély , és Galiczia országok. Keletről Moldva, és Oláh ország. Délről ismét Oláh, Szerbia, Bosnyák, T ö r ö k horvát, és Tö. rök Dalmaczia országok. Nyúgottról a* Morlakki csatorna , Illíriai , cs Horvát Királyság. — Általlyában véve az egész Katonai vidék 863 négyszegű mértföldnyi *). Népessége 94° ezerre megy. 3.

Mikor , és miokból szerződött é1 katonai vidék ?

A' i6ik századnak közepe táján kezdődött-, de egy része (az Erdélyi), csak 1764—I765ben állott fel. Azért rendeltetett, hogy a' l a k ó s o k , kik mind kato-. n á k , a' Birodalomnak széleit szüntelen oltalmazzák a' Török ellen ; innen , Határőrzőknek neveztetnek. 4.

Miképp' osztatnak fel a* katonai vidékek?

4 fő részekre. 1) Horvát országi. 2) Tót országi. 3) Magyar országi. 4) Erdély országi vidékekre. Horvát

országi

katonai

vidék.

Ez 287 négyszegű mértföldnyi, es 3 Generalátusra osztatik: I. Károlvári Generalatusra. Ennek határjai: éjszakról az Illíriai Királyság (ettől jó darabig a' Kulpa

#)

Í>ie$in8« ©tatiflif ber SRiíita'c -- ©rá'njr. p. 67. j,

-

(

136

)

-

folyó választtya). Keletről T ö r ö k Horvátország, é* a' Banáli Generáiatus. Délről Dalir.aczia (itt a' határt Vellebit béreznek némelly ágai teszik), nyúgottról a* Morlakki Csatorna. A' Károlvári Generalátus alatt 4 ezeredek (Regementek) vannak. 1) Likkai e z e r e d , mellynek fő tisztsége Gospich mező várasban van. E' v i d é k h e z tartozik Carlopago váras is tengeri révpartal. 2) Ottocházi e z e r e d , a ' f ő tisztségnek helye Ottocház (Ottocium). 3) Ogulini e z e r e d ; a' tisztikar Ogulin mező várasban van. 4) Sluini ezered j Sluin mező várassal. II. Banáli Generalátusra. Ennek határjai : éjszakról Kulpa folyó Illiriától (a' Károlvári kerülettől); éjszakkeletről p e d i g a' Száva Zágráb Vármegyétől % és a' Tót országi katonai vidéktől választtya. Délkeletről Unna folyó víz szab határt. Délnyúgottról Török Horvát ország. Nyúgottról a' Károlvári Generalatus. — Két ezeredet foglal m a g á b a n : 1) Az első Bánáli ezeredet, mellynek fő tisztsége Glina mező várasban l a k i k . 2) A' második Banáli ezeredet, ennek fő tisztsége Petrinia várasban tartózkodik* III. Varasdi Genera'.atusra. Ennek határjai : éjszakról Kőrös, Somogy V á r m e g y é k ; keletről Tótország (Verőcze, Pozsega Vármegye); délről Pozsega V á r m e g y e , Gradiskai ezered' v i d é k e , Kőrös Vármegye ; nyúgottról ismét Kőrös Vármegye v és Zágráb Vármegyének igen csekély része. Két ezeredet (Regementet) foglal magában. 1) Körösi ezeredet. 2) Szent Györgyi ezeredet, mind a' kettőnek fő tisztsége Bellovár szabad váras, ban l a k i k . Tőt

országi

katonai

vidék.

Ez , a' Csajkások' kerülettyével i3<; négyszegű mértföldnyi. Határjai: éjszakról T ó t , és Magyar or. szág; keletről a' Magyar országi (Bánáti) katonai vidék ; délről Száva f o l y ó , melly a' T ö r ö k birtoktól választtya; nyúgottról a' Horvát országi katonai vidék. — Három ezeredet (Regementet) foglal magában :

-

C 187.)

-

o Grádlskal ezeredet. Ennek vidékében nevezetesebb h e l y e k : a) Uj Gradiska, rendesen épült váras, a' fő tisztségnek helye, b) 6 Gradiska, a' Száva mellett Török Gradiskának (Berbir) ellenében. 2) Brodi ezeredet. Ennek vidékében jelesebb h e l y e k : a) Brod , erősség, és mező vára6, Száva vize mellett, b) Vinkovcze mező váras a' fő tisztségnek lakóhelye. 3) Pétervári ezeredet. Az ide tartozó vidékben jelesebb h e l y e k : a) Pétervár (Petrovaradinum. ^cter» tuarbeíll') , igen nevezetes erőség a' Duna mellett, Újvidéknek elleneben, a' Tótországi Generál Kommandónak h e l y e ; fegyvertárral, és katonai betegházzal. — b) Karlovicz váras a' Duna mellett, egy nem egyesült Görög Érseknek h e l y e ; Lyceummal, jóbor termesztéssel; nevezetes ama békességről i s , melly i6gc)ben itt köttetett. — c) Zimony (@eitilín), népes, kereskedő váras Szávának Dunába folyásánál , Belgrádnak ellenében; egy egésségre ügyelő házzal. — d ) Mitrovicz mező váras Száva mellett, a* Pétervári ezered' fő tisztségének lakása. Jegyzés. A' T ó t országi Generalatus alá tartozik a' Csajkás kerület is , mellyről Magyar országnál szó van. Magyar

országi',

v a g y is B á n á t i Vidék.

Katonai

Ez 182 négyszegű mértföldnyi. Határjai : é j . szakról T o r o n t á l , Temesvár, és Krassó V á r m e g y é k ; keletről Hunyad Vármegye Érdélyben , ismét az Erdélyi első Oláh ezerednek v i d é k e , és Oláh o r s z á g ; délről Szerbia; nyúgottról a' Pétervári ezerednek , cs Csajkásoknak vidéke. — Két ezeredből ál: 1) Német Bánáti ezeredből. Ennek vidékében ez a' jelesebb hely : Táncsova erősség a ' T e m e s folyónak Dunába szakadásánál , itt van a! fő tisztségnek lakása. 2) Oláh Illíriai ezeredből. Ennek vidékében találtatnak: a) Karansebes derék mező váras, az ezeredbeli fő tisztségnek lakása. — b) Mehádia, mező v á r a s , híres meleg f e r d é k k e l , mellyeket már a' Romáik is e ' n é v alatt; thermae Herculis,. ö s m é r t r n i k . —

-

( 138 )

-

c) (j Orşova mező váras a' Duna m e l l e t t , a' tűrök erősség ÍJj Or8ovától nem meszsze. — d) Fejér Templom (ZCeip£ircl;en) mező váras ; vidékében jó bor terem. Erdély

országi

katonai

vidék.

Ez 253 négyszegű mértföldnyi, a' Bánáti határoktól fogva O l á h , és Moldva ország' határait éréntve, éjszakfelé egész Maramaros Vármegyéig fel k a n y a r u l ; de még több • részei, p o l g á r i , v a g y is provincziális h e l y e k k e l k e v e r v e , szana szétt mint egy el hintve vannak, e' miatt igen nehéz e* vidéket röviden, de egyszer'smind pontosan elő a d n i ; azonban általlyában véve jegyezzük m e g : az egész Erdélyi határőrző sereg S z é k e l y e k b ő l , és Oláhokból ál. — Az Oláhok két g y a l o g ezeredrc, — A' Székelyek két g y a l o g , és egy lluszár ezeredre osztatnak. Az első Oláh ezered a' vaskapu szorosutnál k e z d ő d v é n , dél keletre Iiunyad, Felső, és Alsó Fejér Vármegyéken, ismét Szeben i , Szász*árasi Székeken, és Fogarasi vidéken által a' Brassói v i d é k i g terjed. Nevezetesebb helyei : a) Orláth, falu a' Szébeni székben, helye az első Oláh e'zeredi fő tisztségnek, b) Hátszeg, mező váras Hunyad Vármegyében. Ezután következik a' második Székely ezerednek vidéke Ilároin Székben, és Udvarhelyhez tartozó Bardoczi kisebb Székben. Nevezetesebb h e l y e i : a) Kez. di Vásárhely (Siculopolis. s. Neotorium) nagy , de rendetlenül épült mező váras, a' Refor. Gyimnáziumával; itt van a' második Székely ezerednek fő tisztrége. — b ) B e r e c z k mező váras, mellyben a' g y a l o g o kon kívül Székely Huszárok is l a k n a k . A' második Székely ezeredhez éjszakra, a' Csiki, és hozzá tartozó Gyergyó Székben, az első Székely ezered terjedel. Ennek vidékében leg nevezetesebb h e l y : Csík Szerda (Sicoloburgum. s. Mercurium), mező váras , az ezeredi fő tisztségnek helye. A' második Oláh ezered (az első Székely e z e r e d hez éjszakra) Kolos , Doboka Vármegyéken, és Besztercze vidékén által húzódik. Nevezetesebb helye : N a s z ó d , f a l u , Szamos folyó meltett; az ezeredi fő tisztségnek helye.

—

(

89 )

A' Székely Huszárok' ezerede részint a' két gyal o g Székely — részint az első Oláh ezerednek vidé* k e i b e n ; úgyszínte: T o r d a Vármegyének, és Aranyos Széknek nemelly helységeiben el szórva fekszik. Nevezetesebb helye a' Szekely Huszároknak: Sepsi Szent G y ö r g y , mező váras Három S z é k b e n , a' fő tisztségnek helye.

Dalmacziai (Regnum 1.

Dalmatiae.

Királyság

S a s $öni<}reid; 2>aímatien),

Hol fekszik , és mellyek határjai ?

üalmáczia a' keleti hoszszuságnak 33"—36° 48'; az éjszaki szélességnek p e d i g 4 2 ° — t e r j e d e k Határjai : a' Horvát országi katonai vidék , Torok tartomány, és az Adriai tenger. 2.

MinO részekből ál, Dalmáczia ?

milly nagy , és milly népis

Dalmaczia 3 egymástól el vált részekbó'l al , úgymint : 1) Ó Dalmacziábol. 2) Raguzai k e r ü l e t b ő l , melly ezelőtt a ' R a g u z a i köztársaságot f o r m á l j a . 3) Kattarói kerületbó'l, melly Albaniának egy darabját teszi. — Ó Dalmáczia a' Raguzai kerülettől egy csekély Kleck nevet viselő — a* Raguzai kerület ped i ţ Kattaró vidékétől szinte egy csekély Suttorina nevü Törők birtokból benyúlló szoros fold által választatik el. *) Dalmacziának terültszine 304 négyszegű mértföldnyi. Lakósinak száma 3i5,OOOre megy. 3.

Mellyek Dalmacziának hegyei ? Dalmacziának nagyobb része meredek

hegység,

*) hibások ama' földképek (mappae) , mellyeken ime részek elválasztva nincsenek.

-

c '90 ) —

kivált Bosnyák o r s z á g . Török D a l m a c z i a , Montenegró , és Albania felé. Különös említést érdemel a' Horvát katonai v i d é k b ő l Dalmácziába nyúlló Velleb i t , mellynek hoszszusága 16 mértföldnyi. 4.

Mellyek July6 vizei ?

Folyó vizei alig érdemelnek említést: 1) Narenta (Naro) leg n a g y o b b folyó Dalmacziában a' Török szélekből jővén , rövid (14 ezer ölnyi) folyása után az Adriai tengerbe jut. 2) Kerka (Titius), ez is áebeniko varasnál a* tengert éri. 5.

Mellyek Dalmacziának termesei?

Dalmaczia nem igen termékeny ország , részint köves, és hegyes földgye — részint pedig lakósinak tudatlansága miatt. Azonban terem gabonát , olajt , imitt amott jóbort, fügét. Az erdőség roszsz állapot, ban van (Curzola szigetet kivévén). L o v a i , szarvasmarháji , juhai számosok ugyan , de kicsinyek , és nyomorékok. Halászottya jelesebb. Selyemtenyész. tése is most újra fel éled. — Az ásványos országból van vasa , esztendőnkínt mint egy 40 ezer mázsányi ; k ő s z e n e , híres foldigyánta gödre ((Srt>(>
Hány kerületekre osztatik Dalmaczia ?

5 kerületekre. 1-ör. Zárai k e r ü l e t , h o l : a) Zára (Jadera) Dalmacziában első váras, egy földnyelven, a» kormányszéknek , és kerületbeli tisztségnek, ismét egy Érseknek lakása ; Gyimnáziummal, fegyveresházzal, tágos, és erős kikötő h e l l y e l , jeles Kozsolis égetéssel, b) Nona (Aenona) váras Püspöki székkel. — c) Skardon a , Püspöki váras, fel-éges vízzuhanással. 2-or. Spalatrói ke rület, hol: a) Spalatro leg nag y o b b váras, és erősség Dalmacziúban, a' kerületbeli tisztségnek, egy Érseknek l a k á s a , a* Török országi, és Velenczei kereskedésnek k ö z é p ponttyá. y a n s e *

—

(

191

)

—

lyem szövése, és rozsolis égetése. Említést érdemel az itt találtató, hajdan igen fényes Diocleczián Csá-. szár' palotájának maradvánnya. 3-or. Makarszkai kerület, h o l : Makarszka, váras a' tenger mellett, Püspöki s z é k k e l , keriiletbeli tisztséggel. 4-er. Raguzai k e r ü l e t , h o l : Ragttza, derék vár a s , és erősség e g y Érseknek, 's a' kerületi tisztihivatalnak h e l y e ; lakosi selyem szövéssel, h a l á s z o t l a l , hajó épittéssel foglalatos k o d n a k . 5-ör. Kattarói k e r ü l e t , h o l : Kattaro , leg nevezetesebb váras Austriai Albaniában , erös v á r r a l ; e g y P ü s p ö k n e k , és kerületi tisztségnek helye. 7.

Mellyek a' Dalmacziai szigetek ?

E z e k : Isola Grossa (Lantanum), és Isola Brazza (Bractia) , ismét: Lessina ( P h a r i a ) ; Lissa (lssa), itt szépmárvány töretik, és Szardellák fogatnak; Curzola (Corcyra nigra) , itt hajó építtésre alkalmatos fa találtat,k; Meledo (Melita) , itt czitrom, narancs, jób o r , de kevés gabona terem, s' a' t.

Galicziai (Regnum Galiciae. 1.

Királyság. X)ai ^őnígreid; ©allien).

Hol fekszik, és mellyek hatdrjai?

GalicZia a' keleti hoszszuságnak 36° 43'—44° 10 '» az éjszaki szélességnek p t d i g 47° 50° 35' terjedek H a t á r j a i : éjszakról Krakau szabad váras 1 v i d é k e , a' L e n g y e l Királyság ; keletről Orosz , és Moldva ors z á g ; délről Érdély , és Magyar o r s z á g ; nyúgottról Austriai Slézia , és igen csekély része Burkus Sléziának. 2.

Milly nagy, és milly népes?

nyi.

Galicziának terültszíne l52£ négyszegű mértföldLakosinak száma 3,716,000« megy.

3.

í 192 )

-

Minő Relipyió van az országban?

Uralkodó Religyió a' Katholika , mellyet Deák rendtartás szerint e g y É r s e k , és egy Püspök; a' Görög rendtartás szerint is e g y Érsek , és e g y Püspök ; az ö r m é n y e k n e k p e d i g csak e g y Érsek szolgáltat* k i . — Nem egyesült Görögök is vannak egy Püi-pökk e l . Ismét; számos E v a n g y e l i k u s o k , Reformátusok, és Zsidók találtatnak. Mellyek Galicziának hegyei ? A' déli részen elterjedő Kárpáti bérez leg nevez e t e s e b b , melly Magyar országtól választtya. 5.

Mellyek folyó vizei ?

Nevezetesebbek: 1) Veikszel (Vistula), melly egy darabig éjszakról Galiczia , és a' L e n g y e l Királyság között határt szab. 2) Szan (Sana, bie <2au) a' Kárpáti bérczbó'l ered, és éjszaknak tartván ( Veikszel' vizével egyesül. 3) Dniszter ( T y r a s ) szinte Kárpát' bérczeinek allyából fakad , keletnek tart , Bukovinát át follya, 's a' fekete tengerbe ér. 4) Pruth (Hierassus. s. Gerassus), ez is a' Kárpát* l á b á b ó l , a' fejér Tisza' forrásától nem meszsze, buz o g k i , B u k o v i n a ' e g y darabját átfollya , a' Török, és Orosz Birodalom között határt szab , mig a' Dunába ér. 6.

Minő éghajlat alatt terjedel?

Az éghajlat külömbözö ; délről a' hegyek miatt h i d e g e b b ; éjszak felé p e d i g , valamint a' föld lapál y o s a b b , úgy az éghajlat is mérsékeltebb, de ingoványos tájéki miatt sok helyeken egésségtelen. 7.

Mellyek az ország' terme'sei ?

Galiczia termékeny ország. Az állati országból vannak n a g y s z á m ú szarvas marhái, de nem olly szép e k mint Magyar országban; l o v a i , juhai, kiváltképpen méhéi , innen a' lakosok temérdek viaszat, és mézet el adhatnak az idegeneknek, 's a' t. A' plánta o r s z á g b ó l : terem gabonát igen b ő v e n , török búzát

—

C 193 ) —

(különösen Bukovina) , mindenfele hüvelyes veteménveket, lent, kendert, dohányt (Bukovina iegrobbat); erdeje nagy kitel jedtségii. AZ ásványos országból : v a s , ó n , r é z , e z ü s t , de kiváltképpen híres sóbánnyai vannak. 8.

Hány kerületekre osztatik Galiczia ?

19 kerületekre. 1) Lembergi kerület, h o l : a) Lemberg (Leopol i s ) , az egész országban fő váras, a' kormányszékn e k , 3 É r s e k n e k , úgymint a* d e á k , g ö r ö g , örmény Katholikusoknak részéről, egy Universritá*nak, Gyimnáziumnak, fő normális oskolának h e l y e : bőr készítéssel, eJeven kereskedéssel, 4l»5O0 lakókkal. — b) Vinicki , lalu Cs. és Kir. derék dohány fábrikával; 2) Misleniezei k r r ü l e t , hol : Mislenicze , kisded v á r a s , a' kerületbeli tisztségnek helye. 3) Szandeczi kerület, h o l , a) Uj Szandecz (Vovy Sandec) váras, a' Popráddal egyesült Dunajec folyónak p a r t t y á n . — b) Kryniza , falu híres ferdővel. 4) Bochniai kerület, h o l : a) Bochnia váras , nevezetes sóbánnyájáról. — b) Vieliczka váras; itt van ama* nem csak az Austriai Birodalomban, hanem az egész föld' kerekségén legnevezetesebb sóbánnyi ; mellv 743 ölnyi mélységben szinte föld alatti várast képez , hol kősóból vágott utszák , M.igazinumok , 18—20 lóra istállók, kápolnák, és 500 munkások van. nak. A' só, melly Bochniánál, és Vieliczkánál eszten. dőnkínt ásatik, 700 ezer mázsányi. 5) Tarnovi k e r ü l e t , h o l : Tarnov váras, Gyimnáziummal a' T . T. Piáristák' g o n d g y a alatt. 6) Jaszlói k e r ü l e t , h o l : Jaszlo (Ja«lo), v á r a s , régi várral a' kerületbeli tisztségnek helye. 7) Kzeszovi kerület, h o l : Rzeszív v á r a s , Gyimnáziummal posztó, és vászon készítéssel. 8) Przemisli kerület, h o l : a) Przemisl, j ó t épült váras San (Sana) folyó mellett ; deák, é* Görög k i t h . Püspököknek l a k á s a , Gyimnáziummal, liányóskolával Sz. Benedek' Apáczáinak gondgya alatt; e* várasban sok b ő r , és vászon k é s z í t t e t i k . — b ) Sklo falu , kénköves ferdővel. 9) Szanoki kerület, h o l : Szánok (Sanok) San fo* H ó melleit kisded váras,

-

( 194 )

10) Szambori kerület, h o l : a) Szambor (Sambor) vára* a' Dnister folyó mellett s z é p , és termékeny síkságban , Gyimnáziummal. b) Orohobicz kisded váras, só főzéssel. 1 1 ) Zolkievi k e r ü l e t , h o l : Zolkiev v á r a s , szépk a s t é l l y a l , katonai ispitállyal. 12) Z l o z o v i kerület , h o l : a) Zlozov (Zloczov) váras tavak között, — b ) Brody , szabad kereskedő váras. 13) Brzezanl kerület, h o l : Brzezany váras, Gyimnáziummal. 14) Stry kerület, h o l : Stry váras, mellynek vidékében délről vasbánnyák találtatnak. 15) Stani8lavovi kerület, h o l : a) Stanislavov vár a s , Gyimnáziummal, mellyben a' görög nyelv is taníttatik. — b) Buczacz nagy mező váras, mellyben a* Bazileani barátok egy Gyimnáziumot tartanak, 16) Kolomeai kerület , hol : a) Kolomea váras Pruth vizéhez közel. — b) Kutty kisded váras só főzéssel. 17) Tarnopoli kerület , h o l : a) Tarnopol váras Szered folyócska mellett. — b ) T r e m b o v l a , az országnak e g y i k legrégibb várasa, Szered' folyásánál, hol e g } k o r több Orosz Fejedelmek laktanak.. lg) Czortkovi (ez előtt Zaleszczyki) kerület, ho': a) Czortkov mező v á r a s , meliytól a' kerület neveztetik. — b ) Zaleszczyk váras Dniszter' vize mellett, a' kerületbeli tisztségnek helye. 19) C-zrnoviczi k e r ü l e t , melly egész Bukovinát magában foglallya. Ez a ' k i s T a r t o m á n y , melly régenten Erdély országhoz tartozott, azután Moldvához köttetett, de i777ben Austriának birtokába j ö t t , 184 négyszegű mértföldnyi. Nevezetesebb h e l y e i : a) Czernovicz első váras Bukovinában Pruth folyó mellett, Gyimnáziummal , Lyceummal , nem egyesült görög Püspök* székével, b ) Sutczava, várás; hajdani lakása néhány Molnvai Fejedelméknek. — c) Jakobeny tal u ; vasbánnyával, és hámorral. Vannak még néhány magyar faluk is Bukovinában, úgymint: Andrásfalva, Hadikfalva, Laudonfalva. 's a' t'

— C 195 > — Orosz

birodalom.

(Impérium Russicum). 1.

Hcl fekszik , és mellyek határjai ?

Az Orosz birodalom Európában , és Ázsiában meszsze el t e r j e d , most csak az Európai Orosz birodalmat veszsziik tekintetbe; melly a' keleti hoszszuságnak 35° 20'től fogva mint egy 77°ig; az éjszaki szélességnek p e d i g 44°tól fogva a' 7<>°'g terjedek Határjai e z e k : É j s z a k r ó l ; a' jegestenger, és N'orvegyia. Keletről; Ázsiai Orosz ország. Dé.ről ; az A z o v i , és Fekete tengerek, ismét Európai T o r o k ország. Nyúgottról; Galliezia , Krakau szabad váras' k ö r n y é k e , Sehlézia , Pozeni Nagvherezegség Burkus o r s z á g , a' Bálti t e n g e r , és Sch\édország. 2.

Milly nagy, és milly népes ? Az Európai Orosz országnak terültt színe 726ÍO négyszegű mértföldnyi ; tehát mint egy fele Euro; ának Orosz hatalom alatt van. Népessége 37 í^o.ooore becsültetik, melly az országnak ki terjedtlségére nézve igen csekély szám. 9. Minő részekből ál, és hogyan osztatik fel az Európai Orosz birodalom ? E' következő részekből : t-ör. a' tulajdonképpen ú g y n e v e z e t t Orosz országból, melly 39 kerületekre (gouvernement) osztatik. 2-or. a' áchvédi Finn ors z á g b ó l , mellynek 7 kerülettyei vannak. 3-or. Bessar a b i á b ó l , és Moldva országnak a' Pruth vizéig terjedő darabjából inellyeket a' Törökök i8'2ben engedtek által az Oroszoknak, /,-er. a'.Don melléki — 5-ör. a' Fekete tenger melléki Kozákok' tartománnyából. 6. Lengyel ország' egy részéből, melly 8 Vajvodasáírokra osztatik fel. o ,). Minő előmenetellel iizik a' lakások a' tudományokat, kereskedést, és mesterségeket ? A' Tudományok a' n a g y o b b várasokban szép előmenetellel gyakoroltatnak, de az egymástól meszsze fekvő apróbb helységekben éppen nem esmértetnek. A' Kereskedés naponkint virágzóbb állapotba jön , és a' tengereken, lolyó vizeken való hajókázás , télen N 2

-

C 196 )

p e d i g a' jószán utak által nagyon előmozdittatik. A* kézi m i v e k , és Fabrikák 2ik Hatalin Császárné ü d t j e ólta igen s z a p o r o d n a k , és tökélletesülnek, kivált a' bór Fabrikák, mellyek minden e' féle Európai Fabrikákot meg előznek. 5.

Minő karakterünk a 1 lakások ? Az orosz fő rend a' kényes é l e t r e , fény üzésre talán leg h a j l a n d ó b b Európában. A' köznép «llenl>en d u r v a , keirény természetű, engedelmes rabszolgai f é l i l e m b ő l , az erős italoknak k e d v e l l ő j e , alkalmatos a' leg terhessebb munkáknak el viselésére. A' Kozákok h a d a k o z ó k , hires n y a r g a l o k , szabadságszeretők. A' Lengyelek b a r á t s á g o s o k , vendégeskedő];, p o m p á s o k , de az Alrendüek tisztátolanok, és szolgai állapotban vannak. 6.

Minő nyelvel élnek u1 lakások ?. A' lakósok , kik mint e g y 100 féle Nemzetből állanak , leg alább 40 különös nyelvel élnek ; jegyzésre l e g méltóbbak: a 1 Tót nyelv, mellyből az Orosz, és Lengyel nyelvel; e r e d t e k ; ismét, a' F i n n i , Tatár, Szamojedi Nyelvek. 7.

Minő polgári alkotmánnya van Orosz országnak ? Egy Monárka határozatlan hatalommal uralkodik , melly a' leányi ág.ra is kiterjed. Lengyel országban p e d i g az Oralkodói hatalom határok közé szoríttatott, mint hogy a' Törvény hozás egy Tanács^ tói függ. 2. Ki a' mostani Uralkodó ? A' mostani Orosz Császár, és egyszer'smind Leng y e l Király 1-0 Sándor. 9. Minő Religyió van az országban ? Uralkodó a' Görög Religyió. Vannak még sok Katholikusok , Protestánsok , Zsidók , Muh-amedánu^ sol;, és Pogányok is e' tágos birodalomban. IC. Mennyire megy «' Státus' jövedelmet Mint egy 215 millió Rubelra böcsültetik *).

*> e; y Rubel minálunk í for, 39 l.raj. ie 1 fillért ér.

11.

( 197 )

Mennyire megy hadi ereje1

A* szározon lévő h2cli erő 600,000 fegyveresekb e , a' tengeri erő pedig 3 > lineahajóból, lg Fregattb »1, és töb b apró hajóküól ál. 12.

Mellyek a' hegyei?

Orosz ország többnyire róna , nevezetes az Ural nevü b é r e z , mell/ jobbára Európát Ázsiától választtya, és éjszakról Verchoturi, v a g y Jugori nevet visel. 13.

Mellyek folyó vizei t

Orosz országban sok nagy folyó v i z e k v a n n a k , a'nevezet-sebbei; ezek: 1) a' D ü n a , hajókázható folyó v i z , Rigán alól a' Bálti tengerbe foly. 2) Dnepr (Borysthenes) a' Smolensk! kerületben a* D ü n a , és Volga forrásaitól nem meszsze e r e d , és a* Fekete tengerbe szakad. 3) Don ( T a n a i s ) , melly E u r o p a , és Ázsia között pgy d a r a b i g határt s z a b , azután az Ázovi tengerbe ömlik. 4) Volga, melly minden Európai folyó vizek k ö zött leg n a g y o b b , a' Tveri kerületben, Volcho Ver. chovie falu mellett néhány tavakból e r e d , és közel 5oo mértföldeket át futván ta' Káspium tengerbe önti magát. 5) Dvina a' fejér tengerbe jut. 6) Veikszel, (vistula) az Austriai Sléziában, Teschen Herezegségben a' Kárpát' bérczeiből ered, Len-* L e n g y e l , és Burkus országokon által három részre szakadva a' Bálti tengerbe ér. 1 Mellyek a' tavai ? A' nevezetesebbek e z e k : 1) La loga tava, mellynek hoszsza 2 5 , széle ped i g 15 mértföldnyi. 2) Onega tava, hoszszában 30, szélében 10 mértföldnyi. 3) Peipus tava, hoszszában* 12, szélében 9 mértföldnyi. Ij.

Minő éghajlat alatt terjedel Orosz országi Az Országnak tágos kiterjedése miatt az éghajlat

-

(

98

)

-

is szükségképpen külömböző. — É j s z a k r ó l , a' Fejer tengeren feliül csak 7 — 8 hetekig tart a' meleg ü d ő , ezen kívül pedig keménytél u r a l k o d i k , azért a' vetemények nem tenyészhetnek, és fák helyett alacsony' bolirok sinlődnek. A' közép tájék is h i d e g , de term é k e n y , azonban leg t e r m é k e n y e b b , és leg nyájasabb a' déli t á j é k , melly mint egy az éjszaki széleseégnek 50*ig terjedek 16.

Mellyek nz Ország' terméseit

Az ország' termései e z e k : Szarvasmarhák, (kivált L e n g y e l o r s z á g b a n ) , jó lovak , j u h o k , sörtvések , irám szarvasok, medvék, és külömbféle drága prémü állatok. Ismét, g a b o n a , l e n , k e n d e r , f a , d o h á n y , gyümölcs , b o r , olaj — és fügefák (csak a' déli tájék o k b a n ) , hüvelyes vetemények, 's a* t. V é g r e ; vas, r é z , s ó , m á r v á n y , tükörgipsz. ] 7.

Mellyek a' nevezetesebb helyek ?

1) Pétervára (Petropo'is), a' Császárnak lahóhelye, és a' birodalomnak második fő várasa, egy a' leg j e l e s e b b , és szebb városai közül E u r ó p á n a k , Neva folyónak torkolaUyához k ö z e l , a' Finni tengeri kebel mellett, j y o j b a n tette le Péter Császár e' városnak első alapkövét , mellynek kerülete mái napon negyed fél mértföldnyi, — 58 görög templomok, 13 má>- keresztény szent e g y h á z o k , külömbféle Fabrik á k , Un iversitás , Csillagvisgálótorony, földmérő, l í e r e s k e d ő , — hajó építő o s k o l á k , tudományos intézetek, pénz — mesterség — és természetbeli gyűjtemények , 3 játékszínek, és 270,000 lakók találtatnak e' várasban. 2) M o s k v a , a' birodalomnak első v á r a s a , melly I8l2ben a' Franczia háborúban jobbára el égett, de most újra épül, 172,000 lakókat számlál. 3) Riga, a' Lieflandi h e r c z e g s é g b e n , Düna folyó mellett, erős, nagy kereskedő váras, 3l,000 l a k ó k k a l , és sokféle Fabrikákkal. 4) Archangel (Archangelopolis) a' Fejértengertől o mértföldnyire, sok F a b r i k á k n a k , és egy kereskedő társaságnak helye 7200 lakókkal. 5) Abo , Finn országban fő váras, egy Universi-

~

(

199

)

—

tással, czukor, és másféle F a b r i k á k k a l ) ismét 12,000 lakókkal. 6) Cntschin, fő váras Moldvának ama' reszében, melly az Orosz birodalomhoz tartozik, Dniszter folyó mellett, 20,000 l a k ó k k a l . 7) B e n d e r , Brssarabiának fő v a r a s a , 25,000 lakókkal. 8) Tscherkask , a' Don melléki Kozákok' fő városa, i5,ooo lakókkal. 9) Varschau (Varşovia), a' Lengyel Királyságnak fő várasa , Veikszel folyó mellett , a' Státustanácsnak h e l y e , több tudományos intézetekkel, és 76,000 lakókkal. 18- Tartoznak dalomhoz ?

é még mis birtokok is az Orosz biro-

Az orosz birodalomhoz még igen sok , és tágos tartományok tartoznak. Ázsiában: a' Volga U r á l i , — Kunkázi iartomáyriok, Szibíria, és Kamcsatka fél szig e t , *s a' t. Éjszaki Amerikában p e d i g néhány szállitványok.

Krakau 1.

szabad

váras.

Mi leg méltóbb a' meg jegyzésre Krakau szabad városról ?

Krakau a' keleti hoszszúságnak 37° 36' és 3o"ben, az'éjszaki szélességnek pedig 50° 3' és 52"ben , Galliczia, Oroszlengyel, és Burkus országok között Veikszel folyó mellett fekszik. A' váras 19J négyszegű mértföldnyi v i d é k é v e l , mellyben 2 mező városok, 37 faluk találtatnak , ^8l5ben a' Bécsi Kongressusban , Austriának, O r o s z , és Burkus országoknak oltalma alatt; független, szabad társasággá tétetett. A' kormányozás 12 tanácsosokból álló Tanács mellett v a n . Uralkodó Heligyiónak ösmértetik a ' K a t b o l i k a , de más Vallásúak is megszenvedtetnek. Krakau várasban e g y Univer8itá8, 5 k ö n y v t á r o k , csillag visgálás , Gyimnasium, füvészikert, 72 templomok , mel-

—

(

200 )

lyek IvSzîVtt a' fő széki (cathedralis) templom, a' h a j . dani lengyel királyok temető helyeivel leg nevezetesebb, ismét több Fabrikák találtatnak, a" váras, 27,000 lakókat számlál.

Török

birodalom.

(Impérium Turcicum). j.

Hol fekszik, e's mellyek hat árjai?

A' Török birodalom Európában, Ázsiában , e> Afrikában nagyon el terjed , most csak az Európai Török országról szólunk, melly a' keleti hoszszúságnak 34*tól fogva a' 47°'g • éjszaki szélességnek pedig fogva a' 48®3l''g terjedel. Határjai ezek: Éjszakról, Horvát, T ó t , Vlagyar, E r d é l y , Galliczia , és Orosz o.rszágok. Keletről, orosz o r s z á g , Fekete t e n g e r , Konstántinápoli szorostenger, Marmora teng e r , Darrlanelli szoros, és a' Görög,, vagy is sziget' tenger (archipelagic); D é l r ő l , a* középtenger. Nyúgottról, a' Jóni, és Adriai tengerek, Dalmáczia. 2.

Milly nagy, és mjlly népest

A z Európai Török birodalomnak tetültt színe mint egy 9,300 négyszegű mértföldekre, — Lakosinak száma pedig goojoooora becsültetik. 3.

Minő részekből ál, és miképp' osztatik fel az Euró pai Török birodalom ?

Az Európai Török birodalomnak ezek a' részei: 1) Romania, v a g y Rumili. 2) Bolgár ország. 3) Görög ország, mellynek részei: a) Albania, b) Maczedonia. c) Thessalia. d) Livadia. e) Morea fél sziget (Peloponnesus). 4) Szervia. 5) Bosnia. Továbbá — a' Török birodalomnak egy részét teszik , Oláh — és Moldva országok is. Jegyzés. Livadia (Hellas, vel Graecia propria) volt 1 hajdan a' valóságos Görög ország.

—

c 201 ) —

4. Mint előmenetellel iízik «' lakúsok a' tudományokat, kertske tést, és mesterségeket ? A' Törökök még semmi előmenetelt sem tettek a' tudományokban, és szép mesterségekben, noha van. nak néhány o s k o l á i k ; azonban, a* P o e z i s t , és Muzsikát még is kedvellik. A' kereskedést l e g inkább a' Livádiai, és szigetekben lakó G ö r ö g ö k , ismét, as örmények, és Zsidók űzik. 5.

Minő karakteruak a' lakósok ?

A' Törökök komoly természetűek, az étel, és italban mértékletesek, a' jövevények eránt barátságosok, de egyszer'smind előítéletekkel, babonával tellyesek, búja életűek, hirtelen haragra, söt boszszuállásra gerjedók , telhetetlen nyerekedők. — A' Görögök , ama* réíri dicső Görögöknek méltatlan maradékai, egészO ^ ~ szen el üttöttek Eleiktől, hamissal;, alacsony lelkűek, b u t á k , és szemtelenek. — A' Görögök valóban ellenmondhatatlan tanúi annak , h o g y a' leg mivelttebb Nemzet is g y á v a tudatlanságba dol egy kénnyeszerint való — szolgai állapottal nyomorgató Uralkodás alatt! 6. Minő nyelvel élnek a' lakósok ? A' T ö r ö k , Ú j g ö r ö g , T ó t , O l á h , és még néhány keverék nyelvekkel. Az udvari, és Religyiói nyelv p e d i g az Arábiai, 7.

Miféle polgári alkotmánnya van a' Török biroda lomnak ?

Határtolan Despotismus. A' fő hatalom e g y e d ő l a* Szultán' kezeiben van. A' Birodalmi fó tanács Divánnak neveztetik; A' Nagyvezér mint a* D i v á n b a n , mint a' hadiseregnél fő személy, a' Szultánnak képviselője. A' Birodalom' külömbféle részeiben lévc^ Helytartók, Basáknak neveztetnek. 8.

Ki a' mostani Uralkodói

A' mostani T ö r ö k , v a g y is Ozmanni Császár 2ik Mahmud, kinek udvara Fényes Portának hivatik. 9.

Minő Religyió van az országban ? Az uralkodó

Religyió a' Muhamedám , mellyet

—

( 202 )

-r

an-.a' — meg váltásunk' 5~2 esztendejében', Arabiaban született csábittó Muhamed , 6t2ik esztendőtől fogva 6.32kig részint c s a l á r d s á g g a l , részint fegyveres erővel hirdetett , és több országokra ki terjesztett , kit az oktalan nép holta után Prófétának, törvényes, és egyszer'smind imádságos könyvét p e d i g Alkoránnak nevezte, E' Religyiónak feje a' .Mufti. Vannak még sok Görög vallásúak, és más keresztények is, kik nagy nyomorgatás alatt élnek. 10.

Mennyire megy
11.

többre.

Mennyire megy hadi ereje ?

A' szárazon lévő hadi erő 186,000 fegyveresekre becsültetik. A' tengeri erő 20 l i n e a h a j ó k b ó l , 15 Freg a t t o k b ó l , és 22 apróbb hadi csajkákból ál. 12.

Mellyek a' hegyei?

L r g nevezetesebb a' Hemus, melly a' Fekete tfengerlől az Adriai tengerig terjed. — Görög országban az Olympus, mellette ama' gyönyörűséges v ö l g y Tempe. T o v á b b á a' Pindus (ma Messovo), Parnassus (Lul a r a ) , Helikon (ma Sagara). 13.

Mellyek folyó vizei?

1) a' Duna , melly Oláh országon át folyván a' Fekete tengerbe ömlik. 2) a' S z á v a , melly felső Karnioliában ered, Horvát országon által foly , és Belgrádnál a' Dunával egyesül. 3) Aluta, melly a ' K a r p á t i b é r c z e k b ő l e r e d , Erd é l y , es oláh orszagokat általfollya, és Nicopoli várasnak által ellenében a' Dunába szakad. 4) a' Pruth, melly az orosz, és török Moldva országi részeket el választtya, végre a' Dunába jut. 5) Maricza , Hemus bérczeiből f a k a d , és a' szigettengerbe foly. 14.

Mellyek a' tavai?

E z e k : Rosova, és Topais. — Morea fél szigetben p e d i g Pheneus tava nevezetes , mellyből a' Poéták* pokolbéli (Styx) folyója jön.

— 15.

203 ) —

Mind éghajlattya von a' Török birodalomnak ?

Á l t a l i j á b a n véve nyájas; éjszalsról durvább, de délszakról , különössen Attika , Thessalia , és Maczedonia romántos vidékeiben igen kellemetes 16.

Mellyek at ország' termései?

Az ország igen termékeny , de a' lakósok' buta tunyasága miatt többnyire míveletlenül marad , azonban terem sok g a b o n a , Rizskása, b o r , mazsolaszőlő, déli gyümölcs , olaj , pamut , dohány , Pisztáczfa , sáfrány, gubaes. — Szarvasmarhák, jó l o v a k , biva. l o k , sza r.arak , ö s z v é r e k , tevék, igen finom gyapjas j u h o k , selyem b o g a r a k , m é h e k , bársonyfestő csigák. — Arany, ezüst, réz, v a s , ó l y o m , só, márvány (kivált Páros szigetben), festóföld, ásványos v i z e k , 's a' t. 17.

M'llyek a' nevezetesebb helyek? 1) Konstántinápol, valamint Homaniában (a' hajdani T h r á ziában), ugy az egész Török birodalomban fő vára* . a' Szultánnak l a k ó h e l y e , harmadfél mértf ó l l n v i kerületű , ha pedig 7 tágos külső városait is szá r lállyuk , kerülete mint egy 12 mértföldnyi leszsz. a' várasnak igen gyönyörű, és romántos vidéke v a n , de ronda, dísztelen a' belseje, leg nevezetesebb épületi a' S z e r á l j , mellyben a' Szultán l a k i k ; a' 435 Mecsetek (templomok) közül pedig a' Zoíia mecset különös megjegyzésre méltó, melly 1200 esztendők ólta á l , és hajdan keresztény templom volt. A' Görögök, és Örmények leg inkább kereskednek valamint a' szározon , úgy a' tengeren is. A' lakósoknak száma óOO.ooore megy. 2) Adriánopolis , ugyan Romániában , Maricza folyó mellett, s e l y e m , és bőr F a ü r i k á k k a l , 130,000 lakókkal. 3) Zofia , Bolgár országban fő váras 46,000 lakókkal. — Bolgár országban van Nikopolis váras is, hot I3<)6han Zsigmond Királyunk meg győzettetett Bajazet T ö r ö k Császártól. — Itt van Várna i s , hol 1444 esztendőben 1-0 Uladislaus Királyunk, és dicső Eleink Amurát ellen szerencsétlenek voltak. 4) Bosniáb.vn Serájo a' fő váras, mellyben egy fegyver F a b r i k a , és 12,000 lakók varrnak*.

-

( 204 )

5) Albaniában (régenten Epirus) a 1 fő váras Skutari, a' l e g n a g y o b b kereskedő váras p e d i g Durazzo. 6) Maczedoniában a* fő váras S a l o n i c h i , (régenten Thessalonikának neveztetett a' Görögöktől) nagy kereskedő hely, mellynek környékében sok régi drága maradványokra akadhatni, e' váras* hajdani lakósihoz irt Sz. Pál 2 levelet, ma go.ooore megy lakosinak száma. y) Thessaliában a' fő váras Larissa. Itt van Tschadaldscha (Pha rsalus) várasa is, hol CzezárPompejust végképpen meggyőzte. 8) Livádiában , mellvben Tarnasz , és Helikon nevezetes h e g y e k találtatnak, emlékezetes váras Athena (a' Törökök így nevezik: Atiniáh) e g ) k o r leg híresebb váras a 1 földön, most nyomorúltt h e l y s é g , a' régiség* becses maradványi közül leg épebben meg maradtt T h e z e u s ' temploma, melly ma Magazin gyanánt használtatik. — Említést érdemel Tlieba is (ma T h i v a ) , jeles d i i l e d é k j e i v e l . — E g y órányi meszsze. «égre a' tengertől van Maraton faluja, hol Milcziades a' Perzsa sereggel viaskodott , még ma is .'áthatni imitt amott a* csatában el húltt Athenai vitézeknek síroszlopait. 9) Morea fél Szigetben (hajdan Peloponnesus), Corinthus a' fő váras, régenten n a g y , és híres kereskedő hely , most alig számlál 5000 lakósokat. Ismét, Misitra, vagy Mistra igen n é p e j váras, mellytől két órányi távolságban az egykori kemény Spártának felséges dülodékei hevernek. — Malvasia v á r a s a , híres bortermő vidékével. to) Szerviában Belgrád (Nándor fejérvár) a* fő váras , Duna , és Száva folyó vizák' öszve folyásán á l , Nemzeti Történetünkre nézve .nevezetes erősség, és kereskedő h e l y , 30,000 lakókkal. — Szerviában van ama' 70,000 lépésnyi hoszszuságu, két felől heg y e k k e l kerített lapáiy — Rigómezeje , mellyen Hunyadi Jánosunk csatázott. ] | ) Oláh országban Bukarest a' fő. váras , mellyben Török Császár' oltalma alatt é l ő , és annak adózó Ola'i Fejedelem (Hospodár) lakik ; 60 görög szent egyházok, 20 görög klastromok, és 60,000 lakók vanJiak e' várasban.

c

) —

12) Moldva országban , melly a' Török oltalom alatt v a n , Jaszszi a' fó mindazonáltal nyomorúltt e p ü l e t e k b ő l fizető Moldvai Fejedelemnek lakóhelye kokkal.

Pruth vizéig váras me.ly ál , az adót , l4iOOO

18. Tartoznak e' még más birtokok is a' Török bir o dalimhoz ? E' következők tartoznak : E u r ó p á b a n : Horvát országnak e g y d a r a b j a , mellyben Novi, Dubicza, Berbir, v a g y is Török Gradiska leg nevezetesebb helyek. — Ismét, Dalmacziának egy darabja , T r e b i g n o , és Narenta jelesebb helyekkel. — T o v á b b á , a' Gallipoli Helytartóság, mellyben a' Dardanelli erős várok állanak , — a' Samotrace, Tha^os, Lemnos (Stalimene) , Negroponte (Euboca), Helos , Páros , Kandia, vagy is K r é t a , 's a' t. szigetekkel. — Herczegovina , Mostár nevü varassal. Á z s i á b a n : Natolia, vagy is kis Ázsia (Levante) , Turkoruannia , Aszsziria , ' Mezopotamia. 's a' t. A f r i k á b a n : Egyiptus , és meg néhány tartományok.

Â

z

s

i

a,

(általijában véve). i,

Hol fekszik, és mellyek hat árjai?.

Á z s i a , első lakhelye az emberi nemnek, a' keleti hoszszuságnak 42°tól fogva a' nyúgotti h o s z s z i ságnak 2"<°ig*), a' déli szélességnek Q°tól fogva pedig az éjszaki szélességnek 78"ig t e r j e d e k — Határjai e z e k : é j s z a k r ó l , a' jegestenger; k e l e t r ő l , a' csendes

*) a' nyúgotti lioszs-znságnak számlálása sz egyenlíti lineánal; i8oik grádicsa utin kezdődik, liidd Mat. föl. aliil , a' 33 kérdésben,

-

C 2CÜ )

—

tenger,- d é l r ő l , az Indiai tenger; nyúgottról, a' verestenger , Suezi szorosföld , melly Áz*iat Afrikához kapcsoilya , a ' f ö l d k ö z i tenger, űardanelli szorostenger , Marmora tenger , Konstántinápoli saorosteng e r , F e k e t e , és Azovi t e n g e r e k , végre Europa. 2.

Milly nagy , és milly népes ?

Ázsiának leg n a g y o b b hoszsza 17:10 — leg nag y o b b szélessége pedig mint e g y lOOO mér f ö b k k r e terjed ; terülttszine 700,000 négyszegű mértföldekre — népessége 5oo millió lélekre becsííltetik. 3.

Hány részre osztatik Ázsia ?

A' Természettől 3 részre osztatik Á z s i a ; é j s z a k i , közép, és déli részekre, mellyek tobb országokat fog lalnak magokban. 4-

Mellyek ezen országok ?

1) Éjszaki Ázsiában : Szibéria , Kamcsatka fél sziget , és az Ural begy melléki országok : Kazan , Aaztrakan, Grúzia, Orenburg, Permia, 's a' t. mellyek Orosz hatalo ni alatt vannak. 2) Közép Ázsiában: Natolia (Levante , vagy k i s Ázsia) , Szíria , Mezopotámia , Török Gtorgia , T u r kománnia , Tatár . Tibet , Mongol , Halmukk , T u n . guzia , Kína, Japán o r s z á g o k , és Horea fél s7iget. 3) Déli Ázsiában: Arábia, P e r z s i a , keleti India. 5.

Gyakorollyák
Ázsiának nagydarabját k ó b o r l ó , többnyire rabló, földmíveléssel keveset gondoló halász , vadász , és nyájőrző népek l a k j á k , kiknél a ' T u d o m á n y oknak , mesterségeknek nyoma sincs. —. Azonban e' földrésznek némellv lakosi, úgymint; az Indusok, Kínaiak , Japoniak , P e r z s á k , és néhány Arabi ^ o p o r t o k a'tudományokat, és mesterségeket g y a k o r o lyák, de nem olly tökélietességgel, hogy a' finom ízlésű Európaia k k a l megmérkezhetnének. A' Kereskedés mint r>zározon , mint vízen igen v i r á g z ó , mi*ll v e t kiváltképp* az Európaiak, és valamennyire az éjszaki Amerikaiak' is használnak.

— ( 20? ) — 6.

Mellyek az kzsiai nyelvek ?

Ázsiában több mint 140 féle nyelvek h a l l a t n a k , de a* fó r y e veknek száma csak tgra megy ; nevezetesebbek e z e k : az A r a b i , T ö r ö k , Perzsa, I n d i a i , M a l a j i , Kínai (80,000 betukkel), T i b e t á n i , T a t á r , e» Japoni nyelvek. 7.

Miféle

Religyiók vannak kzsiiíban ?

A ' Mahomedána , és Pogány Bramini , Lámái, Sámáni Religyióknak követői l e g számosabbak; Keresztények, kivált Görög szertartásuak, és Zsidók is elegen találtatnak. 8.

Mellyek az kzsiai szigetek, és kik birjdk azokat ?

A' k ö v e t k e z e n d ő k : Keletről : a' Kurili szigetek , mellyeknek éjszaki része O r o s z , — déli része p e d i g Japán országtól függ. Lakosi pogányok. — 2) a' Japani szigetek , mellyek között Nipon , X i m o , Xikoko leg nevezetesebbek; mind ezeket egy Kubó-Soma (Császár) határtolan hatalommal birja. A' Dairi S o m a , feje a' Japáni pogány vallásnak már kevés hatalommal b i r , de nagy tiszteletben tartatik. Az egész Japani Császárságnak fő városa J e d d o , a' Császárnak l a k ó h e l y e , rendetlenül épültt, 1,000,000 l a k ó s o k k a l , kik a' mesterségeket, és kereskedést so rénnyen űzik. 3) a' L i e u k i e u , v a g y Liqueos szigetek, mellyeknek egy saját örökös, dc a' Kínai Császárnak adózó királlyá van. 4) a' Mariani , vagy Tolvaj szigetek többnyire a* Spanyoloké. 5) a' Filippini , vagy Manili szigetek jobbára Spanyol hatalom alatt. 6) a' Karolini, vagy Uj Filippi ezigetek még kevéssé esmeretesek, ezeket is a' Spanyolok tulajdonittyák magoknak. D é l r ő l : 1) a' M o l u k k i , v a g y fűszeres s z i g e t e k , ú g y m i n t , Ternate , T i d o r , Motir , Machian , Ceram, 's. a' t. mellyek részint önnön Fejedelmeik által kormányoztatnak , részint a' Belgyiomi Királyhoz tartoznak.

—

(

208 )

2) Magindanao szigetek több Szultánok alatt. 3) Celebes sziget, mellynek nyúgotti része tulaj, d o n k t p p e h Macassamak neveltetik , jobbára saját honnyi Fejedelmeknek hódol, de a' Belgáknak is van részök benne. 4) a' Sundi szigetek : Sumatra , Java , Bornee, mellyekben honnyi Fejedelmeken k í v ü l az Anglu' s o k , és Belgák is parancsolnak. 5) A' Nikobári szigetek jobbára Dánusfelsősé* ' o ' o alatt. 6) Az Adamani s z i g e t e k , hol igen vad lakótok v a n n a k , az Anglusoknak is van e;cy szállitvánn}ok (gyarinattyok) itt. 7) Ceylon sziget, melly Talk nevü szo»-n<.tenger által választatik el keleti Indiától , terem sok fahéjjal (BttnttifO; egészen az Anglusohé. 8) A' MaldiVi szigetek egy Mahomedánm Szultán alatt vannak. 9) A* Lakedivi szigetekben , mellyek kókus erd ő k k e l g a z d a g o k , egy Mahorr.ed vallású Fejetlelem uralkodik. Nyúgottról : Ciprus a' földközi tengerben , hasonlóképp' RhüiWia , I'athmos, 's a' t. mind Török birtok. 9. Mdlyck az Ázsiai nevezetesebb hegyik? E z e k : É j s z a k r ó l , az Uráli 450 mértföldnyi hoszezuságu bérez, Nova Zeinlánál k e z d ő d i k , Europa, éi Ázsia között határt szab, sokfelé el ágazván, kii ömbléle , ú g y m i n t ; Vetchoturi , Kathnrinenbiirgi 's a' t; n t v e k e t n y e r , és a' Káspiumi tengernél véget ér. Keletről, az Állai bérez,- mellynek ágai Kinába, és Japánba is el terjednek. Dclröl , Mustag , vagy Imaus igen m e z s z e el nyulló bérez , mellynek egy Fejérhegy nevü része Bengálában Ncpaul mellett Vebb Anglusnak mérése szerint 27.OOO lábnyi magasságú , és ígymaga abb Csimborassónál, •— tehát b g magasabb a' földön. Nyúgottról , a' Kaukázus , liá-pium , és tengerek között, 95 mértföldnyi hoszszuságu — 5 6 mértföldnyi szélességű bérez, — Ismét, kis Áziiában és Ararat (Macis) , melly a'

Fekete , és 16 Taurns Taurusi

—

209

) —

béreznek egy része Örmény országban, a'mint mondg y á k , ezen akadtt fenn Noé' bárkája. ÍO.

Mellyek az kzsiai tengerek ?

E z e k : É j s z a k r ó l , a' jegestenger, Obi , Jenizei, és I.enai kebleivel. Keletről, a' Keleti , v a g y csendestenger, (oeednus orientális , seu mare pacificiim) , ennek részei: az éjszaki szigettenger, ismét a' Kamcsatkai, Japáni, Koreani , Kínai t e n g e r e k , és számos tengeri k e b l e k . Délről, az Indiai tenger (oceanus Indieus) ennek részei: az Arabitenger , ismét az Arabiai (vagy is verestenger) Perzsái, Bengáli, 's a' t. k e b l e k . Nyúgottról , a' f ö l d k ö z i , és fekete (Pontus Euxinus seu mare nigrum) tengerek. 11.

Mellyek az kzsiai szorostenget ek (fret a)?

Ezek : 1) a' Vaigaczi szorostenger, Nova Zemla, és aZ Európai Orosz birodalom között éjszakról. 2) Cook-Bebring' szorostengere Ázsia, és Ameri* ka között. 3) a' Szundai szoróstenger Sumatra, és Jáva szi* getek között. 4) a' Maiakkai szorostenger M a l a k k a , és Sumatra közölt. 5) a' Palki szorostenger Ceylon s z i g e t , és keleti India között. 6) a' HormUsi szorostenger, melly az Arabi tengert a' Perzsái kebellel egyesit'. 7) a' Babelmandebi (halál' kapuja) szorostenger, Jnelly az Arabi tengert az Arabi k e b e l l t l oszve kapcsollya, .S) Dardanelli, Konstántinápoli, és Kaffai szorot-» tengerek, mellyekröl Európánál szóllottunk. 12.

Mellyek az kzsiai nagyobb folyó vizek?

Ezek: Éjszakról , Ob , melly Tobol , Tom , Irtiseh és több más folyókat fel ve'vén 540 mértföldnyi folyta utan a' jegestengerbe fagy. — 2) Jenisei , — és az 592 mértföldnyi L e n a , hatfenló nevü kebleket f o r m á l v á n a' jegestengerbe éjnek. O

-

(

210

)

-

Délfelé f o l y n a k : Volga (Araxes), Európából jön, és a' Kaspiumi tengerbe jut. — Ural ( J a i k ) , melly az Orenburg! orosz tartományban az Uráli bérczekből fakad, és a' Kaspiumi tengerbe szakad. — Tigris, Armeniában ered , és Eufrat , vagy Frat folyó vizet öblébe fogadván, a' Perzsái tenger kebelbe rohan. — Ganges, a' Tibeti h e g y e k b ő l e r e d , és mint e g y 40O mértföldnyi folyása utan Burremputer (az az Brámafiu) nevü folyóval egyesülvén a' Bengáli kebelbe szakad. — Indus, v a g y Sind hasonlóképp' a' Tibeti bére z e k b ő l forr, és 45o mértföldnyi folyása után az Arat b i tengerbe ömlik. — Délkeletre foly Hoan-ho (sárga folyó) Kínában, és több mint 210 mértföldnyi folyasa után a' keleti nagytengerbe ér. 13.

Mellyek az Ázsiai nevezetes ebb tavak?

Ezek: 1) a' Kaspiumitó, mellynek hoszszusága i5o —• szélessége p e d i g 24—80 mértföldnyi, másképp' Káspiumi tengernek neveztetik. — 2) Araltó hoszszuságában 45 — s z é l e s s é g é b e n pe» d i g 30 mértföldnyi. 3) Baikaltó Szibériában , mellynek hoszszusága mint egy — szélessége pedig 5 —12 mértföldnyi. 4) a' Holt tenger (mare mortuum), nagytó Palesztinában , hoszszusága mint egy 15 — szélessége ped i g 4 mértföldnyi, é' tónak helyén állottak valaha Sodorna, Gomorha , Adma , Zeboim , és Zoan népes várasok. 14.

Min o éghajlat ty a van Ázsiának ?

Éjszaki Ázsiában a' 60—78°'g jobbára fagylaló h i d e g uralkodik, azonban a' rövid nyárban alkalmas melegség tapasztaltatik. Közép Ázsiában az éjszaki szélességnek 40 — a' 6o*ig szároz, és kellemetlen a' l e v e g ő , felette hév a' n y á r , a' tél pedig igen kemény. Déli Ázsiának, a* déli szélességnek io°tól az éjszaki szélességnek 4°°'S» fonnyasztó hévségü, de a' tengerpartok mellett nedves levegője van. E' tájékokban fúj ama' fullasztó melegségü Samum nevü szél is. De az éjs/aki szélességnek 3 0 , — 40°ig el terjedő

-

c 2.1 )

-

föld n y á j o s a b b levegővel van meg áldva, hői némelly tájékokat m é l t á n leg kellemetesebbeknek lehet tartani e' földön. 15. Me'lyek Ázsiának termései? Olly különös éghajlatú földön , mint Ázsia , a' termések is szükségképpen külömbfélék ; és valóban, sok, tulajdon, becses terméseire nézve Ázsia leg gazd a g a b b földrész, kiváltképpen déli Ázsia, mellyet a 4 Természet tékozló bőkezűséggel fel ruházott. A' Plánta o r s z á g b ó l : mindenféle fűszerek, ú g y mint, szekfübors , szerecsendió, fahéj, gyömbér, — hathatós Patikai szerek, úgymint, T h e e , altató (opiu m ) , manna, kámfor, a l o e , tömjén, mirrha, rhabarb a r a , zedoaria, 's több e' f é l é k , közönségesen Ázsiában teremnek. Nemkülömben — Olajfa, kávé, nádm é z , pamutcsemete, k e n y é r f a , i n d i g ó , bámbusnád , b é t e l , a r e k a , k u k o r i c z a , rizskása, z a b , á r p a , rozs, búza, Yjamgyöker, ananász, narancs, czitrom, Egyiptomi szilva, sáfrány, bor, gyönyörű c/edrus, eben és szantafa, 's a' t. Ázsiában tenyésznek. Az állati o r s z á g b ó l : Elefántok, tevék, legszebb lovak e' földön, ökrök (kivált Indiában), kövér farkú j u h o k , szarvas orrú ( R h i n o c e r o s ) , mindenféle m a j m o k , a' rettentő t i g r i s , ó r i á s k í g y ó , Strúczczok, paradicsom madarak, p a p a g á j o k végetlen s e r e g g e l , olly fecskék, mellyeknek fészkeit kedves eledel gyanánt eszik az emberek, drága gyöngyöt termő esi» gák , és az irtóztató Krokodil Ázsiában laknak. Az Ásványos országból: igen finom arannya, sok ezüsttye , reze (kivált Szibériának) , czínnye , ismét l e g becsesebb gyémanttya , és más nemes kövei vannak Ázsiának. De gyakran a' legkellemetesebb, és termékenyebb tájékokat több napi utazásu sivatag puszták válttyák fel, inellyeket csak tevéknek segítségével lehet által utazni, e' pusztákot többnyire repülő homoktorlatok boríttyák, mellyek vizgyanánt iszonyú magasságra hirtelen fel emeltetnek, viszsza esvén pedig új, meg új h e g y e k k é formáltatnak a' haragos szelektől, tő. Melly nevezetesebb helyek varinak az Kzsiai országokban ? Éjszaki Ázsiában, vagy is az Ázsiai Orosz BiroO 2

—

(

212

)

dalomban, és különössen Szibériában, melly a ' f ö l d ' hátán l e g nagyobb ország, mint h o g y Európánál is n a g y o b b , a' fő váras T o b o l s k , a ' T o b o l nevü folyó itt szakad az Irtischbe, van alkalmas erőssége, i6,000 lakosai, kik között sok számkivetettek nyomorognak. Ez után Irkucsk a' nevezetesebb váras, Baikál tavához k ö z e l , posztó fabrikával , nagy k e r e s k e d é s s e l , és I2.000 lakókkal. 2-or. Kamcsatka fél szigetben, hol ebeket fognak a' sebessen csúszó szánok elejbe, Nischnei-Kamcsacsk a' jelesebb h e l y , meg van erősítve, a' Kamcsatka folyó mellett 600 lakókkal. 3-or. Az Ural h e g y melléki országokban ezek a' fő várasok : a) Asztrakán , egy szigettyében a' Volga folyónak, hasonló nevü országban. — b^ Kazan , a' Kazani tartományban, több Fábrikái, e g y fő oskolája, és 16,000 lakosi v a n n a k . — c) Orenburg, ugyan i l l y e t é n y nevü országban. — d) Permiában Perm a' l e g jelesebb h e l y , 4000 lakókkal. A' Kaukazus h e g y melléki tartományok is jobbára Orosz hatalom alatt vannak , mellyekben a* jelesebb várasok ezek : Derb e n d , T i f l i s , Schirván. Közép Ázsiában, melly külömbféle Uralkodóknak hódol, és különössen Ázsiai Török Birodalomban ezek a' fő várasok: a) Smirna (Ismír), Natoliában, melly kis Ázsiának, v a g y Levantének is neveztetik, nagy kereskedő hely 120,000 l a k ó k k a l , k i k drága szőnyeget készítenek. — b ) Skudari, Konstántinápollyal által ellenben. — c) B u r s a , szép váras, az Olimpus h e g y n e k allyâban. — Megjegyzésre méltók a' Dardanelli szorostenger mellett fekvő két várok ( mellyekh e z közel esik ama' hely , hol hajdan Trója várasa büszkélkedett, mellynek ma már kevés maradványi látszanak ; ismét : Miletus , és Efezus , ebben prédikált Sz. Pál Apostol, ugyan ebben volt ama' híres Diána temploma i s , mellyet egész Ázsia építtetett; amabban Thales, Anaxiinander, és e g y é b b nagy Férjfiak születtek, most már mohos düledékek. 2-or. Szíriában, melly h í z Palesiit-a, vagy a' szent földis tartozik, leg jelesebb h e l y e k : a) Haleb, vagy A l e p p o , s e l y e m , és pamut f a b r i k á k k a l , i4,000 lakókkal. — b) Antakia (Antiochia), hajdan a* Szíriai Királyok' lakása. — c) Saida, ama' világszerte neve-

-

( 213 )

-

zetes Sidon kereskedő varasnak maradvánnya. d) S o r , ennek környékében állott valaha Tyrus. e) Dam a s k , v a g y Damaskus, e' várasban híres k a r d v a s , és selyem fábrikák vannak. — f) Jerusalem (Hieroso. l i m a ) , a' régi nevezetes Jerusalemnek h e l y é n ; roszszul épült váras , a' hajdani Zsidó templomnak helyét most a' fő török mecset foglallya el. Leg jelessebb e' várasban a' szent Koporsó temploma, hol ama* koporsó tartatik fenn, mellybe Üdvözítőnk tétetett, sok búcsúsok szarándokoskodnak ide eeztendőnkínt ennek tiszteletére , a' barátoknak e g y klastromjok van mellette, lakosinak száma 20,00ure megy. — g) Bethlehem , középszerű falu, Jerusalemtől két órányi járásra, 2 too l a k ó k k a l , k i k sok feszületeket, és olvasókat küldenek széllel a' keresztény világba , itt született Megváltónk Jézus Krisztus. 3-or. Mezopotámiában ezek a' nevezetesebb hel y e k : a) Diarbekír , Tigris folyó mellett, n a g y k e reskedéssel , lakósi jó szattyánt készítenek. —- b) Drfa , hasonlóképp'jószattyán k é s z í t é s s e l , — c) Mosúl, igen jó pamut fabrikákkal , innét van a' Musselin ruhának is neve; azt állyíttyák s o k a n , h o g y Mosul várasának által ellenében állott legyen valaha Ninive. 4*er. Török Georgiában a' fő váras Akalziche , és Bathumi, ennek jó kikötője van a' fekete tenger mellett. 5-ör. Turkománia, v a g y Török Armeniában, mellyhez Kurdistán (Aszszíria), és Irak Arabi (a' hajdani Kaldea, és Babilonia) tartoznak, e' fő várasok találtatnak : a) Erzerum , termékeny térségen , Eufrátes' forrási között. — b ) ^ a n , a' Vani nagytó mellett. — c) Kurdistánban leg jelesebb helyek : Scherez ú r , és A r b e l , itt verte mog Nagy Sándor Dariust. — d) Irak-Anfei tartományban pedig említést érdemelnek: B a g d á d , nagy kereskedő hely, selyem, és szattyán f á b r i k á k k a l ; ismét, Hhella , mellynek környékében Babilon váras' düledéki hevernek. — v é g r e , Basra , nagy kereskedést iiző váras. Tatár országban , melly több Fejedelmek (Khánok) alatt v a n , a' lakósok részint csavarogva, állandó lakhelyek nélkül őrzik n y á j o k a t , részint p e d i g , kivált a' déli tájékban, v á r a s o k b a n , és falukban él-

— c 214 )

-

nek, — leg jelesebb h e l y e k : Buchára, és Samarkánd, népes kereskedő várasok, T i b e t országban, mellyet a' Kínai Császár' oltalmazása alatt a' D a l a i , és Bogdó Lámák kormányoz* n a k , Lassa (Lhassa), a' fő v á r a s , hol egy híres pogány tentplom van , ehez 2 mértföldnyire van e g y Putala nevü Klastrom, hol a' Dalai Lama tartózkodik. Tibetet szörnyű magasságú h e g y e k futtyák szanaszétt, innén v a n , h o g y Tibet Ázsiai Helvecziának is mondatik. M o n g o l , és Kalmukk országokban , mellyek a' Kínai Császár* oltalma alatt több apróbb Fejedelmek» tői kormányoztatnak, a' l e g nevezetesebb hely Crg a , vagy is Kuroe, hol e g y Kalmukk F e j e d e l e m , és Lama (pogány vallás' feje) laknak, Tunguziában, v a g y is Amur országban (Amurl a n d ) , hol a' Kínai Császár u r a l k o d i k , a' nevezetesebb h e l y Csicsikár (Tzitzikár) , a' Kínabelíeknek számkivetéshelyók. Ismét: Kirinulakoton, hol egy Kínai Viczekirály lakik. Korea fél szigetben egy h o n n y i , de Kínába adóz ó Király határ nélkül uralkodik, a' fő váras Kingtao, a' királynak l a k á s a , egy híres könyvtárral. Kínában, v a g y is a' Sínai tágos Birodalomban, h o l egy Császár kénnyé szerint országol, a' fő váras: a) Peking , tőbb mint egy millió l a k ó k k a l , leg nag y o b b a' földön, van benne egy nagy Császári palot a , tudós t á r s a s á g o k , 4 katholika szent e g y h á z o k , és több p o g á n y templomok , Csillagnéző torony, b) N a n k i n g , igen nagy váras, kerülete 7 ó r á n y i , vannak jeles selyem fabrikáji, és egy millió lakosi említést érdemel az itt lévő 9 emeletii, és 200 lábnyi magasságú porczellán t o r o n y , több könyvtárokkal. —• c) Kánton , jó kikötő hellyel, itt rakják le a' keresked ő Európaiak portékájokat, minthogy más helyen ki k ö t n i , és kereskedni nekik erössen tilalmaztatik. Déli Áziában, melly hasonlóképp' sok Fejedelmek között van fel osztva, és különössen. Arabiában , hol több Kmirek (Fejedelmek) uralkodnak , a' nevezetesebb várasok ezek. a) Medina, itt van M a h u m e d ' k o p o r s ó j a , hová számtolan Mahomedánusok járnak ájtatoskodni. — b) Mekka , itt született Mahomed, innén v a n , h o g y a ' M a h u m e d a -

—

215 )

—

nusok Mekkát szent várasnak tarttyák, és l e g alább egyszer életekben meglátogattyák. — c) M o k k a , kereskedő váras az Arabi tengerkebel mellett, d) ide tartozandó a' Siriai puszta, itt nevezetes Tadmor falu Palmira hajdani várasnak dicső omladckival. e) Al. Dschesirai puszta, h o l a' fő várai A n a , Eufrátes fol y ó j a mellett, e g y Emírnek lakása. Perzsiában, mellv Nyúgotti, és keleti két fő részekre osztatik, és tulajdon Királyoktól, kiket Schaeh «évvel tisztelnek, kormányoztatik, ezek a' nevezetesebb helyek r a) T e h e r á n , Nyúgotti Perzsiában fő vár a s , a' Schaknak l a k á s a , igen kieBVidékben , l5,000 l a k ó k k a l . — b ) Ispahan , hajdani fő várasa egész !Perzsiának, most jobbára kőhalom, c) Schiras , n a g y váras ; iiveg , rozsa eszszenczia , ismét — kardvas készítő F a b r i k á k k a l , nem meszsze e' várastól ama' régi hires Persepolisnak pompás omladéki láttatnak, d ) Kandahár, s z é p , és népes fő váras keleti Perzsiáb a n , mellyhez még Tatár országnak, és.keleti lndiá» n a k is jó darabja tartozik, e) K a b u l , a' Schachnak lakása, f) Serinagur, v a g y is Kaschmir ugyan Kaschmír tartományban , melly talán e' földön leg g y ö n y ö riiebb , és leg kellemetesebb r é s z , a' fő váras ; itt készíttetik a m a ' l e g finomabb Kazimir, melly e' név alatt: S c h a v l , ösmerctes. Keleti Indiában , melly Gánges folyó víz által két részre , úgymint ; Gángesen innen , és tói való részre osztatik fel közönségesen-, több Uralkodók vannak. Gangesen i n n e n , vagy is Hindostánban e' Státusok találtatnak. 1) a* Seikek' Státusa, hol egy Indus Fejedelem u r a l k o d i k , Lahor fő várassak 2) a' Gorkai Státus, hasonló nevü várassak 3) a' Dscháti Fejedelemségek több R á j á k ' k o r m á nyozása alatt, Barthpur fő varassal. 4) a' Marattok* Státusa ; a' Marattok leghatalmaaabbak az Indusok között, és egy Peschvah nevü fő Fejedelemtől f ü g g e n e k , az egész Maratti Státus két részre, tudni i l l i k ; Punah nyúgotti, és Berár keleti részre osztatik , amabban P u n a h , Cambája , ebben p e d i g Nagpúr a' nevezetesebb helyek. 5) a' kelet Indiai társaság' Státusa, melly Anglus

—

(

216

)

felsőség alatt v a n , több tartományokból ál. A* nevezetesebb várasok: a) Calcutta, Bengáliában, Ganges folyó mellett, l e g jelesebb kereskedő helv egész Napkeletben. — b) Patna, hol jó kartony fábrikák vannak. — c) Madrás, híres c z i c z , és kartony nyomtató m ű h e l y e k k e l , és üveg hutákkal. A' Belgyák' birtokában Paliakató fó váras. A' Francziák' birtokában Pondicheri eró's tenge. ri váras leg jelesebb. A* Portugálok' birtokában Goa , — A' Dánusok' birtokában p e d i g Trankebár a' fő váras. Gángesen tói ismét több Státusok vannak , millyek közölt a' Birmánok' Státusa leghatalmasabb, hol Ammarapuram a' fő váras. — Különös említésre méltó Siam tartomány i s , hol igen nagy Elefántok vannak.

A

f

r

i

k

a

.

(általlyában véve). 1.

Hol ffkszik

Afrika, és mellyek hat árjai?

Afrika a' keleti hoszszuságnak i°tól fogva a69°ig , a' déli szélességnek 34°tól fogva az éjszaki szélességnek 37°ig terjedel. — Ilatárjai ezek: éjszakr ó l , a' földközi tenger; k e l e t r ő l , a' t2 mértföldnyi Suezi szoros föld, melly által Afrika Ázsiával egyesül , a' Veres (másképp' Arabiai) , és Indiai tengerek ; délről , a' déli tenger ; nyúgottról , az Atlánti tenger. 2.

Milly nagy, és milly népes Afrikai

Aftikának hoszsza éjszakról délfelé jo80 — szélessége p e d i g nyúgottról keletfelé 1020 mértföldnyi. Terülttszíne (planities) 530,000 négyszegű mértföldnyi. Népessége némelly földírók szerint 150 milliónyi. 3.

Hány részre osztatik fel

Afrika ?

Három részre; É j s z a k i , Közép, és Déli r é s z r e ; e 1 részek ismét több országokra osztatnak fel.

4.

( 2X7 )

-

Mellyek ezen országok?

Ezek : 1) Éjszaki Afrikában: E g y i p t o m , Barbária (Bárk a , T n p o l i s , T u n i s , A l g y í r , F e z , Marokko) , Biledulgerid ; Szahara. 2) Közép Afrikában - Nubia, Ilabeszszinia, Adel, A j a n , Nigriczia, Szenegámbia , és Felső-Guinea. 3} Deli Afrikában: Alsó Guinta, Zangvebár, Moz a m b i k , S e n a , és Natal, Hottentoti, és Hegy foki tartomány. Különben, Afrikának belsejéről még igen csekély ösmeretségünk van, söt némelly részelt éppen nem ösmérjük. 5.

Gynkorollyák e' Afrikának lakásai a' tudománya, kat, kereskede'st, és mesterségeket ?

A' Tudományokat , és mesterségeket nevekről Sem ösinerik Afrikának l a k o s a i ; azonban némü némii silány írásbeli ösmeretségök van F e z , M a r o k k o , Ha« beszszinia, es Egyiptom' lakosinak. Piramisok, O b e . liskusok , és e g y é b b jeles mestermivek , már tóbb századok ólta nem készíttetnek. A' kereskedést többnyire csak az Európaiak űzik. 6.

Mellyek az Afrikai nyelvek? Az Afrikai nyelvek szinte számtolanok. — Neve. zetesebbek ezek: a' T ö r ö k , A r a b i a i , Kopti, Kabili, Régi Ethiopi , Ancharizi (Habeszsziniában közönség e s ; , Neger , Hottentoti, 's a' t. 7.

Mind Religyiók vannak Afrikában ?

Vannak Keresztények , Zsidók , számos Mahomedánusok , Pogányok (Fétis, és csillagzatimádók). 8.

Mellyek az Afrikai szigetek? A' következendők : keletről , a' Mahéi , v a g y Seichellesi , — Admiránti , — Komorrói , — Madagaskári, és Maskareni szigetek. Nyúgottról: Sz. Ilona, — vlenybemeneteli (Ascension), Guineai, — Zoldfoki, — Kanári, és Azori szigetek. 9.

Mellyek az Afrikai nevezetesebb hegyek ? Ezek : éjszakról az Átlásibcrcz.

Középben , a'

-

C 218 )

-

Hold berezel;. Délről , a' Lupata (Spina mundi). Nyúgottról, Sierra Leona. Keletről, Guardafui. Nevezetessek m é g : a' zöld hegyfok (promontorium virid e ) ; a' jó Reményfoka (promontorium, viride caput' honae s p e i ) ; a' Tőfoka, melly l e g alsóbb déli csúcs, 's a" t. 10.

Mellyek az Afrikát

tengerek*

1) Földközi tenger , a' nagy Syrti, v a g y is Sydrai öböllyel. 2) Atlánti világtenger (Oczeán), az Ethiópi tengerrel. 3) Déli tenger. 4) Indiai t e n g e r , az Arábiai tengerrel. 11.

Mellyek az Afrikai szoros tengerek ?

1) A' Gibráltári szorostenger , mellyről fellebb 6zóllottunk. 2) A ' B a b e l m a n d e b i szorostenger, melly az Arabiai tengert hasonló nevü kebellel egyesíti. 12.

Mellyek az Afrikai

nagyobb folyó vizek ?

1) A' N í l u s , melly Habeszszíniában e r e d , Núbiím, és Egyiptomon által f o l y , végre a' földközi tengerbe szakad. 2) Szenegál, és G á m b i a , mellyek az Átlánti tengerbe rohannak. 3) N i g e r , mellynek torkolattya még előttünk ös. meretlen; e z , némellyeknek állítása szerint, iszonyútért befutván, tengert nem érve a' homokos pusztákban lassanként eil enyész. 13.

Mellyek az Afrikai nevezetesebb tavak ?

Ezek : Maravl , Fittre , Dembea , Laudea (Tunis ban). 14.

Minő éghajlattya van Afrikának?

Mint hogy Afrika a' heves öv alatt v a n , éghajlattya szükségképpen igen forró, és csak a' tengeri partokat enyhittik a' lengedező szellők , külömben p e d i g rettenetes szelek dühösködnek , úgymint a' Harmattan, melly keletről jővén a' sivatag forró hor

—

( 8'9 )

—

mok pusztákon által kelvén olly szörnyű kcvségu leszsz , mintha tüzes kemenczébol rohanna hi. E' szél közönségessen 3 — 5 n a p o k i g , — 12 napoknál ped i g tovább egyhuzomban ritkán fuj. Ezen üdőben nincs felhő az é g e n , hanem füsthöz hasonló szároz g ő z töltibe a' levegőt elannyira, h o g y a' nap' sugarai a l i g törhetik magokat által. A' Plánták kevés üdő alatt ki vesznek, az ember p e d i g 1 óráig e' szélnek ki téve meg fullad, llletény tulajdonságú a' Cham, sin E g y i p t o m b a n ; ha e' sxél fújni k e z d , minden el rejtimagát; jaj a' szegény utazóknak, kiket a' pusztában meg l e p ! — csak úgy menthetik meg magokat a' haláltól, ha arczulattyokat a' homokba merittik , e' p e d i g milly kincs állapot l e g y e n , elegendőleg ki tetszik a b b ó l , ha meg gondollyuk , hogy a' homok mint a' parázs olly h é v ! — T o v á b b á a' rekkenő melegséget tűrhetővé teszi a' gyakor essőzés , melly némelly részekben már Májusban beál, és Szeptemberig tart; imez' Afrikai esőzéshez a' mi leg sürüebb zápor essőnk sem hasonlíthat. Azonban, a z Á t l á s ' , és egyébb hó líneát meghaladó bérezek' vidékében télen annyira nevekedik a' h i d e g , hogy a' víz vékony j é g g e l boríttatik, 75.

Mellyek .Afrikának

termései ?

E z e k : G a b o n a , kivált b ú z a , és riskása, kenyér gyümölcs , bor, k á v é , n á d m é z , czitrom, narancs, ananász, Egyiptomi szilvapálma (phoenix dactili Cera) , pamutplánta , festő krapp , v a g y buzér (rubia tinctorum) , vaj fa , é b e n f a , csoda mányafa , á m b r a , kvaszszia , s z e n n a l e v é l , fűszerszátrf , tamarinda , indigó , d o h á n y , pisztáczfa , 's a' t. — Oroszlányok, parduezok, l e o p a r d o k , elefántok, tevék, szarvasorruak (Rhinoceros), c z e b r a l o v a k , hiénák, petymegek (ichneumon), sakályok , vagy is török rókák , majmok, l o v a k , szarvas marhák, b i v a l o k , j u h o k , kecsk é k , p a p a g á j o k , p á v á k , strúczczok, kigyók , krok o d i l o k , 's a' t. — Arany (nagy b ő s é g g e l ) , ezüst, r é z , drága k ö v e k , s ó , ásván v o = " : z e k , 's a' t. JŐ. Mellyek a' nevezetcseoo helyek Afrika' nyaiban ? 0 Egyiptomban a* fő váras Kairó, közel

tartomána' Ni.

—

( 220 )

lua folyóhoz, 300,000 lakókhal, a' Helytartó Basának l a k á s a , kit a' Török C s á s z á r , mint egész Egyiptomnak Ura , szokott választani. A' várasban néhány Fabrikák találtatnak, a' kereskedés igen virágzó. b ) Alexandria, nagy kereskedő váras 20,000 lak ó k k a l , e' varasnak első alapjait Nagy Sándor vetette meg, kinek nevéről Alexandriának neveztetett, még most is láttatnak e' régi építménynek némelly düledékei, ismét Pompejus' oszlopa, Kleopátra' Obeliszkusa. 2) Bárkában, melly jobbára terméketlen puszta, és részint Török , részint p e d i g Tripoli birtok , a' nevezetessebb h e l y e k ; B a r k a , Tolometa, Augila. 3) Tripolisban , mellyet egy Török oltalom alatt éló D e y önnön kénnyé szerint i g a z g a t , a' fő váras Tripolis, a ' földközi tenger mellett, korduán, és még néhány más F á b r i k á k k a l , 40,000 l a k ó k k á ' . 4) Fezzánban , mellyet egy T r i p o l i s b a terhes adót fizető Szultán k o r m á n y o z , a* fő váras Murzuk, 20,000 lakókkal. 5) T u n i s b a n , hol hasonlóképp* egy T ö r ö k oltalom alatt élő Bey uralkodik, a' fő váras Tunis, iţo,000 l a k ó k k a l , ettől egy órányira van Barda nevü erős vár, mellyben a* Bey tartózkodik. Tunis' vidékében állott hajdan ama'Romával vetélkedő Karthago, mellynek düledékjei ma is láttatnak. 6) Algyírban , melly a' 3 tengeri tolvajságot üző Státusok között leghatalmasabb , egy Dey a' fő uralk o d ó , a' fő váras p e d i g Algyír , jeles e r ő s s é g , melly i 8 i 6 b a n az Anglusok , és Belgák által keménnyen ostromoltatott, az Algyíri tengeri erő p e d i g meg semmisittetett, e' várasban néhány F a b r i k á k , és 90,000 lakók találtatnak. — Malsalquivir, erősség, és a' Spanyoloké. La C a l l e , a' Francziák' várasa. 7) F e z , és Marokko egyesiiltt országokban e g y Mahomedánus Szultán u r a l k o d i k , a' fő váras Maroiík o , a' Szultánnak, ki Császárnak is neveztetik, lak á s a , 20,000 l a k ó k k a l , azon épület mellett, mellyben a' Szultán l a k i k , egy oroszlány verem v a n , hová gyakran emberek, kiváltképp' Zsidók v e t t e t n e k . — L) F e z , Mahomedána o s k o l á v a l , e g y k ö n y v t á r r a l , török csalma, b ő r . selyem, és e g y é b b F a b r i k á k k a l , 80,000 lakókkal, c) T a n g e r , Ceuta , és Valesde Gomera Spanyol erősségek.

—

221

) —

8) Biledulgerid, v a g y is szilvás országban, hol sol{ Egyiptomi szilva terem , és a' melly Bárbária a l a t t , Sahára homok pusztán p e d i g fölliil f e k s z i k , és részint T r i p o l i s h o z , részint Tunishoz tartozik, a' jelesebb h e l y e k e z e k : Gademes , és Tozer , hol az Egyiptomi szilva vásár tartatik. y) Sahárá homok puszta 6oo mértföldnvi hoszszuságu, melly csak imitt amott nevel bokrokat, kórókat, és pálmafákat, és többnyire szálló homokból, sóskövekből á l , igen kevés lakókat számlál; a' jelesebb helység Tegaza sóbánnyával, 10) Nubiában, melly külömbféle Fejedelmek között fel van osztva, ezek a' jelesebb h e l y e k : Szennaá r , egy fejedelmi nagy épülettel, némelly földírók szerint 100,OOO lakókkal, k i k kereskedést űznek. 2-or Dongola , a' Nílus mellett. 11) Darfurban , melly Núbiától nvúgottra e s i k , egy Mahomedánns Szultán határozatlanul o r s z á g o l , a' nevezetesebb helység K ö b b e , 6ooo l a k ó k k a l , k i k kereskednek. 12) Habeszszíniában , mellyben hajdan a 1 n a g y hatalmú Negusz uralkodott, ma pedig mint hatalma, és méltósága vesztett nyomorog, 3 független státusok vannak ; söt egy Zsidó ország is van Zsidó Király a l a t t , a' ki n a g y adót fizet más hatalmassabb ötet oltalmazó Fejedelemnek. A' jelesebb helyek : Gond á r , a' Nagy Negusznak l a k á s a , ki most minden tekintet nélkül e' várasban l a k i k , 80,000 lakókkal. — 2- Axum, igen gyönyörű vidékü váras e g y 60 lábnyi magasságú gránit obeliskussal. 13) Adél tenger parti tartományban, hol e g y Mahomedánus Fejedelem országol , Zeila a' nevezetesebb hely. 14) Ájan tengerparti tartományban , mellv egy Arabiai Fejedelem alatt v a n , Brava a' fő h e l y s é g , alkalmas kikötő hellyel. 15) Zangvebárban , hol külömbféle apró Státusok vannak , a' jelesebb helyek : I) Magadoxo , jól épültt, e r ő s , és g a z d a g v a r a s , egy k i r á l y n a k , k i a' Nlagadoxoi Státust bírja, lakása. 2) Melinde. és Monbaza jól épültt várasok. 4) Kuiloa , a' Koave' folyó' torkolattyánál.

—

( 222

l6) Mozambik tengerparti tartományban, bol a* Portugáloknak néhány szállítvánnyaik vannak, a' nevezetesebb helység Mozámbik , itt van a' Portugáli birtokoknak fő h e l y e , a' Kormányozónak, egy Püspöknek , és 30GO lakóknak lakása. E' tengerparti tartomány Mongallo, és Bororos nevü részint Arabiai, részint Neger lakók' országait foglallya magában. 1/) Széna ( v a g y S e n a , i?mét Sofala) tenger melléki tartomány Zámbézétől a' szent Lélek folyóig (Jpeíl. @ei(l 31 U P) terjed, és imez' országokat foglallya m a g á b a n : Monomotapa , Sof
~

( 223 )

Státusok találtatnak , mellyek részint szabadok részint kegyetlen Deszpotáktól függenek. A* tenger melléki tartományok külömbféle képpen neveztetnek el, úgymint: 1) a* Sierra Leonal part, hol a' jelesebb várasok e z e k ; 1. Freetovn, egyenes útszákkal. 2-or Kingston, e g y i809ben igen termékeny környékben épültt váras. Ide tartoznak a' Loss szigetek i s , mellyeket az Anglusok bírnak. 2) a' borstermőpart (
—

( 224 )

ország, lakosai többnyire vad dühösscgü emberevők, kikkel az Európaiaknak nincs közösülésük. 22) Belső Afrikában, mellyet még alig ösmerünk, 3 tagos tartományokat kiilömböztetünk meg, elsőben Saggák' tartománnyát , hol a' nevezetesebb ország Ansiko; e' név alett Sagga egy részét érttyük a' Négereknek. — Másodszor a' G a l l á k ' tartománnyát; a* Gallák is hasonlóképpen Negornépek, kik igen bátr a k , és ragadozásból é l n e k ; az Európai utazók nem merik e' vad népet meglátogatni. Harmadszor a' Kafferok* tartománnyát , melly nyúgottról a' Negro h e g y f o k t ó l , keletről pedig a' Sz. Lélek folyó' torkolattyától a' hegyfoki tartományig terjedel, itt a' jelesebb hely I.itakuh , mellynek környéke igen ter. mékeny. 23) A ' Hottentoti , és hegyfoki tartományban , hol a' jó Reménység, és tő foka van, a' mocskos Hottentoták laknak , de sok Európaiak , kiváltképpen B e l g á k , telepedtek meg e' tartományban. Most az egész hegyfoki tartományt az Anglusok b í r j á k , a' fő helység hegyfok váras (^apjlabt), mellynek vidékében igen híres bor terem. 17.

Kik bírják az Afrikai szigeteket ?

Az Admiránti szigeteket a' Portugálok. — 2) A' Sechelli, v a g y Mahéi szigeteket, mellyek sok kókusdiót teremnek , az Anglusok. — 3) A' Komorri szigetfeket több Szultánok. — 4) A' Madagaskári szigetet, melly Afrikában leg n a g y o b b , oda való több Fejedelmek bírják. 5) A' Maskareni (Bourbon , és Franczia) két szigeteket az Anglusok , és Francziák bírják. — 6) A' Sz. Ilona szigetet, hol Napoleon fogva tartatik, az Anglusok, — 7 ) A' zöld h e g y f o k i , ismét M a d e r a , Porto Santo, és Azoriszigeteket a' Portugálok. — 8) A' Kanári szigeteket p e d i g a' Spanyolok bírják.

— A

m

e

C 225 >

—

r

a

i

k

,

(általijában véve). 1.

Hol fekszik, és mellyek hat árjait

Amerika, melly új világnak is neveztetik, minth o g y i492ik esztendőben Coloinb Kristóftól fedeztetett fel * ) , a' nyúgotti koszszúságnak 28°tól fogva a' l65*ig, a' déli szélességnek pedig 56°tól fogva az éjszaki szélességnek 80°ig terjedel. — Határjai ezek : éjszakról ugyan az örökös mórd keménységű tél és irtóztató j é g h e g y e k miatt ki kémlelhetetlen, ugyan azért, bizonytalan, de azonban határul fel vehettyiik a'jegestengert. Keletről az Atlanti nagytenger , melly Amerika , és Europa között 825 mértföldnyi tért borit el leg n a g y o b b hoszszuságában. Délről a' déii tenger. Nyúgottról a' csendes tenger, mellynek Amerika , és Ázsia között lévő leg n a g y o b b hoszszusága 2500 mértföldnyi. 2.

Milly nagy, és milly népes?

Amerikának hoszsza éjszakról delre 2040 — legn a g y o b b szélessége mint egy 60O mértföldnyi. Teriiltszine 700,000 négyszegű mértföldekre, lakosinak száma pedig mint egy 30 millióra becsűltetik. 3.

Hány részre osztatik Amerika ?

3 reszre ; úgymint: é j s z a k i , és déli Amerikára, mellyek D a r i e n , vagy is Panama 1 2 — 1 5 mértfö'ctnyi szélességű földszorulat által öszve kapc-oltatnak , és magokban sok országokat foglalnak; ismét, Nyúgotti Indiára , melly merő szigetekből al. 4.

Mellyek ezen országok ?

Éjszaki Amerikában e z e k : l) a' Baffin kebel me'» l é k i országok , úgymint Grönland 's a' t. ismét a'

*) Amerika, Vexpnci Amerigo (Imre) nevü Flrrencziai kereskedötol ki l4<)8ban utazott cda, nyeite nevezetét, — eleg ijazjijtolanúl, mert Culombot illeti a' dicsőség ! P

-

(

)

lfudszon kebel m e l l é k i e k , úgymint: L a b r a d o r , v a g y is új Britannia , új Vales , Villiám Ilerczeg földgye (Printz Villiams Land) ; a ' s z a b a d induşi tartományok, mellyek még igen (ismeretlenek elöttiir'k ; az éjszak nyúgott tenger meiltki tartomán\ok, hol Orosz Amer i k a ; Brittus éjszaki Amerika: hol Neufunilland , Új Skóczia i Új Braunschveig , és Kanada ; az egyesült éjszak Amerikai Státus ; Spanyol éjszaki Amerika , v a g y is, Új Mexico, Új N'avarra, Kalifornia, Ó Mexico , vagy is Új Spanyol ország. Déli Amerikában ezek ; Spanyol déli Amerika, v a g y is Darien föld szorulat, Erősföld (terra firma),Ú j Granada, I'eru, K h i l i , La Platai tartomány, egy résznyi Paraguaj, Amazonia, Guiana, és P a t a g o n i a , v a g y Magellan" földgye. Portugá li b i r t o k - k : Brazil i a , nagyobb résznyi Amazonia, P a r a g u a y , és Guián a , mellyből a' B e l g á k , és Francziák is jó darabot birnak. 5.

Gyakorollyák
Az Európából oda szakadtt lakosok mind ama' tudományokat , és mesterségeket ű z i k , m e l l y i k ná« lünk is v i r á g o z n a k ; különösen az egyesültt Amerikai Státusokban szép előmenetellel gyakoroltatnak , és a' kormányszéktől nagyon előségittetnck a' tudomán y o k , es mesterségek. — Az Európaiak' birtokiban igen ki terjedtt a' kereskedes, söt már Ázsiát is meglátogattyák az éjszak Amerikai Státus' kereskedő hajói. — T o v á b b á a' törzsökös hazafiak, vagv is Indu* soli Szinte gyakorolnak némelly mesterségeket, úgymint: szövést, föstést, 's a' t. de többnyire csak keveset gondolnak ők a' föld' mivrlésével , és tudatlan állapoityokban vadászat — halászatból élnek. 6.

Alinö nyelvek hallatnak An.erikában ?

Az Európai szármozásu lakosok saját, tudni i l l i k : Anglus , Német , Dánus , Spanyol , Portugál 's a' t. nyelveken beszélnek. Az lndu.-ok pedig talán lOOO féle nyelveken is gagyognak. 7.

Miféle

Religyiók vannak Amerikában ?

Keresztények mindenféle

felekezetekben ; van-

—

227

) —

iiak ifimét, kit e g y e d ő l egy- fő valót, mások ellenben , kik bálványokat imáiinak. Mellyek az Amerikai nevezetesebb hegyek? Leg nevezetesebb a' Kordillerás de los Andes (az az réz h e g y t k j nevü bérez , melly déli , és éjszaki Amerikában hoszszat nyúl , déli tájékában az egyenli'ő l i m a küriil némelly részei iszonyú magasságúak , kiilönössen Csimborasso nevü hegy 20,502 lábnyi magasságú, melly mind ez ü d e i g e ' tóidon ieg magasabb) ak tartatott. Az é j ' z a k i tájékokban ugyan már nem o : l y magas, de annál inkább ki terjeutt a' Kordillerá*' bércze. 9.

Mellyek az Amerikai tengerek ?

É j s z a k r ó l : az éjszaki t e n g e r , BaíTin , és Iludszon kebleivel. Keletről: az Átlánti nagyter.ger, Sz. L ő r i n c z i , és Mexicói k e b l e i v e l , ismét a' Karaibi, Braziliai, és Patagóni tengerekkel. "Nyúgottról: a' Csendestenger Panamai k e b l é v e l , és a' Peruáni, V e r m e j o , vagy B á r s o n y , ismét Kaliforniai tengerekkel. JO.

Mellyek az Amerikai szorostengere/,• ?

1) Davi szorostengere G r ö n l a n d , és Jámes s z i g i t között. 2) Baffin szorostengere, ugyan Jámes sziget, és Villiáms Herczeg foldgye között. 3) Hudszos szorostengere Cumberland sziget, és Labrador között. 4) Kook', v a g y Behring' szorostengere Ázsia, és Amerika között. 5) Magellán' szorostengere a' d é l i csúcs körül Patagonia alatt. o li. Mellyek a' nagyobb foly d vizek Amerikában? Amerikában vannak az e" földön lévő l e g nag y o b b folyó v i z t k , még pedig éjszaki Amerikában ezek : l ) Sz. Lőrincz folyó, melly 600 nértföldnvi folyása után 30 mértföldnyi s z é l e s s é g b m a' Lőrlnczi k e b e l b e rohan. P 2

-

(228)

-

2) Misisippi, Louisiana határaiban egytóból folj-, és 82o mértföldeket hátra h a g y v á n a' Mexicói kebelb e szakad. Déli Amerikában e z e k : 1) Amazon , v c g y Marannon f o l y ó , a' Kordillerás' bérczeiből Quito várastól mint egy io mértföldnyire e r e d , J330 mértfoldeket befut, és végre mint e g y folyó tenger az Átlánti nagy tengerbe omlik. 2) Orenoko nagy b ö l f a k a d , és Guiána jut. 3) La Plata, v a g y l y á s o k b ó l származik, p i tengerbe merül. 12.

folyó, a' Kordillerás' bérczeifelett az Átlánti nagytengerbe is ezüst folyó , többféle vízfoés Buenos Ayres alatt az Ethio-

Mellyek a' nevezetesebb tavak ?

L e g nevezetesebbek ezek éjszaki Amerikában : l ) Felsó (ober), 2) Mischigán, 3) l l u r o n , 4) E r i e , 5) Ontario. Íme' tavak egyesülésben vannak , Ontario l e g k i s s e b b , kerülete l£»o mértföldnyi, mind az 5 hajókázható, csakhogy Erie tavából az Ontárióba vivő' általmenetel akadályoztatik a' Niagarai vízzuhanat által. Nem lehet eléggé a' természetnek felséges munkáját e' vízzuhanatban (2Caf;erfaU) le irni. — 30O0 lábnyi szélességű vízlap oll\ iszonyú sebességgel rohan egy íóo lábnyi magasságú kőszikláról más alacson y a b b kószíitokra , hogy a' küszködő víz ismét 30 — 4 0 lábnyi magasságra fel szökik ezekről, a' szörnyű Sokszori ütődés miatt öszve roncsoltt víz hó fcjérségü habbá leszsz. A' z a j t , mellyet e' vízzuhanat o k o z . már 3 — 4 mértföldnyire hallhattya az utazó, és minél inkább közelit, annál inkább nevekedik c s o d á j a , — míg végre a'felséges tüneményre tekintvén el bámúl — 'a a' Mindenhatót le borúivá i m á d g y a ! ! 13.

Minő ág/1 ajtatty a van Amerikának ?

Amerika nagy hoszszusága miatt mindenféle éghajlatok alatt elterjed; általlyában véve Amerika' tartománnyaiban hidegebb az éghajlat, mint akarinelly világ résznek hasonló szélességű tartománnyaiban , a' n.i a' rengeteg ernólt, és főid' míveletlenségébol, cie lóképpen onnét jon , h o g y a* hegyek hoszszat

—

( 229 )

nyúlnak, és nem állanak keresztül fal gyanánt, melly az éjszak , és dél sarki fagylaló szelet fenntartaná. 14.

Mellyek az Amerikai terméseké

Amerikának földgye általlyában véve termékeny. A' plánta országból terem; g a b o n a , r i z s k á s a , kukoricza, földi a l m a , hüvelyes vetemény, kerti zöldség, l e n , k e n d e r , sok d o h á n y , b o r , é d e s g y ü m ö l c s , k e . nvérgyümolcs, n á d m é z , k á v é , k a k a ó , vanília, indigo, ktnahej, peruviáni balzam, mohagonifa, szörnyű ki terjedésű erdeiben pedig 10O lábnyi hoszszuságu árboczfáknak való kőrös szálok is vágatnak, 's a' t. Az állati o r s z á g b ó l : szarvas marhák, j u h o k , l o . v a k , s z a m a r a k , öszvérek, tevék, sörtvések, majmok, fejérmedvék, és e g y é b b drága préinü állatok, bársony — g y ö n g y csigák, ékes tollú m a d a r a k , papagáj o k , k o l i b r i k , strúczczok, mérgeskigyók, és pókok, sok tájékokban p e d i g ártalmas Muskitó l e g y e k , halak ki mer^thetlen b ő s é g g e l , '« a' t. Az ásványos országból : arany , platina , ezüst , r é z , vas, ón, k ő s z é n , s ó ; — gyémánt, smaragd, éa e g y é b b drága kövek, 's a ' t. 15. Mellyek a' nevezetesebb helyek Amerika1 országaiban ? Éjszaki Amerikában, különössen p e d i g a' Baffin k e b e l melléki tartományokban, mellyek közölt az ős. meretlen Grönland még leg ösmeretesebb, (hideg vette , terméketlen o r s z á g , hol az alacsony termetű józan Eszkimósok Dánus fő hatalom alatt l a k n a k ) ; a' nevezetesebb helységek; Juliánahaab, és Lichlenau. — A' Hudszon melléki országokban, még p e d i g í-ör L a b r a d o r b a n , melly igen szigorú fold darab , sem várasokat, sem falukat nem találhatni; az Anglusok járnak ide kereskedés végett, melly többnyire csak becses prémekből ál. — 2 or Uj válesban nevezetesek a' Valesi, és \ ö r k i erősségek. — 3 or Villiam Herczeg' földgyén , melly éjszakra Baffin, és Hudszon k e b l e k között f e k s z i k , iszsonyú hideg u r a l k o d i k , és l a k h e l y e k nincsenek. A' szabad Indusi még Ősmeretlen tartományokban, mellyek elterjedésökre n é z v e Európával könnyen fel ernek , a' törzsökös rézszínü hazafiak Kázik

— ( 23o ; — revii Fejedelmek alatt több csoportokban té tó el szórtt gunyhókban laknak. Az éjszak nyúgott tenger melléki tartomány, hol az Orosz Amerikai birtok Behring szorostengere mell e t t , és Alaska fél sziget, — ismét Anglus b i r t o k o k : Norfolk, Uj Kornvall, Hannover, G e o r g i a , és Albion Unger parti tartományok ; említést alig érdemlő gunyhó halmokban laknak az ide való lakósok. Brittus éjszaki Amerikában , különösén p e d i g : i) Neufundlandban leg jelesebb hely Placeniia j ó k i . kötővel. — 2) Uj Skócziában Neufundland alatt a' fő váras Halifax , 20,000 lakókkal. — 3) Uj Braunschveigban a* fő váras hasonló nevü. — 4) Kanadáb a n , mellynek csak egy része van Brittus hatalom a l a t t , más részét pedig még a' szabad Indusok bírj á k , l e g n e v e z e t e s e b b váras (Juebek (olv. Kebek) sz. L ő r i n c z 1 folvójánál , igen jó kikötővel ; ismét , Mont Reál a 1 sz. I.őrincz folyónak szigettyében , derék vára" , — és Niagára , itt van ama' híres vízzuhanat (SEBajferfdfl), mellyről fellyebb szóvolt. Az egyesültt éjszak Amerikai Státusban , melly j-jg.'jban rázta le magáról aZ Anglus igát , Demókratika Kormányozás van, és 20 szabad , de egy közönséges Congressus (országgyűlése) által egyesített Respublikák számláltatnak, névszerínt: 1) Vaschington szabad váras' környéke , hol a' kormány szék fel állíttatott, 9000 lakókkal. 2) Neu Hampt s h i r e , hol a' fő váras Concordia. 3) Massachusets, Main tartománnyal, Boston, és Chambridge nevezetesebb v á r a s o k k a l , ez utóisóban egy Universzitás is van. 4) Rhode Izland, hol Providence a' fő várás. ó) Konnektikut, Ilartfort várassak tj) Vermont , Rutland várassak Neu Y o r k , hasonló nevii várassal, mellyben egy Universzitás , 20 könyvnyomtató műhelyek , és külömbféle Fabrikák találtatnak. 8) Neu Jersey, hol Amboy a' fő váras. 9) Pensilvánia , hol Fila'delfia , e l s ő , és leg nag y o b b kereskedő v á r a s , egésségUlen helyen épültt, van egy Universzitása 32,000 kötetekből álló könyvtára, kereskedést tanító o s k o l á j a , számos F a b r i k á i , 80,000 lakosai.

( 231 )

—

jo) D e ' a v a r e , New-Castle várassal. 11) Maryland, hoi Annapolis a* fő vára'. 12) V.jjginia, hol a' fő váras Hillsborough. 1 j) Éjszaki Karolina l-ialeigh nevii fő várassal. íj.) Deli Karolina, Columbia, és Charlestovn vá. rasokkal. 1.5) Georgia, Augusta fő várassak lb) Tenesse, Knoxville várassal. 1 "•) Kentuky, hol Lexington a'nevezetesebb hely. j8) O h i ó , Chelicotte fő várassal. 19) "".eu Orleans, hasonló nevü fő várassal. 2 ) Missisippi Státus , melly mostanában állítóclott f^!. Még ugyan tiibb tartományok is tartoznak az éjszaki egyesült! Amerikai Státusokhoz, úgymint Louis a r a , Florida, Indiána, Illinois, Misehigan , de még ezek nincsenek tökélletesen organizálva. Spanyol éjszaki Amerikában , kiilünössen p e d i g I3j Mexicóban Santa fe , — llj Navarrában Sz. Miguel, — Kaliforniában Sz. Carlos de Monterey, — Ó Mexicóban , v a g y is Uj Spanyol országban Mexico a' fó váras, melly egész Amerikában legszebb, a' Spanyol Vicze K i r á l y n a k , és egy Kath. Érseknek l a k h e l y e , Un verszitással, gyönvorú Palotákkal, híres kereskedéssel, sok F a b r i k á k k a l , és 137,000 l a k ú k k a l . Déli Amerikában , kiilünössen a" Spanyol birtok o k b a n , úgymint Darien , vagy Pánamai fold szorulatban Porto b e l l o , és Panama fő h e l y s é g e k találtatnak. — Az erős Földön (in terra firma) vagy is a' Santa Féi Vicze királyságban Carthagena a' fő váras. — Uj Granadában Santa Fe de Bogota. — Peru Vicze Királyságban leg nevezetesebb várasok Lima egy Universzitással a' Vicze Királynak, és egy Érseknek lakába, — ismét Quito a' Csimborassó béreznek tövében jeles váras, de a' föld indulásoktól sokat szenved. — Khiliben a' fő váras Sz. Jago , egy Püspöknek lakása. — La Platai tartományban a' ló váras la Plata, egy Érseknek j és Universzitásnak h e l y e . — Spanyol P a . raguayban a' fő váras Buenos Ayres, jól épültt, 40,000 lakókkal. — Spanyol Guianában San Tome de August .ra — Patagoniában p e d i g , v a g y is Magellán' földgyén-Cludád del Key a ' ; nevezetesebb lakóhely. A' Pörjugálli birtokokban, úgymint Braziliában

—

C 23" )

—

a' fű váras Rió Janeiro , vagy is Sz. Sebastián , vannak h e l y e s , egyenes úlszái , s z é p h á z a i , és a' Portugálli Királynak lakása, k i ísoyben Európából ide költözöl!, — ismét B a h i a , igen jó kikötővel, — és Santo Paulo. — Portugálli Guianában a' fő helyek Macapa, és Paru. Franczia déli Amerikában (France équi noxiale), h o l igen egésségtelen a* l e v e g ő , Cayenne fő váras találtatik. Belgyiomi déli Amerikában Paramaribo a* nevezetesebb h e l y , Surinám folyó mellett. — Ezen felly ül esik Brittus déli Amerika. j6.

Mellyek az Amerikai szigeteki

Éjszakról: Spitzberg laktalan sziget. Éjszak keletről: Jámcs, Cumberland, sz. Háromság (Srepeiníflfeit), Neufundland, és az Azori szigetek, mellyek közölt Tercera , Angra nevü várasával leg nevezetesebb, — ismét, a' Btrmudi szigetek V i r g y i nia' parttyain; másként nyári szigetek. Éjszak nyű. gottról: Kodják , Sarlolta Királyné' szigettyei. 's a' t. Középtájban fekszik Nyúgotti I n d i a , melly 360nál több szigetekből á l , nevezetesebbek e\ következendők : 1) Nagy Antillák; e' név alatt értetődnek: Cuba Havana fő várassal a* Spanyoloké. — Jamaika Kingston , és Port Royal várasokkal az Anglusoké. H a y t i , vagy St. Domingo , másképp' Hispaniola, hol mo
—

( 233 )

—

O r l o w , Déli G e o r g i a , és Sandvich szigetek. — A' Csendes tengerben p e d i g G a l l o p a g o s , G a l l e g o s , és más több szigetek vannak mint e g y el hintve.

A u s t r á l i a . 1.

Hol fekszik, e's mellyek hat árjái ?

Austrália, másképp' Folinezia , vagy déli Jlndia merő szigetekből ál. A' keleti hoszszuságnak I28°tól fogva a' nyúgotti hoszszúságnak 7 0 ° i g , a' déli szélességnek p e d i g 46°tól fogva az éjszaki szélességnek 2 i ° i g terjedel. Mindenfelől a' csendes tengertői határoztatik. 1 . I 2. Milly nagy, és milly népes? Ausztráliának teriilitszine 200,000 négyszegű mért» földekre, lakosinak száma p e d i g másfél millióra becsültetik. 3.

Gyakorollyák e' Ausztráliának lakásai a' tudományokat , kereskedést, és mesterségeket ?

Az ide szakadtt Európaiakat ki vévén, másoknak képz> lete is alig van a' Tudományokról , a' törzsökös h a z a f i a k , k i k N e g e r , és Maláyi két fajokra osztatnak , még igen durvák , tudatlanok, többnyire mezitlen járnak, vadászat halászatból, ismét holmi nyers g y ö k e r e k b ő l éldegélnek. A' Maláyi faj azonban külső tekintetre nézve é k e s , az Európaiakhoz hasonló, és földmivelő. A" kereskedés csupa cseréből ál. Köntösök', fegyverek' halász eszközök' készítésében jeles mestermíveket láthatni nálok. 4.

Minő Religyió van Austráliában ?

A' törzsökös lakósok Fétis imádók , némellyek embereket áldoznak bálvánnyaiknak , másoknak Religyiójok sincs, és ember hust esznek. — Az Europá* ból ide szakadtak önnön R e l i g y i ó j o k k a l élnek. 5.

Minő éghajlattya van Ausztráliának ?

-

( 234 )

Többnyire n y á j a s , és felette egésséges, részint a* tengeri szelek okoznak.

mellyet

o

Mellyek Ausztráliának termései ? A' plánta országból: kenyér gyümölcs, kókusdió, b e t e l , p i z á n g , areka , Yamsgyöker , k a k a ó , most már gabona is , len , narancs, czitroni, külömbféle v i r á g o k , s' a' t. Az állati o r s z á g b ó l : sokféle papagájok , fejérsas o k , fekete hattyúk , k a z u á r o k , v a d m a c s k á k , farkasok, kutyák (ritkán ugatnak, de igen mérgestermészet ü e k ) , sörtvések, és más Európai hasznos házi állatok szépen tenyésznek. Ásványos országa még kevéssé ösmeretes. 6.

7.

Mellyek Ausztráliának nevezetesebb részei ?

L e g n a g y o b b , és ugyan azért leg nevezetesebb Uj Hollandia, melly délről Van-Diemensland szigettől - Basses szorostenger által választatik él. — L'j Hollan. diíinak keleti parttyain az Anglusok egy gyarmatot merő gonosztevőkből állítottak fel, melly Uj déli Vales nevet visel, itt a' fő váras S y d n e y , 260 jobbára k ő h á z o k k a l , 3 oskolával, e g y újság kiadással. 2) Uj Guinea, lakosi izmos test alkotásuak. 3) Uj G e o r g i a , vagy Salamon' s z i g e t t v e , részint fekete , részint rézszinü hadakozó lakósokkal. 4) Uj Hebridi szigetek, mellyel;ben az éghajlat igen n y á j a s , a' tájékok g y ö n y ö r ű e k , barna éktelen lakások mezitlen járnak. 5 ) Uj Caledonia szorgalmatos, és jó szivü l a k ó k . kai. 6) Uj Seelandia két szigetből , éjszaki Eache-inom a w e , és déli Tawa Puna Viu részből á l , mellyeket C o o k , v a g y Sárolta szorostenger választel egymástól, lakosi kegyetlen emberevők. 7) Barátság' szigettyei"(5rítinbfd;jftá--3nfe:), igen egésséges ég hájlattal , ba rát-ágos , adakozó, szorgalmatos , becsület szerető , de emberekkel áldozó lakókkal. 8") A' társosáf^s szigetek (®cfelífd;aft$ --3nfeí), mei"lyel; között Otahe te, vagy Tahiti leg nevezetesebb, egy Erihrahie nevü királynak hatalmában v a n n a k , itt a' Missionáriusok haszonnal fáradoznak.

—

235 ) —

9) Sandvich szigetel? (3 számmál, mellyek köpött Ovaichi t
E' könyv' foglalattya. lap.

Előbeszéd. . , Bévezetés. Mathematika földirás. Természeti földirás

.

. .

. .

. .

• .

• 6 7

.

Polgári földirás. .

g6

Europa (általlyában). 29 Portugál. . . t • • * ' Spanyol erszág. . . . • « • • 3 9 Franczia ország. . . . . . . 4 Nagy Britannia. . . . . . . . .49 Dania. . . . . . . . . 5 Svéd , és Norvegyia országok. . . . . 58 Belgyiom . 62 66 Olasi ország 7° Jóniai köztársaság. . . . . 76 Német ország. . 78 Burkus ország.

.

.

Austriai birodalom. . Német tartományok Austriai fő Herczegség Cseh ország.

.

.

.

.

.

.

.

.

93

•

98 100 102 l05

Morvái Markgrófság. Sléziai Herczegség.' Stájeri Herczegség Tiroli Herczegigrófság. . Falkensteini Grófság. . . Illíriai Királyság. . • Lombardi Velenczei királyság. . . • Magyar ország » • Horvát ország Tót ország. Erdély ország. . . . . Katonai vidékek. Horvát országi katonai vidék. . . . Tót országi katonai vidék. . . . Bánáti katonai vidék. Erdélyi katonai vidék Dalmaczia. Galiczia Orosz birodalom. Krakau szabad váras. . « Török birodalom. . . . . . . Ázsia Afrika. . . . ' . . . . Amerika Ausztrália. . . . » . .

108

• '

1 , 2 +

1

9

.

185 .185 • l86 1&7 1 88 '89

•

.

193 >99 200 205 Sl6 225 ai3

Nyomtatási nevezetesebb hibák.

lap. 19 29 84 92

h i b á 8.'. 1,49 — haiárjazi könytárral haszun —

— — — —

-w — — —

— — — —

— — —

— — — »—

144

—

—

Junius I l i k e n

—

—

144 *99

— ~

— —

Apáternak — — — Kunkázi tartomáynok

jobbítva. 14.9 határjaí. könyvtárral. hasznú.'. Junius i5kén Gyoméi. Apáturnak. Kaukázi tartó mányok.