GYŐR AGGLOMERÁCIÓ ÉS GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai–magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 • Fax: 212-9626

ÖkoszféraProjekt Kft

„PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM”

GYŐR AGGLOMERÁCIÓ ÉS GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS

Győr, 2007. március ___________________________________________________________________________

1

Megbízó:

Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 9400 Sopron, Új utca 12.

Vállalkozó:

A VitalPro Kft. vezetésével – az MTA-RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet – a TERRA Stúdió Kft. – a REGINNOV Kft. – a PYLON Kft.és – az Ökoszféra Projekt Kft. cégek konzorciuma

Tervező, témafelelős: Lados Mihály igazgató-helyettes MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet 9022 Győr, Liszt F. u. 10.

Készítette: Edelényi Béla (egyéni szakértő) Hardi Tamás (MTA RKK NYUTI) Lados Mihály (MTA RKK NYUTI) Perjámosy István (egyéni szakértő)

2

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Bevezetés........................................................................................................................ 4 1.1. A tervezési terület lehatárolása ....................................................................................... 4 1.2. A terv felépítése .............................................................................................................. 7 2. A térség fejlődését meghatározó külső trendek.............................................................. 8 3. Helyzetértékelés összefoglalása – SWOT elemzés.............................................................. 14 4. Alapelvek, értékek............................................................................................................ 16 5. Jövőkép............................................................................................................................. 18 6. Koncepcionális célok (2007-2020) meghatározása.......................................................... 19 6.1. Győr és térsége fejlesztésének fő irányai ................................................................. 19 6.2 Hosszú távú, koncepcionális célok........................................................................... 19 7. Középtávú program struktúra........................................................................................... 24 Mellékletek: Indikatív projektlisták az elfogadott dokumentumok alapján............................. 25

3

1.

Bevezetés

A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. megbízásából a „PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM” (a VitalPro, PYLON, TERRA, REGINNOV, ÖKO-SZFÉRA Kft.-k és az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete) elnevezésű és összetételű tervezőcsoport készíti a Nyugat-Dunántúli Régió, a régiót alkotó 3 megye – azaz Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék – és a régió 5 megyei jogú városának, s ahol van, ott annak agglomerációjának, ill. kistérségének összehangolt területfejlesztési koncepcióját és stratégiai programját 9 önálló kötetben dokumentálva. Győr Agglomerációs Fejlesztési Stratégia és Győr Város (aktualizált) Fejlesztési Programja beletartozik a vállalt dokumentáció-együttesbe. A Partnerség 2007-2013 konzorcium feladata, hogy a pályázat feladat meghatározásának megfelelően, hogy a dokumentumot „A győri agglomeráció összehangolt fejlesztési programjának kidolgozása a korábban városi és kistérségi szinten elkészült programok aktualizálásával, a kiemelt jelentőségű agglomerációs fejlesztések kiválasztása és megvalósítása érdekében” feladatnak megfelelően készítse el. Jelen munka célja, hogy a fent leírtaknak megfelelően megfogalmazza a térség integrált koncepciójának célrendszerét. A hosszú távra szóló alapelvek a fent felsorolt dokumentumok közös és kiemelt lokális célkitűzéseinek, az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciónak, az Országos Területfejlesztési Koncepciónak az értékrendszerére támaszkodik, figyelembe véve az Új Magyarország Fejlesztési Terv második olvasatának alapelveit. 1.1. A tervezési terület lehatárolása A tervezési terület lehatárolásánál mindenképpen figyelembe kell vennünk azt a tényt, miszerint Győr Megyei Jogú Város funkcióit nemcsak a szűkebb, a többszörösen módosított 1996. évi XXI. törvény és a 2004. évi CVII. Törvény alapján meghatározott kistérségére terjeszti ki, hanem a nemzetközi, a regionális és a kistérségi határokat átlépő szinten fejti ki. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás tagjai a következő települések önkormányzatai (1. ábra): Abda, Bőny, Börcs, Dunaszeg, Dunaszentpál, Enese, Gönyű, Győr, Győrladamér, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget, Mezőörs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona, Rétalap, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének. Azonban Győr sokkal nagyobb térség részére nyújt közigazgatási-hatósági jellegű szolgáltatást. Itt mindenképpen meg kell említeni a bevezetésben említett, „Az agglomeráció létező és lehetséges együttműködési rendszerének feltárása” című tanulmányban bemutatott vonzáskörzetet, amely a szomszédos Csornai, Mosonmagyaróvári, Téti és Pannonhalmi KSH kistérségre is kiterjed. Győr aktív szerepet tölt be tágabb térségi vonatkozásban is. A tervezés alatt álló Autopolis stratégia vonzásterülete a program céljai szerint a Nyugat-Dunántúli Régión túl érinti a KözépDunántúli Régiót, illetve Szlovákia és Ausztria határos térségeinek gazdasági telephelyeit is. Győr aktív szereplője a Bécs–Pozsony–Győr ún. „Aranyháromszög” térségnek is, több közös, Uniós támogatást is élvező tervezési jellegű program résztvevői voltak a városok. 2003. decembere óta pedig formálódik a CENTROPE, egy olyan közép-európai nagytérségi együttműködési rendszer Bécs vezetésével, amelynek partnerei cseh, osztrák, magyar és szlovák tartományok/megyék, illetve tartományi és megyeszékhely/megyei jogú városok. (2. ábra) 4

1. ábra A Győri Agglomeráció és a Győri Többcélú Késtérségi Társulás Šamorín Šamorín

Bruck Bruck an an der der Leitha Leitha

,

,

Dunajská Dunajská Streda Streda

Dv Dv

Nové Zá m Nové Zám Zám

Neusiedl Neusiedl am am See See Nesvady Nesvady

Kolárovo Kolárovo

Városok

.

,

,

100 ezer lakos felett

Gabcik Gabcikovo ovo

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Hédervár Hédervár

20-50 ezer lakos

Mecsér Mecsér

10-20 ezer lakos 10 ezer lakos alatt

Jánossomorja Jánossomorja

Közigazgatási határok Államhatár NUTS 3 szint megye/kerület NUTS 4 szint kistérség/járás Fertőd Fertőd Település

Hurbanovo Hurbanov

Velk Velky y Meder Meder

Kapuvár Kapuvár

Dunaszeg Dunaszeg entpál Dunasz Dunaszentpál Nagybajcs Győrladamér GyőrladamérNagybajcs Vámosszabadi Vámosszabadi Lébény Lébény Kunsziget Kunsziget Győrzámoly Győrzámoly Kisbajcs Kisbajcs Vének Vének Öttevény Öttevény Győrújfalu Győrújfalu Gönyű Gönyű Mosonszentmik Mosonszentmiklós lós Nagyszentjános Nagyszentjános Abda Börcs Börcs Abda

Csorna Csorna

Kóny Kóny

.

Ik Ikrény rény Enese Enese Rábapatona Rábapatona

Koroncó Koroncó

Győri kistérség és agglomeráció

Tét Tét

Csak az agglomerációhoz tartozó települések

Komárno Komárno

Győr

Bőny Bőny

Bábolna Bábolna

Töltéstava Pér Töltéstava Pér Győrújbarát Győrújbarát NyúlGyőrság Nyúl Győrság

Győrszemere Győrszemere

,

Rétalap Rétalap Mezőörs Mezőörs

Écs Écs Pannonhalma Pannonhalma Kisbér Kisbér

Kistérséghez és agglomeráció is tartozó települések Csak a kistérséghez tartozó települések

Mór Mór

20 km-es körzet 40 km-es körzet

,

Pápa Pápa

Szerkesztette: Hardi T. (Alaptérkép: ©Gfk. MACON)

5

2. ábra Győr nagytérségi kapcsolatrendszere ýý

Olomouc . Olomouc Jihlava Jihlava

Martin Martin Trenčín Trenčín

vvaa rraa M Moo

WIEN

Linz . Linz

Prievidza Prievidza Banská Banská Bystrica Bystrica

Maarrcchh M

České České Budějovice Budějovice

Žilina Žilina

Zlín Zlín

Brno . Brno

TThh aayyaa

C S E H O R S ZÁ G

Trnava Trnava

S ZL O V Á K I A Nitra Nitra

VVaahh

Dunaj aauu Dunaj Doonn D

AU S ZT R IA Salzburg Salzburg

Wiener Wiener Neustadt Neustadt

N Neeuuss ie ieddle lerr SSeeee FFeerrtő tő-t-tóó

BRATISLAVA

Wels Wels

ccee RRéépp Sopron Sopron

M Moo ssoonn ii--DD uunna a

unaa Dun D

Győr . Győr Tatabánya Tatabánya

M A G Y A R O R S ZÁ G Maarr M ccaall

Fővárosok közig. területe

.

BUDAPEST

bbaa RRáá

Regionális központok 100 ezer lakos felett Jelentősebb központok

Szombathely Szombathely

Székesfehérvár . Székesfehérvár Veszprém Veszprém

Graz . Graz

Autópályák Folyók

Dunaújváros Dunaújváros

Államhatár

Zalaegerszeg Zalaegerszeg

tonn to BBaallaa

SS

Kecskem ecskeméé . K

NUTS 2 határok NUTS 3 határok

Klagenfurt Klagenfurt

CENTROPE területe

Maribor Maribor

S ZL O V É N I A

Nagykanizsa Nagykanizsa Kaposvár Kaposvár Ka posvár

Alaptérkép.:Gfk MACON; Készítette: Hardi Tamás

Szerkesztette: Hardi T. (Alaptérkép: ©Gfk. MACON)

6

Mindezen szempontokat figyelembe véve a tervezési térségként Győrt, mint gazdasági központot és az azt körülölelő magtérséget, tehát az „agglomeráció létező és lehetséges együttműködési rendszerének feltárása” című tanulmányban lehatárolt térséget kezelhetjük, azaz a következő települések közigazgatási területét: Abda, Árpás, Bőny, Börcs, Csikvánd, Dunaszeg, Dunaszentpál, Écs, Enese, Felpéc, Gönyű, Gyarmat, Győr, Győrasszonyfa, Győrladamér, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kajárpéc, Kisbajcs, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Ravazd, Rétalap, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tarjánpuszta, Tényő, Tét, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének. 1.2. A terv felépítése Jelen tanulmány alapját az érintett közigazgatási terület több, testületileg elfogadott dokumentuma képezi: -

Győr Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója (a rendezési terv részeként - 2004) Győr Megyei Jogú Város Stratégiai Programja (2005), „Az agglomeráció létező és lehetséges együttműködési rendszerének feltárása” című tanulmány (2004), a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója (2005), az Autopolis Nyugat-Magyarországi Fejlesztési Pólus Stratégiájának a pólus Koordinációs Testülete által jóváhagyott 3.1 munkaverziója (2006), valamint a város közreműködésével, határon átnyúló együttműködése keretében készült JORDES+ (2005) és CENTROPE stratégiák (2006).

A tervezés csak bizonyos szinten követi a hagyományos tervezésmódszertant, ugyanis a fent említett dokumentumok olyan frissek, hogy nem szükséges egy klasszikus, teljes körű helyzetelemzést újra elkészíteni. A legfontosabb feladat jelen munkánk során a fenti tervek helyzetelemzései alapján a győri térség integrált SWOT elemzésének elkészítése, továbbá a dokumentumokban megfogalmazott jövőképek és hosszú távú célrendszerek szintetizálása, illetve aktualizálása az időközben elfogadott nemzeti területfejlesztési dokumentumok alapelveinek megfelelően. Az integrált SWOT elemzés, a Győr és térsége jövőképének és hosszú távú célrendszerének megfogalmazása után, szükséges a tervezők által ajánlott munkahipotézis megtárgyalása és elfogadtatása az érintett felekkel. A fenti fázis megtörténte után lehetséges kialakítani a középtávú, a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó programot, amelyet az időközben véglegesített, az Új Magyarország Fejlesztési tervben megjelenő operatív programokkal, valamint a párhuzamosan készülő Nyugatdunántúli Régió, illetve Győr–Moson–Sopron Megye Területfejlesztési Programjával lehet összhangba hozni. Csakis a fenti tervezési munkarészek elkészülte után lehetséges a feladatmeghatározásban elfogadott kiemelt jelentőségű agglomerációs fejlesztések kiválasztása. Összefoglalva, a tervezés menete a következő fázisokat foglalja magában: I. fázis: A térségre ható külső trendek bemutatása, integrált SWOT elemzés, jövőkép és hoszszú távú célrendszer prekoncepciójának elkészítése, majd egyeztetése az érintettekkel II. fázis: Közép és hosszú távú program elkészítése az időközben elfogadott OP-kel összhangban III. fázis: A kiemelt jelentőségű agglomerációs fejlesztések kiválasztása

7

2.

A térség fejlődését meghatározó külső trendek

Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája, továbbá a VAHAVA MTA program alapján az NFH „KILÁTÓ, Magyarország fejlődését meghatározó nemzetközi folyamatokról - Az OFKt megalapozó nemzetközi kitekintés” címmel egy tanulmányt készített 2005-ben. Jelen áttekintés a tanulmányból kiemeli azokat a trendeket, amelyek Győr, valamint a Győri agglomeráció térségére leginkább megfeleltethetők, továbbá a térség speciális helyzetéből fakadó kiegészítéseket tartalmaz. A koncepció és a programkészítés során az alábbi várható tendenciákat vesszük figyelembe: 1. Demográfiai trendek alapján egész Európa lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. Ez jellemző a győri agglomerációra is: A lakosság öregedésével párhuzamosan csökken az élve-születések száma, ami pl. a fiatal korosztályokhoz köthető közszolgáltatásokban, óvodai ellátás, általános és középiskolai oktatás általánosságban többlet kapacitásokat eredményez. 2. A világ számos térségében érvényesülnek a városfejlődés urbanizációs szakaszai. Közép-Európa és Magyarország nagyobb centrumai urbanizációs ciklus szuburbanizációs szakaszát élik, amely során az agglomeráció központjának népessége stagnál vagy csökken, míg az agglomerációs gyűrű települések lakossága a városokból való kitelepülés és a távolabbi térségekből történő betelepülés következtében növekszik. A győri agglomerációban különösen a Szigetközi tengely és a Győr-Veszprém irányába futó 82-es út mentén jelentős ez a folyamat. A közlekedés zsúfoltsága ezzel párhuzamosan nő, ugyanakkor folytatódik tengelyeken kívül eső kistelepülések elöregedése, népességük csökkenése. Ez utóbbi tendencia egyrészről a kistelepüléseken az épület állomány lepusztulásával járhat, ha nem alakul ki a települések új funkciója. Ehhez szükséges a kistelepüléseken működő vállalkozások fejlesztése, újak indításának ösztönzése, a helyi, térségi együttműködések mind teljesebbé tétele, valamint a Győrnél kedvezőbb telekkínálat (alacsonyabb ár, kertes és nagy alapterületű telkek) biztosítása, illetve a kistelepüléseken nyújtott szolgáltatások javítása. Ugyanakkor az alacsonyabb népességű településeken kevésbé gazdaságos, hatékony az alapszolgáltatások, közszolgáltatások működtetése, mely ellátások minőségi javítást is szolgáló megszervezése kistérségi koordinációt igényel, amely bizonyos esetekben koncentrációt jelent. 3. Az ingázási szokások átalakulása nélkülözhetetlen. Az ingázásból eredő környezeti károkat a jelenlegi személyi közlekedés helyett egy integrált, komplex tömegközlekedési és parkolási rendszer tudja kezelni, mely elterjedése Uniós trend. Győr intézményhálózata nehezen bírja el a bejárók által növelt szolgáltatási igényeket. Ennek a helyzetnek az egyik megoldása az, hogy a térségben magas szolgáltatási színvonalú intézményrendszer alakul ki a kistelepüléseken kiszolgálására, másrészt tudatos városfejlesztéssel csökken a kiköltözők száma. A napi ingázások másik résztvevője a nagyobb távolságokból, esetenként Dél-Szlovákiából érkező munkaerő, mely Győr számára jelenleg és vélhetően a jövőben is nélkülözhetetlen, ezért a feltételeit biztosítani kell. 4. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők számára értékes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen biztosítani. Több szempontból is kiemelkedő jelentőségű ez a témakör a győri agglomeráció számára. Egyrészt a térség észak, északnyugati (Szigetköz), illetve déli (Sokoró, Pannonhalmi dombság) részein jelentős kiterjedési természetvédelmi területek helyezkednek el. Másrészt maga az agglomeráció

8

Közép-Európa legnagyobb édesvíz készletét tároló 200 m vastag, a Duna által épített kavicstakaróra épült. 5. Olyan szélsőséges meteorológiai és környezeti jelenségek és folyamatok megjelenés várhatóak, amelyek jelentősen befolyásolhatják a gazdasági és társadalmi folyamatokat. A Győri agglomerációt tekintve a Győrt délről határoló dombvidék jellegzetes problémája a csapadékvíz elvezető rendszerek alkalmatlansága a nagyobb záporok levezetésére, amelyek a klímaváltozás miatt korábbi éveknél nagyobb veszélyt jelentenek. Jelenleg a károk felszámolására állami segítséggel százmilliókat fordítanak évente, ugyanakkor a károk megelőzésére nem áll rendelkezésre sem állami, sem önkormányzati forrás. 6. Az EU azáltal, hogy vezető szerepet vállal az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodással kapcsolatos innovatív megoldások megtalálásában, előmozdíthatja az erőforrásokkal való mértékletes és hatékonyabb gazdálkodást, és önmagát világelsővé emelheti az öko-hatékony technológiák terén. Győrben és környékén termálenergia, szélenergia és napenergia hasznosítására, és az energia hatékony felhasználását segítő technológiák használatára van esély. A térség vezérágazatának tekinthető járműgyártó profilnak megfelelően kiemelten kezelendő biogén eredetű a megújuló erőforrások hasznosítása hajtó és kenőanyagként. Az öko-innovációba történő beruházás terén kínálkozó lehetőségek közül egyre többet ragadnak meg, elsősorban az üzleti szférában. A fenntartható termékek és folyamatok piacának növekednie kell annak érdekében, hogy kielégítse a gyorsan növekvő globális „középosztály” igényeit a fogyasztói árucikkek és szolgáltatások iránt, mindamellett, hogy biztosítja a környezetvédelem által megkövetelt minőséget is. Ehhez azonban központi intézkedések szükségesek amelyek árban is versenyképessé teszik a megújuló energiákat a fosszilis eredetű energiákkal szemben. 7. A munkabérköltségekből következő versenyhátrányokat csak a munkaerő minősége, kreativitása, rugalmassága tudja ellensúlyozni, elősegítve a piaci igényekhez alkalmazkodó termékszerkezet-váltást. A világban zajló globalizációs és termelési folyamatokból következő kihívások kockázatot jelentenek a térség jelenlegi gazdasági szerkezetére. A térség vezérágazata a járműgyártás, kiemelten érzékeny a globalizációs veszélyekre, ugyanakkor a tudáson alapuló fejlesztések révén európai láthatóságú koncentráció biztosítható Győr 150 km-es körzetében letelepült járműipari kapacitásoknak (összeszerelő üzemek, motorgyártás) köszönhetően rövid távon további piaci bővülésre számíthatnak a térségben a járműgyártásban elsődleges, másodlagos beszállítóként tevékenykedő vállalkozások. Az élőmunka igényes termelési tevékenységek területén a munkabérek növekedésével párhuzamosan csökken a régió versenyelőnye és ebből követezően munkahelyek megszűnése várható. Ez a folyamat már elindult, melynek jellemzője a textilipar, ruhaipar, betanított munkára épülő egyszerű folyamatokra lebontott összeszerelő üzemek piaci visszaszorulása. 8. Az EU-n belül a tagállamok munkaerőpiacának további megnyitásával várhatóan folytatódik a jól képzett, szakképzett fiatalok elvándorlása az újonnan csatlakozott KeletKözép-európai tagországokból. A győri agglomerációban elindult ez a folyamat, amely rövidtávon munkaerőhiányt okozhat. Kérdés, hogy miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. Ennek feltétele: megfelelő életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő gazdaság, kötődés erősítése érdekében helyi közösségek működése.

9

Várhatóan 2010-ben a szomszédos Ausztria viszonylatában is a munkaerő szabad áramlásával lehet számolni. A jelentős bérkülönbségek fennmaradása miatt várhatóan a magyar munkaerő további, határ menti munkavállalásával számolhatunk, ami rövid távon a munkanélküliség csökkentéséhez, de egyes szakterületeken a képzett munkaerő hiányához vezethet. A Szlovákiával fennálló szabad munkaerő-áramlás következménye egyelőre az agglomerációs térség számára pozitív, hisz az iparban mérsékli a szakképzett munkaerő hiányát. A határ menti munkaerő-piaci kihívásokat leginkább a lakosság szélesebb rétegeinek, a gazdasági igényekhez jobban alkalmazkodó alap- és szakképzettségi szintjének javításával lehet kezelni. 9. Az ágazati klaszterek kialakulása pozitív hatásai vannak a csoportba tartozók nemzetközi tevékenységére, az exportra. A klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok) és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kapcsolódnak be multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső kapcsolatok is fontosabbak lettek. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás, de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. KKV-k leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A Győr központú PANAC autóipari klaszter fejlesztését a szereplők közti együttműködés hatékonyabb koordinálásával szükséges folytatni. A gazdaságban a hálózatosodás a specializációval és a termelékenység javítására várható törekvéssel párhuzamosan folytatódik. A gyakorlatban ez az egyetlen megoldás a kkv-k versenyképességének javítására. A specializáció csak egy rugalmas, megújulni képes, a technológiát nem csak átvevő, hanem annak fejlesztésében is résztvevő ipari struktúrával, és ennek megfelelő kormányzati, egyetemi-kutatói, fejlesztési, infrastrukturális háttérrel indokolt. Ennek érdekében fontos a járműiparra alapozott győri versenyképességi pólus program megvalósítása, valamint más klaszterek hasonló módon történő fejlesztése. A jelenleg vitaanyagként kezelt Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. NFT) a pólus programot a gazdaságfejlesztési és területfejlesztési céloknál nevesíti, mint olyan eszközt, amely a gazdaság versenyképességét és a kiegyensúlyozott területi fejlődést egyaránt szolgálja. A pólus program keretében az NFT regionális klaszterek kialakítását támogatja, amelyekben egy jól definiált iparág vagy üzletág nemzetközi versenyképességének megerősítése a cél. Győrött az Autopolis Program megvalósításával az autóipar, a gépgyártás és a megújuló energiák hasznosítása a nevesített cél. 10. Az elektronikai ágazat fejlődésére lehet számítani a jövőben: pl. újfajta adat-, hangátviteli rendszerek kialakítása várható az IKT eszközök minél szélesebb körben való alkalmazása és minél egyszerűbb felhasználásának igénye révén. Ez a köz-, az üzleti- és a magánszférára egyaránt erősödő folyamat. Magyarországon, a régióban és az agglomeráció térségében még viszonylag alacsony az IKT eszközöket alkalmazók köre, melynek jelenleg oka digitális írástudás hiánya és az új eszközök alkalmazása iránti idegenkedés. Az IKT eszközök relatív alacsony használata a jövőben további piaci lehetőséget jelent az IKT iparágban, miközben az alkalmazásuk elterjesztése további feladatot jelent az oktatásban, felnőttképzésben, infrastruktúra-fejlesztésben és tartalomszolgáltatásban. Felhasználói oldalon folyamatosan bontakozik ki a Győr Intelligens város stratégiájának megvalósítása. A szolgáltatói oldalon hazai hálózati és helyi szervezetek sokasága építhet a győri Széchenyi István Egyetemen kialakult IKT tudásbázisra, a kibocsátott szakemberekre. A termelési oldalon a Győrbe települt Philips munkaerőigénye az ágazat termék életciklusai és költségviszonyai szerint fluktuál. Jelentős létszám felfutáso10

kat, ugyancsak erős létszámleépítések követnek. Munkaerő szükségletét jelentős szlovák női munkaerőimport által tudja biztosítani, így beágyazottsága csekély. KKV-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez szükségessé teszi az IKT alkalmazások használatának további elterjesztését a kkv-k körében. 11. A helyi szállítások lebonyolítása meghatározó részben továbbra is közúton történik, de a regionális és távolsági áruk szállítását két (vagy akár) három szállítási mód felhasználásával valósítják meg a világban. Győr nemzetközi jelentőségűként kijelölt logisztikai központ, amely Magyarországon ritka adottságként négy közlekedési módot képes egyesíteni a Győr-Gönyűi közforgalmi kikötő, Péri regionális repülőtér, M1-es autópálya és a Bécs-Budapest, Győr–Sopron, Győr–Celldömölk vasútvonalak révén. Ezek fejlesztése részben állami nagyberuházásként, részben Európai Uniós támogatásokkal, részben pedig vállalkozói tőke révén már megindult, továbbfejlesztésük a ÚMFT keretében 2013-ig várható. A szállításban megjelenő kihívások a térség logisztikai szolgáltatásainak, a többfunkciós szállítási módokat biztosító rendszerek fejlesztését igénylik. Az országban megnő a tranzit energiaszállítás jelentősége, mely szállítási útvonalak a térségen is áthaladnak. A hazai szabályozás függvénye, hogy az energiaszállításból milyen bevételek maradnak a Győri térségben (jelenleg semmi). 12. Az országban, illetve a közép-kelet-európai térségben a jövedelmek növekedésével lehet számolni, ami további keresletet támaszt a szolgáltatások, pl. pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, illetve a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó turizmus, sportolás és többek között elektronikus játékok iránt. Győrben jelenlévő bankok száma és kapacitása megfelelő, azonban hiányzik a térség gazdaságára specializált, tőkekihelyezésre alkalmas befektetői jelenlét. 13. A közigazgatási rendszer korszerűsítésével párhuzamosan várható a fejlesztéspolitikában a regionális szintnek a jelenleginél nagyobb szerepe, önálló döntéshozatali jogosítványok biztosításával. Ez a fejlesztési támogatások nagyobb eredményességét jelenti, rugalmasabb alkalmazkodást biztosít a helyi problémákhoz, illetve a lehetőségek kihasználására. Ugyanakkor fennáll a veszélye a gazdaságfejlesztés, szakképzés további központosított irányításának, ami a párhuzamos, az igényekre kevésbé reagáló fejlesztéseket tesz lehetővé. Ez a gyakorlatban szelektív beavatkozásokkal kevésbé hatékony gazdaságfejlesztés megvalósítását jelenti, ami csökkenti a regionális szinten támogatott infrastrukturális fejlesztések hasznosságát és a területi különbségek további mélyüléséhez vezet. 14. Az agglomerációs térségnek, ezen belül is a Győri KSH térségnek országos szinten relatív magas fejlettsége nem feltétlenül mutatkozik meg az önkormányzatok saját bevételeiben. Ez a szempont különösen felhívja a figyelmet a belső erőforrások és fejlesztési potenciálok hatékony kihasználására, valamint olyan fejlesztésekre, melyek mindinkább törekednek a magántőke mozgósítására, valamint a közösségi szolgáltatások működési költségeinek csökkentésére. 15. Határ menti kapcsolatok tekintetében számolni kell azzal, hogy a Schengeni irányelvek átvételével közép távon az osztrák és a szlovák határ szabadon átjárható lesz, ami a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatásokban meglévő együttműködések növekedésének kínál teret. Az együttműködések azokban az esetekben lehetnek szélesebb körűek, ahol ezt nyelvi problémák nem akadályozzák. Nagytérségi kapcsolatok tekintetében a régió két növekedési zóna (délen az észak-olasz, míg északon Bécs-Pozsony-Budapest térsége) között helyezkedik el. Ez a földrajzi pozíció további lehetőségeket nyújt a ku11

tatás-fejlesztési, oktatási és gazdasági együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök kihasználására. 16. Az Európai Bizottság nagyszabású növekedési és munkahely-teremtési stratégiát fogadott el 2005. február 2-án. A remények szerint a javasolt intézkedések 2010-ig három százalékkal növelhetik GDP-t és mintegy 6 millió új munkahelyet teremtenek (ennek jelentős részét a K+F szférában), vagyis a megújult stratégia két gazdasági prioritásra: ƒ a tartós növekedés beindítására és ƒ

új munkahelyek teremtésére összpontosít.

E célok a koncepció szerint három elem bevezetésével valósulhatnak meg: ƒ ƒ ƒ

Európának vonzóbbá kell válnia a befektetés és a munka számára; A tudás és az innováció kell, hogy legyen az európai növekedés motorja; Az uniós politikákat úgy kell kialakítani, hogy a vállalkozásoknak lehetőségük nyíljon több és jobb munkahelyek létrehozására.

A tudás és innováció fejlesztésével kapcsolatos, feladatok tekintetében a fenti három elemet a koncepció az alábbi célokra osztotta: ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

A belső piac kiszélesítése és mélyítése, Az európai és a nemzeti szabályozások javítása, Nyitott és versenyorientált piacok biztosítása az Unión belül és kívül, Az európai infrastruktúra kiterjesztése, fejlesztése, A kutatásra és a fejlesztésre fordított befektetések növelése és javítása, Az innováció, az információs technológiák alkalmazásának és a források fenntartható módon való felhasználásának megkönnyítése, Meghatározó európai ipari background kialakulásához való hozzájárulás, Több embert kell vonzani a munkaerőpiacra, a szociális ellátórendszereket modernizálni kell, A munkavállalók és az üzemek alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása, Az oktatás és a képzés színvonalának javításával nagyobb befektetés a humán erőforrásokba.

A fenti célokhoz győri agglomerációs térségnek is alkalmazkodnia kell, mely összefüggésben van a régiónak nyújtott Európai Uniós felzárkóztatási támogatások felhasználásainak céljaival. Várható, hogy a fentiekben röviden bemutatott gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítása 2013 után is folytatódik az EU-ban. Negatív szcenáriók Ugyan a trendekből közvetlenül nem következik, de meg kell vizsgálni, hogy milyen teendők vannak a régió számára kedvezőtlen gazdasági, biztonságpolitikai folyamatok alakulásakor. Alapvető kérdés, hogy a globalizált világgazdaságot milyen negatív befolyás éri, illetve miként alakul a nagyhatalmak gazdasági fejlődése. Amennyiben az arab országok demokratizálódósának kényszerítési folyamata elhúzódik, nem várható, hogy a kőolaj termelés piacán nyugalom és ezzel együtt tartós árcsökkenés lesz. Továbbá bizonytalan Oroszország és a volt szovjet utódállamok közti politikai kapcsolat alakulása. Ez a két veszély energiafüggőség szempontjából kiszolgáltatottá teszi az országot és a régiót. Erre csak az energiafelhasználás csökkentése, a több lábon álló energia beszerzés, illetve a saját erőforrásokon alapuló, alternatív energiatermelés ösztönzése nyújt kisebbfajta biztonságot.

12

További veszélyt jelent a terrorizmus, amely a globális kereskedelem, a világméretű turizmus töretlen fejlődését gátolhatja. Ennek ellensúlyozására javasolt a helyi természeti adottságokon, gazdasági hagyományokon alapuló termék-előállítás és belső kereskedelmének ösztönzése. Környezeti szempontból a legkomolyabb veszélyt a már ma is megfigyelhető globális klímaváltozás hatásai jelentenek, amelyek alapvetően érinthetik a gazdaság működési feltételeit, illetve ezen keresztül és közvetlenül is társadalmi folyamatokat. Az erre való felkészülés, úgymond környezeti kockázatok megelőzés mind innovációs, technológiai fejlesztéseket, mind az oktatás, képzés terén intézkedéseket igényelnek. A fejlesztések hatékonyságát negatívan érintheti, ha a közigazgatási reform keretében csak áldecentralizált megoldások születnek, és nem lehet a regionális szint valós döntéshozatali jogosítványát, valamint a területileg integrált programok megvalósítását érvényesíteni. A pólus program szempontjából veszélyt jelenthet az autóipar háttérbe szorulása. Magas olajárak mellett, a biogén eredetű hajtóanyagok elterjedése bekövetkezik akkor is, ha ezek előállítási ára meghaladja a hagyományos üzemanyagok előállítási költségét. A fogyasztók számára az állam az adótartalom mérséklésével teheti elérhetővé a biogén üzemanyagok fogyasztását, melyet veszélyeztet, ha az állam ezt a lépést költségvetési szempontból nem teheti meg. A további megújuló energia autóipari célú felhasználásának még technológiai, illetve költséghatékonysági problémái vannak, elterjedésük nehezen prognosztizálható.

13

3. Helyzetértékelés összefoglalása – SWOT elemzés BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Kedvező földrajzi helyzete miatt a térség Magyarország Nyugati Kapuja. Természeti értékei: termálvíz kincs, a Sokoró kiváló környezeti állapota, Szigetköz-Duna. A KSH által készített településhálózati felülvizsgálat alapján Győr és térsége a meglévő kapcsolatok alapján agglomerációnak minősül. A térség társadalma demográfiai tekintetében viszonylag jó állapotban van, pozitív mutatókkal rendelkezik a növekedési, vándorlási, élettartam, képzési foglalkoztatottsági és kereseti dimenziókat tekintve. A város a magas technológiai szintre és a képzett munkaerőre alapozott hazai modernizáció egyik sikeres területi egysége. A GDP növekedése minden évben az országos átlagot meghaladó, a város ipara exportorientált, a tőke eredetét és az exportirányultságát tekintve előnyös. Gazdasága fejlett ipari kultúrára épül. A K+F erősödik a térségben. Jelentősek a tartalékok a K+F fejlesztések bővítésére, az infrastruktúra, a termékek és a termelési folyamatok minősége, valamint a vezetési és műszaki képzettség területén. Magyarország legnagyobb vidéki ingázó vonzáskörzete annak ellenére, hogy az agglomerációs településekben is egyre jelentősebb az ipari tevékenység. A város csak napjaink kedvezőbb hitelkondíciói mellett vett fel hiteleket fejlesztésekre, így a város költségvetési gazdálkodása stabil, adósságállománya alacsony. Oktatási központ szerepe kiemelkedő, az ágazat infrastruktúrája kiváló minőségű. A Széchenyi István Egyetem aktív kutatási és képzési kapcsolatokkal rendelkezik mind a nemzetközi, mind a helyi gazdaság irányába. Jó minőségű egészségügyi szolgáltató-rendszer, kórháza bizonyos szakmákban az Észak-Dunántúl területét látja el. Nagy-múltú kereskedelmi tevékenység. Világörökségi emlék számos műemlék és történelmi jelentőségű terület található az agglomerációban Számos turisztikai kulcselemmel rendelkezik a térség (működő regionális repülőtér, termálfürdő, sportlétesítmények, meglévő hagyományos rendezvények) Kiváló a környezeti állapot és védelem, az új és tervezett beruházások térségi kihatásúak Közlekedési kapcsolatrendszere kiváló az M1, és az ahhoz kapcsolódó 1-es, 14-es, 81-es, 82-es, 83,-as és 85-ös utak segítségével az Észak-Dunántúl közlekedési és logisztikai központja nemzetközi besorolással. Energetikai hálózati rendszerkiépítettsége kiváló.

A Duna vízszintjének rendezése, és az ahhoz kapcsolódó, illetve attól függő fejlesztések nem valósultak meg. A Sokoró-dombvidék vízrendezési helyzete megoldatlan. A demográfiai mutatók tekintetében negatívak a gyermekkorúak arányát jelző mutatók, az elöregedés térségünkre is jellemző. A gazdaságilag aktív népesség csökkenése, illetve a nehezen aktivizálható népesség arányának jelentős növekedése tapasztalható. A város hagyományos ipara felére-harmadára zsugorodott, ezzel megszűnőben van az ipari szerkezet sokszínűsége Az innovációt, K+F-et támogató üzleti tanácsadó intézmények, szolgáltatások színvonala alacsony. Annak ellenére, hogy a régióban igen magas a külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya, a külföldi és a hazai ágazatok közötti kapcsolat, a K+F fejlesztések ráfordításai és eredményei gyengék, mert hiányoznak a helyben magas színtű k+f tevékenységet folytató globális, technológiafejlesztő és alkalmazó un. első szintű beszállítók. Több ágazatban munkaerőhiány mutatkozik. A munkaerő képzettségi struktúrája nem felel meg a gazdaság követelményeinek. Szálláshelyek földrajzi és strukturális megoszlása rossz, a vendéglátóipar több településen fejletlen. A turisztikai adottságok kihasználatlanok, mert nincs kiépülve a teljes turisztikai szolgáltatási vertikum. A kerékpárút hálózat teljessé tétele, kiegészítése elmaradt. A vízi adottságok kihasználatlanok a térség turizmusában. A térség közlekedés-földrajzi helyzete változatlanul jelentős, a hálózat azonban nem követte az egyre növekvő terheléseket, amelynek jellemzői: hiányzó településközi úthálózati elemek; a településközi utak állapotának folyamatosan romlása; belterületi utak rossz állapota, a tömegközlekedésben nincs összehangoltság. A nagyon gyorsan növekvő gépkocsiforgalomhoz a közutak állapota nem megfelelő. A város-rehabilitáció során felszabaduló területeket bevásárlóközpontok és lakóparkok foglalják el, nincsen jelentősebb zöldterület fejlesztés. Kihasználatlan a kedvező biomassza potenciál.

14

KÜLSŐ TÉNYEZŐK LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Országosan javuló demográfiai mutató következményeinek kihasználása. ??? Közeli nagy népességcentrumok, mint piacok kihasználása (Pozsony, Bécs, Budapest) A régió egymástól eltérő lehetőséget kínáló környezeti adottságai lehetővé teszik, hogy több szálon meginduljon és erősödjön a megújuló és az alternatív energiaforrások felhasználása: a szélenergia, a geotermikus energia hasznosítása Bécs-Pozsony-Győr-Brünn CENTROPE régió erősítheti a közszféra nemzetközi kapcsolatain át a magángazdaság kapcsolatait és a szellemi hátteret is. A határon átnyúló határ menti és transznacionális kezdeményezéseket továbbra is támogatják az EU Interreg típusú együttműködési programjai. Szlovák határ menti fekvés komparatív előnyeinek kihasználása elsősorban a járműipari beszállítás révén Fejlesztési pólus szerepkör kiépítésére uniós és nemzeti erőforrások biztosítása. Innováció teljes láncolatának megfelelő szervezetek és szolgáltatások kiépülésének ösztönzése (EU, nemzeti, régió). A folyamatok az egy életen át való tanulásra ösztönöznek, így lehetőséget kell teremteni a postsecondary képzés kiterjesztésére, valamint a felnőttképzés, át- és továbbképzési rendszer fejlesztésére, átalakítására. Szolgáltató szektor aránynövekedése idegenforgalom, üzleti turizmus területén. Művi, örökségvédelmi értékek idegenforgalmi hasznosítását támogatja az Új Magyarország Program (NFT2). Településszerkezeti egyenlőtlenségek tudatos mérsékelése, a kistérségi együttműködések kormányzati ösztönzése, a települések kohéziójának erősítése. A turisztikai infrastruktúra (kerékpárutak, vízi sport, infrastruktúra) összekapcsolása a határ másik oldalával. Az Országos Területrendezés Terv elfogadásáról szóló törvény további fejlesztési irányokat határozott meg közutakra, vasutakra, repülőterekre, vízi utakra és kerékpárutakra valamint logisztikai központokra. A Duna vízi útjának rendbetétele. Növekvő energia igény és alternatív energiák fokozott használata.

Közigazgatási átszervezés stagnálása, későbbre tolódása. A közeli centrumok erős versenyhelyzetet teremtenek (Pozsony, Nagyszombat, Komárom, Tatabánya) Önkormányzatok költségvetési helyzetének romlása. A szuburbanizáció erősödésével a város korszerkezete romlik. Demográfiai helyzet miatt egyes intézmények működtetésének ellehetetlenülése. Az agglomerációba kitelepülők továbbra is a városi szolgáltatásokat veszik igénybe EU források felhasználásának elmaradása. Az adóerő képessége miatt Győr folyamatos forráselvonással küzd. A külföldi tőke mobilitásából adódó sebezhetőség. A külföldi tőke és a hazai ágazatokkal való kapcsolatok hiánya szintén korlátozni fogja az innováció lehetséges átterjedését a hazai KKV szektorra. Járműgyártási világgazdasági recesszió esetén kiszolgáltatottá válhat a város gazdasága. A munkaerő mobilitása és az EU csatlakozás lehetséges felgyorsulása a szakképzett munkaerőben hiányhoz vezet, mely folyamat már megindult A Pólusprogramhoz kapcsolódó innovációs fejlesztések elmaradása. A határ másik oldalán kiépítettebb kerékpár és vízi sport infrastruktúra áll rendelkezésre. A közvéleményben a Szigetköz imázsába beépültek a természeti károk és a politikai problémák. Az átmenő forgalom erősödése növeli a környezetterhelést. Az ORTT-ben elfogadott fejlesztések késve, vagy Győrnek nem kedvező módon (85-ös, 81-es út) valósulnak meg. A Székesfehérvár – Szlovákia közti gyorsforgalmi út Komáromnál való átvezetetése esetén elmaradhat a Győr keleti és északi elkerülő gyorsforgalmi út megvalósítása. Az országos közlekedési hálózatok fejlesztését nem követi a város belső közlekedési fejlesztése. Nem jut forrás a tömegközlekedés fejlesztésére, ezért tovább növekszik a magán-gépkocsik használat okozta terhelés. Továbbra is mérsékelt források jutnak a településközi utak felújítására. A kormányzat nem alakít ki megfelelő szabályozási környezetet megújuló energiák kihasználására.

15

4.

Alapelvek, értékek

A koncepció és a jövőkép elkészítéséhez szükséges a koncepcióban érvényesítendő alapvető értékeket meghatározni. Az alábbiakban megadott értékrend egységesen alkalmazott a Nyugat-dunántúli Régió, a régiót alkotó megyék és a régió nagyvárosi térségei jelen keretek között készülő fejlesztési dokumentumaira: hosszú távú fejlesztési koncepció és közép távú területfejlesztési program. Ez az értékmeghatározás nagymértékben támaszkodik és elfogadja az Európai Unió fejlesztési dokumentumaiban alkalmazott horizontálisan alkalmazott elveket, értékrendszert.

Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés három dimenzió, a társadalom, a gazdaság és a környezet harmonikus kezelését jelenti, kitérve az intézményrendszerre és az azt befolyásoló politikára. A külső élettelen környezet, az abba beágyazódó élő környezet, az annak részét képező társadalmi környezet és a társadalmi környezetbe beágyazódó gazdasági környezet hierarchiájáról van szó. Ezen dimenziókat nem egymásmellettiségében, hanem ok-okozati összefüggésként kell kezelni. A fejlődés abban az esetben lehet harmonikus, fenntartható, ha a cél a társadalom életminőségének javítása, illetve fenntartása (ami főként minőségi szemlélet érvényesítését jelenti). A gazdaság a jólét megvalósításának az eszköze, a környezet pedig feltétele, azaz egyszerre lehet lehetősége és korlátja is a fejlődésnek, amely fejlődési folyamatban a társadalom, a gazdaság és a környezet viszonyát az össztársadalmi alapra épülő és össztársadalmi részvétellel működő politikai intézményrendszer garantálja. Összességében a fenntartható fejlődés az emberi életminőség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartó-képességének határain belül maradunk. (World Resources Institute 1992).

Esélyegyenlőség A régió egyes kedvező gazdasági mutatói elfedik azokat a belső gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyek a régió egyes fejlett és perifériális térségei között tapasztalható. Ezek az egyenlőtlenségek a hátrányos helyzetű rétegeket (elsősorban a nőket, romákat, kistelepülésen élőket, megváltozott munkaképességűeket) még súlyosabban érintik. Az emberkincsét kiemelten kezelő, és az esélyteremtés fontosságát értéknek tekintő Nyugat-Dunántúli Régiónak, s benne Győri Agglomerációnak a következő tervezési időszakban biztosítania kell az esélyegyenlőség horizontális szempont valós érvényesülését (programozás és végrehajtás szakaszában is). Ez alapfeltétele egy egészséges, szolidáris és megújulásra képes társadalom megteremtésének. A régión belül az aprófalvas, rossz elérhetőségű területeken élők életkörülményeinek javítását is fokozottan figyelembe kell venni.

Információs társadalom A társadalmi-gazdasági élet szereplői számára a fejlett info-kommunikációs (távközlési) technológiákhoz való hozzáférés és az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása, (felhasználói készség megléte, tartalomszolgáltatás) a hatékony működés és a versenyképesség alapfeltétele. A fejlesztéseknél tekintettel kell lenni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerőpiacról kiszorultak igényeire is. Törekedni kell az informatikai eszközök és tartalomszolgáltatások minél egyszerűbb kezelhetőségére.

16

Partnerség A régióban a megyék, nagyvárosok közti - erőforrásokkal is megalapozott - hálózatos együttműködésére, a sajátos adottságoknak leginkább megfelelő fejlesztési célok meghatározására és közszolgáltatási funkciók ellátási körzetekhez igazodó arányos megosztására kell törekedni. Kistérségi szinten alapvető szempont a települések együttműködésnek ösztönzése közszolgáltatási feladataik ellátása és fejlesztése érdekében. A fejlesztési javaslatokat és célokat az állami szereplőknek a vállalkozók érdekképviseleteivel, a civil partnerekkel együttműködésben kell kialakítani. A régió és a régió különböző szintű területi egységeinek a fejlődése csak az EU, az állam és megyék, kistérségek konszenzusra törekvő együttműködésben, fejlesztési programjai révén valósulhat meg. A gazdaság fejlesztésének is az alapja a vállalkozások, illetve a gazdaságot közvetlenül kiszolgáló közszféra intézményeinek (klaszter alapú) együttműködése. Valós partnerségi együttműködések kialakítására kell törekedni: ami személyes részvételen, kötelezettségvállaláson és kölcsönös erőforrás biztosításon alapul. A partnerségek ösztönzése nemcsak régión belül, hanem a határokon átnyúló viszonylatban is fontos. Partnerséghez szükséges az együttműködésben érintettek, „így kicsiknek és nagyoknak” is a kompromisszum készség megléte, mely feltételezi a közös érdek megjelenítése az egyéni érdekek rövid távú maximalizálásával szemben.

Nyitottság, megújulási készség, kezdeményezőkészség Kiemelt figyelmet kell fordítani a tervezés és megvalósítás folyamatában az új kezdeményezések ösztönzésére, illetve az új megoldások keresésére. Az újítás lehet saját ötlet, fejlesztése, vagy más térségben (pl. interregionális együttműködések), szakterületen használt alkalmazás sikeres adaptációja.

Területi koordináció, szubszidiaritás A fejlesztések tervezése, eldöntése során a régió törekszik az adott területegység (pl. kistérség) számára szükséges fejlesztési tevékenységek összehangolt tervezésére, illetve támogatási döntések meghozatalára. A különböző tevékenységek összehangolását és fejlesztési döntések meghozatalát mindig azon a területi szinten kezdeményezi, ahol a tervezéshez, döntéshez szükséges információk rendelkezésre állnak.

Foglalkoztatás A támogatások során törekedni kell az EU versenyképességi stratégiájával összhangban a teljes foglalkoztatás elérésére. Ennek érdekében szükséges vizsgálni a támogatásokkal megvalósuló fejlesztések munkahelyteremtő hatását, valamint külön figyelmet kell fordítani a kistelepüléseken a foglalkoztatást helyben nyújtó projektek kitalálására és támogatására. A fejlesztések során törekedni kell a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek kialakítására. Az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak foglalkoztatásának ösztönzése elsőrendű feladat, melyet sok esetben képzésnek, közösségfejlesztésnek, mentális tanácsadásnak kell kísérnie.

17

5.

Jövőkép

A jövőkép a jelenlegi helyzetből kiinduló elemzés mellett egy jövőbeni állapot megjelenítéseként segíti a térséget ahhoz, hogy meghatározza a fejlesztési céljait. A következőkben bemutatjuk Győr Városfejlesztési Stratégiájának, az Autopolis Nyugat-Magyarországi Fejlesztési Pólus és Győri Többcélú Kistérségi Társulás jövőképeit: Győr Megyei Jogú Város Stratégiai Programjának jövőképe: A Közgyűlés 2004. július 8-án megjelölte Győr jövőképét, melynek középpontjában az „élhető város” átfogó célja áll. A stratégiai programok megvalósításához a „modern város – modern gazdaság, Győr a regionális központ” jelölte ki. Az Autopolis Nyugat-Magyarországi Fejlesztési Pólus Stratégiájának jövőképe: A Fejlesztési Pólus jövőképét a program Koordinációs Munkacsoportja, mint legfőbb irányító szervezet fogadta el 2006 januárban. A jövőkép legfontosabb elemei a gépjárműgyártás, és az ehhez köthető beszállítói és logisztikai kapacitások bővítése, valamint a megújuló energiák fokozott hasznosítása jelenti. A jövőkép a „Nyugat-dunántúli fejlesztési pólus a technika és a tudás bázisán” megfogalmazással foglalható össze. Győri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciójával elfogadott jövőkép A Győri kistérség egy integrált, a városban és a többi településen magas életminőséget biztosító urbánus régióvá váljon, amelyben a város és agglomerációjának fejlődése összehangolt. A jelenlegi tervezés során a három, korábban testületileg elfogadott jövőkép integrálása a feladat. Győr és agglomerációjának jövőképe a következőképpen foglalható össze. „Hatékony agglomerációs együttműködés jön létre az innováció központjaként megerősödött szolgáltatásokat nyújtó Győr és a térség települései között, úgy hogy az egyes alkörzetek sajátos szerepe megmarad az alközpontok megerősödése révén.”

18

6.

Koncepcionális célok (2007-2020) meghatározása 6.1.

Győr és térsége fejlesztésének fő irányai

A felsorolt dokumentumok, az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve a Nyugat-dunántúli régió koncepció célrendszere alapján Győr és a kistérség összehangolt fejlesztésének fő irányai a következők: 1. 2. 3. 4. 5.

Gazdasági versenyképesség javítása: A környezeti állapot javítása A társadalom megújítása Közlekedési helyzet javítása Térségi hálózatok és együttműködések kialakítása Fő fejlesztési irányok

Gazdasági versenyképesség javítása

6.2

A környezeti állapot javítása

A társadalom megújítása

Közlekedési helyzet javítása

Térségi hálózatok és együttműködések kialakítása

Hosszú távú, koncepcionális célok

Győr és térségének hosszú távú, koncepcionális célja a gazdasági versenyképesség fenntartható módon történő fejlesztése. A gazdaság fejlesztés tudásalapon valósuljon meg amelyhez nélkülözhetetlen az oktató-kutató, a gazdálkodási egységek és az önkormányzatok szervezett együttműködése amely a területi klasztert alkotó Autopolis pólus térség magjaként működik. A térség hosszú távú célja a nemzetközi láthatóság és versenyképesség megteremtése koherens egységként. A gazdasági fejlődés csakis fenntartható módon, tehát a környezet állapotának megőrzésével, javításával mehet végbe. Kiemelkedő a Duna, mint nemzetközi folyosó és a Sokoró vidék értékeinek megvédése. A megújuló energiák hasznosítása az általános szempontokon túl különos jelentőséget, az autóipari hasznosítással. A fejlődés záloga a megújulásra képes rugalmas és egészséges társadalom, mely hagyományosan fejlett ipari és szolgáltatási kultúrával rendelkezik. Ennek a célnak az eléréséhez szükséges az alap és szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás hatékonyságának javítása. A fejlődés feltétele a nemzetközi elérhetőség további javítása, a város és környéke integrált közlekedési rendszerének megteremtése, infrastruktúra fejlesztésekkel és közlekedési szövetség létrehozásával. A belső erőforrásokra épülő fejlesztés eredményességét a pólus hatásterületén belüli hazai és nemzetközi együttműködések biztosíthatják.

19

1. Gazdasági versenyképesség javítása: A versenyképesség javításának három fő területe: 1./1. Tudásalapú gazdaság megteremtése: • Eszközök: − Piacorientált K+F tevékenységek támogatása, − Technológia-intenzív kisvállalkozások létrehozásának segítése, − Technológiatranszfer ösztönzése, − Hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése − A regionális egyetemi központ kiszolgáló létesítményeinek megépülése − Az oktatói és kutatói állomány minőségi fejlesztése − Az autóipari klaszter nemzetközi összehasonlításban, a pólus térségben legversenyképesebb ágazatának fejlődését segíti elő • Eredmények: − Létrejön a Győr központú technológiai régió − Intenzív üzleti kapcsolatok alakulnak ki a pólus térségben működő vállalkozások között, melyet szolgál a nemzetközi szinten is megerősödött innovációs, kutatásifejlesztési és beszállítói kapacitás, létrejönnek, és működőképesek az ezt szolgáló szervezetek. − Fejlődik az üzleti infrastruktúra − A hallgatók elhelyezkedési esélyének javul − A piac által is elismert színvonala van a kutatásnak és a felsőoktatásnak, − Aktív együttműködés van a kutató (vállalati és egyetemi) illetve a képző helyek között − Erősödik a járműiparhoz köthető kutatás és képzés (jármű főegységek, megújuló energiák, gyártási folyamatok, multimédia, közlekedésszervezés). 1./2. Kis-és középvállalatok jövedelemtermelő képességének javítása • Eszközök: − A vállalkozói kultúra szélesítése − A KKV-k közötti együttműködések javítása − Foglalkoztatási alközpontok erősítése − Technológiai korszerűsítés − Üzleti tanácsadás és szolgáltatás − Informatikai infrastruktúra kiépítése − Képzés • Eredmények: − Az innovatív, és a besszállító vállalkozások fejlődése jól működő hálózatos együttműködésekkel valósul meg − Növekszik a térségi beszállítók aránya elsősorban a járműgyártás terén − Megerősödnek a térség kis-, és középvállalkozásai − A modern, digitális info-kommunikációs közszolgáltatások igénybevétele növekszik a vállalkozások részéről 1./3.A gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztések • Eszközök: − Üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése − Ipari telephelyek fejlesztése, elektronikus közszolgáltatásokkal − Az elérhetőség javítása 20

•

Eredmények: − Javul a kutató, oktató és gyártó telephelyek elérhetősége közművekkel történő ellátottsága a pólus térségen belül − Az innovatív vállalkozások megfelelő telephelykínálatból válogathatnak a térségben − a korszerű logisztikai szolgáltatásnak köszönhetően a közlekedési szennyezések minimalizálódnak.

2. A környezeti állapot javítása 2./1. Környezetjavító fejlesztések megvalósítása: • Eszközök: − A komplex hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása − Vízvédelem, kiemelten a Mosoni-Duna rehabilitációja − Dombvidéki vízelvezető rendszerek kiépítése − Természeti és épített környezeti értékek megőrzése − Barnamezős területek rehabilitációja, hasznosítása − Komplex városrész-rehabilitációs programok • Eredmények: − Élhető városi és agglomerációs környezet kialakulása − Fenntartható fejlődés megvalósítása − Természeti károk csökkenése 2./2. A fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése • Eszközök: − Az ÖKOBUSINESS PLAN kiterjesztése − A területhasznosítás és a gazdasági, lakossági érdekek összehangolása a fenntartható fejlődés szerint − A megújuló energiafelhasználás feltételeinek megteremtése − Energiatakarékossági technológiák elterjesztése • Eredmények: − A pólus és hatásterületének környezeti állapota a gazdaság bővülésével párhuzamosan stabilizálódik − A keletkező hulladék lehető legnagyobb arányát feldolgozzák, vagy újrahasznosítják, − Kiaknázásra kerülnek a megújuló energiaforrások − A gépjármű hajtóanyagok között egyre nagyobb arányt képvisel a megújuló energia − A gyártási folyamatok a jelenleginél kevesebb energiát igényelnek. − A köz-, és magánépületek energiakorszerűsítése folytatódik

21

3. A társadalom megújítása 3./1. A foglalkoztatás javítása • Eszközök: − A munkavállalásra ösztönző szolgáltatások bevezetése − Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatása − Egészségi állapot javítása − Az ingázási adottságok javítása − Szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények az igényekhez igazodó fejlesztése • Eredmények: − Tartósan az országos átlag alatt marad a pólus térségben a munkanélküliség − Prevencióra alapuló egészségfejlesztés és korszerű egészségügyi intézményrendszer működik a városban. − A foglalkoztatás javul elsősorban az innovatív tevékenységekhez köthető területeken − Javul a Győrben végzettek és a más városokban végzett Győriek helyben történő foglalkoztatási aránya. − Megújul a térségben az intézményrendszer 3./2. A gazdasági igényekhez igazodó képzési lehetőségek fejlesztése és elérhetőségének javítása • Eszközök: − Térségi munkaerő-piaci előrejelző rendszer megvalósítása − Középiskolai és felnőttképző intézmények fejlesztése a gazdasági igények szerint − A kutatási kapacitások növelése a képzési rendszerek összehangolásával • Eredmény: − Javulnak a pályaválasztási és elhelyezkedési esélyek a térségben − Jelentősen nőnek a felsőoktatási és kutatási kapacitások a térségben, s ezek kapcsolata a gazdaság szereplőivel tovább erősödik, új intézmények jönnek létre. 3./3. Az információs társadalom térségi elterjesztése • Eszközök: − Az „Intelligens Győr Város Stratégiai és Operatív Program” megvalósítása − Teleházak működési feltételeinek javítása, számuk növelése • Eredmények: − A győri szolgáltatások hozzáférhetőségének javulása − A lakosság és a vállalkozások elégedettek a közszolgáltatások minőségével, az önkormányzati és üzleti szolgáltatások elérhetősége javul

22

4. Közlekedési helyzet javítása 4./1. Integrált városi és agglomerációs közösségi közlekedési rendszer fejlesztése • Eszközök: − Települések és településrészek kapcsolatát biztosító tömegközlekedési infrastruktúra és a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények kiépítése − Agglomerációs közlekedési szövetség létrehozása, közös tarifarendszer kialakítása − Hiányzó települési és településközi közlekedési elemek megvalósítása − A nemzetközi elérhetőséget javító létesítmények fejlesztése (Pér, Gönyű) • Eredmények: − Az egyéni gépjárműközlekedés teret veszt. − Nemzetközi és belső közlekedési elérhetőség javul. − A térség elérhetőségét javító beruházások kiépülnek, − Győr az Észak-dunántúl logisztikai központjává válik a köz-, vasúti, vízi és légi közlekedés komplex fejlesztése révén 5. Térségi hálózatok és együttműködések kialakítása 5./1. Városi és térségi szervezetek megerősítése, a turisztikai adottságok kihasználása • Eszközök − Többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása és térségi hálózatának kialakítása − Együttműködés a turizmus területén a vonzerőfejlesztésben, a térségi közös marketing megteremtésében, a programszervezés összehangolásában • Eredmények: − Kialakul egy hatékony agglomerációs együttműködés a megerősödött, színvonalas szolgáltatásokat nyújtó Győr és a települések között. − A térség települései magas színvonalú lakossági szolgáltatásoknak, intézményeknek adnak helyet, amelyek egy-egy kisebb térség (mikrotérség) népességét szolgálják ki. − A versenysport szabadidős sport-létesítmények köre bővül, a meglévők színvonala javul. − A térség kulturális arculata kialakul, létesítményei köre bővül és korszerűsödik. − Turisztikai fejlesztések valósulnak meg egyrészt együttműködés, közös marketing oktatás-képzés és tájékoztatás, másrészt infrastrukturális bővülés révén 5./2. Nemzetközi együttműködések javítása • Eszközök: − A magyar-szlovák együttműködések erősítése, közös kamarai tagozatok létesítése, turisztikai összehangolás − Aktív részvétel a hármashatár együttműködésben − Aktív részvétel a CENTROPE kezdeményezésben − A térség nemzetközi együttműködését elmélyítő Uniós és egyéb pályázati eszközök kihasználása • Eredmények: − A térség gazdasági és szolgáltatási tere kinyúlik a szomszédos szlovákiai térégre is, amellyel szoros kapcsolatban áll. − A térség aktivitása és jelentősége növekedik a Bécs–Pozsony–Győr nagy, határon átnyúló urbánus térségben is. − A város nemzetközi és térségi kapcsolatai javulnak

23

7.

Középtávú program struktúra

A közép távú célok megvalósítása az Új Magyarország Fejlesztés Program támogatási rendszerére épülve 2007-2013 időszakra határozható meg. A hosszú távú célok megvalósulását az alábbi horizontális és ágazati operatív programok szolgálják: 1. Horizontális program a fejlesztési pólus program, amely számíthat a: a. Gazdaságfejlesztés b. Emberi erőforrás fejlesztése c. Közszolgáltatások korszerűsítése d. Humán Infrastruktúra e. Környezet energia ágazati operatív programok, valamint a f.

Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program és a

g. Európai Területi Együttműködés operatív programok támogatására 2. Egyéb operatív programok közül a: a. Közlekedés, és a b. Közigazgatás megújítása operatív programok további támogatásokat nyújthatnak 3. Az Új Magyarország Fejlesztési terv keretében jelenleg 35 nagyprojekt előkészítése folyik, melyek közül a térséget a Duna projekt, Győr és térsége hulladékgazdálkodása és a Győr-Gönyűi Országos Közforgalmi Kikötő építése, 85-86 Csorna elkerülő szakaszának építés érinti. 4. Az Új Magyaroroszág Fejlesztési Terven Kívül lehet számítani az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (2007-2013) támogatására is, amely elsősorban a vidéki térségek megújítását szolgálja. A 2007-2013 közötti időszakra konkrétan kidolgozott projektlistával egyedül az Autopolis Győr Fejlesztési Pólus Stratégiai programja rendelkezik, a projektek listáját mellékeljük. További projektek kidolgzása a pályázati kiírások megjelenése után várható. Továbbá mellékeljük azon projektcsírák listáját, amelyet Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése illetve a Győri Többcélú kistérségi társulás határozatával elfogadott.

24

Mellékletek: Indikatív projektlisták az elfogadott dokumentumok alapján Győr Megyei Jogú Város Stratégiai Programja I. prioritás: A humán erőforrás fejlesztése I./1. Intézkedés: A felsőfokú oktatás és kutatás fejlesztése

I./1./1. Alprogram: A regionális egyetemi központ kiszolgáló létesítményeinek megépítése Projektötlet(ek): − Egyetemi könyvtár megépítése − Könyvvásárlás, számítógépek, dokumentációs eszközök vásárlása − Igazgatási épület megépítése − E-ügyintés fejlesztése − Laborok kialakítása − Műszerek vásárlása − Kollégiumok fejlesztése, bővítése, VIP Egyetemi Hotel létrehozása I./1./2. Alprogram: Az oktatói és kutatói állomány minőségi fejlesztése, a hallgatók elhelyezkedési esélyének javítása Projektötlet(ek): − Karrierközpont fejlesztése − Életpálya követés beindítása − Ösztöndíjrendszer kidolgozása − Tudományos lakópark létrehozása I./1./3. Alprogram: A egyetemi karok szélesítése Projektötlet(ek): − Győri Campus kialakítása, − Kari kínálat (egyetemi) fejlesztése − Kollégiumok kialakítása − Közös kutatási és képzési programok kialakítása Bécs; Pozsony és a környező települések felsőoktatási és kutatási intézményeivel I./2. Intézkedés: Korszerű szak- és felnőttképzés

I./2./1. Alprogram: Térségi munkaerőpiaci előrejelző rendszer megvalósítása Projektötlet(ek): − Térségi Integrált Szakképző Központ − Térségi Integrált Szakképzési Rendszer − Térségi munkaerőpiaci szimulációs modell kialakítása − Mechatronikai Felnőttképzési Kooperáció kiszélesítése − On-line tanulói adatbázis kialakítása I./2./2. Alprogram: Középiskolai és felnőttképző intézmények fejlesztése Projektötlet(ek): − Közoktatási intézményi állapotkataszter létrehozása − Szükséges felújítások elvégzése a közoktatási intézményekben − Eszközök és műszerek beszerzése a köz és felnőttoktatási intézményekben I./3. Intézkedés: Egészségfejlesztés, egészségügyi és szociális infrastruktúra megerősítése

I./3./1. Alprogram: Szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények fejlesztése Projektötlet(ek): − Szociális otthonok, nyugdíjasházak kapacitásának növelése − Kistérségi szociális szolgáltató központ és otthon kialakítása Győrben − Regionális szociális-szükséglet térkép elkészítése I./3./2. Alprogram: Egészségfejlesztés, egészségügyi intézmények fejlesztése Projektötlet(ek): − Akadály-mentesítési projektek folytatása − Primer prevenciós szolgáltatások, valamint rizikó tanácsadások fejlesztése − Gyógyfürdő és kiszolgáló létesítményeinek fejlesztése − Közparkok és parkerdők fejlesztése bővítése I./4. Intézkedés: Az szabadidő- és versenysport feltételeinek fejlesztése

I./4./1. Alprogram: A város fiataljainak bevonása a szabadidős sportéletbe Projektötlet(ek):

25

− Komplex prevenciós programok megvalósítása − Ifjúsági amatőr és tömegsport programok megvalósítása I./4./2. Alprogram: Szabadidős sportlétesítmények építése Projektötlet(ek): − Komplex szabadidőközpontok építése − Regionális víziturisztikai központ − Regionális kerékpáros központ létrehozása I./4./3. Alprogram: Versenysport létesítmények létesítése Projektötlet(ek): − Multifunkcionális sportcsarnok építése − Versenyuszoda építése − Kajak-kenu és evezőspálya kialakítása − Jachtkikötő építése − Regionális Sportegészségügyi Központ I./5. Intézkedés: A város kulturális arcának kialakítása

Az intézkedés alprogramjainak kidolgozása jelenleg is tart, a tervezés a Stratégiai Program lezárása után fog konkretizálódni, jelenleg a koncepcionális szakaszban tart. A kapcsolódó projektek a város jelentős részét érintik, megjelenhetnek önállóan is, azonban a Stratégiai Program belső koherenciájának megőrzése végett erősen javasoljuk a fejlesztéseket integrálni a már meglévő alprogramokhoz. Projektötlet(ek): − Győr-Szentiváni kulturális-szabadidő centrum felépítése − Ady-városi „Generációk Háza” kialakítása közösségi és médiacentrum funkcióval − Győr „Vásár- és Fesztiválváros” jellegét erősítendő többfunkciós kiállítási és rendezvény csarnok létrehozása, lehetőleg újrahasznosítható iparterületen, vállalkozók bevonásával − Multikulturális „Műcsarnok” létrehozása valamennyi művészeti ág és irányzat, rétegprogramok, művészeti nevelés, amatőr és professzionális művészeti csoportok bemutatkozására, a nemzetközi művészeti-szakmai-tudományos fórumok és együttműködés erősítésére, stb − Ipartörténeti és innovációs centrum kialakítása, alapozva a meglévő Rába ipartörténeti gyűjteményre, kiegészítve azt modern innovációs ismeretközvetítő, oktató, stb. funkcióval − Egyetemi könyvtár felépítése − Zsinagóga rekonstrukciója. Műemléképület újrahasznosítása többfunkciós, kulturális célra /Vasilescu-gyűjtemény elhelyezése, művészeti nevelés, koncertek, stb./ − Győri Nemzeti Színház rekonstrukciója − Napóleon-ház felújítása − Gyermekek Háza felújítása − Folyó- és vízpartok rehabilitációja, a kulturált szabadidő kiszolgálásához és erősítéséhez II. prioritás: Működő és fejlődő gazdaság II./1. Intézkedés: A Győr központú technológiai régió létrehozása

II./1./1. Alprogram: A műszaki egyetem bázisán történő fejlesztések támogatása Projektötlet(ek): − Kompetencia Központ létrehozása − Könyvtár létrehozása − Kutatólaborok kialakítása − Koordinációs Kutató és Fejlesztő Központ − Autóipari Beszállítói Park létrehozása II./1./2. Alprogram: Az együttműködés szervezése a rendszer elemei között

Projektötlet(ek): − Városi Innovációs Ügynökség létrehozása − Helyi gazdaságfejlesztési-kutató szervezetek hálózatának létrehozása − Koordinációs Kutató és Fejlesztő Központ − Mechatronikai Felnőttképzési Kooperáció kiszélesítése − Nyitott Gazdaság Klubok működtetése − Közös adatbázis és információs hálózat létrehozása II./1./3. Alprogram: Humánmenedzsment Projektötlet(ek): − Ösztöndíj rendszer kidolgozása − Kedvezményes bérlakásépítés

26

−

Tudományos-gazdasági lakópark építése

II./2. Intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése

II./2./1. Alprogram: Szükségletek felmérése, tanácsadói kataszter létrehozása, meglévő adatbázisok öszszekapcsolása Projektötlet(ek): − Termelő cégek szolgáltatási igényének felmérése − „Öt adatbázis összekapcsolása” − Egyablakos rendszer kialakítása II./2./2. Alprogram: Szabadidő-szórakozó negyed létrehozása Projektötlet(ek): − Szórakozó negyed létrehozása − Kerékpárutak kialakítása − Parkerdők felújítása, kibővítése − Szabadidőközpontok kialakítása II./2./3. Alprogram: Szolgáltató irodaházak kialakítása Projektötlet(ek): − Multifunkcionális irodaházak létrehozása − Gazdasági Klubok kialakítása Elsősorban meglévő irodaházak felújításával II./3. Intézkedés: Turisztikai fejlesztések

II./3./1. Alprogram: Együttműködés, közös marketing oktatás-képzés és tájékoztatás Projektötlet(ek): − Turisztikai csomagok kialakítása − Touch-info, invitatív- és tájékoztató táblák, Internet, − Együttműködés a Tourinform Iroda keretében − Kistérségi és testvérvárosi együttműködés − Közös termékkínálat és termékfejlesztés − Gyógyhellyé nyilvánítás − Egyházi attrakciók együttműködése − Győri „Barokk város image” erősítése − Világörökségi együttműködés − Turisztikai képzési teljes vertikumának kialakítása II./3./2. Alprogram: Turisztikai infrastrukturális fejlesztések Projektötlet(ek): − Győri Termálfürdőhöz kapcsolódó egészség- és rekreációs célú fejlesztések: szálláshelyek, szolgáltatások bővítése − 4 csillagos gyógy és konferenciaszálló, − Kerékpárutak Vének- Gyirmót − Zsinagóga kulturális-konferencia − Győr-Pér repülőtér fejlesztése − Műemlékfejlesztés Püspökvár − Holt-Marcal mederkotrás - Csónakázótó − Jachtkikötő − Mosoni-Duna hajózhatóvá tétele a vízi-turizmus számára − Széchenyi tér és környékének rekonstrukciója II./3./3. Alprogram: Fesztiválok, vásárok, konferenciák Projektötlet(ek): − Győri Vásár továbbfejlesztése − Győri Tavaszi Fesztivál − Mediawawe Fesztivál − Győri Nyár továbbfejlesztése − Barokk Fesztivál − Gasztronómiai rendezvények II./4. Intézkedés: Közlekedés és logisztika

II./4./1. Alprogram: A város elérhetőségét javító beruházások kiépülése Projektötlet(ek): − Győri Logisztikai Park létrehozása − Péri repülőtér fejlesztése II. ütem (fogadóépület)

27

− Kikötői fejlesztések (iparvágány, ROLA) − OTT-ben szereplő fejlesztések − M81 gyorsforgalmi út kiépítése Székesfehérvár – Kisbér – Győr – országhatár útvonalon − Győri északi és keleti elkerülő út építése – Duna-híd építése − Regionális Fordítókorong projekt − 82. sz. főút nyugati elkerülő szakasza az M1 autópálya és a 83. sz. út − Az 1. sz. út 85. úti csomópontig történő négynyomúsítása. − Északi elkerülő út az 1. sz. főút és 85. sz. út csomópontjától a 14. sz útig terjedően − A 19. sz. főút és a gönyű–i kikötő közötti útkapcsolat. − Győr – Kunszigeti út II./4./2. Alprogram: Oktatás-képzés; kutatás-fejlesztés; szervezés Projektötlet(ek): − Teljes vertikumú logisztikai és csomagolási képzés intézményi, eszköz és személyi fejlesztése − Logisztikai profilú cégek és oktatási intézmények kapcsolatának fejlesztése III. prioritás: Városi szolgáltatások fejlesztése III./1. Intézkedés: Közlekedési helyzet javítása

III./1./1. Alprogram: Települések és településrészek kapcsolatát biztosító tömegközlekedési infrastruktúra és a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények kiépítése Projektötlet(ek): − Győr térségének közlekedési hálózati felülvizsgálata − Új helyi autóbusz-pályaudvar, ezzel járó csomópontok − Vidéki buszpályaudvar korszerűsítés (Frigyes laktanya projekt keretében) − Győri elővárosi vasút kialakítása − Regionális főközlekedési rendszerek kiépítésének, felújításának megvalósítása és lobby-ja − Agglomerációs tömegközlekedés kiépítése − Kötöttpályás (villamos) rendszer kialakítása a városban III./1./2. Alprogram: Környezetbarát közlekedés háttér infrastruktúrájának növelése és marketingja a városi lakosság körében Projektötlet(ek): − Gépjárműmentes övezetek kialakítása a frekventált területeken − Kerékpáros közlekedés létesítményeinek létrehozása − Vízi-közlekedés javítása − Tömegközlekedés fejlesztése − Parkolás-mentes területek kialakítása − Lépcsőzetes munka és iskolakezdés kidolgozása − A kerékpáros és a tömegközlekedés marketingje III./1./3. Alprogram: Belső közlekedési infrastruktúrák kialakítása Projektötlet(ek): − Frigyes projekt − Városi körvasútrendszer megvalósítása − Kötöttpályás közlekedés meghonosítása − Révfalu-Sziget közúti híd építése a Vásárhelyi gyalogos híd mellett. – Campus-híd − Új híd a Mosoni–Dunán közvetlen kapcsolattal az Ipar utcához és az Iparcsatorna melletti új tehermentesítő úthoz Ipar utcai híd. − Győri északi és keleti elkerülő út építése – Duna-híd építése − Regionális Fordítókorong projekt − 81. sz. út Banai út és Ipar utca közötti szakaszának építése beleértve a szabadhegyi vasút különszintű keresztezését és csomópont kiépítését az Ady–város melletti úttal és az Ipar utcával. − 82. sz. főút új bevezető szakasza − Regionális útgazdálkodási rendszer létrehozása Győrben a közművek védelmére − Új tömegközlekedési koncepció elkészítése − Integrált tömegközlekedési és közlekedésirányítási rendszer létrehozása − Kerékpárutak − A várost átszelő főközlekedési elemek káros zaj-, rezgés-, és levegő-szennyezési hatásának kiküszöbölése új úthálózati elemekkel − Gépjárműmentes övezetek kialakítása a frekventált területeken

28

III./2. Intézkedés: Az önkormányzat kapcsolati rendszerének javítása

III./2./1. Alprogram: „Az Intelligens Győr Város Stratégiai és Operatív Program” megvalósítása Projektötlet(ek): − Integrált közérdekű információs rendszer kiépítése − „Öt adatbázis” összekapcsolása − E önkormányzat − Közös adatbázisok létrehozása − Közösségi célú hozzáférések kiépítése − Intranet hálózatok fejlesztése III./2./2. Alprogram: A város nemzetközi és térségi kapcsolatainak szélesítése Projektötlet(ek): − INTERREG tükörprojektek generálása − NFT projektek generálása − A győri kistérség szervezetrendszerének kiépítése − Testvérvárosi kapcsolatok ápolása − Bécs és Pozsony viszonylatában komplex kapcsolatrendszerek kialakítása − Háromszög konferenciák, előadások fesztiválok kialakítása III./2./3 Alprogram: A város érdekérvényesítő tevékenységének javítása Projektötlet(ek): − Kiadványok készítése a fejlesztésekről − Győrről elszármazottak kataszterének összeállítása − Marketingstratégia kialakítása − Belső PR kialakítása − A vetélytársak adatainak, fejlesztéseinek és lobby tevékenységének követése III./3. Intézkedés: A fejlődést segítő területhasználat

III./3./1. Alprogram: A területhasznosítás és a gazdasági érdekek összehangolása Projektötlet(ek): − A mezőgazdasági területek hasznosításának és igényeinek felmérése − Várható zöldmezős beruházási igények felmérése − Rendezési Terv elkészítése III./3./2. Alprogram: Területbiztosítás a közösségi célú intézmények számára Projektötlet(ek): − Lásd a közösségi célú fejlesztéseknél − Felmérés a várható közösségi célú beruházásokról − Felmérés az alulhasznosított területekről − Rendezési Terv elkészítése III./3./3. Alprogram: Területbiztosítás lakásigények kielégítésére Projektötlet(ek): − Várható lakásigények felmérése − Rendezési Terv elkészítése III./4. Intézkedés: Közszolgáltatások fejlesztése

III./4./1. Alprogram: Infrastrukturális hálózatfejlesztések és korszerűsítések Projektötlet(ek): − Belvárosi közmű rekonstrukció − Városrész rehabilitációk közműfejlesztései − Északi övcsatorna kiépítése − ISPA projekt − Belterületi vízrendezési feladatok − Regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása III./4./2. Alprogram: Együttműködés a közszolgáltatásban Projektötlet(ek): − Regionális útgazdálkodási rendszer létrehozása Győrben a közművek védelmére − „Öt adatbázis” összekapcsolása − Közös szolgáltatói irodaház − Egyablakos rendszer bevezetése − e-ügyintézés bevezetése IV. prioritás: A környezet védelme IV./1. Intézkedés: Környezetbarát technológiák elterjesztése

IV./1./1. Alprogram: ÖkoBusiness Plan megvalósítás

29

Projektötlet(ek): − Hulladékcsökkentési és termelési hatékonyságot megnövelő közös program − Szakképzés az érdekeltek részére − Twinning a Bécsi tapasztalatok átvételére − Határon átnyúló képzési és információcsere program IV./1./2. Alprogram: Oktatás, kutatás és minta projektek megvalósítása Projektötlet(ek): − Környezettudatos képzés bevezetése a közoktatásban − Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése − Megújuló energiahordozók kihasználása − Info-Lánc projekt − Regionális hulladékgazdálkodási projekt IV./2. Intézkedés: Barnamezős területek rehabilitációja

IV./2./1. Alprogram: A barnamezős területek hasznosításának előkészítése Projektötlet(ek): − Frigyes-projket − Árkád projekt IV./2./2. Alprogram: Állagóvás, értékesítés segítése Az alprogram lehetséges megvalósítási helyei a rendezési tervben, illetve IV./2./1. Alprogram keretében meghatározott vizsgálatok által lesz kijelölve. IV./3. Intézkedés: Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése IV./3./1. Alprogram: Zöldterületek és folyópartok felújítása, karbantartása és fejlesztése Projektötlet(ek): − Parkok, ligetek megújítása − A folyópartokon rekreációs ligetek kialakítása − Mosoni-Duna és Szigetközi térség rehabilitációja − Belterületi vízrendezési feladatok − Vízpartok és az azon található építmények, közterületi objektumok, vízi létesítmények komplex és egységes felújítása IV./3./2. Alprogram: Mosoni-Duna vízszintjének szabályozása, rehabilitációja

Projektötlet(ek): − Mosoni-Duna és Szigetközi térség rehabilitációja − A vizek vízpótlásának megoldása − Mederkotrás IV./4. Intézkedés: Épített környezet védelme IV./4./1. Alprogram: Városrész-rehabilitációs programok beindítása Projektötlet(ek): − Városi értékvédelmi kataszter létrehozása − Arculatmegőrző rehabilitációs programok készítése − Győri Értékvédelmi Alap létrehozása − Újváros rehabilitációja- Győri zsinagóga felújításának folytatása − Gyárváros rehabilitációja − Belváros rehabilitációjának folytatása- Győri világörökség program, Széchenyi tér és környékének rekonstrukciója − Győri Nemzeti Színház rekonstrukciója − Épített környezet védelme, közterületi rendezése − „Graffiti” probléma kezelése IV./4./2. Alprogram: Panelépületek felújítása Projektötlet(ek): − Energiatakarékossági projektek folytatása − Megújuló energiák felhasználási lehetőségének vizsgálata − Házon belüli közművek állapotának felmérése, cseréje IV./4./3. Alprogram: Történelmi terek megújítása: Projektötlet(ek): − Széchenyi tér és környékének rekonstrukciója − Mátyás tér rekonstrukciója

30

Győri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója A.- A településeken tervezett beruházások: Abda 1. Közösségi ház felépítése ill. faluközpont kialakítás- civil szervezeteknek hely biztosításával 2. Helyi általános iskola épületének felújítása (műszaki dokumentáció) részben pályázatból 3. Helyi napközis óvoda épületének felújítása 4. Szabad strand kiépítése az abdai Kavics-bánya tónál 5. Sportcsarnok építése a helyi általános iskolához (tanulmányi terv) 6. A meglévő sportcentrum fejlesztése (tenisz, minigolf, ill. tekepálya) 7. Holt-Rábca revitalizációja 8. Belvízvezetési rendszer kiépítése (tanulmányterv) Bőny 1. Belterületi utak felújítása 2. Építési telkek kialakítása 3. Témapark (szabadidőpark) építése 4. Jelenlegi épületek, kúriák felújítása, falu arculatának kialakítása 5. Szélerőmű park építése 6. Oktatási rendszer vonzóbbá tétele uszoda építésével Börcs 1. „Peryche Rekreációs Park létrehozása, Nyugdíjasház összekapcsolva az Erdei Iskolával, bővítés és háttérlétesítmények (tanulmány terv készen van) 2. Közlekedési infrastruktúra javítása belterületi részeken 3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése külterületen – településeket összekötő út kiépítése Börcs – Ikrény között 4. 4 tantermes általános iskola felújítása, tetőátépítés, födémszerkezet megerősítés és részleges csere, tetőtér beépítésével 5. Volt szolgálati lakás átalakítása közösségi célú felhasználásra (Teleház bővítése, más civil szervezetek elhelyezése) 6. Településközpont rendezése falukép megújítás – Római katolikus templom tetőszerkezet felújítás - csere 2006-2009 7. Rábca – holtág rehabilitáció – sportolási, szórakozási, szabadidő eltöltési lehetőségek kialakításával 8. Szabadidőközpont bővítése, felújítása- gázbekötése, melegvíz + fűtési célokra 9. orvosi rendelő bővítése 1 rendelő + védőnői + fiókpatika, tetőcsere, meglévő rész felújítása, (kapcsolódó beruházás a Lébény – Kunszigeti Takarékszövetkezet új szolgáltatóháza) 10. Önkormányzati épület bővítése, közösségi terek kialakítása, házasságkötő terem + kiegészítő helyiségek Dunaszeg 1. Mosoni-Duna partrendezés 2. Községközpont kialakítása 3. Útfelújítás 4. Csapadékvíz-elvezetés 5. Egészségügyi központ építése 6. Iskola tetőfelújítás Dunaszentpál 1. Állandó védvonal elkészítése a Mosoni-Duna mentén 2. Építési telkek kialakítása a falu belterületén 3. A település belterületi útjainak felújítása 4. A falu központjában lévő régi anyagnyerő helyből, többcélú, sportolásra, pihenésre alkalmas park kialakítása Enese 1. Sportcsarnok építése 2. Úthálózat fejlesztése 3. Napközis nyugdíjas otthon 4. Ifjúsági klub, civil ház 5. Faluszépítés 6. Telekkialakítás Gönyű 1. Öbölkikötő 2. Erőmű Győrladamér

31

1. Tornacsarnok építése (a terv elkészült) 2. Utak folyamatos karbantartása 3. Kavicsbánya rehabilitációja (szabadidő központ létesítése) 4. Faluház, könyvtár, öregek napközije a régi Óvoda átépítésével 5. Folyamatos telek kialakítás 6. Falukép megújítás,járdák, játszótér kialakítása 7. Sportöltözőben gázfűtés kialakítása 8. Csapadékvíz elvezetése belterülete Győrújbarát 1. Önkormányzati úthálózat teljes körű rendbetétele 2. Orvosi centrum kialakítás 3. Saját járda-és kerékpárút – hálózat kialakítása 4. Uszoda építése 5. Önkormányzati tulajdonú vízelvezető hálózat teljes körű rendbetétele 6. Kerékpárút építés Győrújfalu 1. 1401-es számú út felépítése, gyalogos aluljáró építése (tervvel rendelkeznek) 2. A ravatalozó felújítása, a temető bővítése (megvalósítás pályázati pénzből) 3. Tornaterem építése az iskolához 4. A labdarúgó pályán az öltöző korszerűsítése, panzió kialakítása (tervvel rendelkeznek) 5. Műfüves futballpálya, teniszpálya kialakítása (pályázatból) 6. A Dunalapos-ér rekreációja, pihenőpark kialakítása 7. Fásítás, parkosítás, a falusias jelleg megőrzése 8. Falumúzeum kialakítása Ikrény 1. Önkormányzati tulajdonú utak felújítása 2. Óvoda bővítése 3. Építési telkek kialakítása 4. Ipari terület kialakítása 5. Járdák építése 6. Civilház felújítása 7. Falugondnoki feladat erősítése 8. Általános iskola felújítása Kisbajcs 1. Vízelvezető árkok kiépítése 2. Útfelújítás, járdaépítés, felújítás 3. Közösségi ház felépítése Koroncó 1. Belvízelvezető rendszer kiépítése 2. Belterületi úthálózat, hidak felújítása 3. Iskola felújítása, átalakítás folytatása (kistérségi összefogással) 4. Vállalkozói terület kialakítása 5. Közösségi épület létrehozása 6. Győri út felújítása (8418 sz.) 7. Koroncó – Győrszemere összekötő út megépítése Kunsziget 1. „Kunsziget termálfalu” projekt 2. Úthálózat felújítása 3. Római Őrtorony kutatása 4. Natúrpark kialakítása (Térség települései) 5. Építési telkek kialakítása önállóan Mezőörs 1. Egységes arculatú faluközpont kialakítása (buszvárók építése, szemétgyűjtők kihelyezése) 2. Belterületi utak kiépítése, karbantartása 3. Temető infrastruktúrájának javítása 4. Orvosi rendelő átalakítása Nagyszentjános 1. Szennyvízcsatorna kiépítése 2. Tornacsarnok építése (úszómedencével) 3. Művelődési ill. kultúrház építése

32

Nyúl 1. Idősek otthonának kialakítása 2. A községben ifjúsági klub és könyvtár létrehozása Öttevény 1. Utak, járdák felújítása, építése 2. Közösségi tér (művelődési ház vagy közösségi ház, könyvtár) építése 3. Kerékpárút Öttevény – Kunsziget között 4. Közvilágítás korszerűsítése 5. Faluszépítés, világosítás 6. ÖKTV korszerűsítése 7. Idegenforgalom fellendítése 1. sz. főút tehermentesítése, közlekedésbiztonság 8. Játszótér 9. Iskola, óvoda technikai fejlesztése 10. Idősek otthona 11. Térinformatikai rendszerek 12. Intézményeink, szolgálati és bérlakások korszerűsítése 13. Illegális szemétlerakás megszüntetése 14. Belső vízelvezető rendszer kiépítése, javítása 15. Temetők szépítése 16. Teleház, e Magyarország pont fejlesztése Pér 1. Reptérfejlesztés 2. Utak 3. 81-es elkerülő szakasza 4. Tornaterem 5. Óvodakonyha 6. Új Polgármesteri Hivatal Rábapatona 1. Csapadékvíz és belvíz elvezetés 2. Utak, járdák építése, felújítása 3. A faluközpontban körforgalom kiépítése 4. A Rákóczi utcában kerékpárút megépítése 5. Sportöltöző építése 6. Idősek Napközi-otthona építése 7. Építési telkek kialakítása 8. Belterületi utak felújítása 9. Parkok, játszóér kialakítása, utcák, terek fásítása 10. Információs táblarendszer kialakítása 11. Autóbusz megállóhelyek kialakítása 12. Sportcentrum létesítése 13. Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás számítógépes feltételeinek megteremtése 14. Polgárőr Egyesület személygépkocsi beszerzés 15. Egységes arculatú faluközpont kialakítása 16. Szabadidő park létrehozása Vámosszabadi 1. A belterületi utak teljes felújítása 2. Közösségi ház építése (tervvel rendelkeznek) 3. 65 db építési telek kialakítása 4. Óvoda bővítése 5. Szabadi utcai járda építése (tervvel rendelkeznek, a forrás fele rendelkezésre áll) 6. Tornaterem építés 7. Csapadék és belvíz elvezetés megoldása a belterületeken 8. Külterületi utak karbantartása B. - A térségi fejlesztési feladatok Abda 1.

Győr- Abda –Kunsziget kerékpárút kiépítése (engedélyezési terv folyamatban)

33

2.

Győr- Abda egy napos csónakázási program megvalósításához csónakkikötő kialakítása a Rábca folyónál Öttevényi csatorna - Holt- Duna- rehabilitációjának folytatása az abdai szakaszon

3. Bőny 1. Kulturális rendezvények összhangja 2. Marketing tevékenységek összhangja 3. Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés Dunaszeg 1. Turisztikai iroda kialakítása 2. Győr – Vámosszabadi – Medve kerékpárút építés 3. Szigetközi elkerülő út építése 4. Bolgányi híd felújítása Dunaszentpál 1. A Duna védvonal megépítése 2. A Mosoni-Duna rehabilitációja 3. A területen folyó mezőgazdálkodás tervezhető, kiszámítható kialakítása 4. Az alternatív energia-források kihasználásának, újra gondolása a Szigetközben, szélerőmű telepítése (Mosoni – síkság folytatása) 5. Vízpótló rendszerek, Mosoni-Duna felőli térségben történő elkészítése Enese 1. Úthálózat fejlesztése, aszfaltozás mindenütt 2. Szelektív hulladékgyűjtés 3. Munkahelyteremtés Győrladamér 1. Elkerülő út mielőbbi megépítése, 1401-es út mentesítése 2. Kerékpárúthoz tartozó pihenő helyek kialakítása (kerékpárkölcsönző) 3. Duna rehabilitációja (csónakkikötők, strandok) Győrújbarát 1. Kerékpárút építése (Ménfőcsanak - Pannonhalma) 2. Települések közötti útkapcsolatok kialakítása Győrújfalu 1. 1401-es számú út felújítása Dunaszegig Ikrény 1. Településközi összekötő utak megépítése Koroncó 1. Belvízelvezető rendszer kiépítése (kistérségi összefogással) 2. Koroncó – Győrszemere összekötő út megépítése 3. A térségközpont tárgyi és technikai feltételeinek kialakítása 4. Összekötő úthálózat felújítása, a hiányzó kapcsolatok megteremtése 5. Belvízelvezetés megoldása 6. A térség önkormányzatait összekötő számítógép rendszer megvalósítása a. egységes adatbázis (rendezési tervek, önkormányzati tulajdonú ingatlanok) b. hozzáférés a földhivatali adatokhoz c. egységes térinformatikai rendszer létrehozása d. közösen működtethető feladatellátás (adóügy, útügy, belső ellenőrzés...) 7. Iskola felújítás, átalakítás folytatása (kistérségi összefogással) 8. Gazdasági adatbázis létrehozása (turisztika, munkaerő, vállalkozások) Kunsziget 1. Mosoni-Duna rehabilitációja 2. Kunsziget – Győr kerékpárút és lassúforgalmi út megépítése 3. Római Őrtorony kutatása, hozzávezető út kialakítása, pihenőhelyek létesítése 4. Csapadékvíz elvezetés (árokrendszer kialakítása) 5. Alternatív energiahasznosítás 6. Marketing biztosítása Mezőörs 1. Rétalapi összekötő út szélesítése 2. Iskolabuszjáratok indítása Nyúl 1. Nyúl – Écs községeket elkerülő út, 82. sz főút, valamint az ehhez kapcsolódó kerékpárút megépítése

34

Öttevény 1. Kunsziget – Öttevény kerékpárút megvalósítása 2. 1.sz. főút tehermentesítése vagy legalább közbiztonsági védelme fejlesztése, a kamion és személygépkocsi forgalom mérséklése 3. Települések térinformatikai rendszerének kialakítása (rendezési terv, közműtérkép, nyilvántartások...) 4. Idegenforgalmi fejlesztések, közösségi programok összehangolása a településeken (szállás, programok, sport, kirándulás, horgászat, kerékpártúrák...) 5. A szociális védőháló fejlesztése térségi szinten. napközbeni és egész napos (idősek otthona) elhelyezése. Pér 1. A községet elkerülő 81-es számú főút Rábapatona 1. Településközi utak megépítése, a helyközi személyszállítás korszerűsítése 2. Korszerű telefonhálózat kiépítése, ADSL internet elérhetőség biztosítása 3. Regionális hulladékgyűjtés megszervezése Rétalap 1. Infrastruktúra fejlesztése 2. Környezetvédelem: szelektív hulladékgyűjtés Vámosszabadi 1. A térséget összekötő településközi utak megépítése 2. A tömegközlekedés biztosítása a térség települései között

Autopolis Nyugat-Magyarországi Fejlesztési Pólus Stratégiája INNOVÁCIÓS FUNKCIÓK

Széchenyi István Egyetemi Tudásközpont „Brain-back” – Széchenyi István Ösztöndíj- és projektfinanszírozási keretprogramok „Brain-back Human” – Oktatói, kutatói és hallgatói ösztöndíjalap „Brain-back Project” – Pre-inkubációs K+F finanszírozási projektalap Új-Tudás-Tér” Regionális Egyetemi Közösségi Tér kialakítása UNI-INNO” Egyetemi Technológiai és Kutató Centrum kialakítása, az egyetemi K+F intézetek kiépítése, továbbfejlesztése, illetve a laborokhoz kötődő kutatói infrastruktúra fejlesztése „RIFSzK” Regionális Integrált Felnőtt és Szakképző Központ Nemzetközi Oktatásfejlesztési Központ (NOK) létrehozása Térinformatikai és Közlekedésirányítási Központ - A Digitális Város többcélú központja Széchenyi István Egyetemi Digitális Médiaközpont „INNO-SHARE” Regionális Egyetemi Tudásmenedzsment Központ szolgáltató hálózatának kialakítása Inno-Share Egyetemi Tudásmenedzsment Központ Egyetemi Tudásmenedzsment Központ regionális hálózatának infrastruktúrája

„INNO-RAAB NEMZETKÖZI TUDÁS PARK” KOMPLEXUM KIALAKÍTÁSA „INNO-Raab” Tudományos és Technológiai Központ „Move-Smart” Technológia Transzfer Módszertani Központ „Move-SMART” Tecnhnológia Menedzsment szolgáltató központ kialakítása „Technonet” Autóipari Technológiai Kompetencia Központ (Innonet-GyIP-SZE együttműködésben) Pannon Autóipari Klaszter (meglévő), illetve Regionális K+F klaszter (létrehozandó) fejlesztése AUTOPOLIS Szakképzési hálózat kialakítása és működtetése Kockázati tőkealap és Spin-Off tevékenységet támogató K+F alap létrehozása (Nyugat-Pannon Befektetési Rt.)

A JÁRMŰGYÁRTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ MEGÚJULÓ ENERGIA KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK Megújuló energiák hasznosítása a járműgyártásban

35

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI, GAZDASÁG-SZERVEZŐ FUNKCIÓK

GYŐRI AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓI PARK ÉS REGIONÁLIS BESZÁLLÍTÓI HÁLÓZAT. Győri Autóipari Beszállítói Park I. ütem Autóipari Beszállítói Hálózat Fejlesztése 1.

Autóipari beszállítók minősítési rendszerének kidolgozása

2.

Autóipari beszállítói igények felmérése

3.

Autóipari beszállítók külpiacra jutásának elősegítése

Az autóipari vállalatok nemzetközi potenciáljának erősítése 1.

Vállalatok közötti együttműködés támogatása

2.

A nagy növekedési potenciállal rendelkező, versenyképes vállalkozások erősítése a nemzetközi versenyben

Győri Autóipari Szakképzési Központ kialakítása és működtetése

MULTIMODÁLIS REGIONÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT Győr-Pér logisztikai központ fejlesztése Logisztikai központok regionális hálózata Térségi Közösségi Közlekedési Centrum mintaprojekt A Nyugat-Dunántúli régiót és a pólust érintő hosszú és nagytávú országos gyorsforgalmi utakhoz kapcsolódó fejlesztések tervezése

EGYÉB A FEJLESZTÉSI PÓLUS SZEREPHEZ KAPCSOLÓDÓ FUNKCIÓK, TOVÁBBÁ A VÁROSFEJLESZTÉSI FUNKCIÓK, MELYEKNEK CÉLJA A VONZÓBB BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

PUHA TELEPÍTŐ TÉNYEZŐK FEJLESZTÉSE Digitális városok regionális hálózata Az európai oktatási átjárhatóságot biztosító idegen nyelvű oktatási központ Városrész rehabilitációs programok Kossuth utca és térségének komplex rehabilitációja: Belvárosi terek megújítása:

Új kulturális infrastruktúra

36