Gyomaendrőd Város Közoktatási intézményrendszerének működési minőségirányítási programja

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

Gyomaendrőd Város Közoktatási intézményrendszerének működési minőségirányítási programja 2008-2012

Készítette: Keresztesné Jáksó Éva oktatási előadó

1

ÖMIP

GYOMAENDRŐD Tartalomjegyzék

I. Bevezetés

A minőségirányítás fogalma a közoktatásban, törvényi szabályozása

II. Az önkormányzati fenntartói minőségpolitika 1. Az önkormányzati minőségirányítási program kapcsolódása a város közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervéhez. 2. .Az önkormányzat, mint fenntartó elvárásai a közoktatási intézményrendszerével kapcsolatban 3. Az egyes intézményekre vonatkozó elvárások és minőségcélok 3.1 Helyzetelemzés 3.1.1. Demográfiai adatok 3.1.2. Az önkormányzat közoktatási feladat-ellátási kötelezettsége 3.1.3. A közoktatási intézményhálózat bemutatása 3.2 Óvodai nevelés 3.2.1. A nem önkormányzati fenntartású óvodákra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést. 3 3. Általános iskolai oktatás.- Az általános iskolákra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést 3.3.1.Kis Bálint Általános Iskola és Óvodában folyó oktató-nevelő munka értékelése 3.3.2. Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában folyó oktató-nevelő munka értékelése 3.3.3. Fenntartói elvárások az általános iskolákra vonatkozóan és az abból adódó intézményi feladatok 3.4. A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégiumra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést. 3.5 Kollégiumi feladatellátással kapcsolatos fenntartói elvárások illetve a megfogalmazott elvárásokhoz kapcsolódó feladatok 3.6. A fenntartó elvárásai a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény felé illetve a megfogalmazott elvárásokhoz kapcsolódó intézményi feladatok 3.7. A Térségi Humánsegítő Szolgálat működésével kapcsolatosan megfogalmazott fenntartói elvárások és az abból adódó intézményi feladatok 3.8. A közoktatás rendszerét érintő más ágazatokkal való kapcsolat 4. A minőségfejlesztési rendszer: Intézmény fenntartói ellenőrzési terv A fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzés rendje 4.1. Fenntartói irányításból adódó feladatok 4.2. Szakmai ellenőrzés 4.2.1. Átfogó négyévente megvalósuló szakmai ellenőrzés 4.2.2. Évente megvalósuló szakmai ellenőrzési tevékenység

2

ÖMIP

GYOMAENDRŐD 4.3. Törvényességi ellenőrzés 4.3.1. Átfogó négyévente megvalósuló törvényességi ellenőrzés 4.3.2. Évente megvalósuló törvényességi ellenőrzési tevékenység 4.3.3. A nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények törvényességi ellenőrzésének rendje 1

4.3.4. Közhasznú társaságok fenntartásában működő Óvodák átfogó szakmai és törvényességi ellenőrzése külső közoktatási szakértő bevonásával 4.4.Pénzügyi ellenőrzés 4.4.1. Átfogó kétévente megvalósuló pénzügyi ellenőrzés 4.4.2. Évente megvalósuló pénzügyi ellenőrzési tevékenység 5. A minőségfejlesztési rendszer működtetése Záradék Mellékletek 1. számú melléklet Éves munkaterv a 2008/2009 tanévre vonatkozóan Éves munkaterv a 2009/2010 tanévre vonatkozóan Éves munkaterv a 2010/2011 tanévre vonatkozóan Éves munkaterv a 2011/2012 tanévre vonatkozóan 2. számú melléklet Az általános iskolák és a gimnázium intézményi beszámolójának kötelező tartalmi elemei 3. számú melléklet Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményi beszámolójának kötelező elemei 4. számú melléklet A Térségi Humánsegítő Szolgálat beszámolójának kötelező tartalmi elemei 5. számú melléklet Óvodák intézményi beszámolójának kötelező tartalmi elemei

1

Kiegészítette a 416/2008.(X.30.) Gye. Kt. határozata

3

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

I. Bevezetés A minőségirányítás fogalma a közoktatásban, törvényi szabályozása A magyar közoktatás fejlődésének kikerülhetetlen szakmai eleme a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés, a minőségirányítás megjelenése és beépülése a rendszerbe. A rendszerváltozást követő évtized a változások koraként vonult be a magyar közoktatás történetébe, a központosított állami közszolgálati intézmények rendszere átalakult több szintű irányítási struktúrákká. Ennek eredményeként a döntési és ellenőrzési szintek a minisztériumoktól az intézményekig tagozódtak és fokozatosan gyengült a közvetlen központi rendeleti irányítás és szakfelügyeleti rendszer. Az 1985 után megszűnő szakfelügyeleti rendszert nem helyettesítette semmilyen más központi ellenőrzési struktúra. A szakmai, pénzügyi és jogszabályi ellenőrzések a fenntartók felelősségi körébe kerültek. E tendenciájában helyes fejlődési irányt azonban gyengítette, hogy a fenntartók és intézményeik alig kaptak valamilyen segítséget, szakmai támogatást a rájuk rótt feladatokhoz. A 90-es évek végén azután válaszúthoz érkezett az oktatáspolitika: vagy visszahozza a szakfelügyeleti rendszert, vagy más önirányításra és önellenőrzésre alkalmas modellt kínál. A döntéshozók ez utóbbi mellett döntöttek, így alakult ki a közoktatási minőségirányítás koncepciója. E koncepciót több jogszabály vezette be a közoktatás rendszerébe, azonban a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIV. törvény 2003. júliusi módosítása rendelkezett e rendszerről átfogóan az ágazati irányítástól kezdődően a fenntartókon keresztül az intézmények szintjéig. A közoktatási törvény 2003. júliusi módosításával az oktatási tárca a gyermekek, diákok érdekeit kívánja szolgálni, növelve az esélyek egyenlőségét. A minőségirányítási rendszer bevezetésével a tudatosabb tervezés, hatékonyabb intézményrendszer működés valósulhat meg. A minőségfejlesztés intézményi szinten az a tevékenység, munkafolyamat, amely során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését a tanulók, a szülők, a pedagógusok, a fenntartók továbbá a munkaerő-piaci igények kielégítése céljából. A minőségfejlesztés feladatai és követelményei viszont igazából akkor lesznek eredményesek, ha a közoktatással összefüggő döntések, intézkedések meghozatalakor is azonos célkitűzés érvényesül: a közoktatás rendszerében minden gyermeknek helye legyen, minden tanulónak lehetősége legyen képességeinek kibontakoztatására, személyiségének fejlesztésére. E célkitűzés megvalósítása érdekében a közoktatási törvény 2003. júliusi módosítása a fenntartók számára is kötelező tette a minőségirányítási program elkészítését: „85.§. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati minőségirányítási programját ( továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati programmal.” A minőségirányítás lényege tehát a tervezés és a tervezés ellenőrzött végrehajtása, majd az esetleges korrekciók után az újabb tervezési ciklus elindítása. Jelen Önkormányzati Minőségirányítási Program (továbbiakban ÖMIP) a második ciklusába lépett. A 20042008-as ciklus zárásaként megtörtént az oktatási intézményrendszer átfogó szakmai és törvényességi ellenőrzése külső közoktatási szakértők bevonásával. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az ÖMIP–ben foglalt elvárások és az arra épített minőségfejlesztési rendszer tervszerű és tematikus ellenőrzést biztosít, mellyel átfogó képet kapunk az oktatási intézményekben folyó munkáról. Az ÖMIP-ben meghatározott fenntartói elvárásoknak az intézmények oktató-nevelő munkájuk során folyamatosan próbálnak megfelelni. Az ÖMIP első ciklusában megfogalmazott fenntartói elvárásokat fogalmazzuk meg a jelen ciklusban is intézményeink felé. A fenntartói elvárások közül az egyenlő bánásmód követelménye alapján, a hátrányos helyzetben lévő gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, konkrétabban kerül megfogalmazásra.

4

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

II. Az önkormányzati fenntartói minőségpolitika 1. Az önkormányzati minőségirányítási program intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervéhez.

kapcsolódása

a

város

közoktatásának

feladat-ellátási,

Az önkormányzati minőségpolitika hosszú távra megfogalmazott célja a közoktatási közszolgáltatás minőségközpontú fejlesztése, e cél összhangban áll a fejlesztési terv célkitűzésével: ”Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nehéz gazdasági körülmények ellenére is kiemelt feladatának tartja, hogy a közoktatást a helyi társadalom által elvárt szinten működtesse.” Az önkormányzati minőségpolitika a középtávú célokat a következőképpen határozza meg: - a nevelési-oktatási intézmények működési feltételeinek biztosítása - a fennálló intézményrendszer stabilizálása - a nevelés-oktatás minőségközpontú fejlesztése - a költséghatékony működtetés megvalósítása. E célok az ebben a programban meghatározott fenntartói irányítási, ellenőrzési feladatok végrehajtásával valósulnak meg. 2. .Az önkormányzat, mint fenntartó elvárásai a közoktatási intézményrendszerével kapcsolatban -A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan, hatékonyan, eredményesen működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe; - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minőségi – a tanulók fejlődését folyamatosan segítő – nevelést, oktatást; -A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, az átjárhatóság és folytathatóság elvének érvényesítését; -Teljes körű óvodai oktatói-nevelői tevékenységet; -A közoktatási rendszerbe kerüléstől – óvoda, iskola – a közoktatási rendszerből kikerülésig – munkába állás, felsőoktatásba kerülés – nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulás útja; - A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét; - Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek; - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított; - A „hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek; -Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási rendszere; - Horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatás területén az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Kiemelten fontos annak biztosítása, hogy településünk oktatási intézményeiben az óvodától a középiskoláig érvényesüljön a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. -Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémáknak a kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz; -Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában;

5

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

3. Az egyes intézményekre vonatkozó elvárások és minőségcélok A konkrét intézményi feladatok megfogalmazása előtt szükségesnek tartjuk a közoktatást leginkább befolyásoló adatok, illetve az önkormányzat közoktatási feladat-ellátását ellátó intézményrendszert bemutatni, illetve az előkészítő munka, intézményvezetők beszámolói alapján a helyzetértékelést elkészíteni. 3.1. Helyzetelemzés 3.1.1. Demográfiai adatok Az oktatás helyzetét befolyásoló külső tényezők közül az egyik legfontosabbnak tekintjük az iskolába lépő fiatalok számát meghatározó népesedési folyamatokat. A város állandó lakosainak száma csökkenő tendenciát mutat. A település és vonzáskörzete egy fogyó népességű, elöregedő lakosságú kistérség. A népességfogyás az elvándorlás és a halálozásoknak a születéseket meghaladó aránya együttesen okozzák. Lakosok számának alakulása (tárgyév január 1-én) Év 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

Lakosok száma 16.210 16.045 15.900 15.383 15.473 15.504 15.399 15.321 15.327 15.144 14.748

Állandó népesség korcsoportos bontásban (KSH adat: 2008. 01. 01.) Korcsoport

Fő

0-2 éves 3-5 éves 6-14 éves 15-17 éves 18-60 éves 61-120 éves 0-18 éves 19-60 éves 61 év felett Összesen:

234 429 1262 527 8826 3491 2634 8644 3491 14769

Össz. lakosok %-a 1,6 2,9 8,5 3,5 59,7 23,6 17,8 58,2 23,6

Korcsoport szerinti lakosságszám A lakosság korosztály szerinti arányát tekintve is megállapítható a város lakóinak elöregedése, mintegy 24%-ra tehető a 60 év felettiek és a 0 - 18 éves lakosok száma csak az összlakosság 17,8 %-a. Az évenkénti születések számát vizsgálva a hét év átlaga 129 fő. Az 1980-as évek 200 fős átlagához képest 35 %-os a csökkenés. Évenként született gyermekek száma Évek Gyermek létszám

1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

2003

2004

2005

2006

2007

141

130

127

139

102

159

131

140

144

110

122

102

6

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

Az általános iskolai tanulólétszám Önkormányzati intézményekben Összesen

1998. 1378

1999. 1342

2000. 1232

2001. 1154

2002. 1119

2003. 1098

2004. 1065

2005. 1001

2006. 974

2007. 946

2008 936

1540

1536

1477

1348

1337

1316

1265

1201

1174

1145

1141

Az önkormányzati általános iskolai tanulók száma az összes létszámhoz viszonyítva nagyobb mértékű csökkenést mutat. Ennek oka a születések számának csökkenése mellett, hogy a 2001/2002. tanévben érte el a nyolc évfolyamos oktatást a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola. Ha a születések száma nem csökken a 100 alá, várhatóan a jelenlegi létszám hosszú távon tartható. 3.1.2.Az Önkormányzat közoktatási feladat-ellátási kötelezettsége A Közoktatási törvény. 86. § (1), (2) bekezdése a következő kötelező közoktatási feladatokat határozza meg az városi önkormányzat részére: "86. § (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók." A kötelező feladatokon túl az alábbi feladatokat látja még el: - kollégiumi ellátás, - középiskolai ellátás (gimnáziumi és szakközépiskola oktatás), - alapfokú művészetoktatás, - nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés. A fentiekben felsorolt közoktatási feladatokat az alábbi intézmények látják el: 3.1.3.A közoktatási intézményhálózat bemutatása Óvodai nevelés. Önkormányzati fenntartású óvoda A Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda intézményegységeként működő Százszorszép Óvoda

Nem az önkormányzat fenntartásában működő óvodák közoktatási megállapodással Szivárvány Gyermekkert Szociális, Oktató Kht. Napsugár Óvodai Oktató Kht. Szivárvány Óvodai Oktató Kht. Csemetekert Óvodai Oktató Kht. Tulipános Óvodai Oktató Kht. Gyomaendrődi Margaréta Óvodai Oktató Kht.

Általános iskolai oktatás Önkormányzati fenntartású általános iskola

Nem az önkormányzat fenntartásában működő általános iskola Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda A Szeged-Csanádi Püspöki Hivatal által fenntartott Szent Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya rövidített elnevezése Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola. Fenntartója. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás székhelye: Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Középiskolai oktatás Önkormányzati fenntartású középfokú oktatási intézmény Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

Nem az önkormányzat fenntartásában működő középfokú oktatási intézmény Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik.

Kollégium Önkormányzat fenntartású általános iskola keretében működő: Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola Önkormányzat fenntartású középiskola keretében működő: Nem Önkormányzati fenntartású középiskola keretében Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium működő: Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Alapfokú művészetoktatás

7

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

Önkormányzati fenntartású alapfokú művészet oktatási intézmény Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Iskola Nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés A felsorolt feladatok ellátását intézményi társulás fenntartásában működő Térségi Humánsegítő Szolgálat végzi. 3.2. Óvodai nevelés 3.2.1. A nem önkormányzati fenntartású óvodákra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést. Az óvodai nevelés intézményei gazdasági társaságok (Kht) fenntartásában működnek. Az Önkormányzat az óvodákat fenntartó közhasznú társaságokkal az óvodai feladat ellátására közhasznúsági szerződést kötött. Szakmai munkájukat a szakértők által jóváhagyott pedagógiai nevelési program határozza meg. A Százszorszép Óvoda - Gyomaendrőd, Kossuth u. 7. - a Gyomaendrődi Százszorszép Óvodai Kht. fenntartásában működött 2007. augusztus 31. napjáig, 2007. szeptember 01. napjától a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda intézményegységeként önkormányzati fenn Az önkormányzati minőségirányítási program elkészítéséhez az óvodavezetők által összeállított beszámoló alapján az alábbiak szerint értékelhetjük városunkban az óvodai nevelés helyzetét: - Az óvodák engedélyezett férőhelyszáma közel azonos a beiratkozott gyermekek számával, kimondhatjuk a közel 100%-os kihasználtságot, ez a megállapítás egy óvoda esetében nem igaz (Napsugár Óvodák, ahol a férőhely kihasználtság a két tagóvodában 65 %-os). Azonban a születések száma városunkban csökkenő tendenciát mutat, így a csökkenő gyermeklétszám problémáját nem lehet nem figyelembe venni, tudatos és tárgyilagos tervezéssel kell e problémára figyelni. A Csemetekert Óvodai Oktató Kht. családi napközi bevezetésével kompenzálja a csökkenő gyermeklétszámból adódó finanszírozási problémákat. A családi napközi működtetéséhez az Önkormányzat elvi támogatást biztosít. A feladat nem kötelezően ellátandó feladat, ezért anyagi támogatást nem biztosít hozzá az Önkormányzat. - A speciális nevelést igénylő gyermekek száma az előző évekhez viszonyítva növekvő tendenciát mutat. Az óvodák szakemberek (logopédus, gyógytestnevelő, fejlesztőpedagógus) illetve az óvodapedagógusok fejlesztő foglalkozásaival fejlesztik ezeket a gyermekeket. -A rendszertelen óvodába járás nem jellemző az óvodába járó gyermekekre, ezt az óvodavezetők az óvodák és szülők közötti jó kapcsolattartásra vezetik vissza. - Mind a hat óvodában gondoskodnak az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek szocializációs fejlesztéséről, felzárkóztatásáról. Mindegyik óvodában integrált nevelés keretei között fejlesztik a sajátos nevelési igényű gyermekeket, ezzel is elősegítve a másság elfogadását, az esélyegyenlőség megteremtésére való törekvést. - Az óvodai nevelés keretei között minden intézményben feltárásra kerülnek a gyermekek egészséges személyiségfejlődésének hiányosságai és a lemaradásaikat egyénre szabott differenciált foglalkozásokkal segítik behozni. - Az óvodavezetők folyamatosan próbálnak a nevelőmunkát segítő eszközellátottságon javítani pályázatok benyújtásával, így az óvodába járó gyermekek egészséges, igényes játékra ösztönző környezetben töltik el mindennapjaikat. - Az óvodák egymás közötti kapcsolata nem rendszeres, az intézményvezetők véleménye szerint lehetne rajta javítani. -Az óvodaépületek felújítását az intézményvezetők az önkormányzat segítségével látják biztosítottnak. Az 1999-ben, az országban is egyedülállónak mondható önkormányzati döntés öt év távlatából megítélve sikeres volt, mert a vállalkozásban működő óvodákban az ellátás színvonala javult. A változatlanul önkormányzati tulajdonú épületek felújítása megtörtént jelentős önkormányzati segítséggel, de a fenntartók is sokat tettek annak érdekében, hogy külső és belső megjelenésükben is megszépüljenek a város óvodái.

8

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

Az önkormányzat elvárásait és a hozzájuk kapcsolódó óvodai feladatokat az alábbi táblázat foglalja össze mind a közhasznú társaságok fenntartásban működő óvodákra mind az önkormányzati fenntartású Százszorszép Óvodára vonatkozóan: Feladatok

Sikerkritériumok Eredmények

Módszerek Eljárások

Felelősök

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Folyamatos, az iskolakezdés előtt

Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében a 3-5 éves gyermekek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése - Etnikai kisebbség körében a beóvodáztatási arány növelése - Esélyegyenlőség megteremtése - A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés Intézményi együttműködés az egymásra épülő intézmények között

Az óvodáskor végére minden gyermek érje el az iskolai munkához szükséges fejlettséget.

- Az ötéves korosztály teljes körű beóvodáztatása; - Iskolai életmódra felkészítő foglalkozások megtartása; Iskolaérettségi vizsgálat

- Óvodavezetők - Óvónők -Pedagógiai szakszolgálatok munkatársai

Szociokultúrális hátrányok csökkenése Rendszeres óvodába járás elérése A fejlesztésekkel egyenlő esélyek biztosítottak

Etnikai speciális programok adaptálása, készítése és megvalósítása Egyéni bánásmód Gyermekvédelmi feladatok hatékony működtetése

- Óvodavezetők - Óvónők - Gyermekvédelmi felelős - Térségi Humánsegítő Szolgálat munkatársai

Folyamatos

Óvoda-iskola kapcsolata Megfelelő iskolaválasztás Az óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése

Beiskolázási adatok, körzetek, nyilvántartások Információk átadása a gyermekek egyéni fejlődési útjáról, a követelményekről, lehetőségekről

- Óvodavezető - Általános iskolák igazgatója - Óvónők - Tanítók

Minden évben február, március

Az önkormányzat a törvényességi felügyeletének, illetve e dokumentum 4.2.2. b) pontjában meghatározott szakmai ellenőrzés gyakorlásával kívánja biztosítani a táblázatban felsorolt feladatok megvalósítását.

9

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

3 3. Általános iskolai oktatás. Az általános iskolákra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést. 3.3.1. A Kis Bálint Általános Iskola és Óvodában folyó oktató-nevelő munka Kis Bálint Általános Iskola a gyomai településrészen látja el az alapfokú nevelő-oktató feladatellátást. Az iskola alapvető céljának tekinti a pedagógiai programjában foglaltaknak megfelelően, hogy komplex személyiség és képességfejlesztő pedagógiát valósítson meg, ezáltal nevelő-oktató munkája során a dinamikusan változó jövőre és egy állandó, egészséges küzdelemre kívánja felkészíteni tanulóit azáltal, hogy megtanítja őket tanulni, gondolkodni, a szerzett tudást sokoldalúan alkalmazni. Ennek érdekében pedagógiai munkájában: - a tanulók egyéni adottságaihoz igazadó alapkészségek fejlesztése és tárgyi tudásuk kialakítása; - eredményes tanulási technikák megismertetése és alkalmazása; - hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása; - tehetségek felismerése, kibontakoztatása; - kommunikáció, viselkedéskultúra fejlesztése, közéletiségre nevelés; - egészség és környezetkultúra fejlesztése áll; Az iskola tantestülete a társadalmi és helyi elvárásoknak illetve változásoknak megfelelően az informatika és idegen nyelv oktatását előtérbe helyezte. A szabadon választható órakeret terhére nem vezettek be új tantárgyakat, hanem az alapkészségek fejlesztésére fordítják ezen órakeretet: magyar és matematika tantárgyak órakeretét emelték meg képesség és készségfejlesztési célzattal. Az iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, mivel egyre több azoknak a tanulóknak a száma, akik tanulási nehézséggel illetve zavarral küzdenek és számukra nem elegendő a hagyományos oktatási rend szerint megvalósuló oktatás. Az iskolában a tanórán kívüli foglalkozások 3 csoportban foglalhatók össze: szakköri, tehetséggondozó és fejlesztőfelzárkóztató foglalkozások, melyek közül az első kettő, mint az innovatív gondolkodásra való nevelési szintér van jelen. Fontosnak tartják és jelentős előrelépés történt a tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok területén. Szép eredmények születtek megyei országos versenyeken is. Az iskolában fontosnak tartják a különböző mérések elvégzését, hiszen ezek értékelése során nyert tapasztalatok alapján határozzák meg a következő év feladatait. A nevelő testület innovatív tevékenysége a projekt oktatás területén is megjelenik. Uniós ismeretek elsajátítását megvalósító projektoktatás kidolgozásában vesz részt a tantestület egy munkacsoportja, multimédiás oktatóprogramokat készítenek. Az országos mérések kidolgozásában a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportjának bázisintézményeként bekapcsolódtak. 2005/2006-os tanévtől kezdődően az intézmény működteti az IPR-t, melynek célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szociokulturális hátrányát csökkentve elősegítse ezen gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének megvalósulását. 2007. szeptember 01. napjától a 114 férőhelyes Százszorszép Óvoda az iskola intézményegységeként működik Az intézmény feladat-ellátási szerződés alapján Csárdaszállás Község közigazgatási területén is biztosítja az óvodai feladatellátást. A többcélú intézmény nevelési és pedagógiai programjának átdolgozása megtörtént a program fő jellemzői: • Az intézmény célja a 3-14 éves korosztályú gyermekek személyiségének kibontakoztatása, harmonikus fejlődése az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, a sokoldalú képességfejlesztéssel kialakítani a sikeres iskolakezdéshez, a pályaválasztáshoz szükséges testi-, szociális- és értelmi fejlettséget. • Komplex személyiség- és képességfejlesztő pedagógia. • A nevelő-oktató munkával a dinamikusan változó jövőre, egészséges küzdelemre kívánják felkészíteni a gyermekeket, tanulókat az intézményben szerzett tudásra alapozva. 3.3.2. Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában folyó oktató-nevelő munka A Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon 2005/2006 tanév kezdetéig az endrődi településrészen látta el az * alapfokú oktató-nevelő feladatellátást. Az akkor a Békési Kistérséghez tartozó három település önkormányzata – Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya - az oktatási feladatok ellátását a jövőben közösen a társulási lehetőségek kihasználásával a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb és legtakarékosabb felhasználásával kívánta megoldani. E célok megvalósítása érdekében 2005. augusztus 1. napjától létrehozták a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Közoktatási Intézményi Társulást. A társult önkormányzatok az ÖTV 8.§.(1)és (4) bekezdésében 63.§.(1) bekezdésében , a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv (továbbiakban :KÖT) 3.§.(3) bekezdésében és a 86.§-ban meghatározott kötelező közoktatási közfeladatukat, a 24.§ 25 § és 26 §-ban szabályozott alapfokú nevelési és oktatási feladatukat, az óvodai nevelés, az 1-8. évfolyamon történő általános iskolai *

2008. január 01. napjától Hunya és Gyomaendrőd kistérséget váltott és fenti időponttól kezdve a Körös-szögi Kistérségi Társuláshoz csatlakoztak. Csárdaszállás továbbra is a Békési Kistérséghez tartozó település, de a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi társulás tagjaként a jövőben is Hunya és Gyomaendrőd településekkel közösen kívánja ellátni az oktatási feladatait.

10

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

nevelést-oktatást közösen látják el, a közös feladatellátásra nevelési-oktatási intézményt közösen tartanak fenn: Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, mely jogutódja a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon költségvetési szervnek. A társulásban részvevő települések közoktatási feladatellátásának biztosítását – a településeken működtetett többcélú közös igazgatású, egységes szervezetű és irányítású közoktatási intézmény-egységek szakmai önállóságának megtartásával oldják meg. E cél érvényesülése érdekében egy szervezetű, négy telephelyből álló közös igazgatású intézményt hoznak létre. Az intézmény ellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települések általános iskolai oktatási-nevelési feladataira terjednek ki. A 2005/2006-os tanítási évben mind Gyomaendrődön, mind Csárdaszálláson mind Hunyán a korábbi intézmények pedagógiai programja alapján folyik az oktató-nevelő munka. A következő, 2006/2007-es tanítási évre történt meg a három pedagógiai program összefésülése, egymáshoz igazítása. Az intézményi társulásban működő iskola oktatásszervezésében jelentős változások történtek, mára már kialakult az a rendszer, mely az általános iskolai oktatás költséghatékonyabb működtetését teszi lehetővé. A kistelepüléseken megmaradt: • az óvodai feladatellátás, de nem a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola keretein belül – Csárdaszállás esetében a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda, Hunya esetében a szülők döntése alapján a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda biztosítja az óvodai szolgáltatást, • valamint az alsó tagozat – mely Csárdaszállás tekintetében a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola és Óvoda telephelyeként működik, míg Hunya tekintetében a szülők döntése alapján a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda feladat-ellátási szerződés alapján biztosítja az alsó tagozat nevelését-oktatását. Az intézmény székhelyére járnak be a Csárdaszállási felső tagozatos tanulók iskolabusz szolgáltatás megvásárlásával. Az összehangolt pedagógiai program célkitűzéseket foglaljuk össze: Az iskola nagy hangsúlyt fektet a tanulás helyes technikáinak elsajátítására. E célnak megfelelően projektet dolgoztak ki, amelyben az 5. osztálytól a 8. osztály megtervezték a tanulók tanulási stratégiáinak, valamint motivációinak mérését, majd az erre alapozott fejlesztést. Projekt két részből áll, először az első tanítási héten majd a második félév kezdetekor foglalkoznak a tanulás technikáival. Az iskola a tehetséggondozás illetve a felzárkóztatás területét egyaránt kiemelt fontosságúnak tartja. A tanulók így személyre szabottan kapják meg a képességeiknek megfelelő színtű oktatást. Az iskola emelt óraszámban oktatja az idegen nyelvet, ezáltal növelve tanulói továbbtanulásának esélyeit. A statisztikai adatokat elemezve láthatjuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek száma növekszik, ezért az iskola alapító okiratában alapfeladatként szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált, illetve szegregált oktatása. A tanulók szegregált oktatása a speciális tagozaton történik, e feladat ellátása városi szinten valósul meg. Ezek a gyermekek már integrált oktatásban a többi gyermekkel együtt nem taníthatók, nevelhetők értelmi fogyatékosságuk következtében. Az iskola tanulói között kb.30 % vannak jelen cigány etnikumhoz tartozó gyermekek, ezért az ők hátránykompenzálásuk, esélyegyenlőségük növelésére az iskola „interkultúrális oktatás magyar nyelven” című program alapján folytatja oktatásukat. E rövid értékelésből láthatjuk, hogy az iskola a gyermekek szociális hátterét figyelembevéve az egyénre szabott, egyén képességeinek megfelelő oktatással személyiségközpontú nevelési programmal látja el feladatát. Az önkormányzat elvárásaiból adódó intézményi feladatokat a két általános iskolára nézve együttesen határoztuk meg, a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola esetében a kollégiumra vonatkozó elvárásokat is figyelembe kell venni, amelyek e dokumentum 3. 5. pontjában találhatóak. A Kis Bálint Általános Iskola és Óvodának az óvodára vonatkozó elvárásokat is figyelembe kell venni, melyek e dokumentum 3.2. pontjában találhatóak. 3.3.3. Az önkormányzat elvárásait és a hozzájuk kapcsolódó általános iskolai feladatokat az alábbi táblázat tartalmazza: A fenntartó elvárása: Az általános iskola jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe Elvégzendő feladat

Eredmények

A hatékony gazdálkodás érdekében: osztálylétszámok kialakítása, férőhely kihasználtság tekintetében A taneszköz ellátottság fejlesztése

A törvény szerinti osztálylétszámok férőhely kihasználtsága a legoptimálisabb

Módszerek eljárások A tantárgyfelosztás elkészítésénél a statisztikai adatok elemzése, előrejelzések prognosztizálása, az egy pedagógusra jutó tanulók számának vizsgálata. Taneszközellátottság áttekintése. Ésszerű igények felmérése Pályázatírás a fejlesztésre

Az ellátottság közelíti a rendeletnek való megfelelést.: 2008. augusztus 31. napjáig a fejlesztési tervben foglaltak Önkormányzat minden év szerint. költségvetés készítésének időszakában a minimális

11

Felelősök Igazgató Gazdaságvezető

Igazgató Gazdaságvezető Munkaközösségvezetők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Beiskolázás időszaka, minden év októbere

Tanév kezdés előtt

Polgármesteri hivatal A költségvetés készítésének oktatási előadója és időszaka

ÖMIP

GYOMAENDRŐD eszközjegyzékre pénzügyi vonatkozó határozatában csoportvezetője foglaltakat áttekinti

A fenntartó elvárása: Az általános iskola garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást Elvégzendő feladat Eredmények Módszerek Felelősök Megvalósítás időszaka, eljárások gyakorisága, határidő Az esélyegyenlő- Egyéni bánásmód Motivációs jellegű Pedagógus közösség Tanév folyamán séget, esélyteremtést elvének felzárkóztató segítő, biztosító érvényesítése foglalkozások oktatási, nevelési Nevelőtestületi IPR működtetése formák alkalmazása egységes elv érvényesülése A tehetségekkel, és a Egyéni tanulási út Differenciált egyéni Osztályfőnökök Év közben folyamatosan hátrányos biztosított. személyiség és Szaktanárok Nyáron alkotótáborban, ha helyzetűekkel való Versenyeken készségfejlesztés Napközis nevelők van rá igény egyenrangú törődés eredményes Tanórán és tanórán kívül szereplést szakkörök és önképzőkörök szervezése

Napközbeni, napközi Nincsenek csellengő ellátás biztosítása gyermekek. A másnapi tanórákra biztosított a felkészülés

Napközis foglalkozások Napközis nevelők Tanév folyamán esetleg biztosítása. Osztályfőnökök, napközis táborban, ha van A közművelődési Szabadidő-szervező rá igény intézmény Könyvtáros tanár munkatársaival: a szabadidő hasznos eltöltése szempontjából A fenntartó elvárása: Az általános iskola a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, az átjárhatóság és a folytathatóság-továbbépíthetőség elvének érvényesítését. Elvégzendő feladat Eredmények Módszerek Felelősök Megvalósítás időszaka, eljárások gyakorisága, határidő Tankötelezettség Tanulói A gyenge képességűek Igazgató Folyamatosan teljesítése továbbhaladás, egyéni fejlesztése átjárhatóság biztosított Kommunikációs Továbbhaladáshoz Tanulási módszerek Tanítók Folyamatosan alapkészségek, szükséges tanítása Napközis nevelők értelmi, szociális alapismeretek, Csoportbontásban történő Szaktanárok képességek alapkészségek oktatás, nívócsoportos fejlesztése megfelelő szintű oktatás alkalmazása Pályaorientáció, Tanulók, szülők Intézmények Osztályfőnökök Folyamatosan pályaválasztás naprakész együttműködése Iskolai 5-8-ig minden évfolyamon segítése információkat kapnak Pályaválasztási tanácsadó pályaválasztási a lehetőségekről az Továbbtanulási orvosi felelős egyéni életpálya vizsgálat tervezéséhez, és az azzal összefüggő továbbtanulási döntéshez Intézményi Kölcsönös kapcsolat Társintézményekkel Igazgató Folyamatosan együttműködés kialakul, állandósul. szakmai tapasztalatcsere Nevelő-testület Megismerik a követelményeket. Részt vesznek egymás rendezvényein, versenyein Sikeres beiskolázás

12

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

A fenntartó elvárása: A közoktatási rendszerbe kerüléstől – óvoda, iskola – a közoktatási rendszerből kikerülésig – munkába állás, felsőoktatásba kerülés – nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulás útja; Elvégzendő feladat

Tantárgyi értékelés iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója

Eredmények

Módszerek eljárások

Felelősök

Egységes legyen Tantárgyak Igazgató intézményen belül a követelményrendszere, a tantestület módosított 2003. évi közoktatási törvény alapján LXXIX. tv. előírásai alapján

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Tanévkezdés előtt Évzáró tantestületi értekezleten

A fenntartó elvárása: A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét Elvégzendő feladat

Eredmények


Felelősök

Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése Nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint

Változó elvárásoknak Innovációs programok Munkaközösségek való megfelelés, Idegennyelvi órák, Szaktanárok alkalmazkodás informatikai, művészeti Tanítók foglalkozások Egészséges életmód Mindennapos testmozgás Igazgató Közösségi tanulói Osztálykirándulások Nevelő-testület tevékenységek. Diákönkormányzati Védőnők Szociális érzékenység tevékenységek Magatartás és Iskolaegészségügyi ellátás viselkedéskultúra megszervezése alkalmazása a Közéletiségre való nevelés mindennapi életben is a diákönkormányzat szokássá válik. munkájában A fenntartó elvárása: az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek. Elvégzendő feladat

Eredmények


Felelősök

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Folyamatosan

Folyamatosan

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő 277/1997 (XII.22) Korm.rend. szerint

A humán erőforrás Pedagógusok Továbbképzési terv, Igazgató újabb hosszú távú kompetenciájának beiskolázási terv tervének elkészítése növekedése pl: a különleges ellátást igénylőkkel és a hátrányos helyzetűek fejlesztésével foglalkozóknál A fenntartó elvárása: Az általános iskola nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. Elvégzendő feladat

Eredmények


Felelősök

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Kapcsolattartás a Egységes szemlélet Szülői értekezletek, Igazgató Tanév közben szülőkkel, alakul ki a szülői ház fogadórák, családlátogatás, Szülői munkaközösség folyamatosan fenntartóval, és az iskola között szülői fórumok vezető partnerekkel Osztályfőnökök Nevelő-testület A fenntartó elvárása: A „hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek.

13

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

Elvégzendő feladat

Eredmények

A pedagógiai program éves lebontása, önértékelési rendszer működtetése

A pedagógiai program végrehajtásának értékelése, reális helyzetkép kialakítása


Eredmények


Felelősök

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Minden év július 15.

Folyamatszabályozás, Igazgató fejlesztési területek Programkészítő minőségközpontú elemzése pedagógusok Partnerekkel való kapcsolat-tartás módjainak kidolgozása, újraértelmezése A fenntartó elvárása: Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási rendszere. Módszerek eljárások

Felelősök

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő folyamatos

Helyzetértékelés Igazgató A program Stratégiai cél meghatározás Minőségi körök tagjai működtetésével Ellenőrzési, értékelési megvalósul a vezetési, tervezési, rendszer ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása. A fenntartó elvárása:- Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémáknak a kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz Az intézményi minőségirányítási program működtetése

- Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában Elvégzendő feladat Eredmények Módszerek Felelősök Megvalósítás eljárások időszaka, gyakorisága, határidő A társadalmilag Biztosított a Hátránykompenzáció. Gyermek és ifjúságvédelmi Tanév folyamán hátrányos helyzetű képzésük, Fejlesztésüket szolgáló felelős fiatalokkal és a fejlesztésük. A speciális programok Osztályfőnök különleges ellátást gyermekek a alkalmazása. Térségi Humánsegítő igénylő tanulókkal folyamatos Együttműködés a Szolgálat való foglalkozás fejlesztések Családsegítő Szolgálat Szülő eredményeként igény munkatársaival és a esetén bejutnak a nevelési tanácsadóval. középfokú oktatási Logopédiai ellátás, intézményekbe. gyógytestnevelés biztosítása IPR működtetése Etnikai kisebbség Esélyegyenlőség Integrált oktatás Igazgató Folyamatosan oktatása, a cigány lehetőségének Speciális cigány programok Nevelő-testület tanulók hátrányos megteremtése. tervezése, átvétele szociális kulturális Felkészítés a helyzetének továbbtanulásra. csökkentése Továbbtanulásuk kiszélesítése.

14

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

3.4. A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégiumra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést. A középfokú oktatás ellátása nem tartozik az önkormányzat kötelezően ellátandó alapfeladatai közé, azonban a Képviselő-testület egyfelől nem látta biztosítottnak az intézmény működését megyei fenntartás alatt, másfelől az Önkormányzat szükségesnek tartja, hogy Gyomaendrőd Városban működjön gimnázium, hiszen egy város azoktól a szolgáltatásoktól válik várossá, melyeket a város lakói számára biztosítani tud, ezért továbbra is működteti a Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumot. Az intézmény Gyomaendrőd és vonzáskörzetében körzeti feladatot lát el. A gimnáziumban folyó nevelő-oktató munka célja, hogy kiterjessze és elmélyítse a tanulók általános műveltségét, felkészítse a tanulókat az érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányok megszerzésére, a munkába állásra. E cél elérése érdekében a gimnázium feladatának tartja, hogy a tanulók részére elsajátítható tudást közvetítsen, továbbfejlessze a kommunikációs és tanulási képességeket. A szakközépiskolai évfolyamokon folyó oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak önálló, folyamatosan fejlődő szakmai munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, felsőfokú tanulmányok megkezdésére. E célok elérése érdekében a szakközépiskolai nevelő-oktató munka feladata, hogy tegye alkalmassá a tanulókat a különböző információk közötti eligazodásra, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra, felelős döntésekre. Az intézményben csoportbontásban folyik az idegen nyelv és számítástechnikai oktatás. Ennek eredményességét a tanulók érettségi vizsgán való szereplése illetve a nyelvvizsgákon való megfelelés támasztja alá. Az intézmény fontos feladatának tartja a különböző tantárgyi versenyeken való eredményes szereplést, ezen a területen is igen szép eredményeket értek el az intézmény tanulói. Az intézmény kiemelkedően fontos feladatának tartja a felsőfokú továbbtanulásra, a felvételire való felkészítést, ezen fontos célkitűzés megvalósítását illetve megvalósulását alátámasztja az a tény, hogy az itt végzett tanulók az országos és a megyei átlagnál jóval magasabb arányban jutnak be főiskolára, egyetemre. Az intézmény 2004. szeptember 01. napjától kezdve bevezette a 9. évfolyamon az intenzív nyelvi felkészítést, amely szakmai innovációval a tanulók esélyegyenlőségét akarják biztosítani, a változó társadalmi elvárásoknak megfelelni. Az önkormányzat elvárásait és a hozzájuk kapcsolódó gimnáziumi és szakközépiskolai feladatokat az alábbi táblázat tartalmazza: A fenntartó elvárása: Az intézmény jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe Elvégzendő feladat

Eredmények


Felelősök

Költséghatékonygazdálkodás

Optimális férőhelykihasználtság. Törvény szerinti osztálylétszámok

A tantárgyfelosztás Igazgató elkészítésénél a Gazdaságvezető statisztikai adatok elemzése, előrejelzések prognosztizálása.

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Évenkénti felülvizsgálat

A beiskolázás Jó színvonalú Nyílt napok tudatos tervezése beiskolázás (kellő Iskolaismertetők számú tanuló)

Igazgató Pályaválasztási felelős

Minden novembertőlmárciusig

A taneszköz Az ellátottság ellátottság fejlesztése közelíti a rendeletnek való megfelelést.: 2008. augusztus 31. napjáig a fejlesztési tervben foglaltak szerint.

Igazgató Gazdaságvezető Munkaközösségvezetők

Tanévkezdés előtt

A humán erőforrás Pedagógusok újabb hosszú távú kompetenciájának tevének elkészítése növekedése

Taneszközellátottság áttekintése. Ésszerű igények felmérése Pályázatírás a fejlesztésre Önkormányzat minden év költségvetés készítésének időszakában a minimális eszközjegyzékre vonatkozó határozatában foglaltakat áttekinti Továbbképzési terv, beiskolázási terv

Polgármesteri hivatal oktatási A költségvetés előadója és pénzügyi készítésének időszaka csoportvezetője Igazgató

277/1997 (XII.22) Korm.rend. szerint

A fenntartó elvárása: Az intézmény garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást

15

év

ÖMIP Elvégzendő feladat

GYOMAENDRŐD Eredmények


Felelősök

Az élethosszig tartó Eredményes oktatás, tanulásra való amely buzdít a felkészítés folyamatos ismeretszerzésre


A tanulás-tudás Szaktanárok, osztályfőnökök, elismerése, távlatok Pályaválasztást segítő megmutatása az pedagógus ismeretszerzésben, az életpályákon Készségek, Sikeres érettségi Kommunikációs, értelmi, Szaktanárok. Folyamatosan képességek magas vizsga szociális, önismereti, Osztályfőnökök, szintű fejlesztése Önálló önfejlesztő, információ Szabadidő-szervező ismeretszerzési szerző és tároló előhívó Könyvtáros tanár képességgel való képességek fejlesztése rendelkezés Tehetségekkel, és a Nyelvvizsga Felkészítés a Osztályfőnökök Év közben hátrányos szorgalmazása nyelvvizsgára, Szaktanárok folyamatosan helyzetűekkel az Tanulmányi tanulmányi versenyekre etnikai kisebbséghez versenyek Differenciált személyiség tartozókkal való Csökken a és képességfejlesztés foglalkozás lemorzsolódás, Felzárkóztató biztosított az foglalkozások esélyegyenlőség A fenntartó elvárása: Az intézmény a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, az átjárhatóság és a folytathatóság-továbbépíthetőség elvének érvényesítését. Elvégzendő feladat Eredmények Módszerek Felelősök Megvalósítás eljárások időszaka, gyakorisága, határidő Átjárhatóság A közismereti tárgyak Együttműködés a település Szakmai Folyamatosan biztosítása a oktatása, szaktanárai között munkaközösségek település közép követelményei Tapasztalatcsere vezetői, szaktanárok illetve értékelése közelíti az szakközépiskolák egységességet megfelelő évfolyamai között A szakképzés A szakképzésben A szakképzési évfolyamok Igazgató Folyamatos szerkezeti és tartalmi résztvevő tanulók funkcióinak erősítése Pályaválasztási felelős változásokból adódó szaktudása Többszintű kibocsátást célok megismerése, piacképessé válik. biztosító szerkezet feladatokká bontása, kialakítása, melyben az beépítése az átjárhatóság biztosított intézmény Iskolán kívüli szakképzési munkájába. helyek A képzésben érdekelt szociális partnerekkel való együttműködés

A végzettek, Munkaügyi központok, Igazgató szakmával Pályaválasztási tanácsadók Szakmacsoport vezető rendelkezők elhelyezkedési aránya nő

Pályaorientáció, Felsőoktatási pályaválasztás segítése intézménybe sikeres felvételi Az érettségi utáni szakképzésbe való bekapcsolódás, munkába állás

Személyiségfejlesztő, Osztályfőnökök önismereti tréning Szaktanárok Pályaválasztási Pályaválasztási felelős szaktanácsadás Tájékozódás a felsőfokú felvételikkel kapcsolatban

Folyamatos

folyamatosan

A fenntartó elvárása: A közoktatási rendszerbe kerüléstől – óvoda, iskola – a közoktatási rendszerből kikerülésig – munkába állás, felsőoktatásba kerülés – nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulás útja;

16




Felelősök

Tantárgyi értékelés iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Tanévkezdés előtt Évzáró tantestületi értekezleten

Egységes legyen Tantárgyak Igazgató intézményen belül a követelményrendszere, a tantestület módosított 2003. évi közoktatási törvény alapján 79. tv. előírásai alapján A fenntartó elvárása: A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét Elvégzendő feladat

Eredmények


Felelősök

Az oktatás tartalmi színvonalának, az ismeretek átadásának fejlesztése

Kiterjedt gimnáziumi Innovációs programok Szaktanárok oktatás, Második idegen nyelv presztízserősítés Felkészítés a különböző vizsgákra A fenntartó elvárása: az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek. Elvégzendő feladat

Eredmények


Felelősök


Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő 277/1997 (XII.22) Korm.rend. szerint

A humán erőforrás Pedagógusok Továbbképzési terv, Igazgató újabb hosszú távú kompetenciájának beiskolázási terv tevének elkészítése növekedése pl: a különleges ellátást igénylőkkel és a hátrányos helyzetűek fejlesztésével foglalkozóknál A fenntartó elvárása: Az intézmény nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. Elvégzendő feladat

Eredmények


Felelősök

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Kapcsolattartás a Egységes szemlélet Szülői értekezletek, Igazgató Tanév közben szülőkkel, alakul ki a szülői ház fogadórák, családlátogatás, Szülői munkaközösség folyamatosan fenntartóval, és az iskola között szülői fórumok vezető partnerekkel Osztályfőnökök Nevelő-testület A fenntartó elvárása: A „hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek. Elvégzendő feladat

Eredmények


Felelősök

A pedagógiai program éves lebontása, önértékelési rendszer működtetése

A pedagógiai program végrehajtásának értékelése, reális helyzetkép kialakítása

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Minden év július 15.

Folyamatszabályozás, Igazgató fejlesztési területek Programkészítő minőségközpontú pedagógusok elemzése Partnerekkel való kapcsolattartás módjainak kidolgozása, újraértelmezése A fenntartó elvárása: Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási rendszere.

17



A program működtetésével megvalósul a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása. A folyamatos, Pontos ismeret az évenként tervezett eredményességről, belső ellenőrzés, haladási irányokról, a mérés, értékelés pedagógusok munkájáról Az intézményi minőségirányítási program működtetése


Felelősök

Helyzetértékelés Igazgató Stratégiai cél meghatározás Minőségi körök tagjai Ellenőrzési, értékelési rendszer

Szaktárgyi és attitűd Igazgató mérések értékelése Tanórai munkák, választható foglalkozások ellenőrzése, értékelése


folyamatos

Az intézménynek a kollégiumra vonatkozó elvárásokat is figyelembe kell venni, melyek e dokumentum 3.5 pontjában találhatóak.

18

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

3.5 Kollégiumi feladatellátással kapcsolatos fenntartói elvárások illetve a megfogalmazott elvárásokhoz kapcsolódó feladatok Városunkban két közoktatási intézmény lát el kollégiumi feladatokat is: -Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, -Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában a külterületen élő és rossz szociális körülmények között lévő gyermekek számára biztosítunk ellátást, ahol hangsúlyt kap a tanulási motiváció fejlesztése és a szocializáció elősegítése. A diákotthonban dominál az egyénre szabott szaktárgyi segítségadás, könyvtárhasználatának szokássá tétele, beszédzavarok javítása logopédussal együttműködve. Fontos az esztétikus környezet nevelő hatása, sportolási lehetőség megteremtése, a kultúrált szabadidő eltöltésének lehetősége. Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola Kollégiumának alapvető feladata Gyomaendrőd vonzáskörzetéből az intézményben tanulók elhelyezése. A Kollégium segítse elő a tanulók önálló életkezdését, a tanulmányi munkájukat segítse, a kollégiumi életben érvényesüljön a demokratizmus, biztosítsa a szabadidő hasznos eltöltését sport, kulturális területen. A két ellátandó feladat alapvetően az ellátott tanulók életkorában különbözik egymástól. Azonban az önkormányzat által megfogalmazott elvárások és az abból adódó intézményi feladatok mindkét kollégiumra egységesen megfogalmazhatóak. Az önkormányzat elvárásait és a hozzájuk kapcsolódó kollégiumi feladatokat az alábbi táblázat tartalmazza A fenntartó elvárása: Az intézmény jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe Elvégzendő feladat

Eredmények


Felelősök

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Évenkénti felülvizsgálat Hosszabb távú tervezés

Törekedni kell a A nyári szünet idején A szorgalmi időn túli Igazgató kollégium saját is használják- kihasználtsági formák Gazdasági felelős bevételeinek kiadják, bérbe adják megteremtése növelésére, a a kollégiumot hatékony működésre A fenntartó elvárása - Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémáknak a kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz - Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában Elvégzendő feladat Eredmények Módszerek Felelősök Megvalósítás eljárások időszaka, A bennlakásos A személyi és tárgyi Kötelező tanulási Kollégium-vezető Folyamatos intézmény speciális feltételek a minőséget időcsoportos foglalkozás Nevelő tanárok pedagógiai programhoz szolgálják ( komfortosság, Választható szabad idős igazodó feltételeinek otthonosság) A diákotthon foglalkozások megteremtése, javítása valóban a diákok otthona Szakkörök legyen A tanulókkal való egyéni személyes foglalkozás A pedagógiai Kollégiumi Szokásrendszer kialakítása: Igazgató Folyamatos programban elfogadott diákönkormányzat -Egészséges életmód Nevelőtanárok nevelési feladatok működtetése -Magatartás és viselkedés- Diákönkományzati végrehajtása Nevelőtanár-diák viszony kultúra tagok, vezetője Sajátos nevelési a kölcsönös bizalmon -alkalmazkodás feladatok színvonalas alapul -közéletiségre nevelés megvalósítása Tehetséggondozás, Tanulási idő hatékony Tanulás tanítása Nevelő-tanárok Folyamatosan hátránykompenzáció kihasználása Egyéni tanulási módszerek Esélyegyenlőség Egyéni személyes kialakítása megadása napirend kialakítása Kulturális és Személyiségfejlesztés Időbeosztás sporttevékenység Szabadidő hasznos eltöltése

19

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

3.6. Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működésével kapcsolatosan megfogalmazott elvárásokhoz kapcsolódó intézményi feladatok A Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézményben folyó oktató nevelő munka a művészetek megszerettetésén túl, a tehetségek kibontakoztatását szolgálja a hat és huszonkettő év közötti korosztálynak. A négy művészeti ágon belül – zene-, tánc, képző-, színművészet – a képzés színvonalának emelésével biztosítja az eredményes oktatást. Az intézmény 2007. elnyerte kiválóra minősített címet. -

Kiemelt feladatok az alapfokú művészetoktatás területén: A kiválóra minősített címhez tartozó szakmai színvonal megtartása minél több gyermek váljon művészetszerető, művészetpártoló emberré, a tehetségek kibontakoztatása, fejlesztése, a településen lehetőséget biztosítsunk minden művészeti terület megismerésére és az alapfokú ismeretek elsajátítására,

Az önkormányzat elvárásait és a hozzájuk kapcsolódó intézményi feladatokat az alábbi táblázat tartalmazza A fenntartó elvárása: Az intézmény jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe Elvégzendő feladat

Eredmények

KöltségTörvény hatékonygazdálko-dás osztálylétszámok


Felelősök

szerinti A tantárgyfelosztás Igazgató elkészítésénél a statisztikai Gazdaságvezető adatok elemzése, előrejelzések prognosztizálása.

Tanulói növendéki Növekvő tanulói létszám Iskolaismertető bázisuk megőrzése, egyéni és csoportos Kapcsolattartás a helyi szélesítése képzésben oktatási, nevelési intézményekkel Nyílt órák, hangszerbemutatók óvodákban, iskolákban Eszköz-ellátás Tárgyi feltételek Hangszerállomány, Igazgató áttekintése biztosítottak a művészeti beszerzés, frissítés, javítás Gazdasági vezető képzéshez A fenntartó elvárása: Az intézmény garantálja aminőségi, a tanulók fejlődését segítő nevelést, oktatást. Elvégzendő feladat

Eredmények


Felelősök

Pedagógiai programjuknak megfelelő feladatellátás Tehetséggondozási, képesség-fejlesztési személyiség-fejlesztési feladataik ellátása

Zene-, tánc-, képző- és színművészeti képzés

Egyéni és csoportos foglalkozások sokszínű kínálata

Igazgató


Egyeztetett időpontokban

Tanévkezdés folyamatos

előtt,


Minden növendék Felkészítés hangszeres, Pedagógusok Folyamatosan tehetségének, képességének képzőművészeti, megfelelően sikereket ér el táncművészeti települési az önmaga választotta megyei, országos művészeti ágban versenyekre Felsőfokú tanulás Kapcsolat más települések biztosított hasonló intézményeivel Előadásokkal, Részt vesznek műsorok, Helyi művelődési házban Igazgató Adott eseményre kiállításokkal továbbra ünnepségek szervezésében zenetanári, növendéki készülve is színesítsék a koncertek, műsorok, település kulturális megemlékezések életét A fenntartó elvárása: Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási rendszere.

20

ÖMIP

GYOMAENDRŐD


Eredmények


Felelősök

Az intézményi minőségirányítási program működtetése

A program működtetésével megvalósul a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása.

Helyzetértékelés Igazgató Stratégiai cél meghatározás Minőségi körök tagjai Ellenőrzési, értékelési rendszer

A folyamatos, évenként tervezett belső ellenőrzés, mérés, értékelés

Pontos ismeret az eredményességről, haladási irányokról, a pedagógusok munkájáról

Szaktárgyi és attitűd Igazgató mérések értékelése Tanórai munkák, választható foglalkozások ellenőrzése, értékelése


folyamatos

3.7. Térségi Humánsegítő Szolgálat működésével kapcsolatosan megfogalmazott fenntartói elvárások és az abból adódó intézményi feladatok A Gyomaendrőd-Hunya-Csárdaszállás Intézményi Társulás 2006. szeptember 01. napjától a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola mellett a Városi Családsegítő Központ fenntartásáról is gondoskodik. Az intézmény átszervezése nem érinti az eddig ellátott feladatokat és az intézmény működési területét. Az intézmény szolgáltatásait a tagönkormányzatok közigazgatási területén biztosítja. Az intézmény hivatalos neve: Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Az intézmény rövidített neve: Térségi Humánsegítő Szolgálat Az intézmény a Családsegítő Szolgálat tevékenységi körében közreműködik a családok szociális, mentálhigiénés és életvezetési problémáinak feltárásában, gondoskodik a befolyásoló okok megszüntetéséről, megoldási javaslatot készít, és segítséget nyújt: nevelési, pszichológiai, egészségügyi, életvezetés, jogi tanácsadás keretében. Részt vesz az egyének és családok kapcsolatkészségének javításában, folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területen élő lakosok szociális helyzetét. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, a gyermekjóléti szolgáltatásnál és a gyermekjóléti szolgálatnál meghatározott feladatokat látja el: a gyermekek védelmét, egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítését.. Az intézmény alaptevékenységként ellátja még a pedagógiai szakszolgálatokból a következő feladatokat: Nevelési tanácsadás: Feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Iskolaérettségi vizsgálat. Feladat: szakértői vélemény keretében szakértői javaslatot tenni a gyermek óvodai nevelésére, beiskolázására, rehabilitációs célú foglalkoztatására. Logopédiai ellátás: A logopédia szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi, kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzése és gyógyítása. Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. A fenntartó elvárása, hogy településünkön minden rászoruló gyermek segítséget kapjon mentális problémáinak kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz, illetve, hogy a gyermek és ifjúságvédelem hatékonyan működjön városunkban. A Térségi Humánsegítő Szolgálat feladata, hogy hatékonyan együttműködjön a közoktatási intézményekkel, az együttműködés célja, hogy minden gyermek értelmi képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön településünkön. Az önkormányzat elvárásait és a hozzájuk kapcsolódó intézményi feladatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

21

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

A fenntartó elvárása: Az intézmény jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe Elvégzendő feladat

Eredmények


Felelősök

Költséghatékonygazdálkodás

Törvény szerinti csoportkialakítás

Statisztikai adatok elemzése

intézményvezető pénzügyi osztály vezetője

A vizsgálati és habilitációs/ rehabilitációs órák aránya nem változik

Kapcsolattartás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal és a helyi oktatási-nevelési intézményekkel

intézményvezető

Egyeztetett időpontokban

A tanköteles korú képességeiknek megfelelően lehetőséget kapnak az integrált és szegregált nevelésreoktatásra

A gyermek, ill. tanuló ellátásáról a továbbiakban a nevelési tanácsadás, óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, a kollégium nevelés és oktatás keretében kell gondoskodni

intézményvezető

folyamatos

Tárgyi feltételek adottak

Beszerzés, javítás és pályázati formában

Habilitációs/ Rehabilitációs célú foglalkozásokon résztvevők számának stagnálása - beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermekek a résztvevői ezeknek a foglalkozásoknak A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével” küzdenek. Eszközellátás biztosítása

intézményvezető pénzügyi osztály vezetője A fenntartó elvárása: Az intézmény garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését segítő nevelést, oktatást Elvégzendő feladat Eredmények Módszerek, Felelősök eljárások Feladatainak ellátásához – az iskolai tanév rendjéhez igazodó – munkatervet készít Habilitációs/rehabilitációs célú foglalkozások biztosítása - beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermekek a résztvevői ezeknek a foglalkozásoknak Rendezvényeikkel továbbra is szolgálják a városban a hasznos, kulturált szabadidő eltöltést


Tanévkezdés előtt, folyamatos Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő folyamatosan

Nevelési tanácsadás, Logopédiai ellátás

Egyéni és mikrocsoportos foglakozások megszervezése

intézményvezető

Hátrányok leküzdése, csökkentése

Sindelar program, Frostig program, Korai fejlesztő program, Ayres terápia, Logopédiai terápiák, Pszichés vezetés Komplex programok együttes alkalmazása Interkultúrális értékek átadása,

(gyógy)pedagógusok pszichológus

Folyamatosan

intézményvezető

Adott eseményre készülve

Családi Nap évenkénti megszervezése, Nyári napközis táborok működtetése, Játszóház

22

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

A fenntartó elvárása: Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémáknak a kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz Elvégzendő feladat Eredmények Módszerek Felelősök Megvalósítás Eljárások időszaka, gyakorisága, határidő Minden gyermek Az óvodáskor végére elérik az Iskolaérettségi Pedagógiai Folyamatos általában képességének megfelelő iskolai munkához szükséges vizsgálat szakszolgálat ősszel és tavasszal az iskolatípusba kerülve fejlettséget. A szülő és az Folyamatos munkatársai iskolai beiratkozás teljesítse tankötelezettségét óvodai nevelőtestület kérése együttműködés az előtt. szerint az iskolaérettségi óvodákkal vizsgálat minden esetben történjen meg Pszichés problémával küzdő Pszichológiai tanácsadás Pszichés vezetés Intézményvezető Folyamatos gyermekek feltérképezése Exploráció pszichológus A fenntartó elvárása:- Az intézmény rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz. - Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában Elvégzendő feladat Eredmények Módszerek Felelősök Megvalósítás eljárások időszaka, gyakorisága, határidő Intézményi együtt Kölcsönös kapcsolat Szakmai Pedagógiai szakszolgálat Tanév folyamán működés az egymásra kialakulása, állandósulása. tapasztalatcsere, nyílt munkatársai folyamatos épülő intézmények Megismerik a napok rendezése között követelményeket, részt vesznek egymás rendezvényein. A fenntartó elvárása: Az intézmény nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. Elvégzendő feladat

Kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, partnerekkel

Eredmények


Felelősök

a Széleskörű segítségnyújtás a családoknak, ide értve a gyermekjóléti, családsegítő szolgálat szolgáltatás körében megvalósuló eredményeket is


A Térségi Humánsegítő Térségi Szolgálat által nyújtott Humánsegítő szolgáltatásokról folyamatos Szolgálat vezetője, tájékoztatás munkatársai Partneri elégedettség mérései, értékelése A fenntartó elvárása: Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási rendszere. Elvégzendő feladat

Eredmények

A program működtetésével megvalósul a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása. A folyamatos, Pontos ismeret az évenként tervezett eredményességről, haladási belső ellenőrzés, irányokról, a pedagógusok munkájáról Az intézményi minőségirányítási program működtetése


Felelősök

Helyzetértékelés Intézményvezető Stratégiai cél meghatározás Ellenőrzési, értékelési rendszer Foglalkozások értékelése

23

ellenőrzése, Intézményvezető


folyamatos

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

3.8. A közoktatás rendszerét érintő más ágazatokkal való kapcsolat Közművelődési ágazatával való kapcsolat A közművelődési intézmények a gyermekek, fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésében azokat a tevékenységeket vállalják fel, amelyeket az iskola már nem tud felvállalni. Városunkban az óvodák, iskolák a nagyobb rendezvényeiket a művelődési házakban tartják. Az oktatási intézmények számítanak a könyvtárra, a könyvtárral való együttműködést, kapcsolattartást fontosnak tartják a tanulói gyűjtő-, kutatómunkák, kötelező – ajánlott olvasmányok, tanulmányi versenyekre való felkészülés, szakdolgozat írásánál. A közművelődési és közoktatási intézmények együttműködésének módját az adott intézmények vezetői határozzák meg. Az együttműködés dokumentálható ütemterv készítésével, melynek az a célja, hogy nyomon követhetők legyenek a megállapodások, tevékenységek, felelős személyek, határidők. Az ütemterv értékelésekor látható lesz az együttműködés eredményessége, illetve az, hogy hol-mit-miért kell változtatni. Munkaerő-gazdálkodási ágazattal való kapcsolat Az önkormányzat képviselő-testülete határozza meg a közoktatási intézményekben dolgozók létszámát, fenntartói elvárás, hogy az intézmény racionális munkaerő-gazdálkodást valósítson meg. Az általános és középiskolák fontos feladata a tanulók továbbtanulásának, illetve munkába állásának segítése, pályaválasztás előkészítése. E feladat megvalósításában a munkaügyi központ „állásbörze” rendezésével, információkkal segíti a végzős tanulókat a továbbtanulási, munkavállalási lehetőségekről. Az együttműködés módját az intézményvezetők határozzák meg. Az együttműködés dokumentálható ütemterv készítésével, melynek az a célja, hogy nyomon követhetők legyenek a megállapodások,, tevékenységek, felelős személyek, határidők. Az ütemterv értékelésekor látható lesz az együttműködés eredményessége, illetve az, hogy hol-mit-miért kell változtatni. Egészségügyi ágazattal való kapcsolat Az együttműködés tartalma: a rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésének, működtetésének segítése az óvodában, a tankötelezettség végéig az általános iskolában, középiskolában a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. sz. melléklete és a Közoktatási tv. 41.§. (5) bekezdése alapján. Az együttműködés során az éves ütemterv elkészítése az egészségügyi vizsgálatokról, időpont, korosztály, vizsgálati cél, védőoltások megjelölésével. Az ütemtervben pontosan meg kell határozni, hogy a védőnőnek, az iskolaorvosnak illetve az intézménynek mi a feladata. Az ütemtervben fel kell tüntetni a kötelező szűrések időpontját a szűrésre kötelezettek körét. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolat Az együttműködés során meg kell valósítani a gyermek és ifjúságvédelmi rendszer hatékony működtetését. E területen folyamatos kapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani a közoktatási intézmény vezetőjének a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Csoportjával (a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek részére adandó térítési díj és tankönyvtámogatás ), illetve a Térségi Humánsegítő Szolgálat gyermekvédelemmel foglalkozó munkatársaival a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése, nyilvántartása a fokozottabb gondoskodás, segítség érdekében. Az együttműködés dokumentálásának módja egy olyan komplex adatbázis elkészítése, folyamatos karbantartása, amelyből folyamatosan kigyűjthető és felhasználható a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos intézkedés, segítség fajtája, a felelősök szervezete, személye és a nyomon követés módja. Szociálpolitikai ágazattal való kapcsolat Az együttműködés során a gyermekek, és tanulók esélyegyenlőségét biztosítani kell, minden gyermek járjon óvodába, tankötelezettségének minden tanuló eleget tudjon tenni, támogatni kell a kisebbségi oktatást, tanulási nehézségek, kudarcok miatt ne legyen iskolarendszert elhagyó tanuló. E cél elérése érdekében az érintett szervezetek képviselőinek: az intézmény igazgatóinak, gyermek és ifjúságvédelmi felelősöknek, hivatal ügyintézőinek az érintett gyermekek, tanulók fejlődésének lehetőségét saját területükön kell biztosítaniuk.

24

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

4. A minőségfejlesztési rendszer: Intézmény fenntartói ellenőrzési terv A fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzés rendje Gyomaendrőd Város önkormányzati közoktatási intézményeinek fenntartója a Képviselő-testület, képviseli a Polgármester. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola és a Térségi Humánsegítő Szolgálat fenntartója GyomaendrődCsárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás, képviselője: Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. A társulás működésére, a közösen fenntartott intézménnyel kapcsolatos hatáskörök gyakorlására vonatkozó szabályozások a társulási megállapodásban részletesen szabályozva vannak. A megállapodás egy példánya a minőségirányítási program 3. számú mellékletét képezi A Képviselő-testület Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményezi, és javaslatot tesz az oktatást érintő kérdésekben. A fenntartói irányítás jogkörét a többször módosított 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 102, 103, 104. §-ai határozzák meg. Az önkormányzat Polgármesteri Hivatalának vezetője a Jegyző. Törvényességi felügyeletet gyakorol a törvényben szabályozott esetekben. A Jegyző irányítása alatt működő Intézményfelügyeleti Iroda oktatási ügyintézője tarja a kapcsolatot az intézmények vezetésével és készíti elő az irányítással kapcsolatos ügyeket, jegyzői megbízás alapján végzi a törvényességi ellenőrzést. Az intézmények gazdálkodását a Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Osztálya felügyeli. Az önkormányzati minőségirányítási program jelen szakasza foglalja magában a minőségfejlesztési rendszert, a különböző területeken végzett fenntartói ellenőrzések leszabályozásával, ütemterv készítésével. A közoktatásról (Kt.102.§.) és az önkormányzatokról (Ötv.)szóló törvény értelmében a fenntartó joga és kötelessége, hogy figyelemmel kísérje a nevelési –oktatási intézményekben folyó munkát. A fenntartó által végzett ellenőrzéseket négy csoportra bontva tárgyaljuk, a tevékenység jellegének megfelelően: - Fenntartói irányításból adódó feladatok - Szakmai ellenőrzés - Törvényességi ellenőrzés - Pénzügyi ellenőrzés

25

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

4.1. Fenntartói irányításból adódó feladatok Feladat megnevezése Meghatározza az intézmények költségvetését

Önkormányzati rendeletben meghatározza a kérhető költségtérítés és tandíj szabályait, az adható kedvezmények feltételeit. Az óvodai és általános iskolai beíratás időpontjának meghatározása

Megbízza az intézményvezetőjét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat Igazgatói kinevezéssel kapcsolatos pályázati kiírás előkészítése, az eljárás lefolytatása Engedélyezi a közoktatási intézmények nyári nyitva tartásának szüneteltetését

Elintézésének időpontja, határidő A Költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelően

A rendelet rendszeres felülvizsgálata: minden év júniusában illetve szükség szerint a törvényi változásokat követve

Helyszíni ellenőrzések

Döntés előkészítésében részt vesz a pénzügyi csoportvezetője, oktatási ügyintéző. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság illetve a Városfenntartó és Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság valamint a Humánpolitikai Bizottságok véleményező hatáskörükben eljárva megtárgyalják a költségvetést, majd a tervezet a bizottsági javaslatokkal kiegészülve kerül a testület elé. Képviselő-testület rendeletet alkot költségvetés elfogadásáról. Döntés előkészítője: jegyző, oktatási ügyintéző A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság valamint az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményező hatáskörükben eljárva megtárgyalják, majd a tervezet a bizottsági javaslattal kiegészülve kerül a testület elé. Döntést hozó szerv: Képviselő-testület

A Közoktatásról szóló törvény 66.§.(4) bekezdése alapján dönt az időpontról minden év februári Képviselő-testületi ülésen

Döntés előkészítője: oktatási ügyintéző egyeztetve az oktatási intézmények vezetőivel Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményező hatáskörében eljárva megtárgyalja, majd a tervezet a bizottsági javaslattal kiegészülve kerül a testület elé. Döntéshozó szerv: Képviselő-testület A vezetői megbízás lejártát Döntés előkészítő: jegyző, oktatási ügyintéző megelőző decemberi képviselőA Humánpolitikai valamint az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, testületi ülésen a pályázat kiírásáról Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottságok véleményező döntés hatáskörükben eljárva megtárgyalják, majd a tervezet a bizottsági javaslattal kiegészülve kerül a testület elé. Döntéshozó szerv: Képviselő-testület Minden év júniusi képviselőtestületi ülésen

Óvodáskorú A kérelmet követő képviselőgyermekek diákotthoni testületi ülés elhelyezésének engedélyezése Meghatározza az adott évben indítható óvodai, iskolai csoportok, osztályok számát, illetve engedélyezi a csoportok maximális létszámától való eltérést Az intézmények tantárgyfelosztásának, órarendjének elfogadása

Hatáskör, döntésre jogosult személy vagy szerv neve

Minden év augusztusi Képviselőtestületi ülésen.

Döntés előkészítésében részt vesz: oktatási ügyintéző Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményező hatáskörében eljárva megtárgyalja, majd a tervezet a bizottsági javaslattal kiegészülve kerül a testület elé. Döntéshozó szerv: Képviselő-testület Döntés előkészítésében részt vesz: oktatási ügyintéző Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményező hatáskörében eljárva megtárgyalja, majd a tervezet a bizottsági javaslattal kiegészülve kerül a testület elé. Döntéshozó szerv: Képviselő-testület Döntés előkészítésében részt vesz: jegyző, oktatási ügyintéző Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményező hatáskörében eljárva megtárgyalja, majd a tervezet a bizottsági javaslattal kiegészülve kerül a testület elé. Döntéshozó szerv: Képviselő-testület

Minden év októberében az intézményvezetők elkészítik és bemutatják.

A fenntartó képviseletében eljáró polgármester aláírásával válik elfogadottá. A költségvetés tervezésekor a pénzügyi csoport használja fel a tantárgyfelosztásban szereplő adatokat

Minden év október hónap::

Az ellenőrzésben részt vesz: polgármester, jegyző, Pénzügyi és

26

ÖMIP

GYOMAENDRŐD -

Kis Bálint Általános Iskola és Gazdasági Bizottság, Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság Óvoda Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Térségi Humánsegítő Szolgálat Közhasznú társaságok fenntartásában működő óvodák.

27

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

4.2. Szakmai ellenőrzés A fenntartó az intézmények nevelési, pedagógiai programjának végrehajtását a szakmai munka eredményességét ellenőrzi. Az intézmény szakmai munkájának értékelésének alapja: -külső közoktatási szakértői vélemény -Az OKÉV vagy a területi pedagógiai szolgáltatók által végzett mérések eredményei -az érettségi vizsga eredményei -Az intézményvezető által készített beszámoló -iskolaszék véleménye Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint a közoktatási intézmények fenntartója az alábbiak szerint tervezi a közoktatási intézményei szakmai munkájának ellenőrzését: 4.2.1. Átfogó négyévente megvalósuló szakmai ellenőrzés A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX.. tv 102. § (2) bekezdésének d) pontjában előírtaknak megfelelően a közoktatási intézmények szakmai ellenőrzését négyévente az Országos Szakértői jegyzékben szereplő szakértő bevonásával végzi el. A szakértő által elvégzett átfogó minden önkormányzati fenntartású intézményre kiterjedő ellenőrzést a 2011/2012 tanévben tervezi elvégeztetni, melynek pénzügyi fedezetét a 2012. évre szóló költségvetés tervezésekor beállítja a költségvetésbe. Az átfogó ellenőrzés alapját az oktatási intézmények által készített éves intézményi beszámolók adják (2007/2008-as, a 2008/2009-es, a 2009/2010-es és a 2010/2011-es tanévről készített beszámolók) A szakmai ellenőrzés a KMD modell tartalma szerint valósul meg. A KMD modell egy a közoktatásban újszerű, az intézmény teljes működését áttekintő önértékelési módszer és a hozzá kapcsolódó modell, e modell alapján állítottuk össze az intézményvezető által elkészítendő intézményi beszámoló kötelező tartalmi elemeit, és e modellhez igazítjuk a külső szakértő által elvégzendő ellenőrzést, értékelést is. A KMD Modell kilenc kritériumból áll, amelyek két nagyobb tematikus egységre, az Adottságokra és az Eredményekre bonthatók. Az alább felsorolt kilenc kritérium összességében, de külön-külön is a külső szakértő ellenőrzése alá vonható. Az hogy a külső szakértő egy vagy az összes kritérium alapján vizsgálja meg az adott intézményt, az adott év gazdasági helyzetétől, illetve az éves beszámolókból leszűrhető fejlesztendő területektől függővé tehető. A kritériumok a következők: 1. Vezetés 2. Stratégia 3. Emberi erőforrások 4 Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások 5. Folyamatok 6. A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények 7. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények 8. Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 9. Kulcsfontosságú eredmények 4.2.2. Évente megvalósuló szakmai ellenőrzési tevékenység A) A közoktatási intézmények vezetői minden év július 15. napjáig, a Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium intézményvezetője minden év augusztus 31. napjáig beszámolót készítenek az intézmény megelőző tanévben elvégzett szakmai munkájáról., a beszámolóhoz mellékelni kell az iskolaszék véleményét is. Az intézményvezető beszámolója egyben önértékelés is: az intézmény alapdokumentumaiban, pedagógiai programjában megfogalmazott célok, feladatok összehasonlítása a tényleges működéssel, a pedagógiai tevékenység eredményességével. Az intézményi beszámoló -a két általános iskola és a gimnázium esetében - kötelező tartalmi elemeit az ÖMIP 2. számú melléklete tartalmazza. A Városi alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Térségi Humánsegítő Szolgálat tekintetében az intézményi beszámoló kötelező tartalmi elemeit a program 3. valamint 4. számú melléklete tartalmazza. A Térségi Humánsegítő Szolgálat a nevelési év végén a többi közoktatási intézmény beszámolójával egy időben a pedagógiai szakszolgálat körében elvégzett tevékenységéről számol be, mert ezen tevékenységi kör szorosan a nevelési illetve oktatási évhez kapcsolódik. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálat körében elvégzett tevékenységekről a beszámolási kötelezettsége az adott naptári évet követő év január 31. napja. A beszámolók értékelése, elfogadása a hivatal oktatási ügyintézőjének előkészítő munkája után a Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményező hatáskörébe, majd a bizottság javaslatával kiegészülve a döntés meghozatala a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

28

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

B) A közoktatási megállapodás keretében működő óvodák évente egy alkalommal kötelesek beszámolni a Képviselőtestületnek az elmúlt évben végzett munkájukról. A beszámolókat az iskolák beszámolóihoz igazodva minden nevelési év végén kell elkészíteni július 15. napjáig. A beszámolók kötelező tartalmi elemeit az ÖMIP 5. számú melléklete tartalmazza. A beszámolók értékelése, elfogadása a hivatal oktatási ügyintézőjének előkészítő munkája után a Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményező hatáskörébe, majd a bizottság javaslatával kiegészülve a döntés meghozatala a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. 4.3. Törvényességi ellenőrzés A fenntartó kötelessége az intézményei számára a törvényesség biztosítása, mely tevékenység kiterjed a működés és a döntéshozatal, a belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartására, a mulasztások, intézkedések felülvizsgálatára. A törvényességi ellenőrzés jegyzői hatáskörébe tartozó feladatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Feladat Ellátja a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos intézkedéseket, ezen belül nyilvántartást vezet az iskolai előkészítésre kötelezett, tanköteles gyermekekről. A nyilvántartást megküldi a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerinti óvodának, iskolának. Bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség teljesítését Elbírálja a Közoktatási tv. 83.§ (4) bekezdésében foglalt kérelmeket

Elintézés időpontja, határidő Minden év április –május, június illetve a tankötelezettség teljesítésének figyelemmel kisérése folyamatos

A kérelmet követően az Államigazgatási eljárás általános szabályai szerint. Tájékoztatja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot arról, hogy melyik az Minden év január 31. napjáig az intézmény, amelyik rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel 4.3.1. Átfogó négyévente megvalósuló törvényességi ellenőrzés A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX.. tv 102. § (2) bekezdésének d) pontjában előírtaknak megfelelően a közoktatási intézmények törvényességi ellenőrzését négyévente az Országos Szakértői jegyzékben szereplő szakértő bevonásával végzi el. A szakértő által elvégzett átfogó minden önkormányzati fenntartású intézményre kiterjedő ellenőrzést a 2011/2012 tanévben tervezi elvégeztetni, melynek pénzügyi fedezetét a 2011. évre szóló költségvetés tervezésekor beállítja a költségvetésbe. Az átfogó törvényességi ellenőrzés az alábbi területre tejed ki: Ellenőrzési terület

Tartalma

Tanügyi dokumentumok ellenőrzése Alapító okiratok -Tevékenységi kör felülvizsgálata: ellátandó feladatok megszüntetése vagy bővítése alkalmából felülvizsgálata, módosítása SZMSZ módosításainak -jogszabályok vagy szervezeti működési változások jóváhagyása -pedagógiai program, feladat módosításakor felülvizsgálat Házirend módosításainak koherens legyen az alapdokumentumokkal jóváhagyása Naplók: A megtartott órák bizonylatának számít. Az ellenőrzés kiterjed a tanulói hiányzások vezetésére, naplóvezetés ellenőrzésére a helyi szabályozásnak megfelelően, osztályozási részben a tanuló adatok, osztályzatok, záradékok, napló megnyitása, aláírások, bélyegző Tanulói Nyilvántartás Megfelelő formanyomtatványok szerint. Diákigazolványok érvényesítéséről szóló dokumentumok Vizsgák dokumentumai A központi és helyi szabályozásnak megfelelően Anyakönyvek/Törzskönyv Összhangban állnak-e egymással Bizonyítványok Foglalkozási naplók, A megtartott foglalkozások bizonylatának számít, tanulói hiányzások vezetése Helyettesítési naplók Irattár Az iktatás rendje (előírásoknak megfelelően), az iratkezelés, a selejtezés a helyi szabályozásnak megfelelően tanulógyermekbalesetek

és Segíti és ellenőrzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére irányuló tevékenységet

29

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

Munkáltatói dokumentumok ellenőrzése Személyi anyagok Tartalmuk ellenőrzése Továbbképzési terv/ A hatályos szabályozásnak megfelelő tartalommal és formában Beiskolázási terv végrehajtása Feladatok végrehatásában a döntések előkészítésében részt vesz a jegyző, és az oktatási ügyintéző, véleményező, javaslattevő hatáskörében eljár a Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság, a döntést hozó szerv a Képviselőtestület. 4.3.2. Évente megvalósuló törvényességi ellenőrzési tevékenység A Képviselő-testület évente törvényességi ellenőrzés keretén belül az alábbi területeken végez el ellenőrzést: Ellenőrzési terület

Tartalma

Tanügyi dokumentumok ellenőrzése Naplók: A megtartott órák bizonylatának számít. Az ellenőrzés kiterjed a tanulói hiányzások vezetésére, naplóvezetés ellenőrzésére a helyi szabályozásnak megfelelően, osztályozási részben a tanuló adatok, osztályzatok, záradékok, napló megnyitása, aláírások, bélyegző Tanulói Nyilvántartás Megfelelő formanyomtatványok szerint. Diákigazolványok érvényesítéséről szóló dokumentumok tanulóés Segíti és ellenőrzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére gyermekbalesetek irányuló tevékenységet Az ellenőrzéseket végzi az oktatási ügyintéző, az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít a Képviselő-testület részére, a döntés előtt az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményező hatáskörében eljárva javaslatot tesz, a tájékoztató a bizottsági javaslattal kiegészülve kerül a Képviselő-testület elé, mely szerv dönt a tájékoztató elfogadásáról, az esetleges korrekciók végrehajtásáról. Abban az évben melyben az adott intézményre nézve megvalósul az átfogó törvényességi ellenőrzés, az magában foglalja az éves törvényességi ellenőrzést is. 4.3.3. A nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények törvényességi ellenőrzésének rendje A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 80. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. A jegyző hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározattak szerint működteti-e az intézményt (Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Óvodák) A hatósági ellenőrzések ütemtervét a jegyző a Katolikus Iskola esetében négy évente, az Óvodák esetében két évente elvégzendő feladatként állapítja meg. 4.3.4. Közhasznú társaságok fenntartásában működő Óvodák átfogó szakmai és törvényességi ellenőrzése külső közoktatási szakértő bevonásával. A külső közoktatási szakértő által végzett szakmai és törvényességi ellenőrzésre négyévente kerül sor. Az első ellenőrzés időpontja: 2008/2009-es tanév II. féléve. A szakmai és törvényességi ellenőrzés során a vizsgálat térjen ki az alábbi területekre: - A nevelési program végrehajtása hogyan valósul meg a gyakorlatban - gyermekek személyi naplójának vezetése, - iskolaérettségi vizsgálatok, - DIFER mérés, - egészséges életmódra nevelés, - kapcsolattartás (Óvodák, iskolák, szülők, Városi Családsegítő Központ, gyermekorvos-védőnő, Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő- testület,) - Alap dokumentumok vizsgálata Koherencia az alapító okirat és feladatellátás között Belső szabályzatok - pedagógiai program, - intézményi minőségirányítási program, - SZMSZ, - házirend, - munkaterv - tárgyi feltételek.

30

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

Tanügyigazgatási dokumentációk megléte, vezetése Tanulói nyilvántartás (beírási napló) Tanulókkal kapcsolatos ügyintézés dokumentumai Gyermekbalesetek Irattár Munkáltatói dokumentumok Személyi feltételek biztosítása a törvényi előírásoknak megfelelő-e Személyi anyag Továbbképzés, Humánerőforrás helyzete” 4.4. Pénzügyi ellenőrzés A gazdálkodás ellenőrzés a vonatkozó pénzügyi előírások naprakész betartására, az erőforrások optimális fel és kihasználásának ellenőrzésére, a takarékosságra törekvő gazdálkodási mechanizmusok alkalmazására terjed ki. A gazdálkodási ellenőrzést belső ellenőr végzi, az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít a Képviselő-testület részére, amely szerv dönt a tájékoztató elfogadásáról, az estleges korrekciók végrehajtásáról 4.4.1.Átfogó kétévente megvalósuló pénzügyi ellenőrzés A Képviselő-testület kétévente átfogó minden önkormányzati intézményére kiterjedő pénzügyi ellenőrzés megvalósítását tervezi, az alábbi ütemterv szerint: -2009. március és április hónapban a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda illetve a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola átfogó ellenőrzésére kerül sor; -2010. március és április hónapban a Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium illetve a Városi Zene- és Művészeti Iskola Térségi Humánsegítő Szolgálat átfogó ellenőrzésére kerül sor Az azt követő évben újból a Gimnázium és a Zeneiskola átfogó ellenőrzésére kerül sor, és így váltakozva realizálódik a kétévente megvalósuló átfogó pénzügyi ellenőrzés. Az átfogó pénzügyi ellenőrzés az alábbi területre terjed ki: Ellenőrzési terület eszköz és anyagnyilvántartás Leltár Személyi kiadások vizsgálata Dologi kiadások vizsgálata Bevétel-kiadás vizsgálata A státuszhoz tartozó bértömeg vizsgálata Az óraadókra használt bér Külső szerződések/megbízási szerződések vizsgálata Szabad kapacitás hozama Túlórák elszámolása Táppénzes helyettesítések Ügyelet, készenlét (kollégiumokban) 4.4.2. Évente megvalósuló pénzügyi ellenőrzések Ellenőrzési terület Költségvetés alakulása, felhasználása időarányosan

Normatív támogatások igénylése a adatoknak megfelelően történik-e, dokumentumokkal alátámasztott-e -Tankönyvtámogatás nyilvántartása - Étkeztetés támogatás nyilvántartása

Időpontja ellenőrzést végző szerv Negyedévente A pénzügyi csoport végzi az ellenőrzést, az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít a Képviselő-testület részére, amely szerv dönt a tájékoztató elfogadásáról, az estleges korrekciók végrehajtásáról statisztikai Belső ellenőr végzi minden év december január hónapban megfelelő

5. A minőségfejlesztési rendszer működtetése

31

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

Az intézmény fenntartói ellenőrzési terv megvalósítása, az ellenőrzések lefolytatása, az eredmények értékelése, az esetleges hibák kijavítására irányuló döntések, intézkedések, végrehajtása által realizálódik a minőségfejlesztési rendszer működése, így valósul meg a stratégiai cél, miszerint: Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nehéz gazdasági körülmények ellenére is kiemelt feladatának tartja, hogy a közoktatást a helyi társadalom által elvárt szinten működtesse. A minőségfejlesztési rendszer hatékony működése illetve a társadalmi-környezeti változások azonban, magának az önkormányzati minőségirányítási programnak a rendszeres felülvizsgálatát is megkövetelik. A Képviselő-testület szükségesnek tartja az önkormányzati minőségirányítási program évenkénti felülvizsgálatát minden tanév befejezését követően, minden év szeptemberi testületi ülésen az oktatási intézmények beszámolóját követően. Az évenkénti felülvizsgálat lehetővé teszi a közoktatási rendszer egészének minőségelvű átvilágítását, értékelését, egységes képet alkotva az elért eredményekről és a szükséges tennivalókról. Az önkormányzati minőségirányítási program 1. számú melléklete tartalmazza a négy éves ciklus munkatervét tanévekre lebontva. Záradék Hatálybalépés Az önkormányzati minőségirányítási program a Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testület elfogadása után 2008. szeptember 01. napján lép hatályba. Elfogadás-jóváhagyás Az önkormányzati minőségirányítási program a Képviselő-testület ……/2008. (VIII .28) Gye. Kt. határozatával került elfogadásra. Hatályosság Az önkormányzati minőségirányítási program időbeli hatálya a 2011/2012. tanév végéig tart..

32

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

1. számú melléklet Éves munkaterv a 2008/2009 tanévre vonatkozóan: Intézmények

Fenntartói irányítás

Szakmai ellenőrzés Évente megvalósuló

Átfogó (négy évente)

Törvényességi ellenőrzés Évente Megvalósuló


Pénzügyi ellenőrzés Évente Megvalósuló

Átfogó (két évente)

KHT fenntartói irányítása alatt álló óvodák – közoktatási megállapodás keretében Szent Gellért Katolikus Általános Iskola Rózsahegyi Kálmán Helyszíni Kistérségi ellenőrzés 2008. október Általános Iskola

Intézményi beszámolók 2009. 07. 15.


2009. április

2009. január

2009. április

Kis Bálint Általános Helyszíni Iskola és Óvoda ellenőrzés 2008. október


2009. április

2009. január

2009. május

Kner Imre Helyszíni Gimnázium, ellenőrzés Szakközépiskola és 2008. október Kollégium


2009. április

2009. január

Városi Zene és Művészeti Iskola

Intézményi beszámolók 2009. 07. 15. Intézményi beszámolók 2009. 07. 15.

2009. május

2009. január

2009 május

2009. január

Térségi Humánsegítő Szolgálat Minden intézményre vonatkozó évente visszatérő intézkedések

Helyszíni ellenőrzés 2008. október Helyszíni ellenőrzés 2008. október 4.1. Fenntartói irányításból adódó feladatok

4.3. törvényességi Költségvetés alakulása ellenőrzésből adódó és időarányos jegyzői feladatok megvalósulása Minden évben negyedévente

33

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

Éves munkaterv a 2009/2010 tanévre vonatkozóan. Intézmények


Szakmai ellenőrzés Évente Megvalósuló

KHT fenntartói irányítása alatt álló óvodák – közoktatási megállapodás keretében Szent Gellért Katolikus Általános Iskola Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola




Átfogó (négy évente) 2010. május



2010. május Helyszíni ellenőrzés Intézményi 2009. október beszámolók 2010. 07. 15.

2010. április

2010.. január

Helyszíni ellenőrzés Intézményi 2009. október beszámolók 2010. 07. 15.

2010. április

2010.. január

Kner Imre Helyszíni ellenőrzés Intézményi 2009. október beszámolók Gimnázium, 2010. 07. 15. Szakközépiskola és Kollégium

2010. április

2010.. január

2010. április



2010. május

2010.. január

2010. május


Helyszíni ellenőrzés Intézményi 2009. október beszámolók 2010. 07. 15. 4.1. Fenntartói irányításból adódó feladatok; ömip 25. oldala

2010. május

2010. január

2010. május

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda

4.3. törvényességi Költségvetés alakulása ellenőrzésből adódó és megvalósulása jegyzői feladatok Minden évben negyedévente

34

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

Éves munkaterv a 2010/2011 tanévre vonatkozóan Intézmények

KHT fenntartói irányítása alatt álló óvodák – közoktatási megállapodás keretében Szent Gellért Katolikus Általános Iskola Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola


Szakmai ellenőrzés Évente Megvalósuló Intézményi beszámoló k 2011. 07. 15.






Helyszíni ellenőrzés 2010. október

Intézményi beszámoló k 2011. 07. 15.

2011. április

2011. január

2011. április



2011. április

2011. január

2011. május

Kner Imre Helyszíni ellenőrzés 2010. október Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium


2011. április

2011. január



2011. május

2011. január

Térségi Humánsegítő Szolgálat


Intézményi beszámoló k 2011. 07. 15. Intézményi beszámoló k 2011. 07. 15.

2011. május

2011. január

Minden intézményre vonatkozó évente visszatérő intézkedések

4.1. Fenntartói irányításból adódó feladatok; ömip 25. oldala

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda

4.3. törvényességi Költségvetés alakulása ellenőrzésből adódó és megvalósulása jegyzői feladatok Minden évben negyedévente

35

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

Éves munkaterv a 2011/2012 tanévre vonatkozóan Intézmények

KHT fenntartói irányítása alatt álló óvodák – közoktatási megállapodás keretében Szent Gellért Katolikus Általános Iskola Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda


Évente Megvalósuló Intézményi beszámolók 2012. 07. 15.



Törvényességi ellenőrzés Évente Megvaló -suló

Átfogó (négy évente) 2012. május



2012. május Helyszíni ellenőrzés Intézményi 2011. október beszámolók 2012. 07. 15.

2011. november – 2012. május

2011. 2012. november – január 2012. május







Helyszíni ellenőrzés Intézményi 2011. október beszámolók 2012. 07. 15. Helyszíni ellenőrzés Intézményi 2011. október beszámolók 2012. 07. 15. 4.1. Fenntartói irányításból adódó feladatok; ömip 25. oldala

2011. november – 2012. május 2011. november – 2012. május

Kner Imre Helyszíni ellenőrzés 2011. október Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Városi Zene és Művészeti Iskola

Szakmai ellenőrzés

36

2011. november – 2012. május 2011. november – 2012. május 4.3. törvényességi ellenőrzésből adódó jegyzői feladatok

2012. április

2012. január

2012. május

2012. január

2012. május

Költségvetés alakulása és megvalósulása Minden évben negyedévente

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

2. számú melléklet Az általános iskolák és a gimnázium intézményi beszámolójának kötelező tartalmi elemei: I. Gazdálkodás, tanügyigazgatás - pályázatokon nyert összege - fejlesztési, felújítási összeg, azt milyen munkák megvalósítására fordították - minőségfejlesztésben elvégzett munkák, projektek. II. Személyi és tárgyi feltételek - Innováció - Továbbképzés - Belső pályázatok III Neveltségi helyzetkép: - rendszeres iskolába járás - magatartás - önkormányzat által előírt neveltségi tudatossági vizsgálatok* IV. Oktatás, képzés - Szorgalom -Eredmények, kudarcok (kitűnők, évismétlők, pótvizsgázók, gimnázium esetében az érettségizők vizsgaeredményeit is) - Versenyeredmények - az önkormányzat által előírt valamint az Országos Tudásszint mérések eredményei- tervezett intézkedések* V. Szolgáltatás (a saját intézményében megvalósuló szolgáltatások alapján) - Napközi, tanulószoba, diákotthon - Tanórán kívüli oktatás - Sport -Speciális oktatás -Szabadidő, DÖK VI. Szervezet és vezetés: -Kommunikáció -Szervezeti kultúra, klíma - Pedagógusok értékelése VII. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismertség -Szülői visszajelzések VIII. Az önkormányzat elvárásai és a hozzájuk kapcsolódó intézményi feladatoknak való megfelelés az adott tanévben • általános iskolák az ÖMIP 3.3.3. pontjában foglalt táblázat alapján • gimnázium az ÖMIP 3.4. pontjában foglalt táblázat alapján • kollégium az ÖMIP 3.5. pontjában foglalt táblázat alapján *Az intézmények számára az Önkormányzat által előírt mérések az alábbiak: Általános iskolák esetében - környezeti nevelés hatásfoka: erkölcsi tudatosság, szociális kompetenciák mérése; -alapkészségek mérése; - tantárgyi tudásszint mérése - a pedagógiai hozzáadott érték becslése - partner elégedettség mérése Gimnázium esetében - tantárgyi tudásszint mérése - a pedagógiai hozzáadott érték becslése - partner elégedettség mérése

37

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

3. számú melléklet Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményi beszámolójának kötelező elemei: I. Gazdálkodás, tanügyigazgatás - pályázatokon nyert összege - fejlesztési, felújítási összeg, azt milyen munkák megvalósítására fordították - minőségfejlesztésben elvégzett munkák, projektek* II. Személyi és tárgyi feltételek - Innováció - Továbbképzés - Belső pályázatok III. Oktatás, képzés - Szorgalom - Eredmények, kudarcok IV. Szolgáltatás (a saját intézményében megvalósuló szolgáltatások alapján) V. Szervezet és vezetés: -Kommunikáció -Szervezeti kultúra, klíma - Pedagógusok értékelése VI. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismertség -Szülői visszajelzések VII. Az önkormányzat elvárásai és a hozzájuk kapcsolódó intézményi feladatoknak való megfelelés az adott tanévben - az ÖMIP 3.6. pontjában foglalt táblázat alapján

*Az intézmények számára az Önkormányzat által előírt mérések az alábbiak: - tantárgyi tudásszint mérése - partneri elégedettség mérése

38

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

4. számú melléklet A Térségi Humánsegítő Szolgálat beszámolójának kötelező tartalmi elemei: I. Gazdálkodás, tanügyigazgatás - pályázatokon nyert összege - fejlesztési, felújítási összeg, azt milyen munkák megvalósítására fordították - minőségfejlesztésben elvégzett munkák, projektek.* II. Személyi és tárgyi feltételek - Innováció - Továbbképzés - Belső pályázatok III. Szolgáltatás (a saját intézményében megvalósuló szolgáltatások alapján) IV. Szervezet és vezetés: - Kommunikáció - Szervezeti kultúra, klíma - Pedagógusok értékelése V. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismertség - Szülői visszajelzések VI. Az önkormányzat elvárásai és a hozzájuk kapcsolódó intézményi feladatoknak való megfelelés az adott tanévben - az ÖMIP 3.7. pontjában foglalt táblázat alapján

*Az intézmények számára az Önkormányzat által előírt mérések az alábbiak: - partneri elégedettség mérése

39

ÖMIP

GYOMAENDRŐD

5. számú melléklet Óvodák intézményi beszámolójának kötelező tartalmi elemei: I. Óvoda működési feltételei - statisztikai adatok: • férőhelyek száma, • beíratottak száma, • tanköteles korú gyermekek száma, • etnikai kisebbség száma , • speciális foglalkozást igénylő gyermekek száma, • tankötelezett korú, de a szülők kérésére óvodában maradó gyermekek száma • -Csoportlétszám adatok (A csoport megnevezése mellé kérem, szíveskedjen megadni "v" vegyes, "kis" kiscsoport, "köz" középső, "nagy" nagycsoport jelölést) -Az engedélyezett férőhelyhez képest viszonyítva a beiratkozott gyermekek száma - megfelelő, magasabb, alacsonyabb? -A speciális nevelést igénylő gyermekek száma az előző évekhez viszonyítva több vagy kevesebb? -Melyik csoportban vannak számottevően többen? -Hogyan kezelik ezt a problémát? -Nevelési Tanácsadóba küldött gyermekek száma: -Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsághoz továbbküldött gyermekek száma: -Hogyan történik az utógondozás? -A rendszertelen óvodába járás mely csoportra, melyik korosztályra jellemző (leginkább)? -Milyen intézkedéseket tesznek, hogy elérjék a rendszeres óvodába járást? Milyen eredménnyel? II. Személyi feltételek III.Tárgyi feltételek -Épület felújítási igény? - Milyen fejlesztések történtek az adott nevelési évben -Nevelőmunkát segítő eszközök ellátottsága megítélése szerint milyen? IV. Szakmai munkáról - hatékonyságról -Kimenet szabályozás - a fejlődés jellemzőinek óvodáskor végére kívánatos szintjének meghatározása: -Hogyan definiálják az egységes iskolaérettségi mutatókat az egységes értékelés érdekében? -Milyen szempontok alapján javasolják az iskolaérettségi vizsgálat elvégzését? -Milyen mérésmetodikai eszközöket kívánnak igénybe venni? -A nevelési program átdolgozását tervezik-e? -Történt-e módosítás a nevelési programban az elmúlt időszakban? V. Kapcsolatok -Hogyan tartják az óvodák egymással a kapcsolatot? -Hogyan hatnak az intézmények egymásra? -Hogyan tartják a kapcsolatot a szülőkkel, más munkájukat segítő intézményekkel? VI. Rendezvények -Milyen hagyományos és új rendezvényeik vannak? VII. Az intézményi munka ellenőrzése -Vezetői munkájára milyen hatással volt véleménye szerint az elmúlt időszakban lefolytatott törvényességi ellenőrzés? -Saját intézményében készít-e ellenőrzési tervet? -Vezetői ellenőrzéseinek eredményéről tájékoztatja-e az érintetteket? -Az éves beszámolóit megvitatja-e az óvodapedagógusaival? -Milyen elégedettségi és eredményességi visszajelzések vannak az intézmény munkájáról? VIII. Az önkormányzat elvárásai és a hozzájuk kapcsolódó intézményi feladatoknak való megfelelés az adott tanévben • az ÖMIP 3.2. pontjában foglalt táblázat alapján IX. egyéb -Amit még fontosnak tart elmondani intézménye jelenlegi helyzetéről?

40

Gyomaendrőd Város Közoktatási intézményrendszerének működési minőségirányítási programja

Recommend Documents